A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
V. évfolyam, 2008. február
Dózsa
2. szám (50. szám)
Megjelenik
legendák Makfalván II. rész
„Ki voltam én? Konok székely kölyök, Egy ezrednek is becsapott s kifosztott Katonanépség duzzogó fia, „ -------------------------Szabadokat kell szolgákból nevelnem. Meg kell valahogy értetnem velük, Hogy tőlük függ az ország sorsa, hogy Tőlük függ egész Európa sorsa, S ha úgy akarják, s nem hőkölnek vissza, Új arculatot ölthet a világ.” Székely János: Dózsa A versrészlet Dózsa vívódásait, töprengéseit fejezi ki, aki egyszerű végvári vitézből a keresztes hadak vezérévé vált. A vezér felelősségét népe s katonái sorsáért. A makfalvi népi emlékezet azonban arról a Dózsáról emlékezik, aki még itt élt közöttük, bár módosabb volt falusfeleinél, de naponta meg kellett küzdenie a boldogulásért. Íme a legendák: Ütközés Bakó Andrással Egy alkalommal György és Gergely hazafelé tartottak a szeredai vásárból. Valahol Nyárádszentimre környékén a szintén hazafelé tartó Bakó András török csikóival meg akarta előzni a Dózsa fiúkat. György sem volt rest, a szégyent nem tűrhette, és a lovak közé dobta a gyeplőt. Egy darabig egymás mellett robogott a két szekér, amikor Bakó András ostorával átcsapott, és arcul találta Györgyöt. György erre szörnyen felháborodott, és úgy sújtott le, hogy Bakó uramnak kifolyt az egyik szeme. Ekkor a két száguldó szekér tengelye ütközött össze, és Bakó uramék úgy repültek az árokba, hogy összetörött a szekerük. György így kiáltott még egyszer vissza: - Így próbálj máskor is kikezdeni velünk, te gazember! – majd nagy sebességgel hazaügettek a makfalvi portára. Azt is beszélték, hogy György később beleszeretett az egyik Bakó lányba, Anikóba. Ak: Kerekes Lajos, Makfalva 1901, földmüves, elemi iskola, rej. magyar
A Dósa család kriptája a makfalvi református temetőben Bakó Anikó Mindenki úgy tudja, hogy György beleszeretett Bakó Anikóba. De a két család között nagy volt az ellentét. Egyszer aztán György és Anikó találkoztak a mezőn. Anikó is szerette Györgyöt, de az megvakította az apját. György így szólt a leányhoz: - Ha az egész világ ellenem van is, de te légy velem! A lány azt felelte, hogy nem lehet. De György tovább fűzte a szót: - Elviszlek innen Makfalváról, kiharcolom a dálnoki jussomat, és ott boldogak lehetünk! Györgyöt Makavárába vitte lova. Itt Isten szent ege alatt hitet tett, hogy mindenkit megbüntet, aki ellene van, és nem igaz ember. Akkorát sóhajtott Várhegyesén, hogy az behallatszott a Küküllő völgyébe. De ekkor a bokrok sűrűjéből rátámadt orvul a két Bakó fiú a fegyvertelen Dózsára. Elégtételt akartak szerezni apjuk szemevilágáért. Nyílzáport zúdítottak Dózsára, aki vérben feküdt estig, mikor hűséges pásztorai rátaláltak, és hazavitték. Nem halt meg, néhány hét múlva erőre kapott. A két Bakó fiú pedig elhagyta a falut, jelentkeztek a királyi hadseregbe, beálltak katonának. Ak: Demény János, Makfalva 1909, gyári munkás, elemi iskola, református, magyar Gy: Fülöp Dénes, Makfalva, 1976
Makfalvi Tekintő
Báthori István adószedői Makfalván Báthori István adószedői megszállták Makfalvát. Amerre eljártak, sanyargatták a népet, mindent felégettek. A férfiakat elhajtották Udvarhelyre várat építeni. Csak Dózsa György volt egyedül, aki ellent mert mondani. Tisztelték is ezután a makfalviak. Györgyöt elfogták, és a falu piacán egy öreg szilvafához kötözték. Édesanyját kihurcolták a térre, és egy karóhoz kötözve György szeme láttára elégették. György tehetetlen volt, hullottak könnyei, mint a zápor. Majd aráját hozatta elé Báthori, akit katonái szintén halálra kínoztak. György kezeit a vergődéstől a kötelek véresre vágták. Február 11. a betegek világnapja Február 11. a betegek világnapja, amikor