A formális nevelés szociológiája Dr. Nyéki Lajos 2016
Az iskola társadalma
Ifjúság • Demográfia: a 0-14 évesek alkotják a népesség 14,5 %-át. • Iskolázottság: a fiatalok iskolázottságának problémája, hogy tömegesen sodródnak bele a középfokú szakképző iskolatípusokba anélkül, hogy pályaválasztásra fölkészültek, eléggé érettek lennének. • Foglalkoztatás: a fiúk és a lányok foglalkoztatásának egyenlőtlensége. • Társadalmi struktúra: egy új középréteg rajzolódik ki. A fiatalság bezárkózik öröklött társadalmi csoportjaiba. • Érdekek: féllegális és illegális szervezetek gyakorolnak nyomást és érvényesítik önmagukat. Az iskola nyújtson lehetőséget a társas kapcsolatoknak. • Szociális biztonság: az iskola meghosszabbítja a gyermekkort. • Anómiák: iskolai dohányzás, fiatalok szexuális élete, tanárverések, öngyilkosságok, kábítószerezés, iskolai lövöldözések.
Pedagógusok A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett. A pedagógustársadalom rohamos megváltozásának hazai okai: • Az iskola hatékonyságának nincs piaci mércéje, ezzel a pálya elveszti az alkotó értelmiségi jellegét. • A fizetés is egyre inkább elmaradt az értelmiségi átlagkeresettől. Az oktatásügy belső, szervezeti problémái is szerepet játszanak. A pedagógus egy-részt szakember, másrészt munkavállaló is. • A pedagógus, mint bérmunkás ugyanolyan eszközökhöz folyamodhat, mint más munkavállaló ( munkalassítás, béralku, munkabeszüntetés). • A szakmai egyesületekhez és akadémiai szövetségekhez a pedagógus a szakember voltát domborítja ki, ezáltal szakmai karriert futhat be.
Az iskola szervezete
Struktúra Az iskola is pozíciók rendszeréből, valamint szerepek rendszeréből áll. • Az iskolai szervezet legalább két szervezet: a pedagógusoké meg a tanulóké. • Más szervezeti egységek is kiegészítik, mit a napközi otthon vagy a technikai segédszemélyzet. Osztályszervezetek általános szervezeti egységei a tanuló társadalomnak. • Részben kiegészítheti az iskolai szervezet pozíció-rendszerét más nevelési szervezet struktúrája: kollégiumok. • A szervezeti egységek telítődhetnek társadalmi rétegspecifikus vonásokkal (a tagozatos osztályokba főleg értelmiségi szülők gyermekei kerülnek be, a napközi otthonos tanulók nagy része viszont betanított és segédmunkások gyermeke).
Modellek A szervezeti egységek összekapcsolódnak a szervezeten belül. Az összekapcsolódás mértéke szerint két véglet lehetséges: a) Centralizált iskolai szervezet: valamennyi egység piramisszerű alá-fölé rendeltségben kapcsolódik össze; b) Decentralizált iskolai szervezet: az egységek függetlensége a lehető legnagyobb.
Elképzelések az iskoláról • Az iskolát általában úgy képzelik el, hogy ahhoz két fél kell: a pedagógus meg a tanuló. Ez az elképzelés a páros kapcsolatok mintájára gondolja el az iskolai szervezetet. • A másik elképzelés az iskolát foglalkozási közösségek együttesének fogja fel. A különböző pedagógusok egy célért: a gyermekért dolgoznak egymás mellé rendelve. • A harmadik elképzelés az iskolát úgy tekinti, mintha hivatali szervezet lenne, erőteljesen hangsúlyozza a tantestületen belüli alá- és fölérendeléseket. • A negyedik nézet az iskolát, mint üzemi szervezetet fogja fel. A szervezetben a pozíciókat nem annyira a szakképzettség, mint inkább a teljesítmény határozza meg.
