A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA

A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA

VI. évfolyam, 2009. június

6. szám (66. szám)

M a k f a l v a Fedőcserépcsűre: „1700: fedö cserép csürén alol vagyon ismét égy kis föd szintén a Papé”. Teljesen kihalt helynév. Eredetét, pontos helyét már nem azonosíthattam. A fedőcserépcsűr azonban arra utal, hogy valahol a makfalvi határban, az eddigi források alapján ismeretlen helyen cserepet gyártottak és egy erre a célra berendezett csűr, nevezett helynév kialakulásához vezetett. Ez azonban fokozatosan feledésbe merült. A mai ember emlékezetében már nem szerepel. Fehérnép sarka: A Kis-Küküllő baloldali teraszán Nagyszeg csorgója és Andrásuta pataka közötti jellegzetes dombot jelöli, amely hasonlít egy karcsú női lábra. Valószínű e felszíni forma határozta meg e helynév kialakulását. Bár azt is beszélik az idősebb emberek, hogy kapálás közben levágták egy asszonynak sarkát, ki belehalt sebeibe. Halála után erre a helyre temették el, amióta “a domb állandóan nő”. Fiúpatak: ”1680: Dosa Tamás ur adot Fiu pataka mellett égy kis széna réthet”. Kihalt helynév. Nagyvápa oldalából eredő, majd Fűpatakával egyesülő csermely egykori neve. Bizonyára mellék pataki minőségéről ragadt rá e név. Fekete nyíl: “1887: igérte az apa, hogy még a lovak mellett ád a fekete nyili herésinek felit és a malom előtt való lucernást’’. Dob dűlő, vasút és Kis-Küküllő közötti szántóterületeket jelöli. Fekete, szivály talajú határrész. Megkülönböztető funkciót tölt be Nemes nyíl társaságában. Felhágó: ’’1680: az Fel hágóban az kert felett két nyil’’. Kövesdomb dűlőnek a falutól nyugatra eső része. Hirtelen meredek, majd fennsíkszerűen elterülő határrész. Makfalva második letelepedési helye. Itt vezetett el a Makfalvát és Atosfalvát összekötő országút. 1968-ban 475 db. esüstpénz került elő ezen út töltéséből. Az értékes lelet 1507-1593 közötti időből való érméket tartalmaz. Ezt a régi utat teljesen feladták. Az idősebb emberek azt is beszélik, hogy égetett cserépből készült vízvezetéket is találtak Felhágó területén. Valószínű római kori leletről lehet szó, ugyanis a sóváradi római kori ’’castrum’’ közelében, mintegy 10 km távolságban van. Felső fenyős: Ecsenye oldalában lévő, mesterségesen telepített fenyősről van szó.

Megjelenik havonta

h e l y n e v e i

Felső szikla Felső fenyős alja: Ecsenye patakától északra, a kibédi határ széléig felnyúló szántóterületeket jelöli. Az országúthoz közel eső részén erős vastartalmú forrás található, ahol a turisták sokszor megállnak kevés pihenőre. Felső fenyőspatak: Lok dűlőben lévő patak neve. A Fenyősből ered és Szolokma patakába ömlik. Beömlési területén szorványos települést találunk. Már csak két ház van. Itt laktak a Sülöstörök. Felső határ: ,,1700: Vas ferenc az felsö határban hagyot égy hold szánto földet,”. ,,1780: Az felső határban Lőkös Pálnak égy szánto földe Sinka György uramnál zálogba”. Ezek szerint az 1700-as években dűlőnév funkciót töltött be, a falutól északra eső területeket jelölte. Az 1910-es tagosítás után elvesztette jelentőségét. Felső malom környéke: Halastó dűlőnek az Átjáróhoz közel eső része, ahol a Malomló út érinti a KisKüküllőt. Nemes Vinczeffi József vízimalma volt itt, amelynek malomárkát még ma is láthatjuk. A közeli szántóföldeket is jelöli. Felső szeg: Andrásuta dűlőnek Gémes oldala, Veresmart és Fehérnépsarka erdőségeitől nyugatra és északra elterülő szántó területeit jelöli. Megkülönböztető funkciót tölt be. Felső szikla: Fedeleshíd közelében lévő Gémesoldal beszakadt, Küküllő által alámosott, sziklás része. Ezen kéregbeszakadásból került elő 1957-ben egy őskori

