A TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT XXVI. ÉVFOLYAM SZÁM DECEMBER írta: Laczó Viktor dr

A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT* ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : BUDAPEST, VI, Á L L A T K E R T TELEFON: AUT. 194-30

XXVI.

ÉVFOLYAM

A KARÁCSONY A

SZERKESZTI:

NADLER H E R B E R T A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

23.-24. SZÁM

TERMÉSZETBEN.

í r t a : Laczó Viktor dr.

O l y jól esik mondanunk, hogy íme, a természet is karácsonyt ünnepel! Ragyogó ünnepi fehérség mindenütt! P'ehér hólepel, fehér rétek, fehér hegyek, fehér világ! Még a fekete-zöld fenyveseken is óriási fehér hókendők! És minden tündököl. Ragyog a nap­ sugár, ragyog az ég s amikor este lejön a karácsonyfa elsötétített lakásunkba, azon is ragyognak a gyertyák, ragyognak az aranyfonalak és ragyog minden arc, mely köréje sereglett.

M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó 15-ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ: E G Y ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 P E N G Ő E G Y E S S Z Á M Á R A 60 F I L L É R

1930. D E C E M B E R

1.-15.

Mi árasztjuk magunkból a minket környező termé­ szetbe ennek színeit, hangjait, illatait, ízeit. Csak egy bizonyos fokú ingert kell felfognunk látó idegünkkel s az eget kéknek, a lenyugvó napot vörösnek, a fáknak lombját zöldnek látjuk. Csak néhány hangrezgés éri fülünket s a tenger hullámzását ztígásnak, a vihar száguldását bömböl esnek halljuk s az egész zenebonán végighasít a sirályok víjogása. Illó olajoknak tömecsei ütköznek szagoló érzékünkbe és szinte úszunk a rózsák, szegfüvek, rezedák illatában. Az a sok szén pedig, amelyet étkezéseinknél magunkba kanalazunk, nyelvünk jóvoltából finom sültnek, parfénak, szőlőnek és fekete­ kávénak ízlik. Hogy milyen a természet a valóságban? Mit törődünk vele! Reánk nézve az a fontos, milyen a természet velünk.

így azonban csak Közép-Európában ünnepel a természet. Angolhonban csak fagyöngyöt akasztanak a szoba közepére, Itáliában misére mennek az emberek s a gyermekeknek ajándékot csak a három szent király napján adnak. Betlehemben templomi istentiszteletek vannak és a Földnek egész déli felén nyári meleg van, a szellő pálmaleveleket bólogtat, az őserdőkben pedig papagájok és majmok kiabálnak. Ilyen a karácsony a természetnek egyéb tájain.

S milyen volna, ha fel tudnók fogni a szivárvány színein alul és felül levő színeket; ha érzékelni tudnók a hanglétrát megelőző és követő hanghullámokat? Mennyivel gazdagabbnak látnók a természetet, ha ingereire visszahatva még több érzéklésbe öltöztethetnők benyomásait?

De még nálunk is hiányzott a karácsonyfa csak száz évvel ezelőtt is. Mert tévednek ám azok, akik azt hiszik, hogy a karácsonyfa ősgermán eredetű. Hiszen 1600 éven át tudtunkkal semmi irodalmi emléke sincs, ha pedig csak valami köze volna is a germán vallási szertartásokhoz, a tavaszi nap közeledésének ünnepléséhez, bizonyára ott szerepelne a keresztény középkornak költészetében. Strassburgban tűnik fel először 1605-ben papírrózsákkal díszítve és cukorkákkal megrakva. Zittauból van róla emlék 1737-ből, amikor is már gyertyácskák is égtek rajta. De sűrűbben csak a X I X . században lép fel a protestáns Németország­ ban s innen terjedt el a katolikus Ausztria és Magyar­ ország felé, ahol azután még zsidóknál is kedves fogad­ tatásra talált. A természet tehát csak ott adja havát és fenyőit a karácsonyi ünnephez, ahol és amióta azt az ember a maga ünnepléséhez megkívánja. Nem a természetben, hanem az ember bensejében él a karácsony­ nak ünnepe! Az ember szívéből és lelkéből árad ki az magába a természetbe!

Érzékléseinken felül gazdagítjuk a természetet még értékeléseinkkel is. Milyen jó a kályha melege zimankós karácsonyi időben s mennyire becsüljük a hűvös szellőt a tikkasztó nyári nappal u t á n ! Milyen más szemmel nézzük a fenyőt, a kőrist, a gyertyánt, a hársat, mint az alma-, körte-, szilva- és barackfát! Külön osztály nekünk az erdei kártékony vad, külön osztály a nemes vad, az éneklő madarak, a háziállatok. Gyengéden megsimogatjuk a birkák gyapját, megmegszagolgatjuk a kenderszálakon végighúzott tenye­ rünket, gyönyörűséggel morzsolgatjuk újjaink között a búzakalászt és mérlegeljük a búzaszemek súlyát, a l k a t á t ; szinte babonás érzéssel vesszük kezünkbe, ha hozzájutunk, a régi békevilág aranypénzeit, az értékek értékét, az emberiség legcsalfább elképzelését! Körü­ löttünk minden aszerint kap külön becsületet, amint közelebb vagy távolabb áll érdekünkhöz, hasznunkhoz, életünkhöz. Mindent aszerint emelünk magasabbra vagy szállítunk mélyebbre, amint több vagy kevesebb élet­ erőnket tudjuk vagy képzeljük benne. S minél nagyobbra

tartjuk önmagunkat — helyes alapon —; minél gazda­ gabbnak érezzük a saját énünk kincsét — a nemes szerénységnek sérelme nélkül — : annál gazdagabbnak tartjuk a minket környező természetet, mely ezt a kincsünket fenntartja és élteti. De legfőképen gazdagítjuk a természetet vallási képzeteinkkel, hitünkkel. Mert ideig-óráig lehet ám harc és ellenségeskedés alapján is fennmaradni! Ideig-óráig megélünk, ha egymásnak kihasználására, kiuzsorázására, kijátszására, tönkretételére építünk is. Természetellenes állapot ugyan, de az erősebbnek kedvez és talán hamarább is vezet célhoz, mint a közös megegyezés. Akkor aztán él az ököljog és aki bírja, marja! De ha a természetadta életösztönöket és a józan észt Isten müvének tartjuk és Istent a legfőbb lénynek, a legfőbb hatalomnak valljuk, akkor a természetadta ösztönöket és a józan észt legfőbb parancsnak is vesszük és az embergyűlölet helyett az emberszeretet és közös meg­ egyezés terére lépünk. S megszületik a család, meg­ születik a nemzet, gyökeret ver a kultúra, kiterebélyese­ dik a civilizáció, felépülnek a falvak és városok, kertté lesz az őserdő, a háború és pusztulás helyére a béke áldásai szállnak s a Föld az ovidiuszi aranykorral gazdagodik. Amióta azonban megíródott a gyönyörű Dukácsevangélium és vannak, akiknek megadatott, hogy benne higyjenek, azóta a természet a hitnek erejéből még a karácsonnyal is gazdagodott. Azóta van a betlehemi csillag és az angyalok éneke ; azóta van a szerény pásztoroknak is becsületük és azóta találjuk meg a jászolban is az Isten fiát. Bármilyen fejlett volt is addig az emberi kultúra, gazdagnak azért mégis

A GÖRBE

FENYŐ.

M e s é l i : Thury Mária.

Szegény, görbe kis fenyőfa már harmadik télen hall­ gatta a fejszecsapások döngését, melyek a közelben lévő, vele egykorú fenyőtestvéreinek halálát okozták. A har­ madik télen is hiába várta, hogy rajta is beteljesüljön a fenyőfák sorsa. Idősebb, vastagabb törzsű rokonaitól hallotta, hogy mit jelentenek ezek a fejszecsapások. Tudta, hogy a halált hozzák, de azt is tudta, hogy ez a halál szebb minden más élőlény pusztulásánál. Az egész fenyőnemzetség büszke arra, hogy a fenyőfák karácsonyi halálukkal nagy örömet nyújtanak az embereknek s ez az örömszerzés olyan gyönyörűség számukra, hogy szí­ vesen halnak meg érte bármilyen fiatalon. Nem volt rá példa, hogy a halálos csapásoktól szen­ vedő fiatal fenyő irigyelte volna az életbenmaradó vas­ tag, öreg fenyőrokonokat, akiknek talán évek múlva kell majd hasonló kínokat elszenvedniök, mert a leg­ kisebb csemete is tudja, hogy a megvénült, elhízott fenyőből legföljebb bútor készül s ebben az alakban sokszor civakodást, nyomort, kínlódást kell majd látnia ; vagy pedig koporsót készít belőle az asztalos és a koporsó bizony sok-sok könnyet fakaszt az emberek szeméből, sok fájdalomnak, gyásznak tanuja.

csak az igazán gazdag számított; a karácsonyi éjszaka óta azonban gazdaggá lett a szegény is, Isten szabad gyermekévé lett a rabszolga is, jóllehet a gazdasági viszonyok nem is változtak. Az embernek értéke tudniillik a ruháról az egyéni becsületre, a hatalomról a jó szándékra, a világ hiúságairól az egyéniségnek és személyiségnek túlvilági súlypontjára terelődött át. Az emberek egy része elhitte, hogy nekik a természetes boldogságon felül az Istennek természet fölött való boldogsága jut osztályrészül s az egész környező világ csak azért van, hogy őket a természetes boldogsághoz esetleg, de a természet fölött való boldogsághoz minden­ esetre megsegítse. Ezzel a hitükkel aztán az egész természetet a természetfölöttiség rendjébe emelték, illetőleg ezen a vonalon látták. Nem tettek többé különbséget szegénység és gazdagság, betegség és egészség, jó sors és balsors között, hiszen az »Istent szeretőknek minden segít a cél felé«. Ez a hit a termé­ szetet a karácsonyi éjszakán felül a karácsonyi eszmék­ hez fűződő egész világnézettel, az úgynevezett keresztény­ séggel gazdagította. Nem ovidiuszi aranykort teremtett, hanem az ősparadicsom helyére a »mennyek országát« varázsolta. Mérhetetlenül boldog ember az, aki ilyen lelkülettel tud járni a városok utcáin és a ligetek sétányain. Nemcsak a mindennapi fizikai természetszemléletből, nemcsak a természetes ember világértékeléseiből, nem­ csak a vallásos ember föllendüléseiből, hanem a hívő ember egész külön Krisztuslátomásaiból meríti gyönyö­ reit. Neki a karácsonyfa nemcsak illatos, örökzöld fenyő ; nemcsak az emberi élet örök értékét dicsőítő örökéltű fa ; nemcsak az Isten lángocskáival és édesA karácsonyi halál, az más! Karácsonykor a fenyőfa gyökerétől, táplálékától megfosztva kerül ugyan a meleg szobába, de érzi, amint a gallyait cicomázó gondos kezek kicsi leveleihez érnek, boldog gyermekkacagást, gyöngéd csókokat hall maga körül, látja a fénylő gyertyácskáira tapadó ragyogó pillantásokat és elfelejti, hogy élete árán jutott ehhez az örömhöz. Kacag örömében s árasztja ajándékképen, hálából az édes illatot. Ezt tudja minden fenyő s ezért várja mindegyik izgatottan az első hó leszálltával a fejszecsapásokat. Erre várt három télen át a kis görbe fenyő is. De bizony hiába várt! Amikor a fejszések szomszédját döngették, illatfelhő­ ket sóhajtott feléjük, hogy észrevegyék s őt is elvigyék, de hiába sóhajtozott. A fejszés emberek továbbhaladtak. A görbe fenyőre csak egy pillantást vetettek s elmentek. Harmadszor haladtak így el mellette. Harmadszor kellett látnia, hogy a vele egykorúakat, egyforma magasságúakat viszik az örömetszerző gyönyörű halálba, de őt otthagyják. Szegény kis szíve csordultig megtelt keserűséggel, bánattal. Rettegve gondolt jövőjére. Végre panaszra nyilt a lelke; egyik közeli öreg rokoná­ nak elmondta bánatát. Az öreg rokon vigasztalta, de ő meghallotta, hogy a mellette álló, nála fiatalabb kis fenyő odasúgott egy másik fenyőgyereknek :

ségeivel megterhelt természet, hanem a Krisztus isten­ emberi eszméjéből fakadó gyönyörű meglátásoknak szimbóluma. S ha van valami, ami őt ebben a boldog szemléletében elbúsíthatja, az csak az lehet, hogy ezernyi ezer ember van, aki vele ezt a szemléletet nem osztja, mert meg sem érti, pedig megérthetné ; ezernyi ezer más élőlény van, amely ezt a szemléletet sohasem oszthatja, mert soha, soha meg sem értheti. De hogy legalább valami részük legyen benne, édességet ad a kicsinyeknek, babát a kislányoknak, játékot a kis­ fiúknak, cipőcskét a mezítlábasoknak, kendőt az asszo­ nyoknak, meleg ételt a férfiaknak, mézes kalácsot a medvéknek, datolyát a majmoknak, napraforgómagot a papagájoknak, kenyeret a tevéknek, sok-sok magot az ég mindenféle ittmaradt madarának, a cinkéknek, a pintyeknek, a szegény proletár verebeknek. Hadd érezze meg minden élő lény, érezze meg az egész világ, hogy nagj-, szent, gyönyörű dolog az a karácsony!

HALHATATLANOK-E

A

FÁK?

í r t a : Rapaics Raymund dr.

II. Ezek után az elméleti vizsgálódások után nézzünk szét a fák birodalmában és vizsgáljuk meg közelebbről, hogy milyen kort érhetnek a fák, mikor jutnak abba a korba, amely számukra a természetes halál közele­ dését jelenti. A tudomány csak a X V I I I . század közepén kezdett foglalkozni a fák korával. Michel Adanson, francia botanikus, abban az időben 14 évig tartózkodott Afrikában a Szenegál-folyó vidékén és ott megismerte az azóta nagy hírnévre vergődött baobabot (Adansonia — Ez a nyomorék görbe azt hiszi, hogy ő is örömet tud szerezni! H a h a h a ! Hogy illenének az ő görbe testére azok a csillogó ékszerek, amiket ránk, egészségesekre szoktak aggatni? H a h a h a ! . . . A kis görbe fenyő majdnem összeroskadt fájdalmá­ ban. Bár tudta, hogy nem olyan egyenes a dereka, mint a testvéreié, még emlékezett arra a viharra, amely gyermekkorában eltörte a derekát. A régi seb még fájt néha, amikor nagy szél hajlítgatta a derekát. De tűlevelei épp oly zöldek, mint a többieké, az illata is olyan édes, mint amazoké . . . Aznap este nem tudta álomba ringatni a lelkét. Ébrentartotta a fájdalom. S ahogy a csillagtalan, sötét éjben kíntól gyötörtén szétnézett, egy angyalt látott lebegve közeledni. Hangosan felzokogott és elsírta a ragyogó angyalnak három esztendő szenvedését. Az megsimogatta beteg törzsét s így szólt: — Az Úr, aki semmi teremtett lényről sem feled­ kezik meg, reád és a hozzád hasonló nyomorékokra különös gonddal vigyáz. Nekünk meghagyta, amikor szolgálatába léptünk, hogy csak akkor engedjük meg, hogy a fejszések kivágjanak, amikor megtaláltuk azt a helyet, ahol nem ér majd csalódás. Mert az egyenes, kackiás testvéreidnek akárki t u d örülni, a legüresebb lelkű ember is, de téged csak érző szívű, igazéletű emberek

Az 1868-ban megsemmisült orolávai sárkányfa, amelynek korái Humboldt 6000 évre becsülte, de legfeljebb 200 é v e s lehetett. Selleny rajza nyomán.

közé szabad vinnünk. Három éve keresem azt a helyet számodra, ahol nem a gerinced görbeségét fogják nézni, hanem hálásan simogatnak tekintetükkel. Azt a helyet, ahol tudják, hogy életed árán szerzel nekik örömet, ahol megérzik, hogy a te illatod édesebb, mint a többi fenyőé, mert az mélyebbről, a lelkedből árad feléjük. Ott majd észreveszik, hogy te nem hullatod le olyan hamar zöld tűdíszedet, mint a többi fenyő, mert a tiédet könnytől ázott lelked és az a vágyad táplálja, hogy mennél tovább, mennél nagyobb örömet szerezz nekik. — Kevesen vannak azok, akiknél mindezt megtalál­ hatom számodra, azért váratunk ilyen sokáig. De meg­ találom, bízzál benne! Talán már jövőre beteljesülhet vágyad s akkor boldog leszel a boldogok között, mert olyan szeretet, olyan boldogság vesz majd körül, amilyet egészséges társaid talán sohasem éreznek. Akkor majd elhiszed, amit m o n d o k : »kiválasztottja vagy te a Lelkek Urának«. Az angyal csókot lehelt a görbe fenyőre s ahogy jött, ellebegett. A görbe fenyő pedig reménységgel telve várja vágya beteljesülését. Nem hallja meg a rossz testvérek gúnyos megjegyzéseit, sajnálkozik rajtuk, boldog, mert érzi a Lelkek Urának szeretetét.

akkor még nem mérték a Föld korát millió évekkel, hanem azt tartották, hogy a Föld mindössze 6000 éves. Mikor tehát Humboldt azt mondta, hogy az orotavai sárkányfa 6000 éves, körülbelül azt akarta mondani, hogy egyenesen a világ teremtése óta él. Sokáig jártak az emberek az orotavai sárkányfa csodálatára, azonban végül az odvas törzsű fát, melynek magassága 18 méter, törzsének kerülete pedig 15 méter volt, 1868-ban ledöntötte a vihar s ma már nyoma sem látható. Újabb vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy Humboldt becslése egészen téves és a sárkányfa nemcsak 6000 éves, hanem még ezeréves kort sem érhet. Néhány évvel ezelőtt Pütter tartózkodott Teneriffa szigeten és ezt az alkalmat arra is felhasználta, hogy a sárkányfák korát meghatározza. Ez nem könnyű munka, mert a sárkányfa egyszikű növény s így nem lehet egyszerűen az évgyűrűkre alapítani a korbecslést. Azonban Pütter másik teneriffai városban, Icodban, olyan sárkányfát k u t a t o t t fel, amely nagyobb volt, mint az orotavai, amennyiben törzsének tizenhét és fél méternyi volt a kerülete, a fa magassága pedig 22 méter. Pütter az icodi sárkányfa korát többféle alapon számí­ t o t t a ki s mindenképen arra az eredményre jutott, hogy legfeljebb 185 éves, de valószínűleg csak 160—170 évet ért. Szerinte a sárkányfa nem éri meg a 200 évet.

Mammutfenyő-erdő Kaliforniában, középen a „The Grizzly Giant" nevű óriási példány.

digitata), magyar nevén majomkenyérfát, amelyről külön monográfiát írt, Linné pedig ezen az alapon Adansonia nevet adott a tudományban ennek az érdekes fának. Az afrikai steppékben szórványosan merülnek fel a magánosan álló baobab-fák és óriási méreteikkel csodálatra ragadják az utazót. Adanson a Szenegál-folyó torkolata környékén olyan hatalmas példányra akadt, amelynek törzse tíz méter átmérőjű volt és elhatározta, hogy megállapítja az óriási majomkenyérfa korát. Összehasonlítva ezt a példányt más, fiatalabb példányokkal, arra a következtetésre jutott, hogy az öreg baobab 5150 éves és mint ilyen nyilván a világ legöregebb fája. Megállja-e a helyét Adanson következtetése? Ujabb vizsgálatok azt mutatják, hogy Adanson tévedett, a tíz méter átmérőjű baobab jóval fiatalabb, mint 5000 éves. Pontos adatokkal azonban a majomkenyérfa korára nézve még nem rendelkezünk. A X V I I I . század utolsó évében a sárkányfa (Dracaena draco) került az öreg fák élére. Mikor a spanyolok 1492-ben Teneriffa-szigetet elfoglalták, Orotava város­ ban — a hagyomány szerint — hatalmas sárkányfát találtak, amelyet már akkor nagyon öreg fának tar­ t o t t a k az orotavaiak. Humboldt 1799-ben ellátogatott az orotavai öreg sárkányfához és annak korát 6000, de legalább 5000 évre becsülte. Abban az időben ennél nagyobb számot nem is használhatott, mert

Nem sokkal később, hogy az orotavai sárkányfáról a 6000 évet akarta leolvasni, Mexikóban járt Humboldt és ott hasonló nagy korral akarta megajándékozni a tulei mexikói ciprusfát. A mexikói ciprus (Taxodium mexicanum), éppen úgy, mint a baobab és a sárkányfa, nem magasságával, hanem törzse és koronája terjedel­ mével kelti fel az ember figyelmét. Tule városka hatal­ mas mexikói ciprusa ma is áll és még mindig sokan járnak csodálatára, amit kétségtelenül meg is érdemel, mert bár csak 35 méter magas, törzse kerülete több mint 31 méter, koronájának kerülete pedig majdnem eléri a 160 métert. Azt tartják, hogy már Mexikó meg­ hódítója, Ferdinánd Cortez is látta ezt a fát, amely­ nek koronája alatt csapatával megpihent és azt Amerika legnagyobb csodájának nevezte. Humboldt sajátságos módon jóval fiatalabbnak becsülte ezt a fát az orotavai sárkányfánál és csak 4000 évet akart a tulei öreg mexikói ciprusnak ajándékozni. Ellenben

Mammutfenyő törzsének keresztmetszete ; a 7 m átmérőjű törzs keresztmetszetén 1000-néI több évgyűrűt olvastak.

annak a kornak egyik legkiválóbb botanikusa, a francia Decandolle ezt a számot felemelte 6000-re. Az újabb vizsgálatok ebben az esetben is lényeges helyesbítést kívántak. Sem a 6000, sem a 4000 év nem bizonyult helyesnek, hanem az összehasonlító mérések szerint a tulei mexikói ciprus kora körülbelül 2000 évre becsülhető. Nézzünk szét most a magasságukkal kiváló fa­ óriások között. A világ legmagasabb fái Ausztráliában nőnek. Ezek a valóban szédítő magasságú óriások az Eucalyptus nemzetség sorából kerülnek elő. Európában csak délen láthatók ültetett példányok, például a Riviérán gyakori az Eucalyptus globulus. Az egyik faj, amelyet Ausztráliá­ ban vangarának neveznek, a tudományban pedig az Eucalyptus amygdalina nevet hordja a manduláéhez hasonló levelei alapján, hiteles mérések szerint elérheti a 155 méter magasságot. Az egész ókor nem ismert ilyen hatalmas magasságú építményt, a középkor is csak egyet alkotott, a kölni dómot. De valamiben még mindig nem szárnyalta túl az emberi technika a vangarafák tudományát, a karcsiíságban. Ezek a másfélszáz méter magasságú óriások ugyanis törzsük alsó részén mindössze 30 méternyi kerületűek. A törzs csak 70—90 méter magasságban kezd ágakat hordani és itt körül­ belül 12 méternyi a törzs kerülete. H á n y éves lehet a kölni dómmal vetekedő magasságú vangaraóriás? Noha ezt a kérdést nem lenne nehéz eldönteni, mert a vangara kétszikű növény és így évgyűrűit meg lehetne számolni erre a célra, eddig senki sem foglalkozott ezzel a kérdéssel és így semmit sem tudunk a legmagasabb fák koráról. Azonban nyilván aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy idősebbek, mint a tulei mexikói ciprus. Magasság dolgában mindjárt a vangara után követ­ kezik az Amerikában a Sierra Nevada nyugati lejtőin honos és elöljáróban már említett mammutfenyő (Sequoia gigantea.) Ezt az érdekes fát csak 1850-ben fedezte fel Lobb, az utazó, de csakhamar világszerte elterjedt híre-neve, mert akkoriban ezt t a r t o t t á k a fák birodal­ mában a legmagasabbnak. A mammutfenyő-erdőkre nyomban felfedeztetésük u t á n rávetette magát a spekuláció, a hatalmas faóriásokat sorra kidöntötték és fájukat felhasználta az ipar. Ma mindaz, ami még megmaradt belőlük, törvényesen védett természeti emlék és csak a törvényes védelemnek köszönhető, hogy mi is elgyönyörködhetünk ezeknek a csodálatos teremtményeknek utolsó óriásaiban. A legnagyobb mammutfáknak régi szokás szerint nevet adtak és így a leghatalmasabb példányok emlékét névleg is őrizzük. Leghatalmasabb volt »Az erdő apja«, amelynek magasságát 142 méterben állapították meg, törzse pedig alól 36 méternyi volt kerületben. A ma még álló mammutfenyők ugyan nem érnek el ekkora magasságot, de 100—120 méteres példányokban a mai ember is elgyönyörködhet. A törzs vastagsága is tekintélyes és a 20—25 méternyi kerületű törzsek ma sem tartoznak a ritkaságok közé. A törzs óriási méretei­ nek szemléltetésére u t a k a t szoktak elvezetni a mammutfenyőn át és erre a célra a törzsben olyan alagutat vág­ nak, hogy a kétlovas szekér kényelmesen áthajthat rajta. A mammutfenyők korával sokat foglalkoztak s ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetjük, hogy a fa­ óriások által elérhető legmagasabb életkort hozzá-

Mammutfenyő törzse, átmérője vagy 9 m,, aljába alagutat vágtak.

vetőlegesen megbecsülhetjük. Abban az időben, mikor egyik hatalmas manimutfen3 ő a másik u t á n dőlt le a fejszecsapások alatt, szerencsére több fának elkészítet­ ték a keresztmetszetét és a hatalmas korongokat világkiállításokon m u t a t t á k be és végül ezek a korongok valamelyik miízeumban fejezték be vándorlásukat. A törzs keresztmetszetét m u t a t ó hatalmas korongokon könnyen és kényelmesen megolvashatok az évgyűrűk és így a fa kora eléggé megközelítő pontossággal meg­ határozható, íme néhány adat! A londoni brit múzeum mammutfenyő-korongján 1335 évgyűrűt számláltak. A newyorki természetrajzi múzeum mammutfenyőkorongja olyan fának maradványa, amely 550-ben csírázott. Chicagóban 1893-ban hatalmas mammutfenyő-korongot m u t a t t a k be a kiállításon, később ezt a korongot többfelé vágták és az egyes darabokat múzeumoknak adták el. Az egyik darab a berlini botanikai múzeumba került s ennek alapján megállapí­ tották, hogy a törzs sugara 2'35 méternyi és az évgjnírűk száma 1316. r

A mammutfenyő múzeumban őrzött korongjai tehát több mint ezeréves korról tanúskodnak. Ámde azok a fák, amelyeknek ezek a korongok ma is tanulságos és tiszteletet ébresztő emlékei, korántsem tartoztak a legvastagabb törzsű példányokhoz. Amerikai kutatók olyan törzsekről számolnak be, amelyeknek kereszt­ metszetén 2000, 3000, sőt 4000 évgyűrűt számoltak.

Az európai Mayr megállapította, hogy a mammut­ fenyő évgyűrűinek átlagos vastagsága 12 milliméter. A fiatal mammutfenyő még 8 milliméter vastag év­ gyűrűkkel kezdi a vastagodást, a századik évben már 5 milliméterre csökken az évg} űrűk vastagsága, az 500. évben 2 5 és az ezredik évben már 1 milliméterre. Ebből következik, hogy a legvastagabb törzsű mammutfenyő-példányok vagy 4000 évesek lehettek. Tudományosan megállapított igazságnak kell tehát elfogadnunk, hogy a leghosszabb életű fák 4000 évet érhetnek. Tarthatjuk-e ezt a kort a legmagasabbnak és feltehetjtik-e, hogy körülbelül ennyi lehet a leg­ hosszabb életű fák természetes életkora, amelyet elérve előbb-utóbb lesújt ezekre a hatalmas óriásokra a halál keze? Mikor a legnagyobb mammutfenyőt, a már említett 142 méter magas »Az erdő apját« ledöntötték, kiderült, hogy törzse belseje egészen odvas és olyan hatalmas üreg tátong a törzsben, hogy a ledöntött törzsbe hosszában 60 méternyire be lehetett lovagolni. A hatalmas faóriás tehát már nem volt hibátlan. Hasonló megfigyeléseket tettek a többi hasonló esetben is. Úgy látszik tehát, hogy a 4000 évet csak kivételes esetekben éri el még a mammutfenyő is, többet pedig még kivételképen sem igen érhet a legnagyobb faóriás sem. Valószínűleg jogosan mondhatjuk tehát, hogy a mammutfenyő természetes legmagasabb életkora a 4000 év és 3000—4000 éves korában a mammut­ fenyőt is eléri a természetes (nem külső és erőszakos') halál. r

4000 év kétségtelenül rendkívül nagy idő és áttekint­ hetetlenül nagy kor. Hiszen a mi közönséges időszámí­ tásunk megelégszik 1930 évvel, a legöregebb fák pedig ennek kétszeresét is megérhetik. De ha a halhatatlan­ sággal állítjuk szembe a 4000 esztendőt, a végtelen idő mellé tesszük ezt a kort, akkor mégis vajmi kicsivé zsugorodik össze. Már pedig, hogy a közmondásnak igaza van és a fák sem nőnek az égig, abból következ­ tethetjük, hogy az ezer évet meghaladó kor még a fák birodalmában is ritka. Az említett mammutfenyőn, baobabon, mexikói cipruson kívül csak az indiai banyán, az európai ciprus, a tiszafa, boróka, a mocsárciprus, a cédrus, a mi erdei fáink közül pedig kivételesen a cirbolya, a lucfenyő, a hárs és a tölgy érhet ezer évesnél nagyobb kort. A fáknak ezek szerint többnyire jóval hosszabb életkort mért ki a természet, mint az embernek, de a halhatatlanságot még a fáknak sem adta meg.

