A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
IV. évfolyam, 2007. július
7. szám (43. szám)
Megjelenik havonta
Ünnepi köszöntő
Horváth István:
MAKA VÁRA Makfalva népének ajánlom Régi vár-nyom: Maka vára. Haljmeg, Vésznyak Makfalvára Fentről alá, át a vizen Múltak kürtjelével üzen. Azt zengi: vész itt nem egy volt. Halj meg, ha kell, de élveholt Ne légy: senki úr szolgája Itt, hol Dózsa lelke jár, a Tűzhalálig törhetetlen, A villámló fellegekben. A Tatársír arról beszél: Nevet az ad, ki győzve él, A sírhantnak, a bölcsőnek, S szab irányt a jövendőnek. A meredek Tekintőről, Ki messze néz, a jövőből Felvillanó fényjeleket Ne csak lássa, de értse meg. Jövendőjét Makfalva Látja, érti, s közben hallja Mit a múltak kürtje zenget Útján a történelemnek.
Minden kerek évforduló, kötődjön az kisebb vagy nagyobb közösséghez, eseményhez, megkülönböztetett figyelmet érdemel. 1507 sem a világtörténelemben, sem a magyar történelemben nem kiemelkedő dátum. A mi számunkra, azok számára, akik itt éltek és élnek Makfalván, ez az évszám mégis igen jelentős, hiszen ekkortól tarthatjuk számon bizonyítható módon, írásos dokumentumok alapján településünk létezését. A kerek évforduló mindannyiunkat kötelez nem csak az ünneplésre, hanem a számvetésre is, hiszen nem létezik jövő múlt és jelen nélkül. Makfalva azon erdélyi falvak egyike, melynek lakói méltán lehetnek büszkék elődeikre, akik mindig eleget tettek az elvárásoknak: építettek, kultúrát teremtettek, harcoltak, tették amit kellett és amikor kellett. Széles tereink, igényes középületeink arról árulkodnak, hogy ezen a helyen előretörő, fejlődni vágyó, lelkes emberek szorgalmas és fáradtságos munkával kívántak egy olyan jövőt teremteni, melyben nem pusztán a létfenntartás, hanem a tudást, a műveltséget is magába ölelő életvezetés a cél. Ezt alátámasztandó talán elég megemlítenem, hogy Makfalván nyílt az első kisdedóvó Marosszéken, 1844-ben, a Wesselényi iskola keretén belül. Jelenleg sincs ez másképpen. Gondoljunk csak, a teljesség igénye nélkül, a millecentenárium alkalmával felavatott Dózsa-szobarra, a holnaptól Fülöp Dénes névvel büszkélkedő falumúzeumra, a múlt évben működésbe helyezett vendégházra vagy Makfalva legújabb „kincseire”: a nemsokára felavatandó Wesselényi Miklós szoborra illetve a szűkebb régiónk művészeinek alkotásait bemutató Pincegalériára, melyet szintén ma nyitunk meg ünnepélyes keretek között. Jó lenne, ha a közösségért való felelősségvállalás minél több itt született és ideköltöző emberben lenne meg úgy, ahogy elődeinkben megvolt. Hinni akarom, hogy a mai nemzedék sem akar kisebb vagy kevesebb lenni őseinél. Nekünk, makfalviaknak közösen kell ápolnunk hagyományainkat, védenünk meglévő értékeinket, és arra törekednünk, hogy mindig újakat hozzunk létre, hiszen megtartani, ami érték és arra emelni a következő szintet- ez kell legyen minden nemzedék feladata. Úgy vélem, hogy ilyen új szint, új érték minden középület, amit felújítunk, minden park, melyet virággal ültetünk be, és az a fiatal is, aki Makfalván születik, itt nő fel, itt kap oktatást, nevelést, itt válik felelősségteljes, közösségépítő felnőtté.
