Áfakulcs
Bemutatószám 2014. június
Szakmai folyóirat
II. évfolyam 4. szám | 2016. április
Tartalom
BEKÖSZÖNTŐ
A HÓNAP TÉMÁJA
Tisztelt Olvasó! Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel:
- A közösségi hozzáadottérték-adó visszatéríttetése – I. rész
AKTUÁLIS - Online pénztárgép használatára kötelezettek körének kiterjesztése
ÁFA A MINDENNAPOKBAN - Bérleti díjon felül átalányösszegben átterhelt közüzemi költségek kezelése
JOGESET - Az Európai Unió Bíróságának C-324/11. számú ítélete
OLVASÓI KÉRDÉSEK – SZAKÉRTŐI VÁLASZOK - Online értékesítés Közösségen belüli országba
Varga Szabolcs Vezető szerkesztő Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt – adószakértő dr. Boda Péter – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról – www.afakulcsszaklap. hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. március 25.
1.
A hónap témája A közösségi hozzáadottértékadó visszatéríttetése – I. rész Írta: dr. Boda Péter NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Kétrészes cikksorozatunkban a Közösség más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adónak a belföldön letelepedett hozzáadottérték-adó, illetve általános forgalmi adó alanyok részére történő visszatéríttetését ismertetjük. A cikksorozat első részében az adó-visszatéríttetés jogszabályi hátterét, az adó-visszatéríttetésre való jogosultságot, az adó-visszatéríttetési kérelem tartalmi elemeit és benyújtásának menetét, valamint a képviselők és a kapcsolattartók szerepét mutatjuk be.
I. Az adó-visszatéríttetés szabályozása Az adó-visszatéríttetési jogról, illetve annak gyakorlásáról, valamint az adó-visszatéríttetési eljárásról közösségi és belföldi (tagállami) jogszabályok egyaránt rendelkeznek, ezért az adóalanyoknak nem áll a rendelkezésére olyan adójogszabály, amely az adó-visszatéríttetést teljes körűen szabályozza. A Magyarországon letelepedett általános forgalmi adó alanyoknak az Európai Közösség valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetésére irányuló kérelmeivel kapcsolatos ügyekben elsődlegesen • a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottértékadóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK irányelvnek (továbbiakban: Irányelv), • az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 9. számú melléklet I. címe, valamint • a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet (továbbiakban: Renddelet) rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
A fenti jogszabályok rendelkeznek a hozzáadottértékadóvisszatéríttetési jognak a tartalmáról és gyakorlásáról, valamint az azzal kapcsolatos elektronikus eljárásról. Emellett az adóalanyoknak a hozzáadottértékadó-visszatéríttetés kapcsán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseit is fegyelembe kell venniük. II. Az adó-visszatéríttetésre jogosultak köre Az adó-visszatéríttetési eljárásban az az adóalany jogosult igényt előterjesztetni, aki (amely) abban az időszakban, amelyre a visszatéríttetési kérelem vonatkozik az Áfa tv. alkalmazásában belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik (továbbiakban: kérelmező), kivéve azt a belföldön letelepedett adóalanyt, aki (amely) • kizárólag olyan, az Áfa tv. 85-86. §-ában és 87. §-ának a) pontjában meghatározott tevékenységet végez, amely az általános forgalmi adó levonására nem jogosítja, vagy • alanyi adómentességet választott, vagy • kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül az Áfa tv. XIV. fejezete szerint. Az adó-visszatéríttetési időszak a visszatéríttetés tagállama által az Irányelv 16. cikkének megfelelően meghatározott időszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik (továbbiakban: visszatéríttetési időszak). A visszatéríttetés tagállamának minősül - Magyarország kivételével - az Európai Közösség azon tagállama, amelyben a hozzáadottérték-adót a kérelmezőre az ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították (továbbiakban: visszatéríttetés tagállama). III. Az adó-visszatéríttetési kérelem III.1. A kérelem adattartalma Az adó-visszatéríttetési kérelem (továbbiakban: visszatéríttetési kérelem) a kérelmező számára a visszatéríttetés tagállamában - más adóalany által teljesített termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan - felszámított hozzáadottérték-adónak a visszatéríttetésére irányul.
2.
A visszatéríttetési kérelemben kötelezően szerepeltetendő adatok a jellegüket tekintve az alábbi három csoportba sorolhatók.
