A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele – 2005. június 22.
******************************************************************** TARTALOM: I.
HÍREK EU – VILÁG EU – MAGYARORSZÁG
II.
ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK FOGALOMTÁR
********************************************************************** I.
HÍREK
EU – VILÁG Kudarcba fulladtak az uniós költségvetési tárgyalások 2005. június 20. – BruxInfo Kudarcot vallottak pénteken éjjel az Európai Unió következ , 2007 és 2013 közötti költségvetési kereteir l folytatott legmagasabb szint tárgyalások. Bár a véglegesnek szánt kompromisszumos megállapodást öt tagállam utasította el, els sorban a britek és a hollandok hajthatatlanságának tulajdonítható az eredménytelen kísérlet. Kudarcba fulladtak pénteken kés éjjel az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési keretér l a 25 tagország állam- és kormányf i közötti tárgyalások. A fiaskó azt követ en várt egyértelm vé, hogy a mindent eldönt utolsó körben öt tagország – Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Spanyolország és Finnország – is nemet mondott a luxemburgi elnökség pénteken este még egyszer utoljára módosított kompromisszumos javaslatára. Amellett, hogy a sikertelen próbálkozás elmélyíti az Uniót – az alkotmány leszavazása miatt – sújtó válságot, veszélybe sodorja annak lehet ségét is, hogy a felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) támogatások kifizetését id ben, 2007. január elseje után megkezdjék, ami különösen a forrásokkal nagyon számoló új tagállamokat hozhatja nehéz helyzetbe. Bár a többéves pénzügyi terv elfogadására formailag még 2006 els fele sem kés (miképpen az az el z , 2000 és 2006 közötti hétéves költségvetési keret elfogadásakor is történt), ám a megállapodástól számítva még legalább 12-18 hónap szükséges a támogatások folyósításához szükséges el készületek megtételére. Egyes tagállamok részér l hiányzott a politikai akarat „Európa mély válságban van. Európa iránti lelkesedésem komoly csorbát szenvedett ma” – ismerte el a 15 órás tárgyalási maratont követ en Jean-Claude Juncker, a rendkívül csalódott
luxemburgi miniszterelnök, aki fáradtságot és id t nem kímélve próbálta meg kicsikarni a megállapodást. Juncker sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a felek nagyon közel álltak a megegyezéshez, ám „néhány küldöttségb l hiányzott a politikai akarat” a megegyezéshez. Az EU soros elnöki tisztét ellátó luxemburgi kormányf közvetve Nagy-Britanniára, Svédországra és Hollandiára hárította a felel sséget a kudarcért, amiért a közös költségvetés szerkezetének átalakításától tették függ vé beleegyezésüket, egy olyan feltételt l, ami az ülésen elnökl politikus szerint a rövid id re való tekintettel irreális követelés volt. Juncker egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy a költségvetés kapcsán két egymástól gyökeresen eltér európai felfogás csapott össze egymással: azoké, akik azt szeretnék, ha az integráció a szabadkereskedelmi térség szintjén ragadna le, illetve azoké, akik egy politikailag egységes Európai Unióban gondolkoznak. Jean-Claude Juncker szerint Európának csak a politikai integráció ad esélyt arra, hogy a küls és bels kihívásokkal szembenézzen. Gerhard Schröder német kancellár sajtótájékoztatóján meg is nevezte Nagy-Britanniát és Hollandiát, azt a két országot, amelyiken szerinte elbukott a pénzügyi megállapodás. „Az volt az általános benyomás, hogy a britek eleve nem akartak megállapodni” – vélekedett a kudarc bejelentése után egy bizottsági illetékes. London annak ellenére mondott nemet az elnökség végleges javaslatára, hogy az a korábbi verzióktól eltér en feketén-fehéren kimondta: a brit költségvetési visszatérítés megmarad (még ha a b vítést figyelembe véve valamelyest csökken is) és explicite már egyáltalán nem tett említést annak 2013 után történ megváltoztatásáról, miként a korábbi szövegváltozat. Tony Blair brit kormányf – akinek hajthatatlanságában jól értesült források szerint a kijelölt utód, Gordon Brown jelenlegi pénzügyminiszter keményvonalas álláspontja is szerepet játszott – azért nem adta beleegyezését, mert a szövegben nincs egyértelm utalás a költségvetés jelenlegi, London által elavultnak nevezett szerkezetének átalakítására, ami a közös agrárpolitikára fordított kiadások radikális csökkentését vonná maga után. Jacques Chirac, a nagy ellenlábas ugyanakkor kikérte magának, hogy a közös agrárpolitikát leírják és elutasított minden olyan megfogalmazást, amely a brit rebate eltörlését az agrárpolitikára fordított kiadások felülvizsgálatától tette volna függ vé. Nagy-Britannia ugyanakkor nem állt teljesen egyedül a követelésével: Svédország és kevésbé hangsúlyosan Hollandia ugyancsak a közös költségvetés szerkezetének radikális átalakítását sürgette, hogy a kiadások javarészét a „modern” politikákra – a kutatásra és fejlesztésre, innovációra és általában a versenyképesség javítására – fordítsák. Elemz k ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy a britek és szövetségeseik a hosszú ideje tartó tárgyalásokon mindvégig óvakodtak a 2002. októberi agráralku újratárgyalásának követelését l, amely a 2006-os szinten fagyasztotta be a piaci támogatások és a közvetlen kifizetések 2007 és 2013 közötti mértékét. Ennek