34. SZÁM TARTALOM

2014/34. SZÁM TARTALOM Utasítások

oldal

65/2014. (VII. 22. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás az ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló 1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása .......................................................................

2

1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG. sz. utasítás az ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolásáról (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással) ......................................

5

66/2014. (VII. 22. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a cégjegyzés és cégképviselet rendjéről szóló 31/2008. (IV. 30. MÁVSTART Ért. 8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról .

9

31/2008. (IV. 30. MÁV-START Ért. 8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a cégjegyzés és cégképviselet rendjéről (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással) ......................................................

10

67/2014. (VII. 22. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a szakértői és tanácsadási szerződésekről szóló 36/2008. (VI. 6. MÁV-START Ért. 11.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 2. sz. módosításáról .........................................................................................

15

36/2008. (VI. 6. MÁV-START Ért. 11.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a szakértői és tanácsadási szerződésekről (egységes szerkezetben az 1. és 2. számú módosításokkal) ...................................

16

34. szám Budapest, 2014. július 22.

ÉRTESÍTŐ 2

Uta sí tá s ok

65/2014. (VII. 22. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás az ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló 1/2008. (MÁVSTART Értesítő 3.) VIG. sz. utasítás 1. sz. módosítása 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az Ügyvédek megbízásáról, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló 1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG. sz. utasítás (a továbbiakban: Utasítás) módosítása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Azonos az Utasításban foglaltakkal. 3.0 AZ UTASÍTÁSBAN FOGALMAK

HASZNÁLT

3.1. Az Utasításban használatos fogalmak az alábbiak szerint módosulnak: Ügyvéd: az a jogi végzettségű személy, akit a területileg illetékes Ügyvédi Kamara az ügyvédek nyilvántartásába bejegyzett, ideértve az alkalmazott ügyvédeket is (külföldi jogi képviselet esetén az adott ország jogszabályai szerinti nyilvántartásba vett jogi képviselő). Ügyvédi iroda: az az iroda, amelyet a területileg illetékes Ügyvédi Kamara ügyvédi irodaként vett nyilvántartásba (külföldi jogi képviselet esetén az adott ország jogszabályai szerinti nyilvántartásba vett jogi képviselő).

Nem esik e törvényi tilalom alá 1. a tudományos, művészeti és sporttevékenység, 2. az oktatói tevékenység, 3. a nem igazságügyi szakértői tevékenység, 4. a választottbírói tevékenység, 5. az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony, nemzetiségi szószólói jogviszony 6. a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, 7. a kuratóriumi tagság és tisztségviselés 8. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony. 3.2. Az Utasítás egészére vonatkozóan: A MÁV-START Jogi Szervezete helyébe MÁV-START Jog kifejezés lép, illetve a Humán Szervezet kifejezés helyett Humán elnevezést kell használni a MÁV-START Zrt. 2014. június 01. napjától hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban. A többi fogalom azonos az Utasításban foglaltakkal. 4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az Utasítás kiegészül az alábbi, 4.1.4. ponttal: „A MÁV-START Zrt. által megbízni tervezett ügyvédek/ügyvédi irodák esetén az ügyvédi összeférhetetlenség fennállását a MÁV Zrt. Vezető Jogtanácsosa vizsgálja, illetve véleményezi. A Vezető Jogtanácsos – összeférhetetlenség fennállása esetén – jogosult a MÁV-START Zrt. részére a szerződéskötést megtiltani. Ennek érdekében a MÁV-START Zrt. Jog az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat a szerződés aláírását megelőzően eljuttatja a MÁV Zrt. Vezető Jogtanácsosa részére.

Ügyvédi összeférhetetlenség: Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (1)-(2) A MÁV-START Zrt. Jog köteles negyedévente bekezdései szerint az ügyvéd: a megkötött szerződésekről (ügyvédi iroa) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati da/ügyvéd megnevezése; megbízás tárgya; viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel megbízás időtartama; megbízás várható költjáró más jogviszonyban; nem lehet sége) a MÁV Zrt. Jogi Irodájának tájékoztatást közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és küldeni.” főállású polgármester, b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet 34. szám Budapest, 2014. július 22.

ÉRTESÍTŐ 3 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5.2. Módosítások Jelen utasítással nincs. 5.3. Hatályon kívül helyezések Jelen utasítással nincs. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell 7.0 MELLÉKLETEK Az Utasítás kiegészül az alábbi melléklettel: 1. sz. melléklet: Összeférhetetlenségi nyilatkozat Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 4 1. sz. melléklet

NYILATK OZAT

Alulírott név …………………………………….

…………………………….Ügyvédi Iroda

lakcím: …………………………………

képviseli: ……………………………….

anyja neve: ……………………………..

székhelye: ……………………………….

adóazonosító jele: ………………………

adószáma: ……………………………….

kamarai lajstromszám: …………………

kamarai lajstromszám: …………………..

felelősségbiztosítási tagsági kód: ………..

felelősségbiztosítási tagsági kód: ………

Kijelentem, hogy az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 25. § (1)-(2) és (4) bekezdései szerinti ügyvédi összeférhetetlenség, valamint egyéb, a megbízásomat kizáró, korlátozó okok nem állnak fenn. Kijelentem, hogy magamnak, illetve az ügyvédi irodának, az iroda tagjainak, alkalmazottainak a MÁV-START Zrt.-vel, illetve a MÁV-START Zrt. érdekeltségi körébe tartozó céggel, egyéb szervezettel megbízási szerződése nem volt/nincs, illetve volt/van, a következők szerint: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………

Dátum:

……………………. (aláírás)


ÉRTESÍTŐ 5 1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG. sz. utasítás az ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolásáról (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással) 1.0 UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV-START Zrt. megbízásából eljáró ügyvédek/ügyvédi irodák kiválasztására, tevékenységére, ellenőrzésére és a teljesítések igazolására vonatkozó egységes rend kialakítása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.2. Személyi hatály Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére. 2.1.2. Tárgyi hatály A jelen utasítás tárgyi hatálya kiterjed valamennyi szerződésre, amely alapján ügyvéd/ügyvédi iroda a MÁV-START Zrt. bármely szervezeti egysége részére, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § -ban meghatározott jogi szolgáltatási tevékenységet lát el. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért karbantartásáért felelős A jelen utasítás kidolgozásáért karbantartásáért MÁV-START Zrt. vezetője a felelős.

