34. szám 125. évfolyam november 19. TARTALOM

34. szám

125. évfolyam

2010. november 19.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 71/2010. (XI. 19. MÁV Ért. 34.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az a Baross Gábor Oktatási Központ Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról ......................................................... 2177

Utasítások

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

71/2010. (XI. 19. MÁV Ért. 34.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az a Baross Gábor Oktatási Központ Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról

Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgató, alkalmazásáért a Baross Gábor Oktatási Központ vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Baross Gábor Oktatási Központ (továbbiakban: BGOK) felnőttképző tanfolyamai lebonyolításának és a vizsgáztatásának szabályozása a képzésben érdekelt felek részére.

Ezen utasításhoz nem tartoznak itt külön meghatározandó fogalmak. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a Baross Gábor Oktatási Központra, valamennyi munkavállalójára, a BGOK által szervezett valamennyi tanfolyami jellegű felnőttképzésre, és azok valamennyi hallgatójára és oktatójára.

4.1.1 A tanfolyami képzés feletti felügyelet 4.1.1.1 A BGOK tanfolyami jellegű képzései felett a felügyeletet a Humánerőforrás Igazgató látja el. 4.1.2 A tanfolyamok szervezésének általános szabályai 4.1.2.1 A tanfolyam indításának feltételei: • szerződés vagy megrendelés rendelkezésre áll, • a jogszabályoknak megfelelően az illetékes hatóságnak bejelentésre került, • a jóváhagyott képzési program rendelkezésre áll, • engedélyezett költségkalkulációval rendelkezik,

2178

A MÁV Zrt. Értesítője

• a tanfolyam előadóit kijelölték és megbízták, • a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. 4.1.2.2 A MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszert működtet, melynek előírásait a képzések szervezésénél alkalmazni kell. 4.2 Az oktatási-képzési tevékenység alapdokumentumai 4.2.1 A képzési program 4.2.1.1 A képzési program az adott képzés célját, be- és kimeneti jellemzőit, tartalmát, módszereit, erőforrásait meghatározó dokumentum. A jogszabályokban meghatározott tartalmú, elfogadott képzési program nélkül képzés nem indítható. 4.2.1.2 A képzési program tartalmazza: • a képzés célját, • a képzés során megszerezhető kompetenciákat, • a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, • a tervezett képzési időt, • a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), • a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, • a maximális csoportlétszámot, • a képzésben részt vevők teljesítményét értékelő rendszer leírását, • a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, • a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. 4.2.1.3 A megrendelő speciális igényeit figyelembe véve a képzési program tartalmazza még a további információkat: • a tanfolyam besorolását (alap-. közép vagy felsőfokú), megrendezési formáját (nappali vagy levelező), • az egyéb szakmaspecifikus sajátosságokat. 4.2.1.4 A képzési programot a BGOK dolgozza ki a megrendelő szakértőinek és az oktatást végző előadók bevonásával. A képzési programot a BGOK vezetője hagyja jóvá. A jóváhagyott, eredeti képzési programot a BGOK őrzi meg a jogszabályokban meghatározott időtartamra, valamint ennek elektronikus változatát belső hálózatán tárolja. A jóváhagyott képzési programok listáját a BGOK honlapján közzéteszi. 4.2.1.5 A képzési program módosítására indokolt esetben kizárólag a képzés megkezdése előtt kerülhet sor. Minden képzés előtt a BGOK-nak felül kell vizsgálnia a képzési programot, és ha szükséges, intézkedni a módosításra.

34. szám

4.2.2 Az órarend 4.2.2.1 Az órarend a tanfolyamok elméleti és gyakorlati foglalkozásainak időrendjét határozza meg tanulmányi időszakonként, heti bontásban, naponként, óránként és tantárgyanként. 4.2.2.2 Az órarendet az előadók bevonásával a tanfolyamszervező állítja össze az alábbi irányelvek szerint: • a kötelező heti illetve napi munkaidőt figyelembe kell venni, • az elméleti és gyakorlati órák száma napi átlagban nappali tanfolyamon 6-nál kevesebb, levelező tanfolyamon 7-nél kevesebb nem lehet, • a tréningek naponta legalább 4, legfeljebb 12 órás időtartamúak lehetnek, • az egyes tantárgyak sorrendiségének megállapításakor alapelv, hogy ugyanazon tantárgy egy héten belüli, egymást követő óráit úgy kell kijelölni, hogy az egyéni felkészülési időt is biztosítsák a hallgatóknak, • a számítástechnikai tanfolyam esetében naponta legfeljebb 7 óra tartható. 4.2.2.3 Az órarendet a tanfolyamszervező köteles bemutatni a Területi Oktatási illetve Felnőttképzési Egység (továbbiakban TOE illetve TFE) vezetőjének illetve koordinátorának. A folyamatosan frissített órarendet a tanfolyam naplójával együtt jól azonosítható helyen, a helyettesítő tanfolyamszervező által hozzáférhető helyen kell tárolni. 4.3 Az oktatási-képzési tevékenység módszertani eszközei 4.3.1 Az előadás (elméleti óra) 4.3.1.1 Az alap-, ki-, tovább- és átképzés alapvető didaktikai szervezési egysége az előadás, az elméleti óra. 4.3.1.2 Az elméleti órák időtartama 45 perc (ettől indokolt esetben csak a képzési program szerint lehet eltérni). Két tanítási órát indokolt esetben össze lehet vonni. 4.3.1.3 Az előadás keretében az előadó ismerteti a képzési program, és az általa készített tanmenet szerinti tananyag elméleti és gyakorlati összefüggéseit a módszertani szabályok alkalmazásával. Ennek során mindvégig szem előtt tartja a kompetencialapú képzés követelményeit, a gyakorlati alkalmazhatóságot, a szemléletességet. Az elméleti órák keretén belül dolgozatok íratásával, illetve szóbeli beszámoltatással gondoskodik a szükséges számonkérésről, visszacsatolásról. 4.3.1.4 Az előadó köteles a szükséges felkészülés után a hallgatók szakmai kérdéseit megválaszolni. 4.3.2 A gyakorlat 4.3.2.1 A gyakorlati foglalkozások célja, hogy a hallgatók elméleti ismereteiket gyakorlati tapasztalatokkal egészítsék ki, jártasságot, készséget szerezzenek az adott területen.

34. szám


4.3.2.2 A gyakorlati foglalkozások témáját a képzési program tartalmazza. 4.3.2.3 A gyakorlati foglalkozásokat az előadók vagy a kijelölt gyakorlati oktatók tartják. Ha külön gyakorlati oktató tartja a foglalkozásokat, köteles a képzési program szerinti tanulmányi haladást egyeztetni az elméleti előadóval. 4.3.2.4 A gyakorlati foglalkozások időütemezése szükség szerint a 45 perces tagolástól eltérhet. Ugyanezt a szabályt lehet alkalmazni a számítástechnikai tantárgyak valamennyi foglalkozásán. 4.3.2.5 Az olyan üzemi berendezések, létesítmények, valamint munkafolyamatok bemutatására – amelyek tanulmányozására az oktatási intézményekben nincs lehetőség – a tanfolyamszervezők külső helyszíneken is szervezhetnek gyakorlati foglalkozásokat. 4.3.2.6 A gyakorlat eredményessége érdekében az előadókon és a gyakorlati oktatókon kívül a helyi ismeretekkel rendelkező munkavállalók is bevonhatók az oktatói tevékenység ellátásába. 4.3.2.7 A BGOK területén kívül rendezett gyakorlatok során a foglalkozást minden esetben a helyismerettel rendelkező személy által vezetett munka- és tűzvédelmi oktatással kell kezdeni, amit a szabályoknak megfelelően dokumentálni kell. 4.3.3 A tréning 4.3.3.1 A tréning készség és képességfejlesztő elemeket tartalmazó andragógiai (felnőttképzési) módszer. Jellemzője, hogy segíti a résztvevőket abban, hogy tapasztalataikat összekössék a munkahelyi környezetükben észlelt jelenségekkel. A résztvevő a tréner vezetésével alkalmat kap arra, hogy tesztek, esettanulmányok, egyéni, csoportos feladatok és szerepjátékok segítségével fejleszsze saját képességeit. A hangsúly a gyakorlati, személyes tanuláson van, amit szakszerű didaktikai háttérrel kell alátámasztani. A tréning célja bizonyos személyiségjegyek csoportos foglalkozáson történő fejlesztése interaktív módszerek széleskörű alkalmazásával. 4.3.3.2 A tréning megszervezésénél az időrendi és egyéb szabályokat a módszertannak megfelelően módosítani lehet. 4.3.4 A konzultáció 4.3.4.1 A konzultáció olyan fakultatív foglalkozás, amelyet az előadó vagy a gyakorlati oktató tart a tananyag könnyebb megértése és elsajátítása érdekében. 4.3.4.2 Konzultációs foglalkozás tartására a tanfolyamszervező tehet javaslatot a hallgatók tanulmányi előmenetelének függvényében. 4.3.4.3 A konzultációkon való részvétel ajánlott, de nem kötelező. Konzultációt a hallgatók is kezdeményezhetnek a tanfolyambizalmin keresztül vagy közvetlenül a tanfolyamszervezőnél.

