A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele – 2005. december 14.
******************************************************************** TARTALOM: I.
HÍREK EU – VILÁG EU – MAGYARORSZÁG
II.
ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK FOGALOMTÁR
********************************************************************** I.
HÍREK
EU – VILÁG Áfa-ajándékot nyújt át az új brit költségvetési javaslat 2005. december 14. – BruxInfo Valamivel több mint másfél milliárd eurót visszaadna az elvett 14 milliárd euróból az új tagállamoknak és a vissza nem igényelhet áfa-t támogatható költségként ismeri el a brit elnökség szerdán délben közzétett módosított költségvetési javaslata. KözépMagyarország is jól járna, ha a javaslatot elfogadnák. Körülbelül másfél milliárd (1,55 milliárd) euró felzárkóztatási támogatást visszaad az új tagállamoknak a brit elnökség szerdán közzétett legújabb pénzügyi javaslata abból a 14 milliárd euróból, amelyet az el z , még december 5-én napvilágot látott javaslat vett el. A britek összesen 2,5 milliárd euróval megemelték a kiadások szintjét az el z verzióhoz képest, ám az emelés mértékét l függetlenül a kiadások szintje akárcsak az el z javaslat szerint, az EU 27-ek nemzeti összjövedelmének 1,03 százalékán maradna. Amellett, hogy az új tagállamok kohéziós forrásai másfél milliárd euróval növekednének, a régi tagállamok (f leg a spanyolok) is majd fél milliárd euróval több felzárkóztatási pénzt kapnának, és a vidékfejlesztési kiadások is az el z csomagban javasolt 7 milliárdnál fél milliárddal kisebb mértékben csökkennének. A Tízek 2007 és 2013 között összesen 151,56 milliárd eurót kapnának felzárkóztatási források formájában. Az új javaslat az új tagállamoknak, továbbá Görögországnak és Portugáliának megengedné, hogy regionális és helyi önkormányzataik a vissza nem térítend áfa-t támogatható költségként számolják el. Az elnökség becslései szerint ez 10 milliárd euró megtakarítást jelent majd az új tagállamok büdzséjének. További 5 milliárd euróra becsülik a britek a strukturális alapoknál a maximális uniós társfinanszírozási arány 75-r l 85 százalékra való felemeléséb l az új tagok költségvetése számára elért megtakarítást. A britek szerint tehát
könnyítést célzó javaslataik összesen 15 milliárd eurót takarítanának meg az új tagállamoknak 2007 és 2013 között a nyári luxemburgi kompromisszumos javaslatból elvett körülbelül 12 és fél milliárd euró felzárkóztatási támogatással szemben. A britek a szlovákoknak és a litvánoknak is több pénzt adnának az atomer m vek leszereléséhez. Az elnökség Közép-Magyarország régiónak is 140 millió euró plusztámogatást javasol, ezáltal biztosítva azt, hogy a régió támogatási intenzitása elérje az egy f re es 115 eurót. Nem változott az a javaslat, amely egy évvel meghosszabbítaná azt a határid t, amelyet az új tagállamoknak adnának a strukturális és kohéziós alapok felhasználására (n+3-as szabály n+2 helyett), ennek lehet ségét ugyanakkor a két legszegényebb régi tagállamra, Portugáliára és Görögországra is kiterjeszti. A módosított javaslat is tartalmazza azt, hogy az új tagállamok szociális lakások építésére és felújítására is igénybe vehetnek majd strukturális alapokat. Nem javasolt változást ugyanakkor az elnökség a brit költségvetési visszatérítésben, amit pedig szinte mindenki a megállapodás el feltételének tekint. Ismeretes, hogy London hét év alatt 8 milliárddal kész csökkenteni a rebate összegét és erre két alternatív javaslatot terjesztett el . Megfigyel k arra következtetnek, hogy a visszatérítés további csökkentésének lehet ségét az elnökség a tárgyalások végjátékára tartalékolja. A brit kormány szóviv je mindenesetre „tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak” nevezte a legújabb ajánlatot és arra is figyelmeztetett, hogy nagyon sz k a mozgástér az alkudozásokra. „Nem látjuk a kedvez bb alku lehet ségét most és a jöv évben sem” – tette hozzá. Az osztrákokra marad a munkaid s irányelv felülvizsgálata 2005. december 9. – BruxInfo Eredmény nélkül álltak fel a tagállamok munkaügyi miniszterei csütörtök este, az osztrák elnökségre hagyva a munkaid s irányelv felülvizsgálatát. Majdnem biztos: az opt-out marad. A maximális heti munkaid t 48 órában – egyéves referencia-id szak átlagában mérve – meghatározó munkaid s irányelv (2003/88/EK) reformjáról már jó ideje tart a vita. A brit elnökség fontos prioritásként jelölte meg a kérdés lezárását, ehhez képest egész decemberig szó sem volt róla, hosszú ideig még munkacsoporti szinten sem. A munkaügyi miniszteri tanács múlt csütörtöki ülésén végre megint téma volt, itt lényegében az utolsó nyitva maradt kérdésre, az úgynevezett opt-outra fókuszáltak: ez annak a lehet sége, hogy bizonyos körülmények közt egyes tagállamokban a munkavállalók és munkaadók felmentést kérjenek a 48 órás maximum alól. A minél rugalmasabb munkaer piaci szabályozást támogató britek és szövetségeseik ragaszkodtak az opt-outhoz, míg mások – élükön a franciákkal – meg akartak t le szabadulni. A britek utolsó kompromisszumos javaslatát végül este, maratoni hosszúságú vita után leszavazták, de így is történt némi haladás. Majdnem biztosnak t nik például, hogy az opt-out megmarad, noha egy nem definiált átmeneti id szak lejárta után csak kivételes körülmények közt, az Európai Bizottság külön engedélyével lehet majd alkalmazni. Arról viszont nem tudtak megállapodni, hogy ez mikortól legyen, valamint arról sem, hogy a 48 órás küszöb dolgozóként vagy munkaszerz désenként számítson-e (ha dolgozónként, akkor a 48 óra nyilván nem igazi fels határ, hiszen egy embernek lehet több munkaszerz dése is). 65 órás abszolút fels határa lett volna a brit kompromisszumban – 3