Makfalvi Tekintő
2. oldal
Kedves makfalviak! 500 éves falunk múltja, annak jeles személyiségei erőt kell adjanak számunkra ahhoz, hogy a következő időszakban közösen építsük itt a jövőt egy olyan településen, mely nyitott az újra, lépést tart a fejlődéssel, ugyanakkor ápolja kultúráját, őrzi hagyományait, óvja és gyarapítja szellemi és anyagi javait. Ezért kérem a jelenlévőket, hogy adják hozzá a tudásukat, tapasztalatukat, elképzeléseiket és javaslataikat, hogy ez a falu valóban olyan legyen, hogy minden makfalvi számára otthont jelentsen, hogy őrizze az értékeket és közösen, valamennyiünk erőfeszítése és közreműködése révén megsokszorozza azokat! Kedves vendégeink! Remélem, nagymúltú településünk itt Erdély szívében úgy vésődik be az önök tudatába, mint egy hely, amelyen nem lehet megállás nélkül átutazni, ahová érdemes újra és újra ellátogatni. Azoktól a makfalviaktól, akik átmenetileg vagy végérvényesen máshol telepedtek le, azt kérem, hogy legyenek büszkék szülőföldjükre, mert az gondoskodott róla, hogy batyujukba olyan útravalók kerüljenek, melyek segítségével sikerült megállniuk helyüket a világban. Kívánom, hogy lelkükben Makfalva mindig árassza az otthon melegét! Méltóságteljes ünnepet mindannyiunknak! Dr. Zsigmond Vencel, Makfalva polgármestere
„Sámuel pedig volt egy követ, és felállítá Mispa és Sén között, és Ében-Háézernek nevezte el, mert mondá: Mindeddig megsegített minket az Úr!” (I. Sám:7:12) Kedves Testvéreim, Ünneplő Faluközösség! Az emberi élet állandó változások közt zajlik, ez már régen megállapított igazság. S e változások közepette is igyekszik az ember fenntartani az ő létét és életét. Munka, harc, küzdelem, vívódás, áldozat, néha egy - egy rövid boldogság és nyugodtság. Valójában ez az élet. Isten Ószövetségi választott népe Izráel is sok küzdelmet, hányattatást, szenvedést megért léte során, s mindeközben rengeteg áldozatot hozott fennmaradása érdekében. Sámuel próféta és bíró így összegezte az elmúlt időszakot: „Mindeddig megsegített minket az Úr!” Nekünk is, Makfalva mai lakóinak, e nevezetes 500. éves évfordulón magától adódik az alkalom a visszatekintésre. Mi az amire tanít minket Isten az ötszáz év távlata alapján? Ötszáz év az örökkévalósághoz mérve csak egy szempillantás ugyan, vagy még annál is kevesebb, az emberi történelemhez viszonyítva elég tekintélyes időszak, de az ember életidejét illetően pedig hatalmas, hosszú időszak. Illik és szükséges arra visszanézni. Sámuel próféta idejében nagy veszedelembe került a nép: Többször úgy látszott, hogy vége, minden elveszett és nincs tovább, mert az erős ellenség ellenében semmi esélyük a
megmaradásra. De mégis találtak egy megoldást: Istenhez fordultak: „...böjtölének azon a napon és így szólának ott: Vétkeztünk az Úr ellen!” „És Izráelnek egész háza siránkozék az Úr után.” „Sámuel pedig szóla Izrael egész házához, mondván: Ha ti teljes szívetekből megtértek az Úrhoz, és eltávolítjátok magatok közül az idegen isteneket és Astarótot, és szíveiteket elkészítitik az Úrnak, és csak néki szolgáltok: akkor megszabadít titeket a filiszteusok kezéből.” „Elhányák azért Izrael fiai a bálványokat és Astarótot, és csak az Úrnak szolgálának.” Tehát, a nagy veszedelmek is jók valamire: Hogy felébredjen lelkiismeretünk és beismerve és megvallva hibáinkat, vétkeinket elforduljunk azoktól. Hogy belássuk, életünk valós alapja nem a mi tehetségünk, vagyonunk vagy akaratunk, terveink stb., hanem Isten maga, aki Jézus Krisztusban megváltott minket s ennélfogva az övéi vagyunk, s