2179

4.4 A képzés lebonyolítói 4.4.1 Tanfolyamszervezők 4.4.1.1 Az adott tanfolyam szervezőjét a TOE illetve TFE vezetője bízza meg. Azon munkavállalók, akik a tanfolyamok oktatási, pénzügyi, bizonylati ellenőrzésére kötelezettek, tanfolyamszervezői teendők ellátásával nem bízhatók meg. 4.4.1.2 A tanfolyamszervezők feladatai: • a tanfolyam előkészítése, a dokumentáció előkészítése, • az órarend elkészítése, • a szakmai képzéssel szemben támasztott tanulmányi oktatási és nevelési célkitűzések megvalósítása, • a tantestületi értekezletek szervezése, • előadói javaslat készítése, az előadók tájékoztatása • az előadók oktatói munkájának segítése, ellenőrzése, • a tanfolyammal kapcsolatos dokumentumok vezetésének ellenőrzése, • a hallgatók előmenetelének, egyéni és csoportos tanulásának figyelemmel kísérése, • óracserék engedélyezése és a helyettesítésekről való gondoskodás, • szükség esetén a kötelező orvosi vizsgálatok, valamint a hallgatók munka-, tűz- és egészségvédelmének megszervezése, biztosítása, meglétének ellenőrzése, • a vizsgák megszervezése, • a jogszabályokban és belső, MÁV utasításokban meghatározott adatszolgáltatások teljesítése, • az előadói és vizsgáztatási díjak elszámolása, • a tanfolyam ügyvitelének ellátása, lezárása. 4.4.1.3 A tanfolyamszervezők a szakképesítésüknek megfelelő tantárgyak esetén előadói, gyakorlatvezetői teendőkkel is megbízhatók. 4.4.2 Előadók 4.4.2.1 Előadói teendők ellátásával olyan egyetemi, vagy főiskolai végzettségű – egyes indokolt esetekben középiskolai érettségivel és felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező –, megfelelő oktatási gyakorlattal rendelkező munkavállalók bízhatók meg, akik a tantárgy szerinti szakterületet kifogástalanul ismerik, megfelelő a pedagógiai felkészültségük, tájékozottak a szakterület fejlődési irányairól, ismerik a bel-, és külföldi szakirodalmat, a szakterületen várható legújabb technikákat és technológiákat, jó előadókészséggel, általános és szakmai műveltséggel rendelkeznek. 4.4.2.2 Egyes esetekben a képzési program különleges előírásokat is tartalmazhat az előadókra vonatkozóan. 4.4.2.3 Az előadók feladatukat a képzési programban foglaltak szerint, e szabályzatnak és a minőségirányítási rendszer előírásainak megfelelően kötelesek végezni a tanfolyamszervező útmutatásai alapján, az órákat az órarend szerint legjobb szakmai tudásuk szerint kötelesek megtartani.

2180


4.4.2.4 Az előadók feladatai: • az előadások – a szemléltető eszközök felhasználásával, az óravázlat alapján – az órarendben meghatározott időben való megtartása, szükség esetén az elméleti órák mellett gyakorlati órák tartása, • szükség és igény szerint konzultáció tartása a tanfolyamszervezővel egyeztetve, • rendszeres kapcsolattartás a tanfolyamszervezővel és a gyakorlati oktatókkal, • a gyakorlati foglalkozások szükség szerinti ellenőrzése, • az előadói munka színvonalának emelése érdekében a tantárgyak tananyagának fejlesztése, a kapcsolatos hazai és külföldi dokumentáció figyelemmel kísérése, megbízás alapján szakjegyzet írása, • javaslattétel a szükségessé váló szemléltető eszközök és tansegédletek beszerzésére, • az andragógia elvei szerint a hallgatók fegyelmezett magatartásra, a vasúti munka vagy más szakma megbecsülésére és szeretetére, valamint hivatástudatra nevelése, • az oktatott tananyag elsajátításának rendszeres ellenőrzése dolgozatok íratásával és a vizsgarend előírásainak megfelelő vizsgáztatással, a hallgatók tanulmányi eredményeinek folyamatos értékelése és dokumentálása, • a hallgatók szakmai fejlődésével, magatartásával kapcsolatos észrevételek közlése a tanfolyamszervezővel, • a szóbeli és írásbeli vizsgatételek elkészítése és lehetőleg a tantárgy oktatásának kezdetére de legkésőbb a vizsgák előtt két héttel a BGOK részére történő megküldése, • indokolt távolmaradás esetén gondoskodás az óracseréről, helyettesítésről, illetve a tanfolyamszervező értesítése legkésőbb az előadást megelőző napon az órarendváltoztatásról vagy annak igényéről, • a tantestületi értekezleteken való részvétel, • rendszeres szakmai és pedagógiai, andragógiai önképzés, továbbképzésen való részvétel. 4.4.2.5 A tanfolyamszervező felkérésére az oktató köteles a hallgatók jelenlétét ellenőrizni. A hallgatók óráról történő eltávozásának engedélyezésére az előadók nem jogosultak. 4.4.3 A gyakorlati oktatók 4.4.3.1 A gyakorlati foglalkozások vezetésével olyan személyeket kell megbízni, akik: • az adott tanfolyamon szerezhető vagy annál magasabb szakképesítéssel rendelkeznek, • a tantárgyat és a szakmai szabályokat elméletileg és gyakorlatilag ismerik, • helyi ismeretekkel rendelkeznek, • legalább 3 év szakirányú területen eltöltött szakmai gyakorlatuk van. 4.4.3.2 A gyakorlati oktatók feladatai: • a képzési programban, tanmenetben előírt gyakorlati foglalkozások, bemutatók órarend szerinti megtartása,

34. szám

• a foglalkozások során a munka-, tűz és vagyonvédelem biztosítása, • a bemutató, gyakoroltató eszközök előkészítése a gyakorlatra, • a bemutató eszközök, tansegédletek állapotának megóvása, • javaslattétel eszközök, tansegédletek beszerzésére és a gyakorlati munka hatékonyságának növelésére, • a gyakorlati oktatással összefüggő elméleti órák tananyagának ismerete, • a tantervben előírt gyakorlati vizsgakérdések összeállítása és a vizsgakövetelményekben előírt gyakorlati vizsgák megtartása, • kapcsolattartás az elméleti előadóval és a tanfolyamszervezővel. 4.4.4 A tantestületi értekezlet 4.4.4.1 A tantestületi értekezletet a TOE illetve TFE vezetője hívja össze. A résztvevőket az értekezlet időpontjáról, helyéről, napirendjéről – a rendkívüli eseteket kivéve – legalább egy héttel korábban kell értesíteni. 4.4.4.2 Tantestületi értekezletet igény szerint kell tartani: • a képzés megkezdése előtt, • a képzési időszakban, • a képzés zárása után. 4.4.4.3 Az értekezlet résztvevői: • a BGOK, TOE illetve TFE vezetője vagy megbízottja, • a tanfolyamszervező, • az előadók és gyakorlati oktatók, • szükség esetén a tanfolyambizalmi, • szükség szerint külön meghívottak, • igény és lehetőség szerint a megrendelő képviselője. 4.4.4.4 A képzés előtti értekezlet célja: • az előző tanfolyamon végzett oktató-nevelő munka tapasztalatainak értékelése, • a tantestület előtt álló feladatok ismertetése, • a tanfolyam módszertani, andragógiai előkészítése, tájékoztatás nyújtása, • szervezési és operatív ügyek megbeszélése. 4.4.4.5 A képzés közben megrendezett értekezlet célja: • a tantestület előtt álló újabb feladatok ismertetése, • a tanfolyam időközi értékelése, a hallgatók előmenetelének értékelése, • a nem megfelelő előmenetelű hallgatók segítése, illetve visszarendelésére javaslattétel, • szervezési és operatív ügyek megbeszélése, • a tanfolyambizalmi illetve a tanfolyamszervező észrevételeinek megtárgyalása. 4.4.4.6 A képzés utáni értekezlet célja: • a hallgatók és a tanfolyamszervező észrevételeinek megtárgyalása • a tanfolyam értékelése, • a tapasztalatok gyűjtése a jövőbeni képzések minőségének javítása érdekében.

34. szám


4.4.4.7 Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak, és azt a tanfolyam okmányai között kell megőrizni. 4.5 A képzés résztvevői 4.5.1 A hallgatók jogai és kötelezettségei 4.5.1.1 A hallgatók jogosultak: • a tanulmányaik során felmerülő problémáik megoldásához a felügyeleti szervek segítségét kérni, • a tartós betegség vagy más elfogadható indok esetén a tanulmányaik halasztását, megszakítását kérni, • a tanfolyam munkájáról véleményt nyilvánítani, a tanulás hatékonyságának javítására javaslatot tenni, • szükség esetén konzultációt kérelmezni, • a felkínált felnőttképzési szolgáltatásokat igénybe venni. 4.5.1.2 A hallgatók kötelesek: • a felvételi értesítésben meghatározott helyen és időben tanulmányaik megkezdése céljából megjelenni, • a tanulmányi épület házirendjének és szállás igénybevétele esetén annak házirendjének utasításait betartani, • a foglalkozásokon és a vizsgákon alkalomhoz illő ruházatban, munkaképes állapotban megjelenni, • a tanfolyam tananyagát folyamatos és rendszeres tanulással elsajátítani, az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon résztvenni, a felkészültségről szóban és írásban számot adni és az előírt vizsgákat a meghatározott időben és helyen, eredményesen letenni, • a tanfolyamszervező, az előadók és a gyakorlati oktatók rendelkezéseit végrehajtani, • az órákról való esetleges távolmaradását hitelt érdemlően igazolni, • a képzéssel kapcsolatban a hallgatók számára előírt tandíjat vagy költségeket megtéríteni. • a képzési szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése esetén a felmerült képzési költségeket megtéríteni a képzésre vonatkozó megállapodások szerint. 4.5.2 Tanfolyambizalmi 4.5.2.1 Minden tanfolyamon jogosultak a hallgatók maguk közül tanfolyami megbízottat választani. 4.5.2.2 A tanfolyambizalmi feladata, a tanfolyamhallgatók és a tanfolyamot rendező BGOK vezetői közötti kapcsolat tartása, az órák, vizsgák előkészítésében a tanfolyamszervezők, előadók munkájának segítése. 4.5.3 A hallgatók képzésen való megjelenése 4.5.3.1 Munkáltatója által beiskolázott hallgató a kötelező foglalkozásokról csak akkor maradhat távol, ha jogszabály alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. 4.5.3.2 A távollét igazolását a hiányzást követő első tanítási napon le kell adni a tanfolyamszervezőnek, aki a

