A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA
VI. évfolyam, 2009. július
7. szám (67. szám)
M a k f a l v a Fűpatak: „1869: ugy nevezet fü patakán fellyel”, „1870: az fü patakánál”. Az alsó, nyugati határ legnagyobb pataka. Fűpatak fejéből ered, átszeli az E 15 - ös nemzetközi utat, vasutat és Hídcsegelynél a Kis - Küküllőbe ömlik. Nevét a kora tavasszal, de késő őszön is látható élénkzöld fűről kapta, amely eredetétől a beömléséig kíséri. Fűpatak feje: Kövesdomb dűlőben, Mihálycseréjétől keletre eső szántó, kaszáló és szőlő területeket jelöli Fűpatak forrásvidékén. Fűpatak hídja: A Marosvásárhelyet és Csíkszeredát összekötő nemzetközi útra épített híd neve a makfalvi nyugati határrészen. Ugyanitt Határkaput is említ a hagyomány, amelynek nyomait sem találjuk. Fűpatak oldala: Fűpatakának jobb és baloldalán elterülő szántóterületeket jelöli. Fűpatak útja: Dob dűlőben lévő út, amely a Küküllőre épített Fahídon átszeli a Kis - Küküllőt. Galambhegyese: Ez a helynév szerepel Benkő Károly Marosszék ismertetése című könyvében. Galamboldal legmagasabb csúcsa. Tölgyerdő borítja. A második világháború idején a németek megerősített magaslata volt. Ennek nyomait a még ma is fellelhető lövészárkok nyomai bizonyítják. Galamboldal: Kövesdomb atosfalvi határához közel
A Geges fele vezető út
Megjelenik havonta
h e l y n e v e i
Gáldobosa eső területe, a falutól nyugatra. Meredek, kopár határrész, egykori írtásterület. Galambsarka: Galamboldala és Galambhegyese egykori erdős területe az abodi és atosfalvi határ találkozásánál a nyugati határrészen. A sarokutótag ez esetben a három határ találkozási helyét jelöli. Valamikor a református egyház tulajdonát képezte. Gáldobosa: Sokad dűlőnek a falutól északra eső része. Meredek, ma már szőlővel beültetett domboldal. Keletkezésével kapcsolatosan a hagyomány azt tartja, hogy egy Gál nevezetű lófő egyik cselédje, aki a mindennapi híreket itt verte dobra, egy alkalommal beesett a meredek oldalon. Életét vesztette és a falu hálából erre a helyre temette. Gálnás: „1866: az ugynevezett gánás nevü hellyen”. Halastó dűlőnek a vasúttól keletre eső része, a kibédi határ szélében, a Küküllő jobboldali teraszán. Eredete homályos. Annyi bizonyos, hogy ezen a területen nagy mennyiségben előfordul a tüdőfű (pulmonaria) Gegesi út: Csere aljánál az abodi útból kiváló, Havadszádán átvezető, majd nyugati irányba haladó út neve, ami megteremti az összeköttetést Geges és Makfalva között. Gondozatlan, legtöbb helyen elsülylyedt határút. Gémes: Andrásuta dűlőnek a Fedeles hídhoz közel eső része, a Kükükllő bal oldali teraszán. Nevét az idő-
Makfalvi Tekintő
2. oldal
sebb emberek szerint az innen kitermelt tölgyfából készült kútgémről kapta. Gémes alja: Gémes oldala és a Kis - Küküllő közötti szántóföldeket jelöli. A határnak ez a része a Küküllő árterületéhez tartozik. Az 1970 - es árvíz teljesen elhordta róla a termőtalajt. Gémes oldala: „1660: az feső határba Gémes odala alat égy darab réth Abodi István hagyománya ezis a Papé”. Meredek, erdős oldal, több helyen talajcsuszamlással, kéregbeszakadással. E kéregbeszakadásból előkerült hatalmas ősállatcsont igen jelentős. Gödöntelke: „1820: a Makfalvi fesö határon az gödön telkibe”. Kihalt helynév. Eredete is homályos , Gödön - Gedeon becenév lehet? Gyakorló tér: Váruta, Várhegyesétől észak - keletre
eső írtásterület, liget az erdő között, aránylag sík terület a domb tetején. Makavára egykori lovagló tere. Gyepükapu: Vésznyak, Kotorvány és Andrásuta közötti határrész, meredek oldallal körített magaslat, alkalmas rejtekhely a szolokmai határhoz közel eső részen. Nevét a határszélen játszott szerepéről kaphatta. A kapu utótag viszont a hely megfigyelő szerepére utal. Gyökér: Andrásuta dűlőnek Gémes oldala és Veresmart közötti területe. Erdővel borított meredek oldal. A hagyomány szerint itt sok édesgyökér található. Aki ebből eszik, annak nem lesz golyvája. A golyvát a makfalviak „gusának” nevezik.