is érettük imádkozunk, és álmélkodva kérdezzük: miért éppen neki, nekem vagy éppen az én szeretteim közül kell valakinek, betegség miatt, az élet peremére kerülnie? Mint tudjuk, az emberiség legnagyobb három ellensége – szegénység, butaság, betegség – közül a legádázabb a betegség. És azt is tudjuk, hogy a kimért időnk lejárta után át kell mennünk „azon” a keskeny pallón, ahol mindenki elhagy, egyedül az Úr tart meg és szállít át erős karjaiban a túlsó partra. De nem mindegy, hogy mikor és milyen szenvedések és betegségek után következik be ez. A tudomány mai álláspontja szerint legfeljebb 115 évet élhetne az ember. Ennek ellenére a születéskor várható élettartam a férfiaknál 68,2 a nőké75,4 esztendő. Selye János, korunk egyik legnagyobb biológusa az „Életünk és a stressz” című munkájában (287. oldal) írja: „Boncolásaim alkalmával egyetlen embert sem láttam, akinek halálát az öregség okozta volna. Nem hiszem, hogy valaha valaki is meghalt volna csak azért, mert magas kort ért el... Nos, ha valaki az öregségtől halna meg, ez azt jelentené, hogy minden egyes szerve egyformán elhasználódott a hosszú működtetés következtében. De hát nem ez történik. Kivétel nélkül mindenki úgy hal meg, hogy egy bizonyos szerve a többihez képest aránytalanul elhasználódik.” Miért törnek ránk a betegségeink? – hisz a szervezetünk a saját alaprendszerét karbantartja, csodálatosan működik, ha betartjuk a Biblia, mint az élet könyve útmutatásait az egészséges életmód alapelveit illetően. „Azoknak a betegségeknek a java, melyek az emberi családot sújtják – írja E. G. White a Hogyan étkezzünk című munkájában ( (43. oldal) – az emberek rossz szokásainak a
2. oldal
Majd amikor a katonák leitták magukat, Gergely és a falu papja kiszabadították az őrizetlenül hagyott fiút, akiben már csak kevés lélek volt az elszenvedett kegyetlenségek láttán. Amikor felépült, elhagyta a falut, de még mielőtt elment volna ezeket mondotta: - Majd megfizetek én a Báthoriaknak, Drágfiknak és Zápolyáknak. Ak: Dósa E. Mihály, Makfalva 1906, fölldműves, elemi iskola, református, magyar Gy: Fülöp Dénes, Makfalva, 1970 Fülöp Irén következménye.” Sajnos, csak konkrét betegségek esetén döbbenünk rá e törvényszerűségekre, és vesszük figyelembe, hogy a minőségi életnek törvényszerűségei vannak. A legsúlyosabb betegségek, mint a rák is, a megbetegedések 80%-ában viszonylag egyszerű életmód változtatással megelőzhető lenne. Az egészséges életmód főbb tartópillérei közé tartoznak: a táplálkozás, a testmozgás, a természet nyújtotta lehetőségek (levegő, napfény, víz, stb.) gyógyító és egészségmegőrző erejének okos használata, a testi – lelki egészségünkre káros dolgoktól való elvszerű tartózkodás, a kiegyensúlyozott pihenés, a jó mentális állapot. Miért is nem tartjuk be a Szentírás útmutatásait az egészségünkre vonatkozóan? – hisz tudjuk, hogy a helytelen életmód gyümölcsei (mint pl. az izületi, szív- és érrendszeri betegségek, az elbutulás, stb.) maradéktalanul beérnek. És ne feledjük: sohasem késő az életmód – változtatás. Prokop Irén
Deviencia, felelőtlenség, önzés? A cím hármas kérdésfeltevése nyilvánvalóan rájátszik egy írásra az előző lapszámból, melynek tartalma közvetlenül érint, s melyre reagálni szándékozom, csakis és kizárólag a magam nevében, természetesen. Aki egy kicsit is ismer, tudhatja rólam, hogy nem vagyok kimondottan toleráns személyiség. Így például nem gondolom azt, hogy jó képet kell vágnom ahhoz, hogy fizikálisan egészséges százezrek élősködnek az én és mások kemény munkával megkeresett pénzéből, anélkül, hogy parazita létmódjuk felszámolására akár kísérletet tennének. Azt sem tartom helyesnek, hogy a deviancia bármilyen formáját természetes állapotként tálaljuk, sőt normává emeljük.
