14. SZÁM TARTALOM

2014/14. SZÁM TARTALOM Utasítások

oldal

31/2014. (II. 26. MÁV-START Ért. 14.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. biztonságirányítási kézikönyvéről (az 1. sz. módosítással egységes szerkezetben) ..........................................................

2

14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ Utasítások 31/2014. (II. 26. MÁV-START Ért. 14.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. biztonságirányítási kézikönyvéről (az 1. sz. módosítással egységes szerkezetben) 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen Biztonságirányítási Kézikönyv (a továbbiakban: BIK) célja a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1158/2010/EU rendelet, továbbá a Vasútbiztonsági Irányelv – azaz az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004.04.29.) – valamint a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet alapján, a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (a továbbiakban: MÁVSTART Zrt.) alkalmazott biztonságirányítási rendszer (a továbbiakban: BIR) leírása.

2 gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 70. § (1) bekezdése alapján – az átalakulással a MÁV-START Zrt. a beolvasó társaságok általános jogutódja, vagyonuk, mint egész, valamint jogaik és kötelezettségeik átszálltak a MÁV-START Zrt.-re. Jelen utasítás célja a MÁV-START Zrt., valamint jogelődei, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. biztonsági tanúsítványainak, továbbá a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. karbantartásért felelős szervezeti (ECM) tanúsítványának egységes szerkezetbe foglalása. A BIK integráns részeként kerül kidolgozásra a Bizottság tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendeletnek való megfelelés. A Társaság a szolgáltatási szerződéseiben rögzített feltételeknek megfelelően a Megrendelők irányítási-, felügyeleti- és koordinációs rendszeréhez igazodva részben vagy egészében végezheti a 445/2011/EU rendelet szerinti karbantartási feladatok ellátását. A Társaság elsődlegesen a karbantartás végrehajtásának feladatát látja el, amely keretében végzi a tehervagonok vagy azok egyes szerkezeti részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is.

A MÁV-START Zrt. rendelkezik: 1. országos vasúti személyszállítási tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel; 2. országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel, azzal, hogy ezen engedély keretében a MÁV-START Zrt. csak vasúti áruszállítási tevékenységet végez, vasúti árufuvarozási tevékenységet és veszélyesárú szállítást és fuvarozást nem végez; 3. kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtására jogosító országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély.

A Társaság a saját vasúti járművei esetén teljes körűen ellátja a karbantartási feladatokat, ahhoz kapcsolódó folyamatait folyamatosan továbbfejleszti.

Tekintettel arra, hogy a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2014. január 1. napjával beolvadt a MÁV-START Zrt.-be, és így – a

3.0. A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmak meghatározása az egyes eljárásokban található.

2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. munkavállalóira. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatója.


ÉRTESÍTŐ 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1158/2010/EU rendelet II. sz. mellékletének megfelelő struktúrában készült, így az abban foglalt értékeléshez külön dokumentációra nincs szükség. A 445/2011/EU rendelet szerinti karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt kérelmező szervezetekre, vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karban-

3 tartási feladatokra vonatkozó tanúsítványra irányadó követelmények és értékelési szempontok a „B” fejezetben találhatók, azzal, hogy utóbbi a 445/2011/EU rendelet III. fejezetének struktúrájában készült, így ahhoz külön értékelő dokumentum nem tartozik. A Társaság által alkalmazott biztonsági kockázatkezelési eljárás a 2004/49/EK irányelv, a 352/2009/EK rendelet, és a 2010/409/EU határozat rendelkezéseinek megfelelően lett kiépítve és kidolgozva, amelyet a BIK „A” fejezete tartalmaz.

Eljárás Eljárás neve jele A A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések B A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése C A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése D A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok E A biztonságirányítási rendszer dokumentálása F A felelősségi körök megállapítása G A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken H A személyzetnek és a képviselőinek minden szinten történő bevonása I A folyamatos fejlesztés biztosítása J A szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a személyzet minden tagjával ismertetett biztonsági politika K A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások L Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabályok, valamint egyéb feltételek teljesítésére M A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan N Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el O A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések P A biztonsági információk dokumentálása Q Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre R Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések S A biztonságirányítási rendszer rendszeres belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések Az eljárások részletes leírása a mellékletben található.


ÉRTESÍTŐ 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások • A Bizottság 1158/2010/EU rendelet (2010. december 9.) a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről; • Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv); • 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról; • A Bizottság 445/2011/EU rendelete (2011. május 10.) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról; • A Bizottság 352/2009/EK rendelete (2009. április 24.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról; • A Bizottság 2010/409/EU határozata (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról.

4 Az utasítás hatályba léptetésével egyidejűleg a MÁV-START Zrt. által az integrációt megelőzően kiadott Biztonságirányítási Kézikönyve hatályát veszti. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételének napjával lép hatályba. Az utasítás hatályba lépésével a 4. pontban felsorolt valamennyi eljárás egyidejűleg hatályba lép. 7.0. MELLÉKLETEK Eljárásgyűjtemény (A-S).

5.2. Módosítások, hatályon kívül helyezések A vasúti személyszállítási tevékenység és a vasúti áruszállítási tevékenység - amely nem tartalmazza a vasúti árufuvarozási tevékenységet és a veszélyesárú szállítást és fuvarozást szabályozása az integrációra és az ECM megfelelőségre való tekintettel a MÁV-START Zrt. jelen (integrált) folyamatokra kiadott 11/2014. (I. 24. MÁV-START Ért. 3.) sz. vezérigazgatói utasítás Biztonságirányítási Kézikönyv 1. számú módosításaként egységes szerkezetbe foglalva kerül kiadásra. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

ÉRTESÍTŐ 5

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/46

A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések

Változat: 2.

A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések


ÉRTESÍTŐ 6

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/46


Változat: 2.

A.1. A társaság működésével kapcsolatos kockázatok azonosítása A.1.1. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás célja A biztonsági kockázatkezelési eljárás célja a BIZOTTSÁG a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról szóló 352/2009/EK értelmében a kockázatkezelési eljárásra alkalmazandó általános irányelvek meghatározása a vasútbiztonság fejlesztése és javítás érdekében. 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról hozott 2010/409/EU határozat alapján a közös biztonsági célok első csoportjának meghatározása egy folyamat első lépésének tekintendő, így jelen kockázatkezelési eljárást is folyamatosan tovább kell fejleszteni. ennek megfelelően. A kockázatértékelés által betöltött kulcsfontosságú szerepet az EU keretirányelve határozza meg, mely alapján jelen eljárás célja: a) kockázatértékelési eljárás leírása, amely azonosítja a veszélyeket, kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket; b) valamennyi azonosított veszély és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelése; c) a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása. A kockázatértékelés a Társaság által működtetett vasúti rendszerekre vonatkozó veszélyekből fakadó biztonsági kockázatok értékelésének folyamatát határozza meg. A fenti folyamatok az alábbiak figyelembevételével történő rendszerszerű vizsgálatát jelenti: a) annak meghatározása, hogy mi okozhat sérülést vagy kárt, b) kiküszöbölhetők-e a veszélyek, c) a nem kiküszöbölhető veszélyekkel szemben milyen megelőző- vagy védőintézkedések alkalmazhatók A Társaság ECM-mel összefüggő kockázat kezelés módszertanát a megkötött szolgáltatási szerződéseiben rögzítetteknek megfelelően a Megrendelő partner igényei szerint kell végezni. A Megrendelő irányítási feladatköréhez igazodóan a szerződésben rögzített felügyeleti és koordinációs eljárások mentén a Társaságot részben vagy egészében végezheti az alábbi pontban leírt karbantartási feladatok ellátásával, így a Társaság biztosíthatja a tehervagonok biztonságos állapotát a vasúthálózaton, így ennek megfelelően kell ellátni a vasútbiztonsági kockázatkezelést is;


ÉRTESÍTŐ 7

A.

    

ELJÁRÁS

Oldal: 3/46


Változat: 2.

A Társaság megbízható karbantartás-fejlesztési feladatokkal. Így felelőssé tehető a karbantartási dokumentáció kezeléséért, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfigurációmenedzsmentet is; A Társaság megbízható a járműállomány-karbantartás irányításának feladataival, amely keretében intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról; A Társaság alapvetően a karbantartás végrehajtásának feladatát végzi, amely a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását jelenti, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. A Megrendelő és a Társaság között létrejött (létre jövő) szerződésnek pontosan kell szabályozni a két fél közötti kommunikációt, a feladatokhoz kapcsolódó hatásköröket és jóváhagyási pontokat.

Jelen utasítás szabályozza: a) a társaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések meghozatalának folyamatát, folyamathoz kapcsolódó felelősök azonosítását, kezelését; i. vasút működésével kapcsolatos kockázatok, ii. a vasúti járműkarbantartáshoz, szerződés alapján más vállalkozás számára végzett ECM feladatokhoz kapcsolódó, felújításhoz és gyártáshoz, technológiához, karbantartás irányításához, karbantartás fejlesztéséhez kapcsolódó kockázatok; iii. a munkavégzési tevékenységből, a munka megtervezéséből vagy a munkateherből származó kockázatok, iv. más szervezetek/személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok azonosítása. v. irányítási eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásai esetén felmerülő kockázatok; vi. a pályahálózat-működtetővel történő együttműködés szabályozása olyan kérdésekben, amelyeket azok a közös, a kockázatok csökkentésére irányulnak b) a vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelését; i. a vasúttársaságokkal, ii. a gyártóval, iii. a karbantartási vállalkozóval, iv. a karbantartással megbízott szervezettel, v. a vasúti jármű tulajdonosával, üzembentartójával, vi. a vasúti folyamatokat érintő szolgáltatókkal vii. beszerző egységgel 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 8

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/46


Változat: 2.

a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő együttműködésnek megfelelően a közös, a kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések bevezetése érdekében c) kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése, visszacsatolása. i. kockázatértékelési eljárások a változások kezelése és a közös biztonsági módszerek szükség szerint a kockázatelemzése és –értékelése ii. kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználása, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetése iii. a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására. d) Az érintett szervezetekkel a dokumentációs és kommunikációs folyamatok ismertetése, ideértve az egyes részt vevő szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapítását és az információcserére vonatkozó előírásokat. e) A szabályozás eredményességének figyelemmel kísérésére, elemzése, vezetői tájékoztatókba építése, szükség esetén azok korrekciója.

A.1.2. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás hatálya A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV-START Zrt. vagy Társaság) valamennyi szervezeti egységére. A jelen eljárás nem terjed ki a 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kialakított és működtetett kockázatkezelési rendszerre. A jelen eljárás nem terjed ki továbbá a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-ban meghatározott kockázatértékelésre. A.1.3. Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. biztonsági vezetője felelős. Az eljárás elválaszthatatlan részét képezi a Társaság Biztonságirányítási Kézikönyvének (a továbbiakban: BIK).


ÉRTESÍTŐ 9

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/46


Változat: 2.

A.1.4. Fogalmak meghatározása A vasútbiztonsági kockázatkezeléssel kapcsolatos fogalmak meghatározása az Európai Bizottság 352/2009/EK rendeletének 3. cikke alapján történik. 

Kockázat: a (veszélyből fakadóan) sérüléssel járó balesetek és a váratlan események előfordulásának aránya, illetve az ilyen sérülések súlyosságának mértéke.



Kockázatvizsgálat: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása.



Kockázatelemzés: kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, a lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése, mely során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket vizsgálják, amelynek segítségével megállapítható, hogy a fennálló kockázat elfogadható mértékűvé vált-e.



Kockázatértékelés: a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamat, melynek során azonosítják, felmérik, kezelik és felügyelik a váratlan eseményeket vagy veszélyeket annak érdekében, hogy megfelelőképpen biztosítsák a vasútbiztonsági előírások betartását.



Biztonság: a sérülés elfogadhatatlan kockázatának hiánya, a veszélyektől, vagy bántódástól mentes, zavartalan állapot.



Kockázatkezelés: a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció). Az irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok vizsgálati, elemzési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazásával.



Biztonsági intézkedések: intézkedéscsomag, amelynek célja vagy egy veszély előfordulási arányának csökkentése, vagy a veszély következményeinek enyhítése egy elfogadható kockázati szint elérése és/vagy fenntartása érdekében.



Veszély: olyan körülmény, amely adott esetben balesethez vezethet.



Kockázatelfogadási kritériumok: adott kockázat elfogadhatóságának értékelési kritériumai; e kritériumokat annak megállapítására alkalmazzák, hogy egy kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy csökkentése érdekében a továbbiakban közvetlen intézkedésre ne legyen szükség. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 10

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/46


Változat: 2.



Veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják.



Veszélyazonosítás: a veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás.



Kockázatelfogadási elv: egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok.



Magatartási kódex: írásbeli szabálygyűjtemény, amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmazni.



Referenciarendszer: olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető.



Kockázatbecslés: az a vizsgált kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása.



Műszaki rendszer: termék vagy termékek együttese, a tervezési, végrehajtási és karbantartási dokumentációval együtt; a műszaki rendszer létrehozása a követelmények meghatározásával kezdődik, és elfogadásukkal ér véget; noha az adott kapcsolódási pontok tervezése során az emberi magatartást figyelembe veszik, az emberi üzemeltetők és tevékenységeik nem alkotják a műszaki rendszer részét; a karbantartási folyamatot a karbantartási kézikönyvek ismertetik, de az nem képezi a műszaki rendszer részét.



Súlyos következmény: egy baleset eredményeként bekövetkező halálesetek és/vagy több személyt érintő súlyos sérülések és/vagy jelentős környezeti károk.



Rendszer: a vasúti rendszer bármely része, amelyen változtatást eszközölnek.



Maradvány kockázat: az a kockázat, amely fennmarad annak ellenére, hogy a vezetés – a kockázatokra vonatkozó kontroll tevékenységeket is beleértve – intézkedést tesz valamely kedvezőtlen esemény hatásának és valószínűségének csökkentésére. A kockázatelfogadási kritériumokkal való összevetés dönt arról, hogy a maradvány kockázat az elfogadható kockázati szintet jelenti-e.


ÉRTESÍTŐ 11

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 7/46


Változat: 2.



Vasútbiztonsági rendkívüli esemény: a kockázatértékelési eljárás szempontjából minden olyan zavar, akadály vagy baleset, amely a vonatok leközlekedtetését jelentős mértékben akadályozza vagy kizárja, különösen: o vasúti baleset, o baleseti következménnyel nem járó technológiai fegyelem megsértése (veszélyeztetés), o tűzeset, o elháríthatatlan külső ok.



Baleset: olyan esemény, melynek bekövetkezése hirtelen, váratlan, és előre nem látható, amely a normál üzemi módtól eltérő működésre volt visszavezethető. A 271/2007. sz. Kormányrendelet 2.§ d) pontja szerint a vasúti közlekedés során bekövetkező – a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő – személyi sérüléssel vagy dologi kárral járó esemény. A vasúti baleset magában foglalja az általános balesetet és a katasztrófa balesetet.



Általános baleset: a 271/2007. Kormányrendelet 4.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint a nagyobb gyakorisággal (1-3 évente) előforduló baleset.



Katasztrófa baleset: A 271/2007. Kormányrendelet 4.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint a nagyon ritkán előforduló, de a lehetséges legnagyobb kárral járó vasúti baleset.



RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke (Magyarországon kihirdette a 2006. évi LXXVII. törvény);



saját kerekein futó vasúti jármű: valamely vasúti társaság vagy üzemben tartó járműparkjába besorolt, áruként feladott üres vasúti kocsi, vagy be nem sorolt vasúti jármű;

A.1.5. Az értékelés alatt álló rendszer A.1.5.1. A tevékenység bemutatása A Társaság a Megrendelőkkel kötött szolgáltatási szerződések alapján végzi tehervagonok karbantartását, javítását. A Megrendelő irányítási, felügyeleti és koordinációs rendszeréhez igazodva a Társaság részben vagy egészében végezheti a 445/2011 EU rendelet karbantartási feladatok ellátását, így a Társaság biztosíthatja a tehervagonok biztonságos állapotát a vasúthálózaton, de elsődlegesen a karbantartás végrehajtásának feladatát látja el, amely keretében végzi a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is.


ÉRTESÍTŐ 12

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 8/46


Változat: 2.

A kockázatelemzési és értékelési eljárás a Társaság által végzett jármű karbantartási és gyártási folyamatához kapcsolódik, amelyet a leírását az Integrált Irányítási Rendszerleírás tartalmazza. A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a Társaság a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ennek értelmében a Társaság törekszik a lehető legkisebb kockázati szint elérésére. Ez a módszer a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja, annak érdekében, hogy minél magasabb biztonsági szintet tudjon a Társaság elérni. A kockázatelemzési és -értékelési eljárás a MÁV-START Zrt. által végzett személyszállítási, vasúti áruszállítási tevékenység, amely nem tartalmazza vasúti árufuvarozási tevékenységet és veszélyesárú szállítást és fuvarozást, vontatás-szolgáltatási, vasúti jármű karbantartási, javítási tevékenység és az ahhoz kapcsolódó támogató folyamatok, illetve kapcsolódási pontok vizsgálatára terjed ki annak érdekében, hogy azonosítsa a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó biztonsági követelményeket. A tevékenységek folyamatait az 1. és 2. számú ábra mutatja be. A feladatok részletes leírását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Megrendelő

Minisztérium

Eszközigény

meghatározása

biztosítása

Árazás

Szolgáltatások díjainak meghatározása

Személyzet biztosítása

Vontatójármű kiadás Személyzet irányítása Mozdonyvizsgálat Mozdonyforduló Minőségbiztosítás Anyag és szolgáltatás igények meghatározása és megrendelése

Személyszállítás Vontatás

vasúti áruszállítás Vasútijármű javítás, karbantartás

 Szükséges munkaerő biztosítása (oktatás, felvétel elbocsátás stb.)  Kapacitásigény meghatározása  Humánerőforrás hozzárendelése az igényekhez

Személyszállításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások Jegyértékesítés Utas tájékoztatás Vasúti áruszállításhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek

Vevőgondozás

 Teljesítményértékelés  Elszámolás

Technológia készítés Vasúti jármű javítás, karbantartás, Vasúti jármű üzembe helyezés vegyi elhárítás

*nem tartalmazza vasúti árufuvarozási tevékenységet és veszélyesárú szállítást és fuvarozást 14. szám Budapest, 2014. február 26.

Jármű karbantartás

Jármű üzemeltető

Szolgáltatások

     

személyszállítás

Vevői vontatási igények megismerés e

 Erőforrások hozzárendelése az igényekhez  Javaslatok a szükséges jármű átalakítási projektekre  Beruházás kivitelezési igények meghatározása  Kapacitások társasági szintű optimalizása  Technológiák, normarendszer kidolgozása, minőségirányítás

tolatás

pályavasút

Szolgáltatás Vevői igények fejlesztés megismerése:  Személyszállítás  Árufuvarozáshoz kapcsolódó vontatási megrendelés  Pályavasút  Külső felek

árufuvarozás

árufuvarozás

Megrendelő

ÉRTESÍTŐ 13

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 9/46


Változat: 1.

A MÁV-START Zrt. a vasúti áruszállítási tevékenységet csak belföldi forgalomban végez, amely nem tartalmazza a vasúti árufuvarozási tevékenységet, veszélyesárú szállítást, fuvarozást . 1.

számú ábra: Az áruszállítási, jármű karbantartási és a személyszállítás főfolyamatai

2.

számú ábra: A személyszállítás főfolyamatai

A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a Társaság a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ennek értelmében a MÁV-START Zrt. törekszik a lehető legkisebb kockázati szint elérésére. Ez a módszer a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja, annak érdekében, hogy minél magasabb biztonsági szintet tudjon a Társaság elérni. A Társaság. Biztonságvédelem szervezete a hatályos SZMSZ-ben meghatározott feladatainak végrehajtását részben önállóan, részben szolgáltatás igénybevételével oldja meg. A Társaságunk üzembiztonsági, vagyonvédelmi, katasztrófa-, hon- és polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységének egyes feladatainak végrehajtását a MÁV Zrt Biztonsági Igazgatósága – Szolgáltatási Szerződés keretében és abban megfogalmazottak szerint – hajtja végre.


ÉRTESÍTŐ 14

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 10/46


Változat: 2.

