Áfakulcs
Bemutatószám 2014. június
Szakmai folyóirat
I. évfolyam 9. szám | 2015. október
Tartalom
BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó!
A HÓNAP TÉMÁJA
Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat.
ÁFA A MINDENNAPOKBAN
- Csereügyletek adóalapja
Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is.
- Leltárhiány kezelése az áfában - Befektetési arany értékesítése az áfában
ADATSZOLGÁLTATÁS - A belföldi fordított adózás alá eső ügyletek feltüntetése az általános forgalmi adóbevallásban
OLVASÓI KÉRDÉSEK – SZAKÉRTŐ VÁLASZOK - Egyesült Államokbeli partner részére nyújtott szolgáltatás bevallása
Üdvözlettel: Varga Szabolcs Vezető szerkesztő
Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt – adószakértő dr. Boda Péter – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról – www.afakulcsszaklap. hu – a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le.
1.
ADÓKONFERENCIA 2016. – ART, SZJA, ÁFA, TAO, TB, kisadók, számvitel Minden egy napban, amit a 2016-os adóváltozásokról tudni kell! Az adókamara elnökének ajánlásával! Résztvevőinknek lehetősége lesz KREDITPONTOKAT igénybe venni! További részletek: www.infoszfera.hu
A HÓNAP TÉMÁJA
Ez azt jelenti, hogy mindkét ügylet szokásos piaci értékét önállóan meg kell állapítani.
Csereügyletek adóalapja
Az ügylet önálló értékelésének kötelezettségéből adódóan mindkét fél adójogi státusát, valamint az abból fakadó adójogi következményeket önállóan kell meghatározni. Ennek következtében a teljesítés időpontját, az adó alapját és az adó mértékét is külön-külön kell meghatározni, feltéve, hogy az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügyletről van szó. - Amennyiben valamely fél az általa megvalósított termékátadás, végzett tevékenység tekintetében nem minősül adóalanynak, akkor részéről általános forgalmi adó áthárítására, továbbá számla kiállítására sem kerül sor. Abban az esetben, ha valamely adóalanynak minősülő fél áfamentes szolgáltatást nyújt, vagy teljesítése nem esik az Áfa tv. tárgyi hatály alá, akkor áfát nem háríthat át.
Írta: Bonácz Zsolt adószakértő
A termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója és a vevő (igénybevevő) akként is megállapodhat, hogy az ellenérték részben, vagy egészben nem pénzbeni formában fizetendő, hanem azt a vevő (igénybevevő) termék (birtokba vehető dolog) átadásával, illetve valamely tevékenység végzésével teljesíti. Ekkor mindkét fél eladó és egyben is vevő. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alapját az Áfa tv. 66. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni. E jogszabályi rendelkezés szerint mindkét ügyletet önállóan kell értékelni, valamint az egyiket a másik ellenértékének kell tekinteni, továbbá az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. Az utóbbi kitételből az következik, hogy az általános forgalmi adó alapját kizárólag a szokásos piaci ár alapján kell meghatározni, függetlenül attól, hogy az ügyletben résztvevő felek független felek-e [Áfa tv. 259. § 13. pont] vagy sem. A szokásos piaci ár fogalmát az Áfa tv. 255. §-a határozza meg. A szokásos piaci ár nem egy meghatározott összeg, hanem egy adott értéktartomány. Az adóhatóság jogértelmezése szerint még független felek esetében sem lehet az egyik ügylet szokásos piaci értékét automatikusan a másik ügylet szokásos piaci értékének tekinteni, illetve fordítva.
Amennyiben az ügyletben résztvevő mindkét fél adóalany és az egymásnak teljesített ügyletek azonos értéket képviselnek és azonos adómértékkel adóznak, akkor nincs pénzügyileg rendezendő különbözet, ezen túl mindkét félnél azonos összegben keletkezik fizetendő adó és előzetesen felszámított adó. Abban az esetben, ha az ügyletben résztvevő mindkét fél adóalany és az egymásnak teljesített ügyletek nem azonos adómértékkel adóznak, akkor már más a helyzet. Tegyük fel, hogy „A” cég 10 db laptopot értékesít „B” cégnek, ennek fejében „B” cég pedig 100 db könyvet ad át „A” cégnek. A laptopot 27 % áfa terheli, míg a könyvet csak 5 %. „A” cégnek meg kell állapítania, mennyi a 100 db könyv áfa nélküli szokásos piaci ára, s ezen összeget
2.
