A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele – 2006. január 18.
******************************************************************** TARTALOM: I.
HÍREK EU – VILÁG EU – MAGYARORSZÁG
II.
ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK FOGALOMTÁR
********************************************************************** I.
HÍREK
EU – VILÁG Új alapokra helyezné az uniós kommunikációt a Fehér Könyv 2006. január 16. – BruxInfo Az intézményekr l a polgárokra kívánja helyezni az uniós kommunikáció fókuszát az a kommunikációs Fehér Könyv, amelyet február elsején tesz közzé az Európai Bizottság. Egyebek mellett egy európai „intézményközi” hírügynökség létrehozása is a tervek között szerepel. Egy olyan m köd európai közszféra kialakításának célját fogalmazza meg az Európai Bizottság egyel re tervezet formájában meglév Fehér Könyve, amely szorosabb kapcsolatot hoz létre Európa polgárai és intézményei között. A Fehér Könyv – amelynek tervezete a BruxInfo birtokába jutott – a polgárok és az EU között feszül , az utóbbi években egyre táguló szakadék sz kítésére azt javasolja, hogy az intézmények tevékenységének bemutatásáról a polgárokra, azok igényeinek megismerésére és megválaszolására helyezzék át az uniós kommunikáció fókuszát. Nincs m köd európai közszféra A több mint 20 oldalas dokumentum, amelyet a tervek szerint február elsején fogad el az Európai Bizottság, emlékeztet rá, hogy az uniós intézmények az utóbbi években jelent s forrásokat áldoztak információs és kommunikációs tevékenységük javítására. A Bizottság úgy véli, hogy ugyanakkor több hiányosság is behatárolta ezeknek a kezdeményezéseknek a sikerét. El ször is, az egyes kezdeményezések mögött nem volt egységes felfogás arról, hogy milyennek kellene lennie az Európai Unió kommunikációs politikájának. Másodszor, Európa kommunikálása túlnyomórészt „Brüsszel belügye” maradt, a tagállamok és a demokrácia nemzeti intézményei nem vették ki részüket az er feszítésekb l. Harmadszor: a
kezdeményezések többsége az intézményi kommunikáció hagyományos koncepciójának keretei között maradt, egyoldalúan arról tájékoztatva a polgárokat, hogy mit tesznek az intézmények, nem pedig arról, hogy miként válaszolják meg a szükségleteiket. Végül a kommunikációs er feszítések nem voltak összhangban a gyorsan változó médiakörnyezettel és az információs társadalom létrejöttével. A Fehér Könyv szerz i hangsúlyozzák, hogy az európai dimenzióval összefügg politikai jogok – mint az Európai Parlament megválasztásának joga – meghonosodtak. Ez csak marginálisan változtatott azon az alaphelyzeten, amelyben a civil társadalmi struktúrák, az oktatási rendszerek, a pártrendszerek és a média tevékenysége a demokrácia nemzeti formáinak alátámasztását szolgálja. A tagállami hatáskörök európai szintre történ átadását nem követte egy m köd európai közszféra kialakulása. Az európai témák nagyon ritkán kapnak szerepet a nemzeti vitákban, a páneurópai vita pedig túlnyomórészt az azokba közvetlenül bevont vagy az európai intézményekhez közel álló elitek kiváltsága marad. Bár az Európai Bizottság szerint az emberek még soha nem érdekl dtek ilyen élénken politikai témák iránt, a vitákra és az uniós politikacsinálás ellen rzésére és befolyásolására nemzeti és nemzet fölötti szinten sincs megfelel közeg. „Még mindig nem alakult ki egy európai politikai kultúra, és ez elidegenedést vált ki Brüsszelt l” – állapítja meg a dokumentum. A Bizottság az emberi és a szabadságjogok tiszteletben tartását, a társadalom széles köreinek bevonását és a polgárok részvételét tartja annak a három alapelvnek, amelyre a kommunikációs politikát rá kell építeni. Hangsúlyozza, hogy az ezen elvek körüli konszenzus az európai közszféra kialakításának el feltétele. Brüsszel megfontolásra ajánlja, hogy ezeket az elveket egy, az információról és a kommunikációról szóló európai chartában rögzítsék. A charta nyújtaná azt a keretet, amelyhez az európai, a nemzeti és a helyi struktúrák és a civil szervezetek önkéntes alapon elkötelezhetnék magukat. Brüsszel terve, hogy széleskör társadalmi vitát indítson a chartáról, amely egy, erre a célra létrehozandó internetes fórumon bonyolódik majd le. Az európai polgárok mobilizálása „Egy olyan politikai integrációs vállalkozás, mint az EU, csak akkor m ködhet, ha az emberek kiveszik részüket a forgatókönyv megírásából. Más szóval, az unió polgárainak azonosulniuk kell a projekttel, mint egy közösen indított vállalkozással” – húzza alá a Fehér Könyv polgárokkal kapcsolatos teend kr l szóló része. A dokumentum ezzel kapcsolatban három f célt t z ki a jöv ben: a polgárok képességeinek javítását, a polgárok egymással való összekapcsolását, valamint