Makfalvi Tekintő
3. oldal
Gondolok itt a homoszexualitásra, vagy akár a szingli- létre. Jelen írásomban az utóbbiról szeretnék beszélni, ha már megmérettettem, és híjával találtattam- hogy a parafrazálás nagyszerű lehetőségével éljek. Először is egy kis fogalomtisztázás: a szingli szó egyedülállót jelent, és főként azokat a személyeket szokás, ezzel az idegen kifejezéssel illetni, akik a „világ szelleme” szerint élnek, vagyis önmegvalósítók, karrieristák, nem alapítanak családot, nem nemzenek/ szülnek gyereket, mert ezek gátolnák éncentrikus életvezetésüket. Képzeletem végignyargal szerény településünk negyven 30. életévüket betöltött egyedülálló ifjúján, és senkit nem lel, akira illene a leírás. Talán az elfogultság köde gátolná tisztánlátásomat? Nem hiszem. Egyedülállónak lenni elsősorban nem hajlandóság kérdése, nem is pusztán felelőtlenség vagy önzés. Bonyolult szerkezet vagyunk mi emberek, férfiak és nők, lélekkel, érzésekkel, vonzásokkal és taszításokkal áldva és verve egyszerre. Keressük másik énünket, férfi a nőben, nő a férfiban (jobbik esetben), hogy ki- és beteljesedjünk és előhívjuk magunkból új énünk legjobbikát, a gyermeket. A keresés fázisát majd mindenki átéli, a rátalálást már kevesebben. Ilyen egyszerű és ilyen összetett. A köztes állapotokról, a megalkuvásokról most nem szólok. Egyedülállóként szánalmat és bírálatot egyaránt elutasítok. Az előbbit, mert alaptalan, az utóbbit, mert jogtalan. Köszönöm! VaSS Versajándék Csatáné Bartha Irénke a Maros megyei Makfalván született. Erdöszentgyörgyön érettségizett, Kolozsvárott szerzett magyar-orosz szakos tanári oklevelet. Tanított Korondon, Gyergyóalfaluban, Szatmárnémet iben és Egerben. A magyar nyelv és irodalom tanításával párhuzamosan népköltészet- és néprajzgyűjtéssel foglalkozott. - A Szatmári népballadák című, 1978-ban a Kriterion Kiadónál megjelent kötetben 9 népballadával szerepelek. Az egykori SzamosSzatmár-Ung vidékén Csedreg, Kökényesd falvaknak teljes néprajzi anyagát gyűjtöttük
össze. Ennek egyik fejezete Budapest Néprajzi Múzeum országos pályázatán III. díjat nyert 1993 -ban. Verseim 1994-től jelennek meg nyomtatásban, a Heves Megyei Hírlapban, Erdőszentgyörgyi Figyelőben, Makfalvi Tekintőben, a Magyar Világban (a ma-gyarok világlapjában). Elhangzottak az Eger Televizíó ban is. 2006 t avaszán az erdőszentgyörgyi Szent György Gimnázium 50. évfordulójára kiadott Emlékkönyben 4 versem jelent meg. A Magyar Világ 2005. június 30-i számában Bartis Ferenc Életátvitel című oratóriumának verstani elemzése olvasható Egy gurucsáló, varázsvesszővel varázsoló költemény címmel. B. D. Fohász Uram! tágítsd ki a Küküllő medrét hogy elférjen benne ezeréves emlék fesd mindig zöldre a bokrokat, fákat karjuk közt rügyezzenek dédelgetett vágyak Uram! tartsd meg dombjainkat a hegyeket dédelgesd szívünkben az emlékeket pipacsos búzával ékesítsd e tájat hallgasd (meg) templomainkból feléd szálló imánkat a rosszat, a gonoszt külld száműzetésbe tartogass jókedvet ünnepeinkre Éljünk méltósággal becsüljük meg egymást ha Te nem segítesz ki tehetné meg más? Csatáné Bartha Irénke
Makfalvi Tekintő
Egy régi
4. oldal
kép, egy...
