A szakoktatás a dualizmus korában (1867-1919) Dr. Nyéki Lajos 2016
Iparostanonc iskolák • Az 1872. évi ipartörvény megszüntette a céheket, és a most már hivatalosan tanoncnak nevezett inasok képzését az önálló kisiparosok és az újonnan alakult ipartestületek kezébe adta. Tanonciskolák felállításáról azonban nem intézkedett. • Az 1884. évi ipartörvény végre intézkedett a tanonciskolák felállításáról. A tanonciskola három évfolyamos, heti két munkanapon az általános ismeretek tárgyaira négy órát, a rajztanításra pedig vasárnaponként három órát kellett fordítani.
Középfokú ipariskolák A középfokú ipariskoláknak a dualizmus korában négy fő típusa alakult ki: • Felsőipariskolák; • Ipari szakiskolák; • Nőipariskolák; • Kézművesiskolák. Az irányítás egységét az 1892-ben létrehozott Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács biztosította.
Felsőipariskolák • 1872-ben államilag segélyezett magánintézetként indult a kassai Gépészeti Felsőbb Tanoda. Hároméves gyakorlati és elméleti képzéssel művezetőket és gépszerkesztőket kívánt nevelni. 1876-ban Trefort kezdeményezésére állami kézbe került. 1880-tól a heti 52 óra fele volt elmélet, fele volt műhelygyakorlat. • 1879-ben állami intézményként jött létre Trefort alkotásaként a Budapesti Állami Középipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakosztállyal.
Felsőipariskolák • 1891-től állami ipariskolának hívták, csak 1897-től hívták felsőipariskolának, megkülönböztetésül a gyakorlatiasabb, alacsonyabb rangú ipari szakiskoláktól. • 1898-ban kivált az építészeti szakosztály, és budapesti Állami Felső Építő Iskola néven önálló intézménnyé vált. • 1908-ban alakult meg az 1894 óta működő, helybeli fa- és fémipari szakiskolából a gépészeti profilú Szegedi Állami Felsőipariskola.
Felsőipariskolák • A felvétel feltétele volt a tizenötödik életév betöltése, polgári iskola, reáliskola vagy gimnázium alsó négy osztályának elvégzése és egy gyakorlati év eltöltése a választott szakmában. • A képzési idő három év volt, a heti óraszám 46-50 között mozgott, az órák nagyobb részét szánták az elméleti tárgyakra, kisebb részét a műhelygyakorlatokra. • Az iskolai foglalkozások egész naposak voltak, így az iskolai menzát is meg kellett szervezni.
Ipari szakiskolák • Az ipari szakiskola mint iskolatípus a 19. század utolsó évtizedében alakult ki. A felsőipariskolához képest gyakorlatiasabb iskolatípus volt. Iparosokat, előmunkásokat, munkavezetőket kívántak képezni. • 1914-ben már 26 ipari szakiskola volt az országban, ebből 20 volt a fa- és/vagy fémipari szakiskola. • A felvételt hivatalosan az elemi iskola hat osztályának elvégzéséhez kötötték. A képzés négy éves volt, a heti óraszám 45-46 óra volt, ennek 2/3 része volt a műhelygyakorlat.
Nőipariskolák • 1893-ban jött létre a Budapesti Állami Nőipariskola. Az első világháborúig még további kilenc alakult a nagyobb városokban. • A nőipariskolákat azzal a céllal hozták létre, hogy növendékeiket a női kézimunkák ágaiban szakszerűen kiképezzék. • A felvétel feltétele az elemi iskola hat osztályának elvégzése volt. Az első évben fehérnemű készítés, a másodikban szabás-varrás, a harmadikban gépi hímzés volt a tananyag. Heti 10 óra elmélet mellett 20 óra volt a munkagyakorlat.
Kézművesiskolák • A háziipar iskolai intézményei voltak. Feladatuk egyegy vidék háziiparának művelése, megőrzése, a háziipari tevékenység terjesztése volt. • A felvétel feltétele az elemi iskola hat osztályának elvégzése volt. • A hároméves képzés főleg gyakorlati foglalkozásokból állt.
A műegyetem • 1871-ben alakult meg az újjászervezett József Műegyetem öt fakultással, az előkészítő egyetemes osztályra épülő építészeti, gépészeti, mérnöki és vegyészi szakosztállyal. • A hallgatók főreáliskolai végzettség vagy gimnáziumi érettségi alapján kérhették felvételüket. • Két évig tanultak az egyetemes osztályon, utána léphettek át a hároméves képzési idejű választott műszaki szakosztályba. A nyolcvanas években az egyetemes osztály előkészítő szerepe megszűnt, a választott szakosztályba lehetett beiratkozni.
A műegyetem • A műegyetem 1871-ben megkapta a mérnöki oklevél kiállításának a jogát. • 1882-ben a tanulmányi időt négy évre csökkentették. • 1901-ben a műegyetem megkapta a doktori cím adományozásának jogát is. • 1914-ben létrehozták a közgazdasági osztályt. Az okleveles mérnökök és a kereskedelmi főiskolát végzettek itt egy év alatt közgazdaságtudományi képzettséget szerezhettek.