Makfalvi Tekintő

2. oldal

hatalmas állatcsont. Felső ölyves: Alsó ölyves, kibédi határ, Háromágú tölgy közötti tölgyerdőt jelöli. Eredetével kapcsolatosan lásd Alsó ölyvest. Fenyős: Sötétvölgy déli részén lévő mesterségesen telepített fenyős, a határon az egyik legszebb ilyenszerű telepítés. Fenyőspatak feje: Lok dűlőben a Fenyőstől délre a két Fenyőspatak forrásvidékén található erdőt jelöli Juhász Gyula: Trianon Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erő szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz. És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, Hol királyokat koronáztak egykor, S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, És mienk volt a legszebb kék szalag, Az Adriának gyöngyös pártadísze! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol Ferenczy festett, mestereknek álma Napfényes műveken föltündökölt, S egész világra árasztott derűt. És nem lehet feledni, nem soha, Hogy Váradon egy Ady énekelt, És holnapot hirdettek magyarok. És nem lehet feledni, nem, soha A bölcsőket és sírokat nekünk, Magyar bölcsőket, magyar sírokat, Dicsőség és gyász örök fészkeit. Mert ki feledné, hogy Verecke útján Jött e hazába a honfoglaló nép, És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tűnt a dicsőség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petőfi Sándor! Ő egymaga a diadalmas élet, Út és igazság csillaga nekünk, Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,

Sötétvölgy tetején. Földfakadás: „1700: föld fakadás nevü helyben lévő égy nyil szánto föd”. Mihálycsere alja, Felhágó és Temető út közötti forrásokkal teli, gidres-gödrös határrész, ahol még ma is megfigyelhetjük Makfalva letelepedésének nyomait. Nevét a számtalan forrás labirintusról kapta. Fülöp Dénes munkájából közli Fülöp Irén Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is győzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet! S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol Arany Jánost ringatá a dajka , Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt, Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső, Bírnád feledni Kassa szent halottját, S lehet feledni az aradi őskert Tizenhárom magasztos álmodóját, Kik mind, mind várnak egy föltámadásra? Trianon gyászos napján, magyarok, Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos, Rossz csillagok alatt virrasztva járók, Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött Ma fogjatok kezet, s esküdjetek Némán, csupán a szív veréseivel S a jövendő hitével egy nagy esküt, Mely az örök életre kötelez, A munkát és a küzdést hirdeti, És elvisz a boldog föltámadásra. Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá! 1920. június 4.

1920. június 4 - én a versaillesi Trianon palotában, melyet a francia királyok (XIV. Lajos, XV. Lajos) szeretőiknek építettek, délután 4 óra 30 perckor Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche - Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést. A békeszerződés becikkelyezett formája a következőképpen kezdődik: 1921: XXXIII. TÖRVÉNYCIKK az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, a Szerb - Horvát - Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh - Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. A békeszerződés értelmében a történeti Magyarország elveszítette területének 67%-át, lakosságának 64%-át. Magyarország területe 283.000 km²- ről 93.000 km² - re csökkent. Ezeken a területeken Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország (589km²), Olaszország (21km²) osztoztak.

