A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
I Évfolyam 1 szám, 2004 Január
Megjelenik havonta
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e, lángoktól ölelt kis ország, messze ringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsból gyönge ága, s remélem, testem is majd e földben süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, merre mennek, kik mennek az úton.” Radnóti Miklós
Bemutatkozunk ... Örömünkre szolgál, hogy néhány fiatal értelmiségi a költővel érez szülőföldünk iránt és nem közömbös számukra, hogy az itt élő emberek merre is tartanak. Szándékuk jó irányba terelni szülőfalunk jövőjét. Ebből a szándékból született, egy helyi lap létrehozásának gondolata. A jelenlegi világ, felgyorsult tempóban rohan az új évezred új kihivásai felé. A média minden szinten ontja felénk az információk tömegét. Már szinte ott tartunk, hogy többet tudunk távoli országok, népek sorsárol mint saját magunkról, szükebb környezetünkről, a számunkra oly fontos szülőfalunkról – Makfalváról. Ezt a hiányt kivánja betölteni ez a lap, mely „MAKFALVI TEKINTŐ” néven jelenik meg havonta. Lapunk közszolgálati jellegű kiván lenni. A Révai Nagy Lexikona a közszolgáltatás címszó alatt a „közszükségletek fedezésére teljesítendő szolgáltatásokat (adó, illeték, rendezvények, tájékoztatások, stb..)” érti. Ezek ismeretében döntött a szerkesztő bizottság az újság közszolgálati jellege mellet. Ebből következik, hogy újságunk nyitott falunk minden lakója felé, ifjakhoz, nyudijasokhoz jószándékkal kiván szólni. Tervezett állandó rovataink: -közérdekű, időszerű, községi tanácsi határozatok ismertetése, törvényismertetők közzététele. -intézményeink bemutatása riportok formájában. -megemlékezések a magyar nemzeti ünnepekről. -falunk történelmi múltjának felelevenítése. -vállalkkozóink bemutatása riportok formájában -művelődési és sportesemények, rendezvények ismertetése -Egészségünkért cimmel hasznos tudnivalók közlése -Makfalva község falvainak bemutatása -Iskola-nevelés címmel a szülők tájékoztatása -Testvérkepcsolataink címmel megismertetjük falunk testvértelepüléseit
Makfalvi Tekintő
2. oldal
-Tudomány című rovatunkban közérdekű tudományos ismeretek bemutatása -Galéria címú rovatunk bemutatja a Nagy Pál Alkotótábor kiállitásait és alkotóit -az Olvasóé a szó címú rovat az Önöké, lehetőséget nyújtva az olvasói vélemények, javaslatok közlésére. Ime néhány a felmerült ötletekből, amelyekkel megszólítjuk jövendő olvasóinkat. Tudatában vagyunk, hogy újszerű vállalkozásunkkal nagy fába vágtuk a fejszénket. Tamási Áron szerint három féle ember van. Egyik, aki tud úszni, másik, aki nem tud, a harmadik, aki mer is. Mi most merünk. Nagy erdélyi irónk gondolatai vezérelnek útunkon: „Erdély mindig egyes egyedül állott, mint egy hatalmas, szomorú fenyő, amelyik csodát cselekszik a viharban. Emberei is egyedül állottak és állanak, míg a világ világ lesz...” Ezért öleljük mi éjjel-nappal ezt a földet, s ezért hull vissza rá meghasadt szívünk, ha elszakasztanak tőle. Ha testvérünk, kedvünk, örömünk nincsen, legalább ez a sovány földünk legyen, melynek jóságát szomorúan köszönjük, melynek titkát rongyosan is megőrizzük. Ezt a földet nekünk kell kedvvel, kultúrával, sok vágy beteljesítésével feldiszítenünk. Ezt érezzük, ezt valljuk, ezt vállaljuk!” Isten segítsen vállalkozásunkban! Olvasóink szeretete, érdeklődése tegye életrevalóvá a „ MAKFALVI TEKINTŐT” Fülöp Irén