a polgárok és az intézmények közötti érintkezési felület meger sítését. Ami a polgárok kommunikációs képességeinek javítását illeti, a dokumentum hangsúlyozza, hogy a társadalom felvilágosításának az iskolákban nem csupán a tanulók európai intézményekkel és politikákkal kapcsolatos ismereteinek oktatására kell kiterjednie. Ehelyett olyan kommunikációs eszközök és képességek tanítására van szükség, amelyek a politikai vitában és a politikai folyamatban való részvételhez szükségesek. „A polgárok csak akkor vannak felruházva, ha el tudják érni a fontos információkat, jártasak a médiában, és tudják, hol és hogyan fejtsék ki politikai véleményüket” – fogalmaz a dokumentum, hozzátéve, hogy az id s embereknek még inkább szükségük van erre. Az EU jelenleg is sok pénzt áldoz különböz programokra, mint a Leonardo, a Socrates, az Erasmus. A Bizottság szerint a programoknak egyrészt még inkább az információs technológiák használatára, annak elterjesztésére kell összpontosítaniuk, másrészt új kezdeményezések is kellenek. Ilyen lenne
például az „európai tanárok kollégiuma”, amely a tanárokat kapcsolná össze egymással és képezné ket Európa-szerte. Egy másik lehetséges intézkedés az európai könyvtárak digitalizálása és digitális hálózatban való összekapcsolása, hogy egyfajta információs és oktatóközpontként m ködjenek. A Bizottság szerint az Unió polgárainak lehet leg minél több virtuális és létez csatornán kellene kapcsolatba lépniük egymással. Brüsszel ennek el segítésére már számos konkrét intézkedést hozott, például a nemrég elfogadott „D-tervben” (Demokrácia-tervben) az Európa Direct központok, az európai polgárok vitafórumainak és az Európai Kerekasztal a Demokráciáért elnevezés kezdeményezés létrehozásával. A Polgárok Európáért, valamint a Fiatalok Akcióprogram és a Kultúra-program ugyancsak olyan közeg létrehozását célozzák, ahol az európaiak találkozhatnak egymással, és eszmét cserélhetnek. Lehetséges új kezdeményezésként említi a Fehér Könyv egy „európai kezdeményezés” hálózat független internetes honlapként való elindítását, amely lehet séget adna az európai polgároknak arra, hogy az uniós politikákról egymással kommunikáljanak. Ugyancsak bizottsági elképzelés, hogy Európa számos történelmi központjában és városában állandó találkozóhelyeket hozzanak létre az európaiaknak. Ilyen kezdeményezéseket akár strukturális alapokból is támogatna az EU. A Fehér Könyv a polgárok bizalma szempontjából alapvet fontosságúnak nevezi a kétoldalú kommunikációt a polgárok és az intézmények között. Ezért úgy véli, hogy folytatódnia kell annak a folyamatnak, amelynek jegyében az uniós intézményeket jobban megnyitják, és az uniós döntéshozatalt átláthatóbbá teszik az uniós polgárok el tt. A dokumentum a további lehetséges lépések közt említi, hogy a Tanács, a Parlament és a Bizottság a döntéshozatali eljárás kulcsszakaszaiban nyílt ülésszakokat szervezzen fontos politikai javaslatok megvitatására. Ilyen alkalmakkor egy újságírókból álló független bizottságot hívhatnak meg az intézmény képvisel inek kikérdezésére. A Bizottság és az EP nem jogszabályi javaslatok (például zöld és fehér könyvek) megvitatásába ugyancsak rutinszer en bevonhatná az EU polgárait. Európai hírügynökség terve A Fehér Könyv tervezete emlékeztet arra, hogy az utóbbi évek látványos er feszítései ellenére az európai események sajtóban való megjelenése korlátozott és széttöredezett maradt. A korlátozott számú páneurópai hírforrás csak az elitközönséghez ér el, miközben az uniós témák követése a nemzeti és a helyi médiában esetleges és felületes. Bár a rendszeres id közönként megtartott csúcstalálkozók nagy figyelmet kapnak a sajtóban, a két esemény közötti id szakban nincs rendszeres információáramlás az EU tevékenységér l. A sajtó érdekl désének felkeltéséhez, a polgárok bevonásához és a politikai vita generálásához a Fehér Könyv szerint az újságírók és a média (és az emberek mindennapi élete) szempontjából releváns módon kell tálalni az információkat. „A politikai információnak nagyobb a hatása, ha az emberi érdekek oldaláról közelítenek, aminek köszönhet en a polgárok megértik, hogy az egész egyáltalán miért vonatkozik rájuk?” – mutat rá a dokumentum. A Bizottság szerint az is problémát jelent, hogy az EU általában arc nélküli, nincs világos arculata a köz számára. Brüsszel ezért fontosnak tartja, hogy az európai politikához és az információkhoz arcok is társuljanak, ami nem csak jó kommunikáció, hanem demokratikus elszámoltatás kérdése is. „Az intézményeknek modern tartalomszolgáltatóknak kell lenniük, amelyek kiváló szakértelemre, megfelel képzésre és a legfejlettebb technológiák használatára támaszkodnak”.