vagy 4 hónapos referencia-id szakkal számolva – a 48 órás küszöb alól kivételt kér k munkaidejének. Ráadásul a munkaadó-munkavállaló megállapodást az opt-outról évente meg kellett volna hosszabbítani. Ez azt jelenti, hogy megmaradt volna az opt-out, de legyengített formában, a jogalkotók szándékai szerint inkább kivételként, mint normaként (ma elég sokan használják). De ez a kompromisszumos javaslat is megbukott végül. Elutasította: Magyarország, Portugália, Csehország, Franciaország, Belgium, Svédország, Spanyolország, Lettország, Ciprus, Finnország, Szlovákia, Görögország, Málta és Luxemburg – több mint elég. Ezeknek az opt-outot ellenz országoknak nem voltak elégségesek a gyengítések, amiket a brit javaslat eszközölt volna, még szigorúbb feltételeket akartak alkalmazására, vagy egyáltalán semmilyen opt-outot, fix dátummal a megszüntetésére. Megjegyzend , ez a verzió sokkalta gyengébb volt, mint az Európai Parlament áprilisi változata, ami egyszer és mindenkorra véget vetett volna az opt-outnak. A Bizottság engedné az opt-out, az EP nem Emlékeztet ül, az Európai Bizottság idén júniusban, az Európai Parlament áprilisban megfogalmazott véleményét elutasítva azt javasolta a tagállamoknak, hogy az opt-outot szigorú körülmények közt kivételként meg lehessen tartani. A Bizottság elfogadta ugyan a 48 órás heti plafon megszilárdítását, viszont egy olyan „szigorított kivételt” javasolt, amelynek értelmében egy tagállam, ha „munkaer piaci körülményei úgy kívánják”, kérheti a Bizottságot, hogy biztosítson számára kivételt ezen a hároméves átmeneti id szakon túl is, megfelel indoklás mellett. Az nem egyértelm , hogy ez az újfajta opt-out mennyi ideig volna érvényes, illetve lenne-e egyáltalán végs határid . A bizottsági javaslat szerint ezt az optoutot kollektív munkaszerz désekben vagy nemzeti törvényekkel kell megállapítani, és a heti munkaórák száma így sem haladhatja meg az 55 órát (az eredeti javaslat még 65 órát tartalmazott – engedmény az EP-nek). A többi parlamenti módosítást viszont nagyjából-egészében megtartotta a Bizottság. Megmaradt a 4 hónapos referencia-id szakot 12 hónapra növel módosítás, és az inaktív munkaid tekintetében is elmozdulás látható: a Bizottság új javaslata szerint az inaktív (munkával nem töltött) ügyeleti id nem számítana munkaid nek, de pihenési id nek sem – vagyis nem lehetne figyelembe venni a napi 11 órás és a heti 24 órás pihenési id kiszámolásakor. A Parlament módosítása szerint az ügyeleti id teljes egésze munkaid nek kellene, hogy min süljön (ámbár ez alól kollektív szerz désekkel vagy nemzeti opt-outokkal ki lehetne bújni). Ezen utóbbi pontok tekintetében nincs nagy véleménykülönség, a vita most már gyakorlatilag az opt-outról szól. Precedensítélet a társasági adózásban 2005. december 14. – EUvonal Az Európai Bíróság szerint ellentétes a letelepedés szabadságával, hogy a belföldi illetékesség anyavállalat adóköteles eredményéb l nem vonhatja le külföldi illet ség leányvállalatainál keletkezett veszteségeket, amennyiben bizonyítja, hogy e veszteségeket a leányvállalatok illet sége szerinti államában nem számolták el, és azokat nem is lehet elszámolni.
A Marks & Spencer az egyik legnagyobb ruházati, élelmiszer- és háztartási cikk kiskereskedelemmel, valamint pénzügyi szolgáltatások értékesítésével foglalkozó brit társaság, amely számos leányvállalatot tartott fenn Nagy-Britanniában és más tagállamokban is. A kilencvenes évek közepén elkönyvelt veszteségek miatt azonban 2001-ben beszüntette tevékenységét az európai kontinensen. A vállalat cégcsoport-kedvezmény engedélyezését kérte a brit adóhatóságoktól a belgiumi, németországi és franciaországi leányvállalatainál keletkezett veszteségek elszámolása céljából. A vonatkozó brit jogszabály lehet vé teszi, hogy az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó belföldi illet ség társaságok egymás között elszámolják nyereségüket, illetve veszteségüket, azonban ez nem lehetséges abban az esetben, ha a veszteségek olyan leányvállalatoktól származnak, amelyek székhelye nem NagyBritanniában található, és ott gazdasági tevékenységet nem végeznek. Mivel a cég a kért kedvezményt nem kapta meg, ezért bírósághoz fordult, amely el zetes döntéshozatali eljárás keretében kikérte az Európai Bíróság véleményét. A Bíróság szerint a brit szabályozás korlátozza a letelepedés szabadságát, mert a brit jogszabály eltér adójogi elbánást valósít meg a belföldi, illetve a külföldi illet ség leányvállalatoknál keletkezett veszteség tekintetében, s ezáltal akadályozza az anyavállalatot attól, hogy más tagállamokban leányvállalatokat alapítson. Az efféle korlátozás csak akkor fogadható el, ha az a Szerz déssel összeegyeztethet jogos célt szolgál, és azt nyomós közérdek