őhozzá tartozva neki kell éljünk, s nem magunknak. Erről sohasem szabad megfeledkezni, még a szép, örvendező ünneplés közepette sem. Makfalva drága, dolgos-igyekvő székelymagyar népének is bőven kijutott a veszedelmekből és megpróbáltatásokból az elmúlt ötszáz évben a történelem nagy viharzásában, együtt az egész magyar néppel és nemzettel. Mohács, török– és tatárdúlások, felkelések, forradalmak, első és második világháború, világ és uralomváltozások. Csupán a két nagy háború több mint százhúsz drága fiatal életet emésztett fel. A kérdés csak az, hogy mi, ma élők hajlandók vagyunk-e szenvedéseinkből,
Makfalvi Tekintő
veszteségeinkből tanulni? Úgy mint annak idején Isten népe. Hiszen mi is Isten népe vagyunk, tehát életünk vezérelve az Ő Szent Igéje és megtartásunk alapja a Vele való találkozás! Amikor Izráel nagy veszedelembe jutott, a nép sírva-keseregve vallotta meg vétkeit, bűneit és fordult segítséget kérve Istenéhez: „És mondának Izrael fiai Sámuelnek: Ne szűnjél meg érettünk könyörögni az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy szabadítson meg minket a filiszteusok kezéből.” Ime előttünk a jó példa! Csak követésre vár! Alapigénk tanúsága szerint az Isten felé fordulás nem volt eredménytelen: Mindeddig megsegített minket az Úr! Boldog hittapasztalat! Melyben ott ragyog a hálaadás, a köszönet, az elismerés Isten hordozó, gondviselő kegyelme
3. oldal
iránt, amely óvott minket, óvta létünket minden veszedelemben évszázadokon át. A mai ünneplők is boldogan tehetnek bizonyságot ezen igénnyel. Lehet örvendezni, hogy még élünk és megvagyunk e világon, mert Isten jósága az, mely napjainkhoz napokat told. Legyen a mi számunkra is Isten Szent Igéje életünk minden idejében az emlékezés, a hálaadás emlékeztető köve, a jővőt illetően pedig az előremutató bizalom, életet felemelő reménység forrása. Ünneplésünk legyen hátratekintés Isten megtartó kegyelmére, másfelől pedig hittel és reménységgel való előretekintés. Áldott ünneplést kíván a nevében Kiss Károly lelkipásztor!
gyülekezet
Makfalva rövid története „A föld, ahová bennünket Isten ültetett”- így nevezi a szülőföldet, benne szülőfaluját Tamási Áron. A szülőföld a gyermekkorral együtt meghatározó minden ember életében. Hiszen ez az a hely, ahol elsajátítjuk édesanyánk nyelvét, mellyel megszólíthatjuk a gyermekszemünk előtt kibontakozó világ csodáit, embereit. Itt ismerkedünk meg a hagyományokkal, szokásokkal, a közösség gondjaival is. És lassan felfedezve környezetünket, életre szóló kötődések születnek a helyhez, az egyetlenhez, ahol igazán otthon vagyunk. Ahonnan elszakadni fájdalom nélkül lehetetlen, ahova mindig visszavágyunk. Bennünket az Isten Makfalvára ültetett. Megköszönjük, és nincs közöttünk olyan, aki ne hálával, örömmel érezné azt, hogy jó makfalvinak lenni. Különösen ma, amikor megünnepeljük falunk első írásos említésének 500. évfordulóját. Barlabási Lénárd, erdélyi alvajda 1507. július 16.- ai latin nyelvű leveléről van szó, amelyet egy „Georgius Dósa siculus de Makfalva in sede Maros existente”, azaz a makfalvi, marosszéki, székely Dósa György ellen adott ki. Dósa György viselt dolgai, amelyek miatt el kellett hagynia Makfalvát, többek között az 1506-os agyagfalvi gyűlésen való részvétel volt, ahol a régi székely jogok védelmében, megtagadták az ökörsütés nevű adót, a szászvárosi bíróval való konfliktusa, a királyi adószedők elkergetése. Így menekült el és végvári vitézként harcolt a törökök ellen. Példamutatóan. Szendrő vára alatt
Hősök köve