A BUDAPESTI ÁLLATKERT Ú J S Z Ü L Ö T T CÁPÁI. írta:

Szombath

László.

»A Természet« szeptemberi számának »Mi újság az állatkertben ?« című rovatában egy igen érdekes és a maga nemében ritka eseményről számoltam be. Jelentettem, hogy azokból a cápatojásokból, amelyeket április 14-én a rovignoi tengerből kihalásztak és április 18.-a óta az állatkerti aquarium külön költőmedencéjében őriztünk, augusztus 4-én kikeltek a kis ivadékcápák. Vidáman evickéltek, kígyósán lengetve karcsú kis testüket. Igazi macskacápák! Szakasztott olyanok, mint rovignoi szüleik, amelyek talán még most is ott úszkál­

nak a szép San Giovanni örökzöld kis szigete körül, a tenger kék tükre alatt. Mintha még most is látnám a sötét ciprusok között a kis elhagyott kápolna piros tornyát a szelíd áprilisi nap arany özönében. A két macskacápa-tojáson kívül még két tigriscápa-tojás is volt a költőmedencében. Ezekből is ki­ keltek a kis ivadékhalak szeptember 22-én. Igazi tigriscápák! .Szakasztott olyanok, mint a rovignoi öregek. Alighogy kiszabadultak a tojás héjából, tüstént eledel után kezdtek kapkodni. Mintha harapdálni akartak volna, akár a nagy cápák. Talán azt hitték, hogy ott van már előttük a gondviselő tenger terített asztala. A budapesti születésű cápáknak az állatkerti aquariumban sok bámulója akad. Ezek közül az egyik azt kérdi tőlem, hogy mi lesz a kis cápákkal, ha majd fölcseperednek, hisz vannak tíz-tizenkétméternyi hosszú, óriási cápák is. Hogy hová tesszük majd akkor őket, ha ilyen nagyra nőnek. Talán csak nem a városligeti tóba? Az avatatlanok azt hiszik, hogy minden cápa hatalmas, vérengző, tengeri szörny, amely az embert is megtámadj a > és bekapja, akár a kutya a legyet. Mi tagadás benne, hiszen vannak veszedelmes, nagy cápák, valóságos emberevők, de vannak ám jámbor cápák is. Ilyen jámbor fajtából valók a budapesti újszülött cápák is. Azonkívül még lusták is. Az egész napot renyhe tétlenségben töltik a tenger iszapos vagy homokos fenekén. Este azután felkerekednek és zsák­ mány után néznek, akár az éjjeli rablók. Kistérmetűek és hosszúságuk ritkán haladja meg az egy métert. Nagyon falánk halak. Rákokkal, puhatestűekkel és halakkal táplálkoznak; olyanokkal, amelyek együtt élnek velük a tenger fenekén. Garády Viktor egy 80 cm-nyi hosszú tigriscápa gyomrában öt pézsmapolipot talált, még egészen friss állapotban. Úgy ennek, mint a macskacápának párzási ideje a téli hónapokra esik, tojásait pedig tavasszal veti el. Nagyon érdekes, hogyan szokta ezt megcselekedni, úgy az egyik, mint a másik anyacápa. A hal szögletes tojásának négy sarkán egy-egy szarunemű zsinórja van, amely arra való, hogy az állat a tojását a tenger fenekén valami korallhoz, növényhez, vagy egyéb szilárd tárgyhoz erősíthesse. Valahányszor a cápa az egyik tojásától meg akar válni, legelőször is kiröpíti pete­ vezetéke nyílásából a tojás egyik szaruzsinórját, aztán addig úszkál a kiszemelt szilárd tárgy fölött, azt a hasával súrolva, amíg belé nem akadt a zsinór és erősen rá nem csavarodott. Ha ez megtörtént, az anyacápa hirtelen eliramodik onnan, mire az odaerősített zsinór a szó szoros értelmében kirántja a tojást a pete­ vezetékéből. Erre a cápa eltávozik. Néhány évvel ezelőtt az állatkerti aquarium egyik medencéjében szintén ilyen módon akasztotta egy cápa a tojásait a szellőztető-készülék csővezetékére. Az első tojás után következett a második s így tovább, a többi tojással is megismételte ugyanezt a műveletet. A tojás másik három függeléke is csakhamar beleakad a környező tárgyak valamelyikébe. Az így helyhez kötött és a párzás ideje alatt megtermékenyített tojásban azután megindul a leendő fiatal cápa fejlődése. A fejlődés lefolyása meglehetősen lassú; eltart jó néhány hónapig. De átadom a szót I. T. Cunningham-nak, az angol ichtiológia egyik legkiválóbb képviselőjének, aki a

»The natural histoty of the marketable marine fishes of the British Islands« (A brit szigetek értékesíthető tengeri halainak természetrajza) című klasszikus munká­ jában következőképen írja le a macskacápa fejlődésének folyamatát, az elvetett tojástól az ivadékhal születése pillanatáig. »A macskacápa nagy tojása, amint azt a tyúk­ tojásnál látjuk, három részből, és pedig a héjából,

hogy külön hártya burkolná körül. Maga a tojás­ sárgájának a színe persze sárga ; ez félig cseppfolyós és parányi szemecskékből áll. A fiatal ivadékhal fejlődése ezekben a nagy tojások­ ban néhány hónapig is eltart. Történjék ez akár az anyaállat testében, a petevezetékben, akár pedig azon kívül, a tenger vízében. Mind a két esetben a fejlődési folyamat egyforma.

í»

Cápatojások az állatkerti aquariumban és a belőlük kikelt fiatal cápák a homokos vízfenéken.

a sárgájából és a fehérjéből áll. A héja azonban színre, alakra és az anj'ag minőségére nézve, teljesen eltér a madártojásétól. Alakja hosszúkás, négyszögletes. Olyan mint valami kis tarisznya, amelynek négy sarkán a szőlő bajuszára emlékeztető egy-egy szarunemű fonál van. A színe kezdetben szép, fénylő sárga. Olyan, mintha borostyánkőből faragták volna. Később világos­ barna színt ölt. Szívós, rostos és hajlítható szarunemű anyagból van. Mész azonban nincs benne. A mész jelenléte nagyobb mennyiségben teszi a madártojás héját keménnyé és törékennyé. A tojásfehérje sűrű, átlátszó folyadék. Olyan, mint a tyúktojásé. A sárgája a tojás leglényegesebb részét, a tojás szemét tartalmazza, vagyis azt a fehér foltocskát, amely a tojás sárgájának felületén látható. Ez a fehér foltocska pedig voltaképen a petemag, amelyből osztódás folytán a magzat (embrió), ebből pedig a fiatal macskacápa fejlődik. Nem venni észre a tojássárga felületén,

hl

Hölzel felvétele.

Ez a folyamat pedig akkor kezdődik, amikor a hártyán levő mag növekedni kezd. Ilyenkor úgylátszik, mintha a hártya egyik pontján valami karcolás t á m a d t volna, amely hirtelen megdagadt. Ezzel indult meg az embrió fejlődése. Az embrió eleinte nagyon kicsiny a tojássárgája nagy gömbjéhez képest, amelyben tulajdonképen fekszik. A lassan fejlődő és növekvő embriót a tojássárgája táplálja, minekfolytán utóbbi fokozatosan fogy. Mennél nagyobb lesz az embrió, annál kisebb arányokat ölt a tojás sárga gömbje. Amikor az ivadékhal kopoltyurései kialakultak, a rések mögött fonalalakú kopoltyúk képződnek és mint valami finom rojtok, jó sokáig kifelé csüngnek belőlük. Amikor azután az embriónak megvan már a fiatal ivadékhal alakja, vékony és belül üres nyél köti össze a tojássárgájával. Ennek révén pedig a szíkzacskó belseje összeköttetésbe jut a gyomor belsejével. Ez a

csövecske a mellúszók előtt foglal helyet és abban a pillanatban, amikor megszületik a fiatal macskacápa, eltíínik a tojássárgája a nyéllel együtt, amelynek halvány nyoma, mint a köldök helye, ott látható a kis cápa hasán, ahol ezelőtt a tojássárgájának vezeték­ nyele vagy csöve volt. Amint a kis macskacápa megszületett, mindjárt észrevehető rajta, hogy alakja és természete ugyanolyan mint a szülőké s ezeknek életmódját követi. Mihelyt kivackálódott a tojásból, legelső gondja, hogy táplálék után nézzen és ha megpillantja zsákmányát, habozás nélkül ráveti magát, akár a macska az egérre, azzal a mohó falánksággal, amelyet az öregektől örökölt.« Mindezt pedig, amit a kiváló angol halbiológus klasszikus művében egyszerűen, világosan és olyan érthető módon megírt, e sorok írója a budapesti állat­ kerti aquarium egyik medencéjében tenyésztés alá vett cápatojásokon és a belőlük kikelt fiatal cápákon is mindvégig tapasztalta. A macska- és tigriscápa tojása nagyon hasonló, az utóbbi csak nagyobb, erősebb és vastagabb héjú. Hossza 10, szélessége pedig 3-5 cm, míg az előbbié csak 5, illetve 2 cm nagyságú. A tojások csekély számára való tekintettel nem állt módomban, hogy az embriót a keltetés első időszakában

alatt 45 mm-nyit növekedtek. A kis macskacápák hossza születésükkor 85 mm volt. A jó öreg Brehm a macskacápafélék fejlődéséről mindezt még nem t u d t a (pedig sokat tudott!), amikor örökbecsű, nagy munkáját megírta. Nagy kár azonban, hogy az átdolgozott új magyar »Brehm«, a németből átfordítva és az idevonatkozó részt kissé megrövidítve, most is azt a téves megállapítást hozza, hogy a macska­ cápafélék tél elején lerakott tojásaiban »az ébrény már annyira fejlett ilyenkor is, hogy a kis cápa alakját és mozgását jól lehet látni. Miután teljesen kifejlett, feltépi a pete tokját s a hasán függő szikzacskóval együtt elhagyja a tokot.« Ez pedig úgy Cunningham, mint e sorok írójának megfigyelései szerint nem fedi a tiszta valót. Eszerint Brehm-nek nem volt tudomása . arról, hogy a cápafélék, tudniillik az őshalak, nem jönnek a világra szíkzacskóval. Sem azok, amelyek tojásból kelnek ki, sem pedig azok, amelyeket az anyjuk elevenen szül. Nem úgy, mint a pisztráng, a lazac és a legtöbb csontoshal (Teleostei). Ezek tudvalevően szíkzacskóval jönnek a világra, egy darabig belőle merítik táplálékukat és csak akkor néznek zsákmány után, amikor a szikzacskó eltűnik, a fiatal halivadék pedig szakasztott olyan lesz, mint amilyen az anyaállat. A legtöbb cápaféle eleveneket szül, mégpedig egyegy ívásnál meglehetős nagyszámban. Mindegyiknek nagyjából hasonló és aránylag nagy a tojása, de csak igen kevés cápafaj veti el azokat. Az európai tengerek­ ben csupán három teszi ezt, amely hol kisebb, hol nagyobb mennyiségben az Adriában is él. Ezek pedig a macska- és tigriscápa (Scyllium canicula L. és Scyllium stellare L.J, a harmadik a feketeszájli cápa (Pristiurus malanostomus Raj.). Mind a háromnak ugyanaz az életmódja. Az eleveneket szülő cápák nagyon szaporák. Vannak olyanok, amelyek évente többször ívnak és minden alkalommal legalább 20—30 fiatalt hoznak a világra ; sőt vannak olyanok is, amelyek kétszerennyit szülnek. Íg5 pl. a nagy kutyacápa (Galeus canis Bp.) 30-at, 40-et, a kis kutyacápa (Mustelus vulgáris M. H.) 40-et, 60-at szül. Garády Viktor azt írja, hogy a Quarneroban a Maltempo csatornában egy nagy kutyacápát fogott. Hosszúsága másfél méter és súlya csaknem 14 kg volt. Amikor elpusztult és Garády egyik embere a halat fejénél fogva felemelte, meglepődve vette észre, hogy egyre-másra hullanak ki belőle a kis ivadéka' Lk. Számszerint huszonkilenc! A kis cápák hossza 26 5 és 28'5 cm között váltakozott. Még megvolt rajtuk a szikzacskó, amelyből az ivadékcápa tovább táplálkozott volna, amíg ugyanis meg nem születik, hogy azután a szülőkéhez hasonló életmódot folytasson és maga lásson eledel után. r

Vitorlás halászbárka az Adrián a rovignoi kikötő bejárata előtt. Szombath László felvétele.

felbontott tojásokban is megfigyelhessem, mert a keltetési kísérlet sikeres lefolytatása az állatkertre nézve ennél sokkal fontosabb volt. Az életnek látható jele csak a keltetés második havában mutatkozott, amikor a jól átvilágított tojásokban a tojássárgája fölött a fejlődő kis cápa szünetnélküli, fáradhatatlan evickélése már észrevehetővé vált. A negyedik hónaptól kezdve a tojássárgája szinte rohamosan'kezdett fogyni lígyannyira, hogy az utolsó napokon már csak gombostű­ fej nagyságú darab maradt belőle. Szeptember 21-én este azután teljesen eltűnt és 22-én reggelre már ott pihent a kis cápa a medence fenekén. A tojás héját nem tépte fel. O t t volt az teljesen sértetlenül a helyén; szépen kibújt a tojás két végén levő nyílások egyikén. A 155 mm-nyi hosszúságú tigriscápacsemeték 154, illetve 162 nap multán keltek ki a tojásból és két hónap

Garády Viktor más alkalommal a rovignoi vizekben egy csaknem négy méter hosszú kékcápát (Carcharias glaucus L.) fogott, még pedig horoggal. Az odasietett szardiniahalászok a cápát csakhamar agyonverték. Haragudtak rá, mert régóta garázdálkodott ott a kör­ nyéken és sok halásznak a hálóját t e t t e tönkre. Mikor kivitték a szárazra, a gyomrába akadt horog zsinórjá­ val felhúzták egy gerendaállványra, hogy egész hosszá­ ban lefényképezhessék. »De ugyanakkor nagy meg­ lepetésemre •—• írja Garády —• csoda esett meg vele. A kimúlt cápa egy csomó fiatal csemetét hozott a világra.

A félméter hosszú kis cápák egymásután potyogtak ki az anyacápa élettelen testéből, akár a bőség arany­ szarujából a sok Isten áldása és elterültek a földön. Megszámláltam. Harminckettő volt. Harminchárom cápa egy hitvány horoggal! . . . Az elképedt emberek t á t o t t szájjal néztek egymásra.« A fiatal ivadékcápák teljesen fejlett állapotban voltak. A szíkzacskó már nem lógott le róluk és ennek csak a nyoma volt még látható a hasukon. Anyjuk

Templom romjai

„San Giovanni" szigetén Rovigno s z o m s z é d s á g á b a n . Szombalh László felvétele.

tehát közvetlen születésük előtt került horogra és ez okozta halálukat. A kis cápák a petevezeték kitágult részében bújtak ki a tojásból, természetesen a szikzacskóval együtt, amelynek tartalmával egy darabig táplálkoztak. Amikor a táplálék elfogyott, a szikzacskó üres lett és csak­ hamar eltűnt, a kis kékcápák bizonyosan azon voltak már, hogy megváljanak anyjuk testétől, amely a fejlődés folyamán olyan biztos menedéket nyújtott nekik és elszéledjenek a tengerben, hogy ezentúl maguk szerezzék meg élelmüket. A sors azonban másképen határozott. A halál elvitte az anyjukat és vele együtt őket is, mielőtt még megláthatták volna a tenger ragyogó világát.

Á L L A T K U L T U S Z A PRIMITÍV VALLÁSÁBAN.

NÉPEK

í r t a : Kormos Tivadar dr.

A repülőgép és a rádió korszakának embere a kul­ túra és a technika haladásának olyan szédületes magas­ latára emelkedett, ahonnan jogos büszkeséggel tekint­ het vissza az emberiség ködbevesző múltjára ; arra a múltra, amelynek kiinduló pontján a még alig ember­ sorba cseperedett ős, napról-napra meg-megújuló, nehéz kenyérharcát vívta elemekkel, vadállatokkal és embertársaival. Részünkre ez a mult álomvilág csupán, a gyermek­ álmok poézisében fogant költemény, amely azonban nem robinsoni ábránd, nem legenda, hanem a Tegnap valósága ; maga az Élet, minden ridegségével és szép­ ségével egyetemben. A mai kultúrnemzetek fiát a civilizáció és a technika fejlődése magasra emelte a primitív népek fölé, ámde valamikor régen, sok-sok ezredév előtt, a mi művelt­ ségünk sem állt magasabb fokon, mint a kőbaltával hadakozó pápuáé, a csontszerszámaival halászgató eszkimóé, vagy az íjjal, dárdával oroszlánra, orrszarvúra és elefántra támadó afrikai néger törzseké. Minden kul­ túra forrása : az embert körülvevő természet s a tűz első lángralobbantása és az első kőeszköz készítése, meg az elektromosság fölfedezése és az első messze­ hordó ágyú előállítása között csakis fokozati különb­ ségek vannak. A közlekedési eszközök tökéletesedésével rohamo­ san kisebbedtek az idegen világrészek térképein lát­ ható fehér foltok s az ismeretlen területek megismeré­ sével karöltve járt a kultúra térhódítása a mai primitív népek között. Ausztrália ősembere már a múlté, az óceániai szigetek pápuájának a napjai megszámlálvák, a néger társadalom fiai már egyetemre járnak s erősen készülnek a nagy, modern néger birodalom megszerve­ zésére, az eszkimók békés amerikai és dán adófizetőkké váltak s az amerikai indiánok utolsó mohikánja fölött nemsokára megkondul a lélekharang. De — miként az európai népek őstörténetének a tárgyi bizonyítékai ma is beszédes tanúi elődeink primitív életének — azonképen a 20. század pusztulóban levő ősembere sem tűnik majd el nyom nélkül az élet színpadáról. Nem pedig egyrészt azért, mert az átalakulás még akkor is fokozatos, ha annak a modern haladás gyors ütemet diktál; másrészt és főként azért,mert a kőkori viszonyok között élő mai népek ősi kultúrájának írásos és tárgyi emlékeit lázas buzgalommal összegyűjtötte és féltő gonddal őrzi a tudomán} . 7

Századunk minden eddigi kornál szorosabb kapcso­ latba került a természettudományokkal. Haladásunk útja, boldogulásunk lehetősége, jólétünk forrásai mind ezekből indulnak ki s ide vezetnek vissza. A természet­ tudományos megismerés mindennapi szükségletté vált s a természethez való visszatérés gondolata mind nagyobb tért hódít. A háborútól meggyötört, a létért való harcban agyonsanyargatott kultúrember levegőre vágyik, napsugár után áhítozik, a víz hűs hullámait óhajtja; fát, füvet, virágot, állatokat, szóval: ter­ mészetet kíván maga körül, mely vele a mindennapi élet. gj^ötrő gondjait feledteti, testét-lelkét — ha csak rövid időre is — felszabadítja. A sportnak és a test kultuszának napról-napra fokozódó megbecsülése ékes bizonysága annak, hogy az agyoncivilizált emberiség

kivezető u t a t keres abból a súlyos rabszolgaságból, amelyben önnön kultúrája következtében sínylődik. Ez az ú t pedig nyílegyenesen a természetbe vezet. Nemrég egy néprajzi gyűjteményben polinéziai bennszülöttektől szerzett fantasztikus táncmaszkokat láttam s ezek eszembe j u t t a t t á k azokat a furcsa, sti­ lizált barlangi rajzokat, amelyeket a francia barlang­ kutatók úttörői egyik dordognei barlang falán találtak. A vázlatok zergebőrbe bujtatott emberi alakokat ábrá­ zolnak és ugyanolyan táncfiguráknak, állatmaskarák­ nak tekinthetők, aminőkkel majdnem minden primitív nép vallási kultuszában találkozunk. A látottakon elmélkedve, gondolatban elkalandoz­ t a m azokra a tájakra, ahol ilyen vallásos ceremóniák még ma is divatban vannak és elhatároztam, hogy olvasóimat rövid kirándulásra vezetem az őserdők és a puszták civilizálatlan fiai közé, akiknek az életében és Szokásaiban mi európaiak rendszerint csak exotikumot látunk. Pedig a primitív népek élete, hagyo­ mányai és valláserkölcse sokkal közelebb állnak a ter­ mészethez, mint a modern ember kultúrája és éppen nem érdektelen azokat kissé közelebbről szemügyre vennünk. E z t annál is érdemesebb megtennünk, mert a mi köznapi életünkben divatos széthúzás és egymás köl­ csönös lebecsülése közben nem fog ártani kissé a sok­ szor lenézett »vademberek« lelki nívójára leszállanunk ; olyanokéra, mint pl. az állítólag állati butaságban élő grönlandi eszkimók, akikről Nansen, a norvégek nagy utazója megírta, hogy szótárukban olyan fogalmakra, m i n t : árulás, hazugság, pimaszság, gazság, egyáltalá­ ban nincs kifejezés! H á t nem boldog az a nép, amely ilyen fogalmakat nem ismer? A már említett állattáncok kapcsán a primitív népek vallásával együtt járó állatkultuszról szeretnék az alábbiakban egyetmást elmondani. Mindenekelőtt az a kérdés, miben rejlik ennek az állatkultusznak a lényege? Hol férkőzhetünk az ősi néplélek közelébe és mimódon magyarázhatjuk meg a mi felfogásunkkal homlokegyenest- ellenkező megnyil­ vánulásait? Amikor assisi Szent Ferenc Vernia hegyéről el­ távozott,*) hosszas magányának társaitól: az állatok­ tól, mint »kedves testvéreitők búcsúzott. Szertefoszlott gyermekálmaink lehelletét érezzük, amikor azt olvassuk, hogy a jóságos assisi Gubbio vad farkasát is meg t u d t a nyerni a kereszténységnek és »farkastestvér« barátsá­ gosan nyújtotta mancsát a szentnek és tiszteletteljes fejbiccentéssel esküdött neki hűséget. »Napfivér«, »holdnővér«, »sólyomtestvér«, madarak, ti testvéreim valamennyien! Milyen megkapó zene van ebben a középkori dalban, amely talán a legrégibb az emberiség történetében ; oly régi, hogy akármilyen messze nyúlunk vissza a múltba, ezzel mindenütt találkozunk. Már a kezdet kezdetén ott találjuk az állatokat, amelyek persze mai ismereteinkkel össze nem eg}= eztethető, fantasztikus formákban, mint valami színes mese­ ország fantomjai tárulnak elénk. Ez az ősi regevilág még a testvérnél is többnek tekinti az állatot és benne — akárcsak a modern származástan — az emberiség apját, illetve ősét látja. Az állat az istenség s az istenséget állatalakban ábrá,

*) A k ö v e t k e z ő k e t illetőleg v . ö. / . Hart : »Tierkultus u n d Tierfabel« c í m ű m ű v é t . — (H. Kraemer : »Der M e n s c h u n d die Rrde«, Bd. 1.)

zolják. Ugyanaz a szerepe van, mint Prometheusnak a görög mondában, aki az égből tüzet hozott az embe­ reknek s általában minden ősi és eredeti kultúrjavak adományozója lett. A legrégibb kultúrnépek emlék­ művei tele vannak fantasztikus és csodálatos torz­ ábrázolásokkal, amelyekben istenség, ember és állatok a legszeszéh esebb összeállításban szerepelnek. A hatal­ mas asszír birodalom emlékei között óriási szárnyas ló- és oroszlánszobrokat találunk méltóságteljes emberi fejjel. Más szobrok embertesten ülő madárfejet, ismét mások félig bikát, félig embert vagy skorpióembert ábrázolnak, avagy kecske és halak testrészeiből állnak. r

Az egyiptomi állatistenségek sorából legismertebbek: a kosfejű Ammon, a krokodilszerű Sebek, a karvalyfejű Ria, a sakálfejjel ékes Anubis, valamint Apis, a szent bika. A Sphynx viszont a világ minden rejtélyének és titokzatosságának a szimbóluma lett. A bibliából meg­ tanultuk, hogy a kígyó volt a nagy csábító, amely a bűnt és a bűnhődést az emberiségre zúdította ; viszont a görög mitológiából tudjuk, hogy Zeus bika képében rabolta el Európát, de nem átallotta hattyú, sőt hangya alakjában sem megjelenni. Apolló ellenben delfinformát öltött adandó alkalommal magára. Ez a fantasztikus és csodálatos állatvilág azonban legkevésbbé sem a régmúlt idők kizárólagos sajátja, hanem magas kultúrájú mai népek kultuszában is fenn­ maradt. Elsősorban Japánra és Kínára gondolok, amelyek — minden vallással szemben tanúsított türel­ mükben — az állatistenségek régi templomait mai napig fenntartották. Indiában pedig egy istenség képé­ vel sem találkozik az utazó oly gyakran, mint az ele­ fántfejű Ganeza-val, aki lelógó hasával és egyetlen agyarával európai kultúrájú emberre az indiai fantázia leggroteszkebb, ijesztő termékeként hat. Ezek az állat­ istenségek is túlélték az ezredéveket, oltáraik az emberi értelem minden kalapácsütésének szilárdan ellenállnak. Az európai kultúra embere régóta lenézi ezt a — szerinte értelmetlen — állatkultuszt, amelynek a régtől fogva üldözött nyomai éppen ezért nálunk, Európában a legelmosódottabbak is. Szerinte ez a kultusz csakis állatiasan eltompult lélekben, durva és kegyetlen érze­ lemvilágban foganhatott és az annak szolgáló emberek eredettől gonosz természetében leli magyarázatát. A régi zsidó és keresztény vallásérzület csak a meg­ vetendő bálványimádást látta a pogány állatisten­ ségek tiszteletében s úgy vélte, hogy ez csak olyanok felfogásában élhet, akik még nem jutottak el az igazi Isten megismeréséhez. Már a bevezetésben utaltam arra, hogy mai felfogá­ sunk szerint a primitív népek abban az ősi és eredeti kultúrstádiumban vannak, amelyen valamikor az egész emberiség állt és hogy nincs oly magas kultúra, amefy ne ebből a barbár állapotból küzdötte volna fel magát mai nívójára. Az állatkultusz tehát ősrégi és általános világfelfogásban gyökeredzik ; olyanban, amely a kör­ nyezet kényszerítő hatása alatt veleszületett a szabad természet ölén élő emberrel. Es éppen az állatimádásban megnyilvánuló természetesség az, amely ezt a kér­ dést is korunk megoldandó problémái közé sorozza. H a régente csak az emberi szellem bűnös eltévelye­ dését látták ebben s a rideg elutasítással azt már el­ intézettnek is vélték, úgy ma éppen ellenkezőleg az a feladat vár ránk, hog3~ a mult egyéb hagyományai mellett ezt a kultuszt is megértsük s az abban rejlő értelmet és jelentőséget magyarázni próbáljuk.