Bort, Búzát, Békességet Beszélgetés Dr.Zsigmond Venczel, Makfalva Község polgármesterével. Makfalva a Görgényi–havasoktól nyugatra eső Parajd-Szováta medencénél lezáruló KisKüküllő völgyében fekszik, a folyó felső szakaszánál, annak jobboldali teraszán, a Szolokma patak beömlési övezetén. Makfalva Maros megye azon települései közé tartozik, amely az utóbbi években nagy változáson ment át: új polgármesterválasztás, új község kialakulása, születése… A közéleti szerepvállalása óta a község életében egy kicsit felgyorsultak az események és olyan változások történtek melyeket már nagyon régen vártak a község lakói. Valóban megpróbáltam teljesíteni mindazt, amit a választásom előtti jelölő gyűlésen megígértem, hogy el fogok végezni. Itt szeretném megemlíteni, hogy sikerült megvalósítani az erdők tulajdonba helyezését, a Makfalvi magánerdészet elindítását, szeméttelep létesítését és a szemét összegyűjtését, a közrend szigorítását. Sajnos még nagyon sok tennivaló van hátra, amit szeretnék megoldani, de nem biztos, hogy mandátumom alatt fog sikerülni, ugyanis 2004 derekán új helyhatósági választások lesznek. A fentiek alapján azt értjük, hogy vissza akar vonulni a közéletből? Mivel ez a tisztség nem csak igéretekből, hanem tenniakarásból is tevődik, úgy szeretnék
egy új útnak indulni, amelyen továbbra is mellettem tudhatom az emberek őszinte bízását és bizakodását egy jobb jövőben. Egy pár mondatban a régi és az új községről egyaránt. Hát igenis igaza van akkor, amikor régi és újról beszél. Rövid mandátumom alatt két új község született a Kisküküllő felső folyása mentén. A Makfalvi tanács teljes egyetértése után helyi népszavazás majd kormányhatározat értelmében Kibéd falu leszakadt Makfalvától és önállosult. Így két új község született, Kibéd és az új Makfalva község, amely a következő helységekból tevődik össze: Makfalva, Abod, Szolokma, Hármasfalu és Cséje. Így adminisztratív területünk 11.788 ha-ról 8.257 hra csökkent, míg a lakosság száma a 2002-es népszámlálás adatai szerint 1785 személlyel csökkent de így is nagyon sok maradt a tennivaló, mert az összekötő utak, amelyek
Makfalvi Tekintő
3. oldal
mintegy 20 km-t tesznek ki, a Makfalva község karbantartásában maradtak, nem említve a középületeket és a földekkel való gondokat. Most pedig csak Makfalvárol, hiszen Ön törzsgyökeres makfalvi. Igen az vagyok, és büszkén állítom, hogy ott születtem, ahol Wesselényi szelleme a mai napig ápolva van és közöttünk él. Habár az elemi iskola végzése után sokszor messzire kerültem a hazai tájaktól, mindig visszavágytam, és most itt vagyok, hogy tudásom és tehetségem szerint hozzájáruljak ahhoz, hogy kis közösségünk újra, visszanyerje régi életerejét és fejlődését. Mi a véleménye, arról, hogy Makfalván is megpróbálnak kitörni a szürke napok hétköznapjaiból, most egy újsággal, hírlappal szeretnék meglepni az itt élő embereket.
Nagyon örülök, hogy létezik ilyen téren kezdeményezés és talán fiataljainknak jobban és többet kellene vállalni a közösségi munkából, mert lassan mindenki fölött elszalad az idő és egy új nemzedék kell átvegye mindazt, amit mások hagytak reánk, vagyis kötelességet. Én kívánom minél hosszabb legyen vállalkozásuk élete, hogy cikkeikkel, észrevételeikkel tolmácsolják lakosságunk eddig ki nem mondott gondolatait. Mivel év eleje van, tessék megengedni, hogy ezúttal is kívánjak olvasóiknak és az egész lakosságnak Boldog Újévet és az elengedhetetlen Bort, Búzát, Békességet ! Bányai József
Horváth István
Makavára Makfalva népének ajánlom
Régi vár nyom: Maka vára. Haljmég, Vésznyak, Makfalvára Fenntről alá, át a vizen Múltnak kürtjelével üzen. Azt zengi, vész itt nem egy volt. Halj meg, ha kell, de élveholt Ne légy: senki úr szolgája Itt, hol Dózsa lelke jár, a Túzhalálig törhetetlen, A villámló fellegekben. A Tatársír arról beszél: Nevet az ad, ki győzve él, A sírhantnak, a bölcsőnek, S szab határt a jövendőnek. A meredek Tekintőről, Ki messze néz, a jövőből Felvillanó fényjeleket Ne csak lássa, de értse meg. Jövendőjét Makafalva Látja, érti s közben hallja Mit a múltnak kürtje zenget Útján a történelemnek.
