A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
III. évfolyam, 2006. Febuár, 2. szám
F
a
Megjelenik havonta
r
s
a
n
g
Amikor a feje tetejére áll az egész világ, amikor felszabadulnak a tabuk. Itt a vigasság és a bolondozás ideje. Bár Makfalván többnyire csupán az iskola, óvoda által szervezett maszkabálok ápolják ezt az ókorba visszanyúló szokást, mégis mindnyájunknak vannak konkrét tapasztalásai az „igazi” farsangról a szomszédos, e téren nagyobb hagyománnyal rendelkező település, Kibéd vagy a szintén gazdag farsangi szokásokat ápoló Sófalva révén. Mint már jeleztem, a farsang gyökerei az ókorban keresendők, a kereszténység térhódítását követően sokáig megtűrt szokásként funkcionált. Ma igen nehéz meghúzni a pogány és a keresztény elemek közötti választóvonalat. Egykor ezek a pogány ünnepek és szertartások véresek voltak, szinte minden évben emberáldozatot követeltek. A későbbiekben a véres szokások sokat szelídültek, az emberáldozat jelképessé vált. Farsang szavunk a bajor-osztrák vaschang szóból származik, s eredetileg csak a böjt előtti napokat jelentette. Az ünnep Vízkereszttől (jan.6.) Hamvazószerdáig tart, három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyó kedd. Húshagyó keddet követően már nem volt szabad húsételeket fogyasztani, megkezdődött a negyven napos nagyböjti időszak. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes- álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről. A XVI. századtól említik a Cibere és Konc, vagyis a böjti ételek és a húsételek tréfás küzdelmét is. A farsang legjellemzőbb szokása a maszkos, jelmezes alakoskodás és a farsangi bálozás. Farsang utolsó napján, húshagyókedden a farsang, ill. a tél elmúlását jelképező dramatikus játékok voltak- vannak szokásban: farsangtemetés, téltemetés, Cibere vajda és Konc király párviadala. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen a viadalból- kezdődik a farsang. Húshagyókedden vagy a farsangfarkának is nevezett kedden kerül sor a Farsangi köszöntő különféle télűző rituálékra, a lakomás időszak temetésére. Hipp, hopp, farsang! Itt ölték az ártányt, Rövid történeti áttekintésemmel nem adják a máját, csak a szalonnáját. talán sikerül felkeltenem a vágyat Adjon az Úristen, ennek a gazdának, egy kis téltemetésre. Elvégre nyolc-tíz ökröt, öt-hat lovat, nekünk, makfalviaknak is elegünk van sok kulacs bort, sok kalácsot! már ebből a sok didergéssel járó Olyan egészséges legyen minden évszakból. Vagy nem? családtagja, mint a makk! Vass Júlia
Makfalvi Tekintő
2. oldal
KÁRPÁT-MEDENCEI, MOLDVAI ÉS SZÉTSZÓRATOTTSÁGBAN ÉLŐ MAGYAR KÖZÖSSÉGEK 11. Kárpátalja, Beregszász környéke, Mezővári, Beregsom Beregszász után nézzünk körül a város környékén. Nem messze, a Tisza partján terül el egy hangulatos kis mezőváros, Vári. Egyik legrégebbi, IX. században alapított település. A keskeny aszfaltút, amely odavezet, gidresgödrös. A Borsova torkolatánál fekszik a vár, amelyet Anonymus is említ. A települést a XIV. században Nagy Lajos anyja, Erzsébet királyné emelte városi rangra, s olyan jogokkal ruházta fel, mint Budát. Az itt lakók részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban. Mezőváriban ma 3500 református él. A központi téren XV. században épült magas tornyú református templom áll. Az az érdekessége, hogy a központi, zömök, szép ívű hagymakupola körül négy, a makfalviakhoz hasonló