Nyárádszeredában élénk vita bontakozott ki a helyi lakósok és az ortodox egyház között, mivel az utóbbi templomot szeretne építtetni a város központi parkjában. Végül egy kompromisszumos megoldás született: az ortodox egyház elfogadta a helyi önkormányzat felajánlását, mely szerint a nyárádszeredai központi park helyett a szintén a főtéren található iskola udvarán építik fel a templomot. A terv megvalósításához a helyi önkormányzat lebontattja a régi iskola egyik épületét. A prefektúrát felkérték, járjanak közbe a kormánynál egy új épület felépítésének anyagi támogatásában. Az ortodox egyház, valamint a prefektúra megígérte, hogyha létrejön a megegyezés, megszüntetik a pert. Ha sikerül megállapodni egy több mint 6 éve húzódó vitasorozat zárulhat le. Hogy végül felépül vagy sem a templom, az már most biztos, hogy felépül. A két világháború között Makfalván nem épült ortodox templom, köszönhetően a makfalviak dacos ellenállásának. Csókfalván azonban felépült, és most is látható a katolikus templommal szemben. A gazdasági válság ellenére Romániában 800 új ortodox templom épül. Kovács György író a makfalvi esetet írásban örökítette meg. Mintha csak a tegnap írta volna...
Udvarhelymegyében, Csókfalván. Őszi idő volt. Egyik estefelé kopogtattak ajtónkon, majd előttem teljesen ismeretlen arcok állottak elém, négy vagy öt székely ember lépett be. Makfalváról jöttünk, hogy tessék kiírni az újságba, ami ott nálunk végbemegy - mondták. – Az őrmester úr romány templomot akar építettni a néppel, kérem. Görögkeletit még hozzá, regáti templomot. – Hát azt kinek? Tudniillik Makfalva színtiszta református község a Kisküküllő mentén. A beszélő gazda legyintett: - Már szerzett vaj harminc lelket. Megütődtem. Hogyan lehetséges az? Igen jól ismertem a falut. – Makfalván? Magyarokat? – Hát, nem éppeg. Hanem cigányokat. Aztán kiderült, hogy mi történt Makfalván. Az őrmester úr maga elé parancsolta a falu cigányait és gorombán megkérdezte tőlük, hogy kinek kell fa télire az erdőből, ingyen, ágfa, a községi erdőből. Természetesen mindenkinek kellett. Igen ám, de az erdőről csak annak szabad fát hoznia a csendőrség jótállása mellett, aki áttér görögkeletinek. A cigányok ugyanis addig nem tartoznak egyetlen egyház keretébe sem hivatalosan, hanem az volt közöttük a szokás, hogy olyan a vallásuk, amilyen a falu többségéé. Ez is egyik módja volt a lélekhalászásnak. Amelyik faluban nem tudtak székelyt fogni, ott jó volt a cigány is, akit átkényszerítettek vagy átédesgettek az államvallásra, hogy jogcím legyen aztán a templomépítésre. Mostanában nem jártam Makfalván, de azt hiszem, ott mégsem épült fel a román templom. Derék, makacs, büszke és magyarságára önérzetes székely nép lakja ezt a falut, ahol ma is élnek „nagyságos úri” rangban Dózsa Györgynek, a világhírű magyar parasztforradalmárnak leszármazottjai.