Nagy tervek a jövőre nézve Beszélgetés Kiss Károly makfalvi református lelkipásztorral
Makfalva a Kis-Küküllői Egyházmegyéhez tartozik, egyházát már 1332-ben Szent István filiájaként említik. Mint önálló egyházközséget 1567-től említik a pápai dézsmák regesztrumában 22 kapuval. A XVI. század végén, XVII. század elején a reformációval, református egyházközséggé alakult. A mai egyházról kérdeztem Kiss Károly református lelkipásztort. Mi a véleménye arról, hogy Makfalván újság indul ? Kiss Károly: - Nagy szeretettel üdvözlöm és minden jót kívánok a lap első olvasóinak. Jó ötletnek tartom az újságot, kérdés az, hogy hogyan fogadják az emberek. Gondolom jól, mert Makfalván
Makfalvi Tekintő
4. oldal
művelődést szerető emberek élnek. Érdekes és újdonság is, mert még ilyen Makfalván nem volt. A jövő dönti el, hogy lesz-e érdeklődés Hány felekezet van Makfalván ? Kiss Károly: - Makfalván 6 felekezet van: református, római katolikus, unitárius, adventista, görög keleti és evangéliumi keresztény. Hogyan oszlik meg Makfalva lakossága felekezeti hovatartozás szerint ? Kiss Károly: - A lakosság nagy része református, ezt követik a katolikusok, az evangéliumi keresztények, az adventisták, az unitáriusok és a görög-keletiek. A reformátusok száma 1560, a katolikusok 30 körül vannak, az evangéliumi keresztények 14-en, az adventisták, unitáriusok és görög keletiek száma 10 alatt van. Hogyan tartja fenn magát az egyház? Kiss Károly: - A református egyház fő jövedelmi forrása az önkéntes egyházfenntartói járulék. Ehhez hozzájárul, amely csekély, a holland segélyjavak, amelyeket jelképes adományként kiosztanak. A holland testvérgyülekezet jelentős összeget adott a gyerekek karácsonyi csomagjához, jelentősek az emlékadományok, a rendkivüli adományok melyeket az egyháztagok adnak és a perselypénz, ami 2003-ban több mint 32 millió volt. A földek jövedelme jelentéktelen. Milyen terveik vannak 2004-re? Kiss Károly: - Jövőbeli terveinknek van egy anyagi és egy lelki oldala. Anyagi téren a tervünk "ADTÁK A SZÉKELYEK WESSELÉNYINEK..." A makfalvi Wesselényi Népiskola - Erdély egyetlen alapítványi iskolája Aki a múltba tekint, a jövőbe lát, tartja a szólás. Az okos jövőtervezés érdekében minden közösségnek ismernie kell történelmi múltját. "Minden közösség annyit ér, amennyi értéket teremt." tudjuk Bolyaitól. Ha ez igaz, úgy Makfalva példamutatóan felvállalta a szellemi értékek teremtésének, az oktatási és közművelődési intézmények alapításának nehéz feladatát.
a templom általános, nagy javítása, valamint a gyülekezeti terem felújítása. Lelki oldalon óriási terveink vannak. Az egyház szervezeti élete rendben folyik, siralmas például az istentiszteleti látogatás, az egyházmegyei átlagnak még az egyharmadát sem éri el. Van egy dicséretes kis gyülekezet, amely hűséges, mindenben részt vesz. A terv az, hogy a gyülekezet úgynevezett "nemműködő" részét is bevonni a gyülekezet vérkeringésébe. A prezsbitériu m egyetértésben, együttműködésben dolgozik. A nőszövetség szép, dicséretes munkát végez a karitativ szolgálatban, a segélyjavak kiosztásában. A vallásoktatás hivatalosan működik az iskolákban, heti egy órában. Ezen kívül a múlt évtől beindult a gyerekeknek a délutáni heti egy óra vallásos foglalkozás, amit Kiss Miklósné asszonytestvérünk tart. Ezt szeretnénk tovább folytatni. Énekkart is szeretnénk szervezni, csak nem találunk karvezetőt. Reméljük megoldódik. Egy másik terv a cserkészcsapat megszervezése és beindítása, valamint az Ifjúsági Keresztény Egyesület újjászervezése. Működött egy darabig, aláhanyatlott, majd megszűnt. Köszönöm szépen és erőt kívánok a tervek megvalósításához.