és és Jog

3.0 AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGALMAK Ügyvéd: az a jogi végzettségű személy, akit a területileg illetékes Ügyvédi Kamara az ügyvédek nyilvántartásába bejegyzett, ideértve az alkalmazott ügyvédeket is (külföldi jogi képviselet esetén az adott ország jogszabályai szerinti nyilvántartásba vett jogi képviselő). Ügyvédi iroda: az az iroda, amelyet a területileg illetékes Ügyvédi Kamara ügyvédi irodaként vett nyilvántartásba (külföldi jogi képviselet esetén az adott ország jogszabályai szerinti nyilvántartásba vett jogi képviselő). Ügyvédi összeférhetetlenség: Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (1)-(2) bekezdései szerint az ügyvéd:

a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester, b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet Nem esik e törvényi tilalom alá 1. a tudományos, művészeti és sporttevékenység, 2. az oktatói tevékenység, 3. a nem igazságügyi szakértői tevékenység, 4. a választottbírói tevékenység, 5. az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony, nemzetiségi szószólói jogviszony 6. a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, 7. a kuratóriumi tagság és tisztségviselés 8. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony. Az ügyvédi megbízási korlátai: Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 25. § (1)-(4) bekezdései szerint: Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi megbízó és a munkáltató e korlátozás alól írásban felmentést adhat. Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyző-helyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt. Az ügyvéd/ügyvédi iroda, ha megbízási jogviszonyban áll a MÁV-START Zrt. alapítójával, a MÁV Zrt.-vel jogi feladatok ellátására, azon ügyekben, melyek a MÁV-START Zrt.t és a MÁV Zrt.-t egyaránt érintik és közöttük teljes érdek-és szándékegység nem áll fenn, csak a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. jogi igazgatóinak együttes hozzájárulása esetén járhat el.


ÉRTESÍTŐ 4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az ügyvéd/ügyvédi iroda kiválasztása, szerződéskötés A MÁV-START Zrt. bármely szervezeti egysége részére jogi szolgáltatás nyújtására irányuló megbízási szerződést (továbbiakban: megbízási szerződést) a Jog köthet. 4.1.2. A Jog a megbízási szerződés megkötését megelőzően: - felméri a jogi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó igényeket, rendszeres megbízás esetén az igényelt havi átlagos ügyvédi munkaórakeretet, - konzultál a tervezett megbízás tárgya szerinti szervezeti egységgel/egységekkel, ideértve a MÁV-START Zrt. által indított projekteket is, - a belső erőforrások figyelembevételével, a MÁV-START Zrt. érdekeit figyelembe véve a legkedvezőbb, költségkímélő szerződés megkötése érdekében több ajánlatot kér be, - az ajánlatkérésnél figyelembe veszi a megbízás tárgyát képező jogi szolgáltatás jellegét és az ellátáshoz szükséges esetleges speciális jogi szakértelmet, - az ajánlatkéréssel egyidejűleg írásbeli nyilatkozatot kér az ügyvédi összeférhetetlenségre, az ügyvédi megbízás korlátaira, valamint arra vonatkozóan, hogy az ügyvédnek/ügyvédi irodának, az iroda tagjainak alkalmazottainak volt, illetve van-e megbízási szerződése a MÁV-START Zrt.-vel vagy a MÁV-START Zrt. érdekeltségi körébe tartozó céggel, egyéb szervezettel, - szükség esetén a MÁV-START Zrt. érdekeit figyelembe véve dönt az esetleges felmentés megadásáról. 4.1.3. Az Ügyvédi Megbízási Szerződést a Jog köti meg az ügy jellegére tekintettel határozott vagy határozatlan időtartamra. 4.1.4. A MÁV-START Zrt. által megbízni tervezett ügyvédek/ügyvédi irodák esetén az ügyvédi összeférhetetlenség fennállását a MÁV Zrt. Vezető Jogtanácsosa vizsgálja, illetve véleményezi. A MÁV Zrt. Vezető Jogtanácsos – összeférhetetlenség fennállása esetén – jogosult a MÁV-START Zrt. részére a szerződéskötést megtiltani. Ennek érdekében a MÁV-START Zrt. Jog az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat a szerződés aláírását megelőzően eljuttatja a MÁV Zrt. Vezető Jogtanácsosa részére.

6 A MÁV-START Zrt. Jog köteles negyedévente a megkötött szerződésekről (ügyvédi iroda/ügyvéd megnevezése; megbízás tárgya; megbízás időtartama; megbízás várható költsége) a MÁV Zrt. Jogi Irodájának tájékoztatást küldeni. 4.2. A feladatok kiadása ügyvédnek/Ügyvédi Irodáknak 4.2.1. A megbízási szerződés alapján ügyvéd/ügyvédi iroda részére a feladat kiadására a Jog útján kerülhet sor. A jogi szolgáltatásra irányuló megrendeléseket – a munkaviszonyt érintő ügyeket kivéve – a Jog vezetője a hatályos megbízási szerződésben foglaltakat figyelembe véve kijelöli az eljáró ügyvédet/ügyvédi irodát. A kijelölt ügyvédről/ügyvédi irodáról a Jog vezetője a megrendelő szervezeti egységet írásban tájékoztatja. 4.2.2. A MÁV-START Zrt. által projektek esetében a feladatokat a tárgya szerint illetékes szervezeti vezetője által kijelölt munkavállaló kiadni.

indított projekt egység jogosult

4.3. A teljesítések ellenőrzése és igazolása 4.3.1. A MÁV-START Zrt.-vel szerződéses jogviszonyban álló ügyvédek tevékenységének szakmai felügyeletét a Jog látja el, kivéve a munkaviszonyt érintő ügyekben eljáró ügyvédek/ügyvédi irodák esetében. Ezekben az esetekben a szakmai felügyeletet a Humán gyakorolja. 4.3.2. A teljesítések ellenőrzése és igazolása a megrendelő szervezeti egység vezetői által kijelölt munkavállalók, projekt rézére végzett jogi szolgáltatás esetén a projekt tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetője által kijelölt munkavállaló feladata. 4.3.3. Az ügyvédi munkadíjak kifizetését a Jog vezetője engedélyezi, kivéve a projekt keretében végzett jogi szolgáltatást, amikor a kifizetéseket a Jog vezetője és a projekt tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetője együttesen engedélyezi. 4.3.4. A kifizetések engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha az ügyvéd/ügyvédi iroda által benyújtott számlához tartozó teljesítéskimutatáson minden egyes kiadott munkát és a munka elvégzését a MÁV-START Zrt. megrendelő szervezeti egységeinek kijelölt munkavállalói leigazolták.


