23. szám 125. évfolyam július 23. TARTALOM

23. szám

125. évfolyam

2010. július 23.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról .... 1209 44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról .............. 1214 45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról .......... 1217

Utasítások

Oldal 46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról ............... 1222 47/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról............. 1246

Egyéb közlemények Helyesbítés ................................................................................... 1267

3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Árfolyamkockázat

43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az árfolyam-fedezeti politika célja, meghatározni a deviza árfolyamváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és kamatláb kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető

Azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a MÁV Zrt. pénzügyi helyzetére, a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása esetén hatnak. A MÁV Zrt. árfolyamkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni. 3.2. Kockázatmenedzsment A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat. 3.3. Árfolyam-fedezeti ügylet Olyan devizaárfolyam kockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve árfolyamveszteség kockázatának

1210

A MÁV Zrt. Értesítője

fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Árfolyam-fedezeti dokumentáció A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (árfolyamkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. Az árfolyam-fedezeti ügyleteket azok megkötésekor árfolyam-fedezeti megjelöléssel kell ellátni és az árfolyam-fedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak az árfolyam-fedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. Az árfolyam-fedezeti dokumentációra és az árfolyamfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a fedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Árfolyamfedezés időtávja A pénzügyi tervezéshez igazodva a fedezeti ügylet időtávja nem haladhatja meg az elfogadott üzleti terv időhorizontját.

23. szám

4.3. Az ügylet megkötése Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező érvényű ajánlatot adó bankkal kell megkötni az ügyletet. 4.4. Árfolyam-fedezeti arány Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és az éves szintű nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. 4.5. Az árfolyam-kockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős devizaügylet A devizaárfolyam kockázat kezelésének legalapvetőbb eszköze a határidős vagy forward ügylet. A határidős ügylet megkötésével a felek már a jelenben megállapodnak egy jövőbeni konverzió feltételeiről (összeg, árfolyam, devizanem, értéknap, ügylet iránya). Bármennyi is lesz a lejáratkori azonnali devizaárfolyam, a MÁV Zrt. az ügylet keretében megállapított határidős árfolyamon vásárol devizát. Az ügylet előnyei: • a jövőbeni devizavételi tranzakciók árfolyama előre rögzített • teljes mértékű védelem a forint bármekkora mértékű gyengülése ellen • az ügylet bármikor, egy ellenirányú ügylettel lezárható; ekkor a MÁV Zrt.-nek az aktuális piaci viszonyok függvényében árfolyamvesztesége vagy nyeresége keletkezhet Az ügylet hátrányai: • a MÁV Zrt. a határidős árfolyamnál alacsonyabb lejáratkori árfolyamszintek esetén is köteles a határidős árfolyamszinten eurót vásárolni, azaz árfolyamveszteséget realizálni • az esetleges árfolyamveszteség nagysága elméletileg korlátos

2. ábra Határidős devizavételi ügylet működése

23. szám


A határidős árfolyam nem a Bank várakozásait fejezi az azonnali (spot) árfolyam jövőbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye, amely során lényegében a két deviza kamatkülönbözetének mértéke és az ügylet időtartama határozza meg a határidős árat.

3. eredeti határidős pozíció módosítása (elgörgetése): Amennyiben a lejárat napján mégsem kerülne sor a konverzióra, de a későbbiekben vagy esetleg korábban igen, akkor az eredeti pozíció elgörgethető egy devizacsere (devizaswap) ügylettel az új értéknapra. A devizacsere ügylet során a felek kötnek egy devizaügyletet, majd ezzel egy időben, egy ellentétes irányú, egyik devizában meghatározott, azonos összegű, de eltérő értéknapra szóló megállapodást. Természetesen így a határidős árfolyam is változni fog: visszagörgetés esetén csökken, továbbgörgetés esetén nő.

Mivel a forint kamatláb jelenleg magasabb, mint az euró kamatlába, ezért az EUR/HUF határidős árfolyamok is magasabbak, mint az aktuális piaci árfolyam. A kamatlábak változásának hatása a határidős árfolyamok is változnak. Ha a Magyar Nemzeti Bank kamatot emel, az az általános kamatszint emelkedését, ha kamatot csökkent, az a hazai kamatszint csökkenését vonhatja maga után, ami a határidős árfolyamokban is éreztetheti hatását (feltételezve, hogy a külföldi deviza kamatszintje közben nem változott).

4.5.2. Plain vanilla opciók A plain vanilla opciók egy biztosítási szerződéshez hasonlíthatók, amelyek a kedvezőtlen piaci mozgásokkal szemben tökéletes biztonságot nyújtanak, ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a MÁV ZRt. a számára kedvező piaci árfolyamváltozásokból profitálhasson. Természetesen, mint minden egyéb biztosításnak, így az opciónak is az a paradoxonja, hogy az opció tulajdonosa akkor van kedvező helyzetben, ha lejáratkor nem kell élnie opciós jogával.

A határidős devizaügyletek elszámolásának három módja van: 1. bruttó elszámolás: az ügyletben megkötött devizaösszeg a kötéskor kialkudott határidős árfolyamon ténylegesen konvertálásra kerül. pl.: A MÁV ZRt. vesz 1 éves futamidőre 1 millió eurót 280 Ft/eurós árfolyamon. Amikor eltelik az egy év, a Bank megterheli a MÁV forintszámláját 280.000.000 forinttal és jóváír az euró számláján 1.000.000 eurót. 2. nettó elszámolás: Az eredeti ügylet futamideje alatt ellentétes irányú ügylet kötését jelenti az eredeti ügylet lezárásaként; így a két ügylet nettó eredménye kerül elszámolásra. Ez a megoldás akkor lehet hasznos, ha időközben kiderül, hogy nem lesz szükség tényleges konverzióra.

(opció értéke)

1211

A plain vanilla opcióknak két alapvető fajtája van: • Call opció (vételi jogot jelent az opció vétele esetén, eladási kötelezettséget annak eladása esetén) A call opció jogot biztosít az opció vásárlója számára, hogy egy előre meghatározott értéknapon (európai opció) vagy időszakban (amerikai opció) és kötési árfolyamon devizát vegyen. Európai típusú opció esetében, amennyiben a lejárat napján a piaci árfolyam a kötési árfolyam felett van, az opció tulajdonosa élni fog vételi jogával a kötési árfolyamon. Amerikai típusú vételi opció esetében az opció futamideje alatt az bármikor lehívható.

Call opció vételének pozíció- és nyereségfüggvénye

250

pozíciófüggvény

200

nyereségfüggvény

150

100

50

0 1

-50

prémium kötési árfolyam

A call opció eladója ezzel szemben kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát adjon el.

(lejáratkori azonnali árfolyam) 250

Az opció kötelezettjének nincs választása; amennyiben az opció jogosultja él a jogával, az opció eladójának mindenképpen végre kell hajtania a konverziót.

1212


23. szám

Call opció eladásának pozíció- és nyereségfüggvénye

(opció értéke) 50

prémium 0 1

250

(lejáratkori azonnali árfolyam)

-50 kötési árfolyam

-100

-150 pozíciófüggvény nyereségfüggvény

-200

-250

• Put opció (eladási jogot jelent az opció vétele esetén, vételi kötelezettséget annak eladása esetén) A put opció jogot biztosít az opció vásárlója számára, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát adjon el. Európai típusú

opció esetében, amennyiben a lejárat napján a piaci árfolyam a kötési árfolyam alatt van, az opció tulajdonosa élni fog eladási jogával a kötési árfolyamon. Amerikai típusú vételi opció esetében az opció futamideje alatt az bármikor lehívható.

Put opció vételének pozíció- és nyereségfüggvénye


250 pozíciófüggvény nyereségfüggvény

200

150

100

50

0 prémium

1

-50

250

A put opció eladója ezzel szemben kötelezettséget vállal arra, hogy egy előre meghatározott értéknapon vagy időszakban és kötési árfolyamon devizát vásároljon. Az

kötési árfolyam


opció kötelezettjének nincs választása; amennyiben az opció jogosultja él a jogával, az opció eladójának mindenképpen végre kell hajtania a konverziót.

23. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Put opció eladásának pozíció- és nyereségfüggvénye


prémium

0 1

-50

1213

pozíciófüggvény nyereségfüggvény

250

kötési árfolyam


-100

-150

-200

-250

-300

Természetesen az opció jogosultja az opció megkötésekor prémiumot fizet az opcióért az opció kiírója számára.

Az opció díja függ a kötési árfolyam és a határidős árfolyam viszonyától, az árfolyam ingadozásának várható mértékétől (volatilitás) és a futamidőtől.

Opciós pozíciók Az alaptermék ára nő*

Opció típusa

Vételi (call) opció vétele (Long Call) / vételi jog/ Vételi (call) opció eladása (Short Call) / eladási kötelezettség/ Eladási (put) opció vétele (Long Put) / eladási jog/ Eladási (put) opció eladása (Short Put) / vételi kötelezettség/

Az alaptermék ára csökken*

☺ ☺ ☺ ☺

*: Egyszerűsítés miatt az opció díjának figyelmen kívül hagyásával. 4.5.3. Egyéb ügyletek Az alkalmazható termékek körébe tartozik, minden a fenti termékek kombinációjával kialakítható egyéb fedezeti struktúra. Az alkalmazható termékek körén kívüli termék használata szcenárió elemzés mellett, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály által készített és az Általános Vezérigazgató-helyettes által egyedileg jóváhagyott előterjesztés alapján valósulhat meg.

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével hatályát veszti a 14/2006. (III.31. MÁV Ért. 13.) VIGH. számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás kiadása napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Jelen utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató

1214


44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az árufedezeti politika célja, meghatározni a tömegáruk árváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és tömegáru kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Árukockázat: A tömegáruk piaci árának ingadozásából adódó kockázat, mely a MÁV Zrt. pénzügyi, bevételi helyzetére az tömegáruk árának kedvezőtlen változása esetén hatnak. Tömegáruk különösen: földgáz, olaj, elektromos áram, fémek. A MÁV Zrt. kamatkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni.

23. szám

4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Árufedezeti dokumentáció: A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (kamatkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. A kamatfedezeti ügyleteket azok megkötésekor kamatfedezeti megjelöléssel kell ellátni és a kamatfedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak a kamatfedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. A kamatfedezeti dokumentációra és a kamatfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a kamatfedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Árufedezés időtávja: Az árufedezeti ügylet során a fedezeti ügylet időtávja nem haladhatja meg a gázolajvásárlási szerződés futamidejét. Amennyiben a szerződés futamideje meghaladja az elfogadott üzleti terv időhorizontját, akkor a fedezeti ügylet korlátja az üzleti terv futamideje.

3.2. Kockázatmenedzsment: 4.3. Az ügylet megkötése: A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat.

Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező érvényű ajánlatot adó bankkal kell megkötni az ügyletet. 4.4. Árufedezeti arány:

3.3. Árufedezeti ügylet: Olyan árukockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható bevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve veszteség kockázatának fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség.

Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és a fedezés időtávja alatti nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. A fedezeti arány ellenőrzésekor a fedezeti ügylet megkötéskor érvényes tervszámokat kell figyelembe venni. 4.5. Az árukockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős áruügylet A tömegáru kockázat kezelésének legalapvetőbb eszköze a határidős vagy forward ügylet. A határidős ügylet

23. szám


megkötésével a felek már a jelenben megállapodnak egy jövőbeni ügylet feltételeiről (összeg, ellenérték, devizanem, értéknap, ügylet iránya). Bármennyi is lesz a lejáratkori azonnali árfolyam, a MÁV Zrt. az ügylet keretében megállapított határidős árfolyamon vásárol tömegárut. Az ügylet előnyei: • a jövőbeni tömegáru vételi tranzakciók árfolyama előre rögzített

1215

• teljes mértékű védelem a tömegáru árának bármekkora mértékű erősödése ellen • az ügylet bármikor, egy ellenirányú ügylettel lezárható; ekkor a MÁV Zrt.-nek az aktuális piaci viszonyok függvényében vesztesége vagy nyeresége keletkezhet Az ügylet hátrányai: • a MÁV Zrt. a határidős árnál alacsonyabb lejáratkori árszintek esetén is köteles a határidős árszinten tömegárut vásárolni, azaz árfolyamveszteséget realizálni • az esetleges veszteség nagysága elméletileg korlátos

1. ábra Határidős tömegáru vételi ügylet működése A határidős árfolyam nem a Bank várakozásait fejezi az azonnali (spot) ár jövőbeli alakulására vonatkozóan, hanem egy pénzügyi számítás eredménye: Határidős árfolyam = Tárolási költségekkel és az un. kényelmi hozammal* módosított azonnali árfolyam jövőértéke *Kényelmi hozam: Azt a nem befektetési hozamot fejezi ki, amit az áru birtoklása a tulajdonosnak jelent (például annak a lehetőségét, hogy az áruból gyártani lehet valamit, amit el lehet adni).

