39. szám 125. évfolyam december 23. TARTALOM

39. szám

125. évfolyam

2010. december 23.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 76/2010. (XII. 23. MÁV Ért. 39.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorítására............................................................................ 2693 12/2010. (XII. 23. MÁV Ért. 39.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az évközi könyvviteli zárlatokról és az évközi számviteli beszámolók követelményeiről ................................................................................ 2696

Utasítások 76/2010. (XII. 23. MÁV Ért. 39.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az XX-55 fősorozatú személykocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírások átmeneti szigorítására

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya: Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Csoportba tartozó társaságokra és munkavállalójára.

1.0. AZ UTASITÁS CÉLJA 2.1.2. Az utasítás tárgyi hatálya: Az utasítás célja szabályozni a vasúti balesetek megelőzése érdekében a MÁV Zrt. vasútvonalain közlekedő német kocsik karbantartására és közlekedtetésére vonatkozó előírásokat.

Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vasútvonalain közlekedő német kocsikra. 2.1.3. Az utasítás időbeli hatálya:

A 2010. április 19-én Tatabánya és Tata állomások között a 9408 sz. vonattal történt siklásos balesetet követő balesetvizsgálat és a szakértők megállapításai alapján szükséges az eddigi intézkedések felülvizsgálata, a kiadott rendelkezések egységes szerkezetbe foglalása, elnök-vezérigazgatói utasításban történő szabályozása.

Az utasítás visszavonásig érvényes. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója a felelős.

2694

A MÁV Zrt. Értesítője

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Német kocsik: a MÁV-START Zrt. üzemeltetésében lévő xx-55 sorozatú személykocsik közül a tuskós fékkel rendelkező járművek

39. szám

a 06-30-922-6736 mobiltelefonszámon, vagy a 01+48-48 vasúti telefonszámon, megadva a vonatszámot, a műhelybe utalt személykocsi(k), valamint a vontatójármű pályaszámát is. 4.2. MÁV-GÉPÉSZET Zrt-re vonatkozó előírások:

3.2. MÁV Csoport: a 13/2008.(IV.11.MÁV Ért.10) VIG. sz. a MÁV Zrt. Portfoliókezelési szabályzatának kiadásáról szóló utasítás 3.4. pontja alapján „MÁV Csoport alatt a MÁV Zrt.-t és a bázis portfolióba sorolt gazdasági társaságokat kell érteni” (pl.: MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., stb.). 4.0. AZ UTASÍTÁS LEIRÁSA 4.1. A MÁV-START Zrt-re vonatkozó előírások: a) Vonatindító állomásról nem indítható el olyan személyszállító vonat, melyben beiktatott fékes német kocsi és kiiktatott fékes jármű van egyidejűleg. b) A német kocsikat elsősorban a kisebb pályasebességű vonalakon kell használni. Amennyiben ez nem lehetséges, a vonatok megengedett legnagyobb sebessége 120 km/h lehet. c) A kocsivizsgálat során felfedezett kerékrepedést a kocsivizsgálók – az E. 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasításban meghatározott intézkedések megtétele mellett – a Társaság által meghatározott eljárási rendben jelentsék a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztály központi ügyeletesének, a 01+48-48 vasúti telefonon, vagy a 06-30-922-6736 mobiltelefonszámon. d) A MÁV-START Zrt. a tömbkerekekkel szerelt személykocsik kerekeinek hőre színt váltó festékkel történő lefestésére tegye meg a szükséges intézkedéseket. A színváltozás esetén követendő eljárás technológiáját dolgozza ki. Magas hőterhelésre utaló színváltozás észlelése esetén a kocsit ki kell soroztatni és műhelybe kell utalni. e) A MÁV-START Zrt. által kijelölt vonatok érkezés utáni kocsivizsgálatánál minden esetben a tuskós fékes kocsik kerékkoszorú hőmérsékletét is kell mérni (1. sz. melléklet), amelynek a vonatba sorozott tuskós fékes személykocsikon kívül ki kell terjednie a tuskós fékes vontatójárműre is. – amennyiben a tuskós fékes vontatott járművek között, vagy egy adott járművön belül a kerékhőmérséklet eltérése 60°C-nál nagyobb, akkor a hibásnak minősített személykocsit vizsgálatra kocsiműhelybe kell utalni. – amennyiben az E.2. sz. Fékutasítás 5.2.6. pontja szerint a vontatójárműnek is fékezni kellett volna és az eltérés bármely tuskós fékes vontatott jármű és a tuskós fékes vontatójármű kerekének hőmérséklete között 100°C-nál több, az esetet jelenteni kell a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztály központi ügyeletesének

a) A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vizsgálja meg a német kocsik forgóvázainak tárcsafékessé történő átalakításának lehetőségét, feltételeit. b) A karbantartási technológiát felül kell vizsgálni, szükség szerinti aktualizálását el kell végezni. A karbantartási technológia betartását szigorúan ellenőrizni kell! A kerékkoszorú túlmelegedését okozható lehetséges okokat gondos karbantartással ki kell zárni. A karbantartás folyamatában különösen nagy gondot kell fordítani a kormányszelepek, rudazatállítók, csapszegek, csúszásgátlók, primer súrlódásos lengéscsillapítók kifogástalan állapotának biztosítására. A fékberendezés és hordmű jármű részek szerelését a személyes felelősséget megállapíthatóan dokumentálni kell (szerelés időpontja, szerelő neve, munkaköre). c) A tömbkerekekkel szerelt tuskós fékezésű személykocsik kerekeit, hőre színt váltó festékkel kell lefestetni. d) A kezdődő repedések feltárása érdekében a K2 vizsgálat során (3 hét +5 nap) – a jármű mozgatásával – a teljes futófelületet, koszorú és tárcsa (membrán) felületet vizuálisan ellenőrizni kell, el kell végezni a kerekek ultrahangos vizsgálatát, továbbá a K4 vizsgálat során a belső feszültség mérést is el kell végezni. e) Amennyiben a tuskós fékezésű német kocsik kerék kerékkoszorú vastagsága („Vt „ mérete) a 32 mm-t eléri, vagy az alá csökken, a kocsit azonnal ki kell vonni a forgalomból, és a kerékpárt ki kell cserélni. f) A német kocsik kerekeinél végzett ultrahangos vizsgálatok eredményéről, tapasztalatairól – tuskós fékezésű, illetve a tárcsás fékezésű keréktárcsa bontásban – a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. havonta készítsen összesítő jelentést, amelyet minden hónap 10-éig a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságnak és a MÁV-START Zrt. Műszaki Üzemeltetési Szervezetének meg kell küldeni. g) Keréktárcsa beszerzéseknél az EN 13262 Euronorm „Kategória 2” előírásokat be kell tartani! Új beszállítói szerződések megkötésekor a mechanikai vizsgálatok elvégzésénél meg kell követelni a melegszakító vizsgálatokat is! Az utasítás hatályba lépése után a gyártók részéről biztosítani kell a szükséges próbadarabokat/próbatesteket, melyekből a szükséges vizsgálatokat a MÁVGÉPÉSZET Zrt. elvégezteti. h) A KLW cégtől a keréktárcsák további beszerzését visszavonásig felfüggesztem.

39. szám


2695

4.3. A MÁV-TRAKCIÓ Zrt-re vonatkozó előírások:

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

a) A vontatójármű üzemképes fékberendezését – beleértve a kiegészítő és dinamikus (hajtómű) fékeket is – még részben sem szabad kiiktatni. Az oldóberendezés kiékelése is tilos. Ha a vontatójárművön elektrodinamikus, vagy hajtómű fék (retarder) – továbbiakban hajtóműfék – van, akkor veszély esetét kivéve elsősorban ezt a féket kell alkalmazni. Sebességszabályzó fékezésekhez – ha a hajtóműfék teljesítménye elegendő – ezt a féket egyedül, tehát a légfék működtetése nélkül kell használni. Megállító fékezéshez a hajtóműféket és a légféket együttesen kell használni. A hajtóműfék sebességtartó-, illetve sebességcsökkentő fékezésre egymagában is alkalmazható, de ekkor a teljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a vonatban emiatt káros hosszirányú erők ne lépjenek fel.

5.1. Jelen utasítás kiadásával hatályát veszti a MÁV Zrt. vezérigazgatója által jóváhagyott, 2009. július 7-én kiadott Gy. 94-697/2009./2. sz. Intézkedési terv és a 2009. augusztus 25-én kiadott Gy. 94-883/2009. sz. Intézkedési terv. A Gy. 94-697/2009./2. sz. Intézkedési terv I.1. pontja szerint megalakult szakmai bizottságot továbbra is működtetni kell. A Bizottság feladata ezen utasítás rendelkezései érvényesülésének, az utasítás végrehajtása tapasztalatainak folyamatos elemzése, értékelése, ennek alapján javaslatok kidolgozása az utasítás rendelkezéseinek felülvizsgálatára, esetleges új intézkedések bevezetésére. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK

b) Azoknál a vonatoknál, ahol a kocsik fékezett tengelyszáma 20-nál nem több, a vontatójárművek fékberendezését oldószeleppel oldani – az indokolt esetek, pl. kerékcsúszás kivételével – nem szabad.

1. sz. melléklet: a német kocsik kerék hőmérséklet ellenőrzési programja. Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

c) Üzemi fékezésnél a fékhatást a továbbított vonat jellegétől függően és a fékezés céljának megfelelően úgy kell a fékezőszeleppel szabályozni, hogy a vonat az előírt helyen biztonságosan megállítható legyen, illetve a kitűzött helyen sebessége az előírtnak megfelelő legyen. A fékezéshez a fővezeték nyomását legalább 0,3 bar-ral kell csökkenteni. Lehetőség szerint alkalmazni kell a kifuttatást, kerülni kell az intenzív fékezést. 4.4. A Pályavasúti Üzletágra vonatkozó előírások: a) A Pályavasúti Üzletág dolgozzon ki intézkedési rendet a német kocsikkal közlekedő vonatok indokolatlan megállításának, a késői jelzőkezelés elkerülésére. b) A 100 km/h és a fölötti sebességre kiépített vonalakon a lassújelek felszámolása kapjon prioritást. 4.5. A további üzemvitelre vonatkozó előírások: a) A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál kezdeményezze az E. 2. sz. Fékutasítás a 3.1.29. pont utolsó mondatának a következő szöveggel történő kiegészítését: kivéve, ha a jármű üzemeltetője ettől eltérő vonatnem-váltó állás használatáról rendelkezett. Határidő a módosítás benyújtására: Az utasítás életbe lépésének napjától 7 napon belül. 4.6. Ezen utasítás rendelkezéseinek érvényesülését, az utasítás végrehajtásának tapasztalatait a MÁV Zrt. Biztonsági Testületi ülésein félévenként, első alkalommal 2011. március 15-éig értékelni kell.

1. sz. melléklet A német kocsik kerék hőmérséklet ellenőrzési programja. A mérés körülményei Ha a MÁV-START Zrt. által ellenőrzésre kijelölt vonat beiktatott fékkel közlekedő német kocsit továbbít, az érkezését követően a tuskós fékezésű kocsik és a tuskós fékes vontatójármű valamennyi kerekét a biztonságos munkavégzést szem előtt tartva és az utasok zavarása nélkül, az érkezést követően a legrövidebb időn belül infra rendszerű kézi hőmérővel vizsgálni kell. A mérést egyidőben a vonat mindkét oldalán (ha bármilyen ok miatt nem lehetséges, akkor az egyik, majd másik oldalán) folytatólagosan végighaladva (tehát nem kocsinként) kell végezni, azt az érkezéstől számítva legkésőbb öt percen belül meg kell kezdeni. A hőmérséklet mérésére megfelelő műszaki állapotú, a pontos mérést biztosító, használati utasítással ellátott műszert lehet alkalmazni. A műszer használati utasítását a mérést végzőnek ismernie kell. A méréshez a forgóváz keret felső övlemeze fölött kívülről jól látható kerékkoszorú részt kell kiválasztani, ebben a zónában kell a hőmérsékletet megmérni. A mérést a jármű oldalfalának síkjától kell elvégezni. A hőmérsékletet mérő műszerrel – a kerékkoszorúhoz viszonyítva – 0,5 m-nél kisebb távolságról nem lehet mérni.

2696


A mérési feladat A vonat valamennyi tuskós fékezésű kerekének hőmérsékletét mérni kell, és az előjegyzési könyvben vonatonként a vonat számának, a vontatójármű pályaszámának feljegyzésével a vonatoldalhoz és a kocsi pályaszámához tartozóan csapszám szerint egész számra kerekítve kell a hőmérsékleteket rögzíteni.

