23. szám 125. évfolyam július 23. TARTALOM

23. szám

125. évfolyam

2010. július 23.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról .... 1209 44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról .............. 1214 45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról .......... 1217

Utasítások

Oldal 46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról ............... 1222 47/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról............. 1246

Egyéb közlemények Helyesbítés ................................................................................... 1267

3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Árfolyamkockázat

43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az árfolyam-fedezeti politika célja, meghatározni a deviza árfolyamváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és kamatláb kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető

Azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a MÁV Zrt. pénzügyi helyzetére, a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása esetén hatnak. A MÁV Zrt. árfolyamkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni. 3.2. Kockázatmenedzsment A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat. 3.3. Árfolyam-fedezeti ügylet Olyan devizaárfolyam kockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve árfolyamveszteség kockázatának

1210

A MÁV Zrt. Értesítője

fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Árfolyam-fedezeti dokumentáció A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (árfolyamkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. Az árfolyam-fedezeti ügyleteket azok megkötésekor árfolyam-fedezeti megjelöléssel kell ellátni és az árfolyam-fedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak az árfolyam-fedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. Az árfolyam-fedezeti dokumentációra és az árfolyamfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a fedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Árfolyamfedezés időtávja A pénzügyi tervezéshez igazodva a fedezeti ügylet időtávja nem haladhatja meg az elfogadott üzleti terv időhorizontját.

23. szám

4.3. Az ügylet megkötése Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező

23. szám


A határidős árfolyam nem a Bank várakozásait fejezi az azonnali (spot) árfolyam jövőbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye, amely során lényegében a két deviza kamatkülönbözetének mértéke és az ügylet időtartama határozza meg a határidős árat. Mivel a forint kamatláb jelenleg magasabb, mint az euró kamatlába, ezért az EUR/HUF határidős árfolyamok is magasabbak, mint az aktuális piaci árfolyam. A kamatlábak változásának hatása a határidős árfolyamok is változnak. Ha a Magyar Nemzeti Bank kamatot emel, az az általános kamatszint emelkedését, ha kamatot csökkent, az a hazai kamatszint csökkenését vonhatja maga után, ami a határidős árfolyamokban is éreztetheti hatását (feltételezve, hogy a külföldi deviza kamatszintje közben nem változott). A határidős devizaügyletek elszámolásának három módja van: 1. bruttó elszámolás: az ügyletben megkötött devizaösszeg a kötéskor kialkudott határidős árfolyamon ténylegesen konvertálásra kerül. pl.: A MÁV ZRt. vesz 1 éves futamidőre 1 millió eurót 280 Ft/eurós árfolyamon. Amikor eltelik az egy év, a Bank megterheli a MÁV forintszámláját 280.000.000 forinttal és jóváír az euró számláján 1.000.000 eurót. 2. nettó elszámolás: Az eredeti ügylet futamideje alatt ellentétes irányú ügylet kötését jelenti az eredeti ügylet lezárásaként; így a két ügylet nettó eredménye kerül elszámolásra. Ez a megoldás akkor lehet hasznos, ha időközben kiderül, hogy nem lesz szükség tényleges konverzióra.

1211

3. eredeti határidős pozíció módosítása (elgörgetése): Amennyiben a lejárat napján mégsem kerülne sor a konverzióra, de a későbbiekben vagy esetleg korábban igen, akkor az eredeti pozíció elgörgethető egy devizacsere (devizaswap) ügylettel az új értéknapra. A devizacsere ügylet során a felek kötnek egy devizaügyletet, majd ezzel egy időben, egy ellentétes irányú, egyik devizában meghatározott, azonos összegű, de eltérő értéknapra szóló megállapodást. Természetesen így a határidős árfolyam is változni fog: visszagörgetés esetén csökken, továbbgörgetés esetén nő. 4.5.2. Plain vanilla opciók A plain vanilla opciók egy biztosítási szerződéshez hasonlíthatók, amelyek a kedvezőtlen piaci mozgásokkal szemben tökéletes biztonságot nyújtanak, ugyanakkor

1212


23. szám

Call opció eladásának pozíció- és nyereségfüggvénye

(opció értéke) 50

prémium 0 1

250

(lejáratkori azonnali árfolyam)

-50 kötési árfolyam

-100

-150 pozíciófüggvény nyereségfüggvény

-200

-250

Put opció (eladási jogot jelent az opció vétele esetén, vételi kötelezettséget annak eladása esetén) A put opció jogot biztosít az opció vásárlója számára, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát adjon el. Európai típusú

opció esetében, amennyiben a lejárat napján a piaci árfolyam a kötési árfolyam alatt van, az opció tulajdonosa élni fog eladási jogával a kötési árfolyamon. Amerikai típusú vételi opció esetében az opció futamideje alatt az bármikor lehívható.