fényében pedig igencsak furcsállják, hogy a britek és a svédek az utolsó pillanatban „borítottak asztalt”. Tony Blair mellett Jan-Peter Balkenende holland miniszterelnök bizonyult a legcsökönyösebbnek a pénteki 15 órán át tartó alkudozás során. Bár az elnökség több ponton is kedvezményeket ajánlott Hágának, ezek összege nem érte el azt a másfél milliárd eurót, amivel a hollandok csökkenteni akarták közös költségvetéshez való hozzájárulásukat. A svédek hivatalosan a költségvetés nekik nem tetsz szerkezete és a pénzek prioritási területek közötti elosztása miatt rázták meg a fejüket. Kevésbé egyértelm a spanyol és a finn ellenkezés oka. Bár mindkét országnak akadtak eredend problémái a pénzügyi javaslattal (a spanyoloknak a kohézióra, a finneknek a vidékfejlesztésre jutó elégtelen források miatt), az elutasításuk mégis némiképp meglepetést keltett. Megfigyel k szerint ennek els dleges oka, hogy mire rájuk került a sor, már tudni lehetett, hogy a britek és mások a javaslat ellen
szavaznak, így nagyobb kockázat nélkül k is nemet mondhatnak. Madrid elutasításával vélhet en már a tárgyalások folytatásához is jelezni kívánta, hogy hol kell lennie a kiindulópontnak. Az új tagállamok nagy pillanata Ezzel ellentétes, pozitív meglepetést szereztek az új tagállamok, amelyek közül hatan (a négy visegrádi ország, Lettország és Litvánia) a tárgyalások legutolsó szakaszában felajánlották, hajlandók lemondani a nekik járó támogatások egy bizonyos részér l, hogy el segítsék a megállapodást. Els ként spontán módon a lengyelek vetették fel ezt a lehet séget, amit a csehek, a magyarok és a többiek sorban megismételtek. Mint Jean-Claude Juncker, az EU soros elnöke elmondta, szomorúságot és szégyent érzett, amikor azt hallotta, hogy a közösség szegényebb tagállamai pénzt ajánlanak fel a gazdagok pénzügyi igényeinek a kielégítésére. Jacques Chirac francia államf állítólag már az ülésen szemrehányóan fordult az anyagi igényekkel fellép gazdag országokhoz a szegények ajánlata után és kés bb sajtóértekezletén önzéssel vádolta meg ket. Párizs a tárgyalásokon amúgy engedett eredeti, meglehet sen sarkos pozíciójából. Ami a kiadási f összegeket illeti, a végleges elnökségi javaslat 2007 és 2013 között 871 milliárd 514 millió eurót (vagyis a GNI 1,06 százalékát) tartalmazott pénzügyi kötelezettségvállalás, 827,5 milliárd eurót (vagyis a GNI 1 százalékát) pedig tényleges kifizetés formájában. De mint végül bebizonyosodott: ez sem tudott mindenkinek úgy megfelelni, hogy a végs megállapodás alapjául szolgáljon – csupán arra volt elég, hogy a következ félév(ek) vitáinak kiinduló alapja legyen. Tagállamokra szabottan folytatódhat az alkotmány ratifikációja 2005. június 20. – BruxInfo Az uniós alkotmány ratifikációjának folytatásáról döntöttek csütörtök este az Európai Unió vezet i, de nyitva hagyták a halasztás lehet ségét azon tagországok számára, amelyek szerint további vitára van szükség. A franciaországi és hollandiai nemleges alkotmányos népszavazások utáni minimum egyéves gondolkodási id r l döntött csütörtök este az Unió huszonöt állam- és kormányf je, lehet vé téve a ratifikációt még nem elvégzett tizenhárom államnak – különösen azoknak, amelyek a népszavazás útját választották –, hogy több id t vegyenek igénybe, vagy elhalasszák a döntést egy kés bbi id szakra, akár az eredetileg megállapított 2006 novemberi határid n túlra is. Azok az államok azonban, amelyek úgy érzik, hogy meg tudják er síteni a szerz dést akár népszavazás, akár parlamenti voksolás útján, továbbra is megtehetik. Az új céldátum 2007 közepe lenne. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányf , az Európai Tanács soros elnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a vezet k egyöntet en meger sítették: továbbra is az alkotmányos szerz dést tekintik a legjobb válasznak az Unió el tt álló kihívásokra, ezért a dokumentum újratárgyalása – egyel re legalábbis – ki van zárva. „Nem lehetséges ennél jobb szerz dés” – mondta. „A közelmúlt fejleményei nem kérd jelezik meg a meger sítési [ratifikációs] folyamatok folytatásának létjogosultságát” – áll az Európai Tanács záróközleményében, amely azt is leszögezi, hogy „európai törekvésünk, amely több mint 50 éve oly jól szolgál bennünket […], most helytállóbb, mint valaha. […] Úgy ítéljük meg, hogy ez az eredmény nem kérd jelezi meg a polgároknak Európa építése iránti elkötelezettségét”. A Huszonötök 2006 els félévében, az osztrák elnökség alatt értékelik újra
a helyzetet. (Dánia, Portugália és Írország máris elhalasztotta a tervezett népszavazásokat.) Ugyan sajtótájékoztatója elején Juncker még a „vita, a reflexió, a gondolkodás és a meghallgatás” id szakaként jellemezte a következ egy évet, az újságírók kérdéseire adott válaszaiból kiderült, hogy alapvet en meggy zésre gondol – már csak azért is, mert az alkotmány újratárgyalását az Európai Tanács egyel re határozottan elutasította. Az elnök szerint ezt az id szakot arra kell felhasználni, hogy az EU és a tagállamok vezet i alaposan elmagyarázzák a polgároknak, hogy miért jó az alapszerz dés. „Sajnos az emberek [a nemmel szavazók] nem értették meg, hogy az alkotmány éppen azért készült, hogy szükségleteikre, aggodalmaikra választ adjon – választ is ad –, és ezt jobban el kell magyaráznunk