Orbán Balázs szerint Makfalva a vidék szellemi központja volt évszázadokon keresztül. Mindez elsősorban oktatási intézményei révén valósult meg. A közel 400 éves makfalvi oktatás legutóbbi 1 6 5 e s z t e n d e j e elválaszthat at lan báró Wesselényi Miklós szellemétől. 1835-ben ő alapította meg a Wesselényi Népiskolát (kollégiumot) falunkban. A reformkor híres politikusa résztvett Marosszék márkális gyűlésén, de Nopcsa Elek kormánybiztos megvonta tőle a szólásjogot, azzal az indoklással, hogy Wesselényi nem marosszéki birtokos. Erre a jogtudós Dósa Elek és
Fábián Kinga hívei Makfalvára siettek. Itt egy telket vásároltak, és má sn ap át ad t ák Wesselényinek a nevére kiállított birtoklevelet. Ezzel biztosították szólásjogát. A hálás Wesselényi megígérte, hogy a telekre iskolát építtet. Az iskola fenntartására 4000 forintos alapítványt tett. Az alapítványt báró Buthler 5000 forinttal, a makfalvi református egyházközség pedig 2000 forinttal támogatta. Így épült fel 18361838 között a makfalvi Wesselényi Nép iskola, amelyet a lakosság "kollégiumnak" nevezett. A Maka vára romjaiból épült új iskola homlokzatán kótábla
Makfalvi Tekintő
hírdeti: "Adták a székelyek Wesselényinek hazafiságáért Szenteli Hazafiság ki fejtéséért a székely nemzetnek Wesselényi." Ez a beszédes felirat egyszersmind az iskola tömör története is. Az iskola műkődési szabályzatát makfalvi Dósa Elek, a marosvásárhelyi Református Kollégium jogtanára dolgozta ki. Kitért az iskola műkődésének anyagi vonatkozásaira, az iskola jellegére, vezetésére, a tantárgyakra, a gyakorlati oktatásra stb. Patronáló intézménynek a makfalvi "reformát us eklézsiát ” nevezte meg, ellenörző szervként pedig a marosszéki egyházkerület "nagyérdemű elöljáróságát", amely vizitáció formájában irányítja és ellenőrzi az iskola anyagi és szellemi tevékenységét. A népiskolába már írni és olvasni tudó fiúkat vettek fel vallási, nemzetiségi külömbség nélkül. A végzett növendékek továbbtanulhattak a marosvásárhelyi kollégiumban. Az isk oláb an a k öv et k ez ő tantárgyakat t an ított ák: "vallástudomány, nyomtatott könyvek és régi irományok olv asat a, számv et és a gyakorlati életből vett példák alapján táblán, papiroson és gondolatban, közönséges természeti história gazdasági figyelmeztetésekkel, népszerű phizika, rövid hazai história,
5. oldal
népszerú gazdasági cathekizmus, az ország geográfiai ismerete, különbözó szerződések, levelek, nyugták készítése". A szabályzat az oktatás gyakorlat i jelleg ét is körvonalazta. Helyi mesterek irányításával a növendékek megtanulták a facsemeteült et ést, az olt ást, a
báró Wesselényi Miklós 1796-1850 szalmakalap-, a kosár-, a kesztyű-, a fazék- és a pipakészítést, a fafaragást. Elsajátították a földmérés technikáját. Az iskola gyakorló területén megismerték a legjobb gazdálkodási módszer e r e k e t . N ag y g on d o t fordítottak a tanulók erkölcsi nevelése mellett a testnevelésre, a ruházatra is. 1844-ben Makfalván alapították meg Marosszék első óvodáját. 1896-ban az iskola hat osztályában 140 fiú tanult. Pallós Albert beszámol arról, hogy 1896-ban a Wesselényi Népiskola Ifjúsági könyvtárral, kitűnően kezelt faiskolával rendelkezett. A tanítókat a marosvásárhelyi kollégium tanárainak véleményezése alapján nevezték ki. Kiemelkedő volt Felméri
Mihály igazgató-tanító tevékenysége (1869-1910). Tanitványai közül egyetemet végzett 15, lelkész lett 15, katonatiszt 8, tanító 34, érettségivel tisztviselő 51, közjegyző 6, gazdatiszt 9. Ezen f elü l t an ít v án y a i mindenikének gyönyör ű, kaligfrafikus írása volt, ez aztán a wesselény isek legjellegzetesebb ismertetőjeleként került be a köztudatba. 1837-ben megalakult a Református Ifjúsági Egylet, amely felszámolásáig, 1947-ig egyfolytában működött. Az egylet alapszabályzata hosszú időre és időtállóan jelölte meg a céljait: "A makfalvi székely nemes ifjúság virágozzék és haladjon, hogy a kor haladó szellemének mindég és minden tekintetben kellőleg meg tudjon felelni". Ennél többet ma sem kivánhatunk ifjúságunknak. Ebben a szellemben működtettek könyvtárat, népfőiskolát (1896-tól), színjátszókört, tánckört, fúvózenekart (1935től). Így válhatott Makfalva a vid ék valód i szellemi központjává. A nagy hírű iskolát 1936 tavaszán államosították, és román nyelvű elemi iskolává alakították. Makfalva népe példásan kiállt az anyanyelvű oktatás mellett, és két év alatt (1938-1939) önerőből két iskolát épített az anyanyelven tanulni vágyó gyermekek részére. Áldott legyen iskolaépítő eleink emlékezete!
