A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele november 30. ******************************************************************** TARTALOM:

A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele – 2005. november 30.

******************************************************************** TARTALOM: I.

HÍREK EU – VILÁG EU – MAGYARORSZÁG

II.

ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK FOGALOMTÁR

********************************************************************** I.

HÍREK

EU – VILÁG Hozzányúlnának a britek az új tagállamok pénzéhez 2005. november 28. – BruxInfo Kiszivárgott információk szerint a brit elnökség küszöbön álló javaslata a 2007-2013-as keretköltségvetésre 10 százalékkal csökkentené az új tagállamoknak juttatott kohéziós támogatásokat. Közben egyre nagyobb nyomás nehezedik Londonra az Európai Bizottság és a közép- és kelet-európai tagállamok részér l. Az európai összjövedelem (GNI) arányában mintegy 3 század százalékponttal kevesebb költségvetési kiadást fog javasolni a brit elnökség a júniusi luxemburgi kompromisszumos javaslathoz képest, éves szinten a GNI 1,03 százalékára, vagyis mintegy 847 milliárd euróra csökkentve az Európai Unió 2007-2013-ra tervezett keretköltségvetését – értesült a BruxInfo több, egymástól független uniós forrásból. A brit elnökség javaslata, amelyet formálisan december elején terjesztenek a tagállamok elé, a teljes csökkentést úgy finanszírozná, hogy 10 százalékkal kevesebbet juttatna az új tagállamoknak szánt kohéziós programokra. A régi tagállamoknak a vidékfejlesztési kiadásait csökkentenék. Részletek egyel re nem ismeretesek. A luxemburgi csomag, ami a júniusi csúcstalálkozón megbukott, éves szinten 871 milliárd 514 millió euró kiadást tartalmazott, vagyis az EU összjövedelmének 1,06 százalékát (pénzügyi kötelezettségvállalás formájában). Arról egyel re nincsen információ, hogy London javaslata hogyan kezelné az idén 5,4 milliárd eurót ér és a következ hét évben 7,7 milliárd euróra rúgó brit visszatérítést, ami a költségvetési tárgyalások júniusi kudarcának f oka volt. A közösségi agrárpolitika reformjáról egyel re szintén nem tudni – a britek eredetileg ehhez kötötték a visszatérítés reformját.

Az információ – amelyet hivatalosan nem er sítettek meg – jól értesült forrásból, de nem közvetlenül a brit elnökség környezetéb l származik, írott dokumentumon nincs nyoma. Az értesülésre reagáló, nevük mell zését kér tanácsi diplomaták részér l származó nem hivatalos meger sítések nem tekinthet ek teljesen biztosnak, annyiban, hogy e források információi els sorban hallomáson alapulnak, amiket a BruxInfo nem tudott teljes bizonyossággal ellen rizni. Dalia Grybauskaite uniós költségvetési biztos pénteken óvatosan csak annyit mondott a büdzsér l puhatolózó újságíróknak, hogy „vannak bizonyos jelek arra, hogy a britek dolgoznak a javaslaton”. Különösen a javaslat részletei így legalábbis némi fenntartással kezelend ek: elképzelhet , hogy a britek részér l felengedett próbalufiról van szó, a várható reakciókat kipuhatolandó. Az új tagállamok a megállapodást sürgetik A 2004 eleje óta tartó uniós költségvetési vita hangulata az elmúlt hónapokban egyre rosszabbra fordult, ahogy a tagállamok a tárgyalások júniusi zátonyra futása után eddig hiába várták, hogy az elnökség el álljon valamilyen javaslattal. A megállapodás céldátuma 2005 vége. A pánik jeleit különösen a közép- és kelet-európai tagállamok körében észlelni, k ugyanis a többieknél jóval többet buknának egy elkésett költségvetéssel. Az újak az elmúlt napokban próbálták is fokozni a nyomást Londonra, egyre hangosabban és formálisabban követelve egy mihamarabbi javaslatot. Az új lengyel miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatásán jelezte, hogy a Tízek levelet készülnek írni a brit vezetésnek, sürgetve Londont, hogy az év végéig hozza tet alá a megállapodást. Az újak izgatottsága érthet , mert ha nem fogadják el az új büdzsét, akkor feltehet leg a jelenleg érvényes számok maradnak érvényben, amelyek viszont számukra jóval kedvez tlenebbek, mint a régiek számára. A programok tervezéséhez elég sok id re van szükség, és minél kés bb készül el a büdzsé, annál kellemetlenebb a helyzet – ezért a 2005. decemberi cél, egy évvel a költségvetés hatályba lépte el tt. Egy európai bizottsági dokumentum szerint, amelyet a költségvetési tárca pénteken tett közzé, a büdzsé mintegy felének végrehajtása veszélybe kerül, ha nincs megállapodás. Különösen a strukturális és kohéziós alapokhoz kapcsolódó programok (37 százalék), a bels politikák (oktatás, kutatás és fejlesztés stb. – 6 százalék), a vidékfejlesztés (6 százalék), valamint a külpolitikai programok egy része (1 százalék) problémás: ezek együtt a költségvetés mintegy 50 százalékát teszik ki. Az EU adminisztratív költségei (5,5 százalék), a mez gazdaság (37 százalék) és más küls és bels politikák (összesen 4,5 százalék) és egyebek ennél könnyebben tervezhet ek a végrehajtási rendeletek jellegéb l fakadóan. Barroso is kritizálja a briteket A múlt héten szintén felemelte szavát – eddig el ször és szokatlanul keményen fogalmazva – José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki egyébként hajlamos nagyon óvatosan kezelni az elvileg szoros politikai szövetségesnek számító brit elnökséget. Barroso azt mondta pénteken a portugál állami tévének, hogy Nagy-Britanniának különösen nagy a felel ssége a költségvetési alku tet alá hozásában, és hogy ez lesz a brit elnökség igazi próbája. „Hiteltelen úgy beszélni az EU további b vítésér l [ami a britek egyik kedvenc témája – a szerk.], hogy közben a meglév 25 tagállam sem bír megállapodni az EU finanszírozásáról. A brit kormánynak meg kell magyaráznia otthoni közvéleményének, hogy van tíz új tagállam, amely sokkal szegényebb, mint Nagy-Britannia, és hogy a b vítés költségeit mindenkinek egyenl en kell viselnie” – mondta Barroso, utalva rá, hogy az évi 5,4 milliárd eurós brit költségvetési visszatérítés egy részét a kelet-európai tagállamoknak kell fizetniük. Barroso konkrétan néven