2181

tanfolyam anyagában azt köteles megőrizni, nappali tanfolyam esetében a szolgálati helynek elküldött felolvasókönyvlaphoz csatolni. 4.5.3.3 A nappali tagozatos hallgatók részére rendkívül indokolt esetben a TOE illetve TFE vezetője, távollétében a tanfolyamszervező engedélyezhet eltávozást. 4.5.3.4 A szabadságkérelmet a TOE illetve TFE vezetője ellenjegyzése után a tanfolyamszervező továbbítja a hónap végén az illetékes szolgálati helyre engedélyezés céljából. 4.5.3.5 A hallgató keresőképtelensége esetén haladéktalanul – lehetőleg 24 órán belül – köteles egyidejűleg a beiskolázó munkáltatót és a tanfolyamszervezőt értesíteni vagy értesítetni. 4.5.3.6 Azokat a hallgatókat, akik nappali tanfolyamon a foglalkozások 20%-án, levelező tanfolyamon 30%-án nem vett részt, a tanfolyam létszámából törölni kell, kivéve ha a megrendelő, beiskolázó munkáltató a hallgató tanfolyamon maradását külön írásban kéri. A hiányzási korlátot meghaladó hallgató írásos kérelme alapján a TOE vezetője adhat engedélyt a képzés folytatására. A képzési program ettől eltérő jelenléti feltételt is előírhat a tanulmányi kötelezettsége teljesítéseként. A hiányzási korlátot meghaladó hallgató írásos egyedi kérelme alapján az élethelyzet nagyfokú megváltozása esetén, indokolt esetben a BGOK vezetője adhat engedélyt a képzés folytatására. 4.5.3.7 A hiányzási korlát nem tantárgyanként értendő, kivéve, ha a képzési program ezt kifejezetten előírja. 4.5.4 Fegyelmi szabályok 4.5.4.1 A tanfolyam rendjéért és fegyelméért a TOE illetve TFE vezetője és a tanfolyamszervező felelős. 4.5.4.2 Azzal a hallgatóval szemben, aki a jelen szabályzat, az adott TOE illetve TFE házirendjének előírásait nem tartja be, a következő intézkedések alkalmazhatók: • tanfolyamszervezői figyelmeztetés, • TOE illetve TFE vagy BGOK vezetői megrovás, • tanfolyamról való kizárás. 4.5.4.3 Valamennyi intézkedést írásban is igazolható módon a hallgató tudomására kell hozni, valamint írásban értesíteni kell a beiskolázó munkáltatót. 4.5.4.4 A BGOK-nak az intézkedés előtt 10 munkanapon belül ki kell vizsgálni a fegyelmi vétséget, figyelembe kell venni az összes körülményt, és oly módon kell alkalmazni az intézkedést, hogy mind a hallgatóra, mind a hallgatói közösség többi tagjára nevelő hatású legyen. 4.5.4.5 Munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésről (különösen: munkaidőben történt igazolatlan távollét, vagy munkavégzésre képtelen állapot) való tudomásszerzése esetén a TOE, illetve a TFE vezetője haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a munkavállaló munkáltatói jogkörgyakorlóját, mellékelve a kötelezettségszegés alapos gyanújának igazolásra alkalmas bizonyítékokat. (jegyzőkönyvek, dokumentumok stb.)”

2182


4.6 A tanfolyami képzés előkészítése, lebonyolítása 4.6.1 A tanfolyamok meghirdetése 4.6.1.1 A BGOK a megrendelt tanfolyam indítása előtt legalább 1 hónappal (kivételes esetben eltérően rövidebb időtartamon belül) felhívást tesz közzé a megrendelők (MÁV Zrt. személyzetfejlesztés, vasútvállalatok) részére. 4.6.1.2 A meghirdetésnek tartalmaznia kell: • a képzés pontos megnevezését, • a megszerezhető kompetenciákat, • ha OKJ-s képzés, annak azonosító számát • a tervezett kezdési időt és befejezési időt, • a helyszínt és annak megközelítését, • a tanfolyam vizsgáinak számát, • a jelentkezési határidőt, • a jelentkezési előfeltételeket, • a jelentkezési lappal benyújtandó dokumentumokat, • a felvételi vizsga várható időpontját, követelményeit (csak akkor, ha a felvétel ez alapján történik). 4.6.2 A tanfolyamra történő jelentkezés, felvétel 4.6.2.1 A munkavállaló tanfolyamra való beiskolázása a munkáltató hatásköre. Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló tanulmányait nem támogatja, a munkavállaló csak munkaidején kívül (vagy igazolt, nemfizetett távollét biztosításával) önköltségesen vehet részt. 4.6.2.2 A tanfolyamokra egyéni jelentkezés alapján is történhet beiskolázás, melynek feltétele a képzési díj befizetése. 4.6.2.3 A tanfolyamra csak azok vehetők fel, akik a képzési programban szereplő felvételi követelményeknek (egészségügyi alkalmasság, iskolai végzettség, szakmai végzettség, szakmai gyakorlati idő, életkor) megfelelnek, azt igazolják és vállalják a képzést vagy munkáltató kötelezi rá. 4.6.2.4 A jelentkezők jelentkezési lapot kötelesek kitölteni. 4.6.2.5 A hiányos jelentkezési lapot a BGOK nem fogadja el, azt hiánypótlásra vissza kell adni. Az ebből eredő késedelem következményeit a küldő intézménynek illetve a jelentkezőnek kell viselnie. 4.6.2.6 A TOE illetve TFE a jelentkezési lapot, és a jelentkezési feltételek meglétét megvizsgálja. A felvételi vizsga nélkül induló tanfolyamok esetén dönt a felvételről, túljelentkezés esetén a megrendelők képviselőivel közösen dönt a rangsorolásról. A felvételt nem nyertek előjegyzésbe kerülve előnyt élvezhetnek a következő tanfolyam indulásakor. 4.6.3 Az előzetes tudásszint, a már megszerzett kompetenciák felmérése és figyelembe vétele 4.6.3.1 A képzéseken résztvevőket minden esetben tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy előzetes kompe-

34. szám

tencia felmérést kérhetnek. A jelentkező a jelentkezési lapon tüntetheti fel ebbéli igényét. 4.6.3.2 Minden képzés esetében a képzési program ismerteti a képzésben való részvétel feltételeit, melyek között szerepelnek a kötelezően előírt kompetenciák. Ezek meglétét a Jelentkezési lap megfelelő rovataiban szereplő adatok alapján igazolja a hallgató. A hallgató nyilatkozata mellett szükség esetén a végzettséget igazoló okmány másolatát is be kell kérni. 4.6.3.3 Bizonyos felsőfokú és középfokú kiképző tanfolyamok esetében felvételi vizsga biztosítja a már megszerzett kompetenciák mérését is. A felvételi vizsga lebonyolításáról a 4.6.4 pont rendelkezik. 4.6.3.4 Amennyiben a felvett hallgató felmentést kér valamely tárgy látogatása illetve a vizsgakötelezettség alól, ezt írásbeli kérelemmel és a megfelelő igazoló dokumentumok csatolásával teheti meg. Ezt a BGOK vezetőjéhez kell címezni, aki írásban értesíti a hallgatót a döntéséről. A felmentés tényét a tanfolyam dokumentációjába rögzíteni kell, a vizsgalapon és a Tanulmányi értesítő megfelelő rovatába jelölni kell. 4.6.3.5 Modulrendszerű képzés esetében lehetőség van a már megszerzett kompetenciák alapján közbenső modulba csatlakozni, és aszerint folytatni a tanulmányokat (pl. nyelvoktatás). Szintfelmérő más tanfolyamok esetében is rendezhető, ezt az adott képzéstípus képzési programja tartalmazza. 4.6.3.6 OKJ tanfolyamok esetében a szakminisztérium által kiadott hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell a tanfolyamszervezőnek megállapítani a korábban megszerzett kompetenciákat, s az ő javaslata alapján a BGOK vezetője a beiskolázó munkáltatóval egyeztetve ad felmentést a képzések alóli részvétel alól. 4.6.4 A felvételi vizsga 4.6.4.1 Azon felső- illetve középfokú tanfolyamokon, ahol a megrendelő, a BGOK vagy a képzési program ilyet ír elő, felvételi vizsgát kell tartani. A felvételi vizsga célja annak megállapítása, hogy a jelentkező rendelkezik-e azon kompetenciákkal, amelyek a képzés sikeres elvégzéséhez szükségesek. 4.6.4.2 A felvételi vizsga lehet írásbeli és/vagy szóbeli. A felvételi vizsgabizottság a BGOK és a szakmai terület megbízottjaiból áll. Munkáját a BGOK, TFE illetve TOE vezetője vezeti. 4.6.4.3 A felvételi vizsga követelményeit a tanfolyami meghirdetésben kell közzétenni. A felvételi vizsga helyéről és időpontjáról a tanfolyamszervezőnek legalább 14 munkanappal korábban értesíteni kell a jelentkezőket. 4.6.4.4 A felvételi vizsga írásbeli dolgozatait 2 napon belül ki kell javítani, és a vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az elért eredményeket, és az ez alapján készített rangsorolást. A jegyzőkönyvet a BGOK mellett a megrendelő szakmai szervezet is aláírja. A jegyzőkönyvben kell javaslatot tenni a felvettek körére.