4.5.2. Árucsere (swap) ügylet: A swap ügylet lehetőséget ad a MÁV Zrt. számára, hogy egy tömegáru változó árát fixre cserélje, vagy fordítva, szerződései módosítása nélkül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügylet futamidejére előre rögzített tömegáru árfolyam és a jövőbeni tényleges tömegáru árfolyam közötti különbözetet számolja el a bank és a MÁV Zrt. egymás között. A swap ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti:

Fix ár fizetés „A” Bank Változó ár fizetés (pl. ULSD 10 ppm FOB Barges Rotterdam)

Á

Tömegáru szállítója

Változó ár fizetés (pl.: ULSD 10 ppm FOB Barges Rotterdam)

1216


Előnyök: • Védelem a váratlan tömegáru ármozgásokkal szemben. (stabilabb tömegáru költség) • Tervezhetőség: változó ár fixre való cseréjével rögzíthető a tömegáru kiadás Hátrányok: • A piaci árak ingadozása miatt egy-egy csereügylet megszüntetése elszámolási kötelezettségekkel jár. 4.5.3. Tömegáru opciók (a MÁV Zrt.-nél jellemzően vételi opció vétele): A tömegáru opció egy biztosítási szerződéshez hasonló, mely a kedvezőtlen piaci mozgásokkal szemben tökéletes biztonságot nyújt, ugyanakkor nem zártja ki annak

23. szám

a lehetőségét, hogy a MÁV Zrt. a kedvező irányú kamatváltozás előnyeit is maximálisan kihasználja. A tömegáru opció vétele jogot biztosít a MÁV Zrt. számára, hogy kedvezőtlen piaci elmozdulás esetén az ügylet futamideje alatt az opcióban meghatározott árszinten teljesítsen. A tömegáru opció elválik az alapügylettől, csak a kamatkülönbözet elszámolása történik meg a MÁV Zrt. és a Bank között. • Vételi opció vétele: Védelmet biztosít a tömegáru árának emelkedése ellen. Ha az ügyleti periódus elején a tömegáru piaci ára magasabb, mint a vételi opció küszöb szintje (strike price), a Bank kifizeti a különbözetet a MÁV Zrt. számára. Ha a piaci ár alacsonyabb, mint az opció kötési szintje, nincs pénzmozgás a MÁV Zrt. és a Bank között.

A vételi opció vételének működését az alábbi ábra szemlélteti:

Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. gázolajbeszerzésének éves nagyságrendje 45 ezer tonna. A gázolaj fedezéséhez használt fedezeti instrumentum jelenlegi ára legyen 500 USD/mt. Félünk egy emelkedő áraktól, ugyanakkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy a következő évben kedvezőbb árszintek is elérhetőek. Ezért 1 évre egy 560 USD/ mt opciós szinten vételi opciót vásárolunk, melyért az egy futamidőre a névérték körülbelül 2%-át prémiumként kifizetjük. 4.5.4. Zero Cost Collar: Mivel egy cap vagy egy floor opció megvétele jelentős költséget jelent, ezért a piacon megjelentek olyan struktúrák, amelyek költségmentesek. Ezzel a termékkel a MÁV Zrt. egy ideálisnak tartott sávot hozhat létre. A Zero Cost Collar két opciós ügylet egyidejű megkötését jelenti. A MÁV Zrt. megveszi azt az opciót, amely védelmet nyújt a számára kedvezőtlen nyersanyagár mozgásokkal szemben, és eladja a másik opciót, amely korlátozza a részesedését a kedvező nyersanyagár mozgásokból, hogy a struktúra költségmentes legyen.

A zero cost collar működését az alábbi ábra szemlélteti:

A Zero Cost Collar ügylet előnyei: • Védelem a váratlan és jelentős kedvezőtlen nyersanyagár mozgások ellen. • A jövőbeni fizetés maximuma/minimuma előre rögzített. • Költségmentes • Egy ellenirányú ügylettel a piacon bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.

23. szám


A Zero Cost Collar ügylet hátrányai: • Nem részesülhet teljes mértékben a kedvező nyersanyagár mozgásokból. • A piaci ingadozások miatt a collar ügylet megszüntetése elszámolási kötelezettséggel járhat. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

1217

3.2. Kockázatmenedzsment: A kockázatmenedzsment az a folyamat, amely során a szervezetek, vállalkozások azonosítják a kockázati tényezőket, felmérik és kiértékelik a kockázati tényezőktől való függőséget, meghatározzák a reagálás módját, végül kezelik és nyomon követik a kockázatokat. 3.3. Kamatfedezeti ügylet:

6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás kiadása napján lép hatályban. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Jelen utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató

Olyan kamatkockázat fedezeti céllal kötött származékos ügylet, amelynek várható kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, illetve kamatveszteség kockázatának fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A kamatfedezeti politika célja, meghatározni a kamatváltozásból eredő kockázat kezelése során alkalmazandó szabályokat, irányelveket. Elvárt, hogy a MÁV Zrt. tevékenységének nagyságrendjével, jellegével, összetettségével, kockázati profiljával és kamatláb kockázati kitettségének mértékével összhangban kezelje kamatkockázatait. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A politika kiadásáért és karbantartásáért felelős Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztályvezető 3.0. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Kamatkockázat: Azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek a MÁV Zrt. pénzügyi helyzetére, kamateredményére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A MÁV Zrt. kamatkockázatát aktív módon, fedezeti ügyletekkel kell csökkenteni.

4.1. Kamatfedezeti dokumentáció: A fedezeti ügyletekről fedezeti dokumentációt kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartások alapjául szolgál és tartalmazza a fedezett kockázat típusát (kamatkockázat), a fedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletek értékelése során alkalmazott általános értékelési eljárást, annak feltételeit és az időérték figyelembe vételének tényét, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerét, időpontját és eredményét. A kamatfedezeti ügyleteket azok megkötésekor kamatfedezeti megjelöléssel kell ellátni és a kamatfedezeti ügylethez egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügyletet vagy alapügyleteket illetve annak a kamatfedezeti ügylettel fedezett konkrét kockázatát. A kamatfedezeti dokumentációra és a kamatfedezeti hatékonyságra vonatkozó előírások a kamatfedezeti ügylet és a fedezett alapügylet (illetve annak kockázata) egymáshoz rendelésével biztosítja, hogy a fedezeti kapcsolat ne már létező (korábban megkötött) ügyletek utólagos párosításával jöjjön létre, hanem már a fedezeti ügylet megkötésekor és a lejárat ideje alatt folyamatosan fennálljon a fedezés rendeltetése (jellege). 4.2. Kamatfedezés időtávja: A kamatügyletek sajátosságához igazodva a fedezés időtávja nem haladhatja meg az 5 naptári évet. 4.3. Az ügylet megkötése: Az ügyletek megkötése előtt legalább három banktól ajánlatot kell kérni az adott ügyletre. A legjobb kötelező érvényű ajánlatot adó bankkal kell megkötni az ügyletet.

1218


4.4. Kamatfedezeti arány: Konzervatív módon eljárva a fedezeti arány nem haladhatja meg a fedezés időtávján a kockázati kitettség 80 százalékát, tehát a megkötött fedezeti ügyletek összevont értéke és az éves szintű nettó kitettség aránya nem lehet több 80%-nál. 4.5. A kamatlábkockázat fedezésének, csökkentésének eszközei 4.5.1. Határidős kamatláb megállapodás (FRA): A határidős kamatláb megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy egy jövőben induló kamatperiódusra ma rögzítsük a kamatot betétek vagy hitelek esetén. Ezzel a MÁV Zrt. a kamatlábak jövőbeni kedvezőtlen alakulása ellen védekezhet. A határidős kamatláb egy pénzügyi számítással kalkulált érték, amelyet a kamatlábak jövőbeli alakulására vonatkozó piaci várakozásokat tükröző aktuális hozamgörbéből származtatnak.

23. szám

Az FRA megkötésével a felek megállapodnak abban, hogy elszámolják egymás között az előre meghatározott FRA kamatláb és a referencia kamatláb különbözetét. A referencia kamatlábat, amely valamely hivatalos kamatfixing (BUBOR, EURIBOR, LIBOR, stb.) mindig a jövőben határozzák meg. Az elszámolás az adott periódus elején pénzügyileg történik. Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején magasabb, mint az FRA kamatláb, a MÁV Zrt. számára a Bank a következő összeget fizeti ki: névérték × futamidő × (piaci kamatláb – FRA kamatláb) Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején alacsonyabb, mint az FRA kamatláb, a MÁV Zrt. fizeti meg a két kamatláb különbözetét a Banknak. A nyereség vagy veszteség elszámolása kiegyenlíti az adott periódus elején realizálható aktuális piaci hitelkamat, valamint az FRA kamat közötti különbséget.

A határidős kamatláb megállapodás működését az alábbi ábra szemlélteti: realizált 12,00% kamatszint

10,50%

FRA (fedezett) kamat

9,47 % Hitelkamat fedezés nélkül 9,00%

7,50%

6,00%

8,501 %

9,50 % lejáratkori kamatszint

Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. rulírozó hitellel finanszírozza magát, és jelenleg BUBOR-hoz kötött kamatot fizet. Az 1 milliárd forintos hitelét 1 hónap múlva kell viszszafizetnie, de minden valószínűség szerint újabb hitelt fog felvenni. Tegyük fel, hogy jelenleg az egy hónapos BUBOR kamatláb 9,50%. A kamatok növekedése elleni védekezés céljából a MÁV Zrt. köt egy 8,75%-os határidős kamatláb-megállapodást (a kamatfizetési periódusra), amely egy hónap múlva kezdődik. Ezzel a jövőben – az FRA futamidejére– esedékes kamatkiadásait 8,75%on rögzíti. Előnyök: • Védelem a kedvezőtlen kamatmozgásokkal szemben rövidtávon egy adott periódusra • Biztosan kalkulálható forint cash-flow • Költségmentes, külön díj nélkül köthető

10,50 %

Hátrányok: • A jelenlegi piaci várakozásnál nagyobb mértékű kamatcsökkenésből nem profitál a MÁV Zrt. • Csak rövid távú kamatkockázat kezelésére nyújt lehetőséget. 4.5.2. Kamatlábcsere (IRS) ügylet: A kamatcsere a határidős kamatláb-megállapodással szemben nem egy jövőben, hanem egy ma induló futamidőre vonatkozóan véd a kedvezőtlen kamatváltozások ellen. Az IRS lehetőséget ad a MÁV Zrt. számára, hogy változó kamatozású hitelét fix kamatozású hitelre cserélje, vagy fordítva, a hitelszerződés módosítása nélkül. A kamatlábcsere ügylet lényegében egymást követő kamatláb megállapodások (FRA-k) sorozatának tekinthető. A Bank és a MÁV Zrt. egy meghatározott devizában fennálló, jövőben jelentkező kamatfizetésekből származó pénzáramlások cseréjére szerződik.

23. szám


Az IRS megkötésével a Bank és a MÁV Zrt. megállapodnak abban, hogy változó kamatot fix kamatra cserélnek (vagy fordítva) egy adott hitelösszegre és lejáratra

1219

vonatkozóan. A kamatfizetések cseréje a kamatperiódusok végén esedékes.

A kamatlábcsere ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti:

Fix kamat fizetés „A” Bank Változó kamat fizetés (pl. 6 havi BUBOR)

Á

Változó kamat fizetés (pl.: 6 havi BUBOR + kamatfelár)

„B” Bank (hitelezĘ) Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. hitelei között van egy 5 éves futamidejű hitel, változó, 3 hónapos EURIBOR-hoz kötött kamatozással. A MÁV Zrt. tart a kamatok hosszú távú erőteljes növekedésétől, ezért 5 éves kamatswapot köt kamatkockázatainak kezelésére. A bankközi piacon az öt éves 3 hónapos kamatozású IRS jegyzések 2,70% környékén alakulnak, így a MÁV Zrt. változó kamatozású hitelét fix, 2,70%-os kamatozásúra alakítja, öt évre rögzítve kamatkiadásait. Előnyök: • Védelem a váratlan kamatmozgásokkal szemben. • Tervezhetőség: változó kamatozás fixre való cseréjével rögzíthető a kamatkiadás • Nettó teljesítés: csak a fix kamat és a változó kamat különbözete kerül elszámolásra. • A pozíció a lejárat napja előtt bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet az aktuális helyzettől függően. Hátrányok: • A piaci árak ingadozása miatt egy-egy csereügylet megszüntetése elszámolási kötelezettségekkel jár.