Brüsszel szerint kezdetként két kezdeményezést lenne érdemes megfontolni. Az egyik, egy „intézményközi” hírügynökség felállítása, amely jó min ség és felhasználóbarát tartalmat állítana el a média és a „releváns polgárok” számára. A független menedzsment által irányított hírügynökség az Europe by Satellite (EbS) uniós audiovizuális szolgáltatás felfejlesztésével jönne létre. A Bizottság szerint 2006-ban meg kellene határozni a hírügynökség küldetését, feladatát és megszervezni annak adminisztratív és pénzügyi hátterét. Egy másik ötlet egy európai tréningprogram létrehozására vonatkozik, amelynek keretében uniós és nemzeti köztisztvisel ket tanítanának kommunikációra és az információs technológiák kezelésére. Sarkozy befagyasztaná a b vítést, amíg nincs alkotmány 2006. január 13. – EUvonal Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter újságírók el tt kijelentette, hogy miel bb el kell fogadni az alkotmányszerz dés rövidített verzióját, amely csak az EU m ködésére koncentrál, ám addig is be kell fagyasztani a b vítést. Beszédében Sarkozy kifejtette: az EU-alkotmánynak csak az els , az európai döntéshozatallal foglalkozó részét kell újraéleszteni, amelyet a francia parlament is elfogadhat anélkül, hogy újra megkérdezné a választókat. A mostani alkotmányos szerz désb l kiindulva egy rövidebb szöveget kell elfogadni, amelynek egyetlen célja, hogy megszervezze a 25 tagú Európai Unió m ködését – jelentette ki a miniszter. A politikus szerint amíg ez a szöveg nincs elfogadva, addig le kell állítani a további b vítést. A belügyminiszter abbéli meggy z désének adott hangot, hogy a nagyobb tagállamoknak – Franciaországnak, Németországnak, Nagy-Britanniának, Spanyolországnak, Olaszországnak és Lengyelországnak – „stratégiai együttm ködést” kell kialakítaniuk, hogy az EU motorját adják. Sarkozy, aki pártja, az UMP színeiben indul a 2007 májusában rendezend elnökválasztáson, kifejtette azt is, hogy elnökké választása esetén „kormányzati koordinátori” szerepre csökkentené a miniszterelnök jogkörét. Euróátvétel: buknak az észtek és a lettek? 2006. január 16. – BruxInfo Gondot okoz az euróátvétel inflációs kritériumának teljesítése két balti államban is. Lettországban már a jegybank is úgy gondolja, hogy az ország a tervezett 2008. január 1-jei id pontban nem tudja majd bevezetni az egységes valutát. Miközben Magyarországon és néhány más új tagállamban az euróátvétel legf bb gátja a túlságosan magas államháztartási hiány (ami ráadásul folyamatosan újratermel dik a központi költségvetés rossz kiadási szerkezete miatt), addig a balti országokban a száguldó gazdasági növekedés mellékhatásaként jelentkez , túlságosan magas infláció jelenti a legnagyobb veszélyt az egységes valuta átvételére. Lettországban a központi bank csütörtökön már arról számolt be, hogy a parányi balti állam a tervezett 2008. január 1-jei id pontban vélhet en nem tud csatlakozni az euróövezethez. „Elméletileg a kormánynak még van ideje, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a
maastrichti kritériumok teljesítésére” – közölte Ilmars Rimsevics, a lett jegybank kormányzója. „De az esély napról-napra csökken” – tette hozzá. A fogyasztói árak emelkedési üteme novemberben éves szinten 7,5 százalék volt Lettországban az Eurostat szerint, a drágulás 2005-ös éves átlagos ütemét 7 százalékra becsülik, a szezonálisan kiigazított mutatót pedig (ezt veszik figyelembe az eurócsatlakozás kritériumának teljesítésekor) 6,7 százalékra. Az érvényes konvergenciaprogram szerint az idén legfeljebb 5,6 százalék lehetne a drágulás üteme (a jegybank 5,5-6,0 százalék közötti értéket jósol), jöv re pedig 4,3 százalékra kellene lassulnia, s akkor kell teljesíteni a maastrichti inflációs kritériumot is. Vagyis az áremelkedések tempója akkor nem lehetne gyorsabb, mint a legstabilabb árszínvonalat felmutató három tagország inflációs ütemének átlaga (ez utóbbi tavaly novemberben, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 1,4 százalék volt, vagyis a letteknek 2,9 százalékra kellene leszorítaniuk a pénzromlást, ha 2007-ig nem változna az átlag). Gondok lehetnek az inflációs kritériummal Észtországban is. Bár az észtek jobban haladnak a drágulás ütemének leszorításával, mint déli szomszédaik, annyiban nehezebb a helyzetük, hogy k már a jöv januártól kezdve át akarnak állni az euróra. Ehhez képest nagyon is magasnak t nik a tavaly novemberben regisztrált 4,0 százalékos infláció, bár elméletileg még itt is van esély a maastrichti kritérium teljesítésére. (Egyel re egyébként Magyarország sem teljesíti az inflációs kritériumot, nálunk éves szinten 3,3 százalék volt a fogyasztói árak emelkedési üteme novemberben, de a 2010-es eurócsatlakozásig még b ven van id a drágulás lejjebb szorítására, s t, elemz k szerint az idei áfacsökkentés hatására a 2006-os inflációs adat valószín leg b ven megfelel majd a követelményeknek). Cipruson a politikai ellenállás okoz gondokat. A szigetország (a lettekhez hasonlóan) szintén 2008. január 1-jét t zte ki az euróátvétel céldátumául, ám a kormánykoalíció vezet ereje, az önmagát kommunistának nevez AKEL párt múlt kedden közölte, szerinte több id re lenne szükség a felkészüléshez. Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter csütörtökön reagált: „az euró lehet leggyorsabb átvétele szolgálja leginkább Ciprus érdekeit” – mondta, elvetve a halasztás opcióját. A sziget jegybankja pedig pályázatot írt ki az euróérmék nemzeti oldalának megtervezésére. Litvániában is problémát jelenthet az infláció, ott novemberben 2,8 százalékos tempójú drágulást mértek, s ezt szakért k szerint szintén nehéz lesz az idén a kritériumnak megfelel szinten tartani. Szlovéniában ezzel szemben úgy t nik, minden a terv szerint halad. A fogyasztói árak emelkedésének üteme csak 2,1 százalékos volt novemberben. A szlovén jegybank a napokban döntött úgy, hogy speciális számológépeket ad minden háztartásnak az átállás megkönnyítésének céljával. A hétszázezer kalkulátort az sszel osztják szét, amikor már ismert lesz a szlovén tolár végleges átváltási árfolyama. Július 1-ig haladást vár Brüsszel az amerikai vízummentesség ügyében 2006. január 16. – BruxInfo Az Európai Bizottság reméli, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália július 1ig világosan megjelöli, milyen lépéseken keresztül vezet az út az EU új tagállamainak a vízummentességig. Az Európai Bizottság hétf n tette közzé id közi jelentését azon harmadik országokkal folytatott tárgyalások állásáról, amelyek a vízumpolitikában nem alkalmazzák a
kölcsönösséget az Európai Unió valamennyi tagállamával szemben. Jelenleg összesen 13 ország van a világon, amelynek állampolgárai ugyan vízummentesen utazhatnak az EU-ba, ugyanakkor nem viszonozzák ezt a gesztust valamennyi uniós tagállam esetében. Brüsszel a Tanács megbízásából valamennyi ilyen országgal megbeszéléseket folytat a vízumkorlátozások megszüntetése érdekében. A Bizottság utoljára tavaly decemberben folytatott – a legmagasabb f igazgatói szinten – megbeszéléseket az amerikai partnerekkel az új tagállamokkal szemben fennálló vízumkényszer eltörlése érdekében, és az illetékes brüsszeli szóviv szerint Washington részér l egyértelm készséget tapasztalt a probléma megoldására. Brüsszelben ugyanakkor elismerik, hogy a párbeszéd egyel re nem vezetett kézzelfogható eredményhez. „Reméljük, hogy július 1-ig, a következ bizottsági jelentés elkészültéig, az amerikaiak és a többi ország világos menetrendet fogad el az új tagállamokkal (és Görögországgal) szemben meglév vízumkényszer eltörlésére” – közölte hétf n a BruxInfo érdekl désére Franco Frattini, bel- és igazságügyi biztos szóviv je. Brüsszelben ugyanakkor óva intik az új tagokat a túlzott várakozásoktól. „Óriási változásokra senki se számítson július 1-je után, de az biztos, hogy a Bizottság minden t le telhet t megtesz az EU-tagállamokkal való egyenl bánásmód érdekében” – hangsúlyozta a szóviv . Mint ismeretes, az amerikaiak Szlovénia kivételével az összes új tagállam és Görögország polgáraitól vízumot kérnek a beutazáshoz, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó országok nem felelnek meg az Egyesült Államok által támasztott egyébként igen szigorú feltételeknek, például annak, hogy egy bizonyos százalékot nem haladhat meg a visszautasított vízumkérelmek száma. A városok környezetén javítana a Bizottság 2006. január 16. – BruxInfo A városi környezet javítása milliók életét befolyásolhatja szerte Európában. Ezt felismerve a Bizottság tematikus stratégiát dolgozott ki, mely nagyban épít a városok közötti tapasztalatcserére. A bírálók szerint a terv fabatkát sem ér. Öt európai polgár közül négy jelenleg városban vagy annak vonzáskörzetében él, életmin ségüket tehát nagyban befolyásolja a környezet, amelyben mindennapjaikat töltik. Épp ezért döntött a Bizottság úgy, hogy megpróbál valamit tenni a városi környezet javítása érdekében: a testület csütörtökön mutatta be ezzel foglalkozó tematikus stratégiáját, melynek célja az uniós környezetvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazása, például a helyi és regionális hatóságok közötti intenzívebb információ- és tapasztalatcsere révén. „Az európai városoknak fenntarthatóknak kell lenniük, és magas életmin séget kell kínálniuk, hogy az emberek ott akarjanak élni és dolgozni, és vonzók legyenek a befektet k szemében is” – hangsúlyozta a stratégia bemutatásakor Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos. Az európai városoknak jelenleg egy sor környezetvédelmi kihívással kell megbirkózniuk: ezek közé tartozik a rossz leveg , az üvegházhatású gázok kibocsátása, a zsúfoltság, a nagy forgalom, a város formátlan, szabad növekedése (sprawl), a hulladék és a szennyvíz kezelése. A Bizottság közleménye rámutat, hogy az önkormányzatok dönt szerepet játszanak a környezetvédelmi szabályok végrehajtásában, valamint a városi körülmények javításában. A legjobban teljesít települések a városmenedzsmentben az integrált megközelítés elvét vallják és alkalmazzák, melyben a napi döntéseket stratégiai célkit zések mentén hozzák meg.
