A nevelés lehetősége és szükségessége Dr. Nyéki Lajos 2016
Bevezetés • A nevelésnek nyilvánvaló feltétele az, hogy az ember nevelhető, alakítható legyen. • Minden nevelési szándékú tevékenység eleve feltételezi a nevelhetőség tényét. • A nevelési tapasztalatok ugyanakkor minden korban ellentmondásos jellegűek. • Ezért koronként szükség van a nevelt fejlődésére ható tényezők tisztázására, a fejlesztés korlátainak feltárására.
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos ókori felfogás • Az ókorban általában nem merültek fel kételyek az ember nevelhetőségét illetően (az egyiptomi intelem műfaja, és neves ókori filozófusok nézetei is ezt igazolják). • A nők és a rabszolgák nevelésének lehetőségét és hasznát illetően azonban nem volt ilyen általános az optimizmus. • A papok és a papnők nevelésére általában különös gondot fordítottak.
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos ókori felfogás • A spártaiak a lányok nevelésére a fiúkéhoz hasonlóan nagy gondot fordítottak. • Az athéni felfogás a nőket másodrendűnek tartotta, nevelésüket a családban kívánta megoldani (Platón és Arisztotelész nézetei). • A rabszolgák nevelését szükségtelennek tartották az ókorban (kivétel a gladiátorok kiképzése).
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos középkori felfogás • Az optimizmus első megingása az ember eredendően bűnös voltáról szóló bibliai tanítás miatt. • A keresztény ember fő problémájává a túlvilági életre való felkészülés vált. • A vezeklés a test sanyargatásával járt együtt. • A népvándorlás okozta pusztítás miatt a volt Nyugatrómai Birodalom területén a városi civilizáció hanyatlása, éhínségek, járványok.
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos középkori felfogás • Az i. sz. 1000. év körül nyugaton az volt a közfelfogás, hogy az éhínségek és a járványok oka az eredendő bűn, világvége várás. • A keresztény nevelés nagy újdonsága viszont az, hogy egyetemes jellegű. A nők és a rabszolgák kulturális helyzetének változása. • Szent Ágostont az i. sz. V. században már foglalkoztatta az ikrek problémája.
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos reneszánsz felfogás • A reneszánsz újra optimista felfogást képviselt. • Az antik hagyományok, pl. a görög ideálok feltámasztására irányuló törekvések. • A gazdag itáliai arisztokraták és polgárok szívesen áldoztak a művészetek és a tudomány támogatására. • A már elveszettnek hitt ókori művek újbóli felfedezése (a bizánci könyvek megismerése).
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás • A XVII. és a XVIII. században a polgári fejlődés felgyorsulása, az ember nevelhetőségével kapcsolatos optimizmus megerősödése. • Comenius: „senki sem válhat emberré, ha nem tanítják” (XVII. század). • Locke: a lélek a születéskor „tabula rasa”, az emberek 9/10 része nevelése útján lett azzá, ami (XVII. század).
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás • Helvetius: a nevelés az oka annak az egyenlőtlenségnek, amely az elmékben megnyilvánul (XVIII. század). • Diderot: a nevelés nem mindenható (XVIII. század). • Herbart: „a pedagógiának alapfogalma a növendékek képezhetősége” (a XIX. század eleje).
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás • A nevelés erejébe vetett bizalom megrendülése a XIX. század második felében. • A polgári társadalom megoldatlan problémái. • Schopenhauer filozófiai pesszimizmusa: az emberi jellem velünk születik. • Lamarck és Darwin evolúcióelmélete. • Lombroso „született bűnöző” elmélete. • A genetika kibontakozása (Galton, Mendel).
Lombroso típusok
Az ember nevelhetőségével kapcsolatos újkori felfogás • A XIX. és a XX. század fordulója: újra felmerül a nevelhetőség problémája. • Dewey: „az egyének pszichológiailag és fiziológiailag alkalmasak a nevelésre”. • Imre Sándor: „a nevelés nem mindenható, de nem is tehetetlen”. • Tapasztalat: forradalmi változások idején az ember nevelhetőségével kapcsolatos optimista felfogás jelentősen erősödik.
