30. szám 125. évfolyam október 22. TARTALOM

30. szám

125. évfolyam

2010. október 22.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 65/2010. (X. 22. MÁV Ért. 30.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV vállalatcsoport konszolidációs szabályzata .......................................................................................... 1789

Utasítások 65/2010. (X. 22. MÁV Ért. 30.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV vállalatcsoport konszolidációs szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 10.§ (1) bekezdésének értelmében minden olyan vállalkozás, amely közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több vállalkozásra, összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést köteles készíteni azzal a céllal, hogy abból megítélhetővé váljék a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve azok változása. A MÁV Zrt. a Sztv. 3.§ (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minősül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles összeállítani. A Sztv. az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályait a 115-134-ig terjedő paragrafusok tartalmazzák. Ezek a szabályok tételesen tartalmazzák az elvégzendő feladatokat, az alkalmazható módszereket és azokat a lehetőségeket, amelyek tekintetében a Sztv. „szabadságfokot” biztosít az összevont

(konszolidált) éves beszámolót összeállító anyavállalat számára annak egyszerűbb és költséghatékonyabb megvalósítására olyan módon, hogy az a megbízható, valós összképet elfogadható keretek között tartja. A Sztv. által felkínált lehetőségek közti választás (döntés), ha nem is jelentősen, de kihat a megbízható valós képre. Ezért azokat, akik számára az éves konszolidált beszámoló releváns információkat tartalmaz, tájékoztatni kell ezekről a döntésekről annak érdekében, hogy számukra a beszámoló mélyebb értelmezése is lehetővé váljon. Ugyanakkor a szabályok tömörsége szükségessé teszi, hogy azokat a beszámoló összeállítói, illetve az összeállításhoz adatokat szolgáltató személyek számára tovább részletezzük és ezáltal az egységes értelmezést és gyakorlatot biztosítsuk. Jelen utasítás ezért • egyrészt azokat a döntéseket tartalmazza, amelyek az éves konszolidált beszámolót hasznosító érdekhordozók céljait – információit – szolgálják és ebben az értelemben a vállalatcsoport számviteli politikáját képezik (4.1. pont), • másrészt azokat a részletezéseket, értelmezéseket, kiegészítéseket, amelyek a számviteli politika elemeinek figyelembe vételével a beszámoló összeállítását segítik. Ebben az értelemben ez a vállalatcsoport konszolidált éves beszámoló elkészítési szabályzata (4.2. pont).

1790

A MÁV Zrt. Értesítője

2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasításban foglalt szabályokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során kell alkalmazni. Az utasítás szervezeti hatálya a MÁV Zrt.-re és a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalataira terjed ki. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás a MÁV Zrt., mint anyavállalat konszolidálási kötelezettségének ideje alatt visszavonásig hatályos. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Szervezet vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásra közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyre egy másik vállalkozás – anyavállalat – meghatározó befolyást képes gyakorolni. Közös vezetésű vállalat: az a vállalkozás, amelynek irányítását és ellenőrzését egy vagy több vállalkozás – maximum három – paritásos alapon gyakorolják. Társult vállalat: az a vállalkozás, amelynek az üzleti és pénzügyi politikájára az anyavállalat vagy konszolidálásba bevont leányvállalata – vele részesedési viszonyban levő vállalkozás – mértékadó befolyást gyakorol. (Mértékadó befolyást gyakorlónak tekinthető az a vállalkozás, amely az adott vállalkozás szavazati jogaiból legalább 20%-kal közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik). Egyéb részesedési viszonyban levő vállalat: az a vállalkozás, amelynek üzleti és pénzügyi politikájára a vele részesedési viszonyban levő anyavállalat vagy annak leányvállalata – jogosultságai alapján – mértékadó befolyást nem tud gyakorolni. MÁV vállalatcsoport: azoknak a társaságoknak a strukturált halmaza, amelyekkel a MÁV Zrt. – mint anyavállalat – közvetlen vagy közvetett részesedési viszonyban áll. A vállalatcsoport belső köre (kemény mag): azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. – mint anyavállalat – a konszolidálásba teljeskörűen (teljeskörűen bevont leányvállalatok), vagy kvóta alapján (közös vezetésű vállalkozás) von be. Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre (lágy mag): azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt – mint anyavállalat – a konszolidálásba a részesedés értékelése útján von be (teljes

30. szám

körű bevonás alól mentesített leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, valamint a társult vállalkozások). A vállalatcsoport külső köre: azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. – mint anyavállalat – nem von be a konszolidálásba azért, mert forgatás céljából szerezték be a belső tulajdonosok, vagy lényegtelen voltuk miatt mentesítésre kerültek a kötelező jellegű bevonás alól (leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások), illetve egyéb részesedési viszonyú vállalkozások. Látens adó: olyan fiktív a konszolidálás során számított társasági adókülönbözet, amely a belátható időn belül megforduló gazdasági események eredményre gyakorolt hatásaként jelenik meg. Előjelétől függően lehet: • aktív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső – belátható időn belül megforduló – tranzakciók kiszűrésének következtében a vállalatcsoport eredménye csökken, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás meghaladja a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítást. • passzív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső – belátható időn belül megforduló – tranzakciók kiszűrésének következtében a vállalatcsoport eredménye növekszik, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás kevesebb, mint a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítás. Tőkekonszolidációs különbözet: egy társaságnak a konszolidálásba való bevonásakor, illetve a konszolidálásba bevont társaságokban lévő részesedés növekedésekor számított érték, ami a részesedés és a részesedésre jutó saját tőke különbségeként jelentkezik. • Aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke meghaladja a részesedésre jutó saját tőke értékét. • Passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke kisebb, mint a részesedésre jutó saját tőke értéke. Belső teljesítmény: olyan gazdasági esemény, amely a konszolidálásba teljeskörűen, illetve kvóta alapján bevont vállalkozások között jött létre azáltal, hogy egy, a belső körbe tartozó vállalkozás olyan eszközt vagy szolgáltatást fogadott, amelyet egy másik belső körbe tartozó vállalkozás bocsátott ki számára. Közbenső eredmény: olyan belső teljesítményből keletkező nyereség vagy veszteség, ami a belső kör tagja által fogadott eszköz értékében jelentkezik, ilyen módon külső piaci megmérettetése még nem valósult meg. Tekintettel arra, hogy a konszolidáció során a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásokat egy cégnek tekintjük, a közbenső eredmény jellegétől függően a fogadott eszköz fel-, vagy leértékelésre került, amit a konszolidálás során kiszűréssel kell megszüntetni. Leányvállalatok saját tőke változása: a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatnál illetve kvóta alapján bevont közös vezetésű vállalkozásoknál a bevonás óta keletkezett saját tőke változásból a vállalatcsoport belső tulajdonosát megillető érték.

30. szám


Társultként kezelt vállalkozásban levő részesedés értékváltozása: a társultként kezelt vállalkozásoknál a társultként történő bevonás óta keletkezett saját tőke növekmény vállalatcsoportra jutó részét tartalmazza, figyelemve véve az előző év(ek)re járó, de a befektető által az előző év(ek)ben el nem számolt osztalék összegét is. Külső tulajdonosok részesedése: a saját tőkéből csak a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében értelmezett fogalom, arra mutat rá, hogy a leányvállalat külső tulajdonosai annak saját tőkéjéből – tulajdonosi hányaduk alapján – az adott időpontban milyen nagyságú értékkel rendelkeznek. Fordulónapon ezt az értéket a források között – a saját tőkén belül elkülönítetten –, mint külső tagok részesedése kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az eredménykimutatás jóváhagyott osztalék, részesedés során – a Sztv. 127.§(4) szerint – kimutatott összegnek a leányvállalat éves beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Konszolidált számviteli politika 4.1.1 Konszolidált beszámoló összeállításának kötelezettsége A Sztv. 10.§-a értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozónak, amely más vállalkozás(ok)hoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség további törvényi feltétele (Sztv. 117.§ (1)), hogy a vállalatcsoportba tartozó konszolidálásba bevont vállalatok (anyavállalat és leányvállalatai) konszolidálás előtti adatait összesítve a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutató közül kettő meghaladja az előírt határértékeket: • mérleg főösszeg 2 700 millió Ft, • éves nettó árbevétel 4 000 millió Ft, • átlagos foglalkoztatottak létszáma 250 fő. A MÁV Zrt. esetében valamennyi fent említett feltétel fennáll. A részvénytársaság nem leányvállalata valamely fölérendelt vállalkozásnak, így a Sztv. anyavállalatokra vonatkozó egyéb mentesítő előírásai sem alkalmazhatók esetében. Mindezek következtében a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás anyavállalati pozícióban. Beszámoló készítési kötelezettségének a Sztv. konszolidálásra vonatkozó szabályai és azoknak a vállalatcsoport számviteli politikájában rögzített kiegészítő szabályai alapján tesz eleget. Amennyiben a MÁV vállalatcsoporton belül leányanya vállalkozások – olyan anyavállalatok, amely a MÁV Zrt. (mint anyavállalat) leánya – is találhatók és a törvényben rögzített határértékek alapján ezek a vállalkozá-

1791

sok is konszolidált beszámoló összeállítására kötelezettek, abban az esetben a MÁV Zrt. élve a Sztv. 116.§(1) bekezdésének pontjában rögzített lehetőséggel, felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól. A mentesítés nem jelenti azt, hogy az érintett leányanya vállalkozások saját döntés alapján, saját célra ne készíthetnének csoportjukról konszolidált éves beszámolót. Ez esetben azonban az éves konszolidált beszámoló összeállítása során a vállalatcsoport számviteli politikájának és a vállalatcsoport konszolidált beszámoló összeállításának szabályai – azaz a jelen utasítás – szerint járhat el. 4.1.2 Konszolidált beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályok A MÁV Zrt. a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása céljából az összevont (konszolidált) beszámoló részeként a Sztv. 120.§ (1) bekezdése alapján • összevont (konszolidált) mérleget, • összevont (konszolidált) eredménykimutatást, • összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletet állít össze, valamint a Sztv. 134.§ alapján előírt összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) mérleget a Sztv. 6. számú mellékletének I/A előírásai szerint állítja össze azzal, hogy • az arab számmal jelzett tételek összevonásával, illetve elhagyásával nem él, • a saját tőkén belül az eredménytartalék részét képező, társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedések értékváltozásából eredő saját tőke változást önálló mérlegtételként kezeli a D/VIII/A megjelöléssel, • saját tőkén belül a Külső tulajdonosok részesedése soron (X) mutatja be a külső tulajdonosok részesedését a tárgyévi mérleg szerinti eredményből. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) eredménykimutatást a Sztv. 6. számú mellékletének II/2/A előírásai szerint állítja össze azzal, hogy: • a 13/a és 13/b sorok értékét külön nem mutatja be – azok a 13. sor értékében szerepelnek és ebből kiemelten bemutatja a kapcsolt – beleértve ebbe a teljeskörűen be nem vont leány, illetve kvóta alapján be nem vont közös vezetésű – vállalkozásoktól kapott (járó) osztalék és részesedés értékét, • a 23. sorszám alatt a külső tulajdonosok részére az eredménytartalék terhére fizetett vagy fizetendő osztalék értékét mutatja be. • a 24. sorszám alatt a külső tulajdonosok részesedését mutatja be a tárgyévi eredményből. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő melléklete igazodik a MÁV Zrt. kiegészítő mellékletéhez. Ezen túlmenően tartalmazza mindazon mellékleteket, amelyeket a Sztv. a 133.§-ban előír és amelyek az

1792


összevonás szintjén szükségesek a megbízható és valós kép bemutatásához. A összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő értékek millió Ft-ban (M Ft) kerülnek bemutatásra. Maga a konszolidálás ezer Ft-ban (E Ft) történik, tekintettel arra, hogy a vállalatcsoport kemény és lágy magjában szereplő vállalkozások döntő többsége ezer Ft-ban állítja össze éves beszámolóját. A vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójának elkészítése – mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet –a MÁV Zrt. Számviteli Szervezet, a konszolidált üzleti jelentés elkészítése a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság feladata. A konszolidált éves beszámolót a MÁV Zrt elnök-vezérigazgatója írja alá. A MÁV vállalatcsoport üzleti évének időtartama – az anyavállalat (MÁV Zrt) üzleti évével összhangban – megegyezik a naptári évvel, azaz január 1-től december 31-ig tart. A összevont (konszolidált) éves mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja, azaz minden év december 31. A összevont (konszolidált) éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó zárlati határidőket az 1.sz. melléklet tartalmazza. A zárlati dátumok minden évben az adott év munkarendje szerint kerülnek pontosításra, és november 20-ig a vállalatcsoport tagjait részére kiadásra. A MÁV Zrt.-nek a tulajdonos által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont (konszolidált) éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A teljeskörűen bevont vállalkozás esetén • az egyedi éves beszámoló mérlegfordulónapja minden esetben december 31. • az éves főkönyvi zárás és a könyvvizsgálat alapjául szolgáló főkönyvi kivonat elkészítésének időpontja az üz-

30. szám

leti évet követő év február 8. (a MÁV Zrt és a MÁVSTART Zrt esetén február 15.) • a konszolidáció alapja a március 21-én rendelkezésre álló, auditált éves beszámoló (ettől eltérő dátumot a leányvállalatok beszámoló készítési sajátosságaira tekintettel az anyavállalat engedélyezhet), • a konszolidálásnál figyelembe vett beszámoló fizetendő osztalékot még nem tartalmazhat. Közös vezetésű vállalkozás esetén, ha a társtulajdonos(ok) a leányvállalatokra vonatkozó szabályokat elfogadják, akkor a leányvállalatra vonatkozó szabályok érvényesek. A konszolidálásba equity módszerrel bevont vállalkozásoknak a tárgyévet követő év március 31-ig kell a MÁV Zrt részére megküldeniük a könyvvizsgálattal lezárt éves beszámolójukat. Ennek hiányában az utolsó – ismert – egyedi éves beszámoló alapján kell a konszolidálást elvégezni. A társult vállalkozásoknál is a fizetendő osztalék nélküli beszámoló képezi a konszolidálás alapját. A konszolidáció során figyelembe vett és a végleges beszámoló esetleges eltérése a következő év konszolidálása során eredménysemlegesen, előző évet érintő tételként kerül felvételre. 4.1.3 A konszolidációs körök kialakításának szabályai A MÁV Zrt. az éves konszolidált beszámoló összeállítása érdekében a vállalatcsoport tagjait előbb a Sztv. 3.§(2) 1-7 pontja és a 115.§ (1-4) bekezdése alapján minősíti, majd élve a Sztv. 118.§-119.§ és 128.§, illetve 129.§-ában biztosított lehetőségekkel, a vállalkozásokat konszolidálási körökbe sorolja. Amennyiben a szavazati jogok alapján nem határozható meg egyértelműen az irányítás, ellenőrzés, döntő befolyás ténye, mértéke, akkor az anyavállalat – a MÁV Zrt. – egyedi elbírálás alapján minősíti az adott társaságnak a vállalatcsoporton belüli viszonyát. A MÁV Zrt.-t megillető szavazati jogok meghatározása az alábbi képlet alapján történik.

Szavazati jog % =

Közvetve gyakorolhatók azok a szavazati jogok, amelyeket a MÁV Zrt. leányvállalatain keresztül érvényesíthet, azaz amelyeket a leányvállalatok saját tulajdonukban levő részesedések alapján gyakorolhatnak. A saját tulajdon azt jelenti, hogy a szavazati jog meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a szavazati jogos részesedéseket, amelyek az anyavállalat vagy leányvállalataik birtokában vannak ugyan, de az azokkal kapcsolatos szavazati jogokat csak azok tulajdonosainak érdekében gyakorolhatják.

A vizsgált vállalkozásban lévő szavazati jogos jegyzett tőke mértékének meghatározásakor a jegyzett tőke mértékéből le kell vonni a szavazati joggal nem rendelkező jegyzett tőke mértékét, azaz: • a jegyzett, de be nem fizetett tőke mértékét, • a vizsgált vállalkozás által visszavásárolt saját részvény vagy üzletrész névértékét, • elsőbbségi részvények névértékét, ha azok szavazati jogát az alapszabály korlátozza, • a vizsgált vállalkozásban – ha az egyben anyavállalat is – a saját leányvállalata által birtokolt részesedések névértékét.

30. szám


1793

A vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások típusának meghatározásánál a szavazati jogok mellett a tisztségviselők választási és visszahívási lehetőségeit, illetve a tulajdonosokkal kötött és érvényben lévő irányítási szerződéseket is figyelembe kell venni. Ezek létezése a típus meghatározásnál prioritást élvez és a szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez. A szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez, ha az anyavállalat – MÁV Zrt. – közvetlenül, vagy közvetetten jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, valamint ha a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján közvetlenül vagy közvetetten döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

A vizsgált mutatók az összes mentesített leányvállalatra együttesen sem haladhatják meg az 5%-ot. Nem kerülnek mentesítésre azon vállalatok, amelyek a MÁV Zrt. bázis portfóliójába tartoznak, valamint azon társaságok sem, amelyek teljes körűen bevont társaságban részesedéssel rendelkeznek.

A fentiek alapján a vállalatcsoport tagjai a következő típusokba sorolhatók: • anyavállalat (MÁV Zrt.) • leányvállalatok (ide értve a leány-anyavállalatokat is) • közös vezetésű vállalkozások • társult vállalkozások • egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások

c) Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások A társult, és a mentesített leányvállalatokat részlegesen (equity módszerrel), a bennük lévő részesedés értékelése alapján kell bevonni a konszolidált beszámolóba. Mentesülnek a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások, amelyek a vállalatcsoport megbízható, valós összkép kialakítása szempontjából nem jelentősek, mert első bevonáskor saját tőkéjük nem haladja meg a társult vállalkozások összesített saját tőkéjének 5%-át. Mentesülnek továbbá a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások is, akiknél a konszolidált beszámoló elkészítésének időpontjáig a bevonáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre.