igazolja. Azonban ebben az esetben is szükséges, hogy az alkalmas legyen az elérni kívánt cél megvalósítására, és ne lépje túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A Bíróság szerint bár a brit jogszabály az EK-Szerz déssel összeegyeztethet jogos célt szolgál, és azt nyomós közérdek igazolja, ugyanakkor nem tartja tiszteletben az arányosság elvét, mivel túllépi a kit zött cél eléréséhez szükséges mértéket. Következésképpen, ha valamely tagállamban a belföldi illet ség anyavállalat bizonyítja, hogy más tagállamokban lév leányvállalatai veszteségét e leányvállalatok illet sége szerinti államában nem számolták el, és azokat nem is lehet elszámolni, a letelepedés szabadságába ütközik annak kizárása, hogy e tagállamban az anyavállalat levonja adóköteles eredményéb l a külföldi illet ség leányvállalatánál keletkezett veszteséget. Az ítélet nyomán a Marks & Spencer 44 millió eurós követeléssel léphet fel a brit adóhatósággal szemben. Irányelv az elemek újrahasznosításáról 2005. december 13. – EUvonal Az elemek és akkumulátorok veszélyes, és a környezetet rendkívül súlyosan szennyez anyagokat – például higanyt, ólmot, kadmiumot – tartalmaznak. Az EP azt szeretné elérni, hogy a tagállamok minél nagyobb arányban gy jtsék be a használt elemeket, és azok egyre kevesebb nehézfémet tartalmazzanak. Az Európai Parlament szerint a Tanács számos ponton figyelmen kívül hagyta az EP els olvasatban elfogadott jelentését, és a képvisel khöz képest jóval szerényebb célokat t zött ki. A plenáris ülésen a képvisel k végül egyetértettek a tanácsi közös állásponttal, így a jogszabály életbe lépését követ hat éven belül a hordozható (egy kilónál könnyebb), lemerült elemek, illetve akkumulátorok 25, tíz év után pedig 45 százalékát kellene újrahasznosítani. (A parlamenti szakbizottság még 40, illetve 60 százalékos arányt szeretett volna elérni.) A jelentésben az is szerepel, hogy a fogyasztók megfelel tájékoztatása érdekében „bármely elemen, akkumulátoron és számítógép-akkumulátoron jól látható, jól olvasható és
letörölhetetlen formában fel kell tüntetni annak kapacitását”. Az elfogadott szöveg szerint az elemek összegy jtéséb l, kezeléséb l és újrahasznosításából származó összes költséget a gyártóknak kellene állniuk. A parlamenti vitában felszólaló Olajos Péter elmondta: az elemekben található ártalmas anyagok „el bb-utóbb szervezetünkbe kerülnek, ahol felhalmozódva súlyos betegségeket okoznak”. A néppárti képvisel szólt arról, hogy Magyarországon „a mai napig nem sikerült egyetlen akkumulátor-feldolgozó üzemet sem létesíteni”, ezért Szlovéniában és Olaszországban kell kezelni a hulladékot, „miközben Magyarország nagy mennyiség ólmot vásárol elem- és akkumulátorgyárai számára”. Olajos szerint nemcsak a visszagy jtésr l, hanem az ártalmatlanításról is minden tagországnak magának kell gondoskodnia. Hatalmas eltérések a városok között 2005. december 12. – BruxInfo Elképeszt en éles különbségek vannak az EU nagyvárosai között – állapítja meg az az urbanizációs tanulmány, amely a huszonöt tagállam és a román-bolgár duó összesen 258 meghatározó nagyvárosát vette górcs alá. Az Urban Audit néven csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmánygy jtemény (amelynek adatai a www.urbanaudit.org címen bárki számára elérhet ek) megalkotásával az Európai Bizottság célja az volt, hogy közvetlenül összehasonlítható adatokat tegyen közzé az Unió legfontosabb településeir l. Ezek nem feltétlenül a legnagyobbak (bár a legnagyobb város minden tagállamból bekerült), hanem inkább a legjellegzetesebbek. Magyarországot például négy település képviseli: Budapest, Miskolc, Pécs és Nyíregyháza (nem került be tehát a legnagyobb vidéki város, Debrecen). A most nyilvánosságra hozott adathalmaz 1991-es, 1996-os és 2001-es statisztikai jellemz ket közöl a városokról, vagyis sokkal inkább a hosszú távú tendenciák megragadására, mintsem a naprakész jellegzetességek precíz mérésére szolgál. Danuta Hübner illetékes biztos szerint azonban a számokat háromévente frissíteni fogják. Mindazonáltal már a most elérhet adatokból is határozott következtetéseket lehet kiolvasni, els sorban az Unió városainak heterogenitására vonatkozóan. „Els ízben válnak könnyen összehasonlíthatóvá Európa városai, hiszen korábban települési szint információt rendkívül nehéz volt beszerezni" – véli a biztos. Az adatok Brüsszel szerint jól használhatóak a most készítend nemzeti stratégiai referenciakeretek (a 2007-2013-as EU-támogatását el készít tervdokumentáció) megalkotásakor is. Gazdasági mutatószámok Az egy f re jutó éves GDP alapján Frankfurt a majdan 27 tagúra b vül EU leggazdagabb városa, több mint 68 ezer euróval. A második és a harmadik helyen is német városok találhatóak (Düsseldorf és Regensburg), s csupán a 4. helyen bukkan fel egy más országbeli, Koppenhága, a maga közel 58 ezer eurójával. A 6. helyen találjuk Stockholmot, 8. helyen pedig Brüsszelt (utóbbi közel 50 ezer eurós GDP/f értékkel). Az e mutatószámot megadott 158 város közül a legszegényebb a bulgáriai Vidin (1434 euró) illetve a romániai Piatra Neamt (1435 euró). A szegények között szerepel a 138. helyezett Miskolc (2512 euró), a 136. Nyíregyháza (3205 euró) és a 118. Pécs is (4179 euró).
Budapestr l ebben az összehasonlításban nem jelent meg mutatószám. Ami a többi gazdasági mutatószámot illeti, következzen csak néhány kiragadott példa. A munkanélküliséget illet en Nápoly áll a dicstelen els helyen, ahol 31,76 százalékos az állástalanok aránya, míg a 240. helyre sorolt hollandiai Utrechtben alig 3,05 százalékos a munkanélküliség. Budapest e téren kifejezetten a jobbak közé tartozik 6,33 százalékos állástalanságával, de sok nagyváros szívesen cserélne a Pécsett feljegyzett 7,84 százalékos mutatóval is. Nyíregyháza 10,81 százalékos és Miskolc 14,97 százalékos adata már a kevésbé irigyeltek közé tartozik (bár nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a számok 2001-b l valók!). Érdekes a jövedelmi különbségekr l alkotott kép: eszerint a lakónépesség leggazdagabb és második legszegényebb ötöde (kvintilise) közötti különbség a lettországi Kaunasban a legnagyobb és az írországi Corkban a legkisebb. (Itt nincs magyar adat.) A t zsdén jegyzett cégek közül a legtöbb székhelyével London dicsekedhet (985), de közvetlenül utána jön Milánó (977). Budapesten 32 t zsdei társaság központja található, Pécsett és Miskolcon 1-1 cégé. Szociális jellemz k Óriási különbségek figyelhet ek meg az ismertté vált b ncselekmények számát illet en is. Ezer lakosra vetítve egy évben a legtöbb b ncselekmény a belgiumi Liége-ben történik, 256 eset. A legkisebbnek ezen mutató alapján a ciprusi Lefkosiában mondható a b nözés, ott ugyanez a mutató a 0,06-os értéket veszi fel. A magyar városok viszonylag biztonságosnak mondhatóak ebb l a szempontból, a 206 település adatait tartalmazó listán Budapest a 113. helyen áll (68 b ncselekmény jut évente ezer lakosra), Nyíregyháza a 122. helyen (62), Pécs a 134-en (55), Miskolc pedig a 149-en (46). Még sokkal jobb a magyar városok helyezése, ha az ismertté vált autólopásokat nézzük. E téren a legveszélyesebb európai város Manchester, ott évente és ezer lakosra vetítve 19,81 gépkocsit tulajdonítanak el illetéktelenek. A legbékésebb település megint Lefkosia, de közvetlenül utána jön Miskolc, ahol csak 0,13 ez a mutatószám. A borsodi megyeszékhelyet e listán Nyíregyháza követi (0,20), de Pécs sem áll rosszul (0,38). Elgondolkodtató, hogy ezzel szemben Budapest a mez ny közepén található (3,20). Ami az egészségügyi helyzetet illeti, ezer f re vetítve a legtöbb kórházi ággyal a spanyolországi Santiago de Compostella dicsekedhet (30,69). Miskolc ezen a listán is el kel helyére került, a 9-re (18,85), a 11. Nyíregyháza (18,30), a 36. Pécs (13,65), a 45. pedig Budapest (12,81), vagyis a magyar településekr l nem mondható el, hogy sz kölködnének a kórházi fér helyekben. Ez sajnos szükséges is, ha azt nézzük meg, hogy mennyire a rangsor végén kullognak a születéskor várható élettartam tekintetében (Miskolc például a 120. helyen áll ezen a listán, de csak 140 városról volt adat). Tanácsi jóváhagyás a gyermekgyógyszereknek 2005. december 12. – BruxInfo A tagállamok elsöpr többsége támogatta a gyermekgyógyszerek kifejlesztését és gyártását ösztönz bizottsági javaslatot.
Napjainkban a gyermekeknek felírandó gyógyszerek több mint a felét nem vetik alá speciális teszteknek, így a bevált gyakorlat szerint az orvosok rendre csökkentett dózist írnak fel a kisebbeknek. A bonyolult tesztelés, a magas költségek és a hosszú megtérülési id miatt csak nagyon kevés gyógyszergyártó cég állít el kifejezetten a gyermekeknek szánt medicinákat. Ezen az állapoton változtatna a Bizottság, mely egy most formálódó jogszabály révén a kicsik részére felírandó gyógyszerek kutatását, fejlesztését és engedélyezését segítené el . Az egészségügyi miniszterek a múlt héten politikai megállapodásra jutottak az ügyben, így a jogszabály-tervezet visszakerülhet második olvasatra a Parlamentbe (az EP els olvasatban szeptemberben bólintott rá a dokumentumra), és várhatóan 2007-ben lép majd életbe. Günter Verheugen bizottsági alelnök üdvözölte a tanácsi szavazás végeredményét, és egyúttal köszönetét fejezte ki a brit elnökségnek, amiért ilyen rövid id alatt tet alá hozta a megállapodást. Egyúttal pedig azt kérte a következ osztrák elnökségt l, valamint az Európai Parlamentt l: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a tervezetb l mihamarabb jogszabály születhessen. A javaslat egyebek között hat hónappal meghosszabbítaná a gyermekgyógyszerek szabadalmi védelmét. A ritka betegségek kezelésére használt gyógyszerek (orphan drugs) esetében a jelenleg érvényes tízéves piaci kizárólagosság id tartamát plusz két évvel megfejelnék. Szabadalommal, vagy kiegészít szabadalommal nem védett termékek esetében a hatóságok egy különleges forgalomba hozatali engedélyt adnának ki, ez lenne a Paediatric Use Marketing Authorisation (PUMA). A tervezet kimondja továbbá, hogy az európai adatbázisnak tartalmaznia kell a gyermekgyógyászati célú gyógyszerek klinikai vizsgálatainak európai nyilvántartását is. Létre kell hozni egy külön európai programot a gyermekgyógyszerek kutatására, ez lesz a MICE (Medicines Investigation for the Children of Europe – Gyógyszerkutatás Európa Gyermekei Számára). Az Európai Gyógyszerértékel Ügynökségen belül fel kell állítani a Gyermekgyógyázati Bizottságot, amely kell tapasztalattal és hatáskörrel bír a gyermekgyógyszerek fejlesztése és értékelése terén. Ezenkívül leltárt készítenének a gyermekek úgynevezett terápiás szükségleteir l, amelyet a Gyermekgyógyászati Bizottság fogadna el, majd frissítene rendszeresen. Megegyezés az energiahatékonysági irányelvr l 2005. december 13. – EUvonal Kilenc év alatt kilenc százalékkal csökkentené az energiafogyasztást az Európai Unió. Az Európai Parlament immár második olvasatban fogadta el az energiafelhasználás hatékonyságáról szóló irányelvet, amelynek értelmében a tagállamoknak több évre szóló, a tervezett intézkedéseket felsoroló energiahatékonysági cselekvési terveket kell elfogadniuk. A direktíva az Európai Bizottság 2003. decemberében elindított „energiacsomagjának” a része, hatálya kiterjed az elektromos áramra, a gázra, f t olajra és az üzemanyagokra is. Az irányelvr l nemrég jutott egyezségre az EP és a Tanács. A két testület közötti kompromisszum értelmében a tagállamoknak a jogszabály életbe lépését követ kilenc éven belül kilenc százalékkal kellene csökkenteniük a végfelhasználók energiafelhasználását. A Tanács korábban a hat év-hat százalék formula mellett kardoskodott. A képvisel k azonban sajnálkozásuknak adtak hangot, amiért a célkit zések nem kötelez ek, csupán ajánlás jelleg ek. Mechtild Rothe (szocialista, német) jelentéstev ugyanakkor kiemelte, hogy a
tagállamoknak több évre szóló, a tervezett intézkedéseket felsoroló energiahatékonysági cselekvési terveket kell elfogadniuk. A megegyezés értelmében a tagállamoknak két évük lesz a közösségi irányelvnek a nemzeti jogba történ átültetésére, az els cselekvési tervet azonban már 2007. június 30-ig el kell juttatniuk az Európai Bizottsághoz. Ebben ki kell jelölni az els három évre szóló köztes célokat. A második cselekvési tervet 2011, a harmadikat 2014 közepéig kell elkészíteniük a tagállamoknak. A jelentés parlamenti vitájában Andris Piebalgs energiaügyekért felel s uniós biztos elmondta: a Bizottság számára az energiahatékonyság növelése a legf bb prioritások közé tartozik, az új irányelv pedig jelent sen hozzájárulhat e célok eléréséhez. Szakért i tanulmányok szerint megfelel intézkedésekkel és új technológiák alkalmazásával az Európai Unió energia-végfelhasználása 20-30 százalékkal is mérsékelhet lenne a megszokott életszínvonal és kényelem bármiféle csökkenése nélkül.