nekik” – mondta. Hosszas, megszokott szarkazmusától teljesen mentes fejtegetéséb l az is kiderült, hogy nem csak az alkotmányra, de az egész EU-ra és az EU által folytatott politikákra gondol. „Nem magyaráztuk el rendesen a b vítést. El kellett volna mondanunk az embereknek, hogy mi történt volna, ha nincs b vítés, hogy milyen törést okozott volna ez Európa egy részében. Nem magyaráztuk el rendesen, miért van szükség az euróra, nem magyaráztuk el, hogy az euró erny ként óvja az egész európai gazdaságot. [...] Jobban el kell mondanunk, mit csinál az EU, és el kell mondanunk, mi történne, ha nem ilyen politikát folytatnánk” – mondta. Egy újságírói kérdésre, miszerint ezt a gondolkodási id szakot nem kellene-e inkább meggy zési id szaknak nevezni, ha az alkotmány újratárgyalására amúgy sincs mód, az elnök meger sítette: „Ha a végeredmény meggy zés lenne, én nem bánnám.” Kés bb hozzátette: „Teljesen biztos vagyok benne, hogy meg tudjuk gy zni az embereket az alkotmányról”. Ez persze azt a kérdést is felveti, hogy nem kell-e Hollandiának és Franciaországnak el bb vagy utóbb újra szavaznia az alkotmányról. Diplomáciai források szerint igazából pontosan err l van szó: a reflexiós id szaknak olyan kedvez változásokat kell el készítenie, amelyek újabb döntéseket eredményezhetnek ebben a két államban. A vacsorán mindenesetre mind a holland, mind a francia vezet kijelentette, hogy újabb népszavazásról szó sem lehet. Arról Juncker nem beszélt, hogy ennek az „elmagyarázásnak” milyen konkrét formát adna, de utalt rá, hogy ezt minden államnak alapvet en magának kell lefolytatnia, hiszen minden egyes országban különböz ek a kérdések. „Nincs egységes megoldás” – mondta. Mások viszont nagyon is intézményes megoldásban gondolkodnak. Jacques Chirac francia elnök felszólalásában például egy soron kívüli csúcstalálkozó összehívását javasolta, ahol az Európát foglalkoztató nagy problémákat – globalizáció, delokalizáció, munkanélküliség stb. – vitatnák meg, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök pedig „szubszidiaritási konferenciára” tett javaslatot. (Diplomaták szerint ez utóbbit letorkollták, mondván az alkotmányba már így is komoly garanciák vannak építve a szubszidiaritás biztosítására.) A zárónyilatkozat – lásd lentebb – konkrétan megemlíti az európai intézményeket és els sorban a Bizottságot, mint a „vita” kulcsszerepl it. Egy újságírói kérdésre válaszolva Juncker elutasította az alkotmány egyes elemeinek átemelését a Nizzai Szerz désbe. „Err l még csak beszélni is lehetetlen a következ id szakban” – fogalmazott. Tony Blair brit miniszterelnök – miután szombat hajnalra megvívta a saját külön csatáját a brit visszatérítésr l –, az Unió és a polgárok viszonyának alapvet átgondolására szólított fel. „Ez egy olyan pillanat, amikor az EU-nak meg kell állnia, hogy átgondolja, hogyan térhet vissza az emberek közé, hogyan reagálhat jobban az emberek aggodalmaira és céljaira.” Blair úgy vélte, hogy az alkotmány bizonyos értelemben nem érte el a célját, hiszen nemhogy közelebb hozta volna az embereket az EU-hoz, de az alkotmányozás megkezdése óta eltelt id szakban csak még jobban eltávolította ket t le. A költségvetés és az alkotmány kérdését összekötve úgy vélte, hogy az Unió drámai modernizációra szorul, olyan politikákat helyezve az el térbe, amelyek a modern,
globalizálódó világ kihívásaira adnak választ, nem pedig ötven évvel ezel tti problémákra. Az Európai Tanács formális záróközleménye az alkotmányról így hangzik: „Áttekintettük az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerz dés meger sítési folyamatát. Ez a szerz dés, amelynek rendeltetése, hogy megadja a megfelel választ a kib vített Európai Unió demokratikusabb, átláthatóbb és hatékonyabb m ködésére vonatkozóan, kollektív folyamat gyümölcse. Európai törekvésünk, amely több, mint 50 éve oly jól szolgál bennünket és amely lehet vé tette, hogy Európa egyazon [elképzelés] mentén újraegyesüljön, most helytállóbb, mint valaha. Ez az [elképzelés] teszi lehet vé a polgárok jólétének, értékeink és érdekeink védelmének biztosítását, valamint azt, hogy els dleges fontosságú nemzetközi szerepl ként felel sen léphessünk fel. A munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni hatékony küzdelem, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása, a globalizáció kihívásainak megválaszolása, a bel- és külbiztonság meg rzése, valamint a környezet védelme érdekében szükségünk van Európára, méghozzá egy egységesebb és szolidárisabb Európára, amely egyszer bb, hatékonyabb és demokratikusabb keretek között fejl dik. Mindezidáig tíz tagállam sikeresen zárta le a meger sítési [ratifikációs] folyamatot, így kifejezte az alkotmányos szerz déshez való hozzájárulását. Tudomásul vettük a Franciaországban és Hollandiában rendezett népszavazás eredményét. Úgy ítéljük meg, hogy ez az eredmény nem kérd jelezi meg a polgároknak Európa építése iránti elkötelezettségét. A polgárok ugyanakkor olyan aggodalmaknak és nyugtalanságnak adtak hangot, amelyekkel számolni kell. E tekintetben tehát a helyzet közös átgondolására van szükség. Az átgondolás ezen id szakát minden egyes tagországban a polgárok, a polgári társadalom, a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek, valamint a politikai pártok bevonásával széleskör vita lefolytatására kell majd felhasználni. Ezt a számos tagállamban már folyó mozgósító vitát er síteni kell, és ki kell szélesíteni. Az európai intézményeknek is hozzá kell ehhez járulniuk; ezzel összefüggésben a Bizottságra különleges szerep hárul. A közelmúlt fejleményei nem kérd jelezik meg a meger sítési [ratifikációs] folyamatok folytatásának létjogosultságát. Megállapodtunk abban, hogy a meger sítés különböz tagállamokban való menetrendje ezen fejlemények fényében, valamint az ezekben a tagállamokban fennálló körülmények figyelembevételével, amennyiben szükséges, kiigazításra kerül. 