fiatorony áll. Érdekes társítás. És az is, hogy az ablakok gótikusak. Régi templomoknál fordul elő, hogy javításkor új stílusjegyeket adnak a régiekhez. A templom mellett a szovjet diktatúra által elhurcoltak és a két világháborúban meghalt hősök emlékműve. Ezzel szemben lakik Kárpátalja legismertebb tanár költője, Vári Fábián László. Meglátogatjuk. Kedvesen szeretettel fogad, és szép otthonában mutatja az itteni írószövetség (irodalmiművészeti-kultúrális) folyóiratát, az Együtt-tet, amely a nehéz anyagi körülmények ellenére negyedévenként megjelenik. Mivel adatközlőket keresek, elvisz egy idős házaspárhoz, ahol kiderül, hogy a férfi néhány évvel ezelőtt észrevette magán, hogy
Vári Fábián Lászlóval Mezőváriban 2005-ben
Nagy Zoltán Mihály íróval ( középen) Beregsomban
gyógyító képességei vannak. A felesége a kárpátaljai népi gyógyászatról, bábaságról mesél. Olyan kedves, hogy elvisz három egymáshoz közel lakó idős asszonyhoz, hogy azokat is vallassam. Értékes anyagot mondanak magnómba. Nagyon kedvesek, vendégszeretők. Összebarátkozunk. Miután fényképezkedünk együtt, és búcsúzom, egyikük, Erzsike néni megkönnyez. Szomorúan mondja, többet soha nem találkozunk… Vonattal megyünk/mennénk haza Beregszászra. Az állomásban meglepetés ér. Ahhoz, hogy a jegyeinket kiállítsák, útleveleinket kérik, nekünk pedig „csak” újságíró igazolványaink vannak. Mikor kérjük az ablak mögött ülő hölgyet, hogy állítsa ki így is, megtagadja. Összenézünk, hogy most mi lesz? Hogy érünk haza? Hosszas kérlelésünk után bosszúsan kezdi írni a jegyet. Családnév, személynév, apja neve… Mindez szükséges a jegyhez! El is teszem emlékbe. A vonatok itt, Ukrajnában széles nyom-távon járnak, és így van az egész volt Szovjetunió területén. Mennyi ilyen sínen vitték mun-katáborokba, haláltáborokba magyar testvéreinket, és mennyi sóhaj szállhatott fel e kemény, vas sínek felett! És mennyi bánatos szív haladhatott el itt egykor, amikor dühöngött a rémuralom! Barátnőm, aki elősegítette a kárpátaljai utat, s akivel magyarországi természetgyógyász táborban ismerkedtem meg, Beregszász mellett lakik családjával egy környékbeli faluban, Beregsomban. Két édes kisgyermekük van. Iluska ba-rátnőm tanárnő, férje a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz) vezetője. Mindketten aktív politikai, kulturális életet élnek. Az itteni magyarok közösségi életének vezetői,
Makfalvi Tekintő
3. oldal
mindenesei. Megismertetnek egyik írópéldaképemmel, Nagy Mihály Zoltánnal, aki megírta szabadversben életem legcsodálatosabb regényét, A sátán fattyát. Sok éve nem éreztem ilyen gyö-nyörűséget egy könyv olvasása közben. A regény 2001-ben Magyarországon az Év Könyve lett. Zoltán bácsi 1949-ben született, Csonkapapiban lakik, egyszerű (és nagyszerű) ember, aki saját kertjében, földjén gazdálkodik. Fiatal korától, 1963-tól ír, közöl verseket, novellákat. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának aktív tagja, az Írószövetség
lapjának főszerkesztője. Beregsomot 1200 magyar református lakja. Magyarul folyik itt az élet, magyarul köszönnek az utcán. A községet először 1251ben említik írásos forrásokban. A XV. században megyei gyűléseket is tartottak itt, akkor épült a temploma is. Az emberek kertészetből és szőlészetből élnek. Határában régi, elhanyagolt malom. Körülöttünk a Beregi-hegyek. A táj domborzati szempontból is hasonlít a mi vidékünkhöz.
