A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
I. Évfolyam 11. szám, 2004. November
Megjelenik havonta
Újra az urnák előtt November 28-án a magyarság újból válaszút elótt áll. Ha részt akarunk vállalni az ország kormányázásában, ott lenni ahol tudunk is tenni valamit magyarságunkért, akkor kötelességünk elmenni és szavazatunkkal szentesiteni a demokrácia alapkövét. Továbbá szeretnénk ismerteni az RMDSZ választási programjából: ,,A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt tizennégy évben a magyar közösség számos alpvető követelését érvényesitette parlamenti képviselete révén. Együtt lehetünk részesei jogos tulajdonunk, földjeink, erdeink épületeink visszaszolgáltatásának. Egykori magyar iskoláink egy részét már sikerült visszaszereznünk, magyar egyetemet alapítottunk, magyar helységnévtáblákat állítottunk. Vízummentesen utazhatunk Europába, alkalmaztuk a státustörvényt, és ennek alapján oktatói-nevelési támogatást nyújtottunk százezernyi magyar családnak. Módosítottuk az Alkotmányt. Ma már szabadon megülhetjük nemzeti ü nnepe ink et , sza bado n ha s z ná lhat ju k ne mz et i szimbólumainkat. Az RMDSZ sikere, hogy Erdélyben épül az autópálya. Kezdeményeztük a nyugdíjak emelését, a családtámogatási rendszer bővitését. Külömböző autonomiaformákat akarunk kiépíteni. Ezért párbeszédet hirdettünk meg, és egységre szólítunk minden maAz újra felálított Szabadság-szobor gyart. Közösségünk autonomiája azonban csak úgy képzelhető el, ha jóléttel, biztonsággal párosul. Elsősorban az emberek életkörülményeit kell a tisztességes megélhetés szintjére emelni. Fontos, hogy a közeljövőben minden magyar család, egész közösségünk gazdaságilag is megerősödjék. Magyarország Európai Uniós csatlakozása páratlan előnyt jelent nekünk: Erdély lesz Románia csatlakozásának hajtómotorja. Parlamenti jelenlétünket felhasználhatjuk arra, hogy felzárkóztassuk ezt a régiót mind gazdaságilag, mind kultúrálisan. Ha a következő négy évben befolyással lehetünk a döntéshozatalra, akkor az erdélyi magyarság nyertese lesz a csatlakozásnak. Ha megengedjük, hogy nélkülünk döntsenek rólunk, biztosan vesztesek leszünk. Ma ez a romániai magyar politika tétje, ezért kell ott lennünk a parlamentben. Az erdélyi magyarság legfontosabb célkitűzései alkotják a mi programunkat. Jelöltjeink ezt vállalják.” A fentiek után csak ennyit: Vállaljuk közösen! Legyünk együtt nyertesei a történelemnek!
Makfalvi Tekintő
2. oldal
Magyarba? - Mennyi kilója? „Vidulj, gyászos elme! megújul a világ” - Batsányi JánosLemér nek, k imér nek, mér lege lnek, megmérnek. Megmérettetünk, és soknak találtatunk. Megmérettetünk, és sokat nyomunk. Megmérettetünk, és súlyunk alatt összeroppan a magyar gazdaság, sőt az európai gazdaság, sőt a világgazdaság, sőt…. Mondják, a magyar pesszimista nemzet. És valóban nem sok okunk van a derulátásra így Mohács, ’48, Trianon, ’56 után. Tovább is van, mondjam még? Most éppen kérdés a kérdés, hogy adjon-e az ún. anyaország magyar állampolgárságot nekünk, magyaroknak. Mert aztán fogjuk magunkat, s az egész pereputtyot (a szomszéd macskáját is beleértve), ellepjük Pannóniát, mint a sáskák, mindent lezabálunk, minden nyavalyánkat a budapesti Honvéd kórházban gyógyíttatjuk, az adófizetők pénzén élősködünk, mert ugyebár arról híres az erdélyi magyar, hogy fene nagy munkakerülő. De ez még mind semmi! Összenősülünk-házasodunk, s lássál világ bicskás nemzedéket! Attila hunjai, bújjatok el, Európa, reszkess, itt vannak a mélymagyarok Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről, …! Mondják, a magyar pesszimista nemzet. Én mégis optimista vagyok: ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni. Mert miért kérdés a kérdés? Egyáltalán, miért kérdés az, ami a legtermészetesebb dolog kell(ene) legyen? Mikor elvették, megkérdeztek minket? - Nem! Most, hogy esetleg visszaadják, megkérdeznek minket? - Nem! Mindig nélkülünk döntenek rólunk. Az fájt, rettenetesen, ez fáj, mérhetetlenül.
