A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
V. évfolyam, 2008. január
1. szám (49. szám)
Megjelenik havonta
Dósa (Dózsa) Györgyről szóló makfalvi mondák Lengyel Dénes, neves néprajzkutató szerint a történeti népmonda, olyan nevelő szándékú oktató tartalmú prózai elnevezés, amely a történelem helyi eseményét, vagy helyi hősének tettiét meséli el, hol a valósághoz hűen, hol pedig csodás elemekkel gazdagítva. Így állít emléket évszázadokon az utódoknak Mivel Makfalva legismertebb történelmi személyisége Dósa (Dózsa) György volt, természetesen a népemlékezet megőrzött néhány mondát róla és családjáról évszázadokon át. Ezek a mondák szájról szájra terjednek és maradtak fel mind máig. Mindmáig, mondom, mert a XX. század végén és különösen most a XXI. század elején a fiatalság más utakon jut ismeretekhez. Eltűntek ugyanis a hagyományos együttlétek, kalákák, fonók. Ahol az idősek mesélhettek. A mai fiatal TV-t néz, internetezik, jó esetben könyvet olvas és alig vagy egyáltalán nincs ideje az idősebbekre. Ezért tartjuk fontosnak úgy a helyi újságon keresztül felidézni a még létező helyi mondákat, hiszen általunk megszilárdíthatja szülőföldünk iránti szeretetét mélyülhetnek, tartósabbá válhatnak a gyökerek, amelyek megtartottak és megtartanak a jövőben is. Dósa (Dózsa) Györgyről szóló helyi mondákat idézünk, mint: Menekülés Dálnokról Dózsa György apja Dózsa Tamás Makfalváról költözött Dálnokra, otthagyva makfalvi birtokát és jószágainak nagy részét egy udvarnokra bízva. Dózsa Tamás azonban Dálnokon meghalt. Dózsa Ádám az apai testvér kiperelte az árvákat az örökségből. Így Dálnokról menniük kellett. György már ekkor vakmerő fiatal legény volt, csákányt ragadott, amikor a dálnoki házból megpróbálták kifüstölni. Nem volt mit tenniük, jobb volt menni, mint Dálnokban halálban maradni. Amikor már útra keltek Makfalva felé, György felgyújtotta a dálnoki portát. A hegyek közül még egyszer visszanézett és látta, hogy a lángok martalékává lett minden, leégett a szülői ház, ahol
Makfalva a Dósák ősi faluja fénykép: Bányai József
gyermekkorát töltötte. Ekkor így sóhajtott fel: - Isten veled drága szülőföld, Isten veled Dálnok! A makfalvi fogadtatás - Mi hazamegyünk Makfalvára is, nem vakon a világba! – mondta György, amikor rátértek a Küküllő menti útra, ahol Makfalva található. Nem kis meglepetésükre azonban az ősi családi házba távollétük idején beköltözött az udvarnok és a szolgák serege. Úgy nézett ki a porta, mint egy átjáróház. A szekerek behajtottak az ősi Dózsa udvarra. Dózsáék az éjszakát a szekereken töltötték, de aludni nem tudtak, mert György határozott fellépésére egész éjjel költözködött az udvaros. Nagy volt a nyüzsgés – mozgás. Pásztorvita Hidegségben Makfalván idegenként fogadták a Dózsa családot, bár ők Dálnokról hazatértek Makfalvára. Csupán sokaknak nem tetszett, hogy újból birtokukba vették az ősi jussot. Apoldi Miklós makfalvi nemesember egy alkalommal elkergette Dózsáék pásztorát a hidegségi egykori Dózsa – birtokról. György ezért rettenetesen dühbe gurult. Kardot ragadott, meg csákányt, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Öccsével, Gergellyel megjelentek a hidegségi réten, ahonnan elkergették
Makfalvi Tekintő
Apoldi emberei a Dózsáék pásztorait. György a helyszínre érkezett, és csákányával úgy vágta ki az öregebbik szószóló kezéből a furkost, hogy az messze repült. A pásztor csak nézett utána, mintha nem jól látná, hogy mi történt. Többé nem zaklatták a Dózsa fiukat a hidegségi réten. Adatközlő: Vass József, Makfalva 1889, földműves, elemi iskola, református, magyar. Gy: Fülöp Dénes, Makfalva, 1971.