39. szám

vont további leányvállalatokra A leányvállalatokat érintő feladatok végrehajtásáról a társaságok gazdasági vezetői kötelesek intézkedni. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV Zrt. Számviteli Szervezet vezetője.

Kiértékelés A mérés elvégzése után amennyiben a mért értékek az utasítás 4.1.f.) pontjában foglaltaknak megfelelnek, a vonatra vonatkozó bejegyzéssort Rendben bejegyzéssel le kell zárni. Ha a mért értékek között az utasítás 4.1.f). pontjában foglaltaknál nagyobb eltérés van, az ott leírt intézkedéseket kell megtenni, a megadott telefonszámon bejelentést kell tenni. A tett intézkedéseket elő kell jegyezni, a telefonos bejelentés időpontjának és a bejelentést vevőnek nevével együtt. 12/2010. (XII. 23. MÁV Ért. 39.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az évközi könyvviteli zárlatokról és az évközi számviteli beszámolók követelményeiről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja, hogy a vállalatcsoport társaságai, valamint a vállalatcsoport egészének gazdálkodásáról év közben készítendő számviteli beszámolók megalapozottsága, teljessége és egységes tartalma érdekében meghatározza a havi és negyedéves beszámolók tartalmi követelményeit, valamint a követelmények teljesítéséhez szükséges feladatokat. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a havi és negyedéves könyvviteli zárlatokkal kapcsolatos feladatokra, a zárlatok során elkészítendő számviteli kimutatások tartalmi követelményeire, illetve a számviteli beszámolókat alátámasztó adatszolgáltatások teljesítésére. Az utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki az üzleti év lezárását követően végrehajtandó könyvviteli zárlatokkal kapcsolatos teendőkre, melyekre vonatkozóan a Számviteli Szervezet minden évben önálló utasítást ad ki. Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, továbbá az erre vonatkozó tulajdonosi határozatok kibocsátását követően a MÁV Zrt. számviteli szolgáltatását igénybe vevő leányvállalatokra és – kizárólag a 4.1. pontban rögzített követelmények tekintetében – a konszolidációba teljeskörűen be-

3.0 AZ UTASÍTÁSBAN HASZNÁLT FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Az utasításban alkalmazott fogalmak: • Vállalatcsoport: a konszolidált beszámolóba tárgyévben teljeskörűen bevont társaságok. • Leányvállalat: a MÁV Zrt konszolidált beszámolójába teljeskörűen bevont leányvállalatok • Számviteli dátum: a gazdasági esemény tényleges megvalósulása, a szerződés szerinti teljesítés (pl. szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés megvalósulása) dátuma. Időszakos elszámolás (folyamatos teljesítés) esetén számviteli dátumnak az időszak utolsó napját tekintjük. Több naptári évet érintő elszámolások esetén az érintett éveket külön-külön számviteli időszaknak kell tekinteni. • Főkönyvi dátum: a gazdasági esemény könyvelésének dátuma, azaz amely hónapra (főkönyvi időszakra) a gazdasági esemény ténylegesen lekönyvelésre kerül. Amennyiben a számviteli dátum és a főkönyvi dátum nem azonos hónapba esik, akkor a gazdasági esemény eredményhatásának időbeli elhatárolása indokolt. • Számviteli szervezet: a számviteli elszámolásokat végző szervezet (pl. a MÁV Zrt, MÁV-START Zrt és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt esetén a MÁV Zrt számviteli szervezete). • Beszámolókészítési szervezet: a MÁV Zrt számviteli szervezete által könyvelt társaságok esetén a számviteli szervezet „Beszámolókészítés MÁV”, Beszámolókészítés START”, illetve a „Beszámolókészítés TRAKCIÓ” szervezeti egysége. • Üzleti szervezet: minden szolgáltatást végző (értékesítő), illetve megrendelő (igénybe vevő) szervezeti egység, leányvállalat, illetve ezek kontrolling szervezetei. • Időszakos elszámolású szolgáltatások: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58.§-a szerinti szolgáltatások, amelyek esetén a szerződésben a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, azaz a felek közötti elszámolás nem minden teljesítés után egyedileg történik. 3.2. Az utasításban alkalmazott rövidítések: • GIR: a MÁV Zrt. Gazdálkodásirányítási Információs Rendszere • BSZR: a bejövő számlák kezelésének folyamatát támogató informatikai rendszer (eFlow, Basware)

39. szám


• IHIR: a MÁV Zrt Integrált Humán Információs Rendszere • IKSZR: az Ingatlan könyvelés által használt közüzemi számlafeldolgozó rendszer • ÉTN: év a tárgynapig, azaz a tárgyév elejétől a tárgyhó végéig (a tárgyhavi zárás fordulónapjáig) terjedő naptári időszak, illetve az erre az időszakra vonatkozó főkönyvi egyenleg. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az évközi zárlatok minden leányvállalatra kötelező előírásai 4.1.1. Az évközi zárások alapelvei A MÁV Zrt. és leányvállalatai havonta főkönyvi zárást végeznek. A havi főkönyvi zárásokat úgy kell megszervezni, hogy a tárgyhavi gazdasági események bizonylatai lehetőség szerint teljeskörűen feldolgozásra kerüljenek, a főkönyvi adatok a tárgyidőszak teljesítményeiről teljes és hiteles képet adjanak, és megfelelően megalapozzák a számviteli és kontrolling beszámolók elkészítését. A havi zárások között kiemelt szerepe van a negyedéves zárásoknak, amelynek eredménye auditálásra is kerül, ezért további, a havi zárásoknál szigorúbb követelményeknek kell megfelelnie. Mindkét zárásnál alapvető követelmény a teljeskörűség (a számviteli beszámolókban minden tárgyidőszakot érintő gazdasági esemény hatása bemutatásra kerüljön), valamint az egyezőség (a vállalatcsoport tagjai egymással szembeni gazdasági eseményeiket egymással egyezően mutassák be beszámolóikban). A tárgyidőszak (év elejétől tárgyhó végéig terjedő naptári időszak) gazdasági teljesítményének beszámolókban bemutatandó tényadatait a számviteli tranzakciós rendszer (pl. GIR) könyvelt, tárgyhavi göngyölített egyenlegei képezik. A havi és negyedéves főkönyvi zárások alapján készített kimutatásaikban (számviteli beszámolókban) minden leányvállalatnak az alábbiakban részletezett tartalmi követelményeket kell biztosítani. Ennek érdekében a társaságok gazdasági vezetői kötelesek olyan belső szabályzatot kialakítani, amely e követelmények teljesítéséhez szükséges részletes szabályokat rögzíti. A társaság döntése alapján bármely követelmény előírtnál gyakoribb teljesítése alkalmazható. A MÁV Zrt számviteli szervezete által könyvelt társaságok (MÁV Zrt, MÁV-START Zrt, MÁV-TRAKCIÓ Zrt) esetén a részletes szabályokat a jelen utasítás 4.2-4.6. pontjai tartalmazzák. 4.1.2. Az évközi zárások ütemezése A havi és negyedéves zárások határideje (ún. „A” nap) mindig a tárgyhót követő 12. munkanap, amely azt jelenti, hogy ezen a napon kell a könyveket lezárni, és ez-

2697

után kell a számviteli beszámolókat összeállítani, és a negyedéves könyvvizsgálat részére átadni. A negyedéves zárás során a leányvállalatok közötti egyeztetések során feltárt eltérések rendezése érdekében a tárgyhót követő 17. munkanapon ún. „B” napi zárásra kerül sor. A könyvvizsgálói zárótárgyalás után a könyvvizsgálati megállapítások lekönyvelésére – ha van ilyen – a 23. munkanapon („C” nap) kerül sor. A fenti határidők biztosítása érdekében minden leányvállalat maga köteles kialakítani a főkönyvi zárás folyamatának részletes ütemezését, melynek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a leányvállalatok közötti számlakapcsolatok egyezőségének követelménye miatt a más leányvállalatok felé történő kiszámlázásokat a tárgyhót követő 7. munkanapon minden leányvállalatnak be kell fejezni. Az eddig ki nem számlázott árbevételeket tárgyhóra időbeli elhatárolásként kell elszámolni. 4.1.3. Az évközi zárások részletes tartalmi követelményei 4.1.3.1. A kimenő számlákkal kapcsolatos követelmények Havonta, minden tárgyhóban elvégzett szolgáltatásról, termékértékesítésről – ide értve az időszakos elszámolású szolgáltatásokat is, amennyiben az elszámolás (teljesítésigazolás) a felek között tárgyhót követő hónap 5-ig megtörtént – a kimenő számlát ki kell állítani, és azok értékét a tárgyhavi bevételek és követelések között ki kell mutatni. Az előírt követelményt az üzleti szervezetek a szerződésekben a számlázás határidejének előírásával, a számlázás alapjául szolgáló adatok ésszerű meghatározásával (pl. az üzleti információs rendszerekből időben rendelkezésre álljon a kiszámlázandó összeg) kötelesek biztosítani. Különösen fontos ennek betartása a nem időszakosan elszámolt szolgáltatások, termékértékesítések esetén, mert ezeknél a tárgyhavi áfa zárásig ki nem állított számlák esetén a késedelmesen befizetett áfa után önrevíziós pótlékot is kell fizetni. Időszakos elszámolás esetén – indokolt esetben – a felek közötti elszámolás és ebből következően a számlázás a tárgyhó zárása után is történhet (pl. továbbszámlázott közüzemi szolgáltatások, hálózat-hozzáférési díjak). A tárgyhavi árbevételek között – bármilyen okból – el nem számolt, de a társaság számviteli politikája szerint jelentősnek minősülő bevételeket havonta évközi időbeli elhatárolásként el kell számolni. 4.1.3.2. A beérkező számlákkal kapcsolatos követelmények Követelmény, hogy havonta, minden tárgyhóban igénybe vett szolgáltatásról és beszerzett termékről beérkezett számla a tárgyhavi zárásáig leigazolásra, és tárgyhóra könyvelésre kerüljön. Ezt az üzleti szervezetek a szerződésekben a számlázás határidejének előírásával, illetve a számlaigazolás folyamatának felgyorsításával kötelesek biztosítani.

2698


A tárgyhóra – bármilyen okból – el nem számolt, de a társaság számviteli politikája szerint jelentősnek minősülő várható költségeket, ráfordításokat havonta évközi időbeli elhatárolásként kell elszámolni. 4.1.3.3. Pénzforgalommal kapcsolatos elszámolások Minden tárgyhavi, pénzeszközt érintő gazdasági eseményt (bank, pénztár, bankkártya forgalom) teljeskörűen el kell számolni a tárgyhavi főkönyvi zárásig, ide értve a realizált árfolyam-különbözeteket is. Az ÁFA zárás előtt a tárgyhót követő hó banki bizonylatait is naprakészen kell feldolgozni a visszaigényelhető adó maximalizálása érdekében. A vasútközi elszámolások a vonatkozó két- vagy többoldalú megállapodások szerint, a kimenő és bejövő leszámolások alapján történnek. Az évközi számviteli beszámolók teljessége érdekében a még le nem számolt (ki nem számlázott) teljesítéseket minden hónapban időbeli elhatárolásként kell elszámolni. 4.1.3.4. Tárgyi eszközök, készletek Havonta el kell számolni a tárgyi eszközök és a nyilvántartott készletek minden mennyiségi változását, illetve a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését. Elszámolóáron nyilvántartott készletek esetén a felhasználásra jutó árkülönbözetet a társaság számviteli politikájában előírt módon és gyakorisággal (de legalább negyedévente) el kell számolni. A befejezetlen beruházásokat érintő gazdasági eseményeket (bejövő számla, saját teljesítmény, hitelkamat), illetve az üzembe helyezett eszközök aktiválását havonta folyamatosan el kell számolni. A tárgyhóban teljesített, de még nem számlázott (illetve a számlázott, de tárgyhóra nem könyvelt), jelentős mértékű beruházási teljesítéseket a befejezetlen beruházások között beérkezett, de nem számlázott teljesítményként kell kimutatni. Kizárólag év végén kell megállapítani, és leltár alapján elszámolni a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékét, valamint a bejövő számlák alapján az úton lévő készletek értékét. 4.1.3.5. Bérszámfejtés, adózás Minden hónapban teljes körűen el kell számolni a számfejtett béreket, egyéb személyi jellegű kifizetéseket, az esedékes adó és járulék kötelezettségeket, valamint az azokkal kapcsolatos költségeket és ráfordításokat. A negyedévnél ritkábban esedékes adókötelezettségek (pl. szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás), illetve az éves keretösszegben meghatározott juttatások (pl. VBKJ) időarányos várható ráfordítását a negyedéves beszámolókban időbeli elhatárolás alkalmazásával be kell mutatni. A havi beszámolóban be kell mutatni az igényelhető fogyasztói árkiegészítés és termelési támogatás (közszolgáltatás költségtérítése) tárgyidőszakra jutó értékét is, függetlenül azok pénzügyi esedékességétől.