•
III.1.a) „Általános adatok”: • a kérelmező neve, belföldi gazdasági célú letelepedési helyének (székhelyének, állandó telephelyének) címe, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének címe; • a kérelmezőnek a visszatérítés helye szerinti tagállam adóhatóságával való - a visszatérítés helye szerinti tagállam jogával összhangban levő - elektronikus kapcsolattartására szolgáló címe; • annak (azoknak) a gazdasági (üzleti) tevékenység(ek) nek leírása, amely(ek)hez a kérelmező a visszatérítés helye szerinti tagállamban beszerzett, importált terméket, illetőleg az ott igénybe vett szolgáltatást használja, egyéb módon hasznosítja; • annak a visszatérítési időszaknak megjelölése, amelyre a kérelmező visszatérítési kérelme vonatkozik; • a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a visszatérítési időszakban - az Irányelv 3. cikk b) pontjának i. és ii. alpontját átültető rendelkezésekben említett ügyletek kivételével - nem teljesített olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynek teljesítési helye - a vis�szatérítés helye szerinti tagállam joga szerint - a visszatérítés helye szerinti tagállam területén van; • a kérelmező adóazonosító száma, a csoportos adóalanyiság időszaka alatt a csoportazonosító szám és a tag adószáma is; • a kérelmező részére visszatérítendő adó átutalás útján történő teljesítéséhez szükséges adatok és egyéb információk, beleértve a fizetési számla IBAN számát és számlavezető BIC (SWIFT) kódját. III.1.b) A számlákra és a termékimport-okmányokra vonatkozó adatok: • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának neve és teljes címe; • a termék importjának kivételével a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adóazonosító száma vagy a visszatérítés helye szerinti tagállam által kiadott adó-nyilvántartási száma a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK
• • •
•
•
tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 239. és 240. cikkét átültető rendelkezésekkel összhangban; a termék importjának kivételével a visszatérítés helye szerinti tagállamot jelölő előtag, annak a Héa-irányelv 215. cikkét átültető rendelkezésével összhangban; a számla, termékimport-okmány kelte és száma; az adó alapja és az adó összege a visszatérítés helye szerinti tagállam nemzeti pénznemében kifejezve; a levonható adónak a visszatérítés helye szerinti tagállamnak az Irányelv 5. cikkét és 6. cikk második bekezdését átültető rendelkezésével, valamint az Áfa tv. 123. §-ával összhangban számított összege a visszatérítés helye szerinti tagállam nemzeti pénznemében kifejezve; ha a kérelmezőt az adó-visszatéríttetési jog részlegesen illeti meg, az Áfa tv. 123. §-ának és 5. számú mellékletének megfelelően számított, százalékban kifejezett levonási hányad; a termék, szolgáltatás megnevezésére, illetőleg a felhasználás, egyéb módon történő hasznosítás jellegére utaló kódszám, illetve a 10-es kód alkalmazása esetén az értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások jellege szövegesen is megadva a visszatérítés helye szerinti tagállamnak az Irányelv 9. cikkét átültető rendelkezésével összhangban.
III.1.c) A visszatéríttetés tagállamának joga által előírt adatok és elektronikus mellékletek: • annak (azoknak) a gazdasági (üzleti) tevékenység(ek) nek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK tanácsi Rendelet) 34a. cikk (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott harmonizált kódok szerinti leírása; amely(ek)hez a kérelmező a visszatérítés helye szerinti tagállamban beszerzett, importált terméket, illetőleg az ott igénybe vett szolgáltatást használja, egyéb módon hasznosítja (un. NACE kód); • a számla, termékimport-okmány másolata elektronikus mellékletként, ha a számlán, termékimport-okmányon szereplő adóalap üzemanyag esetében a 250, egyéb esetekben pedig az 1000 eurónak megfelelő - a visszatérítés helye szerinti tagállam nemzeti pénznemében kifejezett - pénzösszeget eléri vagy meghaladja.
3.
III.1.d) A kérelmező által tett nyilatkozatok: • 1-es áfakódú adóalany esetében nem minősül az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak, • a kérelemben közölt adatok, egyéb információk a valóságnak megfelelnek, és • kötelezettséget vállal a részére esetlegesen nem jogszerűen, vagy egyéb okból helytelenül visszatérített adó visszafizetésére.
III.2. A visszatéríttetési kérelem benyújtása A visszatéríttetési kérelem benyújtására az állami adóhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlap, az ELEKAFA nyomtatvány (továbbiakban: nyomtatvány) szolgál, melyet a kérelmezőnek, illetve a T180 számú adatlapon bejelentett meghatalmazottjának kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül áll módjában előterjeszteni az állami adóhatóságnál. A nyomtatvány egyetlen tagállamból (a visszatéríttetés tagállamából) történő adó-visszatéríttetésre szolgál és egy adott visszatéríttetési időszakra vonatkozik. Több tagállamból történő adó-visszatéríttetés esetén a kérelmezőnek a nyomtatványt tagállamonként külön-külön elő kell terjesztenie. A visszatéríttetési időszak nem lehet rövidebb három naptári hónapnál és nem haladhatja meg az egy naptári évet. Ha a visszatéríttetési időszak egy naptári év fennmaradó részét teszi ki, akkor a visszatéríttetési kérelem vonatkozhat három hónapnál rövidebb időszakra. Amennyiben a visszatéríttetési időszak legalább három hónapos, de egy naptári évnél rövidebb, úgy a visszatéríttetni kért adó összege nem lehet kevesebb 400 eurónál vagy a nemzeti pénznemben kifejezett, ezzel egyenértékű összegnél. Ha a visszatéríttetési időszak 1 naptári év vagy egy naptári év fennmaradó része, akkor a visszatéríttetni kért adó összege nem lehet kevesebb 50 eurónál vagy a nemzeti pénznemben kifejezett, ezzel egyenértékű összegnél. A kérelmező a visszatéríttetési kérelemben közölt információkat az Európai Közösség bármely hivatalos nyelvén megjelölheti, amennyiben azonban a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a fenti információkat milyen nyelven, illetve nyelveken kell megjelölni, úgy a visszatéríttetési kérelmet ez utóbbi nyelven, illetve nyelveken kell kitölteni.