Dózsa György szellemét pedig Székely János: Dózsa című poémájából vett idézettel szeretnénk megörökíteni: „Magyarok! Sokféle nyomorúság szakadt mostanság rátok,
Előtekintő beszámoló Ezt a furcsa és érthetetlen cikket adtam ennek a rövid írásnak, s hogy miért azt mindjárt megfogjuk látni. Az ember szellemi tartása az idő vonatkozásában két alappilléren nyugszik: a múlton, amelyet ismer, mivelhogy átélte azt, életének részévé vált, ez egy ismert terület, lezárult örökre, változhatatlanul odalett, és a jövőn amit az ember nem ismer, de amit ismerni szeretne, éppen ezért terveket készít, hogy megtörje az ismeretlenség szorongó érzését. Egyházközségünkben lezárult a múlt év. Mostmár biztosan ismerjük annak történetét, adatait, azokat a számadatokat, melyekkel ezen időszakasz szolgált. Egy közösség életében igen jelentős – ha nem a legjelentősebb – a létszámbeli alakulás. Ellentétben magyar népünk eléggé el nem ítélhető és eléggé nem fájlalható általános apadásával, egyházközségünk az elmúlt évben 14 lélekkel gyarapodott. Ez a születések - viszonylag – magas számának és a beköltözéseknek tudható be. Ennek ellenére nem lehetünk jövőnket illetően nyugton, mert arra lenne szükség, hogy e kivételes év irányzata megmaradjon. Kérdés az, hogy erre mekkora az esély. Miközben a világ nagyrésze túlnépesedéssel küzd, a mi nemzetünk száguldó gyorsasággal fogyatkozik. Ez a tény bőséggel rávilágít (csak egyetlen tény!) keresztényi (keresztényietlen) felelőtlen, önsorskezelésünkre. Hosszú és veszélyes folyamat ez, s nem Isten a hibás benne. A hiba bennünk van, pedighát mi előszeretettel hibáztatunk másokat, még magát Istent is. De ez nem segít rajtunk. Egyházközségünkben több mint negyven olyan ifjú él, akik betöltötték 30. életévüket ám még mindig nem voltak hajlandók családot alapítani. Végtelenül felelőtlen és önző magatartás. Jövőbetekintő, attól valami jót váró egyén, közösség nem engedheti ezt meg magának, akkor sem ha épp ez a világ szelleme. És éppen ez az amivel baj van: a világ szelleme. Ha nem az Isten
2. oldal
Se szeri, se száma bajaitoknak. Ezeknek oka Nem annyira uraink kegyetlensége, Mint, inkább tulajdon türelmetek. Arra a sorsra voltatok ítélve, hogy csak a halál vethessen véget bajaitoknak, s ti megváltásként fogadjátok őt. -----------------------------------------Fel hát magyarok, egy jobb reménységre! Fel nagy tettekre, melyek méltók hozzátok s eleitekhez!” - folytatjuk Fülöp Irén Szentlelke ural minket, hanem a világ szelleme, akkor ez történik velünk: a jelen kényelmének oltárán feláldozzuk az igéretes jövendőnket, s majd amikor a jövendő megérkezik siránkozni fogunk kegyetlen sorsunkon. De mindhiába, mert ez már nem segít rajtunk. A jövő ma készül. Vagy nem készül. Az elmúlt 2007. év folya má n egyházközségünkben 226 istentisztelet, ezenkivül 45 bibliaóra. Tehát bőven volt alkalom Isten Igéjét hallgatni, annak életadó, bátorító erejét élvezni, magunkhoz venni. Szeretném ezúton is megdicsérni gyülekezetünk azon tagjait, akik rendszeresen résztvesznek a közösségi alkalmakon és így Istennek kedvelt, szófogadó gyermekei. A gyülekezet másik részét viszont kérem testvéri szeretettel, mint megbízott felelős pásztor, hogy tekintse keresztényi hivatását és álljon annak magaslatára. Tudom, hogy a jelenvaló élet számos olyan kihívással