34. szám


Az írásbeli dolgozatokat a BGOK köteles megőrizni az irattárazási szabályok szerint. 4.6.4.5 A felvételi vizsgabizottság a vizsgától számított 10 munkanapon belül döntést hoz, melyet írásban közöl a BGOK-val. A felvételi követelményeket teljesítő, de túljelentkezés miatt fel nem vett hallgatók előfelvettként nyilvántartásba vehetők, és a következő képzésre történő jelentkezésekor felvételi vizsgát nem kell tenniük. 4.6.4.6 A BGOK a felvételi vizsga eredményéről és a felvétel (illetve elutasítás) tényéről a megrendelőt értesíti. A felvételi értesítésnek tartalmaznia kell: • a megrendelőtől felvettek nevét (szükség esetén a felvételin elért eredményt), • a tanfolyam kezdési és befejezési idejét, • a képzés helyét, címét, megközelítési lehetőségét, • a tanfolyam időtartamát, levelező tanfolyam esetén a foglalkozási napok ütemezését, • a tervezett vizsgák számát, • a térítési díjak összegét, • igény esetén a szállás biztosítását, • egyéb szükséges információkat (pl. milyen jegyzeteket, utasításokat vigyenek a hallgatók magukkal). 4.6.5 A tansegédletek 4.6.5.1 A tansegédletek a hallgató tanulási tevékenységét segítő tankönyvek, szakjegyzetek, szolgálati utasítások, üzletszabályzatok, díjszabások, útmutatók, határozmányok, minták és egyéb szemléltető anyagok (írásvetítő fóliák, oktató CD-k, vidófilmek). 4.6.5.2 A szükséges tansegédletek kiadásáról megegyezés szerint a BGOK illetve a megrendelő gondoskodik. 4.6.5.3 A tansegédletekről az Oktatási Központnak mennyiségi nyilvántartást kell vezetnie a (beszerzési vagy kalkulált) egységár feltüntetésével. A központilag készült tansegédletekről a BGOK elosztó jegyzéket ad ki. A korábban legyártott illetve beszerzett tansegédletek nyilvántartási árára vonatkozóan a BGOK vezetője ad meg kalkulációs szabályt. 4.6.5.4 A hallgatóknak és előadóknak, valamint a külső feleknek időlegesen átadott, kölcsönzött tansegédleteket kimutathatóan kell átadni és visszavenni. A vissza nem adott, megrongált, használhatatlan segédletek nyilvántartási árát a kölcsönzővel meg kell téríttetni, addig a tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány illetve igazolás nem adható ki. 4.6.5.5 A tansegédlet tartalmi okból történő selejtezését a Képzésfejlesztési Egység, használati állapota alapján történő selejtezését a TOE illetve TFE vezetője hozzájárulása esetén lehet elvégezni. Teljes selejtezés esetén legalább két példányt archiválási céllal meg kell őrizni. 4.6.5.6 Árat is tartalmazó mennyiségi nyilvántartást kell vezetni az oktatók munkáját segítő írásvetítő fóliagyűjteményekről, videofilmekről, CD-kről, DVD-kről is. A listát az oktatók számára hozzáférhetővé kell tenni, és kérésükre számukra is át kell adni oktató anyagot.

2183

4.6.6 A tanfolyam zárása 4.6.6.1 A tanulmányi és vizsgakötelezettségeit sikeresen teljesítő hallgatók számára a képzési programban foglaltak szerinti bizonyítványt illetve igazolást kell kiadni. A megrendelő kérésére a tanfolyamot sikeresen elvégzett hallgatókról írásos értesítést küld számukra a BGOK. 4.6.6.2 Azokat az iratokat, melyeket a hallgató nem személyesen vett át, azt másnak csak meghatalmazás ellenében adhatja ki a tanfolyamszervező, ha pedig postán küldi ki a BGOK, az átvételi igazolást aláírva köteles a hallgató visszaküldeni. 4.7 A vizsgák 4.7.1 A vizsgáztatás általános szabályai 4.7.1.1 A vizsgáztatás célja, hogy a képzési programban meghatározott követelmények teljesítéséről, a kompetencia (ismeretek és készségek) meglétéről a vizsgáztató illetve a vizsgabizottság meggyőződjön. A vizsgakövetelmények sikeres teljesítése a képzési programban meghatározottak szerint feltétele a képzés elvégzését igazoló bizonyítvány, tanúsítvány kiadásának. 4.7.1.2 A tanfolyamhallgatók a képzési programban meghatározott tantárgyakból (modulokból) tesznek vizsgát. A vizsga jellegét szintén e dokumentum határozza meg (képesítő, alap vagy előadói stb.). 4.7.1.3 A vizsgára csak azok a hallgatók bocsáthatók: • akik az előírt tanulmányi és beszámolási kötelezettségüknek eleget tettek, • akiknek a tanulmányi időszakban írt dolgozatok átlaga tantárgyanként legalább 2,0, • akiknek a hiányzása nem haladja meg a jelen Szabályzatban meghatározott mértéket. 4.7.1.4 Azon hallgató, akinek valamely tantárgyi dolgozatainak átlaga nem éri el a 2,0 átlagot, a vizsgaidőszak megkezdése előtt sikeres javítódolgozatot köteles írni a tanulmányi időszak teljes tananyagából. Sikertelenség esetén egy javítási lehetőséget kell biztosítani, ellenkező esetben, a hallgató nem teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, így vizsgára nem bocsátható, és a tanfolyam létszámából törölni kell. 4.7.1.5 A szóbeli tétel átvétele után a hallgatót – a vizsgától való visszalépés esetén is – osztályozni kell. A vizsgától való visszalépés esetén elégtelen érdemjegyet kell adni. 4.7.1.6 Szóbeli vizsgán minden hallgató számára 15 perc felkészülési időt kell biztosítani tantárgyanként. 4.7.1.7 Szóbeli vizsgán a vizsgázók csak a BGOK bélyegzőjével ellátott papírlapon készülhetnek fel a vizsgára. Az írásbeli vizsga feladatait is csak lebélyegzett lapon oldhatják meg a vizsgázók. 4.7.1.8 Szóbeli vizsgán a kérdezés a tantárgy előadójának a feladata, de a vizsgabizottság bármely tagja (elsősorban az elnök) tehet fel kérdéseket. Ennek érdekében a vizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt köteles konzultálni a számonkérés anyagáról.

2184


4.7.1.9 Az osztályzatra az előadó tesz javaslatot. A feleletet a bizottság tagjai egymástól függetlenül értékelik. A végleges osztályzatot a bizottság tagjai közösen állapítja meg. Véleményeltérés esetén az elnök dönt. 4.7.1.10 A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb öt vizsgázó tartózkodhat. Az utolsó vizsgázó esetén legalább még egy hallgatónak jelen kell lennie. 4.7.1.11 A meg nem engedett segédeszközök használata esetén – elégtelen osztályzattal – a vizsgázót ki kell zárni a vizsgából, és ennek tényét a vizsgalapon rögzíteni kell. Ebben az esetben a jelen Szabályzatban foglaltak szerint ismétlő vizsgát tehet. 4.7.1.12 Amennyiben a hallgató a vizsgáról igazolatlanul hiányzik, csak ismétlő vizsgát tehet az érvényes díj befizetése után. 4.7.1.13 Azokat a hallgatókat, akik a tantárgy anyagából 10 éven belül azonos vagy a magasabb szintű képesítést szereztek (vizsgáztak), és annak minősítése legalább közepes, a tantárgy előadójának (vagy a képzésfejlesztési vezetőjének) javaslata alapján a BGOK vezetője mentesítheti a vizsgakötelezettség alól. A mentesítés csak akkor adható meg, ha a tantárgy törzsanyaga időközben nem változott. 4.7.1.14 A felmentésre vonatkozó írásbeli kérelmet az igazoló iratok másolatával együtt legkésőbb a tantárgy második foglalkozásáig kell benyújtani a tanfolyamszervezőjének, aki a döntés után a felmentés tényét a vizsgalapra illetve a tanulmányi értesítőbe köteles bejegyezni „Felmentve” szóval és aláírásával. A korábbi érdemjegy az új átlag kiszámításába nem vehető figyelembe. Tanfolyam halasztása esetén a korábban letett vizsgákat figyelembe kell venni a fenti szabályoknak megfelelően az érdemjegyekkel együtt. 4.7.1.15 Mindazokon a tanfolyamokon, amelyeken előírás a szakdolgozat készítése, a szakdolgozat elkészítése és a bíráló által tett elfogadási javaslat a vizsgára bocsátás előfeltétele. 4.7.2 Aláírás 4.7.2.1 Azon tantárgyakból, amelyek esetében a tanterv nem ír elő vizsgakötelezettséget a hallgatónak, a tantárgyi követelmények teljesítését (pl. a dolgozatok elégséges szintű megírását) az oktató aláírása igazolja. Ezt vagy a hallgató tanulmányi értesítőjében, vagy ha ilyen nincs, külön vizsgalapon kell feltüntetni „megfelelt” jelzéssel. Az aláírás megléte ugyanolyan követelmény, mint a vizsga sikeres letétele. Az aláírás megtagadása esetén ismétlő vizsga jelleggel írásbeli vagy szóbeli beszámolót kell tartani. 4.7.3 Előadói vizsga 4.7.3.1 A képzési programban meghatározott tantárgyakból, valamint a több tanulmányi időszakban előadott tantárgyak anyagából a közbenső tanulmányi időszak végén előadói vizsgát kell tartani. 4.7.3.2 A vizsgáztatást a tantárgy előadója végzi. A vizsga szóbeli vagy írásbeli lehet.