39. szám

4.1.3.6. Egyéb főkönyvi elszámolások Minden hónapban el kell végezni azokat a főkönyvi elszámolásokat (pl. belső elszámolások, költségfelosztások, rendezések), amelyek a havi elszámolások teljessége vagy helyessége szempontjából szükségesek. Havonta, időbeli elhatárolások alkalmazásával biztosítani kell a lekönyvelt, de nem a tárgyidőszakot érintő költségek, bevételek, valamint a még le nem könyvelt, de a tárgyidőszakot érintő költségek és bevételek összegének helyességét. Havonta el kell számolni a fejlesztési célú támogatásokból, juttatásokból eredő halasztott bevételek elhatárolását, illetve a korábban elhatárolt összegek tárgyhavi értékcsökkenési leírás arányában történő feloldását. A tárgyidőszakra járó és fizetendő, pénzügyileg még nem esedékes kamatokat a negyedéves beszámolókban be kell mutatni. Legalább negyedévente el kell számolni a tárgyidőszakot terhelő, de még ki nem fizetett prémiumok és járulékaik elhatárolását, amelyet minden hónapban, a kifizetéssel arányosan kell feloldani. Év végén el kell határolni a tárgyévben kifizetett felmentési bérek és járulékaik időarányos részét, valamint a végkielégítések és járulékaik teljes összegét, amennyiben a felmentési időszak a tárgyévet követő évre áthúzódik. A felmentési bérek, végkielégítések és járulékaik feloldását a felmentési időszak végén egyösszegben kell elvégezni. A hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök egy éven belül esedékes törlesztőrészleteit negyedévente át kell átsorolni a rövidlejáratú hitelek, kölcsönök közé. 4.1.3.7. Mérlegtételek értékelése Negyedévente kell elszámolni – a döntésre jogosult személy által meghatározott mértékben – a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenését és készletek értékvesztését. A részesedések, adott kölcsönök és a követelések értékvesztéseit, illetve annak visszaírását negyedévente el kell elszámolni. Pénzügyi teljesítéskor a befolyt követelésre korábban megképzett értékvesztést a befolyás hónapjában kell kivezetni. Amennyiben a tárgyévben elszámolt terven felüli leírás, értékvesztés indoka a tárgyév lezárásáig megszűnik, azt nem visszaírásként, hanem az elszámolás ellentétes könyvelésével (sztornó) kell megszüntetni. A devizás tételek átértékelését (nem realizált árfolyam-különbözetét), valamint a nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolását és annak változásait, valamint az ezzel összefüggésben képzett egyéb céltartalékok változását csak éves záráskor kell elszámolni. Kivételt képez, ha a hitel év közben megszűnik, vagy egy része visszafizetésre kerül, mert akkor a hozzá kapcsolódó elhatárolást és céltartalékot ezzel egyidőben ki kell vezetni.

39. szám


4.1.3.8. Céltartalékok Havonta történik a várható kötelezettségekre és várható költségekre képzett céltartalékok felhasználása (feloldása), az indokolttá vált mértékben. Negyedévente történik a várható kötelezettségekre (pl. peres ügyek, környezetvédelem, létszámleépítés) történő céltartalék képzés. A céltartalék mértékét a meghozott döntések alapján, az év végi értékelés módszere szerint kell meghatározni, azaz a tárgyidőszakban indokolttá vált céltartalékot teljes összegben meg kell képezni. A várható költségekre (pl. karbantartás, bontás) év közben nem kell céltartalékot képezni, csak abban az esetben, ha a költségek bizonyíthatóan fel fognak merülni (pl. üzembehelyezett, de még nem aktivált eszközök értékcsökkenése). Az egyéb céltartalékok képzése és feloldása év végén történik. Az egyéb céltartalékokat év közben kizárólag akkor oldjuk fel, ha a nem realizált árfolyamveszteség miatt képzett céltartalékokhoz kapcsolódó eszközök (értékesítés, apportálás vagy más okból), vagy hitelek (törlesztés, elengedés vagy más okból) a nyilvántartásunkból kikerülnek. A tárgyévben képzett céltartalékok feloldását a képzésük miatti ráfordítások csökkentéseként (sztornó) kell elszámolni. 4.1.4. Egyszeri, rendkívüli tételek A havi zárlatoknak tartalmazniuk kell a nagy értékű egyszeri vagy rendkívüli gazdasági események valamennyi hatását (pl. nagy értékű eszközértékesítések, apportálás), ezért az adott ügyletért felelős (pl. szerződést kötő) üzleti szervezetnek biztosítani kell, hogy az ilyen ügyletek kapcsolódó tételei (pl. apportnál az eszközök kivezetése, az eszközökhöz kapcsolódó elhatárolások feloldása, és az eszközök fejében kapott részesedés rendkívüli bevétele) is azonos időszakban, és összemérhető módon (pl. azonos költséghelyen) elszámolásra kerüljenek. 4.1.5. A vállalatcsoporton belüli számlakapcsolatok szabályai A vállalatcsoporton belüli számlázások esetén különösen fontos követelmény, hogy minden kiállított számla azonos főkönyvi időszakban és azonos összegben befogadásra és könyvelésre kerülhessen (a reklamációk, utólagos számlahelyesbítések lehetőségét természetesen fenntartva). A leányvállalatok egymás közötti szerződéseiben az elszámolást, számlázást úgy kell szabályozni, hogy a tényleges (számviteli) teljesítés szerinti főkönyvi időszak zárásáig mind a számla kibocsátása, mind a másik fél általi befogadása (ide értve a számla igazolását és tárgyhóra történő könyvelését is) megtörténhessen. Ennek érdekében a leányvállalatok számlái esetén az alábbi követelményeket kell biztosítani:

2699

¾ az egyedi teljesítések esetén a számlát a teljesítést követő 15 napon belül, de legkésőbb a tárgyhót követő 3. munkanapon ki kell állítani, azokat haladéktalanul el kell juttatni a szolgáltatást igénybe vevő társasághoz (a MÁV, MÁV-START és MÁV-TRAKCIÓ Zrt esetén a MÁV Zrt Bejövő számla könyvelés szervezetéhez), a megrendelőnek pedig a tárgyhó zárásáig a számlát le kell igazolnia és könyveiben el kell számolni, ¾ az időszakos elszámolású szolgáltatások esetén a számlát a felek közötti elszámolást követően haladéktalanul ki kell állítani, a megrendelőnek pedig biztosítani kell, hogy a számla leigazolása a tárgyhó zárásáig megtörténjen, így a számla befogadására és könyvelésére is sor kerülhessen, ¾ negyedévesnél ritkább számlázás csak rendkívül indokolt esetben alkalmazható. Indokolt esetben a szerződésben olyan időszakos elszámolás is meghatározható, amikor a felek közötti elszámolás és ebből következően a számlázás is csak a tárgyhó zárása után történik (pl. továbbszámlázott közüzemi szolgáltatások esetén, illetve a hálózat-hozzáférési díjak számlázása, ahol a számlareklamációk csökkentése érdekében a számlakibocsátás előtt történik meg a számlázandó összegek felek közötti egyeztetése). Az ilyen esetekben azonban biztosítani kell azt, hogy a költségek és bevételek megfelelő dokumentumokon alapuló, egymással egyező időbeli elhatárolása a tárgyhó zárásáig megtörténhessen (pl. a hálózat-hozzáférési díjaknál az előzetes számlamelléklet alapján történik mindkét félnél az elhatárolás). Vállalatcsoporton belül minden esetben (pl. a még nem számlázott tételek esetén is) biztosítani kell az időbeli elhatárolások társaságok közötti egyezőségét. Amennyiben a megrendelő a beérkezett számlát vitatja, soron kívül egyeztetnie kell a szolgáltatóval, és dönteniük kell a számla teljes befogadásáról és utólagos helyesbítéséről vagy – indokolt esetben – visszaküldéséről és sztornózásáról. A döntésről az érintett számviteli szervezeteket (számlát kiállító és befogadó) haladéktalanul tájékoztatni kell az azonos módon történő elszámolás érdekében. A leányvállalatok között számlát előzetes egyeztetés nélkül visszaküldeni nem szabad. A mindkét fél által elfogadott, de a tárgyhó zárásáig számlában még nem érvényesített reklamációt időbeli elhatárolásként kell elszámolni. 4.2. Az évközi zárlatok részletes feladatai a GIRben végzett zárások esetén 4.2.1. A főkönyvi zárások követelményei és felelősei A MÁV Zrt. számviteli szervezete az általa üzemeltetett GIR rendszerben, valamint a kapcsolódó kiegészítő rendszerekben (pl. BSZR) biztosítja a MÁV Zrt, valamint – szolgáltatási szerződések alapján – a MÁV-START Zrt és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt főkönyvi és egyes analitikus nyilvántartásait, valamint a nyilvántartások alapján elkészíti számviteli beszámolóit és adóbevallásait.

2700


A GIR rendszerben végzett havi és negyedéves főkönyvi zárások tartalmi követelményeit a 4.1. pont előírásaival összhangban, valamint a követelmények teljesüléséért felelős szervezeti egységeket részletesen az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az egyes feladatok felelőseként általában az a szervezet került megjelölésre, ahol az üzleti folyamatok zajlanak, azokról az információk a legnagyobb mértékben rendelkezésre állnak, illetve a könyvviteli elszámolás alapbizonylatai keletkeznek. A felelősként megjelölt szervezet vezetője köteles biztosítani az előírt követelmény teljesülését, egyrészt a bizonylatok kiállításával, továbbításával, másrészt a számviteli elszámolások folyamatos figyelemmel kísérésével, kontrolljával. Amennyiben a felelősként megjelölt szervezet úgy látja, hogy az előírt követelmény előreláthatólag nem, vagy csak részlegesen teljesíthető, illetve a teljesítés olyan akadályba ütközik, amely meghaladja a hatáskörét, arról köteles időben tájékoztatni az adott társaság beszámolási vezetőjét. A számviteli szervezetek minden esetben felelősek a részükre átadott bizonylatok határidőben, és a hatályos számviteli előírások szerinti elszámolásáért, valamint a rendelkezésükre álló információk alapján történő munkafolyamati ellenőrzés elvégzéséért. 4.2.2. A főkönyvi zárások részletes feladatai A GIR-t alkalmazó társaságok esetén a 4.1. pontban előírt követelmények teljesítése érdekében a havi és negyedéves könyvviteli zárások folyamatát, részfeladatait, azok ütemezését és az egyes részfeladatok felelőseit a 2. sz. melléklet tartalmazza. A zárlati feladatok sikeres elvégzéséről, illetve annak akadályáról az „Értesítés a feladat elvégzése után” oszlopban jelölt szervezeti egységeket a felelős szervezetnek tájékoztatni kell. Az adott hónapra meghirdetett zárlati ütemtervtől bármilyen eltérést kizárólag a beszámolási vezetők engedélyezhetnek! A beszámolási vezetők döntése alapján az ütemtervben a tárgyhóra meghatározott határidők rendkívüli módosítását a Számviteli szervezet honlapján (http://szamvitel.mavrt.hu) tesszük közzé. Időpont