4.5.3. Kétdevizás kamatlábcsere ügylet (CCS) A Cross Currency Swap egy olyan megállapodás, amelynek keretében a MÁV Zrt. és a Bank más devizában fennálló pénzáramlásait meghatározott időszakon keresztül elcseréli. A kamatlábcsere ügylettel ellentétben itt a tőke is gazdát cserél. A CCS révén egy adott devizában, változó vagy fix kamatozás mellett fennálló hitelt tudunk átalakítani egy másik devizában rendelkezésre álló hitelre, ami szintén lehet fix vagy változó kamatozású is akár. A tőkeösszegek e megállapodás keretében az aktuális piaci árfolyamon cserélnek gazdát, az ügylet lejáratakor pedig változatlan árfolyammal kerülnek visszaírásra. Példa: Egy 262 millió forintban fennálló hitelt euróvá cserélünk el 262 HUF/EUR árfolyamon. A MÁV Zrt. innentől kezdve az 1 millió euróra vetítve fizet EURIBOR + kamatfelár kamatot a Bank felé, míg a Bank fizeti a forint BUBOR-t helyette. Minden kamatfizetés ugyanazon a 262 HUF/EUR árfolyamon történik. A lejáratkor a MÁV Zrt. visszafizeti a Banknak az 1 millió eurót, a Bank pedig visszaadja az ügyfélnek a 262 millió forintot.

1220


A kétdevizás kamatlábcsere ügylet működését az alábbi ábra szemlélteti: Kezdeti tĘkecsere:

HUF tĘkerész

„A” Bank HUF tĘkerész

EUR tĘkerész

„B” Bank (hitelezĘ) Kamatcsere:

EURIBOR+kamatfelár

„A” Bank BUBOR

BUBOR

„B” Bank (hitelezĘ) VégsĘ tĘke visszatörlesztés: EUR tĘke

„A” Bank

HUF tĘke

HUF tĘke

„B” Bank (hitelezĘ)

23. szám

Előnye: • A CCS használatával különböző devizákban fennálló pénzáramlásokat lehet elcserélni, kiküszöbölve az árfolyamkockázatot. Hátránya: • A nem fizetés kockázata mellett a CCS tartalmaz árfolyamkockázatot is, amely a hosszú lejáratú ügyletek esetén jelentős lehet. Ha a fedezett tételek befolyása megszűnik, akkor az azonnali átváltásból jelentős mértékű árfolyam vesztség vagy nyereség adódhat. 4.5.4. Kamatopciók (cap, floor opció): A kamatopció egy biztosítási szerződéshez hasonló, mely a kedvezőtlen piaci mozgásokkal szemben tökéletes biztonságot nyújt, ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a MÁV Zrt. a kedvező irányú kamatváltozás előnyeit is maximálisan kihasználja. A kamatopció vétele jogot biztosít a MÁV Zrt. számára, hogy kedvezőtlen piaci elmozdulás esetén a kamatfizetési periódus alatt az opcióban meghatározott kamatszinten teljesítsen. A kamatopció elválik az alapügylettől, csak a kamatkülönbözet elszámolása történik meg a MÁV Zrt. és a Bank között. Kétféle kamatopció létezik: • Cap opció vétele (kamatlábra szóló vételi jog): Védelmet biztosít a kamatok emelkedése ellen hitelfelvétel esetén. Ha a kamatfizetési periódus elején a piaci kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb, a Bank kifizeti a különbözetet a MÁV Zrt. számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a cap kamatláb, nincs pénzmozgás a MÁV Zrt. és a Bank között.

A cap opció vételének működését az alábbi ábra szemlélteti:

kamatláb

Cap szint, mint maximális kamatszint

K Példa: Tegyük fel, hogy a MÁV Zrt. egy 5 éves futamidejű, 3 hónapos EURIBOR-hoz kötött változó kamatozású 20 millió EUR névértékű hitellel rendelkezik. Az aktuális 3 havi EURIBOR 2,10%. Félünk egy emelkedő kamatkörnyezettől, ugyanakkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy a

idő

következő 5 évben kedvezőbb kamatszintek is elérhetőek. Ezért 5 évre egy 4 százalékos opciós kamatszinten cap opciót vásárolunk, melyért az ötéves futamidőre a névérték körülbelül 2,5%-át prémiumként kifizetjük (+/- évi 0,45%).

23. szám


• Floor opció vétele (kamatlábra szóló eladási jog): Védelmet biztosít a kamatok csökkenése ellen betételhelyezés esetén. Ha a kamatfizetési periódus elején a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a floor kamatláb, a Bank kifize-

1221

ti a különbözetet a MÁV Zrt. számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb magasabb a floor kamatlábnál, nincs pénzmozgás a két fél között.

A floor opció vételének működését az alábbi ábra szemlélteti: kamatláb

Eredmény

Profit Floor szint, mint minimális kamatszint

K Opciók előnyei: • Tökéletes védelem a kamatok kedvezőtlen alakulásával szemben. • A kamatok kedvező alakulásából teljes mértékű részesedés. • A jövőbeni kamatfizetés/kamatbevétel maximuma/ minimuma előre rögzített. • Egy ellenirányú ügylettel a piacon bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Opciók hátrányai: • A biztosítási díjhoz hasonlóan, az opciós díj előre kifizetésre kerül. • Az opció tulajdonosa akkor van kedvező helyzetben, ha lejáratkor nem él opciós jogával. 4.5.5. Zero Cost Collar: Mivel egy cap vagy egy floor opció megvétele jelentős költséget jelent, ezért a piacon megjelentek olyan struktúrák, amelyek költségmentesek. Ezzel a termékkel a MÁV Zrt. egy ideálisnak tartott sávot hozhat létre. A Zero Cost Collar egy cap és egy floor ügylet egyidejű megkötését jelenti. A MÁV Zrt. megveszi azt az opciót, amely védelmet nyújt a számára kedvezőtlen kamat-

idő

mozgásokkal szemben, és eladja a másik opciót, amely korlátozza a részesedését a kedvező kamatmozgásokból, hogy a struktúra költségmentes legyen. Hitelfelvétel esetén a MÁV Zrt. cap-et vásárol és floor-t ad el: • ha a piaci kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, a Bank kifizeti a MÁV Zrt.-nek a különbözetet (az elszámolás a kamatperiódusok végén történik) • ha a kamatláb alacsonyabb, mint a floor kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, a MÁV Zrt. fizeti a különbözetet a Banknak • ha a kamatláb a cap és a floor kamatlábak közé esik, nincs pénzmozgás. Betételhelyezés esetén a MÁV Zrt. floor-t vásárol és cap-et ad el: • ha a piaci kamatláb alacsonyabb, mint a floor kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, a Bank kifizeti a MÁV Zrt.-nek a különbözetet (az elszámolás a kamatperiódusok végén történik) • ha a kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb az előre meghatározott lejáratok bármelyikén, akkor a MÁV Zrt. fizeti a különbözetet a Banknak • ha a kamatláb a floor és a cap közé esik, nincs pénzmozgás.

1222


23. szám

A zero cost collar működését az alábbi ábra szemlélteti: kamatláb

Cap szint, mint maximális kamatszint

Floor szint, mint minimális kamatszint

idő

A Zero Cost Collar ügylet előnyei: • Védelem a váratlan és jelentős kedvezőtlen kamatmozgások ellen. • A jövőbeni kamatfizetés/kamatbevétel maximuma/ minimuma előre rögzített. • Költségmentes • Egy ellenirányú ügylettel a piacon bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. A Zero Cost Collar ügylet hátrányai: • Nem részesülhet teljes mértékben a kedvező kamatlábmozgásokból. • A piaci ingadozások miatt a collar ügylet megszüntetése elszámolási kötelezettséggel járhat. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

vedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV Zrt, mint a MÁV Csoport anyavállalata a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is.

6.0. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás kiadása napján lép hatályban. 7.0. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Jelen utasítás mellékleteket nem tartalmaz.

2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére.

Andrási Miklós s. k. elnök-vezérigazgató

46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jö-

2.2. A Számviteli Politika időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2010. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. Az utasítás visszavonásáig, ill. érvénytelenítéséig hatályos. 2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli szervezet vezetője

23. szám


3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák: A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a következőkben foglalt minősítéseket határozza meg.

1223

• ha a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként nem könyveltük, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Nem számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.)

3.1 Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) a következő esetekben minősítjük jelentősnek: Számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: • Amennyiben a teljesítés évében a tételt számla hiányában időbelileg elhatároltuk, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal eltér, ebből a szempontból egy tétel alatt egy számla teljes nettó értékét értjük. Azon tételek esetében, ahol az eltérés kevesebb mint 10%, de abszolút értékben meghaladja az 50 M Ft-ot, az eltérést jelentős összegű hibának tekintjük. • Amennyiben a tétel a teljesítés évére vonatkozóan nem került időbelileg elhatárolásra és az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft, ebből a szempontból egy tétel, illetve a hiba nagysága alatt a könyvelt számla teljes nettó értékét értjük. 2. Készletek esetén: • Amennyiben a készlet beszerzést beérkezett nem számlázott tételként könyveltük a teljesítés évében, az előző évet érintően feltárt hibát (dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges érték különbözetét) nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. • Amennyiben a készlet beszerzést a teljesítés évében nem könyveltük beérkezett nem számlázott tételként, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. 3. Tárgyi eszközök esetén: a.) Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): • amennyiben a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként könyveltük, az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott eszköz vonatkozásában meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át.

Az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt – nem számlához kapcsolódó – hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Jellemző tételek (teljes körű felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódó egyéb tranzakciók esetében az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. A jellemző tranzakciók az alábbiak: • aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, • értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás, • leírási kulcs módosítás, • és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, c.) Fizetendő késedelmi kamat, kártérítés, bírság, stb. d.) APEH revízió megállapításai. A tárgyévre vonatkozó elhatárolt prémium esetében a végleges – határozat szerinti – összeg és a kalkulált – elhatárolt – összeg közötti hibát nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan, amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. 3.2 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3. §. (3) 5.) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik.

1224


3.3 Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: • Befektetett eszközök beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. • Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. • Aktiváláskor maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően tovább hasznosítható (más által). Az így meghatározott maradványértéket akkor tekintjük jelentősnek, ha az meghaladja az aktivált bruttó érték 10 százalékát. Minden más esetben a maradványértéket nem tekintjük jelentősnek. • A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. • A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 50 százalékkal módosítja. • Készletek értékvesztésének elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözetet egyedileg minősítjük jelentősnek. • A kötelezettségek, követelések (azon belül a devizás és deviza alapú követelések) devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam különbözetet, függetlenül annak nagyságától mindig jelentősnek tekintjük. • A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a ’számla’) aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások esetében – jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően – csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli – szerződés szerinti számlázási – időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez

23. szám

alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem ’számla’, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. • A képzendő céltartalék tekintetében a folyamatban lévő peres ügyekből származó 3 M Ft feletti várható fizetési kötelezettségeket minősítjük jelentősnek. • A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. • A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. • A hálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek. 3.4 Kapcsolt fél: MÁV Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak – továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások – minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes és Infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől amit független felek öszszehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5 Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük • a Pályavasúti Üzletágat, • a Keskeny nyomközű vasút személyszállítást és • a Központi irányítást és szolgáltatást. A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

23. szám


4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Beszámolási kötelezettség A MÁV Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamint konszolidált beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A konszolidált beszámoló készítéséről jelen szabályzat nem rendelkezik, mivel elkészítésével külön szabályzat (17/2009. (II. 20. MÁV Ért. 7.)) foglalkozik. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év január 31. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk: A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok” megnevezésű sorra.

1225

A „II. Hosszú lejáratú kötelezettségek”, azon belül a „8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség” megnevezésű sorra. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság által kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az 50/2007. (IV. 26.) GKM-PM rendelet alapján öszszeállított és a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére megküldött vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint éves felügyeleti jelentést készít. A vasúti törvény • 37. § (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás • 55. § (12) bekezdés alapján a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében biztosított hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak költség- és bevétel struktúrája esetében a számlarendben biztosítjuk a Díjképzési Módszertan szerinti adatszolgáltatás előírásainak, továbbá az Önköltségi és Díjképzési Szabályzat előírásait is figyelembe vevő MÁV Zrt. vasúti tevékenységek önköltség-számítási szabályzatának történő megfelelést.

A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „2. Műszaki berendezések, gépek, járművek” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek” megnevezésű sorra.

Az üzleti jelentés a Sztv. 95. §-ában előírt követelmények és a társaság vezetése elvárásainak megfelelően értékeli a Társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat.