szembesít, amelyek nagyon igénybe vesznek minket. Naponta látom, hogy milyen munka és küzdelem folyik a megélhetésért, és azért imádkozunk, hogy Isten vigyen minket lehetőleg jó véghez. De mindezeket tudva sem tekinthetünk el attól, a ténytől, hogy a református keresztény ember elsőrendű kötelessége a gyülekezet gyakorlása. Isten adja egész életidőnket. Ha néha-néha abból egy kicsinykét visszakér, nem szabad sajnálnunk ezt, mert végülis, ez is a mi érdekünkben tötrénik. Testvéri, aggodó, felelős szeretettel kérem gyülekezetünk elzárkozó részét, változtasson magatartásán és térjen jobb belátásra! Hiszen ezen áll vagy bukik megmaradásunk, jelen és jövendő boldog életünk. Dicséretes azoknak magatartása, akik az egyházi sajtótermékeket megrendelik és olvassák. Kevés gyülekezet dicsekedhet ennyi megrendeléssel. Az is igen dicséretes, hogy a gyülekezet templombajáró része a perselyes adakozása révén még egyszer hozzájárul gyülekezetünk fenntartásához, úgy hogy egy éven át beteszi a perselybe az egyházfenntartói járulék jó másfélszeresét. Nem elhanyagolandó
Makfalvi Tekintő
3. oldal
engedelmesség! Meg szükséges említenünk azt, hogy Makfalva az egyedüli település a környéken mely ravatalozóval rendelkezik. Az elmúlt évben is előbbre haladtunk egy – két jelentős lépéssel annak teljes elkészítése felé. A kezdeményezés a polgármesteri hivatal érdeme és az elkészítés nagy része is községünk polgári vezetésének érdeme, úgyhogy dícséret illesse őket ezért. Az egyházközség azt sosem tudta volna elkészíteni, tekintve a mi minden évi igen szűkös költségvetésünket. Köszönet illesse azokat is, akik testi vagy szellemi munkával járultak hozzá egyházközségünk
fentmaradásához, működéséhez. Ha megtekintjük azt, hogy Makfalván mily sok jóképességű, jóindulatú ember van, akkor csak hálát adhatunk ezért Istennek és a magunk rendjén egyre inkább kell éljünk eme jótulajdonságokkal Isten dicsőségére és földön élő közösségünk előre haladása érdekében. Isten áldása legyen Makfalva derék és szorgalmas népén a 2008. évben! Egyedül Istené a dicsőség!
A makfalvi szekeresség
időpontjait. A falvakon áthaladva kiáltozással adták hírül, hogy edényt árulnak, majd kipakolták árujukat. Román falvakban például így kiáltoztak: „Haidaţi cumpăraţi oala, cratiţe şi ulcioare.”, míg magyar faluban: „Mázasfazakat, tálat, tányért.” Mint látjuk a fazekasok útvonalai városokat, falvakat, különböző ajkú, vallású népeket öleltek fel. Így a vásárló igények is megoszlottak tájaknak és évszakoknak megfelelően. Mivel a makfalvi főzőedény jó minőségű volt, ezért a románok és szászok egyaránt igényelték ezeket. Úgyszintén a tejtartó fazekat, vizes korsót, vizes kancsót mindenhol szerették. A szászok sok boroskancsót kértek. A románok igényelték a korondi díszes tányérokatés kancsókat, ezzel diszítve a lakásbelsőt. Egyes vidékeken, ahol szabadtűzhely volt, a háromlábú főzőedényt vásárolták (Székás völgy). Tavasszal a kisebb, 1 literes vizes korsókat igényelték, míg nyáron a nagyobbat, egészen 8 literesig. Ugyancsak nyáron több ételhordó fazék kellett. Ősszel már szükséges volt az uborkáskandér, káposztaföző fazék, szilvaízes fazék. A szekeresek szívesen vittek virágcserepeket 2 – 10 literes űrmértékkel. Megvásárolták a gyermekfazekasok cserépjátékait (persely, sípok, kis zörgös korsók, kis fazekak stb.).