nevezte a briteket, a svédeket és a hollandokat, mint a megállapodás útjában álló országokat, mondván a többi 22 már gyakorlatilag elfogadta az utolsó érvényes tervet, a júniusi luxemburgi csomagot. A költségvetési biztos szerint London csal F nökéhez csatlakozva szintén szokatlanul kemény hangú támadást intézett a britek ellen Dalia Grybauskaite uniós költségvetési biztos, aki egyenesen azzal vádolta meg Londont, hogy ügyeskedik a statisztikákkal, hogy nagyobbnak mutassa költségvetési hozzájárulását, mint amekkora valójában, és ezzel nehezíti a megállapodást. A biztos szerint komoly eltérés van a brit befizetés valódi mérete és a London által számított között, méghozzá azért, mert az ország szisztematikusan trükközik a statisztikákkal. A biztos a Rotterdam-effektus néven is ismert jelenséggel magyarázta a különbséget, ami abból adódik, hogy a britek – és a hollandok – a saját vámbevételükként számolják el a nagy kiköt ikben beszedett vámokat, holott azoknak a termékeknek a jelent s része végeredményben valamelyik kontinentális tagállamba fog megérkezni. Mivel költségvetési hozzájárulásuk jórészt a beszedett vámokon alapul, ezen elszámolás miatt saját részük nagyobbnak t nik, mint amekkora valójában. „A britek az út másik oldalán vezetnek és más mértékegységeket használnak, úgy látszik, hogy most már a statisztikákat is máshogy csinálják” – méltatlankodott Grybauskaite egy csoport újságírónak péntek reggel. Hozzátette, hogy a hozzájárulást az is nagyobbnak láttatja a költségvetési vitában, hogy London kötelezettségvállalásokról, a többiek meg kifizetésekr l beszélnek (a különbség a kett közt körülbelül 10 százalék). „A kreatív könyvelés e formáihoz mi nem vagyunk hozzászokva” – fogalmazott meglep nyíltsággal. Hozzátette azt is, hogy szerinte a valóságban a közös agrárpolitika és brit költségvetési visszatérítés közt nincs is akkora összefüggés, mint a britek állítják. (London azzal próbálja védeni a rabattot, a júniusi csúcs kudarcának f okát, hogy az EU túl sokat költ mez gazdaságra, és ebb l k aránytalanul keveset kapnak.) „Ez a téma fel sem merült a júniusi csúcstalálkozón, a britek a sajtótájékoztatójukon vették el , egyszer en azért, mert könnyebb volt a franciákat vádolni” – mondta. A brit visszatérítés kérdése a legfontosabb buktatója az EU 2007-2013-as finanszírozásáról szóló vitának, ami júniusban futott zátonyra, és azóta sem indult igazán újra. Grybauskaite szerint a problémát különösen súlyossá teszi a b vítés, ami mintegy 64 százalékkal, átlagosan évi 7,7 milliárd euróra emeli a brit visszatérítést 2004 és 2013 közt. Számítása szerint a növekedésnek csaknem felét (45 százalékát) az új, szegényebb tagállamoknak kell állniuk. A biztos sürgette a brit elnökséget, hogy mihamarabb álljon el valamilyen költségvetési javaslattal és kalkulálja bele ezt a problémát is. „Ha [az EU] meghozta a politikai döntést, hogy kib vül, akkor döntenie kell a költségek elosztásáról is” – szögezte le. Privát beszélgetéseken egyébként nem igazán optimisták a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsági illetékesek. „Nem látok igazi szándékot [a megállapodásra a britek részér l]” – borongott egy. Többen megkérd jelezik, hogy lesz-e elég id , valamint hogy a rabatt kapcsán komoly saját érdekekkel rendelkez britek részér l el lehet-e várni az igazságos egyeztetést, ami az elnök szerepe volna. Els kísérletre nem sikerült elfogadni a 2006-os büdzsét 2005. november 28. – BruxInfo