Makfalvi Tekintő

3. oldal

Eseményekben gazdag májust zártunk Mégpedig olyannyira eseménydús volt az idei május, hogy nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy csak egyikükről tegyek említést ezen írásomban, már csak azért sem, mert szerintem mindegyikük önmagában is nagyszerű esemény volt. Kronológiai sorrendben véve az eseményeket, a május 9-én megrendezett kispályás lányfoci versenyről szeretnék néhány sorban megemlékezni. Erről azt érdemes tudni, hogy az itthoni makfalvi 5-8. osztályos lányok csapata mellett még három vendégcsapat vett részt ezen az rendezvényen, névszerint a nyárádszeredai, a gegesi és a szovátai diáklányok csapata. A lányok annyira odaadóan és lelkesen játszották ezt a több mint egy évszázada angol diákok által kitalált labdajátékot, hogy a fiúk is megirigyelhették volna. A makfalvi lányok kezdték a versenyt a nyárádszeredai lányok ellen, és sajnos ezt a meccset elvesztették. Aztán a gegesi csapat következett a szovátaiak ellen, s itt a gegesi lányok győzedelmeskedtek. Utánuk következtek ismét a mi lányaink, akik sikeresen legyőzték a szovátai lányokat, s ezután újra a gegesi lányok, akik vereséget szenvedtek a nyárádszeredaiaktól, hogy aztán a makfalvi lányoktól is vereséget szenvedjenek, de ennek ellenére dicséret illeti a gegesi lányokat, mert állításuk szerint erre az alkalomra hozták létre a csapatukat, s mégis derekasan helytálltak egy fegyelmezett játékkal. (Talán a legfegyelmezettebb csapat az övék volt). A Nyárádszereda-Szováta mérkőzés győztesei a nyárádszeredaiak lettek, s így alakult ki a verseny végeredménye, amely szerint az első helyen Nyárádszereda végzett. A makfalvi lányok második helyezést értek el. A harmadikok a gegesi lányok lettek, és Szováta végzett a negyedik helyen. Tehát dicséret illeti a lányokat odaadásukért, amit, mint fentebb írtam, a fiúk is megirigyelhettek volna, s esetleges technikai tudáshiányukat az odaadásukkal igyekeztek ellensúlyozni, többnyire sikerrel. Természetesen megdicsérem a makfalvi csapat minden tagját, s hogy ne kivételezzek senkivel, egyiküket sem említeném meg név szerint, de azért a kapusunk teljesítményét kiemelném, mert nagyon szép parádékat mutatott be. A góllövőket már csak azért is illik kiemelnem, mert ők rúgták a gólokat, s mint akkor is mondtam nekik, „rúgni jól tudnak”. De persze a védelmünk is nagyon jól teljesített. Egyszóval az egész csapat nagyszerű volt, a szurkoló táborról nem is beszélve. Csak így tovább, lányok!!! Aztán a másik esemény, amelyről említést szeretnék tenni eme írásomban, az a május 10-én Magas Hargita felől címmel megrendezett nótaest, ahol felléptek: falunk szülötte, Bányai Márton és több neves ma- gyarországi előadó. Névszerint: Kerekes Katalin, Kerekes Róbert, Dobó Katica, Vásárhelyi Prodán Miklós, Gyöngyösi Kiss Anna, Fodor Sándor, Smidéliusz Éva. Kísért: Dósa Béla és cigányzenekara. Műsorvezető

A csapat tagjai: Alsó sor balról jobbra: Szőcs Katalin, Dósa Andrea, Molnár Katalin, Molnár Zsuzsa (kapus), Barabás Orsolya, Bartha Tímea Felső sor balról jobbra: Dávid Márta, Kálmán Ildikó, Bányai Borbála, Fazakas Enikő, Orbán Adrien, Bíró Enikő, Pintya Katalin (edző) László Márta. Ehhez az előadóesthez volna egy pár megjegyzésem! Mégpedig az, hogy Bányai Márton falunk szülötte, ezért sem értem azt a közömbösséget, amit a falu lakosságának egy része látszólag mutatott eme előadás iránt. Mert szerintem, aki jelen voltam ezen az előadáson, állíthatom, hogy mindenkinek érdemes lett volna részt venni ezen a nótaesten most, amikor állandóan arról panaszkodunk, hogy szinte minden hagyományunk kihalóban van, és naponta átkozzuk a fiataljaink által hallgatott nyugatról eredő modern zenéket, most, amikor alkalmunk lett volna részt venni (ezzel is példát mutatni az ifjú nemzedék számára) egy hagyományosnak mondható magyar nótaesten. Különféle okokra hivatkozva sokan nem mentek el. Persze tudom, hogy mindenki, aki nem volt jelen, ha nem is mások előtt, de önmaga lelkiismerete megnyugtatására talált egy indokot, hogy miért is nem vett részt az előadáson, de szerintem szinte semmivel nem lehet elfogadhatóan indokolni az elmaradást egy ilyen eseményről. Na persze azért akadnak kivételek! Végül még csak azt engedtessék megjegyezni, hogy szerintem mindenki, aki nem volt ott, egy nagyszerű estéli szórakozásról maradt le, és őszintén bánhatja, hogy nem vett részt azon!!! S végezetül említést szeretnék tenni arról az eseményről, amely május 26-án kedden zajlott le, s talán ezt nevezhetném a legfontosabbnak, mert az ennek alkalmat és okát adó park és játszótér ezután hozzá fog tartozni Makfalva újkori látképéhez. Makfalva központjában ünnepeltek a helybeliek és a község elöljárói. Az eseményen részt vett Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke is. Zsigmond Venczel polgármester ünnepi beszédében megköszönte mindenkinek a