Útvonalak, piacok Egy nagyobb szekérre 800 – 1000 darab edény fért el, míg a kisebb szekerek 500 – 600 – at vittek. Az edényt szalma vagy széna közé rakták, alul a kisebb, felül a nagyobbakat. Végül az egészet lepedővel leszorították, hogy el ne mozduljanak, majd gyékényből font ernyővel borították a szekeret. Élelmet embernek, állatnak csak 2 – 3 napra tettek. Egy út nagyjából két hetet tartott. Ezalatt oda – vissza 350 – 400 kilométert tettek meg. Körülbelül 20 kiloóméterenként pihentették és etették a lovaikat, majd folytatták az útat. Szállásuk a fogadók színjeiben vagy parasztok udvaraiban vagy csürjeiben volt, a már kialakult szokások alapján. Sokszor apáról fiúra öröklődött az a szálláshely, ahol mindig szívesen fogadták őket. Fizetség fejében olyan edényt adtak, ami éppen szükséges volt a vendéglátó gazdánál. Útjuk a Kis – Küküllő folyását követte. Majd lehetett: - Dicsőszentmárton, Medgyes, Szeben, Avrig, Fogaras, Brassó - D ics ő s z e n t má r t o n, Balázsfalva, Veresegyháza, Pókafalva, Örményszikes, Szilvásgyepü, Szeben Balázsfalva, Veresegyháza, Tóhát, Oloba, Besenyő, Vingard, Szelistye, Gura Răului, Răşinari, Disznód Balázsfalva, Gyulafehérvár, Szászsebes, Szászváros - Balázsfalva, Tövis, Enyed, Ujvár, Torda - Balavásár, ákosfalva, Bánd, Sármás, Mócs, Ludas Figyelembe vették a hetipiacok vagy nagyvásárok
Testvéri, féltő szeretettel Kiss Károly református lelkipásztor
Makfalvi Tekintő
Ezek előnye volt, hogy olcsóbbak voltak és könnyebben lehetett velük kereskedni (például tejet vagy tojást vásárolni). Megemlítünk itt két népi tehetséget, Molnár Dánielt és Vass Áront, akik állatábrázolással szereztek megbecsülést a falun túl és kiállításokon mutatták be munkáikat. Suba Dénes palaagyagból készített virágvázákat és cukortartókat, állatokat. Ezeket saját szekerével vitte elsősorban a Regát (a Kárpátokon túli Románia) nagypiacaira. Egyesek, főleg asszonyok kis medvéket vagy medvével diszített hamúzokat készítettek. Ezeket idegen kiskereskedők vitték el és fürdőhelyeken árúsították. Suba László
4. oldal
Vass Áron makfalvi iskolások körében az 1970-es években
Előkelő helyen a települések közti versenyen Bizonyára minden kedves makfalvi szívesen emlékszik vissza a tavalyi évre, amikor megtapasztalhattuk, hogy milyen lázas előkészültek folynak a falunapok sikeres megszervezése érdekében: járdát építettek, utakat javítottak, virágokkal ültették be a parkokat, újabb képtárral és szoborral gazdagodott településünk. A felsorolás nem teljes, csupán a leglátványosabb megvalósításokat emeltem ki. A szorgos munka sokszorosan is meghozta gyümölcsét, hisz egy nagy múltú településhez méltó módon ünnepelhettük meg Makfalva első írásos említésének 500. évfordulóját, ráadásul benevezhettünk a Maros Megyei Tanács által szervezett települések közötti versenyre. 2007 áprilisában jelent meg a versenyfelhívás, A legtisztább és leggondozottabb község cím megnyerésére lehetett pályázni. A megye 91 községéből tizenegyen pályáztak, és legnagyobb büszkeségünkre Makfalva, négy másik településsel osztozva, az előkelő második helyet szerezte meg. Itt meg kell jegyeznem, hogy az elbíráló bizottság első díjat senkinek nem ítélt oda. A második helyért 26.000 lej jutalom jár, amit előljáróink minden bizonnyal falunk még szebbé tételére használnak majd. Úgy gondolom, hogy mi egyszerű polgárok azzal fejezhetjük ki leginkább hálánkat és örömünket, ha teszünk érte, hogy a falu összképe a tisztaság és rendezettség érzetét keltse a bármikor hozzánk ellátogatókban! Bányai József Hagyomány vagy barbarizmus!!? Karácsonyi disznóvágás Ez a számunkra nagyon fontos és nem is túl egyszerű kérdés nem olyan régen fogalmazódott meg bennem újra. Amikor egy reggel megint azt hallottam a televízióban, hogy jövő évtől szigorítani akarnak a házi disznóvágások körülményein. Mert a mindentudó európai uniós honatyák szerint túl brutális az az évszázados késszúrásos módszer, amivel