A „II. Tárgyi eszközök”, azon belül az „5. Beruházások, felújítások” sort tovább bontjuk az „ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások” megnevezésű sorra.

Az éves beszámoló elkészítéséért a Számviteli szervezet vezetője felel azzal, hogy a beszámoló összeállításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása tekinteté-

1226


ben az adatszolgáltató szervezetek felelősek, az éves beszámoló összeállítása keretében kiadott zárlati utasításban foglaltak szerint. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a Társaság képviseletére jogosult személy, a társaság elnök-vezérigazgatója írja alá. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is megküldi. 4.2 Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, értékelési szabályzata és számlarendje foglalja össze. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV Zrt. következő utasításai tartalmazzák: 1. 18/2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata 3. Önköltség-számítási Szabályzat 22/2008.(V. 16. MÁV Ért. 13.) VIG. sz. ut. A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységéhez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatáról, 2/2010. (III. 5. MÁV ÉRT. 7.) PÁVIGH. sz. utasítás A MÁV Zrt. Elkülönítendő tevékenységeihez tartozó szolgáltatások önköltség számítási szabályzatának 2009. évi végrehajtásáról 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, a B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskenynyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is.

23. szám

A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve annak a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelően testreszabott változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak 79/2002 (MÁV Ért. 47.) sz. és a52/2003 (MÁV Ért. 14.) sz. valamint a 26/2005 (MÁV Ért. 32.) sz. módosításai tartalmazzák. 4.2.1 Számlarend A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: • az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, • a kijelölt számlák tartalmát az egyes számlaosztályokhoz külön-külön készült Számlamagyarázat tartalmazza. A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: • feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, • vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, • biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat. o struktúrájának átláthatóságát a nyílt hozzáférés keretében biztosított pályahálózat-hozzáférési szolgáltatások esetében a Díjképzési Módszertan szerint előírt adatszolgáltatáshoz

23. szám


• Biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: • gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint • szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: • Főkönyv kód: A MÁV Zrt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: o P – Pályavasút o X – Térségi személyszállítás o K – Központi irányítás és szolgáltatás • Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szervezet egyes egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál. • Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt – a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező – a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. • Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV Zrt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. • Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (5159) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, az Önköltség számítási és Díjképzési Szabályzattal összhangban, a MÁV Zrt. önköltség számítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. • Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint

1227

az állomásokon végzett tevékenységek költségei kerülnek elszámolásra. • Társasági kód: a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő kód. • Célszervezet: A gazdasági események MÁV Zrt. szervezetei közötti elszámolásánál használt szegmensérték, amely azt mutatja, hogy az adott vállalaton belüli tranzakció mely két MÁV szervezeti egység között jött létre. A főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabály) a Számviteli Szabályzat és az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A belső elszámolás rendjének biztosításához a főkönyvek közötti elszámolásokat szolgáló főkönyvi számlák mellett kötelező a célszervezet szegmens megjelölése is. 4.2.2 Számviteli folyamatok sajátosságai A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága, a térségi személyszállítás és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. A Könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerű, jól standardizálható számviteli feladatokat: • a bejövő számlák könyvelése, • a kimenő számlák kiállítása, könyvelése, • a pénzforgalom könyvelése, • a tárgyi eszközök könyvelése, valamint • az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A Társaság számviteli beszámolóinak és adóbevallásának – beleértve a Társaságon belül elkülönítetten könyvelt pályavasúti üzletág, térségi személyszállítás és központi irányítást végző és szolgáltató szervezetek beszámolóit is – készítése egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A Számviteli működéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni.

1228


23. szám

Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a szerződés, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok.

• a tartósan adott kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelése, • a jövőbeni költségekre képzendő céltartalék képzése, • jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába.

A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével.

Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: • a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, • az időbeli elhatárolásokat, • az értékvesztéseket, visszaírásokat, • a céltartalékokat, • a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, • egyéb, év végi rendező tételeket.

A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli szervezet éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza • az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, • a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, • az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, • valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: • valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, • a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3 Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezé-

A beszámolási szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli szervezet engedélyével lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl – a következő feladatokat is el kell elvégezni: • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok – értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, • a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása, • céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, • a tárgynegyedév nem számlázott árbevételeinek, valamint igénybe vett, de még nem számlázott (nem könyvelt) szolgáltatások költségének évközi időbeli elhatárolása, • a tárgyidőszakra vonatkozó aktív és passzív kamatok elhatárolása, • éves adók időarányos részének elszámolása,

se A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Kizárólag az év végi zárás alkalmával kell végezni a következő feladatokat: • a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítása és leltár alapján történő elszámolása,

A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást és cash-flow kimutatást valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül.

23. szám


A negyedéves zárás konkrét feladatiról és határidejéről külön utasítás (Gy. 40-14/2008) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, • a kimenő számlák kiállítását, • az adott és kapott előlegek elszámolását, • a banki és pénztári tételek könyvelését, • a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, • a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, • a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, • a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, • az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), • a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, • a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, • a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, • a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt),

1229

• a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, • a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, • az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, • a vasútközi elszámolások tárgyidőszakot érintő költségeinek és bevételeinek elhatárolását, • az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek, prémiumok) tárgyhót érintő összegeinek feloldását • az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését. • a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának időarányos részének könyvelését, • a tárgyévre jóváhagyott prémiumok időarányos részének elhatárolása, • a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok közül a kiemeltek körében (pl. Start, Trakció, stb.) a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetése. A havi zárások végén főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó jelentést készít. 4.4. Az éves beszámoló elkészítésének menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő:

Feladat

Kimenő számlák kibocsátása teljeskörűen bevont társaságok felé teljeskörűen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pályahálózat-hozzáférés, tolatás) esetén Bejövő számlák befogadása teljeskörűen bevont társaságoktól teljeskörűen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pályahálózat-hozzáférés, tolatás) esetén Folyószámla egyeztetésének befejezése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése Vevő-szállító analitikák zárása Számviteli információs rendszer zárása Könyvvizsgálat Előzetes kiegészítő melléklet összeállítása Végleges éves beszámoló (fizetendő osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése

MÁV Zrt

Január 15. Január 20. Január 30. Január 21. Január 31. Január 31. Január 28. Január 31. Február 15. Február 22. – Március 13. Március 1. Március 21.

1230


A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztést május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: • az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, • a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell elektronikusan a céginformációs szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a Számviteli szervezeten belül a beszámoló készítés vezetője a felelős. 4.5 A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A törvény által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁV Zrt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő melléklet tartalmi tagolása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: • a társaságot, a társaság azonosítóit valamint a Társaság székhelyének, internetes honlapjának, pontos címének és elérhetőségének megadása; • a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait, • az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, • a társaság könyvvizsgálóját, • a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói

23. szám

szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, • a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, • az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, • a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklása, a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása; • a Társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, • a társaság tevékenységét érintő tárgyévi főbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: • Befektetett eszközök tekintetében: • az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat, • A MÁV Zrt. befektetéseinek alakulása, az elszámolt érték vesztések bemutatása. • Forgóeszközök tekintetében: • A készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását. • Követelések és értékvesztésük bemutatása. • Devizás követelések bemutatása devizanemenkénti bontásban • Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása. • Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o Immateriális javakra adott előlegek o Beruházásokra adott előlegek o Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban o Készletekre adott előlegek • Aktív időbeli elhatárolások, ezen belül: • a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, • a halasztott ráfordításoknak, • a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulása. • Saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása; • Céltartalék képzés elvei, céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, céltartalék képzés a jövőbeni költségekre, egyéb jogcímen történő céltartalék képzés bemutatása • Kötelezettségek • Kincstári vagyonhoz és kincstári finanszírozású beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek bemutatása • Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása • Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása o Hosszú lejáratú hitelek o Pénzügyi lízing kötelezettség

23. szám


o Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása • Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása o Rövid lejáratú hitelek o Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek o Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása • Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben • Mérlegen kívüli kötelezettségek o Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme o Fedezeti ügyletek o Készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések o Zálogjog kötelezettségek bemutatása o Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme o A Társaság, mint bérbevevő, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása • Passzív időbeli elhatárolások • Értékesítés nettó árbevétele • Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban • Az exportárbevétel és az import alakulása • Költségek költségnemenkénti részletezése • Anyagjellegű ráfordítások • Személyi jellegű ráfordítások • Értékcsökkenési leírás • Egyéb bevételek • Egyéb ráfordítások • Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása • Pénzügyi műveletek bevételei • Pénzügyi műveletek ráfordításai • Rendkívüli bevételek • Rendkívüli ráfordítások • Bevételek és ráfordítások kapcsolt vállalkozással szemben • A társaság eredményének bemutatása forgalmi költség eljárással. • A központi szervezetek összevont eredmény levezetését, vállalatcsoport irányítás, társaság irányítás, központi belső szolgáltatások, és egyéb tevékenységek bontásban. • A MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámai, szöveges értékelése. • Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalko-

1231

zásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása. • Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a közvetlenül nem a beszámolóval összefüggő információkat, így • A környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek és eszközök alakulása • Kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témák ismertetése a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegek támogatásonként; • a kapott költségvetési támogatások (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.) bemutatása • a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetésekkel, állománycsoportonként megbontva. • A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét • A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. • Minden, a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, mely a MÁV Zrt leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társultként kezelt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, bemutatva a birtokolt részesedés arányát, saját és jegyzett tőkéjét, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, tartalékait, valamint. a részesedés állományváltozásának tárgyévi jogcímeit és azok összegét. • A MÁV Zrt. részvényeinek bemutatása. • A tárgyévi társasági adó, különadó valamint a jövedelem-(nyereség) minimum adóalapját módosító tételek bemutatása; 4.6 Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: • a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, • az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására,

1232


23. szám

• az állami szerepvállalás alakulására, • a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, • a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, • a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, • a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére.

és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek.

Az Üzleti jelentés elkészítéséért a Kontrolling Igazgatóság felelős azzal, hogy az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze.

Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk.

4.7 Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza. 4.7.1 Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a MÁV Zrt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló • befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, • a forgóeszközöket, továbbá • az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások. A Sztv. 23. § (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, az állami vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon az állami és működtető eszközök, ezek forrásaként az állami vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és a jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. Az állami eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét

Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV Zrt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását megváltoztatjuk, a befektetett eszközt átsoroljuk a forgóeszközök közé, vagy fordítva.

4.7.1.1 Befektetett eszközök A befektetett eszközök besorolása a Sztv. 24. §.-a alapján történik. Ennek megfelelően ide soroljuk mindazon eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a 47/2004. (XI.5. MÁV Ért.45.) PVH számú utasítás az 1. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza. Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint külön utasítások tartalmazzák: • a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól szóló utasítás (B.1. sz. utasítás), • a 4/2009. (MÁV. Ért. 34.) utasítás • A beruházás, a felújítás és a karbantartás elhatárolása tárgyú utasítások tartalmazzák.. A Társaság Sztv. 57. § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él. 4.7.1.1.1 Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamit az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV Zrt. az alapítás átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni

23. szám


értékek között mutatjuk ki. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének szempontjából a lényegesség szempontjának meghatározása egyedileg történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását és az elszámolására vonatkozó előírásokat a 16/2003. (MÁV Ért. 45.) sz. utasítás tartalmazza. A 2001. január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra. 4.7.1.1.2 Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között a Sztv. alapján azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a MÁV Zrt. tevékenységét. Ide soroljuk még ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését is. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: • a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, • üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket.

1233

nuár 1-t követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és főkönyvi könyvelésre. A MÁV Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0 számlaosztályban történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét. 2010-től a tárgyi eszközök üzembe helyezésének elszámolása, aktiválása eTEV bizonylat (elektronikus Tárgyi Eszköz Változási bizonylat) alapján történik. Az eTEV bizonylat alapján az elszámolások, az üzembe helyezés és a projekt elszámolás kapcsolatának létrehozása a GIR eTEVmoduljában történik. A könyvelésre került eTEV bizonylatokat kinyomtatjuk, az elszámolásért felelős szervezet/személy (BSZE) aláírja és szigorú számadás alá vesszük. Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat előírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján főkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. Az állami és MÁV Zrt. tulajdonú pályavasúti tárgyi eszközök a pályavasúti főkönyvekben kerülnek nyilvántartásra. 4.7.1.1.3 Beruházások és felújítások

Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 2001. január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. ja-

A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását az 51/2009. (MÁV. Ért. 23.) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság Beruházási Utasítása kiadásáról szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létreho-

1234


zandó vagyon tulajdonosa (állami vagyont érintő, MÁV Zrt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. Az üzletági beruházások számviteli elszámolását a 7/2005. (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás szabályozza. 4.7.1.1.4 A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV Zrt. mint vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: • részesedés, • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, • adott kölcsön. A MÁV Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144. §-ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk. A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV Zrt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV Zrt.