Ha az állatkultusz értelmetlen őrültség, annál jelen­ tősebb az a tény, hogy az emberi lélek ilyen »képtelen« képzetek számára egyáltalában hozzáférhető; hogy valamikor az egész emberiség istenséget látott az álla­ tokban és hogy az állatkultusznak még a mai vallások némelyikében is jelentős szerepe v a n ! A kérdés egész titokzatossága abban rejlik, hogy mimódon keríthette egykor ez a — mai elképzelésünk szerint lehetetlen — gondolatvilág az egész emberiséget hatalmába? Ennek a felderítése csakis a mai »vademberek« lel­ kületének a tanulmányozása révén lehetséges. H a meghallgatjuk a puszták vad fiát, aki mélysé­ ges meggyőződéssel és áhítattal mesél az ő szent álla­ tainak csodás képességeiről és cselekedeteiről, azt hihetnők, hogy őrülttel van dolgunk. Mi az oka ennek? Hogy van az, hogy ami a primitív ember számára ter­ mészetes, előttünk teljességgel érthetetlen? Ennek csakis az lehet az oka, hogy a mi felfogásunk az állatok­ ról nagy átalakuláson ment keresztül. Mi az emberiség legrégibb állatismeretében m á r csak a mesés elemet látjuk. H a sikerül rájönnünk arra, ami e mesékben valóság, akkor megtaláltuk az átalakulás kulcsát is, amely a természet gyermeke előtt a kultúra kapuját megnyitotta s őt az álmok világából a valóság birodal­ mába vezette. Nálunk az állatkultusz nyomai már csak az alacsony műveltségűek babonáiban és kuruzslásaiban élnek. Komolyabb szerepük csak a csillagászat hagyományai­ ban maradt fenn az állatneveket viselő csillagképekkel kapcsolatban. Bennünket a kultúra haladása nagyon messze terelt az ősvilág rejtelmeitől, amelynek lepecsételt titkait csak most kezdi bontogatni az ősélettudomány. Es amikor letűnt idők egy-egy kőbezárt ősvilági szörnyét gondo­ latban életre keltjük, mindmegannyi Sphjnxről lebbentjük fel a fátylat, amely alól olykor ijesztő formájú rémek: valósággal élt sárkányok tűnnek elő. E mesealakok világa már nem a mi világunk. A szabadban tanyázó »ősember« ellenben minden porcikájával benne él a vadon misztériumában, amely­ ből vallása fakadt s amelynek szentélyeit ma is féltve őrzi. Ő jobban megérti az ősvilág hívó szavát, amely nemzedékről-nemzedékre átöröklődik s az egyén t u d a t a alatt rég letűnt idők állatóriásainak elmosódott képét őrzi. Kétségtelen, hogy az őstermészet embere nem az állattani kézikönyvekben szereplő »állatot« imádja. Az állat, a Mindennap jelensége, a primitív népeket is csak a vadászat, halászat és az állattenyésztés szem­ pontjából érdekli. Nem az erdőn-mezőn kószáló állat az, amelynek a vadon gyermeke o l t á r t ' emelt, mint ahogy téves az a felfogás is, hogy a fétisimádó néger bármely útjába kerülő követ vagy fadarabot otthonába cipel, hogy ott istenségként tisztelje azt. Ellenkezőleg, az istenség megválasztása tudatosan és nagy gonddal történik ; annál gondosabban, mennél magasabbrendű a kultuszt űző nép vallásos érzelemvilága. Nem az állat és nem is az ember az imádat tárgya, hanem az a sok­ féle alakból összetett rejtélyes lény, amely alakját tetszése szerint változtatni képes. Az átalakulás képes­ sége az a nagy misztérium, amely minden csodás és varázs­ latos őshit forrása s a primitív népek minden regéje ilyen metamorfózisokhoz fűződik. A természeti népek tehát nem állatoknak, növényeknek és köveknek emel­ nek oltárt, hanem azt a képességet tisztelik istenükként,

amely embert és állatot egyaránt képessé tesz arra, hogy adott esetekben halandó testét elhagyva, más alakot ölthessen. A »vadember« nem is emeli az állatot maga fölé, hanem összeköti az embert az állattal. Csak mi vagyunk azok, akik állatkultuszról beszélünk, csak mi látjuk úgy, hogy a primitív ember halványként imádja az oktalan állatot, amikor bikának, tigrisnek vagy majom­ nak áldozatot hoz s amikor szent kígyójának a meg­ ölését halállal bünteti. Csak mi látunk egyszerű álla­ tokat e teremtményekben, csak a mi képzeletünket uralj előítélet, hogy a primitív néplélek általunk lenézett lényeket állít az igazi Istenség helyébe. Az ős­ vadon fia azonban a varázserővel felruházott bikában, sasban, farkasban, sakálban, majomban, teknősben és kígyóban többet lát egyszerű állatnál, mert ősi hagyományai arra tanították, hogy higyjen a lélek­ vándorlásban és tisztelje azokat a kiválasztott lénye­ ket, akik hite szerint alakjukat megváltoztatni képesek. »Más világról való vagyok«, mondja büszkén a »kiválasztott« vadember és állatmaskarába öltözik, hogy ezzel a magasabbrendűekhez, a varázserejűekhez való tartozását dokumentálja. A legfantasztikusabb állatmaskarában lejtett varázs­ táncok — aminők Európa őskőkorában is napirenden voltak — uralják a mai primitív népek vallási kultu­ szát. E táncok forrása a materializált lélekben való hit, amelyet olyan élettani jelenségek, mint az álom és a halál, keltettek életre az ősemberben. Az ember fel­ fedezett magában valamit, amit a testétől különálló­ nak gondolt ; s ez a külön életet élő valami a lélek, amely — könnyű matéria lévén — a testet bármikor elhagyhatja, abba visszatérhet és tetszése szerint száll­ hat szabadon bárhová. Ez a felfogás a leglényegesebb elem az ősi vallásban. Gondoljunk csak arra, hogy még az aránylag igen magas kultúrájú régi egyiptomiak hite szerint is az emberben a testen kívül lélek, árnyék, név, múmia és még valami van, aminek Ka a neve. Utóbbi veleszületik az emberrel, áthatja egész egyéni­ ségét, de nem hal meg vele, hanem tovább él, de csak úgy, ha a testet megóvják az enyészettől. A sír a Ka háza s a Ka kedvéért balzsamozzák be és látják el ennivalóval az egyiptomiak halottaikat. Ez a kettős É n , amely az embert lépten-nyomon követi, igen ősi elem s a természeti népek vallásmitoszának lényeges része. Az állatkultusz pedig szorosan összefügg ezzel s tőle el nem választható. A lélekvándorlás tana, az alakváltoztatás legendája és a szilárd hit a magasabbrendűség felé való törekvés­ ben : ezek az élővilág fokozatos fejlődésében lelik leg­ természetesebb magyarázatukat. Az egyén és a család élete rövid ahhoz, hogy a természetben végbemenő vál­ tozásokat érzékelje. Az a félmillió év azonban, amely bennünket az első ember megjelenésének pillanatától elválaszt, már a Föld életében is elég számottevő idő ahhoz, hogy folyamán az emberiség lelkületében az ősi mult megtörtént álmainak emléke gyökeret verjen. Az élővilág s vele az ember is fejlődik tovább, de a régmúlt idők álomvilága ma is él s olykor borzalmas, de örökszép képei átszállnak utódainkra. Csak álmodjunk tovább, hiszen az élet is röpke álom csupán . . .

A KUTYA

ÁLMA.

í r t a : Laczó Viktor dr. A f e l v e t e t t t é m a első p i l l a n a t r a egységesnek látszik. H a a z o n b a n l e g j o b b t u d á s u n k s z e r i n t r ö v i d e s e n felelünk reá, m i n d j á r t k i t ű n i k , h o g y ez a z »idegen e g y e d n e k b e n s ő életére v o n a t k o z ó kérdés« k e t t ő s . A felelet t u d n i i l l i k az, h o g y a kutya álma olyan, mint az emberé, bizonyos levonásokkal. A kettős k é r d é s ennélfogva ez : Milyen a z e m b e r á l m a és m i t kell belőle levonnunk, hogy körülbelül megközelítő fogalmat nyerjünk a k u t y a álmáról. Az e m b e r á l m a ! Évezredek érdeklődésének tárgya! Babonák, vallások, okkultista »tudományok« középpontja! A z e m b e r fele é l e t é n e k lelki v i l á g a ! E l k é p z e l e k egy p a t a k o t , a m e l y e n h i d a c s k a v e z e t k e r e s z t ü l . A h í d o n k i s l e á n y áll, k e z é b e n óriási csokor a l e g k ü l ö n b ö z ő b b mezei v i r á g o k b ó l . P e r c r ő l - p e r c r e b e - b e n y ú l a c s o k o r b a és a h o g y j ö n , l e t é p e g e t i a v i r á g o k s z i r m a i t és játszi szeszéllyel rá­ hinti a z a l u l folydogáló p a t a k felszínére. A k ü l ö n b ö z ő a l a k ú piros, s á r g a , k é k és fehér s z i r m o c s k á k k ö z é t e r m é s z e t e s e n l e v é l k é k és l e v é l t ö r e d é k e k is v e g y ü l n e k , s a m i k o r a p a t a k fodros h a b j a i r a h u l l a n a k , a l e g r e n d e t l e n e b b r e n d b e s o r a k o z v a , r o h a n n a k t o v a . N é m e l y e k k ö z ü l ö k alá is m e r ü l n e k és i s m é t felszínre j u t n a k ; m á s o k e g y m á s h o z r a g a d n a k és i s m é t szét­ v á l n a k ; a m i k o r a p a t a k n a k b o k r o s p a r t j a i m e l l e t t ú s z n a k el, s ö t é t s é g b o r u l r á j u k ; m a j d i s m é t a n a p s u g a r a s , égszínben r a g y o g ó p a t a k r é s z b e n ú s z n a k . É j s z a k a a csillagos m e n y b o l t t ü k r ö z ő d é s é b e n , v a g y z i v a t a r o s felhők v i l l á m f é n y é b e n t á n ­ colnak, m a j d m e g a t e l i h o l d n a k szelíd r a g y o g á s á b a c s ú s z n a k á t , h o g y i s m é t —• valószínűleg egészen m á s s o r r e n d b e n — a h í d o n álló és n e v e t ő a r c c a l szeszélyesen j á t s z a d o z ó k i s l e á n y elé i m b o l y o g j a n a k és újabb szóradékkal megbőviilve, a h í d a l a t t ú j a b b körforgásra i n d u l j a n a k . M e r t ez a z elképzelt p a t a k kis forrásból i n d u l k i , b i z o n y o s ideig k ö r m e d e r b e n folydogál s néhány esztendő multán, — akárcsak a karsztos barlangok folyói — a föld a l a t t t ű n i k el. É z a z allegória n é m i l e g s z e m l é l t e t ő v é teszi a z t a folya­ m a t o t , a m e l y e t érzékelésnek, e m l é k e z é s n e k , k é p z e t t á r s u l á s ­ n a k , t u d a t o n alul levő b e n y o m á s o k n a k , ö t l e t n y e r é s n e k , s z a b á ­ l y o z o t t k é p z e t s o r o z a t n a k , ellenőrzés n é l k ü l s z á g u l d ó f a n t á ­ ziának nevezünk. A m i n k e t k ö r n y e z ő v i l á g o t jelképezi a h í d o n álló l e á n y k a . A s z ü l e t é s ü n k első p i l l a n a t á b a n m e g i n d u l t és k e z d e t b e n tel­ jesen t i s z t á n a k m o n d h a t ó i d e g á r a m b a a s z e m e k ú t j á n a fények és s z í n e k k ü l ö n b ö z ő a l a k ú s z i r m a i , a h a l l ó s z e r v e k ú t j á n a h a n g o k , a szagló s z e r v e k ú t j á n az i l l a t o k és b ű z ö k , az ízlelés szervei ú t j á n az ízek, a t a p i n t á s szervei ú t j á n a h i d e g és meleg é r z e t é n e k , v a l a m i n t a t á r g y a k felületi k ü l ö n b ö z ő s é g e i n e k b e n y o m á s a i h u l l a n a k , m i n t s z i r m o k és l e v é l k é k és m i n d e n f é l e v e g y e s t ö r e d é k ! A z i d e g á r a m felszínre veszi . . . és a pilla­ natnyi figyelésnek liídja a l a t t t o v a r a g a d j a ő k e t . E z e n t ú l m e g m a r a d n a k a b e n y o m á s o k , d e n e m figyelünk r á j u k . E g y e s e k e l m e r ü l n e k m i n d j á r t g y e r m e k k o r u n k idején és n e m l e h e t e t l e n , h o g y c s a k h a t v a n éves k o r u n k b a n k e r ü l n e k i s m é t felszínre. D e b á r m i t ö r t é n j é k is b e n s ő v i l á g u n k b a n , semmi sem törté­ nik megfelelő ok nélkül, m i n t a h o g y a p a t a k felszínén lebegő v i r á g s z i r m o k n a k m i n d e n m o z d u l a t a , i r á n y v á l t o z á s a , lemerülése v a g y felmerülése is m i n d e n k o r v a g y v a l a m i h u l l á m t o r l ó d á s n a k , v a g y v a l a m i kiálló a k a d á l y b a v a l ó ü t k ö z é s n e k , v a g y m á s fizikai o k n a k e r e d m é n y e . V é l e t l e n s o h a s e m f o r d u l h a t elő a b b a n az értelemben, hogy oktalan. D e h a g y j u k el i m m á r az allegóriát, a m e l y b i z o n y o s fokon t ú l c s a k z a v a r o k a t o k o z h a t és t é r j ü n k r á a lehetőség s z e r i n t

k ö z v e t í t é s n é l k ü l v a l ó m e g á l l a p í t á s o k r a , m á r a m e n n y i b e n ez a t i s z t á r a önmegfigy'éléseken alapuló lélektani t u d o m á n y á g m e g e n g e d i . H i s z m á s e g y e d n e k lelki életébe »bele« s o h a s e m b ú j h a t u n k , h a n e m a r r a csakis ö n m a g u n k b ó l v o n h a t u n k le következtetéseket. M i n d e n e k e l ő t t m e g k e l l k ü l ö n b ö z t e t n ü n k h á r o m fő m o z ­ z a n a t o t : a »kívülről« v e t t b e n y o m á s t , a »tudat«-ot és a z i d e g á r a m a i n k b a n e l r a k t á r o z o t t »benyomásemlékeket.« A »kívülről« kifejezésen é r t e n ü n k kell n e m c s a k a k ü l s ő érzékszerveink ú t j á n n y e r t »ismereteket,« j o b b a n m o n d v a »hatásérzeteket,« h a n e m az esetleg s a j á t s z e r v e z e t ü n k b ő l t u d a t u n k r a j u t ó b e n y o m á s o k a t is. H a v a l a k i m e g s é r t i a l á b á t és érző idege k i h a l t , n e m »tud« m e g sérüléséről e g y e b e t , m i n t a m i t esetleg szemével »vesz észre.« D e h a érző idege é p , m e g t u d v a l a m i t a r r ó l is, a m i t fájdalomnak n e v e z ü n k . A »tudat«-ról c s a k k é t d o l g o t j e g y z ü n k m e g . Az első az, h o g y h a s o n l í t egy-egy fel­ g y ú l ó e l e k t r o m o s s z i k r á h o z , m e l y j ö n és t ű n i k . A m á s i k p e d i g az, h o g y m i n d i g csak egy dolog l e h e t a »tudat«-ban, a m e l y esetleg g y o r s e g y m á s u t á n b a n v á l t o z t a t j a t á r g y a i t , d e egy­ szerre t ö b b e t fel n e m ölelhet. N e v e z e t t e s s e m a g á t félre senki a J ú l i u s Caesar-féle t ö r t é n e l m i a n e k d o t á k k a l , a m e l y e k szerint v a l a k i egyszerre t ö b b levelet t u d d i k t á l n i . E z m e g t ö r t é n h e t i k u g y a n , d e csakis a tudatpillanatok tárgyainak gyors váltakozása útján. A benyomásemlékekről pedig azt jegyezzük meg, h o g y a z o k a z i d e g e k b e n á l l a n d ó a n k é s z e n l é t b e n »áramlanak,« — h a s z n á l j u k ezt a k é p e s kifejezést — a k é r d é s az, m i d o b j a ő k e t a t u d a t felszínére? B i z o n y o s m i n d e n e k e l ő t t az, h o g y a z i d e g á r a m u n k b a n elmerülve úszkáló benyomásemlékeket különböző mérgekkel a t u d a t felszínére t u d j u k v e t n i . Az a l k o h o l n a k , az ó p i u m n a k , a morfiumnak m e g v a n az a sajátsága, amelyért aztán sokan s z e r e t i k is, h o g y a b e n y o m á s e m l é k e k n e k t ö m e g é t részben régi összefüggéseikben, r é s z b e n ú j , t e h á t »alkotott« összefüg­ g é s e k b e n a t u d a t v i l l a n y s z i k r á j á n a k fényébe állítja. B i z o n y o s t o v á b b á a z is, h o g y e z e k n e k a m é r g e k n e k , d e valószínűleg e g y é b é t e l e k n e k is, kis mértékű adagolásokban szintén megvan ez a h a t á s u k , c s a k n e m t u d j u k p o n t o s a n ellenőrizni. K i t u d j a , h o g y a z a k i s k u p i c a szilvórium, a m e l y e t v a l a k i evés e l ő t t lehajtott, vagy pedig az a k é t d a r a b töltöttpaprika, amelyet m e g e v e t t , m e n n y i r e h a t o t t az e l a l v á s e l ő t t f e l m e r ü l t e m l é k e k n e k felidézésében v a g y p e d i g a v a c s o r a u t á n m e g í r t c i k k n e k »kigondolásában«? A molekulák birodalmában ezer és ezer ismeretlen ok dönti el úgynevezett lelki életünknek eseményeit. N e m s z a b a d f e l e d n ü n k a z t sem, h o g y a b e n y o m á s e m l é k e k , amelyeket a látásbenyomásoknak túlsúlya miatt képzeteknek is n e v e z n e k , a képzettársulások és s a j á t egyéni elhatározásunk f o l y t á n is l é p n e k t u d a t u n k b a . Meg k e l l a z o n b a n j e g y e z n ü n k , h o g y a k é p z e t t á r s u l á s e g y m a g a n e m eléggé m a g y a r á z z a m e g a jelenségeket. H a t u d n i i l l i k ö t e m b e r nézi a n a p n a k l e n y u g ­ v á s á t , n e m valószínű, h o g y m i n d e g y i k n e k u g y a n a z j u t n a eszébe a n n a k k ö v e t k e z é s e k é p e n , h a n e m az egyik t a l á n az e l m ú l á s r a , a m á s i k G o e t h e v e r s é r e , a h a r m a d i k felesége r u h á j á ­ n a k színére s a n e g y e d i k a r r a g o n d o l , h o g y »jó lesz vacsorázni.* A képzettársulás eme különbözőségének tehát okvetlenül más o k a i v a n n a k . A m i p e d i g egyéni e l h a t á r o z á s u n k a t illeti, teljesen igaz, h o g y h a eleve e l h a t á r o z o m a z t , h o g y a »kutya á l m á r ó k írok, felidézem i d e g á r a m o m b a n a z o k a t a b e n y o m á s e m l é k e k e t , a m e l y e k e t á l t a l á b a n az á l m o k r ó l s z e r e z t e m s a z u t á n a z o k a t , amelyeket különösen a k u t y a álmára vonatkozólag találok a l k a l m a z h a t ó k n a k . E l é g t e h á t felvetni a t é m á t s az r ö g t ö n m a g a u t á n v o n j a a vele k a p c s o l a t b a n lévő e s z m é k e t , h a u g y a n előzőleg m á r v o l t r á a l k a l o m , h o g y ilyen eszmék az i d e g á r a m b a b e s z ó r ó d j a n a k és a b b a n b i z o n y o s r e n d b e s o r a k o z z a n a k . N e m s z a b a d a z o n b a n figyelmen k í v ü l h a g y n u n k , h o g y a t é m a

elvetése és a z a z ú g y n e v e z e t t e g y é n i e l h a t á r o z á s is o l y a n t ü n e t e k , amelyek tijönnek* s amelyek jövetelének kell valami okának lenni. M i é r t j u t e g y á l t a l á b a n v a l a m i t é m a e s z ü n k b e és m i é r t h a t á r o z z u k el m a g u n k a t e r r e v a g y a r r a ? I t t is áll a h í d o n az az i s m e r e t l e n l e á n y k a , aki a t é m a és az e l h a t á r o z á s szirmait dobja a p a t a k b a ! E z e k n e k e l ő r e b o c s á t á s a u t á n az á l m o t a z é b r e n l é t t ő l n e m nehéz m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . Az i d e g á r a m n a k szerepe m i n d k é t á l l a p o t b a n u g y a n a z : benne »jönnek« a benyomásemlékek. Az é b r e n l é t c s a k g á t o l j a e n n e k a j ö v e t e l n e k s z a b a d s á g á t . Az é b r e n l é t b e n t u d n i i l l i k szerepe v a n m i n d e n e k e l ő t t a s z e m n e k , a m e l y e n á t a világosság és a l á t á s h a t á s o k v e g y ü l n e k a z ideg­ á r a m n a k m á r m e g l e v ő b e n y o m á s e m l é k e i k ö z é és e z e k e t el­ b o r í t j á k , e l n y o m j á k , a l á m e r í t i k . A világosság tompítja a fantá­ ziát s a z é r t t ú l s á g o s a n ideges e m b e r e k k ö n n y e b b e n a l s z a n a k el v i l á g o s s á g b a n , m i n t s ö t é t s é g b e n , a m i k o r is a k é p z e t e k s z e r t e l e n ü l m e g r o h a n j á k ő k e t . A myitott szem* a legjobb ki. józanító. A l á t á s és a vele j á r ó e g y é b érzékelések az é b r e n ­ l é t n e k b i z o n y í t é k a i és ö n m a g u n k ellenőrzői. E z e k n e k a l a p j á n m o n d j u k k i ö n m a g u n k r ó l : »Nem alszom, é b r e n vagyok.« S a m i k o r é b r e n l é t k o r v a l a m i m e g l e p e t é s ér m i n k e t , »megcsípjük ö n m a g u n k a t , « h o g y m é g a n y i t o t t s z e m ü n k b i z o n y ­ s á g á t is m e g e r ő s í t s ü k . N e m l e h e t a z t m o n d a n i , h o g y , a m i k o r alszunk, n e m m ű k ö d i k a z é r t e l e m . S o k s z o r j o b b a n , l e g a l á b b is z a v a r t a l a n a b ­ bul m ű k ö d i k , m i n t éber á l l a p o t b a n ! A z t s e m m o n d h a t j u k , h o g y n e m m ű k ö d i k az a k a r a t . I g e n i s , á l m u n k b a n is a k a r u n k és h a t á r o z u n k . A z t s e m l e h e t m o n d a n i , h o g y az á l o m b a n n e m figyelünk, v a g y h o g y n i n c s e n t u d a t u n k . H á n y a n á l m o d n a k m e g h e g y m á s z á s o k a t és ezeknél n a g y o n is figyelnek, s m i n t ­ h o g y az á l o m b a n a b e n y o m á s e m l é k e k a t u d a t felszínére j u t o t t a k , t e h á t t u d a t u n k is v a n r ó l u k . Az a l v á s idején u g y a n m i n d e z e k a képességeink is p i h e n h e t n e k s a z az igazi, ü d í t ő alvás. De amikor álmodunk, csak annyiban különbözünk a m a g u n k éber voltától, hogy külső érzékbenyomásokat n e m v e s z ü n k fel s e z e k n e k a l a p j á n nem gyakorolunk ellenőrzést a z ennélfogva s z a b a d o n á r a m l ó — m ú l t b e l i — b e n y o m á s e m l é k e k felett. S ő t h a a r r a g o n d o l u n k , h o g y n é h a á l m u n k b a n a l á b u n k nincs b e t a k a r v a s akkor úgy látjuk, m i n t h a vízben járnánk, a k k o r m é g a z t s e m m o n d h a t j u k , h o g y semmiféle k ü l s ő érzék­ b e n y o m á s t n e m v e s z ü n k fel, h a n e m a z t k e l l m e g á l l a p í t a n u n k , h o g y n e m éber á l l a p o t b a n n e m e l l e n ő r z ö t t b e n y o m á s o k a t igenis f e l v e h e t ü n k . A k u t y a á l m á n a k p r o b l é m á j a ezek s z e r i n t v i l á g o s a n áll e l ő t t ü n k . A k u t y a á l m a teljesen o l y a n , m i n t a z e m b e r é , c s a k le kell v o n n u n k belőle a z o k a t a b e n y o m á s e m l é k e k e t , a m e l y e k a z e m b e r n é l a nyelvvel v a n n a k e g y b e k a p c s o l v a . N e m a n y e l v v e l , m i n t hangbenyomások tömegével, h a n e m a nyelvvel, m i n t az é r t e l e m eszközével. A k u t y a m i n d e n e s e t r e á l m o d h a t j a a z t , h o g y g a z d á j a rászól és ő e n n e k a r á s z ó l á s n a k s z o k o t t h a n g ­ b e n y o m á s a a l a p j á n m e g is teszi a z t , a m i t é b e r á l l a p o t b a n s z o k á s s z e r i n t a rászólással k a p c s o l a t b a n tőle k í v á n n a k . D e a k u t y a á l m á b a n é p p e n ú g y nem érti az a l a n y és az á l l í t m á n y összefüggését, m i n t a h o g y a z t éber á l l a p o t b a n s e m é r t i . A s z a v a k ­ n a k külső összefüggése m á s é r z é k b e n y o m á s o k k a l t u d a t á b a l é p h e t , d e a s z a v a k n a k e g y m á s h o z v a l ó nyelvtani viszonya a k u t y á n a k t u d a t k é p e s s é g é t éber á l l a p o t b a n és á l o m b a n e g y a r á n t túlhaladja. A k u t y a mindazt álmodhatja, amit éber állapotban t a p a s z t a l és a k é t á l l a p o t k ö z ö t t az a k ü l ö n b s é g , h o g y á l m á b a n n e m történik m e g a k ü l s ő é r z é k b e n y o m á s o k r é v é n s z a b á l y o z ó d ó ellenőrzés. Az e m b e r is m i n d a z t á t é l h e t i á l m á b a n , a m i t á t é l é b e r á l l a p o t b a n , azzal a k ü l ö n b s é g g e l , h o g y é b e r á l l a p o t b a n a külső érzékbenyomások alapján tudatosan ellenőrzi önmagát.

TERMÉSZETRAJZI

KOHOLMÁNYOK.

í r t a : Gaál István dr. VIII.

Legvégére hagytam azokéit a koholmányokat, ame­ lyeket voltaképen csak koholmány-petéknek tekint­ hetünk. Hallottam ugyan már olyan véleményt, hogy a pete- vagy embrióállapotban levő koholmányokkal nem érdemes, tehát nem is kell törődnünk. De ha meggondoljuk, milyen nagy egyik-másik napilap olvasó­ tábora, s ebben a táborban minő nagy lehet a nyom­ t a t o t t betűt föltétlen hitelűnek tekintő olvasók száma, nyilvánvaló, hogy a természettudományos szinezetű »hirlapi kacsatojások« megsemmisítésére minden alkal­ mat meg kell ragadnunk. Annak megvilágítására, hogy még napjainkban is milyen hihetetlen naivitások láthatnak napvilágot az újságokban, az alábbiakban néhány idézettel szolgálok. »Büntető expedícióval a madagaszkári Azurhegységekben« fő-, és a többi közt »Harcban az emberrabló majmokkah alcím alatt négy teljes hasábot kitöltő »útleírás« (?) fest képet Madagaszkárról. Ebből az olvasó arról szerez tudomást, hogy ezen a trópusi nagy szigeten a törpe emberfajokhoz tartozó törzsek is élnek (?), s mint ugyanott előforduló állatokat a gazellát, párducot, hiénát és agutit sorolja fel a szerző. S ha a törpe ember­ fajok s a három előbb felsorolt állat Madagaszkárra való koholása annyiban könnyebb beszámítás alá esik, amennyiben mindezek, ha nem is Madagaszkáron, de legalább Afrika kontinensén magán csakugyan meg­ találhatók, viszont az agutiról (aranynyúl) ma már mindenki tudja, hogy eddig ismeretes mind a tizenkét faja kizárólag csak Dél-Amerikában él. S erre a bak­ lövésre még hatalmasan rá is dupláz a »hajóskapitány« és »utazó« cikkíró, aki szerint emberrabló orang-utánok (sic!) is élnek Madagaszkáron. Pedig ma már az elemi iskolát végzett embernek is tudnia kell, hogy orang-után egj'edül csak Borneo és Szumatra szigetén található ; emberrabló majomról pedig csak kétszáz évvel ezelőtt mertek mesélni az emberek. Szerzőnk viszont a m a d a ­ gaszkári orangokrók épp olyan hajmeresztőén rettenetes, mint teljesen képtelen dolgokat kohol. Hogy a varázslatos hatalmú és misztikus szervezetű szörnyetegről szóló mesék kora még ma sem járt le, élénken igazolja »A tüzes szemű Haramaya csábít és megöl« című, ugyancsak négyhasábos cikk, az előbbi szerző tollából, aki különben hosszú cikksorozatban ismertette (?) a trópusi tájak természeti viszonyait. Ebből a cikkéből különben az elfogulatlan olvasó könnyen megállapíthatja, hogy az író minden természet­ tudományos képzettség nélkül van. »Izgalmas utazás a vérengző fű országában« címen közölt »útleírásban« is hemzseg a sok képtelen naivságú koholmány. Mégpedig eztíttal Dél-Amerikát látja el az író képzeletének szörnyetegeivel. Kezdve az »egyétlen szál üveges tüskéből álló«, arakati (?) nevű ismeretlen kis állaton, s a karavánokat megtámadó (?) pókokon, folytatva a dél-am-erikai tigrisen (?) s a »hegyesszarvú« (?!), hárommázsás (?) tapiron, és végezve a »vérengző fű«-vön. Ez utóbbit egyenesen poliptermészetünek írja le, amely indáival úgy vagdalkozik maga körül, s tígy is szívódik rá az emberre, hogy alig lehet ellene védekezni. Ennek a koholmánysorozatnak ugyanaz a »hajóskapitány« a szerzője. Egy másik, de az előbbivel rokonlelkü író pedig az Észak-Afrikában élő egyik apró pókfajról mesél

teljes komolysággal teljesen légből kapott dolgokat. »Csak egyetlen állat csípje meg az embert, — írja erről a kis pókról, — ha nincs kéznél orvos, aligha jut el élve Suila vagy Wau-el-Kebir első házaihoz.« Egy nagyon régi, s ma is közkeletű koholmány felújításában szintén egyik napilapunk ludas. »Virágos rétet, jegesmedvéket és szénbányát talált egy dán tudós a jégmezők helyett«, rikító betűkkel szedett címmel ellátott cikkében azt írja, hogy Grönland belsejében, ahol általános közhit szerint »csak vége­ láthatatlan jégmezők terülnek el . . . a valóságban gyönyörű virágmező és rengeteg törpefenyő- és törpefűz­ területek vannak, az állatok közül pedig a pézsmák (?), kisprémesek, főleg pedig a jegesmedvék tanyáznak . . . Az expedíció nagyszámú újfajta madarat (!) hozott magával. Ebben az embertől eddig sohasem látott paradicsomban (!?) nagy kőszéntelepek (!!) vannak, melyek majdnem a földkéregig (???) érnek.« S ugyanilyen, vagy talán még súlyosabb beszámítás alá vonandók a hírlapok, s különösen az ifjúsági- vagy gyermeklapok illusztrációi, egyszerűen azért, mert ezek még könnyebben vésődnek az emlékezetbe, mert még az olvasni nem, vagy alig tudókat is megmételyezik. A szerkesztők, kiadók pedig egyszerűen sajtóhibának vagy elírásnak szokták minősíteni, valahányszor rá­ mutatunk pl. arra, hogy a cápáról nem írhatják : ». . . a hajóhoz érve közel, haragosan vizet lövel.« Mert, ha csakugyan vizet, helyesebben a hideg körlégben lecsapódó vízgőzt lövel, bizonyára cettel van dolgunk. De nem folytatom a részletesebb tallózást. Hiszen bizonnyal többünknek élénk emlékezetében vannak még a »300 méter magasságra növő fák«, az Afrika vagy Dél-Amerika belsejében legiíjabban felfedezett, élő, ősvilági szörnyetegek, a halhatatlan tengeri kígyók stb. stb. hírlapi ismertetései. Néhai Bársony István, mintegy tíz év előtt a napilapokból, különösen a vadá­ szatot érintő több természetrajzi baklövést gyűjtött össze, s ezt a bokrétát újabban egy álnevű író a »Nimród Vadászujság« hasábjain jó néhány csodabogárral még meg is toldotta.