A visszatéríttetési kérelmet a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig kell benyújtani. III.3. Képviselő és kapcsolattartók A kérelmezőnek lehetősége van arra is, hogy az adó-visszatéríttetési eljárás belföldi szakaszában meghatalmazottként külföldi képviselőt vegyen igénybe, feltéve, hogy a külföldi képviselő • az elektronikus ügyintézés általános szabályainak megfelelően adóazonosító jelet/adószámot kér, • regisztráltatja magát az ügyfélkapu használatához, továbbá • határon átnyúló adótanácsadási, adószakértői vagy könyvelői szolgáltatás belföldön történő nyújtása esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumnál külön bejelentést tesz. Amennyiben a kérelmező az adó-visszatéríttetési eljárás során kizárólag a visszatéríttetés tagállamának hatósága előtt kívánja magát képviseltetni, úgy a képviselőjére vonatkozóan a nyomtatványon kapcsolattartóként kell adatokat szerepeltetnie. A kapcsolattartóként megjelölt képviselő az adó-visszatéríttetési eljárás belföldi szakaszában - meghatalmazotti minőség hiányában - az állami adóhatóságnál nem jogosult eljárni.
Aktuális Online pénztárgép használatára kötelezettek körének kiterjesztése Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről korábban is bejelentésre került, hogy a kormány bővíteni szándékozik a pénztárgép használatára kötelezett vállalkozások körét. A kormány ettől az általános forgalmi adó bevételek további növekedését várja, mivel az online pénztárgépek használatának bevezetését követően az általános forgalmi adó bevételek az előző időszakhoz képest emelkedtek.
4.
Az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól [165. § (1) bekezdés b) pont, 165/A. §], akkor köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa tv. 166 (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Az Áfa tv. 178. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján külön jogszabály rendelkezik a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításával összefüggő szabályokról. A külön jogszabály a nemzetgazdasági miniszter 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelete a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról.
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási, 4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, 5. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási), 6. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási), 7. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési, 8. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti, 9. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag tánctermi, diszkó működtetési, 10. a 95.1-95.2 szerinti javítási, 11. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási, 12. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és 13. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt,
A Rendeletet módosította a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet (Módosító Rendelet), amely a Magyar Közlöny 2016. évi 42. számában került kihirdetésre.
kivéve: ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet, bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme, bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja, bd) a termelői borkimérés, be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
A Módosító Rendelet 1. sz. melléklete 2016. szeptember 30. napjával a jelenleg hatályos Rendelet 1. sz. melléklete helyébe lép, valamint a Módosító Rendelet 2. sz. melléklete 2017. január 1-jétől módosítja az 1. sz. mellékletet.
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ‚08 46.246.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.”
2016. szeptember 30. napjától a Rendelet 1. sz. melléklete értelmében az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek: a) a gyógyszertárak, b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási 2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
A TEÁOR ‚08 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási szolgáltatást, a 45.32 szerinti gépjárműalkatrészkiskereskedelmi tevékenységet, a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi tevékenységet, javítási szolgáltatást, a 86.10 szerinti plasztikai sebészeti szolgáltatást, a 93.29 szerinti tánctermi, diszkó működtetési szolgáltatást, a 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási,
A pénztárgép használatára kötelezettek körét a Rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.
5.
vasalási szolgáltatást, 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatást, és 93.13 szerinti testedzési szolgáltatást végző vállalkozások a jelenleg hatályos szabályok alapján nem kötelezettek pénztárgép használatára. Az érintett vállalkozások azt a megoldást is választhatják, hogy 2016. szeptember 30-ától minden bevételükről számlát állítanak, amely alapján az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján mentesülnek a pénztárgép használatának kötelezettsége alól. 2017. január 1-jétől pénztárgép használatára kötelezettek a taxiszolgáltatók is, ha nem adnak számlát valamen�nyi bevételükről. A taxiszolgáltató akkor is mentesül a pénztárgép használat alól, ha a NAV-hoz a Rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltat teljesített fuvarjairól és bevételeiről (ennek szabályait a jogalkotó később alkotja meg). Szintén 2017. január 1-jétől pénztárgép használatára kötelezettek a TEÁOR ‚08 66.12 szerinti pénzváltási tevékenységet folytató vállalkozások is, ha az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján nem mentesülnek a pénztárgép használatának kötelezettsége alól. Amennyiben az előzőekben említett, a pénztárgép használati kötelezettséggel újonnan érintett vállalkozások azt a megoldást is választhatják, hogy 2016. szeptember 30-ától, illetve 2017. január 1-jétől minden bevételükről számlát állítanak ki. Ebben az esetben azt is figyelembe kell venniük, hogy adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik, amelyet havi időszakra vonatkozóan a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell teljesíteni a „PTGSZLAH” nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése jelentős adminisztrációs terhet jelent az említett vállalkozói körbe tartozó adózó számára, ha sok számlát bocsát ki. Például egy fitnesztermet működtető vállalkozás vélhetően nagy számban adna ki kis összegről szóló számlákat, amelyeket összegszerűségüktől függetlenül az adatszolgáltatásban szerepeltetni szükséges.