23. szám

és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A Társaság a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 4.7.1.2 Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket mutatjuk ki. 4.7.1.2.1 Készletek fogalma, tartalma, csoportosítása A készletek a vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR készletgazdálkodási moduljában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza (37/2004. (X.22. MÁV Ért 43.) PVH. számú utasítás). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV Zrt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban nyilvántartjuk.

23. szám


1235

A MÁV Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek.

léseket is). A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 18/2007. (VIII.17. MÁV Ért. 27.) PÁVIGH sz. a MÁV Zrt. Számlarendje 3. számlaosztály magyarázatáról szabályozza.

A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek (anyagok, kereskedelmi áru, egyéb áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok).

A szolgáltatásnyújtásból eredő követelések (vevők) közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten tartjuk nyilván. A mérlegbe azokat a tételeket állítjuk be elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással.

Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell elszámolni: • raktári készletre bevételezett elárusítható nyomtatványokat, menetrendkönyveket, • a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nek továbbértékesített gázolajkészletet, • a leányvállalatok részére továbbértékesített egyéb készleteket. A polgári védelmi anyagok és egyéb áruk nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV Zrt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: • befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is.) • saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok. 4.7.1.2.2 Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak (ideértve az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követe-

A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal negyedévente egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. Ha a teljesítés még nem történt meg, de pénzügyileg már rendezésre került az összeg, a MÁV Zrt. által kiállított bizonylat alapján a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a devizában kimutatott valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak.

1236


A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki. A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV Zrt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint az Szt. 77§. (7) szerinti az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét.

23. szám

Az egyéb követelés mérlegtételként mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés között megtörtént (főkönyvileg e tételek átrendezésre nem kerülnek). Függő és biztos (jövőbeni) követelés: A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. 4.7.1.2.3 Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan, kockázatfedezeti céllal kötött származékos illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet jövőbeni pénzáramlásában bekövetkezett változások kockázatának fedezésére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. Fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Ügylet csak fedezeti céllal köthető. Árfolyamkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: azonnali devizakonverzió (spot), határidős devizaügylet (forward), devizacsere ügylet (swap), deviza opciók.

23. szám


Kamatkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: kamatláb csereügylet (Interest Rate Swap), kamat opciók, határidős kamatláb megállapodás (Forward Rate Agreement), kétdevizás kamatláb csereügylet (Cross Currency Swap).

1237

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.7.1.2.4 Értékpapírok

Áru kockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: áru forward, áru swap, áru opciók. Az árfolyam- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket, illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 14/2006. (MÁV. Ért. 13.) Pénzügyi irányítás – Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a devizagazdálkodásról, a deviza árfolyam kezelésével kapcsolatban szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 16/2005. (MÁV. Ért. 18.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a határidős ügyletek számviteli elszámolására szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyam-különbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a Számviteli Törvénynek megfelelően, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét a MÁV Zrt. nem alkalmazza.

A forgóeszközöknél az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki. 4.7.1.2.5 Pénzeszközök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét. A MÁV Zrt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a Pénzforgalomi könyvelés és a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály végzik. A MÁV Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések kapcsolódhatnak mind a Pályavasúthoz, mind a Keskeny nyomközű térségi személyszállításhoz, mind pedig a Központi irányítás és szolgáltatáshoz. A MÁV Zrt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a Pénzforgalmi könyvelés/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fizetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján dönt azok kifizetési sorrendjéről. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenő tranzakciók. A MÁV Zrt. pénzeszközeit részben forint, részben devizaszámlán tartja nyilván. A devizaszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Devizaszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek.

1238


A MÁV Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a devizaszámlák elszámolása is, a GIR pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV Zrt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. • A házipénztár: A Pénzforgalmi könyvelés által működtetett központi pénzkezelő hely. • A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV Zrt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztár bevételeit kiadásai fedezetére felhasználja. A pénztár ellátmányát a devizaszámlát vezető banktól igény szerint vételezi. • A kézipénztár: Az üzletágak szervezetei által működtetett, az üzletmenet folytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentőségű pénzkezelő hely. Kezelője a házipénztárból vesz fel pénzösszeget kiadásai fedezésére. Működésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket a 8/2008. (III.21. MÁV Ért. 8.) VIG számú utasítás szabályozza. A vállalati bankkártya bevezetése következtében a MÁV Zrt. székhelyén lévő házipénztár kivételével a házi, kézipénztárak, valamint a folyamatos elszámolási előleg megszüntetésre került. (Gy. 57-409/2009. sz. Tájékoztatás vállalati bankkártya bevezetéséről szóló utasítása) • A MÁV Zrt. térségi vasutak állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése a keskeny nyomközű vasútvonalak pénztárainak feladata. A pénztárak munkáját, elszámolásait a Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére szabályozza. A pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be – illetve kifizetések, a folyamatos pénzbeszállítások elszámolását, egyeztetését, ellenőrzését a Treasury és pénzgazdálkodási Főosztály pénztárvizsgálói végzik. A pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján a számadó pénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A házi és kézi-, valamint a valuta pénztárak, illetve a keskeny nyomközű vasutak pénztárai főszámadásainak rögzítése a GIR Főkönyvi modulban történik. 4.7.1.3 Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: • költségek időbeli elhatárolása • bevételek időbeli elhatárolása • halasztott ráfordítások A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki:

23. szám

• A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. • Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. • A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján adódó többletkötelezettséget (vagyis ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), mely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. • A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgó eszközöknél kimutatott – értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – Kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. • A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások tárgyévi, mérleg fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamvesztesége halasztott ráfordításként átvezetésre kerül az aktív időbeli elhatárolások közé. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyam veszteséget csökkenteni kell az érintett deviza kötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő öszszeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolásával. • Az elhatárolást meg kell szüntetni a hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. •  A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel

23. szám


nem fedezett – devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. • A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. • Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. 4.7.2 Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 30/2006. (IX.15. MÁV Ért. 37.) PVH. számú utasítás a 4. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban. 4.7.2.1 Saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött eredménytartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A saját tőke részeként a Sztv. 58.§ szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű) az értékelési tartalék alkalmazhatóságát a vagyonértékelés eredményeként kimutatott pozitív különbözet esetén a Társaság figyelembe veheti. A Jegyzett tőke az Alapító Okirat szerinti, a cégbíróságon bejegyzett tőke. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a. A részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet b. Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. c. Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben. d. A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a feloldás alapján.

1239

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a. a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, c. jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg, d. a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét. Az a)-d) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b. a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött tartalékot, d. a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban MÁV alapítású társaság részére ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg. e. jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. f. Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a. az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b. a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c. az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege, d. a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e. a MÁV alapítású társaságok részére – mint tulajdonosnak – veszteség fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. f. jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. g. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét.

1240


Az adózott eredmény kiegészítéséhez (d. pont) a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítésig megállapított – az előző év(ek)re vonatkozó – jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. b. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet b. a veszteség fedezetére – a megszavazott, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, c. más jogszabály szerint vagy a MÁV Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő, vagy saját célokat szolgáló – tartalékot.

23. szám

d. az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget. e. a devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét. Előző éveket érintő elszámolások Az előző éveket érintő tételeket a folyamatos könyvvezetés keretében a tárgyévi tételekkel azonosan számoljuk el, de elkülönítjük abban a tekintetben, hogy milyen időszakra vonatkoznak. Az előző éveket érintő jelentősnek minősített tételeket az eredménytartalékba vezetjük át, a havi zárások keretében. 4.7.2.2 Céltartalék A céltartalék képzésénél figyelembe vett kockázati tényezőket bekövetkezésekor a jellegüknek megfelelő költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejűleg. a) Céltartalék képzés várható kötelezettségekre A Sztv. 41. §. (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettség, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettségek, környezetvédelmi kötelezettségek), amelyek a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • Korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére. A korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni. • A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre. • A környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására. A környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot.

23. szám


• A függő kötelezettségekre, mint kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség. • A biztos jövőbeni kötelezettségre. • A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre. b) Céltartalék képzés jövőbeni költségekre A Sztv. 41. §. (2) bekezdése alapján a törvény előírásai alapján, a következetesség elvének figyelembe vételével, céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az üzletágak és főtevékenységi kör vezetők javaslata alapján a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese dönt. A Számviteli szervezettel a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell.

1241

dott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz pénznyújtáshoz, valamint állami vagyon részét képező eszköz kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: a) hosszú lejáratúak, b) rövid lejáratúak és c) hátrasoroltak. a) Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a kapcsolt vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Társasági kód – alapján a konszolidációs körök kialakítása után történik.

c) Egyéb céltartalék képzés Társaságunk a Sztv. 33.§ (2) bekezdése szerinti, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek elhatárolását alkalmazza, így ezen a jogcímen céltartalékot képez. A devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatároljuk és év végén az elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama közül a rövidebb időtartam. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével a képzett céltartalékot feloldjuk. 4.7.2.3 Kötelezettségek tartalma A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfoga-

A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: • Beruházási és fejlesztési hitelek: itt mutatjuk ki az e célra forintban és devizában felvett hiteleket, a folyósító pénzintézettel azonos tagolásban. Adott időszakban a mérlegtétel a már folyósított és a törlesztett összeg különbözetét mutatja. • Egyéb hosszú lejáratú hitelek közt tartjuk nyilván a nem beruházási, fejlesztési célú hitelek, vállalkozói kölcsönök állományát. • Kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek. • Biztosítékként átvett pénzeszközökként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a félnek vissza kell fizetnünk. • Az állami vagyon forrásszámláján mutatjuk ki az állami eszközök forrását, illetve az abban beállt változásokat, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. • Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. • Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget.

1242


b) Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: • rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyek a vevőktől kapott előlegek, a devizában kimutatott, forintban kimutatott, valamint a beruházási szállítókkal és a bel-, és külföldi alvállalkozókkal szembeni szállítói kötelezettségeink, valamint a faktoring és váltótarozások, • rövid lejáratú tartozásokat: itt kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú likviditási hitelek, a folyószámla, valamint rulírozó hitelek devizanemenként, bankonként, szerződésenként. (a folyószámla és rulírozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek átvezetésre a mérlegben), • a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, • Az Szt. 81.§ 5.) bekezdése szerint az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, • passzív elszámolásokat az állami költségvetéssel. c) Hátrasorolt kötelezettségek Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. d) Függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség az olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt – kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen:

23. szám

a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Ide tartoznak a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. 4.7.2.4 Passzív időbeli elhatárolások A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását: • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra. • a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget. • a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. • A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a Humán Erőforrás Igazgatóság adatszolgáltatása szerinti prémiumot, jutalmat, azok járulékait. • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. • A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a

23. szám


mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét. és a halasztott bevételeket: • a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. • rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). • rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (viszszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. • a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük).

1243

Felárként számoljuk el a HÜSZ-ben meghatározott – felárként érvényesített – díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek: • Visszatérítésként, illetve számlareklamációként számoljuk el a 73. § (2) c pontjának megfelelően a teljesítés időpontjában a vevő által elfogadott, – reklamáció során – utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét, illetve a számlakorrekcióval kapcsolatos reklamációk értékét. • Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (73. § (1)). • Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Export árbevételként mutatjuk ki a vásárolt és saját termelésű készletek – külföldi vevőnek-külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek végzett szolgáltatásnyújtások értékét függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik.

4.8 Az eredménykimutatás 4.8.1 Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni: • a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét, • a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában, • 2007. január 1-től a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: • alaptevékenység belföldi árbevétele • alaptevékenységen kívüli belföldi árbevétel • alaptevékenység export árbevétele • alaptevékenységen kívüli export árbevétel csoportosításban. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint.

A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a társasági kód alkalmazása kötelező. Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: • a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, • a kapott bírság, kötbért, késedelmi kamatot, • a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget, • költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat működtetésére kapott költségtérítés); • az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket; • a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit stb. • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. • a nyereség jellegű kerekítési különbözetet • a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve a

1244


tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét • képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését), • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – viszszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el.

23. szám

4.8.2 Költségek és ráfordítások A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A főkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó főkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek főkönyvi szervezetek, mint költséghelyek (üzletágak, szervezetek, csomópontok, központi szervezetek) szerint és költségviselők (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is. Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra.

Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.

Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg.