A munkavédelem (munkabiztonsági és foglalkozás egészségügy) és környezetvédelmi feladatainak egy részét a MÁV Zrt EBK – szintén Szolgáltatási Szerződés keretében – végzi. A Biztonságvédelem szervezet feladatainak egy részét a szolgáltató tevékenységének koordinálása, feladat meghatározása, szolgálattói teljesítmények mennyiségi és minőségi átvétele, valamint a teljesítések igazolása teszi ki. Az üzembiztonsági, vagyonvédelmi, katasztrófa-, hon- és polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységének kapcsán azonosított és feltárt kockázati tényezőket a Társaságunk a jelen utasítás alapján elemzi és a szükséges intézkedéseket meghozza, a Minőség Irányítási Kézikönyvben a folyamatokat módosítja. Oktatja a helyesbítő intézkedéseknek megfelelően a folyamatokat. A.1.5.2. A MÁV-START Zrt. tevékenysége és a vasútbiztonság kapcsolódási pontjai Munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változásnak tekintjük, ha az alkalmazott tevékenységben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkavégzés módjában, helyében, a munkaszervezésben, a szabályozásban, a műszaki fejlődésben vagy a munkavégzéshez szükséges ismeretekben olyan változások állnak be, amelyek hatással lehetnek a vasútbiztonságra, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó kockázatokra. A szolgáltatási tevékenység vasútbiztonsággal kapcsolatos jelentős elemeinek felsorolása: 





HR elemek:  kiválasztás  oktatás, képzés, vizsgáztatás  utasítások rendszere, azok oktatása, elsajátítás visszaellenőrzése működési elemek:  munkaidő beosztás készítés  szolgálatbalépés, váltás és a szolgálat befejezése  szolgálat ellátás  elvi ügyek  vonatközlekedés  tolatás  kommunikáció műszaki elemek:  járműüzemeltetés  járműkarbantartás  jármű üzembe helyezés  munka- és védőeszközök


ÉRTESÍTŐ 15

A.

         

ELJÁRÁS

Oldal: 11/46


Változat: 2.

ECM feladatok a szolgáltatási szerződésekben rögzített mértékben Járműgyártás Alkatrész beszállítók minősítése Alkatrészek mennyiségi és minőségi átvétele jármű átadás-átvétel gépek berendezések karbantartása műszaki mentés üzemi vágány pálya állapot vegyi elhárítás mérőműszer ellenőrzés

A.1.6. A kockázatkezelés leírása A.1.6.1. A veszélyek azonosítása, kockázatvizsgálat végzése A kockázatkezelés folyamatát az alábbi lépések szerint kell végezni: • kockázatok azonosítása • kockázatok értékelése • kockázatokra adott válaszlépések megfogalmazása, és az • elfogadható kockázati szinttel történő összevetés alapján a kockázatok felülvizsgálata. A veszélyek azonosítása azon tényezők azonosítása, amelyek kárt okozhatnak, és azon csoportok meghatározása, akik veszélynek lehetnek kitéve. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. Elemzési módszerrel azoknak a feltételeknek és tényezőknek a meghatározását és elemzését kell elvégezni, amelyek előidézik az előzetesen definiált nemkívánatos esemény bekövetkezését, illetve jelentősen befolyásolják a rendszer működését, biztonságát. A MÁV-START Zrt. az értékelés alatt álló rendszer kockázatának elfogadhatóságát a kockázatvizsgálat részeként elsősorban kifejezett kockázatbecslés alkalmazásával elemzi. A kockázatok azonosításában rendelkezésre állásuk esetén magatartási kódexek vagy referenciarendszerek is alkalmazhatóak. Valamennyi azonosított veszélyt a veszélynyilvántartásba be kell vezetni és a teljes kockázatértékelés részeként a veszélynyilvántartásban dokumentálni. A veszélynyilvántartásban az alábbi eseménycsoportokat kell szerepeltetni:


ÉRTESÍTŐ 16

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 12/46


Változat: 2.

vasúti járművek közlekedésével kapcsolatos utasításellenes munkavégzés, műszaki nehézmény, meghibásodás, mely nem vezetett vasútbiztonsági rendkívüli eseményhez, de a közlekedésbiztonságot veszélyezteti b) vasútbiztonságot érintő munkakörülményi tényezőkben (lásd: A.1.5.2.) bekövetkezett jelentős változás c) bekövetkezett vasútbiztonsági rendkívüli események, balesetek, általános balesetek, katasztrófa balesetek d) vezetői, illetve hatósági ellenőrzések közben azonosított veszélyek a) események, amelyekhez kárelszámolás kapcsolódik b) áruszállítási tevékenységhez kapcsolódó kockázatok, a)

A fenti felsorolás szerint a) esetben a kockázatbecslést (és a teljes kockázatértékelést) annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, ahol a hibát észlelték b) esetben a kockázatértékelést annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, amely a vasútbiztonságot érintő változtatást be kívánja vezetni. c) esetben a kockázatértékelését a MÁV-START Zrt. Biztonság végzi. d) esetben a kockázatértékelést annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, amelynek a területén az ellenőrzést végrehajtották. e) esetben a kockázatbecslést annak a szervezetnek kockázatkezelésre munkavállalója köteles elvégezni, ahol az eseményt észlelték

kijelölt

Amennyiben a kockázatértékelési folyamat során az értékelést végző szervezet önállóan nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és kapcsolódó biztonsági követelményt, az A.5.1. pontban leírtak szerint kell eljárni. Az évente történő rendszerelemzés alapján az veszélynyilvántartásba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan.


ÉRTESÍTŐ 17

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 13/46


Változat: 2.

A.1.6.2. A vasútbiztonsági kockázatértékelést végző személyek A vasútbiztonsági kockázatértékelést a következő munkatársak végzik:  Vasútbiztonsági kockázatértékelést irányító (a továbbiakban: kockázatértékelést irányító)  Vasútbiztonsági kockázatfelelősök (a továbbiakban: kockázatfelelősök) A kockázatértékelést irányító a vezérigazgató által kijelölt, 3. mellékletnek megfelelő megbízó levéllel írásban megbízott személy, akinek biztonsági (védelmi) szakértőnek kell lennie és rendelkeznie kell az alábbiakkal:  Ismeri a kockázatértékelés általános megközelítését.  Képes ezt a munkahelyre és a szükséges feladatokra alkalmazni:  a biztonsági és egészségvédelmi problémák azonosítását,  a fellépés szükségességének felmérését és rangsorolását,  a kockázatok kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez rendelkezésre álló lehetőségek ajánlását és azok viszonylagos hasznát,  ezek hatékonyságának értékelését,  a biztonság és egészségvédelem javítását szolgáló intézkedéseket, a helyes gyakorlatok előmozdítását és az ezekkel kapcsolatos kommunikációt.  Képes felismerni azokat a helyzeteket, amelyekben külső segítség nélkül nem lehet megfelelően értékelni a kockázatot és tanácsot tud adni a további segítség szükségességéről. A kockázatfelelősök a szolgáltatásban részvevő szervezeti egységek munkatársai, akiket a szervezeti egységük vezetője jelöl ki és 4. mellékletnek megfelelő megbízó levéllel írásban bíz meg. A megbízás tényét a kockázatértékelést irányító felé a szervezeti egység vezetőjének jeleznie kell. A MÁV-START Zrt. alábbi szervezeti egységeinél legalább egy fő kockázatfelelős munkavállalót kell kijelölni     

Biztonság Üzemeltetés támogatás Technológiatervezés Járműmenedzsment Valamennyi területi központ

A vasútbiztonsági kockázatértékelésben részvevő munkavállalókat évente egy alkalommal továbbképzésben kell részesíteni.


ÉRTESÍTŐ 18

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 14/46


Változat:2.

A.1.7. A kockázatértékelés leírása A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. A kockázatkezelés folyamata négy fő lépést tartalmaz:    

kockázatok beazonosítását, kockázatok értékelését, kockázatokra adott válaszlépéseket, és az elfogadható kockázati szinttel történő összevetés alapján a kockázatok felülvizsgálatát.

Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. Elemzési módszerrel azoknak a feltételeknek és tényezőknek a meghatározását és elemzését kell elvégezni, amelyek előidézik az előzetesen definiált nemkívánatos esemény bekövetkezését, illetve jelentősen befolyásolják a rendszer működését, biztonságát. A kockázatkezelés menetét az 3. ábra mutatja be:


ÉRTESÍTŐ 19

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 15/46


Változat: 2.

3.

számú ábra: a kockázatkezelés menete

A.1.8. A vasútbiztonsági kockázatkezelés alkalmazásával kapcsolatos eljárási szabályok A kockázatértékelést a Társaság. Biztonság irányításával az A.1.6.-ban leírtak szerint kell végezni. Az évente történő rendszerelemzés alapján az veszélynyilvántartásba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan. A kockázatértékelést a 2. mellékletben megadott értékelési mintának megfelelően kell elkészíteni. A.1.8.1. A kockázatkezelés dokumentálása A kockázatértékelés és a veszélykezelés lépéseit a MÁV-START Zrt. veszélynyilvántartásában kell dokumentálni. A veszélynyilvántartás elérhetősége: http://vontat.hu/ Részletes leírást az 1. melléklet tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 20

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 16/46


Változat: 2.

A veszélynyilvántartást a kockázatfelelősöknek és a kockázatértékelést irányító személynek az A.1. pontban leírtak szerint folyamatosan frissítenie kell a bekövetkező változásoknak megfelelően. A veszélynyilvántartásban szerepelnie kell az összes veszélynek, azok lehetséges okának, várható hatásának mennyiségi és minőségi értékelésnek, illetve a biztonsági követelményeknek való megfelelésnek a javasolt és végrehajtott intézkedésekkel. A.1.8.2. Veszélyazonosítás A veszélyazonosítás deduktív módszerrel történik, azt kell meghatározni, hogy egy adott hibás állapot hogyan jött vagy jöhet létre. Az elemzés során az adott állapottól visszafelé kell haladni. A vizsgált rendszer részekre, alrendszerekre, komponensekre bontását, a határok kijelölését a rendelkezésre álló adat határozza meg. A veszélyazonosítást el kell végezni a munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változások esetén (A.1.5.2.). A kockázatértékelés során az eredeti állapothoz képest kell a munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett változást értékelni. Amennyiben a kockázatértékelés végzésére kötelezett szervezet egy adott változásról nem képes egyértelműen meghatározni, hogy jelentősnek minősül e, akkor erről a veszélynyilvántartásban a kockázatértékelést irányító személy dönt. A veszélyazonosítást minden szakterület a vasútbiztonsággal összefüggő folyamatra, változásra köteles elkészíteni a bevezetésük előtt, és visszatérően a kockázatértékelés során kötelezően meghatározandó időszakonként, de legfeljebb 6 havonta. Az intézkedéseket a TRES vonatkozó moduljában kell rögzíteni úgy, hogy a veszélyek értékelése a kockázat csökkentése érdekében meghozott intézkedések nyomon követhetőek, riportolhatóak legyenek. A Társaság. folyamatai és kapcsolódó eljárásai alapján a következő veszélytényezők és kockázatok kerültek azonosításra: a) Az utasokat érintő, vagy utasokat veszélyeztető kockázat o Utas baleset o Kocsi műszaki hiba, zavar (személy, vezérlő) o Vontatott jármű rendkívüli ki/besorozása o Biztosító berendezés fedélzeti részegység zavar


ÉRTESÍTŐ 21

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 17/46


Változat: 2.

b) vasúti járművek ECM szerinti, közlekedésével, karbantartásával, műszaki nehézmenyekkel, meghibásodásokkal, mely nem vezetett vasútbiztonsági rendkívüli eseményhez, de a közlekedésbiztonságot veszélyezteti c) vasútbiztonságot érintő munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változás d) A személyzetet érintő kockázat o Karbantartó berendezés meghibásodás. o Vasútijármű nagyfeszültségű részegység meghibásodás o Munkabalesetek o Gondatlan munkavégzés: o figyelmetlen munkavégzés o szabálytalan munkavégzés o váltó és vágányút ellenőrzés elmulasztása o megfutamodás elleni biztosítás elmulasztása e) bekövetkezett vasútbiztonsági rendkívüli események f) vezetői, illetve hatósági ellenőrzések közben azonosított veszélyek g) A „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat o Egyéb helyre be nem sorolt baleset (személyi, tárgyi, munka, siklás, gázolás, váltófelvágás) o Szándékos cselekmény h) A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat o Illetéktelen belépés o Lopás, rongálás i) A társadalom egészét érintő kockázat o MÁV dolgozók sztrájkja o Árvíz o Időjárási hatás o Vis major j) Biztonsági kockázatot nem jelentő események, vagy származtatott biztonsági események, amelyek elemzése feltárhat biztonsági intézkedésekre okot adó problémákat: o Vontatójárműre vár o Jármű hiba o Vonali vontatójármű nehézmény o Tolató vontatójármű nehézmény o Motorkocsi nehézmény o MFB meghibásodás o AVR hiba o Vonali vontatójármű üzemképtelenség o Tolató vontatójármű üzemképtelenség o Motorkocsi üzemképtelenség o Egyéb önjáró járművek zavarai és üzemképtelensége 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 22

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 18/46


Változat: 2.

k) ECM feladatkörrel összefüggő kockázatok azonosítása: o Szerződéskötéskor megfelelő szerepkörök szabályozottsága o Alkalmazott technológiák megfelelősége o Technológiák fejlesztésének megfelelősége o Kommunikáció megfelelősége, szabályozottsága Az összes szerződéses fél információk cseréjének a biztosítottsága az üzemzavarokról, balesetekről, váratlan eseményekről, balesetveszélyes helyzetekről és más veszélyes esetekről.

A következő események után történik veszélyazonosítás, az esetet érintő vizsgálat lezárását követően:               

Személyi sérülést okozó esemény után Engedély nélküli közlekedés Időbeni fékezés elmulasztása Járműhiba (pl: fékberendezés hibája miatti baleset) Jelzés figyelembe nem vétele Járművezetés közben történő elalvás Űrszelvényhiány következtében bekövetkezett baleset Váltó és vágányút ellenőrzés elmulasztása Váltóellenőrzés elmulasztása Sebesség túllépés Megfutamodás elleni biztosítás elmulasztása Kijárati jelző továbbhaladást megtiltó jelzése ellenére történik a felhatalmazás az indulásra Figyelő szolgálat nem megfelelő ellátása Egyéb szabálytalan, figyelmetlen munkavégzés esetén. Olyan események, amelyekhez kárelszámolás kapcsolódik

Az évente történő rendszerelemzés alapján az azonnali vizsgálatba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan. Azokat a hibatípusokat, vizsgálandó eseteket újabb bekövetkezés esetén csak abban az esetben kell külön vizsgálni és a veszélynyilvántartásba bevezetni, ha a bekövetkezés valószínűsége, hatása jelentősen eltér negatív irányba, vagy a korábban hozott intézkedések hatástalansága merül fel.


ÉRTESÍTŐ 23

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 19/46


Változat: 2.

A.1.8.3. A kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználása, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetése A kockázatkezelés nem megfelelő döntéshozatali és jelentéstételi folyamatba történő integrálása, vagy az újonnan fellépő kockázatok azonosításának lassúsága további veszélyeket rejt magában. A hatékony rendszer lényeges eleme az üzenetek közvetítésének módja és időzítése az alkalmazottak és a külső szereplők felé. A vasútbiztonsági kockázatkezelés során a kockázatfelelősök kijelölése egyértelmű felelősség és hatáskör összerendelést biztosít. A munkavégzés kereteit meghatározó magatartási kódexek (utasítások, szabályzatok) a szervezetek részére megküldésre kerülnek. Az SZMSZ alapján a Társaság. kialakította az informális csatornákat, melyek biztosítják a célok megfogalmazását és kommunikálását a szervezeten belül. Kiemelt feladat a biztonságtudatos kultúra és a vasútbiztonsági kockázatkezeléshez kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás információkat gyűjt, rendszerez és elemez és ezek segítségével előre jelzi a várható hatásokat. A döntéshozatal hatásait mérni és értékelni kell, az eredmények tükrében kell, szükség esetén beavatkozni, korrigálni. A folyamat láncszerű ismétlődését biztosítani kell. A kockázatértékelés eredményeinek rögzítése a veszélynyilvántartásban történik, melyhez a szervezetek megfelelő jogosultsággal rendelkező munkavállalói hozzáférnek és kezelnek. A veszélynyilvántartásban tárolt információk a Társaság más eljárásaiban is felhasználhatóak. A.1.8.3. Veszélyelemzés, kritériumokkal való összevetés A.1.8.3.1. A hatás meghatározása A veszélyelemzés során a referenciarendszerekkel és a magatartási kódexekben található kritériumokkal való összevetéskor meg kell állapítani, hogy a biztonságot érő hatások milyen mértékűek. Ennek figyelembe vételével kell dönteni arról, hogy a hatás a még elviselhető szintjén belül van, vagy azon felüli van pl. személyi sérülés következett be, és / vagy 5 millió forintnál magasabb anyagi kárral járt az esemény.


ÉRTESÍTŐ 24

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 20/46


Változat: 2.

A.1.8.3.2. A bekövetkezés valószínűsége Az esemény hatásának elemzése után kell megbecsülni az esemény bekövetkezésének valószínűségét az alábbiak alapján:  a bekövetkezés teljesen valószínűtlen,  a bekövetkezés lehetséges, de nem valószínű,  a bekövetkezés valószínű, elkerülhetetlen. A.1.8.3.3. A Kockázatok fokozatai A fentiek elvégzését követően kell meghatározni a kockázatok fokozatait:  A (alacsony kockázat)  K (közepes kockázat)  M (magas kockázat) Alacsony kockázat A kockázatok mértéke az értékelés időpontjában elhanyagolható, s előreláthatóan későbbiekben sem fog megváltozni, illetve nőni. A kockázatok elfogadható szinten ellenőrzöttek, összhangban vannak a nemzetközi előírásokkal. Alacsony kockázat esetén intézkedés: Ha lehetséges, fokozni kell a védelmet, a már elért szint fenntartása a MÁV-START Zrt. feladata. A kockázatértékelés során definiált időközönként vissza kell térni a helyzet értékelésére, annak megállapítására, hogy a körülmények változatlanok maradtak-e. Közepes kockázat: A kockázatok ellenőrzöttek a vizsgálat időpontjában, a bázis időszakhoz képest növekedést mutatnak vagy valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő időben nőni fognak, illetve a meglévő védelem a rendszerek változásai miatt megváltozhatnak. Közepes kockázat esetén intézkedés: Meg kell határozni a védelem fokozása érdekében, továbbá a várható növekedés kiküszöbölésére megteendő intézkedéseket és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságának javítását. Magas kockázat: A kockázatok ellen van védelem, azonban ezek nem felelnek meg a követelményeknek, esetleg a bekövetkező változások miatt a kockázatok magasak lesznek és az értékelés időpontjában nincsenek megfelelően kezelve, a védelem nem kielégítő.


ÉRTESÍTŐ 25

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 21/46


Változat: 2.

Magas kockázat esetén intézkedés: A közvetlen vagy magas kockázatokat kiváltó hatások elleni intézkedéseket azonnal meg kell hozni, a folyamatok, a fennálló technológia, az elvárások további felülvizsgálata után meg kell határozni a korrigáló intézkedéseket. Cél adott kockázatot az elfogadható szintre való csökkentése, vagyis a célul kitűzött biztonsági követelmények elérése. A.1.8.4. Kockázatok statisztikai elemzése Biztonságot veszélyeztető események statisztikai moduljában (TRES) rögzített adatok alapján történik kockázatok statisztikai elemzése, az alábbi csoportosításban és alábontással: 

Az utasokat érintő, vagy utasokat veszélyeztető kockázat  ütközés  siklás  mozgó vasúti jármű okozta személysérülés  szintbeli kereszteződésben történt baleset  tolatás közben történt baleset  egyéb (pl. áramütés, tűz, stb.)



A személyzetet érintő kockázat  ütközés  siklás  mozgó vasúti jármű okozta személysérülés  szintbeli kereszteződésben történt baleset  tolatás közben történt baleset  egyéb baleset



A szintbeli kereszteződést használókat érintő kockázat  szintbeli kereszteződésben történt baleset  egyéb baleset



A „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat  ütközés  siklás  mozgó vasúti jármű okozta személysérülés  szintbeli kereszteződésben történt baleset  tolatás közben történt baleset  egyéb (pl. áramütés, tűz, stb.)


ÉRTESÍTŐ 26

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 22/46


Változat: 2.



A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat  mozgó vasúti jármű okozta személysérülés  egyéb (pl. rongálás, stb.)