Put opció vételének pozíció- és nyereségfüggvénye

(opció értéke) 300

250 pozíciófüggvény nyereségfüggvény

200

150

100

50

0 prémium

1

-50

250

A put opció eladója ezzel szemben kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát vásároljon. Az

kötési árfolyam

(lejáratkori azonnali árfolyam)

opció kötelezettjének nincs választása; amennyiben az opció jogosultja él a jogával, az opció eladójának mindenképpen végre kell hajtania a konverziót.

23. szám


1213

1214


44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az árufedezeti politika célja, meghatározni a tömegáruk árváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és tömegáru kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Árukockázat: A tömegáruk piaci árának ingadozásából adódó kockázat, mely a MÁV Zrt. pénzügyi, bevételi helyzetére az tömegáruk árának kedvezőtlen változása esetén hatnak. Tömegáruk különösen: földgáz, olaj, elektromos áram, fémek. A MÁV Zrt. kamatkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni.

23. szám

4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Árufedezeti dokumentáció: A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (kamatkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. A kamatfedezeti ügyleteket azok megkötésekor kamatfedezeti megjelöléssel kell ellátni és a kamatfedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak a kamatfedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. A kamatfedezeti dokumentációra és a kamatfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a kamatfedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Árufedezés időtávja: Az árufedezeti ügylet során a fedezeti ügylet időtávja nem haladhatja meg a gázolajvásárlási szerződés futamidejét. Amennyiben a szerződés futamideje meghaladja az elfogadott üzleti terv időhorizontját, akkor a fedezeti ügylet korlátja az üzleti terv futamideje.

3.2. Kockázatmenedzsment: 4.3. Az ügylet megkötése: A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat.

Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező érvényű ajánlatot adó bankkal kell megkötni az ügyletet. 4.4. Árufedezeti arány:

3.3. Árufedezeti ügylet: Olyan árukockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható bevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve veszteség kockázatának fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség.

Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és a fedezés időtávja alatti nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. A fedezeti arány ellenőrzésekor a fedezeti ügylet megkötéskor érvényes tervszámokat kell figyelembe venni. 4.5. Az árukockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős áruügylet A tömegáru kockázat kezelésének legalapvetőbb eszköze a határidős vagy forward ügylet. A határidős ügylet

23. szám


megkötésével a felek már a jelenben megállapodnak egy jövőbeni ügylet feltételeiről (összeg, ellenérték, devizanem, értéknap, ügylet iránya). Bármennyi is lesz a lejáratkori azonnali árfolyam, a MÁV Zrt. az ügylet keretében megállapított határidős árfolyamon vásárol tömegárut. Az ügylet előnyei: a jövőbeni tömegáru vételi tranzakciók árfolyama előre rögzített

1215

teljes mértékű védelem a tömegáru árának bármekkora mértékű erősödése ellen az ügylet bármikor, egy ellenirányú ügylettel lezárható; ekkor a MÁV Zrt.-nek az aktuális piaci viszonyok függvényében vesztesége vagy nyeresége keletkezhet Az ügylet hátrányai: a MÁV Zrt. a határidős árnál alacsonyabb lejáratkori árszintek esetén is köteles a határidős árszinten tömegárut vásárolni, azaz árfolyamveszteséget realizálni az esetleges veszteség nagysága elméletileg korlátos

1. ábra Határidős tömegáru vételi ügylet működése A határidős árfolyam nem a Bank várakozásait fejezi az azonnali (spot) ár jövőbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye: Határidős árfolyam = Tárolási költségekkel és az un. kényelmi hozammal* módosított azonnali árfolyam jövőértéke *Kényelmi hozam: Azt a nem befektetési hozamot fejezi ki, amit az áru birtoklása a tulajdonosnak jelent (például annak a lehetőségét, hogy az áruból gyártani lehet valamit, amit el lehet adni).