Péterfi Levente Kovács György
Csendőrszuronnyal és adószedővel az anyanyelv ellen (részlet) … A románok megkísérelték a Székelyföldön átutazó idegenek előtt – s talán még maguk előtt is bizonyítani ennek a színtiszta, még az alföldi magyar nyelvnél is tisztább, hangulatosabb, ősibb magyar nyelvben élő területnek román jellegét. Ezzel magyarázható elsősorban, hogy olyan gyors tempóban és egyszerre kezdődött meg a Székelyföldön a román templomok építése. 1935 – ben volt, hogy otthon jártam édesanyámnál,
Fülöp Dénes munkájából közli Fülöp Irén
Makfalvi Tekintő
Kovács György (Küsmöd, 1911. április 27. – 1990. október 22. Marosvásárhely) – író, publicista. A parasztság életének művészi krónikása a romániai magyar prózában. Falusi értelmiségi családból származik: apja református lelkész, anyai nagyapja tanító. Az elemi iskolát Nagykenden, a középiskolát a nagyenyedi Bethlen -kollégiumban végzi. Beíratkozik a kolozsvári román egyetem bölcsészeti karára, de anyagi nehézségek miatt nem tudja befejezni tanulmányait. Előbb az Ellenzéknél, majd a Brassói Lapoknál újságíró, ám radikális szellemű cikkei, riportjai miatt az ügyészség vádat emel ellene, és mindkét laptól elbocsátják. Időközben ő is csatlakozik az Erdélyi Fiatalok valóságkutató mozgalmához (1930), novellával szerepel az Új Arcvonal c. antológiában (1932); több más írótársával együtt a Temesvári Hírlapban közzétett nyilatkozatában a népi-plebejus irodalom mellett kötelezi el magát. Megírja Pletykafészek c. első regényét (1932), amely azonban csak három évtized múlva lát napvilágot. Mivel 1934-ben állás nélkül marad, éveken át (1934-37) Csókfalván él özvegy édesanyjával együtt, szűkös anyagi körülmények között; innen gyalogszerrel bejárja a Küküllő, a Nyárád és a Nyikó menti falvakat, mélyebben megismeri a falu társadalmi valóságát. Élményeiből számos novellát, riportot, publicisztikai írást közöl az Erdélyi Helikon, Korunk, Kelet Népe, Láthatár, Jövendő és más lapok hasábjain. 1937-ben részt vesz a Vásárhelyi Találkozón; irodalmi és publicisztikai műveivel a háborúellenes erők demokratikus összefogásáért munkálkodik, egyike a 48-as Erdély c. antifasiszta szellemű antológia szerzőinek (1943). 1945-től 1950-ig a marosvásárhelyi Szabad Szó, majd a Népújság szerkesztője; egy ideig az Utunk, a Korunk és az Igaz Szó szerkesztőbizottságának tagja, a Falvak Népe és az Előre munkatársa. 1952-ben Állami Díjjal tüntetik ki. Irodalmi és publicisztikai tevékenységével párhuzamosan számos közéleti megbízatást vállal: a nemzetgyűlés képviselője (1952-75), az RKP Központi Bizottságának tagja (1955-74), a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke (1965-
3. oldal
75). 1944 előtti novellái komor, tragikus világot idéznek, a paraszti nyomor lázító képeit villantják fel (Ilona; Tündérország; Adószedés; A járvány; Bűnügy). Első regényében (Pletykafészek) a falusi értelmiség egykori zárt világát, anyagi gondokkal vívott reménytelen küzdelmét mutatja be, második regénye, a Varjak a falu felett pedig egy fiatal kollégiumi tanár kálváriájában a "politikamentesség" illúzióinak szertefoszlását követi nyomon az 1929-33-as gazdasági válság idején. A 30-as évek közepétől egyre inkább a falu világának osztályviszonyaira összpontosítja figyelmét, falujáró útjainak élményeiből született ekkori regényei (A tűz kialszik; Erdélyi tél; Szegények szerelme; Vörös szamár) a népi elkötelezettségű valóságirodalom nagyepikai eredményei; a parasztság társadalmi rétegződésének, belső konfliktusainak drámai következményeit realista érzékletességgel tárják az olvasó elé. A székely falu átfogóbb, összesítő jellegű képét először az Erdélyi télben, majd az Aranymező c. regényében sikerül megrajzolnia. 