A társadalom egészét érintő kockázat  egyéb (pl. sztrájk, stb.)

A kockázatkezelési folyamat akkor ér véget, amikor az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelményrendszer által történő teljesítését igazolják és azokat a veszélynyilvántartásba bevezetik. Ellenkező esetben a 3. számú ábra szerinti folyamatot újra kell indítani. A felülvizsgálat elvégzéséért és a folyamat lezárásáért a veszély rögzítője a felelős. A.1.9. Meghatározott biztonsági szint A.1.9.1. Elvárt biztonsági szint A MÁV-START Zrt. vasútbiztonsági szempontú minőségi és mennyiségi célkitűzéseket határoz meg, melyet a megelőző évről készített éves beszámoló jelentés tartalmaz („K” eljárás). A kockázatelemzés folyamatában a kritériumokkal való összevetés során ezeket az éves vasútbiztonsági célkitűzéseket kell figyelembe venni, mint elvárt biztonsági szintet. A.1.9.2. Elviselhető hatás A kockázatok hatásainak meghatározásánál (A.1.8.3.1. pont) dönteni kell a biztonságot érintő hatások mértékéről. E tekintetben a hatás az elviselhetőség szintén belül van ha:  

az esemény bekövetkezése esetén nem valószínű a személyi sérüléssel járó következmény a várható anyagi kár nem éri el az 5 millió forintot

A.1.9.3. Közös biztonsági célok, Nemzeti referenciaérték A 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról hozott 2010/409/EU határozat alapján meghatározott célértékek használhatóságát 2014. január – 2014. június adatok alapján a Társaság felül fogja vizsgálni, de a javasolt referencia csoportokat beépíti a rendszereibe.


ÉRTESÍTŐ 27

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 23/46


Változat: 2.

A különböző kockázati kategóriákra vonatkozó referenciaértékeket az alábbiak szerint lettek meghatározva: A közös biztonsági célokhoz (CTS), Nemzeti referenciaértékekhez (NRV) rendelt értékek kockázati kategóriánként CTS, NRV (× 10– 9) 

Az utasokat érintő kockázat 1.1 250,0 A súlyos balesetek által okozott, utasokat érintő HSKS-ek éves száma/a személyvonat- kilométerek összege éves szinten 

A személyzetet érintő kockázat 2 11,9 A súlyos balesetek által okozott, alkalmazottakat érintő HSKS-ek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten 

A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat 3.1 244,0 A súlyos balesetek által okozott, szintbeli átjárót használókat érintő HSKS-ek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten 

A „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat 4 6,45 A súlyos balesetek által okozott, „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő HSKS-ek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten 

A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat 5 534,0 A súlyos balesetek által okozott, a vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő HSKSek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten 

A társadalom egészét érintő kockázat 6 1000,0 A súlyos balesetek által okozott HSKS-ek éves összege/a vonatkilométerek összege éves szinten.

A.2. A kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése Amennyiben a kockázatértékelési folyamat során az értékelést végző szervezet önállóan nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és kapcsolódó biztonsági követelményt, a több részt vevő szervezet esetén alkalmazandó szabályok szerint kell eljárni. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 28

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 24/46


Változat: 2.

Az évente történő rendszerelemzés alapján az veszélynyilvántartásba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan. A kockázatokra adott válaszlépésekben meg kell határozni azokat a vagy mennyiségi, vagy minőségi vagy e két tulajdonságot egyesítő mutatókat, amelyek képesek: a) korai szakaszban figyelmeztetni a kockázatokra, vagy gondoskodni a tervezettnek megfelelő ellenintézkedésekről; b) információval szolgálni a kockázatok várható hatásairól, megelőző lehetőségeiről; c) segíteni a döntéshozatalt. Az érintett szereplők közötti információcserét úgy kell megszervezni, hogy a Társaság, a pályahálózatműködtető és a karbantartásért felelős szervezetek, beleértve azok vállalkozóit is, szerződéses megállapodásokon keresztül biztosítsák kockázat kezelési eljárások alkalmazása során szerzett, a biztonsággal összefüggő lényeges információk cseréjét az egyes szereplők között, ezzel lehetővé téve valamennyi érintett fél számára, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében. Amennyiben a Társaság, a pályahálózat-működtető és a karbantartásért felelős szervezetek a kockázatkezelési eljárások alkalmazása során bármilyen, a műszaki berendezések (beleértve a strukturális alszerkezetekét is) meghibásodásából, nem megfelelő gyártásából vagy gyártási hiányosságából eredő potenciális biztonsági kockázatokat tár fel, e kockázatokról jelentést küld a többi érintett szereplőnek, ezzel lehetővé téve számukra, hogy korrekciós intézkedéseket hozzanak a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében.

Alacsony kockázat esetén intézkedés: Ha lehetséges, fokozni kell a védelmet, a már elért szint fenntartása a Társaság. feladata. A kockázatértékelés során definiált időközönként vissza kell térni a helyzet értékelésére, annak megállapítására, hogy a körülmények változatlanok maradtak-e. A kockázatbecslést (és a teljes kockázatértékelést) annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, ahol a hibát észlelték. Közepes kockázat esetén intézkedés: Meg kell határozni a védelem fokozása érdekében, továbbá a várható növekedés kiküszöbölésére megteendő intézkedéseket és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságának javítását. A kockázatbecslést (és a teljes kockázatértékelést) annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, ahol a hibát észlelték, illetve ahol a vasútbiztonságot érintő változtatást be kívánják vezetni.


ÉRTESÍTŐ 29

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 25/46


Változat: 2.

Magas kockázat esetén intézkedés: A közvetlen vagy magas kockázatokat kiváltó hatások elleni intézkedéseket azonnal meg kell hozni, a folyamatok, a fennálló technológia, az elvárások további felülvizsgálata után meg kell határozni a korrigáló intézkedéseket. Cél: az adott kockázatot, az elfogadható szintre való csökkentése, vagyis a célul kitűzött biztonsági követelmények elérése. A kockázatértékelést a Társaság. Biztonság végzi szükség esetén annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalójának a bevonásával, ahol a hibát észlelték, illetve ahol a vasútbiztonságot érintő változtatást be kívánják vezetni. Hatósági ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságokat magas kockázatként kell értékelni és a kockázatértékelést annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, amelynek a területén az ellenőrzést végrehajtották. A.2.1. Döntés a megelőző fellépésről A kockázatok kiküszöbölését vagy csökkentését szolgáló megfelelő intézkedések azonosítása során megállapításra kerül, hogyan lehet kizárni, enyhíteni vagy ellenőrizni ezeket a veszélyeket. A veszélynyilvántartásba a javasolt biztonsági intézkedések is bevezetésre kerülnek. Amennyiben a becsült kockázat nem elfogadható, azonnali biztonsági intézkedések meghatározása és végrehajtása történik a kockázat elfogadható szintre csökkentése érdekében. A kockázat csökkenését elősegítő javaslatot a kockázatértékelést végző szervezet az érintett folyamatgazda számára teszi meg, aki a végrehajtás tekintetében intézkedni köteles. A.2.2. Cselekvés A megelőző- és védőintézkedések bevezetése rangsorolási elv alapján történik (az összes probléma minden valószínűség szerint nem oldható meg azonnal). Meghatározásra kerül, hogy ki, mikor és mit tesz és melyek az intézkedések végrehajtására szánt eszközök. Az előírások részletezik a teljesítendő feltételeket, beleértve a személyzet kompetenciáját, a biztonsághoz kapcsolódó információcserét és az adatrögzítést. A kockázatokra adott válaszlépésekben meg kell határozni azokat a vagy mennyiségi, vagy minőségi vagy e két tulajdonságot egyesítő mutatókat, amelyek képesek: a) korai szakaszban figyelmeztetni a kockázatokra, vagy gondoskodni a tervezettnek megfelelő ellenintézkedésekről; b) információval szolgálni a kockázatok várható hatásairól, megelőző lehetőségeiről; c) segíteni a döntéshozatalt.


ÉRTESÍTŐ 30

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 26/46


Változat: 2.

Az érintett szereplők közötti információcserét úgy kell megszervezni, hogy a Társaság, a pályahálózatműködtető és a karbantartásért felelős szervezetek, beleértve azok vállalkozóit is, szerződéses megállapodásokon keresztül biztosítsák kockázat kezelési eljárások alkalmazása során szerzett, a biztonsággal összefüggő lényeges információk cseréjét az egyes szereplők között, ezzel lehetővé téve valamennyi érintett fél számára, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében. Amennyiben a Társaság, a pályahálózat-működtető és a karbantartásért felelős szervezetek a kockázatkezelési eljárások alkalmazása során bármilyen, a műszaki berendezések (beleértve a strukturális alszerkezetekét is) meghibásodásából, nem megfelelő gyártásából vagy gyártási hiányosságából eredő potenciális biztonsági kockázatokat tár fel, e kockázatokról jelentést küld a többi érintett szereplőnek, ezzel lehetővé téve számukra, hogy korrekciós intézkedéseket hozzanak a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében. A.2.3. Nyomon követés és felülvizsgálat A kockázat értékelés a veszélynyilvántartásban meghatározott időközönként, vagy a kockázat szempontjából egyéb jelentős változás esetén felülvizsgálat alá kerül annak biztosítása érdekében, hogy érvényes és naprakész maradjon. Ez a kockázatkezelési eljárás ismétlődik az a 3. számú ábrán bemutatott folyamat alapján. A folyamat akkor ér véget, amikor az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelményrendszer által történő teljesítését igazolják és azokat a veszélynyilvántartásba bevezetik. A veszélynyilvántartásba a teljesítések igazolását a felülvizsgálat részbe annak a kockázatfelelősnek kell megtennie, aki az eredeti kockázatértékelést rögzítette.

A.3. A kockázatok kezelésére irányuló intézkedések eredményességének figyelemmel kísérése és szükség esetén a változtatások végrehajtása A.3.1. Az intézkedések rangsorolása Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az elvárt védelem megvalósult e, illetve milyen döntéseket kell hozni a vontatás-szolgáltatást nem veszélyeztető és a megfelelő vasútbiztonság körülményeinek megvalósulása érdekében. A döntés előkészítés során mérlegelni kell, hogy vannak-e olyan körülmények, veszélyeztetések, amelyek közvetlen veszéllyel járhatnak, ugyanakkor a MÁV-START Zrt. jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az eredményeket teljes körűen és azonnal megvalósíthassa. Ehhez szükséges egy program kialakítása, amely tartalmazza a rövidtávon megteendő intézkedések tételes felsorolását, a kockázat súlyosságát, az érintett személyek számát, az intézkedés megtételének határidejét és az ezért felelős személyek nevét.


ÉRTESÍTŐ 31

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 27/46


Változat: 2.

A.3.2. A meghozott intézkedések megvalósulásának ellenőrzése A kockázat értékelés eredményeképpen meghatározott intézkedések megvalósulása ellenőrzésre kerül. Ezért a MÁV-START Zrt. az irányítási piramis valamennyi szintjén beépíti azokat az ellenőrzési kötelezettségeket, amelyekkel az elért eredmények fenntarthatók. Az intézkedések megvalósulásáért a kijelölt szervezet, ennek hiányában az SZMSZ szerint illetékes szervezet a felelős. A.3.3. A kockázat elemzés megismétlése A munkakörnyezet és az alkalmazott munkafolyamatok folyamatosan változhatnak. Ha olyan jellegű jelentős változás következik be, amely a vasútbiztonságot érinti, a kockázatértékelés folyamatát újra el kell végezni, az A.2.3. pontban leírtak szerint. Ez az eljárás érvényes akkor is, ha a munkakörülmények, a munkakörnyezet, vagy a munkafolyamatok a vasútbiztonság szempontjából kedvező irányba változtak.

A.4. Kapcsolódási pontok A.4.1. A kapcsolódási pontok meghatározása A Társaság megrendelőkkel, pályahálózat üzemeltetőkkel, karbantartást végző szervezetekkel, gyártókkal, beszerzőkkel, szolgáltatást nyújtókkal történő együttműködés a vonatkozó jogszabályok alapján és a megkötött szerződésekben kialakított viszonyrendszer szerint történik. A szerződéskötési folyamatok során a Társaság kiemelten kezeli a közös, kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések bevezetését. A kapcsolódási pontokon a kockázatkezelési folyamat során felszínre kerülő további veszélyek és kockázatok csökkentését célzó intézkedések bevezetése a szerződések módosításáig operatív módon történik. A kapcsolódási pontok elemzése során meghatározásra végrehajtásának vasútbiztonságot befolyásoló tényezőit.

kerültek

a

vontatás-szolgáltatás

A.4.2. A kapcsolódási pontok kezelése A hatékony működés, szolgáltatás érdekében a MÁV-START Zrt teljes szolgáltatási folyamatát több modul felépítésű informatikai rendszer támogatja. A folyamat fő moduljai illeszkednek a vasút szakmai folyamatokhoz. A modulok interfészeken keresztül kapcsolódnak egymáshoz.


ÉRTESÍTŐ 32

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 28/46


Változat: 2.

Biztonságot veszélyeztető események statisztikai modulja A végrehajtási folyamatban keletkezhetnek biztonságot veszélyeztető és rendkívüli események, szolgáltatás minőségi hibák rögzítésére szolgáló adatgyűjtő és elemző rendszer, amely integráltan kapcsolódik a többi rendszerhez. Ez a rendkívüli eseményeket rögzítő Trakciós Rendkívüli Események (a továbbiakban: TRES) és az Elektronikus Menetigazolvány (a továbbiakban: EMIG) rendszerekből kerül kialakításra. Az adatokat az alábbi forrásból gyűjti:        

Arra jogosultsággal rendelkező felhasználók kézi rögzítésből, A MÁV PÜ RES rendszeréből interfészen keresztül kerül átvételre a Cégcsoport más szervezeténél rögzített eseményekhez kapcsolódó információk. Az MFB berendezéseken a mozdonyvezetők előre definiált kódokkal, illetve szabadon beírható szövegekkel közvetlenül rögzíthetik a szolgáltatási folyamaltot érintő, jármű meghibásodási eseményeket. A vonatforgalom alapján automatikusan figyeli a vonatkéséseket. Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése MFB adatok alapján. Fejlesztés alatt áll, hogy a lassújel adatok alapján a MFB-én mért sebességgel a sebesség túllépéseket elemezze. (Pálya adatbázis hiányában csúszik a fejlesztés befejezése.) Vonali ellenőrző fékpróba megtartásának ellenőrzése MFB adatok alapján. „Menet-tolatás” kapcsoló kezelésének ellenőrzése MFB adatok alapján.

A TRES-ben rögzített adatok alapján történik kockázatok elemzése, az alábbi csoportosításban:      

Az utasokat érintő kockázat A személyzetet érintő kockázat A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat A „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat A társadalom egészét érintő kockázat


ÉRTESÍTŐ 33

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 29/46


Változat: 2.

A.5. Az érintett szervezetekkel való dokumentációs és kommunikációs folyamatok, a szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapítása, továbbá az információcserére vonatkozó előírások A.5.1. Több részt vevő szervezet esetén a dokumentációs és kommunikációs folyamatok Amennyiben a kockázatértékelési folyamat során az értékelést végző szervezet önállóan nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és kapcsolódó biztonsági követelményt, abban az esetben köteles értesíteni a másik érintett szervezete(ke)t, aki(k) köteles(ek) közreműködni. A veszélynyilvántartásba annak a szervezetnek kell bevezetnie az azonosított veszélyt, aki a kockázatértékelést először megkezdte, de a másik szervezetnek azt bejegyzésével el kell fogadnia. Amennyiben a szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapításában vita merül fel, akkor a veszélynyilvántartásba bevezető kockázatfelelőst a kockázatértékelést irányító jelöli ki, az eljárásban leírtak figyelembevételével. A.5.2. A kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználása, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetése A kockázatkezelés nem megfelelő döntéshozatali és jelentéstételi folyamatba történő integrálása, vagy az újonnan fellépő kockázatok azonosításának lassúsága további veszélyeket rejt magában. A hatékony rendszer lényeges eleme az üzenetek közvetítésének módja és időzítése az alkalmazottak és a külső szereplők felé. A vasútbiztonsági kockázatkezelés során a kockázatfelelősök kijelölése egyértelmű felelősség és hatáskör összerendelést biztosít. A munkavégzés kereteit meghatározó magatartási kódexek (utasítások, szabályzatok) a szervezetek részére megküldésre kerülnek. Az SZMSZ alapján a MÁV-START Zrt. kialakította az informális csatornákat, melyek biztosítják a célok megfogalmazását és kommunikálását a szervezeten belül. Kiemelt feladat a biztonságtudatos kultúra és a vasútbiztonsági kockázatkezeléshez kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás információkat gyűjt, rendszerez és elemez és ezek segítségével előre jelzi a várható hatásokat. A döntéshozatal hatásait mérni és értékelni kell, az eredmények tükrében kell, szükség esetén beavatkozni, korrigálni. A folyamat láncszerű ismétlődését biztosítani kell. A kockázatértékelés eredményeinek rögzítése a veszélynyilvántartásban történik, melyhez a szervezetek megfelelő jogosultsággal rendelkező munkavállalói hozzáférnek és kezelnek. A veszélynyilvántartásban tárolt információk a Társaság más eljárásaiban is felhasználhatóak.


ÉRTESÍTŐ 34

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 30/46


Változat: 2.

A.6. A szabályozás eredményességének figyelemmel kísérése és szükség esetén a változtatások végrehajtása A vasútbiztonsággal és a vasútbiztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos szabályozás eredményességének figyelemmel kísérése az A.1. pontban leírt folyamat szerint kockázatértékelés keretén belül, illetve a vasútbiztonsági tanúsítvány éves hatósági ellenőrzése során történik. Az önellenőrző és a folyamatos fejlesztés biztosítását lehetővé tévő folyamatok beépítésre kerültek a szabályozási rendszerbe. Részletes leírásuk a folyamatos fejlesztés biztosításáról szóló – a BIK „I” részét képező – eljárásban található. A szabályozás eredményességét és hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell. Ezért a MÁV-START Zrt. az irányítási piramis valamennyi szintjén beépíti azokat az ellenőrzési kötelezettségeket, amelyekkel az elért eredmények fenntarthatók. Az eredményességért a kijelölt szervezet, ennek hiányában az SZMSZ szerint illetékes szervezet a felelős. A szükséges változtatások végrehajtása az A.1. pontban és az E. Eljárásban leírt és dokumentált módon történik.


ÉRTESÍTŐ 35

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 31/46


Változat: 2.

1. melléklet Biztonságot veszélyeztető események statisztikai modulja A végrehajtási folyamatban keletkezhetnek biztonságot veszélyeztető és rendkívüli események, szolgáltatás minőségi hibák rögzítésére szolgáló adatgyűjtő és elemző rendszer, amely integráltan kapcsolódik a többi rendszerhez. Ez a rendkívüli eseményeket rögzítő Trakciós Rendkívüli Események (a továbbiakban: TRES) és az Elektronikus Menetigazolvány (a továbbiakban: EMIGFVS) rendszerekből kerül kialakításra. Az adatokat az alábbi forrásból gyűjti:        

Arra jogosultsággal rendelkező felhasználók kézi rögzítésből, A MÁV PÜ RES rendszeréből interfészen keresztül kerül átvételre a Cégcsoport más szervezeténél rögzített eseményekhez kapcsolódó információk. Az MFB berendezéseken a mozdonyvezetők előre definiált kódokkal, illetve szabadon beírható szövegekkel közvetlenül rögzíthetik a szolgáltatási folyamaltot érintő, jármű meghibásodási eseményeket. A vonatforgalom alapján automatikusan figyeli a vonatkéséseket. Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése MFB adatok alapján. Vonali ellenőrző fékpróba megtartásának ellenőrzése MFB adatok alapján. „Menet-tolatás” kapcsoló kezelésének ellenőrzése MFB adatok alapján. Kárelszámoláshoz kapcsolódó események rögzítése alapján.

A TRES-ben rögzített adatok alapján történik kockázatok elemzése, az alábbi csoportosításban:      

Az utasokat érintő kockázat A személyzetet érintő kockázat A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat A „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat A társadalom egészét érintő kockázat


ÉRTESÍTŐ 36

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 32/46


Változat: 2.