ÉRTESÍTŐ 7 A Jog vezetője a megbízás befejezésekor, folyamatos számlázás esetén meghatározott rendszerességgel a számla benyújtásakor, illetve egyedi esetben részletes írásos beszámolót kér az elvégzett feladatokról. 4.3.5. A Jog negyedévente a jogi szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egységeknek tájékoztatást küld az általuk megrendelt szolgáltatások költségeinek alakulásáról. 4.3.6. Amennyiben a megrendelő szervezeti egységek tényleges megbízásai meghaladják az előzetesen egyezetett igényt, a számlát a Jog az igénybe vevő szervezeti egység költséghelyére igazolja. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Hivatkozások: Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Összeférhetetlenségi nyilatkozat Dr. Mosóczi László s.k. elnök, vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 8 1. sz. melléklet

NYILATK OZAT

Alulírott név …………………………………….

…………………………….Ügyvédi Iroda

lakcím: …………………………………

képviseli: …………………………………

anyja neve: ……………………………..

székhelye: ………………………………...

adóazonosító jele: ………………………

adószáma: ………………………………...

kamarai lajstromszám: …………………

kamarai lajstromszám: ……………………

felelősségbiztosítási tagsági kód: ………..

felelősségbiztosítási tagsági kód: …………

Kijelentem, hogy az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 25. § (1)-(2) és (4) bekezdései szerinti ügyvédi összeférhetetlenség, valamint egyéb, a megbízásomat kizáró, korlátozó okok nem állnak fenn. Kijelentem, hogy magamnak, illetve az ügyvédi irodának, az iroda tagjainak, alkalmazottainak a MÁV-START Zrt.-vel, illetve a MÁV-START Zrt. érdekeltségi körébe tartozó céggel, egyéb szervezettel megbízási szerződése nem volt/nincs, illetve volt/van, a következők szerint: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………

Dátum:

……………………. (aláírás)


ÉRTESÍTŐ 66/2014. (VII. 22. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a cégjegyzés és cégképviselet rendjéről szóló 31/2008 (IV. 30. MÁV-START Ért. 8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A cégjegyzés és cégképviselet rendjéről szóló 31/2008. (IV. 30. MÁV-START Ért. 8.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás (a továbbiakban: Utasítás) módosítása. 2.0 A HATÁLY ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Azonos az Utasításban foglaltakkal. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Jelen utasítással nincs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az Utasítás 2.2 pontja az alábbiak szerint módosul: „A jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Társaság Jogi vezetője felelős” 4.2. Az Utasítás 3.3 pontja az alábbi mondattal egészül ki: „A cégjegyzésre való jogosultság minden esetben magában foglalja a képviseleti jogosultságot.” 4.3. Az Utasítás 3. pontjának 3.9 alpontot követő további alpontjainak számozása az alábbiak szerint módosul: „3.10. Meghatalmazás” „3.11. Ügyvédi meghatalmazás” 4.4. Az Utasítás 4.2.1 pontjának francia bekezdései az alábbiak szerint módosulnak: „ - a Társaság vezérigazgatója önállóan; - a Vezérigazgató által cégjegyzésre feljogosított, a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalók együttesen.” 4.5. Az Utasítás 4.2.3 pontjának első bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A cégjegyzési jogon alapuló aláírás akként történik, hogy a Társaság kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a Társaság vezérigazgatója önállóan, más cég-

9 jegyzésre jogosult pedig egy másik cégjegyzési joggal rendelkező, illetve meghatalmazáson alapuló aláírásra jogosult munkavállalóval együttesen írja alá a nevét. A cégjegyzési jogra jogosultnak a Társaság nevében úgy kell aláírni, ahogy azt az aláírási címpéldánya tartalmazza.” 4.6. Az Utasítás 4.2.4 pontja az alábbiak szerint módosul: „A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti aláírási címpéldány elkészítése és a cégjegyzési jog cégbírósági nyilvántartásba vétele érdekében szükséges intézkedések megtétele a Jog feladata. A cégjegyzésre jogosult a személyi adatainak változásáról a változást követő 8 munkanapon belül köteles írásban értesíteni a Jogot. A cégjegyzési jogosultak személyi adatai változásának az átvezettetése a Jogi vezető feladata. A cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselői megbízatásának, illetőleg munkaviszonyának megszűnése esetén a cégjegyzésre jogosult, illetőleg a munkáltatói jogkör gyakorlója – a jogviszony megszűnése napjának pontos megjelölésével – haladéktalanul köteles kezdeményezni a Jognál a cégjegyzési jogosultsága törlése iránti intézkedések megtételét. A cégjegyzésre jogosultak személyének naprakész nyilvántartása és az aláírási címpéldányok őrzése a Jognál történik.” 4.7. Az Utasítás 4.3.4. pontjának az utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: „Amennyiben az aláírásra jogosult személye és a DHL-ben foglalt döntési jogosítványok elválnak egymástól, az aláírásra jogosult akkor írhat alá szerződést érvényesen, ha a döntést hozó személy/testület a szerződés vonatkozásában a DHL-nek megfelelően már jóváhagyó döntést hozott és erről az aláíró írásos bizonyítékkal rendelkezik.” 4.8. Az Utasítás 4.3.4 pontja a következő új bekezdéssel egészül ki: „Az állandó és az eseti meghatalmazások során is be kell tartani azt az elvet, hogy szerződést munkavállaló egyedül nem írhat alá, valamint azt, hogy írásbeli jognyilatkozatot az adott ügyben bankszámla feletti rendelkezési joggal felruházott munkavállaló nem tehet.”