EU – MAGYARORSZÁG Állami támogatások a gazdaságnak: Magyarország az „élcsoportban” 2005. december 12. – BruxInfo A számtalan politikai kötelezettségvállalás ellenére sem nagyon csökken az üzleti szférának nyújtott (és sokszor a versenyt károsan torzító) állami támogatás aránya az Európai Unióban a most nyilvánosságra hozott 2004-es adatok szerint. Magyarország is túl sokat ad, hazánkban az ötödik legmagasabb az állami támogatás. Összesen mintegy 62 milliárd euró állami támogatást nyújtottak a tagállamok a magánszektornak tavaly, ami az EU GDP-jének mintegy 0,57 százalékát teszi ki. Noha egyes tagállamokban akár számottev en is csökkent az arány, az Unió egésze nem igazán felel meg annak a 2000-ben tett és azóta többször is meger sített politikai célkit zésnek, hogy kevesebbet és okosabban támogasson az állam. Az arány 2002-ben 0,66 százalék volt, 2003ban 0,58, most pedig 0,57. Hosszú távon nézve azért sokat vesztett népszer ségéb l a gazdaságpolitika ezen eszköze: a kilencvenes években még rendszeresen egy százalék körül volt az állami támogatások aránya, míg az elmúlt hat évben már nem lépte át a 0,7 százalékos arányt. A 62 milliárd euróból 40 milliárd az iparnak és a szolgáltatásoknak ment, 15 milliárd a mez gazdaságnak és halászatnak, 5,5 milliárd a szénbányászatnak, kicsit több mint egymilliárd pedig a közlekedésnek (nem számítva a vasutat). Egyre nagyobb a horizontális (tehát gazdasági ágazatokon átível ) segély aránya a specifikus – tehát egy-egy szektorra koncentráló – támogatások rovására (76-24 százalék). Kifejezetten n a legjellemz bb horizontális szubvenciós forma, a környezetvédelmi támogatások aránya is (11,4 milliárd euró, míg 1994-ben csak 1,3 volt). Kiugróan magas az állami támogatások GDP-hez viszonyított aránya Máltán (3,10 százalék), ahol a szubvenciók közel fele a hajóépítés támogatására megy. A brüsszeli értelmezés szerint nem igazán dics séges ranglista második helyén Finnország áll (itt a GDP 1,66 százalékát fordították tavaly a versenykörnyezetben m köd cégek állami pénzelésére), ott a támogatások háromnegyedét a mez gazdaságra fordítják a Közös Agrárpolitikán túlmen ,
saját nemzeti szubvenciók formájában (f leg azért, hogy az igen mostoha éghajlati körülmények és a fokozatosan egységesed agrárpiac dacára se hagyjanak fel teljesen a finn gazdák a termeléssel). A dobogó harmadik fokán a ciprusiak állnak, 1,48 százalékkal: a szigetországban már ez is nagy el relépés a 2000-2003 között regisztrált 2,76 százalékhoz képest (Cipruson egyébként nagyjából hasonló arányban oszlik meg ez az állami pénz a feldolgozóipar, a mez gazdaság és a szolgáltatások, f leg a turizmus között). A negyedik helyre pedig Lengyelország került, 1,47 százalékkal (arrafelé els sorban a sziléziai acélkohók állami felkarolása emeli meg a szubvenciók végösszegét). Magyar b kez ség Magyarország a brüsszeli néz pont szerint nem lehet túlságosan büszke a rangsorban elfoglalt ötödik helyére, ami az állami támogatások 1,26 százalékos GDP-arányos mértékéb l adódik. Ráadásul ez még növekedésnek is számít, hiszen 2000-2003 között hazánkban még csupán a GDP 1,10 százaléka ment szubvenciókra. S t, még negatívabb megítélés alá esik hazánk e tekintetben a Bizottságnál amiatt, hogy azon néhány tagállamhoz tartozik, ahol a versenyt kevésbé torzító horizontális támogatások aránya 50 százalék alatti, ellenben a szektorális támogatásoké az uniós átlagnál magasabb. Magyarország ezen felül az egyetlen olyan új tagállam, ahol termelési támogatást is kap a sok szempontból inkább megszüntetésre „érdemes” szénbányászat (tavaly 48 millió eurót). Mindezeken túlmen en hazánk az az ország, amely mez gazdasági termel inek az új tagországok között a legtöbb jogcímen nyújt támogatást. Idehaza 108-féle jogcímen juthat pénzhez egy gazda a Közös Agrárpolitikán felül, s még az agrártermel it egyébként szintén b kez en szubvencionáló Lengyelországban is csak 51-féle pénzigénylési lehet ség létezik. Az állami támogatások aránya 2004-ben Görögországban, Luxemburgban és NagyBritanniában volt a legalacsonyabb: ebben a sorrendben 0,29, 0,31 és 0,32 százalék. Abszolút összegben Németország nyújtotta a legtöbb támogatást (17 milliárd EUR), majd Franciaország (9 milliárd EUR), illetve Olaszország (7 milliárd EUR) következik a sorban. A GDP százalékában kifejezve azonban az új tagállamok többet adnak: átlaguk 1,09 százalék, a régieké csupán 0,57 százalék. A statisztikák tartalmazzák azokat a támogatásokat is, körülbelül 5-7 százalékot, amelyeket az Európai Bizottság utóbb illegálisnak min sített. Neelie Kroes versenyügyi biztos azt javasolta a tagállamoknak, hogy próbálják különböz általános és piacszabályozó mechanizmusokkal helyettesíteni az állami támogatást. A Richter és az Egis az európai top 700-ban 2005. december 12. – BruxInfo Egy magyar cég, a Richter Gedeon Rt. költi a legtöbbet kutatásra és fejlesztésre az új tagállamok vállalatai közül – derül ki a Bizottság pénteken közzétett K+F ranglistájából. A top 700-ba még egy magyar cég, az Egis Rt. került be. A Richter a 212. legnagyobb európai vállalat, már ami a K+F kiadások abszolút összegét tekinti. Az Európai Bizottság adatai szerint a k bányai cég tavaly 43 millió eurót költött kutatásra és fejlesztésre, s ezzel olyan ismert cégeket el zött meg, mint az egykori osztrák távközlési monopólium, a Telekom Austria (42 millió euró), a kozmetikumgyártó francia Christian Dior (41 millió), a híres jénai optikai hagyományokra épít német Jenoptik (32 millió euró), vagy a brit közszolgálati tévé- és rádiócsatorna, a BBC (27 millió euró). A
Richter ráadásul folyamatosan jelent s mértékben emeli K+F-kiadásait, amelyek a Bizottság szerint euróban számolva tavaly 12,3 százalékkal n ttek, 2003-ban pedig 15,9 százalékkal. Lehet oka a büszkeségre a ranglista számai alapján az Egis Rt-nek is, amely a K+F-lista 342. helyére futott be, s 20 millió eurós kutatási-fejlesztési kiadása különösen ahhoz képest magas, hogy éves forgalma mindössze 354 millió euró volt tavaly. Csak az összehasonlítás kedvéért: szintén húszmillió eurót költött K+F-re a finn posta is, de négyszer ekkora forgalom mellett, s ugyancsak húszmilliós K+F kiadást jegyeztek fel Brüsszelben az olasz energiaipari óriáscég, az Eni esetében, amelynek éves forgalma az Egisének százszorosa (nem elírás!). A Richterrel és az Egissel együtt összesen hét vállalat került be a hétszáz európai legnagyobb K+F-kiadást megvalósító cég közé az új tagországokból, ami jól tükrözi az új tagországok üzleti súlyát az EU-n belül. Ezek a következ k: a cseh CEZ energiaipari mamut (a lista 408. helyén, 15 millió eurós K+F-kiadással), a lengyel Telekomunikacja Polska (a lista 387. helyén, 17 millió euró), a szintén lengyel és szintén a távközlésben érdekelt Netia (a rangsor 659. helyén, 6 millió euró), továbbá két szlovén vállalat: a h t gépeir l itthon is ismert Gorenje (a lista 685. helyén, 5 millió euró), valamint a gyógyszeripari Krka (a lista 242. helyén, 35 millió euró). A legtöbb pénzt K+F-re a német többségi tulajdonban lév DaimlerChrysler autóipari óriáscég költötte 2004-ben, 5658 millió eurót. A Bizottság sajtóközleménye rögtön annak ünneplésével kezd dik, hogy ezzel az idén végre egy európai cég mondhatja magáénak a legnagyobb K+F kiadást világszerte (korábban amerikai vagy japán cégek vezették a globális rangsort). Arról azonban nem tesz említést a bizottsági közlemény, hogy ez a kimagasló érték nem utolsósorban annak a fúziónak tudható be, amit az üzleti szempontból a nem kifizet d , elhibázott felvásárlások iskolapéldájaként emlegetnek vállalatvezet i körökben (vagyis a Daimler Benz és a Chrysler balul sikerült összeolvadásának, ami nemhogy emelte volna az anyacég részvényeinek értékét, hanem egyenesen csökkentette). Az európai dobogó második és harmadik fokára két német járm ipari mamut került, a Siemens (5063 millió euró) és a Volkswagen (4164 millió), s így az els három helyet teljesen uralja a járm ipar, majd jönnek a gyógyszercégek: a negyedik a brit GlaxoSmithKline (4010 millió euró), az ötödik pedig a francia Sanofi-Aventis (3961). A távközlési vállalatok közül els ként a finn Nokia kapaszkodott fel az európai top 700 közé, a 6. helyre (3834 millió euró). A vállalatok saját adatközlésén nyugvó, évek óta megjelen ranglista elemzéséb l kiderül, hogy tavaly kismértékben (0,7 százalékkal) ismét emelkedett a hétszáz legnagyobb európai K+F cég összköltése, ami jó hírnek mondható azt követ en, hogy tavalyel tt még 2 százalékos visszaesésr l adott számot a statisztika. A top 700 cég 45 százaléka tavaly legalább 5 százalékkal növelte kutatási és fejlesztési kiadásait, s Janez Potocnik illetékes EUbiztos alighanem részben erre gondolt, amikor a lista tanulságait elemezve úgy vélekedett, hogy a számok alapján van némi ok az optimizmusra. (Egyúttal azonban fel is szólította a tagállami kormányokat, ne veszítsék el a meglév lendületet, mert még sokat kell tenni azért,hogy az EU valóban tudásalapú gazdasággá váljon.) Ez a hétszáz európai cég, egybevéve a világ több régiójának top 700-zával (amit szintén most tett közzé a Bizottság) a világ teljes magánszektorbeli K+F-költésének valamivel több mint a felét képviseli, s ez jól mutatja, mennyire koncentrált az üzleti célú kutatás és fejlesztés világa.
II.
ESZKÖZTÁR
A EUROPE DIRECT információs hálózat rendezvényei Dátum
Dec. 15. Csütörtök
id pont Megyei ED
Társszervez /Partner
Helyszín
14.0016.00
HajdúBihar
Francia ”AL”Klub Ismerkedés a francia kultúrával és nyelvvel kötetlen beszélgetés keretében Francia „ál” kezd k részére
Média Az Emberekért Debrecen, HBM EIP Alapítvány
11.00
KomáromEsztergom Zala
El adás - Fogyasztók hasznos tudnivalói
11.0013.00
Nógrád
Polgármesterek EU-s felkészítése
Komárom-Esztergom Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyel ség Pet fi S. Iskola, Zalaegerszeg ED Bátonyterenyei EIPAlpont
16. Péntek
13.00
KomáromEsztergom
18. Vasárnap
16.00tól
HajdúBihar HajdúBihar HajdúBihar
El adás – Fogyasztóvédelmi el írások a kereskedelem területén, ellen rzési szempontok, tapasztalatok EU-Karácsony
12.15
19. Hétf 20. Kedd
12.00tól 17.00tól
16.30tól
Nógrád
EU-s Mesekavalkád
„EU-percek”-rádió
Komárom-Esztergom Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyel ség Ady Endre M vel dési Központ City rádió
2800 Tatabánya, F tér 36. Pet fi Iskola Bátonyterenye, Béke út 35-37. Polgármesteri Hiv. Tanácskozó terme 2800 Tatabánya, F tér 36.
Polgár Debrecen Derecske
EU-Karácsony
Közösségi Ház, Szováti út 2.
EU-Karácsony
Hajdúhadház Dr. Földi János Általános és M vészeti Iskola Aula
EU-Karácsony
Faluház
Kistérségi Phare projekt Bátonyterenyei EIPértékelése, fórum a Alpont kísérleti alprojekt volt résztvev ivel
Hortobágy Bátonyterenye, Ózdi út 9. Kistérségi Iroda
21. Szerda
14.30
Tolna
EU 10 perc az Alisca rádióban EU Játszóház
Alisca rádió
Regionális szóráskörzet Debrecen, HBM EIP
13.00tól
EU-Karácsony
Központi Általános Iskola
Balmazújváros
13.00tól
EU-Karácsony
Thököly Imre Általános Iskola Tornaterem
Hajdúszoboszló
10.00tól
Reschovszky György Pet fi Sándor m sora – Zenés el adás Alapfokú Oktatási, ( EU-Karácsony) Szociális, Gyermekjóléti Intézmény és Kollégium
HajdúBihar
Hortobágy
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal
ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, el rejelzések December 12-én a külügyminiszterek a 2007-2013-as költségvetés ügyében keletkezett szakadékot próbálták meg áthidalni. December 14-én a brit elnökség nyilvánosságra hozta legújabb javaslatát, melyet az EU állam-és kormányf i a december 15-16-én rendezend brüsszeli csúcstalálkozón vitatnak majd meg. December 12-én a CARS 21 fantázianévre hallgató tanácsadó testület, mely az autóipar, a Bizottság és a tagállamok képvisel it tömöríti, tízéves útitervet javasolt a szektor versenyképességének javítására. Az Európai Parlament december 12-15. között tartja idei utolsó plenáris ülését Strasbourgban. A képvisel k december 13-án második olvasatban elfogadták az energiahatékonysági irányelvet, els olvasatban pedig az európai fizetési meghagyásról szóló rendeletet. Az EP újabb jelentésekben foglalkozik Románia és Bulgária uniós felkészültségével. A két szövegr l várhatóan december 15-én szavaznak. Ugyanekkor voksolnak a 2006-os költségvetésr l is. Charles Clarke brit belügyminiszter december 14-én parlamenti képvisel kkel találkozott az adat rzéssel kapcsolatos jogszabály tervezettel kapcsolatban, amelyben a bel- és igazságügy miniszterek még a múlt héten egyeztek meg. A telekommunikációs adatok tárolásáról szóló irányelvet els olvasatban tárgyalja az EP, csakúgy, mint a fogyatékkal él k és csökkent mozgásképesség ek repül n való utazásának megkönnyítésér l szóló rendeletet. A Parlament alkotmányügyi bizottsága az úgynevezett reflexiós id szakról alakítja ki álláspontját, amelyet az EU-alkotmányszerz dés francia és holland elutasítása után hirdettek
meg. A Parlamentben december 14-én adták át az emberi jogok védelméért odaítélt Szaharovdíjat. Ezt idén a kubai N k fehérben mozgalom, Hauwa Ibrahim nigériai ügyvédn , valamint a Riporterek határok nélkül nev szervezet nyerte el. A Miniszterek Tanácsa december 13-án több mint egy év vita után megszavazta a REACH névre hallgató új uniós vegyipari szabályozást, visszaküldve a javaslatot második olvasatra az Európai Parlamentbe, ahol els körben november közepén szavaztak róla. A Bizottság december 13-án javaslatot nyújtott be az EU 1989-es, „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelvének megújítására. December 13-18-ig tart a WTO miniszteri szint találkozója Hongkongban, melynek a világkereskedelem további liberalizálása a f témája. Forrás: www.euvonal.hu www.europa.eu.int
JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK A Bizottság 2005/86/EK irányelve a takarmányban el forduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a kamfeklór tekintetében történ módosításáról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_318/l_31820051206hu00160018.pdf A Bizottság 2005/87/EK irányelve a takarmányban el forduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének ólom, fluor és kadmium tekintetében történ módosításáról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_318/l_31820051206hu00190024.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_308/c_30820051206hu00080010.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_308/c_30820051206hu00130016.pdf A közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló irányelvek értelmében 2006. január 1-jét l alkalmazandó értékhatárok: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_310/c_31020051208hu00040006.pdf
A Bizottság közleménye a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keret-renszerének meghosszabbításáról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_310/c_31020051208hu00100010.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_310/c_31020051208hu00110015.pdf A Bizottság határozata a tagállamok által az állatbetegségek és egyes fert z szivacsos agyvel bántalmak felszámolására és megfigyelésére, valamint az állatról emberre terjed fert zések megel zésére 2006-ra benyújtott programok jóváhagyásáról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_322/l_32220051209hu00210028.pdf Az Európai Parlament és a Tanács 2005/75/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerz dések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv helyesbítésér l: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_323/l_32320051209hu00550056.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_311/c_31120051209hu00160018.pdf A Bizottság közleménye a repül terek finanszírozására és a regionális repül terekr l közleked légitársaságoknak nyújtott indulási célú állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatásokról: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_312/c_31220051209hu00010014.pdf A Bizottság határozata Ukrajnában a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekr l: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_324/l_32420051210hu01070108.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást: http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_314/c_31420051210hu00020003.pdf Az EK-Szerz dés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást:
http://europa.eu.int/eurlex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/c_314/c_31420051210hu00040004.pdf
FOGALOMTÁR Keresetfajták az Európai Bíróságon: A tagállami mulasztás megállapítására irányuló kereset: Ez az eljárás lehet séget ad a Bíróságnak arra, hogy ellen rizze: teljesítik-e a tagállamok a közösségi jog alapján fennálló kötelezettségeiket. A Bíróság el tti eljárást egy el zetes, a Bizottság által indított eljárás el zi meg, amelynek célja, hogy lehet séget adjon a tagállamnak a benyújtott panaszokra történ észrevételek megtételére. Amennyiben ez az eljárás nem eredményezi a tagállam részér l a mulasztás megszüntetését, a Bíróságnál eljárás kezdeményezhet a közösségi jogsértésre vonatkozóan. Az eljárást vagy a Bizottság (ez a leggyakoribb eset), vagy egy tagállam kezdeményezheti. Ha a Bíróság megállapítja a mulasztást, a tagállam köteles annak azonnal véget vetni. Ha a Bizottság kezdeményezésére indított újabb eljárás során a Bíróság megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg vagy kényszerít bírság megfizetésére kötelezheti. A megsemmisítés iránti kereset: A megsemmisítés iránti keresettel a kérelmez kérheti egy intézményi intézkedés (rendelet, irányelv, döntés) megsemmisítését. Megsemmisítés iránti keresetet benyújthatnak a tagállamok, közösségi intézmények (Parlament, Tanács, Bizottság) vagy olyan magánszemély, aki egy aktus címzettje, és ezen aktus t közvetlenül és személyében érinti. Az intézményi mulasztás megállapítására irányuló kereset: Ez a kereset teszi lehet vé azt, hogy a Bíróság és az Els fokú Bíróság ellen rizze a közösségi intézmények mulasztásának jogszer ségét. Ezen kereset azonban csak azt követ en nyújtható be, hogy az intézményt felkérték, hogy járjon el. Amikor a mulasztás jogszer tlensége megállapítást nyer, az érintett intézmény megfelel intézkedések megtételével köteles véget vetni a mulasztásnak. Kártérítési kereset: Ez a kereset, amely a szerz désen kívüli felel sségen alapul, lehet séget ad az Els fokú Bíróságnak arra, hogy megállapítsa a Közösség felel sségét az intézmények és a tisztvisel k által, feladataik teljesítése során a polgároknak és vállalkozásoknak okozott károkért. Fellebbezések: Végül, az Els fokú Bíróság hatáskörében hozott ítéletekkel szemben, jogkérdésekben a Bírósághoz lehet fellebbezni. Amennyiben a fellebbezés elfogadható és megalapozott, a Bíróság megsemmisíti az Els fokú Bíróság határozatát. Amennyiben az ügyben ítélet hozható, a Bíróság a jogvitában döntést hoz. Ellenkez esetben a Bíróság köteles az ügyet visszautalni az Els fokú Bíróság elé, amely kötve van a fellebbezés során hozott határozathoz. Az el zetes döntéshozatali eljárás: Az el zetes döntéshozatali eljárás egy sajátos eljárás a közösségi jogban. Annak ellenére, hogy természeténél fogva a Bíróság a közösségi jog tiszteletben tartásának legf bb re, nem az egyetlen bíróság, amely jogosult a közösségi jog alkalmazására. Ez a feladat megilleti a nemzeti bíróságokat abban a mértékben, amennyiben hatáskörükbe tartozik a közösségi jog közigazgatási végrehajtásának – ami általában a tagállamok közigazgatási szerveinek feladata – ellen rzése; a szerz dések és a másodlagos
jogforrások (rendeletek, irányelvek, döntések) rendelkezéseinek jelent s része közvetlenül egyéni jogokat keletkeztet a tagállamok állampolgárai részére, melyeket a tagállamok kötelesek megvédeni. Ily módon a tagállamok bíróságai természetüknél fogva a közösségi jog els dleges biztosítói. A közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében, a tagállami bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek a Bírósághoz fordulni, hogy annak értelmezése által a közösségi jog egy adott része pontosan meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy például ellen rizhessék, vajon ezen jog és nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban. Az el zetes döntéshozatali eljárás célja lehet továbbá egy közösségi jogi aktus érvényességének vizsgálata. A Bíróság nem pusztán véleményt nyilvánít, hanem indokolással ellátott ítélettel vagy végzéssel határoz. Azt a nemzeti bíróságot, amely a határozat címzettje, köti az értelmezés. A Bíróság ítélete ugyanolyan módon kötelez azon további nemzeti bíróságok számára is, amelyek tartalmilag hasonló kérdésben járnak el. Ugyancsak az el zetes döntéshozatali eljárás segítségével tudja valamennyi európai állampolgár meghatározni a rá vonatkozó közösségi jogi normákat. Ugyanis annak ellenére, hogy csak a nemzeti bíróság indíthatja meg ezt az eljárást, mivel csak dönthet annak szükségességér l, valamennyi érintett fél, azaz a tagállamok, a nemzeti bíróság el tt már eljáró felek és a Bizottság is részt vehet a Bíróság el tt folyó eljárásban. Számos jelent s közösségi jogi elvet az el zetes döntéshozatalra el terjesztett kérdés alapján állapítottak meg, amelyeket egyes esetekben az els fokú tagállami bíróságok tettek fel. Opt-out: Önkéntes kimaradási klauzula. Azt jelenti, hogy bizonyos területen hozott döntéseknél egyes tagállamok fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a kés bbiek folyamán kimaradjanak az adott rendelkezés hatálya alól. A maastrichti szerz déssel kapcsolatban például az opt-out jogával élhetett Nagy-Britannia és Dánia, a két ország ugyanis önállóan dönthet arról, hogy csatlakozik-e a közös pénz bevezetésével járó monetáris unióhoz; ezzel szemben a többi tagállam nem élhet ezzel a lehet séggel.
A hírlevél a következ internetcímr l is elérhet : http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eualkotmany/eualkotmany20041014.html A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs F osztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.