A kockázatkezelés dokumentálása TRES rendszerben A kockázatértékelés és a veszélykezelés lépéseit a Társaság. veszélynyilvántartásában kell dokumentálni. Alkalmazott kockázatkezelés folyamata:

Kockázat azonosítása Reszortosi Ellenőrző Modul (EMIG REM) Kockázat azonosítása

Automatikus áttöltés

Rendkívüli eseményként rögzített (TRES)

ECM-hez kapcsolódó Egyéb módon kockázatok, Egyéb módos azonosított azonosított kockázat kockázatok

Kockázat azonosítása Azonosított kockázatok (TRES)

Kockázat azonosítása Kézi rögzítés TRES-be nem eseményként

Azonosítás: Utast érintő; Műszaki; Személyzetet érintő; Munka körülmény;………..

Kockázat értékelése

Egyedi és statisztikai elemzések Hatás meghatározása, Bekövetkezés valószínűsége; Kockázat fokozatai

Kockázatokra adott válaszlépések megfogalmazása

Egyedi és statisztikai elemzések és a kockázat fokozati alapján

Elfogadható kockázati szinttel történő összevetés alapján a kockázatok felülvizsgálata. Döntés a megelőző lépésről Cselekvés A veszélynyilvántartás elérhetősége: http://vontat.hu/ A veszélynyilvántartást a kockázatértékelést irányító és a kockázatfelelősök folyamatosan frissítenek a bekövetkező változásoknak megfelelően. A veszélynyilvántartásban szerepel az összes veszély, annak lehetséges oka és okozata, a mennyiségi és minőségi értékelése, illetve a biztonsági követelményeknek való megfelelés a javasolt és végrehajtott intézkedésekkel.


ÉRTESÍTŐ 37

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 33/46


Változat: 2.

A rendszerbe feltöltésre kerülnek az eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, így a mozdonyvezetői eseménykönyvek is. A rendszer a vonatnem alapján automatikusan megkülönbözteti, hogy a vonat személyszállító vagy árutovábbító (áruszállító) tevékenységet végzett. A veszélyazonosítást minden szakterület a vasútbiztonsággal összefüggő folyamatra, változásra köteles elkészíteni a bevezetésük előtt, és visszatérően a kockázatértékelés során kötelezően meghatározandó időszakonként, de legfeljebb 6 havonta.


ÉRTESÍTŐ 38

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 34/46


Változat: 2.


ÉRTESÍTŐ 39

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 35/46


Változat: 2.


ÉRTESÍTŐ 40

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 36/46


Változat: 2.

A hozott intézkedések a Minőségbiztosítási rendszerrel megegyező módon kerülnek rögzítésre a rendszerbe, hogy az események és meghozott intézkedések nyomon követhetőek, riportozhatóak legyenek. Megelőző tevékenységnek megfelelően kerül a helyesbítő intézkedés meghozatalra. A veszélynyilvántartásban feltüntetett kockázatok származhatnak a munkavégzési tevékenységből, a munka megtervezéséből vagy a munkateherből, illetve más szervezetek/személyek tevékenységéből, amennyiben azok a vasútbiztonsággal összefüggő folyamatot, szabályozást érintenek. Vonat továbbításhoz kapcsolódó kiemelt kockázatok adatgyűjtése, elemzése EMIG-FVS rendszer riportjaival   

Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése MFB adatok alapján Vonali ellenőrző fékpróba végrehajtása MFB adatok alapján Menet tolatás kapcsoló nyílt vonalon történő többszöri kezelése MFB adatok alapján

Az EMIG-FVS riportok adatait a reszortosok elemzik. Ha biztonsági szempontból kockázatosnak ítélik az eseményt, akkor ezt rögzítik az EMIG-FVS-ben és azok automatikusan áttöltésre kerülnek, a TRES rendszerbe, hogy egységes adatbázisban kerüljenek értékelésre a többi kockázati tényezővel. Fejlesztés alatt áll, hogy a lassújel adatok alapján a MFB-én mért sebességgel a sebesség túllépéseket elemezze. (Pálya adatbázis hiányában csúszik a fejlesztés befejezése.) Fejlesztés alatt áll, hogy a mozdonyvezető a mozdonyfedélzeti berendezésen valós időben riasztatást kapjon, ha a megengedett sebességet túllépte.


ÉRTESÍTŐ 41

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 37/46


Változat: 2.

Az EMIG-FVS rendszer egy önálló modulja végzi az ellenőrzéseket. A modul az alábbi képen látható módon érhető el:

1. Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése, minősítése:


ÉRTESÍTŐ 42

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 38/46


Változat: 2.

2. Vonali ellenőrző fékpróba megtartásának ellenőrzése, minősítése:


ÉRTESÍTŐ 43

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 39/46


Változat: 2.

3. Menet tolatás kapcsoló kezelésének ellenőrzése, minősítése:


ÉRTESÍTŐ 44

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 40/46


Változat: 2.

2. melléklet

Iktatószám:

Kockázatértékelés vasútbiztonsági tanúsítvány módosítási kérelméhez

Készítette: ……………………………………….. Vasútbiztonsági kockázatfelelős

Jóváhagyta: …………………………………………… Vasútbiztonsági kockázatirányító

9999


ÉRTESÍTŐ 45

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 41/46


Változat: 2.

1. Bevezetés

A biztonsági kockázatkezelési eljárás célja az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról szóló 352/2009/EK értelmében a kockázatkezelési eljárásra alkalmazandó általános irányelvek meghatározása a vasútbiztonság fejlesztése és javítás érdekében. (Rövid leírás az eljárás megindításának okáról.)


ÉRTESÍTŐ 46

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 42/46


Változat: 2.

2. Kockázatelemzés, kockázatértékelés

A veszélyelemzés felülete

ID*, dátum

A veszély leírása (rendkívüli esemény, jelentős változás stb.)

Veszély azonosítása

Hatás mértéke

Valószínűség

Kockázat mértéke

Követelmény

Intézkedés, Felelős

Felülvizsgálat

* A táblázatban egy sorszámhoz (ID) egy veszélyleírás tartozik, de ahhoz több veszély tartozhat. Ebben az esetben folytatólagosan kell kitölteni a táblázatot.


ÉRTESÍTŐ 47

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 43/46


Változat: 2.

A bekövetkezés valószínűsége Az esemény bekövetkezésének valószínűségét az alábbiak alapján kell megítélni:   

a bekövetkezés teljesen valószínűtlen, a bekövetkezés lehetséges, de nem valószínű, a bekövetkezés valószínű, elkerülhetetlen.

A Kockázatok fokozatai A fentiek elvégzését követően kell meghatározni a kockázatok fokozatait, melyek az alábbiak lehetnek: 1. A (alacsony kockázat) Alacsony kockázat: A kockázatok mértéke az értékelés időpontjában elhanyagolható, s előreláthatóan későbbiekben sem fog megváltozni, illetve nőni. A kockázatok elfogadható szinten ellenőrzöttek, összhangban vannak a nemzetközi előírásokkal. Alacsony kockázat esetén intézkedés: Ha lehetséges, fokozni kell a védelmet, a már elért szint fenntartása a MÁV-START Zrt. feladata. A kockázatértékelés során definiált időközönként vissza kell térni a helyzet értékelésére, annak megállapítására, hogy a körülmények változatlanok maradtak-e. 2. K (közepes kockázat) Közepes kockázat: A kockázatok ellenőrzöttek a vizsgálat időpontjában, a bázis időszakhoz képest növekedést mutatnak vagy valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő időben nőni fognak, illetve a meglévő védelem a rendszerek változásai miatt megváltozhatnak. Közepes kockázat esetén intézkedés: Meg kell határozni a védelem fokozása érdekében, továbbá a várható növekedés kiküszöbölésére megteendő intézkedéseket és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságának javítását.


ÉRTESÍTŐ 48

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 44/46


Változat: 2.

3. M (magas kockázat) Magas kockázat: A kockázatok ellen van védelem, azonban ezek nem felelnek meg a követelményeknek, esetleg a bekövetkező változások miatt a kockázatok magasak lesznek és az értékelés időpontjában nincsenek megfelelően kezelve, a védelem nem kielégítő. Magas kockázat esetén intézkedés: A közvetlen vagy magas kockázatokat kiváltó hatások elleni intézkedéseket azonnal meg kell hozni, a folyamatok, a fennálló technológia, az elvárások további felülvizsgálata után meg kell határozni a korrigáló intézkedéseket. Cél adott kockázatot az elfogadható szintre való csökkentése, vagyis a célul kitűzött biztonsági követelmények elérése.


ÉRTESÍTŐ 49

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 45/46


Változat: 2.

3. melléklet ….…...:számú megbízás MEGBÍZÁS Név: Minta Minta Munkakör: Minta Minta Lakás: 9999 Minta, Minta utca 999. Szig.szám: 999999XX TAJ szám: 999999999 Adóazonosító jel: 9999999999 Törzsszám: 39999999 Tisztelt Minta Minta Úr/Úrhölgy! A MÁV-START Zrt. kockázatkezeléséhez fűződő érdekek hatékony érvényesülése érdekében a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró munkáltató jogkörgyakorlóként ezennel megbízom Önt a Társaság területén a munkaköréhez kapcsolódó jelen megbízásban meghatározott vasútbiztonsági kockázatértékelés irányítási tevékenység ellátásával. 1. A vasútbiztonsági kockázatértékelési irányító feladatai: Kockázatvizsgálat irányítása, amely keretében vasútbiztonsági kockázatfelelős a veszélyek azonosítását és a kockázat felmérését végzi a rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználásával. Kockázatelemzés irányítása, amely keretében a kockázatvizsgálaton alapuló lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése elvégzésre kerül. A kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket kivizsgálását irányítja. Kockázatértékelés során a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamatot irányítja, felméri, kezeli és felügyeli a váratlan események vagy veszélyek kezelését annak érdekében, hogy megfelelőképpen biztosítsa a vasútbiztonsági előírások betartását. 2. Megbízott a jelen megbízás tárgyát képező ellenőrzési kötelezettségének a Megbízó külön rendelkezése szerint 2013. július hó 16. napjától személyesen, az irányadó jogszabályok és utasítások alapján köteles eleget tenni. 3. A jelen megbízás annak írásbeli visszavonásig érvényes. Budapest, 9999. minta hó 99. napján Megbízást átvettem:

…………………………………. Munkáltatói jogkörgyakorló

(aláírás, dátum)


ÉRTESÍTŐ 50

A.

ELJÁRÁS

Oldal: 46/46


Változat: 2.

4. melléklet ………. számú megbízás MEGBÍZÁS Név: Minta Minta Munkakör: Minta Minta Lakás: 9999 Minta, Minta utca 999. Szig.szám: 999999XX TAJ szám: 999999999 Adóazonosító jel: 9999999999 Törzsszám: 39999999 Tisztelt Minta Minta Úr/Úrhölgy! A MÁV-START Zrt. kockázatkezeléséhez fűződő érdekek hatékony érvényesülése érdekében a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró munkáltató jogkörgyakorlóként ezennel megbízom Önt a biztonsági területen a munkaköréhez kapcsolódó jelen megbízásban meghatározott vasútbiztonsági kockázatfelelősi tevékenység ellátásával. 1. A vasútbiztonsági kockázatfelelős feladatai: Kockázatvizsgálat végzése, amely keretében a veszélyek azonosítása és a kockázat felmérése rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználásával. Kockázatelemzés végzése, amely keretében a kockázatvizsgálaton alapuló lehetséges kockázatok azonosítását, csoportosítását és értékelését elvégzi. A kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket kivizsgálja. Kockázatértékelés során a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamat alatt azonosítja, felméri, kezeli és felügyeli a váratlan eseményeket vagy veszélyeket annak érdekében, hogy megfelelőképpen biztosítsa a vasútbiztonsági előírások betartását. 2. Megbízott a jelen megbízás tárgyát képező ellenőrzési kötelezettségének a Megbízó külön rendelkezése szerint 2013. július hó 16 napjától személyesen, az irányadó jogszabályok és utasítások alapján köteles eleget tenni. 3. A jelen Megbízással összefüggő tevékenység keretében utasítási jog gyakorlására a vasútbiztonsági kockázatértékelést irányító munkavállaló: Minta Minta, 06 9 999 99 99 (telefonszám) jogosult. 4. A jelen megbízás annak írásbeli visszavonásáig érvényes. Budapest, 9999. minta hó 99. napján ………………………………. Munkáltatói jogkörgyakorló Megbízást átvettem: (aláírás, dátum)


ÉRTESÍTŐ 51

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/171

A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése

Változat: 2.

B. A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése


ÉRTESÍTŐ 52

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/171


Változat: 2.

Tartalomjegyzék Tehervagonok karbantartása .................................................................................................................. 18 I. AZ IRÁNYÍTÁSI FELADATKÖRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK ............................................................................................................................. 18 I.1. Vezetői feladat – elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt. ............................................ 18 I.1.a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása; ................................................................................................................................... 18 I.1.b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása;............................................................................ 19 I.1.c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése;.................................................................................................... 19 I.1.d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása;................................... 20 I.1.e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez; .............................. 20 I.1.f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése; ......................................................................................................................................... 22 I.1.g) annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért; ............................................................................................................................. 23 I.1.h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor. ............................................................................. 24 I.2. Kockázatértékelés – a tehervagonok karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés ........................................................................... 25 I.2.1. A MÁV-START Zrt. a következőkre vonatkozóan rendelkezik eljárásokkal: ................................. 25 I.2.1.a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is; ......................................................................... 25 I.2.1.b) az a) pontban említett kockázatok értékelése; ............................................................................25 I.2.1.c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése. ............................... 26 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 53

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/171


Változat: 2.

I.2.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik az üzembentartókkal, a vasúttársaságokkal, a pályahálózat-működtetőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal. ....................................................................................................................... 27 I.2.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére és a 352/2009/EK rendelet ( 1 ) alkalmazására. ............................................................................... 27 I.2.4. A kockázatok értékelése során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az európai uniós és a nemzeti szabályozásnak, különösen a 89/391/EGK irányelvnek ( 2 ) megfelelő munkakörnyezet meghatározásának, biztosításának és fenntartásának szükségességének figyelembevételére. ........................................................................................................................ 27 I.3. Ellenőrzés – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait ............................................................................................................................................. 28 I.3.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket: ................................................. 28 I.3.1.a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye; ....................................................................................... 28 I.3.1.b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket); ....................................................................................................................................... 29 I.3.1.c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága; ......................................................................... 30 I.3.1.d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javítására vonatkozó információk. ............................................................. 30 I.3.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék. ..................................................................... 31 I.3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a MÁV-START Zrt. független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik. E rendszer eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan: ...................................................................................... 32 I.3.3.a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható; .......................... 32 I.3.3.b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése; ............................................................. 33 I.3.3.c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása; ......................... 33 I.3.3.d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése. ............................................................... 33 I.4.

Folyamatos javítás – a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 54

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/171


Változat: 2.

levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés .................................................................................................................................. 33 I.4.a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik; ................................................................................. 34 I.4.b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket;.................................................................................. 41 I.4.c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során; ......... 41 I.4.d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során; ........................................................................ 42 I.4.e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása; ................ 43 I.4.f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják; ............................................................................................................... 44 I.4.g) a vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik. ............ 44 I.5. Szervezeti felépítés és felelősség – az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében. ...................................................................................................................................... 45 I.5.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan. ......................................................................... 45 I.5.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat. .......................................................... 45 I.5.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban állnak és összeegyeztethetőek az adott szereppel. A felhatalmazás írásba foglalt. ......................................................................................................... 46 I.5.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal. ..................................................................... 46


ÉRTESÍTŐ 55

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/171


Változat: 2.

I.5.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők. ........ 47 I.6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el. ....................................................................................................................... 47 I.6.1. A MÁV-START Zrt. szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amely a következőket biztosítja: .................................................................................................................. 47 I.6.a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása; ............................................... 47 I.6.b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása; .................................................... 48 I.6.c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása; .............................................. 49 I.6.2. A MÁV-START Zrt. a szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerében eljárásokkal rendelkezik a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek: .............................................................................................................. 49 I.6.2.a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően; ................................................................... 49 I.6.2.b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet; ............................................................................................. 50 I.6.2.c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány;.................................................................................................................................. 50 I.6.2.d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez; ..................................................................................................................................... 50 I.6.2.e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése; ........................... 51 I.6.2.f) adott esetben a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fizikai erőnlét időszakos ellenőrzése; .................................................................................................................................... 52 I.6.2.g) szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére. .......................................................................................................... 52 I.7. Tájékoztatás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára.......................................................................................................................................... 53


ÉRTESÍTŐ 56

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/171


Változat: 2.

I.7.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a jelentéstételi csatornákmeghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúttársaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel. ....................................................... 53 I.7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők vonatkozásában: .......................................................................................................... 54 I.7.2.a) az egyes információk fogadása és feldolgozása;........................................................................ 54 I.7.2.b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése; .................................................. 55 I.7.2.c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele. .................................................... 55 I.7.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk: .............................................................................................................. 55 I.7.3.a) lényegesek és érvényesek; .......................................................................................................... 56 I.7.3.b) pontosak; .................................................................................................................................... 56 I.7.3.c) teljes körűek, ............................................................................................................................... 56 I.7.3.d) kellően naprakészek; .................................................................................................................. 56 I.7.3.e) ellenőrzöttek; .............................................................................................................................. 56 I.7.3.f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve); ................................ 57 I.7.3.g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel; ........................................................ 57 I.7.3.h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük. .......................................................................................................................................... 57 I.7.4. A 7.1, 7.2 és 7.3 pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók: ................................................................................. 57 I.7.4.a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott tehervagonok azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására; ................................................................................................ 57 I.7.4.b) karbantartási dokumentáció; ..................................................................................................... 58 I.7.4.c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról; ........................ 58 I.7.4.d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről; .................................................................................................................... 58 I.7.4.e) információ a vasúttársaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer- teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről; ........................................................................................ 59 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 57

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 7/171


Változat: 2.

I.7.4.f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket;........................................................................................................ 59 I.7.4.g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés; ............................................................................. 60 I.7.4.h) karbantartási megbízások; .......................................................................................................... 60 I.7.4.i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúttársaságoknak/pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk; ............................................................ 60 I.7.4.j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: .......................................................................... 60 I.7.4.i. a szervezet által karbantartott tehervagonok vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; ............................................................................................................................ 61 I.7.4.ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy –sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok; .............................................................................................................. 62 I.7.4.k) A tanúsító szerv és a vonatkozó fogyasztók (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni. ....................................................................................................................................... 62 I.8. Dokumentáció – az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés. ................................................................................................. 62 I.8.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében. ..................................................................................... 62 I.8.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: ............................. 63 I.8.2.a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése; .................. 63 I.8.2.b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése; ........................................................................................................................... 63 I.8.2.c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése. ......................... 64 I.9. Szerződéses tevékenységek – az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés ..................... 64 I.9.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására.................................................................................................................................. 64 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 58

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 8/171


Változat: 2.

I.9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében vesszük igénybe az alvállalkozókat és/vagy beszállítókat, a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére: .............................................................. 64 I.9.2.a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek; ...................................... 64 I.9.2.b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel. ........................................................................................ 65 I.9.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük. ..... 65 I.9.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak nyomon követésére, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak. .............................................................................................................. 65 I.9.5. Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási/irányítási rendszere tanúsítással rendelkezik, a 3. pontban ismertetett ellenőrzési eljárás korlátozható a 3.1 pont b) pontjában említett szerződéses műveleti eljárások eredményeire. ................................................ 65 I.9.6. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meghatározzuk, ismertetjük és elosztjuk: ................................................... 66 I.9.6.a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok;....................................... 66 I.9.6.b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek; .................... 67 I.9.6.c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége. ......................................... 67 II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok. ........... 67 II.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására. .................................................................................................................................. 68 II.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az alapvető átjárhatósági követelményeknek – beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is – való megfelelés biztosítására, a következők révén: ................................................................................................. 69 II.2.a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása;..................................................................................................................................... 69 II.2.b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése;HU L 122/34 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.11. ...................................................................................................................................... 70


ÉRTESÍTŐ 59

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 9/171


Változat: 2.