A vállalkozások típusának meghatározását követően a MÁV Zrt. a vállalkozásokat az alábbi konszolidációs körökbe sorolja: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások köre (kemény mag) • a konszolidációban equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre (lágy mag) • a konszolidációban részesedésként kezelt (egyedi beszámolóban lévő részesedés könyv szerinti értékén bemutatott) vállalkozások köre (külső kör). A konszolidációs körökbe való besorolásról a MÁV Zrt. alapvetően az első bevonáskor dönt, mérlegelve a vállalkozás jelentőségét és a konszolidált beszámolóra gyakorolt hatását, az alábbiak szerint: a) Leányvállalatok Az anyavállalat és a leányvállalatok teljeskörűen bevonásra kerülnek a konszolidált beszámolóba. Mentesítésre kerülnek azonban azon leányvállalatok, amelyek esetén első bevonáskor az alábbi három feltételből kettő teljesül: • mérlegfőösszege nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített mérlegfőösszegének 1%-át, • éves nettó árbevétele nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves nettó árbevételének 1%-át, • éves bérköltsége nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves bérköltségének 1%-át.

b) Közös vezetésű vállalatok A közös vezetésű vállalkozások esetén a kvóta (tulajdoni hányad) alapján történő redukció után, a redukált értékek figyelembevételével, a leányvállalatokkal azonos szabályok szerint kell dönteni a bevonásról. Mentesülnek továbbá a teljeskörűen történő bevonás alól azok a közös vezetésű vállalkozások, amelyeknél az értékelés egységesítése a tulajdonos(ok) egyet nem értése miatt nem valósítható meg.

d) Egyéb részesedési viszonyú vállalkozások Az egyéb részesedési viszonyú vállalkozásokat a befektető egyedi mérlegében lévő értéken kell szerepeltetni a konszolidálásban. A fentiektől eltérően minden esetben egyéb részesedési viszonyú vállalkozásként kezeljük • a továbbértékesítési céllal megszerzett és egy éven belül értékesítésre kerülő társaságokat, • a felszámolás, végelszámolás alá vont vállalkozásokat. A MÁV Zrt. dönthet úgy is, hogy a fent rögzített mentesítési szabályokat egyedi döntés alapján felülírja, és az egyébként mentesíthető vállalkozásnak a mentesítést nem adja meg. A fentiek alapján a vállalatcsoport konszolidációs körei az alábbiak szerint állnak össze:

1794


30. szám

KEMÉNY MAG

LÁGY MAG

KÜLSŐ KÖR

A konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozások:

A konszolidálásban a részesedés értékelésen keresztül szereplő vállalkozások:

A konszolidálásban az egyedi mérlegben kimutatott részesedés értéken szereplő vállalkozások:

− A MÁV Zrt, mint anyavállalat − A teljekörű bevonás alól nem men-

− A teljeskörű bevonás alól mentesí-

− A helyzetük alapján eleve a külső

tett, de a lágy magba való bevonás alól nem mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások − A lágy magba való bevonás alól nem mentesített társult vállalkozások

körbe sorolt vállalkozások − A lágy magba való bevonás alól is mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások − A lágy magba való bevonás alól mentesített társult vállalkozások

tesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások

A részesedés megszerzésekor történő minősítés és csoportba sorolás a következő évekre vonatkozóan is meghatározza a konszolidációba való bevonás módját, amelytől csak lényeges változás esetén lehet eltérni. Lényegesnek minősül a változás, ha: • a vállalatcsoporthoz új társaság kerül, vagy egy meglévő társaság a csoporttól teljesen elszakad, • a vállalatcsoporthoz tartozó társaság felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, ekkor a társaság átkerül a külső körbe, • egy meglévő társaságban levő részesedés újabb részesedés szerzés következtében növekszik, vagy állomány és értékváltozás következtében (pl. értékesítés) csökken és ezen változások következtében az adott vállalkozás minősítése megváltozik • valamely meglévő társaság tevékenységének jellegében, illetve méretében olyan változás következik be, amely a minősítés felülvizsgálatát indokolja (ebben az esetben egyedileg történik a minősítés) • a MÁV Zrt. portfólió-kezelési stratégiája alapján megváltozik a portfólión belüli besorolása. 4.1.4 A konszolidálás előkészítésének szabályai A Sztv. a konszolidálással kapcsolatos előkészítő feladatokat (mérlegképesség vizsgálat, értékelés egységesítése, külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítása) a 123.§-ban szabályozza. Ezeken a területeken is választási lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a vállalatcsoportok sajátosságainak figyelembe vétele mellett a megbízható, valós képet érvényre lehessen juttatni. A konszolidálás előkészítésének szabályai a konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozásokra (kemény mag) és az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozásokra vonatkoznak. A konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások mérlegét és eredménykimutatását – közös vezetésű vállalkozás esetén a tulajdoni hányad alapján redukált értékeket – össze kell vonni. Az összevonásra kerülő beszámolók egységességét a MÁV Zrt a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások számára előírt egységes számviteli politika és értékelési szabályzat alkalmazásával biztosítja, ezért ezen társaságok esetén az előkészítő feladatoktól eltekint.

Társultként kezelt vállalkozások körében – akár belföldi, akár külföldi – mérlegképesség vizsgálatra és értékelés egységesítésre – döntően információ hiány miatt – nem kerül sor. A külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítását a MÁV Zrt. a Sztv. 123.§ (6) b. pontja alapján végzi, azaz a mérleg minden tételét mérlegfordulónapi, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolja át. 4.1.5 A tőkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a tőkekonszolidálás terén – a Sztv. előírásaival összhangban – különbséget tesz a részesedés kiszűréssel, illetve a részesedés értékelésével (equity módszer) történő tőkekonszolidálás között. A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálást a kemény magba sorolt vállalkozások körében, míg a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást a lágy körbe sorolt vállalkozások esetében alkalmazza. 4.1.5.1 A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályai A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás tekintetében az első tőkekonszolidálással kapcsolatban ad választási lehetőséget a Sztv. 124.§. Az első tőkekonszolidálás végrehajtható a megszerzés időpontjának vagy a fordulónapnak az értékviszonyai szerint. Ezeken belül a kiszűrés történhet könyv szerinti vagy újra értékelt értéken. Részesedés kiszűréssel történő első tőkekonszolidációra akkor kerülhet sor, ha egy új vállalkozás kerül a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások közé, vagy a társult körből – lágy magból – átsorolásra kerül egy vállalkozás, vagy a kemény magban lévő vállalkozásban lévő részesedés – újabb szerzés következtében – növekszik. Ez utóbbi esetben az első tőkekonszolidálás csak a növekményt érinti. A MÁV Zrt. a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálást olyan esetben hajt végre, ha új vállalkozás kerül a kemény magba és a megszerzés időpontjától történő konszolidálási feladatok elvégzésének feltételei biztosítottak. Minden más esetben fordulónapi első konszolidálásra kerül sor. A lágy körből való átsorolás esetén, illetve újabb részesedési rész szer-

30. szám


zése esetén a fordulónap a tárgyévet megelőző év fordulónapja, ami megegyezik a tárgyév első napjával. Társult körből való átsorolás esetén a részesedés kiszűréssel történő első konszolidálásnál figyelembe kell venni azokat az értékeket, amelyek az átsorolásra került – korábban társult vállalkozásként kezelt – vállalkozással kapcsolatban a korábbi években kialakultak. A MÁV Zrt. az első tőkekonszolidálást minden esetben könyv szerinti értéken végzi el, melynek következtében aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezhet, melyeket a Sztv. 124.§ (8) értelmében meg kell bontani rejtett tartalékokra, illetve rejtett terhekre. A MÁV Zrt. abban az esetben tekinti jelentősnek a rejtett tartalékokat illetve rejtett terheket – és végzi el a megbontást – ha azok a részesedés könyv szerinti értékét 10%kal meghaladják vagy attól 10%-kal nagyobb mértékben elmaradnak. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet leírására 5 év alatt kerül sor (leírási kulcs 20%), kivéve ha ennek mértéke nem éri a 10 millió Ft-ot, mely egyösszegben leírásra kerül. Az első évben aktív tőkekonszolidációs különbözet – időarányos – leírására csak akkor kerülhet sor, ha a tőkekonszolidálás a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerint történt. A passzív tőkekonszolidációs különbözet feloldására a részesedés vállalatcsoporton kívülre történő értékesítésekor kerülhet sor, vagy olyan esetben, ha az adott vállalkozásnál történő újabb részesedésszerzés esetén a részesedés növekményre jutó saját tőke kiszűrése során aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik. Az első tőkekonszolidálás során elvégzendő feladatok attól függnek, hogy fordulónapi vagy megszerzés időpontja szerinti értékviszonyok mellett kerül-e sor arra. a) Fordulónapi első konszolidálás esetén: • a részesedés könyv szerinti értékével szemben ki kell szűrni a részesedésre jutó saját tőke elemek könyv szerinti értékét (új vállalkozás esetén a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba kell átvezetni, mert eredmény-kimutatás ilyen esetben nem kapcsolódik a mérleghez) és a keletkező tőkekonszolidációs különbözetet fel kell venni a mérlegbe, akár aktív, akár passzív a tőkekonszolidációs különbözet, • a ki nem szűrt saját tőke elemeket a külső tulajdonosokat megillető saját tőke mérlegbe való felvételével kell kivezetni. b) Megszerzés időpontja szerinti első tőkekonszolidálás esetén: • a fordulónapi első tőkekonszolidációnak megfelelően el kell végezni a részesedés kiszűrést a részesedésre jutó saját tőkével szemben és a megmaradt tőkeelemeket a külső tulajdonos részesedése a saját tőke mérlegsorral szemben,

1795

• ha a kiszűrés során aktív tőkekonszolidációs különbözet képződött, meg kell kezdeni annak időarányos leírását, • a vállalkozás saját tőke változását meg kell osztani belső és külső tulajdonosok között és azokat át kell vezetni a leányvállalatok saját tőke változása, illetve a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorokra, • meg kell osztani a vállalkozás által a megszerzés időpontjától a fordulónapig realizált és a vállalkozásban hagyott eredményt (mérleg szerinti eredmény) és a külső tulajdonosokat megillető részt a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegtételhez kell rendelni. A megszerzés időpontja szerinti első tőkekonszolidálás esetén (a vállalkozás teljes üzleti évet átfogó, illetve a nyitástól a megszerzés időpontjáig terjedő eredménykimutatás alapján) elő kell állítani a megszerzés időpontjától a fordulónapig terjedő időszakra vonatkozó eredmény-kimutatást és ennek mérleg szerinti eredménye alapján rendezni kell a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékkal szemben. Követő konszolidálások esetén nincs különbség abból eredően, hogy az első tőkekonszolidálást milyen értékviszonyok szerint hajtottuk végre. Ez esetben az elvégzendő feladatok: • az előző év záró értékeinek a kiszűréssel kapcsolatos mozgások egyenlegeinek – azaz a tárgyévi nyitó értékeknek – a felvétele. A nyitó tételek felvételénél az aktív tőkekonszolidációs különbözetnek az előző üzleti év terhére le nem írt részét, illetve a mérleg szerinti eredményből a belső tulajdonosokat megillető részt a leányvállalatok saját tőke változásaként kell felvenni, a külső tulajdonosokat megillető mérleg szerinti eredményt pedig a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorra kell átvezetni, az eredménytartalékkal szemben. • az aktív tőkekonszolidációs különbözet leírásának megkezdése vagy folytatása, amíg leírásra nem kerül, • a saját tőke tárgyévi változásának megoszlása a belső és külső tulajdonok között (a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálásnál ismertetett módon és tartalommal), • a mérleg szerinti eredmény megosztása a belső és külső tulajdonosok között, és annak a fent vázolt módon való bemutatása, • a részesedéssel szemben elszámolt értékvesztés eliminálása. 4.1.5.2 A részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást a társultként kezelt vállalkozások körében – lágy mag – alkalmazza. A Sztv. ez esetben is az első konszolidálással kapcsolatban kínál fel választási lehetőségeket. (130.§)

1796


Első konszolidálásra ebben a körben akkor kerül sor, ha a társultként kezelt vállalkozások köre: • egy új vállalkozással bővül, vagy egy korábban is társultként kezelt vállalkozásban újabb részesedési rész megszerzésre kerül sor, ami azonban a kapcsolat minőségét nem változtatja meg, • a kemény magból, vagy a külső körből – egyéb részesedési viszonyként kezelt vállalkozások köre – egy vállalkozás a lágy körbe kerül átsorolásra.

30. szám

A részesedés értékelésből eredő tárgyévi hatások a pénzügyi műveletek bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kerülnek elszámolásra, így azok a vállalatcsoport mérleg szerinti eredményében jelentkeznek. Ezzel szemben a tárgyévet megelőzően végrehajtott értékelések hatásai eredménysemlegesen a vállalatcsoport saját tőkéjének részeként a VIII/A Társultként kezelt vállalkozások értékváltozása mérlegsoron fognak megjelenni. 4.1.6 Az adósságkonszolidálás szabályai

A MÁV Zrt. az első részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást: • új vállalkozásnak a társultként kezelt vállalkozások körébe való felvétele esetén fordulónapi értékviszonyok mellett könyv szerinti értéken végzi el, • minden más esetben a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerint és könyv szerinti értéken végzi el, de ezekben az esetekben a megszerzés időpontjaként az üzleti év első napja kerül megjelölésre, ami értelemszerűen megegyezik az előző üzleti év utolsó napjával. Tekintettel arra, hogy a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálás minden esetben könyv szerinti módszerrel történik, az első és az újabb részesedés szerzés értékelésekor aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözet egyaránt keletkezhet. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet a megbízható, valós kép és az egyértelmű kezelés érdekében a mérlegbe – a részesedés értékének csökkentésével szemben – kerül felvételre és 5 év alatt leírásra. Amennyiben ennek mértéke nem éri a 10 millió Ft-ot, akkor az első évben egyösszegben leírásra kerül Ilyen módon az aktív tőkekonszolidációs különbözet évenkénti leírása nem a részesedéssel szemben, hanem a mérlegbe is felvett társultként kezelt vállalkozások aktív tőkekonszolidációs különbözetet érintve történik. A passzív tőkekonszolidációs különbözet és annak alakulása csak a kiegészítő mellékletben kerül bemutatásra. Átsorolások esetén – ha az kemény magból eredően történik – az aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözetet a nyilvántartott érték figyelembe vételével kell meghatározni. A leányvállalat saját tőke változását pedig a társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedés értékváltozásaként kell kezelni. A megszerzés időpontjának értékviszonyai alapján végzett első tőkekonszolidálás esetén a részesedés értékét: • növelni kell, a tárgyévi saját tőke növekedésnek a részesedésre jutó értékének és a tárgy év után fizetendő, de a befektető által a tárgyévre el nem számolt osztalék részesedésre jutó értékével, • csökkenteni kell, a tárgyévi saját tőke csökkenésének a részesedésre jutó értékének és az előző évben a konszolidálás során felvett – a részesedés értékébe beszámított – osztalék értékével.

A MÁV Zrt. az adósságkonszolidálást (a követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését) a Sztv. 125.§-a alapján a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások körében érvényesíti. A követelések és kötelezettségek ütköztetése során nem jelentősnek tekinti az eltérést akkor, ha az vállalatcsoport szinten nem haladja meg a kiszűrendő követelések és kötelezettségek közül a kisebbik 0,1%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Ebben az esetben a követelés és kötelezettség kiszűrésére az alacsonyabb értéken kerül sor, ez képezi az azonos értéket. Jelentős eltérés esetén a különbözetek oka feltárásra kerül, majd az okok ismerete alapján fel kell venni vagy ki kell vezetni a követelés vagy kötelezettség értékét azzal a mérleg vagy eredménytétellel szemben, amellyel a feltárás alapján kapcsolatba hozható. Ha az eltérés oka nem deríthető ki, akkor a követelés illetve a kötelezettség felvételét, illetve kivezetését az adósságkonszolidálásból eredő egyéb bevétellel vagy egyéb ráfordítással szemben kell elszámolni. Az eltérések rendezését követően megmaradt azonos értékű követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben a létezésüknek megfelelő mérlegsorok szembeállításaival kell kiszűrni. Az előző évi különbözetek nyitáskori felvétele eredménysemlegesen – a saját tőke elemeként megjelenő, adósságkonszolidálásból eredő konszolidációs különbözet mérlegtétellel szemben – történik, tárgyévi változásukat viszont – abban az évben, amelyikben a különbözet „megfordult” – eredményhatékonyan kell kezelni, ezért az megjelenik az üzleti év mérleg szerinti eredményében és csak a következő év konszolidálása során – a nyitást követően – hat a saját tőkében lévő adósságkonszolidációs különbözet értékére. Az eredményt módosító és belátható időn belül várhatóan megforduló lényeges különbözetek után látens adót számolunk el. 4.1.7 A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A hozamok és ráfordítások konszolidálását a MÁV Zrt. a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások körében (kemény mag) végzi. A kemény magban végrehajtott tranzakciókból eredően a vállalatcsoportban olyan hozamok és ráfordítások

30. szám


képződnek és halmozódnak fel, amelyek a Sztv. 120.§(5) bekezdése alapján nem tekinthetők realizált vagyonváltozások hatásainak. Ezért azokat egymással szemben – az Sztv. 127.§ alapján – ki kell szűrni. A belső tranzakciókból eredő hozamok és ráfordítások kiszűrésének előkészítése érdekében a MÁV Zrt. elsőként a belső kör tagjai által jelentett fogadásokat és kibocsátásokat ütközteti. Az ütköztetés során feltárt különbözetek egyeztetéssel, illetve a lényegesség elvének alkalmazásával kerülnek felszámolásra. A MÁV Zrt nem tekinti jelentősnek a különbözetet akkor, ha az vállalatcsoport szinten nem haladja meg kiszűrendő bevételek 0,05%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Nem jelentős eltérés esetén a kiszűrést az eltérés nélküli értékeket figyelembe véve hajtja végre. Ha a kibocsátó hozama meghaladja a fogadó által jelentett fogadott értéket, akkor a kibocsátó hozamát és az ahhoz kapcsolódó ráfordítást arányosan a fogadott értékre redukálja. Lényeges eltérések esetén – az eltérések okait figyelembe véve átrendezi, vagy generálja azokat a tételeket, amelyek az eltéréseket megszüntetik. Az egyeztetések és az eltérések felszámolását követően a hozamok és ráfordítások egymással szembeni kiszűrése a következők szerint történik: • Költségre fogadott szolgáltatások esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a nettó árbevételnek és az elszámolt költségnek, ráfordításnak az egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény árának megfelelő értéken. • Eszközre fogadott szolgáltatások esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a nettó árbevételnek és a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlának egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény közvetlen önköltségének megfelelő értéken. Az ár és közvetlen önköltség közötti különbözet, mint margin eszközértékből történő kiszűrésére a közbenső eredmény konszolidáció keretében kerül sor a nettó árbevételnek az eszközértékkel szembeni csökkentésével. • Eszközre fogadott eszközértékesítés esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a bevételnek és ráfordításnak egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátó által nyilvántartott eszköz könyvszerinti értékén. Az eladási ár és könyv szerinti érték különbözete, mint margin a közbenő eredmény konszolidációban valósul meg a bevételnek az eszközértékkel szembeni csökkentésével. • Egyik tag által elszámolt hozam és a másik tag által elszámolt ráfordítás esetén a hozam és ráfordítás kiszűrés egymással szemben a kibocsátó, illetve a fogadó által megjelölt hozam, illetve ráfordítás helyen – tételesen – történik. • Egyoldalúan elszámolt hozam, vagy egyoldalúan elszámolt ráfordítás esetén az egyoldalú elszámolást megszüntetjük, ami eredmény változást idéz elő, ez esetben, ha annak látens adó vonzata van, látens adó változást, illetve ahhoz kapcsolódó látens adó miatti követelést vagy kötelezettséget képez.