6. munkanap vége

39. szám

4.2.2.1. A kimenő számlákkal kapcsolatos feladatok A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről a számlákat a szerződéskötő szervezet által kiállított kimenő számla adatközlő alapján a GIR Kinnlevőség modul zárása előtt, tárgyhavi főkönyvi dátummal kell kiállítani. A szerződés szerint előre számlázott bérleti díjakról a számlát a számviteli teljesítés szerinti főkönyvi dátummal állítjuk ki, amennyiben az érintett főkönyvi időszak a számla kiállításakor már nyitott. A kiszámlázáshoz a szerződést kötő üzleti szervezet az elvégzett teljesítésekről a teljesítést (időszakos elszámolást) követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyhót követő 6. munkanapon adatközlő lapot készít, és azt átadja az illetékes számviteli szervezetnek. Az adatlapok megküldésénél figyelemmel kell lenni a GIR Kinnlévőség modul zárási határidőire, szükség esetén az adatközlő lapokat személyesen, illetve elektronikus úton kell továbbítani. A számviteli szervezet a kiszámlázást az adatlap beérkezését követő 3 munkanapon belül köteles elvégezni. A tárgyhót követő 6.munkanapon megkapott adatközlők alapján a számviteli szervezet még a GIR Kinnlévőség moduljának tárgyhavi zárása előtt köteles a kimenő számlát kiállítani és azt tárgyhóra könyvelni. A következő (7.) munkanapon megkapott adatközlőket a számviteli szervezet lehetőség szerint tárgyhóra számlázza. A számlán feltüntetendő teljesítés időpontját és az adódátumot az áfára vonatkozó szabályok szerint kell alkalmazni, ugyanakkor a számla számviteli dátumaként a tényleges teljesítés dátumát (időszakos teljesítés esetén a számlázott időszak utolsó napját) kell megadni. Több évet érintő teljesítés esetén az érintett évekre az adóalapokat meg kell bontani, és a fejszintű számviteli dátumtól eltérő évre vonatkozó sorokat „Eltérő számviteli dátummal” kell ellátni. Ugyanígy kell eljárni éven belül a több hónapot érintő árbevételek esetén, amennyiben azok egy hónapra jutó összege az 1 millió Ft-ot meghaladja. A Kimenő számlákkal kapcsolatos zárlati feladatok ütemezése:

Feladat

7. munkanap vége

Az üzleti szervezetek minden tárgyhavi adatközlőt átadnak a számviteli szervezet részére A tárgyhavi számlakiállítások befejezése

8. munkanap 12 óra

A GIR Kinnlévőség modul zárása

Végzi

Üzleti szervezetek Kimenő számla könyvelés Ingatlan könyvelés Kimenő számla könyvelés

39. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Időpont

8. munkanap 12.15

8. munkanap vége

10. munkanap reggel

11. munkanap 10 óra 12. munkanap 10 óra

Feladat

Végzi

Elhatároláshoz listák készítése a GIR-ben már lekönyvelt számlákról: • a fordulónap utáni főkönyvi dátummal könyvelt, de annál korábbi (de tárgyévbe eső) számviteli dátummal rendelkező számlák, • a fordulónapig terjedő főkönyvi dátummal a tárgyévben lekönyvelt, de annál későbbi számviteli dátummal rendelkező számlák, majd ezek alapján a szükséges aktív és passzív elhatárolások könyvelése A Kinnlévőség modul zárásáig beérkezett, de tárgyhóra ki nem számlázott adatközlőkről kimutatás készítése a Beszámolókészítés részére Az időbeli elhatárolásokhoz készített listák megküldése az üzleti szervezetek részére, a kontírozásokkal és a még ki nem számlázott tételekkel való kiegészítés céljából Az időbeli elhatárolások feladásának befejezése Főkönyvi zárás (könyvelések befejezése)

4.2.2.2. A beérkező számlákkal kapcsolatos követelmények A bejövő számlákat a Bejövő számla könyvelésnek a beérkezést követő legkésőbb 3 munkanapon belül be kell szkennelni, ezután a BSZR rendszerben nyomon követhetők. Az üzleti területeknek a Basware rendszerben a számlaigazolást és jóváhagyást a 3 munkanapon belül kell elvégezniük. A BSZR rendszerben a számlák igazolására, jóváhagyására, valamint tárgyhóra történő könyvelésére a GIR Kötelezettség modul zárását megelőző napig (8. munkanap) van lehetőség. Az ezen a napon délig jóváhagyott számlákat a számviteli szervezet még aznap feldolgozza, ezzel biztosítva, hogy azok tárgyhóra könyvelésre kerülhessenek. A számlakönyvelőnek a teljesítés időpontját és az adódátumot az áfa teljesítésre vonatkozó szabályok szerint kell alkalmazni (ez a két dátum legtöbbször megegyezik), ugyanakkor a számla számviteli dátumaként a tényleges teljesítés dátumát (időszakos teljesítés esetén a számlázott időszak utolsó napját) kell megadni. Több évet érintő teljesítés esetén az érintett évekre az adóalapokat meg kell bontani, és a fejszintű számviteli dátumtól eltérő évre vonatkozó sorokat „Eltérő számviteli dátummal” kell ellátni. Ugyanígy kell eljárni éven belül a több hónapot érintő árbevételek esetén, amennyiben azok egy hónapra jutó összege az 1 millió Ft-ot meghaladja. A BSZR rendszerből a GIR-be történő utolsó tárgyhavi áttöltés a 8. munkanap után, éjszaka fut. Másnap reggel megtörténik a GIR-be a számlák importálása, és az esetleges hibák javítása (hibás számlák visszaállítása a

2701

Beszámolókészítés

Kimenő számla könyvelés Ingatlan könyvelés Beszámolókészítés

Üzleti szervezetek Beszámolókészítés

BSZR-ben, illetve manuális jóváhagyás a Kötelezettség modulban), valamint a Bejövő számla könyvelés elvégzi a zárás előtt szükséges ellenőrzéseket (pl. előlegszámlák manuális rögzítése, előleg hozzárendelések ellenőrzése, a jelentős, az 1 M Ft feletti nettó összegű számlák számviteli dátumának ellenőrzése, jóváíró számlák rendezése stb.). A GIR Kötelezettség modult a fentiek elvégzése után, az ütemterv szerint a 9. munkanapon 12 órakor kell lezárni. A 9. munkanapon a BSZR-ben a számlák GIR felé történő transzferálását szüneteltetni kell. A 8. munkanapon nem transzferált számlákat a folyamatban lévő számlák között mutatjuk ki és azokra időbeli elhatárolást kell képezni. Ugyancsak időbeli elhatárolást kell képezni az üzleti szervezetek feladása alapján azokra a költségekre, amelyek számlázása még nem történt meg, azaz a BSZR rendszerbe még nem kerültek be. A 9. munkanapon a BSZR-GIR között újabb (napközbeni) áttöltés csak rendkívül indokolt esetben, a beszámolási vezetők döntése esetén lehetséges. A döntés során mérlegelni kell, hogy ez a zárlati folyamat további lépéseit jelentősen hátráltathatja. A 10 napnál tovább jóváhagyási folyamatban lévő számlákat a Bejövő számla könyvelés folyamatosan ellenőrzi, és felszólítja a számla aktuális címzettjét a feladat elvégzésére. Több hetes késedelem, illetve visszatérő hiányosság esetén a számlát várakoztató személy a társaság gazdasági vezetője (a MÁV Zrt esetén a Pénzügyi Igazgató útján kerül felszólításra. A Bejövő számlákkal kapcsolatos évközi zárlati feladatok ütemezése:

2702 Időpont 8. munkanap 12 óra

8. munkanap vége 9. munkanap 9 óra 9. munkanap 10 óráig

9. munkanap 12 óráig 9. munkanap 12 óra 9. munkanap 12.15

9. munkanap 12.15

10. munkanap reggel

10. munkanap reggel 11. munkanap 10 óra 12. munkanap 10 óra

A MÁV Zrt. Értesítője Feladat Az üzleti szervezetek által eddig jóváhagyott számlákat a Bejövő számla könyvelés még tárgyhóra köteles transzferálni a GIR-be A tárgyhóra könyvelendő számlák BSZR-ben transzferre állítása BSZR=>GIR import futtatása (hibás számlák visszaállítása a BSZR-be) A 4 nagy leányvállalat (MÁV, START, TRAKCIÓ és GÉPÉSZET) előző nap délig megkapott számlái szkennelésének és complete-elésének befejezése A GIR-ben nem jóváhagyott számlák jóváhagyásának befejezése A GIR Kötelezettség modul zárása Elhatároláshoz lista készítés a BSZR-ből a tárgyidőszakot érintő, folyamatban lévő számlákról, a szűkített lista megküldési az üzleti szervezetek részére, valamint a szűkített és teljes lista megküldése a Beszámolókészítés részére. Elhatároláshoz listák készítése a GIR-ben már lekönyvelt számlákról: • a fordulónap utáni főkönyvi dátummal könyvelt, de annál korábbi (de tárgyévbe eső) számviteli dátummal rendelkező számlák, • a fordulónapig terjedő főkönyvi dátummal a tárgyévben lekönyvelt, de annál későbbi számviteli dátummal rendelkező számlák, majd ezek alapján a szükséges aktív és passzív elhatárolások könyvelése Az elhatárolás alapjául szolgáló listák ellenőrzésének befejezése, a Bejövő számla könyvelés értesítése, illetve az időbeli elhatárolásokhoz készített ill. felülvizsgált listák megküldése az üzleti szervezetek részére a kontírozásokkal és a még be nem érkezett számlákkal való kiegészítés céljából. A Beszámolókészítés értesítése után a BSZR-ben a transzferre állítások megkezdése a tárgyhót követő hóra Az időbeli elhatárolások feladásának befejezése Főkönyvi zárás (könyvelések befejezése)

39. szám Végzi Üzleti szervezetek

Bejövő számla könyvelés BSZR adminisztrátor Bejövő számla könyvelés

Bejövő számla könyvelés Bejövő számla könyvelés Bejövő számla könyvelés



Bejövő számla könyvelés Üzleti szervezetek Beszámolókészítés

A jellemzően számlát befogadó MÁV-START esetén az időbeli elhatárolások számának csökkentése érdekében a bejövő számlák befogadására további 3 munkanap áll rendelkezésre, amely miatt az ezt követő zárási feladatok is későbbre tolódnak.

gozni, ide értve az igényelhető fogyasztói árkiegészítés elszámolását is. Az áfa zárás előtt a tárgyhót követő hó banki bizonylatait is naprakészen kell feldolgozni a visszaigényelhető adó maximalizálása érdekében.

Pénztári és banki tételek teljes körű feldolgozása A tárgyhónap minden pénzeszközt érintő gazdasági eseményét a számviteli nyilvántartásokban teljeskörűen rögzíteni kell, ennek eredményeként a bankszámlák és a pénztárak hó végi egyenlegei a GIR-ben és a vonatkozó bizonylatokon ugyanazt az értéket kell hogy mutassák. Az állomási pénztárak esetén a havi főszámadásokat és a kapcsolódó bizonylatokat teljes körűen fel kell dol-

4.2.2.3. Készletek és tárgyi eszközök A raktári készletmozgási bizonylatokat a készletmozgással egyidejűen, a GIR-ben kell kiállítani, így azok minden esetben naprakészen elszámolásra kerülnek. Minden tárgyhónapban történt, tárgyi eszközöket érintő gazdasági eseményről (értékesítés, selejtezés, leltáreltérés, műszaki adatváltozás) az eszközmozgási bizonylatokat az állagban tartó szervezet 3 munkanapon belül

39. szám


köteles kiállítani és megküldeni az illetékes számviteli szervezet (Tárgyi eszköz könyvelés, illetve készlet esetén a Beszámoló készítés) részére. A számviteli szervezetek a tárgyhavi bizonylatokat a GIR érintett moduljának havi zárásáig kötelesek teljeskörűen rögzíteni a GIR-be. A befejezetlen beruházások aktiválásához kiállított eTEV bizonylatok alapján a beruházást lebonyolító szervezet (BSZE) köteles az aktiválásokat a tárgyhó zárásáig elvégezni. Az értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenéseket elszámolása az erre vonatkozó döntést követően, de legkésőbb a negyedéves zárásban el kell számolni. Az eszközök értékelése és a döntés előkészítése az eszközök nyilvántartásáért felelős szervezetek feladata. A bizonylatok teljes körű kiállítását és annak GIR-ben történt rögzítését ¾ befejezetlen beruházások esetén a lebonyolító, ¾ tárgyi eszközök esetén az állagbantartó, ¾ készletek esetén a nyilvántartó szervezeti egység köteles folyamatosan ellenőrizni. 4.2.2.4. Bérszámfejtés és adózás A bérszámfejtési (IHIR) rendszer a tárgyhót követő 5. munkanapon elkészíti a tárgyhavi bérszámfejtés feladását a GIR főkönyvi és projekt modulok részére. A bérköltségeken kívül a kapcsolódó levonásokat, banki tételeket és adókötelezettségeket is a felmerülés hónapjában teljeskörűen el kell számolni. A VBKJ juttatások bérszámfejtés által ténylegesen elszámolt, valamint az időarányos ÉTN ráfordításának különbségéről a humán szervezet havonta, a főkönyvi zárás előtt feladást készít a Beszámolókészítési szervezet számára, amely a tárgyhónapra feladásra, majd a tárgyhónapot követő hónapra sztornózásra kerül. A bérszámfejtéssel kapcsolatos elszámolásokat a humán szervezet köteles folyamatosan ellenőrizni, a bérszámfejtési (IHIR) rendszerben vezetett analitikus nyilvántartással való egyeztetés útján. A negyedévnél ritkábban esedékes adókötelezettségek (pl. szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás) időarányos várható ráfordítását negyedévente az Adózási szervezet könyveli.

