Felkészülés a tanítási órákra Dr. Nyéki Lajos 2016
Tervszerűség • Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. • A tervszerűséget a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. • A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni: - A pedagógiai tervezés, és - A pedagógiai tervek alapján való oktatás oldaláról.
Az iskolai pedagógiai tervezés szintjei • A felső szint, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét és éves munkatervét. • A középső szint, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. • Az alsó szint, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát.
A felső szint • A tervezést meghatározó dokumentumok: - a NAT - a kerettanterv - az ECDL syllabus - az OKJ • Az elkészítendő dokumentumok: - a pedagógiai program és a helyi tanterv - az éves munkaterv
A középső szint • Ezen a szinten az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. • Az iskolai munkaközösségek iskolatípusonként és iskolánként változó elnevezésűek. • Néhány munkaterv: - az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve - az informatika munkaközösség munkaterve - a testnevelési munkaközösség munkaterve
Az alsó szint • Ezen a szinten a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát. • Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. • Tanmenet, tematikus terv és óravázlat.
A tanmenet elkészítése • A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg. • A tanmenet elkészítésekor figyelembe kell venni a tantervet, a vonatkozó szakmai munkaközösség munkatervét, az osztály/csoport tudásszintjét és a csoportbontási/összevonási lehetőségeket.
A tanmenet elkészítése • A tanmenetkészítéskor elvileg egy szabályozó kör érvényesül, hiszen a tanmenetet a vonatkozó munkaközösség vezetője ellenőrzi, és az illetékes igazgatóhelyettes ad utasítást a tanárnak a szükséges korrekciók elvégzésére. • A tanmenet készítésekor különös gondot kell fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára (új anyag 2/3, ismétlés, rendszerezés, gyakorlás 1/3).
A tanmenet elkészítése • A tanmenet (ha a tanterv nem változik) igazgatói jóváhagyással több éven keresztül is felhasználható, sőt mód van arra is, hogy más pedagógus által készített tanmenet alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul. • A tanmenettől való kisebb, egy-két hetes eltérés az oktatómunka tervezése és végrehajtása formalizmusának csökkentése érdekében nem kifogásolható .
A tanmenet elkészítése • A tanmenet készítéséhez korábban előre gyártott űrlap állt rendelkezésre, bár ennek felhasználása már évek óta nem kötelező. • A tanmenet borítóján fel kellett tüntetni az osztály jelét és a tantárgy megnevezését, az összeállító tanár nevét és a jóváhagyási adatokat.
A tanmenet elkészítése • A hagyományos tanmenet űrlap szerkezete A tan.
A tan.
A feldolgozandó téma
A tan.
Hét
Óra
(sorsz., megnevezése,
óra
Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T,
Sorsz.
Sorsz.
a ráford. órák száma)
sorsz.
Egyéb: E.
A tan. óra anyaga
Új fogalmak
Az első tanmenet változat Tanítási hét
Tananyag
1.
Bevezetés, általános tudnivalók, a tantárgy tartalma, hálózati bejelentkezés, Neumann film. Csoportbontás
2.
Operációs rendszerek és fájlkezelés. A szg. működésének áttekintése. A gép és perifériáinak használata.
3.
Adatok tárolása a számítógépen. A fájlok és könyvtárak kezelése.
4.
Parancsvezérelt operációs rendszerek kezelése.
5.
DOS típusú operációs rendszerek parancsai. Szöveges fájlokkal végzett műveletek.
6.
Grafikus felhasználói felületek. Programok futtatása, a programkezelő.
7.
Fájlkezelés, szöveges fájlok kezelése, egyéb rendszerbeállítások alkalmazása.
8.
Témazárás, számonkérés.
9.
Gyakorlás és felkészülés a vizsgára.
A második tanmenet változat Óra
Tananyag:
A tananyag részletezése:
Követelmény:
1.
Az elektronikus számítógép
A számítástechnika története
Készítsen kiselőadást a tanultakról. Készítsen kiállítást a számítástechnika történetéről.
2.
Az ENIAC
Neumann János életrajza
A Neumann-elvek
A Neumann-elvek ENIAC, EDVAC
3.
Számítógép-generációk
I. generáció – elektroncsöves áramkörök II. generáció – tranzisztorok, diódák III. generáció – integrált áramkörök IV. generáció – mikroprocesszorok
Készítsen kiselőadást az ENIAC készítéséről. Készítsen kiselőadást Neumann János életéről.
Látogasson el a könyvtárba, végezzen kutatómunkát. Keressen a számítástechnika történetével kapcsolatos képeket.
V. generáció – intelligens gépek Keressen könyveket, amelyek a számítástechnika történetével foglalkoznak.
4.