2006 els félévére találkozót hívunk össze a nemzeti viták összesített értékelése és a folyamat továbbvitele érdekében.” B vítés A csúcstalálkozón konkrét formában is felmerült egyébként a b vítés jöv je. Jacques Chirac felvetette: nem kellene-e a b vítést, úgy ahogy van, átgondolni az események fényében, folytatható-e a b vítés, amíg az alkotmány híján az Unió intézményei nem állnak készen az új tagállamok fogadására? Erre válaszul többen – f leg Németország, Ausztria és Svédország – határozott b vítésbarát álláspontot fogalmaztak meg, els sorban a Balkán kapcsán (noha tudható, hogy Bécs nagyon is szkeptikus, ha Törökország felvételér l van szó). Csütörtök esti sajtótájékoztatóján Juncker némileg kétértelm en beszélt err l a témáról, tulajdonképpen
elismerve, hogy a b vítéssel kapcsolatos bizonytalanságok nagyon is valósak az Európai Tanácsban. Egyfel l azt mondta, hogy „többen is javasolták, hogy át kellene gondolni a b vítés menetét és kiterjedését, de egyel re err l nincs döntés”. Egy másik kérdésre – ami Törökország csatlakozási tárgyalásainak októberi megkezdését firtatta – pedig azt válaszolta, hogy „a legtöbben azt mondták, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania vállalásait”. Egy Románia sorsát feszeget kérdésre azt mondta, hogy „Romániának teljesítenie kell a csatlakozási szerz désben tett vállalásait, mi pedig teljesíteni fogjuk a mi vállalásainkat”. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, míg visszhangozta a Juncker által elmondottakat, leszögezte: a gondolkodási (vagy elmagyarázási) id szak nem jelenti azt, hogy az EU leáll. „Van programunk, van tervünk, van dolgunk a gazdaság problémáinak megoldására, a szociális kérdésekre” – jelentette ki. ’Nem volt meglepetés’ – Peter Ludlow Nem volt benne semmi meglep – jegyezte meg a csúcs ratifikációról szóló állásfoglalásáról Peter Ludlow veterán EU-szakért , a EuroComment igazgatója, aki szerint az alkotmányos szerz dés, akárhogyan is vesszük, mostanra már halott. Mindez azonban megítélése szerint nem feltétlenül jelent drámát. Voltaképpen Ludlow már a sikertelen népszavazások el tt is arra intette hallgatóságát, hogy nem szabad elhamarkodottan válságot kiáltani. „Európa története sok válságot megélt már, sok sikertelen próbálkozás is mögötte van, de a folyamat egészén ez sohasem tudott tartósan változtatni” – mutatott rá akkor. A BruxInfo mostani kérdésére, hogy vajon a kétszeres elutasító szavazatok fényében is tartja-e még véleményét arról, hogy mindez egy újabb „túlélhet ” epizódnak is tekinthet , Ludlow válaszában úgy vélte: a mai helyzet „hangulatában” talán a brit visszatérítésr l a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején folytatott állandó huzakodáshoz mérhet . „Egy id után már mindenki számára deprimáló volt Thatcher mindent blokkoló csökönyös követel zése” – emlékeztetett. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mai rossz légkört könnyen eloszlathatta volna akár már az is, ha az EU-csúcs másnapján sikerült volna megállapodni a pénzügyi perspektíváról (a hétéves költségvetésr l). „Ha lett volna pénzügyi perspektíva, akkor azt lehetne mondani, hogy ez az alkotmányos dolog egy peches történet, de azért a valós élet mégiscsak megy tovább” – fejtette ki. „Sokat segített volna ez a szerz dés, de azért lássuk be: nem volt ez annyira tökéletes papír” – tette hozzá, úgy vélve, hogy „nagyszer en együtt tudunk élni a Nizzai Szerz déssel is”. Arra az észrevételre, hogy a jelen válság az alkotmányon túlmutató általános bizalomvesztésre is utalni látszik, Ludlow válaszában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az egész jelenség nem annyira „EU-válság”, hanem a jelenlegi kormányzati módszerek válsága. De szerinte e téren is sok minden változhat még, például az egyes tagországokban el bb-utóbb bekövetkez hatalomváltások nyomán. Lassította a növekedést az euró bevezetése? 2005. június 20. – BruxInfo Egyre több kritikát fogalmaznak meg az eurózóna m ködésével kapcsolatban a jegybankok, a közös valutát használó blokkon belül és kívül egyaránt. Az euró létrehozásakor a megfigyel k arra számítottak, hogy az egységes valutát használó övezetnek már a puszta léte is a reformok ösztökéje lesz – hangoztatta Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank alelnöke egy frankfurti konferencián. Ennek oka az volt, hogy az önálló monetáris politika hiánya olyan eszközöket vesz ki a tagállami kormányok kezéb l,