1514. február 28-án legyőzte Epirusi Ali, hatalmas termetű spáhi (lovas) vezért, amiért jelentős pénzjutalmat, 40 házból álló falut, aranygyapjas királyi lovagi címet kapott a makfalvi köznemes. De mert II. Ulászló (Dobzse László) kiürült kincstára fizetni nem tudott, Dósát kárpótolták. Bakócz Tamás érsek - bíboros a török veszedelem ellen meghírdetett keresztes hadak vezérének nevezte ki. Ő, mint vérbeli katona elvállalta és komolyan vette a kinevezést. Nem is sejtette, hogy az 1514. májusi parancsnoki kinevezés a tűzhalálhoz vezető út első állomása. Ugyanis a keresztes háború parasztháborúvá alakult, Dósa pedig a haza védelme helyett a szegények védelmezőjének mártír szerepét kapta a sorstól. Az 1507-ből való latin nyelvű levelet 1876ban fedezte fel Szabó Károly egyetemi tanár. Eddigi ismereteink szerint ez az első írásos dokumentum, amelyben előfordul Makfalva
Makfalvi Tekintő
neve. Természetesen falunk területe jóval korábban lakott terület volt. Erről tanúskodnak a régészeti leletek és helyneveink is. Mint: bronzbalta, bronzkori cserépedény maradványok, a makfalvi bronztükör (Kr. e. a II. é.e.-ből). Helyneveink, mint Vésznyak, Maka vára, Hajmék vára, Kotorvány (avar sánc) a népvándorlás korából (III.- IX. sz.) valók. A honfoglalást idéző helyneveink: Gyepükapu, Ember gyepü. A gyepü a régi magyar nyelvben határt jelentett. Tonk Sándor professzortól tudjuk, hogy a Felső KisKüküllő medencét megszálló honfoglaló magyarok nyári szálláshelye Parajd, téli szálláshelye Bonyha vo lt . A rideg állattenyésztésről áttértek a szénagazdálkodásra és földművelésre, lassan belakták a vidéket, falvakat létesítettek a XI.-XII. sz.-ban. Makfalva is akkor alakulhatott ki. Nevét Makavárról kapta, Makafalvából lett Makfalva, ezért helyesen egy k -val írjuk a nevét. Falunk ma a harmadik helyén áll. Kezdetben Váruta tövénél alakult ki. Többször leégett, a kún -tatár betörések ellen épült székely erődítményrendszer miatt a bronzkori földvár, Makavára elveszítette jelentőségét. Lakói áttelepültek a folyó jobb oldali teraszára Földfakadás, Csorgószeg, Tekintő, Felhágó területére a XIV.-XVI. sz. folyamán. A szerencse itt sem kedvezett. A gyakori földcsuszamlások miatt a XVII.-XVIII. sz.-ban beköltöztek az aljba, falunk mai helyére. A XIX. sz. elejére kialakult falunk mai képe, utcáival, tereivel. A lakósság földműveléssel, állattenyésztéssel, fazekasságga l, g yü mö lcst er meszt éssel, kereskedelemmel foglalkozott. Cserépedényt, posztót, csempekályhát (cserepest) és gyümölcsöt értékesítettek.
A millecentenáriumi kopjafa
4. oldal
A Wesselényi Kollégium épülete
A következőkben szíves engedelmükkel vázlatosan ismeretetném falunk életének, történetének fontosabb eseményeit kronológiai (időrendi) sorrendben. - XI.-XII. sz. a falu kialakulása - 1241 - tatárjárás emlékét őrzik a Tatársír helynév és legenda, András uta legendája - 1332 - pápai dézsmák regestrumában még nem önálló egyházközség, a Szentistváni egyházközség filiája, kilenc másik faluval együtt. - 1507 - Dósa György ellen kiadott körözőlevél, első írásos említés - 1567 - a pápai dézsmék regestrumában, mint önálló egyházközség szerepel 22 kapuval - 1572 - első templom építése, a faharangláb, ún. magyar harangláb bizonyítja a reformációra való áttérés mellett azt is, hogy áttelepültek a folyó jobb oldali teraszára. - 1610 - a népoktatás kezdetei Makfalván - 1791 - az első református kőtemplom építése - 1812 - a Dósa-ház építése - 1827 - 4 országos vásári jog elnyerése - 1835 - a Wesselényi Népiskola (kollégium) alapítása. Erdély