Az öröklés, a környezet és a nevelés szerepe a személyiség fejlődésében • A nevelhetőséggel kapcsolatos elméletek: - egytényezős elméletek: - az öröklés a meghatározó; - a környezet a meghatározó; - a nevelés a meghatározó. - többtényezős elméletek: a tényezők kölcsönhatását hirdetik. • A tudományos kutatás újabb eredményei.
Öröklés • a nativizmus (a latin nativus – született), a középkori arisztokrácia kékvérűsége. • a fatalizmus (a latin fatum – sors, végzet), Kálvin - predestináció, az iszlám khiszmet, Jókai, Lermontov. • a preformizmus (a francia felvilágosodás), Bonnet, Maupertuis. • a biológiai determinizmus (XIX. század), Schopenhauer, Lombroso.
Környezet • A milieu-elmélet (a francia milieu - környezet) a XVII. századi szenzualista filozófia hatására, Locke, Helvetius. • A szociális determinizmus (Lamarck és Darwin XIX. századi nézetei hatására), a fajok fejlődése a környezethez való alkalmazkodással és a természetes kiválasztódással magyarázható, e nézeteknek a társadalmi környezetre való alkalmazása (szociáldarwinizmus).
Nevelés • A pedagógiai utópizmus tipikus példája Helvetiusnak Diderot által bírált tanítása a nevelés mindenható voltáról. • Utópisztikus jellege abban nyilvánult meg, hogy a társadalmat is a nevelés révén kívánta megváltoztatni. • A háborúk kitörésének megakadályozása a nevelés révén.
Többtényezős elméletek • A konvergencia-elmélet (Stern, a XX. század eleje): - Az személyiség fejlődése az öröklés és a környezeti hatások konvergenciájának eredménye, bioszociális determinizmus. - Az elmélet főbb hibái. • Ikerkutatások, az öröklés és a környezet egymást kiegészítő hatása.
Az adottság fogalma • Öröklött, velünk született diszpozíciók, a személyiségfejlődés kiindulási alapja (Leibniz). • Mind jó, mind rossz tulajdonságok alapjául szolgálhatnak attól függően, hogy az egyént a fejlődése során milyen hatások érik. • Az adottságok lehetőségeket jelentenek a képességek tanulás, gyakorlás révén való kifejlődéséhez.
Az adottság fogalma • A fontosabb adottságok: - az analizátorok (érzékszerv – idegpálya – agyi központ) indulási minősége; - a temperamentum (vérmérséklet); - az idegrendszer mikroszerkezetének alakíthatósága, képlékenysége; - a faji sajátosságok; - a testalkat.
A tehetség fogalma • A tehetség a képességek halmozódása valamely területen. • Az adottságokból, bizonyos területek iránti fogékonyságból bontakoztatható ki: - sokoldalú gondoskodás, - fejlesztő program, és - a nevelt kellő akarata, kitartása eredményeképpen.
A modern pedagógiai felfogás • Minden ember öröklött adottságokkal születik. Ezek hordozója a gyermek szervezete, ebben a fejlődés miatt nagyon fontos az idegrendszer. • Az idegrendszer szerkezete és működése a születéstől kezdve elválaszthatatlan egységet képez, amelyben a fejlődés szempontjából az elsődleges meghatározó a működés. • Az idegrendszer működését a külső társadalmi környezet hatásai váltják ki és tartják fenn.
Az idegrendszer szerkezetének és működésének kapcsolata
A nevelés lehetséges és szükséges • Az adottságok, illetve az azokat a fejlődés során elfedő képességek racionális határt jelentenek a fejleszthetőség szempontjából. • A személyiséget külső hatások formálják, a nevelés tehát lehetséges. • A személyiséget érő környezeti hatások a már korábban kialakult belső feltételek közvetítésével hatnak, nevelés tehát szükséges.