4.5.2. Árucsere (swap) ügylet: A swap ügylet lehetőséget ad a MÁV Zrt. számára, hogy egy tömegáru változó árát fixre cserélje, vagy fordítva, szerződései módosítása nélkül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügylet futamidejére előre rögzített tömegáru árfolyam és a jövőbeni tényleges tömegáru árfolyam közötti különbözetet számolja el a bank és a MÁV Zrt. egymás között. A swap ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti:

Fix ár fizetés „A” Bank Á

Tömegáru szállítója

1216


Előnyök: Védelem a váratlan tömegáru ármozgásokkal szem-

23. szám

23. szám


1217

1218


4.4. Kamatfedezeti arány: Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és az éves szintű nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. 4.5. A kamatlábkockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős kamatláb megállapodás (FRA): A határidős kamatláb megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy egy jövőben induló kamatperiódusra ma rögzítsük a kamatot betétek vagy hitelek esetén. Ezzel a MÁV Zrt. a kamatlábak jövőbeni kedvezőtlen alakulása ellen védekezhet. A határidős kamatláb egy pénzügyi számítással kalkulált érték, amelyet a kamatlábak jövőbeli alakulására vonatkozó piaci várakozásokat tükröző aktuális hozamgörbéből származtatnak.

23. szám

Az FRA megkötésével a felek megállapodnak abban, hogy elszámolják egymás között az előre meghatározott FRA kamatláb és a referencia kamatláb különbözetét. A referencia kamatlábat, amely valamely hivatalos kamatfixing (BUBOR, EURIBOR, LIBOR, stb.) mindig a jövőben határozzák meg. Az elszámolás az adott periódus elején pénzügyileg történik. Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején magasabb, mint az FRA kamatláb, a MÁV Zrt. számára a Bank a következő összeget fizeti ki: névérték × futamidő × (piaci kamatláb – FRA kamatláb) Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején alacsonyabb, mint az FRA kamatláb, a MÁV Zrt. fizeti meg a két kamatláb különbözetét a Banknak. A nyereség vagy veszteség elszámolása kiegyenlíti az adott periódus elején realizálható aktuális piaci hitelkamat, valamint az FRA kamat közötti különbséget.

A határidős kamatláb megállapodás működését az alábbi ábra szemlélteti: realizált 12,00% kamatszint

10,50%

9,00%

7,50%

6,00% 1

lejáratkori kamatszint

23. szám


1219

1220


A kétdevizás kamatlábcsere ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti: Kezdeti tĘkecsere:

HUF tĘkerész

„A” Bank HUF tĘkerész

EUR tĘkerész

„B” Bank (hitelezĘ) Kamatcsere:

23. szám

23. szám


1221

1222


23. szám

23. szám


1223

1224


3.3 Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: Befektetett eszközök beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Aktiváláskor maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően tovább hasznosítható (más által). Az így meghatározott maradványértéket akkor tekintjük jelentősnek, ha az meghaladja az aktivált bruttó érték 10 százalékát. Minden más esetben a maradványértéket nem tekintjük jelentősnek.

23. szám

23. szám 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA


1225

1226


ben az adatszolgáltató szervezetek felelősek, az éves beszámoló összeállítása keretében kiadott zárlati utasításban foglaltak szerint. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnök-vezérigazgatója írja alá. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is megküldi. 4.2 Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, értékelési szabályzata és számlarendje foglalja össze. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV Zrt. következő utasításai tartalmazzák: 1. 18/2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata 3. Önköltség-számítási Szabályzat 22/2008.(V. 16. MÁV Ért. 13.) VIG. sz. ut. A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységéhez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatáról, 2/2010. (III. 5. MÁV ÉRT. 7.) PÁVIGH. sz. utasítás A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatának 2009. évi végrehajtásáról 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskenynyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzi

23. szám

23. szám


Biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv kód: A MÁV Zrt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: o P – Pályavasút o X – Térségi személyszállítás o K – Központi irányítás és szolgáltatás Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szervezet egyes egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál. Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt – a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező – a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV Zrt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (5159) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, az Önköltség számítási és Díjképzési Szabályzattal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint

1227

az állomásokon végzett tevékenységek költségei kerülnek elsáa4(t)-18.4(jf.5 0é32g2.o2.4(s)-r6.2(e)6a.7(i)-.0.8(a)-9.5(.)]TJ/TT14 1

1228


23. szám

Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok.

a tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes részletének átsorolását, a devizás tételek átértékelése, a jövőbeni költségekre képzendő céltartalék képzése, jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába.

A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével.

Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, az időbeli elhatárolásokat, az értékvesztéseket, visszaírásokat, a céltartalékokat, a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, egyéb, év végi rendező tételeket.