Információ és döntés A kommunikáció az iskolai szervezetben három alaptípust ölthet: • Iskolán kívüli nevelési szituáció. A közlendők útja körkörösen vezet. • Hivatali szituáció: az információ és a döntés alulról fölfelé, ill. felülről lefelé halad, az ún. szolgálati úton. • Munkahelyi szituáció: az igazgató áll legfelül, s a kommunikációk ugyancsak szolgálati csatornákon keresztül jutnak el hozzá, de a kulcsember az igazgatóhelyettes, mert a tényleges végrehajtókkal ő áll kapcsolatban, a helyettes rendelkezik a legtöbb információval. Az ún. kommunikációs mátrix adja meg, hogy ki, kinek és milyen információt továbbít.
Célok Manifeszt (kinyilvánított) és látens (rejtett) célok Az igazgatók közvetítenek a manifeszt célrendszer és a tantestületek véleményét tükröző iskolai látens célrendszer között. A célokra ható tényezők három csoportját különböztetjük meg: • Az oktatásügyi szervezet: ehhez a szervezethez tartozás kétféle feladatot ró az iskolára: egyfelől a továbbtanulásra, másfelől a munkába állásra készítse fel növendékeit. • A helyi társadalom: Szolgáltatási feladat: napközi, étkezés, tanfolyam, sportkör, iskolai egészségvédelem. Kulturális-társadalmi feladat: könyvtár, előadások. Termelési feladat: mezőgazdasági idénymunkák. • A művelődési hagyományok: A népiskolai tradíció, amely az általános iskola alsó tagozatában él. A polgári iskola tradíciója, mivel az általános iskolák felső tagozata általában ebből alakult ki. A gimnáziumi tradíció azokban az általános iskolákban, amelyek egykori gimnáziumok algimnáziumi részéből alakultak ki. Az ipariskolai tradíció az oktatói gárda idősebb tagjainak ismeretanyaga, viselkedésmintái, érték- és szankciórendszere révén érvényesül.
Kontrollok és konfliktusok A formális és az informális szabályozás valamennyi szociális szervezetben hasonló. • Vizsgálhatjuk, hogy milyen formális szankciót alkalmaznak a tantestületek az osztályok magatartásának a kívánt irányba való befolyásolására (ellenőrző könyvbe tett bejegyzések, osztálynaplóba tett megjegyzések, egyéb dokumentumok). • Részletesen meg kell ismernünk a személyi viszonyokat ahhoz, hogy az iskolavezetés fölött gyakorolt informális szabályozásról képet alkothassunk. A testületi közvélemény jelentős eszköze lehet az informális szabályozásnak. Az informális kontroll eszközei a pletyka, a fúrás, illetve a titkos elismerés, a népszerűség, stb. • Vizsgálhatjuk az osztályokban érvényesülő informális szabályozást, akár az osztály és a tantestület, akár az osztálytársak egymás közötti kapcsolatára gondolunk. A nevelői előítélet fontos eszköze a diákmagatartások szabályozásának a testület részéről, tapasztalhatjuk a rokon- és ellenszenv megnyilatkozásait. Tapasztalatból ismert az osztály belső életének informális szabályozása a súgástól a betyárbecsületen keresztül a stréber kiközösítéséig és megveréséig.
Vezetés és fejlesztés Az iskolai vezetéselmélet alapvető tétele, hogy a vezetés szakma. A vezetés elsősorban tanulás, vezetési gyakorlat és tapasztalat dolga. Néhány szervezeti jövőkép: • Új iskolavezetési modellek: Az igazgató bizonyos feladatokat különböző testületeknek ad át. • A nevelőtestület átalakítása: a szaktárgyi munkaközösségekké alakulás, egy-egy tanulócsoportot felvállaló tanárok együttműködése (csoporttanítás). • Az iskolai osztálykeretek átalakítása: a tanulócsoportok továbbfejlesztése.