gép használatára való felkészüléshez, valamint szabályosan működő vállalkozások számára előnyt biztosít a pénztárgép használati kötelezettség bevezetése, mivel ezáltal a törvénysértően működő vállalkozások tevékenysége hatékonyabban feltárható és szankcionálható. Az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége 2016. szeptember 30-ától, valamint 2017. január 1-jétől vélhetően nagyobb hangsúlyt fog fektetni azon vállalkozásoknál a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, akik (amelyek) ezen időponttól kezdve kötelezettek a pénztárgép használatára. Tehát e körbe tartozó vállalkozások számíthatnak arra, hogy náluk az adóhatóság egy vagy több próbavásárlást folytat le a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából. Az adóhatóság vélhetően számos alkalommal élni fog a fedett próbavásárlás módszerével, amely azt jelenti, ha a vállalkozás teljesítette nyugtaadási kötelezettségét, akkor az ellenőrök nem fedik fel kilétüket, hanem a vállalkozás az utólagos kapott jegyzőkönyvből szerez tudomást az ellenőrzés tényéről és eredményéről. A kormány még nem döntött arról, hogy kapnak-e pénzügyi támogatást a pénztárgép használatára kötelezettek körébe 2016. szeptember 30-tól, illetve 2017. január 1-jétől bekerülő vállalkozások. A pénzügyi támogatás biztosítása ellen szól, hogy a jelenlegi helyzet nem hasonlítható össze az online pénztárgép bevezetésének időpontjában fennállt piaci körülményekkel, hiszen ma már a pénztárgépekből kellő kínálat áll rendelkezésre, valamint a gyártók között kialakult piaci versenyből adódóan a pénztárgépek kedvezőbb áron megvásárolhatóak. A kormányzat már bejelentette, hogy a következő lépés a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a vállalkozások számlázási rendszereinek adóhivatallal történő összekapcsolása. Ezidáig kiadott kormányzati tájékoztatások szerint ez az intézkedés fokozatosan kerülne bevezetésre, első körben csak a nagyobb vállalkozásokat érintené.
A kormányzat szerint az első körös bevezetéstől eltérően most kellő idő áll a vállalkozások rendelkezésére a pénztár-
6.
Áfa a mindennapokban Bérleti díjon felül átalányösszegben átterhelt közüzemi költségek kezelése Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az ingatlan bérbeadója a bérleti díjon felül a közüzemi költségeket (víz, gáz, villany, csatorna) is továbbhárítja a bérlőre, ha azok az ingatlan bérlő általi használatával összefüggésben a bérbeadónál merültek fel kiadásként (a bérbeadó állt szerződéses kapcsolatban a közüzemi szolgáltatókkal, így azok részére számláznak, függetlenül attól, hogy az ingatlant nem ő használja). Az adóhatóság jogértelmezése szerint a közüzemi költség mint járulékos költség osztja a bérleti szolgáltatás adójogi sorsát, ezáltal a közüzemi költség adójogi értelemben bérleti díjnak tekintendő. Ha a bérbeadás mentes az adó alól, akkor a bérbeadó által a bérlőre áthárított közüzemi költség is adómentes. Amennyiben a bérbeadás áfás, vagy a bérbeadó az adókötelessé tételt választotta, akkor a bérbeadónak a bérlőre a közüzemi költséget is áfásan kell áthárítania. 2016. január 1-jét megelőzően hatályos szabályozás alapján a bérleti díjjal együtt, vagy külön számlázott közüzemi költségek esetében, függetlenül annak megállapításának módjától (tényleges fogyasztás alapján, vagy átalányösszegben) a teljesítés időpontjának az esedékesség napja minősült. Ha a bérbeadó a közüzemi költségekről 2016. január 1-jét megelőzően külön számlát állított ki a bérlő részére (függetlenül az esedékesség időpontjától, s attól, hogy a bérlőnek a közüzemi költségeket és a bérleti díjat azonos, vagy más-más időpontban kellett megfizetni) a 2015. december 31-én hatályos szabályok alapján a teljesítés időpontjának az esedékesség napját kell tekinteni. Ugyancsak 2015. december 31-én hatályos szabályok alapján kellett eljárnia a bérbeadónak, ha a bérlő a közüzemi költségeket külön számla alapján 2016. január 1-jét megelőző esedékességgel köteles megfizetni.