ÉRTESÍTŐ 10 4.15. Az Utasítás 4.7. pontjának első bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A Társaság saját bankszámlái feletti rendelkezésre jogosult a vezérigazgató önállóan valamint a vezérigazgató által erre felhatalmazott személyek együttesen, a felhatalmazásban meghatározottak szerint.” 4.16. Az Utasítás 4.7. pontja a következő új bekezdéssel egészül ki: „A bankszámla feletti rendelkezésre és egyéb bankügyletekkel kapcsolatos aláírásra jogosultak körét az illetékes bankhoz be kell jelenteni.” 4.17. Az Utasítás 4.8 pontjának utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A jogi képviselet ellátása vonatkozásában az SZMSZ-ben és a DHL-ben, valamint az ügyvédek megbízásáról, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló mindenkor hatályos vezérigazgatói utasításban foglaltak az irányadók” 4.18. Az Utasítás 5.1. pontja az alábbiak szerint módosul: „Hivatkozások  1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG sz. utasítás – Ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolása és 1. sz. módosítása  16/2011 . (MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről” 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 5.2. Módosítások Jelen utasítással nincs.

5.3. Hatályon kívül helyezések Jelen utasítással nincs 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK A jelen utasítás a kiadásának napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre megfelelően alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK Jelen utasításhoz nincs. Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató 31/2008. (IV. 30. MÁV-START Ért. 8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a cégjegyzés és cégképviselet rendjéről (egységes szerkezetben az 1. sz. módosítással) 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A jelen utasítás célja, hogy meghatározza a MÁV-START Zrt.-nél (a továbbiakban: Társaság) a harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtti képviselet rendjét, továbbá a jognyilatkozat-tétel, a cégjegyzés, a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályait, valamint a jogi képviselet rendjét. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a Társaságra, annak valamennyi szervezeti egységére, valamint a Társaság és szervezeti egységei valamennyi munkavállalójára, illetve a Társasággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személyekre. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Társaság Jogi vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Cégképviselet A Társaság képviselete harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtt, illetve a Társaság képviseletében jognyilatkozatok tétele.


ÉRTESÍTŐ 11 3.2. Jognyilatkozat A Társaság részére jogok szerzését, kötelezettségek vállalását tartalmazó bármilyen nyilatkozat, szerződés, megállapodás, meghatalmazás, jog elismerése, jogról való lemondás, harmadik személytől érkező megkeresésre adott nyilatkozat stb. tétele, aláírása. 3.3. Cégjegyzés A társaság nevében tett jognyilatkozat, melyet a jelen utasításban meghatározott személyek tehetnek cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzési jog, meghatalmazáson alapuló aláírási jog, valamint a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata szerinti munkakörök betöltéséhez kapcsolódóan, az ott meghatározott keretek között gyakorolható aláírási jog alapján. A cégjegyzésre való jogosultság minden esetben magában foglalja a képviseleti jogosultságot. 3.4. Cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzési jog A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való, cégjegyzékbe bejegyzett jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. 3.5. Meghatalmazáson alapuló cégképviseleti jog A meghatalmazáson alapuló aláírási jog (képviselet) a munkavállaló írásbeli felhatalmazása, hogy a Társaság nevében aláírjon, írásbeli jognyilatkozatot tegyen. A meghatalmazáson alapuló aláírási jog kizárólag együttes lehet. 3.6. SZMSZ-en alapuló, munkakörhöz kötődő képviseleti jog A Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatán alapuló képviseleti jogosultság, mely szerint cégképviseleti joggal rendelkeznek a Társasággal munkaviszonyban álló azon munkavállalók, akik a Társaság alaptevékenységi körébe tartozó, jogszabály alapján kötelező tartalommal meghatározott, közzétett, nyomdai úton előállított személyszállítási szerződést kötnek az utasokkal. 3.7. Bankszámla feletti rendelkezési jog A Társaság bármely bankszámlája feletti rendelkezésre való jogosultság. 3.8. Jogi képviselet A Társaság jogi képviselete munkaviszonyban álló jogi előadók, jogtanácsosok valamint ügyvédi meghatalmazás alapján ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek által.

3.9. Aláírási Közjegyző által hitelesített, a Társaság képviseletében aláírásra jogosult személy aláírásának mintáját tartalmazó dokumentum, melyen fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló) és a cégjegyzés módját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető. 3.10. Meghatalmazás Képviseleti jogot keletkeztető, valamely konkrét üggyel vagy ügykörrel kapcsolatos feladatok ellátására, jognyilatkozat megtételére és a Társaság képviseletére feljogosító, a Társaság által cégszerűen kiállított dokumentum. 3.11. Ügyvédi meghatalmazás A megbízó és az ügyvéd által aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat, mely minden olyan cselekményre feljogosítja az ügyvédet, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEIRÁSA 4.1. Általános rendelkezések A Társaság nevében cégképviseleti és cégjegyzési jogot a Társaság Alapító Okiratában és Szervezeti és Működési Szabályzatában – ideértve az SZMSZ mellékletét képező Döntési és Hatásköri Listát is –meghatározottaknak megfelelően lehet gyakorolni. 4.2. A cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzési joggal kapcsolatos általános szabályok 4.2.1. A cégjegyzékbe bejegyzett, cégjegyzési jogosultsággal rendelkező személyek Az alábbi személyek tehetnek a Társaság nevében érvényesen írásbeli jognyilatkozatot, illetve képviselhetik a Társaságot a cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzési jogosultságuk alapján:

 a Társaság vezérigazgatója önállóan;  a Vezérigazgató által cégjegyzésre feljogosított, a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalók együttesen. 34. szám Budapest, 2014. július 22.

