A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele – 2005. október 12.
******************************************************************** TARTALOM: I.
HÍREK EU – VILÁG EU – MAGYARORSZÁG
II.
ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK FOGALOMTÁR
********************************************************************** I.
HÍREK
EU – VILÁG Október 20-án ülnek tárgyalóasztalhoz a két tagjelölttel 2005. október 6. – BruxInfo Az els lépés, az úgynevezett átvilágítás, körülbelül egy évig fog tartani. Az Unió b vítési biztosa egyúttal figyelmeztetett: az EU sem ússza meg a mélyreható alkotmányos és gazdasági reformokat, ha valóban le akarja bonyolítani a b vítést. A hétf i ceremónia után még e hónapban, október 20-án a gyakorlatban is megkezd dnek a csatlakozási tárgyalások az EU és Horvátország valamint az EU és Törökország között – mondta a múlt kedden Olli Rehn b vítési biztos, aki maga Zágrábba látogat ebb l az alkalomból. Az els szakasz az úgynevezett átvilágítás, amikor is pontról pontra összehasonlítják az Európai Unió és a felvételre váró ország joganyagát, sorra véve, hogy hol vannak különbségek vagy problémák, hol és mit kell módosítani. Az átvilágítás a két újonnan tárgyaló tagjelölt esetében körülbelül egy évig fog tartani. Mindkét országgal az els átvilágítandó joganyagcsomag (vagy EU-zsargonban tárgyalási fejezet) az oktatási és kulturális fejezet lesz, amit a tudomány és kutatás, valamint a közbeszerzés követ. Horvátország erre az évre 7 fejezet átvilágítását ambicionálja. Összesen 35 fejezetet kell letárgyalnia mindkét országnak (maga a tárgyalás az átvilágítás után következik csak). Rehn azt is meger sítette, hogy Törökország kapcsán különösen nagy figyelmet fognak fordítani az egyik legnagyobb aggodalomra, az emberi és polgári jogok helyzetére. A Bizottság következ rendszeres országjelentése els sorban ezekre a kérdésekre fog fókuszálni. „Törökországtól azt várjuk, hogy a tárgyalások els szakaszában nagy haladást érjen el ezen a területen” – mondta.
Sajtótájékoztatóján Rehn politikai kérdésekre is kitért, különösen a „nagyobb falat” Törökország kapcsán. Kiemelte: egyértelm , hogy az európai alkotmány „jegelése” nem jelenti azt, hogy az EU megúszhatja azokat a bels reformokat, amelyeket a további b vítés elkerülhetetlenné tesz. „Egy ponton újra kell indítanunk az alkotmányos reformokat. Az EU b vítése és mélyítése elválaszthatatlan egymástól” – mondta. Erre már csak azért is szükség van, mert az érvényes uniós szerz dések csak 27 tagig „hitelesítik” a szervezet m ködését; nem lehet tudni például, hogy hány tagja lesz a Bizottságnak 28-29 tagállammal, hány szavazata és hány európai parlamenti képvisel je lesz az új országoknak. Ezeket a problémákat orvosolta volna az alkotmány. Ráadásul Rehn látszólag nem is csak ezeknek az egyszer jogi követelményeknek a megteremtésére gondolt, amikor leszögezte: az Európai Unió „mélyítése és b vítése elválaszthatatlan egymástól”. A biztos arra is kitért, hogy az európai vezet knek mindent el kell követniük, hogy a b vítés iránt szkeptikus közvéleményt felkészítsék az új tagok fogadására, méghozzá azoknak a gazdasági és társadalmi problémáknak az orvoslásával, amelyek – a globalizáción és a magas munkanélküliségen keresztül – szerinte jelent s részben okozói napjaink europesszimizmusának. Hozzátette azt is, hogy míg az EU-nak teljesítenie kell ígéreteit, most a konszolidációra kell fordítania figyelmét, és nem tehet újabb vállalásokat, ami a b vítést illeti. Mez gazdasági társfinanszírozás csak kivételes esetben 2005. október 11. – EUvonal Az Európai Parlament csak úgy fogadná el a tagállami agrár-társfinanszírozást a háziállatokat veszélyeztet járványok esetén, ha az nem vezet a termel k közötti verseny torzulásához. Az Európai Bizottság javaslata szerint bizonyos háziállat-járványok (például száj- és körömfájás vagy sertéspestis) kitörése esetén speciális szabályokat lehetne alkalmazni a kivételes piactámogató intézkedések keretében. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok társfinanszírozással támogathatnák a bajba jutott gazdákat. A hatályos és az Európai Bíróság döntésével is meger sített szabályozás alapján azonban a mez gazdaságot kizárólag központi uniós költségvetésb l lehet támogatni. Mivel a képvisel k szerint a javaslat életbe lépése negatívan hatna általában a közös agrárpolitikára, és különösen kedvez tlenül befolyásolná az európai mez gazdaságon belüli versenykörülményeket, az EP idén májusban elutasította a tervezetet. A szakbizottság most úgy küldte tovább a szöveget a plenáris ülésre, hogy a tervezetben több helyre beszúrta: „a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben a termel k hozzájárulnak a tagállamok által viselt költségekhez, az ne vezessen a különböz tagállamok termel i közötti verseny torzulásához. A Bizottság ellen rzi, hogy fennáll-e a verseny ilyesfajta torzulása és megteszi a szükséges lépéseket. A Bizottság hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a verseny torzulásával kapcsolatos helyzetr l.” Csekély gazdasági élénkülést vár a Bizottság 2005. október 10. – BruxInfo
Az Európai Bizottság negyedéves gazdasági jelentése szerint mintegy 1,2 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani az eurózónában 2005-ben. A brüsszeli jelentés szerint az eurózóna 0,3 százalékkal növelte gazdasági össztermékét a második negyedévben és 0,4 százalékkal az els negyedévben (az el z negyedévhez viszonyítva). A jelentés az egész évre 1,2 százalékos növekedést prognosztizál, ami némileg alacsonyabb, mint a Bizottság 1,6 százalékos áprilisi el rejelzése. „A gazdasági növekedés az euróövezetben némileg lelassult a második negyedévben, tükrözve a fogyasztói kereslet stagnálását és az alacsony befektetési kedvet” – írja a jelentés bevezet jében Klaus Regling, az Európai Bizottság gazdasági f igazgatóságának vezet je. „Ugyanakkor jó ok van az optimizmusra a gazdasági tevékenység élénkülését illet en az év második felében” – hangsúlyozta. Ez els sorban az üzleti hangulat egyre inkább megfigyelhet javulásának, az ipari termelési mutatók jobbá válásának és a világgazdaságban továbbra is uralkodó kedvez pénzügyi folyamatoknak tulajdonítható. A legfontosabb kérd jel az el rejelzésekkel kapcsolatban az olaj magas ára. Az év elejéhez képest az irányadó brent keverék ára euróban kifejezve közel 70 százalékot emelkedett, ami máris felnyomta az eurózóna éves inflációs rátáját az augusztusi 2,2 százalékról 2,5 százalékra szeptemberben. A Bizottság jóslása szerint az olaj ára a belátható jöv ben 60 dollár felett fog maradni, hiszen a kereslet csökkenésére semmilyen adat nem látszik utalni. Ennek ugyan eddig kisebb hatása volt a gazdasági növekedésre, mint sokan féltek (az energiaárak és az agrártermékek árai nélkül számított maginfláció teljesen változatlan maradt, ami annak köszönhet , hogy a nagy energiafelhasználó ágazatok, mint például a közlekedés és a szállítás díjainak emelkedését ellensúlyozta más szektorok, így például a ruházati cikkek áresése), a további növekedés azonban a bizalom csökkenéséhez vezethet – figyelmeztetett Regling. Az olajár-emelkedésnek azonban pozitív hatása is van. A Norvégiába, a FÁK-országokba és az OPEC-tagállamaiba irányuló európai export 2003 óta 25 százalékkal n tt, annak köszönhet en, hogy a b ségesen áramló olajbevételek miatt megugrott ezen országok importkereslete. Nem fog javulni azonban egyel re az Európán belüli lakossági fogyasztás, ami a kiskereskedelmi eladások folytatódó gyengesége annak dacára is valószín sít, hogy az autóeladások valamelyest élénkülni látszanak. Kérdés, hogy a munkanélküliségi ráta 8,8 százalékról 8,6-ra csökkenése április és június között jár-e valamilyen pozitív hatással a fogyasztói keresletre. A Bizottság arra is figyelmeztetett, hogy az eurózónára leselked legnagyobb veszély a kiegyensúlyozatlan nemzetközi gazdasági környezetben rejlik, különös tekintettel az óriási amerikai kereskedelmi deficitre, ami ráadásul a folyó fizetési mérleg és a költségvetés nagy hiányával is párosul. Tavaly 670 milliárd dolláros folyómérleghiányt halmozott fel az USA, ilyen óriási deficitre még egyetlen ország esetében sem volt példa a világgazdaság történetében, s egyel re nem világos, mi történik, ha ennek hatására váratlanul és gyorsan leértékel dik a dollár. Ez ugyanis nyilvánvalóan a gazdasági növekedés gyors lefékez dését okozhatja Amerikában, s t, akár recessziót is, ami az egész világgazdaságot egy lefelé tartó spirálba ránthatja magával. Az eurózóna igen keveset tehet a globális egyensúlytalanságok felszámolásáért, tekintve, hogy folyó fizetési mérlege gyakorlatilag most is kiegyensúlyozott. Az Európai Központi Bank egyébként csütörtökön a várakozásoknak megfelel en 2 százalékon hagyta az irányadó kamatot.