1945 utáni pályaszakaszának nyitánya egy regény (Árnyék a völgyben) és egy riportkönyv (Békülő Erdély), ezekben a román-magyar testvériség gondolata mellett áll ki. Foggal és körömmel c. regénye Állami Díjban részesült. Politikai pályájának emelkedésével ellentétben egyre észrevehetőbb volt írói hanyatlása, publicisztikájának eltorzulása. Gyom, amit irtani kell c. hírhedt cikkében, mely nemcsak az Előre, hanem a Scînteia hasábjain s egyidejűleg a bukaresti német napilapban is megjelent (1956. jún. 3.) nyílt támadást intézett nemzeti öntudatra ébredt magyar írótársai ellen, s az 1956-os magyar forradalom leverése után éles harcba kezdett a "magyar nacionalizmus" ellen, megkísérelve a "magyar nyelvű román író" fogalmának bevezetését. A 60-as évektől kezdve hozzáfogott átírni korábbi műveit, beerőszakolva az "osztályharcos" szemléletet. A 70-es évek közepétől viszont mindenféle közéleti tevékenységtől visszavonult, s a kiszolgált rendszer bukása után meghasonlottan halt meg. Forrás: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon
Szolokma története folytatás előző számunkból
A székely falvak lassan mindenhol megszokott jellegzetes képe a település széli „nyomornegyed” itt sem hiányozhat
2oo2 – ben dr. Zsigmond Venczel lett a polgármester. 2oo4 – ben újraválasztottuk. Munkáját becsületesen végzi, nem szereti a mellébeszélést, mindenkit meghallgat, útbaigazít, nem tesz kivételt a falvak között, mindeniket lehetőség szerint, szükség szerint segíti. Falunk viszonylatában az iskolát meszeltette, kifestették, kivül priccolták, a kultúrotthont kívül rendbetették, ajtó, ablak, irodahelyiség. Az utat lehetőség szerint javítják, utászt fogadtak. A faluban éjszaka is mindig villany ég, még nem volt az, hogy nem tudják fizetni. Gyűléseket tartanak, törvényismertetőt, felkészítik a dolgozókat az EU – ba való bemenetelre. Időközökben , szükség esetén itt a helyszínen intéz-
Makfalvi Tekintő
kednek. A falunknak mindig van tanácsosa, aki egyben a falu felelőse. Kezdetben két tanácsos volt, Szép Ottó és Jakab Bálint. 199o – től a falufelelős Szép Ottó volt. 2oo4 – ig tevékenykedett. A falu érdekét képviselte, ami a falunak járt, azt kikövetelte. Hozzájárult a falu fejlesztéséhez. Nagy érdeme van a konyha elkészítésében, asztalok, padok készítésében a kultúrotthonnak. A kultúrotthon mellé raktárhelyiséget építetett. A lakosság ügyes-bajos dolgait itthon igyekezett megoldani, hogy ne törvénykezzenek. Tisztelet és megbecsülés övezte a lakosság nagy többségétől. Sokan fordultak hozzá tanácsért. 