Mindez nagyban hozzájárulhat az életmin ség javulásához és a városok gazdasági teljesítményének növekedéséhez, nem utolsósorban pedig új lakókat és üzleti vállalkozásokat vonzhat a településre. Az eredményes munka érdekében azonban az önkormányzatok mellett a regionális, nemzeti és európai hatóságoknak is hozzá kell tenniük a magukét. Az EU ennek keretében támogatja az úgynevezett legjobban bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a városok között a tapasztalatcserét el segít hatékony hálózatok kiépítését is. A Bizottság szerint nagyon sok jó megoldás létezik már most is, ám problémát jelent, hogy ezeket nem megfelel en alkalmazták vagy széles körben nem terjedtek még el eléggé. Az EU végrehajtó testülete fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy a most bemutatott stratégia célkit zéseit más közösségi programokkal összehangolva dolgozta ki. A stratégia f pontjai a következ ek: - Iránymutatás integrált környezetvédelmi menedzsment és a fenntartható városi közlekedést lehet vé tev tervek számára. Az iránymutatások, melyeket a városok tapasztalataira építve, valamint szakért k véleményére és kutatásaira alapozva dolgozzák ki, a tervek szerint hozzájárulnak az EU-jogszabályok teljes mérték végrehajtásához. Ezenfelül további információkat nyújtanak cselekvési tervek kidolgozásához és alkalmazásához. - Több olyan közösségi program készül majd, mely képzési lehet séget nyújt a helyi hatóságoknak a városigazgatáshoz szükséges képességek fejlesztésére. Lehet ség nyílik majd e téren arra is, hogy az önkormányzatok együttm ködjenek egymással, illetve tanuljanak egymás tapasztalataiból. - Támogatást kap a legjobban bevált gyakorlatok cseréje is: ebben az összefüggésben megvizsgálják egy olyan európai keretprogramnak a létrehozását, mely – az új kohéziós politika égisze alatt – lehet vé teszi a tapasztalatcserét a városi fejlesztési ügyekben. A Bizottság úgy tervezi, hogy ebben a vonatkozásban szorosan együttm ködik majd a tagállamokkal és az önkormányzatokkal; ennek alapját egy városi ügyekre összpontosító kísérleti hálózat adja („European Knowledge Platform”), mely támogatást és tanácsokat ad a helyi hatóságoknak szerte Európában. - A Bizottság internetes portált hoz létre az önkormányzatok számára: a tematikus oldal az Európa-honlapon kapna helyet, és aktuális információkkal látná el a helyi hatóságokat és az érdekl d ket. Jelenleg ezek az információk több különböz honlapon érhet ek el, ezeket fogná egy csokorba a tervezett internetes portál, mely ezenkívül segítené az európai intézmények és az önkormányzatok közti információcserét is. A bizottsági stratégiával azonban nem mindenki elégedett: az Európai Környezetvédelmi Iroda például úgy véli, hogy az EU végrehajtó testülete visszariadt attól, hogy valódi politikai tartalommal bíró terveket hozzon tet alá. Kerstin Meyer, az EEB munkatársa azt kifogásolja, hogy a stratégia alapvet en a tagállamokra és magukra a településekre hagyja a környezetvédelmi teljesítmény javítását. „Ez az önkéntes megközelítés nem m ködött a múltban és ez az oka, amiért a városoknak még mindig óriási problémákkal kell szembenézniük, mint a terjeszkedés, a zsúfoltság, a leveg - és zajszennyezettség, a gazdátlan földek és a hulladék, valamint szennyvíz keletkezése” – hangsúlyozta a környezetvédelmi szakember. A most bemutatott tematikus stratégia egyébként csak egyike annak a hétnek, melyek a 6. környezetvédelmi cselekvési programban kaptak helyet. A többi hat kategória a légszennyezéssel, a tengeri környezettel, a természeti forrásokkal, a hulladékkal, a talajjal és a
növényvéd szerekkel foglalkozik. Ez utóbbi kett t a tervek szerint a következ hónapokban mutatják be. Innovatív agrármodellt szeretne az osztrák és a finn elnökség 2006. január 16. – BruxInfo/EIS Az egymást követ osztrák és finn elnökség idején nem csak életbe lép a 2003-as agrárpolitikai reform legtöbb rendelkezése, de új reformok is elindulnak. A Közös Agrárpolitika (KAP) 2003 közepén megkezdett reformja, amelynek bevezetése 2006-ban kezd dik meg az Európai Unióban, nemcsak egészségesebb környezetet teremt a mez gazdasági termelés számára, de kapcsolódik a növekedést és a foglalkoztatást el térbe helyez Lisszaboni Stratégiához is. Tekintettel van a környezetvédelmi szempontokra és azzal, hogy a direkt támogatások mértékét már nem a termelés szintjéhez köti, a közös agrárpolitika összhangba kerül a nemzetközi szabályozással is. Ezekre a pontokra helyezi a hangsúlyt a 2006-ban egymást váltó osztrák és a finn elnökség programja, és ezt hangsúlyozta Mariann Fischer-Boel mez gazdasági biztos is a múlt héten Berlinben, a Görög Héten megtartott beszédében. Az európai mez gazdasági modell Az egymást július 1-én váltó két elnökség a 2003-ban megszületett és 2006-ban az Unió egész területén hatályba lép KAP-reform meger sítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. A versenyés piacorientáltabbá váló KAP reformja a várakozások szerint el segíti majd a nagyobb arányú foglalkoztatást és a növekedést; ösztönzi az innovációt, támogatja a környezet védelmét, új perspektívákat nyit a foglalkoztatás terén és el segíti a stabilitást Európa mez gazdasági területein. A Tanács várhatóan az alábbi témakörökkel foglalkozik majd részletesen: a Bizottság által javasolt (illetve a kés bbiekben el terjesztend ) számos piaci szervezet vizsgálata; a cukorreform véglegesítése; új javaslatok a gyümölcs- és a zöldségszektorra, esetleg a