A makfalvi Wesselényiiskola az 1940-es évek első felében készített képeslapon
A makfalvi szekeresség A kereskedelem módja A szekeresek elsősorban a makfalvi fazekasok áruját hordozták. Ezt megszegődték egy adott időpontra, de fizetni utólag fizettek, miután visszatértek az útról. Az egzezség egy katlan edényre vonatkozott, ami 300 nagyobb vagy 350 kisebb edényt jelentett. Értéke 1934-40-ben 1200 lej volt, amit pénzben vagy gabonában fizettek ki a szekeresek (ekkor 1 véka gabona 20 lej, 1 liter bor 8 – 10 lej, egy kaszanapszám 40 lej volt). A makfalvi szekeresek gyakran vásároltak korondi edényt is, tetszetős külseje miatt. Ilyenkor vagy több makfalvi szekeres vásárolt meg egy katlan edényt, vagy darabszámra vásároltak mivel itt előre, tehát az áru átvételekor kellett fizetni. Az eladás a piacokon és vásárokon pénzért történt, míg falvakon árucsere formájában, kukorica, búza ellenében. Az edény és a gabona árának megfelelően az edényt egyszer vagy többször töltötték gabonával. Utjukról hazafelé gyakran hoztak gyapjut is, amit a posztókészítő asszonyok vásároltak meg, ezzel is növelve a nyereséget. Itt említjük meg, hogy Makfalván legalább minden második háznál az asszonyok készítették a posztót vagy fontak. Voltak asszonyok, akik nem maguk készítették a posztót, hanem másokat fizettek meg ezért a munkáért. Kiadták a gyapjut fenni, majd szőni. Sok öregasszony fonásból élt. Készítettek negyed-, fél- és egészványolt posztót, ami vékony, közepes és vastag szövetet jelentett, felöltő, harisnyanadrág, télikabát és pokróc előállítására. A szekeresek azonkívül, hogy edényárús utjaikról gyapjut is hoztak, vállalkoztak asszonyok fuvarozására szekérbér ellenében gyapjú beszerzésére és a posztó árúsítűsűra. Gyapjut hoztak Marosvásárhelyről, Szászrégenből, Szebenből,
Fogarasról. Posztót árultak Vásárhelyen, Gyergyóban, Dicsőben, Balázsfalván, Kolozsváron és a környező falvakban. Ma is gyakorolják a szövést Makfalván. Készítenek ágyterítőt, abroszt, törülközöt, zsákot, rongyszönyeget. A szekeresség megszünése A makfalvi fazekasságról a XVI. századtól vannak adatok. Az 1800 – as években 120 fazekas dolgozott Makfalván. Feltételezésünk szerint a szekeresség akkor alakult ki, amikor a túlnépesedés folytán a földterület nem biztosította a falu ellátását. Makfalván egy sajátos parasztszekeresség alakult ki, amely áruszállítás szempontjából elsősorban a falu népét szolgálta ki. Az adatközlők által felsorolt szekeresek nagy száma bizonyítja jelentőségüket a falu életében. A szekeresség hanyatlásában szerepe van a há ziipar ter mészet es átala ku lásá na k és megszünésének, valamint a történelmi – társadalmi változásoknak. A makfalvi főzőedény ma már kevésbé találna vevőre. De ismert tény az is, hogy a II. világháborút követő társadalom nem támogatta a háziipart, sem a szekerességet, hanem igyekezett azt elsorvasztani. Az egyik adatközlő elmondta, hogy 1954 – ben akkora adót róttak ki, hogy azt csal két ló árával tudta kifizetni. A hatvanas évek elején bekövetkezett kollektivizálás megszüntette a szekeresek rétegét, s a fazekasság is feledésbe merült. A fazekasok, szekeresek és gyermekeik egy része a helyben létesült lenfeldolgozó özembe ment. Mások Marosvásárhelyen, bányavidéken vagy más ipari központokban telepedtek le. Suba László