Zátonyra futottak a jöv évi büdzsér l a Tanács és az EP részvételével tartott els egyeztet tárgyalások. A távolság meglehet sen kicsi, de az alkut késleltetheti, hogy a Parlament fél szemmel már a 2007 és 2013 közötti keretköltségvetésre kacsingat. Közel 12 órányi tárgyalást követ en az uniós költségvetési szerv két ága, a Tanács és az Európai Parlament küldöttsége péntekre virradóra eredménytelenül zárta a 2006-os büdzsér l tartott els egyeztetési tárgyalásokat. A békéltet eljárás hétf n technikai konzultációkkal folytatódik, a két félnek három hét áll rendelkezésére, hogy nyélbe üsse az alkut. Mivel meglehet sen kicsi, 300 millió euró a távolság az álláspontok között, tagállami diplomaták élnek a gyanúperrel, hogy az Európai Parlament eleve nem a megállapodás céljával jött el az egyeztetésre. A 2006-os év ugyanis az átmenet a következ , 2007-t l induló pénzügyi tervhez, így az EP fél szemmel már utóbbira kacsingat, amikor a jöv évi költségvetésr l tárgyal. Tanácsi források azt is furcsállották, hogy az EP küldöttségének számos tagja már azel tt vette a kalapját, hogy a Tanács utolsó kompromisszumos javaslatát ismertette volna a csütörtök éjszakába nyúló egyeztetésen. Az egyeztet eljárás napjára alapjában három vitás kérdés maradt: a kifizetési el irányzatok nagysága, a mintegy 500 millió eurós rugalmassági eszköz kihasználása és az együttdöntési eljárás alá es közösségi programok keretösszegének meghatározása. Ami a kifizetési el irányzatok nagyságát illeti, az Európai Parlament a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,0123 százalékára (112,2 milliárd euróra) tett javaslatot, ami jóval kevesebb az EP els olvasatában elfogadott 1,04 százalékos szintnél. A GNI 1,0123 százaléka lenne az EU-Szerz dés alapján az a maximum, amir l – ha az egyeztet tárgyalásokon nem lenne megállapodás – az Európai Parlament mint nem kötelez kiadásokról egyedül dönthetne. A Tanács ezt vitatja, és úgy véli, hogy a megállapodás nélkül csak a GNI 0,99 százalékáig mehetne fel az EP. A Tanács végül a nemzeti összjövedelem 1,0098 százalékára tett javaslatot Strasbourgnak, ami majdnem megegyezik a büdzsé els tanácsi olvasatában megjelölt összeggel (1,01 százalék). A második nyitott kérdés a f leg külpolitikai akciókra fordítható rugalmassági eszköz sorsa. Az EP azt indítványozta, hogy ezt 270 millió erejéig használják ki. A Tanács eredetileg nulláról indult, majd 198 millióra módosított, hogy utolsó ajánlatában 250 millió euróig menjen fel. A harmadik vitatott pont azoknak a közösségi programoknak (Socrates, Leonardo stb.) a keretösszege, amelyekr l a Tanács és az EP együttesen döntenek. Az Európai Parlament arra tett javaslatot, hogy a kilenc programból hatnak a keretösszegét 100 millió euróban rögzítsék, amit a Tanács eleinte sokallt, de amire értesülésünk szerint az utolsó ajánlatában rábólintott. Érdekesség, hogy az Európai Parlament a 2006-os büdzsé els olvasatában még a GNI 1,04 százalékának megfelel kifizetési el irányzatról döntött, ami 4 milliárd euróval volt magasabb a Tanács által javasoltnál. A 4 milliárdos emelésb l 3,7 milliárd euró a felzárkóztatási alapokat érintette volna, ám diplomaták szerint err l a mostani egyeztetésen már szó sem volt. „Nagyon közel voltunk a megoldáshoz, de nem volt elég idõ” – mondta másnap reggel Dalia Grybauskaite költségvetési biztos a sajtónak. „A tagállamok pozitív hozzáállása esetén már a következ ülésen lehet megállapodás” – kommentált Fazakas Szabolcs európai parlamenti képvisel , aki tagja volt az EP tárgyalódelegációjának.

Ha a tagállamok és az EP nem tudnak megállapodásra jutni a büdzsér l, akkor az EP-nek elvileg módjában áll átvernie a saját verzióját a harmadik olvasatban. De erre még csak kétszer került sor, és mindig nagy politikai probléma lett bel le, bírósági eljárással. Különös súlyt ad a kérdésnek, hogy ha nincsen megállapodás a 2007-2013-as keretköltségvetésr l, akkor a szabályok szerint a 2006-os évi büdzsé lesz a rákövetkez hét év finanszírozásának alapja. A Parlament számára ezért is van nagy jelent sége a 2006-os büdzsé és a keretköltségvetés összekapcsolásának. Radikális reformok el tt az uniós cukorágazat 2005. november 28. – BruxInfo Az Európai Unió tagállamai megállapodtak az uniós cukorpiaci rendtartás radikális reformjáról. Gráf József agrárminiszter szerint bár jobb eredményre törekedett, Magyarország az adott körülmények között jól jött ki a reformból. A tagállamok mez gazdasági miniszterei csütörtökön három napos maratoni tárgyalássorozat végére pontot téve megállapodtak a cukorpiaci rendtartás reformjáról, amit a WTO keretében zajló kereskedelemliberalizációs tárgyalások mellett az is indokolt, hogy az ágazat szabályozása 40 éven át érintetlen maradt. A reform legfontosabb eredménye, hogy a referenciaárak a 2006-tól négy (és nem 2) éven át tartó átmeneti id szakot követ en 36 százalékkal csökkenni fognak, ami 3 százalékkal kevesebb az Európai Bizottság által eredetileg javasoltnál. A cukorrépa-termel k cserébe közvetlen jövedelemtámogatások formájában 64,2 százalékos kompenzációt kapnak az így kies jövedelmükért. A Bizottság eredetileg csak 60 százalékos kompenzációt javasolt. Gráf József, az agrártárca vezet je szerint ez azt jelenti, hogy minden magyar termel hektáronként 150 ezer forintos jövedelempótló támogatást fog kapni kárpótlásként az árcsökkentésért. A miniszter úgy vélekedett, hogy az árcsökkentésr l és a kompenzációról folyó alkudozásból Magyarország jól jött ki, bár jobb eredményt szeretett volna elérni. Gráf úgy becsülte, hogy a reform eredményeként 20 százalékosnál nagyobb cukorrépa term terület-csökkenés nem lesz (a jelenlegi 60 ezer hektáros term területb l 5-10 ezer hektáron sz nhet meg a termelés), a termeléssel való tömeges felhagyással nem kell számolni, és az érintett termel k valószín leg gabonatermelésre fognak átváltani. Hazánkban egyébként 3-4 ezer cukorrépa-termel t tartanak nyilván. Az agrárminiszter technikailag annak sem látja akadályát, hogy az 5 hazai cukorgyár közül egyet se kelljen bezárni, jóllehet – és az agrártárca is ebbe az irányba tereli a cukoripart – a reformban felajánlott szerkezetátalakítási támogatás segítségével egy gyárnak valószín leg bioetanol (üzemanyag) gyártására kellene átállnia. A hazai cukoripar jelenleg 1240 embernek ad munkát. Gráf József megismételte, a magyar delegáció célja az volt a tárgyalásokon, hogy a hazai cukorágazat szerepl i a legkisebb veszteségekkel kerüljenek ki a reformból. „Többet szerettünk volna elérni, és voltak pillanatok, amikor azt hittem, hogy ez sikerül” – mondta a sajtónak. Gráf azt is elárulta, hogy 32-35 százalékos árcsökkentés, illetve 65-70 százalékos kompenzáció volt az a határ, ameddig hazánk a tárgyalásokon jelezte, hogy el tud menni. A miniszter szerint a reformot több fontos szempontból is sikerült a magyar igények szerint alakítani. Az eredetileg a gyárak számára létrehozandó szerkezetváltási alapból legalább 10 százalékot nemzeti hatáskörben a termel k megsegítésére lehet fordítani. Ez azért fontos, mert ezzel kárpótolni lehetne azokat a gazdákat, akik a csatlakozás után, az akkori