1797

Egyoldalú hozam, illetve egyoldalú ráfordítás esetén – bár az a hozam és ráfordítás keretében szűnik meg – lényegét tekintve közbenső eredmény kiszűrésre kerül sor. Ezért az ilyen típusú kiszűréseket a következő üzleti évben eredménysemlegesen fel kell venni a mérlegbe (saját tőkén belül a közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű mérlegtétellel szemben), majd figyelemmel kell kísérni, hogy mi történik azzal a tárgyidőszakban. Ha nem változik állományban marad és a következő konszolidálás nyitó tételeként is megjelenik. Ha változik, – mert az egyoldalú elszámolást az érintett tag megszüntette, vagy maga az eszköz szűnik meg, vagy kerül ki a kemény magból – akkor az első esetben mint a tárgyidőszakban jelentkező egyoldalú elszámolást kell kezelni, a második esetben viszont, mint egyoldalú elszámolásból eredő közbenső eredmény kiszűrést fel kell oldani. A tárgyidőszakban ezek a mozgások eredményhatásúak, ezért ha azokhoz látens adó kapcsolódott, a látens adóra való hatásukat is rendezni kell. A mérleg szerinti eredményen keresztül a következő év nyitásakor a saját tőkén belül elkülönítetten kimutatott közbenső eredményből eredő változás értéke automatikusan – a mérleg szerinti eredmény felosztás eredményeként – rendeződik. 4.1.8 A közbenső eredmény kiszűrésének szabályai A közbenső eredmény kiszűrést a MÁV Zrt. – a Sztv. 126.§-a alapján – a konszolidált beszámoló összeállítása során akkor alkalmazza, ha a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások egymással – körön belül – olyan tranzakciókat kötöttek és valósítottak meg, amelyek egyedi beszámolóikban eredményhatékonyan jelentkeztek. A közbenső eredmény kiszűrése során a kibocsátó által elszámolt bevétel kerül csökkentésre a fogadott eszköz értékével szemben, a kibocsátó által elszámolt bevétel és ráfordítás különbözetével. A módszerből adódóan a közbenső eredményt tartalmazó eszköz tárgyévi mozgását nyomon kell követni és ez alapján a kiszűrést fel kell oldani vagy át kell rendezni. Közbenső eredmény képződhet belső teljesítmény befektetett eszközre, illetve készletre történő fogadása következtében. Befektetett eszközre fogadott belső teljesítmény A belső körből származó befektetett eszközökre jutó közbenső eredmény kiszámítása és áramoltatása mindig egyedi módon történik. Abban az esetben, ha fogadott belső teljesítmény értéke egy fogadó társaság összes kapcsolatának vonatkozásában – összevontan, az adott évben – a 10 M Ft új bekerülési értéket nem éri el, a gazdasági eseményeket konszolidációs szempontból nem tekintjük jelentősnek, a közbenső eredmény kiszűrésétől eltekintünk. Tekintettel arra, hogy a MÁV vállalatcsoport kemény magját alkotó társaságok eredménykimutatása kivétel nélkül összköltség eljárással készül, a belső körbe átadott

1798


eszközökön képződött árrés egzakt módszerrel történő kiszámítása rendkívüli bonyolult és időigényes. Az információk előállításának költsége jelentősen meghaladná azok hasznosíthatóságát, ezért a MÁV Zrt. a belső teljesítmény kibocsátójának egyedi eredménykimutatása alapján kalkulált árrést (margin) alkalmazza az átadott eszköz vagy nyújtott szolgáltatás közbenső eredmény tartalmának meghatározásakor:

30. szám

áruk közbenső eredményének bekerülési (kezdeti) értékét. A belső körből származó, közbenső eredményt tartalmazó készletek csökkenése (felhasználás, átsorolás, értékesítés, térítés nélküli átadás, apportba adás, selejtezés, hiány, egyéb csökkenés) esetén a kapcsolódó közbenső eredmény társaságonként, az adott készeltcsoportra az alábbi képlet alapján kerül meghatározásra:

árrés (margin) =

A nyilvántartás bonyolultságára, időtartamára és az összegszerűség nagyságrendjére való tekintettel – a költség–haszon számviteli elv figyelembe vételével – a MÁV Zrt. nem tekinti jelentősnek és a terv szerinti értékcsökkenéssel szemben azonnal kivezeti az év végén állományban lévő közbenső nyereséget és veszteséget akkor, ha az az egyedileg nyilvántartott befektetett eszközök év végi könyv szerinti értékében a 100 E Ft-ot nem éri el. Az egyedileg nem jelentősnek minősített, és ennek következtében kivezetett közbenső eredmény abszolút értéke vállaltcsoport szinten nem haladhatja meg a tárgyévi halmozott értékcsökkenési leírás összegének 0,1%-át, de maximum az 50 M Ft-ot. Amennyiben az egyedileg nem jelentősnek minősített közbenső eredmény összevontan meghaladja az előírt határértéket, abban az esetben a kisebb abszolút értékű közbenső nyereség és veszteség kerül elsőként kivezetésre. A lényeges közbenső eredményt tartalmazó eszköz vagy költség útját a MÁV Zrt. a tárgyidőszakban nyomon követi és ha az • az adott társaságon belül új eszközformában jelenik meg, akkor arra átvezeti, • az adott társaságon belül megszűnik vagy elhasználódik, a kiszűrést az elhasználódás, illetve megszűnés arányában feloldja, a társaság által elszámolt ráfordítást (költséget) módosítva, • az adott társaságból kiáramlik, de a kemény magba kerül, akkor a fogadó társaság eszközére vagy költségére azt a korábban kiszűrt eredményt is tovább vezeti, • az adott társaságból kiáramlik és a fogadó nem kemény maghoz tartozó társaság, akkor a kiszűrt eredményt az elszámolt ráfordítással szemben feloldja. Készletre fogadott belső teljesítmény A belső körből származó készletekre jutó közbenső eredmény kiszűrése és áramoltatása fogadó társaságonként külön-külön, de azon belül készletcsoportonként (anyagok, áruk – közvetített szolgáltatások nélkül –, közvetített szolgáltatások), összevontan történik. A készletre fogadott belső teljesítmények esetében a MÁV Zrt. a „befektetett eszközre fogadott belső teljesítmény” fejezetpontban bemutatott árrés (margin) kalkulálásával és felhasználásával határozza meg az anyagok és

ahol ∑KERtárgy: tárgyévi belső körből származó növekedésre jutó összes közbenső eredmény ∑KER nyitó: belső körből származó nyitó készlet közbenső eredmény tartalma ∑BELSŐtárgy: tárgyévi összes belső körből származó növekedés értéke, amely a közbenső eredményt is tartalmazza ∑BELSŐnyitó: belső körből származó nyitó készlet – közbenső eredményt is tartalmazó – értéke BELSŐfelhaszn: az adott csökkenés – közbenső eredményt is tartalmazó – értéke A közbenső eredmény kiszűrés látens adó változást von maga után, amit a MÁV Zrt – mint anyavállalat – öszszevontan, egyrészt a tárgyévben kiszűrt közbenső eredmény feladása, másrészt a tárgyévben kiszűrt és a tárgyévi mozgások alapján feloldott közbenső eredmény feladása alapján számol el. A fent vázolt eljárás következtében a tárgyévben kiszűrt, de fel nem oldott közbenső eredmény állományban marad, azaz módosította a közbenső eredményt tartalmazó eszköz értékét és a hozam kiszűrésén, valamint a látens adó kezelésén keresztül a mérleg szerinti eredmény értékét. Ezért • az előző években kiszűrt és állományban maradt közbenső eredményt a nyitáskor eredménysemlegesen fel kell venni a saját tőkén belül elkülönítetten kezelt közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű tétellel szemben (el nem feledkezve arról, hogy a kiszűréshez aktív látens adó miatti követelés vagy passzív látens adó miatti kötelezettség kapcsolódik), • azoknak az eszközöknek a mozgását, amelyek előző években kiszűrt közbenső eredményt tartalmaznak, a tárgyévben figyelemmel kell kísérni és a bennük lévő közbenső eredményt áramoltatni és/vagy feloldani kell a tárgyévben kiszűrt közbenő eredménnyel kapcsolatos leírás szerint. Az előző évben kiszűrt és a tárgyévben feloldott közbenső eredmény elszámolása eredményhatékonyan történik, ezért hatása a tárgyévi mérleg szerinti eredményben jelentkezik. Ilyen módon a saját tőkén belül elkülönítetten nyilvántartott értéket csak a nyitás után rendezi.

30. szám


4.1.9 A látens – halasztott – adó kezelésének szabályai Látens adó képzését és feloldását a MÁV Zrt. a konszolidációs feladatok megoldása során akkor alkalmazza, ha a konszolidációba teljeskörűen, vagy kvóta alapján bevont vállalkozások olyan belső tranzakciókat valósítanak meg, amelyek eredményre gyakorolt hatása belátható időn belül megfordul. A látens adó képzésére csak abban az esetben kerül sor, ha a konszolidációba bevont fogadó vállalatnak társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik a tárgyév folyamán. Az ilyen típusú tranzakciók figyelembe vétele a közbenső eredmény kiszűrése során történik, míg az adósságkonszolidálás, a hozam és ráfordítás konszolidálás során az ilyen tranzakciók hatását nem tekintjük jelentősnek (kivéve az egyoldalú elszámolások miatti eltérést), mert az egyenlegegyeztetés során minden jelentős eltérés könyvelésre kerül. A közbenső eredmény kiszűrés területén, a kiszűrt közbenső eredmény áramoltatása alapján tárgyéven belüli látens adó képzésre és feloldásra is sor kerülhet. Adósságkonszolidálás esetén a valódi különbözetek rendezése idézhet elő látens adó képzést, majd feloldást, a hozamok és ráfordítások konszolidálása során az egyoldalú hozam, illetve az egyoldalú ráfordítás elszámolás eliminálásának lehetnek látens adó képzés, majd feloldási vonzatai. A látens adó számszerűsítésénél a MÁV Zrt. a közbenső eredményt tartalmazó eszközt fogadó társaságnál jelentkező adómértéket veszi alapul. Adókulcs változás esetén az adóhatások átszámításra kerülnek. Az átszámítás hatása a tárgyév terhére vagy javára eredményhatékonyan kerül elszámolásra. A látens adók feloldása – az átszámítás következményeként – a megszűnésük évében érvényes társasági adótörvény szerinti adókulccsal történik. Látens adó kezeléséből eredően a vállalatcsoportnak egy időben látens adó miatti követelése, illetve látens adó miatti kötelezettsége nem lehet, ezért feloldásuk során figyelembe kell venni a meglévő állományt, és egymással szemben is rendezni kell azokat. 4.2 A konszolidált beszámoló összeállításának szabályozása 4.2.1 A konszolidálás előkészítésének és menetének szabályai 4.2.1.1 A konszolidációba bevont vállalkozások egységes számviteli szabályzatai A MÁV Zrt, mint anyavállalat a konszolidációba teljeskörűen bevont társaságok egységes számviteli eljárásai és a konszolidáció megalapozásához csoportszintű számviteli politika és értékelési mintaszabályzatot készí-

1799

tett, melyeket az utasítás 2. és 3.sz. melléklete tartalmazza. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok – az első bevonásukat követő évtől kötelezően – saját számviteli politikájukat és értékelési szabályzatukat úgy kötelesek kialakítani, hogy az • felépítésében megegyezzen a mintaszabályzatokkal, • a mintaszabályzatokban előírtakat azonos tartalommal rögzítse, • a mintaszabályzat választható lehetőségei közül pedig a társaság által választott rögzítése. A mintaszabályzatban előírtak alkalmazása alól – a leányvállalat sajátosságai miatt – indokolt esetben, az anyavállalat írásban felmentést adhat. A mintaszabályzatban nem meghatározott kérdéseket a társaságok saját döntésük szerint szabályozhatják. 4.2.1.2 A konszolidálás menetének szabályozása A MÁV Zrt. a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozásokat az üzleti év során kétszer, a június 30-i és a december 31-i értékviszonyok alapján minősíti. A vállalatcsoportba tartozó társaságok konszolidált éves beszámolóba történő bevonásáról a MÁV Zrt. – a társaságok féléves beszámolói figyelembevételével – a tárgyév augusztus 31-éig előzetes döntést hoz, és erről az érintett társaságokat tájékoztatja. A konszolidációs körök véglegesítéséhez a vállalatcsoportba tartozó társaságok a végleges adatokat tartalmazó „A” jelű adatszolgáltató táblázatokat tárgyévet követő év január 10-ig küldik meg a MÁV Zrt Számviteli Szervezetére. A MÁV Zrt. az adatok alapján a június 30-ai minősítést és csoportba sorolást felülvizsgálja és véglegesíti a vállalkozások besorolását. A MÁV Zrt a végső döntésről értesíti a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásait. A teljes körnek június 30-ai változásból eredő bővülése esetén, az első konszolidálást jellemzően fordulónapi értékviszonyok alapján és könyv szerinti értéken végzi el, ezért az külön adatszolgáltatást nem igényel. 4.2.1.3 A konszolidált beszámoló elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatások A vállalatcsoport konszolidált éves beszámolója alapvetően a társaságok egyedi éves beszámolói alapján készül, ezért a leányvállalatoknak éves beszámolóikat az 1.sz.mellékletben rögzített ütemterv szerint kell elkészíteniük. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletét a konszolidált beszámoló megalapozása céljából a 2. sz. mellékletben (Számviteli Politika mintaszabályzatban) előírt adattartalommal kell elkészíteni. Az adatszolgáltató táblák összefoglaló bemutatását szolgálja a következő táblázat.