egyetlen alapítványi iskolája, amelyben már írni-olvasni tudó fiúk tanulhattak nemzeti, vallási megkülönböztetés nélkül. - 1836 - 1838 - felépült a Wesselényi Kollégium épülete, homlokzatán a felírattal, ami egyben az iskola története is: „Adták a székelyek Wesselényinek, Hazafiságáért. Hazafiság ki fejtéséért Szenteli a Székely nemzetnek Wesselényi.” - 1837 - megalakul a Református Ifjúsági Egylet a kollégium mellett. Alapító okmányának fő célkitűzése: „A makfalvi székely nemes ifjúság virágozzék, hogy a kor követelményeinek
Makfalvi Tekintő
Dózsa György szobra
mindég és mindenben megtudjon felelni.” Az egylet 100 évig működött, dalkört, advent iskolát, könyvtárat, színjátszó csoportot, később fúvószenekart működtetett. - 1844 - kisdedovó alakult, Marosszék első óvodája, amely fenn is maradt - 1866 - a templomház újraépítése - 1871 - Makfalva körjegyzői és körorvosi központtá válik. Később gyógyszertárt is alapítanak. - 1874 - megépül az Alsó- Iskola - 1910 - tagosítás, a Kós Károly féle szövetkezeti központ felépítése - 1913 - a Táncterem építése - 1928 - Templom építése - 1939 - Gálkerti iskola építése. 1935-ben elállamosították a Wesselényi Kollégiumot. Makfalva népe példamutatóan két év alatt, önerőből két iskolát épített, hogy az anyanyelvre vágyó gyermekek magyarul tanulhassanak. - 1940 - 1943 - a Wesselényi Kollégium újraindítása, majd polgári iskolává alakítása - 1942 - 1943 - a Hősök kövének felállítása, az I. világháború hőseinek tiszteletére, Gálfalvi Pál tanító kezdeményezésére. - 1948 - államosítás, a makfalvi református egyház elveszítette összes iskoláit és birtokát. - 1949 - a makfalvi kórház létesítése, dr. Jakab Mihály vezetésével, melyben szülészet, felnőtt- és gyermek beteggondozó működött. Ezek mellett ellátták Makfalva, Szolokma, Cséje, Siklód, Kibéd, Hármasfalu, Abod, Geges betegeit. 24 órás ügyelettel vigyáztak egészségünkre. - 1950 - a lenfeldolgozó üzem alapítása, amely többszáz makfalvinak és környékbelinek biztosított állandó munkahelyet. - 1960 - mezőgazdasági szakiskola létesült
5. oldal
- 1960 - gyermek (pionír) együttes megalakulása, Gáll László igazgató-tanító vezetésével, amely kb. 100 tagot számlált, számos megyei és országos díjat nyert, öregbítve falunk hírnevét - 1969 - a makfalvi Irodalmi Színpad megalakulása, Fülöp Dénes tanár vezetésével. Tagjai: Seprődi Júlia, Zsigmond Kálmán, Dósa Albert, Kálmán Klára, Suba Mária, Fülóp Irén, László János, Rózsa Magda, Huszár Gizella. Műsoraival a magyar és a világirodalom remekeit népszerűsítette. Újdonság volt az erdélyi magyar irodalom jeles képviselőinek meghívása mint: Kiss Jenő, Kányádi Sándor, Sütő András, Bajor Andor, Horváth István, Huszár Sándor, Király László, Páll Lajos, Cseke Péter, Zágoni Attila, Ráduly János és mások. Az irodalmi estéket kiegészítették az alkalmi képzőművészeti kiállítások, például Kusztos Endre, Suba László, Bencédi Sándor, Kovács Sz. Géza kiállításai. Kö szö net Mak fa lva nép é nek, ho g y rendezvényeinket jelenlétükkel mindig támogatták. - 1972 - az új művelődési otthon építése. Ennek egy termében létesült a makfalvi néprajzi múzeum. - 1974 - tejtermelő komplexum létesítése, amely számos makfalvi embernek adott állandó foglalkozást. - 1974 - a néprajzi múzeum átköltözik a Dósaházba. Megnyílt falunk szülötteinek, Kusztos Endrének és Suba Lászlónak állandó kiállítása. - 1979 - az első alkotó tábor megnyitása, melyet beárnyékolt a Makfalvára igyekvő Nagy Pál, Kemény Zsuzsa és Dankanics Ádámné tragikus halála. - 1990 - a Makfalvi Wesselényi Egylet megalakulása. 1992-től évente megszervezzük az alkotó tábort, mely 1999-ben felvette Nagy