Embertelen bánásmóddal vádolják Marokkót 2005. október 10. – BruxInfo Az Európai Parlament és civil szervezetek levetetnék Marokkót a biztonságos országok listájáról, miután állításuk szerint az észak-afrikai ország több illegális bevándorlót magára hagyott a sivatagban. Több száz afrikai próbált meg az utóbbi napokban bejutni a Marokkó területén fekv Melilla és Ceuta spanyol enklávé területére, közülük legalább tizenegyen életüket vesztették. A spanyol és a marokkói hatóságok meger sítették a katonai jelenlétet a térségben, és magasabbra építik a Melillát körülvev kerítést. Ez utóbbi bejelentés azonban a menekültek körében csak újabb kétségbeesett rohamot idézett el . Az EU (a külügyi és bel- és igazságügyi f igazgatóság, valamint a varsói székhely határ rizeti ügynökség munkatársaiból álló) „technikai missziót” küldött a térségbe, hogy vizsgálják ki az illegális bevándorlók helyzetét, és az utóbbi napok eseményeit. Marokkó korábban egy olyan megállapodást írt alá Spanyolországgal, amely a spanyol földre lépett illegális marokkói bevándorlók visszatoloncolásáról rendelkezik. A Bizottság azonban azt szeretné, ha Rabat ezt – egy újabb megállapodás aláírásával – kiterjesztené a harmadik országok állampolgáraira is. Ez lehet vé tenné a Marokkón keresztül az Európai Unióba került szub-szaharai (tehát a Szaharától délre es afrikai területekr l érkezett) menekültek hazatelepítését. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet pénteken azzal vádolta a marokkói hatóságokat, hogy több mint ötszáz afrikai bevándorlót hagyott magára a sivatagban. Az NGO állítása szerint „nagyon rossz állapotban” találtak rá a marokkói-algériai határ közelében hagyott menekültekre. Egy másik nemkormányzati szervezet, az SOS Racisme önkéntesei azt állítják, hogy 24 bevándorló, akik korábban Spanyolországban folyamodtak menedékjogért, hasonló körülmények között haltak szomjan. Ezenfelül Javier Sancho, az Orvosok Határok Nélkül munkatársa közölte, hogy a menekültek testén talált sérülések vélhet en botoktól vagy a spanyol határ rség által használt gumibotoktól származtak. Az NGO szerint az, ahogyan a marokkói hatóságok a menekültekkel bánnak, valamint az a tény, hogy Spanyolország Marokkóba toloncolja vissza az illegális bevándorlókat, ellentmond a genfi egyezményben foglaltaknak. Marokkó egyébként rajta van a Bizottság és a tagállamok által összeállított „biztonságos országok” listáján (egész pontosan ez még csak egy tervezet), ám az Európai Parlament olvasatában az észak-afrikai királyság menekültügyi szempontból nem számít biztonságosnak. Hasonló véleményen vannak a térségben tevékenyked nemkormányzati szervezetek. „Az EU-országoknak nem lenne szabad olyan országba küldeni a bevándorlókat, amely nem képes a menekültek fogadására, nem is beszélve az alapvet emberi jogok garantálásáról” – hangsúlyozta az Orvosok Határok Nélkül szóviv je. Spanyolország eddig két, egy 70, majd egy 100 f s migráns csoportot toloncolt vissza Melillából. A lépést az a most leporolt 1992-es spanyol-marokkói megállapodás tette lehet vé, amely kimondja, hogy Madrid nemzetiségét l függetlenül minden illegális bevándorlót visszafordíthat, amennyiben azok az észak-afrikai ország érintésével léptek
spanyol területre. Rabat egyébként azt állítja: az elmúlt három évben több mint 25 ezer illegális bevándorlót próbált meg visszatartani attól, hogy Marokkón keresztül európai földre lépjenek, ám nem tudja tovább az „európai rend r” szerepét játszani. A marokkói EU-nagykövet közben felszólította Brüsszelt: gyakoroljon nyomást Algériára annak érdekében, hogy elvágja a területén keresztül Marokkóba, végs soron pedig Európába vezet tranzitutakat. „Algéria semmilyen komoly er feszítést nem tesz a több ezer afrikai bevándorló ellen rzésére, akik Magnián keresztül (ez egy nyugat-algériai terület) lépnek be Marokkóba” – panaszkodott Menouar Alem. A feszültségek enyhítésére az EU 40 millió euró érték segélycsomagot ítélt meg Marokkónak, ám a nagykövet szerint ez nem oldja meg az illegális bevándorlás problémáját. Akadozva m ködik az egységes segélyhívó 2005. október 11. – EUvonal Az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy javítsák a 112-es hívásokra adott válaszadási képességüket, mert bár az egységes európai segélyhívószám már a vezetékes és mobiltelefon-készülékekr l is hívható az EU mind a 25 tagállamában, de a testület szerint a gyakorlatban akadozik a m ködése. Viviane Reding, az információs társadalomért és médiáért felel s biztos szerint néhány országban nem gondoskodtak a szükséges forrásokról a hívások kötelez en el írt más nyelveken történ fogadására, illetve nem rendelkeznek a megfelel technológiával a mobilhívások földrajzi behatárolására. Számos országban az emberek nem is tudják, hogy a szolgáltatás egyáltalán létezik. A tagállamoknak sürg sen további forrásokat kell fordítaniuk a logisztikai és nyelvi akadályok leküzdésére, és az eddigiekhez képest eredményesebb tájékoztatást kell nyújtaniuk a számról a polgárok számára – mondta a biztos. A segélyhívószámokról rendezett konferencián, melyen az összes tagállam képvisel je megjelent, a tapasztalataikat cserélték ki résztvev k. Bár a 112 ismertsége növekszik a közvélemény körében, a Bizottság úgy gondolja, hogy többet is lehetne tenni a szám megismertetése érdekében. Amint a Bizottság elégedett lesz a szolgáltatás általános színvonalával, kampányt indít, hogy a közvélemény jobban megismerhesse a 112 segélyhívószámban rejt z el nyöket.