Vezetés és fejlesztés A szervezeti átalakítások olyan fejlesztési kísérletekre utalnak, amelyek az iskola egész szervezetét meg akarják változtatni, nemcsak a felépítését, hanem a céljait, a kontrolljait és az adaptáló mechanizmusait is (kísérleti iskolák, iskolakísérletek). A fejlődő iskola megvalósulási lehetőségei: • Alkotó iskolavezetés: a vezető arra törekszik, hogy segítse beosztottjai kibontakozását. Nem ő ad nekik célokat, hanem saját (egy irányba mutató) célokat tűznek ki maguk elé. • Innovációk: az iskolai újítások azt jelzik, hogy a szervezet saját belső erőiből is képes megújulni, fejlődni. • Részvétel a tanításban: a tanító és a tanuló szerepcseréje.
Az iskola légköre
Pozíciók és szerepek • Az iskola szervezetében számos jellegzetes pozíció van. Az iskolai szervezet jellegzetes pozíciói: a tanuló, a pedagógus és az igazgató pozíciója. • A pozíciókhoz szerepek (feladatok, tennivalók) társulnak. Az iskola légkörét meghatározza, hogy ki hogyan tölti be a tőle elvárt szerepeket, és hogyan tudja feloldani a konfliktusait.
Igazgatói szerepek Kutatási irányzatok: • Max Weber a tekintély forrásai szerint megkülönböztet alkotmányos, tradicionális és karizmatikus vezetőt. Egyes kutatások úgy találták, hogy a növekvő létszámú iskolákban az ún. alkotmányos vezetés vezet leginkább eredményre. • Más kutatások szerint a nomotetikus magatartás főként a szervezet érdekeit képviseli. Ideografikusnak azt nevezték el, aki inkább személyes kapcsolatokra törekszik. A tranzakciót megvalósító magatartás az előző kettő ötvözete. • Az iskolai vezetéselméletek az igazgatói szerepek két változatát különböztetik meg: az egyik az iskola klímájának alakítása, a másik az iskola céljainak elérése. Ezek konfliktusos szerepelvárások. Sokszor kerülnek összeütközésbe egymással, valamint más szervezeti pozíciók szerepeivel.
Pedagógusszerepek A pedagógus pozícióján belül a szakember, a nevelő és a tisztviselő szerepet szokták megkülönböztetni. • A nevelői és a tisztviselői szerep feszültsége jön létre, amikor a rossz családi körülmények közt élő tanulónak kénytelen a pedagógus rosszabbat adni, mert tudásszintje csupán ennyi. • A szakember és a tisztviselő szerepe kerül egymással szembe a tanítsak vagy fegyelmezzek dilemmában. • A nevelői szerep és a szakember szerep feszültsége sem ritka. A pedagógusok nagy része elsősorban tanítani szeret, azok a tevékenységek, amelyek a nevelői szerepkörbe tartoznak (kirándulás, osztályfőnöki munka) a rangskála aljára csúsztak.
Diákszerepek A diáknak az iskolában számos szerepet kell egyszerre megvalósítania: tanuló szerep, önkormányzati szerep, kollégista szerep, stb. Emellett a családban, a sportkörben, stb. is lehetnek szerepei. Itt csak a diákszerepek konfliktusaival foglalkozunk. A tanulószerep konfliktusai: • Az egyik szerepfeszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg az osztályban a különböző tantárgyakat tanuló szerepét. Ez különösen az elmélet és gyakorlat, az elméleti és a készségtárgyak szerepei között okoz feszültséget. • A másik feszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg a tanuló és a barát szerepét (meg kíván felelni a követelményeknek, és segíteni akar a a barátjának).
Az iskola arculata • A szervezeti klíma a szervezet komplex jellemzője. A szervezeti klíma elemei közül két tényező jelentősége emelhető ki: az egyik a vezetés, a másik pedig a csoport. Az első konkrétan az iskolavezetés, a másik a tantestületi közösség vizsgálatát jelenti. • Mind a vezetés, mind a tantestület szintjén elkülönül egymástól egy instrumentális és egy szociális oldal. A vezetés esetében ez a vezetés hatékonysága és demokratizmusa, a tantestület esetében pedig az egység és a bensőségesség.