kell adóalapnak tekintenie, amely után 27 % áfát kell felszámítania. Tegyük fel, hogy 100 db könyv áfa nélküli szokásos piaci ára 1 000 egység, amely után 270 egység fizetendő áfa keletkezik. Tehát „A” cégnek 1 270 egység követelése keletkezik a „B” cég felé. „B” cégnek azt kell meghatároznia, mennyi a 10 db laptop áfa nélküli szokásos piaci ára, s ezen összeget kell adóalapnak tekintenie, amely után 5 % áfát kell felszámítania. Tegyük fel, hogy 10 db laptop áfa nélküli szokásos piaci ára ugyancsak 1 000 egység, amely után 50 egység fizetendő áfa keletkezik. Tehát „B” cégnek 1 050 egység követelése keletkezik az „A” cég felé, valamint részére még 220 egységet is fizetnie is. A példából látható, ha a felek kölcsönösen a szokásos piaci értéket veszik alapul, akkor az adóalap vonatkozásában egyenértékes ügyleteknél is keletkezik különbözet, ha az adómérték eltérő. Különbözet akkor nem áll elő, ha a két ügylet áfával növelt szokásos piaci értéke egymással megegyezik. Csereügylet létrejöhet adóalany és nem adóalany között, ettől függetlenül az adóalapot az adóalany félnek az előzőek szerint kell meghatároznia. Például egy társaság új ingatlant értékesít egy magánszemély részére és a magánszemély cserébe tulajdonát képező ingatlant adja át. A magánszemély értékesítése adóalanyiságot nem keletkeztet, mivel eseti jellegű, valamint azzal sorozatjellegű értékesítés sem valósul meg. A társaságnak a magánszemély ingatlanának szokásos piaci értékét kell adóalapnak tekintenie, amely után 27 % áfát kell felszámítania. A magánszemély vonatkozásában az Áfa tv. rendelkezései nem alkalmazandóak, mivel adóalanynak nem tekintendő. A csereügyletben résztvevő feleknek az ügyletről kötött szerződésben (megállapodásban) mindenképpen javasolt az adóalap rögzítése az adóalany fél/felek szempontjából. Nagy értékű csereügyleteknél ezen túl az adóalapként rögzített értéket alátámasztó értékbecslést is javasolt a szerződéshez (megállapodáshoz) csatolni. Ugyanis ennek hiányában az az adókockázat jelentkezik, hogy az adóhatóság bizonyítási eljárást folytat le a szokásos
piaci érték meghatározása érdekében. Az adóhatóság nem köteles a szerződéshez (megállapodáshoz) csatolt értékbecslést elfogadni, annak helyességét vitathatja, ám ehhez már ellenbizonyítás szükséges. A teljesítés időpontját is külön-külön kell meghatározni, feltéve, hogy az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó ügyletről van szó. Az Áfa tv. rendszerében a teljesítés időpontját naptári napra vonatkozóan kell meghatározni. Lehetséges, hogy az egyik ügylet korábban valósul meg, mint a másik, de ha ugyanazon a napon, akkor az Áfa tv. értelmében azonos időpontú teljesítésről van szó. Például „A” cég eladja a számítógépét „B” cégnek, „B” cég eladja irodabútorát „A” cégnek. „A” cég 2015. szeptember 28-án reggel 10 órakor adja át a számítógépet, míg „B” cég az irodabútort délután 2 órakor. Ekkor „A” és „B” cég teljesítési időpontként egyaránt 2015. szeptember 28-át köteles a számlán feltüntetni. Teljesítés időpontjának helyes meghatározása azért is fontos, hogy 2015. január 1-jétől az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése az előlegfizetést csereügyleteknél is értelmezi. Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése értelmében előlegnek minősül a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatása. Amennyiben a teljesítést megelőzően, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása pénz (számlapénz, készpénz), vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában kerül juttatásra, akkor az adófizetési kötelezettség a kézhezvételkor, jóváíráskor keletkezik. Abban az esetben, ha a teljesítést megelőzően, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása nem pénzbeni formájában kerül teljesítésre, akkor annak megszerzésének időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség. Az Áfa tv. 59. § (2) bekezdése alapján ilyen formában juttatott vagyoni előnyt is úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adót is magában foglalja. Nem valósul meg előleg nyújtása, ha a cserénél a két ügylet Áfa tv. szerinti teljesítés időpontja egybeesik. Ugyanis előleg juttatásáról akkor van szó, ha a juttatás időpontja megelőzi azon ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontját, amelynek ellenértékébe a juttatott előleg értéke feltétlenül beszámít.
3.
Példa „A” Kft. 2015. szeptember 21-e és 25-e közötti szállítási határidővel üzemanyag értékesítésére vállalt kötelezettséget a „B” Kft. részére 10 000 egység + áfa vételár fejében. A felek 2015. szeptember 18-án adásvételi szerződést kötöttek egymással arra vonatkozóan, hogy „B” Kft. ugyancsak 10 000 egység + áfa vételár fejében a tulajdonát képező (újként vásárolt) 3 db tehergépkocsit eladja az „A” Kft-nek. Az adásvételi szerződés szerint az „A” Kft. a szerződés megkötésének napján birtokba veszi a tehergépkocsikat. A szerződés szerint „A” Kft. a tehergépkocsi vételárát nem fizeti meg „B” Kft-nek, hanem azt beszámítják az üzemanyag vételárába, így „B” Kft-nek fizetési kötelezettsége nem keletkezik. „A” Kft. az üzemanyagot 2015. szeptember 23-án leszállította „B” Kft. részére. „B” Kft. által teljesített termékértékesítés „A” Kft. teljesítését megelőzően teljesült, s a felek megállapodása szerint annak ellenértéke „A” Kft. által teljesítendő termékértékesítésének ellenértékébe beszámításra került. Ezáltal „B” Kft. a tehergépkocsi tulajdonjogának átruházásával előlegnek minősülő vagyoni előnyt nyújtott „A” Kft. részére. „B” Kft. az általa értékesített tehergépkocsi vételáráról (10 000 egység + áfa) számlát köteles kibocsátani „A” Kft. felé. „A” Kft. a kapott előlegről (10 000 egység + áfa) úgyszintén számlát köteles kibocsátani „B” Kft. felé. Mindkét számlán a teljesítés időpontjaként 2015. szeptember 18-át kell szerepeltetni.