ÉRTESÍTŐ 4.2.2. A cégjegyzési jog gyakorlásának feltételei Cégjegyzékbe történő bejegyzés alapján cégjegyzésre akkor kerülhet sor, ha:  a cégjegyzési joggal az adott személy a 4.2.1. pontnak megfelelően rendelkezik,  a cégjegyzésre jogosult aláírási címpéldányát közjegyző hitelesítette és  a cégjegyzési jogosultságot a cégbíróság nyilvántartásba vette. A cégjegyzésre jogosult személy képviseleti jogát csak a hatályos jogszabályoknak, a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában és az annak mellékletét képező Döntési Hatásköri Listában, valamint a mindenkor hatályos utasításokban foglaltaknak megfelelően gyakorolhatja. A cégjegyzési jog kizárólag a DHL-ben meghatározott értékhatárokon belül gyakorolható. Két aláíró esetén a közülük magasabb értékhatárú döntési hatáskörrel rendelkező munkavállaló aláírási jogosultsága az irányadó annak eldöntésénél, hogy együttesen rendelkeznek-e a megfelelő aláírási joggal. Amennyiben az aláírásra jogosult személye és a DHL-ben foglalt döntési jogosítványok elválnak egymástól, az aláírásra jogosult akkor írhat alá szerződést érvényesen, ha a döntést hozó személy/testület a szerződés vonatkozásában a DHL-nek megfelelően már jóváhagyó döntést hozott és erről írásos az aláíró írásos bizonyítékkal rendelkezik. 4.2.3. A cégjegyzési jogon alapuló aláírás módja A cégjegyzési jogon alapuló aláírás akként történik, hogy a Társaság kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a Társaság vezérigazgatója önállóan, más cégjegyzésre jogosult pedig egy másik cégjegyzési joggal rendelkező, illetve meghatalmazáson alapuló aláírásra jogosult munkavállalóval együttesen írja alá a nevét. A cégjegyzési jogra jogosultnak a Társaság nevében úgy kell aláírni, ahogy azt az aláírási címpéldánya tartalmazza.

12 bélyegző lenyomattal történt; nyomtatott a cégnév amennyiben azt nyomdai úton állították elő. A különböző módon történő cégnév feltüntetések egymással egyenrangúak. 4.2.4. A cégjegyzési jog bejegyzésével és nyilvántartásával kapcsolatos egyes rendelkezések A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti aláírási címpéldány elkészítése és a cégjegyzési jog cégbírósági nyilvántartásba vétele érdekében szükséges intézkedések megtétele a Jog feladata. A cégjegyzésre jogosult a személyi adatainak változásáról a változást követő 8 munkanapon belül köteles írásban értesíteni a Jogot. A cégjegyzési jogosultak személyi adatai változásának az átvezettetése a Jogi vezető feladata. A cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselői megbízatásának, illetőleg munkaviszonyának megszűnése esetén a cégjegyzésre jogosult, illetőleg a munkáltatói jogkör gyakorlója – a jogviszony megszűnése napjának pontos megjelölésével – haladéktalanul köteles kezdeményezni a Jognál a cégjegyzési jogosultsága törlése iránti intézkedések megtételét. A cégjegyzésre jogosultak személyének naprakész nyilvántartása és az aláírási címpéldányok őrzése a Jognál történik. 4.3. A meghatalmazáson alapuló cégképviselet általános szabályai 4.3.1. Meghatalmazás alapján cégképviseletre jogosult személyek A Társaság nevében érvényesen írásbeli jognyilatkozatot meghatalmazás alapján a Társaság azon munkavállalói tehetnek, akiknek aláírási jogosultsága kizárólag az erre szóló meghatalmazáson alapul és jogosultságukat a cégjegyzék nem tartja nyilván; cégképviseleti joguk csak együttes lehet. 4.3.2. A meghatalmazás 4.3.2.1. A meghatalmazás tartalma A meghatalmazásban meg kell határozni az aláírási jog tárgyi terjedelmét, időtartamát és korlátjait. A meghatalmazás terjedelme, illetve korlátja vonatkozhat egy-egy ügyre, ügy- vagy feladatcsoportokra, értékhatárra, területi illetékességre, meghatározott munkakör feladataira.

A cégnév akkor minősül előírtnak, ha az írógéppel (számítógéppel) vagy azzal azonosnak tekinthető más egyedi írásra alkalmas eszközzel írták; előnyomott a cégnév akkor, ha a 34. szám Budapest, 2014. július 22.

ÉRTESÍTŐ 4.3.2.2. A meghatalmazás egyes típusaival kapcsolatos szabályok 4.3.2.2.1. Állandó meghatalmazás Az állandó meghatalmazáson alapuló aláírási jog biztosítására vonatkozó javaslatot a szervezeti egységek vezetői a Joghoz kötelesek bejelenteni. A Jog gondoskodik a meghatalmazások elkészítéséről és nyilvántartásáról. Az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultságot a Vezérigazgató meghatalmazással engedélyezheti. Az állandó meghatalmazást legalább 2 eredeti példányban kell elkészíteni, amelyekből 1 példány a Jognál marad. Szükség esetén a meghatalmazás több eredeti példányban is kiállítható. A meghatalmazásokon alapuló képviseleti jog kizárólag a Jog által vezetett nyilvántartás szerint, az abban szereplő személyek által és a maghatalmazásokban meghatározott korlátozásokra figyelemmel gyakorolható érvényesen. Amennyiben a meghatalmazott munkakörének változása miatt a továbbiakban a meghatalmazás visszavonása indokolt, illetőleg amennyiben a meghatalmazott munkajogviszonya megszűnik, a meghatalmazott felett a munkáltatói jogokat gyakorló személy köteles haladéktalanul kezdeményezni a Jognál a meghatalmazás visszavonását. 4.3.2.2.2. Eseti meghatalmazás Polgári jogi meghatalmazás (eseti meghatalmazás) egy adott ügy vitelére is adható a Társaság munkavállalója részére. Az eseti meghatalmazást az adott munkavállaló részére a cégképviseletre és/vagy cégjegyzésére jogosult személyek adhatnak. A meghatalmazás cégszerű kiállítása – illetve a kiállítók által történő aláírása – során a kiállítók cégképviseleti jogának terjedelme szempontjából a jelen utasításban foglaltakat értelemszerűen figyelembe kell venni. A munkavállaló eseti meghatalmazásának egy eredeti példányát a meghatalmazás kiállítását követően a kiállítónak haladéktalanul meg kell küldenie nyilvántartás céljából a Jog részére. 4.3.3. A meghatalmazáson alapuló aláírás módja A meghatalmazáson alapuló aláírás akként történik, hogy a társaság kézzel, géppel írt,