A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli szervezet éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezé-

A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl – a következő feladatokat is el kell elvégezni: az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok – értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása, céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, a tárgynegyedév nem számlázott árbevételeinek, valamint igénybe vett, de még nem számlázott (nem könyvelt) szolgáltatások költségének évközi időbeli elhatárolása, a tárgyidőszakra vonatkozó aktív és passzív kamatok elhatárolása, éves adók időarányos részének elszámolása,

se A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Kizárólag az év végi zárás alkalmával kell végezni a következő feladatokat: a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítása és leltár alapján történő elszámolása,

A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül.

23. szám


1229

1230


23. szám

A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a Számviteli szervezeten belül a beszámoló készítés vezetője a felelős. 4.5 A kiegészítő melléklet tartalmi elemei

A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, z€esq07" ðHWÒ€ ` °(p@ 000P€ 0` pMà K pb€0@ (@pŽ „• P`0€Ð0À à! qp‘"• ðHWÒ€À ` • 0 @ ° p " 0 @ @ †“9 À“@#€• 07 `•p€•@ P% …€•€ 0P`0R `Pp )p ñvR`Yia bírm8.4(z)-2.8(o)37..1(u36.8(o)328.6(i-

23. szám


o Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása o Rövid lejáratú hitelek o Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek o Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Mérlegen kívüli kötelezettségek o Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme o Fedezeti ügyletek o Készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések o Zálogjog kötelezettségek bemutatása o Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme o A Társaság, mint bérbevevő, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása Passzív időbeli elhatárolások Értékesítés nettó árbevétele Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban Az exportárbevétel és az import alakulása Költségek költségnemenkénti részletezése Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Bevételek és ráfordítások kapcsolt vállalkozással szemben A társaság eredményének bemutatása forgalmi költség eljárással. A központi szervezetek összevont eredmény levezetését, vállalatcsoport irányítás, társaság irányítás, központi belső szolgáltatások, és egyéb tevékenységek bontásban. A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámai, szöveges értékelése. Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalko-

1231

zásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása. Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása. I(n)33.1(y)604(n)45

1232


az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelős azzal, hogy az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. 4.7 Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. 4.7.1 Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a MÁV Zrt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, a forgóeszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások. A Sztv. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és működtető eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét

23. szám

és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fen-

23. szám


1233

1234


zandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintő, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. Az üzletági beruházások számviteli elszámolását a 7/2005. (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás szabályozza. 4.7.1.1.4 A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. mint vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

23. szám

23. szám


A MÁV Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: vásárolt készletek (anyagok, kereskedelmi áru, egyéb áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nek továbbértékesített gázolajkészletet, a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is.) saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok. 4.7.1.2.2 Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak (ideértve az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követe-

1235

léseket is). A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 18/2007. (VIII.17. MÁV Ért. 27.) PÁVIGH sz. a MÁV Zrt. Számlarendje 3. számlaosztály magyarázatáról szabályozza. A szolgáltatásnyújtásmg12.8t le(o)5.27tésökö, m

1236


A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki. A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint az Szt. 77§. (7) szerinti az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét.

23. szám

Az egyéb követelés mérlegtételként mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendez

23. szám


Kamatkockázat kezelésére hasznáható ügylettípusok a következők: kamatláb csereügylet (Interest Rate Swap), kamat opciók, határidős kamatláb megállapodás (Forward Rate Agreement), kétdevizás kamatláb csereügyet (Cross Currency Swap).

1237

Az ées beszámoló kiegészít ő mellékletében az üzleti év fedezei ügyleteinek eredményét, illeve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyletket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.7.1.2.4 Értékpapírok

Áru kockázat kezelésére hasznáható ügylettípusok a követkz ők: árorward, ár, árciók. Az árfolyam- és kamatfedezés során alkalmazható trmékeket, illtve a fedezeti ügylek megkötésének módját a 14/2006. (MÁV. Ért. 13.) Pénzügyi irányítás – Áltanos vezérigazgató-helyettesi utasítás a devizagazdálkodásról, a deviza árfolyam kezelésével kapcsolatban szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 16/2005. (MÁV. Ért. 18.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a határidős ügylek számvitel elszámolására szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a követkz ők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyerséget a pénzügyi műveletek bvételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyamülönbözet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztáyban nyilvántartásba vtt árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezejük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelés során, a Számviteli Törvénynek megfelelően, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyreségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjig le nem zárt ügyletd őarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügtek zárásakor kerül sor. 7. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét a MÁV Zrt. nem alkalmazza.