Abban az esetben, ha a bérbeadó a bérleti díjon felül a közüzemi költségek ellentételezéseként megállapított átalánydíjat az eltérő esedékesség folytán külön számlázta, vagy a közüzemi költségeket (megállapítás módjától függetlenül) valamely időszakra vonatkozó bérleti díjjal együtt számlázta ki (tehát a bérleti díj és az áthárított közüzemi költségek ugyanakkor voltak esedékesek), akkor a következők szerint kellett eljárni: • ha a bérleti díjra vonatkozó elszámolási időszak első napja, vagy az esedékesség kelte, vagy a számla kiállításának napja 2016. január 1-jét megelőző időpontra esett, akkor a 2015. december 31. napján hatályos szabályokat kellett alkalmazni; • ha a bérleti díjra vonatkozó elszámolási időszak első napja, és az esedékesség kelte, és a számla kiállításának napja 2015. december 31-ét követő időpontra esett, akkor a 2016. január 1-jétől hatályos szabályok voltak irányadóak. Amennyiben a bérleti díjon felül átalányösszegben meghatározott közüzemi költség valamely elszámolási időszakra (amelyre a felek a rendszeres bérleti díjat megállapították) vonatkozó bérleti díjjal együtt esedékes, akkor a bérbeadónak a számlázás tekintetében két lehetősége van: • a rendszeres bérleti díjat és a bérleti díjon felül átalányban áthárított közüzemi költséget egy számlában szerepelteti [a számlában az adójogi értelemben vett bérleti díj (bérleti díj + átalánydíj) egy összegben feltüntethető, de annak sincs akadálya, hogy a számlán a bérleti díj és az átalánydíj külön tételként szerepeljen]; • külön számlát állít ki a rendszeres bérleti díjról és az átalánydíjról. Abban az esetben, ha a bérleti díjon felül átalányösszegben meghatározott közüzemi költség nem valamely elszámolási időszakra (amelyre a felek a rendszeres bérleti díjat megállapították) vonatkozó bérleti díjjal együtt esedékes, akkor a bérbeadó az átalányösszeget külön köteles számlázni. Álláspontom szerint, ha a bérlő a közüzemi költség ellentételezéseként átalánydíjat köteles fizetni, akkor a számlázástól függetlenül (egybe, vagy külön) teljesítés időpontjának meghatározásánál a bérleti díj elszámolási időszaka a meghatározó, s nem az az elszámolási időszak, amely magában foglalja a közüzemi költségek esedékességének időpontját.
7.
Példa A bérbeadó és a bérlő 2016. január 1-jén bérleti szerződést kötött, amelyben a havi bérleti díjat 500 egység + áfa összegben határozták (továbbiakban: bérleti díj). Ezen túl a bérlő a bérbeadó terhére felmerült közüzemi költségek ellentételezéseként havi 200 egység + áfa átalánydíjat (továbbiakban: átalánydíj) is köteles fizetni. A bérbeadó havi áfa bevallás benyújtására kötelezett.
Tekintettel arra, hogy az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. napnál korábbi időpont, ezért a teljesítés időpontja az esedékesség napja, azaz 2016. február 15-e, így a 2016. január havi bérleti díjat és az átalánydíjat terhelő áfát 2016. február havi áfa bevallásban kell elszámolni. b) eset: A bérleti szerződés szerint a bérbeadó külön számlázza a bérleti díjat és az átalánydíjat. A bérlő a bérleti díjat és az átalánydíjat azonos esedékességi időponttal köteles kiegyenlíteni.
a) eset: A bérleti szerződés szerint a bérbeadó a bérlő részére egy számlát állít ki a bérleti díjról és az átalánydíjról, azaz mindösszesen 700 egység + áfa összegről.
ba) eset: A bérbeadó az átalánydíjról szóló számlát a tárgyhónap 15. napjáig köteles kiállítani, amelyet a bérlő a bérleti díjjal együtt a tárgyhónap 25. napjáig köteles kiegyenlíteni.
aa) eset: A bérbeadó a számlát a tárgyhónap 10. napjáig köteles kiállítani, amelyet a bérlő a tárgyhónap 20. napjáig köteles kiegyenlíteni. 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíj tekintetében 2015. december 31. napján hatályos szabály alapján kell eljárni, ha a számla kiállítására 2016. január 1-jét megelőzően sor került, s ekkor is a teljesítés időpontjának az esedékesség napja minősül. 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíj tekintetében 2016. január 1-jétől napján hatályos szabály alapján kell eljárni, ha a számla kiállítása 2015. december 31-ét követően történt meg. Tegyük fel, hogy a bérbeadó a 2016. január hónapra vonatkozó számlát 2016. január 5-én állította ki. A bérbeadó a bérleti díjat és az átalánydíjat terhelő áfát a számla kelte alapján 2016. január havi áfa bevallásában köteles elszámolni.
Tegyük fel, hogy a bérbeadó a 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíjról szóló számlát 2016. január 10-én állította ki. Ebben az esetben az aa) esetnél leírtak szerint kell eljárni.
ab) eset: A bérbeadó a számlát a tárgyhónap 20. napjáig köteles kiállítani, amelyet a bérlő a tárgyhónap utolsó napjáig köteles kiegyenlíteni. Az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napjára esik, ezért a bérbeadó a 2016. január havi bérleti díjat és az átalánydíjat terhelő áfát az elszámolási időszak utolsó napja alapján 2016. január havi áfa bevallásában köteles elszámolni. ac) eset: A bérbeadó a számlát a tárgyhónap utolsó napjáig köteles kiállítani, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles kiegyenlíteni.
bb) eset: A bérbeadó az átalánydíjról szóló számlát a tárgyhónap 20. napjáig köteles kiállítani, amelyet a bérlő a bérleti díjjal együtt a tárgyhónap utolsó napjáig köteles kiegyenlíteni. Az ab) esetnél leírtak szerint kell eljárni. bc) eset: A bérbeadó az átalánydíjról szóló számlát a tárgyhónap utolsó napjáig köteles kiállítani, amelyet a bérlő a bérleti díjjal együtt a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles kiegyenlíteni. Az ac) esetnél leírtak szerint kell eljárni. c) eset: A bérleti szerződés szerint a bérbeadó külön számlázza a bérleti díjat és az átalánydíjat. A bérlő a bérleti díjat és az átalánydíjat nem azonos esedékességi időponttal köteles kiegyenlíteni. ca) eset: A bérlő 200 egység + áfa átalánydíjat a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni. Tegyük fel, hogy a bérlő a 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíjról szóló számlát 2016. január 10-én állította ki. Ebben az esetben az aa) esetnél leírtak szerint kell eljárni. Tegyük fel, hogy a bérlő a 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíjról szóló számlát 2016. február 5-én állította ki, és a felek az esedékességi időpontot nem módosították.