mi leöljük ilyenkor hagyományosan Karácsony előtt disznainkat. S talán lehet is, hogy nem ez a leghumánusabb módja a disznók leölésének, de ha morbid akarnék lenni, azt mondhatnám, hogy még egy disznót sem hallottam panaszkodni, hogy nem így akart meghalni. Elnézésüket kérem ez tényleg egy kisé morbidnak hangzik. De az tény, hogy minden falusi család azért tart magának disznókat, hogy azt egyszer leölje és ez nálunk fele hozzátartozik a Karácsonyra való előkészületekhez mert amelyik család csak egy disznót tud tartani azt a egyet ilyenkor szokták levágni (Ahogy azt náluk fele
Disznóvágás Makfalván 2007 - ben a fényképet készítette ifj. Kovács Árpád
mondják). Persze ennek régen volt egy nagyon praktikus oka is. Az a tény, hogy ilyenkor december közepén általában elég hideg van ahhoz, hogy a levágott disznó húsa elálljon egy-két napig, amíg a háziaknak sikerült besózással füstöléssel vagy
Makfalvi Tekintő
5. oldal
valamilyen más módszerrel tartósítani azt. De visszatérve cikkem eredeti témájához tehát az EU-s honatyák úgy morfondíroztak, hogy nem lehet egy disznót csak úgy egyszerűen leszúrni mert az nagy traumát okoz neki. Ezért azt találták ki, hogy előbb kábító pisztollyal fejbe kel lőni s csak aztán lehetne, leszúrni, és innen kezdődnek a problémáink. Mert az persze természetes, hogy nem adnak minden falusi mészárosnak ilyen kábító pisztolyokat, ezeket kizárólag csak a helyi állatorvosok kaphatnák meg, ám azt mindenki tudja, hogy egy faluban legfeljebb két praktizáló állatorvos van akkor ilyenkor, amikor megtörténhet, hogy egy időben három-négy család is szeretné levágni a saját disznóját akkor ezt, hogy oldják majd meg. Persze nekem semmi bajom az állatok jogainak védelmével, sőt azt mondom, hogy igen is védeni kell az állatokat, mert én sem szeretem amikor az emberek miatt feleslegesen szenvednek az állatok. Gondolom ezt bizonyítottam azokkal a cikkeimmel, amiket a nyár elején írtam.
De azt se szeretném, hogy olyan emberek szóljanak bele évszázados hagyományainkba, akik azt sem tudják, mit jelentenek ezek nekünk. Másrészt pedig arról volt szó, amikor beléptünk az unióba, hogy megtarthatjuk hagyományainkat vagy talán az uniós honatyák is korlátozni akarják jogainkat mint annak idején az átkos kommunista rendszerben. Tiszta szívből remélem, hogy nem ez a céljuk és még egyszer átgondolják, hogyan lehet majd az alkalmazni állatvédelmi tör vényeket anélkül, hogy hagyományaink. Addig is kívánok minden makfalvi embernek szép hagyományos disznóvágásokat és nagyon jó étvágyat, az elfogyasztásához. S ha utólag is, de kívánok a Makfalvi Tekintő minden munkatársának is BOLDOG ÚJ ÉVET. Ifj: Kovács Árpád BraveveHeart
Könyvbarátok figyelmébe Minden kedves olvasást kedvelő makfalvi figyelmébe ajánlom, hogy látogasson el a könyvtárba, mert nagyon sok új könyvvel bővült az állomány . A 2007-es év költségvetéséből a Makfalvi Tanács 5000 lejt utalt ki könyvek vásárlására. Ezen összegből összesen 227 drb. könyvet sikerült vásárolni, melyek úgy gyermek-, mint felnőtt olvasók igényeinek próbálnak eleget tenni. Izelítőként néhány példa. Kisiskolások számára a mindig is kedvelt klasszikusok: Grimm, Andersen, La Fontaine, Benedek Elek ,stb. meséskönyvek vannak. Ifjabb olvasóknak Fekete István, Rejtő Jenő művei mellett a teljes Harry Potter sorozat is megtalálható. Felnőtt olvasók számára is nagyon bőséges a választék: a Wass Albert -, Márai Sándor-, Nyirő József sorozat, továbbá Agatha Cristie, Danielle Steel újabb köteteit is mind megtalálhatják. A felsorolás még nem teljes, mert a történelem, földrajz, orvostudomány területéről, különböző segédkönyvek is meglelhetőek. Köszönet érte vezetőinknek és mindenkit szeretettel várok a könyvtárba. Tisztelettel, Bányai Éva Módosítások 2008. január 1-jétől módosult a szociális segély összege a következő képpen: 1 személy után 96 lejről 100 lejre 2 személy után 173 lejről 181 lejre 3 személy után 241 lejről 252 lejre 4 személy után 300 lejről 314 lejre 5 személy után 356 lejről 372 lejre 6 személy után 380 lejről 397 lejre 7 személy után 404 lejről 422 lejre 2008. január 1-jétől módosult a családi pótlék támogatásának összege a következő képpen: - ha a családban egy szülő neveli a gyermeket a támogatás értéke a következző képpen módosul: 1 gyerek után 52 lejről 54 lejre emelkedik