Utcarészlet régi házakkal
Makfalvi Tekintő
Pál nevét, halálának 20. évfordulója alkalmából. - 1994 - Zsigmond Kálmán polgármester közreműködésével megalakult a Makfalvi Galéria. - 1996 - az első falutalálkozó megszervezése, Kutasi Zoltán polgármester vezetésével. Kopjafa avatás, Péterfi György és Dósa Endre alkotása - 1999 - Dózsa György szobrának, Suba László alkotásának avatása. - 1999 - az óvoda alakulás 150. évfordulójának megünneplése. - 1999 - a gáz bevezetése - 2000 - általános iskolánk felvette Wesselényi Miklós nevét. - 2000 - kopjafa állítás a mindenkori tanítók, tanárok emlékére - 2004 - vezetékes vízhálózat bevezetése - 2006 - 2007 - vendégház építése - 2007 - a falu első írásos említésének 500. évfordulója. Pincegaléria avatás. A néprajzi múzeum felveszi Fülöp Dénes nevét. Sportreptér avatás Fülöp Zoltán vállalkozó-mérnök jóvoltából. Í me d ió hé j ba n fa lu nk t ö r t énet e. Természetesen korántsem teljes. Sok még az ismetetlen fehér folt. Feldolgozásra vár a XX.sz. története. Akik szeretnének többet, részletesebbet tudni, figyelmükbe ajánlom a Makfalvi Tekintőt, amelyben folyamatosan közöljük Makfalva történetét. Úgyszintén Gálfalvi Artúr Béla Makfalva című monográfiáját, valamint Péterfy László Makfalva egyháza és a Wesselényi kollégium című monográfiáját. Makfalva igen sokat köszönhet a makfalvi Dósa családnak, amely évszázadokon át jeles értelmiségieket adott Erdély népének. Csak
A Dósa ház, ma néprajzi múzeum
6. oldal
Kós Károly tervezte szövetkezeti központ épülete
néhányat említsünk meg, ezáltal is emléket állítva áldásos tevékenységüknek: András, Marosszék főkirálybírója, a Teleki Mihály ellenes összeesküvés résztvevője. Ábrahám, Marosszék alkirálybírója, a vásárhelyi református kollégium egyik építője. Mihály, Marosszék alkirálybírója, a vásárhelyi székház építtetője. Gergely, a református kollégium jogtanára, igazgatója 32 éven át. I. Elek, jogtanár és tudós, a Wesselényi kollégium megteremtője, működési szabályzatának kidolgozója, forradalmi kormánybiztos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Marosvásárhely örökös országgyűlési képviselője. Dániel, író, publicista, a forradalom idején Szemere titkára, Jókai, Orbán Balázs, Kriza János barátja, kutató munkájuk támogatója. Endre az E.M.I. Társaság elnöke, publicista, író. Miklós, jogtanár, bíró, a református kollégium gondnoka. II.Elek, alkirálybiró, a Felső - Küküllő menti vasút építtetője, a Marosi Egyházmegye főgondnoka, országgyűlési képviselő, a makfalvi udvar és park építtetője, a Wesselényi kollégium pártfogója. Befejezésül hadd köszönjem meg a Makfalván élőknek, az elszármazottaknak, a meghívott vendégeknek, hogy megtiszteltek jelenlétükkel. Így együtt ünnepelhetjük a megmaradás, az együvétartozás, a jövőbe vetett hit örömünnepét. Csóri Sándor szavait idézzük: „Köszönjük neked, fiam, hogy hazajöttél, Mert mi már olyan öregek vagyunk, ------------------------------------------------Szépszerén azt se tudjuk, csütörtök van-e, kedd-e? Amikor jössz, az a mi vasárnapunk.” Fülöp Irén
Makfalvi Tekintő
7. oldal