cukorrendtartásból kiindulva komoly összegeket áldoztak modern gépsorok vásárlására. A szerkezetátalakítási alapból támogatáshoz juthatnak majd azok a cukorgyárak, amelyek a cukorrépa feldolgozásáról bioetanol gyártására térnek át. Gráf a vívmányok között említette, hogy az átmenet 4 éve alatt fenn fog maradni az intervenció rendszere, és az intervenciós felvásárlási ár a referenciaár 75 százaléka helyett 80 százalék lesz, miközben a felvásárolható mennyiség 600 ezer tonna lesz a Bizottság által javasolt 400 ezer tonna helyett. A reform fontos eleme az is, hogy ha egy gyár mégis bezár, akkor a saját kvótájának 25 százalékát más, az országon belül m köd cukorgyárhoz lehet átcsoportosítani. Ez a módszer azt a célt szolgálja, hogy a külföldi kézben lev gyárak bezárása ne vonja maga után egy-egy ország számára a nemzeti kvóták elvesztését. Budapest azt is üdvözli, hogy ha nem is kvótával, de az EU szigorúbban fog fellépni az importtal kapcsolatos visszaélésekkel szemben, akár olyan áron is, hogy megalapozott gyanú esetén felfüggeszti az importot a vámmentességet élvez országokkal szemben. Ezek a zömében szegény országok ugyanis gyakran a saját helyett olcsón behozott cukrot exportálnak az EU-ba. Gráf miniszter ugyancsak üdvözli, hogy a 3-szor 100 ezer tonnás izoglükóz-kvótaemelés 27 százaléka Magyarországon realizálódik majd, ami becslések szerint évi 300 ezer tonna kukorica felvételére ad majd lehet séget. Ez egy kedvez lehet ség a hazai gabonafelesleg csökkentésére. Az édesít szerként használt izoglükóz alapanyaga a kukorica. Az izoglükóz termel knek a cukorgyárak hozzájárulásának csak a felével kell majd beszállniuk abba az alapba, amelyb l a szerkezetátalakítást finanszírozzák majd. A reform része, hogy az eredetileg 3 millió tonna „C”-kvótából ( a legjobb min ség cukor) 2 millió tonnát megszüntetnek, a maradék 1 millió tonnából pedig tonnánként 730 millió euró befizetése ellenében a C-kvótát el állító országok cukorgyárai kvótákat vásárolhatnak. A tárgyalásokon ezt a lehet séget további 10 országnak, köztük hazánknak is felajánlották egyenként 10 ezer tonna kvóta erejéig. Így, ha egy gyár nehéz helyzetbe kerül, eddig a mennyiségig kvótát vásárolhat. (A reform része még az eddigi A és B kvóták összevonása). A tonnánként 730 euró kvótaár tartja majd el a szerkezetátalakítási alapot. A most elfogadott cukorreform f kárvallottjai a déli tagállamok, amelyek közül több nemmel is szavazott a megállapodásra. De Lengyelország is hasonlóan cselekedett és nem érte be a felkínált könnyítésekkel. Egyes déli tagállamok, például Görögország a cukorrépa-termelés akár 50 százalékosnál is nagyobb visszaesésével számolhatnak. A várható áldozatokra gondolva a reform lehet vé teszi ezen országok számára, hogy – a szociális gondokat enyhítend – akár a 100 százalékot is meghaladó mértékben kompenzálják a termeléssel felhagyó termel ket. Az egész cukorreform legfontosabb célja a mintegy 7 millió tonnás piaci felesleg felszámolása és a termelés drasztikus visszafogása, illetve ezzel párhuzamosan a világpiaci háromszorosára rúgó bels árak csökkentése és a cukorágazat versenyképességének javítása volt. Vélemények, reakciók Túl drasztikusnak nevezte a cukor referenciaárának 36 százalékos csökkentését Friedrich Graefe zu Bahringdorf, az EP zöldfrakciójának agrárügyekben illetékes szóviv je, aki szerint a reform a cukortermelés néhány európai térségben való koncentrálódásához vezet majd és nem lesz hasznára a fejl d országoknak. Arra is emlékeztetett, hogy a Parlament 2006 januárjára halasztotta álláspontjának elfogadását a cukorreformról. Bahringdorf szerint az EUalkotmány és együttdöntési jogkör hiányában a parlamenti álláspont elfogadásának