13 előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a meghatalmazás alapján cégképviseletre jogosult személy egy másik cégjegyzési joggal rendelkező, illetve meghatalmazáson alapuló aláírásra jogosult munkavállalóval együttesen írja alá a nevét. A meghatalmazás alapján cégképviseletre jogosultnak a Társaság nevében úgy kell aláírni, ahogy azt a meghatalmazása tartalmazza. A cégnév akkor minősül előírtnak, ha az írógéppel (számítógéppel) vagy azzal azonosnak tekinthető más egyedi írásra alkalmas eszközzel írták; előnyomott a cégnév akkor, ha a bélyegző lenyomattal történt; nyomtatott a cégnév amennyiben azt nyomdai úton állították elő. A különböző módon történő cégnév feltüntetések egymással egyenrangúak. 4.3.4. A meghatalmazáson alapuló cégképviseleti jog gyakorlásának feltételei A meghatalmazás alapján cégképviseletre jogosult személy képviseleti jogát csak a hatályos jogszabályoknak, a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában és az annak mellékletét képező Döntési Hatásköri Listában, valamint a mindenkor hatályos utasításokban foglaltaknak megfelelően, a meghatalmazásában foglalt keretek között gyakorolhatja. Két aláíró esetén a közülük magasabb értékhatárú döntési hatáskörrel rendelkező aláíró aláírási jogosultsága az irányadó annak eldöntésénél, hogy együttesen rendelkeznek-e a megfelelő aláírási joggal. Amennyiben az aláírásra jogosult személye és a DHL-ben foglalt döntési jogosítványok elválnak egymástól, az aláírásra jogosult akkor írhat alá szerződést érvényesen, ha a döntést hozó személy/testület a szerződés vonatkozásában a DHL-nek megfelelően már jóváhagyó döntést hozott és erről az aláíró írásos bizonyítékkal rendelkezik. Az állandó és az eseti meghatalmazások során is be kell tartani azt az elvet, hogy szerződést munkavállaló egyedül nem írhat alá, valamint azt, hogy írásbeli jognyilatkozatot az adott ügyben bankszámla feletti rendelkezési joggal felruházott munkavállaló nem tehet.


ÉRTESÍTŐ 4.4. Nyilvántartások A cégjegyzési jogon, valamint a meghatalmazáson alapuló aláírási jogosultságokról a Jog naprakész nyilvántartást vezet és ilyen irányú kérés esetén azok alapján adatot szolgáltat. 4.5. Összeférhetetlenség A cégjegyzési jogot, illetve meghatalmazáson alapuló aláírási jogot nem gyakorolhatják együttesen a közeli hozzátartozók. Közeli hozzátartozónak minősül:  egyenes ágbeli rokon,  házastárs,  házastárs egyenes ágbeli rokona,  az örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermek,  az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő,  a testvér,  az élettárs. Sem a cégjegyzési joggal rendelkező sem a meghatalmazáson alapuló aláírásra jogosult képviselő nem járhat el a Társaság nevében, ha a szerződő partner vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga, a tulajdonában álló társaság, vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel vagy akinek a képviseletére egyébként jogosult, illetve akinek alkalmazásában áll. 4.6. SZMSZ-en alapuló, munkakörhöz kötődő képviseleti jog Önállóan ír alá a cég nevében a társasággal munkaviszonyban álló azon munkavállaló, aki Társaság alaptevékenységi körébe tartozó, jogszabály alapján kötelező tartalommal meghatározott, közzétett, nyomdai úton előállított személyszállítási szerződést köt az utasokkal. Ilyen munkakörök:  Értékesítési vezető  Menetkedvezményi szakértő  Menetkedvezményi szakelőadó  Üzleti szakelőadó  Megállóhelyi jegykiadó  Belföldi személypénztáros  Nemzetközi személypénztáros  Számadó- és jegypénztáros  Állomáskezelő  Jegyvizsgáló  Vezető-jegyvizsgáló  Szolgáltatás-felügyelő  Értékesítő

14 feletti

4.7. A Társaság bankszámlái rendelkezési jog A Társaság saját bankszámlái feletti rendelkezésre jogosult a vezérigazgató önállóan valamint a vezérigazgató által erre felhatalmazott személyek együttesen, a felhatalmazásban meghatározottak szerint. A bankszámla feletti rendelkezés feltétele, hogy együttes rendelkezésre jogosultak esetén kettő jogosult együttes aláírása szükséges, akik közül egyik sem lehet azonos az utalványozás jogcímét meghatározó jognyilatkozatot a Társaság részéről aláíró személlyel. A rendelkezési jog gyakorlása az adott banknál szabályozottaknak, valamint a Társaság SZMSZ-ében és DHL-jében foglaltaknak megfelelően történhet. A bankszámla feletti rendelkezésre és egyéb bankügyletekkel kapcsolatos aláírásra jogosultak körét az illetékes bankhoz be kell jelenteni.

4.8 Cégjegyzési jogon, illetve meghatalmazáson alapuló aláírási jogosultság rendeltetésellenes gyakorlásának jogkövetkezményei Az a munkavállaló, aki szerződés-aláírási jogkörét túllépi, vagy anélkül, hogy ilyen joga lenne más helyett szerződést köt, vagy egyéb a Társaság részére jogszerzést, illetve kötelezettségvállalást jelentő írásbeli nyilatkozatot tesz és eljárását az, akinek a nevében eljárt, nem hagyja jóvá, mint „álképviselő” felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be, illetőleg jognyilatkozata annyiban hatálytalan, amennyiben túllépte korlátjait. 4.9. A Társaság jogi képviselete A Társaság jogi képviseletére jogosult személyek:  a Társasággal munkaviszonyban álló jogi előadók és jogtanácsosok az SZMSZ szerinti feladataik ellátása során;  ügyvédi meghatalmazás alapján – annak keretei között – a Társaság képviseletét ellátó ügyvédi irodák és egyéni ügyvédek. A jogi képviselet ellátása vonatkozásában az SZMSZ-ben és a DHL-ben, valamint az ügyvédek megbízásáról, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló mindenkor hatályos vezérigazgatói utasításban foglaltak az irányadók.