2 gyerek után 62 lejről 65 lejre emelkedik 3 gyerek után 70 lejről 73 lejre emelkedik 4 gyerek után 79 lejről 83 lejre emelkedik - ha a családban mindkét szülő neveli a gyermeket a támogatás értéke a következző képpen módosul: 1 gyerek után 36 lejről 38 lejre emelkedik 2 gyerek után 42 lejről 44 lejre emelkedik 3 gyerek után 47 lejről 49 lejre emelkedik 4 gyerek után 52 lejről 54 lejre emelkedik A törvény értelmében azok a családok és szülők jogosultak a támogatásra, ahol az 1 főre eső jövedelem nem haladja meg184 lejre. (a jövedelemhatár 176 lejről modósult 184 lejre) A szülési pénz a korábbi 204 lejről 213 lejre módosult forrás: Makfalvi Polgármesteri Hivatal
Makfalvi Tekintő
6. oldal
„Bizony, hajoljatok meg az öregebbek előtt, akár utcaseprők, akár miniszterek.” Kosztolányi Dezső A mi drága 80 és a 80év fölötti időseink meglátogatása és köszöntése 2007. decemberében 2007. decemberében a Családotthon Gyermekekért Alapítvány elnöksége, Makfalva minden 80 és 80 év fölötti lakósát (37) kis szeretetcsomaggal köszöntötte. A csomagokat a Református Egyház Nőszövetségének
Kérvényezhető az özvegységi nyugdíj 2008. január 1-jétől hatályba lépett az a törvény, amely szabályozza az özvegységi nyugdíjat. A kérvényezéshez az alábbi iratokra van szükség: - típuskérvény - a házasságlevél - a kérvényező születési bizonyítványának másolata - az elhunyt házastárs halotti bizonyítványa - saját felelősségre írt nyilatkozat, mely tartalmazza, hogy a kérvényező nem lépett újra házasságra A törvény értelmében azok az özvegyek is jogosultak a nyugdíjra, akik utódnyugdíjat kapnak. Az özvegyi nyugdíj kérelmezéséhez a törvény még más feltételeket is szab, mint, hogy az életben levő házastárs rendelkezzék romániai lakhellyel, nem kötött újabb házasságot, elhunyt társával legalább 10 évet
tagjai vitték el az idősekhez. Nevezetesen: Kutasi Lídia Tekeres Lídia Kádár Ilona Suba Júlia Prokop Irén Vass Rózália Kiss Margit Szőcs Judit Demény Ida Nagy Magdolna És természetesen ezúton egy asszonytestvéri látogatás is megvalósulhatott, amikor is átérezhettük Szent pál szavait, hogy a három isteni erény, a hit, remény és szeretet közül legnagyobb a szeretet. Prokop Irén élt házasságban. Azok a személyek sem kaphatnak özvegységi nyugdíjat, akik nem rendelkeznek társadalombiztosítással, vagyis nem részesei a nyugdíjrendszernek. (Nem dolgoztak állami vállalatoknál vagy termelőszövetkezetekben) A törvény értelmében azok az özvegyek, akik állami vá l l a l a t o k n á l d ol g oz t a k é s r e n d e l k e z n e k társadalombiztosítással és nyugdíjasok, de nyugdíjuk nem haladja meg a 364 lejt, valamint a mezőgazdasági nyugdíjasok esetében a 140 lejt, járandóságukat előbbi esetben 90 lejjel, utóbbi esetben 35 lejjel egészítik ki. Ha a házasság 10 évnél kevesebbet, de legalább 5 évet tartott kérvényezhető az özvegyi nyugdíj, de értékét a fent említett összegekkel arányosan csökkentik, az évek számának függvényében. forrás: Makfalvi Polgármesteri Hivatal
Egy régi kép, egy ...
Szeretne többet tudni Makfalva történetéről? Itt a kitűnő alkalom. Február hónaptól kezdődően minden szerdán d.u. 5 órától a Községi Könyvtárban előadást tart Fülöp Irén történelem szakos tanárnő. Az érdeklődők jelezzék résztvételi szándékukat a Makfalvi
Polgármesteri
Hivatalban
Bányai Évánál
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
A makfalvi Alsó iskola egy 1918 beli képeslapon Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu, www. ghindari.eu Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