amelyeket csak a gazdasági szerkezet átalakításával lehet pótolni. A gyakorlatban azonban ez az összefüggés nem látszik teljesülni – állapította meg a jegybanki vezet . Az eurózónán belül „jelent s és tartós” különbségek alakultak ki a versenyképességben az egyes tagállamok között, ami a gazdasági növekedésre is visszahat. Önmagában a GDP-növekedési ütemek közti egyszer eltérés még nem lenne baj, az USA egyes szövetségi államai között is nagyok ezek az eltérések. De az eurózónán belül nem történt szinte semmi az elmúlt években ezeknek a különbségeknek a kiigazítására, Papademosz szerint ez azt jelzi, hogy az eurózónától várt korrekciós mechanizmusok csak lassan m ködnek. Még élesebben fogalmazott a frankfurti konferencián a Gazdasági Együttm ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) két közgazdásza, akik kerek-perec leszögezték, hogy „a monetáris politikai autonómia hiánya úgy t nik, a strukturális reformtevékenység alacsonyabb fokával kapcsolódik össze a nagyobb, zártabb gazdaságokban”. Ennek jó példája Olaszország, ahol korábban a rendszeresen visszatér versenyképesség-gyengüléseket egyszer en a líra újbóli és újbóli leértékelésével orvosolták. Amióta azonban euróval fizetnek Itáliában is, leértékelésre nincs lehet ség. Márpedig az elmúlt években jelent sen romlott az olasz versenyképesség, amit az ottani mostani recesszió is egyértelm vé tesz. Egyes elemz k szerint a líra visszahozatalát felvet olaszországi polémiák mögött az is meghúzódik, hogy a gazdaságot a politikai helyzet miatt lehetetlen megreformálni, enélkül viszont csak a leértékelés mechanizmusa révén térhetne vissza Itália a növekedés útjára. Az angol jegybank egyik vezet közgazdásza (az ottani monetáris politikai tanács tagja) szintén amellett érvelt a frankfurti konferencián, hogy az empirikus vizsgálatok arra a „meglehet sen nyomasztó következtetésre vezetnek, hogy a gazdasági és monetáris unió egyik következménye a nagyobb tagállamokban a strukturális reformok iránti ösztönz k gyengülése lett”. Politikai elemz k szerint az EU jelenlegi válságában (amikor a pénzügyi perspektíva létrehozását célzó tárgyalások kudarca, s az alkotmányszerz dés tetszhalottá válása mellett az is gyengíti az integrációt, hogy több tagországban nyíltan is megkérd jelezik az egységes valuta hasznát) ezek a felvetések a monetáris unió fenntarthatóságának problémáját feszegetik. De legalábbis újabb támadási felületet nyitnak az amúgy is összt z alá került integrációs együttm ködések ellen. Amerika meghosszabbítja a biometrikus útlevelek bevezetésének határidejét 2005. június 17. – EUvonal Washington hivatalosan is bejelentette: meghosszabbítja a biometrikus útlevelek bevezetésének határidejét, melyet a vízummentességet élvez EU-tagállamoknak tett kötelez vé. Amerikai tisztvisel k a G8-ak bel- és igazságügyi minisztereinek csúcsértekezletén jelentették be, hogy kitolják a bevezetés határidejét. A döntés lényeges elmozdulást jelent az Egyesült Államok politikájában, mivel Amerika korábban arra figyelmeztetett, hogy másodszorra már nem hosszabbítja meg a határid t. A rendelkezés értelmében a 27 vízummentességet élvez országnak még egy éve van a biometrikus útlevelek bevezetésére – írja a Financial Times. Az eredeti tervek szerint az útlevelekben október 26-tól kellett volna speciális mikrochipet használni. Amennyiben ez nem valósul meg, az európai beutazóknak vízumot kellett volna váltaniuk. Az amerikai idegenforgalmi lobbi és az Európai Bizottság nyomására azonban Washington a biometrikus adatok helyett ideiglenesen elfogadta a digitális fényképpel ellátott útlevelek használatát. Ugyanakkor még mindig nem tudni, mi vonatkozik majd
Franciaországra és Olaszországra, amelyek mindig laminált fényképeket használnak állampolgáraik utazási okmányaiban. Amerikai tisztvisel k azonban meger sítették, hogy foglalkoztak a francia és az olasz üggyel és megoldották azt – bár ennek részleteit nem közölték. Kevés munkahelyet fenyegetnek az olcsó bér munkavállalók 2005. június 20. – BruxInfo Nagyrészt alaptalanok a félelmek a szolgáltatóipari munkák külföldiek kezébe kerülését l – állapítja meg legfrissebb tanulmányában a McKinsey globális tanácsadó cég. Az elmúlt hónapokban számos régi uniós tagországban is feler södtek a félelmek attól, hogy az eddig a belföldiek által betöltött munkahelyek egyre nagyobb része kerül át az olcsó bér külföldiek kezébe. A lengyel vízvezeték-szerel Franciaországban szinte magával az ördöggel vált hasonlatossá sokak gondolkodásában, mivel francia társainál sokkal olcsóbban dolgozva elviszi a megrendeléseket, tovább növelve a francia munkanélküliséget. Németországban a hentesekt l kezdve a padlóburkolókon át az épít ipari munkásokig számos szakmával kapcsolatban merültek fel hasonló aggodalmak, amelyek a hatóságokat is alig leplezett piacvéd fellépésekre késztették. A McKinsey most napvilágot látott tanulmánya azonban leszögezi, hogy világméretekben is csupán 4,1 millió munkahely kerülhet 2008-ra az olcsó bér külföldiek kezébe a szolgáltatószektorban (amely valamennyi régi EU-tagországban messze a legnagyobb munkáltató). Ez a szám körülbelül akkora munkaer tömeget takar, mint ahányan egy hónapban állást változtatnak a Tizenötökön belül. A 4,1 milliónyi állás ráadásul csupán a világ fejlett országaiban dolgozó szolgáltatóipari munkavállalók összesített számának alig 1,2 százaléka. A szolgáltatóipari munkák külföldiek kezébe kerülésének igen csekély a hozadéka számos ágazatban, ahol a közvetlen, rendszeres kapcsolattartás