ÁFA A MINDENNAPOKBAN Leltárhiány kezelése az áfában Írta: Bonácz Zsolt adószakértő
A vállalkozások gyakran számolnak el könyveikben ráfordítást feltárt leltárhiány alapján. Általában a vállalkozások nem vizsgálják meg, hogy a leltárhiány elszámolásával összefüggésben keletkezik-e áfateher.
Először vizsgáljuk meg az uniós áfa irányelv vonatkozó rendelkezéseit és az Európai Bíróság esetjogát. Az irányelv 184. cikke szerint a levont adót korrigálni kell, ha az adóalany több áfát helyezett levonásba, mint amennyire jogosult volt. Az irányelv 185. cikkének (2) bekezdése értelmében nem kell a levont adó korrekcióját elvégezni, ha a termék igazolt megsemmisülése, elvesztése, ellopása esetében, azzal, hogy lopás esetén a tagállamok megkövetelhetik a korrekciót. Az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdése értelmében a levont adó egy részét, vagy egészét vissza kell fizetni abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, s ez levonható adó csökkenését, vagy növekedését eredményezi. Az Áfa tv. 153/D. §-a szerint nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának: a) az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem térítése; b) a 11. § (3) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetek; c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézett elő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja; d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az Áfa tv. 153/D. § d) pontja alapján a magyar állam a lopáshoz kapcsolódóan a levont adó korrekcióját nem írja elő. Az Európai Bíróság C-435/03. és C-550/11. ítélete egyértelműen leszögezi, hogy lopás esetén adófizetési kötelezettség nem keletkezhet. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.042/2009/5. számú ítéletében ugyanilyen értelemben foglalt állást.
4.
Azonban a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a termék hiánya (leltárhiány) lopásra vezethető vissza. Ennek érdekében a rendőrségnél feltétlenül feljelentést kell(ett) tenni, továbbá a nyomozásnak is meg kell(ett) állapítani az idegenkezűséget, tehát azt, hogy valóban lopás történt. Rendőrségi feljelentés hiányában az ellenőrzés fizetendő adót állapít meg, hiszen a lopás ténye nem bizonyított. Ugyanez igaz akkor is, ha a vállalkozás ugyan tett feljelentést, de a nyomozás idegenkezűséget nem állapított meg. Leltárhiány nem kizárólag a termék(ek) ellopása miatt keletkezhet, hanem más okokhoz is kapcsolódhat. Az Áfa tv. 153/D. § c) pontja az elemi károk (természeti katasztrófák) esetén sem írja elő a levont adó korrekcióját az esemény elháríthatatlanságára tekintettel. Az Áfa tv. 153/D. § d) pontja nem elemi károk (nem természeti katasztrófák) esetén úgyszintén nem kell a levont adót korrigálni, feltéve, hogy a vállalkozás a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben a vállalkozás a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, akkor nem a levonható adót kell korrigálni, hanem az Áfa tv. 11. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság már említett Kfv.V.35.042/2009/5. számú ítéletében foglaltak is a következők szerint: „Ugyanakkor, ha a leltárhiányt a vállalkozás saját felróható magatartása vagy mulasztása okozta, illetőleg az árukészletben bekövetkezett hiányt nem a vállalkozás akaratán kívül bekövetkező események, hanem a működésén be-
lüli körülmények, tényezők okozták, amelyekről a vállalkozásnak tudomása, azokra ráhatása volt, azt úgy kell tekinteni, mint amikor a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, amely – a törvényi feltételek teljesülése esetén – már adófizetési kötelezettséget keletkeztet.” Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésének alkalmazhatósága esetén az adó alapja az Áfa tv. 68. §-a alapján a kivonás (adóköteles leltárhiány bekövetkezése) időpontjára megállapított beszerzési ár, ilyen ár hiányában pedig ugyanezen időpontra megállapított előállítási érték. Megítélésem szerint az adó mértéke a termékre irányadó adókulccsal egyezik meg. Ebből adódóan, ha az adóköteles leltárhiány 5%-os adókulcs alá tartozó könyvből keletkezett, akkor a fizetendő adó mértéke is 5%. A vállalkozás által tanúsított magatartást mindig az adott tényállás és ahhoz kapcsolódóan fennállt körülmények alapján kell megítélni, így taxatív felsorolás nem adható a nem elvárható magatartásokról, de a következő „tankönyvi „ példákat meg lehet említeni: - a vállalkozás raktárát nem őrizte, vagy őriztette; - a vállalkozás termékeit idegen helyen tárolta, a raktározó az őrzést, őriztetést elmulasztotta [kellő gondosság esetén a vállalkozásnak erről tudomással kellett volna bírnia, s ennek tudatában kellő gondosság esetén termékeit ott nem raktározhatta volna]; - a vállalkozás raktárában megfelelő vagyonvédelmi eszközöket és berendezéseket (zárak, beléptető rendszer, kamerarendszer, stb.) nem használt; - a vállalkozás termékeit idegen helyen tárolta, a raktározó megfelelő vagyonvédelmi eszközöket és berendezéseket (zárak, beléptető rendszer, kamerarendszer, stb.) [kellő gondosság esetén a vállalkozásnak erről tudomással kellett volna bírnia, s ennek tudatában kellő gondosság esetén termékeit ott nem raktározhatta volna]; - a vállalkozás a leltárhiány okait érdemben nem vizsgálta [ez a magatartás arra mutat, hogy a vállalkozásnak nem áll szándékában feltárni a hiány okait, amely rosszhiszemű magatartásként értékelhető]; - a vállalkozás a leltárhiány okait nem nem volt
5.