EU – MAGYARORSZÁG EU bírósági döntés az áfaszabályokról 2005. október 10. – BruxInfo Ellentétes a közösségi áfaszabályokkal a spanyol arányosítási rendelkezés – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. Adószakért k szerint ezzel a hasonló magyar szabályozásról is egyértelm vé vált, hogy EU-ellenes, a Pénzügyminisztérium azonban vitatja ezt az értelmezést. Az Európai Bizottság 2003-ban keresetet indított Spanyolország ellen az Európai Közösségek Bírósága el tt, amelyben azt állította, hogy a hozzáadottérték-adóra (áfa) vonatkozó spanyol jogszabály egyes rendelkezései ellentétesek a hatodik áfairányelvvel. A hatodik irányelv
rögzíti az áfa levonásának jogát, amely az adóalany által az adóköteles tevékenysége érdekében felhasznált termékeket vagy szolgáltatásokat terhel el zetesen felszámított adó levonására vonatkozik. Ha az adóalany egyidej leg adólevonásra jogosító adóköteles és erre nem jogosító adómentes tevékenységet is végez (vegyes tevékenység adóalanyok), az adólevonás az áfának csak az adóköteles tevékenységekkel arányos része tekintetében engedélyezhet (áfaarányosítás). Az irányelv meghatározza a levonási hányad számításának szabályait, amelyek szerint a vegyes tevékenység adóalanyok esetén bizonyos támogatások sz kítik az adólevonási jogot. A spanyol jogszabály szerint azonban az arányosítási szabályt valamennyi olyan adóalany tekintetében alkalmazni kell, amely kereskedelmi vagy szakmai tevékenységének finanszírozása céljából az áfa alapjába nem tartozó támogatásokat kap. E támogatásokat a levonási hányadnak megfelel tört nevez jében kell szerepeltetni, amelyek így általában sz kítik az adóalanyokat megillet adólevonási jogot. A spanyol jogszabály továbbá kimondja, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások beszerzésének, illetve igénybevételének finanszírozása érdekében nyújtott támogatások esetén a levonási hányad nem alkalmazható, és e támogatások a hányad nevez jében nem szerepeltethet k, ellenben korlátozza a termék vagy szolgáltatás árának támogatott részére jutó áfa levonásának jogát. Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében rámutatott arra, hogy az adólevonási jog bármilyen korlátozása befolyásolja az adóteher szintjét, és azt valamennyi tagállamban hasonlóan kell alkalmazni – írja az ügyben kiadott bírósági sajtóközlemény. Következésképpen a kivételek kizárólag a hatodik irányelvben kifejezetten rögzített esetekben lehetségesek. Márpedig a hatodik irányelv szerint a levonási hányadot csak az értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás árába be nem épül , és az áfa alapját nem képez támogatásokban részesül vegyes tevékenység adóalanyok tekintetében kell alkalmazni – állapította meg a Bíróság. Ezek olyan adóalanyok, amelyek egyidej leg adólevonásra jogosító és erre nem jogosító tevékenységeket végeznek. A Spanyol Királyság tehát a Bíróság szerint nem teljesítette kötelezettségeit, mivel a levonási hányadot a kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységeket végz adóköteles tevékenység adóalanyokra vonatkozóan rendelte alkalmazni. A Bíróság emellett megállapította, hogy a támogatásokból finanszírozott termékek vagy szolgáltatások vásárlását, illetve igénybevételét terhel HÉA levonhatóságát korlátozó különös szabály az adólevonási jog korlátozásának olyan mechanizmusát jelenti, amelyet a hatodik irányelv nem tesz lehet vé. További három évig nem nyílhat meg az osztrák munkaer piac 2005. október 6. – BruxInfo A munkavállalási korlátozások felülvizsgálatakor vigyázó szemeiket a magyarok leginkább Ausztriára és Németországra vetik. Nem is csoda, hiszen a hazai munkavállalók a legszívesebben e két országban dolgoznának – a jelek szerint egyel re hiába. A politikai döntések jelenlegi állása szerint Ausztria további három évre fenntartja az átmeneti rendelkezéseket, és err l majd idejében értesíti a Bizottságot – közölte a BruxInfo érdekl désére Günter Lenz, az osztrák gazdasági és munkaügyi minisztérium illetékese. Hozzátette, hogy az osztrák munkaer piac jelenlegi helyzete és fejl dése, valamint a középtávú munkaer piaci el rejelzések alapján az új tagállamok munkavállalóinak szabad
bejutása [az osztrák munkaer piacra] a munkaer piac-politika szempontjából nem képviselhet . „Ugyanakkor Ausztria komolyan veszi azt a kötelezettségét, hogy el nyben részesíti az új tagállamok munkavállalóit a harmadik országból érkez munkavállalókkal szemben” – hangsúlyozta Günter Lenz. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy Bécs a felülvizsgálat során nem tervezi a tagállamok differenciálását, így nem lehet arra számítani, hogy az egyes tagállamok munkavállalói el tt hamarabb megnyílik az osztrák munkaer piac. A júliusi adatok szerint egyébként 15.612 magyar dolgozott nyugati szomszédunknál; az osztrák minisztérium adatai alapján az el z évhez képest mérsékelten, 6,5 százalékkal n tt a magyar munkavállalók száma Ausztriában. A magyar munkavállalók nem számíthatnak gyors nyitásra Németország részér l sem. A BruxInfo megkeresésére Christoph Reichle, a német gazdasági és munkaügyi minisztérium sajtóreferense közölte, hogy a szövetségi kormány 2006-ban, még a két év lejárta el tt dönteni fog arról, hogy a továbbiakban is fenntartsa-e az átmeneti intézkedéseket. Rámutatott, hogy a német munkaer piac nyitására csak abban az esetben kerülhet sor, ha „Európában a gazdaságpolitikai helyzet stabilizálódik és a német munkaer piac helyzete