1800


30. szám

Az adatszolgáltató táblák összefoglalása

Az adatszolgáltató táblák tartalma

Kitölti

Információszolgáltatás módja

A

A besorolások minősítéséhez szükséges adatok

A konszolidálásba bármilyen módon bevont leányvállalat és közös vezetésű vállalkozás

MS EXCEL / E-mail

E1

Az egymással szemben elszámolt, leegyeztetett követelések és kötelezettségek

A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok

MVER

E2

Az egymással szemben elszámolt, leegyeztetett bevételek és ráfordítások


MVER

K1

Egyedi mérleg


MVER

K2

Egyedi eredménykimutatás


MVER

K3

Készlet mozgástábla


MVER

K4

Egyoldalú vesztések

elszámolások/Érték-


MVER

K5

Egyoldalú elszámolások/Céltartalékok


MVER

K6

Egyéb bevétellel párhuzamosan elszámolt egyéb ráfordítások


MVER

K7

Rendkívüli bevétellel párhuzamosan elszámolt rendkívüli ráfordítások


MVER

K8

Pénzügyi műveletek eredményének részletezése


MVER

K91

Közbenső eredmény/tárgyévet megelőző években fogadott, még nem aktivált beruházás


MS EXCEL / E-mail

K92

Közbenső eredmény/tárgyévben fogadott beruházás


MS EXCEL / E-mail

K93

Közbenső eredmény/tárgyévet megelőző években megvalósult, még nem aktivált eszközátadáseszközátvétel


MS EXCEL / E-mail

K94

Közbenső eredmény/tárgyévben megvalósult eszközátadás-eszközátvétel


MS EXCEL / E-mail

K95

Közbenső eredményt tartalmazó, aktivált eszközök részletezése


MS EXCEL / E-mail

Kieg1

Immateriális javak mozgástáblája


MVER

Kieg2

Tárgyi eszközök mozgástáblája


MVER

Kieg3

Térítés nélkül átadott és átvett eszközök bemutatása


MVER

Kieg4

Követelések és értékvesztésük bemutatása


MVER

Kieg5

Aktív időbeli elhatárolások jogcím szerinti bemutatása


MVER

Jelölés

30. szám

Jelölés


1801 Információszolgáltatás módja


Kitölti

Kieg6

Céltartalékok jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg7

Hosszú lejáratú hitelek bemutatása


MVER

Kieg8

Hosszú lejáratú hitelek törlesztési ütemezésének bemutatása


MVER

Kieg9

Lízingkötelezettség bemutatása


MVER

Kieg10

Passzív időbeli elhatárolások jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg11

Fedezeti ügyletek bemutatása


MVER

Kieg12

Kezesség és garanciavállalási szerződések bemutatása


MVER

Kieg13

Zálogjog kötelezettségek bemutatása


MVER

Kieg14

Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök felvételi és törlesztési ütemezése


MVER

Kieg15

Értékesítés nettó árbevételének jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg16

Exportárbevétel és import bemutatása


MVER

Kieg17

Anyagjellegű ráfordítások jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg18

Egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg19

Egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg20

Pénzügyi műveletek bevételeinek jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg21

Pénzügyi műveletek ráfordításainak jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg22

Rendkívüli bevételek jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg23

Rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg24

Előző évekre történő könyvelések bemutatása/mérleg eszköz oldal


MVER

Kieg25

Előző évekre történő könyvelések bemutatása/mérleg forrás oldal


MVER

Kieg26

Előző évekre történő könyvelések bemutatása/eredménykimutatás


MVER

Kieg27

Kapott támogatások jogcím szerinti bemutatása


MVER

Kieg28

Környezetvédelemmel kapcsolatos adatok bemutatása


MVER

Kieg29

Veszélyes hulladékok bemutatása


MVER

1802


30. szám Információszolgáltatás módja

Jelölés


Kitölti

Kieg30

Személyi jellegű ráfordítások és átlagos statisztikai létszám alakulása


MVER

Kieg31

K+F tevékenységgel kapcsolatos adatok


MVER

Az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését követően az egyeztetés eredményét az előzetesen kiadott zárlati ütemtervnek megfelelően az MVER-ben található E1-es és E2-es táblázatokba fel kell tölteni. Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás összeállításához szükséges további – az E1-es és E2-es táblázatokban meg nem jelenő – adatokat az erre a célra szolgáló „K1-K9” jelű konszolidációs adatszolgáltató táblázatokban kell bemutatni. Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet elkészítése a „Kieg1-Kieg31” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján történik. A „K1K8” jelű táblázatokat az egyedi beszámolók könyvvizsgálatának kezdetéig, a „K9”, valamint a „Kieg1-Kieg31” jelű táblázatokat a könyvvizsgálat időtartama alatt el kell készíteni, és az anyavállalatnak, valamint a társaság könyvvizsgálójának is át kell adni. (A „K1-K8” jelű adatszolgáltató táblázatok rögzítése az MVER-ben történik.) A konszolidációs feladatok elvégzése, illetve könyvvizsgálat megalapozásához szükséges, vállalatcsoportra vonatkozó éves és évközi zárási határidőket, valamint további adatszolgáltatási, egyeztetési kötelezettségeket a MÁV Zrt Pénzügyi Igazgatósága határozza meg. 4.2.2 A konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozások konszolidálásának szabályai 4.2.2.1 Részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályai A teljeskörűen bevont vállalkozások tőkekonszolidálása a vállalkozások egyedi éves beszámolója valamint az „A” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján kerül elvégzésre, a jelen utasítás 4.1.5.1 pontjában leírt szabályok figyelembevételével. A teljeskörűen bevont vállalkozások kötelesek az „A” jelű adatszolgáltató táblákat a végleges adatokkal kitöltve a tárgyévet követő év január 10-ig, a könyvvizsgáló által jóváhagyott éves beszámolójukat pedig a tárgyévet követő év március 21-ig a MÁV Zrt részére átadni. Amennyiben a január 10-ig megküldött „A” jelű adatszolgáltató táblák adataiban bármilyen okból változtatás szükséges, akkor a teljes csomagot az éves beszámoló átadásával egyidejűleg, a változások megjelölésével és indoklásával kötelesek újra megküldeni.

4.2.2.2 Az adósságkonszolidálás szabályai A követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését a MÁV Zrt. az egyes mérlegtételekhez kötődő „E1” és „K4” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük, az egymással történő egyeztetés után. Az egyeztetéseket még főkönyvi zárás előtt kell elvégezni, és az eltéréseket a könyvekben rendezni kell. A táblázatokat az egyeztetések alapján, a főkönyvi egyezőségek biztosításával kell kitölteni. Az adatszolgáltató táblázatokban csak az elismert, elfogadott értéket lehet bemutatni, az esetleges eltérésekről részletes indoklást és magyarázatot szükséges adnia mindkét félnek. Ennek hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el. A táblázatok adattartalmának meg kell egyezni a mérlegben szereplő megfelelő adatokkal is. 4.2.2.3 A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A MÁV Zrt. a hozamok és ráfordítások kiszűrését az eredménykimutatás tétteleihez kapcsolódó „E2”, „K5” és „K8” jelű adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük – az egymással történő egyeztetés után. A táblázatok adattartalmának meg kell egyeznie a főkönyvben ill. az eredménykimutatásban szereplő megfelelő adatokkal. A vállalkozásoknak az egymással szemben fogadott, illetve kibocsátott értékkel egyezniük kell. Eltérés esetén az eltérés okát egyértelműen meg kell indokolni. Indoklás hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el. 4.2.2.4 A közbenső eredmény kiszűrés szabályai A MÁV Zrt. a teljeskörűen bevont vállalkozások közötti tranzakciókat az „E2” „K3”, „K6” és „K7” jelű adatszolgáltató táblázatok segítségével megvizsgálja abból a szempontból, hogy azon közbenső eredmény keletkezett-e, vagy sem.

30. szám


A tárgyévben keletkezett, valamint a korábbi években kiszűrt közbenső eredményt tartalmazó befektetett eszközt nyilvántartó társaságnak ki kell töltenie a „K91-K95” jelű adatszolgáltató táblákat, melyek kiinduló adatait, sarokszámait a MÁV Zrt. Számviteli Szervezete adja meg. 4.2.3 Az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások konszolidálásának szabályai A MÁV vállalatcsoporthoz tartozó, társultként kezelt vállalkozásoknak csak az „A” jelű adatszolgáltató táblázatokat, valamint éves beszámolójukat kell megküldeniük a tárgyévet követ év január 10-ig, illetve március 31-ig. A társultként kezelt vállalkozásokkal kapcsolatban csak a tőkekonszolidációs feladatokat kell elvégezni, adósságkonszolidálásra, hozam és ráfordítás kiszűrésre, valamint közbenső eredmény kezelésre a konszolidáció során nem kerül sor. A részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidációt minden esetben a március 31-ig megküldött beszámoló alapján végzi el a MÁV Zrt., akkor is, ha az még nem végleges. Ebben az esetben a végleges és előzetes beszámoló közötti különbség miatt könyvelendő tételek a következő évben, előző évi tételként kerülnek felvételre. 4.2.4 A kiegészítő melléklet összeállításának szabályai Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő melléklete az egységes megjelenés és összehasonlíthatóság miatt igazodik a MÁV Zrt. kiegészítő mellékletéhez. A vállalatcsoport konszolidált kiegészítő melléklete tartalmazza mindazokat a mellékleteket, amelyeket az anyavállalat kiegészítő melléklete is tartalmaz, kiegészítve a Sztv. konszolidált kiegészítő mellékletére vonatkozó pótlólagos előírásaival (Sztv. 133.§), továbbá mindazon adatokkal, szövegrészekkel és szöveges magyarázatokkal, amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható, valós összkép bemutatásához. A konszolidált kiegészítő melléklet kiemelt része továbbá: • a vállalatcsoport számviteli politikájának bemutatása, ami a beszámoló elkészítése során alkalmazott módszerekről és azokról a választási lehetőségekre adott döntésekről ad tájékoztatás, amelyeket a MÁV Zrt. a konszolidált beszámoló összeállítása során érvényesített, • a vállalatcsoport tagjainak bemutatása konszolidációs körök szerint, ezen belül a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások kiemelt bemutatása.

1803

5.0 EGYENLEGEGYEZTETÉS A MÁV Zrt. összevont (konszolidált) éves beszámolójába teljeskörűen bevont vállalatoknak havonta el kell végezniük az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését. 5.1 Az egyenlegegyeztetés alapelvei Az egyenlegegyeztetés során felmerülő eltérések minimalizálása érdekében az alábbi elveket kell betartani: • „Kibocsátó diktál” elv: ez azt jelenti, hogy amennyiben vitatott egy adott teljesítmény beállíthatósága a beszámolóba, és a kibocsátó a számlát kibocsátotta, a befogadónak is be kell állítania. Ugyanakkor a teljesség elve is érvényben van, amit azt jelenti, hogy amennyiben a befogadó oldalon megfelelő információ áll rendelkezésre egy költség vagy ráfordítás beállításához, azt akkor is mindkét oldalon be kell állítani a beszámolóba, ha a kiszámlázása még nem történt meg. • Az egységes számviteli politika mintaszabályzat 4.3 pontjának megfelelően a havi zárás keretében kötelező az elhatárolásokat könyvelni. • Ha a fogadó fél elhatárolta a költséget, akkor a kibocsátó félnek is el kell határolnia az ennek megfelelő – még ki nem számlázott – a bevételt, illetve ha a kibocsátó fél elhatárolta a bevételt, akkor a fogadó félnek is el kell határolnia a költséget és a két fél csak egyező összeget határolhat el. • Tekintettel arra, hogy a kiszámlázott teljesítmények korábban elismert teljesítményeken nyugodnak, a számlák igazolása nem hátráltathatja, hogy a számla bekönyvelésre kerüljön. Amennyiben a kibocsátó fél számláját a fogadó fél valamilyen okból kifolyólag nem tudta számlaként könyvelni (pl. számla nem érkezett meg időben), abban az esetben az összeget elhatárolásként kell könyvelnie. Ha a kiszámlázott teljesítést a befogadó vitatja, úgy a könyvelést helyesbítő számla alapján kell javítani. 5.2 Az egyenlegegyeztetés folyamata • A tartósan adott kölcsönt, az előleget, a követelést, illetve a bevételt elszámoló félnek a legutolsó számla kiállítását követően elektronikus formában azonnal meg kell küldenie partnerének az elszámolt bevételt, valamint a fordulónapon fennálló követelés állományt alátámasztó, számlaszintű, MVER jogcímet is tartalmazó tételes analitikát a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal. • A bevételt elszámoló félnek a főkönyvi zárást követően azonnal meg kell küldenie partnere számára az időbeli elhatárolásokról készített, MVER jogcímet is tartalmazó analitikát elektronikus formában, a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal.

1804


• A tartósan adott kölcsönt, az előleget, a követelést, az aktív időbeli elhatárolást, valamint a bevételt elszámoló félnek az MVER tábláinak küldő oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie. • A kötelezettséget, a passzív időbeli elhatárolást, valamint a költséget és ráfordítást (esetleg eszközt) elszámoló félnek az MVER tábláinak fogadó oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie. • Amennyiben az MVER E1 tábláiban az „egyeztetett adatok eltérése/nem indokolt eltérések” oszlop valamely sora nullától eltérő értéket mutat, illetve amennyiben az MVER E2 tábláiban az „egyeztetett adatok eltérése” oszlop valamely sorában (kivéve indokolt eltérés sorok) nem nulla szerepel, a két félnek fel kell vennie egymással a kapcsolatot és az érintett számviteli vezetőknek (szükség esetén az üzleti terület felelős vezetőjével együttműködve) meg kell állapodniuk a helyes összegről. • A küldő és fogadó fél által teljes körűen kitöltött egyenlegegyeztető táblákat a számviteli/gazdasági vezetőknek (akik jóváhagyó jogosultsággal rendelkeznek) az MVER rendszerben jóvá kell hagyniuk. Az egyenlegegyeztetés során feltárt eltéréseket és hibákat havi egyeztetés esetén a következő havi kezelésben, negyedéves, illetve éves egyeztetésnél a „B” napon, könyvelni kell. 5.3 Egyenlegegyeztető megbeszélés Amennyiben a negyedéves, illetve éves egyenlegegyeztetés során olyan eltérés merül fel, amelynek esetében az érintett felek nem tudnak megállapodni a helyes összegről, illetve amelynek indoklása az MVER rendszerben nem megfelelő, egyenlegegyeztető megbeszélést kell tartani. A megbeszélés egy olyan munkaértekezlet, melynek kizárólag akkor lesz vége, ha a főkönyvek közötti összes eltérés esetében sikerül megállapodni a helyes összegről, valamint a szükséges könyvelési tételekről „tartozik-követel” szinten. A konszolidációs megbeszélésre minden érintett Társaság képviselőjének magával kell hoznia a jóváhagyott, MVER rendszerből kinyomtatott egyenlegegyeztető tábláit, valamint a megbeszélésre gondoskodnia kell arról, hogy az egyeztetés érdemben megtörténhessen és a megjelölt napon fejeződjön be. A konszolidációs megbeszélésen meghatározott könyvelési tételeket minden Társaságnak még adott havi kezelésben („B” napon) könyvelnie kell.

30. szám

5.4 Egyenlegegyeztetési határidők Az egyenlegegyeztetés során betartandó határidőket a jelen Szabályzat mellékletét képező „Számviteli politika” mintaszabályzat 4.4. pontja részletesen tartalmazza. 6.0 HIVATKOZÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 6.1 Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelről. 6.2 Megszüntetések A szabályzat megjelenésével a 17/2009. (MÁV Ért. 7.) VIG. sz. utasítás hatályát veszti. 7.0 HATÁLYBA LÉPÉS A szabályzatban foglaltak a MÁV Zrt-vel érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozásokra a MÁV Zrt. Igazgatósága általi elfogadása napjától kötelező érvényűek. Az utasítás hatálybalépését követő két héten belül a Portfóliókezelési Igazgatóság gondoskodik a teljeskörüen bevont leányvállalatok felé történő alapítói határozatok kiadásáról. 8.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A vállalatcsoport éves zárási folyamatának kulcsdátumai 2. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport számviteli politikája (mintaszabályzat) 3. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport értékelési szabályzata (mintaszabályzat) Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

1. számú melléklet A VÁLLALATCSOPORT ZÁRÁSI FOLYAMATÁNAK KULCSDÁTUMAI A vállalatcsoport havi, negyedéves és éves zárási kulcsdátumait a jelen szabályzat 2. sz. mellékletét képező Számviteli Politika Mintaszabályzat tartalmazza.

30. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 2. sz. mellékllet MINTASZABÁLYZAT

…….. számú utasítás Társaság neve Számviteli Politikájáról MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Sorszám (változat) módosítás)

Módosítás leírása

MódoMódosí- Jóváhasítás totta gyó dátuma

Készítette:

…………………

Jóváhagyó:

…………………..

1805

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.) 3.2. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3. §. (3) 5.): 3.3. Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek 3.4. Kapcsolt fél 3.5. További fogalmak 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 4.2. Számviteli és belső elszámolási rend 4.3. Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése 4.4. Az éves beszámoló elkészítésének, valamint a negyedéves és havi zárások menete, határidői 4.5. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei 4.6. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása 4.6.1. Eszközök 4.6.1.1. Befektetett eszközök 4.6.1.1.1. Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása 4.6.1.1.2. Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása 4.6.1.1.3. Beruházások és felújítások 4.6.1.1.4. Befektetett pénzügyi eszközök 4.6.1.2. Forgóeszközök 4.6.1.2.1. Készletek 4.6.1.2.2. Követelések 4.6.1.2.3. Fedezeti ügyletek 4.6.1.2.4. Értékpapírok 4.6.1.2.5. Pénzeszközök 4.6.1.3. Aktív időbeli elhatárolások 4.6.2. Források 4.6.2.1. Saját tőke 4.6.2.2. Céltartalék 4.6.2.3. Kötelezettségek 4.6.2.4. Passzív időbeli elhatárolások 4.7. Az eredménykimutatás 4.7.1. Értékesítés árbevétele és bevételek 4.7.2. Költségek és ráfordítások 4.7.3. Egyedi elszámolási típusok 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások 5.2. Megszüntetések 6. HATÁLYBALÉPÉS 7. MELLÉKLET

1806


1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 2000. évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A társaság neve, mint a MÁV Csoport konszolidált beszámolójába teljes körűen bevont társaság a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA A Számviteli Politikája hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: a társaságon belüli felelős vezető. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A Sztv. által előírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a Társaság a következő minősítéseket határozza meg: 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összegét minden esetben jelentősnek minősítjük / jelentősnek tekintjük, ha az meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy az 500 millió Ft-ot. GIR- t használó társaságnál a fenti bekezdés helyett az alábbi alkalmazandó: Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) a következő esetekben minősítjük jelentősnek: Számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’):

30. szám

1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: • Amennyiben a teljesítés évében a tételt számla hiányában időbelileg elhatároltuk, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal eltér, ebből a szempontból egy tétel alatt egy számla teljes nettó értékét értjük. Azon tételek esetében, ahol az eltérés kevesebb mint 10%, de abszolút értékben meghaladja az 50 M Ft-ot, az eltérést jelentős összegű hibának tekintjük. • Amennyiben a tétel a teljesítés évére vonatkozóan nem került időbelileg elhatárolásra és az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft, ebből a szempontból egy tétel, illetve a hiba nagysága alatt a könyvelt számla teljes nettó értékét értjük. 2. Készletek esetén: • Amennyiben a készlet beszerzést beérkezett nem számlázott tételként könyveltük a teljesítés évében, az előző évet érintően feltárt hibát (dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges érték különbözetét) nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. • Amennyiben a készlet beszerzést a teljesítés évében nem könyveltük beérkezett nem számlázott tételként, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. 3. Tárgyi eszközök esetén: a.) Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): • amennyiben a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként könyveltük, az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott eszköz vonatkozásában meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. • ha a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként nem könyveltük, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Nem számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt – nem számlához kapcsolódó – hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Jellemző tételek (teljes körű felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódó egyéb tranzakciók esetében az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. A jellemző tranzakciók az alábbiak: • aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, • értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás,

30. szám


• leírási kulcs módosítás, • és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, c.) Fizetendő késedelmi kamat, kártérítés, bírság, stb. d.) APEH revízió megállapításai. A tárgyévre vonatkozó elhatárolt prémium esetében a végleges – határozat szerinti – összeg és a kalkulált – elhatárolt – összeg közötti hibát nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett bemutatjuk. 3.2. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3. §. (3) 5.): A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal nő vagy csökken. 3.3. Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Aktiváláskor maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően tovább hasznosítható (más által). Az így meghatározott maradványértéket akkor tekintjük jelentősnek, ha az meghaladja az aktivált bruttó érték 10 százalékát. Egyéb esetekben a maradványértéket nem tekintjük jelentősnek. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egye-

1807

dileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 50%-kal módosítja. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet a társaság saját döntése szerint minősítheti jelentősnek. A kötelezettségek, követelések, devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam-különbözetet, függetlenül annak nagyságától mindig jelentősnek tekintjük. GIR- t alkalmazó társaságnál kötelező tartalom: A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’) aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások esetében – jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően – csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli – szerződés szerinti számlázási – időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. 3.4. Kapcsolt fél A társaság szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv-ben foglalt definíció szerint az anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak (továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások) minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (a felső vezetés tagjainak pontos megnevezése az adott társaságnál), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük.