Interjú Tőkés Brigittával
döntés. Több helyen is érdeklődtünk, és végül Makfalván találtunk árban megfelelő lakást. Természetesen számításba jött a tiszta levegő is, hisz Maroskeresztúr nagyon szennyezett a Vegyi „Combinat” által. R: Milyennek láttad a falut ideköltözésedkor, és milyennek látod most? T.B: Mindig szerettem a szép tájakat és a falvakat, ezért nem tűnt idegennek Makfalva, sőt, most is ugyanazt mondhatom, hogy barátságos emberek lakják. Úgy éreztem már első perctől, hogy otthonra találtam. R: Mennyire vagyunk mi, makfalviak befogadó közösség, illetve mennyire vagyunk elutasítóak? T.B: Semmi negatívat nem említhetek ezzel kapcsolatban. Sőt, kellemes meglepetésben volt részünk, amikor néhány közeli és távoli szomszéd felköszöntött bennünket a Házi Áldással és virágokkal. R: Nehéz beilleszkedni, egyáltalán van olyan törekvésed, hogy beilleszkedj a makfalviak közé? T.B: A beilleszkedés nem nehéz, és törekvésem is van erre nézve, már az is ezt mutatja, hogy igyekszem az egyházi munkában hasznossá válni, és természetesen ez a cikk is ezt bizonyítja. R: Szerinted mit kellene tenni annak érdekében, hogy a falu élete felpezsdüljön, hogy ne csak hétköznapokban éljünk? T . B: T udo má so m sz er int bizo n yo s rendezvények, ünnepélyek itt is megtalálhatóak, mint általában e vidékre jellemző falvakban. Amit szeretnék ajánlani: ünnepélyek, bálok szervezése különböző korcsoportok számára, évjáratok találkozója (pl. 25 éve konfirmáltak találkozója), különböző versenyek szervezése (pl. a legjobb mezőgazdász, a legjobb
Úgy élni, hogy ne szégyenkezzem a tegnapért…. Riporter: Kérlek, mutatkozz be röviden! Tőkés Brigitta: Marosvásárhelyen születtem, az elemi iskolát Maroskeresztúron végeztem, ahol a lakhelyem is vo lt t avaly t avaszig. Tanulmányaimat az Egészségügyi- majd az „Unirea” középiskolában folytattam, és iparikémia szakosításban érettségi diplomát szereztem. Mint laboráns a Közüzemekhez tartozó maroskeresztúri Víztisztító Állomáson dolgoztam 2005. szeptember 1-ig. 1990-ben kezdtem el a Protestáns Teológia, Didaktikai Fakultás vallástanár-képző tanulmányaimat, és 1991-től már a maroskeresztúri általános iskolában másodállásban végeztem a hitoktatást. 2005. szeptember 1-től Szovátán tanítok mint helyettesítő vallástanár. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia szakán IV. éves hallgató vagyok. Mindezek mellett sokat foglalkoztam gyerekekkel (táborozások szervesése, ingyenes angol tanfolyam szervezése, különböző vetélkedők és ünnepélyek szervezése…) Alapítottunk egy civil szervezetet, KEGY (Keresztyén Egyesület a Gyerekekért), melynek elnöke vagyok, de remélem, hamarosan átveszi egy maroskeresztúri ezt a tisztséget, hiszen a távolság miatt már nem lehet ugyanolyan hatékony tevékenységet kifejteni. R: Miért esett a választás éppen Makfalvára az új lakóhely kiválasztásakor? T.B: Eredetileg Szovátán szerettünk volna házat venni, de az árak miatt a közeli falvakra esett a
Bernád Ilona
Makfalvi Tekintő
4. oldal
üzletember, a legszebb tehén…- természetesen szakértő meghívottak bírálásával), pályázati kiírások- amennyire a költségvetés megengedi, esszék írása egy bizonyos témáról a fiatalok számára. R: Tudom, hogy népszerű foglalkozást vezetsz a faluban az ifjú nemzedék számára. Beszélj erről röviden! T.B: Annyit tudok mondani, hogy minden kezdet nehéz, de örvendek, hogy nem apadtunk, hanem szaporodtunk. A visszajelzések is a fiatalok részéről kedvezőek, és ez megnyugtató számomra. Tevékenységem célja az, hogy felismerjük, és felszínre hozzuk társainkból a jót, ugyanakkor a bizalomfejlesztés is. Bízzanak saját magukban, és bízzanak egymásban. Jobban megismerjék egymást, és végül egy közösség kialakulása a cél. R: Egy számunkra fontos kérdés: mi a