II.2.c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a 2008/57/EK irányelv és a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően; ................................................................................ 71 II.2.d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására; .................................................. 71 II.2.e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése. ........................................................................................................... 71 II.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban. .......................................................................................... 71 II.4. A tehervagonok üzembe állítása során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: ............................................................................................................ 78 II.4.a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről; ................................................................................................................................. 78 II.4.b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is; .................................................. 79 II.4.c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása. ........................................... 79 II.5. A karbantartási naplónak a tehervagon teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan:.................................................................................................................................. 80 II.5.a) a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése: ............................ 80 II.5.a.i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a tehervagon biztonsági integritását; .................................................................................................................. 80 II.5.a.ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke; ................................................................................... 80 II.5.a.iii. az eredményesen elvégzett karbantartás; ................................................................................ 80 II.5.b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével; ................................................................................................. 81 II.5.c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében; .......................................................................................................................... 81 II.5.d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása. .............................................................. 81 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 60

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 10/171


Változat: 2.

II.6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: ....................................................................................................................... 82 II.6.a) a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése;............................................................................... 82 II.6.b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek; ............................................................................... 82 II.6.c) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást), fékrendszerek, kerékpárok és vonókészülék, roncsolásmentes vizsgálati módszerek és karbantartási tevékenységek a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében. ...................................................................................................................... 82 II.7. A MÁV-START Zrt. dokumentációs eljárása a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálja legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét: ....................... 85 II.7.a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció; .................................................. 85 II.7.b) járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket; ............. 86 II.7.c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás; ........................................................................ 86 II.7.d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei; ................................................... 86 II.7.e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is; ..................................................................................................................... 86 II.7.f) a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések; ..................................................................... 87 II.7.g) az üzembentartóknak, a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.HU 2011.5.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 122/35 ....................... 87 III. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok .................................................................................................................................... 87 III.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkeznek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz. ................................................................. 87 III.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan. ............................................. 88 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 61

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 11/171


Változat: 2.

III.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan................................................................................................................... 89 III.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására. ................ 89 III.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására. ......... 90 III.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására. ....................... 90 III.7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe veszi. ........... 90 III.8. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani: ....................................................................................................... 91 III.8.a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások; ..................................................................... 91 III.8.b) minden egyes tehervagon karbantartási terve; .......................................................................... 92 III.8.c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét. ................. 92 III.8.d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást; ..................................................................... 92 III.8.e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használati közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum; ................................................................................................................................. 93 III.8.f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listája (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat); ................................................................................................................................... 93 III.8.g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információ, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően. ............................................................................ 93 III.9. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel. ....................................................................... 93


ÉRTESÍTŐ 62

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 12/171


Változat: 2.

III.10. A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni: ................................ 94 III.10.a) karbantartási megbízások; ....................................................................................................... 94 III.10.b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúttársaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is. .......................................................................................... 94 IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények ............................................... 95 IV.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: ................................. 99 IV.1.a) a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése; .................................................................................................................................... 99 IV.1.b) a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése; .......................................................................................................... 100 IV.1.c) valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket); .................................................. 101 IV.1.d) a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket). ........................................................................................................ 102 IV.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők biztosítása érdekében: .................... 103 IV.2.a) a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat; .......................... 103 IV.2.b) az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tároljuk, kezeljük és szállítjuk; .................................................................................................... 104 IV.2.c) valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek. ............................................................................. 104 IV.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végzi, a következők biztosításával: .......................................................................... 106


ÉRTESÍTŐ 63

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 13/171


Változat: 2.

IV.3.a) a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát; ........................................................................................................... 106 IV.3.b) ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is. ...................................... 107 IV.4. Amennyiben az érvényes eredmények biztosításához szükséges, a szervezet a mérőberendezésére vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a berendezés(t): .............................................................................................................................. 107 IV.4.a) meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibráljuk vagy ellenőrizzük. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzítjük; ....... 107 IV.4.b) szükség szerint beállítjuk vagy újraállítjuk;.............................................................................. 109 IV.4.c) a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva; ............................. 109 IV.4.d) védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt; ...................... 110 IV.4.e) kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól. ....... 110 IV.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használja, kalibrálja, őrizze és karban tartsa. ........................................................ 111 IV.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására. .............................................................................................................................. 111 IV.7. A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I. szakasz 2.4 pontjára) a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végzünk. ....................................................................................................................................... 114 IV.8. A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: ..................................................................................................................... 114 IV.8.a) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást); ................................................. 115 IV.8.b) roncsolásmentes vizsgálat; ....................................................................................................... 117 IV.8.c) a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése,....................................................................... 117


ÉRTESÍTŐ 64

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 14/171


Változat: 2.

IV.8.d) a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek, valamint a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében végzett karbantartási tevékenységek; ............................................................................................................................. 119 IV.8.e) egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek. ..................................................... 120 IV.9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartásfejlesztési feladatkör rendelkezésére bocsátjuk: .......................................................................... 121 IV.9.a) a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok; ........................................ 121 IV.9.b) valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba; ..................... 121 IV.9.c) üzembe helyezés. ....................................................................................................................... 121 IV.10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba vesszük: ........................... 122 IV.10.a) a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása; ......................................................................... 122 IV.10.b) valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá: ............................................... 123 IV.10.b.i. a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat; ......................... 123 IV.10.b.ii. a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák; ..................................................... 124 IV.10.b.iii. a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot; ................................ 125 IV.10.c) a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés; ........ 125 IV.10.d) a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni; ........................................................................................................... 126 IV.10.e) az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak. ............................................................................................................................... 126 Vontatójárművek és személyszállító kocsik karbantartása ................................................................... 126 B.1. Vannak eljárások a karbantartási követelményeknek/előírásoknak/folyamatoknak a biztonsági adatokból és a gördülőállomány feladataiból történő levezetésére........................... 126 B.2. Vannak eljárások a karbantartás ütemezésének az ellátott szolgálat típusához és mértékéhez és/vagy a gördülőállomány működése alapján kapott adatokhoz történő hozzáigazítására. ..... 131 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 65

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 15/171


Változat: 2.

B.3. Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a karbantartásért való felelősség egyértelműen meghatározásra kerüljön a karbantartási munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák és a felelősség megfelelő szintű megállapítása érdekében. .................................. 133 B.4. Vannak eljárások a napi üzemelésből eredő üzemzavarokra és meghibásodásokra vonatkozó információk összegyűjtésére és azoknak a karbantartásért felelős személyek számára történő jelentésére. ...................................................................................................................... 133 B.5. Vannak eljárások a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a gyártási hiányosságokból eredő kockázatoknak a teljes életciklus során történő azonosítására, és azoknak az érdekelt felek számára történő jelentésére................................................................ 134 B.6. Vannak eljárások a karbantartás teljesítményének és eredményének igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a vállalati előírásoknak. .... 137 A BIK B Eljárás mellékletei .................................................................................................................. 138


ÉRTESÍTŐ 66

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 16/171


Változat: 2.

Jelen Eljárás a MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerét írja le. A vasúti járművek karbantartását az MSZ EN 50126:2001 (Vasúti alkalmazások. Megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) alapján kell ellátni. A MÁV-START Zrt. az üzemeltetésében lévő vasúti járművek tekintetében Karbantartásért Felelős Szervezet, amely Irányítási, karbantartás-fejlesztési és járműállomány-karbantartásirányítási és karbantartás-végrehajtási feladatokat is ellát. A MÁV-START Zrt. karbantartás-végrehajtási feladatokat megállapodások alapján is ellát. A MÁV-START Zrt. megbízható karbantartás-fejlesztési feladatokkal. Így felelőssé tehető a karbantartási dokumentáció kezeléséért, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfiguráció-menedzsmentet is. A MÁV-START Zrt. megbízható a járműállomány-karbantartás irányításának feladataival, amely keretében intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról; Jelen Eljárás az alábbiakon alapul: -a MÁV Zrt. Biztonsági

Politikája

és

Biztonságirányítási

Kézikönyve

Dokumentum: 26/2013. (MÁV. Ért. 13.) Biztonság elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról szóló 40/2009 (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról (Egységes szerkezet)

- MÁV-START Zrt. Biztonsági politikája (BIK J. Eljárás) - MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SzMSz) - vonatkozó jogszabályok, rendeletek, szabályzatok, utasítások. - Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által átadott a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés-értékelés táblázat: o A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló a BIZOTTSÁG 445/2011/EU RENDELETE o A vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló A BIZOTTSÁG 2010. december 9-i 1158/2010/EU RENDELETE szerint.


ÉRTESÍTŐ 67

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 17/171


Változat: 2.

Jelen utasítás tartalmazza a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló a BIZOTTSÁG 445/2011/EU RENDELETE szerinti követelmények, amelyek Magyarországon a 31/2010. (XII.23) NFM rendelet szerint valamennyi vasúti járműre ki vannak terjesztve, megfelelőségének igazolását a BIZOTTSÁG 2010. december 9-i 1158/2010/EU RENDELETE szerinti követelményekkel összhangban. A MÁV-START Zrt. karbantartás irányítási rendszere biztosítja a folyamatok állandó figyelemmel kisérését, ezek megfelelően dokumentálva vannak, folyamatosan ellenőrzik, a hibák kijavítására a rendszer megoldást ad. A MÁV-START Zrt. szervezeti rendszere, felépítése biztosítja a feladatok- hatáskörök és felelősség összhangját. A Társaság megfelelő szakképzett irányító és végrehajtó szakemberekkel rendelkezik, akik rendszeres szakmai képzésben részesülnek, foglalkoztatásuk biztosíték a minőségi karbantartási feladatok ellátására. A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszere lehetővé teszi a karbantartási adatállomány fejlesztését, folyamatos frissítését, amelynek alapján egyes járművek karbantartási okmányai alapján mindenkor megbizonyosodhat a járművek fenntartási állapotáról a hatályos karbantartási utasítások, követelmények betartásáról. A karbantartás irányítási funkciókat a MÁV-START Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművek tekintetében saját maga végzi és felelős ennek teljesítéséért. Az irányítási funkciót ellátó a MÁV-START Zrt. felel a kimenő termékért annak minőségéért abban az esetben is, ha alvállalkozót foglalkoztat. A MÁV-START Zrt. Integrált Irányítási Rendszert működtet. A MÁV-START Zrt. és a beolvadt MÁV-GÉPÉSZET Zrt. és MÁV-TRAKCIÓ Zrt. dokumentációs rendszereinek integrációja folyamatban van. A MÁV-START Zrt. társasági alapdokumentumokban, normatív utasításokban, Eljárási Utasításokban és műszaki dokumentációkban szabályozza folyamatait. A MÁV-START Zrt. Integrált Irányítási Rendszerének alap eljárási utasításai a következők: - IEU01

Az Integrált Irányítási Rendszer Tervezése és a vezetőségi átvizsgálás

- IEU02

A dokumentumok és a feljegyzések kezelése

- IEU03

Integrált Irányítási Rendszer auditok

- IEU04

Nemmegfelelőségek kezelése

- IEU05

Helyesbítő és megelőző tevékenység

Tehervagonokra vonatkozóan a Bizottság 445/2011/EU rendelete szerinti követelményeknek és értékelési szempontoknak való megfelelőség igazolása ezen B fejezetben a 445/2011/EU rendelet III. fejezetének struktúrájában készült.


ÉRTESÍTŐ 68

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 18/171


Változat: 2.

A vontatójárművek és a személykocsik esetében a BIZOTTSÁG 2010. december 9-i 1158/2010/EU RENDELETE II. melléklete szerinti felépítésben készült.

Tehervagonok karbantartása I. AZ IRÁNYÍTÁSI FELADATKÖRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK I.1. Vezetői feladat – elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt. A MÁV-START Zrt. a következőkre vonatkozóan rendelkezik eljárásokkal: I.1.a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása; A karbantartási politika célja a biztonság megőrzése, illetve javítása a megrendelők, az alkalmazottak és harmadik személyek érdekében, hogy a MÁV-START Zrt. tevékenységét a biztonságosabb működés irányába fejlessze. A MÁV-START Zrt. biztonsági politikáját a BIK (Biztonságirányítási Kézikönyv) J Eljárása tartalmazza. A társaság karbantartási politikája úgy került kialakításra, hogy az összhangban legyen a tulajdonos mindenkori elvárásaival és a MÁV Zrt. hatályos Biztonsági Politikájával. A biztonsági stratégia felsorolja, hogy milyen eszközökkel érhető el a kívánt biztonsági szint. A fő hangsúly a humán területre, a technológiára, a kockázatorientáltságra, a mérő és az ösztönző rendszerre, műszaki fejlesztésre, a folyamattervezésre és a kommunikációra terjed ki. A társaság a MÁV Zrt. által kiadott biztonsági stratégiát és programot alkalmazza. A biztonsági stratégiát közép (3-5 évre), a programot rövid (1-2 évre) távra készítik. A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiáját ezen Eljárás 1. számú melléklete tartalmazza. A MÁV-START Zrt. vezérigazgatója a biztonsági stratégiára épülő karbantartási rendszert szükség szerint felülvizsgálja, dönt annak a Társaság tulajdonosai, a Közgyűlés elé terjesztéséről.


ÉRTESÍTŐ 69

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 19/171


Változat: 2.

I.1.b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása; A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások a BIK K Eljárásban találhatóak. A biztonsági célokat a MÁV Zrt. biztonsági célkitűzéseivel összhangban állapítjuk meg. A biztonsági célok a biztonságpolitika része. A biztonsági célkitűzések tervezése átfogó vezetői és koordinációs eszköz, melynek az a szerepe, hogy felsorakoztassa a célkitűzéseket, intézkedéseket, illetve az érintett forrásokat, továbbá, hogy hatékonyan adaptálja őket a biztonsági politikához és stratégiához, ilyen módon megteremtve a biztos és megbízható vasút üzemeltetéséhez a szükséges feltételeket. A biztonsági célkitűzéseknél a következő befolyásoló paramétereket vesszük figyelembe: -

Biztonsági helyzet

-

Biztonsági kockázatkezelés

-

Magasabb szintű külső és belső követelmények, elvárások

-

Üzleti terv(ek) a biztonsági célkitűzések az egységek részére meghatározott általános éves célkitűzések között szerepelnek.

A célkitűzések meghatározása évente történik. A célszámok kalkulációja a biztonsági igazgató közreműködésével történik, a szervezeti egységekkel együttműködve. A biztonsági célkitűzéseket és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket a vezérigazgató hagyja jóvá. Amennyiben a döntési és hatásköri elhatárolás miatt szükséges, a vezérigazgató az anyagot az Tulajdonosi Közgyűlés elé terjeszti. I.1.c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése; A MÁV-START Zrt. filozófiája a folyamatos javulás, ezért ezen a területen is a tervek a korábbi időszak bázis adatai, melyhez képest értékeljük az aktuális időszakot. A biztonság következetes kiértékelése, az ellenőrzés és a statisztikai adatok kontrollált használata lehetővé teszi a kritikus területek gyors azonosítását, valamint a vezetés minden szintjére biztosítja az intézkedésekhez szükséges megalapozott információkat. A biztonsági mérési rendszer tárgya a közlekedésbiztonságot befolyásoló paraméterek.


ÉRTESÍTŐ 70

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 20/171


Változat: 2.

A mérési rendszer alapja az NKH Útmutatójában, illetve a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasításában megfogalmazott balesetek, a biztonsággal kapcsolatos rendkívüli események, a járművek közlekedésbiztonsági berendezések meghibásodásának, és a baleseti veszélyre utaló jelek folyamatos regisztrálása, mérése, elemzése, melynek segítségével átfogó képet kapunk a biztonság minden szintjéről, melynek következtében lehetőség nyílik a (statisztikai) elemzéseken, ténymegállapításokon alapuló javító intézkedések meghozatalára. A MÁV-START Zrt. a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet szerint éves biztonsági és éves beszámoló jelentést készít, melyet az NKH részére benyújt. Amennyiben a kitűzött célok nem teljesülnek, az okokat vizsgáljuk, és ha szükséges – kimutatható, vagy csak feltételezhető okok esetén – helyesbítő intézkedéseket teszünk. I.1.d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása; A Biztonságirányítási Rendszer a célok, eszközök, biztonsági felelősségek, biztonsági kockázatok kezeléséhez szükséges módszerek és szabályozások összessége. A Biztonságirányítási Rendszer lényege, hogy a folyamatok minden eleme biztonsági kontroll alatt álljon, biztosítva a biztonság személyi és tárgyi feltételeit. Fő elemei:

- biztonságtervezés, kockázatkezelés, - biztonsági szint mérése a (24/2012. (V. 8.) NFM rendelet fogalmai, paraméterei alapján),

- kontrolling, korrekció, végrehajtás. Az üzleti- és üzemviteli folyamatoknál a legfontosabb feladat a biztonság szem előtt tartása. A járműpark megfelelő közlekedésbiztonsági állapotban tartása érdekében fontos a karbantartási ciklusrendek betartása, és az elvégzett, illetve a különféle szerződések alapján megrendelt karbantartások, javítások minőségének ellenőrzése a vonatkozó szabványok és szerződések alapján. A célkitűzések megvalósulására a vezérigazgatói utasítások, a belső és külső előírások, jogszabályok betartásával törekszünk a biztonságra. I.1.e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez; A karbantartási folyamatban résztvevő személyzet felkészültségének biztosítása érdekében a MÁVSTART Zrt. gondoskodik a színvonalas biztonsági oktatásról, továbbképzésről és vizsgáztatásról, valamint az előírt egészségügyi vizsgálatokról (pl.: roncsolásmentes anyagvizsgálók esetén a látásvizsgálat).


ÉRTESÍTŐ 71

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 21/171


Változat: 2.

Ezek meglétéről a munkafolyamatba épített ellenőrzéssel, valamint a vezetői közlekedésbiztonsági ellenőrzési feladatokat szabályzó rendeletek alapján megtartott ellenőrzésekkel győződünk meg. A MÁV-START Zrt. karbantartási telephelyeit ezen Eljárás 2. számú melléklete tartalmazza. A telephelyek felszereltségének alapja a közlekedésbiztonság. A műhelyek technikai felszereltsége: -

vizsgáló csatorna, daru (emelő berendezés), süllyesztő/csoportemelő, mosóberendezés, fékmérő-és próbakészülék, kerékpársajtoló, csapágyszerelő berendezés, kalibrált kerékpár és profilellenőrző mérőműszerek, kimérő berendezés alvázhoz, forgóvázhoz, rugópróbapad, forgóvázterhelő berendezés, ütköző próbapad, ütköző magasságmérő festőkamra, mérleg, csapnyomásmérő berendezés, mérővágány, szelvénykapu, záporpróbahely, Célszerszámok falvastagságmérők, lengéscsillapító próbapad, ultrahangos, mágnesporos, belső feszültség és ellenállásmérő berendezés, stb.

-

Különféle kalibrált mérőeszközök

A gépeket és berendezéseket karbantartjuk, évente felmérjük a szükséges eszközigényt, melyek a beruházási tervbe kerülnek. A biztonság növelése érdekében modern eszközökkel is rendelkezünk pl.: PDR 5, PDR 6, valamint saját fejlesztésű félautomata HFK-1 fékpróba berendezés.


ÉRTESÍTŐ 72

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 22/171


Változat: 2.

A BIR működtetése a szolgáltatás folyamatos felügyeletét is jelenti. Ezt a rendszeres időközönként végzett belső auditokkal, a társasági független belső ellenőrzési vizsgálatokkal illetve rendszeres vezetői közlekedésbiztonsági ellenőrzéssel biztosítjuk. A BIR biztosítja a biztonsági célok teljesítését. A célok értékelését a vállalat vezetése és szükség esetén a Társaság Közgyűlése végzi évente. I.1.f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése; A szervezetek felelősségére a biztonsági felelősségek alapelvein túl az SzMSz is érvényes a biztonsággal összefüggő ügyekben a jogosultságokkal és felelősségekkel kapcsolatban. Az SzMSz határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. A MÁV-START Zrt. szervezeti felépítését ezen Eljárás 3. számú melléklete tartalmazza. A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásai tartalmazzák az ECM-mel kapcsolatos feladatokat és felelősségeket a következők szerint: 1.

ECM irányítási feladatkör

Feladat: Felügyeli és koordinálja a teherkocsi karbantartás-fejlesztési folyamatát, tehervagon karbantartásra küldésének folyamatát, karbantartás utáni újbóli üzembe állítás folyamatát, karbantartási dokumentáció kezelésének szabályozottságát, karbantartás végrehajtásának folyamatát, szabályozottságát. Irányítja a teherkocsi karbantartáshoz kapcsolódó vasútbiztonsági kockázatkezelési folyamatot. Felelősség: Biztosítja a tehervagon biztonságos állapotát a vasúthálózaton. 2.