ÉRTESÍTŐ 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások  1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG sz. utasítás – Ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolása és 1. sz. módosítása  16/2011. (MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 5.2. Módosítások Jelen utasítással nincs. 5.3. Hatályon kívül helyezések A jelen utasításnak a 6.0 pont szerinti hatálybalépésétől a MÁV-START Zrt.-nél a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről szóló 15/2007. (MÁV Ért. 22.) VIG. számú MÁV Zrt. utasítás rendelkezései nem alkalmazhatók. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS A jelen utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. Az utasítás rendelkezései a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben megfelelően alkalmazandók. 7.0 MELLÉKLETEK Jelen utasításhoz nincs. Kozák Tamás s.k. vezérigazgató

15 67/2014. (VII. 22. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a szakértői és tanácsadási szerződésekről szóló 36/2008. (VI. 6. MÁV-START Ért. 11.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 2. sz. módosításáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A szakértői és tanácsadási szerződésekről szóló 36/2008. (VI.6. MÁV-START Ért. 11.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás (a továbbiakban: Utasítás) módosítása. 2.0 A HATÁLY ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Azonos az Utasításban foglaltakkal. 3.0 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Jelen utasítással nincs. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Az utasítás 2.1 pontjának első bekezdése (Személyi hatály) a szoros számozásnak megfelelő 2.1.1. megjelölést veszi fel. 4.2 Az Utasítás 2.1.2. pontjának (Tárgyi hatály) utolsó bekezdése az alábbiakra módosul: „A közbeszerzési eljárás során kötött szerződésekre a jelen utasítás hatálya csak annyiban terjed ki, amennyiben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény vagy a közbeszerzések rendjét a Társaságnál szabályozó utasítás eltérően nem rendelkezik.” 4.3. Az Utasítás 4.2. pontjának első mondata az alábbira módosul: „A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó Szakértői szerződések előkészítésénél a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, illetve a Kbt. hatálya alá nem tartozó Szakértői szerződések esetében a szerződéskötési szándékról előzetes írásos előterjesztést kell készíteni a Döntésre Jogosult részére.” 4.4 Az utasítás 4.7 pontja az alábbiakra változik: „A megkötött Szakértői szerződésekről a Kabinet külön nyilvántartást vezet; ennek érdekében a megkötött Szakértői szerződéseket nyilvántartás céljából meg kell küldeni – a szerződések nyilvántartását végző Jogon kívül - a Kabinet részére is.”


ÉRTESÍTŐ 4.5. Az Utasítás 5.1. pontja (Hivatkozások) az alábbira módosul: „  1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG sz. utasítás – Ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolása és 1. sz. módosítása  16/2011. (IX.20. MÁV-START Ért.5.) vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről  2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ” 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások - 2013. évi V. törvény - Magyarország Polgári Törvénykönyve - 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 5.2. Módosítások Jelen utasítással nincs. 5.3. Hatályon kívül helyezések Jelen utasítással nincs 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK A jelen utasítás a kiadásának napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre megfelelően alkalmazni kell. 7.0 MELLÉKLETEK Jelen utasításhoz nincs. Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

16 36/2008. (VI. 6. MÁV-START Ért. 11.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a szakértői és tanácsadási szerződésekről (egységes szerkezetben az 1. és 2. számú módosításokkal) 1.0 UTASÍTÁS CÉLJA A jelen utasítás célja, hogy meghatározza a MÁV-START Zrt. (a továbbiakban: Társaság) által szakértőkkel történő szerződéskötések rendjét, a szakmai szignálás folyamatát és feltételeit, valamint a szerződések nyilvántartásának részletes szabályait ezen szerződések társasági szintű, egységes kezelése és koordinálása érdekében. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Személyi hatály Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére, valamint a Társaság és szervezeti egységei valamennyi munkavállalójára, illetve a Társasággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személyekre. 2.1.2. Tárgyi hatály A jelen utasítás tárgyi hatálya valamennyi, a hatálybalépését követően kötött Szakértői Szerződésre, e szerződések módosítására, kiegészítésre és megszüntetésre kiterjed. Az utasítás hatálya nem terjed ki az ügyvédek megbízásáról, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló mindenkor hatályos VIG sz. utasítás hatálya alá tartozó szerződésekre. A közbeszerzési eljárás során kötött szerződésekre a jelen utasítás hatálya csak annyiban terjed ki, amennyiben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) vagy a közbeszerzések rendjét a Társaságnál szabályozó utasítás eltérően nem rendelkezik. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért karbantartásáért felelős A jelen utasítás kidolgozásáért karbantartásáért MÁV-START Zrt. vezetője felelős.