8.
A teljesítés időpontjának megállapításánál az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontja az irányadó, hiszen az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napját megelőző időpont. Tekintettel arra, hogy a számla nem kerül kiállításra az elszámolási időszak utolsó napja előtt, ezért a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, azaz 2016. január 31-e, így az átalánydíjat terhelő áfát 2016. január havi bevallásban kell elszámolni. cb) eset: A bérlő 200 egység + áfa átalánydíjat a tárgyhónap utolsó napjáig fizet meg. 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíj esetében az ab) esetnél leírtak szerint kell eljárni. cc) eset: A bérbeadó és a bérlő oly módon állapodott meg, hogy a bérlő az átalánydíjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni. 2015. december 31-ét követő számlázást feltételezve 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíj esetében az ac) esetnél leírtak szerint kell eljárni. Amennyiben a 2016. január hónapra vonatkozó átalánydíj esedékessége 2016. április 15-e lenne, akkor a teljesítés időpontjának 2016. március 31-e minősülne, mivel az esedékesség későbbi időpont mint az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap. Az átalánydíjat terhelő áfát 2016. március havi bevallásban kell elszámolni.
Jogeset Az Európai Unió Bíróságának C-324/11. számú ítélete Írta: dr. Váradi Adrienn NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az Európai Unió Bírósága 2012. szeptember 6. napján meghozott ítéletében döntött azon kérdések tekintetében, melyeket a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) előzetes döntéshozatali eljárás keretében terjesztett elő a gyanús körülmények között végrehajtott ügyletek után megfizetett általá-
nos forgalmi adó levonásához való jog tárgykörében. Jelen összefoglalónkban – az üggyel érintett tényállás ismertetése mellett – az említett kérdéseket, illetve az arra adott válaszokat foglaljuk össze. I. ELŐZMÉNYEK: A kérdésekkel érintett ügy kiindulási pontjául az szolgált, hogy az alapeljárás szerinti felperesnél (továbbiakban: adózó) az adóhatóság – az általános forgalmi adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzése keretében – azt állapította meg, hogy az adózó 2007. évben olyan építőipari szolgáltatásokról szóló számlákat fogadott be egy egyéni vállalkozótól (továbbiakban: egyéni vállalkozó), amelyek által tanúsított gazdasági események az adóhatóság megítélése szerint a számlákon feltüntetett felek (vagyis az adózó és az egyéni vállalkozó) között nem valósultak meg, következésképpen az adózó a számlákban áthárított adó tekintetében adólevonási jogot nem gyakorolhatott volna. Az adóhatóság az adólevonási jog megtagadását kizárólag azzal indokolta, hogy az egyéni vállalkozó a számla kibocsátásának időpontjában nem rendelkezett olyan személyi állományi létszámmal és tárgyi eszközzel, amelyekkel az alvállalkozási szerződésben foglaltaknak eleget tehetett volna, illetve álláspontjának alátámasztásaként utalt arra is, hogy az egyéni vállalkozó iratanyaga nem volt beszerezhető, bevallási és befizetési kötelezettségét a 2003. évtől kezdve nem teljesítette, teljesítési igazolás kiállítására nem került sor, a számlák kifizetését igazoló pénztárbizonylat nem áll rendelkezésre, továbbá a vállalkozói igazolványa 16 db számla kibocsátásakor már visszavonásra került, illetve a számlatömb vásárlása a számlákon szereplő teljesítési időponthoz képest időben később történt meg. A Nógrád Megyei Bíróság ítéletében rögzítette, hogy a számlát kiállító egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának visszavonását követően már nem minősült az általános forgalmi adó szempontjából adóalanynak, így áfa áthárítására sem lett volna jogosult, valamint – az igazolvány visszavonását megelőző időszakban kibocsátott számlákkal kapcsolatban – megemlítette, hogy a levonási jogot megalapozó számla akkor minősül hiteles dokumentumnak, ha a valóságban is igazolható, hogy az abban feltüntetett szolgáltatást a számlakibocsátó teljesítette. (A szolgáltatás
9.