2703

alapján. Az elhatárolásokat a következő hónapban fel kell oldani. A határforgalmi elszámolások tárgyévben teljesített, de még el nem számolt (nem számlázott) összegeit év közben nem, csak éves záráskor – az érintett szervezetek adatszolgáltatása – alapján kell elszámolni. Halasztott bevételek: A beruházásokkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos halasztott bevételek elhatárolását azok felmerülésének hónapjában el kell végezni. Az elhatárolások feloldását havonta, a tárgyhavi értékcsökkenés arányában kell elvégezni. Az elhatárolások analitikus nyilvántartását a Beszámoló készítés vezeti. Járó és fizetendő kamatok: A tárgynegyedév végén járó, illetve fizetendő, de pénzügyileg még nem teljesült kamatok elhatárolását a Beszámolókészítési szervezeteknek a pénzügyi szervezetek (MÁV Zrt esetén a TPF) adatszolgáltatása alapján negyedévente el kell számolni. Az elhatárolt kamat feloldását a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg, a Pénzforgalmi könyvelés adatszolgáltatása alapján kell elvégezni. Tárgyévet terhelő prémiumok: A tárgyévre vonatkozóan várhatóan kifizetésre kerülő prémiumok és járulékaik időarányos összegét – csökkentve a már kifizetett előlegekkel – a Beszámolókészítési szervezeteknek a Humán erőforrás kontrolling szervezet szervezetek adatszolgáltatása alapján havonta időbeli elhatárolásként el kell számolni. Az előző hónapban képzett elhatárolások naplóit – a tárgyhavi elhatárolás feladásával egyidejűleg – sztornózni kell. Az előző évben elhatárolt összegeket a kifizetés szerint havonta, a Humán erőforrás kontrolling szervezet szervezetek adatszolgáltatása alapján kell feloldani.

4.2.2.5. Időbeli elhatárolások A évközi időbeli elhatárolások szabályozását a 4.3.pont tartalmazza.

Felmentési bérek, végkielégítések: A tárgyévben kifizetett, de részben a következő évet terhelő felmentési bérek, végkielégítés és azok járulékaiidőbeli elhatárolását – a Humán erőforrás kontrolling szervezet adatszolgáltatása alapján – csak év végén kell elvégezni. Az elhatárolt összeg feloldását a következő évben havonta, időarányosan kell végezni, a Humán erőforrás kontrolling szervezet készítés adatszolgáltatása alapján.

Vasútközi elszámolások: A MÁV-START Zrt. főkönyvében havonta el kell számolni a nemzetközi kocsihasználati díjak várható költségét és bevételét a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetének adatszolgáltatása alapján. Az elhatárolt összegeket a leszámoláskor kell feloldani. Szintén havonta el kell határolni a nemzetközi menetdíjak tárgyhónapig még le nem számolt, várható összegeit (vasutanként, és átadott és kapott külön) a MÁVSTART Zrt. illetékes szervezetének adatszolgáltatása

Hálózat-hozzáférési díjak időbeli elhatárolása A hálózat-hozzáférési díjak számlázása havonta, a tárgyhónapon belül 1-3 részszámla kiállításával, illetve a tárgyhó lezárását követően (a tárgyhót követő hó utolsó napján) kiállított végszámla kiállításával. A részszámlák nettó értékét mindig a 36631 főkönyvi számlára kell könyvelni. A tárgyhó zárása előtt ezért a MÁV Zrt-nél a Kimenő számla könyvelésnek, az igénybe vevő társaságoknál a Bejövő számla könyvelésnek időbeli elhatárolást kell

2704


könyvelni a pályavasúti üzletág által készített előzetes számlamelléklet alapján. A várható költséget, illetve árbevételt a már kiállított részszámlák értékét tartalmazó 36631 főkönyvi számlával szemben, a különbözetet pedig a 39911, illetve a 48911 évközi időbeli elhatárolás főkönyvi számlákkal szemben kell könyvelni. A tárgyhót követő hóban az évközi időbeli elhatárolás könyvelését sztornózni kell. A végszámlát kiállításakor az abban figyelembe vett részszámlák értékét szintén a 36631 főkönyvi számlával szemben kell elszámolni. Vontatási villamos energia időbeli elhatárolása: A vontatási villamos energia biztosítása pályavasúti tevékenység, ezért a MÁV Zrt-nél a Pályavasút főkönyvében kell elszámolni a vontatási villamos energia díját tartalmazó áramszolgáltatói számlát. A számla az áramszolgáltatók számlázási gyakorlata miatt a tárgyhónapot követően (jellemzően 1-2 hónappal később) érkezik meg. A vontatási energia felhasználói azok a vasúttársaságok, akik a vasúti pályahálózaton villamos vontatást végeznek. A hálózat-hozzáférési szerződés szerint a minden hónapban részszámlázás történik a tárgyhóban felhasznált vontatási energia mérési adatok alapján kalkulált értéke szerint. A felek közötti pontos elszámolás a tárgyhónapot követő 3. hónapban történik, a különbözet is akkor kerül kiszámlázásra. A MÁV Zrt esetén a befogadott és továbbszámlázott ráfordítások időben eltérnek egymástól, ezért havonta időbeli elhatárolást kell alkalmazni az alábbiak szerint: a) Tárgyhóban: 1. A Kimenő számla könyvelés a pályavasúti üzletág feladása alapján részszámlát állít ki tárgyhóban a vasúttársaságok felé: T: 313 (367)-K: 911 (UTK:4903), 467 Ha a számlázás tárgyhóban nem történik meg, akkor évközi időbeli elhatárolást kell könyvelni: T: 39912-K: 911 (UTK:4903) 2. A Kimenő számla könyvelés időbeli elhatárolást könyvel tárgyhóra, a kiállított részszámla nettó összegével azonos összegben: T: 81311 (UTK: 4903)-K: 48912 b) Tárgyhót követő első és második hónapban: 3. Az áramszolgálatók beérkező számláinak könyvelése a beérkezés szerinti főkönyvi időszakban: T: 251 (514 stb.), 466 -K: 442 c) Tárgyhót követő harmadik hónapban: 4. Végszámla kiállítása (könyvelése ugyanaz, mint a részszámla esetén, esetleg lehet jóváíró számla is. 5. A részszámla kiállításakor (3 hónappal ezelőtt) képzett időbeli elhatárolás feloldása T: 48912 – K: 81311 (UTK: 4903) 6. A ténylegesen továbbszámlázott költségek átvezetése T: 81311 (UTK: 4903) -K: 251

39. szám

A vontatási energiát igénybe vevő vasúttársaságnál időbeli elhatárolásra nincs szükség, amennyiben az adott havi részszámla befogadásra kerül, mert annak összege éppen annyi, amennyi a várható tárgyhavi költség. 7. Részszámla könyvelése: T: 51411 (UTK: 5902), 466 -K: 477 Ha a számla befogadása tárgyhóban nem történik meg, akkor évközi időbeli elhatárolást kell könyvelni, a pályavasúti üzletágtól kapott várható költséggel azonos öszszegben: T: 51411 (UTK: 5902)-K: 48912 8. A végszámla könyvelése ugyanúgy történik, mint a részszámla A 3, 7 és 8. pontok szerinti könyveléseket a Bejövő számla könyvelés, a többit a Kimenő számla könyvelés végzi. A vontatási energia számlák esetén a számviteli dátumot mindig az általános szabályok szerint, azaz az energia tényleges felhasználásának hónapja szerint kell alkalmazni (így pl. végszámla esetén 3 hónappal korábbi számviteli dátumot kell alkalmazni). 4.2.2.6. Céltartalékok a) Várható kötelezettségekre képzett céltartalékok A várható kötelezettségek miatt a céltartalékok képzése negyedévente történik. A korábban képzett céltartalékok feloldását havonta el kell végezni. Peres ügyekre képzett céltartalékok Negyedévente a folyamatban lévő peres ügyeket felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat alapján az indokolttá vált mértékben céltartalékot kell képezni, illetve a korábban képzett céltartalékot csökkenteni kell. Minden hónapban el kell azonban végezni a tárgyhóban történt teljesülés (pl. kifizetett kártérítések) miatt a korábban képzett céltartalékok ehhez kapcsolódó részének feloldását. A peres ügyek nyilvántartásáért, negyedévenkénti felülvizsgálatáért és az adatszolgáltatásért a MÁV Zrt esetén a Jogi Igazgatóság a felelős. Környezetvédelmi károkra képzett céltartalékok A MÁV Zrt esetén az EBK Főosztály negyedévente adatot szolgáltat a feltárt környezeti károk miatt indokolttá vált céltartalékok változásáról. Minden hónapban el kell azonban végezni a tárgyhóban történt teljesülés (kifizetett helyreállítási ráfordítások) miatt a korábban képzett céltartalékok ehhez kapcsolódó részének feloldását. Leányvállalatoktól átvállalt kötelezettségek, ill. kezességvállalások miatt képzett céltartalékok A MÁV Zrt esetén a Portfóliógazdálkodási Igazgatóság negyedévente adatot szolgáltat a leányvállalatokkal kapcsolatos várható kötelezettségek miatt indokolttá vált céltartalékok változásáról.

39. szám


Létszámcsökkentésre képzett céltartalékok A Humán erőforrás kontrolling szervezetnek negyedévenként adatot kell szolgáltatni a tervezett létszámcsökkenések miatt szükséges céltartalékok változásáról. b) Jövőbeni költségekre képzett céltartalékok Bontási, karbantartási költségekre képzett céltartalékok A jövőben várhatóan felmerülő bontási, karbantartási költségekre év közben céltartalékképzés nem történik, de az előző években képzett céltartalékok – a költség felmerülése miatt szükségessé vált – feloldását havonta, a kontrolling szervezetek adatszolgáltatása alapján el kell végezni. Üzembehelyezett, de még nem aktivált eszközök el nem számolt értékcsökkenésére képzett céltartalékok Az üzembe nem helyezett eszközök tárgyidőszakban el nem számolt értékcsökkenése miatt negyedévente kell céltartalékot képezni, illetve a korábban képzett céltartalékok – a költség felmerülése miatt szükségessé vált – feloldását havonta, a kontrolling szervezetek adatszolgáltatása alapján el kell végezni.

Fk.számla

S399 S3991 39911 39912 39913 39919 3993 3994 3999 S489 S4891 48911 48912 48919 4893 4894 4899

2705

Minden céltartalékot a Beszámolókészítési szervezetek könyvelnek, ezért az adatszolgáltatásokat a beszámolókészítési vezető részére kell eljuttatni. A leányvállalatok esetén az adatszolgáltatások összeállításáért és számviteli helyességért a társaság számviteli vezetője felelős. A beszámolókészítési szervezetnek a könyvelés során biztosítani kell, hogy a tárgyévben képzett céltartalékok közül a tárgyév folyamán feloldásra kerülő összegek elszámolása a képzés miatti ráfordítások csökkentéseként történjen. 4.3. Az évközi időbeli elhatárolások elszámolása 4.3.1. Az évközi időbeli elhatárolások főkönyvi számlái Az évközi időbeli elhatárolásokat – az elszámolások áttekinthetőségének megőrzése érdekében – a számviteli törvény előírásai alapján könyvelt, éveken átnyúló időbeli elhatárolásoktól elkülönített főkönyvi számlákon kell könyvelni. A MÁV, a MÁV-START és a MÁV-TRAKCIÓ esetén az alkalmazandó főkönyvi számlák az alábbiak:

Megnevezés

ÉVKÖZI AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Nem számlázott bevételek évközi elhatárolása Nem számlázott pályahálózat-hozzáférési díj (vontatási villamos energia nélkül) Nem számlázott vontatási célú villamos energia Nem számlázott tolatási díj Nem számlázott bevételek aktív időbeli elhatárolása (év közben, kontrolling feladás alapján) Előre átadott VBKJ utalványok költsége Előre számlázott költségek aktív időbeli elhatárolása (év közben, GIR lista alapján) Nem számlázott bevételek aktív időbeli elhatárolása (év közben, adatközlő alapján) ÉVKÖZI PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Nem számlázott költségek évközi elhatárolása Nem számlázott pályahálózat-hozzáférési díj (vontatási villamos energia nélkül) Nem számlázott vontatási célú villamos energia Nem számlázott költségek passzív időbeli elhatárolása (év közben, kontrolling feladás alapján) Át nem vett VBKJ utalványok költsége Előre számlázott bevételek passzív időbeli elhatárolása (év közben, GIR lista alapján) Igazolás alatt lévő számlák passzív időbeli elhatárolása (év közben, Basware lista alapján)

4.3.2. Az évközi időbeli elhatárolások elszámolásának szabályai Évközi időbeli elhatárolásként minden hónapban csak a számviteli politika szerint jelentősnek minősített tételeket kell elszámolni, de nincs akadálya ennél kisebb össze-

gű elhatárolások képzésének sem, ha a feladást készítő üzleti szervezet számára ennek beszámolóban való bemutatása fontos. A leányvállalatok vonatkozásában elhatárolásként minden esetben csak az egymással egyeztetett tételek állíthatóak be.