A Nemes Makfalvi Székely Nemes Ifjúság Önképző Egyesülete 1837 – 1947
Mondják, a magyar pesszimista nemzet. Mondják meg, kérem, melyik magyar nemzet? Mert van az a magyar, aki kimér, kiszámít, összead, kivon, aztán feldob egy száz forintost, s ha fej, akkor igen, ha írás, akkor nem. Van az a magyar, aki december 5-én éppen Bécsbe megy bevásárolni. Van az a magyar, aki egy helyett száz pecsétet ütne az igenre, közben szégyelli magát, hogy ide jutottunk. Van az a magyar, aki ezek után inkább akar erdélyi magyar és román állampolgár maradni, mint másod vagy harmadrendű magyar állampolgár lenni. Mondják, a magyar pesszimista nemzet. Most mégis van okunk az optimizmusra. Mert végre elkülönül a fehér a feketétől, a fekete a fehértől. Végre tudni fogjuk, hogy hányan vagyunk magyarok. Magyarok, a legszentebb és legnemesebb értelemben. „December 5-e nemcsak népszavazás, hanem elsősorban népszámlálás” (Bodnáruk Emese). Ezek után ne jöjjön senki a mai Magyarországról ősi magyar kultúrát keresni, nosztalgiázni, arcunkon Csaba királyfi vonásait keresni! Ne jöjjön senki, aki nem tett meg mindent annak érdekében, hogy határon kívül rekedt vérei ismét törvényen belül kerüljenek! Megmérettetnek, megmérettetünk, és reméljük, nem találtatnak, nem találtatunk híjjával. Mert mi, a TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG magyar ősapákkal, magyar ősanyákkal rendelkező legitim lakói alamizsnát nem kérünk!!! - Vass „Áldd meg Isten a makfalvi ifjúságot, Hogy ne legyen hervadó viráguk…” / Fazakas Albert ifjúsági bíró búcsúja 1910/
„Tisztelni a múltat, mondják kötelesség. Tartozunk megbecsülni, fenntartani, amit eleinktől, mintegy hagyományban kaptunk” – írta Wesselényi Miklós Balítéletek című művében. Bizonyára észrevették kedves Olvasóink, hogy Wesselényi gondolatait követve vesszük számba lapról – lapra azt a szellemi örökséget, amit őseinktol kaptunk. Megbecsülni megpróbáljuk, éppen azáltal, hogy felelevenítjük őket. Fenntartani mindent, sajnos, a tőlünk független történelmi események nem voltunk, vagyunk elég erősek. Egyelőre! Talán ha jobban megismerjük a ránkhagyott, igen gazdag és színes közművelődési örökséget, képesek leszünk az új század kihívásainak megfelelő, igényes művelődési élet megszervezésére. Így megőrizheti Makfalva évszázados szellemi arculatát, amely kiemelte a vidék falvai közül. Erre kötelez bennünket többek között, a Wesselényi kollégium mellett 1837-ben alapított ifjúsági egyesület alapszabályzata is, amely hosszú időkre megjelölte a
Makfalvi Tekintő
3. oldal
célt: „A makfalvi székely nemes ifjúság virágozzék és haladjon, hogy a kor haladó szellemének mindég és minden tekintetben kellőleg meg tudjon felelni.” Az ifjúsági művelődési egylet működése: Minden év advent első vasárnapján választó közgyűlést tartottak. A fiatal legények (leány nem lehetett tag)maguk közül demokratikus módon, titkos szavazással megválasztották a tisztikart. Egy évre választották a bírót, a jegyzőt, a pénztárost és az őket kisegítő esküdteket. Ők feleltek a szervezendő tevékenységekért, a rend