egyéni vállalkozó általi teljesítésére vonatkozóan nem volt értékelhető adat, és bár a kérdéses esetben nem volt kizárható, hogy azok az alkalmi munkavállalók, akik a számlabefogadó alkalmazottai mellett a szolgáltatás nyújtásában részt vettek, a számlakibocsátó egyéni vállalkozó intézkedése nyomán dolgoztak a helyszínen, mivel nem voltak az egyéni vállalkozó bejelentett alkalmazottai, illetve bejelentett alkalmi munkavállalói, az általuk végzett munka nem volt betudható az egyéni vállalkozó teljesítésének.) A bíróság által képviselt álláspont szerint az adózónak az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonását megelőzően kiállított számlák esetében elviekben lehetősége lett volna a munkavégzésre megjelent személyek számbavétele során meggyőződni arról, hogy a munkát végző személyek ténylegesen az egyéni vállalkozó alkalmazottai-e, azonban ha ezt az ellenőrzést nem végezte el, javára a kellő körültekintés nem állapítható meg. II. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG KÉRDÉSEI ÉS AZ ARRA ADOTT VÁLASZOK: 1. Kérdés: Nem ellentétes-e az adósemlegesség elvével (a közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló a Tanács 2006/112. EK irányelv 9. cikke) az a jogértelmezés, amely szerint kizárja a számlabefogadó adólevonási jogának érvényesíthetőségét, ha a számlakibocsátó egyéni vállalkozó igazolványát az önkormányzat jegyzője a szerződés szerinti teljesítést, illetve a számlakibocsátást megelőzően visszavonta? A válasz szerint a közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet (továbbiakban: irányelv) és az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha az adóhatóság elutasítja az adóalanynak a számára teljesített szolgáltatások után felszámított vagy megfizetett hozzáadottérték adó levonására vonatkozó jogát azzal az indokkal, hogy a számlakibocsátó egyéni vállalkozói igazolványát a szolgáltatások nyújtását vagy a vonatkozó számla kibocsátását megelőzően visszavonták, amen�nyiben e számla az irányelv 226. cikkében megkövetelt valamennyi – különösen a hivatkozott számlákat kiállító személy és a nyújtott szolgáltatások jellegének meghatározásához szükséges – adatot tartalmazza.
Az Európai Bíróság válaszában utalt arra, hogy az irányelv értelmében az adóalany fogalmát tágan, a ténykérdésekre alapozva határozták meg, vagyis az nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint az adóalanyi minőség valamely, a gazdasági tevékenység folytatására kibocsátott hatósági engedélytől függne. Utalt továbbá arra is, hogy ugyan az irányelv 213. cikke előírja, hogy minden adóalany bejelenti adóalanyként folytatott tevékenységének megkezdését, módosítását vagy megszüntetését, azonban az ilyen bejelentés (egyéb tekintetében fennálló jelentősége ellenére) nem képezi az adóalanyi minőség elismerésének további feltételét. Az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az adóköteles tevékenység bejelentésére irányuló kötelezettség elmulasztása nem befolyásolhatja a nyújtott szolgáltatások megrendelőit megillető, a megfizetett áfa levonására való jogot, azaz az megilleti a megrendelőt akkor is, ha a szolgáltató nem nyilvántartásba bejegyzett adóalany, feltéve, hogy a számlák az irányelv 226. cikkében megkövetelt valamennyi – különösen a számlákat kiállító személy és a nyújtott szolgáltatások jellegének meghatározásához szükséges – adatot tartalmazzák. 2. Kérdés: Az a körülmény, hogy a számlakibocsátó egyéni vállalkozó az általa foglalkoztatott munkavállalókat nem jelenti be („feketén foglalkoztatja”), és ezért az adóhatóság megállapítja, hogy a „bejelentett munkavállalóval nem rendelkezik”, az adósemlegesség elvére tekintettel kizárhatja-e, hogy a számlabefogadó adólevonási jogával éljen? A válasz szerint az irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az adóhatóság elutasítja az adóalanynak a számára teljesített szolgáltatások után felszámított vagy megfizetett általános forgalmi adó levonására vonatkozó jogát azzal az indokkal, hogy az e szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója nem jelentette be az általa foglalkoztatott munkavállalókat, anélkül, hogy e hatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy ezen adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. 3. Kérdés: Felróható-e a számlabefogadó mulasztásaként, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalókat nem
10.
ellenőrizte olyan szempontból, hogy azok a számlakibocsátóval állnak-e jogviszonyban, illetve a számlakibocsátó e munkavállalókkal kapcsolatos bejelentési, illetve egyéb adókötelezettségét teljesítette-e? E magatartás tekinthető-e olyan objektív körülménynek, amely miatt a számlabefogadó tudta vagy tudnia kellett, hogy áfa kijátszására irányuló ügyletben vett részt? A válasz szerint az irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, illetve hogy e számlakibocsátó bejelentette-e e munkavállalókat, nem tekinthető olyan objektív körülménynek, amely miatt a számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy hozzáadottérték-adó kijátszására irányuló ügyletben vett részt, ha e címzettnek nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről. Ennélfogva a levonási jog nem utasítható el az említett tény okán akkor, ha az irányelvben az említett jog gyakorlására vonatkozó érdemi és formai feltételek is teljesülnek. 4. Kérdés: A nemzeti bíróság a fenti körülményeket az adósemlegesség elvére figyelemmel értékelési körébe vonhatja-e akkor, amikor az összes körülmény együttes értékelése alapján arra a következtetésre jut, hogy a gazdasági esemény nem a számlán feltüntetett felek között valósult meg? A válasz szerint, ha az adóhatóság konkrét bizonyítékokkal szolgál a csalás fennállásáról, sem az irányelvvel, sem pedig az adósemlegesség elvével nem ellentétes, ha a nemzeti bíróság az adott ügyben szereplő összes körülmény átfogó vizsgálata során ellenőrzi, hogy a számlakibocsátó maga teljesítette-e a szóban forgó ügyletet. Mindazonáltal az alapügyben szereplő helyzethez hasonló helyzetben csak akkor utasítható el a levonási jog, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján megállapítja, hogy a számla címzettje tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
III. KONKLÚZIÓ Az Európai Bíróság ítélete alapján látható, hogy az adólevonási jog megtagadásához szigorú feltételek fennállása szükséges, így a megtagadásra nincs lehetőség önmagában véve azon indoknál fogva, miszerint a számlabefogadó elmulasztotta annak ellenőrzését, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e. Lényeges rögzíteni továbbá, hogy annak bizonyítása, hogy a számlabefogadó az adócsalásban részt vett, az adóhatóságot terheli, és az adólevonási jog megtagadáshoz – a számlakibocsátó oldalán felmerülő szabálytalanság mellett – a számlabefogadó részéről felmerülő tudatos és az áfa kijátszására irányuló magatartás megvalósulása is szükséges (a gazdasági szereplő áfalevonási joga tehát csak kivételes esetben korlátozható, és nem bármely szabálytalanság, hanem kizárólag az áfa kijátszására irányuló tevékenységben való részvétel eredményezheti az adólevonási jog elvesztését).