A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: • a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, • gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésénél a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, • tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, • a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, • a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegűek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik

Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: • a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk

A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük.

el,

• a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el.

A költségek csoportosítása: • Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. • Áttételezhető általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósítását végző szervezetileg elkülönült alkotó (termelő) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendő költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé alapvetően az építőgép műszakóra, közúti járműkm, egyéb járműkm, vasúton szállított mennyiség (átkm), munkaóra és étkezési adagszám arányában a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon.

23. szám


• Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülő költség (tevékenységi, üzletági társasági és vállalt csoport szintű, központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendő általános költségeket az elkülönítési szabályzatban leírt módon osztjuk fel a termékekre. Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Itt kell elszámolni: • Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, stb. • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – viszszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás összegét, • az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, • a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, • a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét, • Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, • A kereskedelmi áruk veszteség jellegű leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét.

1245

A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. A tevékenységek számviteli elkülönítésének elveit az elkülönítési szabályzat, az önköltségszámítás alapelveit az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben előírtak szerint az elkülönítendő tevékenységek • tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül előírja a belső szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását, • létszáma meghatározását, • az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását. A MÁV Zrt-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében előírja: • a tevékenységekhez tartozó külső és belső szolgáltatásokra történő gyűjtés illetve megosztás módját, • a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását, • a külső és belső szolgáltatások eredményének meghatározását, • a belső szolgáltatások esetében a BTSZ szerint elszámolt díj és a piaci ár/tényleges önköltség közötti különbség meghatározását és elszámolását 4.9 Egyedi elszámolási típusok

Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: • térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, melyet halasztott ráfordításként időbelileg el kell határolni, • a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, • behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, • ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • véglegesen átadott pénzeszközök összegét, • fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett öszszegét.

4.9.1 Belső elszámolások A MÁV Zrt-n belüli szervezetek egymás részére végzett szolgáltatásai a következők: a) Belső teljesítmény elszámolási rendszerben (központilag) elszámolt szolgáltatások: a 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH számú Belső Teljesítményi Szolgáltatások Szabályzata (évenkénti módosításokkal, az utolsó 5/2010. (MÁV Ért.15./) szerint megállapított elszámoló (transzfer) árak és a tényleges szolgáltatás mennyisége alapján meghatározott értékben havonta kerülnek a szervezetek között elszámolásra. A belső elszámolás keretében év végén a belső költségek és belső bevételek: • a Hálózati Üzletszabályzat szerinti vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások esetén nem változnak,

1246


• a profitorientált szolgáltatások (jelentős árbevételt elérő szolgáltatások) piaci ára és tervezett díja közül az alacsonyabb áron kerülnek elszámolásra, • a többi szolgáltatás esetében az éves utókalkuláció szerinti teljes önköltsége alapján kerülnek elszámolásra. b) Szervezeti egységek között közvetlenül megrendelt és elszámolt szolgáltatások: havonta közvetlen előállítási költségen kerülnek elszámolásra a megrendelő és szolgáltatást végző üzletági szervezet között. A központi irányítás általános költsége, ráfordítása és kapcsolódó bevétele az elkülönítési és önköltségszámítási szabályzatban előírt módon negyed évenként kerül megosztásra és elszámolásra az elkülönítendő tevékenységek között.

23. szám

j) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól k) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról l) 12/2008. (MÁV Ért.17.) PÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt. hatályos számlarendjéről m) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról 5.2 Módosítások: – 5.3 Megszüntetések

A belső szolgáltatások elszámolásának szabályait a számviteli politika részét képező számviteli elkülönítési szabályzatban határozzuk meg.

Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 37/2009. (MÁV. Ért. 17.) VIG utasítás A MÁV ZRt. Számviteli Politikájáról hatályát veszti.

4.9.2 A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK: –

A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan, a határforgalmi leszámolásoknál a MÁV Zrt-t megillető árbevételt, illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK

7.0 MELLÉKLETEK Jelen utasítás mellékleteket nem tartalmaz. Andrási Miklós s.k. elnök-vezérigazgató

47/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 1. 0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA

5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról d) 2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról e) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről f) 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről g) 21/2008. (V.16. MÁV Ért.13.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek 2008. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról h) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok i) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról

A 2000. évi C, a Számvitelről szóló törvény 14. § előírása szerint: „A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.” A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. Az értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye.

23. szám


2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére. 2.2 Az Értékelési Szabályzat időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a 2010. üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

1247

hatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A MÁV Zrt.-nél a leltározás a B 24. sz. Leltározási Utasítás alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk.

Számviteli szervezet vezetője 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2 További fogalmak A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek A MÁV Zrt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban: • A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. • A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. • Az értékelést egyedileg végezzük. • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Negyedéves mérlegkészítéskor az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény vár-

A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2 Befektetett eszközök 4.2.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök 4.2.1.1 Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a MÁV Zrt. nem alkalmazza. A tárgyi eszközök értékét növelő értékként a Sztv. 48.§ (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe.

1248


A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték. A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek az eszköz üzembe helyezéséig felmerült árfolyam különbözete – függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség – a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető. A bekerülési érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. 4.2.1.2 Maradványérték A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

23. szám

Maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően még tovább hasznosítható. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk. 4.2.1.3 Az értékcsökkenés meghatározása Értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetés napjáig kell elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv. 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk (várható hasznos élettartam). Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával, a maradványértékkel csökkentett bruttó értékre vetítve, havi gyakorisággal történik. Az értékcsökkenés megállapítása napi elszámolással történik. Az adott gazdasági év eredményének terhére elszámolható tervszerinti értékcsökkenési leírás mértékét a mellékletben szereplő „Amortizációs normák” című táblázatban felsorolt leírási kulcsokkal kell számítani, és a tárgyi eszközt az állagbantartó szolgálati hely terhére költségként elszámolni. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként, az eszközkategóriára meghatározott alapértelmezett hátralévő hasznos élettartamból számított leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható élettartama biztosan eltérő az alapértelmezettől, akkor a kulcsot az eszközre jellemző várható hasznos élettartam szerint határozzuk meg. A leírási kulcsot megváltoztatjuk, ha az eszköz kategória besorolása megváltozik és az új kategóriába sorolt eszközök leírási kulcsa eltérő. A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évente (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100). Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben megvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Az állami vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV Zrt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk.

23. szám


Az állami tulajdonú eszközök értékcsökkenését a MÁV Zrt. eredménye terhére számoljuk el, ugyanakkor visszapótlási kötelezettségként a hosszú lejáratú kötelezettségek között is kimutatjuk. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévő hasznos élettartamnak megfelelő lineáris leírási kulccsal írunk le. Földterületre, műemléki védettségű ingatlanokra, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk melyet a mellékletben szereplő „Amortizációs normák” című táblázatban felsorolt leírási normákkal kell számítani. A Társasági adótörvény szerint számított értékcsökkenés elszámolása az ezt a célt szolgáló 0-s számlaosztályban megnyitott nyilvántartási számlákra központilag történik. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: • ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható, vagy használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradvány-

1249

érték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A viszszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az üzletágak/főtevékenységi körök feladata, a javaslatról a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes hoz döntést, a Számviteli szervezet előterjesztése alapján. 4.2.1.4 Eszközök selejtezése Az anyagok, immateriális javak és tárgyi eszközök selejtezéséről, az eszközt nyilvántartó szervezet előterjesztése, javaslata alapján a mindenkor hatályos DHL-ben megadott összeghatárok szerint felelős vezető/testület dönt. Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel megkötendő vagyonkezelői szerződés szabályozza. 4.2.1.5 Beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az aktivált tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el.

1250


A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 4/2009 (MÁV Ért. 34.) EVIG. sz. utasítás tartalmazzák. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a beruházó kezdeményezésére selejtezés, részselejtezés a bekerülési érték egyéb ráfordítás terhére történő elszámolásával történhet. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. 4.2.1.6 Beruházásra adott előlegek A beruházásra adott előlegeket a mérlegben a beruházási szállítónak, import beszerzés esetén importálást végzőnek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának az ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza teljesítéskori, illetve a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. 4.2.2. A befektetett pénzügyi eszközök 4.2.2.1 Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor – üzleti vagy cégérték kimutatása esetén – az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. A MÁV Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értékét számoljuk el. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó, mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba.

23. szám

A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; • a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A saját tőke arányos érték alapján megállapított értékvesztésre, visszaírásra vonatkozó előzetes adatokat a tárgyévet követő év január 20-ig a várható – nem auditált – és bekért mérlegadatok alapján – a cégmegítéléssel kapcsolatos és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság adja meg. A részesedések értékeléséről a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság előterjesztése alapján a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további működéséből eredő veszteségek miatti tőkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínű, hogy ezen tőkepótlásból eredő részesedés növekmény után értékvesztést kell elszámolni, a részesedés értékét meghaladó mértékben céltartalékot képzünk.

23. szám


1251

4.2.2.2 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

kozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba.

A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat öszszegét.

Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Az elszámolásra vonatkozóan a Gazdasági általános vezérigazgatóhelyettes dönt.

Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján megállapítható, hogy a különbözet mértéke jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (5) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3 Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik az elfogadott, elismert összegben. Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeget a mérlegkészítéskor a mérlegsorok között főkönyvi könyveléssel átsorolásra kerül. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonat-

Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak összege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a Pénzforgalmi könyvelés területileg illetékes szervezete vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor, ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni.

1252


Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3 Forgóeszközök 4.3.1. Készletek A készleteket bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket a különbözet összegével módosítjuk. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítéskori MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készlettel korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: • növények, virágok, • szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, • oktatófilmek (dia és mozifilmek), • a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken – vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket.

23. szám

Amennyiben a készletek beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. A GIR Készletgazdálkodási moduljában nyilvántartott raktári készleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani. Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot az anyaggazdák kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történő egyeztetésének időbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk –, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott időszakban átértékelődnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont készletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb készleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk. A saját termelésű készletek – az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő, továbbá megfelelő mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható – közvetlen önköltségen mutatjuk ki.

23. szám


A saját termelésű készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe. Amennyiben egyedi értékelés alapján a készlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni a készlet értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő értéken szerepeljen a könyvekben. Ez a már bizonyosan fel nem használható készletek esetében (amikor eredeti rendeltetésének nem felel meg vagy megrongálódott) a mérlegkészítéskor érvényes piaci érték (haszonanyagár, illetve hulladékérték). Azon készletek esetében, amelyeknek a felhasználása bizonytalan (elfekvő, lassan mozgó készletek) a következő értékelési – elfekvő monitoring – rendszert alkalmazzuk a készlet érték megállapításához: A monitoring rendszer az 5 év, 2 év vagy 1 év felhasználási adatait alapul véve kimutatja az időszaki zárókészlet várható kiforgási idejét. A visszamenőleg 5 évre vonatkozó felhasználási adatok alapján kategorizált cikkek elszámolt %-os értékvesztése az alábbi: 1 éven belül => értékvesztés nem kerül megállapításra 2-3 éven belül => 20% értékvesztés 4-5 éven belül => 50% értékvesztés 6 évtől => 90% értékvesztés nem forgott => 90% értékvesztés. Az indokoltan nem mozgó (pl.: üzembiztonsági, első kiszerelés, új beszerzés) készlet kategóriákra értékvesztést nem számolunk el. Értékvesztés elszámolására a DHL-ben meghatározott vezető/testület döntése alapján kerülhet sor. A Sztv. 56. §. (3) alapján a fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre.

1253

4.3.1.1 A készletek selejtezése Azon készleteket, amelyeket a vasútüzem céljára felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, az arra jogosult engedélyezése alapján selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. A készletek selejtezéséről a DHL-ben meghatározott vezető dönt. A pályavasúti szakanyagok selejtezése esetében Pályavasúti üzletág műszaki véleményének figyelembe vételével lehet a selejtezési javaslatot felterjeszteni. 4.3.1.2 Készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2 Követelések A termék értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló vevőkövetelésekre: a) részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll,

1254


• minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevőkövetelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, • 100%-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak, • 50%-os mértékű követelést számolunk el a 180 napon túl lejárt követelésekre, amely nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. c) egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést.

23. szám

• Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, az az év végi átértékelése előtt történik. Az értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti, az értékvesztés elszámolása idején érvényes nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni. • Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség modul tételesen (adósonként) tartalmazza. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.3 Fedezeti ügyletek

Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály javaslata alapján. Az értékvesztés elszámolására vonatkozóan a Gazdasági általános vezérigazgató-helyettes dönt. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben a követelést külön főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: • Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük.