bor- és a banánszektorra vonatkozóan; a szeszes italokra (alkoholra) vonatkozó jogi szabályozás decemberi módosító javaslatainak megtárgyalása; támogatási rendszerek m ködtetése a lenés a kenderszektorban; javaslatok a mez gazdasági termékek értékesítésére vonatkozóan. Fischer-Boel asszony csalódottságának adott hangot az Európai Tanács 2007 és 2013 közötti id szakra vonatkozó költségvetési megállapodásában szerepl , vidékfejlesztésre szánt összeg mértékével kapcsolatban (az új vidékfejlesztési politika alapján 2013-ban a 27 tagállam 11 milliárd eurót kap, vagyis ugyanannyit, mint 2006-ban a 25 tagállam). Hozzátette, hogy a 10 új tagállam 19 százalékkal több vidékfejlesztési támogatást kap majd, mint 2006-ban, az EUTizenötöknek viszont be kell majd érniük 36 százalékkal kevesebbel. Boel szerint „a pénzt a lehet legjobb módon kell felhasználni annak érdekében, hogy a mez gazdasági területeken el tudjuk segíteni a munkahelyteremtést, és eredményeket érjünk el a környezetvédelem terén”. Fischer-Boel meger sítette, hogy a Bizottságnak el kell terjesztenie a bor, illetve a gyümölcs és a zöldség szektorokra vonatkozó reformokat is. Módosítania kell továbbá a banánpiaci rendtartásról és a termel i segélyr l szóló rendeletet is annak érdekében, hogy az uniós szabályozás összhangba kerüljön a WTO-szabályozás alapján kialakított nemzetközi
kereskedelmi követelményrendszerrel. Génkezelt termények (GMO) és organikus gazdálkodás Tekintettel arra, hogy a génkezelt termények kérdésköre különösen érzékeny területnek számít, a Tanács további tárgyalásokat szorgalmaz a témában. A Bizottság pedig jelentést készít az organikus, a hagyományos és a génkezelt mez gazdasági termények együttes termesztésére vonatkozó tagállami intézkedésekr l. Folytatódik az organikus gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok áttekintése is, összhangban az organikus élelmiszerekre és termelésre vonatkozó európai akciótervvel. A cél világos elvek megfogalmazása a szektor számára, a meglév rendelkezések egyszer sítése és az organikus termékek kereskedelmének el segítése. Biomassza A Bizottságnak a biomasszára vonatkozó cselekvési terve és a bioüzemanyagokról szóló, várhatóan megjelen közleménye alapján a Tanács áttekinti, milyen szerepet játszanak a megújuló energiaforrások a KAP-ban, és megvizsgálja az energianövények támogatásával kapcsolatos szabályozást is. Fischer-Boel mindehhez hozzátette, hogy a Bizottság prioritásként kezeli a génkezelési technológia és a bioüzemanyag termelésének kérdéskörét. Ígéretet tett arra, hogy a következ néhány hónapban a Bizottság mindkét témában közleményt ad majd ki. Utalt rá, hogy a 2003-as KAP-reformnak köszönhet en már jelenleg is hektáronkénti 45 eurós támogatás van az energianövények esetében, és hogy a cukorpiaci rendtartás reformja ösztönzi a bioetanol termelést, amely szerinte hosszú távú jöv t biztosít a cukortermelés számára Európában. Élelmiszer Számos téma szerepel 2006-ban a Tanács napirendjén az élelmiszerekre és a takarmányozásra vonatkozóan is. Ezek közé tartozik az állati eredet fert zések megel zése a BSE-re vonatkozó politika áttekintésén keresztül, a madárinfluenza elleni küzdelem, az európai stratégiák áttekintése az állattartásra vonatkozóan, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hatékony m ködése, az organikus gazdálkodás szabályozásának áttekintése, a növényvéd szerek használata, és a földrajzi megjelölésekr l szóló rendelet módosítása a témát tárgyaló WTO-panel következtetéseinek fényében. Fischer-Boel meger sítette, hogy a Bizottság egy elemzést mutat majd be a 2003-2004-es reformoknak az egészségre gyakorolt hatásáról, és változtatásokat is javasol, amennyiben azok szükségesek lesznek. Erd gazdálkodás A Tanács tovább folytatja a munkáját a fenntartható erd gazdálkodás témakörében. Ennek keretében további lépéseket tesz az erdészeti tárgyú jogszabályok végrehajtásával, a kormányzással és kereskedelemmel kapcsolatos akcióterv (FLEGT) hatálybaléptetése érdekében, és az ENSZ-nek az erd k védelmében létrehozott fórumán keresztül további eszközöket keres a világ erd inek nemzetközi szint védelme érdekében. A Tanács újragondolja a jelenlegi „Forest Focus” rendelet alkalmazási területét is, amely részét képezi majd az új LIFE+ rendeletnek. A Bizottság megosztott a munkaer piacok megnyitásának kérdésében
2006. január 17. – EUvonal Az Európai Bizottság tagjai nem értenek egyet abban, hogy milyen javaslatot terjesszenek el a munkaer piaci korlátozásokról. Az Európai Bizottságnak februárban kell jelentést készítenie arról, hogyan hatottak a munkaer piacokra az új tagállamok ellen bevezetett korlátozások. A biztosok azonban nem tudnak megegyezni a dokumentumban majdan szerepl javaslatokról. Vladimir Spidla, a szociális ügyekért felel s cseh biztos a múlt heti javaslatában a korlátozások feloldására szólította fel a tagállamokat. Az osztrák Benita Ferrero-Waldner azonban tiltakozását fejezte ki az ajánlás ellen. Egy EU-illetékes szerint a Bizottság ülésén „vér folyt”. Azon tagállamok, amelyek eddig még nem nyitották meg munkaer piacaikat, 2006 tavaszán jelentik majd be, hogy a két év leteltével megszüntetik-e a korlátozásokat vagy újabb három évre meghosszabbítják azokat. Várhatóan Finnország, Spanyolország és Portugália teszi majd lehet vé az engedély nélküli munkavállalást. Ausztria már korábban bejelentette, hogy fenntartja a korlátozásokat, és várhatóan Németország sem enyhít a szigoron.