az ügyfél és a kiszolgáló között igen fontos. Ez a helyzet például a kiskereskedelemben, ahol a McKinsey felmérése szerint csupán az állások 3 százaléka kerülhet potenciálisan külföldiek kezébe. Ráadásul a potenciál kihasználását is számos egyéb tényez akadályozza. Egyszer bben elérhet K+F-pénzek 2005. június 20. – BruxInfo A kutatásra és fejlesztésre elkülönített közösségi támogatások könnyebb felhasználását ígéri a Bizottság a 2007-ben kezd d 7. keretprogramban, egyszer sítve az eljárási szabályokat. Kétnapos konferencián próbálja megismertetni az áprilisban javasolt új, egyszer bbnek szánt pénzfelhasználási szabályokat a Bizottság. Janez Potocnik K+F-ügyekben illetékes biztos elismerte, hogy a kutatási-fejlesztési támogatások felhasználása során az egyik leggyakrabban hangoztatott panasz az eljárások bürokratikus jellege, a rengeteg papírmunka, ami a pénzek haszonélvez inek életét nehezíti. Ezt a kritikát meghallottuk és a gyakorlatban is teszünk az egyszer sítésért, ami az egyik f prioritás a 7. keretprogramban. Egyszer sítenünk kell, ha azt akarjuk, hogy a kutatási támogatások relevánsabbá váljanak az ipar számára – szögezte le Potocnik. Az egyszer sítést és a programok végrehajtásának felgyorsítását célozza többek között az is, hogy a keretprogram különösen sok adminisztratív eljárást szükségessé tev , ám szakpolitikai döntéseket nem igényl részeinek (mint például a Marie Curie ösztöndíjnak) a
lebonyolítására külön végrehajtó ügynökséget hoznak létre. A Bizottság fogadkozik, hogy ezentúl egyszer bb és a hétköznapi élethez közelebb álló, kevésbé bürokratikus nyelvezetet követel majd meg a pályázóktól, csökkenti a beadandó dokumentumok számát és méretét, kevesebb el zetes (a priori) ellen rzési eljárásnak veti alá a támogatást még el sem nyert pályázókat, növeli a pályázó konzorciumok autonómiáját és áramvonalasabbá teszi a nyertesek kiválasztásának folyamatát. Maguk a pályázati programok és a kiírások is egyszer bbé válnak, s újfajta finanszírozási módszereket is megengednek majd. Az EP jogi bizottsága megszavazta a képvisel i statútumot 2005. június 16. – BruxInfo Megnyílt az út a parlamenti képvisel k fizetését és juttatási rendszerét végre elfogadható formába rendez jogszabály végs jóváhagyása el tt. Az Európai Parlament jogi bizottsága nagy többséggel elfogadta a képvisel i statútumról szóló javaslatot, továbbküldve a jogszabályt a plénumnak. A statútum célja, hogy megszigorítsa a képvisel i juttatások jelenleg igen szabados, visszaélésekre is módot adó rendszerét, cserébe viszonylag magas és egységes fizetést állapítson meg a ma még a tagállamok által, össze-vissza fizetett eurohonatyáknak. „Elegünk van bel le, hogy a sajtó, f ként a bulvársajtó jelent s részét más sem érdekli, mint az, hogy mennyit keresünk és milyen költségtérítésben részesülünk” – mondta Lévai Katalin, a jogi bizottság alelnöke a szavazás után. A nyilatkozat aláhúzta, hogy a juttatási és fizetési rendszer a Parlament Achilles-sarka, állandó politikai botrányok és rossz hangulat okozója z rzavarossága, igazságtalansága és potenciális kihasználhatósága miatt. Mint emlékezetes, a statútumról szóló vita 2004 elején jutott holtpontra, amikor az EP pozitív szavazása után a Tanácsban Franciaország, Németország, Ausztria és Svédország megvétózta a jogszabály-javaslatot. A javaslat a juttatási rendszer szigorításáért cserébe egységes, 8600 eurós fizetést állapított volna meg a honatyáknak, a közösségi költségvetésb l fizetve, véget vetve a jelenlegi egyenl tlen szisztémának. A Tanács luxemburgi elnöksége most, több mint egy évvel kés bb, újraélesztette a politikailag igen érzékeny kérdést, benyújtva gyakorlatilag ugyanazt a javaslatot, de ezúttal csak 7000 eurós bruttó fizetést kínálva. A szakbizottsági jóváhagyás után a kilátások igen jók, mert a javaslat nagy támogatással bír a Tanácsban is. A plénum várhatóan június 23-án szavaz, megnyitva az utat azel tt, hogy a tagállamok kormányai is jóváhagyják a statútumot. Svájci jelentés 2005. június 20. – EUvonal Két héttel azt követ en, hogy Svájc népszavazáson – nagy többséggel – a biztonságpolitika és menekültügy területén az Európai Unióval való szorosabb kapcsolatok kialakítása mellett voksolt, a kormány bejelentette, hogy jelentést készít az EU-val kapcsolatos lehet ségekr l. A lakosság többsége ellenzi Svájc uniós tagságát, Michel Ambuhl svájci külügyminiszter szerint azonban a szervezethez való csatlakozás alternatívájaként az ország keretmegállapodást írhatna alá az EU-val. A SonntagsZeitungban készült interjúban a diplomata kifejtette: a megállapodás a kétoldalú kapcsolatok intézményi keretét adhatná. Hozzátette: az uniós tagság tárgyalása „jelenleg nincs napirenden”. A jelentés várhatóan
2007-re készül el. Svájcban az Európai Unióval kapcsolatos következ népszavazást szeptemberben tarják, amikor arról döntenek, hogy a tíz új tagállam állampolgárainak a régi tagországokkal azonos jogokat biztosítsanak-e a munkavállalás és letelepedés területén. Amennyiben a svájciak a személyek szabad áramlásának kiterjesztése ellen szavaznak, azzal két csoportba sorolnák az EU-állampolgárokat: akik szabadon dolgozhatnak Svájcban, és akik nem – figyelmeztetett Ambuhl. Hozzátette: ez egyfajta diszkrimináció lenne, amit az EU nem engedne meg.