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk.
Online értékesítés Közösségen belüli országba Kérdés Egy divattervezéssel foglalkozó Kft ruhákat varr és értékesít. Az értékesítés leginkább webshop-on keresztül, de magyarországi vásárokban és osztrák kisvárosokban is eseti jelleggel történik – nem bolti - eladás. A kérdések az osztrák nem bolti értékesítésére vonatkoznának: • Hogyan számlázza ki ezeket az értékesítéseket? • Be kell-e jelentkezni az osztrák adóhatóságokhoz? Válasz A kérdésben leírtakat a válasz megadásánál akként értelmeztem, hogy az osztrák kisvárosokban helyben (pl. vásár, vagy más rendezvény keretében) történik az értékesítés a vevők részére.
11.
Az értékesítés céljából belföldről Ausztria területére történő termékkivitel az Áfa tv. 12. § (1) bekezdése alapján termékértékesítésnek minősül, amely az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése alapján adómentes, ha a bevitelt az osztrák szabályozás Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóztatja. Ekkor a magyar adóhatósághoz benyújtandó összesítő nyilatkozatban is le kell jelenteni a kivitelt, a „vevő” közösségi adószámaként a vállalkozásnak az osztrák adóhatóságtól kapott közösségi adószámot kell feltüntetni. Termék bevitele értékesítési céllal Magyarországról Ausztriába Közösségen belüli beszerzés jogcímén adóköteles Ausztriában, ezért már amiatt is az osztrák adóhatóságnál adóalanyként be kell jelentkezni. Az osztrák szabályozás rendelkezik a kapcsolódó adózási szabályokról (bejelentkezéshez kapcsolódó szabályok, adófizetés jogcíme és mértéke, adólevonásra vonatkozó szabályok, bevallási kötelezettség, stb.).
A termék kivitele Ausztriából belföldre (Magyarországra) a szabályozás logikája szerint adómentes értékesítésként funkcionál, mivel a belföldre történő behozatal adókötelezettséget eredményező Közösségen belüli beszerzésnek minősül. Az osztrák szabályozás rendelkezik a kivitelhez kapcsolódó adózási szabályokról (adómentesség, adólevonásra vonatkozó szabályok, bevallási kötelezettség stb.).
A kérdésben leírt esetben az uniós szabályozás (2006/112/ EK irányelv) alapján a hozzáadottérték-adó (áfa) vonatkozásában a teljesítés helye az a hely, ahol a termék (ruha) az értékesítés időpontjában fizikailag található, tekintettel arra, hogy a termék értékesítéséhez kapcsolódóan nem képezi fuvarozás tárgyát. Az osztrák kisvárosokban történő értékesítések nem esnek az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, mivel a teljesítés helye az Áfa tv. 25. §-a alapján nem belföld. A teljesítés helye folytán az értékesítésekre az osztrák szabályozás az irányadó, ezért a vállalkozást adófizetés és a bizonylatolási kötelezettség osztrák adóalanyként terheli. A belföldről Ausztriába kivitt és értékesítés hiányában Ausztriából belföldre visszahozott termék vonatkozásában az Áfa tv. 22. § (1) bekezdése értelmében Közösségen belüli beszerzés tényállása áll fenn, amely után fizetendő adót kell megállapítani. Ekkor az összesítő nyilatkozatban is le kell jelenteni a behozatalt, az „eladó” közösségi adószámaként a vállalkozásnak az osztrák adóhatóságtól kapott közösségi adószámot kell feltüntetni. Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdés ba) pontja a fizetendő adó levonását tárgyi feltételhez köti, amely az adózó nevére szóló számla. Az adólevonási jog gyakorlása érdekében olyan számla kiállítása szükséges, amelyen eladóként (osztrák adóalanyként) és vevőként (magyar adóalanyként) is a vállalkozás szerepel, hiszen saját tulajdonát képező termék mozgatása történik Ausztriából Magyarországra.
Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez II. évfolyam, negyedik szám, 2016. április A kézirat lezárásának dátuma: 2016. március 25. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12.