érezhet en enyhül”. Németországban egyébként a tavaly júniusi adatok szerint 11.269 tb-köteles magyar dolgozott. Az els kétéves id szak jöv április 30-án jár le, és a tagállamoknak addig kell nyilatkozniuk arról, hogy további három évre is fenn kívánják-e tartani az akadályokat. Ha a megjelölt határideig nem jelzik ezt a szándékukat, akkor 2006. május 1-jét l automatikusan szabaddá válik a munkavállalás. A régi tizenöt tagállam közül (kivétel: Nagy-Britannia, Írország és Svédország) tizenkét ország tart fenn valamilyen szint korlátozást az új tagállamok munkavállalóival szemben (kivétel: Málta és Ciprus). A munkaer piaci feltételek tisztázása érdekében Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a közeljöv ben több tagországba is ellátogat. Mint Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szóviv je a BruxInfónak elmondta: a körúttal egyfajta együttgondolkodásra kívánják buzdítani az érintett tagállamokat annak érdekében, hogy meggy zzék a Tizenketteket a – korlátozásokat fenntartó – döntésük megváltoztatásáról. A foglalkoztatási tárca vezet je eddig Szlovéniában járt, majd a következ hetekben a többi szomszédos országot is végiglátogatja. Schranz Edit szerint „valószín síthet en nehezen lehet majd meggy zni Ausztriát és Németországot”, ugyanakkor utalt arra is, hogy ismereteik szerint Spanyolország és Finnország foglalkozik azzal a gondolattal, hogy „valamilyen lehet séget teremtsen a korlátozások megváltoztatására”. Információink szerint októberben ülésezik az a magyarspanyol vegyesbizottság, melynek szintén a munkaer piaci nyitás lesz a f témája, ám a munkaügyi minisztérium szóviv je ezt nem tudta meger síteni. Kérd jelek a lisszaboni nemzeti koordinátorok els találkozóján 2005. október 10. – BruxInfo Els közös találkozójukat tartották múlt héten a lisszaboni program megújításán dolgozó nemzeti koordinátorok. A magyar nemzeti programot az el írt október 15-i határid re átadják Brüsszelnek.
Saját bevallása szerint kissé csalódottan távozott a lisszaboni akcióterv lendületbe hozásával megbízott nemzeti koordinátorok els brüsszeli találkozójáról Baráth Etele, aki a versenyképesség javítását célzó magyar er feszítéseket hangolja össze. „Túl sok volt az adminisztratív beszámoltatás. A Bizottság vezet i túl optimistának látszanak, amit a brit elnökség eddigi eredményei nem támasztanak alá” – adott magyarázatot csalódottságára a magyar koordinátor. Magyarország egyébként az október 15-i határid re átadja Brüsszelben a nemzeti lisszaboni programot, egy 40-50 oldalas anyagot, amely részletesen leírja, hogy hazánk milyen makro-, és mikrogazdasági és foglalkoztatáspolitikai lépéseket tervez a következ néhány évben. Baráth Etele szerint a még egyeztetés alatt álló dokumentum más nemzeti programokhoz képest talán „jobban elmegy a kohéziós politika és a fenntarthatóság felé”. A magyar kormány ugyanakkor a kés bbiekben fenntartja magának a jogot a módosításra, ami már csak azért is indokoltnak t nik, mert els sorban belpolitikai okok miatt nem minden tagállam készül el id re a nemzeti programjával. Közéjük tartozik Németország és Lengyelország, ahol a választások késleltették a nemzeti program id ben történ elfogadását. Az Európai Bizottság november 23-ra készíti el az els általános összesítést, amelyet december 21-én egy konkrét értékelés követ. A következ állomás január vége, ekkor veszi szemügyre a Bizottság az éves el relépést, hogy aztán a március 23-24-i EU-csúcson vitára bocsássák a témát. Baráth Etele egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nemzeti program teljes szinkronban van a Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT), amelynek koncepcióbázisát a jöv héten terjesztik el . Az NFT stratégiája egyébként decemberben lát napvilágot. Az európai ügyi miniszter szerint a magyar államháztartási hiány megugrása és a konvergencia-program ezzel kapcsolatos novemberre várható felülvizsgálata nem teszi szükségessé a nemzeti program módosítását, hiszen a hiány mértéke az államháztartási reform irányát nem befolyásolja. A nemzeti program makrogazdasági része ett l függetlenül a jelenlegi konvergencia-programon alapul, amelyet a novemberi módosítás után majd „át kell vezetni” a lisszaboni nemzeti programba. Baráth azt is elmondta, hogy a program a legfontosabb elosztórendszerek (egészségügy, szociális rendszer, oktatás, közigazgatás) reformjára vonatkozó javaslatokat is tartalmazza. Baráth Etele szerint az új alapokra és módszerekre helyezett lisszaboni program végrehajtása még számos kérdést felvet. Így például azt, hogy elkészíthet -e a versenyképességi program a következ pénzügyi perspektíva nélkül? Vagy, hogy ki a felel s végs soron az EU-ban a versenyképességért (erre Günter Verheugen iparpolitikai és vállalati politikáért felel s biztos volt a válasz)? Vagy, hogy ki az Unió f közgazdásza, aki képes lesz Brüsszel részér l a nemzeti programok értékelésekor a megfelel szemléletet és szakértelmet szavatolni? És végül, de nem utolsó sorban, milyen szempontrendszer alapján történik majd a nemzeti anyagok értékelése? A kohéziós országok csak a 2013 utáni felülvizsgálatot támogatnák 2005. október 10. – BruxInfo Az eddigi kiadási szerkezet felülvizsgálata, illetve ennek a pénzügyi következményei csak a következ költségvetési id szakban, tehát 2014-t l érvényesüljenek – tolmácsolta a kohéziós országok álláspontját pénteken Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke.