Makfalvi Tekintő
Ez aztán anyanyelv védelem! Amikor már-már azt hittem, hogy már nem tudnak meglepni a hazai román anyanyelvű nacionalista honatyáink, és már mindent hallottunk tőlük, amit ki lehet találni ellenünk az év első heteiben, mégis sikerül meglepniük. Egy kirívóan okos honatya ugyanis egy olyan törvénytervezetet nyújtott be a Parlament elé megtárgyalásra, mely szerint, minden jelenlegi román állampolgártól, aki nem beszél románul megvonnák az állampolgárságot. Mindezt állítólag a román nyelv sértetlenségének érdekében. Elnézést de ez a hír annyira meglepett, hogy nem jegyeztem meg a nevét ennek a bizonyára felsőbb, magas szellemi képességű honatyának. Ebből is látszik, hogy én csak egy átlagos állampolgár vagyok, na meg abból is, hogy ilyent én nem tudtam volna kitalálni. Hát hiába ennyit jelent a felsőbb iskola. Elnézést minden felsőbb iskolával rendelkező személytől, aki nem ilyen okos, mint eme honatya. De talán nem is a név a fontos ebben az egész ügyben, hanem az a szellemiség, ami rávezeti egyes polgártársainkat, hogy ilyeneken gondolkozzanak. Azaz mármint, hogy a romániai nemzeti kissebségektől kellene megvédeni a román nyelvet, mindezt akkor, amikor Románia már egy éve az EU közösség tagja, és az elmúlt év novemberében tartották meg az első EU parlamenti választásokat, amin talán a várakozásoknál is jobban szerepeltek a romániai magyar anyanyelvű jelöltek. S talán éppen ettől rettentek azok a román
Az ÉLET ÁBÉCÉ –je Á – tól I – ig Összeállította: Vass Áron (1891 – 1979), Makfalva Á. Áldás csak munkád után lehet, mert munka nélkül nincs áldás. B. A becsület egy olyan tényező az életben, hogyha elveszíted annak nincs orvosa. C. Célon túl sosem szabad lőni, mert a becsapódást nem láthatod meg. D. A durvaság emberi tekintélyedet rombolja le. É. Életedet ne szennyezd be haszontalan cselekedettel, vagy haszontalan beszéddel, mert az nem ruha és kimosni nem lehet. F. A féltékenység olyan betegség, amely ha
5. oldal
polgártársaink, akik idáig is ellenségnek gondolták a hazai nemzeti kissebséget (Legfőképp a magyarokat). Akik még azt is állították az elmúlt években, hogy elmagyarosítjuk a hargitai meg a kovásznai románokat, ám azt mindig elfelejtik megemlíteni, hogy az elmúlt húsz év alatt több ordodox templomot építettek vagy kezdtek el felépíteni, mint addig az egész század alatt, és ez többek által is megállapított tény. Tehát felmerül az a kérdés, hogy ki is akar megfosztani elemi jogaitól kit? Egy biztos ha netalán a tisztel honatyák elfogadják ezt a törvényjavaslatot akkor tényleg megvalósul Ceausescu és az ö elvtársainak álma, hogy végre bozgorok, vagyis hontalanok leszünk mivel