és és Jog

ÉRTESÍTŐ 3.0 FOGALMAK 3.1. Szakértői szerződés Szakértői szerződésnek minősül minden olyan szerződés, amely tartalmában bármilyen tanácsadásra, szakértői, illetve szakmai munkát támogató szellemi tevékenységre irányul. E körbe sorolandó minden olyan szerződés is, amely részben tartalmaz szakértői feladatokat. 3.2. DHL A Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező Döntési Hatásköri Lista, mely a szerződések megkötésével kapcsolatos hatásköri szabályokat, jogosultságokat, illetve korlátozásokat tartalmazza. 4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Szakértői szerződések megkötésére irányuló igény pontos meghatározása, a szerződés előkészítése és megkötése, valamint nyilvántartása során a MÁV-START Zrt. szerződéskötések rendjéről szóló 16/2011. (IX. 20. MÁV-START Ért. 5.) számú vezérigazgatói utasításban foglaltak a jelen utasításban meghatározott eltérésekkel alkalmazandók. A Szakértői szerződések vonatkozásában a döntési hatáskört az Alapító Okirat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései alapján kell megállapítani (a továbbiakban: Döntésre Jogosult). 4.2. A Kbt. hatálya alá tartozó Szakértői szerződések előkészítésénél a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, illetve a Kbt. hatálya alá nem tartozó Szakértői szerződések esetében a szerződéskötési szándékról előzetes írásos előterjesztést kell készíteni a Döntésre Jogosult részére. Keretszerződés esetén az előterjesztést mind a keretszerződés, mind e szerződés alapján készült valamennyi egyedi szerződés megkötését megelőzően el kell készíteni, kivéve, ha a Döntésre Jogosult az egyedi szerződésekre vonatkozóan írásban felmentést adott az előzetes engedély megkérésének kötelezettsége alól. 4.3. A 4.2. pont szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell: - a tervezett szerződés tárgyát, - a szerződés értékét, megjelölve a rendelkezésre álló költségkeretet, az előzetesen kalkulált díjakat, költségeket is, - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltatás beszerzése a közbeszerzési

17 törvény hatálya alá tartozik-e (figyelemmel a Kbt. szerinti, társasági szintű egybeszámítási kötelezettségre is) - azt, hogy az adott beszerzés szerepelt-e az elfogadott éves üzleti tervben és a Társaság közbeszerzési tervében - a szerződéskötést megelőző eljárást (közbeszerzési eljárás, nyilvános, vagy meghívásos pályázati eljárás, stb.) – figyelemmel a Társaság mindenkori szerződéskötési szabályzatában, közbeszerzési szabályzatában, illetve egyéb utasításaiban foglaltakra –, valamint - a szerződés megkötésének indokoltságát, várható eredményét és hasznosulását. 4.4. Valamennyi Szakértői szerződés megkötését megelőző „kiválasztási” eljárás (pl. közbeszerzési eljárás, nyilvános, vagy meghívásos pályázati eljárás stb.) megkezdéséhez, amennyiben a szerződés megkötésére előzetes eljárás nélkül kerül sor, a szerződéskötéshez a Döntésre Jogosult előzetes írásos engedélye szükséges. A szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység a szükséges kiválasztási eljárást csak a Döntésre Jogosult engedélyének megléte esetén kezdheti meg. 4.5. A Kbt. hatálya alá tartozó esetekben az adott közbeszerzési eljárást szerepeltetni kell az éves közbeszerzési tervben. Abban az esetben, ha a szakértői szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység a közzéteendő közbeszerzési terv elkészültéig, de legkésőbb április 15-ig megkapja az engedélyt a közbeszerzési eljárás lefolytatására, ezt a tényt az éves közbeszerzési terv összeállításának alapjául szolgáló rendes adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, későbbi engedélyeztetés esetén kezdeményezni kell az éves közbeszerzési terv módosítását. 4.6. A nem közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeképp előkészített szerződéstervezetet, a szükséges pénzügyi és jogi szignók beszerzését követően, annak aláírása előtt meg kell küldeni a szerződés megkötése tárgyában Döntésre Jogosult részére. Amennyiben a Döntésre Jogosult a szerződéstervezettel, illetve annak egyes rendelkezéseivel kapcsolatban kifogással él, az adott szolgáltatást igénybe venni kívánó szervezeti egység köteles a szerződés-tervezet kifogásoknak megfelelő módosítása érdekében intézkedni és a szükséges szignókat a szerződés-tervezetre újra


ÉRTESÍTŐ 18 beszerezni, és a jelen pont első mondatában meghatározottak szerint ismét megküldeni jóváhagyásra a Döntésre Jogosult részére. 4.7. A megkötött Szakértői szerződésekről a Kabinet külön nyilvántartást vezet; ennek érdekében a megkötött Szakértői szerződéseket nyilvántartás céljából meg kell küldeni – a szerződések nyilvántartását végző Jogon kívül a Kabinet részére is. 4.8. A 4.7. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a szerződő fél nevét, a szerződés szerinti adatait, - a szerződés tárgyát, - a teljesítési határidőt/határidőket, - a szakértői díjat, költségeket, - a fizetési határidőt/határidőket. 4.9. A Szakértői szerződések teljesítését az adott szolgáltatást igénybe vevő szervezeti egység ellenőrzi és igazolja. A teljesítésről és a teljesített szolgáltatás eredményéről a szolgáltatást igénybe vevő szervezteti egység a Szakértői szerződés megszűnését követő 15, azaz tizenöt munkanapon belül köteles írásban tájékoztatást adni – csatolva a teljesítés igazolást/igazolásokat, valamint a szakértői tevékenység eredményeként keletkezett dokumentációt is - a Jog részére. Amennyiben a Szakértői szerződés valamilyen okból nem teljesül, akkor annak okáról, valamint a szerződő partner esetleges szerződésszegése esetén alkalmazott jogérvényesítési eszközökről szintén tájékoztatni kell a Jog.

5.2. Módosítások Jelen utasítással nincs. 5.3. Hatályon kívül helyezések A jelen utasításnak a 6.0 pont szerinti hatálybalépésétől a MÁV-START Zrt.-nél a MÁV Zrt. szakértői szerződésekről szóló 26/2007. (MÁV. Ért. 31.) VIG utasítás rendelkezései nem alkalmazhatók. 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS A jelen, 2. számú módosítással egységes szerkezetbe foglalt utasítás a kiadása napján lép hatályba. Az utasítás rendelkezései a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben megfelelően alkalmazandók. 7.0 MELLÉKLETEK A jelen utasításhoz nincs.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások  1/2008. (MÁV-START Értesítő 3.) VIG sz. utasítás – Ügyvédek megbízása, szakmai felügyelet és az ügyvédi teljesítés igazolása és 1. sz. módosítása  16/2011. (IX.20. MÁV-START Ért.5.) vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről  2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről


Kozák Tamás s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 19

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


34. SZÁM TARTALOM

Recommend Documents