felfüggesztése az egyetlen eszköz az EP kezében, hogy követeléseinek megszívlelésére kényszerítse a Tanácsot és az Európai Bizottságot. Glattfelder Béla néppárti képvisel szerint csalódást okozott a Tanács döntése a cukorreformról. „A jelenlegi árak több mint egyharmados csökkenése súlyos veszteségeket fog okozni az európai cukoriparnak és a cukorrépa termel gazdáknak. Jelent s számú termel fog felhagyni a cukorrépa-termesztéssel, és nagyszámú gyárbezárásra is sor kerülhet. Ehhez képest a kompenzáció növekedése elenyész mérték .” Glattfelder Béla emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament szakbizottságában múlt szerdán megszavazott jelentése jóval kedvez bb feltételeket tartalmaz az európai és így a magyar cukoripar számára. A jelentés 25 százalékos árcsökkentés mellett közel 100 százalékos kompenzációt javasol. A kedvezményes import szabályainak szigorításával ugyanakkor a kisebb árcsökkentés mellett is biztosítható a reform célja, azaz a cukorpiaci egyensúly biztosítása. Csökkentik a régi tagállamokból érkez tolmácsok számát a Bizottságnál 2005. november 29. – EUvonal Az Európai Bizottság ezentúl kevesebb olasz, spanyol, francia és német tolmácsot szeretne foglalkoztatni, mert nagyobb szükség van az új tagállamokból érkez tolmácsok számának növelésére. Az angol nyelv dominanciája közben egyre növekszik. Az olasz tolmácsok számát várhatóan 86-ról 67-re, a spanyolokét 101-r l 67-re, a franciákét 140-r l 126-ra, a németekét 139-r l 126-ra szeretnék csökkenteni. Az angol tolmácsok száma eggyel 121-r l 122-re n ne. Elemz k szerint az angol egyre inkább kiszorítja a francia és a német nyelvet az EU intézményeib l. A bizottsági feljegyzések 60 százaléka angolul, 25 százaléka franciául és mindössze 5 százaléka jelenik meg németül. A francia, a német és az angol az EU úgynevezett munkanyelvei, a bels dokumentumokat ezekre a nyelveken fordítják le. Az EU többi 18 nyelve hivatalos nyelv, amelyeken a jogszabályoknak kell megjelenniük. A régi tagállamok tolmácsait az új tagállamokból érkez kkel tölthetik be, mert a Bizottság tervei szerint 2006 végére szeretnék elérni, hogy minden új hivatalos nyelvre a jelenlegi 50 helyett körülbelül 70 tolmács jusson. Az Európai Bizottság egyébként jöv re 1,7 millió oldalnyi fordítással számol, amelyhez még mintegy 70 az új tagállamokból érkez fordítót kell alkalmaznia. A szórakoztatóipar az internetkalózokra is kiterjesztené az adat rzési szabályokat 2005. november 29. – EUvonal A zenei- és szórakoztatóipar szeretné, ha az EP a terrorizmus elleni, adatrögzítésr l szóló szabályozást kiterjesztené az internetkalózokra is. Az adatrögzítésr l szóló irányelvtervezet, amelynek célja a szervezett b nözés és a terrorizmus megfékezése, az internetet, az e-maileket, valamint a telefonbeszélgetéseket is ellen rizné, és felhasználható lenne a zeneszámokat, filmeket illegálisan az internetr l letölt k ellen is. A Creative and Media Business Alliance (CMBA), amely olyan nagyvállalatokat képvisel, mint a Sony BMG, a Disney, az EMI, az IFPI, a Universal és az

MPA, levelet intézett az az Európai Parlamenthez, melyben arra kéri a képvisel ket, hogy terjesszék ki az irányelv hatályát az internetkalózokra is. Az adatrögzítéssel kapcsolatos szabályozásról azonban egyel re a tagállamok sem tudnak megállapodni. Az adatok meg rzésér l a múlt héten szavazott az Európai Parlament, ám brit elnökségi források szerint a tagállamok képvisel i majd minden a képvisel k által felvetett változtatást elleneznek. A bel- és igazságügyi miniszterek csütörtökön ülnek össze Brüsszelben, hogy véglegesítsék álláspontjukat, ám az is elképzelhet , hogy szabálytervezetb l végül nem lesz irányelv. Bár a brit kormány támogatja az ötletet, emberi jogi szervezetek élesen bírálták a kezdeményezést.

EU – MAGYARORSZÁG Feltételes bizottsági jóváhagyás az E.ON-Mol fúziónak 2005. november 28. –BruxInfo Az Európai Bizottság egyel re nem végleges döntése egyre valószín bbé teszi, hogy a német E.ON megvásárolhatja a Mol gázüzletrészét. A fúzióról a döntést többször elhalasztotta az Európai Bizottság, a végs határid elvileg január 12-e. Az uniós jogi esetekre szakosodott mlex.com hírügynökség értesülései szerint, amelyeket a Napi Gazdaság idézett, az eljárás most egy új szakaszba lépett: a Bizottság versenyhatóság a 25 nemzeti szabályozóhatóságnak intézett levelében az egyesülés jóváhagyását javasolta. Az eljárás ezen szakaszában a nemzeti regulátorok – melyek csak tanácsadó szereppel rendelkeznek – még utoljára ellenvetést tehetnek az üzlet ellen. A formális döntést a Bizottság csak ez után hozza meg. Szakért k ugyanakkor rámutatnak, hogy ha ezen a ponton a Bizottság jóváhagyást ajánl, akkor szinte biztos, hogy a végs döntés szintén pozitív lesz. Az azonban nem derül ki a hírb l, hogy a Bizottság támaszt-e feltételeket, és ha igen, milyen feltételeket, a fúzióval szemben. Az E.ON Ruhrgas International német energiaszolgáltató tavaly novemberben írt alá szerz dést a Mol gázüzletágának részbeni átvételér l. Az Európai Bizottság – ami bizonyos, közösségi dimenziójú akvizíciókat és fúziókat hivatalból vizsgál – azonnal aggodalmaskodni kezdett, hogy a felvásárlás gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozná az E.ON-t a magyar gáz- és áttételesen a villanyárampiacon, mert mind az importált, mind a helyi források az ellen rzése alá kerülnének. Ez korlátozza a versenyt, ezért ellentétes az uniós piaci szabályozással. A Bizottság csütörtökön nem kommentálta a sajtóértesüléseket, de ez a normális gyakorlat folyamatban lév fúziókontrollügyekkel. Brüsszel belenyugszik a magyar filmek magas állami támogatásába 2005. november 29. – BruxInfo Az Európai Bizottság és a magyar kulturális tárca el zetes megállapodásra jutott a filmtörvény olyan módosításáról, ami lehet vé tenné az arányaiban b kez magyar filmtámogatási rendszer meg rzését.