2oo4 – ben saját elhatározása szerint nem jelöltette magát, habár erre nem egyszer volt felkérése. A 2oo4 – es valasztásokkor Szép Zsigmond és ifj. Jakab Zsigmond voltak a tanácsba jelölve. A választáskor Szép Zsigmond került a tanácsba, aki egyben a falufelelős is. A ráháruló feladatokat elvégzi, rendszeresen részt vesz a tanácsüléseken, az ott kapott utasításokat a törvény értelmében ismerteti a falu dolgozóival. A tanácstól kapott feladatokat elvégzi, feladatáÚjra néhány szó a falunk tisztaságáról Miután a Makfalvi Tekintő májusi számában megjelent írásom után többször is „finoman” figyelmeztettek, hogy ne foglalkozzak politikai ügyekkel, most arra gondoltam, hogy egyelőre megfogadom az intelmüket és visszatérek egy régebbi vesszőparipámhoz, mégpedig a környezet tisztaságához és védelméhez. Habár ez nem politikafüggő téma, én mégis biztos vagyok benne, hogy lesz olyan ember, akinek eme
Erőital doboza a sánc mélyén Fogyasztójának elment az ereje, s már nem jutott annyi energiája, hogy elvánszorogjon vele a legközelebbi kukáig. (majdnem 50 méter). Valami keményebb fogyasztása javallott, amit legalább a természet képes lebontani, pl. gyümölcs, zöldség.
4. oldal
Szolokma központi része és fő utcája balra a siklódi jobbra a küsmödi elágazással
nak eleget tesz. Gyűléseken, más megmozdulásokon segítséget ad. A falu érdekeit szolgálja. Fülöp Miklós ny. tanító írásom sem fog tetszeni. Mert elmúlt ugyan egy pár év, amióta nálunk is igyekeznek ráébreszteni az embereket környezetünk tisztaságának fontosságára, sajnos mégis egyes emberek nagyon lassan fogják fel ennek fontosságát. Éppen ezért tartom újra aktuálisnak ezt a témát, mert most, hogy felújították a központi parkunkat és játszóteret is csináltak a gyerekek számára, és mint tudjuk, éppen most folyik a patak- meder betonozása az Állomás utcában az újonnan leaszfaltozott utunk mellett. Ám épp ezek a másképp nagyon is kívánatos fejlesztések mutattak rá arra, hogy mennyire elmaradt nálunk a természetvédelem, s egyben a környezettisztálkodási kultúra. Mert ameddig nem volt ennyire rendezett a falunk központja, nem volt ennyire észrevehető az itt-ott elszórt papir, pillepalack meg másféle szemét. Most, hogy felújították azt a környéket, egyre jobban szembeötlők ezek a dolgok. Alig egy pár napja panaszkodtak a eladónők, hogy mennyire nehéz megseperni az üzlet elejét, mivel ott egy kissé darabosra sikeredett az azfalt. S erre mondtam én, hogy nem az aszfaltozással van a baj, hanem az emberek kellene már végre megtanulják, hogy a szemetet a kukába kell dobni, amiből most már elég van. A központban legalábbis. S ekkor fogalmazódott meg bennem az ötlet is, hogy újra írnom kellene a témáról. Mert ha hallgatunk róla, azzal csak magunknak ártunk, még ha most nem is tűnik nagyon fontosnak ezzel foglalkozni. Mert ha csak egy kicsit is jobban belegondolunk, alig telt el egy pár nap, hogy le lett betonozva a patak medre, és éppen a tegnap láttam benne több szemét közt egy energiaitalos dobozt is, és ha jobban belegondolunk, ha csak egy pár nap alatt ennyi szemét össze tudott gyűlni, akkor mennyi gyűlhet össze egy- két, akár öt-
Makfalvi Tekintő
5. oldal