és fegyelem fenntartásáért. Úgyszintén az egylet tevékenységének anyagi hátteréért, és jegyzőkönyvben való megörökítéséért. Az alapszabályzat szerint az egylet elnöke a mindenkori lelkész volt. Az alelnöki tisztséget a kántortanító töltötte be, akinek odaadó, lelkiismeretes munkáján állt vagy bukott az egylet tevékenysége. Tagjai az elemi iskolát végzett 12 – 20 éves fiúk lehettek, olyanok, akik még nem voltak katonák vagy házasok Az első összejövetelen megismerkedtek az ifjúsági törvényekkel, amelyeket tudomásul vettek és aláírásukkal elkötelezték magukat azok maradéktalan betartására. Sajnos a világháborúk vandalizmusa miatt nem ismerjük ezt a törvénykönyvet, de az egylet tevékenységéből lekövetkeztethető, hogy a hitélet gyakorlására, művelődésre, szorgalmas munkára, a hagyományok, az erkölcs ismeretére és ápolására vonatkozó törvényeket tartalmazott. Tagsági díjként, néhány krajcárt ún. „gyertyapénzt” fizettek, amely érdekes módon a petróleummal való világítás után is megtartotta nevét. Tevékenységeiket az Alsó-iskolában (leány iskola) tartották, kezdetben igen primitív feltételek mellett. 1874-ben felépult a mai Alsó-iskola, korának egyik legkorszerűbb iskolája, így megjavultak az egylet tevékenységének anyagi feltételei is. A tagság száma eleinte 65 – 70 körul mozgott, ami azt jelenti, hogy a cigány fiatalok kivételével minden fiatalt felölelt. A létszám jelentős csökkenésére csak a háború idején került sor. Wesselényinek 1835. október 6-án kelt. levele útmutató úgy az iskola mint a megszervezendő ifjúsági egylet számára: „Terjedjen ezen tudományok műhelyéből világosság és sugározzon innen értelmesség és hazafiú meleg szeretet …” Köztudott, hogy a XIX. szd. elején a tudományok elsajátításának egyetlen forrása a könyv volt. Nem véletlen tehát, hogy az egylet saját könyvtár megteremtésére törekedett. Könyveket vásároltak saját jövedelmükből, a tagsági díj mellett a rendezvények bevételéből. A legnagyobb bevételt az évi kántálás biztosította. De kaptak könyvadományokat is, pl. Dósa Dániel a Kolozsvári Közlöny szerkesztője 9 drb. könyvet adományozott. Így az 1900-as évekre közel 200 drb. könyvvel rendelkezett a könyvtár. A vásárolt könyveket a rongálódás ellen kemény táblával és bőrsarkokkal újrakötették. A könyvtár naponta 12 órától 14 óráig tartott nyitva. A könyveket 2 hétre kölcsönözték. Az évi kölcsönzési díj 10 krajcár volt. Az olvasókör tagjai 2 krajcárt fizettek. A befizetés határideje advent első vasárnpja volt. A rongálódásért vagy a kölcsönzött könyv visszavitelének késedelméért büntetést szabtak ki. Mindezekből kitetszik, hogy szerették, értékelték, megbecsülték a könyveket. Ami meg is látszott egész viselkedésükön. Sőt újságokat is rendeltek, mint például a Vasárnapi Újság vagy a Politikai Újság. Az egylet felvirágzásáért a legtöbbet Felméri Mihály, Pálosi Sándor, Péter Károly, Gálfalvi Pál tanítók tettek. Az egylet sokszínű tevékenységének csupán egy kis része a könyvtári tevékenység. A következő lapszámunkban bemutatjuk majd a tevékenységek egészét. Tehát folytatjuk.