Mint arról októberben beszámoltunk, az Európai Bizottság körülbelül egy évvel ezel tt nem hivatalos vizsgálatot kezdett a magyar filmtörvény kapcsán, mert az úgymond túlságosan magas, jellemz en 80-100 százalék körüli állami támogatást juttatott a magyarországi filmeknek. Az Európai Bizottság kifogása az volt, hogy a magyar filmtörvényben rögzített szabályozás nem volt elég világos azt illet en, hogy mikor kerülhet egy produkció a kedvezményezett (az alapnak bel tt 50 százalékosnál magasabb) támogatási sávba, hanem gyakorlatilag válogatás nélkül minden filmet ide helyezett (tavaly majdnem az összes filmet). A BruxInfo úgy értesült, hogy nemrég el zetes megállapodás született a Bizottság és a kulturális tárca közt, melynek eredményeképpen a kormány december közepén a filmtörvény módosítását javasolja az Országgy lésnek. Ennek értelmében az alap állami támogatási sáv 50 százalék marad, de a kis költségvetés (maximum félmilliárd forint) és a kulturális szempontból jelent s filmek (ennek eldöntésére konkrét kritériumok vannak) támogatása felmehet egészen 90 százalékig. A minisztériumban úgy számítják, hogy ez a rendszer gyakorlatilag az összes tavaly forgatott magyar filmnek ugyanannyi közpénzt juttatna, mint az el z szisztéma, vagyis meg rzi a jelenlegi rendszert, de egyúttal jogilag elfogadhatóbbá teszi azt a Bizottság számára. A Bizottság hétf n úgy kommentálta az értesülést, hogy „hivatalos döntés eddig nem született”. Az EU támogatja a kék vércsét, a gyepeket és a talajvíz arzénmentesítését 2005. november 29. – EUvonal A kék vércse és a gyepek védelmét támogatja az Európai Unió LIFE elnevezés programjának természetvédelmi intézkedése, míg a környezetvédelemmel foglalkozó alprogram keretében a talajvíz tartós arzén-szennyezettségét csökkentik a délmagyarországi régiókban. Az els LIFE-Nature projekt célja, hogy kedvez körülményeket teremtsen a veszélyeztetett fajként felsorolt (madárvédelmi irányelv I. melléklet) kék vércse (Falco vespertinus) állományának rövidtávú stabilizálásához, mivel e faj egyedszáma a PBR régión belül az 1990ben mért 3 200 fészkel párról 2003-ra mindössze 925 párra csökkent. A második projekt célja, hogy visszaállítsa a Pannóniai régió belterjes mez gazdaság által veszélyeztetett jellegzetes gyepjeit és sztyeppéit, valamint biztosítsa azok fenntartható m velését. A két projekt összesen 2,6 millió euró befektetést igényel, melyb l a LIFE alapok 1,4 millió euró finanszírozását biztosítják. A LIFE-Environment projektek a környezeti problémák innovatív megoldásaira összpontosítanak. Az új magyar projekt a talajvíz tartós arzén-szennyezettségének problémáját kívánja megoldani az arzénszennyezést l szenved dél-magyarországi régiókban, fenntartható gazdálkodási tervek kialakításával. A projekt célja továbbá, egy innovatív, e régiók talajvíztípusának kezelésére alkalmas arzén-eltávolítási technológia kidolgozása. A projekt összberuházása mintegy 1,6 millió eurót tesz ki, amelyhez az EU 0,8 millió euróval járul hozzá. Az elmúlt öt év során az EU LIFE 12 természetvédelmi és 15 környezetvédelmi projektet társfinanszírozott Magyarországon, ezáltal az ország természetvédelméhez 8,6 millió euróval, illetve a környezetvédelmi problémák rendezését szolgáló innovatív megoldások kialakításához 8,7 millió euróval járult hozzá.

Az Európai Bizottság által a LIFE-Nature és LIFE-Environment programok keretében társfinanszírozott projekteket több száz, szerte Európából beérkezett pályázat közül választották ki.

II.

ESZKÖZTÁR

„Mire használjuk az EU-tagságot – hogyan használhatnánk jobban?!” – Újabb EU-képzés magyarországi újságíróknak A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs F osztálya kezdeményezésére uniós képzés indul a magyarországi nyomtatott és elektronikus média munkatársai számára. A tervek szerint Kaposváron, Miskolcon, Szolnokon, Szegeden és Budapesten kerül majd sor az egyegy teljes napot felölel képzésre november vége és december közepe között. A program során a résztvev k egyrészt háttér-információkat, gyakorlati módszereket kapnak az EU-tagsággal napi szinten együtt járó, hétköznapi életet érint uniós fejlemények tudósításához, különösen nagy figyelmet szentelve annak, hogy mi mindenre „használható fel” az uniós tagság, illetve milyen napi feltételeket és lehet ségeket kínál a magyar szerepl k számára is adottságként körülvev egységes piac; milyen technikai, tárgyszer tudást, megközelítésbeli figyelmet igényel az ilyen témák kisz rése és feldolgozása, illetve hol találhatóak kisegít információk ezek fellelésére. További fontos téma lesz – országosan ismert szakért k, politikusok bevonásával – a magyar tagság (és általában a lehetséges EUjöv ) felvázolása, különös tekintettel az alkotmányos szerz dés francia és holland leszavazása után kialakult helyzetre, a szóba jöhet jöv beli EU-modellekre, valamint a közeljöv olyan aktuális kérdéseire, mint a 2006 után esedékes közös költségvetés elfogadásának az esélyei. Szó esik majd a leend magyar euró-tagságról, és az ezt célzó el készületek állásáról, vagy például a tartósan magas olajárból következ , várható fejl dési irányokról. A képzést neves, nagy uniós tapasztalattal rendelkez újságírók vezetik. A helyszíneken mód nyílik majd szakérdekl dés szerint is választani, például környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, vagy energetikai orientációt követve. A részvétel a magyarországi sajtó munkatársai számára ingyenes lesz. A jelenlegi tervek szerint az alábbi menetrend szerint alakulnak majd a programok: December 8. (csütörtök): Miskolc, december 9. (péntek) Szolnok, december 10. (szombat): Budapest, december 12. (hétf ): Szeged, december 14. (szerda): Kaposvár. Jelentkezni lehet a Europe Direct európai információs pontok irodáiban (http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/tajekoztato/eip20040519.ht ml, illetve http://misc.meh.hu/binary/7228_ed_lista_aktualis_nyilvanos.pdf), illetve a MeH EU Kommunikációs F osztályán Fehér Zsuzsánál ([email protected]).