A forgóeszközöknél az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutaják ki. 4.7.1.2.5 Pénzeszköök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönítet bezámlák, deviza bezámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értéké A MÁV Zrt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyezelését a Pénzforgalomi könyvelés és a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály végzik. A MÁV Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések kacsolódhatnak mind a Pályavasúthoz, mind a Keskny nyomköz ű térségi személyszállításhoz, mind pedig a Központi irányítás és szolgáltatáshoz. A MÁV Zrt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a Pénzforgalmi könyvelés/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fizetési kötelezttségek között a tartozás jellege és lejárata alapján dönt azok kifizetési sorrendjéről. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzleágak saját bankszámláin megjelen ő tranzakiók. A MÁV Zrt. pénzeszközeit részben forint, részben devizaszámlán tartja nyilván. A devizaszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszköök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretébn a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenkéns forinban is megállapítható. Devizaszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek.

1238


A MÁV Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a devizaszámlák elszámolása is, a GIR pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. A házipénztár: A Pénzforgalmi könyvelés által működtetett központi pénzkezelő hely. A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV Zrt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztár bevételeit kiadásai fedezetére felhasználja. A pénztár ellátmányát a devizaszámlát vezető banktól igény szerint vételezi.

23. szám

23. szám


nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fede-

1239

1240


Az adózott eredmény kiegészítéséhez (d. pont) a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítésig megállapított – az előző év(ek)re vonatkozó – jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzí-

23. szám

23. szám A függő


1241

1242


b) Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyek a vevőktől kapott előlegek, a devizában kimutatott, forintban kimutatott, valamint a beruházási szállítókkal és a bel-, és külföldi alvállalkozókkal szembeni szállítói kötelezettségeink, valamint a faktoring és váltótarozások, rövid lejáratú tartozásokat: itt kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú likviditási hitelek, a folyószámla, valamint rulírozó hitelek devizanemenként, bankonként, szerződésenként. (a folyószámla és rulírozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek átvezetésre a mérlegben), a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, Az Szt. 81.§ 5.) bekezdése szerint az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, passzív elszámolásokat az állami költségvetéssel. c) Hátra,l.

23. szám

23. szám


mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. és a halasztott bevételeket: a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (viszszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük). 4.8 Az eredménykimutatás 4.8.1 Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni: a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét, a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában, 2007. január 1-től a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: alaptevékenység belföldi árbevétele alaptevékenységen kívüli belföldi árbevétel alaptevékenység export árbevétele alaptevékenységen kívüli export árbevétel csoportosításban. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint.

1243

Felárként számoljuk el a HÜSZ-ben meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek: Visszatérítésként, illetve számlareklamációként szá-

1244


tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget, az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését), a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – viszszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el. Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegűek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük.

23. szám

23. szám


1245

1246 a profi


23. szám

23. szám


2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2 Az Értékelési Szabályzat időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2010. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

1247

hatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A MÁV Zrt.-nél a leltározás a B 24. sz. Leltározási Utasítás alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk.

Számviteli szervezet vezetője 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2 További fogalmak A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek A MÁV Zrt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban: A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. Az értékelést egyedileg végezzük. Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Negyedéves mérlegkészítéskor az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény vár-

A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2 Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1 Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a MÁV Zrt. nem alkalmazza. A tárgyi eszközök értékét növelő értékként a Sztv. 48.§ (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe.

1248


A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték. A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig felmerült árfolyam különbözete – függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség – a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető. A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. 4.2.1.2 Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

23. szám

Maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően még tovább hasznosítható. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk. 4.2.1.3 Az értékcsökkenés meghatározása Értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetés napjáig kell elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv. 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk (várható hasznos élettartam). Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a maradványértékkel csökkentett bruttó értékre vetítve, havi gyakorisággal történik. Az értékcsökkenés megállapítása napi elszámolással történik. Az adott gazdasági év eredményének terhére elszámolható tervszerinti értékcsökkenési leírás mértékét a mellékletben szereplő „Amortizációs normák” című táblázatban felsorolt leírási kulcsokkal kell számítani, és a tárgyi eszközt az állagbantartó szolgálati hely terhére költségként elszámolni. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként, az eszközkategóriára meghatározott alapértelmezett hátralévő hasznos élettartamból számított leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható élettartama biztosan eltérő az alapértelmezettől, akkor a kulcsot az eszközre jellemző várható hasznos élettartam szerint határozzuk meg. A leírási kulcsot megváltoztatjuk, ha az eszköz kategória besorolása megváltozik és az új kategóriába sorolt eszközök leírási kulcsa eltérő. A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évente (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100). Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben megvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Az állami vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV Zrt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk.