Fülöp Irén
Szétszedtek volna ... Beszélgetés Kiss Miklóssal a Makfalvi Fogyasztási Szövetkezet ügyvezetőjével. Riporter: Tekintsünk egy kicsit vissza. Mikor és hogyan alakult a makfalvi fogyasztási szövetkezet? Az idők során hogyan változtak elnevezései és tevékenységi területei? Kiss Miklós: A XIX. század végén alakult községünkben az akkor ún. „Hangya Szövetkezet” és ekkor épült a ma már falunk egyik műemlékének számító székház, amelyet Koós Károly, a neves építész tervezett. 1948-ig működött, amikor átalakult fogyasztási szövetkezetté. 1967-ben a területi átszervezés (megyésítés) következtében Erdőszentgyörgyhöz csatolták. 1977-ben visszaalakultak községi szinteken az akkor ún. Községi Fogyasztási Szövetkezetek. Egészen 1980 körülig nagyon hatékony gadasági egység volt, hiszen tevékenységi területei felöleltek szinte minden kisiparosi ágat (szabász, cipész, asztalos, kovács). Ebben az időszakban 70 – 80 embert foglalkoztatott. 1985 után kezdett hanyatlásnak indulni, okai a gazdasági visszaesés, megtört az önálló gazdálkodás,
Makfalvi Tekintő
4. oldal
mesteremberhiány (mind többen váltottak magániparosi engedélyt), így lassan csak a kereskedelmi egységek maradtak meg, 1990 után pedig a gombamód elszaporodó üzletek miatt ezek, is kezdtek lassanként veszteségessé válni. R: Hogyan alakult a makfalvi és a többi szövetkezetek helyzete 1990 után? K.M.: „Szétszedtek” volna. Abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy Maros megye szintjén az A Kós Károly tervezte szövetkezeti székház egyetlen Fogyasztási Szövetkezet a makfalvi, amely nem adott el egyetlen ingatlant sem, sőt minden nehézség ellenére sikerült minden kötelezettségét kifizetnie. Igaz, ez nem volt könnyű, hiszen ma már csak kereskedelemmel foglalkozunk és ezen a téren óriási a versengés. R: Ma mi az elnevezése, mivel foglalkozik és hány alkalmazottal? K.M.: A románból lefordított neve „Makfalvi Fogyasztási Szövetkezet”, de ez magába foglalja a kereskedelem, termelés és felvásárlás lehetőségét is. Jelenleg sajnos csak 10 alkalmazottal dolgozunk. R: Lehetőségek a tevékenység bővítésére? K.M.: Nem lehet azt mondani, hogy nincsenek lehetőségek, de sajnos a jelenlegi körülmények közt, amikor nincs vásárlóerő, sem stabil piac, nem tudunk sokat bővíteni. R: Munkahelyek teremtésének lehetőségei? K.M.: Az idén alkalmaztunk 2 személyt az általános épületjavításokra. Így sikerült megvalósítani a székház felújítását, és folyamatban van egy makfalvi üzlethelységünk javítása is. R: Tervek? K.M.: Szeretnénk visszaindítani a csokfalvi üzletet, de az abodi és szolokmai müködtetése sajnos nem gazdaságos. Amint befejeződnek a makfalvi munkálatok nekifogunk a csokfalvi üzlet feljavításának, utána pedig a kibédinek. Itt szeretném megjegyezni, hogy minden épületünkbe beköttettük a vezetékes vizet. Gondban vagyunk a makfalvi asztalos műhellyel, ugyanis per alatt áll. R: Helye a falu és a környék gazdasági életében? K.M.: Azt hiszem, azzal, hogy munkát adunk, a lakosság szolgálatára állunk, ipari árukat forgalmazunk, a helységeinket bérbe adjuk (ezzel más vállalkozásokat is segítünk) méltó helyünk van a faluban. R: Köszönöm a rám fordított időt, munkájukhoz pedig kitartást és sok sikert kívánok. Ui. Sajnos ebben az írásban túl sokszor szerepel a „sajnos” szó, sajnos ez jellemző a gazdaságunkra, életminőségünkre „sajnos”. Seprődi István
A KIS EMBER „Az ember számára az ember a természet legmegfoghatatlanabb csodája.” Pascal Ember. Mit rejt e szó a betűk/ hangok mögött? Ott van a gyermek, a fiú és lány, a felnőtt, a nő és a férfi. Hol is kezdődik az ember? Az anyaméhben, amikor a férfi ondója találkozik a nő petéjével. Hogyan is lesz emberré? Első életévében a mozgáson keresztül fedezi fel és tanulja meg saját testét és a világot. Az anya gondos-