A miskolci, a budapesti és a szolnoki el adások tervezett programja a következ : Miskolc (dec. 8. csütörtök) – Az állampolgár az „EUsított” piacon 09.15-t l 9.45-10.15

érkezés, regisztráció, kávé „Az Egységes Piac és Mi”. Mit l hír, hol érint sajtót és közembert egyaránt, miért fontos, hogyan lehet a legkönnyebben írni róla? Bevezet el adás- Fóris György újságíró 10.15-10.30 Kérdések, hozzászólások 10.30-11.15 Magyar vállalat, magyar polgár az (EU) piacon. Kiszolgáltatottság, vagy nagyobb jogvédelem? Tényleg védi-e jogainkat a fogyasztóvédelem? Miben, mivel, hogyan? Példák. - Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezet elnöke 11.30-11.45 Kérdések, hozzászólások 11.45-12.00 Kávészünet 12.00-12-45 Mikor lehetünk euró-tagok, mennyibe kerül ez a polgárnak és az országnak? Kilábalás a költségvetési hiányból? - Vojnits Tamás, az OTP elemz je 12.45-13.00 Kérdések, hozzászólások 13.00-14.15 Ebéd 14.15-14.45 EU-milliárdok elviekben, magyar valóság a gyakorlatban. El tudjuk-e költeni? Mikor, hogyan, miért igen, miért nem? Várható fejlemények - Egyed Géza, a GKM államtitkár-helyettese 14.45-15.00 Kérdések, hozzászólások 15.00-15.45 Merre megy az EU, merre megy a tagság? Súlyos dilemmák el tt az Unió: „brit Európa”, „német Európa”, vagy „Francia Európa”? Alkotmánnyal, vagy anélkül? Új büdzsével, vagy anélkül? Integrálódva, fellazulva? Tendenciák - Szemlér Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos f munkatársa 15.45-16.0 Kérdések, hozzászólások 16.00-16.15 Kurzus-zárás, rövid értékelés.

Kérjük, amennyiben részt kíván venni az eseményen, december 5-ig az alábbi címen regisztráltassa magát: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Európai Információs Pont, Tel: 06(46)501-060, Fax: 06(46)501-066, E-mail: [email protected] Szolnok (dec. 9., péntek) – Életfeltételek az EU hétköznapokban 09.15-t l 9.45-10.16 10.15-10.30 10.30-11.15

11.30-11.45

érkezés, regisztráció, kávé „Az Egységes Piac és Mi”. Mit l hír, hol érint sajtót és közembert egyaránt, miért fontos, hogyan lehet a legkönnyebben írni róla? Bevezet el adás - Fóris György újságíró Kérdések, hozzászólások EU-tagság – tisztább Magyarország? Tényleg segít a tagság? Tisztul-e a leveg , a víz, a környezet? Ha nem, miért? Ha igen, mikortól, hol, mit l? Példák - Csobod Éva, Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Iroda igazgatója Kérdések, hozzászólások

11.45-12.00 Kávészünet 12.00-12-45 Van-e energia az olaj után? Csökkenhet valaha is az energia ára? Segít, vagy nehezít a liberális EU-piac? Francia áram és német villany Magyarországon? Heged s Miklós, a GKI Energiakutató Rt. igazgatója 12.45-13.00 Kérdések, hozzászólások 13.00-14.15 Ebéd 14.15-14.45 EU-milliárdok elviekben, magyar valóság a gyakorlatban. El tudjuk-e költeni? Mikor, hogyan, miért igen, miért nem? Helyzetkép. Várható fejlemények Halm Tamás, az NFH elnökhelyettese 14.45-15.00 Kérdések, hozzászólások 15.00-15.45 Merre megy az EU, merre megy a tagság? Súlyos dilemmák el tt az Unió: „brit Európa”, „német Európa”, vagy „Francia Európa”? Alkotmánnyal, vagy anélkül? Új büdzsével, vagy anélkül? Integrálódva, fellazulva? Tendenciák - Györkös Péter, Európai Ügyek Hivatala elnökhelyettese 15.45-17.0 Kérdések, hozzászólások 16.00-16.15 Kurzus-zárás, rövid értékelés. Kérjük, amennyiben részt kíván venni az eseményen, december 5-ig az alábbi címen regisztráltassa magát: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Európai Információs Pont, Tel: 06(56)510-110, Fax: 06(56)510-114, E-mail: [email protected] Budapest (dec.10., szombat) – EU-lét a gyarkorlatban, EU-jöv a tervekben és a valóságban 09.15-t l érkezés, regisztráció, kávé 9.45-10.17