* S hogy immár végét szakítom a koholmányok végeláthatatlan sorának, ennek kettős oka van. Az egyik, hogy ezúttal nem tartom célszerűnek sem lapunk szerkesztőjének, sem pedig az olvasók táborának türelmét és figyelmét még hosszasabban is erre a tárgyra irányítani. Jól bevált példaszó : »Ki sokat markok . . . De másfelől számolnom kell az olvasó logikájával is. Mindenfajta logikának eredendő hibája ugyanis, hogy könnyen általánosít és ilyenkor . . . kisiklik. Az általánosításra hajlamos olvasó könnyen ragadtatja el magát olyatén megállapításra, hogy : ». . . a ma is csiraképes természetrajzi koholmány vájjon nem teszi-e valószínűvé, hogy mai természetrajzi ismereteink jórésze már a közel jövőben . . . szintén koholmánynak fog majd bizonyulni?« Más szóval : a koholmányok gyakorisága és általános elterjedése azt a látszatot keltheti, mintha azok kiírthatatlanok lennének. Akár­ csak a verebek, vagy a szúnyogok! Az első pontot illetően azonban hangsúlyozottan hivatkozhatunk arra, hogy noha a mai természet­ vizsgáló tévedésének is megvan a lehetősége, ez mégis sokszorta kisebb, mint volt hajdanán. A mai meg­ figyelések gyakorisága, pontossága, a módszerek töké­ letesedése, s a tudományos kritika szigorúsága mind­ mind alkalmas arra, hogy a koholmány-jellegű új

természettudományi híradást már csirájában elfojtsa, megsemmisítse. Mindenki megnyugodhatik tehát abban, hogy a napjainkban szárnyrakelő koholmánynak csak kérész-élete lehet. Viszont ezzel szemben áll az, hogy a régi kohol­ mányok kiirtása szinte érthetetlenül sok nehézségbe ütközik. Ennek legfőbb oka bizonnyal az ember maradi­ ságra, mondjuk enyhébben : konzervativizmusra hajló természete. De ezekkel a régi, sokszor valósággal patinát szerzett koholmányokkal is le kell végre számolnunk. A gyökeres írtásnak itt csupán két út j ára óhaj tok röviden rávilágítani. Mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb kohol­ mányt gyermekkori olvasmányaink és tankönyveink plán­ tálták emlékezetünkbe. Ebben a korban szerzett ismeretek nagyon mélyen vésődnek agyunkba, másfelől pedig a gyermek a könyvet feltétlen megbízható, csalatkozhatatlan forrásnak tekinti. Ami magában véve természetesen egészen helyes! Hiszen mi is, amikor a koholmányok ellen síkraszállunk, harcunkban főként a könyvek segítségét óhajtjuk igénybe venni. Arra kell tehát szigorúan ügyelnünk, hogy az ifjúság számára írott müvekben, vagy általában a népszerűsítő irodalom termékeiben, s legelsősorban a tankönyvekben egyetlen egy koholmány se húzódhassék meg. Kitűnik tehát, hogy a természetrajzi koholmányoknak csírá­ jukban való elfojtásuk érdekében is könyörtelenül ki kell pellengéreznünk az olyan népszerűsítő opusokat, amelyekben a szerző a páviánokat az emberszabású majmokkal, a kaolint mésszel, a csigát kagylóval cseréli fel és téveszti össze, másfelől pedig a fecskékről — ha csak a sorok közt is — azt hirdeti, hogy három kg.-nál súlyosabb madarak. A könyvek útján terjedő koholmányoknak azonban aránylag könnyűszerrel állhatjuk útjukat. Hiszen ma már minden tényező belátja, hogy a természettudomá­ nyokat érintő iskolai könyveket megfelelő szakemberek­ nek kell átnézniök. Ilyen irányú fokozott ellenőrzés, vagy előzetes kritika következtében tehát a tanköny­ vekbe »tudományos kacsa« csak a legritkább esetben juthat bele. De ha a mai gyermek nem is, a felnőtt annál- gyak­ rabban ütközhetik belé ebbe az irodalmi állatfajba. Szájhagyomány, szépirodalmi művek és — last, but not least — hírlapok útján. S a hírlapok terén már jóval nehezebb az orvoslás, mert az újságíró gyors munkája bizonyos fokú felületes­ séggel is jár. I t t tehát csak az ajánlható, hogy a bizonyos könynyebb fajsúlyú lapokban közölt »tudományos szen­ zációt* minden olyan esetben teljes kétkedéssel kell fogad­ nunk, valahányszor az illető cikknek nem valamelyik ismertnevű szakember a szerzője. Komolyabb napilapok különben ma már rendesen legalább egy-két természet­ tudományosan képzett munkatársat is szerződtetnek. De ha mindjárt az »elpusztíthatatlan lernai hidra« módjára viselkednék is a természetrajzi koholmány, a harcot mégsem adhatnók fel ellene. Mert úgy gon­ dolom, hogy különösen ma, a rádió korában, rettenetesen disszonáns az olyan mértékű természetrajzi tájékozat­ lanság, amely a »majomhíd«-ról, a »jó orrú keselyürők, az »emberrabló orangrók, a »hegyesszarvu tapirrók, a »vérengző fű«-ről szóló, vagy az ezekkel egyenlő rangú koholmányokat készpénzül veszi.

MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. A M. Kir. Madártani Intézet asszisztense.

AZ EGERÉSZÖLYV ÉS G A T Y Á S Ö L Y V TÁPLÁLKOZÁSA. í r t a : Vasvári Miklós dr. Ez. a k é t m a d á r v a l ó j á b a n m e g é r d e m l i , h o g y e g y ü t t t á r g y a l j u k ő k e t és pedig n e m c s a k a z é r t , m e r t m i n d a k e t t ő ölyv, de a z é r t is, mivel t u l a j d o n k é p e n i j e l e n t ő s é g ü k is u g y a n ­ a b b a n az i d ő b e n , é v s z a k b a n lép igazán e l ő t é r b e és a l e g t ö b b s z ö r közös sors az o s z t á l y r é s z ü k , végzetük. L á s s u k ő k e t k ö z e l e b b r ő l ! M i é r t főleg az ősz és tél a s z e m b e t ű n ő b b e n előfordulási i d e j ü k ? Az egerészölyv-re (Buteo communis Less.) n é z v e ez a megállapítás mindenesetre csak némi fentartással fogadható el, m e r t hiszen ez r e n d e s fészkelő m a d a r u n k . K ö z é p n a g y s á g ú r a g a d o z ó i n k k ö z ü l a l e g g y a k o r i b b fészkelő, á m b á r t e t e m e s e b b s z á m b a n , ú g y látszik, i n k á b b v i d é k e n k é n t , k ü l ö n ö s e n a d o m b o s és előhegyes t á j a k o n fordul elő. Az Alföldön i n k á b b g y é r fészkelőnek t a r t h a t ó és a k á r h á n y , s z á m á r a látszólag k e d v e z ő v i d é k e n e g y á l t a l á b a n n e m fészkel. T u l a j d o n k é p e n vonuló m a d á r , a m e l y az országos k ö z é p n a p szerint m á r c i u s 3-án érkezik h o z z á n k , t e h á t egyik l e g k o r á b b a n érkező m a d a r u n k . Ősszel o k t ó ­ b e r és n o v e m b e r h a v á b a n t á v o z i k . De, h a a n á l u n k fészkelő egerészölyvekel is k ö l t ö z n e k , é s z a k ielől á t v o n u l ó v a g y esetleg itt telelő m á s p é l d á n y o k é r k e z n e k h o z z á n k , ú g y h o g y végeredm é n y k é p e n az egerészölyvet ú g y s z ó l v á n egész éven á t , de ősszel­ t a v a s s z a l és esetleg télen mégis n a g y o b b s z á m b a n l á t h a t j u k . Az egerészölyv t á p l á l k o z á s á n a k k u t a t á s á t — amivel itt. k ü l ö n ö s e n foglalkozni ó h a j t o k — m á r régen e l k e z d t é k , d e az m é g m a s e m szünetel, m e r t é r t h e t ő o k o k b ó l az a n y a g o t k i m e r í ­ t e n i a n n á l is k e v é s b é lehet, mivel m a d a r u n k j e l e n t ő s é g é t az e m b e r r e v a l ó v o n a t k o z á s a i b a n k é t részre kell t a g o l n u n k , lévén t á p l á l é k a főleg a m e z ő g a z d a s á g i jelentőségű r á g c s á l ó k t ö m e g e , de m á s r é s z t — l e g a l á b b is n é h a és j o b b á r a k i s m é r t é k b e n v a d á s z g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l is s z á m b a j ö n . A n n y i t a z o n b a n m á r előlegezve k i m o n d h a t u n k , h o g y az egerészölyv elnevezésé­ ben az »egerész« jelző n a g y o n megfelel a v a l ó s á g n a k és pedig s o k k a l t a j o b b a n , m i n t a »galambász« jelző a h é j a n e v é b e n — a m e l y szerencsére m i n d j o b b a n el is m a r a d o z i k a h a s z n á l a t ­ b a n — v a g y a »békászó« jelző a b é k á s z ó - s a s r a n é z v e . Az összes nappali, tehát szorosanvett ragadozó madarak közt az egerészölyv táplálkozik leginkább egérrel. E z a m a d á r t e h á t m é g a v ö r ö s vércsénél is n a g y o b b e g é r p u s z t í t ó , m é g s e m á t a l j á k a k á r ­ h á n y s z o r a veszedelmesen m e g g y a n ú s í t ó és u g y a n c s a k h a n g ­ z a t o s »nyúlászó k á n y a « n é v v e l illetni. A t á p l á l é k á r a v o n a t k o z ó f ő b b vizsgálati e r e d m é n y e k e t az a l á b b i a k b a n k ö z l ö m . A l e g t e r j e d e l m e s e b b a n y a g o t és pedig összesen 1237 egerészölyv g y o m o r t a r t a l m á t , . Rörig v i z s g á l t a m e g . L e g t ö b b — 1896 d a r a b — v o l t b e n n ü k az »egér«, v a g y i s a k i s e b b pocokféle (mezei p o c o k stb.) és »igazi« egér, a z u t á n 10 v í z i p o c o k (pocokféléink l e g n a g y o b b faja), 3 p a t k á n y , 57 hörcsög, 4 m ó k u s , 17 fiatal m e z e i n y ú l , 16 e s e t b e n öreg m e z e i n y ú l , 12 ü r e g i n y ú l , 4 esetben ő z m a r a d v á u y o k , 115 v a k o n d , 104 c i c k á n y , 10 h e r m e l i n és m e n y é t , 18 fogoly, 11 fácán, 6 g a l a m b , 4 h á z i t y ú k , 44 különféle m a d á r , 40 g y í k (Lacerta), 26 l á b a t l a n g y í k v a g v »törékeny kuszma«, 6 vízisikló, 186 b é k a , 6 hal ; r o v a r m a r a d v á n y o k a t összesen 245 ö l y v g y o m r á b a n t a l á l t . N é m e t o r s z á g b a n m á s o k is v i z s g á l t á k a z egerészölyv t á p l á l k o z á s á t , r e á n k n é z v e a z o n b a n l e g f o n t o s a b b , h a az említett németországi anyaggal szembeállítjuk a Magyar­ országon elejtett ölyvek g y o m o r t a r t a l m á n végzett vizsgálatok e r e d m é n y é t . N á l u n k Greschik Jenő dr. 195 egerészölyv g y o m o r ­ t a r t a l m á t v i z s g á l t a m e g (Aquila, 1910 és 1923/24) és m i n t e g y 219 pocok- és egérfélét t a l á l t b e n n ü k , a z o n k í v ü l 2 hörcsög, 1 ü r g e , 16 v a k o n d , 15 c i c k á n y , 1 e s e t b e n s ü n d i s z n ó t ü s k é i , 3 m e n y é t , 1 e s e t b e n n y ú l s z ő r , 7 fogoly, 1 fürj, 4 v a r j ú , 3 szajkó, 1 h á z i t y ú k , 1 h á z i g a l a m b , 7 k i s e b b m a d á r , 14 gyík, k ö r ü l b e l ü l 15 b é k a v o l t a k k i m u t a t h a t ó k ; a r o v a r o k a t pedig főleg a t ü c s ö k k é p v i s e l t e . H a ezt a k é t l i s t á t összehason­ lítjuk, a k k o r k i t ű n i k , h o g y az egerészölyv t á p l á l é k a n á l u n k is u g y a n a z , a m i N é m e t o r s z á g b a n . T e h á t főleg egérfélékkel t á p l á l k o z i k , elég n a g y m é r t é k b e n r o v a r e v ő , h a t e h e t i , h é b e h ó b a a m a d a r a t , k ü l ö n ö s e n a fiókát is elfogja, a n y u l a t , :

foglyot pedig v a g y f i a t a l k o r b a n v a g y pedig s e b z e t t , e l g y e n g ü l t v a g y b e t e g á l l a p o t b a n ejti z s á k m á n y u l . A »szabály« t e h á t m i n d i g az, h o g y f ő t á p l á l é k a a »mezei egér«-félékből k e r ü l k i ; persze ez a s z a b á l y is m e g t ű r i a k i v é t e l t . A g y o m o r t a r t a l o m m e g v i z s g á l á s a k ö r ü l az a kifogás s z o k o t t felmerülni, h o g y ebből a t á p l á l k o z á s r a n é z v e b a j o s á l t a l á n o s k é p e t n y e r n i , mivel egy-egy g y o m o r t a r t a l m a c s u p á n arról világosít fel b e n n ü n k e t , h o g y a m a d á r é p p e n elejtésekor v a g y kevéssel a z e l ő t t , m i t e v e t t . É p p e n e z é r t a v i z s g á l a t t e r é n lehetőleg a megfigyelések s o r o z a t o s s á g á t k e r e s s ü k és k ü l ö n ö s e n a »köpetek« v i z s g á l a t a v e z e t b e n n ü n k e t i g a z á n e r e d m é n y h e z . Az egerészölyvtől, k i v á l t fészkelése idején, sajnos, nehéz bőséges k ö p e t a n y a g h o z j u t n i , a m i pedig a l e g f o n t o s a b b v o l n a , m i v e l a fiókák, lígy látszik, j ó r é s z t a fészekbe h á n y j á k k i k ö p e t ü k e t , az t e h á t n e m h u l l le a földre. A fészek t á j á n sokszor alig t a l á l ­ h a t ó k ö p e t , a m i b ő l Uttendörfer a r r a k ö v e t k e z t e t , h o g y az öreg m a d a r a k fiókáikat főleg o l y a n á l l a t o k k a l (pl. b é k á k k a l , h e r n y ó k k a l stb.) e t e t i k , a m e l y e k u t á n n e m m a r a d n y o m , vagyis, a m e l y e k n e m s z o l g á l t a t n a k a n y a g o t a k ö p e t k é p z é s r e . K ü l ö n b e n is a n a p p a l i r a g a d o z ó m a d a r a k k ö p e t e s o k k a l k e v e s e b b k u t a t á s i lehetőséget n y ú j t , m i n t a b a g l y o k é , m i v e l e b b e n a c s o n t r é s z e k k e v é s b é m a r a d n a k m e g v a g y pedig n a g y o n h i á n y o s a n v a n n a k m e g , a m i a z s á k m á n y u l szolgált á l l a t o k m e g h a t á r o z á s á t n a g y o n m e g n e h e z í t i . Másszóval, a n a p p a l i r a g a d o z ó m a d a r a k emésztése a l a p o s a b b , h a t á s o s a b b , mint a baglyoké. Az egerészölyv k ö p e t e i r e v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k k ö z ü l n e v e z e t e s Collinge-6, aki 398 d a r a b angliai k ö p e t e t v i z s g á l t m e g és b e n n ü k 333 egeret és p o c k o t t a l á l t , t o v á b b á 1 v a k o n d o t , 22 üregi n y u l a t , 1 fajdot, 8 v a d g a l a m b o t , 18 k i s e b b m a d á r m a r a d v á n y a i t , e z e n k í v ü l feltűnően sok b o g a r a t , így 72 f u t ó ­ b o g a r a t (Carabidae) és 1664 ganéj t ú r ó t (Geotrupes). Floericke*) 2070 k ö p e t e t - - a m e l y e k gyűjtési h e l y e : Oberhessen, W ü r t e m berg, H a n n o v e r és L e n g y e l o r s z á g — a k ö v e t k e z ő e r e d m é n n y e l vizsgált m e g : k i m u t a t h a t ó v o l t 4380 k i s e b b p o c o k , 56 vízi­ pocok, 125 valódi egér, 23 p a t k á n y , 61 h ö r c s ö g és ü r g e , 41 m e z e i n y ú l , 19 ü r e g i n y ú l , 8 fogoly és fácán, 18 kis m a d á r , 1 csóka, 36 h ü l l ő , 33 b é k a , 31 b o g á r , 370 s á s k a és t ü c s ö k , 22 h e r n y ó , 59 e s e t b e n d ö g és h ú s , v a g y i s 5086 k á r o s á l l a t t a l s z e m b e n 196 h a s z n o s . A f e n t e b b i e k s z e r i n t t e h á t n y ú l és fogoly is szerepel az ö l y v é t l a p j á n . Csakhogy figyelembe kell v e n n ü n k a z t a k ö r ü l ­ m é n y t is, h o g y az egerészölyv szerezhet iigyan m a g á n a k n y u l a t v a g y foglyot, á m d e l e g t ö b b s z ö r az e m b e r v a g y v a l a m e l y ügyesen v a d á s z ó r a g a d o z ó m a d á r segítségével j u t h o z z á . M e r t , hogy az ö l y v n e m ü g y e s v a d á s z , ez b e b i z o n y í t o t t t é n y , ellenben g y a k r a n e l k o l d u l j a a h é j a és v á n d o r s ó l y o m z s á k m á n y á t . V é g e r e d m é n y k é p e n t e h á t összegezve a dolgot, az egerész­ ölyv, m i n t e m l í t e t t e m , főleg a p r ó r á g c s á l ó k k a l él. Angliai, n é m e t - , lengyel- és m a g y a r o r s z á g i a n y a g a l a p j á n s i k e r ü l t ezt m e g á l l a p í t a n i , vagyis á l t a l á n o s é r v é n y ű e r e d m é n y k é n t d e r ü l t ki, h o g y h a s z n o s m a d á r . I t t e m l í t e m m e g , h o g y Dombrowski Róbert R o m á n i á b a n a n y á r o n e l e j t e t t ö l y v e k g y o m r á b a n n a g y o b b r é s z t h ü l l ő k e t t a l á l t . E z t az u t ó b b i t á p l á l k o z á s i jelenséget f o n t o s n a k t a r t o m a z é r t , m e r t e z á l t a l é s z r e v e h e t ő v é válik, h o g y m e n n é l j o b b a n h a l a d u n k délkelet, illetve délfelé, a n n á l i n k á b b veszik á t a h ü l l ő k a r á g c s á l ó e m l ő s ö k s z e r e p é t a ragadozó m a d a r a k étlapján. K ö n n y e n érthető, hogy miért. A h ü l l ő k u g y a n i s a déli v i d é k e k e n n a g y o b b m e n n y i s é g b e n v a n n a k k é p v i s e l v e és e z é r t b ő v e b b e n n y ú j t a n a k t á p l á l é k o t s a m i k o r az emlősféle a s ű r ű n ö v é n y z e t b e n v a g y m á s rejtek­ helyen m e g b ú j i k , a h ü l l ő k a z o k , a m e l y e k g y a k r a n t a r t ó z k o d ­ n a k , s ü t k é r e z n e k »fedezékmentes« h e l y e k e n és így a r a g a d o z ó m a d á r n a k alkalmat nyújtanak zsákmányolásukra. Ezzel k a p ­ c s o l a t b a n t e s z e m s z ó v á v ö r ö s v é r c s é n k n y á r i g y í k e v é s é t is. Az egerészölyvvel s z e m b e n a gatyásölyv (Archibuteo lagopus Brünn.) i g a z á b a n csak téli v e n d é g ü n k . E z o k t ó b e r b e n kezd h o z z á n k é r k e z n i , i l y e n k o r n á l u n k m é g c s a k s z ó r v á n y o s a n t a l á l h a t ó és c s a k n o v e m b e r b e n v á l i k megjelenése á l t a l á n o s a b b á . A z u t á n m á r c i u s i g , áprilisig ú g y s z ó l v á n m i n d e n n a p o s jelenség. Ilyenkor nálunk a gatyásölyv a leggyakoribb ragadozó m a d á r és h a az egerészölyv s z á m a r á n y b a n á t m e n e t i l e g n é h a v e t e k s z i k is vele, m é g i s n é h á n y m á s ragadozófajon k í v ü l , m i n t a m i l y e n e k a karvaly (Accipiter nisus L.) és a kis sólyom (Falco aesalon Tunst.) a l e g á l t a l á n o s a b b téli r a g a d o z ó n k . T e r m é s z e t e s e n n a g y s á g a r é v é n is feltűnik, d e , h o g y o l y k o r a n á l a k i s e b b fajoknál is t e t e m e s e b b s z á m b a n f o r d u l h a t elő, a z t csakis az i d ő n k é n t r e á n é z v e k e d v e z ő egérbőségnek tulajdoníthatjuk, amely l e h e t ő v é teszi, h o g y a t ö m e g e s t á p l á l é k m i a t t egyidejűleg *) Ezt a vizsgálatot Uítendörfer nem említi meg munkájában; talán mert valamelyest megbízhatatlannak látszott. A köpetekből pl. békákat kimutatni nehezen lehet.

t ö b b p é l d á n y is m e g é l h e t a r á n y l a g k i s e b b t e r ü l e t e n . E z m a g y a ­ r á z z a m e g , h o g y a g a t y á s ö l y v m i é r t v á l h a t i k t é l e n az alföldi tájnak éppolyan gyakori ragadozójává, mint amilyen nyáron a vércse. A g a t y á s ö l y v fészkelőterülete az északi t u n d r á k t á j a és nemcsak hazánkból, d e az északi f a j o k b a n mégis csak g a z d a g a b b N é m e t o r s z á g b ó l sincs fészkelése bebizonyítva. E z t azért szük­ séges h a n g s ú l y o z n i , m e r t a m a g y a r m a d á r t a n i i r o d a l o m b a n is t a l á l h a t ó k h a z a i fészkelésére v o n a t k o z ó a d a t o k (1. Chernél : M a g y a r o r s z á g m a d a r a i ; Petényi J. S.: M a d á r t a n i t ö r e d é k e k stb.) K ü l ö n ö s e n idegenszerű, h o g y é p p e n D é l m a g y a r o r s z á g k é t v i d é k e — T e m e s v á r és B a r a n y a m e g y é b e n a K e s k e n d i e r d ő — is s z e r e p e l t e b b e n az összefüggésben, m á r pedig a g a t y á s ö l y v n e k állatföldrajzi o k o k b ó l i g a z á n nincs o t t s e m m i »jussa« fészkelési i d ő b e n . N é h á n y évvel e z e l ő t t is T e m e s v á r v i d é k é r ő l j e l e n t e t t e valaki, hogy a gatyásölyv két példánya augusztusban került o t t k é z r e . E g y k é s ő b b i a l k a l o m m a l a z u t á n az illetőnek m e g ­ m u t a t t a m a törpesas kitömött példányát, mire reáismert b e n n e az állítólagos g a t y á s ö l y v r e . A m i a g a t y á s ö l y v n e k sok e m b e r s z e m é b e n v a l a m i k ü l ö n ö s ­ sége, az a s a s o k é r a e m l é k e z t e t ő tollas csüdje, amellyel — a c s u p a s z l á b ú egerészölyvvel s z e m b e n — c s a k u g y a n v a l a m e l y e s t k o m o l y a b b , m o n d j u k sasszerű b e n y o m á s t k e l t . E n n e k d a c á r a le kell s z ö g e z n ü n k , h o g y a g a t y á s ö l y v s e m m i v e l s e m »több« fajtestvérénél.*) A tollas c s ü d e g y é b k é n t é p p e n n e m lényeges e l k ü l ö n í t ő bélyeg, m e r t az egerészölyv t o l l a t l a n és a g a t y á s ö l y v ú j j a k i g t o l l a s csüdje k ö z t szép á t m e n e t e t l e h e t t a l á l n i , a m e n n y i ­ b e n az egerészölyv K ö z é p - és K e l e t á z s i á b a n élő egyik alfajá­ n a k (Buteo c. faponicus Temm. et Schleg.) csüdje elölről t ö b b n y i r e félig és o l y k o r k é t h a r m a d r é s z b e n tollas ; a s z i n t é n j ó r é s z t c s u p a s z c s ü d ű s a s ö l y v v a g y fehérfarkú ö l y v (Buteo ferox Gm.) k ö z é p á z s i a i alfajának (Buteo ferox hemilasius Temm. et Schleg.) l á b a p e d i g elölről, n o h a ingadozó m é r t é k b e n , d e hol e g y h a r m a d r é s z n y i r e , hol egész az ú j j a k i g , mégis tollas, m i n t a g a t y á s ö l y v é . E n n e k a l á b b u r k o l a t n a k célja t e r m é s z e t e s e n n e m a z s á k m á n y u l szolgáló r á g c s á l ó k h a r a p á s a ellen v a l ó védelem. E g y e s e k a g a t y á s ö l y v e m l í t e t t t e k i n t é l y e s e b b külsejéből is k ö v e t k e z t e t v e , t a l á n m e r ő előítéletből, m i n d u n t a l a n n y ú l és f o g o l y r a b l á s o k a t t u l a j d o n í t a n a k n e k i . I g a z , h o g y a g a t y á s ­ ö l y v kissé n a g y o b b és v a l a m i v e l s ú l y o s a b b , erősebb az egerész­ ö l y v n é l , de t á p l á l k o z á s á t t e k i n t v e mégis c s a k ö l y v és m i v e l az e g e r é s z ö l y v e t elég részletesen t á r g y a l t u k , e z ú t t a l r ö v i d e b b e n is v é g e z h e t ü n k vele. V a d á s z á s i m ó d j a h a s o n l ó az egerészölyvéhez, d e g y a k r a b ­ b a n függöget (»szitál«), m i n t a m a z . T á p l á l k o z á s á t N é m e t o r s z á g b a n Rórig v i z s g á l t a b e h a t ó b b a n és m e g á l l a p í t o t t a , h o g y 386 p é l d á n y g y o m o r t a r t a l m á b a n 1348 egér és pocok, 5 hörcsög, 2 fiatal és 1 öreg m e z e i n y ú l , 3 ü r e g i n y ú l , 22 v a k o n d , 12 c i c k á n y , 6 m e n y é t , 8 fogoly, 1 fácán, 10 k ü l ö n b ö z ő m a d á r , 1 b é k a és 2 r o v a r v o l t . N á l u n k Greschik Jenő dr. foglalkozott a g a t y á s ö l y v t á p l á l k o z á s á n a k kérdésével, és 212 p é l d á n y g y o m r á b a n 347 egeret és p o c k o t , 20 v a k o n d o t , 2 hörcsögöt, 2 ürgét, 2 menyétet, 3 cickányt, 1 sündisznót, 3 e s e t b e n n y u l a t (közülök 1 f i a t a l t ) , 6 foglyot, 2 h á z i t y ú k o t , 2 h á z i g a l a m b o t , 1 h á z i k a c s á t , 1 szajkót, 2 vetési v a r j ú t , 2 s á r m á n y t , 1 k e n d e r i k é t , 1 g y í k o t , 5 e s e t b e n b é k á t és 28 r o v a r t t a l á l t . Az e b b e n a l i s t á b a n szereplő h á z i s z á r n y a s o k , k i v á l t a k a c s a , egészen b i z t o s a n e l h u l l o t t p é l d á n y o k v o l t a k . M i n d e b b ő l t e h á t az d e r ü l k i , h o g y a g a t y á s ö l y v is főleg egerészik, hiszen ez n e m is n a g y o n k ü l ö n ö s dolog, m e r t o t t h o n , h a z á j á b a n s e m tesz m á s t , azzal a különbséggel, h o g y o t t a m i m e z e i p o c k u n k h e l y é t r é s z b e n a l e m m i n g foglalja el. Engelmann szerint lemmingdús években még augusztusban és s z e p t e m b e r b e n is k ö l t , t e h á t o l y a n k o r m á s o d s z o r v o l n a költése(?!) és ilyen é v e k b e n á l t a l á b a n a t o j á s o k s z á m a n a g y o b b . V a d á s z g a z d a s á g i k á r t é t e l e j o b b á r a látszólagos. K ö n n y e n m e g l e h e t e t t erről g y ő z ő d n i 1928/29. r e n d k í v ü l szigorú t e l é n , amikor egyéb szárnyas ragadozókkal együtt a gatyásölyvek is a h i d e g t ő l és éhségtől a m ú g y i s e l p u s z t u l ó k i s v a d e g y e d e i t dézsmálták. Még c s a k a n n y i t k í v á n o k megjegyezni, h o g y az ölyvek álta­ lánosságban a kisebb rágcsálók különleges üldözői közé t a r t o z n a k s h a b á r ez a felsorolt a d a t o k a l a p j á n a t á r g y a l t k é t fajra n é z v e eléggé b e b i z o n y í t o t t n a k l á t s z i k , mégis a n é l k ü l , h o g y ö l y v e i n k »becsülete« és megbecsülése é r d e k é b e n »máshonnan« kellene segítséget h í v n i , felemlítem, h o g y az a m e r i k a i g a t y á s ö l y v (Archibuteo lagopus sanctijohannis Gm.) szintén majdnem k i z á r ó l a g r á g c s á l ó k k a l él és u g y a n e z t á l l a p í t o t t á k m e g m á s a m e r i k a i ölyvfajokról is. *) Jelenleg tudományos nevében sem nyer kifejezést a régebbi elkülönítés, amennyiben már nem az Archibuteo. hanem a Buteo nemzetségbe sorozzák. E közlemény keretében azonban a Chernel-féle nomenclaturát követem.