véleményed a Makfalvi Tekintőről? T.B: Dicséretre méltó, hogy egy kis közösség gondolt egy szépet, és ezt valóra is váltotta. Számomra jó benyomást keltett. Már a tavaly megjelent lapokból is olvastam egy párat, szomszédom jóvoltából. Úgy a történelmi, mint a gazdasági cikkek, nem említve a többit, tanulságosak lehetnek minden olvasó számára. R: Végül megtudhatjuk, hogy mi a te életfilozófiád? T.B: Hogy rövid legyek, csak annyit mondanék: úgy élni, hogy ne szégyenkezzem a tegnapért, de ehhez még hozzátenném azt, hogy a tehetség Isten ajándéka, amire használjuk, a mi ajándékunk Istennek. R: Köszönöm, hogy rendelkezésünkre álltál, és remélem, hogy valóban igazi otthonra lelsz Makfalván! VaSS
Két magyar egyezik, de három már marakodik!!? Először is azzal kezdem, hogy amikor írogatni kezdtem a Makfalvi Tekintőbe, megfogadtam magamnak, hogy politikáról nem fogok írni, mert azt mindannyian tudjuk ugyebár, hogy a politikához meg a futballhoz mindenki ért. Az előzetes néhány lapszámban megjelent néhány írás azonban gondolkodóba ejtett, olyannyira, hogy engedjék meg, hogy leírjam néhány gondolatomat. Nem tehetek róla, de eme írások olvasása után akaratlanul is Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében leírt gondolata jutott az eszembe! Mert mi értelme annak, hogy mi, emberek (magyarok és más nemzetiségűek egyaránt) egymás ellen ágaskodjunk, főleg mivel mindannyian ugyanazt akarjuk, (én legalábbis azt remélem) szeretnénk békességben, nyugalomban és egy kicsit magasabb életszínvonalon élni az életünket. Őszintén megvallom, hogy nem tudom eldönteni, melyik "szövetség" a jobb, és szerintem ez nem is olyan fontos kérdés. (Szerintem mindkettő ugyanazt ígéri, csak más csomagolásban.) Csak az a baj, hogy a jelenlegi helyzetben nemigen hagynak nekünk választási lehetőséget. Mert azt 1990 óta belénk sulykolták (és szerintem is nagyon fontos), hogy képviselőink bekerüljenek a parlamentbe, ám ehhez tudni kell azt is, hogy Románia parlamentjében öt százalék a bejutási küszöb, s mivel az utóbbi időben a romániai magyarság száma nagyon megcsappant, így már csak számtani szempontból is lehetetlen, hogy két politikai alakulatot bejuttassunk a román parlamentbe. Azt ugyanis szívből remélem, nem állítja senki, hogy az egyikben mind jó "magyarok" vannak, a másikban meg mind rosszak. Én tehát azt javasolnám a kedves romániai magyar politikusainknak, hogyha valóban választási lehetőséget akarnak teremteni nekünk, romániai magyaroknak, minden választási év előtt járják végig a városokat meg a falvakat, és kérdezzék meg igazán az embereket, hogy kit szeretnének a parlamentben látni. A választóknak meg javasolnám, hogy merjük azt követelni és kimondani, amit gondolunk, mert ez demokratikus emberi jogunk, de azt is fogadjuk el, hogy, ha valakinek más a véleménye, mint a miénk, az is demokráciához tartozik. A falunkbeli embereket és a romániai honfitársaimat arra kérném, hogy probáljunk meg békességben élni egymással, mert szerintem egy politikai, etnikai vagy akármilyen alakulat nem érdemes arra, hogy rosszban legyünk felebarátainkkal. Most, amikor egyre jobban tavaszodik, napról napra jobb az idő, és közeledik március 15. is,
Makfalvi Tekintő
5. oldal
érdemes volna elgondolkozni azon, hogy 1848-ban mi volt az, ami összefogott annyi különböző nemzetiségű és társadalmi rangú embert. Én nagyon szeretném, ha véleménykülönbségeinket félretéve az idén is együtt ünnepelnénk nemzeti ünnepünkön, mert szerintem tartozunk ennyivel a 48as hősöknek is. Ennek reményében kívánok mihamarabbi "kikeletet" és a legjobbakat minden makfalvinak, akárhol éjen is! ifj.