tíz év alatt, ha nem kezdjük el a kukákat rendeltetésüknek megfelelően használni, azaz a szemetet beléjük rakjuk, és nem ott dobjuk el, ahol éppen fölöslegessé válnak a számunkra. Mert ugye egyikünk sem szeretné, ha a nem is olyan távoli jövőben a most eldobott szemeteinket az ajtóink előtt látnánk viszont. Tehát arra kérném az embertársaimat, hogy mindig, amikor egy papirdarabot vagy más szemetet tartunk a kezünkben arra készülve, hogy a legrövidebb úton szabaduljunk meg tőle, ez a kép jelenjen meg előttünk, és akkor biztos vagyok benne, hogy akkor megkeressük a legközelebbi szeméttárolót, és ott szabadulunk meg tőle. Ennek reményében kívánom továbbra is a legjobbakat minden Makfalvinak, akárhol éljen is. A pillepalack lebomlási határideje „csak” 450 év Ifj: Kovács Árpád (BraveHeart) Mi lenne, ha egyes emberek nem gondoskodnának eltűntetéséről? Felhívás Makfalva minden lakosához! Mindannyian tudjuk, hogy Románia 2007-es európai csatlakozásával mindennapi életünkben mélyreható változások következtek be, és fognak bekövetkezni a jövőben is, azt is tudjuk, hogy első látásra bármilyen paradoxnak is tűnik, ezen változások mindannyiunk és utódaink sorsának jobbrafordulását szolgálják. Mindennapi életünknek nagyon fontos tényezője a közvetlen környezetünk, amelyben élünk, melynek konfortossá tétele fontos tényezője és befolyásolója mindennapi hangulatunknak. Jelen pár soraimmal szeretném felhívni mindannyiuk figyelmét községünk szemétgazdálkodására. 2009. július 15-ével az európai normáknak megfelelően bezárattatott minden községi szemétlerakat. E dátumtól egyetlen engedélyezett szemétgyűjtő és elszállító a marosvásárhelyi Salubriserv köztisztasági vállalat (a polgármesteri hivatallal megköttetett 2204/15.07.2009-es számú szerződés alapján). Makfalván és Hármasfaluban július 23-tól (csütörtök), minden második csütörtökön a fent nevezett vállalat összegyűjti a kapuk elé kirakott háztartási szemetet. Abodban és Szolokmában négyhetente egyszer fogja gyűjteni a hulladékot, melynek részleteit a két helység falugyűlésén meg fogjuk beszélni. Az első alkalommal minden helységben részt fog venni egyegy helyi tanácsos, amikor megbeszélik a konkrét részleteket. Kérjük a lakosságot, hogy a szemetet üríthető edénybe (fémhordó, műanyaghordó, jó zsák) vagy egyszer használatos zsákba tegye ki a kapu elé. A fent említett szerződés alapján a szemétösszegyűjtési és elszállítási tarifák a következők : - fizikai személyektől Makfalván és Hármasfaluban: - családonként 4,5 lei/hónap - egyedüli személytől 2,5 lej/hónap
2009. június közepén végleg föld került a több éve működő makfakvi szeméttelepre - fizikai személyektől Abodban és Szolokmában: - családonként 3 lei/hónap - egyedüli személytől 1,5 lej/hónap Jogi személyektől minden helységben 10 lej/hónap Szigorúan tilos mindenféle szemétszállítás, a háztartási szemét elszállítása kizárólag a Salubriserv feladata a fenti módon, az állati és növényi eredetű hulladék a gazdaságban komposztálandó. Hangsúlyosan kérjük a lakosságtól a fenti előírások betartását, ellenkező estben kénytelenek leszünk a törvény szigorát betartani, ami nagyon súlyos pénzbeli büntetések kirovásával jár. Környezetünk megbecsülése reményében, tisztelettel, dr. Zsigmond Venczel, Makfalva község polgármestere
Makfalvi Tekintő
6. oldal