EU – MAGYARORSZÁG Megfelel az új magyar filmtámogatási rendszer 2006. január 16. – BruxInfo Az Európai Bizottság a közösségi joggal összhangban lév nek min sített valamennyi eddig nyújtott magyarországi filmtámogatást, szabályosnak ismerve el a támogatási rendszert. Ezzel lezárult a Bizottság és a kulturális minisztérium közt egy éve zajló vita. Az Európai Bizottság hivatalosan is létez támogatásként regisztrálta a magyar filmtámogatási rendszert, illetve a filmtörvény az Országgy léshez nemrég benyújtott módosítását, amely alapján a 2007. december 31-ig nyújtott valamennyi magyarországi filmes támogatás (vissza nem térítend támogatás, kedvezményes hitel, kamattámogatás, adókedvezmény) a közösségi joggal összhangban lév nek min sül (visszamen leg a törvény hatályba lépését l). Azért csak 2007. december 31-ig, mert akkor jár le az aktuális állami támogatási rend (a filmek állami támogatására vonatkozó 2001-es európai bizottsági állásfoglalás vagy kommunikáció) az EU-ban. Ennek felülvizsgálata egyébként jelenleg is zajlik. Mint arról korábban beszámoltunk, hosszabb ideig nézeteltérés volt a magyar kormány és a Bizottság közt a viszonylag b kez magyar filmtámogatási rendszert illet en. A Bizottság kifogása az volt, hogy a filmtörvény nem volt elég világos azt illet en, hogy mikor kerülhet valaki a kedvezményezett, fels , 80-100 százalékos támogatási sávba. Az EU-ban alapvet en nincsen jogszabály arra, hogy pontosan mennyi állami pénzt lehet a produkcióknak adni, de a Bizottság az egyéb állami támogatási szabályokból és els sorban az említett 2001-es európai bizottsági állásfoglalásból (kommunikációból) kiindulva 50 százalék körüli arányt l tt be. Ez alól léteznek kivételek, ami bizonyos esetekben engedi az akár 80 százalékos támogatást is, mint például a kis nyelvhez való tartozás esetén és az úgynevezett „nehéz” (jellegénél fogva nem kasszasiker) vagy alacsony költségvetés filmek esetén. A magyar rendszerben azonban
majdnem mindenki rutinszer en a 80-100 százalékos sávba kerül. A Bizottság és a magyar minisztériumok közti vita nem került soha hivatalos, jogsértési szakaszba, az informális egyeztetés és gy zködés viszont vagy egy éven keresztül tartott. Tavaly novemberben végül informális megállapodás született, melynek értelmében az alap állami támogatási sáv 50 százalék lesz, és a kisköltségvetés (maximum kétmillió euró vagy félmilliárd forint) és a kulturális szempontból jelent s filmek (ennek eldöntésére konkrét kritériumok vannak) támogatása felmehet egészen 90 százalékig. Ezt a megállapodást hagyta most jóvá formálisan is a Bizottság. A minisztériumban úgy számítják, hogy ez a rendszer gyakorlatilag az összes 2004-ben forgatott magyar filmnek ugyanannyi közpénzt juttatna, mint az el z szisztéma. Számottev gyakorlati változásra nem kell tehát számítani, a rendszer végeredményben meg rzi az eddigi magyar rendszer lényeges tartalmi elemeit, viszont a jogi környezetet sikerült úgy módosítani, hogy az újabban egyre markánsabb államitámogatás-ellenes pózt ölt Európai Bizottságnak is megfeleljen. A vita és a bizonytalanság jelent s részben egyébként abból származott, hogy filmtámogatásra, mint olyanra, nincsen érvényes, kötelez uniós szabályozás. Azokat az elveket és érveket, amelyekkel a Bizottság felfegyverezte magát, f ként az említett 2001-es állásfoglalás tartalmazza (valamint az általános állami támogatási szabályok). Formailag ez utóbbi azonban csak egy közlemény, amit a Bizottság maga készített, nem hagyták jóvá sem a tagállamok, sem az Európai Parlament. Az állásfoglalások nem jogszabályok, a Bizottság saját munkája számára tartalmaznak iránymutatásokat és önmagában nem köteleznek senkit – Brüsszelt sem. Kötelez ek viszont természetesen az általános állami támogatásra vonatkozó uniós szabályozások és kötelez ek a tárgyban hozott európai bizottsági döntések. A Bizottság ezek összességéb l próbál levezetni egy olyan rendszert, ami alapján elbírálja, hogy egy adott ország filmtámogatási rendszere megfelel-e az EU szabályainak. Zachar Balázs, az NKÖM f osztályvezet je, aki a kérdéssel foglalkozott, korábban azt mondta a BruxInfónak, hogy jó adag filozófiai nézeteltérés is volt ebben a vitában. „Nehéz úgy serkenteni az európai filmipart, hogy ennyire államitámogatás-ellenesek vagyunk, miközben t kehiánytól szenved az európai filmszakma” – mondta akkor Zachar kissé panaszosan. Ehhez képest a mostani megállapodás jónak t nik, hiszen elvileg továbbra is engedélyezi az arányaiban igen b kez állami támogatást. Ezek az ellentétek a Bizottság belül is megvannak: jelenleg a kulturális f igazgatóság (Jan Figel biztos) és a versenypolitikai f igazgatóság (Neelie Kroes biztos), valamint a tagállamok egy jó része közt dúl a vita. Figelék azt akarják, hogy a filmes támogatásokat az állami támogatások elbírálásának szempontjából helyezzék az úgynevezett „csoportkivételek” kategóriába. Ez azt jelentené, hogy ezeket a támogatási rendszereket nem kellene az adott tagállamnak explicite notifikálni az Európai Bizottság felé (ahogy az állami támogatásokat általában), hanem automatikusan életbe lehetne ket léptetni, ha bizonyos, a Bizottság által meghatározott kritériumoknak megfelelnének. Sok tagállam viszont attól fél, hogy ez oda vezetne, hogy végeredményben nehezebb volna az állami támogatás, mert a notifikáció megszüntetése arra késztetné a Bizottságot, hogy egyfajta ellensúlyként még szigorúbb szabályokat javasoljon.