34. szám

4.7.4 Alapvizsga 4.7.4.1 A képzési programban előírt egyes nagyobb súlyú tantárgyak anyagából a hallgatók szóbeli és/vagy írásbeli alapvizsgát kötelesek tenni. 4.7.4.2 A vizsgáztatást vizsgabizottság végzi, melynek tagjai: • az elnök és • a tantárgy előadója, vagy az O.1. sz. utasításban meghatározott vizsgabizottság. 4.7.4.3 A hallgató érdemjegyére a tantárgy előadója tesz javaslatot, véleménykülönbség esetén az elnök dönt. 4.7.5 Képesítő vizsga 4.7.5.1 A tanfolyam képzési programjában meghatározott – a tanfolyam jellegének megfelelő legfontosabb – tantárgyakból a hallgatók képesítő vizsgát tesznek. A vizsga írásbeli és szóbeli, vagy csak szóbeli részből áll. 4.7.5.2 A képzési program egyes esetekben előírhat komplex képesítő vizsgát több tantárgy anyagából összevontan is. Ebben az esetben egy közös írásbeli vizsgát kell teljesíteni (mely modulokból állhat), és a több tantárgy összes vizsgakérdését együttesen tartalmazó szóbeli vizsgát. Az írásbeli vizsga javításában több előadó is részt vehet, a szóbeli vizsgán több előadó is jelen lehet. A vizsga minősítése egyetlen érdemjeggyel történik. 4.7.5.3 A képesítő vizsgabizottság legalább háromtagú: • az elnök, • a társelnök, • a tantárgy előadója(i). 4.7.5.4 Az írásbeli vizsgát lehetőleg a szóbeli vizsga előtt legalább 3 nappal korábban kell megtartani. A képesítő vizsga időtartama min. 2x45 perc, max. 4x45 perc. 4.7.5.5 Az írásbeli dolgozatok eredményét legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdése előtt a hallgató tudomására kell hozni. 4.7.5.6 Az írásbeli vizsga anyagát az előadó állítja öszsze és átadja a tanfolyamszervezőnek a vizsga időpontja előtt legalább egy héttel. Az írásbeli vizsga tételeit tartalmazó zárt borítékot a vizsgateremben kell felbontani. 4.7.5.7 Az írásbeli vizsga alkalmával a tantárgy előadóját felügyelettel nem lehet megbízni, de jelen lehet a feladatlapok kiadásánál. 4.7.5.8 A képesítő írásbeli dolgozatokat a tantárgy előadója értékeli, és az érdemjegyet rávezeti a dolgozatra. Az írásbeli dolgozatok értékelésénél a hallgatók évközi munkája nem vehető figyelembe. Az osztályzatot a dolgozat értékelése alapján kell megállapítani. 4.7.5.9 Az írásbeli képesítő dolgozat sikertelen megírása sikertelen vizsgát jelent, mely esetben az elégtelen osztályzatot be kell írni. Az írásbeli vizsgát megismételni csak az ismétlő vizsga díjának befizetése után lehet. A pótlásnál az ismétlővizsga szabályait kell alkalmazni. Szóbeli vizsgát csak sikeres írásbeli vizsga után lehet tenni.

34. szám


4.7.5.10 Az értékelt vizsgadolgozatokat és az évközi osztályzatokat, valamint az előmeneteli és osztályozó naplót a vizsgabizottság rendelkezésére kell bocsátani. 4.7.5.11 Az évközi osztályzatokat a szóbeli vizsgáztatásnál figyelembe lehet venni. Az írásbeli és a szóbeli rész alapján a vizsgabizottság egyetlen érdemjegyet állapít meg. A hallgató érdemjegyére a tantárgy előadója tesz javaslatot, véleménykülönbség esetén az elnök dönt. A vizsgarészek jegyeinek összegzésére (komplex vizsga esetén a tantárgyi részekre is vonatkozóan) a vizsgabizottság súlyozást állapíthat meg, amennyiben a képzési program ilyet nem tartalmaz. A súlyozást a vizsga megkezdése előtt kell megállapítani, és a hallgatók felé ki kell hirdetni. 4.7.5.12 Elégtelen vizsgarész (komplex vizsga esetén a bármely elégtelen tantárgyi rész) sikertelen vizsgát jelent. A szóbeli vizsgát a hallgató folytathatja akkor is, ha egyes tantárgyi rész vizsgáját előzetesen nem megfelelőnek értékeli a kérdezőtanár, vagy a bizottság. Elégtelen szóbeli vizsgarész esetén (komplex vizsga esetén bármely elégtelen tantárgyi rész esetén) a vizsga megfelelő részét kell csak megismételni a vizsgabizottság előtt. Sikeres írásbeli, de sikertelen szóbeli képesítő vizsga esetén csak a szóbeli részt kell megismételni. 4.7.6 Gyakorlati vizsga 4.7.6.1 Azokból a tantárgyakból, amelyekből a képzési program előírja, gyakorlati vizsgát kell tenni. 4.7.6.2 A vizsgáztatást a gyakorlati oktató végzi. 4.7.6.3 A gyakorlati vizsga eredményét vagy a szokásos ötfokozatú rendszerben található érdemjeggyel vagy a „jól megfelelt”, illetve „megfelelt”, vagy „nem felelt meg” minősítések egyikével kell értékelni. Utóbbira a képzési program adhat utasítást. 4.7.6.4 A képzési program előírhatja, hogy szóbeli vizsgára csak azok a hallgatókat lehessen bocsátani, akik az előírt gyakorlati vizsgakötelezettségüknek előzetesen eredményesen eleget tettek. 4.7.6.5 A gyakorlati vizsga helyszíneként olyan a feladat jellegének megfelelő vizsgáztató helyet, tanműhelyt vagy tantermet kell kijelölni, ahol a feltételek biztosítottak és a vizsga balesetmentesen megtartható. A gyakorlati vizsgafeladat jellegétől függően a hallgatókat el kell különíteni úgy, hogy a már vizsgát tett hallgatók ne adhassanak tájékoztatást a vizsgára várók részére (beleértve az elektronikus értekezési lehetőségeket is). 4.7.7 Utóvizsga 4.7.7.1 Az a hallgató, aki a vizsgán előzetes engedély alapján nem vesz részt, vagy igazolt, alapos ok miatt nem tud megjelenni, a kijelölt időpontban utóvizsgát tehet. 4.7.7.2 Az utóvizsgát lehetőleg az ismétlő vizsgákkal egyidőben kell megtartani. 4.7.7.3 Az utóvizsgákat az eredeti vizsgákra érvényes szabályok szerint kell megszervezni. Írásbeli vizsga esetén új feladatsort kell összeállítani.

2185

4.7.7.4 Az utóvizsgáért a hallgatónak díjat nem kell fizetnie. 4.7.8 Ismétlő vizsga 4.7.8.1 Az a hallgató, aki egy vizsgaidőszakban legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott a vizsgákon, ismétlő vizsgát tehet. 4.7.8.2 Ismétlő vizsgát ugyanazon tantárgyból legfeljebb két esetben lehet tenni. 4.7.8.3 Ismétlő vizsgát kettő hét eltelte után, legfeljebb két hónapon belül kell tenni. Ez alól a szabály alól indokolt esetben a BGOK vezetőjének vagy a TOE illetve TFE vezetőjének engedélyével lehet eltérni. 4.7.8.4 Az ismétlő vizsgát az eredeti vizsgákra érvényes szabályok szerint kell megszervezni. 4.7.9 A vizsgák szervezése 4.7.9.1 A vizsgarendet az előadók bevonásával a tanfolyamszervezők készítik el. A vizsgabizottság kijelölését a képzést irányító és az érdekelt szakterületek vezető szerveitől írásban kérik meg. 4.7.9.2 A nappali tagozatos alap- és középfokú tanfolyamok hallgatói naponként legfeljebb három tantárgyból vizsgáztathatók (kivéve a komplex képesítő vizsga és ha a jogszabályok másként rendelkeznek). A felsőfokú tanfolyamok hallgatói nappali tagozaton legfeljebb egy képesítő, levelező tagozaton legfeljebb két képesítő tantárgyból vizsgáztathatók. A felsőfokú tanfolyamon a képesítő vizsgát is beszámítva legfeljebb három vizsga szervezhető egy adott napra. Komplex képesítő vizsga napján más vizsga nem szervezhető. 4.7.9.3 A vizsgabizottsági elnöki feladatok ellátásával annak a szakterületnek a képviselője bízható meg, amelynek szakmai körébe tartozó tantárgyból történik a vizsgáztatás. Társelnöki feladatok ellátásával a megrendelő javaslatára csak a vasúti képzésben jártas, megfelelő szakismeretekkel rendelkező, és a BGOK által elfogadott társelnöki listán szereplő személy bízható meg. 4.7.9.4 A vizsgabizottság tagjainak egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakmai végzettséggel kell rendelkeznie. 4.7.9.5 Az elnöki, társelnöki megbízásokat a vizsgák előtt legalább 7 nappal, lehetőleg írásban kell kiadni. A kijelölés alapján a megbízási szerződést a TOE illetve TFE vezetője köti meg az érdekelttel. 4.7.9.6 Az előadók, a tanfolyamhallgatók és a vizsgabizottság értesítése a vizsgák időpontjáról és helyéről a tanfolyamszervező feladata. 4.7.9.7 Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgáját egy helyszínen, egy napon több tantárgyból teszi le, közös vizsgabizottság jelölhető ki. 4.7.9.8 Azon tantárgyak vizsgáihoz, amelyek az O.1. sz. Oktatási Utasítás I. részének Függelékében előírt alapvizsgákkal zárulnak, az említett utasításban meghatározott vizsgabizottságot kell kijelölni. Az így megtar-