EU – MAGYARORSZÁG Gyurcsány szerint kifáradt az európai projekt 2005. június 20. – BruxInfo A magyar miniszterelnök szerint a pénzügyi perspektíva kudarca ugyanannak a képletnek a része, mint a lisszaboni folyamat lassúsága, illetve az alkotmányos szerz dés körüli válság. Egyúttal úgy véli, hogy „nem lesz könny ” együttm ködni a brit elnökséggel. „Európa elfáradt. Régi eszményei már nem éltetik. Új eszméiben pedig bizonytalan” – kezdte a kudarcba fulladt csúcstalálkozó után a kialakult helyzet értékelését a magyar kormányf . Emlékeztetett arra, hogy a lisszaboni folyamat számos célkit zése csak részben teljesült, az alkotmányos szerz dés ratifikálását általános elbizonytalanodás övezi, miközben több tagállamban növekv kételyek fogalmazódnak meg az európai projekt iránt. Mindezek szerinte „nem egymástól elkülönül elemek”, hanem azonos t r l fakadnak, és voltaképpen a mostani kudarc árnyékát is el revetítették. „Európa nem tudja elszánni magát arra, hogy dinamikusabbá tegye a m ködését” – mutatott rá a továbbiakban, és utalt arra a mindmáig megoldatlan dilemmára, miként lehet egy id ben fokozni az EU versenyképességét és fenntartani szociális kohézióját. „A nemzetek önmagukban keresik a boldogulást. Növekszik a nemzeti önzés”, és kevésbé jelent mérlegelési szempontot az európai érdekek szolgálata. „Elfogyott az a hajtóer , ami Európát ezen a pályán tartotta az elmúlt évtizedekben. És ez nem intellektuális probléma. Az európai projekt alapvet motívuma – a békevágy – önmagában mára már kimerült” – fejtette ki a továbbiakban a magyar kormány feje, aki szerint „Európa sokak számára technikává vált. Mint bürokrácia pedig még csak nem is szimpatikus”. A költségvetési vitát tekintve Gyurcsány mindenekel tt leszögezte: a magyar pozíció leglényegesebb elemeit senki nem vonta kétségbe, s t, a végs keretösszeg még n tt is 150 millió euróval. Magyarország számára bátorító, hogy – a nem elfogadott utolsó verzió szerint – eddig teljesült azon elvárása, hogy az öt leginkább kedvezményezett ország között legyen. „Most az a legfontosabb, hogy ezt a pozíciót meg kell tudni rizni” – mutatott rá, jelezve egyúttal, hogy „amennyiben van még vitára mód, akkor tovább élnek azon magyar követelések”, amelyek a kohéziós alapoknál az „n+2”-es szabály kiiktatását, a támogatásoknál felmerül áfa-kérdés rendezését, valamint a közép-magyarországi régió ügyének tisztességes kezelését célozzák. (Mindebb l az is kiderült – amit más források is meger sítettek –, hogy az utolsó, már a csúcson el vezetett luxemburgi javaslat ezekr l nem tett említést.) Összességében, a magyar kormányf Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányf azon meglátását idézte, hogy „err l (a végs tárgyalási) a pozícióról igazából csak millimétereket
lehet majd elmozdulni”. Egyúttal er s kétségét fejezte ki az iránt, hogy amennyiben a brit diplomácia soros EU-elnökségként is kitart most megfogalmazott véleménye mellett, akkor belátható id n belül megszülethet a megállapodás. „A britek olyan feltételt fogalmaztak meg, amely teljesíthetetlen. Strukturálisan új EU-költségvetést teremteni fél év alatt nem lehet” – állapította meg, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint „ha a Nagy-Britannia nem vonul vissza err l az álláspontjáról, akkor örülhetünk, ha egyáltalán lesz majd költségvetés 2007ben”. Egyúttal – láthatóan jöv beni tárgyalási kiindulásként is – emlékeztetett, hogy amennyiben nincs pénzügyi perspektíva és 2007-t l a 2004-2006 közötti költségvetésen alapuló számokból lehet csak kiindulni, „ez jelent s veszteséget okozna Magyarországnak”. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta ugyanakkor, hogy meggy z dése: a jelen vita igazából nem a költségvetésr l szól. „Olyan század-százalékpontokról vitatkozunk, aminek Magyarország esetében is az évi következménye alig néhány milliárd forint. El lehet-e képzelni, hogy emiatt felel s országok feltartsák az európai projekt egészét?” – tette fel a kérdést, úgy vélve, hogy az érintett országok vezet i ilyenkor „többnyire saját belpolitikai helyzetükre reagálnak”, ami egyúttal vissza is vezet a kiinduló tételhez. II.
ESZKÖZTÁR
A EUROPE DIRECT információs hálózat rendezvényei Dátum Június 23. Csütörtök
Id pont Megyei Info 9.0017.00
Bács-Kiskun
9.0012.00
Sz-Sz-B
Június 2326. Június 24. Péntek
10.0016.00
Hajdú-Bihar
Június 2426.
10.0018.00.