kodásán múlik harmónikus fejlődése. 1-3 éves korban megtanul beszélni. Ez a fogalmak kialakulásának időszaka, az értelmi gondolkodás kezdete. 3-6 éves korban a világ megismerése a játékon keresztül történik. 6-12 év között fontossá válik a környezet értékelése, és az, hogy saját dolgaiban dönthessen, és ezeket a döntéseket tiszteletben tartsák. És folytathatnám, mert az ember élete során több koron megy át. A legfontosabb az első hét év. Ettől függ milyen emberré válik. Ha élete első évében szükségleteit kielégítik, megalapozódik benne az ősbizalom. Bizalommal lesz anyja iránt és a világ iránt. Az ősbizalom mellett önszeretetet tanul. Csak az tudja szeretni önmagát,
Makfalvi Tekintő
akit szeretnek, később csak az tud szeretni másokat, aki szereti önmagát. Viszont ha nem kapja meg, amire szüksége van (étel, személyes kapcsolat, szeretet, dédelgetés, nyugalom, játékeszközök, mozgási lehetőség, jó higiéniájú környezet), akkor személyi-ségfejlődése más irányba fordul. Bizalmatlanság alakul ki benne a világgal szemben. Nyugtalan, követelőző lesz, önimádó vagy önmegvető. A következő három évben elsajátítja a testi működések fölötti irányítását és felügyeletét, szobatiszta lesz. Dackorszaknak is nevezik ezeket az éveket, jellegzetes szava a „nem”. Nem szabad letörni a gyerek akaratát. Ha erőszakosan nevelik, megszégyenítik, kialakul a szégyenérzet, nem meri kinyilvánítani akaratát. Fontos tudnia, mit miért kell csinálnia és mit miért nem lehet. Kell engedni, hogy kipróbálja erejét, ügyességét, kreativitását. Nem rosszaság, hogy felmászik a szekrény tetejére, ezáltal tanulja a világot és saját magát. Ha jól szerveződik a személyiség, kialakul az önértékelése. A következő három évben kialakul a képzelőereje, kezdeményező készsége. Bármivel el tud játszani. Ha sérülés éri, kialakul a rosszaságtudata, bűntudata és ettől gyáva lesz, nem tudja elfogadni saját magát. Ha erősen korlátozzák, nem tanul meg különbséget tenni jó és rossz között. Nem szabad hosszú versek megtanulására kényszeríteni, szerepeltetni, és ennek alapján értékelni. Tanulási nehézséget okozhat. Ha fejlődése zavartalan, szorgalmas lesz, nyitott. Ha sérül, túlhajthatja magát, bírál, agresszív lesz. Valahogy így lesz emberré. Milyen emberré Amilyenné neveltük. „Ha egy gyermek szidalmakban él, megtanulja az ítélkezést. Ha egy gyermek haragban él, Megtanulja a harcot.
5. oldal
Ha egy gyermek félelemben él, Megtanulja a rettegést. Ha egy gyermek szánalomban él, Megtanulja az önsajnálatot. Ha egy gyermek gúnyban él, Megtanulja a szégyent. Ha egy gyermek féltékenységben él, Megtanulja az irigységet. Ha egy gyermek szégyenben él, Megtanulja a bűnbánatot. Ha egy gyermek biztatásban él, Megtanulja az önbizalmat. Ha egy gyermek megértésben él, Megtanulja a türelmet. Ha egy gyermek dicséretben él, Megtanulja az önbecsülést. Ha egy gyermek megértésben él, Megtanulja a szeretetet. Ha egy gyermek helyeslésben él, Megtanulja magát szeretni. Ha egy gyermek elismerésben él, Megtanulja, hogy jó, ha célja van. Ha egy gyermek önzetlenségben él, Megtanulja a nagylelkűséget. Ha egy gyermek tisztességben és őszinteségben él, Megtanulja, mi az igazság és a becsület. Ha egy gyermek biztonságban él, Megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben. Ha egy gyermek barátságban él, Megtanulja, hogy jó a világban élni. Ha egy gyermek nyugalomban él, Megtanulja megtanulni saját békéjét. A te gyermeked miben él?” Szakály Dezső Én is megkérdezem: miben él gyereked, az a kis ember? Te miben éltél nagy ember? Fábián Kinga
Tennivalók a ház körül . . . NOVEMBERI TEENDŐK… Lassacskán befejezéshez közelednek a kinti munkálatok, de azért még vannak teendőink! A gyümölcsösökben már rég végeztünk a betakarítással. Ha a jövőben is szép termést akarunk elérni, akkor adjuk vissza a talajnak az idén elhasznált tápanyagot! Hisz sokfelé járva a vidéken, mindnyájan tapasztalhattuk, hogy a tavalyi nagy alma és szilvatermést, ugyanilyen nagy terméskiesés követte az idén. Mindenkiben felmerült a kérdés, hogy vajon miért? A válasz egyértelmű: a gondozatlan, nem ápolt gyümölcsösök (gyümölcsfák) beléptek a periodicitás időszakába! (periódikusan teremnek). Ez azt jelenti, hogy egyik évben bő termést hoznak, a másik évben pedig nem tudnak teremni, mert a rügyek nem tudnak differenciálódni. Vagyis egyik évben csak vegetatív