2186


tott vizsgákról az Utasítás I. rész 5. melléklete szerinti igazolás kiadásáról, nyilvántartásáról a BGOK gondoskodik az O.1. sz. utasítás szerint. 4.7.9.9 Amennyiben a képzési program komplex (előadói, alap, képesítő) vizsgát ír elő, több a tantárgyra együttesen egy vizsgáztatót vagy vizsgabizottságot kell kijelölni, s ebben az esetben a kijelölt tantárgyak teljes anyaga képezi a számonkérés alapját. 4.7.10 A hallgatók teljesítményének értékelése, osztályozás 4.7.10.1 A hallgatók előmenetelét, vizsgateljesítményét 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges) és 1 (elégtelen) osztályzatokkal kell értékelni. 4.7.10.2 5 (jeles) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes tananyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri és azt önállóan, biztosan tudja értelmezni. 4.7.10.3 4 (jó) osztályzatot kap az a hallgató, aki szinte a teljes tananyagot jól ismeri és az anyag alkalmazásában általában biztonságot mutat. 4.7.10.4 3 (közepes) osztályzatot kap az a hallgató, aki a tananyag lényeges részeit jól ismeri, szóbeli és írásbeli feladataiban lényeges hibát nem ejt, de egyes részleteket nem ismer vagy kisebb hibákat ejt. 4.7.10.5 2 (elégséges) osztályzatot kap az a hallgató, aki a tananyag lényeges részeiből csak irányító kérdések segítségével tud beszámolni. 4.7.10.6 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a hallgató, aki a tantárgy anyagából nem rendelkezik elegendő elméleti és gyakorlati ismerettel. 4.7.11 Általános tanulmányi eredmény, a bizonyítvány minősítése 4.7.11.1 Az általános összesített tanulmányi eredményt a tantárgyakra kapott osztályzatok átlaga alapján kell megállapítani, súlyozottan a következők szerint: • a képesítő vizsga eredményét 3x-s, • az alapvizsga eredményét 2x-s, • az előadói és gyakorlati vizsga eredményét 1x-s • súlyozással kell figyelembe venni. 4.7.11.2 Több időszakban oktatott tantárgyaknál a közbenső, évközi előadói vizsgák eredményét nem kell számításba venni, csak az utolsó időszak, általában alap vagy képesítő vizsgájának eredményét. 4.7.11.3 A hallgató általános tanulmányi eredménye: • kitűnő (5), ha tanulmányi átlaga 5,00, • jeles (5), ha a tanulmányi átlaga 4,51 – 4,99, • jó (4), ha a tanulmányi átlaga 3,51 – 4,50, • közepes (3), ha a tanulmányi átlaga 2,51 – 3,50, • elégséges (2), ha a tanulmányi átlaga 2,00 – 2,50, • elégtelen (1), ha elégtelen osztályzata is van. 4.7.11.4 Az ismétlő vizsgát tett hallgatók végső általános tanulmányi eredményét az ismétlő vizsga osztályzatainak figyelembevételével kell megállapítani.

34. szám

4.8 Felnőttképzési szolgáltatások 4.8.1 Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás 4.8.1.1 Bevezető vagy követő oktatásként a BGOK vállalhatja felzárkóztató képzés, ismeret kiegészítés megszervezését, mely a hallgatók részére fakultatív. Ezekre a BGOK jogosult külön díjat szedni. 4.8.1.2 A képzési igények és szükségletek felmérése a megrendelők részére történhet a képzésektől elkülönülten külön megállapodás alapján. A felmérés eredménye a megrendelő és a BGOK számára nem jár semmiféle képzési kötelezettséggel. 4.8.2 Pályaorientációs és korrekciós tanácsadás 4.8.2.1 A képzésben résztvevők számára az oktatási szakemberek az ügyfélszolgálati időben tanácsadást biztosítanak, mely kizárólag javaslattétel és véleményezési szolgáltatást jelent. 4.8.3 Egyéb szolgáltatások 4.8.3.1 A BGOK igény esetén további szolgáltatásokat is nyújthat: egyetemi felvételi előkészítés, szakdolgozat készítésének szervezett támogatása, szintentartó ismeretek biztosítása, felnőttképzési szakmai fórumok tartása hallgatók, előadók részére, felnőttképzést szolgáló kiadványok, segédletek készítése (pl. tankönyv, jegyzet stb.). 4.8.3.2 A BGOK Budapesten a Luther utcai egységben speciális intézményi tematikus szakkönyvtárat biztosít a könyvtári szabályzatban foglalt feltételek szerint a képzésben résztvevőknek és az előadók részére. Ezt a szolgáltatást a vidéki egységek hallgatói és munkatársai is igénybe vehetik az illetékes oktatási egység közvetítésével. 4.8.3.3 Valamennyi felnőttképzési szolgáltatást az illetékes ügyintézőnek dokumentálnia kell a mellékletben meghatározott adatlapon, s ezen a hallgatónak, érdeklődőnek a szolgáltatást aláírásával igazolnia kell. 4.9 Vevőszolgálat és panaszkezelés 4.9.1 Vevőszolgálat 4.9.1.1 A BGOK Területi Oktatási illetve Felnőttképzési Egységei a külső levelezésben feltüntetik és a szóbeli információnyújtásnál közlik elérhetőségüket (cím, levelezési cím, telefonszám, faxszám, e-mail cím, ügyintéző neve, weblap címe). 4.9.1.2 A személyes megkeresést általánosságban a BGOK egységeiben a normál ügyfélfogadási időben munkanapokon hétfőtől csütörtökig legalább 8.00-tól 14.30-ig, pénteki napon legalább 8.00-tól 12.00-ig biztosítja. A tanfolyamokkal kapcsolatban a tanfolyamszervező ad felvilágosítást, távollétében helyettesítő kollégája

34. szám


általános információkat ad, egyéb ügyekben a keresést rögzíti és tájékoztatást ad az ügyintézés lehetséges időpontjáról. Az előre meghirdetett tevékenységi szünet idején az ügyfélszolgálati munka szünetel, ekkor az intézmény ügyeleti jelleggel működik. 4.9.1.3 Minden területi egység a megadott faxszámon és e-mail címen is fogad érdeklődést, ad tájékoztatást, melyet az általános ügyviteli szabályok szerint intéz. A levelezési rendszer biztosítja a hivatalos jelentkezések, ajánlattétel, adatközlés lehetőségét. 4.9.1.4 A tanfolyamszervező a hallgatók és a BGOK közötti információszolgáltatás és vevőszolgálat szabályait a képzés megkezdésekor minden hallgatóval szóban ismerteti, és azt dokumentálja. 4.9.2 Panaszkezelés 4.9.2.1 A BGOK panaszkezelési rendszert is működtet. Elsősorban a MSZ EN ISO 9001 :2008 minőségirányítási rendszer ME-720 Hallgatóval kapcsolatos folyamatok és ME-830 Nemmegfelelőség kezelése eljárások tartalmazzák a követendő lépéseket. Minden hallgatónak név megadása nélkül joga van felszólamlást tenni, melyet vagy a bizalmi útján vagy közvetlenül tehet meg a tanfolyamszervezőnél, indokolt esetben a TOE illetve TFE vezetőjénél. A hallgatói felszólamlásokat a minőségirányítási eljárás alapján írásban rögzíteni kell, jelenteni kell és intézkedést kell kezdeményezni, melyről a bejelentőt értesíteni kell. Az intézkedés eredményét a panasz rögzítőjének visszaméréssel ellenőrizni kell. 4.9.2.2 A vevőszolgálati rendszer valamennyi csatornáját biztosítani kell a panaszok bejelentésére és megválaszolására. Indokolt esetben a bejelentővel kérésére közölni kell, hogy az intézkedés ellen, hogyan fellebbezhet vagy milyen felettes szervhez fordulhat. 4.9.2.3 A BGOK teljes minőségirányítási dokumentációja, a TVSZ a titkárságon illetve a tanfolyamszervezőknél betekintésre rendelkezésre áll. 4.10 Képzéshez kapcsolódó díjak 4.10.1 Képzési díjak 4.10.1.1 A MÁV Zrt. munkavállalói képzési és vizsgadíjainak elszámolása központilag történik a belső teljesítményelszámolási rendszer keretén belül. 4.10.1.2 A más munkáltató által beiskolázott hallgatók esetében a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell a képzési és vizsgadíjat kifizetni. 4.10.1.3 A képzésben önköltségesen résztvevő magánszemély képzési és vizsgadíját a hallgató a felnőttképzési szerződésben foglaltaknak megfelelően köteles megfizetni. 4.10.1.4 A befizetett képzési díjat a képzés megkezdése után visszatéríteni nem lehet. 4.10.1.5 A tanfolyamról bármilyen okból kizárt vagy törölt hallgató esetében a BGOK írásban köteles értesíte-