II.
ESZKÖZTÁR
2006. január 23. Információs délután az Ifjúság 2000-2006 Programról
A Mobilitás Információs Iroda munkatársai információs és tanácsadó délutánt tartanak az Ifjúság 2000-2006 Programról január 23-án, Budapesten. B vebb információ: Mobilitás Információs Iroda; 1024 Budapest, Zivatar u. 1-3. Sipos Alexandra, Zelenka Péter tel: (06 1) 438 1051, (06 1) 438 1056 email:
[email protected] web: http://www.nonprofit.hu/esemenyek.html#e518688 , http://www.eurodesk.hu
ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, el rejelzések Az Európai Parlament január 16. és 19. között tartja plenáris ülését Strasbourgban. Január 17én került napirendre a cukorpiaci reform. Két jelentés is foglalkozik az unió légi közlekedési politikájával, és (várhatóan január 18-án) harmadik olvasatban dönthet a plénum a bányászati hulladékok kezelésér l szóló jogszabályról, valamint a fürd víz-irányelvr l. Január 18-án szavaznak a képvisel k a kiköt i szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelvr l. A francia rend rség a hét elején Strasbourgban vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta szét a szabályozás ellen az Európai Parlament el tt tüntet több ezer dokkmunkást. Január 18-án Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mutatja be az Ausztria által január 1-jén átvett soros elnökség programját. Az EP várhatóan ezen a napon fogad el állásfoglalást a 2007-2013-as költségvetési tervezetr l. Január 19-én szavaznak a többi között az állítólagos európai CIA-börtönöket vizsgáló ideiglenes parlamenti bizottság felállításáról, az európai alkotmányozás újraindítását sürget Duff-Voggenhuber-jelentésr l, valamint a rendbontó EP-képvisel k ellen alkalmazható szankciók szigorításáról is. Január 19-21-ben az ausztriai Villachban tartják a szociális és foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó miniszterek informális ülését, amelyen a többi között a megújított lisszaboni stratégia szociális dimenzióiról lesz szó. Január 20-ra készül el az európai kutatás és innováció el mozdítására alapított, Esko Aho volt finn miniszterelnök által vezetett úgynevezett Hampton Court-i Tanács jelentése. A testület az Európai Bizottságnak nyújtja be az európai kutatásról és innovációról készült dokumentumot, amely a megoldásokra is javaslatot tesz. Forrás: www.euvonal.hu www.europa.eu.int www.eu2006.at
FOGALOMTÁR Európai Alkotmány: Az Európai Unió akkori tizenöt tagországának állam- és kormányf i 2001. december 15-én a belgiumi Laekenben határoztak úgy, hogy megalakítják az Európai Konventet, amelynek feladata egy olyan okmány kidolgozása, amely megoldhatja az Unió alapszerz déseinek problémáit („Laekeni Nyilatkozat”). Az Európai Konvent 2002. február 28-án kezdte meg munkáját Valéry Giscard d’Estaing (korábbi francia köztársasági elnök) vezetésével. Az elnök és a két alelnök mellett a 105 tagú Konventet az Európai Bizottság és az Európai Parlament küldöttei, valamint a tagállamok és tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek képvisel i alkották. A Konvent valamennyi ülése nyilvánosan zajlott, a hivatalos dokumentumokat pedig közzétették az interneten. Közel 16 hónapos munka után, 2003. július 10-én a Konvent konszenzusra jutott az Európai Alkotmánytervezetr l, amit 2003. október 4-én benyújtottak a Kormányközi Konferenciának. Az Alkotmány négy részb l áll. Az els rész tartalmazza az Uniót meghatározó rendelkezéseket, célkit zéseit, hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intézményeit. Az Alapjogi Charta (melynek ünnepélyes kihirdetésére 2000. decemberében, Nizzában került sor) lett az Európai Alkotmány második része. Az Alkotmány harmadik része az uniós politikákat és tevékenységeket tárgyalja, átvéve a jelenleg érvényben lev szerz dések számos rendelkezését. A negyedik rész tartalmazza a záró rendelkezéseket, köztük az Alkotmány átdolgozásának eljárásait és az Alkotmány módosítását. Az Európai Alkotmány nem helyettesíti a tagállamok alkotmányait, hanem azokkal együtt érvényes. Az Európai Alkotmány egyetlen dokumentumként lép a legfontosabb (már létez ) uniós szerz dések helyébe. Az Európai Alkotmányt 2004. október 29-én Rómában, ünnepélyes körülmények között látták el kézjegyükkel az állam- és kormányf k, illetve a külügyminiszterek. A hatályba lépéshez szükséges végs lépésként minden tagállamban parlamenti döntés vagy népszavazás er síti meg az Unió eddigi legátláthatóbb és legdemokratikusabb módon létrejött új okmányát. A magyar Országgy lés 2004. december 20-án meger sítette az Európai Alkotmányszerz dést. Magyarország a 25 tagállam közül Litvánia után másodikként ratifikálta a dokumentumot. Franciaország és Hollandia lakossága azonban tavaly népszavazáson utasította el a szöveget, így az EU állam- és kormányf i 2005. júniusi csúcstalálkozójukon felfüggesztették az Alkotmány ratifikációs folyamatát.
A hírlevél a következ internetcímr l is elérhet : http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eualkotmany/eualkotmany20041014.html A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs F osztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.