A ZÖLDIKE KÖLTÉSE KONYHÁNKBAN. írta : Kovács Antal. Két é v e i s m e r t e t t e m m e g először »A Természet« olvasóival k o n y h á n k »madárvilág«-át, a s z a l a g p i n t y (Amadina fasciata Gm.) költéséről í r t b e s z á m o l ó m b a n . A s z a l a g p i n t y e k fészkei k ö z ö t t a l a p í t o t t a o t t h o n á t idén n y á r o n z ö l d i k e - p á r o m . A zöldike (Chloris chloris L.) l e g i s m e r t e b b m a d a r a i n k közé t a r t o z i k . A v e r é b n é l alig n a g y o b b , zöldessárga m a d a r a t , t ö b b n y i r e ligetben és l o m b e r d ő k b e n fészkelve, h a z á n k b a n m i n d e n ü t t m e g t a l á l h a t j u k . M a g a m 1927 d e c e m b e r é b e n szerez­ t e m első p é l d á n y o m a t , egy szépen s z í n e z e t t h í m e t . Az eleinte v a d m a d á r h a m a r h o z z á s z o k o t t a fogsághoz és m e g s z o k t a a k o n y h á b a n r ö p d ö s ő , főleg külföldi m a d a r a k t á r s a s á g á t . Csak 1929 t a v a s z á n k e z d t e m vele b e h a t ó b b a n foglalkozni, a m i k o r élénken és n a g y b u z g a l o m m a l dalolt, m a j d t o l l a k k a l a csőrében s z á l l d o s o t t ide-oda. A k k o r i b a n o l v a s t a m egy n é m e t m a d á r t a n i f o l y ó i r a t b a n e m a d á r költéséről a fogságban és m i n d e n i g y e k e z e t e m m e l azon v o l t a m , h o g y t o j ó t szerezzek melléje, a m i a z o n b a n sokáig n e m s i k e r ü l t . O k t ó b e r v é g é n v é l e t l e n ü l j u t o t t a m egy m é g f i a t a l n a k l á t s z ó t o j ó h o z . — J ó lesz j ö v ő r e , h a az i d é n m á r e l k é s t ü n k — g o n d o l t a m és a t ö b b i k ö z é e r e s z t e t t e m az új m a d a r a t . A k é t zöldike eleinte s e m m i é r d e k l ő d é s t s e m m u t a t o t t e g y m á s i r á n t . A h í m e k k o r m á r jól é r e z t e m a g á t az i d ő k ö z b e n v a g y h ú s z főnyire m e g n ö v e k e d e t t t á r s a s á g b a n , ellenben a t o j ó n a g y o n vadnak mutatkozott. T a v a s s z a l a h í m szemhéj m e g n a g y o b b o d á s t k a p o t t , a m i n e k k ö v e t k e z t é b e n alig l á t o t t enni. R e m é n y e i m e t ez k é p z e l h e t ő é n l e l o h a s z t o t t a . Á m h á l a Raitsits t a n á r ú r n a k , m a d a r a m sebészeti b e a v a t k o z á s u t á n teljes egészségét n y e r t e v i s s z a ; régi b a j á n a k e m l é k é ü l c s a k f é n y k é p e m a r a d t az Állatorvosi F ő i s k o l a klinikai rendelőjében. Reggeltől estig s z o r g a l m a s hangicsálással a d t a t a n ú j e l é t é l e t k e d v é n e k . T e s t é t kiegyenesítve, l e e r e s z t e t t s z á r n n y a l u d v a r o l g a t o t t n ő s t é n y é n e k , a m e l y szem­ l á t o m á s t e g y r e szívesebben h a l l g a t t a . H i b á t l a n t o l l a z a t b a n és e r ő b e n v o l t m i n d k e t t ő , a m i t c s a k g o n d o s á p o l á s o m n a k és a v á l t o z a t o s t á p l á l é k n a k , a m e l y r ő l a l á b b szólni fogok, t u l a j ­ donítok. J ú n i u s u t o l s ó n a p j a i b a n l á t t a m a z ö l d i k é k e t elsőízben p á r o s o d n i . E z t k ö v e t ő e n a z t á n n a g y o n sokszor p á r o s o d t a k , t ö b b n y i r e r e p ü l é s u t á n , az á g a k o n , a m i k o r a t o j ó g y ü g y ö g ő hangon hívta a hímet. J ú l i u s elsején k e z d e t t a t o j ó egy k i s k o s á r b a n fészkelni, a m e l y e t s z á m u k r a o r g o n a á g a k k ö z t a falra e r ő s í t e t t e m . G y a p o t ­ t a l és m o h á v a l bélelte. A h í m k i t a r t ó a n k í s é r g e t t e p á r j á t és v é d t e készülő fészkét a k a n á r i k és tengelicek ellen, a m e l y e k n a g y h a j l a n d ó s á g o t m u t a t t a k a z t szétszedni, de a munkában nem segédkezett. N é g y n a p m ú l v a egy, m a j d a z ezt k ö v e t ő n a p o n k é t s z ü r k e , b a r n á n p e t t y e z e t t t o j á s f e k ü d t a fészekben. E k k o r a t o j ó ü l n i k e z d e t t és t ö b b e t n e m is t o j t . N a p j á b a n k é t s z e r - h á r o m s z o r h a g y t a el a fészket, t ö b b n y i r e o l y a n k o r , a m i k o r az e t e t ő b e é t e l t s z ó r t a m , a m i t fészkéről jól l á t h a t o t t . P á r j a is e t e t t e és n a p h o s s z a t é n e k e l t a fészek m e l l e t t üldögélve, de a költésben n e m segédkezett. K é t h e t i kotlás u t á n kelt ki egy fióka! A h í m f á r a d h a t a t l a n u l h o r d t a a fiókát m e l e n g e t ő p á r j á n a k az eleséget, a m i v e l az a k i s csupasz, alig pihés a p r ó s á g o t e t e t t e . A fészket m i n d k e t t e n n a g y g o n d d a l t i s z t o g a t t á k ; a p i s z k o t ú g y h o r d t á k el a fészekből, h o g y elnyelték, m a j d t á v o l a b b i s m é t kiöklendezték. A kicsi etetéséhez a l e g v á l t o z a t o s a b b t á p l á l é k o t a d t a m madaraimnak; a különböző magokon kívül hangyabáb, l i s z t k u k a c , k e m é n y t o j á s , k e n y é r és s a l á t a s o h a s e m h i á n y z o t t az e t e t ő b ő l . Á fióka g y o r s a n fejlődött. S z e m e a h a r m a d i k n a p o n k e z d e t t k i n y í l n i , a z t á n h a m a r k e z d e t t t o k o s o d n i , m a j d tolla­ sodni. T i z e n n é g y n a p o s k o r á b a n teljesen k i t o l l a s o d v a h a g y t a el a fészket. Az öregek olajzöld főszínével e l l e n t é t b e n i n k á b b b a r n a z ö l d v o l t t o l l a z a t á n a k u r a l k o d ó színe. A melle fehéres volt, s ö t é t s z á r c s í k o k k a l . E l e i n t e m é g alig t u d o t t r e p ü l n i és az á g a k k ö z ö t t m á s z k á l t , d e egy h é t m ú l v a m á r ú g y r e p ü l t szülei u t á n , h o g y alig l e h e t e t t megfogni. H a m e g f o g t a m , p a n a s z o s h a n g o n h í v t a szüleit, a m e l y e k r ö g t ö n o t t t e r m e t t e k és segíteni i g y e k e z t e k . A h í m e k k o r o l y a n s z e h d v o l t , h o g y reggel n e m egyszer az a s z t a l r a r e p ü l t és v a j a s k e n y e r e m r ő l c s i p k e d e t t . A t o j ó is k e z d e t t m á r szelídülni, ellenben a fióka a k o n y h a legvadabb madara maradt. A u g u s z t u s elején a zöldikék k e z d t e k ú j r a p á r o s o d n i . A t o j ó a fészket ez a l k a l o m m a l m i n d e n a l a p n é l k ü l n a g y g o n d d a l egy á g v i l l á b a é p í t e t t e , a m i h e z a zsinegtől a p a p i r szeletkéig m i n d e n t felhasznált. N é g y t o j á s b ó l 23-án n é g y fióka k e l t k i . Míg az előbbi k ö l t é s n é l a h í m az etetésből c s a k k ö z v e t v e

v e t t e k i részét, ez a l k a l o m m a l m a g a is k e z d e t t ő l f o g v a e t e t t e fiókáit, m i n t a h o g y a m á s i k fióka t á p l á l á s á t is — a m e l y k ö z b e n m á r m a g á t ó l is e v e t t — á t v e t t e p á r j á t ó l . E z a g y ö n y ö r ű fióka a n y i t o t t a j t ó n 25-én, sajnos, k i r e p ü l t és s o h a t ö b b é n e m h a l ­ l o t t a m h í r t felőle. A n é g y k i s fióka s z é p e n fejlődött és s z e p t e m b e r elején e l h a g y t a a fészket. Most, h o g y e b e s z á m o l ó m a t í r o m — o k t ó b e r 7-én — , szüleik m é g m i n d i g e t e t i k ő k e t , b á r m á r m a g u k t ó l is kifogástalanul táplálkoznak. Hangosan gyügyögve koldulnak, amit úgylátszik, az étkezés kényelmesebb m ó d j á n a k t a r t a n a k . A család állandóan e g y ü t t v a n , az öregek szorgoskodása a k i c s i n y e k k ö r ü l m i n d e n k i t lebilincsel. — A k á r az e r d ő b e n ! — m o n d j á k l á t o g a t ó i m , s így is v a n , m e r t s z e b b , e r ő s e b b m a d á r ­ k á k o t t sem nevelődnek, m i n t a mi lipótvárosi k o n y h á n k b a n ! Z ö l d i k é i m e n k í v ü l s z a l a g p i n t y e i m is egész n y á r o n fész­ keltek, kisebb-nagyobb eredménnyel. E m a d a r a k a t m á r a m á s o d i k n e m z e d é k i g t e n y é s z t e t t e m és k ü l ö n b ö z ő p á r o k u t á n e d d i g t i z e n ö t f i ó k á t n e v e l t e m fel. T e n g e l i c e i m n e k is v o l t n é g y fiókájuk, a m e l y e k a z o n b a n ö t - h a t n a p o s k o r u k b a n e l p u s z t u l t a k . Ez minden, amit újságként írhatok madaraimról azoknak, a k i k érdeklődéssel és s z e r e t e t t e l f o g l a l k o z n a k m a d a r a k k a l . Szeretettel, m e r t szolgáljanak soraim a n n a k bizonyságára, h o g y a madárkedvelés nem állatkínzás, amint azt olyan bántón halljuk többnyire olyanoktól, akik legkevésbbé h i v a t o t t a k e t é r e n v é l e m é n y ü k n e k kifejezést a d n i . Az a m a d á r , a m e l y a f o g s á g b a n fészkel, n e m s a j n á l a t o t é r d e m l ő fogoly t ö b b é és h a a töltetes r i t k á b b a n s i k e r ü l , m i n t e l v á r n ó k , n e c s a k m a d a r a i n k ­ ban, hanem magunkban keressük a hibát!

Az európai őszapó fészke. A m ű v é s z i fészeképítő m a d a r a k n e m t a r t o z n a k a r i t k a s á g o k k ö z é . A s z ö v ő m a d a r a k , fecskék, n á d i r i g ó , függő cinege, e r d e i p i n t y , a r a n y m á l i n k ó , fekete rigó s t b . m i n d k i t ű n ő fészeképítő. N a g y ügyességgel és m ű v é s z e t t e l állítja össze hosszú, z a c s k ó a l a k ú fészkét a k e d v e s m e g j e l e n é s ű s n á l u n k is j ó l i s m e r t európai őszapó, m á s n é v e n hossziífarkú cinege (Aegithalus caudatus europaeus Herm.). E z , a fejének

k é t o l d a l á n fekete s á v o t viselő, finom, l á g y t o l l ú , h o s s z ú f a r k ú k i s m a d á r , n á l u n k az a l a c s o n y a b b fekvésű, l o m b o s e r d ő k b e n , l i g e t e k b e n , g y ü m ö l c s ö s ö k b e n k ü l ö n ö s e n n y á r o n szívesen t a r t ó z ­ k o d i k s ilyen h e l y e k e n fészkel is. A f e n y v e s e k e t n e m igen k e d v e l i , ú g y s z i n t é n a m a g a s a b b h e g y v i d é k e k e n s e m figyelték m e g eddig fészkelését. Ősszel, t é l e n és t a v a s s z a l i n k á b b k ó b o r o l és i l y e n k o r k i s e b b c s o p o r t o k b a n j á r j a a k e r t e k e t , e r d ő k e t , ligeteket. A m ű v é s z i e s e n ö s s z e r a k o t t , h o s s z ú k á s , z a c s k ó a l a k ú fészek­ n e k felső részén s z ű k b e j á r ó j a v a n s m a g a a fészek n e m lóg le s z a b a d o n ú g y , m i n t a függő cinege fészke, h a n e m v a l a m i ágvilla k ö z é , v a g y a f a t ö r z s m é l y e d é s é b e e l h e l y e z e t t . A k é p e n l á t h a t ó fészek is a g y a l o g f e n y ő , v a g y b o r ó k a villás á g a i k ö z é é p í t e t t . A fészek a n y a g a igen v á l t o z i k s l e g t ö b b s z ö r m o h á b ó l , z u z m ó k b ó l , p ó k h á l ó b ó l , a fák k é r g é n e k a p r ó d a r a b k á i b ó l és o l y a n k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y i a n y a g o k b ó l áll, a m e l y e k a k ö r n y é k e n g y a k o r i a k , v a g y a t e r ü l e t e n levő fák t ö r z s é n , v a s t a g a b b á g a i n t a l á l h a t ó k . I l y m ó d o n a fészek k ü l s e j e o l y a n p o m p á s a n b e l e ­ o l v a d a k ö r n y e z e t b e , h o g y a l e g g o n d o s a b b v i z s g á l a t és k u t a t á s m e l l e t t is alig i s m e r h e t ő fel. A z ő s z a p ó n a k a k é p e n l á t h a t ó és a k e s z t h e l y i g a z d a s á g i a k a d é m i a t e r m é s z e t r a j z i t a n s z é k é n e k á l l a t t a n i g y ű j t e m é n y é b e n levő fészke p ó k h á l ó b ó l , m á j m o h o k b ó l , n ö v é n y i h á n c s r o s t o k b ó l és a fák a p r ó b a r n a k é r e g d a r a b k á i b ó l összeszövött. A fészek belseje szőrökkel, t o l l a k k a l d ú s a n kibélelt. A fészeknek a földtől v a l ó m a g a s s á g a is v á l t o z i k . U g y a n i s s o k s z o r t ö b b m é t e r m a g a s a n t a l á l j u k a fészket a földtől, m í g n e m egyszer a l a c s o n y a n , alig n e g y e d - , v a g y fél­ m é t e r n y i m a g a s s á g b a n v a n a z elhelyezve. A k é p e n l á t h a t ó fészket is a l a c s o n y a n , k b . n e g y e d m é t e r r e a földtől, egy b o r ó k a ­ b o k o r b a n t a l á l t á k . A fészket a h í m és t o j ó k ö z ö s e n é p í t i k és sokszor k é t , s ő t h á r o m h é t i g is s z o r g a l m a s a n d o l g o z n a k , a m í g csinos l a k ó h e l y ü k e t elkészítik. Keller Oszkár dr. A bütykös ásólúd (Tadoma cornuta Gm.), a m e l y r e n d e s e n földbevájt üregekben szokott költeni, n é h a eltér ettől az álta­ l á n o s s z a b á l y t ó l . Suffolk-ban (Angliában) k b . t í z m é t e r n y i r e a föld fölött, f a o d u b a n t a l á l t á k t o j á s a i t . É r d e k e s , h o g y a z üregi n y ú l l y u k a i , a m e l y e k b e n ez a l ú d o t t r e n d s z e r i n t fészkel, k ö z v e t l e n közel v o l t a k , a z e g y i k p á r m é g i s a t ö b b i fészkelő pártól eltérően különleges helyet választott m a g á n a k . (British B i r d s , 1929. 191. 1.). E z az eset i s m é t é r d e k e s p é l d á j a a k a c s a és lúdfélék f a o d u b a n v a l ó k ö l t é s é n e k , a m i r e n á l u n k a leg­ g y a k o r i b b megfigyelési a l k a l m a t a t ő k é s k a c s a (Anas boschas L.) n y ú j t j a ; d e e g y é b e u r ó p a i kacsafajok, p l . a k e r c e r é c e (Nyroca clangula L.), t o v á b b á a b u k ó k (Mergus) szintén gyakran költenek faodvakban. E g y é b k é n t a b ü t y k ö s ásólúd keleti r o k o n a , a v ö r ö s á s ó l ú d (Casarca rutila Pali.) is t ö b b s z ö r fa­ o d v a k b a n r a k j a le t o j á s a i t . K ü l ö n ö s e n á l t a l á n o s jelenség ez a t r o p i k u s v i d é k e k e n élő ú . n . e r d e i r é c é k (Dendrocygna) és erdei l u d a k (Chenalopex) sorában. Vasvári. Fehér bíbic Gyomron. A m i k o r a b í b i c e k ezidén t a v a s s z a l m e g é r k e z t e k , a községi legelőn f e l t ű n t k ö z t ü k egy teljesen fehér p é l d á n y , a m e l y t á r s a i k ö z ö t t j á r t - k e l t . M e g k ö z e l í t e n i a z o n b a n n e m s i k e r ü l t , m e r t a z első v o l t a b í b i c e k t á r s a s á g á b a n , a m e l y l ő t á v o l s á g o n t ú l k a p o t t s z á r n y r a és m e s s z e e l k e r ü l t . H a n g o t n e m a d o t t . M i n d k é t l á b á n fényes g y ű r ű f é l é t viselt, a m e l y a n a p s u g a r a k v i s s z a v e r ő d é s e f o l y t á n r e p t é b e n igen jól látható volt. Bár sokat fáradoztam u t á n a , mégsem sikerült elfogni. R o p p a n t ó v a t o s v o l t , n e m h i á b a f é l t e t t e h ó f e h é r r u h á j á t . N é h á n y h é t e l m u l t á v a l a z üllői r é t e k e n , m a j d egy h ó n a p p a l u t ó b b a m e n d e i r é t e n és utoljára a kisoszlári h a l a s ­ tónál láttam. Koltay Gyula.

A z európai őszapó fészke.

Barna rétihéja tolakodása. Az e g y i k t a v i g a z d a s á g n á l , K i s k u n h a l a s o n , a n á d a s k ö z e p é n , sík víz m e l l e t t , c s ó n a k b a n ü l v e k a c s á z t a m . Mivel m e g u n t a m a s o k h i á b a v a l ó v á r a k o z á s t , a sík víz t e t e j é n b u k d á c s o l ó b ú b o s v ö c s ö k r e (Podiceps eris­ tatus L.) l ő t t e m . A k ö v e t k e z ő p i l l a n a t b a n — m e g l e p e t é s e m r e — a v e r g ő d ő v ö c s ö k r e r á c s a p o t t egy b a r n a r é t i h é j a (Circus aeruginosus L.) és m e g m a r k o l v a v i t t e v o l n a el, d e a p u s k a e l d ö r d ü l t és ő k e l m e l e z u h a n t a v í z b e . A m i k o r k i e m e l t e m , még mindig görcsösen fogta a lopott p r é d á t , pedig a k k o r m á r élettelen v o l t . Koltay Gyula.

A fekete harkály ragaszkodását a fenyveshez volt a l k a l m a m megfigyelni G ö r ö m b ö l y - T a p o l c á n , B o r s o d m e g y é b e n , 1928/29 telén. É k k o r a k e m é n y hideg a m a d á r v i l á g b a n érdekes eltolódá­ s o k a t o k o z o t t és o l y a n fajok is e l h a g y t á k r e n d e s és á l l a n d ó t a r t ó z k o d á s i h e l y ü k e t , a m e l y e k m á s k ü l ö n b e n alig h a g y j á k el m e g s z o k o t t t e r ü l e t ü k e t . í g y p é l d á u l a t a p o l c a i fürdő fölött elterülő tölgyesben, illetve a k b . tízéves fiatal tölgyes k ö z t elterülő m i n t e g y e g y h o l d a s fenyveserdőrészben n é h á n y n a p i g figyeltem egy fekete h a r k á l y t . A m a d á r s z o k o t t ó v a t o s s á g á t i t t is m e g t a r t o t t a , közeledésemre m i n d e n k o r l ő t á v o l o n k í v ü l e l r e p ü l t és b á r erősen h a j s z o l t a m , m é g s e m h a g y t a el a fenyvest, c s a k egy ízben szállott egy h a t a l m a s b ü k k f á r a . E z a csökönyös r a g a s z k o d á s a a fenyveshez v a l ó b a n b á m u l a t o s volt, n o h a t u d j u k , h o g y a fekete h a r k á l y h e l y e n k é n t lomblevelű e r d ő b e n is k ö l t . Nagy László, Miskolc.

SZOBANÖVÉNYEK • • ÉS KERTIVIRÁGOK R o v a t v e z e t ő : Szabó Zoltán dr. egyet. nyil. r. t a n á r .

POLYPODIUM

AUREUM.

Az á l l a t k e r t k e r t é s z e t e is r é s z t v e t t az idei S z e n t I m r e és S z e n t I s t v á n k i r á l y - ü n n e p s é g e k a l k a l m á v a l a városligeti Széchenyi-szigeten r e n d e z e t t v i r á g k i á l l í t á s o n és v á l a s z t é k o s anyagával nagyban hozzájárult ennek a nagy, művészi k e r t é ­ szeti k i á l l í t á s n a k sikeréhez. A p á l m a h á z n a k sok különleges n ö v é n y e k ö z ü l szerepelt e g y n é h á n y n e m e s p á f r á n y f a j t a s. a m a j d n e m egy h ó n a p o n á t t a r t ó kiállítás a l a t t megfigyelhető v o l t , h o g y a v i r á g k e d v e l ő közönségnek t e t s z é s é t különösen a Polypodium aureum, ez a r i t k á n l á t h a t ó i m p o z á n s p á f r á n y nyerte meg. Méteres s z á r ú ezüstös-tengerzöld, m a j d n e m h a m v a s k é k színű, h a t a l m a s levelei m á r messziről feltűnővé teszik, s itt, a zöld pázsit és e g y é b d í s z n ö v é n y e k k ö r n y e z e t é b e n , p o m p á s a n é r v é n y e s ü l t e k . M e g g y ő z ő d h e t t ü n k arról, hogy ez a melegházi

Polypodium aureum az állatkerti pálmaházban,

ifj Józan Miklós felvétele.

n ö v é n y , t ö b b m á s páfrány-fajtával e g y ü t t , n y á r o n á t félárnyékos helyen, lehetőleg fák a l a t t a s z a b a d b a n is n a g y o n jól érzi m a g á t és szép új h a j t á s o k a t nevel, a m e l y e k egész zsenge k o r u k ­ b a n összegöngyöltek, pehellyel b o r í t o t t a k s m i n t a fészekbe r a k o t t t o j á s o k , t u c a t s z á m r a h e l y e z k e d n e k el a föld színén. Á l l a n d ó a n új levelekkel k e d v e s k e d i k , m e g s z a k í t á s n é l k ü l h a j t egész éven á t , pihenési i d ő s z a k a nincsen. Levelei alsó részén milliónyi, a p r ó s p ó r a t e l e p v a n . E z e k b ő l s z a p o r í t j u k a n ö v é n y t , de g y o r s a b b a n célt é r ü n k , h a a s z a p o r í t á s r a s z á n t n ö v é n y t k é t , v a g y n a g y s á g a szerint t ö b b részre elosztjuk s az így n y e r t t ö v e k e t e g y e n k é n t k ü l ö n megfelelő n a g y s á g ú e d é n y b e , t á p ­ d ú s földbe ü l t e t j ü k . A szép, n a g y p é l d á n y o k nevelését n e m a t ö v e k g y a r a p í t á s á v a l é r j ü k el, h a n e m a z á l t a l , h o g y a m e g ­ l é v ő k e t e g y ü t t h a g y j u k és időről-időre megfelelő, n a g y o b b e d é n y b e vagy k o s á r b a ü l t e t j ü k á t . í g y n é h á n y év a l a t t k é t h á r o m m é t e r á t m é r ő j ű , g ö m b a l a k ú b o k o r r á fejlődnek. E g y - e g y jól fejlett n ö v é n y e n 50—60 levélnek kell lennie. E z t az e r e d m é n y t a z o n b a n csak szakszerű gondozással lehet elérni. E l s ő s o r b a n á l l a n d ó a n világos, h u z a t m e n t e s helyre v a n szükség és ezért — b á r f a e d é n y e k b e n és cserepekben is s z o k t á k nevelni — a g y a k o r l a t a z t m u t a t j a , h o g y a levegőben lógó d r ó t k o s á r b a helyezve fejlődnek legjobban. A világosság így á l l a n d ó a n m i n d e n oldalról éri a n ö v é n y t , a d r ó t k o s á r f o n a t á n k e r e s z t ü l pedig új h a j t á s o k fejlődhetnek b á r m e l y i r á n y b a n . A levegőben csüngő n ö v é n y g ö m b , v a g y á m p o l n a g y ö n y ö r ű l á t v á n y t n y ú j t . A Polypódium aureum a p á f r á n y - , v a g y i s a haraszt-félékhez t a r t o z i k . Kezelése e g y é b k é n t n e m k é n y e s és g o n d o z á s a a n a p i öntözésből áll. N é h a 10—12° C. h ő m é r s é k ­ lettel is beéri, t e h á t l a k á s o k b a n , k ü l ö n ö s e n v e r a n d á k o n fel­ akasztva, könnyen kezelhető növény. V i r á g k e d v e l ő k ö z ö n s é g ü n k m é g n e m n a g y o n ismeri ezt a r i t k a , szépszínű és széplevelű p á f r á n y t , é p p e n e z é r t figyelmébe és s z e r e t e t é b e ajánljuk. Király Lajos.