„Az Egységes Piac és Mi”. Mit l hír, hol érint sajtót és közembert egyaránt, miért fontos, hogyan lehet a legkönnyebben írni róla? Bevezet el adás – Fóris György újságíró 10.15-10.30 Kérdések, hozzászólások 10.30-11.15 Van-e energia az olaj után? Csökkenhet valaha is az energia ára? Segít, vagy nehezít a liberális EU-piac? Francia áram és német villany Magyarországon? – Heged s Miklós (GKI Energiakutató Rt. Igazgatója) 11.30-11.45 Kérdések, hozzászólások 11.45-12.00 Kávészünet 12.00-12-45 Mikor lehetünk euró-tagok, mennyibe kerül ez a polgárnak és az országnak? Kilábalás a költségvetési hiányból? – Forián Szabó Gergely, (a BA-CA elemz je) 12.45-13.00 Kérdések, hozzászólások 13.00-14.15 Ebéd 14.15-14.45 EU-milliárdok elviekben, magyar valóság a gyakorlatban. El tudjuk-e költeni? Mikor, hogyan, miért igen, miért nem? Helyzetkép. Várható fejlemények – Baráth Etele, az európai ügyekért felel s tárca nélküli miniszter 14.45-15.00 Kérdések, hozzászólások 15.00-15.45 Merre megy az EU, merre megy a tagság? Súlyos dilemmák el tt az Unió: „Brit Európa”, „német Európa”, vagy „Francia Európa”? Alkotmánnyal, vagy anélkül? Új büdzsével, vagy anélkül? Integrálódva, fellazulva? Tendenciák –

15.45-18.0 16.00-16.15

Balázs Péter (volt EU-biztos, a CEU EU-b vítési tanulmányokért felel s igazgatója) Kérdések, hozzászólások Kurzus-zárás, rövid értékelés.

Kérjük, amennyiben részt kíván venni az eseményen, december 5-ig az alábbi címen regisztráltassa magát: Pest Megyei Európai Információs Pont, Tel: 06(1)485-6962, Fax: 06(1)485-6960, E-mail: [email protected]

ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, el rejelzések A versenyképességi tanács november 28-29-én ült össze: a megvitatott témák között a hetedik kutatási keretprogram, a REACH néven emlegetett vegyipari reform és a szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelvtervezet szerepelt. November 29-én az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 31 európai ország környezetvédelmi szempontú értékelésének eredményeit ismertette. November 30-én és december 1-jén az Európai Parlament miniplenáris ülést tart Brüsszelben, ahol egyebek között a madárinfluenzával, az elektronikus kommunikációval és a közelg WTO-találkozóval foglalkoznak a képvisel k. A plenáris ülés el tt kerül sor a mez gazdasági bizottság és Mariann Fischer Boel agrárügyi biztos találkozójára, amelyen a múlt héten elfogadott cukorreform kerül terítékre. A gazdasági bizottság november 29-én Jean-Claude Junckert, az euróövezet elnökét hallgatta meg a magas infláció lehetséges következményeir l. A Parlament költségvetési bizottsága biztosokkal és a Számvev szék képvisel ivel találkozott a 2004-es költségvetés jóváhagyása ügyében. A külügyi bizottság november 29-én szavazott a Törökországgal és Horvátországgal, valamint a balkáni országokkal folytatandó tárgyalások jöv jér l. November 29-én José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke Pascal Lamyval, a WTO f titkárával tárgyalt. A bel- és igazságügyi tanács ülését december 1-2-án tartják, a találkozón egyebek között a rend rségek közötti adatcserét, a terrorizmus elleni fellépést és a készül adatrögzítési szabályozást vitatják meg. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke december 2-án Madridban José Zapatero spanyol kormányf vel tárgyal. Az EU-költségvetési tárgyalások el mozdítása érdekében Tony Blair brit miniszterelnök látogatást tesz több új tagállamban, köztük Magyarországon is, ahol a f téma az EU pénzügyi perspektíváiról szóló elnökségi javaslat lesz. Blair december 1-jén a balti államokba látogat,

december 2-án pedig Budapesten találkozik a visegrádi országok vezet ivel. London várhatóan december 7-én teszi majd közzé költségvetési javaslatát. Forrás: www.euvonal.hu www.europa.eu.int www.eu2005.gov.uk www.europarl.eu.int

JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK A Bizottság 1911/2005/EK rendelete az állati eredet élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének a flugeszton-acetát tekintetében történ módosításáról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_305/l_30520051124hu00300031.pdf Az Európai Parlament és a Tanács 2005/59/EK irányelve az egyes veszélyes anyagok és készítmények foralomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésér l szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv 28. módosításáról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_309/l_30920051125hu00130014.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_295/c_29520051126hu00080010.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_295/c_29520051126hu00120013.pdf

FOGALOMTÁR „Rendez-vous” záradék: Az EU vezet inek fontos jogi szövegr l folytatott tárgyalása során el fordul, hogy egy adott kérdésben nem tudnak megállapodni. Ilyenkor úgy határozhatnak, hogy a kérdésre egy kés bbi id pontban térnek vissza. Döntésük azáltal válik hivatalossá, hogy ezt írásban, záradék formájában beillesztik a megbeszélés tárgyát képez jogi szövegbe. Az ilyen típusú záradékokat olykor „rendez-vous záradéknak” nevezik.

Szubszidiaritás: A „szubszidiaritás elve” azt jelenti, hogy az EU döntéseit mindig a lehet legalacsonyabb szinten, az érintettekhez a lehet legközelebb kell meghozni. Vagyis az Unió egy adott kérdésben csak akkor cselekszik (kivéve természetesen azokat az ügyeket, amelyekért egyedül az Unió felel), ha az EU-intézkedés hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szinten hozott intézkedés. Teljesítménymérés (benchmarking): Annak felmérése, hogy egy adott ország, vállalat, iparág stb. más országokhoz, vállalatokhoz, iparágakhoz stb. képest milyen teljesítményt nyújt. Az irányadó szint (benchmark) az a szabvány, amely alapján a teljesítményt megítélik. A teljesítménymérés a lisszaboni stratégiában alkalmazott egyik módszer.

A hírlevél a következ internetcímr l is elérhet : http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eualkotmany/eualkotmany20041014.html A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs F osztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.