A falunapok rendezvénysorozat részletes programja Szombat, július 21. 10,00-12,00: - Ünnepi istentisztelet, igét hirdet Kakassy Árpád, nyugalmazott esperes - Dr. Zsigmond Vencelnek, Makfalva pologármesterének köszöntő beszéde - A falunapok apropója- történelmi áttekintő Fülöp Irén, nyugalmazott tanárnő részéről - Madaras Beáta gitárkísérettel előadja Bródy János, A földön járj című dalát - Ünnepi beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Petőné Papp Margit, Püspökladány testvértelepülés alpolgármestere, Lokodi Edith Emőke, megyei tanácselnök - Madaras Beáta gitárkísérettel előadja Bródy János, Ha én rózsa volnék című dalát - Dósa Albert Szülőföld című versműsora - Szózat - Himnusz 13,30-13,00: - Wesselényi Miklós szobrának avatása - Beszédet mond Péterfi György, a Makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola igazgatója, Dr. Kelemen Attila, megyei RMDSZ elnök - A szobor leleplezése és megáldása - Koszorúzás 13,30-14,00: - Ebédszünet 15,00: - A makfalvi sportreptér megnyitója, az érdeklődőket iskolabusz szállítja a helyszínre (indulás 15,00-tól a piactérről) 18,00-20,00: - A Makfalvi Pincegaléria és népművészeti kiállítás megnyitója - Beszédet mond Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztő-helyettese, író, valamint Suba Mária nyugalmazott tanárnő 20, 00- 08,00: - Műsoros bál - Fellépnek: a Debreceni cigányzenekar, Madaras Beáta gitárkísérettel énekel, a helyi néptánccsoport valamint Bányai Márton énekes - A képzőművészeti tábor képanyagából két kép kisorsolása a Wesselényi Művelődési Egylet felajánlásából - Bál Vasárnap, július 22. 11,00-12,00: - Istentisztelet, igét hirdet Dr. Papp Géza az Erdélyi Egyházkerület püspöke 12,00: - Dózsa György szobrának megkoszorúzás
Makfalvi Tekintő
8. oldal
- Beszédet mond Gálfalvi Artúr Béla, nyugalmazott tanár, Makfalva helytörténésze 12,30-13,30: - A falumúzeum névadó ünnepsége - Beszédet mond Bölöni Domokos író- szerkesztő 13,30-15,00: - Sportdélután a makfalvi sportpályán - Tűzoltó bemutató, gulyásfőző verseny, futball mérkőzések - A makfalvi sportreptéren sétarepülés sportrepülővel és hőlégbalonnal 20,00-22,00: - Koncert - Fellép Homonyik Sándor - Tűzijáték
Lapzártáig szponzoraink voltak : ifj. Kiss Vencel, Makfalva, Szőcs Károly, Makfalva, Rózsa Lajos, Makfalva, Huszár Árpád, Makfalva, ifj. György József, Makfalva, Csont Gyula, Hármasfalu, ifj. Orbán Balázs, Makfalva, Fazakas Ferenc, felső Makfalva, Fogarasi Csaba, Makfalva, Fazakas Károly, felső Makfalva, Fülöp Csaba, Makfalva, Bernád Albert, Marosvásárhely, id. Dósa Endre, Makfalva, id. Soó Károly, Makfalva, Ádám József, Makfalva, Farkas Zoltán, Makfalva, Makfalvi Református Egyház, dr. Zsigmond Vencel, Makfalva, dr.Tankó Zsigmond Klára, Gyimesfelsőlok, Szőcs Zsigmond Ildikó, Szentkeresztbánya, Mészáros Ecaterina, Borosjenő, Vass Gizella, Szováta, id. Marton József, Makfalva, Varga Erzsébet, Makfalva, Bán László, Budapest, dr. Zsigmond Zsuzsánna, Makfalva, S.C. Electro Cluj, Kolozsvár, SEBŐK és SEBŐK KFT., Magyarország, S.M.V. UNION KFT., Román - Magyar vállalkozás, SC VARTONI SRL, Csikszentkirály, Magánerdészeti Hivatal, Makfalva, SC KIAGOLD SRL, Marosvásárhely, Suba László, Torda, id. Felméri Ferencz, Makfalva, Fülöp Zoltán, Makfalva, S.C. EMKAT SRL, Makfalva, Barabás László, Fonyod, AGROPRODCOM DÓSA SRL, Kibéd, Jakab Mózes, Makfalva, Jakab Vencel, Makfalva, Péterfi Ilona, Kibéd, Huszár Gyula, Makfalva, Bányai József, Makfalva, László Margit, Kibéd A szervező bizottság dr.Zsigmond Venczel, Ádám József, Barabás Zoltán-János, Bányai József, Dósa Endre, Fülöp Irén, Fülöp Zoltán, Kálmán László, Kiss Albert, Kiss Károly, Lukács Károly, Orbán Erzsébet, Péter Ödön, Péterfi György, Prokop Irén, Soó Károly, Suba Mária, Varga Erzsébet, Vass Katalin, dr. Zsigmond Zsuzsánna, Zsigmond Domokos Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