a 2005 december 5-i magyarországi népszavazás értelmében nem kaptuk meg a magyar állampolgárságot sem. Na de semmi baj mert ha így alakul akkor nekem is volna egy javaslatom. Alapítsuk meg a hontalanok országát. Hopp. Ha ezt tudtam volna, hogy én is ki tudok ilyeneket találni akkor talán jelöltettem volna magamat honatyának, de talán majd ezután. De talán mégsem, mert nem nekem való ez a túlzott gondolkodás Hál-Istennek vannak még, akik kitalálják az ilyesmit, de remélhetőleg egyre kevesebben. Ennek reményében maradok tisztelettel és kívánom minden makfalvinak a legjobbakat akárhol éljenek is. Ifj: Kovács Árpád. BraveHeart.
elharapozik a házasfelekközött, egyiknek a halálával végződik. G. Gondolkozzál százszor és egyszer szólj, vagy cselekedj, mert a gondolatlanul kidobott szó, vagy cselekedet úgy erkölcsileg, mint anyagilag káros hatással jár kifelé és befelé egyaránt. H. Hazugság! Ez egy rosszul hangzó szó és ha csak lehetséges kerülni kell, s akkor élj vele, ha a feltétlen szükség parancsolja, vagy ember felebarátod becsületét mentheted vele. I. Az igazság csak akkor igazság, ha azzal a mértékkel méred kifelé, mint befelé. Különben az „I” betű automatikusan törlődik belőle, és ami marad az már nem igazság hanem ... - folytatjuk -
Makfalvi Tekintő
6. oldal
Makfalva történelme iránt érdeklődök figyelmébe Továbbra is szerettel várunk minden kedves érdeklődőt, aki Makfalva történetéről szeretne hallani, jöjjön el minden szerdán d.u. 5 órától a községi könyvtárba. Az előadást Fülöp Irén történelem szakos tanárnő tartja. Garantáltan senki nem fog unatkozni, az egykori történelem órák zamatát felnőtt fejjel élvezhetik és feleni sem kell, de kérdezni bármit lehet. Bányai Éva Tanácsülés, február 13.
Házasok figyelmébe! Kosaras bál 2008. március 8-án, szombaton kosaras bált szerveznek a makfalviak, melyre mindenkit teli kosárral szeretettel várnak. a rendezőség
2 napirendi pont: - 10 m3 eszközfa kibélyegzése a tanács tulajdonában álló erdőterületből, hídépítés céljából. Jóváhagyta a tanács az 5-ös számú határozattal. - A 2008-os évi költségvetés bemutatása, melynek összértéke 4.810.865 lejre tevődik. Miután a helyi tanács megvitatta, a 6-os számú határozattal lett jóvá hagyva.
Ismét a „P.A.P.I..” – ról Amint a múltkori számunkban említettük községünkben megnyílt az új információs központ, amelynek használata bárkinek jogában áll. A díjszabások a következők. (Az esetleges változásokról értesítjük olvasóinkat) Programon kívüli szolgáltatások: 3 RON/óra Szabadnapoko (szombat,vasárnap,ünnepek) 5.0 RON/óra A legkisebb INTERNET használati díj 1 RON
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
A Közösségi Információs Központ nyitvatartási ideje Hétfő
8-14
16-20
Kedd
8-14
18-20
Szerda
8-14
16-20
Csütörtök
8-14
18-20
Péntek
8-14
14-20
forrás: Makfalvi Polgármesteri Hivatal
Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu/Újság www. ghindari.eu/Újság Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