ECM karbantartás-fejlesztési feladatkör

Feladat: Karbantartás-fejlesztési feladat végzése, technológiák felülvizsgálata, új technológiák, előírások, eljárás rendek hatályba helyezése. Elavult technológiák, előírások hatálytalanítása. A tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló módosítási javaslatok, lehetőségek elbírálása, a költség hatékony és magasabb vasúti biztonságot eredményező technológiák, előírások létrehozása érdekében. Felelősség: A karbantartási dokumentáció kezeléséért. 3.

ECM járműállomány-karbantartás irányító feladatkör

Feladat: Intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről a jármű karbantartási technológia utasításokban rögzítetteknek (pl. ciklusrend, futás teljesítmény, más egyéb esemény) megfelelően. Intézkedik a tehervagon javításra küldéséről, ha a jármű aktuális műszaki állapota ezt igényli. Intézkedik karbantartás, javítás utáni újbóli üzembe állításról. Meghibásodásoktól, karbantartási tapasztalatokról kockázat elemzéseket készít.


ÉRTESÍTŐ 73

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 23/171


Változat: 2.

Felelősség: Biztosítja az üzemelő, vasúthálózaton közlekedő tehervagon biztonságos műszaki állapotát. 4.

ECM karbantartás végrehajtó feladatkör

Feladat: A karbantartás végrehajtásának feladata, amely elvégzi a tehervagon teljes vagy egyes szerkezeti részeinek szükséges műszaki karbantartását, javítását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. Felelősség: Tehervagonok karbantartása, javítása a technológiákban leírtaknak megfelelően. I.1.g) annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért; A MÁV-START Zrt. vezérigazgatója felelős a biztonságpolitika, a biztonsági stratégia meghatározásáért, a biztonsági célok kitűzéséért, továbbá a biztonságra szánt befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozataláért. Legmagasabb szinten a fontos biztonsági ügyeket a vezérigazgató képviseli. A vezérigazgató a hatáskörén kívül eső biztonsági ügyeket a Tulajdonosi Közgyűlés elé terjeszti. Ebben a tekintetben a vezérigazgató felelős az alábbiakért: a BIR hatályba léptetése, ebből származó biztonságpolitika és biztonsági követelmények meghatározása, az aktuális biztonsági helyzet kiértékelése. A BIR operatív irányításáért a biztonsági igazgató felelős. Fő feladatok: A biztonsággal kapcsolatos vállalati szabályozások elkészítése, gondozása, balesetekről és a vasúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető eseményekről nyilvántartások vezetése, -

-

biztonsági helyzet értékelése, biztonsági célkitűzésekre, programokra javaslattétel, együttműködés a biztonsági hatóságokkal, a közlekedési hatósággal, valamint más vállalatokkal, különös tekintettel a MÁV Zrt.-vel, a Rail CARGO Hungária Zrt.-vel (RCH), valamint a GySEV Zrt.-vel. a vezetés rendszeres tájékoztatása, évenként írásos biztonsági jelentés készítése. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 74

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 24/171


Változat: 2.

Minden folyamat irányítási vezetője az SzMSz-ben, a DHL-ben, illetve a munkaköri leírásokban előírtaknak megfelelően felelős a biztonságért. A közlekedésbiztonság alapvető követelménye az egyértelműen meghatározott felelősség. Az üzembiztonsági felelősség, mint a szervezeti és részletes helyi szabályzatok alapja a MÁVSTART Zrt. SzMSz-ében, valamint a vállalati utasításokban, illetve helyi szabályzatokban és munkaköri leírásokban van szabályozva. Alapelv, hogy a MÁV-START Zrt. minden szervezete felelős a kezelésében álló berendezések, felszerelések, és a gördülőállomány biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a személyzet megfelelő képzettségéért, az előírt technológiák betartásáért. Az ellenőrzések tartalmát és gyakoriságát a technológiai utasítások tartalmazzák. A vezetőség a folyamatok megfelelő működését minden évben vezetőségi átvizsgálás keretében is értékeli. A megállapításokat, a szükséges intézkedéseket a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében rögzítik. I.1.h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor. A karbantartási folyamatokban résztvevő munkavállalók a szervezeti struktúrának megfelelően a közvetlen munkahelyi irányítójának jelzi a számára, a munkavégzését befolyásoló, meghatározó körülmény nem megfelelőségét. A napi munka kezdetén rendszeresen egyeztetés történik a dolgozókkal a karbantartást érintő kérdésekben. A technológiát érintő változásokról parancskönyvben, vagy oktatás keretében történik az érintettek részére történő tájékoztatás. A karbantartási tevékenységet érintő információk tudomásul vétele minden esetben dokumentált. Amennyiben értekezlet kerül összehívásra, akkor a részvétel jelenléti íven dokumentált. A folyamatok kidolgozásában a területi munkavédelmi biztosok, területi szervezeteik és a Központi munkavédelmi bizottságon keresztül tudják érdekeiket érvényesíteni és az egyeztetéseket velük kell a szakmai irányításnak lefolytatni. Időszakos műszaki oktatás keretében, a megelőzés érdekében, az előző időszakban előfordult szolgálatképtelenségeket, műszaki meghibásodásokat oktatjuk, a járműkarbantartást végzőkkel egyeztetésre kerülnek a technológiai műveletek is. Az oktatások dokumentálása oktatási naplóban történik.


ÉRTESÍTŐ 75

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 25/171


Változat: 2.

A MÁV-START Zrt. 2014.01.01-től ötletmenedzsment rendszer működtetését tervezi. Az ötletmenedzsment rendszer a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nél eredményesen működött, a Társaság beolvadásával a MÁV-START Zrt. egészére kiterjesztésre kerül. Az ötletmenedzsment rendszer célja:  valamennyi munkatárs tapasztalatának, kreativitásának mozgósítása, a munkatársak jobbító szándékú gondolatainak, ötleteinek hasznosítása a Társaság, illetve egy-egy részterület működésének javítása céljából, valamilyen egyszerűsítés, könnyítés, gyorsítás, minőségjavítás vagy költségmegtakarítás által;  lehetőséget biztosítani munkatársaknak, hogy aktívan és mérhetően részt vegyenek munkavégzésük hatékonyságának, körülményeinek jobbításában, és növekedjen a munkáltató iránti elkötelezettségük;  a társaság fejlesztési innovatív kapacitásának növelése. I.2. Kockázatértékelés – a tehervagonok karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés I.2.1. A MÁV-START Zrt. a következőkre vonatkozóan rendelkezik eljárásokkal: I.2.1.a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is; A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a MÁVSTART Zrt. a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a MÁV-START Zrt. törekszik a lehető legkisebb kockázati szint elérésére. Ez a módszer a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja, annak érdekében, hogy minél magasabb biztonsági szintet érjünk el. A MÁV-START Zrt. kockázatkezelési szabályzatát a BIK A Eljárása tartalmazza.

I.2.1.b) az a) pontban említett kockázatok értékelése; A vasútbiztonsági kockázatértékelést megbízott munkatársak végzik. A kockázatfelelősök a karbantartásban részvevő szervezeti egységek munkatársai, akiket a szervezeti egységük vezetője jelöl ki és bíz meg írásban. A megbízás tényét a kockázatértékelést irányító felé a szervezeti egység vezetőjének jeleznie kell. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 76

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 26/171


Változat: 2.

A kockázatok értékelése és rangsorolása: A kockázatelemzési folyamat során össze kell hasonlítani a becsült kockázatokat a szervezet által felállított kockázati kritériumokkal. A meglevő kockázatokat meg kell becsülni (súlyosságuk, valószínűségük stb.), és azokat fontosság szerint rangsorolni. Nagyon fontos, hogy a kockázatok kiküszöbölését vagy megelőzősét célzó tevékenységeket is rangsorolni kell. A kockázatokat a következők szerint kell értékelni:  valószínűség (mennyiségi becslés, előfordulás gyakorisága)  hatás (minőségi becslés, személyeket érintő, anyagi kárral járó)  kockázat (következmény elemzése és a bekövetkezésének valószínűsége) Az értékelés fokozatai:  A (alacsony kockázat)  K (közepes kockázat)  M (magas kockázat) A kockázatértékelés részletes leírását a BIK A Eljárása tartalmazza. I.2.1.c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése. A megrendelők, vevők észrevételei, reklamációi, a piacról szerzett információk, valamint a javítás, karbantartás és a környezetvédelmi, munkavédelmi üzemi bejárás során keletkezett adatokat a tevékenység javítása érdekében gyűjtik. Adatok keletkezhetnek továbbá belső auditjelentések, vezetőségi átvizsgálások, vagy külső fél által végzett auditjelentések alkalmával is. Az elemzéshez szükséges adatok gyűjtésére és azok statisztikai módszerekkel való feldolgozására, kiértékelésére vonatkozó döntés a társaság vezetésének hatáskörébe tartozik. A MÁV-START Zrt. területén megelőző tevékenységként értelmezzük a helyesbítő tevékenység által megvalósított intézkedéseket, a belső audit által feltárt hiányosságok kezelését, javítását is. Megelőző tevékenységként értelmezzük továbbá a vezetői értekezleteken, napi értekezleteken meghozott intézkedéseket, amelyek mindig tényadatokon alapulnak. A MÁV-START Zrt. és partnerei (vevői) által megfogalmazott elvárásokra hozott intézkedéseket, döntéseket szintén megelőző tevékenységként rendszerünk részévé tesszük és annak értelmezzük. A MÁV-START Zrt. rendszeresen informálódik (vezetői, munkatársai által kiküldetések révén, szakirodalomból stb.) az európai vasutak pillanatnyi műszaki színvonaláról, valamint a rendszeresen megrendezésre kerülő „Gépésznapok” szervezésével is jó alkalmat biztosít arra, hogy munkavállalók átfogó ismeretei bővüljenek és ezzel is a várható nemmegfelelőségi okok bekövetkezésének lehetősége csökken.


ÉRTESÍTŐ 77

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 27/171


Változat: 2.

I.2.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik az üzembentartókkal, a vasúttársaságokkal, a pályahálózatműködtetőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal. A szervezet valamennyi, a karbantartási folyamatban érintett szervezettel együttműködési megállapodást köt, amelyben részletesen szabályozza az együttműködés kereteit, az együttműködés fenntartásához szükséges adatszolgáltatás rendjét, tartalmát, gyakoriságát. A kapcsolatot a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. által kötött Együttműködési Szerződés továbbiakban Szerződés - szabályozza. A kapcsolat kölcsönös adatszolgáltatáson alapul. A MÁV-START Zrt. tehervagonok közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szerződéseit ezen Eljárás 4. számú melléklete tartalmazza. I.2.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére és a 352/2009/EK rendelet ( 1 ) alkalmazására. A MÁV-START Zrt. Kockázatkezelésre irányuló intézkedések tárgyú utasítását a BIK A Eljárása tartalmazza. Munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változásnak tekintjük, ha az alkalmazott tevékenységben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkavégzés módjában, helyében, a munkaszervezésben, a szabályozásban, a műszaki fejlődésben vagy a munkavégzéshez szükséges ismeretekben olyan változások állnak be, amelyek hatással lehetnek a vasútbiztonságra, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó kockázatokra. Ezeket a tényezőket veszélynyilvántartásban rögzítjük és elemezzük, illetve szükség esetén intézkedéseket fogalmazunk meg a megelőzésre, felelős és határidő meghatározásával.

I.2.4. A kockázatok értékelése során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az európai uniós és a nemzeti szabályozásnak, különösen a 89/391/EGK irányelvnek ( 2 ) megfelelő munkakörnyezet meghatározásának, biztosításának és fenntartásának szükségességének figyelembevételére.


ÉRTESÍTŐ 78

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 28/171


Változat: 1.

A megfelelő munkakörnyezet kialakítását, fenntartását és fejlesztését a 89/391/EGK irányelvével és a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatával összhangban végezzük. A minőségi munkakörnyezet kialakításához, fenntartásához az 5S minőségtechnikai módszert alkalmazzuk. A minőségi munkakörnyezet működtetése érdekében felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet folytatatunk. Az értékeléshez meghatározott, 5S szerinti, kérdéseket a munkakörnyezet értékelési táblázat, a pontozótábla tartalmazza. A MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalóját, a munkakörnyezeti elvárások tudatosítása miatt, rendszeres, illetve szükség szerinti oktatásban részesítjük. Az oktatást a területi integrált irányítási megbízott vagy a területi 5S felelős végzi. A minőségi munkakörnyezet kialakítását és fenntartását az Integrált Irányítási Rendszer IEU06 számú Integrált Eljárási Utasítása írja le. I.3. Ellenőrzés – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait

I.3.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket: I.3.1.a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye; A MÁV-START Zrt.-nek a baleseteket és a vasúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető eseményeket nyilván kell tartani és a vonatkozó szerződésben meghatározottak szerint a MÁV Zrt. biztonságvédelmi szervezetének az adatokat eljuttatni. Az adatokat a MÁV Zrt. biztonsági adatbankjában (BAB) rögzítik. Szolgáltatási szerződés alapján a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága közreműködik és adatokat szolgáltat a 40/2006. (VI.26.) GKM 4 §-ban előírt jelentési kötelezettségben foglaltak elkészítésében. A folyamatok közötti sorrendiséget és kölcsönhatásokat az utasítások kölcsönös hivatkozásai biztosítják.


ÉRTESÍTŐ 79

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 29/171


Változat: 2.

A folyamatok hatékony kapcsolatainak ellenőrzését és a továbbfejlesztési lehetőségek feltárását a belső auditok szolgálják. A folyamatok és a szakterületek teljesítményének mérése lehetővé teszi a kritikus pontok felismerését, a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenységek végrehajtását. Járművenként naprakész nyilvántartást vezetünk. Műszaki meghibásodásokat kivizsgáljuk, megtesszük az előírt kockázatkezelési intézkedéseket, értékeljük és dokumentáljuk azok hatását. A karbantartás teljes folyamata az MFG-EAM szoftverben elektronikusan rögzített adatokból nyomon követhető és biztosított a visszakereshetőség. Független belső ellenőrzéssel, vezetői ellenőrzésekkel és belső auditokon a folyamatok teljesítményének megfelelőségére, a biztonságra törekszünk. A vezetői ellenőrzésekre a BIK G Eljárása, a belső ellenőrzésekre pedig a BIK S Eljárása vonatkozik.

I.3.1.b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket); A karbantartási és a javítási események, az elvégzett javítások részletesen minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben. A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását. A járművek műszaki állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, szükség esetén a karbantartási előírások módosítására vagy egyes alkatrészek anyag-típus cseréjére, valamint a biztonságot, gazdaságosságot elősegítő változtatásokra is teszünk javaslatokat, amelyek részleteit a Társaságunknál működtetett Főmérnökség szervezete dolgoz ki részletesen. Az idegen járművek vonatkozásában az éves karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. A karbantartási tapasztalatok, a vizsgálatok, ellenőrzések eredményei alapján javaslatot teszünk és egyeztetünk a jármű tulajdonossal vagy az üzemeletetővel a szükséges technológiai módosításokra vonatkozóan. A karbantartás során elvégezzük azokat a szükséges méréseket, ellenőrzéseket, amelyeket a szabványok, technológiai utasítások előírnak, elkészítjük a mérőlapokat, dokumentumokat, amelyek a karbantartás minőségi elvégzését igazolják.


ÉRTESÍTŐ 80

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 30/171


Változat: 2.

A beérkező tehervagonok karbantartása állapotfelvétellel történik. A beérkezéskor munkafelvételi lapon kerülnek rögzítésre az elvégzendő munkák. Mért értékek (pl. fékmérés) rögzítése a karbantartás végrehajtása során történik. A tehervagonok karbantartása során kiállított dokumentumok a következők: - Futójavításkor: - munkafelvételi lap (megállapodásokban rögzített formátum) - fékmérőlap - kerékpár ki-, bekötési könyv - pótalkatrész igénylés (H-HR minta) - javításkísérő lap - Fővizsgálatkor: - fővizsgálatra vonatkozó előírások szerinti diagrammok, kimérőlapok, jegyzőkönyvek stb. A karbantartás során, előzetesen mért adatokat összevetjük a javítás után mért adatokkal és az adatokat ismételten dokumentáljuk. Pl. Amennyiben a fékmérés eredménye nem megfelelő, javítást követően megismételjük a mérést. A mérések dokumentáltak.

I.3.1.c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága; A kockázatkezelési rendszer által feltárt hiányosságokat az érintett területeknek küldött utasításokkal kezeljük. Ezekben az utasításokban minden esetben előírjuk az eset súlyosságával és kockázatának megfelelő időtartamú teljesítési határidőt. Az utasítások betartása és annak ellenőrzése a helyi, az adott területet irányító vezető és beosztottjainak feladata. A feladatok végrehajtásáról igazoló jelentést kell készíteni. A Járműfelügyelet technológiai szakértőinek munkaköri feladata a kockázatkezelési feladatok és intézkedések ellenőrzése. I.3.1.d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő meghibásodásokra és javítására vonatkozó információk.

tapasztalatokra,

üzemzavarokra,

A karbantartási és a javítási eseményeket, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben.


ÉRTESÍTŐ 81

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 31/171


Változat: 2.

A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását. A járművek műszaki állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, szükség esetén a karbantartási előírások módosítására vagy egyes alkatrészek anyag-típus cseréjére, valamint a biztonságot, gazdaságosságot elősegítő változtatásokra is teszünk javaslatokat, amelyek részleteit a Társaságunknál működtetett Főmérnökség szervezete dolgoz ki részletesen. Az idegen járművek vonatkozásában az éves karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. A karbantartási tapasztalatok, a vizsgálatok, ellenőrzések eredményei alapján javaslatot teszünk és egyeztetünk a jármű tulajdonossal vagy az üzemeletetővel a szükséges technológiai módosításokra vonatkozóan. A járműveket javításba érkezésékor átvételi eljárás keretében megvizsgáljuk, munkafelvételi eljárás keretében, így teljes képet kapunk a jármű műszaki állapotáról, meghatározzuk az elvégzendő karbantartási feladatokat. A járművek javítás után – az előírások szerint álló-, futópróba megtartásával - átvételét a Társaságunknál működtetett Főmérnökség/átvételi feladatokat ellátó szervezete végzi, valamint a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések munkafelvételi eljárás keretében biztosítjuk. A karbantartás során elvégezzük azokat a szükséges méréseket, ellenőrzéseket, amelyeket a szabványok, technológiai utasítások előírnak, elkészítjük a mérőlapokat, dokumentumokat, amelyek a karbantartás minőségi elvégzését igazolják. A műszaki meghibásodásokról nyilvántartást vezetünk, melyek elemzését követően megelőző tevékenységet végzünk, pl.: időszakos oktatáson oktatjuk a szolgálatképtelenségeket, megelőzve az újbóli előfordulást. Az MFG-EAM szoftverben a teljes karbantartási folyamat során adatokat rögzítünk, melyek visszakereshetőek. A MÁV-START Zrt. kockázatkezelésre irányuló intézkedéseit a BIK A Eljárás írja le. I.3.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék. A baleseti veszélyre utaló figyelemfelhívások segítségével a szervezeti egységek jelzést kapnak azokról a körülményekről, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. Ellentétben a balesetek/események kulcsadataival, a baleseti veszélyre utaló jelek célja, hogy jóval a baleset kialakulása előtt felfedezzük a balesethez vezető veszélyeket, amelyekkel elemezhető a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók a megelőző intézkedések. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 82

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 32/171


Változat: 2.

A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal. A baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes esetek bejelentésére, feljegyzésére, kivizsgálására és elemezésére a BIK Q Eljárása vonatkozik.

I.3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a MÁV-START Zrt. független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik. E rendszer eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan: I.3.3.a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható; A biztonsági ellenőrzések fajtái: Belső: -

A MÁV-START Zrt. biztonsági szervezete által végzett vizsgálatok, ellenőrzések A belső rendszervizsgálatok, ellenőrzések célja az, hogy a biztonsági szervezet, ellenőrizze a BIR hatékonyságát

-

A Társaság független, Belső Ellenőrzési szervezete ellenőrizze a BIR hatékonyságát.

-

Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint évente kockázatelemzésen alapuló Ellenőrzési terv készül. A vizsgálati jelentés alapján intézkedési terv készül, és utóvizsgálatok keretében ellenőrzik a megállapított hiányosságok megszüntetésének végrehajtását a minőség és a biztonság érdekében.