2706


Az évközi időbeli elhatárolásokat főkönyvi naplóban, az „FR Évközi időbeli elhatárolások” naplókategória alkalmazásával kell elszámolni. Az évközi időbeli elhatárolások könyvelésekor a főkönyvi naplóban a számviteli dátum mezőt nem szabad kitölteni. Az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolandó költségeket és bevételeket az azok elszámolására előírt szervezeti kódokra és részletezettségben (tevékenységi sor és pályaszakasz) kell elszámolni, különösen a negyedéves zárás előtt. Ettől eltérni csak indokolt esetben (megfelelő részletezettségű adatok hiánya vagy a részletezésnek megfelelő elszámolásra rendelkezésre álló idő hiánya), a beszámolókészítési vezető egyetértésével lehet. Az előzetes egyeztetésre azért van szükség, hogy a negyedéves felügyeleti jelentéshez vagy egyéb adatszolgáltatásokhoz szükséges részletezettségű elszámolás biztosított legyen. A GIR-ben a projektes tevékenységi sorokat érintő évközi időbeli elhatárolásokat – kizárólag a fenti naplókategória alkalmazásával – projekt modul nélkül, főkönyvi könyvelésként kell elszámolni. Az évközi időbeli elhatárolások főkönyvi számlái mellett – amennyiben az elhatárolt költség vagy bevétel kapcsolt vállalkozással szemben merül fel – az eredményszámlákkal és a követelések-kötelezettségek főkönyvi számláival azonos módon a társasági kódok használata kötelező! Az évközi időbeli elhatárolások naplóit a tárgyhót követő hónapban sztornózni kell. Év végén az évközi időbeli elhatárolások főkönyvi számlái egyenleget nem mutathatnak. 4.3.3. A kimenő számlákkal kapcsolatos évközi időbeli elhatárolások a) A tárgyhó zárásáig kiszámlázott, lekönyvelt, de későbbi számviteli időszakot érintő bevételek passzív időbeli elhatárolása: A Beszámolókészítés a GIR Kinnlévőség modul zárását követően a GIR-ből a „MÁV – Kinnlevőség számlák passzív időbeli elhatárolása” riporttal lekérdezi a GIRben már lekönyvelt, de tárgyhó utáni számviteli dátummal rendelkező számlák eredményt érintő számlasorait. A lekérdezés eredménye alapján a Beszámolókészítés az A napi zárás zárás előtt összesített ADI feladást készít az időbeli elhatárolás könyveléséhez: T: 9…-K: 4894 Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 4894-K: 9… Amennyiben valamely tétel elhatárolása több hónapon keresztül is indokolt, akkor az a következő hónapban is bekerül a riportba, így a következő záráskor újra megképzésre kerül az elhatárolás.

39. szám

b) A tárgyhó zárása előtt, tárgyhót követő főkönyvi dátummal könyvelt, de tárgyidőszakot érintő bevételek aktív időbeli elhatárolása: A Beszámolókészítés a GIR Kinnlévőség modulból a „MÁV – Kinnlevőség számlák aktív időbeli elhatárolása” kimutatással lekérdezi a tárgyhót követő főkönyvi időszakra már lekönyvelt, de ÉTN számviteli dátummal rendelkező számlákat. A lekérdezés alapján alapján a Beszámolókészítés öszszesített ADI főkönyvi feladást készít: T: 3999-K: 9…. Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 9…-K: 3999 c) A számviteli szervezetnek a GIR Kinnlévőség modul zárásáig átadott, de könyvelésre nem került adatközlők miatti aktív időbeli elhatárolás: A Kimenő számla és Ingatlan könyvelés a GIR Kinnlévőség modul zárásáig (8. munkanap 12 óra) beérkezett, de tárgyhóra könyvelésre már nem került adatközlőkről a 8. munkanap délutánján kimutatást készít, amit még aznap megküld az üzleti szervezetek és tájékoztatásul a Beszámolókészítési szervezet részére is. Az üzleti szervezetek a kapott adatokat a következő pont szerinti elhatárolások képzéséhez használják fel. d) A nem számlázott – a számviteli szervezetnek a GIR Kinnlévőség modul zárásáig át nem adott – bevételek aktív időbeli elhatárolása: Az üzleti szervezetek a tárgyhóra ki nem számlázott adatközlőkről (l. előző pontban) kapott kimutatás adatait kiegészítik azokkal a tárgyhót érintő bevételekkel, amelyekről az adatközlőt a 8. munkanap délig nem készítették el, majd ezeket az időbeli elhatárolás analitika 39919 munkalapjára vezetik fel, és azt a tárgyhót követő hó 11. munkanap 10 óráig átadják a Beszámolókészítés részére. A Beszámolókészítés a megkapott analitika alapján összesített ADI feladást készít és a tárgyhó főkönyvi zárása előtt lekönyvel: T: 39919- K: 9… Az elhatárolás visszafordítását a Beszámoló készítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 9….- K: 39919 Amennyiben valamely teljesítés számlája több hónapon át sem érkezik be, akkor az elhatárolásokat minden hónapban újra fel kell adni. e) Időbeli elhatárolás a B napon: A B napi zárás során a Beszámolókészítés az üzleti szervezetek feladása alapján – a könyvvizsgálati megállapításokra is figyelemmel – a jelentős összegű ki nem számlázott, és az A napi zárás során időbeli elhatárolásként sem könyvelt árbevételeket időbeli elhatárolásként elszámolja.

39. szám


A Beszámolókészítés összesített ADI főkönyvi feladást készít: T: 3999-K: 9…. Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 9…-K: 3999 4.3.4. A bejövő számlákkal kapcsolatos évközi időbeli elhatárolások a) A tárgyhó zárásáig lekönyvelt, de későbbi számviteli időszakot érintő költségek aktív időbeli elhatárolása: A Beszámolókészítés a GIR Kötelezettség modul zárását követően a GIR-ből a „MÁV – Kötelezettség számlák aktív időbeli elhatárolása” riporttal lekérdezi a GIR-ben már lekönyvelt, de tárgyhó utáni számviteli dátummal rendelkező számlák eredményt érintő számlasorait. A lekérdezés eredménye alapján a Beszámolókészítés az A napi zárás zárás előtt összesített ADI feladást készít az időbeli elhatárolás könyveléséhez: T: 3994-K: 51… Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 51…-K: 3994 Amennyiben valamely tétel elhatárolása több hónapon keresztül is indokolt, akkor az a következő hónapban is bekerül a riportba, így a következő záráskor újra megképzésre kerül az elhatárolás. b) A tárgyhó zárása előtt, tárgyhót követő főkönyvi dátummal könyvelt, de a tárgyidőszakot érintő költségek passzív időbeli elhatárolása: A Beszámolókészítés a GIR Kötelezettség modulból a „MÁV – Kötelezettség számlák passzív időbeli elhatárolása” kimutatással lekérdezi a tárgyhót követő főkönyvi időszakra már lekönyvelt, de ÉTN számviteli dátummal rendelkező számlákat. A lekérdezés alapján alapján a Beszámolókészítés öszszesített ADI főkönyvi feladást készít: T: 51…-K: 4899 Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 4899-K: 51… c) A BSZR rendszerben folyamatban lévő számlák miatti passzív időbeli elhatárolás: Az üzleti területek által a GIR Kötelezettség modul zárlati ütemterv szerint előírt zárását megelőző nap (tárgyhót követő 8. munkanap) 12:00-ig igazolt és jóváhagyott számlák könyveléséről a Bejövő számla könyvelésnek kell gondoskodnia, azaz ezeket a számlákat még aznap transzferálhatóvá kell tenni, hogy az éjjeli áttöltés és

2707

a másnap reggeli, GIR-be történő importálás után a GIR KÖ moduljában tárgyhóra feladásra és ott könyvelésre kerüljenek. A GIR Kötelezettség modul zárásakor (9. munkanap 12 óra) nem lehet „úton lévő” számla, ezért előtte − minden BSZR-ből transzferált számlát importálni kell (a hibás számlákat a BSZR-be vissza kell adni, az interfészben nem maradhat tétel), − a GIR-ben pedig minden számlának jóváhagyottnak kell lenniük (amennyiben valamely számla mégsem hagyható jóvá, akkor annak időbeli elhatárolását a Bejövő számla könyvelésnek kell kezdeményeznie, l. alább). A GIR Kötelezettség modul zárásának napján a BSZR rendszerben nem szabad további számlákat transzferre állítani mindaddig, amíg az időbeli elhatárolások alapját képező listákat el nem készítették, és a Beszámolókészítés ennek ellenőrzését elvégezte. Amint ez megtörtént a transzferálás folytatható, de már a tárgyhót követő hóra. Az elhatárolás képzéshez a Bejövő számla könyvelés a BSZR rendszerből az alábbi kimutatásokat készíti el a folyamatban lévő (azaz a GIR-be későbbi időszakban átadásra kerülő) számlákról: • szűkített lista, amely csak azokat a számlákat tartalmazza, amelyek esetén elhatárolás képzése indokolt lehet: ¾ számviteli dátuma tárgyévbe esik, de a tárgyhó utolsó napjánál nem későbbi (ÉTN), ¾ számlatípus: 001, 007, ¾ státusz: 0 (feldolgozatlan), 1 (folyamatban), 2 (transzferálható), 99 (tisztázatlan). • teljes lista, amely minden folyamatban lévő számlát tartalmaz: ¾ státusz: 0 (feldolgozatlan), 1 (folyamatban), 2 (transzferálható), 99 (tisztázatlan). Mindkét lista vállalatonként (MÁV, START, TRAKCIÓ) készül, és tartalmazza a BSZR rendszerben már meglévő kontírozásokat is, illetve a kontírozatlan öszszegre vonatkozóan (ha van ilyen) egy üres (kontírozási adatok nélküli) sort. Mindkét lista értékhatár szűrés nélkül készül, azaz a kis összegű számlákat is tartalmazza. A Bejövő számla könyvelés • a szűkített listát azonnal megküldi az üzleti szervezetek (Pályavasúti kontrolling, Kontrolling Igazgatóság, Humán Kontrolling, Ingatlan Kontrolling, MÁV-START, MÁV-TRAKCIÓ) részére (másolatban a Beszámolókészítés részére is), • a teljes listát pedig átadja a Beszámolókészítési szervezet részére. A Beszámolókészítési szervezetek a teljes lista segítségével ellenőrzik, hogy a szűkített listába be nem gyűjtött tételek között nincs-e olyan tétel, amely a tárgyidőszakot érinti, és elhatárolásuk, vagy más módon való kezelésük indokolt lehet. Ha ilyet találnak, akkor intézkednek a szűkséges rendezésről (pl. felhívják az üzleti szervezetek figyelmét, hogy az elhatárolás feladásakor ezt is vegyék figyelembe, vagy beérkezett, nem számlázott teljesítésként könyvelik).