képes feltárni [kellő körültekintés esetén az okok feltárhatóak lettek volna]. Külön érdemes szót ejteni arról az esetről, amikor a termék jellege, természete folytán annak mennyisége a beszerzést követően mindenképpen csökken. A számvitel nem ismeri a „norma szerinti” és a „normán felüli” hiány fogalmát. Ettől függetlenül a szóban forgó termékkör tekintetében ezeket a fogalmakat az Áfa tv. esetében lehet alkalmazni. Az ún. norma szerinti (szokásos) hiányról akkor van szó, ha a hiány a termék jellegéből adódóan feltétlenül bekövetkezik, a vállalkozás akaratán és az általa foganatosítható intézkedésektől függetlenül. Ekkor álláspontom szerint az Áfa tv. 153/D. § d) pontja az irányadó, tehát a levont adót nem kell korrigálni, valamint az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése sem alkalmazható. Ezzel szemben az ún. normán felüli hiány már azért keletkezik, mert a vállalkozás nem tett meg tőle elvárható valamennyi intézkedést a elkerülhetetlenül jelentkező mennyiségi csökkenését meghaladó csökkenés elkerülése érdekében (pl. nem megfelelő tárolta). Ekkor megítélésem szerint az Áfa tv. 153/D. § d) pontja már nem irányadó, tehát a levont adót korrigálni kell oly módon, hogy az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján fizetendő adót kell megállapítani. Ha a vállalkozás a szóban termékkörbe tartozó termékkel rendelkezik, akkor feltétlenül javasolt írásos formájában rögzíteni „norma szerinti” hiány mértékét és annak számításának módját. Ugyanis ennek hiányában az az adókockázat jelentkezik, hogy az adóhatóság bizonyítási eljárást folytat le a „norma szerinti” hiány meghatározása érdekében. Az adóhatóság nem köteles a benyújtott számításokat elfogadni, annak helyességét vitathatja. Szokásos eseménynek tekinthető az elvesztés is. Tegyük fel, hogy az alkalmazott elveszti a munkaeszközeként szolgáló laptopot (pl. otthagyta a külső munkavégzési helyszínen, s onnan már nem került elő), a vállalkozás a laptop beszerzéséhez kapcsolódóan felmerült áfát levonta. Álláspontom szerint erre az esetre is alkalmazható az Áfa tv. 153/D. § d) pontja, feltéve, hogy az eset
megfelelően, írásban dokumentálták (ki, mit, hol és hogyan vesztett el). Ezen túl a vállalkozás bizonyíthatóan megkísérelte az elveszett terméket fellelni, de az eredményre nem vezetett, valamint törekedett kárenyhítésre. Ekkor a levont adót a laptop elvesztése miatt nem kell korrigálni, az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésében foglalt tényállás nem valósult meg. Az adóhatóság vélhetően megvizsgálja az eseményről felvett dokumentumot (pl. jegyzőkönyv), s ha abban nem tényszerű adatokat, nem életszerű körülményeket talál, akkor az elvesztés tényét nem fogadja el. Ezáltal az Áfa tv. 153/D. § d) pontja sem lehet irányadó, így az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alkalmazható. Várhatóan az adóhatóság nem fogadja el ezt a magyarázatot, ha az elvesztés a „szokásosnál” többször fordult elő. Ugyanis a ekkor már felvehető a vállalkozás gondatlansága. Például ugyanaz az alkalmazott a naptári évben már a ötödik laptopot vesztette el, egyik laptop sem kerül elő, s a vállalkozás az alkalmazottal szemben semmiféle szankciót (pl. kártérítés követelése) nem foganatosított.