Fülöp Irén
Makfalvi Tekintő
6. oldal
Közérdekű AGRÁRPIACI ÁRAK: Termék Lej/kg Burgonya 11.000 Hagyma 19.000 Murok 20.000 Szemes bab 30.000 Káposzta 7.000 Paradicsom 45.000 Vegyesméz 100.000 Uborka 56.000 Tej 12.000 Tojás 4.500 Körte 20.000 Dióbél 90.000 Alma 14.000
tudnivalók ...
ÁTLAGÁLLATFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK: Állat Lej/kg Sertés vágóhidon Növendékmarha Selejtmarha
26.000 – 28.000 25.000 – 27.000 20.000 – 23.000
Kosaras bál… 2004 február 21-én, szombaton kosaras bált szerveznek a makfalviak, melyre mindenkit teli kosárral szeretettel elvárunk !!
Kupecek figyelem: Január 31-én, szombaton Etéden állatvásár!!!! Február 16-án, hétfón Kibéden állatvásár!!!!
Szociális segély… 2003-as évben Makfalva községben 149 rászoruló család részesült szociális támogatásban, összesen 586.715.114 lej értékben. Ebból 197 milliót osztottak ki szociális segélyként és 389.715.114 lejt fűtési pótlékként. Ugyanebben az évben 45 családanya kapott 1.400.000 lejes szülési pótlékot. A 416/2001 törvény 2004-es módósitásai értelmében a szociális segélyben részesülők a következő támogatásra jogosultak: 1 személyre: 825.000 2 személyre:1.480.000 3 személyre:2.057.000 4 személyre:2.547.000 5 személyre:3.041.000 és 5 személy fölött minden családtagnak 205.000 lej. Ezekből az összegekből levonódik a család által megvalósitott minden természetű jövedelem.
Helyi adók 2004-re: Fizikai személyek: Ház 4025 lej/nm. Melléképület 1035 lej/nm. Beltelek 385 lej/nm. Kültelek 10.000 lej/ha Gépjármű 74.700 lej/500cm3-ként Bakteradó 140.000 lej/család Szemételhordás 140.000 lej/család Bakteradó 70.000 lej/egyedülálló Szemételhordás 70.000 lej/egyedülálló Cégtábla 120.000-200.000 lej Jogi személyek: 1.5 % az épület értékéből Bakteradó 350.000 lej/egység Szeméthordás 350.000 lej/egység Köszségi úthasználat 115.000 lej/fuvar Fontos telefonszámok:
Iskolai hírek: December 13-án a IV. osztályosok részt vettek a Szovátán szervezett „Kis nyelvművelők ” anyanyelvi vetélkedő körzeti szakaszán, ahonnan a legjobban dramatizáló és a legjobban felolvasó diját hozták el. Január 17-én a II. osztályosok résztvettek a Gyulakután szervezett „Nagyapó mesefája” mesemondó verseny körzeti szakaszán ahonnan Molnár Zsuzsa II. dijjal tért haza.
SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG: 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161 Szerkesztették: György József, Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Sepródi István, Zsigmond Zsuzsánna