Ifjúsági nap 2009. augusztus 1. Makfalva A Makfalvi Polgármesteri Hivatal 2009. augusztus 1-én Ífjúsági napot szervez a település sportpályáján. Délelőtt a gyerekeké a pálya: a makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola lány- valamint fiú labdarúgói mérik össze erejüket a hármasfalusi, kibédi illetve gegesi labdarúgókkal. Délután az érdeklődök a felnőttek labdarúgó mérkőzéseit követhetik figyelemmel. Ennek már nemzetközi rangja is lesz, mivel szerepel Makfalva magyarországi testvértelepüléséről Püspökladányból a Tűzoltók csapata. Tavaly szeptemberben a makfalviak vendégszerepeltek Püspökladányban, ahol kispályán szenvedtek vereséget, ezúttal nagypályán vághatnak vissza a vendégeknek. A mérkőzések alatt és szünetében a résztvevőkre nagy mennyiségű sör, flekken és miccs vár. Ugyanakkor a gulyásfőzök által készített gulyásra is ráharaphatnak az érdeklődök. Akiknek a sok földi jóból már megtelt a hasa, azt a sportreptér várja. Felülről is megtekinthetik az ifjúsági napok rendezvényeit. A nap szabadtéri koncerttel zárul, melynek meghívottja a svédországi Stockholmban élő Tamás Gábor, akinek nevéhez olyan örökzöld és népszerű dalok fűződnek, mint Gyere velem a Hargitára, Ó Erdély szép hazám, vagy a Donáth úton nyílnak már az orgonák. Erdélyben megkapta a „minden idők legnépszerűbb könnyűzene-énekese” kitüntetést, számos romániai magyar város díszpolgárává avatta, az Erdélyi Vitézi Rend, valamint a Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa. 1974 – ben jelent meg nagy sikerű lemeze A Dónát úton nyílnak már az orgonák, amely öszszesen egymillió példányban kelt el Romániában. Egyre növekvő hazai népszerűsége felkeltette a Securitate figyelmét is, hisz hiányoztak műsorprogramjából a Ceausescut dicsőítő dalok, valamint az, hogy nem énekel románul. Megtagadta a Securitateval való együttműködést, aminek az lett az egyenes következménye, hogy nem léphetett fel romániai színpadokon. Miután Kolozsváron a nyílt utcán egy rendőr megalázta (levágta a szakállát) az első lehetőséget kihasználva Svédországban kért politikai menedéket. Felesége a Svédországban élő finn kisebbség tagja, fiai közül Attila a svéd hadsereg hadnagya. A nap tábortűzzel és utcabállal zárul. A szervezők minden érdeklődött szeretettel várnak 2009. augusztus elsején szombaton egész nap a makfalvi sportpályára. Péterfi Levente
Jutalomkönyv jól tanulóknak A Makfalvi Polgármesteri Hivatal 590 lej értékben jutalomkönyvekkel támogatta a község azon iskolás tanulóit, akik a 2008-2009-es tanévben tanulásban kitűnő eredményeket értek el. Megújul a Gálkerti Iskola kerítése A Makfalvi Református Egyház a Polgármesteri Hivataltól iskolahasználatért kapott egy évi bérleti díjból készíttet új kerítést az iskola elé. A munkálatoknak köszönhetően a gyerekek biztonsága is jelentősen javul, mivel a régi kerítést már nem felelt meg Javában folynak az építkezési munkálatok a Gálkerti ennek a célnak. Ugyanakkor a környék lakói is remélhetőiskola kerítésén leg egy kis nyugalomhoz juthatnak. Tanítási idő után bárki gond nélkül bejuthatott az iskola területére. Az iskolát délelőtt elkerülők, délután nagy számban jelentek meg, zajosan viselkedtek, sőt jelentősen rongálták az épületet is, annak főleg tetőszerkezetét labdával, kővel. A munkálatok összértéke meghaladja a 12.000 lejt.
Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG, POLGÁRI VÉDELEM): 112 Gázszolgáltató vállalat: 0265.570.629 Áramszolgáltató vállalat: 0265.570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 0265.584.161 Makfalvi Polgármesteri Hivatal: 0265.584.112, 0265.584.151
Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu/Újság www.ghindari.eu/Újság Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal
