30. SZÁM TARTALOM

2014/30. SZÁM TARTALOM Utasítások

oldal

58/2014. (VI. 16 MÁV-START Ért. 30) sz. vezérigazgatói utasítás a Szervezettel (G4S Készpénzlogisztikai Kft. - vel) történő készpénzbeszállítás szabályozásáról ........................................................................

2

59/2014. (VI. 16 MÁV-START Ért. 30) sz. vezérigazgatói utasítás a távmunka működtetése a MÁV-START Zrt.-ben .................................

2

60/2014. (VI. 16 MÁV-START Ért. 30) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Házipénztáráról .......................................................

34

30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ Az utasítás kidolgozásáért karbantartásáért felelős Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humán igazgató a felelős. A működtetéséért és a végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlók, a Biztonság, valamint az Informatika vezetői felelősek. 2.2

Uta sí tá s ok

58/2014. (VI. 16. MÁV-START Ért. 30.) sz. vezérigazgatói utasítás a Szervezettel (G4S Készpénzlogisztikai Kft. - vel) történő készpénzbeszállítás rendjének szabályozásáról Az utasítást – tekintettel annak tartalmára – az érintettek közvetlenül kapták kézhez. Az utasítás megjelenésének napján lép hatályba. A hatályba lépésével a (G4S Készpénzlogisztikai Korlátolt Felelősségű Társasággal) történő készpénzbeszállítás szabályozásáról tárgyú, 2/2012 (IV.02. MÁV-START Ért. 2) sz. üzemeltetési vezérigazgató- helyettesi utasítás hatályát veszti. Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató 59/2014. (VI. 16 MÁV-START Ért. 30) sz. vezérigazgatói utasítás a távmunka működtetése a MÁV-START Zrt.-ben 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen utasítás célja a távmunka végzés munkajogi, tárgyi, biztonsági, munka-, tűz-, vagyon-, baleset- és adatvédelmi, informatikai biztonsági feltételeinek szabályozása, valamint a távmunkában érintett szervezeti egységek, személyek feladatainak, jogainak és kötelezettségeinek meghatározása. 2.0

HATÁLYÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA

2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed:  a MÁV-START Zrt. mindazon szervezeti egységére, amelyekre jelen utasítás kötelezettséget állapít meg, valamint a távmunkásként foglalkoztatott munkavállalók munkáltatói jogkör gyakorlóira,  a távmunka végzés keretében foglalkoztatásra kerülő munkavállalókra.

2 és

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Távmunkás: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel munkát végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló. A MÁV-START Zrt.-nél távmunkás az a munkavállaló lehet, aki a jelen utasítás 4.1.2 pontjában felsorolt feltételeknek együttesen megfelel. Részleges távmunka: olyan munkavégzési forma, amelynek keretében a távmunkás munkáját - a teljes távmunkától eltérően egyrészt a távmunkahelyen, másrészt a munkáltató telephelyén/szolgálati helyén folytatja a hét előre meghatározott napjain. Teljes távmunka: olyan munkavégzési forma, amelynek keretében a távmunkás munkáját teljes munkaidejében a munkáltató telephelyétől/szolgálati helyétől (pl. a munkahelyi irodától) eltérő helyszínen, a távmunkahelyen folytatja. Lakcím: a munkavállaló hivatalosan bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye. Távmunkahely: a munkavállaló munkaszerződés módosításban rögzített távmunka végzésének helye. Szervezeti egység: a MÁV-START Zrt. szervezeti egységeit a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A távmunka végzés létesítése 4.1.1. Szabályozás, távmunka kézikönyv A távmunka végzés munkajogi feltételeit a Munka Törvénykönyv XV. fejezet 87. alpontja alá tartozó szakaszok rögzítik. A Távmunka kézikönyv (1. sz. melléklet) összefoglalja és meghatározza a távmunkával kapcsolatos legfontosabb információkat, iránymutatást nyújt az ebben a foglalkoztatási formában részt vevő munkavállalók és vezetőik számára a munkavégzéshez. Távmunka végzés kizárólag határozott időtartamra, maximum 1 évre engedélyezhető, amely a határozott időtartam letelte után munkaszerződés-módosítással - a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezése alapján - maximum évenként hosszabbítható. A munkáltató rendszeresen, negyedévente köteles írásban értékelni a távmunka végzés hatékonyságát. 4.1.2. A távmunka végzésre való jelentkezés feltételei Távmunkásként az a munkavállaló foglalkoztatható, aki:  irodai környezetben, szellemi munkakörben kerül foglalkoztatásra, és a munkaköre jellege alapján feladatai távmunka keretében elláthatók,  a MÁV-START Zrt.-vel határozatlan idejű munkaviszonyban áll és próbaideje már letelt,  a távmunka végzés keretében történő foglalkoztatáshoz munkaszerződés módosítás keretében hozzájárul,  a távmunkahely kialakítása a jelen utasítás előírásai szerint biztosítható. Valamennyi feltételnek együttesen kell fennállnia. A munkavállalónak távmunkásként való foglalkoztatásra jelentkeznie kell a munkáltatói jogkör gyakorlónál a 2. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével. 4.1.3. A távmunkahellyel szemben támasztott követelmények A kialakításra kerülő távmunkahelynek a hatályos jogszabályok szerint meg kell felelnie

3 a vagyon-, adat-, munka-, tűzvédelmi, informatikai biztonsági szempontoknak, valamint a villamos biztonságtechnikai követelményeknek. A távmunka végzésre csak az Informatika szervezet által meghatározott típusú - és a Beszerzés szervezet által biztosított számítástechnikai eszközök használhatóak. Távmunka végzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkahelyen folytatható. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, amelyért a Biztonság szervezet a felelős. A vizsgálatot a Biztonság szervezet kijelölt munkavállalói a távmunkára jelentkezett munkavállalóval előre egyeztetett időpontban végzik el. A vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvbe kell foglalni (6. sz. melléklet), amelyet a vizsgálaton résztvevőknek alá kell írniuk. A vizsgálat megállapításainak jegyzőkönyvbe foglalásáért a Biztonság szervezet a felelős. A jegyzőkönyvből egy példány a távmunkára jelentkezett munkavállalót, egy példány pedig a munkáltatói jogkör gyakorlót illeti meg. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a távmunkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, munkakörnyezeti feltételeknek. Amennyiben a leendő távmunkahely a fenti követelményeknek együttesen nem felel meg, akkor a szükséges változtatásokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, majd a módosítások végrehajtását a helyszínen ismételten ellenőrizni szükséges. Az ismételt ellenőrzés eredményét az előbb említett jegyzőkönyvre fel kell vezetni, amelyet a jelenlévők aláírásukkal fogadnak el. Ha az újbóli ellenőrzés is hiányosságot állapít meg, akkor a távmunka végzésre irányuló kérelmet el kell utasítani. A távmunkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató előzetes hozzájárulása alapján változtathatja meg a vagyon-, adat-, munka-, tűzvédelmi, informatikai biztonsági, villamos biztonságtechnikai szempontból lényeges munkakörülményeket.


ÉRTESÍTŐ 4.1.4. Irodai munkahely kialakítása Részleges távmunka esetén a munkáltató a feladatok elvégzésére alkalmas (irodai) munkahelyet biztosít a munkavállaló számára a munkáltató telephelyén letöltendő munkaidőre. A távmunkás irodai környezetben osztott munkahelyre jogosult, ami azt jelenti, hogy egy íróasztalt, számítógépet, mobiltelefon hiányában irodai vezetékes telefont - egymást váltva, különböző időtartamban több távmunkásként foglalkoztatott munkavállaló használhat. A munkavállaló számára az irodában szekrény biztosítása is szükséges.

4 távmunkásként való foglalkoztatás nem engedélyezhető, erről a munkavállalót értesíteni kell, felelős a Biztonság visszajelzése alapján a munkáltatói jogkör gyakorló. A munkáltatói jogkör gyakorló a távmunkahely megfelelősége esetén a Biztonság által kiállított, aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv (6. sz. melléklet) kézhezvételét követően engedélyezi a távmunka végzés keretében történő foglalkoztatást, a jelentkezett munkavállalót, valamint a Humánerőforrás Menedzsment szervezetet értesíti az engedélyről. A humánpartner ezt követően előkészíti a munkaszerződés módosítást (3. sz. melléklet), az egyéb nyilatkozatokat, a munkáltatói jogkör gyakorló pedig elkészíti az egyéni munkaköri leírást.

4.1.5. Az engedélyezés folyamata A munkavállaló kitölti és átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának a távmunkára történő jelentkezési lapját (2. sz. melléklet). 4.1.6. A távmunkát végző munkavállaló A munkáltatói jogkör gyakorló előzetesen dönt munkaidő beosztása arról, hogy támogatja-e vagy sem a Teljes távmunka esetén a távmunkát végző távmunkában történő foglalkoztatást. munkavállaló munkaidő beosztása kötetlen, Amennyiben nem támogatja, akkor a amelyet munkaszerződés módosításba kell jelentkezési lapot áthúzza, s ráírja elutasító foglalni. döntését, esetleg annak okát is és 1 másolati Részleges távmunka esetén az irodai példányt átad a munkavállalónak. munkahelyen, valamint a távmunkahelyen A munkáltatói jogkör gyakorló a támogatása töltött idő arányát, a munkavállaló munkaidőesetén a jelentkezési lapot aláírja, s továbbítja beosztását írásban kell rögzíteni (4. sz. a Humán igazgatóhoz, ugyanis a távmunkára melléklet). jelentkezett munkavállaló távmunkásként történő foglalkoztatásával való egyetértéskor A távmunkát végző munkavállaló a előzetesen minden esetben meg kell kérni a munkavégzésének idejét bár saját maga Humán igazgató ellenjegyzését is ahhoz, hogy szervezi, azonban a feladatok függvényében a a távmunkás foglalkoztatás technikai munkáltató a távmunka végzés időtartamáról lehetőségének felmérése, a feltételek és az elérhetőség idősávjának pontos kialakítása elindulhasson. meghatározásáról dönthet a részleges és a A Humán igazgató döntését rávezeti a teljes távmunka esetén egyaránt, ebben az jelentkezési lapra, ezt követően visszaküldi a esetben a távmunkásnak a munkáltató jelentkezési lapot a munkáltatói jogkör döntésének figyelembe vételével kell a gyakorló részére, aki intézi a további munkavégzését megszerveznie. folyamatokat: engedélyezés hiányában a 4.1.7. A távmunka végzés helye munkavállalót tájékoztatja a tervezett A távmunka végzés helye a teljes távmunka távmunka meghiúsulásáról; támogatás esetén esetén: a távmunkahely, részleges távmunka az aláírásokkal ellátott jelentkezési lap 1 esetén: a távmunkahely és a munkáltató által másolati példányát továbbítja a Biztonság kijelölt telephely/szolgálati hely (munkahelyi szervezethez. iroda). A távmunkahely munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatát a Biztonság szervezet A munkavállaló haladéktalanul értesíteni végzi, a vizsgálat megállapításairól köteles a munkáltatói jogkör gyakorlót, ha a jegyzőkönyv készül (6. sz. melléklet). távmunka végzés feltételeiben lényeges Amennyiben a felmért távmunkahely az változás áll be (pl. bérleménye felmondásra ismételt ellenőrzésen sem felel meg, akkor a 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ kerül, lakóhely változásra készül). Lakcím változás esetén az új lakóhely vonatkozásában az új távmunkahely megfelelőségét előzetesen vizsgálni kell, s csak jelen utasításban előírt feltételek megléte esetén tartható fenn a távmunka végzés, ellenkező esetben a munkaszerződést haladéktalanul módosítani kell munkáltató telephelyén/szolgálati helyén történő állandó munkavégzésre. 4.1.8. Munkajogi dokumentumok elkészítése az engedélyezést követően Feladatok:  El kell készíteni a távmunkásként foglalkoztatásra kerülő munkavállaló munkaszerződés módosítását (3. sz. melléklet). Felelős: humánpartner  El kell készíteni a távmunkásként foglalkoztatásra kerülő munkavállaló egyéni munkaköri leírását, a vonatkozó hatályos utasítás szerint. Felelős: munkáltatói jogkör gyakorló Közreműködik: humánpartner  Meg kell határozni a távmunkásként foglalkoztatásra kerülő munkavállaló munkaidő beosztását (4. sz. melléklet). Felelős: munkáltatói jogkör gyakorló

5  A munkaszerződés módosítással együtt az alábbi nyilatkozatokat is ki kell tölteni:  Adatvédelmi nyilatkozatok (a MÁVSTART Zrt. Adatvédelmi Szabályzatának 1. számú melléklete: „Adatvédelmi tájékoztató és nyilatkozat 1 – Informatikai és infokommunikációs eszközök használatáról”, valamint 3. számú melléklete: „Adatvédelmi tájékoztató és nyilatkozat 2 - Kommunikációs eszközök használatáról”)  Üzletititok-védelmi nyilatkozat (a MÁV-START Zrt. Üzletititok-védelmi Szabályzatának 1. sz. melléklete: „Titoktartási nyilatkozat”)  Informatikai biztonsági nyilatkozat (a MÁV-START Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatának 3. sz. melléklete: „Informatikai biztonsági nyilatkozat”) Felelős: munkáltatói jogkör gyakorló Közreműködik: humánpartner 4.1.9. Eszköz igény A távmunkahelyen a távmunkához szükséges informatikai eszközöket - kivéve nyomtató -, az alap programokat és alkalmazásokat a munkáltató biztosítja, az egyéb eszközöket (pl. íróasztal, szék, asztali lámpa) a munkavállaló. A távmunkához biztosítható minimális eszközöket az alábbi táblázat tartalmazza:

Informatikai eszköz: Számítógép (asztali vagy laptop) MS Windows operációs rendszerrel Monitor Billentyűzet Egér Mobiltelefon Alap programok: MS Office suites (Word, Excel) és applications Vírusvédelmi, vírusirtó és más biztonsági programok (tűzfal) VPN kliens Távmenedzsment eszköz Alkalmazások: Andoc/SAP/GIR/EMIG/Tényvonat/ Poszeidon-DMS, stb.


ÉRTESÍTŐ A távmunkát végző munkavállalónak a távmunkahelyen az alábbi internet kapcsolattal/szolgáltatással kell rendelkeznie, amelynek minimális elvárásai: - minimálisan garantált feltöltési sebesség: 512 kbps - minimálisan garantált letöltési sebesség: 3072 kbps - minimális forgalmi korlát* 10 GB *(ha az Andoc/SAP/GIR/EMIG/Tényvonat programok közül valamelyiket használja a távmunkás, akkor 10 GB, amennyiben ezek közül egyet sem használ, abban az esetben az Informatika egyedi döntése alapján határozható meg a minimális forgalmi korlát nagysága). A távmunka végzéshez közvetlenül kapcsolódó informatikai - kivéve nyomtató költségek (számítástechnikai hardver, szoftver eszközök beszerzési, üzemeltetési, karbantartási, javítási költsége és a hálózati kapcsolat bekötési, üzemeltetési költsége /kivéve a vezetékes hálózati internet szolgáltatás havi díja/, valamint a mobiltelefon és mobilinternet havi előfizetési díja) a munkáltatót terhelik a távmunka fennállásának időtartama alatt. A távmunkahelyhez kapcsolódó járulékos költségek (pl. víz-, fűtés, villanyszámla) és az egyéb nem informatikai eszközök (pl. íróasztal, szék, asztali lámpa) beszerzési, fenntartási költsége, valamint a vezetékes hálózati internet szolgáltatás bekötésének költsége a munkavállalót terhelik. Nyomtatót a munkáltató a távmunkahelyre nem biztosít, csak az irodai munkahelyen teszi lehetővé annak használatát. A munkáltató a vezetékes hálózati internet szolgáltatás havi díjából nettó 5.000 Ft-ot térít meg a munkavállaló részére. Ha a havi díj nem éri el az 5.000 Ft-ot, akkor a munkáltató a teljes havi díjat téríti. Amennyiben a havi díj meghaladja az 5.000 Ft-ot, akkor - annak indokoltsága esetén - a Humán igazgató egyedileg engedélyezhet ettől magasabb költségtérítést a szükséges és indokolt mértékig. A Humán igazgató engedélye hiányában a havi díj fennmaradó részének kifizetését a munkavállaló köteles viselni. A költségtérítés utólag történik, ennek folyamata:

6 a munkavállaló a saját nevére és címére szóló számlát bemutatja a munkáltatói jogkör gyakorlónak, ahol arról másolatot készítenek és az időadat felelős csoportos béradatközlőn intézi a kifizetést a SAP rendszeren keresztül a soron következő havi bérszámfejtéssel a külön nevesített bérelemre („6217 Távmunka költségtérítés”). Feladatok:  A távmunkahelyen szükséges eszközök, programok, valamint a távmunkahelyen történő üzembe helyezéshez szükséges technikai eszközök meghatározása (5. sz. melléklet táblázatában foglalt adatok meghatározásával). Felelős: Informatika  A szükséges eszközök beszerzése. Felelős: Beszerzés  A távmunkahelyre a szükséges eszközök kiszállítása, a számítástechnikai rendszer üzembe helyezése, a munkavégzéshez szükséges szoftverek telepítése. Felelős: Informatika  A távmunkások mobiltelefonnal történő ellátása, átadás-átvételi nyomtatvány kiállítása és aláíratása. Felelős: Informatika 4.1.10. Jegyzőkönyvek Feladatok:  Jegyzőkönyvet kell felvenni a távmunkahely helyszíni vizsgálatakor a vagyon-, munka-, tűz- és balesetvédelmi szempontoknak, adatvédelmi és informatikai biztonsági követelményeknek való megfelelésének vizsgálatáról (6. sz. melléklet). Felelős: Biztonság  Jegyzőkönyvet kell felvenni a távmunkás részére átadott és üzembe helyezett számítástechnikai eszközök átadásáról (5. sz. melléklet). Felelős: Informatika


ÉRTESÍTŐ 4.2 A távmunka végzése A távmunka végzés kizárólag a távmunkahely kialakítása, adatvédelmi, informatikai biztonsági, vagyon-, munka-, tűz- és balesetvédelmi szempontoknak való megfelelőségének megállapítása, a szükséges dokumentumok Humánerőforrás Menedzsment szervezet részére történő beérkezése után, valamint a munkaszerződés módosítás, az egyéni munkaköri leírás és a kapcsolódó nyilatkozatok aláírását követően kezdhető meg. A távmunka végzés megkezdése előtt a munkáltatói jogkör gyakorló köteles tájékoztatni a távmunkát végző munkavállalót a tőle a távmunka végzés során elvárt teljesítményről. A távmunka végzés során elvégzett munka eredményét a távmunkás meghatározott időközönként köteles a munkáltató részére eljuttatni. A távmunkát végző munkavállaló a munkavégzésének idejét saját maga szervezi a távmunkahely körülményei között, azonban a feladatok függvényében a munkáltató a távmunka végzés időtartamáról és az elérhetőség idősávjának pontos meghatározásáról dönthet, ebben az esetben a távmunkásnak a munkáltató döntésének figyelembe vételével kell a munkavégzését megszerveznie. A távmunkát végző munkavállaló közvetlen felettese rendszeresen, negyedévente köteles írásban értékelni a távmunkás foglalkoztatás hatékonyságát, mind az egyes távmunkát végző munkavállaló teljesítménye, mind a távmunkás foglalkoztatástól elvártak teljesülése alapján a felettese és a távmunkát végző munkavállaló felé is. Amennyiben az értékelés alapján a távmunka keretében végzett tevékenység jelentősen elmarad az elvárt hatásfoktól, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlónak kezdeményeznie kell a távmunkára vonatkozó szerződés megszüntetését és a munkavállaló eredeti munkahelyre történő visszatérését. Távmunka végzés során a távmunkás a munkájához szükséges informatikai rendszereket a nap bármely szakában működtetheti és használhatja a munkavégzéshez, az infrastruktúra és alkalmazások rendelkezésre állási idejének figyelembevételével.

7 A munkáltató által biztosított eszközöket a távmunkát végző munkavállaló köteles rendeltetés szerint használni, azok épségére vigyázni, valamint illetéktelen személyektől távol tartani. A munkáltató által biztosított eszközöket kizárólag a távmunkát végző munkavállaló használhatja! A távmunkásnak biztosítania kell a munkáltató által rendelkezésére bocsátott eszközök bekötési, karbantartási, javítási feladataihoz kiérkező személyek munkáját, távmunkahelyre történő bejutását, valamint köteles velük együttműködni. 4.3 A távmunka végzés megszűnése és megszüntetése 4.3.1. A távmunka végzés megszűnik A távmunka végzés megszűnik a határozott idő lejártával, a munkaszerződés módosításban foglalt idő elteltével. 4.3.2. A távmunka végzés megszüntetése A távmunka végzés keretében történő foglalkoztatás bármely fél kérelmére a határozott idő lejárta előtt munkaszerződés módosítással megszüntethető az alábbiak szerint:  A munkáltatói jogkör gyakorló kezdeményezheti a munkavállaló távmunkásként való alkalmazásának megszüntetését és a távmunka végzés megkezdése előtt irányadó, munkaszerződésben meghatározott munkafeltételek szerint történő továbbfoglalkoztatását, amennyiben o a távmunka végzést a munkáltató gazdasági érdeke már nem kívánja meg, o a munkavállaló a tőle jogosan elvárható teljesítményszintet nem éri el, o csökkent a munkavállaló teljesítménye a távmunka végzést megelőző állapothoz képest, o a távmunkahely alkalmatlanná vált, vagy a továbbiakban nem felel meg az előírásoknak.  A munkáltatói jogkör gyakorlónak kezdeményeznie kell a távmunkásként való foglalkoztatás megszüntetését, amennyiben a távmunkát végző munkavállaló előre láthatóan egybefüggően 90 napot


ÉRTESÍTŐ meghaladó időre jogi állományba kerül. Amennyiben a munkavállaló már egybefüggően 90 napot meghaladóan jogi állományban van, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlónak kezdeményeznie kell a munkavállaló további távmunkásként történő foglalkoztatásának megszüntetését.  A munkáltatói jogkör gyakorlónak kezdeményeznie kell a távmunkásként való foglalkoztatási forma megszüntetését a 4.2 pontban jelzett rendszeres értékelés elemzése alapján, amennyiben az elvárások nem teljesültek megfelelő mértékben.  A munkavállalónak lehetősége van az eredeti munkahelyre történő visszatérés kezdeményezésére, amennyiben pl. családi és lakás körülményeiben olyan lényeges változás áll be (gyermekszületés, lakáscsere, stb.), ami már nem teszi számára lehetővé a távmunka keretében történő munkavégzést.  Társaságon belüli áthelyezéskor (munkaszerződés módosítás esetén) rendelkezni kell a távmunka végzés fenntartásáról, illetőleg megszüntetéséről. A munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközöket a munkaszerződés módosítás lejártakor, valamint a munkaviszony megszűnésekor haladéktalanul vissza kell szolgáltatni. Ugyanez érvényes minden, a távmunkahelyen tárolt információhordozóra és dokumentumra is. Ez abban az esetben is érvényes, amikor hosszas távollét (pl. jogi állomány) esetén a munkáltató kéri az eszközök visszaszolgáltatását. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, BIZONYLATOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasításra a Közszolgáltatási Szerződés előírást nem tartalmaz. 5.1 Hivatkozások Az utasításban foglalt egységes szabályozás kialakítására és annak végrahajtására az alábbi jogszabályok, belső utasítások és szabályzatok figyelembevételével kerül sor:  2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről

       





  

  



8 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi LXXVI. tv. a Szerzői jogról 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1993. évi XCIII. tv. a Munkavédelemről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rend. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. az országos településrendezési és építési követelményekről 28/2011. (IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről 8/1981. (XII.27.) IpM rendelet A Kommunálisés Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról 3/2002. (II.8.) SZCSM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 3/2010. (IV. 2.) A Központi Statisztikai Hivatal elnökének KSH közleménye a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról A MÁV-START Zrt. hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata A MÁV-START Zrt. hatályos Kollektív Szerződése A MÁV-START Zrt. hatályos vezérigazgatói utasítása a MÁV-START Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről 2/2014. (I.20. MÁV-START Ért. 2.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a munkakörelemzési, - értékelési és besorolási rendszer működtetéséről


ÉRTESÍTŐ 9



4/2014. (I.20. MÁV-START Ért. 2.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a 19/2009. (VIII.28. MÁV-START Ért.10.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás 1. sz. módosításáról a mobiltelefonok juttatási, jogosultsági és használati rendjéről (egységes szerkezetben)  18/2014. (II.07. MÁV-START Ért. 7.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Munkavédelmi Szabályzata  23/2014. (II.12. MÁV-START Ért. 9.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzata  24/2014. (II.12. MÁV-START Ért. 9.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Adatvédelmi Szabályzata  25/2014. (II.12. MÁV-START Ért. 9.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Üzletititok-védelmi Szabályzata 5.2 Módosítások Nincsenek. 5.3 Hatályon kívül helyezések Nincsenek. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás 2014. június 1. napján lép hatályba, az utasítás visszavonásig hatályos. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Távmunka kézikönyv 2. sz. melléklet: Távmunka jelentkezési lap 3. sz. melléklet: Munkaszerződés-módosítás 4. sz. melléklet: Munkaidő-beosztás 5. sz. melléklet: Jegyzőkönyv számítástechnikai eszközök átadás-átvételéről 6. sz. melléklet: Jegyzőkönyv távmunkahely követelményeknek való megfelelőségéről Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ 10 1. sz. melléklet

TÁVMUNKA KÉZIKÖNYV Távmunkások és vezetőik számára


ÉRTESÍTŐ 11 1.

BEVEZETÉS

A Távmunka kézikönyv célja a legfontosabb információk összefoglalása annak érdekében, hogy a távmunkában - mint foglalkoztatási formában - részt vevő munkavállalók és vezetőik iránymutatást kapjanak a sikeres munkavégzéshez. 2.

A MÁV-START ZRT.-NÉL ALKALMAZOTT TÁVMUNKA MEGHATÁROZÁSA

Távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikusan továbbító munkavállaló. A MÁV-START Zrt.-nél a fenti meghatározáson belül a teljes, illetve a részleges távmunka kerül alkalmazásra. Részleges távmunka: olyan munkavégzési forma, amelynek keretében a távmunkás munkáját – a teljes távmunkától eltérően – egyrészt a távmunkahelyen, másrészt a munkáltató telephelyén (szolgálati helyén) folytatja a hét előre meghatározott napjain. Teljes távmunka: olyan munkavégzési forma, amelynek keretében a távmunkás munkáját teljes munkaidejében a munkáltató telephelyétől (szolgálati helyeitől) (pl. a munkahelyi irodától) eltérő helyszínen, a távmunkahelyen folytatja. 3.

FELADATOK A TÁVMUNKÁRA TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS SORÁN

A munkavállaló részéről:  a távmunka végzésre vonatkozó szabályok tudatosítása a távmunkahelyeként szolgáló ingatlant használó más személyekkel, azok támogatását élvezve, miszerint elfogadják, hogy az adott lakásban a MÁV-START Zrt. munkavállalója munkát végez és ebben nem gátolják (a munkaeszközökért a munkavállalónak kell felelősséget vállalni. Ha a távmunkahelyként szolgáló ingatlant használó más személy okoz a munkaeszközökben kárt, a megőrzési felelősséget érintő szabályok kerülnek alkalmazásra),  közreműködés a távmunkahely ergonómiailag megfelelő és biztonságos kialakításában és fenntartásában,  távmunka végzésre vonatkozó szabályok részletes megismerése, a feltételek vállalása. A munkáltatói jogkör gyakorló részéről:  a távmunka végzésre vonatkozó jelentkezési lap és kapcsolódó dokumentumok áttekintése és jóváhagyása, ennek keretében például:  a munkavállaló távmunka végzési időrendjének egyeztetése,  a távmunkában végzendő feladatok részletes meghatározása, a munkavállaló részére egyéni munkaköri leírás elkészítése,  az érintett szervezetet terhelő - távmunka végzéssel kapcsolatos - költségek tervezése és vállalása,  elektronikus iratkezelés megoldása,  a munkafolyamatok és a támogató rendszerek használatának szükséges mértékű újragondolása és módosítása,  közreműködés az adatszolgáltatásban, információcserében, stb.


ÉRTESÍTŐ 12 A távmunkahely létesítésében közreműködő szervezetek részéről:  munkahelyi feltételek biztosítása (PC, adatátvitel, biztonság, stb.),  segítségnyújtás a távmunka végzéshez szükséges, illetve annak során felmerülő problémák megoldásában,  informatikai és információ- és adatvédelmi feltételek biztosítása: szükséges eszközök beszerzése (számítógép), adatkapcsolat kiépítése, stb.  folyamatos kommunikáció az érintettekkel és érdeklődőkkel, jövőben érintettekké válókkal. 4.

A TÁVMUNKA VÉGZÉS SORÁN FELMERÜLŐ FELADATOK

A munkavállaló számára:  a távmunka végzéssel kapcsolatos megbeszéléseken való aktív részvétel, valamint a távmunkával kapcsolatos beszámolási kötelezettségek teljesítése,  az esetlegesen felmerülő, illetve a szükséges rendszeres képzéseken, oktatásokon való aktív részvétel,  arról való gondoskodás, hogy a MÁV-START Zrt. eszközeinek használata kizárólag a munkavégzés céljából történjen,  gondoskodás a kihelyezett berendezések, eszközök rendeltetésszerű, kizárólag a munkavállaló által történő használatáról,  biztonsági előírásoknak megfelelő távmunkahely környezet kialakítása és fenntartása. A munkáltatói jogkör gyakorló számára:  egyértelmű munkafeladatok meghatározása a távmunkás számára, a végrehajtás szükség szerinti támogatása és folyamatos ellenőrzése az egyéni munkaköri leírás alapján, a munkavállaló munkavégzésének rendszeres értékelése,  a távmunkásnál kihelyezett berendezések, eszközök sorsának nyomon követése, amennyiben szükséges azok karbantartása, javítása iránti intézkedés,  a szükséges módosítások végrehajtása a munkaszervezés területén,  információáramlás biztosítása, értekezletek megtartása, azok időpontjának meghatározása,  irodában töltendő munkanapok előzetes megbeszélése, pontosítása a munkaidő-beosztás alapján. 5.

A TÁVMUNKÁS FOGLALKOZTATÁS FELTÉTELEI

5.1

A MUNKAVÉGZÉS HELYE

Részleges távmunka esetén A munkaszerződés módosítás értelmében a munkavégzési helyként már nemcsak a munkáltató egyik telephelye lesz megjelölve, hanem a munkavállaló távmunka végzés helyeként feltüntetett távmunkahelyének címe is. Részleges távmunka esetén az irodai és a távmunka végzés idejének arányai a munkakör és a feladatok függvényében időszakonként is változhatnak. A távmunkás idejének egy részét az irodai munkahelyén, másik részét pedig távmunkahelyén tölti. Teljes távmunka esetén A munkaszerződés módosítás értelmében munkavégzési helyként már csak a munkavállaló távmunkahelyeként feltüntetett címe lesz megjelölve.


ÉRTESÍTŐ 13 5.2

TÁVMUNKAHELY LÉTESÍTÉSE

Távmunkahely csak olyan lakóingatlanban alakítható ki, amely a munkavállaló vagy közvetlen hozzátartozójának tulajdonában, tartós bérleményében van, vagy ahol családtagként lakik, valamint alkalmas a feladatok ellátására a munkahellyel kapcsolatos általában vett elvárások tekintetében (így pl. nem lehet garázsban vagy pincében). Albérlet esetében a munkáltató egyedi elbírálása szükséges és a távmunkára való jelentkezési laphoz csatolni szükséges a főbérlő/tulajdonos írásbeli hozzájárulását a távmunkahely kialakításához, továbbá a tartózkodási helyként való bejelentkezésnek szerepelnie kell a távmunkás lakcímkártyáján is. További feltétel, hogy a lakóingatlanban biztosíthatóak legyenek a munkavédelmi törvényben meghatározott egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei. A távmunkahely kialakítását megelőzően és annak fenntartása alatt a munkáltató és megbízottai időpont egyeztetés után jogosultak ellenőrizni e feltételek meglétét. Az érintett munkavállalónak értesíteni kell a munkáltatói jogkör gyakorlót a lakóhely változás esetén, annak megtörténte előtt legalább 30 nappal. 5.3

IRODAI MUNKAHELY

Részleges távmunka esetén a munkáltató a feladatok elvégzésére alkalmas (irodai) munkahelyet biztosít a munkavállaló számára a munkáltató telephelyén/szolgálati helyén ledolgozandó munkaidőre. A távmunkás irodai környezetben osztott munkahelyre jogosult, ami azt jelenti, hogy egy íróasztalt, számítógépet, mobiltelefon hiányában vezetékes irodai telefont - egymást váltva, különböző időtartamban - több távmunkásként foglalkoztatott munkavállaló használhat. A munkavállaló számára az irodában szekrény biztosítása is szükséges. 5.4

TÁVMUNKÁBAN VÉGEZHETŐ MUNKAKÖRI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

A munkáltatói jogkör gyakorlónak az egyéni munkaköri leírásban részletesen meg kell határozni a távmunkában végzendő munkafeladatokat. 5.5

MUNKAIDŐ BEOSZTÁS MEGHATÁROZÁSA

A munkavállaló munkaidő beosztása tartalmazza azt, hogy konkrétan mely idősávban mennyi időt, melyik helyszínen dolgozik. Az irodában eltöltendő munkaidőt az adott szervezeti egységre meghatározott munkarendhez igazodva kell meghatározni, ennek megállapítása a munkáltatói jogkör gyakorló feladata. A munkavállaló az irodán kívüli munkaidő beosztását és felhasználását maga határozza meg, annak figyelembe vételével, hogy a munkáltató a munkával kapcsolatos elérhetőség idősávját meghatározza a munkaidő beosztásban. A távmunka végzés során a munkavállaló köteles biztosítani elérhetőségét a munkáltató által meghatározott idősávban a számára kijelölt kommunikációs eszközökön keresztül (e-mail, telefon, stb.). A távmunkát végző munkavállaló a munkavégzésének idejét bár saját maga szervezi a távmunkahely körülményei között, azonban a feladatok függvényében a munkáltató a távmunka végzés időtartamáról és az elérhetőség idősávjának pontos meghatározásáról dönthet, ebben az esetben a távmunkásnak a munkáltató döntésének figyelembe vételével kell a munkavégzését megszerveznie. A munkavállalónak részt kell vennie az irodai munkahelyén tartott rendszeres oktatásokon, megbeszéléseken.


ÉRTESÍTŐ 14 5.6

TEENDŐK TÁVMUNKA VÉGZÉS AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN

Amennyiben valamely kommunikációs eszköz nem működik, vagy hosszabb időtartamú energiakimaradás történik, akkor a távmunkásnak haladéktalanul, azaz az észlelést követően azonnal jelentkeznie kell a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, akivel egyezteti, hogy mikor kell megjelennie az irodában. Amennyiben az informatikai rendszer meghibásodik, a munkavállalónak értesítenie kell a munkáltatói jogkör gyakorlót, az Informatika szervezetet, valamint a Társaság informatikai szolgáltatóját, velük való egyeztetés szükséges a meghibásodás megszüntetéséért. Amennyiben a rendszerhiba olyan mértékű, hogy a távmunka végzés nem lehetséges a távmunkahelyen, a munkáltató kérheti a munkának a munkáltató telephelyén/szolgálati helyen történő elvégzését. A távmunkával kapcsolatban esetlegesen felmerülő technikai problémák elhárítása, valamint tanácsadás céljából a távmunkások a Társaság informatikai szolgáltatójához fordulhatnak. 5.7 A MUNKÁLTATÓNAK TÁVMUNKAHELYRE

ÉS

MEGBÍZOTTJÁNAK

BEJUTÁSA

A

A munkavállalónak vállalnia kell a munkaszerződés módosításban, hogy előzetes egyeztetés alapján biztosítja a bejutást a távmunkahelyre a munkáltató, vagy képviselői számára, valamint mindazok számára (pl. hatóság képviselői, ellenőrzést végzők), akiknek be kell jutniuk a távmunkahelyre a törvényes előírások alapján. 5.8

A MUNKAVÉGZÉS ESZKÖZEI

A munkáltató biztosítja a munkavállaló számára a munkakörében meghatározott munkavégzéshez szükséges - az utasítás 4.1.9. pontjában felsorolt eszközök közül a munkáltatói jogkör gyakorló és az Informatika által meghatározott - eszközöket és azok távmunkahelyre történő kiszállítását. A munkavállaló ellenőrzi (kipróbálja) az eszközök működőképességét és átveszi a rendszert. A munkavállaló az eszközök átvételének igazolása mellett anyagi felelősséggel tartozik az eszközökért. Az eszközök átadásáról, üzembe helyezéséről külön átadás-átvételi jegyzőkönyv készül. Az átadásátvételi jegyzőkönyv aláírása szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló megőrzési felelőssége fennálljon. Távmunkahely esetében a technikai, adatátviteli eszközöket és berendezéseket, azok műszaki és munkavédelmi megfelelőségét a Társaság biztosítja. Az eszközök beüzemelése, karbantartása és javítása a munkáltató kötelezettsége. A munkaeszközök meghibásodását a távmunkás köteles azonnal bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlónak, az informatikai szolgáltatónak, valamint az Informatikai szervezetnek is. Előzetes egyeztetés alapján kell meghatározni, hogy a munkavállaló mely időpontokban köteles a karbantartási munkák érdekében a karbantartást végzőket lakásába beengedni és velük együttműködni. 5.9

ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

A munkáltató által biztosított eszközök használata kizárólag a MÁV-START Zrt. érdekében és kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által történhet. A távmunkásnak gondoskodnia kell arról, hogy a rendelkezésére bocsátott eszközökhöz illetéktelen harmadik személy ne férhessen hozzá.


ÉRTESÍTŐ 15 6. A TÁVMUNKA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA A törvény a távmunka végzését csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen engedi folytatni. Az így kialakított távmunkahelyen a távmunkás munkavédelmi szempontból lényeges változtatást csak a munkáltató előzetes engedélyével végezhet. A szükséges feltételek megteremtése érdekében a távmunkára jelentkezők számára a munkakörnyezetre és körülményekre vonatkozó „Ajánlás” került összeállításra (jelen kézikönyv része). 6.1 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Az általános munkáltatói feladatok részét képezi az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzéshez szükséges információk átadása a munkavállalók részére. A fentieknek munkavédelmi oktatás formájában kell eleget tenni, amelyet rendes munkaidőben kell megtartani. A távmunkások esetében is a rendszeres szakmai oktatás, a differenciált munkavédelmi oktatás (MvSz. Helyi függelékben meghatározottak) keretében, vagy folyamatos önképzés mellett kell a munkavédelmi oktatást megtartani a Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak megfelelő alkalmazásával. A Munkavédelmi törvény értelmében a munkavédelmi oktatás megtartását, a tematika megjelölésével és a résztvevő aláírásával ellátva rögzíteni kell. A munkahely létesítése során a munkavédelmi követelményeket jogszabályok, szabványok, ajánlások tartalmazzák. Új munkahely üzembe helyezése során meg kell vizsgálni annak munkavédelmi megfelelőségét, valamint azt, hogy a munkahely, a munkakörnyezet jellemző paraméterei (zaj, klíma, világítás, ergonómiai kialakítás, stb.) megfelelnek-e az előírásoknak. 6.2

A MUNKAHELY, MUNKAKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

6.2.1 Munkakörnyezet A távmunkahelyet is magában foglaló létesítményt (helyiséget, helyiségrészt) a munkavállaló biztosítja, amelyet a lehetőségekhez képest az „Ajánlás”-ban foglaltak szerint szükséges kialakítani. Figyelembe kell azonban venni, hogy távmunkahely csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben alakítható ki. Nem hozható létre távmunkahely pinceszinten, garázsban, de megvalósítható alagsori szinten, amennyiben ott a huzamos tartózkodáshoz szükséges komfortfeltételek biztosíthatóak. A távmunkahelyet magába foglaló helyiség fizikai kialakítására vonatkozóan az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet intézkedik, ennek értelmében a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség minimális méretei:  Belmagasság: minimálisan 2,5 m  Alapterület: minimálisan 6,0 m2  Légtérfogat: minimálisan 15 m3 Meghatározások:    

Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. Belmagasság: a padló és a mennyezet közötti függőleges távolság. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan 2 órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el (pl. lakószoba, stb.). Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ 16 6.2.2 A távmunkahely kialakítására vonatkozó követelmény A munkavállaló lakásában kialakításra kerülő távmunkahely munkavédelmi, ergonómiai követelményeinek az „Ajánlás”-ban megfogalmazott betartását és folyamatos fenntartását a munkáltató a távmunkahely speciális jellege miatt csak közvetett módon tudja biztosítani, illetve ellenőrizni. A távmunka céljára a munkavállaló által biztosított távmunkahely munkavédelmi, ergonómiai ajánlások betartásának hiányában a munkáltató távmunkahelyet nem létesít, illetve a meglévőt megszüntetheti. A távmunkahely kialakítása során vannak olyan munkavédelmi követelmények, amelyek betartása ajánlott (pl. fűtés, szellőzés, a munkahely kialakítására, elrendezésére vonatkozó vizuális követelmények) és vannak olyanok, amelyek megléte, megfelelőségének írásos dokumentálása (adatvédelmi, informatikai biztonsági, vagyon-, munka-, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelés) a távmunkahely üzembe helyezésének feltétele. 6.2.3 Ellenőrzés Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy a távmunka végzés területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei biztosítottak-e, illetve a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek. A MÁV-START Zrt. fenntartja magának a jogot, hogy a fenti követelmények teljesülését és betartását szükség szerint ellenőrizze. Munkaszerződés módosításban kerül rögzítésre a munkáltató ellenőrzési joga a munkakörülmények és követelmények megfelelőségének ellenőrzésére. (Előzetes bejelentés alapján a munkáltatónak, illetve ellenőrzésre jogosult képviselőjének a belépését a távmunkahelyre a munkavállalónak biztosítania kell.) A munkavállalónak - előzetes egyeztetés után - biztosítania kell a munkáltató képviselőjének, megbízottjának, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak (pl. ÁNTSZ, OMMF) az ingatlanba történő bejutást. Ezen ellenőrzések a munkavállaló számára indokolatlan és aránytalan terhet nem jelenthetnek. A Munkavédelmi törvény értelmében a hatósági ellenőrzésről a felügyelet (ÁNTSZ, OMMF) a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal előbb tájékoztatni köteles. A munkavállalónak a törvényben meghatározott együttműködési kötelezettsége alapján a hatósági ellenőrzéshez a hozzájárulását - legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig - meg kell adnia, illetve bérlemény esetén az arra jogosulttól be kell szereznie. 6.3 A MUNKABALESETEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA TÁVMUNKÁS ESETÉBEN A távmunkás munkabalesetét a távmunkás, vagy akadályoztatása esetén más személy (pl. a hozzátartozója) a távmunkás felettese részére a lehető legrövidebb időn belül jelezni köteles. A munkabalesetek bejelentésével, kivizsgálásával, nyilvántartásával kapcsolatban a távmunkás esetében is a mindenkor hatályos Munkavédelmi Szabályzat előírásai érvényesek.


ÉRTESÍTŐ 17 TŰZVÉDELEM

7.

A tűzjelzés Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának, ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlónak. A tűzjelzés tartalma:    

a tűzeset pontos helye (település, kerület, utca, házszám), milyen anyag ég, milyen terjedelemben, és mit veszélyeztet, emberélet van-e veszélyben, bejelentő neve, a használt távbeszélőkészülék kapcsolási száma.

Minden tűzesetet - az eloltott, vagy önmagától megszűntet is - a tűzoltóságra be kell jelenteni, valamint a munkáltatót erről haladéktalanul értesíteni kell. Lehetőleg a tűzjelzéssel egy időben meg kell kezdeni a tűz eloltását a rendelkezésre álló eszközökkel, továbbá az élet- és vagyonmentést. A tűz eloltása után a helyszínt a sikeres tűzvizsgálat érdekében változatlanul kell hagyni. Éghető folyadékok és elektromos berendezések tüzét vízzel oltani tilos! A használat általános szabályai:  A távmunkahelyen, távmunka-végzésre szolgáló helyiségeket csak rendeltetésének megfelelően szabad használni.  A munkaterület (lakás, helyiség, stb.) tűzvédelmi szabályait mindenkinek, a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személynek is meg kell ismerni, és be kell tartani.  A távmunka végzésére szolgáló berendezéseket csak rendeltetésszerűen, a karbantartási utasításokban, stb. foglaltak szerint szabad üzemeltetni, azok felülvizsgálatát biztosítani kell.  A munkaterületen csak a folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt szabad tartani.  Az elektromos-hőtermelő berendezések használata csak a megfelelően kialakított helyeken, hőszigetelő alátét alkalmazása és az éghető anyagok távoltartása mellett történhet, folyamatos felügyelet mellett. Égő dohányterméket, gyufát és egyéb gyújtó forrást tilos olyan helyre tenni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. A közlekedés, menekülés lehetőségének főbb szempontjai:  közlekedési utak, kijáratok, átjárók, folyosók, továbbá a tűzoltóeszközökhöz vezető utak eltorlaszolása vagy átmeneti leszűkítése is tilos,  a kijáratok szükség szerinti nyithatóságát folyamatosan biztosítani kell. 8. VAGYONVÉDELEM, KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A távmunkás köteles tőle minden elvárhatót megtenni a rábízott eszközök és berendezések védelme érdekében. Minden munkavállaló a törvények szerint személyesen felelős a rábízott tulajdon védelméért, továbbá a MÁV-START Zrt. anyagi és szellemi értékeinek megőrzéséért, illetve hanyagsága miatt bekövetkezett esetleges károkért. A Társaság vagyonát érintő sérelemről, vagy a sérelem bekövetkezésének közvetlen veszélyéről a munkáltatói jogkör gyakorlót azonnal tájékoztatni kell.


ÉRTESÍTŐ 18 A MÁV-START Zrt. tulajdonában vagy a Társaság kezelésében lévő idegen vagyontárgyat a munkáltató előzetes írásbeli engedélye nélkül kölcsönadni, azzal bármilyen, a munkáltatói jogkör gyakorló által nem engedélyezett, magáncélú tevékenységet végezni nem szabad. A munkavállaló károkozása esetén a Munka Törvénykönyve XIV. fejezetében és a Kollektív Szerződésben foglaltakat kell alkalmazni. 9. INFORMÁCIÓBIZTONSÁG A távmunka végzésre kijelölt és jóváhagyott munkavégzési helyen üzleti titkot tartalmazó iratot, dokumentumot feldolgozni, tárolni, informatikai rendszerekben készíteni, illetve felhasználni TILOS! Személyes adat-védelem és informatikai biztonság szempontjából a MÁV-START Zrt. ide vonatkozó szabályozásai az irányadóak. A munkavállaló köteles a szabályzatokban előírt biztonsági intézkedéseket betartani.

A munkavállaló a munkaviszony időtartama alatt, illetve annak bármely okból történő megszűnése után köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével kapcsolatban jutott a tudomására, és amelynek a közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. Különösen ügyelni kell a biztonságos információkezelésre a távmunkahelyen végzett munka esetén, mivel ilyenkor illetéktelen harmadik személy is megjelenhet a munkavégzés helyszínén. A titkos és bizalmas információk harmadik személlyel való jóhiszemű közlése éppen olyan károkat okozhat a MÁV-START Zrt.-nek, mint azok szándékos továbbítása. Fontos tehát, hogy a munkavállalók a birtokukban lévő védett információkat ne tárják fel illetéktelen személyek előtt, de családtagokkal, barátokkal folytatott beszélgetések során sem, mert ők azt minden szándékosság nélkül továbbadhatják.

A munkavállalónak kötelessége, hogy a távmunkahely megszűnésekor minden bizalmas információt tartalmazó iratot, adathordozót visszaszolgáltasson a munkáltatónak. Javasolt, hogy csak a távmunka végzéshez feltétlenül szükséges anyagokat vigye haza a távmunkás, illetve lehetőség szerint papírmentes munkavégzést folytasson. Ha az anyagokra már nincs szükség, azokat haladéktalanul vissza kell szállítani a MÁV-START Zrt. telephelyére (szolgálati helyére). A munkavállalónak gondoskodnia kell arról, hogy a rendelkezésére bocsátott írásos anyagokhoz és papír alapú, elektronikus, vagy egyéb információhordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.


ÉRTESÍTŐ 19 AJÁNLÁS A MUNKAVÁLLALÓ RÉSZÉRE a távmunkahely kialakításához a munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások figyelembe vételével A távmunkát végző munkavállaló nem lehet magasabb kockázati tényezőnek kitéve, mint az azonos munkát, de a vállalat telephelyén (szolgálati helyein) végző munkavállaló, ezért a távmunkahelyek és azok közvetlen környezetének kialakítása során figyelembe kell venni az alábbi előírásokat:  Az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket az 1993. évi XCIII. a munkavédelemről szóló törvény határozza meg.  A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit az 50/1999. (XI.3.) EÜM rendelet szabályozza.  A munkahely kialakítására és a testhelyzetre vonatkozó legfontosabb követelményeket az MSZ EN 29241-1 szabvány határozza meg.  A belsőtéri mesterséges világításra vonatkozó előírásokat az MSZ EN 12464-1:2003 számú Fény és világítás; Munkahelyi világítás című szabvány tartalmazza.  Irodai munkahelyekre az MSZ 18151/2-83. sz. szabvány írja elő az immissziós zajhatárértékeket.  A munkahelyek fűtésének és szellőzésének munkavédelmi követelményeiről, a zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet értékeit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SZCSM-EüM együttes rendelet írja elő.  Az irodák, lakások, munkahelyek illetve egyéb épített létesítményekkel kapcsolatos építési követelmények az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20) Kormány rendeletben fogalmazódnak meg. A munkavégzés céljára szolgáló helyiség, helyiségrész Általános követelmények    

Csúszásmentes padló Ablak Fényvédelem (függöny, redőny, stb.) A munkavégzés helyeként kijelölt minimum 6 m2 helyiség rész, ahol a tevékenység végzéséhez szükséges bútorok, eszközök, berendezések az ergonómiai előírásoknak megfelelően elhelyezésre kerülnek.

Mozgás, közlekedés, térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni, hogy a távmunkásnak elegendő tere legyen testhelyzete változtatásához és a mozgáshoz. Személyes tér A személyes tér egy elképzelt henger, amelynek tengelye az emberi test függőleges tengelye. A személyes tér átmérője 80-120 cm, magassága minimálisan 250 cm. Ennél szűkebb térben kényelmetlenül érezzük magunkat, a személyes tér korlátozását szorongásos stresszként éljük meg. A munkahely megközelítéséhez 80 cm (minimum 60 cm) széles hely szükséges a biztonságos közlekedés érdekében.


ÉRTESÍTŐ 20 Megvilágítás  Az általános, illetve a helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munkafeladat jellegét és a munkavállaló látási követelményeit.  A megvilágítás növelése javítja az asztalon lévő szöveg olvashatóságát, de ugyanakkor rontja a képernyő olvashatóságát. Ezen két igényt megfelelően elégíti ki a 300-500 lux közti érték. Általános megvilágítás: Képernyős munkahelyeken a megfelelő minőségű világításhoz az izzólámpák és a halogénlámpák alkalmazása kerülendő (hőhatás, nem megfelelő térbeli egyenletesség miatt). Ha mégis ilyet használnak általános világításra, az izzólámpát nem szabad csupaszon vagy üvegburában elhelyezni, csak opálégőt szabad használni, úgynevezett mélysugárzású fémburában. A mesterséges megvilágításra vonatkozó szabvány szerinti követelmények, iroda jellegű képernyős munkahelyen:  Névleges megvilágítás: 300-500 lux,  Színhőmérsékleti csoport: M (meleg) S (semleges)  Színvisszaadási fokozat: 2 (jó színvisszaadás) A világító testek térbeli elhelyezése: Közvetlen (fentről lefelé irányuló) mesterséges világítás:  A munkavállaló előtt lévő mennyezeti fényforrásból a 45-85 fok közötti tartományban nem érkezhet fény a szembe.  A munkavállaló feje mögötti térből nem irányulhat 50 foknál kisebb szögben fény a képernyőre.

Helyi világítás: A munkahely megvilágítása nem mindig szükséges, ha viszont a papír alapú dokumentáció olvasása helyi megvilágítást igényel, az alábbiakra tekintettel kell azt kialakítani. Helyi megvilágításra izzólámpát egyáltalán ne használjunk, halogénizzót és kompakt fénycsövet csak olyan henger alakú fényvető burkolattal, amelynek a nyílásméretét és sugárzási irányát a munkavállaló könnyen változtathatja. Az asztali lámpák képernyős munkahelyre csak káprázás-korlátozó eszközzel ellátva használhatóak.


ÉRTESÍTŐ 21 Tükröződés és fényvisszaverődés  A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést a munkahely tervezésekor a világítás műszaki jellemzőivel és a fényforrások, elhelyezésével össze kell hangolni.  A képernyő legyen mentes olyan tükröződésektől és fényvisszaverődésektől, amely a használónak kellemetlenséget, látási nehézséget okozhat.  A képernyős munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy a fényforrások, világosra festett berendezési tárgyak, képek, tükrök, üvegezett felületek vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.  Az ablakokat mozgatható takaróeszközökkel (függöny, reluxa, stb.) el kell látni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

Zaj Az immissziós zajhatárértékekről szóló MSZ 18151/2-83. sz. az irodai munkahelyekre - az ott folyó munka zaj szempontjából való igényessége, illetve a gépi berendezések jellege szerint - 50-60 dB a megengedett egyenértékű A-hang nyomásszint. Klíma A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SZCSMEüM együttes rendelet írja elő a munkahelyek fűtésére és szellőzésére vonatkozó hőmérsékleti értékeket. A fenti szabályozás alapján a zárttérben lévő munkahelyekre az alábbi léghőmérséklet és effektív hőmérséklet van előírva szellemi munka esetén:  Hideg évszakban biztosítandó  Léghőmérséklet: 20-22 C


ÉRTESÍTŐ 22  Meleg évszakban biztosítandó

 Léghőmérséklet:  Effektív hőmérséklet:  Légcsere tényező (térfogatáram) min.  Légsebesség

21-24 C 20 C 30m3/óra <0,1 m/s

Berendezések A távmunkahely berendezését úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használata esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a távmunkás számára. Képernyő  

A képernyő optimális nézési távolsága 45-60 cm. A képernyőfigyelés akkor a legkevésbé fárasztó (nyakcsigolya terhelése csökken), ha a képernyő 20 fokban hátradöntött és a képernyőt néző személy tekintetére merőleges.

 

A képernyőnek vízszintes és függőleges síkban elforgathatónak kell lennie. A képernyővel szemben támasztott egyéb követelményeknek (kontraszt, olvashatóság, villódzásmentesség, stb.) a berendezések eleget tesznek. Kézirattartó szükséges, ha az adatbevitel papír alapú dokumentációból történik. Elhelyezése akkor szemkímélő, ha csak a tekintetet kell áthelyezni.



Klaviatúra (billentyűzet) A billentyűzet legyen dönthető, felülete matt, a monitortól különálló, rajta a jelek jól láthatóak. Munkaszék A szék legyen stabil, biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék követelményei azért szigorúak, mert a szék hibái a rossz testtartás miatti ártalmakat idézik elő. A széknek eltérő magasságú és karhosszúságú személyeknek is biztosítania kell:  a gerincoszlop - oldalról - kissé előredőlt, enyhén ívelt helyzetét,  a combok, illetve az alkarok közel vízszintes helyzetét,  a felkarok és a lábszárak közel függőleges helyzetét, valamint  a talpak kényelmes helyzetét a padlón vagy a lábtámaszon.


ÉRTESÍTŐ Követelmény:

     



23 Az ülőfelület és a háttámla külön-külön mozgatható, állítható, szilárdan rögzíthető. Az ülőfelület párnázott textilbevonatú. Az ülőfelület eleje enyhén emelkedő él nélkül körívben végződő. A háttámla él nélkül gömbölyűen végződő. A széknek öt lába van, lehetőleg görgős. A szék karfája állítható, párnázott (de ne süppedős) állítható legyen, ha a használót zavarja a karfa, kérésére karfa nélküli széket kell biztosítani. Lábtámaszt igény esetén kell biztosítani.

Munkaasztal A munkaasztal legyen stabil, szélei, élei legyenek lekerekítve, magassága 72 cm, vagy 68-76 cm között állítható. A munkafelület nagysága adjon lehetőséget a munkaeszközök megfelelő elhelyezésére.

Villamos biztonságtechnikai előírások távmunkahely kialakításra Érintésvédelem Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása törvényi rendelkezés szerint a munkáltató feladata, azonban a távmunkahely speciális jellegénél fogva a munkáltató munkavédelmi követelményrendszerében meghatározottak bizonyítása a munkavállaló, jelen esetben a távmunkás kötelezettsége. Ezen követelmények között is elsődleges helyet foglalnak el a villamos biztonságtechnikai előírások, az azokban foglaltak megléte, annak írásos bizonyítása. A villamos hálózatok létesítése, bővítése, ellenőrzése kapcsán az alábbi - legfontosabb szabályzók betartása, figyelembe vétele szükséges: 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ 24  MSZ 2364 szabványsorozat  MSZ 447:1998/1M:2002  8/1981. (XII.27.) IpM rendelet

Épületek villamos berendezéseinek létesítése Kisfeszültségű, közcélú hálózatra csatlakozás Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról

Távmunkahely csak olyan létesítményben (helyiségben, helyiség részben) létesíthető, helyezhető üzembe, ahol a fogyasztói vezetékhálózaton hatásos érintésvédelmi rendszer működik, és annak hatásossága bizonyított. A lakás tulajdonosa köteles gondoskodni az érintésvédelmi rendszer rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról. Lakóépületek esetében, amennyiben eltérő szabályozás mást nem ír elő, az ún. „szerelői ellenőrzést” elegendő 6 évenként elvégeztetni. Az elvégzett ellenőrzést dokumentálni kell és meg kell őrizni legalább a következő ellenőrzés időpontjáig. Nem saját tulajdonú lakás, ingatlan esetén az ingatlankezelő az így elkészített dokumentumot köteles - legalább a hivatalos időben - hozzáférhetővé tenni. A távmunkahely kialakításához nem szükséges az egész ingatlan, lakás érintésvédelmi vizsgálatát elvégeztetni, elegendő csak azon áramkörre vonatkozóan, ahonnan a távmunka végzéséhez használt berendezések üzemelnek. Túláram elleni védelem, zárlatvédelem A berendezéseket, hálózatrészeket szelektív (kiválasztó) zárlat-, illetve túláram elleni védelemmel kell ellátni. Túláram elleni védelem eszközei lehetnek kismegszakítók, olvadó biztosítók; olvadó biztosító alkalmazása esetén - ez főleg régebben készült épületekben található - csak ún. gyors kiolvadású betétet szabad alkalmazni. A távmunkahely kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a távmunkához alkalmazott villamos berendezések csatlakozó áramkörén lehetőleg minél kevesebb egyéb fogyasztó legyen, mivel ezek együttes használata az áramkörben túlterhelést okozhat, ami működésbe hozza a védelmet és leválasztja az áramkört a hálózatról, így az el nem mentett adataink elveszhetnek. A távmunkahelyhez használt kismegszakító legkisebb ajánlott értéke 10 A. Túlfeszültség elleni védelem Azokban a villamos berendezésekben, amelyekben légköri vagy hálózati kísérőjelenségek következtében veszélyes túlfeszültségek keletkezhetnek, ezek káros hatásai ellen védekezni kell. A védekezés módját és szükségességét az épület és a berendezés paraméterei alapján szakember jogosult eldönteni. Munkaeszközök A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet foglalja össze a távmunkás számára átadott munkaeszközökkel kapcsolatos előírásokat. A rendelkezésre bocsátott munkaeszközt csak a kezelési utasításban leírtaknak megfelelő környezetben szabad használni. Általában számítástechnikai berendezéseket nedves, időszakosan nedves, marópárás, meleg helyiségekben nem szabad üzemeltetni. 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ 25 A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy esetlegesen káros felmelegedést okozó fűtőtesttől, sugárzó hőtől megfelelő távolságra (min. 80 cm) helyezzék el a berendezést. Gyártmányminősítés Az Európai Unióban villamossági termék kizárólag akkor hozható forgalomba, ha azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy a szabályos üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek biztonságát és vagyonbiztonságát. A Munkavédelmi törvény értelmében munkaeszközt használatba venni (távmunka végzés céljára átadni) csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti és rendelkezik az adott termékre (munkaeszközre) vonatkozó megfelelőségi nyilatkozattal, illetve tanúsítvánnyal. A villamossági termékeket a forgalomba hozatal előtt el kell látni ún. CE jelöléssel, amely azt jelenti, hogy azon elvégezték a megfelelőségi értékelési eljárást és kielégíti az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet előírásait.



”Távmunka” jelentkezési lap 1. Munkavállaló adatai Név: Törzsszám: Munkakör: Szervezeti egység: 2. Irodai munkahely adatai Pontos cím: Telefonszám: 3. Távmunkahely adatai Pontos cím: Elhelyezése az építményen belül*: alagsori – lakótéri – egyéb, és pedig: Helyiség alapterülete (m2): Albérlet esetén a főbérlő, a tulajdonos hozzájárult-e a távmunkahely kialakításához, amennyiben hozzájárult, akkor azt írásban csatolni szükséges.* Igen - Nem Albérlet esetén a lakrésze kizárólagos használója?* Igen - Nem * a megfelelő választ kérjük aláhúzni A távmunkára jelentkezés rövid indoklása: ………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Kérem a jelenlegi munkakörömben, távmunkában történő foglalkoztatásomat. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a „Távmunka” jelentkezési lapon feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy köteles vagyok a munkáltatót lakhelyem változása esetén, annak megtörténte előtt legalább 30 nappal értesíteni. Kelt: …………………… ………………………………… munkavállaló Nevezett munkavállaló távmunkában történő foglalkoztatásával egyetértek. Meg kell vizsgálni a kialakításra kerülő távmunkahelyet a vagyon-, munka-, tűz- és balesetvédelmi, az adatvédelmi, az üzletititok-védelmi és az informatikai biztonsági követelményeknek való megfelelés szempontjából. Kelt: …………………… ……………………………….. munkáltatói jogkör gyakorló A távmunkában történő foglalkoztatást támogatom / nem támogatom**. Kelt: …………………… ……………………………….. Humán igazgató **a megfelelő aláhúzandó



MÁV-START VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. ■ Postacím: 1940 Budapest

Ikt.sz.: ……. / ..…. /START

Munkaszerződés-módosítás amelyet megkötöttek alulírott helyen és időben egyrészről a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.), mint munkáltató - a továbbiakban: Munkáltató, vagy MÁV-START Zrt. -, másrészről Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcím: TAJ száma: Adóazonosító jele: Törzsszáma: mint munkavállaló - a továbbiakban: Munkavállaló - (együttesen: Felek) az alábbi feltételekkel: 1. A Felek közösen megállapítják, hogy a Munkavállaló …… év …. hó …. napjától áll határozatlan időtartamú munkaviszonyban a Munkáltató alkalmazásában, jelenleg ……………….. munkakörben. A Felek megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló jelenleg hatályos, …………….…… szám alatt megkötött munkaszerződését a 2. pont szerinti határozott időtartamra közös megegyezéssel - határozott utalással az Mt. 58. §-ban foglaltakra - az alábbiak szerint módosítják és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalják. 2. A Felek megállapodnak, hogy - a munkaviszony határozatlan időtartamát nem érintően - a Munkáltató a Munkavállalót ……. év/hó határozott időtartamra, ……………… év …………. hó ………….. napjától ……………… év …………. hó ………….. napjáig teljes/részleges távmunka végzési jogviszonyban (Mt. XV. fejezet 87. alpont §-ai) foglalkoztatja. 3. A Munkáltató a Munkavállaló munkaviszonyát ….. év ……. hónap……….….napjától a …………. munkaviszony beszámításával, különösen a felmondási idő és végkielégítés mértékének megállapítása szempontjából folyamatosnak ismeri el1. 4. A Munkavállaló munkaköre: ……………………….. 5. A Munkavállaló havi bruttó alapbére ………………… Ft, azaz ……………………….. forint, amelynek kifizetése havonta utólag, a Munkáltatónál szokásos bérfizetés napon esedékes.

1

alap munkaszerződésnek megfelelően elismert MÁV és egyéb vasúti munkaviszony


ÉRTESÍTŐ 28 6. A munkavégzés helye a távmunkahely , amelynek címe …………………………, illetőleg a Munkáltató ………………………. alatti telephelye3. 2

7. A Munkáltató kijelenti, hogy a Munkavállaló teljes/részleges távmunka-végzéséhez szükséges feltételeket biztosítja, a Munkavállalót a jelen munkaszerződés-módosítás szerint foglalkoztatja. 8. A Munkavállaló kijelenti, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik és olyan ok, amely a munkakör betöltését kizárná, nem áll fenn. 9. A Munkavállaló munkaidő-beosztása a távmunkahelyen kötetlen, a Munkáltató telephelyén (szolgálati helyén) eltöltött munkaidőben pedig a munkaidő-beosztást a Munkáltató határozza meg. 10. A Munkavállaló feladatait a jelen munkaszerződés-módosítás mellékletét képező egyéni munkaköri leírás tartalmazza. 11. A Munkáltató tájékoztatja a Munkavállalót, hogy vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlására - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott munkakört betöltő munkavállaló jelenleg a ………………… jogosult. 12. Felek megállapodnak abban, hogy a Munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző Munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. 13. A Munkavállaló a munkavégzéssel kapcsolatos utasításokat a Munkáltató által biztosított mobiltelefonon, e-mailben, vagy erre alkalmas más szoftveres alkalmazás útján kapja. A kapcsolattartás lehetőségének folyamatos biztosítása érdekében a Munkavállaló a Munkáltató által kijelölt idősávokban köteles a telefonos és e-mailes, illetve online elérhetőségét folyamatosan fenntartani, illetve külön munkáltatói utasításra a Munkáltató ………………………. címen található telephelyén (szolgálati helyén) személyesen megjelenni. 14. A Munkavállaló hozzájárul, hogy a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére (távmunkahely) a Munkáltató, illetve annak képviselője a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében - előzetes hozzájárulása alapján - belépjen és ott tartózkodjon. 15. A Munkavállaló a Munkáltatóval kapcsolatos információkat csak abban az esetben hozhatja külső szervezetek vagy személyek tudomására, ha az a Munkáltató érdekeit nem sérti. A Munkavállaló kötelezi magát, hogy munkaköre betöltésével, illetve munkaviszonyával összefüggésben tudomására jutott üzemi, vagy üzleti titkot megőrzi. 16. A Munkavállaló a távmunka keretében történő munkavégzése során köteles betartani a vagyon-, munka-, tűz-, baleset- és adatvédelmi, továbbá az informatikai biztonsági előírásokat. 17. A Munkavállaló további munkaviszonyának, illetve munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyának létesítésére, valamint az egyéb összeférhetetlenségi kérdésekre a Kollektív Szerződés, valamint a Munkáltató mindenkor hatályos belső utasításainak rendelkezései az irányadók. 18. A távmunka végzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek viseléséről a távmunka működtetése a MÁV-START Zrt.-ben című vezérigazgatói utasítás rendelkezik.

2 3

teljes távmunka esetén részleges távmunka esetén a konkrét szolgálati hely


ÉRTESÍTŐ 29 19. A Munkavállaló kijelenti, hogy a távmunka működtetése a MÁV-START Zrt.-ben című vezérigazgatói utasítást megismerte és annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. 20. A Munkavállaló károkozása esetén a Munka Törvénykönyve XIV. fejezetében és a Kollektív Szerződésben foglaltakat kell alkalmazni. 21. A munkaviszony bármilyen módon történő megszűnése esetén a Munkavállaló köteles a nála lévő, a Munkáltató tulajdonát képező/vagy a Munkáltató által bérelt számítástechnikai eszközöket, valamint minden olyan eredeti dokumentumot és információt a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt személynek legkésőbb az utolsó munkában töltött napon átadni, amelyek a Munkáltató ügyeivel, üzletvitelével kapcsolatosak, továbbá a Munkáltatóval teljes körűen elszámolni. A munkakört írásban kell átadni. 22. A Munkáltató a munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80. § (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint köteles a Munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggő okmányait kiadni, és a részére járó valamennyi esedékes pénzbeli juttatást kifizetni. 23. A Felek kijelentik, hogy olyan tényről vagy körülményről nincs tudomásuk, amely e szerződés érvényességét érintené. 24. A Munkavállaló kijelenti, hogy nincs olyan, harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége, amely a munkaszerződésben foglaltak teljesítését akadályozná. 25. A jelen munkaszerződés-módosítás ………… év ………….. hó ……………. napján lép hatályba, és ………… év ………….. hó ……………. napján hatályát veszti. Ezen időtartam alatt a Munkavállalónak a jelen munkaszerződés-módosítás 1. számú pontjában körülírt munkaszerződése nem alkalmazható. Amennyiben a Felek nem állapodnak meg eltérően, ezen munkaszerződés-módosítás hatályvesztését követően a Munkáltató a Munkavállalót eredeti - az 1. számú pontban körülírt - munkaszerződése szerint köteles foglalkoztatni, és az abban rögzített alapbérét az időközi bérfejlesztések figyelembe vételével módosítani. 26. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a Kollektív Szerződés, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Munkáltató belső szabályzataiban, utasításaiban foglaltak az irányadók. A Felek a jelen szerződést annak figyelmes tanulmányozása és értelmezése után, mint szerződési akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. ………………………….., ….. év ……………….. hó …………… napján. ……………….…………….……….. Munkáltató

………………………….… Munkavállaló

………………………………………. Humánpartner



Munkaidő-beosztás Név: Törzsszám: Munkakör: Szervezeti egység:

munkavállaló a távmunka végzés keretében az alábbi beosztás szerint végzi a munkáját: 

Hetenkénti rendszerességgel: Páros hét: - Irodai munkahelyen: ……………………………………………………(nap/napok) Munkavégzés ideje: ………(órától)……..(óráig) - Távmunkahelyen: ………………………………………………………(nap/napok) Munkavégzés és elérhetőség idősávja: ………(órától)……..(óráig) Páratlan hét: - Irodai munkahelyen: ……………………………………………………(nap/napok) Munkavégzés ideje: ………(órától)……..(óráig) - Távmunkahelyen: ………………………………………………………(nap/napok) Munkavégzés és elérhetőség idősávja: ………(órától)……..(óráig)



Havonkénti rendszerességgel: - Irodai munkahelyen: ……………………………………………………(nap/napok) Munkavégzés ideje: ………(órától)……..(óráig) - Távmunkahelyen a munkavégzés és elérhetőség idősávja: ………(órától)……..(óráig)

Kelt: ……………………

……………….…………….……….. Munkáltató

………………………….… Munkavállaló

………………………………………. Humánpartner



Jegyzőkönyv Számítástechnikai eszközök átadás-átvételéről A ………………………………………………………………………………………………….. (név) …………………………………… (törzsszám) ……………………………………. (munkakör) ………………………………………. (szervezeti egység megnevezése és a szolgálati hely kódja) munkavállaló ……………….............................................................. (cím) szám alatti ingatlanában/ingatlanhelyiségében kialakított távmunkahelyre kiszállított és ott beüzemelt számítástechnikai berendezések, eszközök, gépek: Számítógép megnevezés (gyártmány, típus); azonosítók (gépnév, leltári szám, gyári szám) Monitor megnevezés (gyártmány, típus); azonosítók (leltári szám, gyári szám) Billentyűzet megnevezés (gyártmány, típus); azonosítók (gyári szám) Egér megnevezés (gyártmány, típus); azonosítók (gyári szám) Mobiltelefon készülék és SIM megnevezés (gyártmány, típus); azonosítók (IMEI szám, hívószám, SIM kártyaszám) Web’n’walk Stick és SIM azonosítók (IMEI szám, hívószám, kártyaszám) A szervezeti egység részéről a kapcsolattartó neve, telefonszáma:

Alulírott munkavállaló kijelentem, hogy a fenti eszközöket működőképes, beüzemelt állapotban a mai napon átvettem. Kötelezem magam, hogy azokat rendeltetésszerűen és kizárólag a munkáltató érdekében használom. Tudomásul veszem, hogy az átvett eszközökért az Mt. 180. § szerinti megőrzési felelősséggel tartozok. Kijelentem továbbá, hogy a munkaviszonyom, vagy távmunkásként való foglalkoztatásom megszűnése/megszüntetése esetén, illetve a munkáltató felhívására a fenti eszközöket haladéktalanul visszaszolgáltatom a munkáltató részére. Kelt: ……………………

……………………………………. munkáltató képviselője (Átadó)

…………………………………… munkavállaló (Átvevő)



Jegyzőkönyv Távmunkahely követelményeknek való megfelelőségéről A ………………………………………………….....................................................………….. (név) …………………………………… (törzsszám) ……………………………………. (munkakör) ………………………………………. (szervezeti egység) munkavállaló. ………………………....................................................................................... (cím) szám alatti ingatlanában/ingatlanhelyiségében kialakított távmunkahely adat-, üzletititok-, munka-, tűz-, vagyonés balesetvédelmi, valamint informatikai biztonsági szempontoknak való megfelelését megvizsgáltam. A távmunkahely a biztonságos munkavégzés feltételeinek teljes egészében*:  megfelel  nem felel meg** * a választ a megfelelő szöveg aláhúzásával kell jelezni ** az alábbi munkák, módosítások elvégzését javaslom (szükség esetén töltendő ki):

…………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………… Az új vizsgálat időpontja: ………………………..  az ingatlanban a biztonságos távmunka végzés feltételei átalakítással, illetve módosítással sem biztosíthatók. Kelt: ……………………

Biztonsági szervezet részéről: Munkavédelem: Tűzvédelem: Információbiztonság, információvédelem:


ÉRTESÍTŐ 33 A megismételt vizsgálat alapján a távmunkahely a biztonságos munkavégzés feltételeinek*: megfelel

nem felel meg

* a választ a megfelelő szöveg aláhúzásával kell jelezni

Kelt: ……………………

Biztonsági szervezet részéről: Munkavédelem: Tűzvédelem: Információbiztonság, információvédelem:

Átvettem: Kelt: ……………………

……………………………………. munkavállaló


ÉRTESÍTŐ 60/2014. (VI. 16 MÁV-START Ért. 30) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Házipénztáráról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni a MÁV-START Zrt. Központi irányítás készpénzforgalmát lebonyolító forint valamint valuta házipénztárak működésére, elés leszámolására vonatkozó általános szabályokat. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. házi forint- és valutapénztárának kezelésével és ellenőrzésével megbízott valamennyi munkavállalóra, függetlenül attól, hogy a MÁV-START Zrt. állományába tartozik-e vagy szolgáltatási szerződés keretében, megbízottként látja-e el ezen feladatokat, továbbá a MÁV-START Zrt. Központi Irányítás minden munkavállalójára, aki készpénz felvételét igényli vagy engedélyezi. 2.2 Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Pénzügyi vezetője felelős. 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1 Az utasítás elvei - A MÁV-START Zrt-nél forgalomban lévő készpénzállomány biztonságos kezelése, - A napi operatív működéshez szükséges készpénzállomány biztosítása, - A pénztári kifizetések esetén a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, - Bizonylati elv. Az utasításban nem szabályozott esetekben, illetve rendkívüli helyzetekben az utasítás elveinek figyelembe vételével kell a pénztárkezelés során eljárni. 3.2 A Pénztár meghatározása A Pénztár a MÁV-START Zrt. működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek (pl.: illetékbélyegek, értékpapírok, szigorú számadású bizonylatok) biztonságos tárolására

34 és forgalmának lebonyolítására kijelölt pénzkezelő helyiség, amely a készpénz és értékek elhelyezéséhez és őrzéséhez előírt biztonsági berendezéssel van felszerelve. 3.3 Az utasítás hatálya alá tartozó pénztárak Forint házipénztár: a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. (továbbiakban: MÁV SZK) kezelésében működő készpénzkezelő hely, amely a vasúti szolgálat zavartalan működése érdekében szükséges készpénz be- és kifizetések teljesítésére szolgál. Valuta házipénztár: A pénztárban az ideiglenes külföldi kiküldetésre utazó MÁV-START Zrt. munkavállalók kiküldetési költségeinek fedezésére szolgáló összeg kezelhető az erre vonatkozó utasítás előírásaival összhangban. A MÁV SZK kezelésében lévő valuta házipénztár működésére vonatkozó külön előírásokat a 4.7. pont tartalmazza. Az utasítás hatálya alá nem tartozó pénztárak típusai és rendeltetése Az utasítás előírásaitól eltérő szabályozás szerint működnek a MÁV-START Zrt kezelésében lévő számadó-, valamint kezelőpénztárak, melyek el- és leszámolási tevékenységét a P.5. számú utasítás szabályozza. Kivételt képeznek jelen utasítás 4.7.2.1. pontjában foglalt előírások, melyeket a jelen bekezdésben megjelölt számadópénztárak esetében is alkalmazni kell. 3.5 Működtető A Pénztárat működtető szervezeti egység, jelen utasítás kiadásakor a MÁV SZK Számviteli szervezet Pénzforgalmi könyvelés. A Működtető a Pénztárban általa kezelt, a MÁVSTART Zrt. tulajdonában lévő készpénzért, nyomtatványokért és egyéb értékekért teljeskörű felelősséggel tartozik. 3.4

3.6 Készpénzfelvevő A MÁV-START Zrt. készpénz felvételére feljogosított munkavállalója. 3.7 Kötelezettségvállaló A készpénz felvételét igénylő és a kiadás szükségességét elismerő szervezeti egység vezetője.


ÉRTESÍTŐ 35 3.8 Engedélyező A Készpénzfelvevő által igényelt és a Kötelezettségvállaló által elismert összeg kifizetésének engedélyezésére jogosult, a MÁV-START Zrt. alkalmazásában álló vezető, munkavállaló. 3.9 Utalványozó Utalványozási jogkörrel rendelkező személy, aki a kiadási pénztárbizonylaton utasítást ad a pénzösszeg kifizetésére. 3.10 Pénztárkezelő A pénztári teendők ellátására jogosult személy, aki a pénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Pénztárkezelői feladatok ellátásával csak az erre alkalmas, büntetlen előéletű személy bízható meg. 3.11 A pénztárat felügyelő vezető A Működtető meghatározott vezetője, jelen utasítás kiadásakor a MÁV SZK Könyvelés vezetője felel a szakmai irányítási feladatok ellátásáért, a Pénzforgalmi könyvelés vezetője pedig a munkafolyamatba épített ellenőrzés elvégzéséért és dokumentálásáért. A pénztárat felügyelő vezető feladata gondoskodni arról, hogy a bevételek és kiadások teljes körű elszámolása ellenőrzésre kerüljön. A pénztárat felügyelő vezető, illetve hozzátartozója nem láthatnak el pénztárkezelői és pénztárellenőri feladatokat. 3.12 Könyvelés A Könyvelés elnevezés alatt a MÁV SZK Számviteli szervezet Könyvelést kell érteni. 3.13 Hozzátartozó fogalma A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) b) pontja szerint hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostohaés a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

4.0

AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1

A pénztárra vonatkozó előírások

4.1.1 A pénztár elhelyezése A pénztárat – a munkavédelmi előírások betartásával – úgy kell elhelyezni, hogy a pénz, értékcikkek és értékpapír megőrzésére és tárolására kialakított helyiségben a nyílászáróknak, valamint a fix és mobil rácsoknak meg kell felelniük a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt, adott védelmi osztályhoz tartozó minimális követelményeknek. A Működtető vezetője (vagy az általa megbízott vezető) a helyi körülmények figyelembevételével köteles kijelölni azt a helyiséget, ahol a Pénztár elkülöníthető, illetve elhelyezhető. Egy pénztárhelyiségben több különböző típusú pénztár működtetésére van lehetőség a Könyvelés vezetőjének külön engedélye alapján, szigorúan elkülönített formában. Ebben az esetben mindkét pénztár részére jelen utasításban előírt őrzési, tárolási feltételeket biztosítani kell. 4.1.2 Ellenőrzési kötelezettség A Működtető vezetője vagy az általa megbízott személy köteles a házipénztárt havonta szúrópróbaszerűen ellenőrizni. A Házipénztár meglepetésszerű vizsgálatát (rovancsolás) a pénztárvizsgálók végzik a B. 25. sz. Pénztárvizsgálati utasításban előírt módon és gyakorisággal. (Házipénztár vizsgálatát évente négyszer.) 4.1.3 A pénztár működtetése A házi forint- és valutapénztár a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60. (MÁV Székház) V. emelet 562. helyiségben található. A pénztár a Működtető vezetője által, a helyi körülmények figyelembe vételével megállapított pénztári órák alatt teljesít kifizetéseket és fogad el befizetéseket. A pénztári órákról az érintetteket a pénztárban jól látható helyen kifüggesztett hirdetmény útján tájékoztatni kell.


ÉRTESÍTŐ 36 4.1.4 Pénztári pénzőrzés, tárolás és a pénztár kulcsának kezelése A házipénztárban lévő készpénz és értékek megóvása érdekében a pénztárhelyiség kialakításánál meg kell felelni a magyar és európai szabványok által előírt minimális biztonsági követelményeknek. A pénz és értékek nyitvatartási időn belüli elhelyezéséről úgy kell gondoskodni, hogy illetéktelen személyek ahhoz ne tudjanak hozzáférni. A pénztárban lévő készpénzt, valamint az esetleg ott tartható értékeket a pénztár nyitva tartási idején kívül lemezszekrényben, páncélszekrényben kell tárolni. A lemezszekrény és/vagy páncélszekrény, mint értéktárolásra szolgáló eszközök elhelyezése, rögzítése és biztonságtechnikai jelző és riasztó eszközökkel történő védelmi támogatottsága a Működtető vezetőjének felelőssége. A pénztárhelyiség riasztórendszerrel felszerelt, mely az épület recepcióján jelez. A pénztárba kizárólag az ajtókat nyitó kulcsok és a riasztó kódjának együttes használatával lehet belépni. A pénztár és a páncélszekrény kulcsait a pénzkezeléssel megbízott munkavállaló őrzi. A másodkulcsok a Működtető vezetőjének zárható szekrényében vannak elhelyezve külön-külön lezárt, a Pénztárkezelő által a ragasztón átírt borítékban. A borítékot négy sarkán záró lapokkal úgy kell lezárni, hogy azok megsértése nélkül a borítékot felnyitni ne lehessen. A záró lapokat el kell látni a bélyegző lenyomattal, a Pénztárkezelő és az átvevő, őrzéssel megbízott aláírásával úgy, hogy a bélyegzőlenyomat és az aláírások részben a záró lapokra, részben a borítékra kerüljenek. A kulcsok bármely példányának elvesztését követően – a kezeléséért felelős személy jelzése alapján – azonnal ki kell cserélni a zárat. A Pénztárkezelő munkahelyéről bármely ok miatti távolmaradásakor köteles a szabályos pénztárátadással egyidejűleg a nála levő kulcsokat a Pénztárkezelő helyettesnek átadni. A pénztár átadásával kapcsolatos részletes szabályokat jelen utasítás 4.4.9. pontja tartalmazza.

4.1.5 Tartózkodás a pénztárhelyiségben A pénztárhelyiségben csak a Pénztárkezelő és a pénztár ellenőrzésére jogosult munkavállaló tartózkodhat. Ellenőrzésre jogosult szervezetek képviselője, munkavállalója a pénztárba csak a Működtető vezetője jelenlétében léphetnek be. 4.1.6 A pénztár pénzellátása, a pénzszállítás szabályai 4.1.6.1 A kifizetésekhez szükséges összeg biztosítása A Pénztárkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az esedékes és várható kifizetések teljesítéséhez a pénztárban mindenkor megfelelő mennyiségű és címletű bankjegy és érme álljon rendelkezésre. A pénzszükséglet a pénztárba befolyt készpénzbevételből, a számadó-pénztárból valamint pénzintézetnél vezetett bankszámláról felvett készpénz útján biztosítható. 4.1.6.2 A pénzszállítással megbízott személyek felelőssége A házipénztár működéséhez szükséges készpénz számadó pénztárból vagy pénzintézettől történő felvételét, illetve szállítását:  100.000,- Ft-ig a Pénztárkezelő,  100.001,- Ft – 1.000.000,- Ft közötti érték esetén a Pénztárkezelő és plusz 1 személy (összesen 2 fő), riasztójelzést adó és/vagy a pénzt értéktelenné tevő technikával felszerelt, MABISZ által minősített pénzszállító táskával,  1.000.000,- Ft feletti érték esetén a Működtetővel szerződést kötött pénzszállító szervezet végzi. A készpénz felvételével és szállításával megbízott személyek felelősek az általuk átvett készpénzért és bizonylatokért. A felelősség addig tart, amíg a pénzt a pénztárban, illetve pénzintézetben el nem helyezték, és a Pénztárkezelő a pénz felvételekor az összeg bevételezésére vonatkozó bevételi pénztárbizonylatot el nem készítette, illetve a pénz beszállításakor a számadópénztártól vagy a pénzintézettől kapott bevételi pénztárbizonylatot a házipénztár kiadási bizonylatához hozzá nem tűzte.


ÉRTESÍTŐ 4.1.6.3 A napi készpénz záró állományának maximális mértéke A Pénztárban a napi készpénz záró állományának maximális mértéke 6.000.000,Ft, melybe minden pénznem, a hazai és a külföldi fizetőeszköz értéke is beleszámít. A pénztár engedélyezett napi záró állományát meghaladó összeget vissza kell fizetni a számadópénztárba. Indokolt esetben a napi záró állományt meghaladó összeg tárolását a Pénztárkezelőnek a Könyvelés vezetővel kell írásban engedélyeztetni az indoklással ellátott pénztárjelentésben. A pénztár kezelésével kapcsolatos feladatkörök 4.2.1 A Pénztárkezelő, Pénztárellenőr megbízásának feltételei Pénztárkezelői valamint pénztárellenőri feladatkör ellátásával kizárólag 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány tanúsága szerint büntetlen előéletű személyt szabad megbízni, akivel szemben gazdasági jellegű, illetve vagyon elleni cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nincs folyamatban, illetve ilyen témában munkáltatói intézkedést vele szemben nem alkalmaztak. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésének költsége újfelvételes munkavállaló esetén a munkavállalót, míg a korábban más munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkáltatót terheli. 4.2

Nem lehet Pénztárkezelő, sem Pénztárkezelő helyettes olyan munkavállaló, akinek munkaköre a pénztárkezelői munkakörrel összeférhetetlen (pl. utalványozási vagy ellenőrzési joggal felruházott munkavállalók, bankszámla felett rendelkezésre jogosult munkavállalók, stb.), vagy hozzátartozója tölt be ilyen munkakört. Az összeférhetetlenség eseteit a Kollektív Szerződés és a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. 4.2.2 A Pénztárkezelő és a Pénztárkezelő helyettes A Pénztárkezelő és helyettese megbízását, megbízása visszavonását a Működtető vezetője adja ki.

37 A pénztár kezelésére vonatkozó megbízást a feladatot ellátó munkavállalóval – a 2. számú mellékletben szereplő tartalommal – írásban kell közölni, melyet a munkavállaló munkaköri leírásához kell csatolni. A munkavállaló egyéb munkaköri feladata mellett részfeladatként is megbízható a pénztárkezelői teendők ellátásával. A Pénztárkezelő megbízásával egyidejűleg a Pénztárkezelő helyettesét is ki kell jelölni, hogy a Pénztárkezelő tervezett távolléte vagy akadályoztatása esetén a pénztári szolgáltatás ellátásában fennakadás ne következzen be. Helyettesítés esetén a 4.4.9. pontban leírt pénztárátadást el kell végezni. A Pénztárkezelő felelős:  a pénztárnál kiegyenlített követelések beszedéséért és tartozások kiegyenlítéséért,  a rábízott pénzek és értékek szabályszerű kezeléséért és azok meghatározott időben történő leszámolásáért,  a tevékenysége ellátását szabályozó utasítások ismeretéért és azok betartásáért,  a pénztárban elhelyezett értékek és szigorú számadású nyomtatványok tárolásáért, kezeléséért, a pénzügyi és bizonylati fegyelem betartásáért,  a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartásáért. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő (vis major). A Pénztárkezelő munkakörének elfoglalásakor felelősség vállalását írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni, mely a munkavállaló munkaköri leírásának mellékletét képezi. A nyilatkozat szövegét a 3. sz. melléklet tartalmazza. Két vagy több személy egyidejűleg a pénztárat nem kezelheti. A Működtető vezetője köteles gondoskodni a Pénztárkezelő tevékenységének folyamatos ellenőrzéséről, a munkavállaló bizonyítható formában történő utasítással való ellátásáról, valamint a pénztár működéséhez szükséges bizonylatok beszerzésének megszervezéséről és a pénztár azokkal történő ellátásáról.


ÉRTESÍTŐ 38 A Pénztárkezelő feladatai:  a készpénz-szükséglet felmérése,  a készpénz igénylése, a pénzintézet illetve a MÁV START Zrt. és a helyi szabályozások által előírt nyomtatványok nyilvántartása, kitöltése és felhasználásának bizonylatolása,  a készpénz átvétele, bevételezése a Pénztárba,  a Pénztárban tartott készpénz szabályszerű kezelése és megőrzése,  szabályosan kiállított, utalványozott és a Pénztárellenőr által felülvizsgált és aláírt (ellenjegyzett) kiadási pénztárbizonylat alapján a készpénz kifizetése. Kifizetést ténylegesen csak a pénz átvételére jelentkező személyazonosságának megállapítása és a pénz átvételét igazoló aláírás megtörténte után szabad végrehajtani.  a pénztári órák befejeztével pénztári zárlat készítése,  a Pénztár működéséhez szükséges nyomtatványok igénylése, beszerzése,  a Pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem betartása,  a bevételi pénztárbizonylat kiállítása előtt köteles a befizetés jogcímét azonosítani, befizetés után a bevételi pénztárbizonylat „Nyugta” példányát a befizetőnek átadni,  kifizetés előtt köteles meggyőződni, hogy a kiadási pénztárbizonylatot az utalványozásra jogosult írta-e alá, továbbá a Pénztárellenőr ellenjegyezte-e. A Pénztárba csak az érvényes bankjegyeket és pénzérméket szabad bevételezni. A forgalomból való kivonás előtt álló bankjegyeket a pénzintézetbe be kell fizetni. A bevételezésre kerülő bankjegy hamisítatlanságának ellenőrzésére alkalmas berendezést valamennyi pénztárban alkalmazni kell. A pénzszámoló berendezések alkalmazása napi 100.000,Ft-nál magasabb készpénzforgalmat bonyolító pénztárak esetén kötelező, de a kisebb forgalmú pénztárak esetében is ajánlott.

4.2.3 A Pénztárellenőr A Pénztárellenőr feladata kifizetés előtt a bizonylatok jogszabályok által előírt alaki és tartalmi ellenőrzése. A Pénztárellenőr a bizonylatokat alaki szempontból, a bizonylat javítás általános szabályai (egy egyenes vonallal történő áthúzás, fölé írva a helyes összeg, aláírás, dátum) és az alábbiak szerint köteles megvizsgálni:  pénztári be- és kifizetések bizonylatolására használt nyomtatvány megfelel-e a jogszabályok által előírt tartalmi és formai követelményeknek,  szerepelnek-e a bizonylaton a szükséges aláírások,  a bizonylatot előírásszerűen állították-e ki, nincsenek-e rajta törlések vagy szabálytalan javítások. A Pénztárellenőr a bizonylatok tartalmi ellenőrzése során vizsgálni köteles, hogy:  a bizonylatot az illetékes szervezet, illetve személy állította-e ki,  a bizonylathoz valamennyi mellékletet, okmányt csatolták-e,  a bizonylatok tartalmazzák-e a teljesítések igazolását,  a pénztárbizonylat és az alapbizonylat adatai megegyeznek-e,  szabályszerű-e a bizonylat utalványozása. A Pénztárellenőr feladata pénztárzárás után a Pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. Ennek során ellenőrizni kell azt is, hogy a Pénztárjelentésbe felvezetett tételekhez megvannak-e a pénztárbizonylatok és azok alapbizonylatai. A Pénztárjelentés érvényteleníteni kell, maradnak.

rontott melyek a

oldalait tömbben

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok folyamatos és hiánytalan felhasználását a Pénztárellenőr a Pénztárjelentések alapján ellenőrizni köteles. Ennek érdekében a Pénztárellenőr ellenőrző táblát köteles vezetni.


ÉRTESÍTŐ Minden ellenőrző tábla felső részén fel kell tüntetni a használatba vett bizonylattömbnek az évi sorszámát, a felhasználó munkavállaló nevét, valamint a teljes kezdő és végződő sorszámot, vízszintes soraiban fel kell tüntetni a bizonylatok sorszámát. Az ellenőrző táblán a Pénztárellenőr a napi jelentések felülvizsgálatakor köteles a felhasznált kiadási pénztárbizonylat sorszámát a megfelelő ellenőrző táblán áthúzni. A rontott bizonylatok sorszámát ezen kívül „R” betűvel is jelölni kell. Ennek érdekében a tömböket használó munkavállalók a rontott bizonylatról kötelesek a Pénztárellenőrt pénztárzáráskor értesíteni. A rontott bizonylat a tömbben marad. Az ellenőrző táblát az utolsó sorszám áthúzásakor köteles a Pénztárellenőr aláírni és az utolsó pénztárbizonylat elszámolási napját a táblára feljegyezni. Ha az ellenőrző táblán valamely tétel az utolsó bizonylat elszámolási napjáig sem kerül elszámolásra, köteles a Pénztárellenőr a hiányzó bizonylat felkutatása érdekében a szükséges intézkedést megtenni, illetve ennek eredménytelensége esetén a Működtető vezetője, illetve a Könyvelés vezetője részére jelentést tenni. A feladat ellátását bizonyító ellenőrző táblát a betelt bizonylattömb mellett kell irattárazni és megőrizni. A Pénztárellenőr az általa ellenőrzött bizonylatokat, okmányokat, számadásokat kézjegyével és keltezéssel köteles ellátni. A munkavállaló egyéb munkaköri feladatai mellett részfeladatként is megbízható a pénztárellenőri teendők ellátásával. A Pénztár részére utalványozási, ellenőrzési jogkörrel rendelkező munkavállaló illetve a Pénztárkezelő, valamint ezek hozzátartozója pénztárellenőri feladatok ellátásával nem bízható meg.

39 A rontott bizonylatokat áthúzással érvényteleníteni kell, rá kell írni az elrontás tényét, dátumát és a kiállítónak alá kell írnia. Az elrontott bizonylat mindegyik példánya a tömbben marad. Pénztári bizonylatok összeg rovatai nem javíthatók, elírás esetén azokat rontottként kell kezelni. 4.3.1 Bevételi pénztárbizonylat (B.Sz.Ny.318-102/b/V) Minden egyes befizetendő összegről a Pénztárkezelő hárompéldányos bevételi pénztárbizonylatot köteles kiállítani:  az első példány a könyvelési példány, a Pénztárjelentés melléklete,  a második példány a befizető példánya (nyugta),  a harmadik példány a tömbben marad (tőpéldány). 4.3.2 Kiadási pénztárbizonylat (B.318-103/V) Minden házipénztári kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó alapbizonylatot (készpénzfizetési számla, készpénzfelvételi engedély stb,). A kiadási pénztárbizonylat az erre feljogosított munkavállalók által a pénztárhoz intézett, meghatározott összeg kifizetésére vonatkozó rendelkezés, mely annak dokumentálására szolgál, hogy a pénztárból a pénz kiadása megtörtént, azt az arra jogosult személy ténylegesen átvette. A kifizetésről kétpéldányos kiadási pénztárbizonylatot kell készíteni:  az első példány a könyvelés példánya, a „Pénztárjelentés” melléklete,  a második példány a tömbben marad (tőpéldány). Kiadási pénztárbizonylatot a házipénztár kezelője, ellenőre nem utalványozhat.

Pénztári pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok, nyomtatványok Jelen rész szabályozza az Utasítás hatálya alá tartozó pénztárakban a pénztár kimenő és bejövő pénzforgalmának dokumentálására használt és használható bizonylatok teljes körét. 4.3


ÉRTESÍTŐ 4.3.3 Pénztárjelentés A pénztári be- és kifizetések elsődleges idősoros feljegyzésére, a záró pénzkészlet megállapítására a Pénztárjelentés nyomtatványt kell használni, mely a pénztár fajtájától és a pénzforgalom nagyságától függően lehet:  Napi (B.13-25/V) vagy  Időszaki (B. Sz. Ny. 13-21. rsz.) pénztárjelentés. A Pénztárjelentés két példányban készül:  az első példány mellékletekkel együtt a könyvelés példánya,  a második példány a tömbben marad (tőpéldány). A házipénztárnak napi pénztárjelentést kell használnia kiadásai és bevételei dokumentálására. Napi pénztárjelentés használata esetén a Pénztárjelentés lezárása 10 naponként, amennyiben a pénztárban pénzforgalom volt, naponta kötelező. A könyvelés a pénztárjelentés mellékletei alapján történik. 4.3.4 Készpénzfelvételi utalvány A készpénzfelvételi utalvány a számlavezető pénzintézettől történő készpénz felvételére szolgál. A nyomtatványfüzetet a számlavezető pénzintézet bocsátja a Társaság rendelkezésére. Az utalványt egy példányban kell kiállítani és a pénzintézetnél bejelentett módon kell aláírni. A készpénzfelvételi utalvánnyal a pénzintézettől felvett készpénzt bevételi pénztárbizonylattal kell bevételezni a pénztárba. A készpénzfelvételről szóló banki terhelési értesítést a pénztárbizonylat első példányához kell csatolni. 4.3.5 Készpénz befizetési utalvány A készpénz befizetési utalvány a számlavezető pénzintézet részére történő készpénz befizetésére szolgál. A bankszámlára befizetett összegről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítania az ezzel megbízott munkavállalónak.

40 4.3.6 Deviza (valuta) bevételi pénztárbizonylat (C.318-119/V) Minden egyes befizetendő összegről a Pénztárkezelő hárompéldányos bevételi pénztárbizonylatot köteles kiállítani:  az első példány a könyvelési példány, a Pénztárjelentés melléklete,  a második példány a befizető példánya (nyugta),  a harmadik példány a tömbben marad (tőpéldány). 4.3.7 Deviza (valuta) kiadási pénztárbizonylat (C. 318-120/V) A valutapénztári kifizetések szintén csak bizonylat alapján teljesíthetők. A kiadási pénztárbizonylat az erre feljogosított munkavállalók által a pénztárhoz intézett, meghatározott összeg kifizetésére vonatkozó rendelkezés, mely annak dokumentálására szolgál, hogy a pénztárból a kiadás megtörtént, azt az arra jogosult személy ténylegesen átvette. A kifizetésről kétpéldányos kiadási pénztárbizonylatot kell készíteni:  az első példány a könyvelés példánya, a Pénztárjelentés melléklete,  a második példány a tömbben marad (tőpéldány). 4.3.8 Devizapénztár-jelentés (C. 318-123/V.) A valutapénztár be- és kifizetéseinek elsődleges idősoros feljegyzésére, a záró pénzkészlet megállapítására a Devizapénztárjelentés nyomtatványt kell használni. A Devizapénztár-jelentés két példányban készül:  az első példány mellékletekkel együtt a könyvelés példánya,  a második példány a tömbben marad (tőpéldány). 4.3.9 Bizonylatok, nyomtatványok kezelése A szigorú számadású nyomtatványok körét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szv. tv.) 168. §-a szabályozza. A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a


ÉRTESÍTŐ nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Az azonosítás szükségessége miatt minden ide sorolt nyomtatvány nyomtatott sorszámmal rendelkezik. Az azonosítási adatot előrenyomva tartalmazzák, a változó adatokat pedig kézzel kell beírni. A felhasználásra való átvételkor és átadáskor nyilatkozatot kell írni vagy jegyzőkönyvben feljegyezni, a kiadott bizonylatokról pedig összefoglaló nyilvántartást szükséges vezetni. Elkülönítetten kell kezelni és tárolni őket, és biztosítani több lépéses rendszerben az ellenőrzést. A készlet és felhasználás nyilvántartását (8. sz. melléklet) úgy kell vezetni, hogy megállapítható legyen:  a felhasználó szervezet  a felhasznált mennyiség (sorszám szerint)  a nyomtatványok állománya fajtánként  az állományban bekövetkezett változások sorszám és jogcím szerint  a felhasználás időpontja. A megőrzésről a Szv. tv. 169. §-a rendelkezik.

-

41 A számadópénztáros a P. 5-ös utasítás 22. A számadópénztárak ellátmányozási tevékenysége pontjában leírtak szerint jár el. A bankszámlát vezető pénzintézettől felvett készpénz bevételezéséről készített bevételi pénztárbizonylat második példányát csatolni kell a pénzintézet – készpénzfelvételről szóló – banki terhelési értesítéséhez. Bankszámláról történő készpénz-felvétel kizárólag abban az esetben engedélyezett, ha a Bp. Keleti, Bp. Déli és Bp. Nyugati pályaudvarokon található számadópénztárak nem tudják biztosítani a kért összeget.

4.4.2 Pénztári befizetések A Pénztárkezelő a bevételi pénztárbizonylati tömbbe rögzíti a befizetés adatait az alapokmánnyal egyezően. A bizonylatot – a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából – a befizetővel alá kell íratni. A pénz átvételét a bizonylaton a Pénztárkezelőnek aláírásával igazolnia kell. Az eredeti bevételi pénztárbizonylat a könyvelési bizonylat, mely mellé csatolni kell az alapokmányokat, a bevételi pénztárbizonylat második példányát a Pénztárkezelő átadja a befizetőnek. 4.4.3 Eljárás hamisgyanús pénz esetén A pénztárban nem fogadható el  hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy,  olyan érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a természetes kopás következtében, hanem más ok (pl. szándékos rongálás miatt) vesztett súlyából vagy sérült meg. Ha a Pénztárkezelő a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyet vagy érmét talál, azt fizetőeszközként nem fogadhatja el.

4.4 Eljárási szabályok 4.4.1 A pénztár pénzellátása A házipénztár pénzszükséglete a pénztárba befolyt készpénzbevételből, továbbá a számadó-pénztárból valamint a bankszámlát vezető pénzintézettől közvetlenül felvett készpénz útján biztosítható. A készpénzigény jelentkezésekor a Működtető előzetesen egyeztet a Pénztárfelügyelettel a szükséges ellátmány számadópénztári rendelkezésre A hamis vagy hamisgyanús pénzt nem szabad állásáról. visszaadni a befizetőnek, azt azonnal ki kell - Számadópénztárból történő készpénz vonni a forgalomból. A Pénztárkezelőnek a felvételére a házipénztár részére az a hamis vagy gyanús bankjegyet vagy érmét munkavállaló jogosult, aki rendelkezik a vissza kell tartania, egyidejűleg értesítenie kell Gazdasági igazgató erre vonatkozó a Pénztárellenőrt. Indokolt esetben a Megbízásával, valamint az utalványozásra rendőrséget is értesíteni kell. Az esetről jogosult által aláírt Fizetési utalvánnyal. jegyzőkönyvet kell felvenni. Minta a 7. sz. mellékletben. 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ A jegyzőkönyvben szerepeltetni kell:  a jegyzőkönyv felvételének idejét, helyét,  a jegyzőkönyv tárgyát,  a jelenlévők nevét, beosztását,  a pénztár és a Pénztárkezelő adatait,  a hamis vagy gyanús pénz címletét, darabszámát,  annak leírását, hogy milyen körülmények között került a pénztárba a hamis-gyanús pénz,  a pénztárat felülvizsgáló pénzügyi szervezet megnevezését és címét,  amennyiben befizetés alkalmával merült fel a hamisgyanú, a befizető nevét, lakcímét, személyazonosító igazolvány számát, valamint nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a fizetőeszközt. A jegyzőkönyvet a befizetőnek és a hivatalból jelenlévőknek is alá kell írniuk. Amennyiben a befizető az aláírást megtagadja, ezt a tényt is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. A bankjegy valódisága iránti legcsekélyebb kétsége esetén a Pénztárkezelő köteles a bankjegyet a fellelést követően szakértői vizsgálat céljából pénzintézetnek, a Magyar Postának vagy a Magyar Nemzeti Banknak (továbbiakban MNB) átadni. A pénzintézet és a Magyar Posta köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül – továbbítani az MNB-nek (11/2011. (IX.6.) MNB rendelet 14.§). Az MNB szakértői vizsgálata során valódinak minősített hamisgyanús pénz ellenértékét az MNB a beküldő számára megtéríti. Ha a hamisgyanú befizetés során merült fel, akkor a Pénztárkezelő visszaszolgáltatja a befizetőnek a valódinak minősített pénz értékét. 4.4.4 Pénztári kifizetések Pénztári kifizetéseket csak szabályszerűen kiállított, utalványozott, ellenjegyzett kiadási pénztárbizonylat alapján szabad teljesíteni. A Működtető számfejtője, ill. valuta esetén a MÁV Zrt. Nemzetközi kapcsolatok szervezet (továbbiakban: NKSZ) munkavállalója a kiadási pénztárbizonylat kiállításakor ellenőrzi,

42 hogy a Készpénzfelvételi engedélyen a Kötelezettségvállaló a kiadást igazolta-e és a pénz felvételét a jogosult személy engedélyezte-e. Számlakifizetés esetén a benyújtott számlákat alaki és tartalmi szempontból is köteles megvizsgálni. A minden szempontból megfelelő alapbizonylatok alapján kiállítja a kiadási pénztárbizonylatot. Ellenjegyzést és utalványozást követően a kiadási pénztárbizonylatot átadja a Pénztárkezelő részére. A Pénztárkezelőnek a kifizetés előtt ellenőriznie kell a pénzfelvételre jelentkező munkavállaló személyazonosságát és jogosultságát az összeg átvételére, valamint hogy a bizonylatot az utalványozásra jogosult személy aláírta-e. A kifizetett összeg átvételét a pénz átvevőjének a kiadási pénztárbizonylaton aláírásával kell elismerni. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás (5. sz. melléklet) ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. A visszavonásig érvényes meghatalmazásokról a Pénztárkezelő köteles nyilvántartást vezetni, s ilyen meghatalmazással történő készpénzfelvétel esetén a kiadási pénztárbizonylaton fel kell tüntetni az állandó meghatalmazás nyilvántartási számát is. Egy kiadási pénztárbizonylaton csak egy személy vehet át pénzt. Az eredeti kiadási pénztárbizonylat a könyvelési bizonylat, mely mellé csatolni kell az alapokmányokat. 4.4.5 Utalványozás A pénztárból kifizetéseket csak előzetes utalványozás után teljesíthet a Pénztárkezelő. Az Utalványozó csak azon összeget utalványozhatja, melyet a Készpénzfelvételi engedélyen az arra feljogosított személy engedélyezett, továbbá azon számlát utalványozhatja, amely számlát a számlaigazolásra jogosult előzetesen leigazolta, az Engedélyező aláírásával jóváhagyta és a számla megfelel a jogszabály által előírt alaki, formai és tartalmi követelményeknek.


ÉRTESÍTŐ 43 4.4.6 Engedélyezés A MÁV-START Zrt központi irányítási szervezetek engedélyezésre jogosult munkavállalóit, valamint az általuk engedélyezhető összeg felső határát a Gazdasági igazgató javaslata alapján a Vezérigazgató jelöli ki, illetve hagyja jóvá. A központi irányítási szervezetek készpénzkifizetés engedélyezésére jogosult munkavállalóinak névsorát és az általuk engedélyezhető összeg felső határát az aláírásmintákkal együtt (jelen utasítás hatályba lépésekor az 1. sz. melléklet szerint) a Házipénztárban jól látható helyen kell elhelyezni és a Pénzügynél le kell fűzni. A fenti névsor, illetve aláírás minták aktualizálásáért a Pénzügy felelős. 4.4.7 Pénztári zárlat és ellenőrzése A Pénztárkezelő a pénztári órák befejeztével pénztári zárlatot köteles készíteni, melyet a Pénztárellenőrnek ellenőriznie kell. Pénztári zárlatkészítés alkalmával a Pénztárkezelőnek  meg kell állapítani – címletenkénti részletezésben – a pénztárban lévő készpénzállományt és azt fel kell vezetni a pénztárjelentés „Pénztárellenőrzés” rovatába.  A pénztárjelentésbe bevezetett tételek alapján meg kell állapítani a bevételek és kiadások napi összegét, majd az előző napi záró készpénzállomány összegét be kell vezetni a „Kezdő pénzkészlet” rovatba. Ezt követően a bevételek és kiadások összegzésével meg kell állapítani, hogy a pénztár feljegyzései szerinti napi záró egyenleg megegyezik-e a tényleges készpénz-készlettel.  Az egyeztetés során mutatkozó esetleges eltérések okát még a megállapítás napján meg kell keresni, illetve ha ez nem vezet eredményre, az eltérést rendezni kell. Az eltérés rendezéséről a Pénztárellenőr által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni két példányban, melyet a felülvizsgáló pénzügyi szervhez a pénztárjelentés mellékleteként meg kell küldeni.

4.4.8 Pénztárjelentés vezetése A be- és kifizetések összesítésére és a pénzelszámolás ellenőrzésére a kétpéldányos Pénztárjelentés szolgál. A pénztárbizonylatok és a Pénztárjelentés vonatkozó szövegeinek és összegeinek meg kell egyeznie egymással. A Pénztárkezelő köteles a pénz átvétele vagy kifizetése után a bevételi illetve kiadási pénztárbizonylat adatait a pénztárjelentésbe felvezetni, a GIR rendszerbe pedig a napi zárás után berögzíteni. A kifizetés lebonyolításánál elkövetett szabálytalanság vagy tévedés esetén a Pénztárkezelő köteles a kifogásolt tételnek megfelelő összeget 8 naptári napon belül a házipénztárba befizetni. A befizetés megtörténtét a pénztárjelentésen a pénztári zárlat után elő kell jegyezni, és a bevételi pénztárbizonylat nyugta példányát a pénztárjelentéshez kell tartósan hozzáerősíteni. Ilyenkor a pénztárjelentés vonatkozó tételét érvényteleníteni kell. Annak érdekében, hogy a tétel a záró pénzkészletet ne befolyásolja, függő számla terhére könyvelendő, és a későbbi pénztárjelentésen (határozat utáni legközelebbi napon) kell befizetni a kérdéses összeget, ami a függő számla javára könyvelendő. 4.4.9 Pénztárátadás Ha a Pénztárkezelőt bármilyen okból helyettesíteni kell, vagy a pénztárkezelői munkakörből végleg távozik, pénztári zárlatot kell készíteni. A pénztári zárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztári zárlat után a helyettesítendő, illetve távozó személy által kezelt készpénzt és értékeket, továbbá bizonylatokat és nyilvántartásokat, valamint a pénztári kulcsokat a helyettesnek illetve az új Pénztárkezelőnek át kell adni, aki az átvétel alkalmával az elszámolások helyességéről köteles meggyőződni. Ha a Pénztárkezelő bármilyen okból munkahelyéről előre nem láthatóan távol marad, a nála lévő kulcso(ka)t a távolmaradás napján leragasztott, dátummal ellátott és a ragasztáson átírt borítékban köteles hozzátartozójával a Működtető vezetője vagy az általa kijelölt személy részére eljuttatni.


ÉRTESÍTŐ Az átvevő a kulcsot tartalmazó sértetlen állapotú boríték átvételéről átvételi elismervényt köteles kiállítani és az átadó részére kiadni. A Pénztárkezelő távolmaradása esetén két tanú jelenlétében gondoskodni kell a készpénz, értékek átadásáról, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  a jegyzőkönyv felvételének idejét, helyét  a jelenlévők nevét,  a pénztár felnyitásának időpontját, okát,  a pénztárban található = készpénz összegét címletenként, = értékpapírokat megnevezés, sorszám, darabszám, érték feltüntetésével, = egyéb értékeket, = szigorú számadású nyomtatványok sorszámát, darab számát,  a pénztárnapló utolsó bejegyzési tételszámát,  az utolsóként felhasznált kiadási és bevételi pénztárbizonylat sorszámát,  a pénztárat átvevő személynek a pénztár átvételére vonatkozó nyilatkozatát, a jelenlévők aláírását. A másodkulcsot tartalmazó boríték felnyitásáról Működtető vezetője vagy az általa kijelölt munkavállaló olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a kulcsok mikor, milyen alkalommal (pl.: pénztárátadás, pénztárellenőr személyének változása, vizsgálat, zárjavítás, stb.) meddig és kinél voltak. A pénztárhelyiség zárását követően a kulcsot a használójának lezárt, ragasztón átírt borítékban lemezszekrénybe vissza kell helyeznie. A nyilvántartás rovatai a következők:  sorszám,  átadás időpontja,  indok,  átvevő személy neve,  aláírása,  visszavétel időpontja,  visszavevő aláírása. A pénztárátadásnál ellenőrizni kell a pénztári másodkulcsokat tartalmazó lezárt borítékot is. Végleges pénztárátadásnál (amikor ismételt átadásnál nem az eredeti Pénztárkezelő veszi

44 vissza a pénztárt), ki kell próbálni a kulcsokat, és az új Pénztárkezelőnek kell lezárni a másodkulcsokat tartalmazó borítékot a Pénztárellenőrrel együttműködve. Ennek elmaradásából eredő károkért az új Pénztárkezelő és a Pénztárellenőr együttesen felel. Abban az esetben, ha a helyi adottságok szükségessé teszik, zárcserét kell végezni. (Pl. ha nem több záras páncélszekrény az értékőrző berendezés.) Pénztárátadásnál a riasztót át kell kódoltatni minden olyan esetben, ha az azonos kód használatára jogosultak személyében változás következik be. A pénztárátadásnál az átadónak, az átvevőnek, valamint a Pénztárellenőrnek jelen kell lennie. Ha az átadásnál az átadó betegség vagy egyéb ok miatt nem tud jelen lenni, az átadó helyett közvetlen felettesének és legalább egy tanúnak jelen kell lennie. Ha a Pénztárkezelő igényt tart rá, hozzátartozója is jelen lehet, illetve a Pénztárkezelő halála esetén kötelező a hozzátartozót írásban (tértivevényes levélben) meghívni. A pénztári zárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni (4. sz. melléklet). A jegyzőkönyvet az átadónak (vagy helyette hivatalból jelen lévőnek), az átvevőnek, a Pénztárellenőrnek és a tanúként jelen lévő személyeknek alá kell írniuk. A jegyzőkönyvet a pénztárjelentés mellékletének kell tekinteni és a felülvizsgáló pénzügyi szervezethez el kell juttatni. A pénztárátadás tényét a pénztárjelentésen fel kell tüntetni. A végleges pénztárátadás szabályszerű lebonyolításáért a Működtető vezetőjét terheli felelősség. 4.4.10 Év végi leltárkészítés Az év utolsó munkanapján, függetlenül attól, hogy pénztári nap vagy sem, a pénztári pénzkészletről és a pénztárban tárolt egyéb értékekről leltárt kell készíteni. A leltározás alkalmával a pénztárban talált pénzkészletről címletenkénti részletezettséggel és összeggel hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A talált pénzkészletnek a pénztárnaplóban szereplő záró pénzkészlettel, illetve a főkönyvi könyveléssel meg kell egyeznie.


ÉRTESÍTŐ 45 4.5 Pénztári eltérések rendezése 4.5.1 Hiány rendezése Amennyiben a Pénztárkezelő a készpénzkészlet megszámolása során hiányt állapít meg, a hiány összegét a Pénztárjelentés Hiány rovatában fel kell tüntetni, és a hiány összegét a pénztárba azonnal be kell fizetni. A befizetett összeggel a Záró pénzkészlet összegét meg kell emelni. Ha a hiány összegét a Pénztárkezelő készpénzben rendezni nem tudja, a hiányzó összegről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a Pénztárkezelő nevére. A kiadási pénztárbizonylatot az utalványozásra jogosult munkavállalóval utalványoztatni kell a 361.243 „Egyéb vegyes tartozás” főkönyvi számla terhére. A kiadási pénztárbizonylatot a Pénztárkezelőnek, mint felvevőnek alá kell írnia. Amennyiben a Pénztárkezelő munkabéréből kell levonni a hiány összegét, azt adatközlőn a bérszámfejtés tudomására kell hozni a KSZ. 75. §-ában foglaltak figyelembe vételével. A kiadási pénztárbizonylatot a pénztár egyezősége érdekében a tárgynapi zárlatban el kell számolni. A Pénztárkezelő kártérítési felelősségére a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. Kötelezettségszegés és ezzel összefüggésben vétkesség alapos gyanúja esetén munkáltatói felelősségre vonást, szabálysértési vagy büntetőeljárást is kezdeményezni kell. (19/2011. (XII. 5. MÁV-START Ért. 7.) sz. VIG utasítás) Ha a pénztári zárlat alkalmával a megfelelő technikai eszközökkel és ismeretekkel rendelkező Pénztárkezelő vagy a Pénztárellenőr hamisgyanús pénzt talál, az annak megfelelő összeget a Pénztárkezelő köteles azonnal megtéríteni. Hamisgyanús bankjegy esetén a 4.4.3. pont szerint kell eljárni. Amennyiben az MNB vizsgálata azt állapítja meg, hogy a bankjegy nem hamis, az összeget a MÁV-START Zrt. részére visszatéríti. Ha a Pénztárkezelő az összeget nem készpénzben fizette be, azt személyi számláján jóvá kell írni, amennyiben készpénzben rendezte, az összeget részére vissza kell fizetni.

4.5.2 Többlet rendezése Pénztári zárlatkor talált többlet összegről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani és a tárgynapi zárlatban elszámolni. 4.6 Fizetési kötelezettségek készpénzzel történő kiegyenlítése A fizetési kötelezettségek készpénzzel történő kiegyenlítésére csak akkor kerülhet sor, ha banki átutalással vagy üzleti bankkártyás fizetéssel a kötelezettség kiegyenlítése nem lehetséges. Fő szabályként a jogosult munkavállalónak minden esetben törekednie kell arra, hogy elsősorban átutalással vásároljon, illetve vegyen igénybe szolgáltatást. Ha erre nincs mód vagy aránytalan hátrányt okoz (pl.: jelentős többletköltség, nagy többletidőráfordítás), akkor az üzleti bankkártyás fizetést kell alkalmazni. Kizárólag elkerülhetetlen esetben alkalmazhat a munkavállaló készpénzes kifizetést. Készpénz kiadását igénylő jogcímek az alábbiak: Rendszeres készpénzfelvételt igénylő jogcímek:  olyan kis összegű kifizetések, melyre nem köthető átutalásos szerződés,  vezetői reprezentáció a külön engedélyben szereplő összeghatár erejéig. Rendkívüli készpénzfelvételt igénylő jogcímek:  folyamatos és zavartalan működés érdekében felmerülő sürgős beszerzések,  előre nem látható sürgős kiadások. 4.6.1 Készpénz felvétele A készpénzfelvételnek két módja van: 

Számla ellenében történő (utólagos) készpénzkifizetés: Ez esetben a Készpénzfelvevő a MÁV-START Zrt. nevére és címére kiállított számlát kér, melyen a szervezeti egység vezetője aláírásával elismeri a kifizetés jogosságát, és feltünteti, milyen főkönyvi számra és költséghelyre kívánja könyveltetni a számla összegét. Az Engedélyező jóváhagyását követően a számlát átadja a Pénztárkezelőnek.


ÉRTESÍTŐ 46 vezetője egyidejű értesítése mellett –  Elszámolásra kiadott előleg: haladéktalanul köteles felszólítani azokat, akik A munkavállaló a Készpénzfelvételi engedély nem számoltak el a megadott határidőre az alapján utólagos elszámolási kötelezettség elszámolásra felvett összeggel (előleggel). mellett előleget vesz fel. A forintban felvett előleggel a Készpénz4.6.2 Készpénzigénylés bejelentése felvevő a felvételtől számított 5 munkanapon Készpénzkifizetés igénylésének feltétele a belül személyesen köteles elszámolni. Készpénzfelvételi engedély (6. sz. melléklet) Akadályoztatása esetén, kivételes esetben kitöltése, melyben a kitöltő munkavállaló meghatalmazott útján is elszámolhat a felvett rögzíti a kifizetés célját, összegét, megnevezi a előleggel. A meghatalmazáson fel kell tüntetni készpénzfelvételre jogosult munkavállalót, és a Készpénzfelvevő nevét és törzsszámát. feltünteti, milyen költséghelyre kívánja A kiadott előleget kizárólag jóváhagyott könyveltetni a számla összegét. Elszámolási kiadásokra lehet fordítani. előleg felvétele esetén a Készpénzfelvevő Az elszámolásra kiadott összeget, ha a célnak aláírásával ismeri el a felvenni kívánt összegre megfelelően az adott határidőn belül nem vonatkozó anyagi felelősségét. használták fel, azonnal vissza kell fizetni. Utólagos számlakifizetésnél a Készpénzes vásárlás során minden esetben a Készpénzfelvételi engedély kitöltésére nincs MÁV-START Zrt. nevére és címére (1087 szükség, a számla összegének kifizetése a Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.) Kötelezettségvállaló és az Engedélyező kiállított, az általános forgalmi adóról szóló aláírását és a költséghely megjelölését is törvénynek megfelelő készpénzfizetési számlát tartalmazó számla alapján történik. kell kérni. 4.6.3 Készpénzfelvétel engedélyezése A számlaigazolás során a számlára jól A kitöltött Készpénzfelvételi engedélyen illetve láthatóan rá kell írni: a számlán a Kötelezettségvállaló hatáskörének  az előleget felvevő munkavállaló nevét és megfelelően elismeri a fizetési kötelezettséget. törzsszámát, Az Engedélyező aláírásával hagyja jóvá a  az előleg felvételéhez használt kiadási kifizetést. pénztárbizonylat számát, Az engedélyezésre jogosult munkavállalók és  a költséghelyet, az általuk engedélyezhető összegek listáját az  a tevékenységi (UTK-) kódot, 1. sz. melléklet tartalmazza.  munkaszámot vagy projekt számot, 4.6.4 Egyszeri elszámolásra kiadott előlegek  amennyiben a számlázott összeget az MFG Egyszeri elszámolásra kiadott előlegnek rendszerben is be kell vételezni (pl. készlet minősül minden olyan kifizetés, mikor a MÁVesetén), akkor az MFG rendszerben START Zrt. munkavállalója utólagos alkalmazott megrendelési számot (ZR, RR, elszámolási kötelezettség mellett veszi fel az SR, stb.), összeget a pénztárból a Készpénzfelvételi  a Kötelezettségvállaló aláírását és a költség engedélyben szereplő cél érdekében. elismerését. Készpénzt elszámolásra csak személyre A MÁV-START Zrt. munkavállalója a szólóan lehet kifizetni. kifizetés engedélyezése (a számla igazolása) után az igazolást és a számlát a Működtető Elszámolásra készpénzt csak abban az esetben számfejtőjének leadja, aki a leadott bizonylatok írhat ki ismételten a Működtető számfejtője, ha alapján elkészíti a kiadási pénztárbizonylatot. a munkavállaló a korábban felvett összeggel Ezt követően a Pénztárkezelő bevételi már leszámolt. pénztárbizonylatot állít ki az elszámolásra 4.6.5 Elszámolás a felvett előleggel felvett előlegről, kiadásba helyezi a számfejtő Az elszámolásra felvett összegekről a által kiállított kiadási pénztárbizonylat szerinti Működtető számfejtője név és törzsszám összeget, és bevételezi a munkavállaló által szerint nyilvántartást köteles vezetni. A befizetett, a bevételi és kiadási nyilvántartás adatai alapján – a Működtető pénztárbizonylat különbözete szerinti összeget. 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ Ha a leadott számlák összege magasabb, mint a felvett elszámolási előleg összege, akkor a különbözetet a Pénztárkezelő a munkavállaló részére kifizeti. Amennyiben az elszámolásra 30 napon belül nem kerül sor, akkor a 30 napon túli időszakra eső, a magánszemély által vissza nem fizetett előlegre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (a továbbiakban: Szja. tv.) 72. § (1)-(4) bekezdése alapján a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, mely után az Szja. tv. 48. §-a szerinti adóelőleg megállapítási módszert alkalmazva kell az SZJA előleget megállapítani. A Működtető értesíti az illetékes bérszámfejtő szervezetet az előírt SZJA fizetési kötelezettség teljesítése érdekében, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a munkavállalót az elszámolási határidő elmulasztásának következményeiről. 4.7 Valuta házipénztár 4.7.1 A valuta házipénztár engedélyezése Valuta házipénztár csak a MÁV SZK 1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 54-60. V. emelet 562. helyiségében működhet. A valuta házipénztárból történik az ideiglenes külföldi kiküldetésre utazók valuta ellátmánnyal történő ellátása. Valuta házipénztár kezelésével csak valuta pénztárosi vizsgával rendelkező munkavállaló bízható meg. 4.7.2 A pénztár pénzellátása, a valuta bevételezése A pénztár pénzszükséglete a számadópénztárból valamint a MÁV-START Zrt. bankszámláját vezető pénzintézettől közvetlenül felvett euró útján biztosítható. 4.7.2.1 EUR felvétele számadópénztárból Az igényelt Euro ellátmány összegéről a Működtető vezetője Fizetési utalványt állít ki. A számadópénztár az utalványozott Fizetési utalvány első példánya ellenében adja át az Euro ellátmányt a Működtető munkavállalója részére, aki előzetesen bemutatja a Gazdasági igazgató készpénzellátmány felvételére vonatkozó megbízását.

47 A Házipénztár az Euro ellátmány összegéről a bevételezést követően deviza bevételi pénztárbizonylatot állít ki, melynek összegét a devizapénztár-jelentésben bevételként elszámolja. 4.7.2.2 EUR felvétele pénzintézetnél vezetett deviza bankszámláról A pénzintézetnél vezetett deviza bankszámla terhére a valuta felvétele a pénzintézet által biztosított Készpénzfelvételi utalvány alapján történik. A felvett valutáról a valutapénztár Deviza (valuta) bevételi pénztárbizonylatot állít ki. 4.7.3 Pénztárkeret Indokolt esetben szükség lehet arra, hogy a zárlat után a 4.1.6.3. pontban engedélyezett keretet meghaladóan maradjon valuta a pénztárban. A keretösszeget meghaladó záró valutakészletet a Működtető vezetője írásban engedélyezi a pénztárjelentésen, miután az indoklást a pénztárjelentésen a Pénztárkezelő bejegyezte. 4.7.4 A deviza (valuta) ellátmány igénylése, felvétele és elszámolása A deviza (valuta) ellátmány igénylésének, felvételének és elszámolásának szabályait az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjének szabályozásáról szóló 29/2014. (II. 18. MÁVSTART Ért. 11.) számú vezérigazgatói utasítás, ennek 1. számú módosításáról szóló 47/2014. (V. 07. MÁV-START Ért. 25.) számú vezérigazgatói utasítás, valamint a külföldi kiküldetéshez biztosított útielőlegek elszámolásáról szóló 7/2011. (XII. 16. MÁV Ért. 27.) számú GÁVIGH utasítás tartalmazza. A munkavállaló által az NKSZ-hez leadott, engedélyezett Kiutazási kérelem alapján az NKSZ kiállítja a valutaellátmányról a kiadási pénztárbizonylatot, és átadja a valutapénztárkezelőnek. A Pénztárkezelő ez alapján adja ki a deviza (valuta) ellátmányt a munkavállalónak. A munkavállaló által fel nem használt és visszafizetett valutáról Deviza (valuta) bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani. A pénztárba visszafizetett valuta összege a pénztári kiadások fedezetére felhasználható.


ÉRTESÍTŐ 4.7.5 A valuta házipénztár elszámolásának szabályai A valuta házipénztárba bekerülő valutakészletet az alábbiak szerint kell a pénztárba bevételezni:  a számadópénztárból felvett valutaellátmányt az előző napi házipénztári záró árfolyamból és a felvételkori garantált árfolyamból számított súlyozott átlagárfolyamon,  a MÁV-START Zrt. számlavezető pénzintézetétől devizaszámláról felvett valutát az előző napi házipénztári záró árfolyamból és a deviza bankszámlán nyilvántartott deviza átlagárfolyamból számított súlyozott átlagárfolyamon kell nyilvántartásba venni. A pénztári kifizetések és befizetések elszámolásánál az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamot kell alkalmazni. 4.7.6 Pénztárjelentés vezetése A be- és kifizetések összesítésére és a valuta elszámolás ellenőrzésére a kétpéldányos Devizapénztár-jelentés szolgál. A Devizapénztár-jelentést valutanemenként kell vezetni. A pénztárbizonylatok és a pénztárjelentés vonatkozó szövegeinek és összegeinek meg kell egyeznie egymással. A pénztáros köteles a bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylat adatait a pénztárjelentésbe naprakészen felvezetni és a GIR rendszerbe a napi zárás után berögzíteni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasításban szabályozott tevékenységre a közszolgáltatási szerződés előírást nem tartalmaz. 5.1 Hivatkozások Jelen utasítás kidolgozása az alábbi jogszabályok, belső utasítások és szabályzatok figyelembe vételével történt:  

  











 

48 a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet, a P.5. sz. Személypénztári és leszámolási utasításról szóló 43/2013. (XI. 28. MÁVSTART Ért. 34.) számú vezérigazgatói utasítás, a B. 25. Pénztárvizsgálati utasítás kiadásáról és hatályba léptetéséről szóló 10/2013. (II. 21. MÁV-START Ért. 7.) sz. vezérigazgatói utasítás, a MÁV-START Zrt.-nek bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel okozott károk érvényesítésének rendjéről szóló 19/2011. (XII. 5. MÁV-START Ért. 7.) számú vezérigazgatói utasítás, az ideiglenes külföldi kiküldetések rendjének szabályozásáról szóló 29/2014. (II. 18. MÁV-START Ért. 11.) számú vezérigazgatói utasítás (egységes szerkezetben ennek 1. számú módosításáról szóló 47/2014. (V. 07. MÁV-START Ért. 25.) számú vezérigazgatói utasítással), a külföldi kiküldetéshez biztosított útielőlegek elszámolásáról szóló 7/2011. (XII. 16. MÁV Ért. 27.) számú GÁVIGH utasítás, a MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a MÁV-START Zrt. Kollektív Szerződése.

5.2 Módosítások Nincsenek. 5.3 Hatályon kívül helyezések Nincsenek. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a közzététel napján lép hatályba.

a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, 30. szám Budapest, 2014. június 16.

ÉRTESÍTŐ 49 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A MÁV-START Zrt. engedélyezési jogkörrel rendelkező munkavállalóinak listája, az engedélyezés összeghatára, valamint jogcíme az utasítás hatálybalépésekor 2. számú melléklet: Megbízás pénztárkezelői teendők ellátására 3. számú melléklet: Nyilatkozat 4. számú melléklet: Jegyzőkönyv 5. számú melléklet: Meghatalmazás pénzösszeg átvételére 6. számú melléklet: Készpénzfelvételi engedély 7. számú melléklet: Fizetési utalvány minta 8. számú melléklet: Szigorú számadású nyilvántartása

nyomtatványok

Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 50 1. sz. melléklet A MÁV-START Zrt. engedélyezési jogkörrel rendelkező munkavállalóinak listája, az engedélyezés összeghatára, valamint jogcíme az utasítás hatálybalépésekor

Szervezet

Engedélyezési jogcímek

Valamennyi jogcímre 1. Központi irányítás Budapest

Menetdíj-visszatérítés postai úton

Érték Ft/tranzakció korlátlan 1 000 000 1 000 000 500 000 500 000 500 000 500 000 250 000 250 000 250 000 250 000 250 000 250 000 250 000 250 000 250 000 250 000 500 000

Vezérigazgató Általános vezérigazgató-helyettes Gazdasági igazgató Pénzügyi vezető Üzemeltetési igazgató Értékesítési igazgató Humán igazgató Jegyértékesítési projekt vezető Jogi vezető Belsőellenőrzési vezető Kabinet vezető Biztonság vezető Járműmenedzsment vezető Üzemeltetés támogatás vezető Technológiatervezés vezető Informatika vezető Integrált irányítási rendszer vezető Működésellenőrzési vezető

250 000

Bevételellenőrzési vezető

100 000

Bevételellenőrzési koordinátor


Engedélyezésre jogosultak


MEGBÍZÁS „Megbízom ......................................................... (név) ..................................... (törzsszám) (szolg. cím) munkavállalót a MÁV-START Zrt. forint/valuta házipénztárában a pénztárkezelői teendők egy személyben, teljes anyagi, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel történő ellátásával.”

Budapest, 201 ........................................

munkáltatói jogkör gyakorló

3. sz. melléklet

NYILATKOZAT „Alulírott ……………………………………………………. (név) .................................... (törzsszám) .............................................................................................................................................. (lakcím), mint a MÁV-START Zrt. valuta/forint pénztárának kezelője kötelezően tudomásul veszem, hogy az általam átvett .............................................. pénztárért a Munka Törvénykönyve 180. §-ában meghatározott teljes anyagi felelősségi rendszer van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a rám, mint Pénztárkezelőre bízott, általam kezelt ............................................. pénztárért, amelyet az átadási jegyzőkönyv értelmében átvettem, amennyiben hiány mutatkozik, azért teljes anyagi, munkajogi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A pénztárkulcsokat és másodkulcsokat a pénztári utasításnak megfelelően átvettem és leellenőriztem. Kötelezően kijelentem, hogy a megőrzési felelősségre vonatkozó jogszabályokat és azok magyarázata tárgyában kiadott belső utasítást olvastam, így azok tartalmát ismerem.”

Budapest, 201

...................................

Pénztárkezelő



JEGYZŐKÖNYV Készült: A MÁV-START Zrt. házipénztárában 20.... ................. ....-án Tárgy: Házipénztár átadás-átvétel. Jelen vannak: ................................................... pénztár ellenőr ................................................... pénztárat átadó ................................................... pénztárat átvevő A Társaságnál a pénztárkezelői teendőket 20..... .................................. -től a korábbi Pénztárkezelő ...........................................miatt ..............................................................látja el. Emiatt a jelen pénztár-átadás során az alábbi értékek, bizonylatok kerülnek átadásra illetve átvételre: A pénztárban tárolt szigorú számadású bizonylatok: a.) Használatban lévő Megnevezés Sorszám (tól-ig) .................................................. ....................................... .................................................. ....................................... .................................................. ....................................... b.) Használatból kivont (betelt) Megnevezés Sorszám (tól-ig) .................................................. ....................................... .................................................. ....................................... .................................................. ....................................... c.) Páncélszekrény, lemezszekrény, vaskazetta kulcsa: ................... (db) d.) Értékpapírok ........................... megnevezés ........... sorszám ...... db szám .......... érték e.) Készpénz: ................... Ft, azaz…………………………………………………………..Ft, mely összeg a következő címletekben kerül átadásra: Címlet Darabszám Összeg ……………….Ft-os ……… .……………………………….Ft ……………….Ft-os ……… .……………………………….Ft ……………….Ft-os ……… .……………………………….Ft ……………….Ft-os ……… .……………………………….Ft ..................... (valutanemenként), mely összeg a következő címletekben kerül átadásra:

.......................................

.......................................

......................................

átadó

Pénztárellenőr

átvevő



MEGHATALMAZÁS PÉNZÖSSZEG ÁTVÉTELÉRE Alulírott....................................................... meghatalmazom .......................................................... -t, hogy ...................................................... jogcímen a 20 ......... év .............................. hó .......... -án részemre esedékes összeget a pénztárban helyettem átvegye és részemre átadja. A meghatalmazó neve: Lakcíme: ......................................................................................................................................... Személyi ig. száma: .................................................... Törzsszáma: ...............................................................

A meghatalmazott neve: Lakcíme: ......................................................................................................................................... Személyi ig. száma: .................................................... Törzsszáma: ............................................................... A meghatalmazás időtartama: egyszeri alkalom határozatlan időtartamra határozott időtartamra 20___év________hó___naptól 20___év _______hó ____napig /Az időtartam megjelölést aláhúzva, illetve értelemszerűen kitöltve kell egyértelműen jelölni./ Aláírások: _____________________________ Meghatalmazó

_____________________________ Meghatalmazott

Tanuk: 1.___________________________

2.___________________________

___________________________

___________________________



Készpénzfelvételi engedély Ügyiratszám: _______________________ Igényelt összeg: ________________________ Igénylés jogcíme, indoka: ______________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Igénylő szervezeti egység kódja (Ktghely) és megnevezése ____________________________ Készpénzfelvevő neve: ________________________________________________________ törzsszáma: __________________

személyi igazolvány száma:____________________

Anyagi felelősségi nyilatkozat (A Készpénzfelvevő köteles kitölteni és aláírni!) Alulírott _____________________________________________________________ (név, törzsszám) mint a MÁV-START Zrt. munkavállalója tudomásul veszem, hogy az általam átvett elszámolási előleg kezelése és elszámolása alapján a Munka Törvénykönyve 180.§-ában foglalt szabályok szerint teljes anyagi felelősséggel tartozom. Az elszámolási kötelezettség határidejére kijelölt napig köteles vagyok az általam felvett elszámolási előleggel a felhasználás célja szerinti bizonylatokkal elszámolni, a bizonylatokkal alá nem támasztott (maradvány)összeget pedig visszafizetni. Kijelentem, hogy a megőrzési felelősségre vonatkozó szabályokat ismerem, azok betartását magamra nézve kötelezőnek tartom. ___________________, 20___. év___. hó___. nap

__________________________ Készpénzfelvevő aláírása

A kiadás szükségességét és jogosságát igazolom. ___________________, 20____év_____hó____nap

__________________________ Szervezeti egység vezető aláírása

A készpénz felvételét engedélyezem / nem engedélyezem*. ___________________, 20____év_____hó____nap

__________________________ Engedélyező aláírása

*A megfelelő szöveg aláhúzandó!


ÉRTESÍTŐ 55 7. sz. melléklet Fizetési utalványminta Fizetési utalvány: Tömbszám:

MÁV START Zrt. P. H.

SorNr:000000 Szám: Ügyiratszám:_____________ Mell:_________________ db _______ FIZETÉSI UTALVÁNY __________________________ állomás pénztára fizesse ki ___________________nak címe:___________________________ _______________________ért Ft-ot, azaz Ft-ot Számlázás:__________________________ ________________________,

_____év

(több számla estén részletezés a hátoldalon)

________________hó____-n

Kiállította:

Utalványozta:

_____________________________

_______________________________ _

Kifizette:

Fenti összeget átvettem:

_____________________________

_____________________________ címzett-alfizető

_____év_______hó_____n

Személyi igazolvány sz.:

______________________

Hátoldal: Számlázás

Bevétel

Kiadás

Bevétel

Kiadás

Összesen: Le a bevétel: Kifizetendő:

Jegyzékösszesítés :



Év: Név: Adószám:

…….

SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ NYOMTATVÁNYOK NYILVÁNTARTÁSA Beszerzés Sorkelte szám a

A nyomtatvány neve b

számjele c

A nyomtatvány FelhasznáÁtvevő Leadás Kiselejtesorszáma Átvevő neve lás kelte aláírása dátuma zés kelte -tól -ig d e f g h i j


Megjegyzés k

ÉRTESÍTŐ 57

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


30. SZÁM TARTALOM

Recommend Documents