• VEGYESEK • A világ legnagyobb kagylója az óriási k a g y l ó , a m e l y az Indiai-óceán, k ü l ö n ö s e n pedig a S z u u d a - s z i g e t e k korallszirtes p a r t i vizeiben él. T u d o m á n y o s n e v e Tridacna gigás. Óriási n a g y r a n ő s e z é r t j o g o s a n megilleti a n e v e . H o s s z a másfél m é t e r , s ú l y a pedig a 250 k g - o t is m e g h a l a d j a . H a a k a g y l ó h é j a k b a n b e n n e v a n az állat, alig birja n é g y - ö t e m b e r kiemelni a vízből. T e k n ő i r e n d k í v ü l k e m é n y e k és v a s t a g o k . A z é r t olyan nehezek. A t e k n ő k p e r e m e h u l l á m o s és a felszínen emel­ k e d ő b o r d á k felhajló p i k k e l v s o r o k a t viselnek. A m i l y e n esetlen az állat, olyan veszedelmes is. A z é r t n a g y o n ó v a t o s n a k kell lennie a h a l á s z n a k , h a közelébe férkőzik. H a v é l e t l e n ü l a k a g y l ó n y i t o t t teknői közé d u g j a a k e z é t , a k k o r a erővel csukódik össze az állat k é t h a t a l m a s t e k n ő j e , h o g y éles p e r e m e a szeren­ csétlen h a l á s z kezét a szó szoros é r t e l m é b e n p o z d o r j á v á zúzza. (Myan eset is t ö r t é n t m á r , h o g y a b e n n s z ü l ö t t h a l á s z meggon­ d o l a t l a n u l a n y i t o t t t e k n ő j ű óriás k a g y l ó r a l é p e t t . A szeren­ csétlen e m b e r t az á l l a t t a l e g y ü t t kellett k i h ú z n i a t e n g e r b ő l . Csak így t u d t á k k i s z a b a d í t a n i a l á b á t az ö s s z e c s u k ó d o t t t e k n ő k közül. De n e m is v e h e t t e t ö b b é h a s z n á t . Az élő á l l a p o t b a n levő k a g y l ó k é t t e k n ő j é t vigyanis a h á t i o l d a l o n egy r u g a l m a s p á n t : a záróizom t a r t j a össze. H a ez a h a t a l m a s izom, a m e l y v a s t a g a b b , m i n t az e m b e r csuklója, összehúzódik, a k é t t e k n ő erősen összecsukódik. H a a z o n b a n ezt az i z m o t e l v á g j u k , v a g y pedig h a az á l l a t elhal, a z á r ó p á n t n e m h ú z ó d h a f i k t ö b b é össze, minélfogva a k a g y l ó héjai k i n y í l n a k és szétesnek (így p é l d á u l az osztriga t e k n ő i is c s a k a k k o r n y í l n a k szét, h a az t ö b b é n e m él, t e h á t n e m friss és az élvezete veszedelmes, v a g y h a z á r ó i z m á t k é s ü n k k e l elvágjuk). M a g a a h a t a l m a s a l a k t a l a n állat, h a k i n y i t j a t e k n ő i t , a víz a l a t t r a g y o g ó s z í n p o m p a . M a g á n h o r d j a a s z i v á r v á n y m i n d e n színét. A s ö t é t b e n pedig t ü n d ö k l ő fény-t á r a s z t , a k á r a n a p s u g á r b a n s z i p o r k á z ó g y é m á n t . H ú s á t a m a l á j o k n a g y o n kedvelik. H á r o m l á b r a fektetik a k a g y l ó t , t ü z e t r a k n a k alája és m e g s ü t i k . A z t á n fölszeletelik és megeszik. E g y j ó k o r a óriási k a g y l ó h ú s á n egy t ö b b t a g b ó l álló család egész n a p e l l a k m á r o z h a t . Az óriási k a g y l ó t e k n ő i i t t - o t t t e m p l o m o k b a n is l á t h a t ó k , ahol s z e n t e l t v í z t a r t ó n a k h a s z n á l j á k . A X V I . s z á z a d b a n a velencei k ö z t á r s a s á g egy h a t a l m a s T r i d a c n á t a j á n d é k o z o t t I . F e r e n c francia k i r á l y n a k , a m i t k é s ő b b X I V . I.ajos k i r á l y a párizsi S. Sulpice t e m p l o m n a k a d o m á n y o z o t t . A k a g y l ó k é t óriás t e k n ő j e m é g m o s t is o t t l á t h a t ó a t e m p l o m b e j á r a t á n á l , persze, m i n t a t e m p l o m s z e n t e l t v í z t a r t ó i . G. V.

, Fekete drágagyöngyök. Az A d r i á b a n élő fülcsiga, t u d o ­ m á n y o s n é v e n Haliotis tuberculata, az á l l a t k e i t i a k v á r i u m b a n is l á t h a t ó , E l s ő p i l l a n t á s r a k a g y l ó n a k tetszik, m e r t alig l á t s z i k a h é j á n a c s i g a h á z a t jellemző c s a v a r o d á s . N e v é t persze a t á g a s szájú, fülre e m l é k e z t e t ő h á z á n a k k ö s z ö n h e t i . A sziklás p a r t o n él, n a p p a l t ö b b n y i r e e l r e j t ő z k ö d v e , a s z i k l á k h o z és k ö v e k h e z erősen o d a t a p a d v a . D e éjjel a z t á n előkerül, h o g y a k ö r ü l ö t t e levő t e n g e r i n ö v é n y e k e t lelegelje. A héja k ü l s ő o l d a l á t alig lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a k ö r n y e z e t é t ő l , a n n y i r a t u d a l k a l m a z ­ k o d n i a színéhez. E s m i v e l t e n g e r i m o s z a t o k is t e l e p e d n e k r á , n e h e z e n lehet észrevenni. A h é j a belső o l d a l a a z o n b a n pompás gyöngyházfényű. E s rendszerint ragyogóbb, mint a gyöngyt e r m ő k a g y l ó , a Meleagrina margaritifera t e k n ő j é n e k belső oldala. A fülcsiga l e g p o m p á s a b b héjú r o k o n a i a v i l á g t e n g e r e k t r ó p u s i vizeiben élnek. E z e k a fülcsigák az A d r i á b a n élő fül­ csigához k é p e s t valóságos óriások. A legszebb t e n g e r i csigák ezek. K á p r á z a t o s színei szinte á m u l a t b a e j t i k az e m b e r t . P i r o s a k , k é k e k , zöldek, i b o l y a s z í n ű e k . A legszebb fülcsigákat az A t l a n t i - ó c e á n b a n , F l o r i d a p a r t i vizeiben h a l á s s z á k . A s z i k l á k , h o z t a p a d t á l l a t o t vésőszerű, v a s h e g y b e n v é g z ő d ő h o s s z ú b o t t a l fejtik le. T o n n a s z á m r a g y ű j t i k és N é m e t o r s z á g b a szállít­ j á k , ahol különféle d í s z t á r g y a k a t k é s z í t e n e k belőle. E z e k k e l a csigákkal t á p l á l k o z t a k v a l a m i k o r F l o r i d a régi b e n n s z ü l ö t t e i , a v ö r ö s b ő r ű i n d i á n o k . Az á l l a t h ú s á t k i s z e d t é k a héjából, m o z s á r ­ b a n m e g p u h í t o t t á k , a z t á n megfőzték, v a g y megsütötték. A csigahéjjal pedig a s á t r a i k a t d í s z í t e t t é k föl. A fülcsiga a r r ó l n e v e z e t e s , h o g y az összes t e n g e r i csigák k ö z ö t t az e g y e t l e n csiga, a m e l y d r á g a g y ö n g y ö k e t is t e r m e l . F , e k a g y ö n g y ö k a z o n b a n , á m b á t o r é p p e n oly r a g y o g ó k , a k á r a legszebb ceyloni d r á g a g y ö n g y ö k , t ö b b n y i r e s ö t é t s z í n ű e k , sőt n é h a feketék is. C. F. Kolder, a m e r i k a i t e r m é s z e t b ú v á r egy n a g y fekete d r á g a ­ g y ö n g y r ő l tesz említést, a m i t n e m k e v e s e b b , m i n t 1500 d o l l á r é r t v á s á r o l t a k m e g a szerencsés h a l á s z t ó l . Es n e m is f i z e t t é k m e g o l y a n n a g y o n d r á g á n . M e r t a fekete d r á g a g y ö n g y c s a k n e m o l y a n r i t k a , m i n t a fehér holló. G. V. z

A dajkáló homár. Aki élő h o m á r t l á t o t t az á l l a t k e r t i a k v á ­ r i u m b a n és az v é l e t l e n ü l i k r á s volt, a n n a k a l k a l m a n y í l o t t , h o g y m e g g y ő z ő d j é k róla, m i l y e n h ű g o n d j á t viseli ez a p o m p á s k ö n t ö s ű , szép n a g y r á k az i v a d é k á n a k . A h o g y a k e n d e r m a g ­ n a g y s á g ú , zöld p e t é k e t a p r á n k é n t l e r a k j a , a l á b a i segítségével fogja ő k e t és n a g y g y o r s a n a p o t r o h a levélszerű függelékeire, az ú g y n e v e z e t t á l l á b a k r a erősíti. Az ollók persze n e m vesznek részt a kényes műveletben. S u g y a n miért? Mert a fajfenntartás ösztöne k é n y s z e r í t i r á , h o g y ezt a k é t h a t a l m a s fegyvert m i n d i g k é s z e n l é t b e n t a r t s a , h a n e t á n ellenség k ö z e l e d n é k feléje. E z e k k e l a veszedelmes f e g y v e r e k k e l kell m e g v é d e n i e élete l e g d r á g á b b kincsét : l e e n d ő i v a d é k á t , a m e l y n e k fejlődése m á r a t t ó l a pilla­ n a t t ó l fogva m e g i n d u l a p e t é b e n . F e g y v e r e i m i n d i g készek a t á m a d á s r a . Szétterjeszti ő k e t , a k á r az e m b e r a k é t k a r j á t , ollóit s z é t n y i t j a , s ú g y j á r - k e l az a k v á r i u m i m e d e n c e fenekén, szinte i z g a t o t t a n ; m i n t h a m i n d e n p i l l a n a t b a n a t t ó l kellene t a r t a n i a , h o g y el a k a r j á k tőle r a b o l n i a n n y i r a f é l t e t t p e t é i t . H a a z t á n m i n d e n p e t é j e r a j t a v a n az á l l á b a k o n , s z a k a d a t l a n u l lengeti ő k e t , h o g y m i n d i g o x i g é n t a r t a l m i í friss víz érje a r a j t u k lévő p e t é k e t . E z a f o l y t o n o s a n á r a m l ó víz m e g a k a d á l y o z z a , h o g y az egysejtű élősdi-szervezetek b e v e g y é k m a g u k a t a p e t é k t ö m e g e közé s o t t e l s z a p o r o d j a n a k , ami t e r m é s z e t e s e n m a g a u t á n v o n n á a p e t é k p u s z t u l á s á t . H a a z t á n v a l a m i h a l közeledik feléje és b e n n e ellenséget lát, a z o n n a l b e k u n k o r í t j a p o t r o h á t s e k k é n t l á t h a t a t l a n n á teszi p e t é i t . D e m i lesz m a j d az a p r ó i v a d é k - r á k k a l , h a tizenegy h ó n a p m ú l v a a sok p e t é b ő l kikel? A h o m á r t i z e n k é t e z e r n é l t ö b b p e t é t r a k . T e h á t , h a ebből a r e n g e t e g sok p e t é b ő l kikel az i v a d é k - r á k , b i z o n y n e m csekély g o n d o t okoz az a n y a á l l a t n a k . T u d v a l e v ő dolog, h o g y a p e t é b ő l k i k e l t i v a d é k eleinte l á r v a - a l a k o t ölt. A l á r v a n e m igen h a s o n l í t az öreg h o n i á r h o z . Az a l a k j a sem o l y a n , m i n t ez u t ó b b i é s m é g

k e v é s b b é a t e r m é s z e t e . A kikelt l á r v á k eleinte s z a b a d o n úszkál­ n a k a t e n g e r b e n , minélfogva k ö n n y e n m a r t a l é k u l e s h e t n e k a k ö z ö t t ü k ú s z k á l ó h a l a k n a k . D e m e g a z t á n egy igen c s ú n y a t u l a j d o n s á g u k is v a n , a l e g c s ú n y á b b m i n d e n állati t u l a j d o n s á g k ö z ö t t . U g y a n i s a r r a v e t e m e d n e k , h o g y s a j á t f a j t á j u k a t fel­ falják. T e s t v é r t e s t v é r ellen t ö r és k ö n y ö r t e l e n ü l végez vele. T e h á t ebből l á t h a t ó , h o g y k e v é s i v a d é k - r á k m a r a d az a n y a ­ á l l a t m e l l e t t . D e a m e l y n e k a z t á n s i k e r ü l t o t t m a r a d n i a az a n y a v é d ő s z á r n y a i a l a t t , a n n a k u g y a n b i z t o s az élete. D e á t a d o m a szót Thomas Bell, k i v á l ó angol t e r m é s z e t b ú v á r n a k , aki a z angol v i z e k b e n élő t í z l á b ú - r á k o k r ó l í r t k i t ű n ő m u n k á j á b a n a k ö v e t k e z ő k e t a d j a elő az i v a d é k á t d a j k á l ó h o m á r r ó l : »Mr. Peach szívességének k ö s z ö n h e t e m , m e r t tőle t u d o m (ha u g y a n s z a v a i teljesen megfelelnek a v a l ó s á g n a k ) , h o g y a h o m á r n a k az i v a d é k á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s a m é g a k k o r s e m s z ű n i k m e g , h a m á r az a p e t é b ő l k i k e l t . A Goran-Haven-ben lakó halászok­ t ó l h a l l o t t a m — m o n d j a Mr. Peach — , h o g y ők a k á r h á n y s z o r l á t t a k n y á r o n öreg h o m á r o k a t a p r ó c s e m e t é i k k ö z ö t t . É s l á t o t t k ö z t ü k o l y a n t is, a m e l y n e k hossza m i n t e g y másfél c m v o l t . Az egyik h a l á s z egy öreg h o m á r t figyelt m e g , a m e l y egy szikla­ üregből d u g t a k i a fejét és s z e m m e l k í s é r t e a k ö r ü l ö t t e incsel­ k e d ő f i a t a l o k a t . É s a m i k o r a h a l á s z feléje k ö z e l e d e t t , ú g y r é m ­ l e t t n e k i , m i n t h a az öreg h o m á r zajt ü t ö t t v o l n a a z ollóival, m i r e a fiatalok h i r t e l e n a szikla ü r e g é b e s u r r a n t a k s az a n y a t e s t e alá b ú j t a k . E z z e l a zajjal az öreg h o m á r k é t s é g k í v ü l a közelgő v e s z e d e l e m r e f i g y e l m e z t e t t e c s e m e t é i t . E z t n e m egy, hanem több halásztól hallottam s mindannyian határozottan u g y a n a z t á l l í t o t t á k , m i n t h a v a l a m i n a g y o n t e r m é s z e t e s és köz­ i s m e r t dologról l e t t v o l n a szó. O l y a n e m b e r e k e r ő s í t g e t t é k ezt, a k i k n e k s z a v a h i h e t ő s é g é h e z s e m m i k é t s é g n e m fér«. G.

V.

Az állati májak Titánja. M i n d e n h a l n a k v a u m á j a . E n n e k a l a k j a és n a g y s á g a a z o n b a n a l e g t ö b b n é l igen v á l t o z ó . S o k h a l n a k a m á j a n a g y m e n n y i s é g ű finom o l a j a t t a r t a l m a z . E t e k i n ­ t e t b e n első h e l y e n á l l n a k a tőkehal-félék és k ü l ö n ö s e n az úgy­ n e v e z e t t ő s h a l a k , n e v e z e t e s e n a rája- és a cápa-félék. L e g n a ­ g y o b b ez u t ó b b i a k m á j a . E z e k k ö z ö t t pedig legelső h e l y e n e m l í t e n d ő az óriás c á p a (Selache maxima), amely amellett, hogy a legjámborabb cápa, a legnagyobb májjal dicsekedhetik. E g y jól m e g t e r m e t t (10—15 m hosszú) ó r i á s c á p á n a k a m á j a n e m k e v e s e b b , m i n t 1000—1500 k i l o g r a m m o t n y o m . E m e l l e t t a titáni nagyság mellett a nagyrabecsült libamáj ugyancsak e l t ö r p ü l . A z z a l az olajjal pedig, a m i t ebbőj a s z o k a t l a n n a g y ­ ságú m á j b ó l főznek, 50—60 h o r d ó t (barrel) l e h e t m e g t ö l t e n i . E n n é l f o g v a n a g y o n é r t h e t ő , h o g y az óriás c á p á n a k a t u l a j d o n mája a halálos veszedelme. A mája m i a t t halásszák, a mája m i a t t r e t t e n t ő e n fogy a s z á m a is. O l y a n n y i r a fogy, h o g y h a b o ­ zás n é l k ü l a kihalófélben lévő á l l a t o k közé s o r o l h a t ó . A k á r c s a k a g r ö n l a n d i b á l n a . H a z á j a v o l t a k é p e n az É s z a k i - J e g e s t e n g e r , a h o n n a n a világ c s a k n e m m i n d e n t e n g e r é b e e l k a l a n d o z . S ő t n é h a az Adri á b a is b e t é v e d . Az e m b e r n e k n e m kell tőle t a r t a n i a , m e r t n e m t á m a d j a m e g . H i s z e n nincs a r r a v a l ó fegyvere s e m . Csak a k k o r veszedelmes, h a megsebzik. I l y e n k o r a k k o r a erővel c s a p k o d h a t a l m a s f a r k ú s z ó j á v a l , h o g y jaj a n n a k a b á r k á n a k , amely k ö z e l é b e n v a n . P o z d o r j á v á zúzza. Vége a b á r k á n a k és vége a b e n n e l é v ő e m b e r e k n e k ! T ö b b n y i r e a n a g y t e n g e r i á r a m l á s o k vizében k ó b o r o l . M e r t a b e n n ö k lebegő a p r ó szerve­ zetekkel : k i s e b b h a l a k k a l , r á k o k k a l , p u h a t e s t ű e k k e l és m e d ú ­ z á k k a l t á p l á l k o z i k . A z é r t v a n a l e g t ö b b óriás c á p a E u r ó p á b a n az írországi és s k ó t p a r t o k m e n t é n e l v o n u l ó G o l f - á r a m vizeiben. O t t n é h a k i s e b b - n a g y o b b r a j o k b a n is m e g j e l e n n e k , verőfényes n a p o k o n felszállnak a víz felületéig s h á t u k a t a n a p felé for­ d í t v a , m o z d u l a t l a n u l fekszenek a v í z b e n . A z é r t is n e v e z t e el az angol osütkérező cápá«-nak ( b a s k i n g - s h a r k ) . E z t . az a l k a l m a t h a s z n á l j á k fel az o t t a n i h a l á s z o k , h o g y h a t a l m u k b a ejtsék a m i t s e m sejtő óriási h a l a t . A b á r k á r ó l v e t i k el a szigonyt, a m i t

hosszú k ö t é l h e z e r ő s í t e n e k . A m e g s e b z e t t t e n g e r i s z ö r n y n a g y o ­ k a t csapkodva farkával, csakhamar elmerül. De aztán ismét felbukik és nyílsebesen n e k i i r a m o d i k , m a g a u t á n v o n s z o l v a üldözői b á r k á j á t . N é h a egy álló n a p i g is. Végre a z t á n k i m e r ü l ­ t e n m e g a d j a m a g á t . E r r e a b á r k á b a n levő h a l á s z o k ismét n e k i ­ e s n e k és szigonnyal, gerellyel összeszurkálva, á r t a l m a t l a n n á teszik. H a elszállt belőle az élet, a h a l á s z o k a h á t á r a u g r a n a k és a h a t a l m a s m á j a t k i v á g j á k a t e s t é b ő l . V a l a m i k o r ez a h a t a l ­ m a s c á p a szinte h e m z s e g e t t a v i l á g t e n g e r e k b e n . N a g y rajok­ b a n v á n d o r o l t egyik t e n g e r b ő l a m á s i k b a . D e az e m b e r k a p z s i ­ s á g a m i a t t n a g y o n m e g g y é r ü l t e k a rajok, a s z á m u k p e d i g n a g y o n m e g c s a p p a n t . A k ö n y ö r t e l e n ü l ü l d ö z ö t t á l l a t ennél­ fogva m á r kiveszőfélben v a n . A t i z e n n y o l c a d i k s z á z a d b a n és a m u l t s z á z a d elején oly n a g y a r á n y b a n ű z t é k a z é s z a k a m e r i k a i angol g y a r m a t o k vizeiben az ó r i á s c á p a h a l á s z a t á t , h o g y m i n d e n é v b e n sok ezerre m e n t az e l e j t e t t t e n g e r i s z ö r n y e k s z á m a . Most m á r az e m l í t e t t v i z e k b e n c s a k n a g y n é h a fognak egy-egy óriás c á p á t . Ü z l e t s z e r ű e n o t t m á r n e m is h a l á s s z á k . M a m é g a l e g n a g y o b b s z á m b a n G r ö n l a n d északi vizeiben k ó b o r o l . Még csak o t t űzik n a g y o b b a r á n y b a n a halászatát. Minden évben h á r o m - n é g y s z á z ilyen c á p á t fognak, a m i b ő l k é t - h á r o m e z e r hor­ d ó r a v a l ó é r t é k e s o l a j a t t e r m e l n e k . D e h a ily esztelenül foly­ t a t j á k ellene a z i r t ó h á b o r ú t , m a h o l n a p a g r ö n l a n d i v i z e k b e n is r i t k a v e n d é g lesz az óriás c á p a . É s e l k ö v e t k e z i k m a j d a n a p , a m i k o r az ő n e v é t is o d a í r j á k a k i h a l t állat ok n é v s o r á b a . G. V. A medvék párzási idejéről. H. Prell a m e d v é k p á r z á s á n a k i d e j é t t a n u l m á n y o z v a , a r r a az é r d e k e s e r e d m é n y r e j u t o t t , hogy azok évente kétszer párzanak. A b a r n a m e d v e párzási főideje t a v a s z r a — április, m á j u s , j ú n i u s r a — esik ; a m e g ­ t e r m é k e n y í t e t t p e t e r ö v i d fejlődés u t á n ez a l k a l o m m a l n y u g a l m i á l l a p o t b a j u t és fokozott fejlődésnek a m á s o d i k p á r z á s — j ú n i u s , július, augusztus — u t á n indul. E z a m a g y a r á z a t a annak, h o g y a m e d v e ily m ó d o n m e g h o s s z a b b í t o t t terhességi idejének ellenére, a m e l y i l y e n f o r m á n k ö r ü l b e l ü l h é t - n y o l c h ó n a p , alig p a t k á n y n a g y s á g ú k ö l y k ö k e t h o z a v i l á g r a . Az elles ideje főkép d e c e m b e r , j a n u á r és f e b r u á r h ó n a p o k r a esik. H a s o n l ó a n k é t s z e r p á r z i k a j e g e s m e d v e is, a m e l y n e k p á r z á s i főideje m á r c i u s és április, m á s o d s z o r pedig július t á j á n p á r z i k , m í g kicsinyei n o v e m b e r b e n v a g y d e c e m b e r b e n j ö n n e k a v i l á g r a . K í v á n a t o s v o l n a , h o g y Prell é r d e k e s e r e d m é n y e i t m á s o k m e g ­ figyelése is megerősítse. (Der Zoologische G a r t e n , 1930.) Ka. Állattani szakülés. A K i r . M a g y . T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t á l l a t t a n i s z a k o s z t á l y a 1930 n o v e m b e r 7-én t a r t o t t a 314-edik s z a k ü l é s é t a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m á l l a t t á r á n a k ü l é s t e r m é b e n ( V I I I . , B a r o s s - u t c a 13.), Csiki Ernő nemzeti múzeumi állattári igazgató elnöklete alatt. Napirend előtt a z elnök s z o m o r ú a n j e l e n t e t t e , h o g y a s z a k o s z t á l y egy régi, é r d e m e s , b u z g ó t a g j a , Abonyi Sándor dr. p o l g á r i iskolai t a n á r ­ képzőfőiskolai t a n á r , egyet. m . t a n á r , á l l a t o r v o s i főiskolai c. n y . r k . t a n á r , o k t ó b e r h ó 21-én, m u n k á s é l e t é n e k d e l é n e l h u n y t . U t o l s ó ú t j á r a a m a g y a r zoológusok k ö z ü l s o k a n elkísérték és a s z a k o s z t á l y n e v é b e n Zimmermann Ágoston dr. b ú c s ú z t a t t a el. I n d í t v á n y o z t a , h o g y e m l é k e a j e g y z ő k ö n y v b e n m e g ö r ö k í t t e s s é k . A s z a k ü l é s f o l y a m á n báró Fejérváry Géza Gyula dr. a f. é v a u g u s z t u s h ó f o l y a m á n S a r a j e v ő b e n t r a g i k u s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e l h u n y t Bolkay István dr.-nak, a sarajevói áll. m ú z e u m m a g y a r s z á r m a z á s ú k i v á l ó h e r p e t o l ó g u s á n a k és m a m m a l ó g u s á n a k é l e t é t és világszerte m é l t á n y o l t t u d o m á n y o s m ű k ö d é s é t i s m e r t e t t e . Éhik Gyula dr. k é t lij pocok-fajt m u t a t o t t be a m a g y a r faunából, melyek közül a Mátészalkáról származót Pitymys nyirensis-nék, a Kékesen fogottat pedig Pitymys subterraneus malrensis-nek n e v e z t e el. U t á n a Kovács Gyula dr. a s z u t y a k ( p l á n u m nasolabiale) szerkezetéről a d o t t elő, Lelkes Zoltán dr. p e d i g a z o k r ó l a vizsgálatairól s z á m o l t b e , m e l y e k e t b o r j ú e m b r y ó k o n v é g z e t t a b b ó l a célból, h o g y a h y p o p h y s i s szöveti s z e r k e z e t é n e k k i a l a k u l á s á t t a n u l m á n y o z z a . V é g ü l Soós Lajos dr. Mikszáth Gyula : »A B ö r z s ö n y i h e g y s é g és a N a s z á l csiga-faunájáról« c í m ű d o l g o z a t á t m u t a t t a b e . Szalay

László

dr.