Program
Társszervez /Partner
Helyszín
EIP standjának Porta Közhasznú részvétele a Egyesület drogellenes napon A Tókuckó Nyári táborban EU-s foglalkozás általános iskolás gyerekeknek játékokkal, beszélgetéssel, ajándékokkal Vekeri-tavi fesztivál
Kecskeméti élményfürd és csúszdapark
Heves
Környezetvédelmi tábor
Novaj
BorsodAbaújZemplén
XV. Hegyaljai Gazdanapok Szerencsen – EU-s információs stand
Zöld Szív Ifjúsági Természetvéd Mozgalom Szerencsi Önkormányzat, Szerencsi AL-EIP
Nyíregyháza Sóstófürd
Debrecen, Vekeri tó
Szerencs, Rákóczi vár
Június 25. Szombat
Június 26. Vasárnap 27. Hétf Június 28. Kedd Június 29. Szerda
10.00
Csongrád
Agrármarketing Red Fruct Kft. az EU-ban Zákányszék Aratófesztivál – Ópályi Önkormányzat információs sátor kiadványokkal, EU-totókkal
Zákányszék 354.
Egész nap
Sz-Sz-B
11.00
JNSZ
Öcsöd
Hajdú-Bihar
EU-sarok megnyitása Európai uniós el adássorozat vállalkozóknak XXII. EU Játszóház
17.30
BorsodAbaújZemplén
14.0016.00 17.0019.00
Nógrád
Vállalkozói klub Bátonyterenyei Al-EIP
14.00
Sz-Sz-B
14.30
Tolna
Információk az Városi Önkormányzat EU-ról a Nosztalgia Villamosban: kiadványok, EUtotók EU 10 perc: Alisca rádió stúdióbeszélgetés az Alisca rádióban
Községi Könyvtár
Ópályi, sportpálya
Európa Ház, Almássy kúria, Miskolc, Városház tér 13 HBM EIP Debrecen, Kálvin tér 2/a Ady Endre M v. Központ, 3070 Bátonyterenye, Molnár S. 1-3. Nyíregyháza H sök tere
14:30
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal
ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, el rejelzések Júniusban 20-án Washingtonban tartották az EU-USA-csúcstalálkozót. A megbeszélést követ en George W. Bush amerikai elnök közölte, hogy az Egyesült Államok az er s Európában érdekelt. A tanácskozáson a hét végi csúcstalálkozó és a megbicsakló ratifikációs folyamat mellett szó esett a nemzetközi politikai élet aktuális eseményeir l is (Irak, Irán, Afganisztán). A találkozón az EU részér l Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányf , az EU soros elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke, ipari biztos, Peter Mandelson kereskedelmi biztos, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai f képvisel je és Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos vettek részt.
Az Európai Parlamentben ezen a héten szintén a sikertelen EU-csúcs lesz a f téma. Június 22-én Luxemburg számol be a féléves elnöksége alatt elért eredményekr l. Június 23-án Tony Blair brit miniszterelnök ismerteti a brit elnökség július 1-jén kezd d programját. Június 23án az Európai Parlament els alkalommal együttdöntési eljárás keretében szavazhat a határellen rzésr l. A képvisel k június 22-én vitáznak, és június 23-án szavaznak saját fizetésükr l. Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos június 21-én jelent meg az EP állampolgári jogi bizottságy el tt, hogy tájékoztassa a képvisel ket az Egyesült Államok és Európa közötti vízumpolitikai fejleményekr l, a biometrikus útlevelekr l és az utasok adatainak kiadásáról. Június 23-án parlamenti delegáció utazik az Egyesült Államokba, hogy ugyanezekr l a témákról megbeszéléseket folytasson. Június 22-én nemzetközi Irak-konferenciát tartanak Brüsszelben, amely a politikai folyamatokra, a gazdasági felépülésre és a biztonságra koncentrál. A konferencián részt vesz Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is. Forrás: www.euvonal.hu www.europa.eu.int www.eu2005.lu/en/
JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK A Bizottság határozata az emberi fogyasztásra szánt húskészítmények harmadik országból történ behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 97/41/EK, a 97/221/EK határozat hatályon kívül helyezésér l: http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_151/l_15120050614hu00030018.pdf
FOGALOMTÁR A képvisel i statútum f bb pontjai: - A képvisel k 7000 eurós bruttó fizetést kapnának a közösségi költségvetésb l, és adózniuk is ide kellene, 20-27 százalékot. Az államok ugyanakkor fenntartják maguknak a jogot, hogy ennek tetejébe még kivessenek adót, a saját költségvetésük javára. - Az utazási és titkársági (képvisel i alkalmazotti) költségeket a jöv ben a tényleges kiadásoknak megfelel en fogják megtéríteni, véget vetve a potyázás lehet ségének. Ezen felül megmarad egy fix, havi 3785 eurós irodaköltség (irodai eszközökre, mobiltelefonra, miegyébre). Szintén marad a napi 268 eurós napi költség. - A képvisel k nyugdíjköltségét az EP fizeti, mintegy 1500-1600 eurót havonta – ez azt jelenti, hogy a jelenlegi csomag végeredményben nem különbözik a 2004 januárjában
megbukottól, mert ott még ugyan 8600 eurós fizetésr l volt szó, viszont a képvisel knek maguknak kellett volna fizetniük a nyugdíjat. - A tébét és balesetbiztosítást a képvisel k és a Parlament együtt fizetik, egyharmadkétharmad arányban. - Mindegy egyéb adó a közösségi költségvetésbe megy, kivéve, ha az államok saját rendszert akarnak fenntartani. - A statútum életbe léptét l két cikluson, vagyis tíz éven keresztül átmeneti id szak lesz érvényben, amikor az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a saját képvisel iket illet en a jelenlegi nemzeti rendszert tartják fenn.
A hírlevél a következ internetcímr l is elérhet : http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eualkotmany/eualkotmany20041014.html A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs F osztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.