Település és iskola
A társadalom térszerkezetének változásai Az elmúlt száz év népszámlálásai a falusi lakosság arányának lassú csökkenését tanúsítják. • A fiatalabbak elvándorlása következtében a falvakban megnövekedett az idős korúak aránya, így a természetes szaporulat a falvakban a városokénál alacsonyabbá vált. A városi lakosság korszerkezete sem egyformán fiatal. A dinamikusan fejlődő, iparosodó városokra inkább jellemző, mint a stagnáló mezővárosokra. • A falusi lakosság csökkenésének másik oka az elvándorlás. Az elvándorlásnak 2 alapvető oka van: az egyik a foglalkozási lehetőségek elégtelensége, a másik pedig az életkörülmények elmaradottsága. Az elvándorláshoz hozzájárul a gazdálkodó szervezetek és a közintézmények központosítása is. Városhálózatunkban az iskolázottság, a foglalkoztatottság, az életkörülmények, az urbanizáltság szempontjából legkedvezőbb helyzetben Budapesten kívül a megyeszékhelyek vannak.
Alapellátás A kulturális fejlődést néhány minőségi változás jelzi: • Az általános műveltség terjedésének statisztikai adatai néhol ugrásszerű fejlődést mutatnak. Az általános iskolázás területén már nem lehet látványos eredményeket elérni. • Az általános iskoláskorú népesség területi megoszlásának változásai tovább növelik a feszültségeket. Feltűnő a városkörnyéki községek iskoláinak ellátatlansága. • A városokban magasabb a felső tagozaton tanári oklevéllel tanítók, a szakosan ellátott órák aránya, és alacsonyabb a képesítés nélkül alkalmazottaké.
Középfokú ellátottság Az eltérően fejlődő térségeket tekintetbe véve a következő fejlesztési variációkat szokás ajánlani: • A meglévő oktatási, szakképzési és közművelődési intézmények működésének szorosabb tartalmi koordinációja; • Szakképző bázisok kiépítése; • Művelődési városközpontok kiépítése és tovább-fejlesztése; • Úgynevezett közös középiskolák szervezése; • Egy-egy gimnázium, szakközépiskola tanítási és képzési tervének integrálása; • A szociális-kulturális alapellátás horizontális integrálása, művelődési övezetek kialakítása és fenntartása.
Felsőfokú ellátottság A felsőoktatás kiterjesztése az elmúlt években a felvételi keretszámok növelésével és az intézmények integrációjával valósult meg. A felsőoktatási elgondolások a következők: • A távlati fejlesztés központjában a mai középiskolai és a mai egyetemi-főiskolai intézményrendszer közötti továbbtanulási formákat állítják (Felsőfokú Szakképzés); • Az intézményhálózatot az integráció révén regionálisan egy-egy országrész egyetemének irányítása alá helyezik; • Az egyetem multifunkcionális intézménnyé fejlesztése, kutató- és tudásbázisok létrehozása.
Az iskola funkciói
Funkcionális analízis • A strukturális-funkcionális megközelítés az iskola és a környezet kapcsolatait úgy mutatja be, mint a társadalmi szükségletekre adott szervezeti válaszokat. • A társadalmi környezet iskolával kapcsolatos szükségletét kétféle szempontból csoportosíthatjuk: az egyik szempont szerint vannak hivatalos és nem hivatalos szükségletek, a másik szempont szerint vannak teljesített és nem teljesített szükségletek.
Az iskola funkciói • Az iskola manifeszt funkcióinak nevezzük a hivatalosan megfogalmazódó igényeket, elvárásokat; • Az iskola tényleges funkciói viszont mindazok a szükségletek, amelyeket az iskola kielégít; • Az iskola látens funkcióinak szokás nevezni azokat a tevékenységeket, amelyekkel az iskola társadalmi környezetének nem hivatalos szükségleteit teljesíti. • Még a nem teljesített szükségletek is árulkodnak az iskoláról, mert akár megfogalmazódtak hivatalosan, akár nem, mindenképpen a társadalmi környezet szívó hatását mutatják be, amelynek következtében az iskola tevékenységrendszere formálódik.