-

Belső műszaki vizsgálatok  A belső műszaki vizsgálatokat a szervezeti egységek végzik belső utasítások alapján, és arra használják, hogy a BIR folyamatok egyes elemeinek biztonságára információt kapjanak (pl. járművek közlekedésbiztonsági állapota).

Külső: -

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által végzett biztonságirányítási rendszer és karbantartásért felelős szervezeti vizsgálatok Az NKH egy-egy biztonsági vizsgálattal azt ellenőrzi, hogy a vállalat - a legfelsőbb vezetői szinttől a legalsó végrehajtó szintig - oly módon van-e megszervezve, hogy folyamatosan képes szavatolni a biztonságos üzemet. E cél érdekében minden szinten, véletlenszerűen vizsgálja a folyamatok szervezettségét, illetve azok üzemviteli végrehajtásának módját.


ÉRTESÍTŐ 83

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 33/171


Változat: 2.

-

A 2005. évi CLXXXIII tv. és a 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet alapján a Közlekedésbiztonsági Szervezet által végzett szakmai vizsgálatok.

-

A szerződés alapján a MÁV közlekedésbiztonsági ellenőrzések.

-

Független minősítő testület auditjai a Társaság Integrált Irányítási Rendszerének hatékony működésére vonatkozóan

Zrt.

Biztonsági

Igazgatóság

által

végzett

A belső auditokat az MSZ EN ISO 19011 szabvány előírásai szerint végezzük, a belső ellenőrzésekre a BIK S Eljárása vonatkozik. I.3.3.b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése; A belső auditokon feljegyzések készülnek, a nemmegfelelőségekről eltérésjelentő, melyen a szükséges helyesbítő tevékenysége is feltüntetjük. Az auditok eltérései, fejlesztési ajánlásai alapján intézkedési tervet állítunk össze, felelősökkel és határidővel. Az auditok eredményeit évente a vezetőségi átvizsgálásban is elemezzük és értékeljük. A vezetői ellenőrzésekre a BIK G Eljárása vonatkozik. A belső ellenőrzések eredményeinek elemzésére és értékelésére a BIK S eljárása vonatkozik. I.3.3.c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása; A belső auditok eltérései, fejlesztési ajánlásai alapján intézkedési tervet állítunk össze, felelősökkel és határidővel. A helyesbítés megtörténtét a Területi MIR vezetők kötelesek ellenőrizni és a visszaellenőrzés tényét az auditjelentésen, az eltérésjelentőn és a feladatösszesítőkön dokumentálni. A vezetői ellenőrzéseket követően a visszaellenőrzéseket is rögzítjük. I.3.3.d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése. Az éves vezetőségi átvizsgáláson értékeljük a meghatározott feladatok megvalósulását is. Belső auditokon az előző auditokon felvett eltérések helyesbítésének megtörténtét minden esetben vizsgáljuk. I.4. Folyamatos javítás – a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők biztosítása érdekében:


ÉRTESÍTŐ 84

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 34/171


Változat: 2.

I.4.a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik; A Beszerzési szabályzat rögzíti a szerződés sztenderdeket, ezek tartalmazzák a minőségre, átvételi módra, a szükséges műbizonylat típusára vonatkozó előírásokat. A nem sztenderd, egyedi szerződések szintén tartalmazzák ezeket az előírásokat. A megkötött szerződések teljesítése esetén az alábbi nemmegfelelőségek fordulhatnak elő: a raktárak által fellelt és kimutatható módon jelentett mennyiségi, illetve minőségi eltérések, valamint a szerződésben rögzítettektől eltérő dokumentumokkal szállított készlet esetén a Beszerzés felveszi a kapcsolatot a beszállítóval és intézkedik a reklamáció szerződésben rögzítetteknek megfelelő rendezéséről. téves telephelyre történő, vagy a szerződésben kikötött határidőtől eltérő szállítás dátum esetén a Beszerzés intézkedik a téves teljesítésből adódó problémák rendezéséről. - Nemmegfelelőségek kezelése a raktári átvétel során A raktári átvétel során jellemzően az alábbi nemmegfelelőségek fordulhatnak elő: - Az átvétel során tapasztalt mennyiségi eltérés Többlet esetén: a megrendelésben foglalt mennyiség feletti mennyiség csak akkor vehető át, ha erre a készletgazdálkodó, vagy a beszerző a DHL szerint jogosult vezető döntése alapján erre írásbeli engedélyt ad, és az adott rendelés mennyiségét azonnal módosítja az MFG/Pro rendszerben, ellenkező esetben a plusz mennyiség nem vehető át. Hiány esetén: a szállítólevél adataihoz képest talált mennyiségi hiány esetén három példányban kiállított jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlevőkkel alá kell íratni. - A (szemrevételezéssel, illetve állagellenőrzéssel történő) átvétel során tapasztalt minőségi eltérés Amennyiben a szállítási szerződés egyéb minőségi átvételi feltételt nem ír elő, az átvett anyag állagának ellenőrzése szemrevételezéssel történik. Az anyagon nem lehet külső sérülés (repedés, törés, görbülés, nyomódás, festékhiány, korrózió). Minőségi kifogás észlelése esetén az anyagot átvenni nem szabad, jegyzőkönyv ellenében a szállító részére vissza kell adni.


ÉRTESÍTŐ 85

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 35/171


Változat: 2.

- A szerződésben kikötött kísérődokumentumok (műbizonylatok, biztonsági adatlapok, stb.) hiánya, szabálytalansága A Szállító köteles a szerződésben előírt minőség tanúsítás dokumentumait a beszállított anyaggal a raktár részére átadni. Amennyiben a beszállított anyag veszélyes áru, akkor a törvényben előírt biztonsági adatlapját a szerződésben rögzített módon a Szállító köteles átadni. Ha a mennyiségi átvétel során az átvett anyag minőségét is ellenőrizni kell, a szerződésben előírt minőségre vonatkozó dokumentáció csatolásáig az anyag nem vételezhető be. Az anyagból a szükséges dokumentumok beérkezéséig a termelés részére kiadni nem szabad. A minőség ellenőrzését mindenben az hatályos szállítási szerződés előírása alapján kell elvégezni. Ha a szerződés az Átvétel és Minőség-ellenőrzés szervezet (ÁME) által elvégzendő minőségellenőrzést ír elő, a raktár köteles haladéktalanul és kimutathatóan értesíteni az ÁME szervezetet, majd ellenőrizni és sürgetni az ellenőrzés végrehajtását. Ennek hiánya esetén az anyagot elkülönítetten kell tárolni „BEVÉTELEZÉSRE VÁR” felirattal ellátva. Amennyiben a kapott műbizonylat tartalmilag, illetve formailag nem felel meg az előírtaknak, szükség esetén a Főmérnökség/Átvételi szervezetet kell bevonni az egyeztetésbe. - Nemmegfelelőség kezelése a Területi Járműbizotsítási Központokban és Területi Műhelyeikben Nem megfelelőnek minősül a jármű, ha a karbantartási vagy javítási dokumentációban (karbantartási, műszaki előírások, szerkezeti vagy kapcsolási rajzok, stb.) meghatározottakhoz képest (méretben, funkcionálisan, esztétikai szempontból, stb.) alkatrészeiben vagy egészében eltérést mutat, nem megfelelő a működése, nem kellően megbízható az üzeme, vagy egyéb rejtett hibára alapos gyanú merül fel. A járműkarbantartás és javítás során felismert nemmegfelelőség észlelésekor, vagy kétes esetben a munkát végző munkavállalónak a műveletet abba kell hagynia. Erről tájékoztatnia kell a csoportvezetőt, művezetőt, aki a felülvizsgálat iránt intézkedik. Nincs szükség ezen értesítésre, ha a nemmegfelelőséget a folyamatban előírt ellenőrzés során tárják fel. Ez esetben az ellenőrzésre kijelölt munkavállaló intézkedik a nem megfelelő állapot megszűntetésére, miközben értesíti a terület művezetőjét. Az észlelt nemmegfelelőség okát meg kell keresni. A nemmegfelelőségről és az okokról feljegyzést kell készíteni, amelyben a megszűntetésre és a megelőzésre hozott intézkedéseket is szerepeltetni kell. A Járműfelügyelet munkavállalója szúrópróbaszerűen a karbantartási, vagy javítási folyamatok közben és végén is ellenőrzést végez, aki a felismert nemmegfelelőség észlelésekor a fent leírtakon túl köteles tájékoztatni a vezetőmérnököt, vagy az illetékes terület vezetőjét. A Járműfelügyelet munkavállalója az ellenőrzésen szerzett tapasztalatokról írásos feljegyzést is köteles készíteni (pl.: felügyeleti könyvbe történő bejegyzéssel), melyben további helyesbítő/megelőző tevékenységre kötelezheti a területi vezetőt. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 86

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 36/171


Változat: 2.

Amennyiben a csoportvezető, reszortos fedez fel hibát, azt munkautalványon, illetve tervezett karbantartás során a vizsgálatkísérő lapon feljegyzi a nemmegfelelőség kijavítása érdekében. A hiba okok alapján a vezető szolgálati úton köteles intézkedni a nemmegfelelőség megszűntetéséről. A munka befejezése után végzett átadás, vagy próba során a nemmegfelelőnek ítélt és javított egység hibátlan működését ellenőrizni kell. Amennyiben a műszaki, technológiai döntés nem minősíti selejtnek az alkatrészt vagy szerelési egységet, akkor az alkatrészt javításra váróként kell megjelölni. A javítás és próba után beépíthető státuszt kap, és felhasználható a járműkarbantartás, vagy javítás során. Amennyiben a vizsgált egység, vagy alkatrész nem javítható, „selejt” minősítést kap, a művezető intézkedik a selejt biztonságos elkülönítéséről, az alkatrész, fődarab státuszának megjelöléséről. Az alkatrészválogatás, -javítás során selejtnek minősített termékek, alkatrészek megjelölten, elkülönítve a műhely megfelelő tárolóhelyére kerülnek. A folyamatközi ellenőrzés észlelt nem megfelelő terméket döntésig, illetve a javítás megkezdéséig a nem megfelelő termékek részére kijelölt elkülönített tároló helyen kell tartani és piros „NMF” jelöléssel megjelölni. Ha az eltérés a művezető hatáskörében kijavítható, úgy az ő feladata a javítás elrendelése és nyomon követése. Ha a művezető úgy ítéli meg, hogy az eltérés rendezése az ő hatáskörét túllépi, akkor nemmegfelelőségi jelentést kell kiállítania, és kezdeményeznie kell a minőségirányítási vezetőnél a megfelelő döntés meghozatalát (eltérési engedély, javító művelet, megrendelő bevonása vagy selejtezés). Javító műveletek elvégzése nyomán az érintett részegységet ismét ellenőrzés alá kell vonni. Ha az eredmény megfelelő, a kivitelezés folytatódhat az előírt technológiai folyamat szerint. - Nemmegfelelőségek kezelése az alvállalkozókkal végeztetett műveleteknél Az alvállalkozók által végeztetett műveletek ellenőrzésénél észlelt eltéréseket (hibákat) jegyzőkönyvön kell dokumentálni. Az ellenőrzést végzőnek ugyanott kell dokumentálnia az eltérés esetleges engedélyezését (mátrix szerint), vagy az eltérés kijavításának módját, amit a műveletet végző alvállalkozó aláírásával vesz tudomásul. Az alvállalkozói teljesítés igazolásának feltétele az eltérések kijavítása, amit az újabb ellenőrzés megfelelőséget megállapító jegyzőkönyvezése bizonyít. Az eltérést is tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példánya a minőségirányítási vezetőhöz kerül, mint adatforrás az alvállalkozók értékeléséhez.


ÉRTESÍTŐ 87

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 37/171


Változat: 2.

- Nemmegfelelőségek kezelése a mérőeszközök használata során A nyilvántartott és rendszeresen ellenőrzött mérőeszközök rendelkezésre bocsátásáért az érintett szolgálati hely vezetője a felelős. A mérőműszerekkel és - eszközökkel kapcsolatos teendők ellátásával területenként 1 fő mérőeszköz felelőst kell megbízni, aki - a hozzá tartozó szolgálati helyeken tevékenykedő, munkáját segítő mérőeszköz megbízottak közreműködésével végzi munkáját. Nyilvántartásba nem vett, vagy lejárt érvényességű, vagy a használat, illetve tárolás során meghibásodott mérőeszközzel történő munkavégzés nemmegfelelőségnek minősül. Ezeket az eszközöket a mérőeszköz felelős közreműködésével ki kell vonni a használatból. Amennyiben bármely státuszú, de lejárt ellenőrzési idejű mérőeszközzel bizonyító erejű (dokumentált) vizsgálatot végeztek, a mérőeszköz megfelelőségének utolsó igazolt időpontja után végzett mérések eredményeit felül kell vizsgálni. - Nemmegfelelőségek kezelése a végellenőrzés során Végellenőrzés során feltárt hiányt vagy eltérést, minden esetben írásban kell rögzíteni. A végellenőrzés nyomán készült nemmegfelelőségi jelentésből egy-egy másolati példányt át kell adni a területi IIR megbízottnak és a Főmérnökség vezetőnek, akik megvizsgálja helyesbítő tevékenység indításának lehetőségét a jelzett hiba jövőbeni elkerülése végett. A JBK-knál a reszortos végzi a vizsgálatot és a jármű nemmegfelelősége esetén újraindítja a karbantartási folyamatot. Az elvégzett vizsgálatokat, ellenőrzéseket a vizsgálatkísérő lapon dokumentálja. - Nem megfelelő vizsgálatok kezelése Azon tevékenységeket, amelyekkel kapcsolatban eltérést észleltek, a munkatársak azonnal, további intézkedésig szüneteltetni tartoznak. A munkatársak a hiba észlelését követően kötelesek jelenteni az eltérés tényét közvetlen felettesüknek, terület vezetőnek. A nem megfelelő tevékenységgel kapcsolatos további intézkedések meghozatala az illetékes vezető hatáskörébe tartozik. A folyamatokban elkövetett hibák vagy a személyzet szakképzettségével összefüggő hiányosságok esetén a terület vezetőjének intézkednie kell a helyesbítő tevékenység végrehajtásáról, valamint erről értesíti a területi MIR vezetőt.


ÉRTESÍTŐ 88

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 38/171


Változat: 2.

Helyesbítő folyamatot kell elindítani azokban az esetekben, amikor a probléma az adott szervezeti egységen belül nem oldható meg, vagy a probléma jellege megköveteli a nagyobb gondosságot. A terület vezetőjének az általa észlelt vagy részére jelzett nemmegfelelőség feltárása/megállapítása esetén feljegyzést kell készíteni, a hiba, a feltételezett ok, az elhárítás módja és a megismétlődés ellen hozott intézkedés feltüntetésével. A nemmegfelelőségi feljegyzésekről a feladattal megbízott vezetőnek nyilvántartást kell vezetnie. Amennyiben az eltérésre a szolgáltatás megrendelőnek történt átadása után derül fény, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. Bármely eltérés észleléséről, hibás szolgáltatásról értesíteni kell azon korábbi vevőinket, akik/amelyek tevékenységét a feltárt eltérés befolyásolhatja. - A vevői észrevételek, reklamációk kezelése A szóban, írásban vagy faxon érkező vevői észrevételekről, reklamációkról a területvezető nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásba vételt követően eltérésjelentést állít össze, és azt a vevői reklamációval együtt a minőségirányítási megbízotthoz továbbítja. A nemmegfelelőséggel, vevői észrevételekkel, reklamációkkal kapcsolatos helyesbítő intézkedés meghozataláért – a területvezető és a minőségirányítási vezető felelős. A helyesbítő intézkedés végrehajtásáért felelős területvezető a végrehajtást szintén dokumentálja, ezt követően a nemmegfelelőségi feljegyzést ellenőrzés céljából visszajuttatja a minőségirányítási feladatokat ellátó munkavállalóhoz. A nemmegfelelőségi feljegyzést az ellenőrzés után a reklamációt nyilvántartó területvezetőhöz kell visszaküldeni, aki azt kezeli. Egy másolati példányt a minőségirányítási megbízott részére meg kell küldeni. - A külső és belső auditok során feltárt eltérések kezelése A belső auditok során feltárt eltéréseket és az elrendelt helyesbítő intézkedéseket a belső audit jelentések tartalmazzák. A külső auditok során feltárt nemmegfelelőségeket az auditokról készült jelentések tartalmazzák. A szükséges helyesbítő és megelőző intézkedésekre a minőségirányítási vezető készít intézkedési tervet, amelyet a telephely vezetője elé terjeszt jóváhagyásra. Amennyiben a nemmegfelelőség indokolja, rendkívüli vezetőségi átvizsgálást kell tartani.


ÉRTESÍTŐ 89

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 39/171


Változat: 2.

- Zavaresetek kezelése - A környezeti zavaresetek észlelése A munkavégzés során a környezeti zavaresetek, illetve az olyan körülmények észlelése során, amely környezeti zavaresethez vezethet, a MÁV-START Zrt. minden munkavállalójának felelőssége, hogy ezeket jelentse a közvetlen vezetőjének. Azokat a zavareseteket, amelyeket helyi szinten az üzemvezető nem tud megoldani, dokumentálni kell az Eltérésjelentő lapon és az eltérés lap kiállítójának a feljegyzést el kell juttatnia a környezetvédelmi előadónak. - Tűz és egyéb káresemények elhárítása Amennyiben a MÁV-START Zrt. telephelyén tűzeset, illetve olyan természeti, illetve egyéb katasztrófa következne be, amely a MÁV-START Zrt. telephelyére, tevékenységére, a munkavállalói egészére kihatással van, akkor ezen zavaresetek esetében a „Vészhelyzeti tervek” illetve a „Tűzvédelmi Szabályzat” előírásait kell alkalmazni. - Munkavédelmi balesetek, kvázi balesetek észlelése A balesetek, kvázi balesetek észlelését a MÁV-START Zrt. „Munkavédelmi Szabályzat”-ának előírásai alapján kell jelenteni, és dokumentálni. A bekövetkezett balesetek jelentésére a szabályzatban előírt formanyomtatványt kell használni, kvázi balesetek esetében pedig az eltérésjelentő lapot kell használni. Minden kvázi balesetet jelenteni kell az észlelőnek! A balesetek, kvázi balesetek okainak megszüntetése. A baleset, kvázi baleset kivizsgálását a munkavédelmi szakelőadó végzi el, és az érintett vezetőkkel közösen határozzák meg a szükséges intézkedéseket, amelyek a baleset ismételt bekövetkezését megakadályozzák. Az intézkedéseket a vezetés hagyja jóvá. - A zavaresetek okainak elemzése, intézkedések meghatározása Az IIR vezető felügyeli a MÁV-START Zrt. Integrált Irányítási Rendszerének fejlesztési tevékenységét, ezért bekövetkezett zavaresetekről folyamatosan kap tájékoztatást. A zavareset kapcsán kitöltött Eltérésjelentő lapot a területi vezető veszi nyilvántartásba és felügyeli a helyesbítő tevékenységet. Az egyes zavaresetek kiváltó okait az illetékes vezetők vizsgálják az érintett terület bevonásával, elemzik és tesznek javaslatot az ismétlődést megakadályozó intézkedésekre.


ÉRTESÍTŐ 90

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 40/171


Változat: 2.

Az intézkedést az Eltérésjelentő lapra fel kell jegyezni, és az érintett terület vezetőjének kell végrehajtania. A helyesbítő intézkedés végrehajtását, annak eredményét vissza kell ellenőrizni a kijelölt személynek, és az eredményt az Eltérésjelentési lapon dokumentálni kell. Amennyiben a helyesbítő intézkedés a kívánt eredményt hozta, akkor az Eltérés / javaslati lap lezárása utána az IIR vezető a nyilvántartásában is rögzíti ezt. -

Jelentés a zavaresetek kezeléséről Az Eltérésjelentő lapon dokumentált környezetvédelmi zavaresetek, a kvázi balesetek, illetve a bekövetkezett balesetekről készült baleseti kivizsgálási jegyzőkönyvek alapján az IIR vezető irányítása mellett jelentést kell készítenie vezetőségi átvizsgálásra. A jelentés a vezetőségi átvizsgálás bemeneti adata lesz, és az ügyvezetés a jelentést a vezetőségi átvizsgálás keretében fogadja el, vagy határoz meg intézkedéseket.