4.3.3.1 Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV Zrt. a fedezeti ügyleteit elsősorban konkrét tranzakciókhoz kötötten hajtja végre. A fedezeti célú ügylet meghatározott tranzakciócsoportokhoz (több elemből álló követelés vagy kötelezettség) is kötődhet és a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat csak a tranzakciócsoport egészére létesíthető. Ez utóbbi ügyletek esetében a fedezett ügyletre való hivatkozás a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség, ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkalmazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: • A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki.

23. szám


1255

• A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki.

Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül.

4.3.3.2 A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei

Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani.

A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a meghatározott egyedi elv alapján árfolyam fedezeti ügylet esetében az ügylet értékének és a fedezett devizaösszeg tervárfolyamon (vagy célárfolyamon, ha a tervárfolyam a fedezés után lesz meghatározva) számított értékének összevetésével végezzük. Kamatfedezeti ügyletek esetében az egyedi hitelszerződésben meghatározott kondíciók alapján számított kamatösszeget állítjuk szembe a kamatfedezeti ügylet kötésével elért kamatlábbal számított kamatösszeggel, amenynyiben terv-, illetve célkamat nem áll rendelkezésre (cél= terv javaslat). 4.3.4 Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja.

A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegben ezen eszközöket a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.3.5 Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a MÁV Zrt. pénztáraiban lévő készpénz összeget vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatunk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő öszszeg szerinti értékben. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/ A-F §-a szerinti valós értéken történő értékelést. 4.3.5.1 Valutapénztár A házipénztár a bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni. A valutapénztár működtetését ellátó Pénzforgalmi könyvelés szervezet a feltöltés napján, a pénztár nyitása előtt két tizedes jegy pontossággal kialakítja az aznap, a valutaellátmányok kiadásánál alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskor érvényes árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével.

1256


A pénztári tranzakciók elszámolásánál – a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt – az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A HUF alapú könyvelésből származó árfolyam-különbözet elszámolása a következő módon történik: • a pénzfelvételből és pénzbeszállításból eredő árfolyam-különbözet elszámolását és könyvelését a pénzforgalmi könyvelés végzi, • a kiküldetésben résztvevők részére kiadott és visszavett ellátmányok esetében felmerülő árfolyam-különbözetet a Nemzetközi Főosztály elszámolása alapján a pénzforgalmi könyvelés könyveli. A mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitel-

23. szám

intézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB devizaárfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén, a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során, az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon. 4.4 Aktív és passzív időbeli elhatárolások, sajáttőke, céltartalékok értékelése Az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapjáig még ki nem fizetett, tárgyévre kitűzött és tárgyévet terhelő prémium összegét, valamint a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket.

23. szám


A saját tőkén belül lekötött tartalékként mutatjuk ki a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt öszszeget és egyéb céltartalék fordulónapi különbözetét és a szakképzési alaprészből kapott, lekötött pénzeszközöket. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre akkor képzünk céltartalékot, ha a mérleg fordulónapján valószínűsíthető, vagy biztos, hogy fel fognak merülni, és az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősülnek. A képzés során a mérleg készítéséig felmerült információkat vesszük figyelembe. 4. 5 Kötelezettségek 4.5.1 Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt öszszegben mutatjuk ki. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2 Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A forintban felvett beruházási és fejlesztési hitelek az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket, vállalkozói kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. A kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével.

1257

A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, az állami eszközök forrásának értékét a szerződés szerinti illetve az állami vagyon bővítésére kapott költségvetési juttatás igénybevételkor érvényes forint értékben mutatjuk ki. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1 Hivatkozások a) 2000. évi C. törvény A számvitelről b) 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről d) 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről e) 21/2008. (MÁV Ért.13.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek 2007. évi számviteli elkülönítési szabályzatáról f) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok g) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról h) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól i) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról j) 12/2008. (MÁV Ért.17.) PÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt. hatályos számlarendjéről k) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról l) 21/2004. (VII.16. MÁV Ért. 29.) PVH sz. utasítás – Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat évenkénti módosításokkal (utolsó 14/2008, 2009 évi mód. folyamatban) m) 51/2009. (MÁV. Ért. 23.) A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság Beruházási Utasítása kiadásáról

Hosszú élettart.szerk. Közepes élettart.szerk. Rövid élettart.szerk. Bérbeadott brikettgyár épületei, építm.

100.0 35.0 17.0 20.0

NA

1.0 3.0 6.0 5.0

0.0

1.0 2.9 5.9 5.0

0.0

2.0 3.0 6.0 5.0

0.0

Adóalapnál figyelembe vehető kulcs


E/1/K-V/1-3/N E/1/k/V/1-3/N E/1/r/V/1-3/N E/125181/V/1/N

elnök-vezérigazgató

E/1m/K/1/N

Andrási Miklós s. k.

Épületek Hosszú élettart.szerk.Műemléki

1. sz. melléklet: Amortizációs normák jegyzéke

1 1220100001 1241111001 1241121001 1……..1 1……..2 1……..3 1251-81

7.0 MELLÉKLET

Megnevezés

Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2010.01.01-től

A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatát a 2010. üzleti évről készített beszámolóktól kell alkalmazni. Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2009.12.31-ig

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK:

Alapértelmezett élettartam

n) Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2007. (VI.22. MÁV Ért.23.) VIG sz. utasítás A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról valamint a 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről hatályát veszti

INGATLANOK

Kategória

Számjegyzéki szám

Amortizációs normák jegyzéke (Folyamatos leírású tárgyi eszközökre)

5.2 Megszüntetések

HR Vámtarifa szám

1. sz. melléklet

1258 23. szám

HR Vámtarifa szám

2121-32…. 2121-33-11..

P/212127/K/1/N P/212129/K/1/N P/212131/K/1/N

P/212132/K/1/N

P/2121331100/ K/1/N

2121-33-12..től 2121-33-18-ig P/2121332/K/1/N 2121-33-2… P/212134/K/1/N 2121-34.… P/212135/K/1/N 2121-35.… P/212136/K/1/N 2121-36-1.… 2121-36-2.… 2121-36-3.… 2122 P/2122/K-V/1-3/N 2122-1 2122-21….től

P/212133/K/1/N

P/21211/K/1/N P/21212/K/1/N

P/2112/V/1/N

2 2112…… 21212121-1…. 2121-21-től 2121-25-ig 2121-26…. 2121-28…. 2121-27…. 2121-29…. 2121-31….

Kategória


-adathálózatok vezetékei -vasúti villamos felsővezeték -vontatási transzformátor áll. -HM erősáramú vezetékei -HM gyengeáramú vezetékei -HM vasúti vill. felsővezetékei Ipartelepi és gazdasági vasutak -felépítménye -alépítménye

tartóoszlopokkal -hírközlő hálózati vezetékek

-kiegészítő építménye -vágány és pályaelzárók -vasúti rakodói -egyéb vasúti kiegészítő ép. -középfeszültségű (1-35 kv közötti) erősáramú vezetéke -kisfeszültségű (1kv alatti) erősáramú vezetéke -légvezetékes hírközlő hálózat

Építmények Utak, terek Országos közforgalmú vasutak -felépítménye -alépítménye

Megnevezés

4.0 8.0 4.0 2.0 2.0

3.0

35.0

8.0

4.0

2.5 4.0 4.0

4.0 4.0

2.0

Költségként elszámolandó amortizációs kulcs 2009.12.31-ig

25.0 13.0 25.0 40.0 40.0

13.0

25.0

40.0 25.0 25.0

25.0 25.0

50.0


2.9

4.0 7.7 4.0 2.5 2.5

7.7

4.0

2.5 4.0 4.0

4.0 4.0

2.0


4.0

8.0 8.0 8.0 2.0 8.0

8.0

8.0

4.0 4.0 8.0

4.0 4.0

2.0


23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1259

HR Vámtarifa szám

P/22214/V/1/N P/2222-1/V/1/N P/2222-2/V/1/N P/222231/V/1/N P/222232/V/1/N

P/2221/V/1/N

P/21412/K-V/1/N P/2142/K-V/1/N

P/2122332/V/1/N

P/21223/V/1/N

Kategória

2221-1.-…. 2221-2.-…. 2221-3.-…. 2221-4.-…. 2222-1.-….tól 2222-2.-….ig 2222-31-…. 2222-32-….

2122-33-12..től 2122-33-18..ig 2122-34…. 2122-33-2… 214 2141-2.-…. 2142-0.-…. 2142-1.-…. 222

2122-33-11..

2122-32….

2122-25….ig 2122-26…. 2122-27…. 2122-28…. 2122-29…. 2122-31….


3.0 1.6 3.0 3.0

60.0 35.0 35.0

3.0

4.0 3.0

8.0

35.0

35.0

25.0 35.0

13.0

4.0


1.7 2.9 2.9

2.9

2.9

4.0 2.9

7.7

4.0


2.0 3.0 10.0

3.0

6.0

4.0 4.0

8.0

8.0



víz- és tűzvíz vezetékek gőz- forró- és termálvíz vezeték

-vasúti villamos felsővezetéke -adathálózat vezetékei Hidak-aluljárók -hidak -átereszek, aluljárók -alagutak Gáz- és vízellátó vezetékek és azok építményei -kőolaj és kőolajtermékek vezetékei -földgáz vezeték -városi-, üzemi- és egyéb gázvez. -sűrített levegő vezeték -kutak, víztároló medendék

-kiegészítő építménye -vasúti rakodói -vágány és pályaelzárói -vasút-közút szintbeni kereszteződései -középfeszültségú(1-35 kv közötti) 25.0 erősáramú vezetékei -kisfeszültségű (1kv alatti) erősáramú vezetéke -légvezetékes hírközlő hálózata tartóoszlopokkal -hírközlő hálózata

Megnevezés


1260 23. szám

P/24203/V/1/N P/24209/V/1/N P/2920/V/1/N

P/242003/K/3/N P/2420/V/1/N

P/242000/V/1/N

P/2304/V/1/N P/2412/V/1/N

P/2223/V/1/N P/22236/V/1/N

Kategória

GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK 7308-7326 G/4-2/V/1-2-3/N 8203-8215 8303-8304 8419,8426,8467 G/4-2/K/3/N 8483 G/4311/V/1/N 8402-8428 G/4321-6/V/1-23/N 8609 8474, 8479

HR Vámtarifa szám

Fémszerkezetek és fémtömegcikkek

ZL 60 tip. Rakodó Áttétmű Belső égésű motorok, erőgépek kazánok, szivattyúk, kompresszorok

4-25-23-200 4-31-1 4-32-1 4-32-2 4-32-3 4-32-4 4-32-5 4-32-6

légvédelmi óvóhely kerékpármegőrző támaszok korlátok szénszerelők, aknák idegen ingatlanon végzett beruházás ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékü jog

egyéb tetőszerkezet

szennyvíztisztítási építmények szenny-, és csapadékvíz csatornák Egyéb építmények máshová nem sorolt nehézip.lét. sport és üdülési építmény

Megnevezés

4-2.-

2420-03-…. 2420-1.-…. 2420-2.-…. 2420-3-…. 2420-9-…. 2920-..-….

2223- -…. 2223-6.-…. 23..,24.. 2304-..-…. 2411-..-…. 2412-..-…. 2420-00-….


11.0 20.0 15.0

9.0 5.0 5.0

5.0

2.0 2.0 2.0 16.0

50.0 50.0 50.0 6.3

20.0

1.0

2.0 2.0

50.0 50.0 100.0

2.0

1.6 3.0


50.0

60.0 35.0


9.1 5.0 6.7

5.0

2.0 2.0 2.0 15.9

1.0

2.0 2.0

2.0

1.7 2.9


14.5 14.5 14.5

14.5

2.0 2.0 6.0 16.0

1.0

2.0 2.0

2.0

2.0 3.0


23. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1261

emelőgép ellenőrző berendezés rakodógépek szállítótartály, ládák aprító, osztályozó, keverő gépek Bérbeadott brikettgyár gépei,berend.