Hivatalos funkciók • Minden iskolát ugyanazok a legmagasabb szinten megfogalmazódó hivatalos szükségletek mozgatnak, és hasonló a szervezeti felépítésük is. • Magas szinten általánosítja az iskola működését néhány nagy vonalakban csoportosított elvárás. • Ezeket az elvárásokat még pontosítja néhány olyan dokumentum, amelyet az iskola számára fogalmaztak meg, illetve az iskola meg kell, hogy fogalmazzon önmaga számára. • Végül pontosabbá teszi ezt az erőteret a helyben megfogalmazódó hivatalos szükségletrendszer.
Rejtett funkciók • A hivatalos funkciók mellett az iskola többé– kevésbé megpróbálja kielégíteni a környezetének nem hivatalos szükségleteit is (az iskolaépítés és – felújítás szervezése, sportpálya építése, stb.). • Az iskola nem azonosulhat a környezetének igényeivel. Nem adhat felmentést azoknak a követelményeknek a teljesítése alól, amelyeket a hivatalos dokumentumok előírtak a gyerekek számára.
Érdekcsoportok az iskola körül
Kié az iskola? • Államosítás. A kultúra joggal követelt demokratizálódása. A végeredmény: a kiépülő pártállam hatalmi monopóliuma. • Debürokratizálás. Minden ilyen törekvés az állami iskolamonopóliumot vonta kétségbe. • Települési önállósodás. Ahol iskola van, ott a kormány készségesebben elismeri, hogy életképes település is van. • Új finanszírozás. A falusi társadalom gazdasági és politikai súlyának elvesztése hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon egy pénzügyi irányítási rendszer, amely lehetetlenné tette a település intézményeinek helybeli működtetését.
Civilek és hivatalosak • A szülőket nem érdekli, hogy mi történik az iskolában, ha a dolgok egyébként rendben mennek. Ez a politikai közömbösség az elmúlt pártállami negyven év terméke. • A helyi önkormányzati vezetők fontos szerepet tölthetnek be településük és iskolájuk új életre keltésében.
Gazdaságiak és politikaiak • Az önálló iskoláért folytatott csatározás fontos szereplői a gazdasági menedzserek. Az agrárgazdasági menedzserek a 70-es években töltöttek be fontos szerepet. Ez a réteg volt az, amely terven felül épített óvodákat. • Ha az önkormányzati vezetők és a gazdasági menedzserek egymásra találnak, az iskolának nyert ügye van.
Új elit • Tagjai szakemberek, a település középrétege. • Önálló iskolát kíván a településének.
Egyházi iskolák • Hogyan vegyék vissza az egyházak az államosított intézményeiket? • Kié az egyházi iskola? Része-e az állami közoktatás rendszerének, vagy pedig egyházi intézmény? • Ki tartsa fönn? • Szabad államban szabad egyházak.
Iskolai autonómia
Fenntartói pluralizmus Az intézmény fenntartója szerint az iskolák típusai: • Az iskola nyilvános, a fenntartó az állam. • Az iskola nyilvános ugyan, de nem az állam tartja fönn. Jellegzetes esetei az egyházi iskolák. A felekezeti iskolákkal kapcsolatos lakossági érdekérvényesítésnek egyik útja a helyi törvényhatóság. Fontosabb azonban az illető egyház szervezete, ha az lehetőséget ad lakossági beleszólásra. • Az iskola magánjellegű. A lakossági befolyást a piac közvetíti. Nem küldik ide a gyerekeiket azok, akik nem értenek egyet az iskola céljaival.
Nemzetközi háttér • Az autonómia értelmezések szerint az iskola önkormányzatának joga van dönteni a szervezet működésének és/vagy fejlesztésének alapvető kérdéseiben. • Az iskolai autonómia mint politikai követelés a részvételi demokráciával fonódott össze.
Hazai előzmények • Az iskolai autonómia mint szakmai törekvés és politikai jelszó Magyarországon az 1980-as évekre tekint vissza. • Az intézmények szakmai önállóságának növelése, a megyei szakfelügyelet szaktanácsadássá enyhítése és az igazgató választás jogszabályi bevezetése egyaránt az iskolafenntartó tanácsok politikai befolyásának csökkentését szolgálta.