Kovács Árpád BraveHeart
T ENN IVALÓK A H ÁZ KÖRÜL… Márciusi teendőink ... Gyümölcstermesztés: Reménykedve eljön a kikelet, és nekifoghatunk a tavaszi munkálatoknak. A gyümölcsösökben fejezzük be a metszéseket legkésőbb a hónap végéig, áprilisban azért nem ajánlatos a metszések folytatása, mert a nedvkeringés megindulása károsan hat a be nem gyógyult sebekre és az utána következő rügyfakadásra. A télen elmaradt permetezést folytathatjuk ebben a hónapban is fagymentes időben rügypattanásig. Most már az ásványi olajakat tartalmazó permetezőszerek helyett a réztartalmú vegyszereket ajánlom, mint például a rézszulfát (kékkő). Ez 0,5 kg-os csomagolásban 4,7-5,0 új lejért vásárolható meg (47000- 50000 régi lej), amelyhez természetesen adagoljuk a megfelelő oltott meszet. A permetezéshez 1,5-2,0 %-os oldatot ajánlok. Amint múlt számainkban is említettem, ez azt jelenti, hogy kb. 4-5 liter langyos vízben feloldjuk a 150-200 gramm rézgálicot (kékkövet), kavargatva, amíg elolvad, majd egy másik edényben feloldjuk az oltott meszet (dupláját a rézszulfátnak). Használhatunk a kereskedelemben található pormeszet is, csak ezeket min. 12 literes műanyagedényben oldjuk fel, kb. 4-5 liter vízben, hogy állandó kavarás mellett hozzáönthessük a rézgálic oldatot is. Figyelem! Mindig a mésztejre öntjük a rézgálic oldatot és nem fordítva! Ha 10 liter oldatot készítünk, természetesen kiegészítjük az oldatot 10 literig vízzel. Az így elkészített oldatot használt selyemharisnyán átszűrve a permetezőgépbe öntjük, és alaposan lemossuk gyümölcsfáinkat. Azért javasolom, hogy szűrjük meg úgy a meszet meg a kékkövet összetöltés előtt és után, hogy elkerüljük a kellemetlenségekkel járó dűzni- dugulásokat (nem kellemes mindegyre lecsavarni a szórófejet és gombostűvel kiszúrni). Ne zavarjon, ha néhány hétig a fák törzsén és ágain fog látszani a szép halványzöldes-kékes bevonat, ez azt jelenti, hogy jól adagoltuk a meszet. E z t a k ez e l és t a l k a l ma z h a t j u k almástermésűeknél és csonthéjasoknál egyaránt, mely preventív védelmet nyújt a, sajnos, nálunk is
megjelent tűzelhalás, moníliás fertőzés és varasodás ellen. Ugyancsak március hónap folyamán pótolhatjuk az ősszel elmaradt gyümölcsfacsemeték ültetését. Ültetés előtt, ahogy a talaj megengedett, ássuk ki a min. 60x60x60 cm gödröket, hogy a talaj tudjon „ megkészülni”. Ásáskor ne felejtsük el, hogy a felső talajréteget (20-30cm) külön tesszük a gödör egyik szélére, a többit a másik szélére. Ültetéskor pedig a felső réteget helyezzük a gödör aljára a megfelelő trágyamennyiséggel és utána az alsó réteget. Jó minőségű, alacsony és közepes növekedésű alanyra oltott nemes gyümölcsfákat különböző fajtákban akciós áron vásárolhatnak özv. Belényesi Andrásnénál Erdőszentgyörgyön, amíg a készlet tart (alma, körte, szilva kb. 120.000 lej/ darab).Nem ajánlom senkinek sem a piacokon alkalmi árusoktól vásárolni facsemetét, ha nem tudnak felmutatni a fajtára vonatkozó hiteles okiratokat! (Certificat de calitate) Itt szeretném megemlíteni az önök tanulságára, hogy egy kedves ismerősömnek kb. 4-5 évv el ez előt t ja va s olt a m, ho gy va g y Erdőszentgyörgyről Belényesi úrtól vagy a Marosvásárhelyi Kísérleti Állomástól vásároljunk garantált