A »Hubertus« Országos Magyar Vadászati Védegylet P i l a s z a n o v i c h A n t a l d r . elnöklésével igazgatósági ü l é s t t a r t o t t , a m e l y e n r é s z t v e t t e k : Csécsi Nagy Imre t á r s e l n ö k , gróf Festetich Pál alelnök, Nagy László ü g y v e z e t ő i g a z g a t ó , Szadeczky Kardos Boldizsár dr., Jankovich Miklós, Wirker János, Okolicsányi Gyula, Eörssy Károly, Kienast Ferenc, Wolnhofer Pál és Punti­ gám Jenő i g a z g a t ó s á g i t a g o k . Az ülés e g y h a n g ú l a g h o z z á j á r u l t a h h o z a j a v a s l a t h o z , a m e l y e t Geiger Dezső dr. és t á r s a i a t i l a l m i i d ő k m ó d o s í t á s a t á r g y á b a n n y ú j t o t t a k b e a földmivelési m i n i s z t e r h e z s a m e l y e t a m i n i s z t e r s z a k v é l e m é n y a d á s céljából m e g k ü l d ö t t az e g y e s ü l e t n e k . A T i s z á n t ú l i Mezőgazdasági K a m a r á n a k a földmivelési m i n i s z t e r h e z i n t é z e t t a z t a j a v a s ­ l a t á t , h o g y az 1883. X X . t.-c. 7. s z a k a s z á n a k m ó d o s í t á s á v a l az őz, n y ú l és fácán a z o k k ö z é a v a d f a j t á k közé s o r o z t a s s a n a k , a m e l y e k u t á n v a d k á r t é r í t e n d ő , az ülés s e m v a d g a z d a s á g i , s e m jogi s z e m p o n t b ó l n e m t a l á l t a e l f o g a d h a t ó n a k s a m a g a á l l á s p o n t j á t közölni fogja a földmivelési m i n i s z t e r r e l . Az ülés t u d o m á s u l v e t t e a k e r e s k e d e l m i m i n i s z t e r v á l a s z l e i r a t á t a lőszer-, fegyver- s t b . b e h o z a t a l i v á m j á n a k revíziója t á r g y á b a n . F o g l a l ­ k o z o t t az ülés a t a g o k n a k n y ú j t a n d ó k e d v e z m é n y e k t o v á b b i k i é p í t é s é n e k k é r d é s é v e l s ö r ö m m e l f o g a d t a i g a z g a t ó jelentését, h o g y a k e d v e z m é n y t a d ó cégek közé egy n a g y k o n z e r v g y á r is b e l é p e t t , a m e l y g y á r t m á n y a i t kereskedői á r b a n b o c s á t j a a t a g o k rendelkezésére. E l h a t á r o z t a az ülés, h o g y a P á r i z s b a n megalakult Nemzetközi Vadászati Tanácsba való magyar beilleszkedés k ö r ü l m é n y e i r ő l és céljáról felterjesztésben k é r d é s t i n t é z a földmivelésügyi m i n i s z t e r h e z , m i v e l ez a v a d á s z ­ közönség előzetes t u d t a és v é l e m é n y é n e k m e g h a l l g a t á s a n é l k ü l t ö r t é n t . Még t ö b b fontos ü g y e t t á r g y a l t az ülés Nagy László ü g y ­ v e z e t ő i g a z g a t ó előterjesztésében.

IRODALOM Nagybányai Horthy Jenő és Kittenberger Kálmán: A meg­ változott Afrika. 375 oldal, 109 k é p p e l , F r a n k l i n - T á r s u l a t k i a d á s a . Á r a 32 p e n g ő . N a g y érdeklődéssel, k í v á n c s i a n v e t t e m k e z e m b e a k ö n y v e t és n e m t u d t a m m e g v á l n i tőle a d d i g , m í g u t o l s ó b e t ű j é t is el n e m o l v a s t a m . Horthy Jenő s t í l u s á n a k t ö m ö r s é g e , frissessége, ü d e s é g e m e g l e p e t t , csendes, jóízű h u m o r á v a l sokszor m e g n e v e t t e t e t t . E z az i s t e n a d t a h u m o r az illusztris szerzőt m é g v a d á s z a t á n a k legveszedelmesebb pilla­ n a t a i b a n s e m h a g y t a e l ; k a l a n d j a i n a k elbeszélésében az olvasó aggódását h u m o r á v a l tompítja. Bár h u m o r a ilyenkor enyhíti az olvasó ö n k é n y t e l e n ü l é r z e t t félelmét, m e g m a r a d b e n n e az az érzés, h o g y írója s z e r é n y e n k e v e s e b b n e k a k a r l á t s z a n i , m i n t a m i l y e n v a l ó j á b a n . Horthy Jenőnek az é l e t b e n k ö z i s m e r t k ö z v e t ­ lenségét í r á s a i b a n is m e g t a l á l j u k s ez teszi a z t oly kedvessé, élvezetessé. M o s t l á t j u k csak, h o g y m i l y e n n a g y k á r , h o g y eddigi u t a z á s a i t n e m í r t a m e g és h o g y m i l y e n s o k a t v e s z t e t t ezzel az i r o d a l o m . Kittenberger Kálmán í r á s a i t e l ő b b m e g j e l e n t k ö n y v é b ő l is — V a d á s z - és G y ü j t ő ú t o n K e l e t a f r i k á b a n — jól i s m e r j ü k . E l s ő m u n k á j á v a l n a g y s i k e r t é r t el, m e r t az m e g j e l e n t angolul és franciául is ; k ö n y v é t a külföldi k r i t i k a is o s z t a t l a n tetszéssel f o g a d t a . É n a z o n b a n ezt a m á s o d i k k ö n y v é t , a n é l k ü l , h o g y ezzel az elsőnek é r t é k é t c s ö k k e n t e n i a k a r n á m , j o b b n a k t a r t o m . F r i s s e b b e k b e n y o m á s a i s így f o l y é k o n y a b b , s o k k a l élvezetesebb stílusa. E l s ő k ö n y v é b e n c s a k sikereinek i s m e r t e t é s é r e szorít­ k o z h a t o t t s e r e d m é n y d ú s v a d á s z a t a i t t u d o m á n y o s megfigye­ lései t a r k í t o t t á k ; i t t sikertelen k i r á n d u l á s a i r ó l is b e s z á m o l h a ­ t o t t s ez teszi v á l t o z a t o s s á k ö n y v é t . í g y s o k k a l k e v é s b b é f á r a s z t ó a n , szinte é s z r e v é t l e n ü l t a n u l u n k k ö n y v é b ő l , m e r t

eseményekből tanuljuk meg a k ö n y v t u d o m á n y o s vonatko­ zásait. K ö n y v e h ű t ü k r e a m a i A f r i k á n a k , s a k i h e l y e s k é p e t a k a r n y e r n i Afrikáról, a n n a k j o b b k ö n y v e t n e m is a j á n l h a t u n k . Mindössze egy kifogásolni v a l ó a k a d t k ö n y v é b e n , s e z t is »nagyítóval« k e l l e t t k e r e s n e m . A P o t a m o g a l e f a r k á r ó l u g y a n i s a z t m o n d j a (p. 184) : »hódfarokszerűen l a p í t o t t v o l t , m i n t a pézsmapocoké.« E b b ő l a »hódfarokszerűen« jelző k i m a r a d h a t o t t v o l n a , m e r t ez is l a p í t o t t u g y a n , d e v í z s z i n t e s e n l a p í t o t t , m í g a P o t a m o g a l e és p é z s m a p o c o k f a r k a oldalról ö s s z e n y o m o t t E z nyilvánvalóan csak ehrás. N a g y o n m e g h a t ó az a s z e r e t e t , a m e l l y e l m i n d k é t szerző, a távolban a m a g y a r h a z á t szimbolizáló Nemzeti M ú z e u m r a gondol. E g é s z ú t j u k o n kíséri ő k e t »A h a z a m i n d e n előtt«, d e n e m c s a k g o n d o l a t b a n és s z ó b a n , h a n e m t e t t b e n is. í g y k e r ü l t g y ű j t é s ü k b ő l a N e m z e t i M ú z e u m b i r t o k á b a t ö b b e k k ö z ö t t egy k a p i t á l i s afrikai elefánt és k é t óriásdisznó is. Végül még egyet! A k ö n y v b e n a szerzők oly mesteri m ó d o n r a j z o l j á k m e g a m e g v á l t o z o t t és ezzel k a p c s o l a t b a n a régi Afrikát, h o g y az olvasó is A f r i k a - r a j o n g ó v á v á l i k ; v á g y a ­ k o z á s szállja m e g l e l k é t l á t n i és á t é l n i m i n d a z t , a m i t a szerzők l á t t a k és á t é l t e k , a d d i g , a m í g n e m k é s ő . Horthy—Kittenberger k ö n y v e n e m c s a k »vadászati irodalom«, h a n e m t e r m é s z e t r a j z i , etnográfiai, földrajzi k ö n y v is, sőt egy eleven k u l t ú r h i s t ó r i a . A k ö n y v e t olvasóinknak a legmelegebben ajánlom. Éhik

Gyula

dr,,

egyetemi m. tanár

»Csui!. . .« a címe Gróf Széchenyi Zsigmond afrikai v a d á s z ­ naplójának, amely most jelent meg n y o m t a t á s b a n Vájna G y ö r g y d r . és T á r s a b u d a p e s t i k ö n y v k e r e s k e d ő k k i a d á s á b a n . »Csui« a n é g e r e k n y e l v é n a n n y i t j e l e n t , h o g y »párduc«. H o g y Széchenyi k ö n y v é n e k e z t a c í m e t a d t a , a b b ó l t a l á n a r r a k ö v e t ­ keztethetünk, hogy Afrikában vadászva, néger kísérőinek »Csui!« k i á l t á s a és a h i r t e l e n f e l b u k k a n t p á r d u c m e g p i l l a n t á s a v o l t r e á l e g é l é n k e b b h a t á s s a l és az e l e j t e t t p á r d u c v o l t t a l á n l e g t ö b b r e b e c s ü l t v a d á s z z s á k m á n y a . A szerző e n n e k a v a d á s z ­ kirándulásának alkalmával, amelynek élményeiről k ö n y v é b e n b e s z á m o l , 156 d a r a b afrikai n a g y v a d a t , k ö z t e egy h a t a l m a s e l e f á n t b i k á t , k é t o r r s z a r v ú t , tíz k a f f e r b i v a l y t és ö t o r o s z l á n t e j t e t t el. P á r d u c o t h á r m a t l ő t t s h o g y a p á r d u c n é g e r n e v e került könyvének címlapjára, annak bizonyára mélyreható o k a v a n . »Afrikai v a d á s z n a p l ó 1928 o k t ó b e r — 1 9 2 9 április« a k ö n y v alcíme, s a m i k o r a z z a l a s z á n d é k k a l , h o g y l a p u n k o l v a s ó i n a k figyelmét e r r e a k ö n y v r e felhívjam, róla e g y e t - m á s t e l m o n d o k , m i n t l e g n a g y o b b é r t é k é t és n a g y s i k e r é n e k m a g y a r á ­ z a t á t elsősorban é p p e n »napló« v o l t á t kell m e g j e l ö l n ö m . Széchenyi azzal, h o g y c s a k a v a d á s z n a p l ó j á t b o c s á t o t t a k ö n y v a l a k b a n a n y i l v á n o s s á g elé, a z t a m e s t e r k é l e t l e n , h e l y e n k é n t t a l á n kissé csiszolatlan v a d á s z n a p l ó j á t , a m e l y e t o d a k i n t , a t r o p i k u s v a d o n ­ b a n n a p r ó l - n a p r a e s t é n k é n t , m i n d i g az é l m é n y e k és t a p a s z t a l a ­ t o k friss b e n y o m á s a a l a t t í r t , s o k k a l t ö b b e t n y ú j t o t t az o l v a s ó ­ közönségnek, m i n t h a emlékezetből, élményeit valami rendszer a l a p j á n c s o p o r t o s í t v a , fejezetekre t a g o l t k ö n y v e t í r t v o l n a . E b b e n a n a g y őszinteséggel m e g í r t n a p l ó b a n e l e v e n e n l ü k t e t az afrikai v a d á s z é l e t m i n d e n v i s z o n t a g s á g á v a l és v á l t a ­ k o z v a , h o l t ö m e g e s e n j e l e n t k e z ő sikereivel, hol a v a d á s z t t a r t ó s a n ü l d ö z ő balszerencsével e g y e t e m b e n . Széchenyi afrikai v a d á s z n a p l ó j a c s u p a színes leírása, k e d v e s k ö z v e t l e n s é g g e l és m ű v é s z i k ö n n y e d s é g g e l o d a v e t e t t v á z l a t a a felette é r d e k e s é l m é n y e k n e k és t a p a s z t a l a t o k n a k . E g y p i l l a n a t i g s e m u n t a t j a az o l v a s ó t a r é s z l e t e k h o s s z a d a l m a s felsorolásával, p e d i g figyelme m i n d e n r e k i t e r j e d és feljegyzéseiben e g y á l t a l á n n e m e g y o l d a l ú . Az ilyen, h ó n a p o k i g t a r t ó , t e n g e r e n t ú l i v a d á s z u t a z á s ­ n a k m a g a a vadászat n e m egyetlen alkotóeleme. A készülődés, felszerelés, c s o m a g o l á s f e l a d a t a , az ú t n a k i n d u l á s nehézségei, a z u t a z á s k ö r ü l m é n y e i , az érkezés i z g a l m a i , a h e t v e n n é g e r b ő l álló k í s é r ő c s a p a t megszervezése és t a g j a i n a k fegyelmezése

s t b . m i n d felette é r d e k e s dolgok, a m e l y e k b ő l a szerző k e d v e s e n , d e r ű s e n , szellemesen és r ö v i d e n é p p e n c s a k a n n y i t e m l í t m e g , amennyit érdekes m e g t u d n i s amennyi h ű k é p é t adja a vadászó A f r i k a - u t a z ó g o n d j a i n a k , k ü z d e l m e i n e k , ö r ö m e i n e k és s i k e r e i n e k . N a g y é r t é k e e n n e k a k ö n y v n e k az is, h o g y a szerző b e n n e r o k o n s z e n v e s őszinteséggel a d j a h ű k é p é t a s a j á t l e l k i v i l á g á n a k is. A k i az olvasók k ö z ü l n e m i s m e r i Széchenyit személyesen, megismerkedik vele vadásznaplójának olvasása közben. J ó l e l k ű , jószívű, j ó k e d é l y ű , s z e n v e d é l y e s v a d á s z , a k i b e n p é l d á u l az e l e j t e t t h a t a l m a s b i v a l y l á t t á r a m e g s z ó l a l a lelki­ i s m e r e t s z a v a és »különösen néz a r r a a m u t a t ó u j j á r a , a m e l y m e g h ú z t a a r a v a s z t * és m e g s z ü n t e t t e az é l e t e t a »megtestesült őserőben«. Az igazi v a d á s z t jellemző n y í l t s á g g a l n e m k é r k e d i k c s a k s i k e r e k k e l , n e m h a l l g a t j a el, n e m t a k a r j a , n e m szépíti, h a n e m b e v a l l j a az e l k ö v e t e t t h i b á k a t , a m e l y e k m i n d e n v a d á s z é l e t é b e n e l k e r ü l h e t e t l e n e k . K i t ű n ő p u s k á s , n a g y s z e r ű e n kezeli a golyósfegyvert, m é g s e m restelli b e v a l l a n i , h o g y n é h a b i z o n y h i b á z is, v a g y sebez és elveszti a s e b z e t t v a d a t , a v a g y t e h e n e t lő b i k a h e l y e t t . Az efféle t é v e d é s e k a v a d á s z a t á r n y o l d a l a i és a z ő s z i n t é n m e g í r t v a d á s z n a p l ó b ó l n e m h i á n y o z h a t n a k . N e m is h i á n y o z n a k Széchenyi n a p l ó j á b ó l ! A szerző n e m e s l e l k i v i l á g á r a és m é l y érzéseire v a l l l e í r á s a i n a k h a n g u l a t o s s á g a is. Mesteri m ó d o n festi le p é l d á u l a sokféle á l l a t i h a n g o k t ó l zajos afrikai é j s z a k á k h a n g u l a t á t , és a p á l m a l i g e t e s ő s e r d ő b e n a m o c s a r a s t a v o n e g y b e g y ű l t v e g y e s m a d á r v i l á g színes k é p é t , m a j d az e s t é n k é n t o t t megjelenő h a t a l m a s e l e f á n t o k n y ú j t o t t a m e g ­ döbbentő l á t v á n y t . Szinte m e g h a t ó a feketesörényes nagy hím­ o r o s z l á n éjjeli elejtésének, az i z g a l m a s v a d á s z k a l a n d m i n d e n k ö r ü l m é n y é n e k és a szerző e n a g y s z e r ű v a d á s z s i k e r e fele.t é r z e t t n a g y ö r ö m é n e k leírása. É s u g y a n c s a k k e d v e s e n ír az európai kultúrától még n e m megfertőzött, őserdőben lakó, igazi v a d e m b e r e k r ő l , ezek é l e t m ó d j á r ó l , t e r m é s z e t e s j ó m o d o r á ­ r ó l és illemes, s z e r é n y viselkedéséről, a m i n e k m e r ő e l l e n t é t e a h i r t e l e n é p ü l t afrikai új v á r o s n a k , N a i r o b i n a k u t c á i n n y ü z s g ő t a r k a - b a r k a , s o k csalfasággal v e g y e s élet. Széchenyi e g y á l t a l á n m i n d e n i r á n y b a n igen j ó megfigyelő és n a p l ó j á b a n s o k h e l y ü t t m é l y e n .járó g o n d o l a t o k r a , p o m p á s bölcseleti fejtegetésekre b u k k a n u n k . U t ó b b i a k k ö z ü l is k i m a g a s l i k a »Csend« filozófiája, a m e l y e t a z afrikai a l k o n y o k t ö k é l e t e s n é m a s á g a v á l t o t t k i a szerzőből. Széchenyi ebben a könyvében t e h á t n e m csak vadászik, n e m c s a k lót-fut a z e l e j t e n d ő v a d u t á n , h a n e m e m b e r e k e t , n é p r a j z i jelenségeket, e m b e r i j e l l e m e k e t , s z o k á s o k a t , t u l a j d o n ­ s á g o k a t is l á t és a n e k ü n k idegen és i s m e r e t l e n földrész t á j szépségeit, n ö v é n y - és r o v a r v i l á g á t , é g h a j l a t i jelenségeit és ezek v á l t o z a t a i t és h a n g u l a t a i t o l y k é p e n festi le, h o g y az o l v a s ó n a k t é n y l e g n y ú j t v a l a m i t — s ő t igen s o k a t n y ú j t — m a g á b ó l , Afrikából is. N a p l ó j á t o l v a s v a , ú g y é r e z z ü k , h o g y vele e g y ü t t v a d á s z u n k , vele r e m é n y k e d ü n k , ö r ü l ü n k , b o s s z a n k o d u n k , f á r a d u n k , s z e n v e d ü n k , vele b a l l a g u n k a hőségtől, s z á r a z s á g t ó l , s z o m j ú s á g t ó l g y ö t ö r t é n 10—14 ó r a h o s s z a t a v é g k i m e r ü l é s i g , h o g y v é g r e v a l a m i m o c s a r a s p o c s o l y a s á r o s , s ű r ű levével o l t s u k s z o m j u n k a t . É s m i n d e z t egy száz- v a g y k é t s z á z é v e s , h a t a l m a s e l e f á n t b i k a elejtésének a l k a l m á t k e r e s v e és r e m é l v e . Széchenyitől m e g t u d j u k , m i l y e n s o k az a k a d á l y a és nehézsége az ilyen v a d á s z o s v á l l a l k o z á s n a k a z afrikai ő s v a d o n b a n . Az idegen és s z o k a t l a n é g h a j l a t , a láz, a m a l á r i a , m é r g e s k í g y ó k és m é r g e s r o v a r o k csípése, a z e m b e r l á b á b a fúródó t ö v i s e k o k o z t a n e h e z e n g y ó g y u l ó sebek, s z ú n y o g o k , legyek, h a n g y á k és egyéb r o v a r o k k í n z á s a , forró n a p p a l o k , h i d e g é j s z a k á k , az e m b e r s z e r v e z e t é n e k t i l t a k o z á s a a s z o k a t l a n é l e t m ó d ellen, f á r a d t s á g , betegség, á l m a t l a n s á g s t b . , s t b . M i n d e b b ő l Széchenyi­ nek és v a d á s z t á r s á n a k , gróf Károlyi Istvánnak bőven kijutott. D e u g y a n c s a k k i j u t o t t a k é t v a d á s z n a k a z afrikai v a d á s z ­ élet örömeiből, a s i k e r e k n e k o t t jellegzetes bőségéből is. B á m u ­ l a t o s az a s o k n a g y v a d , a m e l y b ő l v á l o g a t h a t t a k . B i v a l y o k

százával, az a n t i l o p o k s z á m o s fajának, a g n ú k n a k és z e b r á k n a k n a g y s z á m ú c s a p a t a i , o r r s z a r v ú k , gazellák, s t r u c c o k , v a r a c s k o s disznók, p á v i á n o k , oroszlánok, p á r d u c o k , h i é n á k , sakálok, k e s e l y ű k , flamingók s t b . , s t b . vegyesen k í n á l k o z n a k o t t zsák­ mányul a vadásznak. Időnként olyan vaddús területen járnak, h o g y ú g y s z ó l v á n »csomószámra« lövik a n a g y v a d a t . »István k i k o c s i z o t t és l ő t t egy csomó vadat«, . . . »egy k o c s i r a k o m á n y r a való v a d a t h o z t u n k a táborba« . . . és hasonló n a g y sikerekről s z á m o l b e ez a v a d á s z n a p l ó . A k é t v a d á s z l ő t t e 277 d a r a b n a g y v a d s o r á b a n m i n t leg­ k i v á l ó b b v a d á s z z s á k m á n y szerepel az a h a t a l m a s elefántbika, m e l y n e k szerencsés és boldog elejtője gróf Széchenyi Zsigmond s a m e l y n e k o l y a n n a g y m é r e t ű a k é t a g y a r a , a m e k k o r a elefánt­ a g y a r t — Széchenyi szerint — m a g y a r v a d á s z még n e m h o z o t t Európába. A m i l y e n b i z t o s a n b á n i k Széchenyi a p u s k á v a l és a m i l y e n ügyesen forgatja a t o l l a t , u g y a n o l y a n k i v á l ó e r e d m é n n y e l kezeli a fényképezőgépet is. K ö n y v é b e n s o k s z o r o s í t o t t 150 p o m p á s fényképe o l y a n tökéletesen sikerült, v a l a m e n n y i kivétel n é l k ü l o l y a n tiszta, éles és o l y a n m ű v é s z i ízléssel meg­ v á l a s z t o t t , hogy ennél szebb m á r n e m l e h e t n e . Csak e g y b e n n e m é r t e k egyet a szerzővel és pedig a k ö n y v e e l ő s z a v á n a k azzal a részével, a m e l y b e n szinte m e n t e g e t ő d z i k azért, hogy a »könyvet író Afrika-vadászok« c s o p o r t j á b a l é p e t t . N i n c s o k a m e n t e g e t ő d z n i ! Csak elismerés és dicséret illeti m e g azért, h o g y n a p l ó j á n a k k ö z r e b o c s á t á s á v a l k ö z v e t v e m á s o k n a k is j u t t a t o t t v a l a m i t azokból az ö r ö m ö k b ő l , a m e l y e k n e k a sors j ó v o l t á b ó l részese volt. M e r t e b b e n a k ö n y v b e n kell, hogy ö r ö m e teljék m i n d e n k i n e k , aki kezébe veszi, a k á r v a d á s z az olvasó, a k á r n e m v a d á s z . T a r t a l m a m i n d v é g i g r e n d k í v ü l érdekes. Széchenyi k ö n y v é n e k kiállítása elsőrangú és m i n d a k i a d ó t V á j n a G y ö r g y dr. és T á r s a k ö n y v k e r e s k e d ő k e t dicséri, m i n d az A t h e n a e u m r.-t. k ö n y v n y o m d á j a m a g a s teljesítőképességének fényes b i z o n y í t é k a . A 480 oldalas v a s t a g k ö n y v b o l t i á r a 30 P és m i n d e n k ö n y v k e r e s k e d é s b e n k a p h a t ó . Nadler Herbert. Prémek és prémes állatok. Á l t a l á n o s érdeklődésre t a r t h a t s z á m o t i s m e r e t t e r j e s z t ő i r o d a l m u n k b a n ez a m u n k a , amely Éhik Gyula dr. e g y e t e m i m a g á n t a n á r k i t ű n ő tollából k e r ü l t ki és m o s t j e l e n t m e g a k ö n y v p i a c o n . A k i v á l ó s z a k e m b e r felkészültségével és m i n d e n k ö r ü l m é n y r e kiterjedő figyelmével m e g í r t m u n k a a f e l k u t a t h a t ó h a z a i és külföldi szakirodalom a d a t a i t is feldolgozza s így biztos v e z e t ő k é n t t á j é k o z t a t ben­ n ü n k e t m i n d a z o k r ó l , a p r é m e s á l l a t o k r a v o n a t k o z ó fontos kérdésekről, a m e l y e k n e m c s a k a s z a k e m b e r t , h a n e m g a z d a s á g i v o n a t k o z á s u k m i a t t a p r é m k e d v e l ő közönséget is a legköze­ lebbről érdeklik. Szerző n e m c s a k a p r é m e k eredetéről és fel­ ismeréséről közöl m i n d v é g i g é r d e k e s a d a t o k a t , h a n e m a p r é m e k é r t é k é t is m e g á l l a p í t j a és a világpiaci á r a k o n k e r e s z t ü l az összes g e r e z n á k n a k é r t é k é t m e g a d j a . A szoros á l l a t t a n i k a p ­ csolat m i a t t pedig m i n d e n k o r é r t é k e s h á z i k ö n y v e lesz ez a m u n k a a z o o l ó g u s n a k és a p r é m t e r m e l ő n e k is. A m ű alapos­ s á g á r a n é z v e jellemző az a k ö r ü l m é n y , hogy a m a m á r jelen­ t ő s é g ü k e t v e s z t e t t és n e m d i v a t o s s z ő r m é k n e k i s m e r t e t é s é t is m e g t a l á l j u k a k ö v e t e t t r e n d s z e r f o l y a m á n . M i n d e n p r é m e s á l l a t r a n é z v e előbb á l t a l á n o s á l l a t t a n i ismertetést találunk. A prémes állatokat emlősrendenként csoportosítja a szerző és a r e n d e k e t a p r é m e k g a z d a s á g i jelen­ tősége s z e r i n t s o r a k o z t a t j a e g y m á s mellé. í g y v o n u l fel e l ő t t ü n k a ragadozók, rágcsálók, patás állatok, erszényesek, majmok és rovarevők r e n d j é b e t a r t o z ó á l l a t o k gereznáiból k é s z ü l t p r é m e k n e k fényes, csillogó világa, a m e l y a k o r o k v á l t o z ó d i v a t j a s z e r i n t m i n d i g fontos tényezője v o l t a g a z d a s á g i é l e t n e k : a régi m a g y a r k ö z é p o s z t á l y d i v a t j á b a n szereplő »farkasbőrös, r ó k a t o r k o s és r ó k a m á l o s m e n t é k , garniciák, tunikák« és az ú j k o r i szűcsipar világpiacairól,főleg Észak-Amerikából és azelőtt Oroszországból k i k e r ü l ő p r é m e k százezrei és v a g y o n o k a t érő értékei. P r é m e s á l l a t o k b a n a r a g a d o z ó k r e n d j e a l e g g a z d a g a b b . A r e n d egyik é r t é k e s képviselője a fülesfóka-félék c s a l á d j á b a t a r t o z ó medvefóka, a m e l y n e k gereznája a szilszkin néven