A Kohézió Barátai nev csoport 13 „rendes” tagja mellett (ezek közé tartozik a tíz új tagállam, valamint Spanyolország, Görögország, Portugália) négy megfigyel (Olaszország, Finnország, Írország, Belgium) is részt vett azon a budapesti tanácskozáson, melynek a következ költségvetés és ezen belül is a kohéziós politika jöv je volt a f témája. A találkozóra Magyarország meghívta Romániát és Bulgáriát mint a kohéziós politika jöv beli haszonélvez it is. Gottfried Péter a tanácskozás szünetében újságírók el tt elmondta, hogy a résztvev k mindegyike er teljes felhívást kíván intézni a brit elnökséghez a decemberi költségvetési megállapodás érdekében. A kohéziós országok szerint ezt a célt akkor lehet elérni, ha a britek építenek a luxemburgi elnökség eredményeire: „az új megállapodás valahol kell, hogy tükrözze ezeket az eredményeket”. Mint az EÜH elnöke a BruxInfo kérdésére elmondta: a találkozó résztvev i részér l jelent s támogatást kapott az a (visegrádi) felvetés, hogy az október informális csúcson a pénzügyi perspektíva is napirendre kerüljön. A tanácskozáson egyfajta igény jelentkezett arra, hogy a költségvetés megfeleljen az új kihívásoknak, ugyanakkor fontosnak tartották azt is, hogy az eddigi közösségi politikák (f ként a kohéziós és a közös agrárpolitika) megmaradjanak, és a tagországok ne ezeknek a politikáknak a terhére próbáljanak meg az új kihívásokra reagálni. „Felmerült az a lehet ség is, hogy a következ pénzügyi perspektíva alatt legyen egy felülvizsgálata az eddigi kiadási szerkezetnek. Amennyiben ez a felülvizsgálat megtörténik, akkor ennek a pénzügyi következményei csak a következ költségvetési id szakban, tehát 2014-t l érvényesüljenek” – utalt a kohéziós országok és támogatóik álláspontjára Gottfried Péter.
II.
ESZKÖZTÁR
A EUROPE DIRECT információs hálózat rendezvényei Dátum
id pont
Megyei ED
15.00
Békés
17.00
BorsodAbaújZemplén
Okt. 12. Szerda
Program
Társszervez /Partner
Barátaink Mez berény Európában. Európai Alpont népek meséi, játékai – I. RÉSZ Gyermekfoglalkozás alsótagozatos gyerekeknek „A magyar irodalom helye az európai kultúrában” – Gyarmati Béla irodalomtörténész el adása
Helyszín
Városi Könyvtár Mez berény
Európa Ház, Almássy kúria, Miskolc, Városház tér 13.
7.459.30
10.3012.00
14.0017.00 9.3016.00 14:30
13. Csütörtök
Egész nap
16.30
10.0019.00
Komárom EU-s el adás és - Eszter- vetélked általános gom iskolásoknak
EU-s el adás és vetélked általános iskolásoknak
KEM Önkormányzat Pedagógiai Intézete
Móra Ferenc ÁMK Általános Iskolája 2855 Bokod, F út 27.
Kisfaludy Mihály Általános Iskola 2851 Környe, Beloiannisz u. 1. Nógrád Kistérségi társulás Bátonyterenyei Al Bátonyterenye, menedzsmentjének EIP Ózdi út 9. EU-s felkészítése Kistérségi Iroda Tolna / Pályaválasztási Nap: Tolna Megyei Szekszárd, Szekszárd ED-stand Munkaügyi Babits Mihály Központ M vel dési Központ EU 10 perc az Alisca rádióban Alisca rádió Regionális szóráskörzet Szabolcs- „Te döntesz a Munkaügyi Nyíregyháza, Szatmár- jöv dr l” – Központ Bujtosi Bereg pályaválasztási Szabadid kiállításon Csarnok információs stand BorsodZenei klub – A zene Európa Ház, Abaújsokszín sége Almássy kúria, Zemplén Európában Miskolc, Városház tér 13. Békés „Finn Nap” – Békés Megyei ételkóstolóval Könyvtár egybekötött egész Békéscsaba, napos vetélked a Derkovits sor 1. kiállított tablók alapján „Finn Mindennapok” kötetlen élménybeszámoló Kruzslicz Ilona el adásában Finn építészeti fotók kiállítása az aulában
10.00 – 15.00
14. Péntek
10.00 – 13.00 Egész nap
15. Szombat 16. Vasárnap 17. Hétf
10.3016.00
18. Kedd
10.0011.30
Pest
Az Európai Unió Állampolgárai Vagyunk – Mit jelent ez a fiataloknak? EUInfostand, ED PMEIP bemutatkozás a Pest Megyei Pályaválasztási Kiállításon, EUTOTÓ, tanácsadás Civiliáda
JászNagykunSzolnok Pest Kistérségi iskolai vetélked , EUTOTÓ, EU-játékok Szabolcs- „Te döntesz a Szatmár- jöv dr l” – Bereg pályaválasztási kiállításon információs stand
Gy rMosonSopron
Regionális Információs Kampány – Leonardo da Vinci és Socrates program ED-stand, kiadványok biztosítása Komárom EU-s el adás és -Esztervetélked általános gom iskolásoknak
Pest Megyei Munkaügyi Központ
GÖDÖLL , Egyetemi Sportcsarnok
Szolnoki Civilház
Budapest
Pest Megye Önkormányzata
MONOR, József A. Gimnázium
Munkaügyi Központ
Nyíregyháza, Bujtosi Szabadid Csarnok
Tempus Közalapítvány
Gy r-MosonSopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara
KEM Önkormányzat Pedagógiai Intézete
Tát Nagyközség Önkormányzati Általános Iskola 2534 Felszabadulás u. 82.