minőségű facsemetéket( ahol még jártas is voltam...), de Ő a piacon vásárolt csemeték mellett döntött. Így lett, hogy a Pruton túli „testvéreinktől” nem is olyan olcsón megvásárolt csemetékből, mikor termőre fordultak a fák, piros alma helyett sárga lett, a fehér pedig piros, de nem az a fajta , amit akart. A csemeték szállításával kapcsolatban ajánlom, hogy ezek gyökerét nylonba csavarva a gyökér fölött megkötve szállítsuk a csomagtartókban vagy a csomagtartó fölött, hogy a hajszálerek kiszáradását megakadályozzuk. Ha a csemetéket nem tudjuk az- nap elültetni, tároljuk nedves helyen (pincében) vagy vízzel telt edényben! Szántóföldi növénytermesztésnél a hó elolvadása után elvégezhetjük az őszi vetések fejtrágyázását, annak függvényében, hogy mennyi műtrágyát adagoltunk a vetésnél. Mielőtt ezt megkezdenénk, ajánlatos ellenőrizni főleg a késői vetések vegetációs állapotát (mekkora a
Makfalvi Tekintő
6. oldal
növénysűrűség, fagykár, nem kell-e esetleg kitárcsázni stb.). A síkterületeken, ahol nem áll fenn a lemosódás veszélye, ott nem kell megvárni a hó elolvadását, ott hamarabb feloldódik, és hamarabb hat a kiszórt műtrágya- mennyiség. Az egyre robbanó árak miatt javasolom a tavaszi vetésekhez is mielőbb beszerezni a szükséges
műtrágyamennyiségeket, mert jelenleg is nagyon borsosak az árak (egy zsák nitrogéntartalmú műtrágya 520.000 lej, egy zsák komplex műtrágya pedig 700.000 lej Kibéden, Mátyus úrnál).
Péter Ödön
KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Közlemény A Makfalvi Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya értesíti a lakosságot, hogy a 2006-os évre a következő adókat és illetékeket állapította meg a 24/2005-ös községi tanács határozata alapján: Épületadók a következő adózandó értékek négyzetméterenkénti adatai: - lakóház: téglából, betonból és kőből épített házak – 0,46 lej/m2 - lakóház: fából, égetetlen téglából, sárból vagy hasonló anyagokból – 0,132 lej/m2 - melléképületek téglából, betonból és kőből épített fallal - 0, 118 lej/m2 - melléképületek fából, égetetlen téglából, sárból vagy hasonló anyagokból – 0,52 lej/ m2 A fent lévő adatok csökkennek 15%-kal. ha 1951 előtt volt építve vagy 5%-kal, ha 1951 és 1978 között volt építve. Azok a tulajdonosok, akik március 15-ig kifizetik adójukat, 10%-os kedvezményben részesülnek. A március 15. utáni adófizetők 0,1%/nap késedelmi kamatot fizetnek. Területi adók Makfalva községében: - Makfalva - 440 lej/ha - Hármasfalu - 293 lej/ha - Abod, Szolokma és Cséje - 147 lej/ha Ezen adatok a beltelekre vonatkoznak. Gépjármű adó: - személygépkocsi 9 lej minden 500 cm3, valamint megkezdett 500 mc3 után - személygépkocsi, ami meghaladja 2000 mc3-t, 11 lej minden 500 mc3 után - mikróbusz, autóbusz 18 lej/500 cm3 - gépjármű, amely nem haladja meg a 12 tonnát szállító anyagokat 19 lej/500 cm3 - forgalomba iratott traktorok 12 lej/500 cm3 - robogók, motorbicikli 5 lej/500 cm3 - utánfutók 1 tonnáig 9 lej/év - utánfutók 1-3 tonnáig 28 lej/év - utánfutók 3-5 tonnáig 43 lej/év - utánfutók 5 tonnán felül 53 lej/év A felsorolt adók 4 részletben is fizethetők, valamint 10%-kos kedvezményben részesülnek azok, akik március 15-ig fizetnek. Ádám József Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