23. szám


1249

1250


A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 4/2009 (MÁV Ért. 34.) EVIG. sz. utasítás tartalmazzák. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a beruházó kezdeményezésére selejtezés, részselejtezés a bekerülési érték egyéb ráfordítás terhére történő elszámolásával történhet. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. 4.2.1.6 Beruházásra adott előlegek A beruházásra adott előlegeket a mérlegben a beruházási szállítónak, import beszerzés esetén importálást végzőnek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának az ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza teljesítéskori, illetve a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyóset

23. szám

23. szám


1251

4.2.2.2 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

kozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba.

A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat öszszegét.

Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést

Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján megállapítható, hogy a különbözet mértéke jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (5) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3 Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik az elfogadott, elismert összegben. Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeget a mérlegkészítéskor a mérlegsorok között főkönyvi könyveléssel átsorolásra kerül. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonat-

1252


Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3 Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készleteket bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket a különbözet összegével módosítjuk. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítéskori MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készlettel korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: növények, virágok, szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, oktatófilmek (dia és mozifilmek), a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket.

23. szám

Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetntj 4(t)72 Tw[((k)1s

23. szám A saját termelésű


1253

1254


minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevőkövetelések esetén: 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, 100%-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak, 50%-os mértékű követelést számolunk el a 180 napon túl lejárt követelésekre, amely nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. c) egyéb követelések esetén: A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály javaslata alapján. Az értékvesztés elszámolására vonatkozóan a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben a követelést külön főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük.

23. szám

23. szám


A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki. 4.3.3.2 A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a meghatározott egyedi elv alapján árfolyam fedezeti ügylet esetében az ügylet értékének és a fedezett devizaösszeg tervárfolyamon (vagy célárfolyamon, ha a tervárfolyam a fedezés után lesz meghatározva) számított értékének összevetésével végezzük. Kamatfedezeti ügyletek esetében az egyedi hitelszerződésben meghatározott kondíciók alapján számított kamatösszeget állítjuk szembe a kamatfedezeti ügylet kötésével elért kamatlábbal számított kamatösszeggel, amenynyiben terv-, illetve célkamat nem áll rendelkezésre (cél= terv javaslat). 4.3.4 Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja.

1255

Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci

1256


A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A HUF alapú könyvelésből származó árfolyam-különbözet elszámolása a következő módon történik: a pénzfelvételből és pénzbeszállításból eredő árfolyam-különbözet elszámolását és könyvelését a pénzforgalmi könyvelés végzi, a kiküldetésben résztvevők részére kiadott és visszavett ellátmányok esetében felmerülő árfolyam-különbözetet a Nemzetközi Főosztály elszámolása alapján a pénzforgalmi könyvelés könyveli. A mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitel-

23. szám

intézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb rk

23. szám A saját tő


1257

Hosszú élettart.szerk. Közepes élettart.szerk. Rövid élettart.szerk. Bérbeadott brikettgyár épületei, építm.

100.0 35.0 17.0 20.0

NA

1.0 3.0 6.0 5.0

0.0

1.0 2.9 5.9 5.0

0.0

2.0 3.0 6.0 5.0

0.0

Adóalapnál figyelembe vehető kulcs


E/1/K-V/1-3/N E/1/k/V/1-3/N E/1/r/V/1-3/N E/125181/V/1/N

elnök-vezérigazgató

E/1m/K/1/N

Andrási Miklós s. k.

Épületek Hosszú élettart.szerk.Műemléki

1. sz. melléklet: Amortizációs normák jegyzéke

1 1220100001 1241111001 1241121001 1……..1 1……..2 1……..3 1251-81

7.0 MELLÉKLET

Megnevezés

Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2010.01.01-től

A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatát a 2010. üzleti évről készített beszámolóktól kell alkalmazni. Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2009.12.31-ig

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK:

Alapértelmezett élettartam

n) Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2007. (VI.22. MÁV Ért.23.) VIG sz. utasítás A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról valamint a 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről hatályát veszti

INGATLANOK

Kategória

Számjegyzéki szám

Amortizációs normák jegyzéke (Folyamatos leírású tárgyi eszközökre)

5.2 Megszüntetések

HR Vámtarifa szám

1. sz. melléklet

1258 23. szám

23. szám


1259

HR Vámtarifa szám

P/22214/V/1/N P/2222-1/V/1/N P/2222-2/V/1/N P/222231/V/1/N P/222232/V/1/N

P/2221/V/1/N

P/21412/K-V/1/N P/2142/K-V/1/N

P/2122332/V/1/N

P/21223/V/1/N

Kategória

2221-1.-…. 2221-2.-…. 2221-3.-…. 2221-4.-…. 2222-1.-….tól 2222-2.-….ig 2222-31-…. 2222-32-….