1808


Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a (a társaság gazdálkodásának sajátosságai alapján meghatározott,.) értéket. A minősítés szempontjából a társaság és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek öszszehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5. További fogalmak Az adott társaságnál alkalmazott számviteli módszerek szempontjából fontos további fogalmak megadása. A Számviteli Politikában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A társaság megnevezése (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió / ezer forintban tartalmazza. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év február 8., a MÁV Zrt. és a MÁVSTART Zrt. esetében február 15. Ez az időpont biztosítja a Sztv-ben előírt előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A) A Társaság a mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban, további tagolás nélkül készíti. Vagy, B) A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk:

30. szám

a. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” megnevezésű sorra. b. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Műszaki berendezések, gépek, járművek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek” megnevezésű sorra. c. A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruházások, felújítások” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások” megnevezésű sorra. d. A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség” megnevezésű sorra. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 §-ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg: Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentést is a társaság képviseletére jogosult személy írja alá. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell – a társaság tárgyévi teljesítményeiről, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi – és ahol szükséges – naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, – információt a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következő év(ek)re, – a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, – a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat),

30. szám


– a foglalkoztatáspolitikára, jövedelempolitikára vonatkozó információkat, – a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatásával (számszerűsítve is) is. A beszámoló egyes részei elkészítéséért felelős szervezetek, személyek megnevezése.

1809

mert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolásánál alkalmazott számviteli információs rendszer legfontosabb sajátosságainak összefoglalása. A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra.

Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy (pontos megnevezés) írja alá.

A számlarend keretében: • az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, • a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák.

A beszámolási kötelezettséghez tartozó egyedi sajátosságok (pl. számviteli elkülönítési kötelezettség)

A számviteli folyamatok sajátosságainak bemutatása.

A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. További szervezetek megnevezése, ahova a beszámolót vagy annak egy részét a társaság köteles megküldeni. Amennyiben a megküldésre vonatkozóan a fentitől eltérő határidő van, annak meghatározása. 4.2. Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendő alábbi szabályzatok tartalmazzák: Az értékelésit, pénzkezelési, leltározási, önköltségszámítási stb. szabályzatok meghatározása.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány stb.. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint minden más gazdasági műveletről, eseményről készült bizonylatok adatait legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. 4.3. Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése

A Társaság a MÁV Zrt által készített konszolidált beszámolóba teljes körűen bevonásra kerül, ezért a MÁV Zrt által kiadott konszolidációs szabályzat előírásai hatálya alá tartozik. A MÁV Zrt. felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól mindazon, a vállalatcsoporthoz tartozó leányvállalatoknak, akik egyébként anyavállalatnak minősülnek vállalatcsoporton belül rész-konszolidált beszámoló összeállítására lennének kötelezettek.

A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése, valamint a vállalatcsoport összevont beszámolóinak alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. Az évközi könyvviteli zárlatoknál, a folyamatos könyvelésen túl – az alábbiakban előírt körben –biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését.

A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megis-

Kizárólag az év végi zárás alkalmával kell végezni a következő feladatokat: • a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítása és leltár alapján történő elszámolása, • a tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelése, • a jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre képzendő céltartalék képzés,

1810


• jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét mérleg és eredménykimutatás külön oszlopába.. Az éves zárás további feladatai a társaságra jellemző egyedi sajátosságok szerint. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl – a következő feladatokat is el kell elvégezni: • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok – értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, • a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása, • céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, • a tárgynegyedév nem számlázott árbevételeinek, valamint igénybe vett, de még nem számlázott (nem könyvelt) szolgáltatásai költségének évközi időbeli elhatárolása, • a tárgyévre jóváhagyott prémiumok időarányos részének elhatárolása, • a tárgyidőszakra vonatkozó aktív és passzív kamatok elhatárolása, A negyedéves zárás további feladatai a társaságra jellemző egyedi sajátosságok szerint. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást kell készíteni. A zárási munkák részét képezi az időszak könyvvizsgálatában való részvétel.(Kivéve MÁV Ingatlankezelő Kft., valamint MÁV KFV Kft.). A negyedéves beszámolók előírásainak végrehajtási szabályai az adott társaságnál. A társaság által készítendő negyedéves beszámolók és a készítésért felelős szervezetek meghatározása. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, a havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, • a kimenő számlák kiállítását, • az adott és kapott előlegek elszámolását, • a banki és pénztári tételek könyvelését, • a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, • a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, • a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását,

30. szám

• a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, • az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), • a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, • a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, • a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, • a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), • a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, • a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, • az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, • a vasútközi elszámolások tárgyidőszakot érintő költségeinek és bevételeinek elhatárolását, • az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek, prémiumok) tárgyhót érintő összegeinek feloldását • az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését, • a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok között a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetése. A havi zárás további feladatai a társaságra jellemző egyedi sajátosságok szerint. A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről legkésőbb a tárgyhót követő 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon időszakos elszámolású teljesítményeket, melyeket elszámolása ennél később történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi időbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevő számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen. A havi zárások után, legkésőbb a tárgyhót követő 14. munkanapon főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. 4.4. Az éves beszámoló elkészítésének, valamint a negyedéves és havi zárások menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

30. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Feladat

1811 MÁV Zrt és a MÁVSTART Zrt

További leányvállalatok

Január 15. Január 20.






Január 31. Január 31. Február 4.

Január 31. Január 31. Február 4.

Február 5.

Február 5.

Február 8.

Február 8.

Február 10. Február 15. Február 22. – Március 13. Március 1. Március 21.

Február 10. Február 8. Február 15. – Március 6. Február 22. Március 21.

Kimenő számlák kibocsátása • teljeskörűen bevont társaságok felé • teljeskörűen be nem vont társaságok felé • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák • (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és időszaki forgalom) megküldése (időbeli elhatárolások és kiemelt tételek nélkül) Bejövő számlák befogadása • teljeskörűen bevont társaságoktól • teljeskörűen be nem vont társaságoktól • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák • (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén Vevő-szállító analitikák zárása A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése A konszolidációs egyeztetéshez az időbeli elhatárolások, valamint a kiemelt tételek analitikájának megküldése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Számviteli információs rendszer zárása („A” nap) Könyvvizsgálat Kiegészítő melléklet összeállítása Végleges éves beszámoló (fizetendő osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése

A beszámoló készítéséhez kapcsolódó egyéb belső határidők is meghatározhatók. A negyedéves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő: Feladat

Kimenő számlák kibocsátása • teljeskörűen bevont társaságok felé • teljeskörűen be nem vont társaságok felé • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák • (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és időszaki forgalom) megküldése (időbeli elhatárolás nélkül) Bejövő számlák befogadása • teljeskörűen bevont társaságoktól • teljeskörűen be nem vont társaságoktól • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák • (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése („A” nap)

Határidő (A negyedévet követő)

7. munkanap

8. munkanap 8. munkanap

12. munkanap

1812


30. szám Határidő (A negyedévet követő)

Feladat

A konszolidációs egyeztetéshez az időbeli elhatárolások analitikájának megküldése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Számviteli információs rendszer zárása („B nap”) Végleges negyedéves beszámoló elkészítése

13. munkanap 17. munkanap 19. munkanap 21. munkanap 22. munkanap

A beszámoló készítéséhez kapcsolódó egyéb belső határidők is meghatározhatók. A havi főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő: Határidő (A hónapot követő)

Feladat

Kimenő számlák kibocsátása • teljeskörűen bevont társaságok felé • teljeskörűen be nem vont társaságok felé • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák • (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és időszaki forgalom) megküldése (időbeli elhatárolás nélkül) Bejövő számlák befogadása • teljeskörűen bevont társaságoktól • teljeskörűen be nem vont társaságoktól • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák • (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése („A” nap) A konszolidációs egyeztetéshez az időbeli elhatárolások analitikájának megküldése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása

7. munkanap

8. munkanap 8. munkanap

12. munkanap 13. munkanap 23. munkanap 25. munkanap

A beszámoló készítéséhez kapcsolódó egyéb belső határidők is meghatározhatók. 4.5. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan, a mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértését segíti. A kiegészítő mellékletet a melléklet szerinti egységes szerkezetben, az ott előírt fejezetek és táblázatok értelemszerű kitöltésével kell elkészíteni.

A felsorolt tartalmi követelmények kötelező jellegűek, de ettől bővebb tartalom a társaság gazdálkodása sajátosságainak függvényében meghatározható, például: – az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, – az állami eszközök forrásának és állományváltozásának jogcímenkénti alakulása; – éves felügyeleti jelentés stb. Az előírt táblázatok kitöltését csak akkor lehet elhagyni, ha abban semmilyen adat nem kerülne feltüntetésre, de erre a tényre egyértelműen utalni kell.

30. szám


1813

4.6. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása

értékek között kell kimutatni. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki.

Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza.

Az immateriális javak nyilvántartásának egyedi, az adott társaságra jellemző szabályai.

4.6.1. Eszközök Az eszközök között kell kimutatni a társaság rendelkezésére, használatára bocsátott, a működést szolgáló: • befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, • a forgóeszközöket, továbbá • az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a törvényi rendelkezés ill. felhatalmazás alapján vagyonkezelésbe vett állami, önkormányzati vagyonba tartozó eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások is. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a társaság tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. A társaság tulajdonában illetve kezelésében lévő eszközök nyilvántartásának sajátosságai. 4.6.1.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé – a Sztv. 24. §.-a szerint – azokat az eszközöket soroljuk, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A Társaság Sztv. 57 § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él. 4.6.1.1.1. Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni

4.6.1.1.2. Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a társaság tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére, felújítására (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: • a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket. • üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök, A tárgyi eszközök állomány számviteli nyilvántartásának további alapelvei és sajátosságai. 4.6.1.1.3. Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának részletes meghatározása és egyedi nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. 4.6.1.1.4. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a társaság azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásának sajátosságai a társaságnál. A Társaság a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza.

1814


4.6.1.2. Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni. 4.6.1.2.1. Készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). A készletek nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. 4.6.1.2.2. Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamint a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A vevőkövetelések közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten, az egyéb követelések között kell nyilvántartani. A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni).

30. szám

A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. A teljesítést megelőzően pénzügyileg rendezett összegeket a kapott előlegek között mutatjuk ki. A követelések csoportosítása, az egyes csoportok nyilvántartási szabályai a társaság gazdálkodásának és számviteli információs rendszere sajátosságainak figyelembe vételével. 4.6.1.2.3. Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt; b) cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is;

30. szám


c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; A társaság által kötött fedezeti ügyletek formái és az elszámolás alapelvei. A pénzügyi instrumentumok esetében a Társaság a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.6.1.2.4. Értékpapírok A forgatási célból, illetve átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell kimutatni. Az értékpapírok nyilvántartásának további sajátosságai a társaságnál. 4.6.1.2.5. Pénzeszközök A pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban kell kimutatni. A társaság pénzgazdálkodásának sajátosságai: – bankszámlák típusai – HUF és deviza alapú bankszámlák nyilvántartásának sajátosságai – bankszámlaforgalom elszámolásának alapelvei. A. készpénzbevételek kezelésére fenntartott pénztárak. A pénztári bevételek elszámolásának alapelvei. 4.6.1.3. Aktív időbeli elhatárolások A társaságnál az aktív időbeli elhatárolásként elszámolandó tranzakciók csoportosítása, az elszámolás alapszabályainak valamint a kapcsolódó nyilvántartások meghatározása. A beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek nem realizált árfolyamvesztéségének elszámolására vonatkozó szabályok.

1815

4.6.2. Források 4.6.2.1. Saját tőke A saját tőke a társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A saját tőke egyes elemeinek elszámolási szabályai, sajátosságai a társaságnál. 4.6.2.2. Céltartalék Céltartalék képzés várható kötelezettségekre: A Sztv. 41.§.(1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére, • a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre, • a környezetvédelmi kötelezettségekre, • a függő kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség, • a lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre, • a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, • … (a társaság sajátosságainak megfelelően a felsorolás bővítendő) A társaság sajátosságainak megfelelő egyedi szabályok Céltartalék képzés jövőbeni költségekre: A Sztv. 41.§ (2) bekezdése alapján céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A jövőbeni költségekre egyedi mérlegelés alapján képzünk céltartalékot. A társaság sajátosságainak megfelelő egyedi szabályok. (döntési mechanizmus leírása: javaslattétel, döntés, véleményezés)

1816


Egyéb céltartalék képzés: A beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek nem realizált árfolyamvesztéségének elszámolására vonatkozó előírások. A céltartalék képzésénél figyelembe vett kockázati tényezőket bekövetkezésükkor a jellegüknek megfelelő költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejűleg.

30. szám

kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

4.6.2.3. Kötelezettségek A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint állami vagyon részét képező eszköz kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: a) hosszú lejáratúak, b) rövid lejáratúak és c) hátrasoroltak. Hosszú lejáratú kötelezettségek: A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. A hosszú lejáratú kötelezettségek csoportosítása és az egyes csoportok elszámolási és nyilvántartási szabálya. (pl. állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek). Rövid lejáratú kötelezettségek: A rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek csoportosítása, elszámolási és nyilvántartási szabályai a társaságnál. Hátrasorolt kötelezettségek: Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott

Függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételként szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek, valamint a fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. 4.6.2.4. Passzív időbeli elhatárolások A társaságnál a passzív időbeli elhatárolásként elszámolandó tranzakciók csoportosítása, az elszámolás alapszabályainak valamint a kapcsolódó nyilvántartások meghatározása. 4.7. Az eredménykimutatás 4.7.1. Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Export árbevételként mutatjuk ki a vásárolt és saját termelésű készletek külföldi vevőnek külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek külföldön végzett szolgáltatásnyújtás értékét, függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik.

30. szám


Bevételt csökkentő tételek: • Visszatérítésként, illetve számlareklamációként számoljuk el a Sztv. 73. § (2) c pontjának megfelelően a teljesítés időpontjában a vevő által elfogadott, – reklamáció során – utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét, illetve a számlakorrekcióval kapcsolatos reklamációk értékét. • Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (Sztv. 73. § (1)). • Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Bevételt növelő tételek (Sztv. 73. § (3)): • Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készletek értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). Az árbevételek csoportosítása és az egyes csoportokhoz kapcsolódó elszámolási és nyilvántartási szabályok.

1817

Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek csoportosítása és az egyes elszámolási és nyilvántartási szabályai. A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. 4.7.2. Költségek és ráfordítások A költségek és ráfordítások elszámolásának szabályai és sajátosságai a társaságnál, a költségek és ráfordítások főbb csoportjaira külön-külön meghatározva. 4.7.3. Egyedi elszámolási típusok A társaságnál létező egyedi elszámolási típusok szabályainak összefoglalása. (pl. nemzetközi leszámolás, belső elszámolás stb.) 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelről.

Egyéb bevételek: minden olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Minden káreseménnyel kapcsolatos bevételt, kötbért, késedelmi kamatot az egyéb bevételek között kell elszámolni. Egyéb bevételként kell elszámolni az értékvesztések visszaírását is, a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése kivételével. Egyéb bevételként számoljuk el a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. Az egyéb bevételek csoportosítása és az egyes csoportok elszámolási és nyilvántartási szabályai.

5.2. Megszüntetések Jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően hatályos számviteli politika hatálytalanítása. 6. HATÁLYBALÉPÉS A szabályzat rendelkezéseit először a 2010. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni. 7. MELLÉKLET Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének egységes szerkezete és adattartalma.