ismeretes p r é m e t szolgáltatja. A r e n d k í v ü l finom, t ö m ö t t , a r a n y b a r n a s z í n ű , selymes g y a p j ú s z ő r ö k b ő l álló szilszkin, — a m e l y csak festés ú t j á n n y e r i i s m e r e t e s r a g y o g ó , sötét­ b a r n a színét — szépség és t a r t ó s s á g s z e m p o n t j á b ó l a legjobb minőségű b á r s o n y t is messze felülmúlja. E g y kidolgozott medvefókaprém é r t é k e 1600 p e n g ő . É r d e k e s fejezetek szólnak a különféle rókafajok gereznáiról, ezeknek l e g é r t é k e s e b b képviselőjéről az ezüstróká-ról. A prémtermelés szempontjából v a l ó jelentőségére élénk fényt v e t az, h o g y Amerikában 4000 e z ü s t r ó k a f a r m o n , Európában pedig m i n t e g y 1000 telepen foglalkoznak tenyésztésével és é v e n t e 10—15 ezer d a r a b o t h o z n a k forgalomba. Az ezüstróka g e r e z n á j á n a k é r t é k e az ezüstözés foka — a fedőszőrök ezüstözöttsége — szerint fokozódik s ez az é r t é k 3900 pengőig emelkedik. A t i s z t a fekete gerezna a r á n y l a g olcsó, m e r t a feketeróká-t festéssel tökéletesen t u d j á k u t á n o z n i . N a g y jelentősége v a n ellenben a fehér sarki róká-nak és az azonos elterjedési! kékróká-nak. A fehérróka é r t é k e s , téli gereznájából é v e n t e m i n t e g y 1000 d a r a b k e r ü l piacra, a grönlandi, izlandi, labradori és a s ö t é t k é k s z í n ű alaszkai kékrókából pedig 6000 d a r a b k e r ü l forgalomba. A kékróka t e n y é s z t é s e szintén k i t ű n ő k e r e s e t f o r r á s n a k b i z o n y u l t . A meg­ k í v á n t hideg éghajlati viszonyok a z o n b a n a t e n y é s z t é s k i ­ terjesztésének h a t á r t s z a b n a k , így Magyarország éghajlata s e m v o l n a a l k a l m a s a t e n y é s z t é s r e . A m a m á r csak ÉszakÁzsia őserdeiben t a l á l h a t ó coboly, a n é m e t E d e h n a r d e r , vagyis nyuszt, a n é m e t S t e i n m a r d e r vagyis nyest, a hermelin és közeli r o k o n a a menyét, a n é m e t N ö r z v a g y N e r z szóból s z á r m a z ó nyérc és a különféle vidrafajok gereznáiból készült értékes p r é m e k n e k , így a tengeri vidra gereznájából k é s z ü l t és kamcsatkai hód-nak n e v e z e t t p r é m ismertetése u t á n k ü l ö n ö s e n a házimacska préméről találunk, m á r hazai vonatkozása m i a t t is érdekes fejezetet. E b b ő l a g e r e z n á b ó l é v e n t e t ö b b m i n t egymillió d a r a b k e r ü l forgalomba. A legjobb m a c s k a p r é m e k Hollandiá-ból s z á r m a z n a k . A rágcsálók r e n d j é b e n az üregi nyúl-ró\, m i n t a h á z i n y ú l őséről, az Amerikából származó csincsillá-ról — m e l y n e k t u c a t j á é r t 14 ezer p e n g ő t kell fizetni — a hódpatkány-nak nutria n é v e n i s m e r t prémjéről, a pézsmapocok-nak bizam n é v e n szereplő prémjéről, a különféle mókusprémek-röX, m a j d a v a l a m i k o r Magyarországon is n a g y szerepet j á t s z o t t hódgereznáról t a l á l u n k érdekes k ö z l e m é n y e k e t . A p a t á s á l l a t o k n á l pedig a p r é m s z e m p o n t j á b ó l főszerepet j á t s z ó perzsa bárány-ról t a l á l u n k k i m e r í t ő és a t á r g y jelentőségének megfelelő i s m e r t e t é s t . Ehik Gyula dr. legújabb m u n k á j a , a m e l y 149 o l d a l r a terjed, a Szent István Társulat ízléses k i a d á s á b a n a »Szent I s t v á n könyvek« s o r o z a t á b a n j e l e n t meg. Bolti á r a 3 pengő. Szeiff. A véreb munkában. í r t a Storcz Mátyás kir. u d v a r i v a d á s z a t i tiszt. A v é r e b nevelésével és t a n í t á s á v a l foglalkozó k ö n y v e c s k é t í r t a kir. u d v a r i v a d á s z h i v a t a l legrégibb és leg­ hűségesebb tisztje : Storcz Mátyás, ü g y s z e r e t e t t e l és a vér­ ebekkel s z e m b e n n y i l v á n í t o t t r a g a s z k o d ó szeretettel. »A v é r e b vezetése egy egész h i v a t á s o s v a d á s z t k í v á n , aki a vérebbel való b á n á s m ó d o t szakszerűen t u d j a , m e r t igazi lelki b a r á t s á g kell, h o g y ismerje a v é r e b m o z d u l a t á t , a szeme p i l l a n t á s á t és f a r k a m o z g á s á t . . .« A lelkes v a d á s z a t o v á b b i a k b a n írja : »Hányszor c s ó k o l t a m m e g d r á g a b a r á t o m a t , a m i k o r a fűszálon m u t a t t a a gombostűhegynyi vért, megdicsértem, leültem melléje és beszéltem hozzá . . .« A szerző a v é r e b t a n í t á s m i n d e n m o z z a n a t á r ó l k i o k t a t j a az olvasót és m a g a m o n d j a : »Mikor a v a d á s z a kis t a n í t v á n y á v a l k i m e g y a t a n í t á s szín­ helyére, m i n d i g ú g y induljon el, h o g y h á t i z s á k j á b a egy kis t ü r e l m e t is p a k k o l j o n , m e r t s e m m i m á s k u t y a vezetéséhez n e m kell a n n y i t ü r e l e m , m i n t a vérebéhez.« I g e n érdekesek azok a leírások, m e l y e k a v é r e b n e k g y a k o r l a t i m u n k á j á t i s m e r t e t i k . A k ö n y v szerzőjének k í v á n j u k , h o g y a t e r m é s z e t n a g y k e r t j é b e n a v é r e b e k k e l m é g s z á m o s éven á t m u l a s s o n . Az olvasóink figyelmébe a j á n l o t t k ö n y v k a p h a t ó Vájna György dr. és Társa k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n , I V . , V á c i - u t c a 28. Á r a 2 p e n g ő . R. E. dr.

MIUJSAG AZALLA'H KEBTBEN?

A kis mosómedve ay. állatkertben.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLATÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Az állatkertben ismét két tigris született. Multliavi s z á m u n k ­ b a n a d t u n k h í r t arról az ö r v e n d e t e s e s e m é n y r ő l , h o g y tigrisállo­ m á n y u n k o k t ó b e r h ó f o l y a m á n az »Emir—Saxa«,király- és j á v a i tigris keresztezésből h á r o m k ö l y ö k k e l g y a r a p o d o t t . Most az »Emir—Caesarina« k i r á l y t i g r i s t e n y é s z p á r u n k n á l is j e l e n t h e t ü n k s z a p o r o d á s t . »Caesarina« n o v e m b e r 1-én a d o t t k é t erőteljes k ö l y ö k n e k é l e t e t . R e m é l j ü k , h o g y k e d v e z ő fejlődésükről és sikeres felnevelésükről a k é s ő b b i e k f o l y a m á n m é g h í r t a d h a t u n k o l v a s ó i n k n a k e b b e n a h a s á b b a n , az á l l a t k e r t k r ó n i k á j á b a n . Meg kell u g y a n i s á l l a p í t a n u n k , h o g y »Caesarina« i v a d é k a i n e m o l y a n életképesek, m i n t »Saxa« k ö l y k e i , a m e n n y i b e n eddigi h á r o m a l m á b ó l c s u p á n egy h í m t i g r i s t t u d t u n k felnevelni. D e ez a z t á n , ú g y l á t s z i k , p ó t o l n i fogja az eddig e l m a r a d t ered­ ményt, mert tizenkilenchónapos korához képest csodálatosan fejlett, h a t a l m a s á l l a t t á v á l t . A b u d a p e s t i á l l a t k e r t n e k tigris­ á l l o m á n y a jelenleg kilenc d a r a b b ó l áll, ú g y h o g y j ö v ő évi á l l a t ­ b e s z e r z é s ü n k költségeinek egyrészét a t i g r i s s z a p o r u l a t o k é r t é k é ­ ből fedezhetjük. Szeiff. A mosómedve egyike az á l l a t k e r t l e g k e d v e s e b b k i s r a g a ­ d o z ó i n a k . Sajnos, n e m o l y a n n a g y i r á n t a az é r d e k l ő d é s , m i n t a h o g y a n a z t m e g é r d e m e l n é . E n n e k a z o n b a n n a g y r é s z t »emberk e r ü k k t e r m é s z e t e az o k a . E z a p r é m e s á l l a t u g y a n i s az »elbújók« közé t a r t o z i k , m i n t p é l d á u l a b o r z , g ö r é n y v a g y ü r g e . A T e r e m t ő éjjeli á l l a t n a k t e r e m t e t t e és így n e m is l e h e t tőle rossz n é v e n venni, hogy a nappalt házikójában elbújva tölti. H a kibújt az o d ú j á b ó l , a s ü n d i s z n ó h o z h a s o n l ó a n ö s s z e g ö m b ö l y ö d v e szundikál, h a pedig megzavarják, méltatlankodó, de egyáltalán n e m r o s s z i n d u l a t ú t e k i n t e t é v e l vizsgálgatja, h o g y k i merészeli n a p p a l i n y u g a l m á b a n h á b o r g a t n i ? K é p ü n k is ilyen g y a n a k o d ó p i l l a n a t á b a n k é s z ü l t . P e d i g v a l a m i k o r régen s o k k a l b a r á t s á g o ­ s a b b t e k i n t e t t e l f o g a d t a az i r á n t a m e g n y i l v á n u l ó é r d e k l ő d é s t . E z p e d i g a k k o r volt, a m i k o r o r m á n y o s m e d v e b a r á t a i v a l egye­ t e m b e n m é g n e m j á t s z o t t a el az á l l a t k e r t v e z e t ő s é g é n e k bizal­ m á t . M á s s o r a is v o l t a b b a n az i d ő b e n ! E g y ü t t v o l t a v i d r a ­ t ó b a n a m o s ó - és o r m á n y o s m e d v é k b ő l álló k e d é l y e s , eleven, v i d á m , k í v á n c s i t á r s a s á g és a k k o r b i z o n y a k i s m o s ó m e d v e g y a k r a n megfeledkezett éjjeliállat m i v o l t á r ó l , m e r t é p p e n o l y a n szorgalmasan mászkált a fákra, m i n t az ormányosmedvék és a l á t o g a t ó közönség ö r ö m é r e n a g y i g y e k e z e t t e l m á r t o g a t t a vízbe eleségét, m i n t e g y igazolva a »mosó« elnevezést. D e a m i ó t a történetesen alkalma nyílott ormányosmedve barátaival együtt a v i d r a t ó m a g a s a b b fái k ö z v e t í t é s é v e l s ö t é t éjjel m e g s z ö k n i ,

Hölzel felvétele.

a z ó t a k e t r e c b e k e r ü l t és m o s t a n á b a n a »várrom« egyik l a k ó j a k é n t s z o m o r ú a n g u b b a s z k o d i k , e l m é l k e d v e t a l á n a régi szép és s z a b a ­ d a b b i d ő k r ő l . A m o s ó m e d v é t , m i n t h o g y a legszebb p é l d á n y o k gereznája 50—70 p e n g ő t is m e g é r , N é m e t o r s z á g b a n m á r n a g y b a n tenyésztik. Mint aránylag igénytelen állattal, n e m á r t a n a n á l u n k is k o m o l y a n foglalkozni t e n y é s z t é s é v e l , t e k i n t v e , h o g y s o k p é n z ü n k m e g y k i külföldre p r é m e k é r t . Anghi. Az állatkert ajándékozói. 1930 s z e p t e m b e r , o k t ó b e r és n o v e m b e r h a v á b a n a k ö v e t k e z ő a j á n d é k o k é r k e z t e k az á l l a t ­ k e r t b e : Kőrössy Albert dr.-tól egy g ö r é n y ; Kovács Páltól egy b a r n a r é t i h é j a ; báró Lippe Károlytól egy b a r n a - k á n y a ; Graefl Andortól egy b a r n a - k á n y a , egy r é t i c a n k ó ; Konla Rezsőtől egy toronyi-fecske ; Beretvás Zsigmondtó egy r é t i s a s ; Szupkay Józseftől k é t s z a l a k ó t a ; Tóth Ábristól egy csóka ; Kini Lászlótól k é t k a c a g ó g e r l e ; Magyar Munkások Turista Egyesületétől egy d a n k a - s i r á l y ; Rózsay Erzsikétől egy s ü n d i s z n ó ; Mauser Lászlótól egy fürj ; Kun Benjámintól egy fehér-gólya ; Graefl Andortól egy t ú z o k ; Bellosics Bálinttól k é t halász-sas ; Mutter Jánostól k é t v a d g e r l e ; Fényes Bélától egy h u l l á m o s - p a p a g á j ; Herczegh Ernőtől k é t b o r z ; Orbán Jánosnétól e g y n ő s t é n y p u l i ; Michel Ferenctől egy kék-vércse ; Ordelt Rezsőtől egy fácán ; Molnár Ferenctől egy p o c g é m ; Elischer Gyurikától h a t m o c s á r i ­ t e k n ő s ; Kövesi Józseftől egy g ö r ö g - t e k n ő s ; Kovács Páltól egy f e h é r - g ó l y a ; Heissler Árpádtól egy erdei f ü l e s b a g o l y ; Halmágyi Dénestől k é t g ö r ö g - t e k n ő s ; Kiss Józseftől e g y b a r n a i é t i h é j a ; Preyer Sándortól egy erdei fülesbagoly ; Ilosvay Molnár Páltól egy p o c g é m ; vitéz Fönyedi Károlytól egy egerész­ ö l y v ; Keller Ferenctől 27 fehér-egér ; Szeben Pétertől egy t e k n ő s ; Ősi Lajostól e g y s ü n ; Bassa Györgytől egy s ü n ; Hidi Gézától k é t g ö r ö g - t e k n ő s ; Deák Gyulánétól k é t g ö r ö g - t e k n ő s ; Kun Lajostól egy m o c s á r i - t e k n ő s ; Németh Lajostól egy z ö l d l á b ú v í z i t y ú k ; Dorner Auréltól k é t u g a r t y ú k ; Kiss Gyulától egy erdei-sikló ; Podolay Jusztintól egy r h e s u s - m a j o m ; Dallos A nnától n y o l c fehér-egér ; Németh Dezsőtől egy s ü n ; Posch N.-től egy fehér n y ú l ; Székesfőváros kertészeti igazgatóságától h a t z s á k vadgesztenye ; ifj. Deáky Lóránttól egy vadgerle; Patkós Lajostól egy h a r i s ; Vasvári Miklós dr.-tól h a t s á r g a h a s ú u n k a ; Hepner Nándortól egy s á r g a r i g ó ; Kállai Sándornétól k é t b a n t á m - t y ú k ; Markos Sándortól egy f o l t o s - s z a l a m a n d r a ; Papp Sándortól egy k e r t i r o z s d a f a r k ; Róna Gyula dr.-tól egy m o c s á r i - t e k n ő s ; Mészáros Jánostól egy t ö r p e g é m ; Elber Jánostól h a t vetési-lúd ; Gross Kálmántól egy g ö r ö g - t e k n ő s ; Farkas Lajostól egy fehér-gólya ; Nagy Lajostól e g y görög­ t e k n ő s ; dr. Gulden Ferencnétöl egy g ö r ö g - t e k n ő s ; Pécsy Lászlótól 18 tengelic, n é g y csicsörke, h á r o m zöldike és k é t csíz. A s z e p t e m b e r , o k t ó b e r és n o v e m b e r h ó f o l y a m á n b e é r k e z e t t a j á n d é k o k a t e z ú t o n is h á l á s a n köszöni az Állatkert

igazgatósága.

Előfizetési felhívás! » A Természete száma megkezdi

következő

évfolyamának

1931. j a n u á r 15.íén megjelenő első

Vilmos svéd királyi herceg afrikai vadászkalandjai, gorillái, oroszlán* és elefántvadászata rendkívül érdekes leírásának folytatólagos közlését.

Elejtett v é n h í m gorilla feje.

» A T e r m é s z e t e c. havonként megjelenő képes folyóirat m i n d e n természete barátnak a lapja. » A T e r m é s z e t e legkedvesebb olvasmánya a művelt nagyközönségnek, melynek sorában természetkutatók, v a d á s z o k , h o r g á s z o k , b o t a n i k u s o k , turisták, természet* rajzi g y ű j t ő k vannak. » A T e r m é s z e t e célja és nemes hivatása olvasóiban a fenséges, örökké szép természet iránti szeretetet felébreszteni és erősbíteni. Olvasása ü d ü l é s t és p i h e n é s t jelent, de egyúttal a természetrajzi i s m e r e t e k b ő v í t é s é v e l is jár. » A Természetet tehát egyaránt oktat és szórakoztat. A k i lakását n ö v é n y e k k e l , v i r á g o k k a l díszíti, aki otthon madarat tart kalitkában, akinek s z o b a a q u a r i u m a vagy terrariuma van, akit érdekel, hogy mi történik, mi újság a f ő v á r o s i állatkertben, aki családjának k e d v e s o l v a s m á n y t akar nyújtani, aki gyermekeiben a természet iránti szeretetet és é r d e k l ő d é s t kívánja felkelteni, aki v a d á s z i k vagy h o r g á s z i k stb., az fizessen elő » A T E R M É S Z E T E S R E , melynek évi előfizetési díja c s a k 6 p e n g ő ! A z évi előfizetési díjnak h a t s z o r o s á é r t sem vásárolhat olyan tartalmas, é r t é k e s , s z é p k ö n y v e t , amilyet » A T e r m é s z e t e e g y bekötött é v f o l y a m a nyújt. G y ű j t s ü n k előfizetőket » A T e r m é s z e t e s n e k , hogy lapunk mennél tartalmasabb, mennél szebb lehessen. » A T e r m é s z e t « s z e r k e s z t ő s é g e és k i a d ó h i v a t a l a

B U D A P E S T , VI., Á L L A T K E R T .

A vizivadászok figyelmébe! A k i az ú s z ó m a d a r a k n a k , főképen a kacsa-libaféléknek sokféle s z í n ű és a l a k ú fajtái k ö z ö t t el a k a r i g a z o d n i , az v e g y e m e g Dr. Nagy Jenő : Az *Uszómadarak meghatározója)) c í m ű k i s k ö n y v é t , a m e l y fekete és színes k é p e k k e l és m i n d e n k i á l t a l k ö n n y e n é r t h e t ő t á b l á z a t o k k a l a l e h e t ő l e g k ö n n y e b b e n r á v e z e t a k e r e s e t t faj n e v é r e , ú g y hogy e kis könyvvel mindenki m a g a keresheti meg a kezé­ b e n levő i s m e r e t l e n ú s z ó m a d á r p o n t o s és hiteles n e v é t . I g a z v a d á s z , a k i t u d n i a k a r j a , h o g y m i t e j t e t t el és h o g y m i t fog a j ö v ő b e n elejteni, n e m n é l k ü l ö z h e t ilyen k ö n y v e t ! Á r a előzetes b e k ü l d é s e s e t é b e n P 2 0 P . K a p h a t ó a szerzőnél D e b r e c e n b e n , E r d ő s o r 5.

Az apróhirdetés minden szava 2 0 fillér ; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő; előfizetőknek 1 pengő Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő. 1HET Csakis válaszbélyeg beküldése esetén felelünk. "3M Természettudományi Közlöny. S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos k ö z r e ­ m ű k ö d é s é v e l Gombócz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő ­ ség és k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , V I I I . , E s z t e r h á z y - u . 16.

A m. kir. földmívelésügyi minisztérium mint közérdekű vadászati szakmunkát, erkölcsileg támogatja a Nagy László szerkesztésében évről-évre új tartalommal megjelenő oVadászati Utmutatót«-. ( V a d á s z a t i z s e b n a p t á r t ) . A z 1930—1931. v . é v r e szóló k ö t e t 250 o l d a l o n n y ú j t a v a d á s z k ö z ö n s é g n e k h a s z n o s i s m e r e t e k e t , s z á m o s e r e d e t i k é p p e l i l l u s z t r á l v á n a szöveget. Díszes egész­ v á s z o n k ö t é s ! Á r a p o r t ó m e n t e s b e k ü l d é s s e l 5, d í s z e s e b b 6 p e n g ő . K a p h a t ó a s z e r k e s z t ő n é l ( V I I I . , S z i g o n y - u t c a 34.), b e s z e r e z h e t ő a k ö n y v - és f e g y v e r k e r e s k e d ő k ú t j á n .

Mátray Gyula, a v a d á s z a t i í r ó k s z é n i o r a Vadásztörténetek c í m ű könyvének m e g m a r a d t példányait 2 5 0 pengő nyomdai áron bocsátja a vadászközönség rendelkezésére. Megrendelhető a szerzőnél Csillaghegyen, B u d a p e s t m e l l e t t .

Foxterriertenyésztők! Ritka alkalmi vétel. E l e g e n d ő k i t e n y é s z t é s k ö v e t k e z t é b e n e l a d o m k e n n e l e m leg­ k i v á l ó b b t e n y é s z t ö r z s , h a s z n á l a t i és v e r s e n y k u t y á i t , m e l y e k ­ k e l t ö b b m i n t száz I . fődíjat és s z á m o s c h a m p i o n á t u s t n y e r t e m . E l a d ó k t e h á t : Champion és Derbygyőző oMagnus Perun*, B e r r y B r i g a d i e r G e n e r a l fia, 4 éves k a n , r a b i á t u s d ú v a d i r t ó föld felett és föld a l a t t . H a n g g a l h a j t ó r á k i g m i n d e n v a d a t , b e v e z e t v e v a d d i s z n ó k r a is. T ö b b c h a m p i o n i v a d é k a v a n , m i n t : » P a r i t t y a P e r u m , »Pallos Perun« s t b . Á r a : 5000 c s e h k o r o n a . Tátragyőző és kotorékchampion »Extra Perun*, 5 éves s z u k a , champion Usksider lánya, utolérhetetlen m u n k a k u t y a termé­ szetes és m ű k o t o r é k b a n . Á r a : 3000 c s e h k o r o n a . Kotorékchampion »Judit Perun*, örökös kotorékchampion Biíly v . d. H ö l l e l e á n y a , 5 éves. Á r a : 3000 c s e h k o r o n a . Angol import »lVharfeside Sheille*, r a b i á t u s d ú v a d i r t ó m ű és t e r m é s z e t e s k o t o r é k b a n , k o t o r é k c h a m p i o n » P a r i t t y a Perun« a n y j a . Á r a 2500 c s e h k o r o n a . fiPilyke Perum 1 éves k a n , M a g n u s és W h a r f e s i d e u t á n , k o t o r é k b a n t ö b b I I . díj n y e r t e s e ez é v b e n . Á r a : 1200 cseh­ korona. A k u t y á k m i n d m a k k e g é s z s é g e s e k , m u n k a - és t e n y é s z ­ k é p e s e k , u t o l é r h e t e t l e n patkány fogók, M a g n u s , E x t r a és W h a r f e s i d e k ü l l e m i l e g kitűnő minősítéssel n é m e t b í r á k á l t a l . Dr. Fenéik Jenő t a n á r , a » K á r p á t i Vadász« szerkesztője, Beregszász. (Berehovo) Csehszlovákia.

Fajtatiszta bécsi kéknyulak e l a d ó k az Á l l a t k e r t b e n .

:: :: A kiadásért felelős: N A D L E R H E R B E R T :: ::

»Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete« B u d a p e s t , Állat­ orvosi főiskola poliklinikája, V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 2 3 — 2 5 . Telefon : József 308—30. Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete B u d a p e s t , V I I . k e r . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a József 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 ó r á k k ö z ö t t . Magyar Kutyafajták Törzskönyve B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola poliklinikája József 308—30. H i v a t a l o s ó r á k t ö r z s k ö n y v e z é s v é g e t t h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 órák között. Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a B u d a p e s t , B a r o s s - u t c a 77. Telefon : József 413—78.

VIII.,

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2. Telefon : József 3 0 8 — 3 0 .

BUDAPEST

AZ ELISMERT

SZÉKESFŐVÁROS

A S V A N Y V I Z > C Z E M E

HEIMsFÉLE PÉKSÜTEMÉNY AZ EGÉSZ ÁLLATKERT TERÜLETÉN KAPHATÓ

H A

A »HUNGÁRIA«.GYÓGYFORRÁS S Z É N S A V V A L TELÍTETT VIZE T E L E F O N t A U T O M A T A 530—03

Főüzlet: Heim Lajos, VI ,Szondy-u. 96 a. Tel.: 152-11. Fiókok: VI., Teréz-körút 4. IV., Petőfi Sándor-u. 9.

5C::::5{::::;::::::::::::::::::::::::Í::::::;::Í:;:::::;::;:;::«;;Í:;J;;-:::CJ: 5" 5Í

KÚN SÁNDOR

i;

Szent Gellért 0

mf~>

•

% 00

Oyogyrurdo és S z á l l ó B

U

D

A

P

E

S

T

47° C. r á d i u m o s h ő f o r r á s o k . A legtökéletesebb g y ó g y berendezések. Elsőrangú gyógyszálló a fürdővel közvetlen kapcsolatban. Diétás

konyha.

R IMI A T V F

Sí 5! X :í x "

x x x x x x x x x x

B U D A P E S T , IV.,

Ferenc József-rakpart 18. |

I FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉKAI^ KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK | II

E3

T E L E F O N :

L O P Ó S

8 4 5 - 1 1,

8 6 7 - 7 3

G Y U L A

S Z A B A D A L M A Z O T T ISKOLAPADOK, ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK, TORNASZEREK ÉS GYERMEK. jATSZÓTÉRBERENDEZÉSEK GYÁRA

BUDAPEST, III., BÉCSLÚT 85. TELEFON: AUT. 625—05 Árjegyzéket és költségvetési felszólításra küldök.

H

H

ÁLL SCHREIER BEL A kereskedelmi

D-VITAMIN ÉS

P E K K

részvénytárs.

p-n W%

A T A I T

n a

a

F U T O R

FH

n a PT

Ü KEVERÉKÉVEL

BUDAPEST

tn

TAKARMANYOZZA.

b a .

PU

n a

VII., Izabella-utca 34. sz.

FILLÉRES

Tel.: J. 438—49 é s 320—52

B E F E K T E T É S I

+

Vesz és elad m i n d e n n e m ű szálasa é s s z e m e s t a k a r m á n y t , őrleményféléket, gabona* n e m ű e k e t , fűszer*, hüve* lyes* é s g y a r m a t á r u t .

a

p q n a FI n a P " q n a

C H I N O I M gyógyszer és vegyészeti t e r m é k e k g y á r a r.«t. Ú

J

P

E

S

T

H PT1

n a p q n a F q n a

Silót- és Hövenyhertünh állandóan soh látványosságot nyújt! Kedvezőtlen időjárás esetén é s e g é s z télen ét a p á l m a h á z b a n a délszaki növények g a z d a g g y ű j t e m é n y e , az a q u a r i u m , terrarium, m a d á r h á z , m a j m o k , r a g a d o z ó k , zsiráfok, antilopok é s v a s t a g bőrűek h á z á n a k fedett helyiségeiben pedig a z ö s s z e s á l l a t o k láthatók. BELÉPŐDÍJ:

11

Felnőtteknek Vasárnap é s csütörtökön . . 10 é v e n aluli g y e r m e k e k n e k .

7 0 fillér . . 5 0 fillér . . 3 0 fillér

•IMIMIMIIIUIITTTTTIITMIIMIMIIMMIHHMMTMMMMIMMllMIMlTr

Alapíttatott 1 8 4 9 .

*4

Telefon: J. 4 2 8 - 2 5 .

URBANCSEK JÓZSEF JÁNOS B

E

T

O

N

É

P

Í

T

Ő

.

Pala*, c s e r é p * é s E t e r n l t . t e t ő f e d ő m e s t e r , tetőzet jókarbantartási vállalat.

BUDAPEST,

VII. KERÜLET, T H Ö K Ö L Y . Ú T

117. SZÁM.

ütiii(iii(iii:iiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiii(itii[ii(iii(iiiiiimiiii(iiiiiii^ Pon,o n 1 Z _ ' " V *

Jl

Ifj.SchaferJózsef || •

I B I S

EZ A C/O ADHAT TI/ITA ZENÉT

kádármester Állami é s székesfővárosi

boroshordókat, = k á d a k a t , dézsákat — és virágköblöket 5

szállító

=

Budapest, VII., Gizella-ál 53-55.

=:

Telefon : József 413—97

r f" 1

S'llllllllllllllllllilllillllltlUlinillllMllllllMllllllllllllllllllUlllllr;

Z I M M E R

F E R E N C

AQUARIUMOK,

HALKERESKEDELMI R.«T.

haltartók,

RATTINGER LAJOfc A U T Ó K A R O S S Z É R I A , Alapíttatott 1906

nagy

Árjegyzéket

BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T . : A . 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza Isrván=uica 10. T . : A . 8 1 6 - Í 9 , VII., Rákócziról 9 0 . IRODA : VIII., Horánszkyutca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9

MADÁRKALITKÁK

díszhalak

özv. üveg-

KIRCHKNOPF

és p o r c e l l á n k e r e s k e d ő , (Református

Alapíttatott 1 8 7 2 . F

R

választékban.

küldök.

ISTVÁNNÉ

Budapest, templom

I X . , Kálvin-tér

8. :

mellett.)

Telefon : Aut. 5 3 5 - 5 0 .

I T S C H É S T Cégtulajdonos: F R I T S C H

Á R EMIL

S

A

KOCSIGYÁRTÓsUZEM

BUDAPEST, VII., THÖKOLY-ÚT 144. ÚJ ÉS HASZNÁLT KOCSIK RAKTÁRON Budapest

B U D A P E S T , Telefon; J. 405—87

II. K E R . , M A R G I T s K Ö R Ú T

11. S Z .

K É S Z Í T i Épület* é s d i s z m ü b á d o g o s m u n k á t , e g é s z s é g ü g y i berende* léseket, csatornázást, gázvezetéket s minden eszakmába vágó munkát

székesfőváros h á z i n y o m d á j a

1930 — 12844