2122-33-12..től 2122-33-18..ig 2122-34…. 2122-33-2… 214 2141-2.-…. 2142-0.-…. 2142-1.-…. 222

2122-33-11..

2122-32….

2122-25….ig 2122-26…. 2122-27…. 2122-28…. 2122-29…. 2122-31….


3.0 1.6 3.0 3.0

60.0 35.0 35.0

3.0

4.0 3.0

8.0

35.0

35.0

25.0 35.0

13.0

4.0

Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2009.12.31-ig

1.7 2.9 2.9

2.9

2.9

4.0 2.9

7.7

4.0


2.0 3.0 10.0

3.0

6.0

4.0 4.0

8.0

8.0



víz- és tűzvíz vezetékek gőz- forró- és termálvíz vezeték

-vasúti villamos felsővezetéke -adathálózat vezetékei Hidak-aluljárók -hidak -átereszek, aluljárók -alagutak Gáz- és vízellátó vezetékek és azok építményei -kőolaj és kőolajtermékek vezetékei -földgáz vezeték -városi-, üzemi- és egyéb gázvez. -sűrített levegő vezeték -kutak, víztároló medendék

-kiegészítő építménye -vasúti rakodói -vágány és pályaelzárói -vasút-közút szintbeni kereszteződései -középfeszültségú(1-35 kv közötti) 25.0 erősáramú vezetékei -kisfeszültségű (1kv alatti) erősáramú vezetéke -légvezetékes hírközlő hálózata tartóoszlopokkal -hírközlő hálózata

Megnevezés


1260 23. szám

23. szám


1261

emelőgép ellenőrző berendezés rakodógépek szállítótartály, ládák aprító, osztályozó, keverő gépek Bérbeadott brikettgyár gépei,berend.

4-32-76-ig 4-32-79 4-32-77 4-32-78 4-32-8 4-32-80-100

G/434/V/1-2/N 4-34G/434..800/V/1/N 4-34-..-800 4-354-364-374-38-

G/435/V/1-2/N

G/436/V/1-2-3/N G/437/V/1-2-3/N

G/438/V/1-2/N

8421

8458-8468 8459.8468

8424.8463 8475 8421.8479 8440-8465 8479 8418-8422 8438

11.0

9.0

10.0 9.0 10.0

8.0 12.0 12.0

12.0

5.0

9.0

13.0 10.0 10.0 10.0

8.0


9.1

10.0 9.1 10.0

7.7 12.0 12.0

12.0

5.0

9.1

13.0 10.0 10.0 10.0

7.7


14.5

14.5 14.5 14.5

33.0 14.5 33.0

14.5

14.5

14.5

14.5 14.5 14.5 30.0

14.5



konyhaüzemi gépek

10.0 11.0 10.0

13.0 8.3 8.3

8.3

építő, vasútépítő-, nagyüzemi takarítógépek szennyvíz-, élővíztisztító és fertőtlenítő berendezés fémmegmunkáló szerszámgép számvezérlésű fémmegmunkáló gépek egyéb célú forgácsológépek, dróthúzó és kábelgyártó gépek vegyipari műveletek berendezései könnyűipari gépek

20.0

11.0

7.7 10.0 10.0 10.0

13.0


földmunkagép

kohászati és építőipari gépek kohászati és öntödei berendezések

emelő, szállító berendezés

Megnevezés

4-32-71-től

G/43277/V/1-2/N G/43278/V/1-2/N G/4328/V/1/N G/4-32-80-100/ V/1/N G/4331-5/V/1-2/N 4-33-1-től 4-33-5-ig

G/43271-76/V/12/N

Kategória


G/43371-72/V/1/N 4-33-71 4-33-72-ig G/43373-77/V/1- 4-33-73-tól 2/N 4-33-77-ig G/43383/V/1-2/N 4-33-83

8417,8514,8474 8454,8426,8429 8430,8479,8604 8424

HR Vámtarifa szám

1262 23. szám

8515-8516

8535-8537,8541

8701,8424,8433 8501-8504

HR Vámtarifa szám

G/443/V/1-2/N

G/442/K/1-3/N

G/439/V/1-2-3/N G/442/V/1-2-3/N

Kategória

4-43-

4-42-

4-394-42-


traktorok és mezőgazd.gépek villamos forgógépek, erőátviteli berendezések (RT tulajdon) villamos forgógépek, erőátviteli berendezések (kincstári tulajdon) villamos berendezések