ÁFA A MINDENNAPOKBAN Befektetési arany értékesítése az áfában
Írta: dr. Boda Péter NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az alábbiakban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) XVII. fejezetében (továbbiakban: XVII. fejezet) foglalt, a befektetési aranyat értékesítő adóalanyok által alkalmazott különös adózási módra vonatkozó szabályok (továbbiakban: különös szabályok) kerülnek röviden ismertetésre. Az Áfa tv. a különös szabályok, illetve a különös adózási mód alkalmazását kötelezően írja elő, vagy-
6.
is az áfa alanyoknak a XVII. fejezetben meghatározott feltételek szerint megvalósuló ügyletek kapcsán az áfa kötelezettségüket minden esetben a különös szabályok figyelembe vételével kell teljesíteniük. 1. A különös szabályok hatálya alá tartozó ügyletek A különös szabályokat az Áfa tv. által befektetési aranyként nevesített termékkörbe tartozó termékek értékesítésére irányuló ügyletekre kell alkalmazni. Befektetési aranynak minősül • a legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem; • a legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét, valamint • minden érme, amely szerepel a közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (továbbiakban: Héa-irányelv) 345. cikke alapján a Bizottság által a tagállamok javaslatai szerint az Európai Unió hivatalos lapjában évente közzétett listán. 2. Adómentesség A különös szabályok alapján mentesek az adó alól az Áfa tv. hatálya alá tartozó, termék értékesítésére, Közösségen belüli termékbeszerzésre, és termék importjára irányuló ügyletek, ha azok tárgyát befektetési arany képezi. A fenti ügyletek közül az Áfa tv. külön nevesíti • a kiutalt vagy ki nem utalt aranyra, illetőleg aranyalapon vezetett számlán történő kereskedésre vonatkozó, befektetési aranyat képviselő okiratok (tanúsítványok) értékesítésére irányuló ügyleteket;
• a befektetési aranyra tulajdoni vagy hitelezői jogot biztosító kölcsön-és csereügyleteket; valamint • a befektetési aranyra vonatkozó tulajdonjog elidegenítését, vagy az azon lévő hitelezői jog átszállását eredményező, befektetési aranyra vonatkozóan megkötött tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket. Emellett a befektetési aranyat értékesítő adóalanyok nevében és javára eljáró harmadik személyek által teljesített, közvetítői szolgáltatásnyújtások is adómentességet élveznek. 3. Az adókötelezettség választása Az Áfa tv. által biztosított választási joggal élve az adóalanyok meghatározott köre az állami adóhatóságnál tett előzetes bejelentés alapján dönthet úgy, hogy a befektetési arany értékesítésére, valamint a befektetési aranyat értékesítő adóalanyok részére teljesített közvetítői szolgáltatások nyújtására irányuló, főszabály szerint adómentesnek minősülő alábbi ügyletek tekintetében adókötelezettséget válasszon. Az adókötelezettség választása a belföldön nyilvántartásba vett • befektetési aranyat előállító, vagy más aranyat befektetési arannyá átalakító adóalanyok által befektetési arany; • gazdasági tevékenységük keretében aranyat általában ipari felhasználásra értékesítő adóalanyok által befektetési aranynak minősülő aranyrúd vagy aranylemez más adóalanyok részére történő értékesítésére irányuló ügyletek esetében merülhet fel. A választási jog gyakorlása esetén az adóalanyok a választásuk évét követő ötödik naptári év végéig a fenti ügyletek kapcsán 27%-os mértékű áfát kötelesek felszámítani. A befektetési aranyat értékesítő adóalanyok nevében és javára eljáró, adómentes közvetítői szolgáltatásnyújtásokat teljesítő adóalanyok az adóhatóságnál tett előzetes bejelentés alapján a közvetítői tevékenység megkezdéséig, illetve a következő évre
7.
vonatkozóan december 31-ig választhatnak adókötelezettséget, feltéve, hogy a befektetési arany értékesítője is adókötelezettséget választott. A fenti közvetítői szolgáltatásnyújtásokat teljesítő adóalanyok az adókötelezettség választása esetén az általuk teljesített ügyleteket mindaddig 27%-os áfa felszámításával kötelesek teljesíteni, ameddig a befektetési arany értékesítője a saját választása alapján az adókötelezettséget alkalmazza. 4. Az adólevonási jog gyakorlása A befektetési arany értékesítését adómentesen végző adóalanyok – az adólevonási jog Áfa tv.-ben szabályozott egyéb feltételeinek fennállása mellett – adólevonási jogot gyakorolhatnak azon adó tekintetében, amelyet • a befektetési arany értékesítésére vonatkozóan adókötelezettséget választó más adóalanyok befektetési arany beszerzéséhez kapcsolódóan hárítottak át rájuk; • a befektetési aranytól eltérő arany belföldi vagy Közösségen belüli beszerzéséhez, illetőleg importjához kapcsolódóan más adóalanyok hárítottak át rájuk, vagy a fenti ügyletek kapcsán adófizetésre kötelezett adóalanyi minőségben fizetendő adóként maguk állapítottak meg, illetve fizettek meg, feltéve, hogy az aranyat utóbb saját maguk vagy – nevükben – más befektetési arannyá alakítja át; • az arany – ideértve a befektetési aranyat is – megjelenési formájának (rúd, lemez vagy érme), súlyának vagy tisztaságának megváltozatására irányuló szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan más adóalanyok hárítottak át rájuk, vagy a fenti ügyletek kapcsán adófizetésre kötelezett adóalanyi minőségben fizetendő adóként maguk állapítottak meg. A befektetési aranyat előállító vagy más aranyat befektetési arannyá alakító, adókötelezettséget nem választó adóalanyok – az adólevonási jog Áfa tv.ben szabályozott egyéb feltételeinek fennállása mellett – jogosultak arra, hogy a fenti tevékenységükhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó tekintetében úgy gyakoroljanak adólevonási jogot, mintha a későbbiekben az általuk teljesített, befektetési