2708


A MÁV Zrt esetén a tárgyhót érintő, de még le nem könyvelt közüzemi számlákról az Ingatlan könyvelés az IKSZR rendszerből készít kimutatást, és megküldi azt az ingatlan kontrolling szervezet részére. Az üzleti szervezetek a megkapott adatok (szűkített lista, kiegészítő információk) alapján mérlegelik, hogy az abban szereplő számlák jogosak-e (várhatóan le fogják-e a számlát igazolni), ha igen, akkor ellenőrzik, illetve megadják a kontírozást, illetve az elhatárolás jogcímét. A BSZR listából az időbeli elhatárolás analitikájába egy beképletezett Excel-tábla segítségével emelhetők át az adatok. Elhatárolni csak az 1 millió Ft feletti nettó összegű számlákat kell, az ennél kisebb értékű számlákat a kontrolling szervezet figyelmen kívül hagyhatja (kitörölheti a listából), de az üzleti terület döntése alapján ezekre is adható fel elhatárolás. A Beszámolókészítés hibátlan feladás esetén minden tételt lekönyvel, de hiba esetén (pl. kontírozási összefüggések megsértése, érvénytelen könyvelési számlák) csak a fenti értékhatár feletti tételek javítását kezdeményezi. A Beszámoló készítés a megkapott analitika alapján összesített ADI feladást készít és a tárgyhó főkönyvi zárása előtt lekönyvel: T: 51…- K: 4899 Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 4899- K: 51.. A több hónapon áthúzódó elhatárolásokat minden hónapban újra fel kell adni. d) Be nem érkezett számlák passzív időbeli elhatárolása: Az üzleti szervezeteknek az időbeli elhatárolás analitika 48919 munkalapjára fel kell vezetni azokat a teljesítéseket is, amelyek számlája sem könyvelésre nem került, sem a folyamatban lévő számlák között nem található meg. A leányvállalatokkal kapcsolatos tételeket az üzleti szervezeteknek a partnerrel le kell egyeztetni, és csak egymással egyezően adhatják fel. A Beszámolókészítés a megkapott analitika alapján összesített ADI feladást készít és a tárgyhó főkönyvi zárása előtt lekönyvel: T: 51…- K: 48919 Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 48919- K: 51.. Amennyiben valamely teljesítés számlája több hónapon át sem érkezik be, akkor az elhatárolásokat minden hónapban újra fel kell adni. e) Időbeli elhatárolás a B napon: A B napi zárás előtt a Bejövő számla könyvelés a BSZR rendszerből lekérdezi az elhatárolás időpontja után

39. szám

bekerült, tárgyidőszaki (ÉTN) számviteli dátummal rendelkező számlákat, és azt átadja a Beszámolókészítés részére. A Beszámolókészítés ellenőrzés után a listát átküldi az üzleti szervezetek részére. Az üzleti szervezetek a megkapott kimutatás segítségével az időbeli elhatárolás analitika 4899 munkalapjára felvezetik azokat a tételeket, amelyek az A napon nem kerültek elhatárolásra, és jelentős összegűek: T: 51…- K: 4899 Az elhatárolás visszafordítását a Beszámolókészítés a napló következő főkönyvi időszakra történő sztornózásával végzi: T: 4899- K: 51.. 4.4. Az előző éveket érintő tételek elszámolása Előző évet érintő tételnek tekintjük azokat a gazdasági eseményeket, amelyeket a számviteli törvény előírásai szerint valamely korábbi, éves beszámolóval lezárt év beszámolójában be kellett volna mutatni, de ezt nem tettük meg. Az előző évet érintő és a társaság számviteli politikája szerint jelentősnek minősülő tételek a tárgyév éves beszámolójában – a tárgyév adatától elkülönítve – a középső oszlopban kerülnek bemutatásra, illetve eredményhatásuk a korábbi év társasági adóalapjának önrevíziójánál kerül figyelembevételre. 2010-től a GIR-ben minden előző évet érintő tételt mindig a tényleges eredményszámlára kell könyvelni és a tétel mellett rögzített számviteli dátum jelzi azt, hogy a tétel előző évet érint: • a GIR Főkönyvi modulban a főkönyvi napló fejadatai között a számviteli dátumot akkor kell kitölteni, ha az adott naplóban előző évet érintő tétel könyvelésére kerül sor, minden más esetben üresen kell hagyni. A több évet érintő könyveléseket külön naplóban, a megfelelő évre mutató számviteli dátummal kell könyvelni (de nem szabad előző évekre mutató számviteli dátumot megadni az előző évet érintő tételek eredménytartalékra történő átkönyvelésekor, valamint az időbeli elhatárolások feloldásakor, kivéve ha az elhatárolásra okot adó esemény meghiúsult, és ezért a korábbi évben feleslegesen képzett elhatárolást vissza kell könyvelni) • a GIR Kinnlévőség modulban a számlákhoz fejszinten csak akkor kell számviteli dátumot megadni, ha a számlázott értékesítés tényleges teljesítése nem a főkönyvi dátum szerinti hónapba esik. Amennyiben a számlában több évet (tárgyéven belüli jelentős összeg esetén több hónapot) érintő értékesítés kiszámlázása történik, akkor a fejszintű számviteli dátumtól eltérő időszakot érintő tételek kontírozásainál ezt az „Eltérő számviteli dátum” megadásával kell jelezni (szükség esetén emiatt a kontírozási sorokat meg kell bontani). A számlázott teljesítésre korábban képzett időbeli elhatárolás összegét annak feloldásával egyidejűleg az „Elhatárolt összeg” mezőben a Beszámolókészítés adja meg a számlakontírozások mellett.

39. szám


• a BSZR-ben és a GIR Kötelezettség modulban a számlákhoz fejszinten minden esetben meg kell adni a számviteli dátumot. Amennyiben a számlában több évet (tárgyéven belüli jelentős összeg esetén több hónapot) érintő értékesítés kiszámlázása történik, akkor a fejszintű számviteli dátumtól eltérő időszakot érintő összegeket – a GIR-ben az eredeti számlasorok érvénytelenítése és megbontása után – az „Eltérő számviteli dátum” megadásával kell jelölni (miután a Basware rendszerben az „Eltérő számviteli dátum” létrehozásra kerül, a számla kontírozásokor az igazoló szervezetnek kell elvégezni a számlakontírozások számviteli időszakok szerinti megbontását és a fejszinten megadott számviteli dátumtól eltérő számviteli időszakra vonatkozó sorokban az „Eltérő számviteli dátum” megadását). A számlázott teljesítésre korábban képzett időbeli elhatárolás összege szintén a számlakontírozások mellett adható meg. A számlázott teljesítésre korábban képzett időbeli elhatárolás összegét az „Elhatárolt összeg” mezőbe a Basware rendszerben könyvelt számlák esetén utólag, az elhatárolás feloldásával egyidejűleg a Beszámolókészítési szervezet rögzíti be, • az IKSZR rendszer által könyvelt számlák esetén a számviteli dátumot a számla könyvelésével egy időben az IKSZR rendszer adja fel. • a GIR Vasútközi folyószámla modulban a tárgynap képezi a számviteli dátumot. Az adott tétellel szemben korábban képzett elhatárolás összegét az „Elhatárolt öszszeg” mezőben a Pénzforgalmi könyvelés a tétel könyvelésével egyidejűleg adja meg. • a GIR Tárgyi eszköz modul egyelőre nem kezeli a számviteli dátumot, mindössze az aktiválások esetén, az üzembe helyezés dátuma alapján riportálható az előző éveket érintő értékcsökkenés összege, amit a Tárgyi eszköz könyvelési szervezetnek kell manuális főkönyvi naplóban, számviteli dátum megadása nélkül kell átkönyvelni az 551-es főkönyvi számlákról a 413022 főkönyvi számlára. Az előző évi eredményt érintő tételek riportálását és eredménytartalékra (413023 és 413024 főkönyvi számlákra) történő könyvelését – a GIR Tárgyi eszköz modul tételeit kivéve – a GIR-ben kifejlesztett önrevíziós analitika feldolgozásai végzi. Az önrevíziós analitika háromféle módon indítható: 1. MÁV Előző évi eredményt javító, rontó könyvelés (előzetes) Nyitott főkönyvi időszakban lekérdezhető az analitika aktuális állapota, de eredménye nem kerül eltárolásra a rendszerben. A kimutatást a főkönyvi zárást megelőzően minden könyvelési szervezetnek ellenőrzés céljából rendszeresen futtatni kell, és az eredmény áttekintésével kiszűrni a helytelen vagy hiányos számviteli dátummal rögzített tételeket. A hibák folyamatos feltárása és időben történő javítások elvégzésével megelőzhető a zárás időszakra történő esetleges helyesbítések felhalmozódása.

2709

2. MÁV Előző évi eredményt javító, rontó könyvelés (végleges) A főkönyvi időszak zárása előtt, az ellenőrzések elvégzése után, a zárási ütemterv szerint a 12. munkanapon futtatja a főkönyvi főfelhasználó. A futtatás eredménye letárolásra kerül a rendszerben és a későbbiekben változatlan tartalommal riportálható (l. a következő kimutatást). Szükség esetén nyitott főkönyvi időszakon belül többször is elindítható, az újabb futtatás felülírja a korábban eltárolt eredményt, azaz mindig az utolsó futtatási állapot kerül megőrzésre. 3. MÁV Előző évi eredményt javító, rontó könyvelés riport Lehetővé teszi a rendszerben már zárt főkönyvi időszakra vonatkozó „MÁV Előző évi eredményt javító, rontó könyvelés (végleges)” feldolgozás utolsó eltárolt futási eredményének későbbi időpontban történő ismételt lekérdezését. Az önrevíziós analitika az adott időszakban könyvelt, de előző éveket érintő számviteli dátummal rögzített tételeket gyűjti össze, kimutatja eredményre gyakorolt hatásukat és elkészíti beolvasásra alkalmas formátumban a kapcsolódó főkönyvi feladásokat. A futás eredményeként elkészülő Excel-tábla az alábbi munkalapokat tartalmazza: • az „Analitika” munkalap minden előző évekre mutató számviteli dátummal rendelkező tételt tartalmaz. Azok a bizonylatsorok is szerepelnek benne, melyek eredményt nem érintenek (pl. beruházás), ezért az eredménytartalékra nem kerülnek átkönyvelésre, de a beszámoló középső oszlopában bemutatásra kerülnek. • az „Összesítő” munkalapon már csak az eredményszámlákra kontírozott tételek – elhatárolt összegen felüli – összege jelenik meg évekre és kódkombinációkra öszszesítve, jelölve a tételek mellett, hogy az jelentősnek minősül-e vagy sem. • a „Könyvelés” munkalap már csak a jelentősnek minősülő, eredményt érintő, azaz az eredménytartalékra átkönyvelendő tételek összesítését tartalmazza. • az „ADI könyvelés” munkalap a GIR főkönyvi modulba ADI program segítségével beolvasható formátumban tartalmazza az eredménytartalékkal szemben könyvelendő főkönyvi feladásokat. • a „Paraméterek” munkalap dokumentálja a szűrési feltételeket, melyek megadásra kerültek a kimutatás indításakor. • az „Elhatárolás visszavezetés ADI” munkalap az „Analitika” munkalapon legyűjtött tételekhez korábban berögzített „elhatárolt összeg” alapján generált időbeli elhatárolás feloldásokat tartalmazza, a GIR főkönyvi modulba beolvasható formátumban (itt azonban az ellenszámlákat kézzel, a Beszámoló készítés szervezetnek kell megadnia, a program a kimutatás végén csak társasági kódonkénti összesítést készít). A főkönyvi zárás előtt a Beszámoló készítési szervezet a „MÁV Előző évi eredményt javító, rontó könyvelés (előzetes)” feldolgozásának futtatásával

2710


a) ellenőrzi a tárgyhavi könyvelési tételekhez berögzített számviteli dátumok helyességét, b) összehasonlítja az időbeli elhatárolások és az adott időszakban könyvelt előző évi tételek analitikáit: ¾ kiszűri a számlaszám alapján egyértelműen beazonosítható tételeket, és a GIR KÖ vagy KI modulokban kikeresi a megfelelő tranzakciókat és FJ-050 jogosultsággal berögzíti a sor szinten található „elhatárolt összeg” mezőbe (forintban) a sorhoz tartozó előző évben elhatárolt összeget. ¾ a számlaszám alapján egyértelműen nem beazonosítható tételeket átadja a kontrolling szervezetek részére, hogy azonosítsák be, hogy az önrevíziós analitika által legyűjtött tétel sorokra mely időbeli elhatárolások vonatkoznak. A válasz alapján a GIR KÖ vagy KI modulokban kikeresi a megfelelő tranzakciókat és FJ-050 jogosultsággal berögzíti a sor szinten található „elhatárolt összeg” mezőbe, a sorhoz tartozó előző évben elhatárolt értéket (forintban). ¾ amennyiben kiderül, hogy valamely időbeli elhatároláshoz már egyáltalán nem fognak számlák érkezni (pl. a várható gazdasági esemény, ami alapján megképezték időközben meghiúsult), a kontrolling szervezetek nyilatkozata alapján azt főkönyvi naplóban, a képzés dátumával azonos számviteli dátumot megadva fel kell oldani. Az „A” napi zárás időpontjában, a tárgyidőszakra vonatkozó adatrögzítések és ellenőrzések elvégzése után a Beszámoló készítés (főkönyvi főfelhasználó) lefuttatja a „MÁV Előző évi eredményt javító, rontó könyvelés (végleges)” feldolgozást. A feldolgozás lefutása után a Beszámolókészítési szervezet ellenőrzi az „ADI könyvelés” és „Elhatárolás viszszavezetés ADI” munkalapokon generált főkönyvi feladásokat, illetve utóbbin megadja a feloldásra kerülő időbeli elhatárolások ellenszámláit, majd ADI program segítségével beolvassa a GIR főkönyvi moduljába a feladásokat (előző évet érintő tételek átkönyvelése az eredménytartalékra, illetve a kapcsolódó időbeli elhatárolás feloldások). 4.5. Az évközi zárások folyamata Az előírt követelmények teljesülése érdekében a havi és negyedéves főkönyvi zárások folyamatát az alábbi ütemezéssel alakítottuk ki: • A tárgyhót követő 7. munkanapon a kiszámlázásokat be kell fejezni (az üzleti szervezeteknek legkésőbb az előző munkanap végéig el kell juttatniuk a számviteli szervezetekhez minden kiszámlázandó alapbizonylatot). • A tárgyhót követő 9. munkanapon a bejövő számlák könyvelését be kell befejezni (az üzleti szervezeteknek