Megnevezés

25.0 11.0

11.0

11.0


4.0 9.0

9.0

9.0


4.0 9.1

9.1

9.1


14.5 14.5

14.5

14.5


23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1263

8466, 8419, 8479, 9024 8471, 8530, 8537

8530

9023-9033 9106

9014-9016

HR Vámtarifa szám

4-47-6 4-47-21-211-től

4-47-

G/4485/V/1-2-3/N 4-48-5 G/448566/K-V/1- 4-48-56-6 2/N 4-48-56-7 4-48-58-6

G/4486/K-V/1-2/N 4-48-6 G/4486310/K-V/1- 4-48-63-10 2/N 4-48-63-11 4-48-63-130 4-48-63-131 4-48-63-137 4-48-63-138 4-48-63-183 ‚-184 G/4486317/K/1/N 4-48-63-17 G/448632/K/1/N 4-48-63-2 G/4487/V/1-2/N 4-48-7

G/44786/V/1-3/N 4-47-86

4-47-21-212-ig G/44758/V/1-2/N 4-47-58

G/447246/K/1/N G/44721211-2/ V/1-2/N

G/447/K-V/1-23/N

Kategória


10.0 10.0 8.0

10.0 10.0 13.0

16.7 14.9

10.0 10.0 7.7

4.0 14.9

9.1

9.1

9.1 9.1 5.0


33.0 33.0

33.0 33.0 33.0

33.0 33.0

33.0

33.0

14.5 14.5 14.5



számítást.gépek (Router tip.) számítást.gépek (Gatewíy PC tip.)

16.7 15.0

4.0 15.0

9.0

9.0

9.0 9.0 5.0


25.0 6.7

11.0

11.0

11.0 11.0 20.0

számítástechnikai gépek 6.0 számítástechnikai gépek (LAN eszk.) 6.7

átviteltech.és komplex elektron mérő készülék ipari különleges vizsgáló műszer és berendezése vasútbiztosító berendezés állomások és kitérők nem bizt. jelzőber. vonali jelzőberendezések VES berendezés Integra egyközpontú berend. ECMV egyszerűsített szovjet ber. WSSB mellékvonali berend. mozdonyvizsgáló berendezés ellenőrző műszer hőfutásjelzőhöz gurítópu.-i berendezés elektronikus biztosító berendezés vezérlő és szabályozó berendezés

mérő eszközök és műszerek óraközpont- főóra hídmérleg

fizikai és kémiai jellemzőket

Megnevezés


1264 23. szám

23. szám


1265

7-99-

79 797 798

I/79/V/1/N I/797/V/1/N I/8KF/V/1/N

T/799/V/1/N

78787

I/78/V/1/N I/787/V/1/N

TENYÉSZÁLLATOK

6-41-5

J/6415/V/1-2/N

8903 IMMATERIÁLIS JAVAK

6-41-4

J/6414/V/1-2/N

Kategória


8711-8716

HR Vámtarifa szám

őrző-védő kutyák

vagyoni értékű jogok szellemi termékek felhasználási joggal szellemi termékek szoftver termékek kísérleti fejlesztés

gépi hajtóerő nélküli közúti járművek hajó- és úszómű

Megnevezés

5.0

4.0 4.0 5.0

6.3 4.0

6.7

6.7


20.0

25.0 25.0 20.0

16.0 25.0

15.0

15.0


20.0

25.0 25.0 20.0

15.9 25.0

14.9

14.9


20.0

25.0 25.0 20.0

16.0 25.0

20.0

20.0


1266 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám

23. szám


Egyéb közlemények Helyesbítés A 37/2010. (VI. 25. MÁV Ért. 20.) EVIG számú utasítás 2. sz. mellékletében a táblázathoz tartozó magyarázat indexszámai helytelenül jelentek meg. A magyarázat teljes szövege helyesen: * Jelentős forgalmi zavart okozó eseményt akkor kell jelenteni, ha a vágányelzárás: fővonalon o 1 vágányú pályán az 1 óra, o több vágányú pályán a 3 óra, mellékvonalon a 3 óra, rendező pályaudvaron a 4 óra időtartamot meghaladja. ** Közlekedő vonatoknál a vontatott járműben műsza-

1267

1268


23. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

23. szám 125. évfolyam július 23. TARTALOM

Recommend Documents