Makfalvi Tekintő
6. oldal
rügyek alakulnak ki (amelyek csak fiatal hajtásokat hoznak létre), a másik évben pedig csak termőrügyek alakulnak és nincs hajtás és ágnövekedés (ebben az évben következik be a „rekordtermés” de legtöbb esetben, ha ezeket nem ritkítjuk meg, sok apró gyümölccsel.) Ahhoz, hogy minden évben jó termést érjünk el szükség, van biztosítani a rügyek differenciálódását. Tehát minden évben legyenek nekünk vegetatív rügyeink (amelyek a fa növekedését biztosítják) és termőrügyeink, amelyek virágot illetve termést hoznak! (Hogy, hogyan lehet ezeket a rügyeket egymástól megkülönböztetni, az már külön szakértelmet igényel, de erre is a lehetőségeknek megfelelően külön visszatérek, hisz nagyon fontos ismerni a rügyeket, különösen metszéskor.) A rügyek differenciálódását két, egymással egy időben alkalmazott módszerrel lehet elérni: agrotechnikai módszerek ésszerű alkalmazása, valamint az ápolási munkálatok! Az elsőhöz tartozik a talajművelés és trágyázás, a másodikhoz a metszés. A talajművelésen azt értjük, hogy minden évben, ősszel felszántjuk a gyümölcsfák sorait, vagy a fák koronái alatt felássuk, hogy betakarjuk az azelőtt kiszórt trágyamennyiséget. Trágyázásra ősszel érett istállótrágyát, baromfitrágyát vagy szuperfoszfátot használunk. A természetes trágyákból 15-20 tonnát használunk kétévenként, hektáronként. A szuperfoszfátból 300-400 kg/Ha. A nem intenzív gyümölcsösöknél - a klasszikus, régi gyümölcsösöknél a fák koronája alá 1-6 veder érett istállótrágyát szórunk ki a fa habitusa függvényében (nagy fákra többet, kisebb fákra kevesebbet). Ugyancsak a talajműveléshez tartozik, hogy vegetációs időszakban 2-3 alkalommal tárcsázunk a sorok között (az intenzív gyümölcsösöknél), hogy tisztán tartsuk a talajt, megakadályozva ez által a tápanyagelszívást a gyümölcsfáktól. A gyomtalanítást az 5 évnél idősebb gyümölcsösökben vegyszerrel is megoldhatjuk. Alma, körte, szilvánál posztemergensen Roundup vagy Glialka vegyszereket használhatunk 3-6 l/Ha dózisban. A talajművelés és trágyázás után a legfontosabb feladat a metszés, ennek is a célja a termőágak és a növekedést biztosító vegetatív rügyek egyensúlyban tartása. A metszés is többféle lehet: koronaalakító, ritkító, fiatalító stb. metszés. (Ezekre majd későbbi számainkban részletesen kitérek). A szőlősökben is a legfontosabb feladat a trágyázás és talajművelés. A nemes szőlőinket pedig a fagykárok ellen is védjük. Különös gondot fordítsunk a Zala Gyöngyére, mely nagyon érzékeny az alacsony hőmérsékletekre. Ezeket földeljük el, vagy takarjuk be, mert nem bírják a zord teleinket. (Zala megyében, ahol kinemesítették enyhébb telekhez volt hozzászokva). A szántóföldi növénytermesztésben már végeznünk kellett a gabonavetésekkel, ebben a hónapban már nem célszerű a búzavetések folytatása, mert jövedelmezőségről nem beszélhetünk jövőben. Egyedüli hasznos munkálatok a területfelszabadítások folytatása, valamint az őszi mélyszántások befejezése. Péter Ödön
Adózók figyelem!
Felhívjuk az adófizetők figyelmét, hogy 2004. november 15-én lejárt az adózási év. Azok a személyek, akik nem fizették ki a 2004-es évre esedékes tartozásaikat, szíveskedjenek kifizetni 2004 december 15-ig. Köszönjük! - Polgármesteri Hivatal Fontos telefonszámok: Központósított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112, 955, 956, 961 Gázszolgáltató vállalat: 570.629 Áramszolgáltató vállalat: 570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 584.161
Szerkesztették: György József, Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, Péterfi Levente, Seprődi István, Zsigmond Zsuzsánna Munkatársak: Péter Ödön, Vass Katalin Támogatónk: A Makfalvi Polgármesteri Hivatal