Viták Milyen taktikákkal biztosítható az iskola autonómiája? Vélemények: • Az iskolai autonómia csak az igazgató szabadságát növeli meg, azzal hogy nem enged külső beleszólást az iskola belső viszonyaiba. • Nem iskolai autonómiára van szükség, hanem meg kell teremteni a diákok, tanárok, szülők beleszólását az iskola ügyeinek intézésébe (részvételi demokrácia az iskolában). • Képviseleti demokrácia kiépítése (települési önkormányzatok). • Az iskolai autonómia valóságos garanciája a kölcsönös függőségek kiépítése.
Iskolastatisztikák
A statisztikai adatgyűjtés forrásai A legfontosabb adatforrásaink: • Az iskolai statisztikák • Hivatalos (intézményi statisztikák) • A népszámlálási (demográfiai) statisztikák • Egyéb lelőhelyek (előterjesztések, beszámolók, szakirodalom, korábbi felmérések másodlagosan feldolgozható adatai, stb.)
Iskolai statisztikák A legfontosabb iskolai statisztikát minden tanév elején kell lezárni és fölterjeszteni. A következő kérdésekről kell mennyiségi információt nyújtani: • tanulólétszámok, • tanári ellátottság, • a fölszereltség és az ellátottság intenzitási viszony-számai (hány gyerek jár átlagosan egy-egy osztályterembe, hány gyerek jut átlagosan egy-egy pedagógusra), • az oktatás feltételrendszere (épületek és szemléltető eszközök, könyvek, egyéb segédeszközök, stb.), • az iskolai munka szervezettsége (munkabeosztás, műszakok), • az iskolai munka eredményei (bukás, évismétlés). Az adatokat igazgatási egységenként összesítik, de az eredeti adatgyűjtő lapok egy példányát is fölküldik a minisztériumba.
Hivatalos (intézményi) statisztikák • A KSH különböző kiadványai az évről évre megjelenő statisztikai zsebkönyvek; a területi statisztikai adattár. • Az oktatásügyi statisztikák KSH kiadványok az oktatási kormányzat kiadványai
KSH oktatási statisztikák • KSH kiadványok Oktatási adatok 2010/2011 Részvétel a felnőttképzésben (2010) Szakmai képzés Magyarországon (2008) • Az oktatási kormányzat kiadványai Oktatási évkönyv 2009/2010 Közoktatási Statisztikai Kiadvány (2008) Felsőoktatási Statisztikai kiadvány (2008)
Népszámlálási (demográfiai) statisztikák A népszámlálás egyénenkénti kikérdezésen alapul, míg az intézményi statisztikák azon alapulnak, amiket az intézmények jelentenek fölfelé. A népszámlálási statisztikáknak különösen két fejezete érdekelheti az iskola kutatóját: • Az egyik fejezet közli a lakóhelyi környék népességének iskolázottságát. • A másik a demográfia, a környéken lakók összetétele koruk szerint; iskoláskorúak és/vagy tankötelesek száma és aránya; a születések és halálozások aránya; a vándorlási mutatók.
Kiegészítő statisztikák • Az önkormányzati előterjesztésekben adatok szerepelnek a helyben működő gazdaságról. Megismerkedhetünk a gazdaság dolgozóinak képzettségével és iskolázottságával. • Önkormányzati tervekben a tömegközlekedés tényszámaival találkozunk.
A statisztikai adatok feldolgozása
Táblázatok • Hozzáférhetővé váltak a személyi számítógépek, mindez statisztikai adatföldolgozásokat tesz lehetővé. • Egy fontos elemzési szempont, amelyet az iskolakörnyéki statisztikai elemzésekkor sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, ez pedig a népesség és az iskolások egymáshoz viszonyítása. • A kutató feladata, hogy a kétfajta adatsort egymáshoz viszonyítsa. Ez annyit jelent, hogy minden iskolai jelenséget a környéket jellemző statisztikai mutatóra vonatkoztatva próbáljon megadni.