39. szám

legkésőbb az előző munkanap délig igazolni és jóváhagyni kell minden addig beérkezett számlát ahhoz, hogy azok tárgyhóra számlaként könyvelésre kerülhessenek), ezzel egy időben a Bejövő számla könyvelés átadja az üzleti szervezeteknek a még folyamatban lévő, azaz könyvelésre nem került számlák kimutatását, • A tárgyhót követő 10. munkanapon minden modulban befejeződik a tárgyhavi tranzakciók rögzítése (a tárgyhóra még le nem zárt modulok rögzítő jogosultságai letiltásra kerülnek annak érdekében, hogy a zárlati ellenőrzések, a mérlegkészítés és az ehhez szükséges átsorolások elvégezhetők legyenek). • A tárgyhót követő 11. munkanapon az üzleti szervezetek átadják a számviteli szervezeteknek a költségként elszámolandó évközi időbeli elhatárolások belső bizonylatait a Beszámolókészítés részére, majd a Beszámolókészítési szervezetek kijelölt felhasználói számára a főkönyvi rögzítő jogosultságok visszaadásra kerülnek. • A tárgyhót követő 12. munkanapon, a záráshoz szükséges könyvelések befejezését követően történik a költségáttételezések központi futtatása, majd ezt követően a számviteli elkülönítés feldolgozásainak futtatása, • a tárgyhót követő 14. munkanapon a főkönyvi időszak lezárása kerül, megtörténik a kontrolling rendszereknek (pl. Cognos) történő adatátadás, illetve a Beszámolókészítési szervezetek elkészítik a számviteli beszámolókat (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow, valamint a felügyeleti jelentéshez a tevékenységi kimutatások), és megkezdődik a kontrolling beszámolók összeállítása. A jellemzően számlát befogadó MÁV-START esetén az időbeli elhatárolások számának csökkentése érdekében a bejövő számlák befogadására további 3 munkanap áll rendelkezésre, amely miatt az ezt követő zárási feladatok is későbbre tolódnak, így az ezt követő feladatok is későbbre tolódnak. A leányvállalatok felé a tárgyhóra könyvelendő számlákat ezért soron kívül ki kell állítani, és haladéktalanul (szükség szerint akár elektronikus úton is) el kell juttatni a szolgáltatást igénybe vevő társasághoz. A MÁV Zrt számviteli szolgáltatását igénybe vevő társaságok számláit a Kimenő számla könyvelés kiállítás után azonnal (de legkésőbb a munkaidő végéig) köteles a Bejövő számla könyvelés részére átadni. A Bejövő számla könyvelésnek biztosítani kell, hogy az ilyen számlák soron kívül a BSZR rendszerbe kerüljenek. A vállalatcsoporton belüli számlázás és számlabefogadás állapotát illetően havi záráskor az alábbi esetek fordulhatnak elő:

39. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Kibocsátó

2711

Befogadó

Könyvelés bizonylata

Határidő

Könyvelés jellege

Számla státusza (t+9)

Könyvelés bizonylata

Határidő

Könyvelés jellege

Következő hónapban feladat

1.

számla

t+7

számla

számla

nincs

számla

t+7

számla

jóváhagyott számla elhatárolás analitika

t+9

2.

igazolt és könyvelt nem könyvelt

t+11

elhatárolás

3.

elhatárolás analitika

t+11

elhatárolás

nincs kiállítva

elhatárolás analitika

t+11

elhatárolás

elhatárolás sztornózása, és a bejövő számla könyvelése elhatárolások sztornózása, a kimenő számla kiállítása és a bejövő számla könyvelése

Részletesen: 1. A kimenő számla kibocsátásra és tárgyhóra könyvelésre került, továbbá a számla befogadása tárgyhóra szintén megtörtént. 2. A számla kibocsátásra került, de leigazolása és jóváhagyása még nem történt meg, ezért a számlázott költséget az időbeli elhatárolásként kell elszámolni. 3. A számla tárgyhóra nem került kibocsátásra, ezért mind az árbevételt, mind a költséget (egymással egyezően) évközi időbeli elhatárolásként kell elszámolni. Megjegyzések: • a fentiek közül az 1. eset a kívánatos, ezért az üzleti szervezeteknek már a szerződéskötés és munkafolyamataik kialakításakor ezek biztosítására kell törekedniük, • évközi időbeli elhatárolásokat mindegyik esetben csak a számviteli politika szerint jelentősnek minősülő számlák esetén kell elszámolni, az üzleti szervezetek Adatszolgáltatás tartalma

Évközi időbeli elhatárolások analitikája A nemzetközi kocsibérek havi várható költsége és bevétele (egész évre előre) A tárgyhónapig le nem számolt nemzetközi menetdíjak várható összege (átadott és kapott külön) Az előző években jövőbeni költségekre (bontás, karbantartás) képzett céltartalékból a tárgyhavi teljesülés miatt feloldásra kerülő összeg A tárgyhó végén járó, illetve fizetendő (pénzügyileg még nem teljesült) kamatok Az éven belül esedékes hitel és kölcsön törlesztések tárgyhó végén átsorolandó összege A tárgyidőszakot követően várhatóan felmerülő kötelezettségekre (peres ügyek, környezetvédelmi kötelezettségek, kezességvállalások, létszámleépítés) képzendő céltartalékok összege

azonban saját igényük szerint ennél kisebb számlákra is adhatnak fel elhatárolást, amelyet a Beszámoló készítési szervezet – hibátlan feladás esetén – lekönyvel, • készletbeszerzés (2-es számlaosztályt érintő), illetve beruházás, felújítás számláira vonatkozóan időbeli elhatárolás nem képezhető. • a vállalatcsoporton belüli egyeztetés során feltárt, be számlaként még be nem fogadott beruházási teljesítéseket a befogadó társaságnak mint nem számlázott teljesítést le kell könyvelni: T: 15-K: 4781 4.6. Adatszolgáltatások Az évközi zárások teljessége érdekében végzendő könyvelések bizonylataként az alábbi adatszolgáltatásokat kell eljuttatni a címzettként megjelölt szervezetekhez:

Felelős*

Címzett

Üzleti szervezetek MÁV-START

Beszámolókészítés Pénzforgalmi könyvelés Pénzforgalmi könyvelés Beszámolókészítés

MÁV-START

Üzleti szervezetek

TPF TPF Jog, EBK, Portfólió Ig, Humán Erőforrás kontrolling

Beszámolókészítés Beszámolókészítés Beszámolókészítés

Gyakoriság

Havonta Év elején

Havonta

Határidő

Tárgyidőszakot követő 11.munkanap Január 31. (havi és vasutankénti bontásban) Tárgyidőszakot követő 9. munkanap

Havonta

Tárgyidőszakot követő 8. munkanap

Negyedévente Havonta

Tárgyidőszakot követő 8. munkanap Tárgyidőszakot követő 8. munkanap Tárgyidőszakot követő 8. munkanap

Negyedévente

2712

A MÁV Zrt. Értesítője Adatszolgáltatás tartalma

Felelős*

Címzett

39. szám Gyakoriság

Határidő

A várható kötelezettségekre (peres ügyek, környezetvédelmi kötelezettségek, kezességvállalások, létszámcsökkentés) korábban képzett céltartalékból a tárgyidőszak eseményei miatt feloldásra kerülő összeg A tárgyév eredményének terhére elszámolandó, jóváhagyott, de még ki nem fizetett prémiumok és járulékaik időarányos összege Az előző év eredményének terhére képzett, és a tárgyhóban kifizetett prémiumok és járulékaik miatt feloldandó időbeli elhatárolás összege Az előző évben kifizetett felmentési bérek és járulékaik következő év(ek)re jutó időarányos része, valamint ennek havonta feloldandó összege Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenési leírása és visszaírása Követelések értékvesztésének elszámolásához adatszolgáltatás

Jog, EBK, Portfólió Ig, Humán Erőforrás kontrolling Humán Erőforrás kontrolling Humán Erőforrás kontrolling


Havonta



Negyedévente



Havonta


Humán Erőforrás kontrolling


Éves záráskor

Tárgyévet követő hó január 25-e

Állagbantartó

Negyedévente Negyedévente

Tárgyidőszakot követő 8. munkanap Tárgyidőszakot követő 8. munkanap

Készletek értékvesztése és visszaírása

Nyilvántartó szervezet Portfólió gazdálkodás

Beszámolókészítés Kimenő számla könyvelés Beszámolókészítés Beszámolókészítés

Negyedévente Negyedévente

Tárgyidőszakot követő 8. munkanap Tárgyidőszakot követő 8. munkanap

Részesedések értékvesztése és visszaírása

TPF

*a MÁV-START és MÁV-TRAKCIÓ Zrt esetén az adatszolgáltatásokat a társaságok számviteli vezetőinek kell összeállítani, és a MÁV Zrt számviteli szervezetéhez eljuttatni. Az adatszolgáltatásokat az adott szervezetek vezetői, illetve az általuk kijelölt személy részére kell megküldeni e-mailbani, de ezzel egyidőben aláírva is postázni kell. Az adatszolgáltatásokat a könyveléshez szükséges részletezésben (pl. főkönyv, főkönyvi számla, szervezet, tevékenység stb.) kell elkészíteni. Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások esetén a társasági kód megadása is kötelező. 5.0 HIVATKOZÁSOK 46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról 47/2010 (VII. 23. MÁV Ért 23.) EVIG. számú utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 65/2010. (X. 22. MÁV Ért. 30.) EVIG. számú utasítás a MÁV vállalatcsoport konszolidációs szabályzatáról 4/2010. (IV. 02. MÁV Ért. 11.) GÁVIGH. számú utasítás a számviteli szervezet átszervezése miatt bekövetkező, a számviteli folyamatokat érintő változásokról

6.0 HATÁLYBA LÉPÉSEK ÉS MEGSZÜNTETÉSEK Jelen utasítás MÁV Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba. Jelen utasítás hatályba lépésével a 34/2006. (X.20. MÁV Ért. 42.) PVH számú utasítás az évközi könyvviteli zárlatok és negyedéves beszámolók elkészítésével kapcsolatos feladatokról hatályát veszti. Az utasítás hatálybalépése után nem kell alkalmazni az évközi zárások feladatairól és az évközi beszámolók követelményeiről Gy 40-14/2008, sz. alatt kiadott ideiglenes szabályozást. A MÁV Zrt. Portfólió-gazdálkodási Igazgatósága az utasítás hatályba lépését követő két héten belül alapítói határozattal, közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedik a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok felé annak érdekében, hogy az érintett társaságok az utasításban foglaltakat érvényesítsék. 7.0 MELLÉKLETEK 1.sz.melléklet: A havi és negyedéves könyvviteli zárások tartalmi követelményei és azok teljesüléséért felelős szervezeti egységek 2.sz.melléklet: A GIR-ben végrehajtott zárások részletes folyamata, határidői Petrilla György s.k. Pénzügyi igazgató

39. szám

A MÁV Zrt. Értesítője A mellékleteket lásd külön lapon!

2713

2714


39. szám

39. szám


2715

2716


39. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

39. szám 125. évfolyam december 23. TARTALOM

Recommend Documents