2187

ni a beiskolázót a kizárás vagy a törlés tényéről, és egyben közölni kell a képzésével kapcsolatban eddig felmerült költséget. 4.10.2 Egyéb költségtérítések 4.10.2.1 A hallgatók az ismétlő vizsgáért vizsgadíjat kötelesek fizetni. Képesítő és alapvizsga esetén 2300 Ft, előadói vizsga esetén 1300 Ft a befizetendő összeg. OKJ-s illetve hatósági vizsga esetén az első vizsgakísérlet alkalmával meghatározott vizsgadíjat kell alkalmazni az ismétlő vizsga esetén is. A vizsgadíj befizetését igazoló nyugtát a vizsgalaphoz kell csatolni. 4.10.2.2 A BGOK-ban szervezett tanfolyamok elvégzését igazoló irat elvesztése esetén 5000 Ft eljárási díj ellenében a hallgatónak az intézmény köteles a vizsgák és bizonyítványok nyilvántartása alapján a másodlatot kiállítani. 4.11 A Képzések ügyvitele 4.11.1 Az ügyvitel általános szabályai 4.11.1.1 A BGOK a MÁV Zrt. Ügyviteli Utasítás általános szabályait, a képzési jogszabályokban foglalt rendelkezéseket köteles ügyviteli tevékenysége során betartani. 4.11.1.2 A hallgatói adatok kezelése során olyan adatkezelési, tárolási eljárásokat, űrlapokat kell alkalmazni, ami biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét, a jogszabályi elvárások teljesülését. 4.11.1.3 A hallgatókra vonatkozó adatokat csak az arra feljogosított személyeknek ad ki a BGOK. 4.11.2 Az ügyvitel során alkalmazott nyomtatványok, bizonylatok 4.11.2.1 Minden jelentkezőnek a képzés megkezdése előtt Jelentkezési lapot kell kitöltenie az 4.6.2. pont szabályai szerint. A Jelentkezési lap minden rovatát értelemszerűen, a valóságnak megfelelően, olvashatóan kell kitölteni. A Jelentkezési lap helytelen kitöltéséből származó valamennyi következmény a hallgatót terheli. 4.11.2.2 Ha indokolt (a Jelentkezési lap adatai változtak), a képzés megkezdésekor Felvételi lapot kell kitöltetni a hallgatóval az első foglalkozáson. 4.11.2.3 Anyakönyvet kell felfektetni minden olyan felsőfokú képesítő tanfolyamnál, melynek időtartama a 6 hónapot meghaladja. Ebben kell rögzíteni a hallgató személyi adatait, az egyes tárgyakból elért osztályzatait. Az adatokat a Jelentkezési lap és a vizsgalapok alapján kell kitölteni. 4.11.2.4 Az anyakönyvi lapokat tanfolyamonként csoportosítva „Nem selejtezhető” okmányként kell megőrizni az irattárban. 4.11.2.5 A Működési napló az elméleti és gyakorlati foglalkozások, a tanulmányi kirándulások bejegyzésére

2188


szolgál, vezetése minden tanfolyamon kötelező. Az előadói és a dolgozatjavítási díjak elszámolásának alapbizonylata, ezért a pénzügyi bizonylatokra vonatkozó általános szabályok erre is vonatkoznak. 4.11.2.6 Minden tanfolyam részére külön, összetűzött, oldalszámozott naplót kell felfektetni, melyből látható sérülés nélkül lapokat eltávolítani nem lehet. 4.11.2.7 A Működési naplóba bejegyezést csak: • a tanfolyam előadói, gyakorlati oktatói, • a tanfolyamszervező, • ellenőrzésre jogosult szervek képviselői jogosultak. 4.11.2.8 A Működési naplót sorkihagyás nélkül kell vezetni, a bejegyzéseket keltezéssel és aláírással kell ellátni. A kihagyott illetve üres sorokat áthúzással kell érvényteleníteni. Javítani csak egy vonalas áthúzással lehet, úgy hogy a javítás előtti állapot olvasható maradjon. 4.11.2.9 A Működési napló megjegyzés rovatában kell feltüntetni a nem elszámolandó (NSZ) órákat, a leadott óraszámot, és a megíratott dolgozatot. A tanfolyamszervező a hónap végén aláhúzás után dátumozva, aláírva lezárja az elszámolást. Amennyiben a képzési program szerinti valamely tantárgy óraszáma teljesült, az óraszámot be kell karikázni. 4.11.2.10 Áthúzódó tanfolyam esetén a naptári év utolsó foglalkozása után a tanfolyamszervező köteles a képzési program szerinti sorrendben a tantárgyak tárgyévben leadott óráját összesíteni és lezárni az évet. 4.11.2.11 A tanfolyamszervező a képzés utolsó bejegyzése után köteles írásban dátumozva, aláírva lezárni a naplót. A lezárás a képzési program szerinti sorrendben tartalmazza a leadott órák számát. 4.11.2.12 Az Osztályozó napló a hallgatók legfontosabb adatait, tantárgyankénti tanulmányi előmenetelét – a feleletek és az írásbeli dolgozatok érdemjegyeit tartalmazza. Csak abban az esetben nem kell Osztályozó naplót alkalmazni, ha a képzési program a tanfolyam során semmilyen számonkérést nem ír elő, vagy csak egy értékelendő tantárgy van. 4.11.2.13 A tanítási órákon és a vizsgákon az Osztályozó naplót a bejegyzésre jogosultak és a vizsgabizottság rendelkezésére kell bocsátani. 4.11.2.14 A vizsgákon a vizsgalap a kihúzott szóbeli tételek számának és az adott érdemjegyek számmal és betűvel való rögzítésére szolgál. 4.11.2.15 Minden tantárgyhoz – kivéve a komplex vizsgákat – külön vizsgalapot kell felhasználni. 4.11.2.16 A vizsgalapot a társelnök vagy a tantárgy előadója vezeti, és a vizsgáztatók aláírásukkal hitelesítik. A hiányzó hallgatók esetén a vizsgalap „osztályzat” rovatait vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. Felmentés esetén a „Felm” bejegyzést a tanfolyamszervező aláírásával hitelesítve köteles a megfelelő rovatba bejegyezni. 4.11.2.17 A tanfolyam befejezése előtt megtartott záróvizsgákról Vizsgajegyzőkönyvet kell felvenni a tanfolyamszervezőnek, amennyiben Anyakönyvet nem vezetnek.

34. szám

4.11.2.18 A jegyzőkönyvbe név szerint a vizsgalapok alapján kell rögzíteni az egyes tantárgyakból elért osztályzatokat. A vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. 4.11.2.19 Tanulmányi értesítőt a több időszakos, felsőfokú tanfolyamok hallgatói részére kell kiállítani. A személyi adatokat és a tantárgyakat hallgató írja be, az osztályzatok bejegyzésére a vizsgáztató, a záradékolásra a BGOK vezetője jogosult. 4.11.2.20 A Tanulmányi értesítőt a hallgatók részére csak a vizsgák idejére, a tanulmányaik befejezésekor vagy megszakításakor adható ki. 4.11.2.21 A felsőfokú képesítő tanfolyamok elvégzését képesítő tanúsítvány kiadásával kell igazolni, melyet a Tanulmányi értesítőben levő végbizonyítvány alapján kell kitölteni az Anyakönyvvel egyezően. 4.11.2.22 Az egyéb kiképző, képesítő tanfolyam végző hallgatójának tanúsítványt kell kiállítani, az alapfokú illetve nem kiképző tanfolyamokról Igazolás-t kell átadni a hallgatónak. Ha a tanfolyam O.1. sz. utasítás szerinti szakmai vizsgával zárul, az ezen utasítás szerinti igazolást is ki kell adni. 4.11.2.23 A tanúsítványra, igazolásra az általános tanulmányi eredményt betűvel és számmal kell feltüntetni. 4.11.2.24 A tanúsítványt és az igazolást ünnepélyes körülmények között a vizsgabizottság elnöke vagy a BGOK vezetője illetve annak képviselője adja át. A tanúsítvány, igazolás átvételét a hallgatóknak a személyes adataik ellenőrzése után saját kezű aláírásukkal kell igazolni az erre rendszeresített nyomtatványon. 4.11.2.25 A kiadott bizonyítványokról, igazolásokról a BGOK bizonyítvány nyilvántartó könyvben kimutatást köteles vezetni. 4.11.2.26 A hallgatóval az első foglalkozáson felnőttképzési szerződést kell kötni 2 példányban, melynek egyik példányát a BGOK cégszerű aláírásával vissza kell adni a hallgatónak, a másik példány a tanfolyami dokumentáció részeként a BGOK-ban marad. 4.11.2.27 A hallgatók részére kiadott tansegédletekről kiosztó ívet kell készíteni vagy egyedi átvételi lapot, melyen a hallgató aláírásával igazolja az átvételt. E kimutatáson kell a visszavétel tényét jelölni. 4.11.2.28 Minden a képzés vonatkozó dokumentumot a tanfolyamszervező köteles egy feliratozott dossziéban a helyettesítője által is hozzáférhető helyen tárolni. A doszsziéban kell elhelyezni a tanfolyami irattározási szabályokban felsorolt dokumentumokat. 4.11.2.29 A tanfolyamszervező a képzés megkezdésekor Tanfolyami információs lapot köteles kitölteni és átadni a TOE illetve TFE vezetője által megbízott személynek, mely tartalmazza a képzés legfontosabb adatait. 4.11.3 Tanfolyamok irattározása 4.11.3.1 A tanfolyamok befejezése után 30-60 napon belül az alábbi anyagokat kell átadni az alábbi csoportosításban az irattárat kezelő személynek:

