Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016
Bevezetés • Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk. • Az egyén morális lénnyé csak akkor válhat, ha erkölcsisége tudatosságon alapul.
Az erkölcsi tudatosság komponensei • az erkölcsi fogalom- és normaismeret, az egyes fogalmak, normák tartalmának, lényeges jegyeinek megértéséhez, egységes értelmezéséhez ad alapot, • az erkölcsi ítélőképesség, amely egy etikai értékskála használatát jelenti a problémaszituációk során, és • a morális gondolkodás, amely az összefüggések belátását, a mérlegelést és a döntést teszi lehetővé.
Az erkölcsi tudatosság kialakulása • Az erkölcsi tudatosság a fejlődés során fokozatosan alakul ki. • Kilenc-tíz éves korban a tanulók erkölcsi fogalom- és normaismerete jelentősen elmarad a természet-tudományos ismereteik mögött. • Ezt az életkori sajátosságokon túl azzal is magyarázhatjuk, hogy erkölcstan tantárgy nincs az iskolában.
Az erkölcsi tudatosság fejlesztése • Az erkölcsi tudatosság a nevelési folyamat belső szerkezeténél már tárgyalt tapasztalás, tudatosítás és tevékenység mozzanatok egyre magasabb szintű megvalósításával fejleszthető. • Az erkölcsi tudatosság fejlődése az erkölcsileg értékes magatartásformák iránti pozitív beállítódásokat alakít ki, így hozzájárul a jellem fejlődéséhez.
Az erkölcsi tudatosság szerepe • Az egyszerűbb, tipikus, gyakran előforduló helyzetekben a megszilárdult jellem befolyásolja közvetlenül az egyén cselekedeteit, azok „kiszámíthatóak”. • Az erkölcsi tudatosság a jellem mellett, a problémaszituációk megoldásánál játszik különösen fontos szerepet, párosulva az erkölcsi szilárdsággal, amely a normák bensővé válása után határozott erkölcsi orientációt biztosít a személyiségnek.
Az erkölcsi nevelés feladatai • • • •
a hazafiságra nevelés, a munkára nevelés, a humanizmusra nevelés, és a tudatos fegyelemre nevelés.
A hazafiságra nevelés • A hazafiságra nevelés, amely a szülőföld, annak népe, kultúrája, elért eredményei iránti ragaszkodást, és más népek megbecsülésére nevelést jelenti. Különös jelentősége van a reális nemzeti önismeret szempontjából. • Az ország területének megismerése, annak értékeinek felfedeztetése a földrajz és a biológia tanítása során valamint tanulmányi kirándulások révén, a valós önkép kialakítása pedig elsősorban a történelem torzításmentes tárgyalásával oldható meg.
A hazafiság fogalmának történeti változásai • • • • •
a patriotizmus, a nacionalizmus, a sovinizmus, az irredentizmus, valamint a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus.
A hazafiság fogalmának történeti változásai • A patriotizmus (a latin patria: haza szóból) az ókorból származó, klasszikus, felhangok nélküli hazafiság. • A nacionalizmus (a francia nation: nemzet szóból) eredetileg a Nagy Francia Forradalom hatására kialakult nemzeti felsőbbrendűségi tudat, amelynek alapja a francia katonai sikerek és a szabadság-eszme terjesztése Európában.
A hazafiság fogalmának történeti változásai • A sovinizmus (Chauvin francia veterán nevéből) eredetileg Napóleon bukása után a régi dicsőség és az elveszített területek visszaszerzésére való törekvés hordozója a XIX. század harmincas éveiben. • Az irredentizmus (az olasz irredento: meg nem szabadított szóból) eredetileg a Garibaldi-féle mozgalom ideológiája, minden olyan területet, ahol olasz többségű lakosság élt, az egységes Itáliához kívánt csatolni (terre irredente).
A hazafiság fogalmának történeti változásai • A szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus a szovjet érdekszférába tartozó államok ideológiája volt, alapja az ún. lenini nemzetiségi politika és a nemzetközi osztályharc elmélete. • A zsidó letelepülési sáv és a zsidó autonóm terület az egykori Szovjetunióban. • Az ukrajnai Holodomor (éhínség).
A munkára nevelés • A munkára nevelés egyrészt a rendszeres és lelkiismeretes munkavégzés iránti szükséglet, másrészt a saját, majd a mások munkájának eredménye iránti megbecsülés kifejlesztését jelenti. • Rendszeres tanulással, a természetes büntetés alkalmazásával, egyéni és kollektív fizikai munka illetve önkiszolgálási feladatok (pl. naposi, hetesi funkciók) ellátásával valósítható meg.
A humanizmusra nevelés • A humanizmusra nevelés az embertársaink tiszteletére, a segítőkész, udvarias viselkedésre, a két nem közötti felelősségteljes magatartás kialakítására irányul. • Itt különösen nagy jelentősége van a felnőttek személyes példamutatásának, valamint annak, hogy a pedagógus illetve a közösség határozottan fellépjen a neveltek minden antihumánus megnyilvánulása ellen.
A tudatos fegyelemre nevelés • A tudatos fegyelemre nevelés során a közösség életének, munkájának zavartalanságát biztosító követelmények elfogadtatására, és a közösség tevékenységét segítő magatartásformák kialakítására törekszünk. • Ebben főként az életrend, a vonzó tevékenységek megválasztása és a kollektív fizikai munka nyújthat segítséget.