Táblázatok Például: • az iskolába járó gyerekek számát a lakóhelyen élő iskoláskorúak arányában, • az iskolában dolgozókat a település diplomásaira vonatkoztatva, • az iskolai költségvetést az önkormányzati költségvetés százalékában, • a szülők foglalkozási összetételét a környék 100 munkaképes korú munkavállalójára vetítve, • az elköltöző gyerekek számát a ki- és beköltözések függvényében, • az iskolai könyvkölcsönzéseket a település teljes könyvforgalmára vetítve, • a bejáró tanulókat egybevetve a tömegközlekedési adatokkal, és így tovább.
Grafikus ábrázolás • A másik közismert elemző eljárás a számszerű összefüggések grafikus megjelenítése. Fontosak az idősorok az iskolai környezetelemzésben. A legtöbb statisztikai feldolgozáskor ugyanis arra szorítkozunk, hogy a jelenségek szűkebb vagy tágabb körét egy időpontban, azaz szinkronikusan hasonlítsuk össze. • Trendanalízis: grafikus ábrázolása az átlagoknak. Az ilyen átlagolások segítségével az események időben egyenetlen eloszlására figyelhetünk föl, s ezzel a társadalmi jelenségek dinamikáját közelíthetjük meg.
Térképes megjelenítés • Felhívja az elemző figyelmét olyan összefüggésekre, amelyekre talán nem figyelne fel, valamint nyilvánvalóvá teszi a társadalmi jelenségek térbeli kötöttségét. • Ahhoz, hogy adatainkat térképen tudjuk ábrázolni, azokat már a kezdet kezdetén területi bontásban kell összegyűjteni.
A statisztikai adatok értelmezése Az összegyűjtött adatokból kiolvasható az iskola környezetére vonatkozólag: • A környék kommunális ellátottsága, infrastrukturális fejlettsége, műszaki föltételei, települési viszonyai szorosan összefüggnek az iskolájával. A lakótelepi környéken betoniskola épül. • A társadalmi-kulturális környezet, amelyben az iskola működik, azok alkotják, akik körülötte élnek. A szülők, végül is a helyi társadalom reprezentánsai. • Az iskola egyfajta helyi politikai erőtérben is működik.
Esettanulmányok az iskoláról
Az esettanulmány fogalma • Az esettanulmány lényege egy történés. • Az esettanulmányozás során az események összefonódó láncolatára figyelünk.
Az esettanulmány készítése • Az esettanulmány készítésénél csak két dologra kell vigyázni. Az egyik, hogy az események menetét hűen adjuk vissza. A másik, hogy olyan eseményt válasszunk ki, amit érdemes majd utólag értelmezni. • A legegyszerűbb az volna, ha megkérdeznénk azokat, akik az eseményeket végigélték. Ők elmondhatnák, de mindenki a maga szemszögéből. Mennél több szereplőt kérdezünk meg, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy hiteles tanulmányt írhatunk. Ha még mindig nem vagyunk biztosak benne, hogy valóban az és úgy történt-e, akkor az írott forrásokhoz kell fordulnunk (emlékeztetők, jegyzőkönyvek). • A legjobb azonban az, ha nem utólag kell rekonstruálnunk a történéseket, hanem folyamatosan tudjuk figyelemmel kísérni az esemény kibontakozását. Az ilyen naplózás rendszerint hasznos forrás lehet a majdani esettanulmányokhoz. Úgy is figyelemmel kísérgetjük az eseményeket, hogy újra meg újra odalátogatunk.
Az esettanulmány elemzése • Két dologra kell figyelnünk: arra, hogy milyen körülmények között bonyolódik le az esemény; és hogyan viselkednek a szereplői. Az események rekonstruálása után a második lépés az, hogy hogyan elemezzük a föltételeket, amelyek az ilyen eseményeket kialakíthatták. • Az esettanulmányozás ahhoz adja a legtöbb segítséget, hogy a helyi társadalom különböző csoportjainak ismétlődő, tipikusnak mondott magatartását figyelemmel kísérhessük.