Összefoglalás, értékelés
Tapasztalat:
A harmadik tanmenet változat Órakeret 4
Tananyag A TP 7.0 képernyője, menürendszere, betöltés, mentés, saját alkönyvtár beállítása. Gépelési gyakorlat
6
A programkészítés lépései, szöveges képernyő használata : kiírás, színek, ékezetes karakterek, kurzor helyének beállítása, képernyőtörlés. Gépelési gyakorlat
2
Műveletek, változók, értékadás
4
Egész típusok, adatbeolvasás
4
Valós típusok
2
Char- és Boolean-típus
6
Feltételek, többszörös elágazás, egyszerű alprogramok
10
Ismétlési szerkezetek
6
Szövegtípusú változók
8
Eljárások, függvények
4
Diszkrét típus, intervallumtípus
10
Halmazok
6
Egydimenziós tömbök
20
Programozási tételek
4
Zene programozása
8
Mátrix
26
Gyakorlás
Tanmenet-készítési sajátosságok • Az informatikai szakmacsoport tanterve nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy körülbelül mennyi időt szánjon a szaktanár ismétlésre-rendszerezésre. • Az informatika tárgy órakerete a közismereti és a szakmai orientációs „tantárgyrészek” órakereteinek összeadásából áll elő. Emiatt az éves órakeret változó lehet.
A tematikus terv elkészítése • A tanítási órák tervezéséhez, kivitelezéséhez, az óravázlatok készítéséhez a tanmenetnél bővebb útmutatást adnak a tematikus tervek. • A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel összefüggésben az óratípusok meghatározására is.
A tematikus terv elkészítése • A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. • A tematikus terv általában táblázatos formában készül.
A tematikus terv szerkezete Óra
Did.
Tananyag
Jártass.
Konc.
A feld.
A felh.
felad.
készs.
(külső,
módja
eszk.
óratíp.
képess.
belső)
szeml.
Alk.
Tap. irod.
A tematikus terv elkészítése • A tematikus terv a tantervi téma feldolgozásának alaposabb megtervezéséhez nyújt lehetőséget. A tematikus tervet a sok rovatból álló fejléc miatt eleve fekvő elrendezésű táblázatként célszerű kitölteni. • Bár a tematikus terv elkészítése nagyon hasznos, az iskolai gyakorlatban nem használják, készítése ugyanis nem kötelező.
Az óravázlat elkészítése • A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. • Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Az egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen.
Az óravázlat elkészítése • Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is. • Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. • Az óravázlat készítése nem kötelező.
Az óravázlat szerkezete A készítő tanár: Az osztály: Az óra helye a tanmenetben: Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: Időkeret Tananyag
Módszerek, eszközök
Az óravázlattól való eltérés • Az óravázlat bármilyen gondos megtervezése sem jelentheti azonban azt, hogy ahhoz az óra levezetése során mereven ragaszkodni kell, sőt a pedagógiai szituáció ismeretében olykor kívánatos lehet az attól való eltérés is. • A tanulók szükséges előismereteinek hiányában, vagy a feltételezettnél nagyobb felkészültsége esetén ugyanis mindenképpen változtatnunk kell a tervezett feldolgozás módján és a tervezett időbeosztáson.
Az óravázlattól való eltérés • Az óravázlattól való eltérés nem tekinthető a tanár részéről rögtönzésnek, csak a pedagógiai helyzethez való alkalmazkodásnak. • A tanulók felkészültségéhez való alkalmazkodás változtatást tehet szükségessé. • Az óravázlathoz való merev ragaszkodás ilyenkor a pedagógiai eredményességet károsan befolyásolja.
Logikai összefüggések • A tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat elkészítése között logikai összefüggés állapítható meg. • Időrendben először a tanmenetet szokás elkészíteni. Ekkor a legegyszerűbb, ma használatos változat szerint még csak a tananyag tanítási hetekre bontásáról kell dönteni. A tanmenetkészítés a legvázlatosabb tervezési szint.
Logikai összefüggések • Ezt követheti a tematikus tervek elkészítése. Ennek során az egyes témák részletesebb megtervezése történik meg. • Egy, már elkészült tematikus terv kiválasztott órájának részletes megtervezése történik az óravázlat készítés során. Ez a legrészletesebb tervezési szint.
Logikai összefüggések • Természetesen az óravázlat a tematikus terv nélkül is elkészíthető, de akkor az óra helyét a témakörben és az óra típusát már nem tudjuk a tematikus tervből megállapítani. • Ilyenkor az óra szerepének és feladatainak átgondolására van szükség. A tanárjelöltek esetében általában így történik az óra típusának meghatározása.