10.00 – 15.00
10.0016.30 19. Szerda
Az Európai Unió Állampolgárai Vagyunk – Mit jelent ez a fiataloknak? EUInfostand, ED PMEIP bemutatkozás a Pest Megyei Pályaválasztási Kiállításon, EUTOTÓ, tanácsadás JászIfjúsági referensek Nagykun- képzése Szolnok Heves „Magyarország Európa csomópontjában” – tájékoztató az EU közlekedésér l. El adó: Rotyis József (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Pest
Pest Megyei Munkaügyi Központ
ÉRD, Batthány Általános Iskola
Mobilitás
EIP Szolnok
Városi Könyvtár
Füzesabony
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal
ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, el rejelzések Az eurózóna pénzügyminisztereinek október 10-i luxemburgi találkozóján a f téma az olajárak és az infláció voltak. Október 11-én ül össze az Ecofin, melyen várhatóan terítékre kerül a stabilitási egyezmény ügye. Ugyanezen a napon találkozott a versenyképességi tanács is, amelyen a vegyi anyagokról szóló REACH irányelvtervezetr l tárgyaltak a miniszterek. Markosz Kyprianu egészségügyi biztos október 10-11-én Szófiába látogatott, ahol tárgyalásokat folytatott Szergej Sztanisev miniszterelnökkel és Georgi Purvanov államf vel. Olli Rehn b vítési biztos október 10-11-én tett látogatást Belgrádban, ahol ünnepélyesen is megnyitotta a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat Szerbia és Montenegróval. Rehn találkozott a szerb és a montenegrói elnökökkel és miniszterelnökökkel is. A két hónap múlva, Hong Kong-ban rendezend WTO-tárgyalások el tti utolsó miniszteri szint tárgyalásra került sor október 10-12-én Svájcban, ahol az EU-t Fischer Boel
mez gazdasági és Mandelson kereskedelmi biztos képviselte. Charlie McCreevy bels piaci biztos Jean-Claude Trichet-vel, az Európai Központi Bank elnökével találkozott. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso október 11-én találkozott az Afrikai Unió bizottságának vezet jével, Alpha Oumar Konare-val. A Bizottság szokásos szerdai ülését követ en teszi közzé az Afrikára vonatkozó új stratégiáját. Október 12-13-án Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos Tunéziába látogat. A bel- és igazságügy miniszterek október 12-13-án üléseznek Luxembourgban. A találkozó f napirendi pontja a telefonos és internetes adatok rzésér l szóló két jogszabálytervezet. A héten az EU védelmi miniszterei is találkoznak; az ülésen a többi között szó lesz a boszniai EUFOR-misszióról. Az Európai Parlament egy mini-plenáris ülés keretében október 12-13-án ül össze. Az EP számos jelentésr l szavaz, többek között a n k és a szegénység viszonyáról, az EU cukorpiaci reformjáról, és a cirkusznak az európai kultúra részeként történ elismerésér l szóló jelentésekr l. Olli Rehn b vítési biztos október 13-án Bukarestben Traian Basescu államf vel és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel tárgyal. Október 14-én Szófiában fogadja t Szergej Sztanisev miniszterelnök. Október 13-án Kovács László adóügyi biztos részt vesz a Budapesten rendezend „Civiliáda” konferencián. Október 14-15-én Dalia Grybauskaite költségvetési biztos Romániába látogat, ahol mások mellett tárgyalásokat folytat Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, Sebastian Vladescu pénzügyminiszterrel és Anca Boagiu integrációs miniszterrel. Margot Wallström kommunikációért felel s biztos a héten bemutatja az úgynevezett D-tervet, amelynek célja, hogy az EU-t közelebb hozza az állampolgárokhoz. Forrás: www.euvonal.hu www.europa.eu.int www.eu2005.gov.uk
JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK Az EFTA felügyeleti hatóság ajánlása 3/05/COL a takarmányban található dioxinok és dioxinjelleg PCB-k háttérszintjeinek ellen rzésér l: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_260/l_26020051006hu00210026.pdf A Bizottság határozata a bizonyos harmadik országokban el forduló madárinfluenzával kapcsolatos védekezési intézkedésekr l:
http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_263/l_26320051008hu00200021.pdf A Bizottság határozata az Oroszországban el forduló madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekr l: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_263/l_26320051008hu00220027.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_250/c_25020051008hu00090011.pdf Útmutató a m trágyák „EK-m trágya” megjelölés jegyzékbe vételi kérelméhez szükséges technikai dokumentáció összegy jtéséhez a 2003/2003 rendelet alapján: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_250/c_25020051008hu00020008.pdf A Bizottság 1656/2005/EK rendelete a jó min ség friss, mélyh tött, illetve fagyasztott marha- és borjúhúsokra vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_266/l_26620051011hu00530053.pdf
FOGALOMTÁR Munkavállalási korlátozások: A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a csatlakozási szerz désben rögzített módon a Tizenötök az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követ átmeneti id szakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti id szak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ezen id alatt a régi tagállamok 2004. május elsejét követ en a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik. Magyarország az Európai Unióhoz történ csatlakozáskor részesévé vált az Európai Gazdasági Térségnek is. Tekintettel arra, hogy az EGT-ben részes nem EU-tagállamok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – is részesei az Unió egységes bels piacának, ennek a három országnak a viszonylatában is érvényesülnek a Magyarország uniós csatlakozási szerz désében rögzített átmenetek. A csatlakozást követ els két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást (mint tette azt Nagy-Britannia, Írország és Svédország), akár korlátozásokat is fenntarthat (így tett a többi tizenkét tagállam). Amennyiben a két év lejárta el tt, azaz jöv év április 30-ig, nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akarja tartani a szabad munkavállalástól eltér szabályokat, úgy a harmadik évt l (2006. május 1-jét l) automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe. Az ötödik év végét követ en a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltér szabályokat csak akkor alkalmazhatják a Tizenötök, ha igazolható, hogy a közösségi jog