Makfalvi Tekintő

4. oldal

Majd fél évszázaddal ezelőtt írták a makfalvi parkról

Az avatóünnepség után elszabadult a játékkedv segítségét, aki hozzájárult a játszópark létesítéséhez és a park átalakításához. Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke köszöntötte a népes közönséget és a falu lakosságát, hangsúlyozva, most már csak az a feladat hárul rájuk, hogy védjék, óvják ezt a szemet gyönyörködtető parkot. Végül gratulált a polgármesternek és a jelen levő helyi tanácsosoknak a megvalósításért. Ezután került sor az óvodások és iskolások népdal- és néptáncműsorára, amely a parkban és a kultúrotthon bejárata előtt zajlott. Végül Lokodi Edit és Zsigmond Venczel a kisiskolások segítségével vágta el az avatószalagot, majd a gyereksereg elözönlötte a játszóteret. Sokan ellenezték a parkosítási munkálatok kivitelezését, mások pedig ádázul mellette kardoskodtak. Hogy melyiküknek volt igaza, azt hadd ne kelljen most itt nekem eldöntenem, de talán megegyezhetünk abban, bizonyos dolgokban mindkét félnek meglehetett a maga igaza. Az én véleményem a végeredményt látva az, hogy reményeimet fölülmúlva sikerült kialakítaniuk a park kinézetét, és praktikussá, érdekessé tenniük a gyerekek számára a játszóteret. Na persze, hiszen szakemberek dolgoztak rajta. Végül megdicsérném még a gyerekeket, az óvónőket és tanárokat. A helyszínen előadott kis műsorukért csupa dicséret illeti meg a pedagógusokat, hogy fáradságot nem ismerve napokig gyakoroltak a gyerekekkel, amíg betanulták ezt a kis műsort. De még inkább a gyermekeket kell megdicsérnem az igyekezetükért, hogy a legjobban adják elő a betanultakat. Gratulálok nekik, szerintem nagyszerűek voltak mindannyian! Befejezésül pedig kívánom továbbra is a legjobbakat minden makfalvinak, akárhol éljenek is. Ifj. Kovács Árpád BraveHeart

Megjelent a Pionír folyóirat 1961. augusztus 23-i számában Faluszépítők A makfalvi 100 tagú pioníregyüttes nemcsak dalolni, hegedülni, táncolni szeret, hanem a közösségi munkából is kiveszi részét. Az ősszel néhány pionír állított be hozzám: - Elnök elvtárs, elhatároztuk, hogy parkot létesítünk a néptanács mellé. - Mi a vélemenye? Mosolyogva néztem rájuk, és így szóltam: - Én egyetértek vele, de igen nagy munka lesz az nektek. Nem gondoljátok? - Ne tessék minket félteni. Sokan vagyunk, és közösen olyan parkot varázsolunk, hogy öröm lesz nézni. - felelte Gáll Laci magabiztosan. Tervüket hamarosan végre is hajtották. Ha az út mentére hársfákat ültetnénk, mennyivel szebb lenne a falu! - mondták vörösnyakkendős barátaim. -Rendeljenek csemetéket, mi majd elültetjük. Örömmel egyeztem bele. Ma 500 darab fiatal hársfa dicséri kezük munkáját. A múltkoriban ásóval, lapáttal, kosarakkal kezükben a sportpálya felé igyekeztek. Amikor megkérdeztem, hová mennek, titokzatos arccal felelték: - Ezt meglepetésnek szánjuk. Rózsa Lajos és Gáll László tanárok mosolyogva hagyták helyben a mondatokat. Én sem kíváncsiskodtam. Hadd legyen meglepetés. Ez az is volt. Nem csak az én számomra, hanem a községben mindenkinek. Olyan ügyes gyeppadokat készítettek a sportpálya köré, hogy igazán dicséretükre válik. Legutóbb az internátus és az egészségügyi épület elé is virággruppokat létesítettek. Arra törekednek, hogy községüket egyre szebbé, barátságosabbá tegyék. Kálmán Imre néptanács elnök, Makfalva

Makfalvi Tekintő

5. oldal

Európa Parlamenti választások Makfalva községben 2009. június 7 - én Makfalva Szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma

1215

Szavazaton résztvevők száma

Szolokma 310

530

Szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma

Érvényes szavazatok száma

500


157

Érvénytelen szavazatok száma

30


144

RMDSZ + EMNT

449


13

PDL

8

RMDSZ + EMNT

133

PSD + PC

33

PNL

1

PNȚCD

1

PSD + PC

4

PRM

3

PNȚCD

1

ELENA BĂSESCU

6

PRM

2

FC

2

PAVEL ABRAHAM

4

Hármasfalu Szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma

988


494


489 5

Szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma

138

Érvénytelen szavazatok száma RMDSZ + EMNT

458


87

PDL

11


86

PSD + PC

9


1

PNȚCD

1

RMDSZ + EMNT

75

PRM

3

PSD + PC

3

PNL

1

PNȚCD

1

FC

1

PRM

2

ELENA BĂSESCU

1

FC

2

PAVEL ABRAHAM

4

ELENA BĂSESCU

2

Sertésinfluenza 2009 tavaszán Mexikóban a H1N1 vírus egy új változata jelent meg, amely az A(H1N1) vírus nevet kapta. Az új vírus már több mint 120 halálos megbetegedést okozott a világ számos országában. A sertésinfluenzára keresztelt új vírus már megjelent Ázsiában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is, ahonnan átterjedt Európába. Romániában eddig több mint 8 megbetegedést jelentettek. Eddig 69 országban 21 940 esetben igazolták a laborvizsgálatok, hogy sertésinfluenza betegített meg embereket. Szerdán (2009. június 10.) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hatos skálán ötös fokozatúra emelte a sertésinfluenza terjedése miatti riasztást. A sertésvírusnak nevezett H1N1 vírus azért is olyan veszélyes, mert állatról emberre és emberről emberre is terjed, és halálos áldozatokat is követel. A sertésinfluenza cseppfertőzéssel terjed. Tünetei: magas lázzal járó köhögés, orrdugulás, fokozott rosszullét, fáradé-

Székelyabod

konyság, izomfájdalom, fejfájás. Súlyosabb esetben tüdőgyulladással járó influenzaszerű tünetek tapasztalhatók. Lappangási ideje 4 – 8 nap. A vírus érintéssel is terjed abban az esetben, ha fertőzött felületek érintése után elmarad a kézmosás. A piszkos kéz az orral vagy szájjal érintkezve fertőzi meg az embert. Az új vírus nem terjed sertéshús fogyasztásával, sem pedig olyan sertéstermékek fogyasztásával, melyeket megfelelően dolgoztak fel. Élelmiszerkészítésnél minden esetben javasolt a megfelelő élelmiszerhigiéniai előírások betartása, a szappannal való kézmosás, valamint a nyershússal érintkező felületek és szerszámok tisztítása. A vírus terjedése megelőzhető, ha kerüljük a fertőzött személyekkel való érintkezést, kerüljük a túlzsúfolt helyiségeket és tömeget, minél többször mosunk kezet szappannal, köhögés vagy orrfújás esetén szánkat vagy orrunkat egyszer használatos zsebkendővel takarjuk le, majd használat után a szemétbe dobjuk. A H1N1 egyik törzse okozta 1918 - ban az emberiség

Makfalvi Tekintő

6. oldal

történetének egyik legpusztítóbb járványát, a spanyolnáthát. A spanyolnátha áldozatainak száma meghaladta az első világháború áldozatainak számát. 1918 – ban többen haltak meg e betegségben, mint a harcokban. A járvány úgy kezdődött, mint az influenza. Magas láz és izomfájdalom jelentkezett a betegeknél, majd a tüdőgyulladáshoz hasonló tünetek léptek fel. A betegek közül sokakat a saját tüdejéből felköhögött váladék fojtott meg. Az 1918-as spanyolnátha 40 megfertőzött emberből egyet ölt meg. A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki. Az immunrendszer jelzőmolekulák egész tömegét bocsátotta a tüdő szöveteibe, emiatt oda fehérvérsejtek özönlöttek, melyek a tüdőszöveteket károsították és vizenyőt okoztak. Ez megakadályozta a légzést. A spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az immunrendszere, és ezért immunrendszerük erős védekezési ellenállást váltott ki. A járvány a Távol – Keletről terjedt el, nevét azért kapta Spanyolországról, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek, míg más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben, hogy megelőzzék a pánikot. A makfalvi református egyházközség Halotti anyakönyvében az 1919 – es év novemberében két személynél az elhalálozás okának a spanyolnáthát nevezik meg. Az egyik Gáspár József napszámos, aki 1887. február 21 – én született, a másik személy Orbán János földműves, született 1850. au-

S

P

O

R

T

-

S

P

1 Szentgerice

16 10 4

2

44-13

34

2 Cikmántor

16

9

3

4

45-27

30

3 Kibéd

16

7

4

5

37-22

25

4 Makfalva

16

7

3

6

28-29

24

5 Egrestő

16

7

2

7

27-32

23

6 Nyárádmagyarós

16

5

5

6

31-30

20

7 Gyulakuta

16

5

4

7

23-33

19

8 Nyárádremete

16

4

1 11 23-47

13

9 Harasztkerék

16

2

6

12

18-30

Az utolsó öt forduló eredményei: Makfalva - Kibéd 1 - 2: Víg Sándor kp., Jakab András,