34. szám


1 évig megőrzendő (külön dossziéban): • felvételi vizsgadolgozatok, eredmények • képesítő írásbeli vizsgadolgozatok (ez nem vonatkozik az O.1. Utasításban meghatározott alapvizsgák dolgozataira, melyek a vizsgabiztosnál kerülnek 50 évre megőrzésre) • OKJ gyakorlati, írásbeli feladatok Szakképzési hozzájárulással kapcsolatos dokumentumok: 10 évig megőrzendő: • Munkaügyi központ értesítése/igazolása a nyilvántartásba vételről • órarendek, vizsgarendek • előadói javaslat • előadói megbízási szerződések • előadók bizonyítványának másolatai • bemeneti követelmények teljesítését igazoló (számítástechnikai is) bizonyítványok, igazolások másolata • munkáltatói kötelezés vagy tanulmányi szerződések • önálló nyelvi képzésnél munkaköri leírás, vagy munkaszerződés • tankönyvekkel és jegyzetekkel kapcsolatos adminisztrációk: ¾ tansegédlet kiosztó ív ¾ másolt tananyagok átvételi bizonylata • jelenléti ívek • előadói díjak elszámolása • OSAP (statisztikai) lap 50 évig megőrzendő: • jóváhagyott képzési program • jelentkezési lapok • a kimutatás a hallgatók személyi adatairól, névsor • felnőttképzési szerződések • működési (előmeneteli) napló, osztályozó napló • vizsgajegyzőkönyv, vizsgalapok, vizsgaösszesítő • kiadott igazolások, bizonyítványok másolata • igazolások, bizonyítványok átvételi elismervénye További irattározandó dokumentumok: 10 évig megőrzendő: • tanfolyam megrendezésére vonatkozó felhívás • a hallgatók felvételi lapja • vizsga alóli felmentési kérelem • hallgatói felszólalások • hallgatói kérdőív • előadók értékelése • hallgatókkal kapcsolatos levelezések (pl. értesítés a felvételről, a tanfolyam kezdéséről, igazolások, felvételi vizsgára való behívás) • egyéb – máshol fel nem sorolt – levelezések, anyagok • minden, máshol nem említett egyéb dokumentum 10 évig megőrzendő (OKJ): • szakmai és vizsgakövetelmény • igazolás modulzáró vizsgáról • igazolás a szakképzésben való részvételről • jelentkezési lap szakmai vizsgára • vizsgarend • vizsgaprogram

2189

• vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat • NSZFI vizsgabejelentő • Szóbeli vizsgatétel igénylő • Megbízó levelek • Vizsgadíj kalkuláció • Vizsgatételek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) • Gyakorlati vizsgaeredmények • Értékelő lap • Jegyzőkönyv (előtte, utána) Nem selejtezhető: • anyakönyv • bizonyítvány kiosztási könyv • OKJ-s tanfolyamoknál: ¾ Törzslap 4.11.3.2 A tanfolyamszervező az itt található sorrendben köteles behelyezni a dokumentumokat; amelyeket a lista nem tartalmazza, azokat a végére kell besorolni. Minden dokumentumtípust külön átlátszó tasakba, a hallgatónként kitöltötteket a hallgatói névsor szerinti sorrendben kell tárolni. 4.11.3.3 A tanfolyamszervezőnek és az irattárat kezelő személynek az átadott/átvett anyagokról kimutatást köteles vezetni, mely tartalmazza a tanfolyam számát, megnevezését, kezdési és befejezési idejét és az irattári számát. 4.11.3.4 A MÁV Zrt. szakképzési hozzájárulásának terhére elszámolt tanfolyamokat a képzés befejezése után Budapesten (Luther u. 3.), a többi tanfolyamot a területi egységeknél kell elhelyezni. 4.11.3.5 Az SZHJ terhére elszámolt tanfolyamokat a bevallás mellékletét képező lista szerinti sorrendben kell besorolni, a többi tanfolyamot az irattárazás sorrendjében. 5.0 HIVATKOZÁSOK Az utasítás végrehajtása az alábbi hatályos jogszabályok és utasítások figyelembe vételével történik: • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről • 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről • 2003. évi XXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról • 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól • a kormány 22/2004. (II.16.) Korm. rendelete a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól • a kormány 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelete a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól

2190


• a kormány 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről • a foglalkozáspolitikai és munkaügyi miniszter 24/2004. (VI.22.) FMM rendelete az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól • a gazdasági és közlekedési miniszter 32/2003. (V.20.) GKM rendelete a vasúti járművezetők képzéséről, hatósági vizsgáztatásáról és szakképesítéséről • a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 40/2009. (VIII.13.) KHEM rendelete a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról • az oktatási miniszter 8/2006. (III.23.) OM rendelete a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről • az önkormányzati miniszter 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelete a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól • a szociális és munkaügyi miniszter 20/2007. (V.21.) SZMM rendelete a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről • a szociális és munkaügyi miniszter 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelete a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról • a szociális és munkaügyi miniszter 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelete a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról • a szociális és munkaügyi miniszter 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelete a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól • a szociális és munkaügyi miniszter 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelete a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól • a Nemzeti Közlekedési Hatóság 5/2010. sz. Elnöki Szabályzata a vasúti járművezetők képzésére, hatósági vizsgáztatására és szakképesítésére • MÁV Zrt. Ügyviteli Utasítás (24/2003. (MÁV Ért. 51.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás) • MÁV Zrt. O.1. sz. Oktatási utasítás (K-2373/2002.) • 30/2010. (MÁV. Ért. 17.) EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS

34. szám

7.0 MELLÉKLET 1. Dosszié fedlap 2. Tanfolyamszámigénylő 3. Tájékoztató levél a képzésről 4. Jelentkezési lap (vállalati belső képzések esetén) 5. Jelentkezési lap (külső jelentkező részére) 6. Felvételi vizsgalap borító 7. Felvételi adatlap 8. Jegyzetigénylés 9. Óra- és vizsgarend 10. Működési napló (előlap) 11. Működési napló (bellap) 12. Működési napló (aláírásminta) 13. Osztályozó napló (előlap) 14. Osztályozó napló (bellap) 15. Tanulmányi értesítő (bellap 1) 16. Tanulmányi értesítő (bellap 2) 17. Tanulmányi értesítő (bellap 3) 18. Tanulmányi értesítő (bellap 4) 19. Tansegédlet kiosztási ív 20. Elismervény a tájékoztatásról 21. Képzési szerződés (ha a hallgató fizeti a képzési díjat) 22. Képzési szerződés (ha a beiskolázó munkáltató fizeti a képzési díjat) 23. Képzési szerződés nyelvi képzésre (ha a hallgató fizeti a képzési díjat) 24. Képzési szerződés nyelvi képzésre (ha a beiskolázó munkáltató fizeti a képzési díjat) 25. Képzési szerződés OKJ-s képzésre (ha a hallgató fizeti a képzési díjat) 26. Képzési szerződés OKJ-s képzésre (ha a beiskolázó munkáltató fizeti a képzési díjat) 27. Jelenléti ív 28. Anyakönyv 29. Óralátogatási feljegyzés 30. Igazolás foglalkozáson, vizsgán való részvételről 31. Utazási napló (előlap) 32. Utazási napló (bellap) 33. Írásbeli képesítő előlap 34. Vizsgalap 35. Vizsgajegyzőkönyv (előlap) 36. Vizsgajegyzőkönyv (hátlap) 37. Igazolás 38. Tanúsítvány 39. Képesítő tanúsítvány 40. Elismervény igazolás, tanúsítvány átvételéről 41. Elismervény tansegédletek átvételéről 42. Felnőttképzési szolgáltatások

Az utasítás közzététele napjával lép hatályba. Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

34. szám


2191

2192


34. szám

34. szám


2193

2194


34. szám

34. szám


2195

2196


34. szám

34. szám


2197

2198


34. szám

34. szám


2199

2200


34. szám

34. szám


2201

2202


34. szám

34. szám


2203

2204


34. szám

34. szám


2205

2206


34. szám

34. szám


2207

2208


34. szám

34. szám


2209

2210


34. szám

34. szám


2211

2212


34. szám

34. szám


2213

2214


34. szám

34. szám


2215

2216


34. szám

34. szám


2217

2218


34. szám

34. szám


2219

2220


34. szám

34. szám


2221

2222


34. szám

34. szám


2223

2224


34. szám

34. szám


2225

2226


34. szám

34. szám


2227

2228


34. szám

34. szám


2229

2230


34. szám

34. szám


2231

2232


34. szám

34. szám


2233

2234


34. szám

34. szám


2235

2236


34. szám

34. szám


2237

2238


34. szám

34. szám


2239

2240


34. szám

34. szám


2241

2242


34. szám

34. szám


2243

2244


34. szám

34. szám


2245

2246


34. szám

34. szám


2247

2248


34. szám

34. szám


2249

2250


34. szám

34. szám


2251

2252


34. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

34. szám 125. évfolyam november 19. TARTALOM

Recommend Documents