Törekvések a szakoktatás fejlesztésére (1790-1867) Dr. Nyéki Lajos 2016
Tessedik szarvasi iskolája • Négyévnyi szünet után, 1798-ban újraindult az iskola. Tanárai fizetést kaptak az államtól. A profil bővült, már a gyárak vezetésére alkalmas szakembereket, a szarvasi módszerekhez értő néptanítókat, gazdatiszteket kívánt képezni. • Királyi leirat rendelkezett arról, hogy minden tankerületből két tanítójelöltet kell Szarvasra küldeni kétéves tanfolyamra. • Az intézmény anyagi okokból 1806-ban végleg megszűnt. Fennállásának hét éve alatt 64 tanító és gazdatiszt végzett.
A keszthelyi Georgikon • Gróf Festetich György 1797-ben hozta létre Európa első mezőgazdasági főiskoláját a modernizálódó nagybirtoka szükségleteinek kielégítésére. • A főiskolai szintű gazdatiszt képzésre jelentkezőktől megkívánták a gimnázium és a főiskolai filozófiai tanfolyam elvégzését. A képzés három éves volt. A fő tagozat mellett gazdasági jogi tanfolyam, erdésztanfolyam és mérnökiskola is működött. • A képzés nyelve latin és német, 1840-től magyar. 1819-ig 483 fő végzett.
A magyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanintézet • Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818-ban hozta létre a főiskolát a saját birtokán. • A főiskolai képzés két éves volt, gazdatiszteket nevelt a hercegi uradalom számára. Másokat is befogadtak, még külföldieket is. • Az oktatás német nyelven folyt.
A nagyszentmiklósi földmíves iskola • Nákó Kristóf bánáti földbirtokos végrendeletében egy olyan földműves iskola felállítását kérte, amely az uradalom számára képez a gazdálkodásban jártas szakembereket. • Az iskola 1803-ban nyílt meg, Tessedik tervei alapján. Az uradalom jobbágycsaládjaiból való 12 növendék évenként rendszeres ösztöndíjat is kapott. • Az iskola csak rövid ideig működött.
Erdészeti iskolák • 1801-ben nyílt meg a Vízner Ferenc kamarai erdőfelügyelő kezdeményezésére a liptóújvári erdészeti intézet. Kétéves képzést nyújtott. • 1806-ban a Esterházy Miklós herceg Kismartonban a liptóújvárihoz hasonló erdészeti iskolát hozott létre erdőbirtokai szakemberszükségletének kielégítésére. • 1807-ben királyi rendelet hozza létre a selmeci Erdészeti Tanintézetet. A tanulmányi idő 1811-től 3 év lett. A tanítás német nyelven folyt. 1812-ben a másik két intézetet megszüntették.
Küzdelem az önálló műegyetemért • 1806-ban a II. Ratio Educationis a Mérnökintézet évfolyamainak számát egy évvel csökkentette. A tananyagot hosszú ideig nem korszerűsítették. • Az 1832-36. évi országgyűlés önálló műegyetem és a nagyobb városokban ipari-kereskedelmi irányú középiskola felállítását kezdeményezte. Hiába. • 1846-ban nyílt meg műegyetem helyett a középfokú József Nádor ipartanoda ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tagozattal. • A két évfolyamos képzésre egy előkészítő évfolyam elvégzése után lehetett bejutni.
A József politechnikum • A bölcsészkari Mérnökintézetet 1850-ben hozzácsatolták a József ipartanodához. Az új intézmény a Technikai Intézet nevet kapta. Megszüntették a mezőgazdasági tagozatot, a kereskedelmit pedig beolvasztották a technikaiba. A képzési időt az előkészítő megszüntetésével három évre növelték. • 1856-ban létrehozzák a József politechnikumot, német tanítási nyelvvel. A képzési idő 1863-tól az általános és a gépészmérnököknél öt év, a vegyészeknél maradt három. Műegyetemi végbizonyítványt adott. • 1860-tól a tanítás nyelve a magyar.
A kereskedelmi szakoktatás kialakulása • A kereskedelmi szakoktatás alapfokát – az ipariéhoz hasonlóan – a vasárnapi iskolák képviselték. Ezekben az ötvenes évek elején kiadott szabályzat szerint három éves képzés folyt, heti öt órában. Az inasok felszabadításának feltétele volt az iskola elvégzése. • 1857-ben nyílt meg a Pesti Kereskedelmi Akadémia. Három évfolyamú, német nyelvű középfokú iskola. • Felsőfokon a József politechnikum nyújtott közgazdasági és kereskedelmi szakképzést.
A mezőgazdasági szakoktatás változásai • 1860-ban megnyílik a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, hároméves tanulmányi idővel. • A keszthelyi Georgikon 1848-ban bezárta kapuit. 1865-ben éledt újjá mint Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet. • 1850-ben állami kezelésbe került a magyaróvári iskola Császári-királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet néven. • 1851-ben különvált a tudományegyetemtől és megalakult az önálló Pesti Állatgyógyintézet.