1818

A MÁV Zrt. Értesítője KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET MINTA

TARTALOMJEGYZÉK I ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK I.1 A vállalkozás bemutatása I.2 A Társaság által alkalmazott Számviteli Politika I.3 A Számviteli Politika tárgyévi módosítása I.4 A társaság által alkalmazott értékelési eljárások I.5 A társaság tevékenységét érintő főbb változások a tárgyévben II SPECIFIKUS KIEGÉSZÍTÉSEK II.1 Mérleghez kapcsolódó kiegészítések II.1.1 Befektetett eszközök II.1.1.1 Immateriális javak állományváltozása II.1.1.2 Tárgyi eszközök állományváltozása II.1.1.3 Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévő, de a társaság mérlegében kimutatott eszközök II.1.1.4 Beruházások alakulása II.1.1.5 A tárgyévi értékcsökkenés elszámolásának hatása II.1.1.6 Térítés nélküli átadás-átvétel II.1.1.7 A Társaság befektetéseinek bemutatása II.1.1.8 A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének bemutatása II.1.2 Forgóeszközök II.1.2.1 A készletek bemutatása II.1.2.2 Követelések bemutatása II.1.2.2.1 Követelések és kötelezettségek mérlegsorok közötti átrendezése II.1.2.2.2 Követelések és értékvesztésük bemutatása II.1.2.2.3 Devizás követelések bemutatása devizanemenkénti bontásban II.1.2.3 Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása II.1.2.4 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben II.1.3 Aktív időbeli elhatárolások II.1.4 Saját tőke II.1.4.1 A saját tőke mérlegadatainak alakulása II.1.4.2 A saját tőke változás jogcím szerinti bemutatása II.1.5 Céltartalékok II.1.5.1 Céltartalék a várható kötelezettségekre II.1.5.2 Céltartalék a jövőbeni költségekre II.1.5.3 Egyéb céltartalék II.1.5.3.1 Árfolyamveszteségre képzett céltartalék II.1.5.3.2 Egyéb címen képzett céltartalék II.1.5.4 A tárgyévi évi mérleg szerinti céltartalék alakulása II.1.6 Kötelezettségek II.1.6.1 Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása II.1.6.2 Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása II.1.6.2.1 Hosszú lejáratú hitelek II.1.6.2.2 Pénzügyi lízing kötelezettség II.1.6.2.3 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II.1.6.2.4 Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása II.1.6.3 Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása

30. szám

30. szám


1819

II.1.6.3.1 Rövid lejáratú hitelek II.1.6.3.2 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek II.1.6.3.3 Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása II.1.6.4 Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben II.1.6.5 Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme II.1.6.6 Fedezeti ügyletek II.1.6.7 Készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések II.1.6.8 Zálogjog kötelezettségek bemutatása II.1.6.9 Mérlegen kívüli kötelezettségek II.1.6.10 Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme II.1.6.11 A társaság, mint bérbevevő, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása II.1.7 Passzív időbeli elhatárolások II.2 Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések II.2.1 Értékesítés nettó árbevétele II.2.1.1 Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban II.2.1.2 Az exportárbevétel és az import alakulása II.2.2 Költségek költségnemenkénti részletezése II.2.2.1 Anyagjellegű ráfordítások II.2.2.2 Személyi jellegű ráfordítások II.2.2.3 Értékcsökkenési leírás II.2.2.4 Egyéb bevételek II.2.2.5 Egyéb ráfordítások II.2.3 Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása II.2.3.1 Pénzügyi műveletek bevételei II.2.3.2 Pénzügyi műveletek ráfordításai II.2.3.3 Rendkívüli bevételek II.2.3.4 Rendkívüli ráfordítások II.2.4 Bevételek és ráfordítások kapcsolt vállalkozással szemben II.3 Valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet bemutatása II.3.1 Az eszközök értékének és összetételének alakulása II.3.1.1 Befektetett eszközök aránya II.3.1.2 Tárgyi eszközök fedezettsége II.3.1.3 Befektetett eszközök fedezettsége II.3.1.4 A forgóeszközök befektetett eszközökhöz viszonyított aránya II.3.2 A források értékének és összetételének alakulása II.3.2.1 Tőkeerősség mutató II.3.2.2 Tőkefeszültség mutató II.3.2.3 Eladósodottság foka II.3.2.4 Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya II.3.2.5 Saját tőke növekedésének aránya II.3.2.6 Befektetett eszközök fedezete II.3.2.7 Jövedelmezőségi mutatók II.3.3 Pénzügyi helyzet vizsgálata II.3.3.1 Forgótőke és likviditás II.3.3.2 Cash-Flow kimutatás II.3.4 Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása III TÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉSEK III.1 Környezetvédelem III.1.1 Környezetvédelmi kötelezettségek III.1.2 A környezetvédelmet szolgáló tárgyi eszközök III.1.3 A hulladékok értékének és mennyiségének alakulása

1820


30. szám

III.2 Kutatás, kísérleti fejlesztés III.3 Kapott támogatások III.4 A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma, bérköltsége, személyi jellegű kifizetése III.5 A vezető tisztségviselőkkel, valamint az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaival kapcsolatos kiegészítések III.5.1 A vezető tisztségviselők, valamint az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak tárgyévi járandósága III.5.2 A vezető tisztségviselők, valamint az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek, kölcsönök, illetve a nevükben vállalt garanciák bemutatása III.5.3 A társaság korábbi tisztségviselőivel, valamint igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség bemutatása III.6 A Társaság befektetéseinek bemutatása III.7 A kapcsolt felekkel folytatott nem szokásos piaci körülmények között megvalósult, lényeges ügyletek bemutatása III.8 A társaság részvényeinek bemutatása III.9 A Társasági adó számításánál figyelembe vett adóalap módosító tételek IV TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

30. szám


1821

1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK 1.1. A vállalkozás bemutatása • A Társaság alapítása, rövid bemutatása • A Társaság képviseletére jogosult személy • A könyvvezetésért és a beszámoló-készítésért felelős személy adatai • Az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) neve és lakóhelye • A Társaság könyvvizsgálója • A Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díj bemutatása, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve. • A Társaság cégneve • A Társaság idegen nyelvű elnevezései • A Társaság rövidített cégneve • A Társaság rövidített cégneve idegen nyelven • A Társaság székhelye • A Társaság internetes honlapja • A Társaság alapítója • A Társaság tulajdonosa(i) • A társaságot az összevont (konszolidált) beszámolójába bevonó társaság neve • A Társaság alaptőkéje • A Társaság o Cégjegyzék száma o Adószáma o Statisztikai számjele • A Társaság főtevékenysége 1.2. A Társaság által alkalmazott Számviteli Politika 1.3. A Számviteli Politika tárgyévi módosítása 1.4. A társaság által alkalmazott értékelési eljárások 1.5. A társaság tevékenységét érintő főbb változások a tárgyévben

1822


30. szám

2. SPECIFIKUS KIEGÉSZÍTÉSEK 2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések 2.1.1. Befektetett eszközök 2.1.1.1. Immateriális javak állományváltozása adatok E/M Ft-ban AlapításKísérleti átszervezés fejlesztés aktivált aktivált értéke értéke

MEGNEVEZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Bruttó érték nyitó állománya Beszerzés-felújítás (aktiválás) Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba vitt Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Átsorolás (megbontás, összevezetés) Bruttó érték záró állománya Értékcsökkenés nyitó állománya

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Tárgyévi tervszerinti leírás Előző évi tervszerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba vitt Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Átsorolás (megbontás, összevezetés) Értékcsökkenés záró állománya

Vagyoni értékű jogok

Szellemi termékek

Immateriá- ImmateriáÜzleti vagy lis javakra lis javak Összesen adott értékhecégérték előlegek lyesbítése

28. Nyitó állomány nettó értéke 29. Záró állomány nettó értéke

1. Táblázat: Immateriális javak állományának tárgyévi változásai

30. szám


1823

2.1.1.2. Tárgyi eszközök állományváltozása adatok E/M Ft-ban

MEGNEVEZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Bruttó érték nyitó állománya Tárgyévi beszerzés (beruházás, felújítás) Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Aktiválás tárgyévi beszerzésből Aktiválás előző évi beszerzésből Átsorolás Bruttó érték záró állománya Értékcsökkenés nyitó állománya

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Tárgyévi tervszerinti leírás Előző évi tervszerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Átsorolás Értékcsökkenés záró állománya

Ingatlanok Műszaki Egyéb Tárgyi Beruházá- Beruházáés a berendezé- berendezé- Tenyészáleszközök sok, sokra adott kapcsolódó sek, gépek, sek, értékhelatok felújítások előlegek vagyoni járművek felszerelélyesbítése é tékű k

2. Táblázat: Tárgyi eszközök állományának tárgyévi változásai

Összesen

1824


30. szám

2.1.1.3. Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévő, de a társaság mérlegében kimutatott eszközök adatok E/M Ft-ban Ingatlanok és a Műszaki Egyéb berendezékapcsolódó Beruházá-sok, berendezé-sek, sek, felszerelévagyoni értékű felújítások gépek, járművek sek, járművek jogok

MEGNEVEZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Bruttó érték nyitó állománya Tárgyévi beszerzés (beruházás, felújítás) Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés, részselejt Hiány Megsemmisülés Aktiválás tárgyévi beszerzésből Aktiválás előző évi beszerzésből Átsorolás Bruttó érték záró állománya Értékcsökkenés nyitó állománya

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Tárgyévi tervszerinti leírás Előző évi tervszerinti leírás Tárgyévi terven felüli leírás Terven felüli écs. visszaírása Térítés nélk.átvétel Leltári többlet Térítés nélk.átadás Társaságba apportálás Értékesítés Selejtezés Hiány Megsemmisülés Átsorolás Értékcsökkenés záró állománya

Összesen

3. Táblázat: Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévő eszközök 2.1.1.4. Beruházások alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Folyamatban lévő beruházás Előző év

Tárgyév

Nyitó Tárgyévi ráfordítás Aktiválás Terven felüli écs. Egyéb növekedés Egyéb csökkenés Záró

4. Táblázat: Beruházások alakulása

30. szám


1825

2.1.1.5. A tárgyévi értékcsökkenés elszámolásának hatása adatok E/M Ft-ban Értékcsökkenés Bruttó érték

Megnevezés

Terv szerinti

Földterület Ingatlanok (földterület nélk.) Gépek, berendezések Egyéb gépek, berendezések Beruházások Tárgyi eszközök összesen: Immateriális javak Mindösszesen:

Terven felüli

SZT. szerint összesen

TA. szerinti

X

X

X

X

5. Táblázat: Immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenése 2.1.1.6. Térítés nélküli átadás-átvétel adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Átadás

Átvétel Eredményhatás

Immateriális javak Tárgyi eszközök Beuházások Összesen:

6. Táblázat: Térítés nélküli eszközátadásű 2.1.1.7. A Társaság befektetéseinek bemutatása adatok E/M Ft-ban A befektetések könyv szerinti értékének Megnevezés

Nyitó értéke

Növekedése

Csökkenése

Záró értéke

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat Konszolidációban társultként kezelt leányvállalat Társult vállalkozások Egyéb vállalkozások Összesen:

7. Táblázat: A Társaság befektetéseinek könyvszerinti értéke kategóriánként

1826


30. szám

2.1.1.8. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének bemutatása adatok E/M Ft-ban Értékvesztés Megnevezés

Nyitó értéke

Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Záró értéke növekedése csökkenése visszaírása

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Összesen:

8. Táblázat: A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése 2.1.2. Forgóeszközök 2.1.2.1. A készletek bemutatása adatok E/M Ft-ban Készlet

Anyagok

Befejezetlen termelés és félkésztermékek

Növendék-, hízó- és egyéb állatok

Késztermékek

Nyitó készlet bruttó értéke Vásárlás Térítés nélküli átvétel Apport Átsorolás Készletre vétel Többlet Egyéb növekedés Felhasználás (elszámolás költségként) Átsorolás Értékesítés Térítés nélküli átadás Apportba adás Selejtezés Hiány Egyéb csökkenés Záró készlet bruttó értéke Nyitó értékvesztés Tárgyévi értékvesztés Készletcsökkenés miatti kivezetés Értékvesztés visszaírás Záró értékvesztés Nyitó nettó érték Záró nettó érték

9. Táblázat: Készletek bemutatása

Áruk

Készletekre adott előlegek

30. szám


1827

2.1.2.2. Követelések bemutatása 2.1.2.2.1. Követelések és kötelezettségek mérlegsorok közötti átrendezése 2.1.2.2.2. Követelések és értékvesztésük bemutatása adatok E/M Ft-ban Követelések bruttó értéke

Megnevezés

Nem lejárt

1-90 nap

91-180 nap

181365 nap

365 napon túl

Követelések értékvesztése

Összesen

ÉrtékveszNyitó tés érték kivezetés

Tárgyévi értékvesztés

LeértéÉrtékkelt követe- vesz-tés visszalésre írás befolyt összeg

Záró érték

Követelés könyv szerinti értéke

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ebből: konszolidációba teljeskörűen bevont anya- és leányvállalat konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat társult vállalkozás Egyéb követelések Követelések összesen:

10. Táblázat: Követelések és értékvesztésük bemutatása 2.1.2.2.3. Devizás követelések bemutatása devizanemenkénti bontásban Devizanemenkénti bontás

Követelés összege devizában

Árfolyam (Devizanem/HUF)

Követelés összege E/M Ft-ban

Év végén elszámolt árfolyamkülönbözet (előjelhelyesen)

EUR USD CHF SKK Egyéb Összesen

11. Táblázat: Devizás követelések bemutatása 2.1.2.3. Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása adatok E/M Ft-ban Értékvesztés Megnevezés

Nyitó értéke

Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Záró értéke növekedése csökkenése visszaírása

Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Összesen:

12. Táblázat: Az értékpapírok értékvesztése

1828


30. szám

2.1.2.4. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Anyavállalat

Konszolidációba Konszolidációba teljeskörűen equity módszerrel bevont bevont leányvállalat leányvállalat

Társult vállalkozás

Összesen

Immateriális javakra adott előlegek Beruházásokra adott előlegek Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Készletekre adott előlegek Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Összesen:

13. Táblázat: Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 2.1.3. Aktív időbeli elhatárolások adatok E/M Ft-ban Megnevezezés Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Bevételek aktív időbeli elhatárolása összesen: Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása összesen: Halasztott ráfordítások

Halasztott ráfordítások összesen: Összesen:

14. Táblázat: Aktív időbeli elhatárolások alakulása

Előző év

Tárgyév

30. szám


1829

2.1.4. Saját tőke 2.1.4.1. A saját tőke mérlegadatainak alakulása adatok E/M Ft-ban Jegyzett tőke

Megnevezés

Tőke tartalék

Eredmény Lekötött tartalék tartalék

Mérleg szerinti eredmény

Értékelési tartalék

Saját tőke

Tárgyévi nyitó egyenleg Jegyzett tőke csökkentése Jegyzett tőke emelése Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék képzése Nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék feloldása Lekötött tartalék feloldása a kísérleti fejlesztés tárgyévi értékcsökkenésével megegyező összegben Pótbefizetés Előző évek eredménye, középső oszlop Tárgyévi mérlegszerinti eredmény

Tárgyévi záró egyenleg

15. Táblázat: A saját tőke mérlegadatainak alakulása 2.1.4.2. A saját tőke változás jogcím szerinti bemutatása 2.1.5. Céltartalékok • A céltartalék képzés elvei 2.1.5.1. Céltartalék a várható kötelezettségekre adatok E/M Ft-ban Kötelezettségekre képzett céltartalék

Nyitó állomány

Tárgyévi feloldás

Tárgyévi képzés

Összesen: ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett:

16. Táblázat: Várható kötelezettségre képzett céltartalék

Záró állomány

1830


30. szám

2.1.5.2. Céltartalék a jövőbeni költségekre adatok E/M Ft-ban Jövőbeni költségre képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

17. Táblázat: Jövőbeni költségekre képzett céltartalék 2.1.5.3. Egyéb céltartalék 2.1.5.3.1. Árfolyamveszteségre képzett céltartalék adatok E/M Ft-ban Hitel Megnevezése

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

18. Táblázat: Árfolyamveszteségre képzett céltartalék 2.1.5.3.2. Egyéb címen képzett céltartalék adatok E/M Ft-ban Egyéb címen képzett céltartalék

Nyitó állomány


Tárgyévi képzés

Záró állomány

Összesen:

19. Táblázat: Egyéb címen képzett céltartalék 2.1.5.4. A tárgyévi évi mérleg szerinti céltartalék alakulása adatok E/M Ft-ban Céltartalék a várható kötelezettségekre

Megnevezés

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Egyéb céltartalék

Céltartalékok nyitó állománya Tárgyévi feloldás Tárgyévi képzés Céltartalékok záró állománya

20. Táblázat: Céltartalék állományának alakulása

Összesen

30. szám


1831

2.1.6. Kötelezettségek 2.1.6.1. Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása 2.1.6.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása 2.1.6.2.1. Hosszú lejáratú hitelek

A hitel megnevezése

Állami Hitelszerződés kezességösszege HitelszerzőDevizavállalás (E/M eredeti dés lejárata nem (korm. hat. devizanemben) sz.) Beruházási hitelek

Hitelszerződés kelte

Fennálló hitelállomány (2007.12.31) Dev.

E/M Ft

Beruházási hitelek összesen: Működési hitelek

Működési hitelek összesen: Mindösszesen:

A hitelek táblázatban szereplő összegéből

E/M Ft-ot a rövid lejáratú hitelek között mutattunk be a mérlegben.

21. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hitelállománya adatok E/M Ft-ban A hitel megnevezése

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Beruházási hitelek

Működési hitelek

Összesen

22. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hiteleinek törlesztési üteme

2014. és utána

Összesen

1832


30. szám

2.1.6.2.2. Pénzügyi lízing kötelezettség

Lízing kötelezettség

Pénznem M EUR M Ft

2009. év

2010. év

2011. év

Összesen

23. Táblázat: Lízing kötelezettség (kamat nélkül) 2.1.6.2.3. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek • Tulajdonosi kölcsön • Befizetett, de be nem jegyzett tőke • Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévő eszközök forrása • Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség 2.1.6.2.4. Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása Devizanemenkénti bontás

Ebből éven Ebből éven Kötelezettség Árfolyam Kötelezettség Év végén elszámot belül esedékes belül esedékes összege (Devizanem összege E/M árfolyamkülönbözet összeg összeg E/M Ftdevizában /HUF) Ft-ban (előjelhelyesen) devizában ban

EUR USD CHF SKK Egyéb Összesen:

24. Táblázat: Hosszú lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása 2.1.6.3. Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása 2.1.6.3.1. Rövid lejáratú hitelek 2.1.6.3.2. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összesen

25. Táblázat: Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele 2.1.6.3.3. Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása Devizanemenkénti bontás

Kötelezettség összege devizában

Árfolyam Kötelezettség (Devizanem/H összege E/M FtUF) ban

Év végén elszámot árfolyamkülönbözet (előjelhelyesen)

EUR USD CHF SKK Egyéb Összesen:

26. Táblázat: Rövid lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása

30. szám


1833

2.1.6.4. Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Anyavállalat



Összesen

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Összesen:

27. Táblázat: Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2.1.6.5. Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme adatok E/M Ft-ban Hitel

2009.

2010.

2011.

2012.

2013. és utána

Összesen

Összesen

28. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött beruházási hitelek felvételi üteme adatok E/M Ft-ban Hitel

2009.

2010.

2011.

2012.

2013. és utána

Összesen

Összesen:

29. Táblázat: Beruházási hitelek törlesztési üteme 2.1.6.6. Fedezeti ügyletek 2.1.6.7. Készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések adatok E/M Ft-ban KedvezményeKezesség zett társaság Hitelező neve, szerződés száma kezdete neve

Kezesség lejárata

Szerződés értéke

2007.12.31én fennálló kezességvállalás értéke

Fennálló kezesség összesen::

30. Táblázat: A fordulónapon fennálló készfizető kezességvállalási szerződések

1834


30. szám adatok E/M Ft-ban

Kedvezményezett társaság neve

Garancia típusa

Szerződő

Garancia kezdete

Garancia vége

Garancia összege

Bankgarancia vállalások

Vállalt bankgaranciák összesen: Jóteljesítési garanciák

Jóteljesítési garanciák összesen: Garanciavállalások mindösszesen:

31. Táblázat: A fordulónapon fennálló garanciavállalási szerződések 2.1.6.8. Zálogjog kötelezettségek bemutatása 2.1.6.9. Mérlegen kívüli kötelezettségek 2.1.6.10. Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme adatok EM Ft-ban A hitel megnevezése

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014. és utána

Összesen

Mindösszesen:

32. Táblázat: Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme 2.1.6.11. A társaság, mint bérbevevő, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása adatok E/M Ft-ban

Szerződő partner (bérbeadó)

Szerződés tárgya

Szerződés kelte

Szerződés lejárata

Szerződés összge

Összesen:

33. Táblázat: A fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések

A fordulónapig el nem számolt összeg

30. szám


1835

2.1.7. Passzív időbeli elhatárolások adatok E/M Ft-ban Megnevezezés

Előző év

Tárgyév

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

Bevételek passzív időbeli elhatárolása összesen: Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása összesen: Halasztott bevételek

Halasztott bevételek összesen: Összesen:

34. Táblázat: Passzív időbeli elhatárolások alakulása 2.2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 2.2.1. Értékesítés nettó árbevétele 2.2.1.1. Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban adatok E/M Ft-ban Értékesítés nettó árbevétele Tevékenység megnevezése

Előző év

Tárgyév

Összesen:

35. Táblázat: Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenként

1836


30. szám

2.2.1.2. Az exportárbevétel és az import alakulása adatok E/M Ft-ban Előző év Tárgyév SzolgálSzolgálSzolgálSzolgálExport Termék Import Export Termék Import tatás tatás tatás tatás Összesen import Összesen Összesen import Összesen export import export import EU tagországok

Ország

EU tagorsz. össz.: Nem EU tagországok

NEM EU tagországok össz.: Mindösszesen:

36. Táblázat: Az export és import alakulása 2.2.2. Költségek költségnemenkénti részletezése adatok M Ft-ban Előző év Megoszlás Összeg (% )

Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások összesen: Személyi jellegű ráfordítások összesen: Értékcsökkenési leírás összesen: Összesen:

37. Táblázat: Ráfordítások alakulása

Tárgyév Megoszlás Összeg (% )

30. szám


1837

2.2.2.1. Anyagjellegű ráfordítások adatok E/M Ft-ban

Előző év

Megnevezés

Megoszlás az előző évi összes ktg. (% )-ában

Tárgyév

Megoszlás a tárgyévi összes ktg. (% )-ában

Anyagköltség

Anyagk öltség összesen: Igénybe vett szolgáltatások értéke

Igénybe vett szolgáltatások érték e összesen: Egyéb szolgáltatások értéke

Egyéb szolgáltatások érték e összesen: Eladott áruk beszerzési érték e Eladott (k özvetített) szolgáltatások érték e Anyagjellegű ráfordítások összesen:

38. Táblázat: Anyagjellegű ráfordítások 2.2.2.2. Személyi jellegű ráfordítások adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Előző év


Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások összesen:

39. Táblázat: Személyi jellegű ráfordítások

Tárgyév


1838


30. szám

2.2.2.3. Értékcsökkenési leírás adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Előző év


Tárgyév


Immateriális javak értékcsökkenési leírása Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása Értékcsökkenési leírás összesen:

40. Táblázat: Értékcsökkenési leírás 2.2.2.4. Egyéb bevételek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele Tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének visszaírása Készletek, követelések értékvesztésének visszaírása Káreseményekkel kapcsolatos bevételek Kapott késedelmi kamat Kapott kötbér Képzett céltartalék feloldása Ebből: Várható kötelezettségekre képzett céltartalék feloldása Jövőbeni költségekre képzett céltartalék feloldása Nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék feloldása Egyéb céltartalék feloldása Értékesített vevőkövetelések bevétele Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások, juttatások

Összesen:

41. Táblázat: Egyéb bevételek

Megoszlás (% )

Tárgyév

Megoszlás (% )

30. szám


1839

2.2.2.5. Egyéb ráfordítások adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Megoszlás (% )

Tárgyév

Értékesített tárgyi eszközök , beruházások, immateriális javak ráfordításai Selejtezett tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak ráfordításai Hiányzó tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök, beruházások, immateriális javak terven felüli értékcsökkenése Készletek, követelések értékvesztése Készletek hiánya, selejtezése Behajthatatlan követelések leírt összege Káreseményekkel kapcsolatos veszteségek Fizetett késedelmi kamat Kártérítések Önellenörzési pótlék Adók és adójellegű tételek Bírság, kötbér Céltartalék képzés Ebből: Céltartalék képzés a várható kötelezettségekre Céltartalék képzés a jövőbeni költségekre Céltartalék képzés a nem realizált árfolyamveszteségre Egyéb céltartalék képzés

Összesen:

42. Táblázat: Egyéb ráfordítások 2.2.3. Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása 2.2.3.1. Pénzügyi műveletek bevételei adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: Cash-pool számla kapott kamata Egyéb hitelintézettől kapott kamat Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamnyereség Határidős ügyeletek árfolyamnyeresége Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamnyereség Összesen:

43. Táblázat: Pénzügyi műveletek bevételei

Tárgyév

Megoszlás (% )

1840


30. szám

2.2.3.2. Pénzügyi műveletek ráfordításai adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Megoszlás (% )

Előző év

Tárgyév

Megoszlás (% )

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: Hitelintézetnek fizetett kamat Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamveszteség Határidős ügyeletek árfolyamvesztesége Követelések, kötelezettségek év végi átértékelése miatti árfolyamveszteség Összesen:

44. Táblázat: Pénzügyi műveletek ráfordításai 2.2.3.3. Rendkívüli bevételek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Tárgyév

Megoszlás (% )

Társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződés szerinti érétke Térítés nélkül átvett, többletként fellelt eszközök miatt elszámolt bevétel Egyéb rendkívüli bevételek Ebből: Költségvetési juttatás igénybevétele PHARE segély igénybevétele Véglegesen kapott pénzeszköz Elengedett tartozások

Összesen:

45. Táblázat: Rendkívüli bevételek 2.2.3.4. Rendkívüli ráfordítások adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Megoszlás (% )

Társaságba bevitt vagyontárgyak könyv szerinti értke Térítés nélkül átadott vagyontárgyakkal kapcsolatban elszámolt ráfordítások Egyéb rendkívüli ráfordítások Ebből: Dolgozók lakás vásárlásához véglegesen adott támogatás Követelések elengedése Véglegesen átadott pénzeszközök

Összesen:

46. Táblázat: Rendkívüli ráfordítások

Tárgyév

Megoszlás (% )

30. szám


1841

2.2.4. Bevételek és ráfordítások kapcsolt vállalkozással szemben adatok E/M Ft-ban

Megnevezés

Anyavállalat



Bevételek Értékesítés nettó árbervétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Bevételek összesen: Ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Ráfordítások összesen:

47. Táblázat: Bevételek és ráfordítások a kapcsolt vállalkozásokkal szemben 2.3. Valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet bemutatása 2.3.1. Az eszközök értékének és összetételének alakulása 2.3.1.1. Befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök =

=

% (bázis %)

=

% (bázis %)

=

% (bázis %)

Összes eszköz 2.3.1.2. Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke = Saját tárgyi eszközök 2.3.1.3. Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke = Saját befektetett eszközök

2.3.1.4. A forgóeszközök befektetett eszközökhöz viszonyított aránya Forgóeszközök =

=

% (bázis %)

Befektetett eszközök 2.3.2. A források értékének és összetételének alakulása 2.3.2.1. Tőkeerősség mutató Saját tőke = Összes forrás

=

% (bázis %)

Összesen

1842


30. szám

2.3.2.2. Tőkefeszültség mutató Idegen tőke =

=

% (bázis %)

=

% (bázis %)

=

% (bázis %)

Saját tőke 2.3.2.3. Eladósodottság foka Idegen tőke = Összes eszköz 2.3.2.4. Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya Hosszú lej. köt. = Hosszú lej. köt + Saját tőke 2.3.2.5. Saját tőke növekedésének aránya Saját tőke =

= % (bázis %)

Jegyzett tőke 2.3.2.6. Befektetett eszközök fedezete Saját tőke =

= % (bázis %)

Befektetett eszközök 2.3.2.7. Jövedelmezőségi mutatók EBITDA = Üzleti eredmény + értékcsökkenés = EBITDA = EBITDA ráta = Értékesítés nettó árbevétele

+

= E/M Ft (bázis E/M Ft) =

Üzleti eredmény Működési ráta = = Értékesítés nettó árbevétele

= % (bázis %)

2.3.3. Pénzügyi helyzet vizsgálata 2.3.3.1. Forgótőke és likviditás Nettó forgótőke Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek = = E/M Ft (bázis E/M Ft)

–

=

Likviditási ráta Forgóeszközök = Rövid lejáratú kötelezettségek

% (bázis %)

=

% (bázis %)

30. szám


Likviditási gyorsráta Forgóeszközök – Készletek = Rövid lejáratú kötelezettségek

=

Készpénz likviditási ráta Pénzeszközök = Rövid lejáratú kötelezettségek

1843

% (bázis %)

= % (bázis %)

2.3.3.2. Cash-Flow kimutatás adatok E/M Ft-ban sorsz.

Megnevezés Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash-flow, 1-14. sorok)

I. 1.

1/a 2. 3. 3/a. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. II. 14. 15. 15/b. 15/c. 16. III. 17. 18. 19.

20. 21. 22. 23. 24. 25.

26. 27. IV.

Adózás előtti eredmény ± ebből: bevételként elszámolt véglegesen kapott pénzeszköz ráfordításként elszámolt végleges pénzeszköz átadás kapott osztalék Előző évek eredménye Elszámolt terv szerinti amortizáció + Elszámolt értékvesztés + Elszámolt értékvesztés visszaírása Céltartalék állomány változása ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± Passzív időbeli elhatárolások változása ± Vevőkövetelés változása ± Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± Aktív időbeli elhatárolások változása ± Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetendő osztalék, részesedésBefektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (15-18. sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása + Befektetett pénzügyi eszközök állományváltozása Beruházásra adott előlegek változása ± Kapott osztalék + Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash-flow, 19-28. sorok) Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) + Kötvénykibocsátás bevétele + Hitel és kölcsön felvétele + ebből: rövid lejáratú hitel és kölcsön forduló napi átértékelés vesztesége Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök változása Véglegesen kapott pénzeszköz + Tőkeváltozás ebből: előző évek eredménye Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetés Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése ebből: rövid lejáratú hitel és kölcsön forduló napi átértékelés nyeresége Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, ill. egyéb hosszú lejáratú kötelezettség változása Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

48. Táblázat: Cash-flow kimutatás

Előző év

Tárgyév

1844


30. szám

2.3.4. Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása adatok E Ft-ban Sor

A tétel megnevezése

.01.

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

.02.

I. IMMATERIÁLIS JAVAK

.03

Alapítás-átszervezés aktívált értéke

.04

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

.05

Vagyoni értékű jogok

.06

Szellemi termékek

.07

Üzleti vagy cégérték

.08

Immateriális javakra adott előlegek

.09

Immateriális javak értékhelyesbítése

.10

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

.12

Műszaki berendezések, gépek, járművek

.13

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

.14

Tenyészállatok

.15

Beruházások

.16

Beruházásokra adott előlegek

.17

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

.20

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

.21

Egyéb tartós részesedés

.22

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

.23

Egyéb tartósan adott kölcsön

.24

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok B. Forgóeszk özök

.27

I. KÉSZLETEK

.28

Anyagok

.29

Befejezetlen termelés és félkész termékek

.30

Növendék-, hízó és egyéb állatok

.31

Késztermékek

.32

Áruk

.34

Készletekre adott előlegek Követelések áruszállításból és szolgáltatásból

.36

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

.37

Követelések egyéb réstesedési viszonyban lévő v.

.38

Váltókövetelések

.40

Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK

.41

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

.42

Egyéb részesedés

.43

Saját részvények, saját üzletrészek

.44

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

.45

IV. PÉNZESZKÖZÖK

.46

Pénztár, csekkek

.47

Bankbetétek

.48

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

.49

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

.50

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

.51 .52

2005

II. KÖVETELÉSEK

.35

.39

2004

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

.26

.33

2003

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZK.

.19

.25

2002

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

.11

.18

2001

Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZ.

49. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek mérlegének eszköz oldala

2006

2007

Összesen

30. szám


1845 adatok E Ft-ban

Sor .53


2001

.54

I. JEGYZETT TŐKE

.55

ebből: visszavásárolt tul. részesedés névértéken

.56

II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETT TŐKE (-)

.57

III. TŐKETARTALÉK

.58

IV. EREDMÉNYTARTALÉK

.59

V. LEKÖTÖTT TARTALÉK

.60

VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

.61 .62

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövöbeni költségekre F. KÖTELEZETTSÉGEK (67.+71.+80. sor)

.67

I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

.68

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll. szemben

.69

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb r. váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyé gazd. szemben Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

.73

Átváltoztatható kötvények

.74

Tartozások kötvény kibocsátásból

.75

Beruházási és fejlesztési hitelek

.76

Egyéb hosszúlejáratú hitelek

.77

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással sz.

.78

Tartós kötelezettségek egyéb vállalkozással sz.

.80

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

.81

Rövid lejáratú kölcsönök

.82

ebből: átváltoztatható kötvények

.83

Rövid lejáratú hitelek

.84

Vevőtől kapott előlegek

.85

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

.86

Váltótartozások

.87

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll.szemb.

.88

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész. váll.szemb.

.89

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

.90

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

.91

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

.92

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhat.

.93 .94

2006

II. HOSSZÚLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

.72

.79

2005

3. Egyéb céltartalék

.66

.71

2004

VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

.64

.70

2003

E. Céltartalék ok (63.+…65.)

.63 .65

2002

D. Saját tők e (54.+…61.)

Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZ.

50. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek mérlegének forrás oldala

2007

Összesen

1846


30. szám adatok E Ft-ban

Sor .01. .02. I. .03. .04. II III.


2001

2002

2003

2004

2005

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Érték esítés nettó árbevétele (01.+02.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktívált értéke Ak tivált saját teljesítmények érték e (-+03.+04.) Egyéb bevételek ebből visszaírt értékvesztés (962)

.05.

Anyagköltség

.06.

Igénybe vett szolgáltatások értéke

.07.

Egyéb szolgáltatások értéke

.08.

Eladott áruk beszerzési értéke

.09. IV. .10.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.) Bérköltség

.11.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

.12.

Bérjárulékok

V. VI. VII.

Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.) Érték csök k enés Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés (862)

A. .13.

ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+-II+III-IV-V-VI-VII) Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.14.

Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.15.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.16.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellgű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

.17. VIII. .18.

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

.19.

Fiztendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

.20..

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

.21. IX.

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.+-20.+21.)

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÓI EREDMÉNY (+-A+-B)

X. XI.

Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+-C+-D)

XII. F. .22. .23. G.

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY (+-E-XIII) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-F+22.-23.)

51. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek eredménykimutatása

2006

2007

Összesen

30. szám


1847

3. TÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 3.1. Környezetvédelem 3.1.1. Környezetvédelmi kötelezettségek adatok E/M Ft-ban Nyitó állomány

Megnevezés

Záró állomány

Növekedés Csökkenés

Lekötött tartalék Céltartalék

52. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos lekötött tartalék és céltartalék alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Környezetvédelmi költségek

53. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos költésgek 3.1.2. A környezetvédelmet szolgáló tárgyi eszközök adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Nyitó állomány

Tárgyévi növekedés

Tárgyévi csökkenés

Záró állomány

Tárgyi eszközök bruttó értéke Tárgyi eszközök értékcsökkenése Tárgyi eszközök nettó értéke Befejezetlen beruházások Összesen:

54. Táblázat: A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása 3.1.3. A hulladékok értékének és mennyiségének alakulása • A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása adatok E/M Ft-ban EWC kód

Megnevezés

Nyitó érték



Záró érték

Összesen

55. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása • A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása adatok kg-ban EWC kód

Megnevezés

Nyitó mennyiség



Záró érték mennyiség

Összesen

56. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása

1848


30. szám

3.2. Kutatás, kísérleti fejlesztés adatok E/M Ft-ban Megnevezés K+F tevékenység költsége Ebből: Saját részre végzett aktiválandó K+F Saját részre végzett, tárgyévi költségként elszámolt K+F Más vállalkozó részére végzett K+F Műszaki fejlesztés egyéb közvetett költségei Ebből: Műszaki fejlesztés szervezési, szerkesztési és vizsgálati díj Műszaki információ, műszaki propaganda, termelés-szervezés Tipizálás, szabványosítás, ipari formatervezés Műszaki fejlesztést szolgáló pályázat Aktiválásra nem kerülő, ill. nem hasznosított találmány Aktiválásra nem kerülő, ill. hasznosított újítás Aktiválásra nem kerülő, ill. hasznosított egyéb szellemi alkotás

Előző év

Tárgyév

Összesen:

57. Táblázat: K+F költségek alakulása adatok E/M Ft-ban Megnevezés Bruttó érték Értékcsökkenési leírás Nettó érték Befejezetlen K+F Összesen:

Nyitó

Növekedés

Csökkenés

Záró

58. Táblázat: K+F tevékenység aktivált értéke 3.3. Kapott támogatások adatok E/M Ft-ban Megnevezés Fogyasztói árkiegészítés Jövedéki adó visszatérítés Beruházási támogatás Termelési támogatás (közszolgáltatás költségtérítése) Személyszállítási bevételkiesést pótló támogatás (BEB) Rendkívüli károk (árvíz, belvíz) NFI támogatás nyelvi képzésre Munkaügyi központokból kapott támogatás Létszámcsökkentésre kapott támogatás Egyéb támogatás Összesen:

Előző év

59. Táblázat: Tárgyévben elszámolt támogatások

Tárgyév

30. szám


1849 adatok E/M Ft-ban

Személyszállítási árkiegészítés kedvezmény fajtánként 50%-os 67,5%-os 90%-os Tanulók kedvezménye 70 (65) éven felüliek kedvezménye Összesen:

Előző év

Tárgyév

60. Táblázat: Fogyasztói árkiegészítés felhasználása 3.4. A foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma, bérköltsége, személyi jellegű kifizetése Előző év Megnevezés

Átlagos statisztikai létszám

Megoszlás (%)

Tárgyév Átlagos statisztikai létszám

Megoszlás (%)

Fizikaiak Szellemiek Állományon kívüliek Összesen:

61. Táblázat: A társaság által foglalkoztatottak létszáma adatok E/M Ft-ban Előző év Megnevezés

Személyi jellegű BérjáruléBérköltség egyéb kok kifizetések

Tárgyév

Megoszlás Összesen Bérköltség (%)

Személyi jellegű Bérjáruléegyéb kok kifizetések

Összesen

Megoszlás (%)

Fizikaiak Szellemiek Állományon kívüliek Összesen:

62. Táblázat: Személyi jellegű ráfordítások alakulása 3.5. A vezető tisztségviselőkkel, valamint az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaival kapcsolatos kiegészítések 3.5.1. A vezető tisztségviselők, valamint az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak tárgyévi járandósága adatok E Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév

Vezető tisztségviselők Igazgatóság Felügyelő Bizottság Összesen:

63. Táblázat: Tárgyévi járandóságok

1850


30. szám

3.5.2. A vezető tisztségviselők, valamint az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek, kölcsönök, illetve a nevükben vállalt garanciák bemutatása adatok E Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév


64. Táblázat: Folyósított előlegek, kölcsönök • Kamat és egyéb lényeges feltételek bemutatása (Számviteli törvény 89§(4)-e szerint) 3.5.3. A társaság korábbi tisztségviselőivel, valamint igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség bemutatása adatok E Ft-ban Megnevezés

Előző év

Tárgyév


65. Táblázat: Nyugdíjfizetési kötelezettség 3.6. A Társaság befektetéseinek bemutatása adatok Ft-ban Társ asági kód

Név

Tulajdoni Alapítás/meg hányad Ir.szám szerzés ideje (% )

Székhely

Cím

2008.12.31-i Jegyzett tőke

2008.12.31-i Tartalékok

2008.12.31-i Mérleg szerinti eredmény

2008.12.31-i Saját 2008.01.01-i tőke Nyilvántartott tőke

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat összesen: Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat

Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat összesen: Társult vállalkozások

Társult vállalkozások összesen: Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások összesen Összesen:

66. Táblázat: A társaság részesedéseinek bemutatása és nyitó állománya

2008.01.01-i Halmozott értékvesztés

2008.01.01-i Nyilvántartott érték

30. szám


1851 adatok Ft-ban

Társ asági kód

Név

Törzstőke emelés, tőkejuttatás

Alapítás

Vásárlás

Tőkeleszállítás

Értékesítés

Felszámolás miatti kivezetés

Apportálás miatti kivezetés

2008. év végi árfolyamkül.

2008.12.31. Nyilvántartott tőke

Tárgyévi értékvesztés

Értékvesztés visszaírás

2008.12.31.Értékesítés 2008.12.31i Felszámolá ,apportálás i 2008. évi s miatti Halmozott miatti Nyilvántart O sztalék kivezetés értékveszt kivezetés ott érték és

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat

Konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalat összesen: Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat

Konszolidációban equity módszerrel kezelt leányvállalat Társult vállalkozások

Társult vállalkozások összesen: Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások összesen Összesen:

67. Táblázat: A társaság részesedéseinek tárgyévi változásai 3.7. A kapcsolt felekkel folytatott nem szokásos piaci körülmények között megvalósult, lényeges ügyletek bemutatása 3.8. A társaság részvényeinek bemutatása 3.9. A Társasági adó számításánál figyelembe vett adóalap módosító tételek adatok E/M Ft-ban Megnevezés

Növelő tételek

Csökkentő tételek

Céltartalék miatti korrekció Értékcsökkenés miatti korrekció Kapott osztalék Adóhiány, bírság, büntetés Követelések értékvesztése / értékvesztés visszaírás Elengedett követelések Kapcsolt vállalkozások kamat különbözete Visszafizetési kötelezettség nélkül adott/kapott támogatás, juttatás végleges pénzeszköz átadás/átvétel, térítés nélküli eszköz átadás/átvétel Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított ráfordítás/bevétel Szakképző tanuló foglalkoztatása Szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása ill. munkanélküli fogl. Kutatás-kísérleti fejlesztés Kapcsolt váll. között a piaci ártól eltérő ár alkalmazása Adomány

Összesen:

68. Táblázat: Társasági adóalap módosító tételek

Adóalap változás

1852


4. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Táblázat: Immateriális javak állományának tárgyévi változásai 2. Táblázat: Tárgyi eszközök állományának tárgyévi változásai 3. Táblázat: Kincstári, illetve önkormányzati tulajdonban lévő eszközök 4. Táblázat: Beruházások alakulása 5. Táblázat: Immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenése 6. Táblázat: Térítés nélküli eszközátadásű 7. Táblázat: A Társaság befektetéseinek könyvszerinti értéke kategóriánként 8. Táblázat: A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése 9. Táblázat: Készletek bemutatása 10. Táblázat: Követelések és értékvesztésük bemutatása 11. Táblázat: Devizás követelések bemutatása 12. Táblázat: Az értékpapírok értékvesztése 13. Táblázat: Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 14. Táblázat: Aktív időbeli elhatárolások alakulása 15. Táblázat: A saját tőke mérlegadatainak alakulása 16. Táblázat: Várható kötelezettségre képzett céltartalék 17. Táblázat: Jövőbeni költségekre képzett céltartalék 18. Táblázat: Árfolyamveszteségre képzett céltartalék 19. Táblázat: Egyéb címen képzett céltartalék 20. Táblázat: Céltartalék állományának alakulása 21. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hitelállománya 22. Táblázat: A Társaság hosszú lejáratú hiteleinek törlesztési üteme 24. Táblázat: Hosszú lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása 25. Táblázat: Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele 26. Táblázat: Rövid lejáratú devizás kötelezettségek bemutatása 27. Táblázat: Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 28. Táblázat: Tárgyév végéig megkötött beruházási hitelek felvételi üteme 29. Táblázat: Beruházási hitelek törlesztési üteme 30. Táblázat: A fordulónapon fennálló készfizető kezességvállalási szerződések 31. Táblázat: A fordulónapon fennálló garanciavállalási szerződések 32. Táblázat: Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme 33. Táblázat: A fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések 34. Táblázat: Passzív időbeli elhatárolások alakulása 35. Táblázat: Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenként 37. Táblázat: Ráfordítások alakulása 38. Táblázat: Anyagjellegű ráfordítások 39. Táblázat: Személyi jellegű ráfordítások 40. Táblázat: Értékcsökkenési leírás 41. Táblázat: Egyéb bevételek 42. Táblázat: Egyéb ráfordítások 43. Táblázat: Pénzügyi műveletek bevételei 44. Táblázat: Pénzügyi műveletek ráfordításai 45. Táblázat: Rendkívüli bevételek 46. Táblázat: Rendkívüli ráfordítások 47. Táblázat: Bevételek és ráfordítások a kapcsolt vállalkozásokkal szemben 48. Táblázat: Cash-flow kimutatás 49. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek mérlegének eszköz oldala 51. Táblázat: Az előző éveket érintő tételek eredménykimutatása 53. Táblázat: Környezetvédelemmel kapcsolatos költésgek 54. Táblázat: A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása 55. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok értékének alakulása 56. Táblázat: A veszélyes és környezetre káros hulladékok mennyiségének alakulása 57. Táblázat: K+F költségek alakulása 59. Táblázat: Tárgyévben elszámolt támogatások 60. Táblázat: Fogyasztói árkiegészítés felhasználása

30. szám

30. szám


61. Táblázat: A társaság által foglalkoztatottak létszáma 62. Táblázat: Személyi jellegű ráfordítások alakulása 63. Táblázat: Tárgyévi járandóságok 64. Táblázat: Folyósított előlegek, kölcsönök 66. Táblázat: A társaság részesedéseinek bemutatása és nyitó állománya 67. Táblázat: A társaság részesedéseinek tárgyévi változásai 68. Táblázat: Társasági adóalap módosító tételek

1853

1854

A MÁV Zrt. Értesítője 3. sz. melléklet MINTASZABÁLYZAT …….. számú utasítás Társaság neve Értékelési Szabályzatáról MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE

Sorszám (változat) módosítás)

Módosítás leírása

MódoMódosí- Jóváhasítás totta gyó dátuma

Készítette:

…………………..

Jóváhagyó:

…………………..

30. szám

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam 3.2. További fogalmak: 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek 4.2. Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1. Beszerzési érték meghatározása 4.2.1.2. Maradványérték 4.2.1.3. Az értékcsökkenés meghatározása 4.2.1.4. Beruházások 4.2.1.5. Beruházásra adott előlegek 4.2.2. Befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1. Részesedések 4.2.2.2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 4.2.2.3. Adott kölcsönök 4.3. Forgóeszközök 4.3.1. Készletek 4.3.2. Követelések 4.3.3. Fedezeti ügyletek értékelése 4.3.4. Értékpapírok 4.3.5. Pénzeszközök 4.3.5.1. Valutapénztár 4.3.5.2. Deviza-betétszámla 4.4. Aktív és passzív időbeli elhatárolások 4.5. Kötelezettségek 4.5.1. Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése 4.5.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások 5.2. Megszüntetések 6. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A számviteli politika keretében elkészítendő értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevő értékelési előírásokat rögzítse és azok végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. Az Értékelési Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: a társaságon belüli felelős vezető.

30. szám


3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a Társaság a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2. További fogalmak: Az adott társaságnál alkalmazott értékelési módszerek szempontjából fontos egyedi fogalmak megadása. Az Értékelési Szabályzatában használt további fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek Az eszközök és források értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban a következő alapelveket kell alkalmazni: • A vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, • Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, • Az értékelést egyedileg kell végezni, • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Negyedéves mérlegkészítéskor az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő, mely a társaság leltározási szabályzata alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk.

1855

A Sztv. értelmében és a Társaság Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2. Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1. Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a társaság alkalmazza / nem alkalmazza. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték.

1856


A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig felmerült árfolyam különbözete – függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség – a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető. A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A vagyonkezelésbe vett, bérbe adott és bérbe vett eszközök nyilvántartásának egyedi szabályai. 4.2.1.2. Maradványérték Maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően még tovább hasznosítható. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk. 4.2.1.3. Az értékcsökkenés meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó érték alapján, havi gyakorisággal történik.

30. szám

GIR-t alkalmazó társaságoknál kötelező tartalom: „A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évente (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100).” Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévő hasznos élettartamnak megfelelő lineáris leírási kulccsal írunk le. Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben megvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Földterületre, műemléki védettségű ingatlanokra, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk. A társaság által alkalmazott leírási kulcsok és a Társasági adó szerinti értékcsökkenés közötti eltérés kezelése és nyilvántartása. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: • ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, vagy használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a

30. szám


várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A viszszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. Eszközök selejtezése A selejtezésre vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. 4.2.1.4. Beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az aktivált tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a selejtezés, részselejtezés a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően kivezetésre kerül. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett.

1857

4.2.1.5. Beruházásra adott előlegek Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére (beruházásokra, felújításokra) adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – öszszegben mutatjuk ki. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítése bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve átértékelés után mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. 4.2.2. Befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1. Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A társaság által alapított gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értékét számoljuk el. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélése, illetve annak tartós tendenciája; • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész;

1858


• a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. Az értékvesztés meghatározására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör. Amennyiben a mérlegkészítéskor ismert piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a viszszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további működéséből eredő veszteségek miatti tőkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínű, hogy ezen tőkepótlásból eredő részesedés növekmény után értékvesztést kell elszámolni, a részesedés értékét meghaladó mértékben céltartalékot képzünk. 4.2.2.2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat öszszegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok értékvesztése elszámolására vonatkozó eljárásrend és döntési hatáskör.

30. szám

Ha az értékpapír mérlegkészítéskor ismert piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3. Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik. A külföldi pénzértékben adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelés (Sztv. 60. § (2)) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni.

30. szám


4.3. Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készletek bekerülési értékét a Sztv. 47-51.§-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket módosítjuk. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készletérték szerint korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. A társaság által nyilvántartott fő készletcsoportok és azok értékelésének jellemzői. A beszerzéskor azonnal költségként elszámolandó készletcsoportok meghatározása. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni a készletek értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. Az értékvesztés meghatározásának alapelvei és a kapcsolódó döntési jogkörök meghatározása.

1859

Azon anyagkészleteket, amelyeket a társaság tevékenységéhez felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. A selejtezés eljárásrendje és a kapcsolódó döntési jogkörök meghatározása. A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2. Követelések A termék értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: a) részesedéi viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevőkövetelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, • 100%-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak,

1860


• 50%-os mértékű követelést számolunk el a 180 napon túl lejárt követelésekre, amely nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. • A 180 napon belüli követelések értékvesztésének elszámolására vonatkozó egyedi szabályok a társaság saját döntése alapján. c) egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. A vevőkövetelések minősítésének eljárásrendje és a kapcsolódó döntési hatáskörök. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A követelések behajthatatlanná minősítésének eljárásrendje és a kapcsolódó döntési hatáskörök. Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: • Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. • Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, az az év végi átértékelése előtt történik. Az értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti, az értékvesztés elszámoláskori nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni. • Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni.

30. szám

4.3.3. Fedezeti ügyletek értékelése A társaság fedezeti politikájának alapelvei (ha vannak ilyen ügyletei). A fedezeti ügyletek elszámolása és az ügyletek hatékonysága mérésének módszertana. (A fedezeti ügyletek értékelésével kapcsolatban a MÁV Zrt. Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztálya szükség esetén segítséget nyújt.) 4.3.4. Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A társaság nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegben az értékpapírokat a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.3.5. Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a pénztárakban lévő készpénz, valamint a csekkek értékét vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján.

30. szám


A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatjuk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő öszszeg szerinti értékben. A társaság nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/AF §-a szerinti valós értéken történő értékelést. 4.3.5.1. Valutapénztár A bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni. A valutapénztár működtetője a a pénztár nyitása előtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznap alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A mérlegben a valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. A valutapénztári tranzakciók elszámolásának további szabályai 4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik.

1861

• Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyamveszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során a nyilvántartott devizaegyenleg átértékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.4. Aktív és passzív időbeli elhatárolások Aktív és passzív időbeli elhatárolásokat egyedi értékelés alapján, könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. 4.5. Kötelezettségek 4.5.1. Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú forintkötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt öszszegben mutatjuk ki. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó hivatalos MNB devizaárfolyamon

1862


átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2. Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hiteleket, az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére

30. szám

felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások 2000. évi C. törvény a számvitelről 5.2. Megszüntetések Jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően hatályos értékelési szabályzat hatálytalanítása. 6. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK A Szabályzat rendelkezéseit a 2010. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni.

30. szám


1863

1864


30. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

30. szám 125. évfolyam október 22. TARTALOM

Recommend Documents