arany értékesítésre irányuló ügyletek adókötelesnek minősülnének. 5. Bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség Az Áfa tv. a különös szabályok hatálya alá tartozó ügyletek esetében a számla kiállítását kivétel nélkül előírja, vagyis a befektetési aranyat értékesítő adóalanyok a számlakibocsátási kötelezettség alól nem mentesülhetnek. A befektetési arany értékesítéséről szóló számlákon az Áfa tv. 169. §-a szerinti adatokat kell feltüntetni, vagyis azok adattartalma az Áfa tv. általános szabályai hatálya alá tartozó ügyletekről kiállított számlák adattartalmával megegyezik. Az adóalanyok kötelesek a befektetési aranyról annak megjelenési formája (rúd, lemez vagy érme), súlya és tisztasága szerint elkülönített, folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell • a nyitókészleten levő befektetési arany mennyiségét; • a beszerzett (importált) befektetési arany menynyiségét adómegállapítási időszakonként; • a befektetési aranyként előállított vagy azzá átalakított arany mennyiségét adómegállapítási időszakonként; • az értékesített befektetési arany mennyiségét adómegállapítási időszakonként; • a zárókészleten levő befektetési arany mennyiségét. Emellett az adóalanyoknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény megfelelő alkalmazásával tételes leltárral kell alátámasztaniuk • a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára, • a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára, • egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó mennyiségi felvétellel. 6. Példa – befektetési arany értékesítéséről kiállított számla adattartalma A befektetési arany értékesítése kapcsán gyakran kérdésként merül fel, hogy az értékesítésre kerülő
8.
befektetési arany megnevezésének, mint a számlán kötelezően szerepeltetendő adatnak utalnia kell-e arra, hogy az adott termék az Áfa tv. alkalmazásában befektetési aranynak minősül. Az Áfa tv. 242. §-a értelmében a befektetési arany értékesítése esetében az adóalany mindenkor köteles számla kibocsátásáról – a 169. § szerinti adattartalommal – gondoskodni. Az Áfa tv. 169. §-ának f ) pontja alapján a számla kötelező adattartalmát képezi többek között az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá az értékesített termék mennyisége. Ugyanezen § m) pontja szerint adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, a számla kötelező adattartalmát képezi a jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. Az Áfa tv. 169. § f ) pontjának rendelkezéséből következően a számla kibocsátójának az értékesített terméket, mint az adott ügylet, illetve termékértékesítés tárgyát vagy a vtsz. szám megjelölésével, vagy az általa tetszőlegesen alkalmazott megnevezéssel kell meghatároznia. Azon tény alapján, hogy a befektetési arany értékesítéséről szóló számlán szereplő megnevezés önmagában nem utal arra, hogy az értékesített befektetési arany megfelel az Áfa tv. 235. §-ában meghatározott feltételeknek, a számla nem minősíthető az értékesített termék megnevezése tekintetében szabálytalannak, vagyis a fenti megnevezésnek a számlán történő feltüntetése nem kifogásolható.
ADATSZOLGÁLTATÁS A belföldi fordított adózás alá eső ügyletek feltüntetése az általános forgalmi adóbevallásban
Írta: dr. Váradi Adrienn NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A fordított adózás alatt – mint a nevéből is következtethető – általánosságban egy, az főszabálytól eltérő adózási mechanizmust értünk, pontosabban azt, hogy az ilyen ügyletekhez kapcsolódó általános forgalmi adót (az egyenes adózással ellentétben, ahol az adót a terméket saját nevében értékesítő, illetve a szolgáltatást saját nevében nyújtó adóalany számítja fel és fizeti meg, és egyidejűleg annak öszszegét a megrendelőre hárítja át) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő fél fizeti meg. Az ilyen ügyletek esetében – mivel az adófizetésre kötelezett személye az egyenes adózás alá eső ügylethez képest eltérő – a bevallási kötelezettségnek is külön sorokban tehetnek eleget az adóalanyok. I. A belföldi fordított adózás alkalmazásának személyi feltételei A belföldi fordított adózás személyi feltétele, hogy az ügylet mindkét pólusán belföldön nyilvántartásba vett adóalany szerepeljen, valamint kritérium az is, hogy a felek egyikének se legyen az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) által meghatározott olyan jogállása, mely kizárja azt, hogy tőle adó fizetése követelhető legyen (az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személy/szervezet a fordított adózás szempontjából megfelel a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyiságra vonatkozó feltételnek). Ez utóbbiakból adódóan tehát, amennyiben az ügyletben résztve-
9.