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia • Az akadémia a kiegyezés után ismét a magyar kormány irányítása alá került. Fokozatosan bevezették a magyar tanítási nyelvet. • Az addigi egységes bányászképzés bányászati, fémkohászati, vaskohászati és gépészeti-építészeti szakra vált szét. • A szakmai differenciálódás lehetővé tette a tanulmányi idő csökkentését (négyről három évre). • 1872-ben két év üzemi gyakorlatot is előírtak, így öt éve múltán szerezhettek a hallgatók oklevelet.
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia • 1904-ben az akadémiát főiskolai rangra emelték, új neve Erdészeti és Bányászati Főiskola lett. • A szakmai differenciálódás is módosult: bányamérnöki, vaskohómérnöki, fémkohómérnöki és erdőmérnöki szakok alakultak. • Új épületeket, korszerű laboratóriumokat építettek. • A hallgatói létszám 1914-ben 580 főre emelkedett.
A kereskedelmi szakoktatás • 1872-ben adta ki Trefort Ágoston miniszter a kereskedelmi szakoktatás első szabályzatát. Ezt újabbak követték (1884, 1885, 1895). • Fokozatosan kialakult a kereskedelmi tanonciskolák, a középfokú kereskedelmi szakiskolák és a kereskedelmi főiskolák egységes rendszere.
Kereskedőtanonc-iskolák • Ez az iskola a már munkában álló, szerződéses idejüket mesterüknél töltő tanoncoknak nyújtott alapfokú képzést. • Az iskola három éves volt. A képzés heti nyolc-tíz, később hét órás (részben esti, részben vasárnapi) volt. • Minden olyan településen kötelező volt külön kereskedőtanonc-iskolát felállítani, ahol húszharminc tizenkét-tizenhat éves korú tanonc működött.
Középfokú kereskedelmi iskolák • A felsőkereskedelmi iskolákba négy középiskolai osztály elvégzése után lehetett beiratkozni. A hároméves szakképzés után lehetett záróvizsgát tenni. 1883-tól biztosította az önkéntességi jogot. • 1911-ben megnyíltak az első női felsőkereskedelmi iskolák. • 1890-ben hozták létre kétéves képzési idővel a női kereskedelmi tanfolyamot, (később fiúknak is). • 1883-ban érettségivel rendelkezőknek nyílt egyéves szaktanfolyam a Budapesti Kereskedelmi Akadémián.
Kereskedelmi felsőoktatás • A századfordulón négy kereskedelmi főiskola alakult: a Keleti Kereskedelmi Akadémia, a Budapesti és a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia, valamint a Fiumei Kiviteli Akadémia, kétéves képzési idővel. • 1914-től a műegyetemi közgazdasági osztályon lehetett közgazdaságtudományi oklevelet szerezni. • 1898-ban nyílt meg a Kereskedelmi Tanárképző Intézet. A hallgatók a második év végén alapvizsgát, a negyedik év végén szakvizsgát, az ötödik, gyakorlati év végén pedagógiai vizsgát tettek.
Alsófokú mezőgazdasági oktatás • 1896-ban létrehozták a gazdasági ismétlőiskolát. Olyan községekben kellett felállítani, ahol a tizenkét-tizenöt éves gyermekek száma elérte a negyvenet. Heti két órában télen elméleti, nyáron gyakorlati foglalkozások voltak. • A szaktanítós gazdasági ismétlőiskolát olyan községekben kellett felállítani, ahol a tizenkéttizenöt éves gyermekek száma elérte a százhúszat. • A földművesiskolák két-három évfolyamos képzést nyújtottak tizenhat-húsz éves parasztfiúk számára.
Középfokú mezőgazdasági oktatás • 1912-ben hozták létre Orosházán a hét osztályú gazdasági polgári iskolát. • A századforduló táján öt vincellériskola működött. • 1881-ben állami kézbe vették az 1853-ban alapított budapesti Vincellér és Kertészképző Gyakorlati tanintézetet, és Kertészeti Tanintézet néven átszervezték. Négy középiskolai osztály és két év szakmai gyakorlat volt a felvétel feltétele. 1908-tól hat középiskolai osztály elvégzését és egy év kertészeti gyakorlatot kötöttek ki.
Gazdasági akadémiák • Öt helyen volt az országban felsőfokú gazdasági tanintézet (Magyaróvár, Keszthely, a Debrecen, Kassa és Kolozsmonostor). • 1874-ben a magyaróvári intézet akadémiai rangot kapott. Új neve Magyar Királyi Mezőgazdasági Akadémia. Érettségire épülő kétéves képzést adott. • A többi négy iskola középfokú intézménnyé alakult át, a hároméves képzésre hat középiskolai osztály elvégzése után lehetett jelentkezni.
Gazdasági akadémiák • 1906-ban a négy gazdasági tanintézet is akadémiai rangot kapott. Az öt akadémia egységes szervezetet kapott. Hallgatói érettségi után nyertek felvételt, és hároméves szakmai képzés után kaptak okleveles gazda képesítést. • 1875-ben az Állatgyógyintézetet állatorvosi tanintézetté, 1890-ben akadémiává fejlesztették, majd 1899-ben Állatorvosi Főiskola címet kapott. A felvétel feltétele az érettségi lett, a képzési időt négy évre emelték. 1906-ban az intézmény megkapta a doktorrá avatás jogát is.