Fontos telefonszámok: Központosított ügyelet: (SMURD, RENDŐRSÉG, TŰZOLTÓSÁG): 112 Gázszolgáltató vállalat: 0265.570.629 Áramszolgáltató vállalat: 0265.570. 232 Makfalvi orvosi rendelő: 0265.584.161

Péterfi Levente

O

A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság végső állása:

7

gusztus 5 – én, kinek özvegye Albert Zsuzsánna. A legszembetűnőbb adatok az 1918 – as évből származnak. Abban az évben összesen 65 makfalvi személy halálozott el. Ebből 36 – an csak novemberben. A 36 személy közül 23 – nál a halál oka tüdőgyulladás volt. November 6–án 3, 15–én szintén 3, míg 18–án és 22-én 2 személy halálát okozta az akkor még gyógyíthatatlan kór. A többi napokon „csak” 1 áldozatot szedett a halálos kór. A hónap végére megszűnt a betegség. Decemberben már csak 2 halálos eset fordult elő. Az 1919 – es bejegyzés alapján a 43 halott közül egyik okánál sem szerepel a tüdőgyulladás. 1920 – ban a február és március közötti időszakban 6 személy halálát influenza okozta, míg 4 személynél a tüdőgyulladás. Az 1918 – as év novemberében tüdőgyulladásban elhalt makfalviak közül 18 – an még nem töltötték be 45. életévüket, míg a többiek közül egyik sem érte el a 58. életévet. A spanyolnátha nagyon sok áldozatnál még az egészséges fiatal felnőtteknél is súlyos tüdőgyulladást okozott. Ez alapján lehetséges, hogy a Makfalván tüdőgyulladás alatt bejegyzett személyek halálát is a spanyolnátha okozta. Az első világháború november elején ért véget. A Monarchia hadserege 1918. november 3 – án tette le a fegyvert. Az európai frontokról hazatérő makfalvi katonák magukkal hozhatták a végzetes kórt, hisz a francia, olasz harctereken egyaránt megfordultak.

R

T

-

S P

O

R

T

Suba Imre, Jónás Levente (Ozsváth Levente), Puiu Szilárd, Suba Hunor, László Attila, Dósa Medárd, Jakab József (Suba Barna), Tatár József, Töreki Ferenc, gólszerző: Suba Hunor Nyárádremete - Makfalva 2 - 3 (2 - 0): Jakab András kp., Suba Imre, Jónás Levente (Ozsváth Levente), Puiu Szilárd, Suba Hunor, László Attila, Dósa Medárd, Jakab József (Huszár Gyula), Tatár József, Töreki Ferenc, Suba Barna, gólszerzők: Suba Hunor (2), Ozsváth Zsolt Makfalva - Harasztkerék 4 - 0 (0 - 0): Jakab András kp., Suba Imre, Jónás Levente (Ozsváth Levente), Puiu Szilárd, Suba Hunor, László Attila, Dósa Medárd, Jakab József (Suba Barna), Ponyori József, Tatár József, Töreki Ferenc, gólszerzők: Ponyori József (2), Ozsváth Zsolt, László Attila Szentgerice - Makfalva 3 - 0 (1 - 0): Jakab András kp., Suba Imre, Jónás Levente (Huszár Gyula), Puiu Szilárd, Suba Hunor, László Attila, Dósa Medárd, Jakab József, Péterfi Levente (Ozsváth Levente), Suba Barna (Kiss Miklós), Tatár József Gyulakuta - Makfalva 2 - 0 (1 - 0): Kiss Miklós kp., Töreki Ferenc (Ozsváth Levente), Suba Imre, Jónás Levente, Puiu Szilárd, Suba Hunor, Ozsváth Zsolt, László Attila, Dósa Medárd, Jakab József (Péterfi Levente), Bernád Barna (Suba Barna)

Szerkesztették: Barabás Zoltán, Bányai József, Bernád Barna Attila, Fábián Kinga, Fülöp Irén, ifj. Kovács Árpád, Péterfi Levente, Péter Ödön, Seprődi István, Vass Katalin, Zsigmond Zsuzsánna Internet: www.makfalva.eu/Újság www.ghindari.eu/Újság Támogatónk: a Makfalvi Polgármesteri Hivatal

A WESSELÉNYI MŰVELŐDÉSI EGYLET LAPJA

Recommend Documents