vő felek valamelyike – például – adóalanyisággal nem rendelkező jogi személynek minősül vagy alanyi adómentességet alkalmaz (és az ügylet során is mint alanyi adómentes adóalany jár el), az ügyletre az egyenes adózás szabályai irányadóak. II. A belföldi fordított adózás alá eső ügyletek egyes típusai: 1. Olyan termékértékesítések, melyek keretében építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadására kerül sor a jogosult részére, függetlenül attól, hogy a teljesítéshez szükséges anyagokat/ egyéb termékeket a jogosult bocsátotta-e rendelkezésre vagy sem. E körben megjegyzést érdemel, hogy ezen tényállás adójogi megítélését nem befolyásolja, hogy ténylegesen sor kerül-e az ingatlan bejegyzésére, kizárólag az bír relevanciával, hogy olyan ingatlan átadása történik-e, amely lehetővé teszi az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést. 2. Olyan szolgáltatásnyújtások, melyek építésiszerelési vagy egyéb szerelési – ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására (ideértve a bontást is) irányuló – munkálatot foglalnak magukban, feltéve, hogy az építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Az építési-szerelési/egyéb szerelési szolgáltatásokat az Áfa tv. egzakt módon nem határozza meg, így az ezen körbe tartozó tevékenységek elhatárolása kizárólag a köznapi értelmezésből kiindulva, és annak figyelembevételével lehetséges, hogy – az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén – elviekben mindazon tevékenység ide sorolható, mely az ingatlan rendeltetésszerű használatbavételéhez szükséges. Az egyes szolgáltatások helyes áfabeli megítélése érdekében szükséges annak szem előtt tartása is, hogy amennyiben olyan engedélyköteles tevékenységről van szó, amely építési (létesítési), bontási tartalmú engedély kiadását teszi szükségessé, akkor az annak során kifejtett építési-szerelési és
egyéb szerelési munkával megvalósuló szolgáltatást illetően - az arra vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén – a fordított adózás alkalmazandó, tekintet nélkül az engedély elnevezésére, illetve arra, hogy az ágazati jogszabály az azt kiadó hatóságot építésügyi hatóságnak nevezi-e. 3. Az 1. pontban említett termékértékesítés és a 2. pontban említett szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele. Az ilyen szolgáltatások fordított adózás alá tartozását – 2015. január 1. napjától kezdődően – nem befolyásolja, hogy az ellenérték fejében kölcsönzött, kirendelt, rendelkezésre bocsátott munkaerő az 1. és 2. pontokon belül milyen típusú termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megvalósulását szolgálja (2014. december 31. napjáig kizárólag egyes, konkrétan meghatározott tevékenységek végzése érdekében történő munkaerő kölcsönzés, kirendelés, személyzet rendelkezésre bocsátás tartozott fordított adózás alá). 4. A 6. számú mellékletben felsorolt termékek, a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek, továbbá a 6/B. számú mellékletben felsorolt termékek (amennyiben azok nem tartoznak az Áfa tv. XVI. fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá) értékesítése. E körbe egyes – vámtarifaszám szerint meghatározott – hulladékok (például vas- és acél hulladék), egyes mezőgazdasági termékek (például kukorica, búza), továbbá egyes vas és acél termékek (például vasból vagy ötvözetlen acélból készült huzal) értékesítése tartozik. 5. Egyes beépített és beépítetlen ingatlanok/ingatlanrészek értékesítése, amennyiben az értékesítést teljesítő adóalany élt az adókötelessé tételre vonatkozó választási lehetőséggel. A beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése alól kivételt képez annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem
10.
történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év. A beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése alól kivételt az építési telek (telekrész) értékesítése jelent. 6. Olyan termék értékesítése a hitelező és adós (illetve az adós által kijelölt harmadik személy) relációjában, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul. E körben jelentős, hogy a fordított adózás vonatkozik arra az esetre is, amikor a hitelező helyett egy harmadik személy kerül kijelölésre a zálogtárgy megvásárlása érdekében. Vállalkozás tárgyi eszközéül használt termék értékesítése, továbbá egyéb, az ügylet teljesítésekor a szokásos piaci ár alapulvételével 100 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. Az adófizetési kötelezettségnek a felszámolás alatt álló adóalanyról a termékbeszerzőre, szolgáltatást igénybe vevőre való áthelyezhetősége érdekében szükséges előfeltétel, hogy az ügylet teljesítőjére, valamint a teljesített ügyletre olyan áfabeli rendelkezések vonatkozzanak, amelyek alapján az ügyletet ténylegesen olyan adófizetési kötelezettség terhel, ami a megrendelőre (termék vevője, szolgáltatás igénybevevője) áthelyezhető; kritérium tehát az, hogy az ügyletet teljesítő fél adófizetésre kötelezett legyen, illetve az is, hogy az ügylet maga tényleges adófizetési kötelezettséget keletkeztessen. 8. Üvegházhatású gázkibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása. III. A belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletek bevallási kötelezettsége
1. A termékértékesítést/szolgáltatás teljesítő adóalany oldala: - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-01 lapjának 04. sorában kell szerepeltetni a másik adóalany felé teljesített termékértékesítések/szolgáltatásnyújtások adó nélküli ellenértékét, - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-05 lapjának 100. sorában azon termékértékesítésekről kell részletező adatot szerepeltetni, melyek tárgyait az Áfa tv. 6/A. és 6/B. mellékleteiben szereplő termékek (egyes mezőgazdasági termékek/vas és acél termékek) képezik, - amennyiben az Áfa tv. 6/A. és 6/B. mellékleteiben szereplő termékek (egyes mezőgazdasági termékek/vas és acél termékek) képezik az értékesítés tárgyát, a ’65 jelű bevallás 1565A-07 számú lapja is kitöltendő. 2. A terméket beszerző/szolgáltatást igénybevevő adóalany oldala: - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-01 lapjának 29. sorában tüntetendő fel azon ügylet adóalapja és az adó összege, melyhez kapcsolódóan az adóalany vevőként/szolgáltatás igénybevevőként adófizetésre kötelezett, - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-02 lapjának 66. sorában kell feltüntetni a fizetendő adó összegéből azon összeget, melyre vonatkozóan az adóalanyt adólevonási jog illeti meg, - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-02 lapjának 51. sorában szerepeltetendő a 29. sor összegéből az ingatlan beszerzése után fizetendő adó összege [Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a), e), f ), g) pontok], - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-02 lapjának 52. sorában szerepeltetendő a 29. sor összegéből a hulladék beszerzése után fizetendő adó összege [Áfa tv. 142. § (1) bekezdés d) pont], - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-02 lapjának 53. sorában szerepeltetendő az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházásához kapcsolódó fizetendő adó [Áfa tv. 142. § (1) bekezdés h) pont], - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-02 lapjának 54. sorában szerepeltetendőek a fordított adózás alá eső szolgáltatás igénybevételek esetén fizetendő
11.
