Szociometria Dr. Nyéki Lajos 2016
A szociometriai felmérés • A szociometriai felmérés a csoporton belüli társas kapcsolatok vizsgálatára szolgál. Moreno (1934) dolgozta ki a vizsgálati módszert. Eredetileg a rokonszenvi és az ellenszenvi viszonyok alapján tárta fel a csoport szerkezetét. • A későbbi vizsgálatok az érzelmi viszonyokon túl a csoportban betöltött funkciók és szerepek területét is bevonták a csoport szerkezetének elemzésébe. Ez a vizsgálati módszer a több szempontú szociometria (Mérei, 2006).
Alapelvek - instrukció • A kérdőív kitöltésénél a vizsgált csoport minden tagja legyen jelen. • Közölni kell, hogy kikre vonatkozik a vizsgálat. • El kell mondani, hogy milyen célból végezzük a vizsgálatot. • A kérdőíveket névvel kell kitölteni. • Kérjük, hogy mindenki minden kérdésre válaszoljon. • Minden kérdésnél a szükséges számú nevet kell megadni. • Hangsúlyozni kell, hogy a kapott válaszok titkosak.
Rövid kérdőív középiskolásoknak (Mérei, 2006) 1. 2. 3.
Ha az osztály klubdélutánt rendezne, ki lenne a legalkalmasabb ennek megszervezésére? Ha az osztály többnapos utazásra indulna, kivel utaznál szívesen egy fülkében? Ki az az osztálytársaid közül, aki valamilyen területen (tudomány, művészet vagy egyéb) kiemelkedően tehetséges? 4. Ha az osztály döntőbíróságot alakítana kisebb fegyelmi ügyek megtárgyalására, kiket jelölnél a bíróság tagjaiul? 5. Osztálytársaid közül ki az, akivel érettségi után is szívesen barátkoznál? 6. Nehéz élethelyzetben, kínos ügyben kikhez fordulnál baráti segítségért az osztálytársaid közül? 7. Ha az osztályfőnök váratlan távolléte miatt a tanulók közül kellene őt valakinek helyettesítenie, ki lenne erre a legalkalmasabb? 8. Kivel töltenél szívesen egy vasárnapot az osztálytársaid közül? 9. Kik azok az osztálytársaid közül, akiknek a viselkedése sokaknak tetszik, akiknek a viselkedését sokan követik? 10. Egy diákparlamentben ki képviselné legjobban az osztályt társaid közül?
A kérdőív szempontjai • Rokonszenv: együttlét: 2, 5, 8 bizalom: 6 • Funkció: vezetés, szervezés: 1, 7, 10 döntés: 4 • Tulajdonság: képességek: 3 • Népszerűség: 9
Kölcsönösségi táblázat 1. B. I. 1. B. I.
2. F. A. 3. H. S. … A személyt választók száma
2. F. A.
3. H. S.
…
Deklarált kapcsolatok
Kölcsönös választások 1x
2x
3x
∑
Gyakorisági táblázat Rokonszenv 2. 1. B. I.
2. F. A. 3. H. S. … ∑ Eloszlás Eloszlási mutató
5.
8.
Funkció 6.
1.
7.
10.
Tul.
Nép.
3.
9.
Összesen R.
F.
T.
N.
∑
Egy iskolai osztály szociogramja
Az egyénekre vonatkozó indexek • Az individuális szociometrikus státusz mutatója (0 …1) P ISS N 1
• A pozitív kölcsönös kapcsolatok mutatója (0 … 1) IPVV
Q N 1
• Az érzelmi elégedettség mutatója (0 … 1) Q IEU d
A csoportra vonatkozó indexek • A kölcsönösségi index • A sűrűségi mutató • A kohéziós index • A viszonzott kapcsolatok mutatója • Az eloszlási mutató
A kölcsönösségi index • A kölcsönösségi index azt fejezi ki, hogy a társas mezőben levő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. SZQ KI 100 N
• Ahol SZQ a kölcsönös kapcsolatokkal rendelkező személyek száma. • A tapasztalat szerint az index átlagos értéke 85-90. Ha az index értéke 75 alatt van, akkor a csoport kohéziója alacsony. Ha az index értéke 55 alatti, akkor már csoportról sem beszélhetünk.
A sűrűségi mutató • A sűrűségi mutató azt fejezi ki, hogy egy személyre átlagosan hány kölcsönös kapcsolat jut. • Ha SQ az összes kölcsönös választás száma, akkor a kölcsönös kapcsolatok száma ennek fele. SI
SQ 2N
• A mutató általában 0,9 és 1,1 között van. Stabil csoportokban 1 fölötti, laza társas alakzatokban 0,8 alatti, 0,6 alatt már csoportról sem beszélhetünk.
A kohéziós index • A kohéziós index azt fejezi ki, hogy a csoportban a lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány százaléka alakult ki. • A lehetséges kölcsönös kapcsolatok száma N(N-1)/2, a tényleges kölcsönös kapcsolatok száma SQ/2. SKOH
200 SQ N ( N 1)
• A kohéziós index általában 10 és 13 közé esik, 15 fölött magas fokú a kohézió, 10 alatt már csoportról sem beszélhetünk.
A viszonzott kapcsolatok mutatója • A viszonzott kapcsolatok mutatója (más néven koherencia mutató) azt fejezi ki, hogy a választások hány százaléka kölcsönös. • Az összes választás száma SP=d*n. SKOHER
100SQ dn
• A mutató átlagos értéke 40 és 50 között van. Az ennél magasabb érték a kapcsolatok stabilitására, az ennél alacsonyabb érték a kapcsolatok bizonytalanságára utal.
Az eloszlási mutató • Az eloszlási mutató a választások eloszlását vizsgálja. EM
SV VN
• Ahol SV az adott szempont szerinti választások összege, és VN azt adja meg, hogy hány tanuló között oszlik meg a választás (az eloszlás sorba írt érték).
A csoportlégkör mutató • A csoportlégkör mutató a választások eloszlását vizsgálja. • A rokonszenvi és funkciókérdések személyek közti eloszlásának aránya információt ad arról, hogy a csoportban milyen szempont határozza meg a választásokat. Rokonszenv
Funkció
Szempont
Alacsony érték
0-1,9
0-2,5
Szubjektív választás
Közepes érték
2-2,5
2,6-3,9
Magas érték
2,6
4
Normához igazodó választás
Ajánlott irodalom • Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004 • Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest, 2006 • N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak Osiris Kiadó, Budapest, 2004