alkalmazása – azaz az új tagállamokból érkez munkavállalók korlátozásmentes beáramlása – munkaer -piaci zavarokat okozna. A Tizenötök szabályozása a csatlakozást követ els két évben: Svédország – A svéd törvényhozás 2004. április 28-i döntése szerint a magyar munkavállalók a csatlakozás napjától szabadon vállalhatnak munkát. Írország – Teljes piacnyitást jelentett be. Írország ugyanakkor a nem járulék-alapú szociális ellátások igénybevételét meghatározott idej jogszer írországi ott-tartózkodás feltételéhez köti, valamennyi EGT-ország állampolgára viszonylatában. Nagy-Britannia – Nagy-Britanniában a csatlakozástól nem korlátozzák a magyar állampolgárok munkavállalási jogát. Ugyanakkor a munkát találóknak be kell jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Ennek fejében igazolást állítanak ki a brit hatóságok. Dánia – A dán szabályozás a munkavállalási engedély kiadását feltételekhez köti, de bizonyos esetekben biztosítja az engedélyek könnyített kiadását. A munkavállalási engedély kiadásának feltétele a megfelel tartalmú munkajogviszony, illetve állásajánlat. Csak teljes munkaid ben történ munkavégzés esetében adható ki engedély. Hollandia – A holland kormány döntése értelmében az új tagállamok polgárai részére a csatlakozás id pontjától kezd d en kétféle eljárásban adhatnak ki munkavállalási engedélyt a holland hatóságok: egyszer sített eljárással, illetve a munkaer -piaci vizsgálat fenntartása mellett. Az egyszer sített eljárás a következ szakmákra érvényes: nemzetközi gépjárm vezet k, matrózok és kormányosok, m t -asszisztensek, röntgen terápiás laboránsok és röntgen diagnosztikai laboránsok, hentesek és kicsontozók. A munkaadóknak a fenti foglalkoztatási csoportok esetében is meg kell kérniük a munkavállalási engedélyt az új tagállamból érkez munkavállalók számára. Németország – Fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását, és hatályban maradnak a korábbi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. Ausztria – Fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását. Hatályban maradnak a korábbi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. Finnország – Fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását, de a szezonális munkavállalást és nappali tagozatos diákok tanulás melletti munkavállalását engedélymentessé teszi. Belgium – Fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását. Franciaország – Fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását. Párizs kilátásba helyezte, hogy a francia ipar szükségleteinek megfelel szakképzettséggel rendelkez k esetében rugalmasan fog eljárni a munkavállalási engedélyek kiadása során. Spanyolország – 2004. március 2-i memoranduma értelmében fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását. Az átmeneti kétéves id szakot a kés bbi döntésekhez szükséges elemz id szaknak tekintik. Görögország – A görög kormány 2004. február 16-i döntése értelmében az els két évben fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását. Portugália – Fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását. A kutatók és diákok számára szabad piacra jutást biztosít. Olaszország – Az új tagállamok munkavállalóira mindösszesen 20 ezer f s kvótát állapít meg (Ciprus és Málta kivételével). Az olasz munkaügyi és szociális minisztérium tájékoztatása szerint a nyolc új tagállam esetében Olaszország engedélyhez köti a munkavállalást. Luxemburg – Két évig biztos fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épül szabályozását.
A három EGT-ország esetében Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, a dán modellhez hasonló intézkedéseket alkalmaznak (teljes munkaid s foglalkoztatás, a norvég bértarifának és munkafeltételeknek megfelel munkavégzés). Izland fenntartja korábbi munkavállalás-engedélyezési rendszerét. Liechtenstein vonatkozásában pedig – a többi EGTország viszonylatához hasonlóan – Magyarország is részese a liechtensteini kvótarendszernek. Az unióhoz Magyarországgal egy id ben csatlakozó országok közül Málta és Ciprus viszonylatában a régi és új tagállamok megnyitják munkaer piacukat. A további hét új tagállam egymás közti viszonylatában megvalósul a kölcsönös munkaer piac-nyitás, azzal a feltétellel, hogy amíg az átmeneti id szak alatt legalább egy régi tagállam még korlátozásokat tart fenn bármely új tagállammal szemben, addig az új tagállamok egymással szemben élhetnek véd intézkedések alkalmazásával. Védintézkedés akkor foganatosítható, ha egy másik új tagállam állampolgárainak munkavállalása súlyos munkaer -piaci zavarokat, vagy annak közvetlen veszélyét idézi el .
A hírlevél a következ internetcímr l is elérhet : http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eualkotmany/eualkotmany20041014.html A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs F osztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.