adó összege [Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b), c), g) pontok], - a ’65 jelű bevallás 1565A-01-05 lapjának 101. sorában azon termékbeszerzésekről kell részletező adatot szerepeltetni, melyek tárgyait a 6/A. és 6/B. mellékletekben szereplő termékek (egyes mezőgazdasági termékek/vas és acél termékek) képezik, - amennyiben az Áfa tv. 6/A. és 6/B. mellékleteiben szereplő termékek (egyes mezőgazdasági termékek/ vas és acél termékek) képezik a beszerzés tárgyát, a ’65 jelű bevallás 1565A-08 számú lapja is kitöltendő.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését
[email protected] e-mail címen várjuk.
Egyesült Államokbeli partner részére nyújtott szolgáltatás bevallása Kérdés
Amerikai ügyfelünk részére végzett munkánkkal kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. A megrendelő (USA) számláját amerikai cégére kérte kiállítani (EUR-ban), de az áru tőlünk Hamburgba ment. Az Intrastat rendszerben ezt (szerintünk helyesen) 92-es ügyletkóddal németországi szállításként jelentettük (erről van fuvarokmány). A gondot jelenleg az okozza, hogy a partner nem rendelkezik uniós adószámmal és így a 15A60-as áfa jelentésbe nem tudjuk feltüntetni az ügyletet és ez eltéréshez vezet a statisztikai és a NAV-áfa adatok hivatali ellenőrzésekor (a termék német nyelvű, gyermekeknek szóló könyv, amely az amerikai vevő partner állítása szerint Németországban kerül értékesítésre). Ha a 15A60-ason nem szerepeltetjük a tételt “csengetni” fog a hivatalok rendszere. Mit tegyünk, hogy helyesen járjunk el a jelentésekben és bevallásokban? Segítségüket előre is köszönöm!
Válasz
Az amerikai cég uniós adószáma hiányában a 15A60-s nyomtatványon az értékesítést nem lehet lejelenteni. Az amerikai cég részére teljesített értékesítés adómentességét az Áfa tv. 89. §-ában foglalt feltételek fennállása alapozza meg, a vevő közösségi adószámának hiánya az adómentesség szempontjából lényegtelen. A kérdésben foglaltak alapján fennáll annak lehetősége, hogy a magyar cég láncügyletben vett részt mint első eladó, feltéve, hogy tőle a könyvek közvetlenül az amerikai cég vevője részére kerültek leszállításra. Láncügyletre vonatkozó szabályokat az Áfa tv. 27. §-a tartalmazza a teljesítési hely vonatkozásában. Belföldről kiinduló fuvarozás esetében az Áfa tv. 89. §-a szerinti adómentes értékesítést a láncügyletben résztvevők közül az a szereplő hajtja végre, amely eladói minőségben értékesített és annak közvetlen következtében a termék belföldről más tagállam területére kerül. Ha láncügyletről van szó, akkor az amerikai cég státusát feltétlenül tisztázni kell. Amennyiben a láncügyletben közbenső szereplőként (beszerzett és értékesített) vevői minőségben járt el, akkor a magyar cég teljesítette az Áfa tv. 89. §-a szerinti adómentes termékértékesítést, ezzel szemben, ha eladói minőségben járt el, akkor pedig az amerikai cég értékesítése mentes az adó alól az Áfa tv. 89. §-a szerint, s a magyar cégnek a termékre vonatkozó adómérték szerinti adót fel kellett volna számítania. Az Áfa tv. 27. §-a felállítja azt a vélelmet, hogy a közbenső szereplő a láncügyletben vevői minőségben vesz részt, amelyet csak a közbenső szereplő dönthet meg. Tudomásom szerint az adóhatóság automatikusan nem veti össze a 15A60-s nyomtatvány adatait a KSH részére leadott statisztikában szerepeltetett adatokkal. Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez A kézirat lezárásának dátuma: 2015. szeptember 25. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12.