4-32-76-ig 4-32-79 4-32-77 4-32-78 4-32-8 4-32-80-100

G/434/V/1-2/N 4-34G/434..800/V/1/N 4-34-..-800 4-354-364-374-38-

G/435/V/1-2/N

G/436/V/1-2-3/N G/437/V/1-2-3/N

G/438/V/1-2/N

8421

8458-8468 8459.8468

8424.8463 8475 8421.8479 8440-8465 8479 8418-8422 8438

11.0

9.0

10.0 9.0 10.0

8.0 12.0 12.0

12.0

5.0

9.0

13.0 10.0 10.0 10.0

8.0


9.1

10.0 9.1 10.0

7.7 12.0 12.0

12.0

5.0

9.1

13.0 10.0 10.0 10.0

7.7


14.5

14.5 14.5 14.5

33.0 14.5 33.0

14.5

14.5

14.5

14.5 14.5 14.5 30.0

14.5



konyhaüzemi gépek

10.0 11.0 10.0

13.0 8.3 8.3

8.3

építő, vasútépítő-, nagyüzemi takarítógépek szennyvíz-, élővíztisztító és fertőtlenítő berendezés fémmegmunkáló szerszámgép számvezérlésű fémmegmunkáló gépek egyéb célú forgácsológépek, dróthúzó és kábelgyártó gépek vegyipari műveletek berendezései könnyűipari gépek

20.0

11.0

7.7 10.0 10.0 10.0

13.0


földmunkagép

kohászati és építőipari gépek kohászati és öntödei berendezések

emelő, szállító berendezés

Megnevezés

4-32-71-től

G/43277/V/1-2/N G/43278/V/1-2/N G/4328/V/1/N G/4-32-80-100/ V/1/N G/4331-5/V/1-2/N 4-33-1-től 4-33-5-ig

G/43271-76/V/12/N

Kategória


G/43371-72/V/1/N 4-33-71 4-33-72-ig G/43373-77/V/1- 4-33-73-tól 2/N 4-33-77-ig G/43383/V/1-2/N 4-33-83

8417,8514,8474 8454,8426,8429 8430,8479,8604 8424

HR Vámtarifa szám

1262 23. szám

G/4442/K/1-2-3/N 4-44-2

8525-8529

8531-8533

4-44-7-ig G/4443-7/K/1-2/N 4-44-3-tól 4-44-7-ig G/4462-6/V/1-2- 4-46-2-től 3/N 4-46-6-ig G/4467-8/V/1-2- 4-46-7 3/N 4-46-8

eszközök ügyviteltechnikai berendezés

tápegység (Rt.tul.) erősítők, vevő-lejátszó ber., tápegység (Kincst.tul.) optikai, orvosi, labor

vezetékes hírközlő berendezések(Rt. tul.) vezeték nélküli hírközlő berendezések(Rt.tul.) vezetékes hírközlő berendezések(Kincst.tul.) vezeték nélküli hírközlő berendezések(Kincst.tul.) erősítők, vevő-lejátszó ber.,

traktorok és mezőgazd.gépek villamos forgógépek, erőátviteli berendezések (RT tulajdon) villamos forgógépek, erőátviteli berendezések (kincstári tulajdon) villamos berendezések Kincstári tulajdonú 100 A/ó feletti, helyhez kötött akkumulátor hosszúsínhegesztő gépsor

Megnevezés

6.7

6.7

11.0

11.0

11.0

11.0

11.0

15.0

15.0

9.0

9.0

9.0

9.0

9.0

9.0

4.0 2.0

25.0 50.0 11.0

4.0 9.0

9.0

9.0


25.0 11.0

11.0

11.0


14.9

14.9

9.1

9.1

9.1

9.1

9.1

9.1

4.0 2.0

4.0 9.1

9.1

9.1


33.0

33.0

14.5

14.5

14.5

14.5

14.5

14.5

14.5 14.5

14.5 14.5

14.5

14.5



9024-9030

9018-9030 9006-9010

8721,8443,8470

G/4441/K/1-2-3/N 4-44-1

8517-8521

4-44-3-tól

G/4442/V/1-2-3/N 4-44-2

8504-8507

G/4443-7/V/1-23/V

G/44324100/ 4-43-24-100 V/1/N G/4441/V/1-2-3/N 4-44-1

4-434-43-31-100

4-42-

4-394-42-

G/443/V/1-2/N G/443/K/1/N

G/442/K/1-3/N

G/439/V/1-2-3/N G/442/V/1-2-3/N

Kategória


8515-8516 8507-8509

8535-8537,8541

8701,8424,8433 8501-8504

HR Vámtarifa szám

23. szám 1263

8466, 8419, 8479, 9024 8471, 8530, 8537

8530

9023-9033 9106

9014-9016

HR Vámtarifa szám

4-47-6 4-47-21-211-től

4-47-

G/4485/V/1-2-3/N 4-48-5 G/448566/K-V/1- 4-48-56-6 2/N 4-48-56-7 4-48-58-6

G/4486/K-V/1-2/N 4-48-6 G/4486310/K-V/1- 4-48-63-10 2/N 4-48-63-11 4-48-63-130 4-48-63-131 4-48-63-137 4-48-63-138 4-48-63-183 ‚-184 G/4486317/K/1/N 4-48-63-17 G/448632/K/1/N 4-48-63-2 G/4487/V/1-2/N 4-48-7

G/44786/V/1-3/N 4-47-86

4-47-21-212-ig G/44758/V/1-2/N 4-47-58

G/447246/K/1/N G/44721211-2/ V/1-2/N

G/447/K-V/1-23/N

Kategória


10.0 10.0 8.0

10.0 10.0 13.0

16.7 14.9

10.0 10.0 7.7

4.0 14.9

9.1

9.1

9.1 9.1 5.0


33.0 33.0

33.0 33.0 33.0

33.0 33.0

33.0

33.0

14.5 14.5 14.5



számítást.gépek (Router tip.) számítást.gépek (Gatewíy PC tip.)

16.7 15.0

4.0 15.0

9.0

9.0

9.0 9.0 5.0


25.0 6.7

11.0

11.0

11.0 11.0 20.0

számítástechnikai gépek 6.0 számítástechnikai gépek (LAN eszk.) 6.7

átviteltech.és komplex elektron mérő készülék ipari különleges vizsgáló műszer és berendezése vasútbiztosító berendezés állomások és kitérők nem bizt. jelzőber. vonali jelzőberendezések VES berendezés Integra egyközpontú berend. ECMV egyszerűsített szovjet ber. WSSB mellékvonali berend. mozdonyvizsgáló berendezés ellenőrző műszer hőfutásjelzőhöz gurítópu.-i berendezés elektronikus biztosító berendezés vezérlő és szabályozó berendezés

mérő eszközök és műszerek óraközpont- főóra hídmérleg

fizikai és kémiai jellemzőket

Megnevezés


1264 23. szám

J/64123-29/R/ 6-41-23V/1/N KIVÉVE J/64123-29/V/1/N 6-41-23-20 6-41-29 J/6413/V/1-2/N 6-41-3

J/6411/V/1/N 6-41-1 KIVÉVE J/64116-17/V/1/N 6-41-16 6-41-17 J/64119/V/1-2/N 6-41-19 J/64121-22/V/1/N 6-41-21 6-41-22 KIVÉVE J/64121-Z/V/1/N

G/473/V/1/N

35.0 25.0

20.0

egyéb önhajtású vasúti személykocsik

Z1 10-91, 19-91, 20-91, 21-91, 50-91, 71-91, 88-91, 95-91, Z2 10-71, 20-70, 20-71, 88-71 és Eurofima vasúti teherkocsi

keskeny nyomtávú teherkocsi egyéb vasúti vontatott jármű közúti járművek

20.0

zárt motorvonatok, motorkocsik

6.7

35.0

20.0

25.0

15.0

3.0

5.0

5.0

3.0 4.0

5.0

4.0

0.0 0.0 10.0

16.7 9.0

6.0 11.0

NA NA 10.0

33.0 33.0


3.0 3.0


vasúti vontató és önhajtású járművek

szobor műalkotás szövetek és kötött hurkolt kelmék

G/469/V/1-2/N

4-69-81-1 4-69-94 4-73-

adatfeldolg.és műsz.-tud.célú sz. gép IBM kompatíbilis számítógépek (PC tip.) nagygépek számítástechnikai berend épületasztalos-ipari-, faipari-, bútoripari és egyéb termékek

Megnevezés

G/448581/V/1-2/N 4-48-581 G/448583/V/14-48-583 2/N 4-48-587 G/4488/V/1-2-3/N 4-48-8 G/46/V/1-2-3/N 4-6.-

Kategória


14.9

2.9

5.0

5.0

2.9 4.0

5.0

4.0

0.0 0.0 10.0

16.7 9.1

33.3 33.3


20.0

14.5

14.5

14.5

14.5 14.5

14.5

14.5

0.0 0.0 14.5

33.0 14.5

33.0 33.0



8702-8705

8605-8608

9401-9406 9201-9209 8303, 9506 8306 9701-9705 5701-5705 JÁRMŰVEK 8601-8604

HR Vámtarifa szám

23. szám 1265

7-99-

79 797 798

I/79/V/1/N I/797/V/1/N I/8KF/V/1/N

T/799/V/1/N

78787

I/78/V/1/N I/787/V/1/N

TENYÉSZÁLLATOK

6-41-5

J/6415/V/1-2/N

8903 IMMATERIÁLIS JAVAK

6-41-4

J/6414/V/1-2/N

Kategória


8711-8716

HR Vámtarifa szám

őrző-védő kutyák

vagyoni értékű jogok szellemi termékek felhasználási joggal szellemi termékek szoftver termékek kísérleti fejlesztés

gépi hajtóerő nélküli közúti járművek hajó- és úszómű

Megnevezés

5.0

4.0 4.0 5.0

6.3 4.0

6.7

6.7


20.0

25.0 25.0 20.0

16.0 25.0

15.0

15.0


20.0

25.0 25.0 20.0

15.9 25.0

14.9

14.9


20.0

25.0 25.0 20.0

16.0 25.0

20.0

20.0


1266 A MÁV Zrt. Értesítője 23. szám

23. szám


Egyéb közlemények Helyesbítés A 37/2010. (VI. 25. MÁV Ért. 20.) EVIG számú utasítás 2. sz. mellékletében a táblázathoz tartozó magyarázat indexszámai helytelenül jelentek meg. A magyarázat teljes szövege helyesen: * Jelentős forgalmi zavart okozó eseményt akkor kell jelenteni, ha a vágányelzárás: fővonalon o 1 vágányú pályán az 1 óra, o több vágányú pályán a 3 óra, mellékvonalon a 3 óra, rendező pályaudvaron a 4 óra időtartamot meghaladja. ** Közlekedő vonatoknál a vontatott járműben műszaki okból bekövetkezett tűzeset. 1. A MÁV csoporton kívüli vasúti társaságok esetében azt a társaságot kell értesíteni, amelynek járműve, személyzete részese, okozója a balesetnek, illetve amelynek járművét, személyzetét, létesítményét a biztonsági esemény közvetlenül érintette. 2. Munkaidőn kívül a nemzetbiztonsági védelmet ellátó műveleti tiszt is értesítendő. Telefon: 06/30-914-8222 (Vasúti telefonszám: 16-18) 3. Veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett azon vasúti balesetek, melyeknél a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége meghaladja a RID 1.8.5. pontjában előírtakat. A baleset következtében szabadba jutott veszélyes anyag becsült mennyiségét a Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat (VVESZ) állapítsa meg, és arról tájékoztassa a hálózati főüzemirányítót. A főüzemirányító a VVESZ

1267

adatszolgáltatása alapján értesítse a Közlekedésbiztonsági Szervezetet. 4. A KBSZ-t csak akkor kell értesíteni, ha az esemény a vonatközlekedést a jelentős forgalmi zavarral megegyező mértékben befolyásolja, vagy az üzemmenetet más módon jelentős mértékben zavarja. 5. A Közlekedésbiztonsági Szervezetet akkor kell értesíteni, ha a munkabaleset a vonatközlekedéssel, a vasúti járművek mozgásával kapcsolatos (vonatközlekedés, tolatás). 6. A felsorolás azokat a munkabaleseteket tartalmazza, melyeknél a baleset következménye, (a munkavállaló egészségkárosodásának mértéke) a beleset helyszínén, illetve a balesetet követő vizsgálatban megállapítható. Más esetekben (a sérült a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül a balesettel összefüggésben életét vesztette; a baleset a sérült magzatának, újszülöttjének halálát okozta; a baleset a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, illetőleg elmezavart okozott) a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata az irányadó. 7. A VPE-t azokról a rendkívüli eseményekről kell tájékoztatni, melyek következménye hatással van a vasúti hálózat használatára, a vasúti pályahálózat kapacitásának igénybevehetőségére. A tájékoztatás tartalmazza: az esemény helyszínét (vasútvonal, vasúti pálya, állomás, szelvényszám); az esemény következményeit (forgalomkorlátozás, forgalomszünetelés, kerülő útvonal kijelölése, stb.); a pályahasználat korlátozásának kezdete, előre látható időtartama. 8. Ha a rendkívüli esemény érinti a közszolgáltatási feladatok ellátását, az illetékes minisztérium kijelölt főosztályát értesíteni kell.

1268


23. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

23. szám 125. évfolyam július 23. TARTALOM

Recommend Documents