A nemmegfelelőségek kezelésének célja: - a szolgáltatás teljesítése során keletkezett nemmegfelelőségek feljegyzésre kerüljenek, - az okok a gyökérprobléma szintjéig feltárásra kerüljenek, - az okok megszűntetése révén az ismételt előfordulás lehetőségét megszűntessük A bármilyen forrásból feltárt, nem megfelelő szolgáltatás egyértelműen azonosítjuk, szükség szerinti külön kezeljük és a kizárjuk a folyamatokból. A nem megfelelőségek átvizsgálásakor - az eljárási utasításokban rögzítettek szerint - megfelelően képzett, szakmailag kompetens személyzet hozza meg a helyreállítási intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket megfelelően dokumentáljuk, és gondoskodunk az elhárítási folyamat hatékonyságának szakszerű felügyeletéről. Az átvizsgálások egyik fő célja a nem megfelelőségek okának azonosítása és adatbázis biztosítása továbbfejlesztési tevékenységekhez. A hibafeltárással és a javító intézkedésekkel kapcsolatos ismereteket és jogosultságokat az eljárási utasítások és a munkaköri leírások határozzák meg.


ÉRTESÍTŐ 91

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 41/171


Változat: 2.

I.4.b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket; Oktatások keretében az új biztonsági fejlesztéseket oktatjuk. Műszaki dokumentáció változása esetén azokat átvezetjük. A műszaki dokumentumok kezelésére az GED-950-00-0017 számú, UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ c. utasítás vonatkozik. (ezen Eljárás 5. melléklete tartalmazza). Műszaki dokumentáció változása esetén az érintetteket oktatjuk és parancskönyvben értesítjük. A kockázatkezelési rendszer által feltárt hiányosságokat az érintett területeknek küldött utasításokkal kezeljük. Ezekben az utasításokban minden esetben előírjuk az eset súlyosságával és kockázatának megfelelő időtartamú teljesítési határidőt. Az utasítások betartása és annak ellenőrzése a helyi, az adott területet irányító vezető és beosztottjainak feladata. A feladatok végrehajtásáról igazoló jelentést kell készíteni. A Járműfelügyelet technológiai szakértőinek munkaköri feladata a kockázatkezelési feladatok és intézkedések ellenőrzése.

I.4.c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során; Törvényekben, jogszabályokban, egyéb hatósági és szakmai előírásokban, valamint a irányítási dokumentációs rendszerünkben előírt felülvizsgálati tevékenységek eredményei igazolják szolgáltatásteljesítési folyamataink és infrastrukturális feltételeink megfelelőségét és folyamatos fejlesztését. Ezek alapul szolgálnak a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenyegek megtervezéséhez. A MÁV-START Zrt. vezetése stratégiai célként határozta meg a Biztonságirányítási Rendszer folyamatos továbbfejlesztését. Az Irányítási Rendszer célkitűzéseinek, a politikának, fejlesztését, aktualizálását, az audit eredmények, az adatelemzés, a helyesbítő és megelőző tevékenységek rendszeres felülvizsgálata, illetve a vezetőségi átvizsgálás által. A belső ellenőrzések, belső auditok és vezetői ellenőrzések megállapításait elemezzük és értékeljük. Az irányítási szabályozásaink garanciát nyújtanak azon mérési, ellenőrzési, vizsgálati, figyelési, elemzési és javítási tevékenységek megtervezésére és bevezetésére, amelyek biztosítják, hogy az irányítási rendszer, a folyamatok, szolgáltatások és/vagy termékek teljesítsék a hatóságok, a vevők és a vezetés által deklarált vagy elvárható követelményeket. Adatelemzési és javítási tevékenységeink eredményei a vezetőségi átvizsgálások bemenő adatait képezik.


ÉRTESÍTŐ 92

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 42/171


Változat: 2.

I.4.d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során; Az Irányítási rendszerünkben szisztematikus, az eltérések okainak elemzésére épülő helyesbítő tevékenységeket végzünk, amelyek megakadályozzák a nem megfelelőségek ismételt előfordulását. Munkatársaink feladata az érvényben lévő szabályzatok betartása mellett, tevékenységeik során a belső és külső zavaró tényezők hatására bekövetkezett hibák folyamatos kijavítása és az ismételt előfordulás kockázatának csökkentése. Amennyiben a helyesbítő tevékenység nem hajtható végre a telephelyi hatáskörében, illetve egyéb döntéshozó szervek bevonását is igényli, a megfelelően működtetett információs rendszer (pl.: rendszeres értekezletek, auditjelentések, közvetlen felterjesztések, stb.) biztosítja, hogy a probléma a MÁV-START Zrt. IIR-vezetője elé kerüljön. Ebben az esetben a helyesbítő tevékenységek koordinálását a területi IIR megbízott és/vagy a MÁV-START Zrt. IIR vezetője végzi. Amennyiben nem egyedi hibáról van szó, a felelősnek gondoskodnia kell olyan adatgyűjtésről, amely lehetővé teszi a probléma valós okának megtalálását, bizonyítását vagy valószínűsítését. Az egyedi hibák esetén a megnevezett konkrét hibára, míg a több összetevős és gyakori problémák esetén a legsúlyosabb összetevőre végezzük az okkeresést. Az okok rangsorolását követően meghatározzuk a megoldásra váró feladatokat. A megoldás megtervezésénél szintén a meghatározott legfontosabb ok(ok) kiküszöbölésére összpontosítunk. A bevezetett megoldás hatékonyságát és eredményességét rendszeresen értékeljük, és a megoldás véglegesítése érdekében az Eljárási Utasításokban, Ellenőrzési Utasításokban és előírásokban rögzítjük azokat. Amennyiben a helyesbítő tevékenység vevői panasszal kapcsolatos, a hozott intézkedéseket közöljük a panaszt tevővel. A helyesbítő tevékenységek értékelése része a vezetőségi átvizsgálásnak. A megelőző tevékenységekkel az a célunk, hogy az irányítási rendszerben és a termelési folyamatokban előforduló hibák okait időben felderítsük, elemezzük és ezáltal a hibák előfordulásának esélyeit jelentősen csökkentsük, lehetőleg megakadályozzuk.


ÉRTESÍTŐ 93

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 43/171


Változat: 2.

A személyi állomány, a folyamatok, a feltételek, az irányítási rendszer, a vevői elégedettség és egyéb eredményeink mérése lehetővé teszi, hogy a kockázatokat időben felismerjük. A megelőző tevékenységek értékelése része a vezetőségi átvizsgálásnak. A MÁV-START Zrt. kockázatmenedzsment rendszert alakított ki és működtet a szervezeti és működési kockázatok tudatos kezelésére, kontrolálására. A kockázatkezelés és kockázatértékelés folyamatát vezérigazgatói utasítás szabályozza. Ez a kockázatmenedzsment rendszer a Társaság tevékenységében rejlő kockázatok felmérésével, megállapításával és a kockázatcsökkentő, illetve kockázatmegszüntető intézkedések megtételével hozzájárul a Társaság megfelelő működéséhez, a folyamatos fejlődéshez. A kockázatmenedzsment rendszer kiterjed a vasútbiztonsági kockázatok kezelésére. A fentieken túlmenően megelőző tevékenységként kezeljük a konferenciákon, értekezleteken való részvételt, a munkavállalói megbeszéléseket, a vevői látogatásokat, a konkurenciáknál történő látogatásokat. Az eseményekről jegyzőkönyvek, úti jelentések készülnek melyek az adott szolgálati hely vezetőségéhez kerülnek. Mindezek a rendszer működésének eseményei melyek azt szolgálják, hogy a MÁV-START Zrt. a feladatát minél magasabb szinten legyen képes ellátni.

I.4.e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása; A Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítását. Az Utasítás előírásai kielégítik a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos alapvető követelményeket. Az Utasítás tartalmazza a Társaságot érintő – más oktatási rendeletekben nem szabályozott – vasúti szakmai képzéseket, továbbá a rendszeres- és esetenkénti oktatási formákat, valamint vizsgáztatással kapcsolatos általános előírásokat. A biztonsági oktatásért, továbbképzésért a humán igazgató, a biztonságvédelmi vezető és a szervezeti egységek vezetői az SzMSz-nek, illetve a munkaköri leírásoknak megfelelően felelősek. A segédanyagok között felhasználjuk a MÁV Zrt. balesetvizsgálati és balesetelemzési biztonság oktatási anyagait, illetve tájékoztatóit is. A biztonsági oktatás célja a közlekedésbiztonsági ismeretek szinten tartása, és a biztonsági kultúra fejlesztése. A rendszeres szakmai oktatások, vizsgáztatások és a biztonsági oktatások rendjét, területeit a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítása tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 94

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 44/171


Változat: 2.

A MÁV-START Zrt. kialakított képzésfejlesztési és oktatási rendszere biztosítja a karbantartási folyamatokban foglalkoztatottak számára a képzés színvonalának megfelelőségét. A karbantartási folyamatokban foglalkoztatott munkavállalókat a biztonságirányítási rendszerre vonatkozóan legalább évente egy alkalommal a megfelelő képzésben részesítjük, mely képzések is részét képezik az éves képzési tervnek. A képzés gyakoriságát és a tartalmát a biztonsági igazgató határozza meg. A közlekedés biztonságát veszélyeztető munkavégzés előfordulása esetén rendkívüli oktatást kell elrendelni az érintett munkavállalók részére megelőzés céljából. A megrendelő részéről érkező észrevételek alapján a Járműbiztosítás és termeléskoordináció szervezet vezetője dönt a teherkocsi karbantartó műhelyekben végzendő rendkívüli oktatás elrendeléséről. A képzési programokra a BIK N Eljárása vonatkozik. I.4.f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják; A társaság SZMSZ-e pontosan szabályozza a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlások, értékelések feldolgozásának módját. Amennyiben az azokban megfogalmazottak a meglévő eljárások módosítását, vagy új eljárások kidolgozását igénylik, akkor azt az SZMSZ-ben szabályozott módon az illetékes szervezeti egységek végrehajtják, gondoskodnak bevezetéséről, szükség szerint felügyelik azt.

I.4.g) a vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik. Vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást, amennyiben azok érintik a karbantartási rendszert, úgy azokat az SZMSZ-ben meghatározott illetékes szervezeti egység feldolgozza, szükség esetén a többaz adott témát felügyelő - szakmai szervezeti egység bevonásával a karbantartási rendszert érintő módosító javaslatot tesz. Az információk gyűjtése a következőket foglalja magába: - kiegészítő szolgáltatási igény feltérképezése, - törvények, jogszabályok és a vonatkozó nemzetközi és nemzeti szabványok, irányelvek és döntvények figyelemmel kísérése, - a várható járműigények, és követelmények elemzése, - konzultáció a munkavállalókkal annak érdekében, hogy megerősítsük elkötelezettségüket, 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 95

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 45/171


Változat: 2.

- állandó kutatás a változó járműigények, az új technika és a verseny kihatásának megismerésére, - a korszerű műszaki színvonal megismerése (konferenciákon, kiállításokon stb.). A vevőinkkel való kapcsolattartás terén nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy elvárásaik a lehetőségekhez mérten maradéktalanul teljesüljenek, és a nekik szánt információk egyértelműek legyenek.

I.5. Szervezeti felépítés és felelősség – az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében.

I.5.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan. A szervezetek felelősségére a biztonsági felelősségek alapelvein túl az SzMSz is érvényes a biztonsággal összefüggő ügyekben a jogosultságokkal és felelősségekkel kapcsolatban. Az SzMSz határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. Minden folyamat irányítási vezetője az SzMSz-ben, a DHL-ben, illetve a munkaköri leírásokban előírtaknak megfelelően felelős a biztonságért. A felelősségi körök megállapítására a BIK F Eljárása vonatkozik. I.5.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat. A MÁV-START Zrt. SZMSZ-e egyértelműen meghatározzák felelősségi köröket. Az ECM feladatokhoz tartozó felelősök nyilvántartását ezen Eljárás 11. számú melléklete tartalmazza. A vasúttársaságokkal és a pályahálózat-működtetőkkel kötött megállapodásokat a karbantartást végzők ismerik, hozzáférésük elektronikusan biztosított. Minden munkavállaló munkaköri leírással rendelkezik.


ÉRTESÍTŐ 96

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 46/171


Változat: 2.

I.5.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban állnak és összeegyeztethetőek az adott szereppel. A felhatalmazás írásba foglalt. A szolgáltatási és kapcsolódó folyamatok ellátásához szükséges személyi feltételeket a vevői elvárásokra, illetve a belső igényekre alapozva a MÁV-START Zrt. vezetősége határozza meg. A munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését a Munka Törvénykönyvét alapul véve végezzük. Minden munkavállaló munkaköri leírással rendelkezik. A munkaköri leírások és egyéni munkaköri leírások rögzítik a különböző munkakörökkel szemben támasztott elvárásokat (végzettség, szakképzettség, gyakorlati idő, stb.). A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásai tartalmazzák az ECM-mel kapcsolatos feladatokat és felelősségeket. A termelési és az ahhoz kapcsolódó folyamatokba csak olyan munkatársat vonunk be, aki alapfelkészültségben eleget tesz a munkakörrel szemben a hatósági, valamint a MÁV-START Zrt. által támasztott szakmai követelményeknek, és ismereteit a gyakorlatban is igazolta.

I.5.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal. A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatában meg vannak határozva az egyes szervezetek feladatai, felelőssége és hatásköre. A jármű-karbantartási feladatok felügyeletét az Üzemeltetési Igazgató végzi. A MÁV-START Zrt. vezérigazgatója felelős a biztonságpolitika, a biztonsági stratégia meghatározásáért, a biztonsági célok kitűzéséért, továbbá a biztonságra szánt befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozataláért. Legmagasabb szinten a fontos biztonsági ügyeket a vezérigazgató képviseli. A vezérigazgató a hatáskörén kívül eső biztonsági ügyeket a Tulajdonosi Közgyűlés elé terjeszti. Minden folyamat irányítási vezetője az SzMSz-ben, a DHL-ben, illetve a munkaköri leírásokban előírtaknak megfelelően felelős a biztonságért.


ÉRTESÍTŐ 97

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 47/171


Változat: 2.

I.5.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők. A biztonságirányítási feladatkört ellátók által végzett tevékenység több szinten ellenőrzött. Számonkérést végeznek a vezetők a BIK G Eljárása szerint. A karbantartási folyamat során ellenőrzéseket végeznek a művezetők, csoportvezetők. A teljesítmény megfelelőségét a tehervagonok javításkísérő lapján aláírással dokumentálják. Az ellenőrzést végzők munkaköri leírásukban vannak megbízva az ellenőrzéssel. A számonkérés további formái a műszaki felügyeleti ellenőrzés, a belső auditok és a belső ellenőrzés is. A belső auditokra az IEU03 számú Eljárási Utasítás vonatkozik. Információkhoz való hozzáférés Munkatársaink a képzési és továbbképzési tevékenységek eredményeként hozzájutnak a tevékenységek végrehajtásához szükséges adatokhoz és információkhoz, illetve biztosítjuk számukra a tevékenységek kifogástalan végrehajtásához szükséges hatályos dokumentumok rendelkezésre állását. Az oktatások eredményességét számonkéréssel mérjük, ennek formája lehet szóbeli vagy írásbeli.

I.6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el.

I.6.1. A MÁV-START Zrt. szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amely a következőket biztosítja:

I.6.a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása; A szolgáltatási és kapcsolódó folyamatok ellátásához szükséges személyi feltételeket a vevői elvárásokra, illetve a belső igényekre alapozva a MÁV-START Zrt. vezetősége határozza meg. A munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését a Munka Törvénykönyv-alapul véve végezzük.


ÉRTESÍTŐ 98

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 48/171


Változat: 2.

A munkaköri leírások és egyéni munkaköri leírások rögzítik a különböző munkakörökkel szemben támasztott elvárásokat (végzettség, szakképzettség, gyakorlati idő, stb.). A termelési és az ahhoz kapcsolódó folyamatokba csak olyan munkatársat vonunk be, aki alapfelkészültségben eleget tesz a munkakörrel szemben a hatósági, valamint a MÁV-START Zrt. által támasztott szakmai követelményeknek, és ismereteit a gyakorlatban is igazolta. A tehervagonok karbantartási folyamataiban a MÁV-START Zrt. a következő munkakörökben foglalkoztat munkavállalókat: - Üzemeltetési igazgató - Üzemeltetés támogatás vezető - Járműmenedzsment vezető - Járműbiztosítás és termelés koordináció vezető - Járműfelügyelet vezető - Járműkonstrukciós szakértő - Műszaki szakértő - Főmérnökség vezető - Műszaki átvevő - Üzemeltetés támogatás vezető - Járműmenedzsment vezető - járműbiztosítási központvezető - telephelyvezető - vezetőmérnök - gépészeti diszpécser - gépészeti reszortos - részlegvezető - művezető - műszaki koordinátor - járműszerelő - Vasúti járműjavítás vezető


ÉRTESÍTŐ 99

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 49/171


Változat: 2.

- Főmérnök - Vasútüzem vezető - Minőségellenőr - Minőségellenőrzési szakértő I.6.b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása; A karbantartási folyamatokban résztvevők megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Erről a Humán szervezet nyilvántartással rendelkezik. A hegesztőüzemekben a hegesztők kompetencia táblázata kifüggesztve is megtalálható. Minden karbantartást végző telephelyen egységes formátumban vannak nyilvántartva a roncsolásmentes anyagvizsgálók kompetencia adatai. A karbantartási folyamatokban résztvevők munkaköri leírásában a biztonsági feladatok szerepelnek (pl.:fékvizsgálat, hegesztés stb.).

I.6.c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása; A közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatot ellátó munkavállalók munkaköri leírással rendelkeznek, melyet dokumentáltan tudomásul vettek.

I.6.2. A MÁV-START Zrt. a szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerében eljárásokkal rendelkezik a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek: I.6.2.a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően; A tehervagonok karbantartását végzők kompetenciájuknak megfelelően végeznek munkát. A hegesztők karbantartó műhelyenként kompetencia táblázatban vannak nyilvántartva. Az aktuális kompetencia mátrix a munkákat elosztók részére hozzáférhetővé van téve (többnyire ki is van függesztve). A roncsolásmentes anyagvizsgálók szintén nyilvántartó táblázatban vannak összesítve. A hegesztők és az anyagvizsgálók tanúsítványainak érvényességi idejét is tartalmazzák a nyilvántartások. Az érvényesség folyamatosságának biztosítása érdekében a Humán szervezet nyomon követi az érvényességi időket és gondoskodik a érvényesség meghosszabbításra, illetve tanúsításra küldésről. A képzettséget igénylő kompetenciákat, pl.: fékvizsgálat, tűzvédelmi szakvizsga, stb. a Humán szervezet tartja nyilván. A speciális feladatokat az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák a kompetenciáknak megfelelően. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 100

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 50/171


Változat: 2.

I.6.2.b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet; A szolgáltatási és kapcsolódó folyamatok ellátásához szükséges személyi feltételeket a vevői elvárásokra, illetve a belső igényekre alapozva a MÁV-START Zrt. vezetősége határozza meg. A munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését a Munka Törvénykönyv-ét alapul véve végezzük. A munkaköri leírások és egyéni munkaköri leírások rögzítik a különböző munkakörökkel szemben támasztott elvárásokat (végzettség, szakképzettség, gyakorlati idő, stb.). A termelési és az ahhoz kapcsolódó folyamatokba csak olyan munkatársat vonunk be, aki alapfelkészültségben eleget tesz a munkakörrel szemben a hatósági, valamint a MÁV-START Zrt. által támasztott szakmai követelményeknek, és ismereteit a gyakorlatban is igazolta. A képzésre a BIK N Eljárása vonatkozik. I.6.2.c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány; A munkavállalók képesítését igazoló dokumentumoknak a humán szervezetnél hozzáférhetőnek kell lennie. Valamennyi igazoló dokumentum az SAP rendszerben van tárolva. I.6.2.d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez; A belső kommunikáció formái: -

Napi tájékoztató a vezérigazgató, a műszaki vezérigazgató-helyettes és a üzemeltetési igazgató számára.

-

Évente beszámoló a vállalatvezetés számára a biztonsági helyzetről és a Biztonsági Program végrehajtásáról.

-

Rendszeres, szervezett tájékoztatás valamennyi munkavállaló számára, hogy o

ismerjék a Társaság biztonságpolitikai elveit, célkitűzéseit, a feladatokat,

o

valamint rendszeres tájékoztatás a biztonságirányítással kapcsolatos történésekről (események, kockázati tényezők, tapasztalatok, megelőzés, tb.) (például belső vállalati újság, hírlevél és belső levelezés útján)

Oktatások alkalmával is tudatosítjuk a biztonsági személyzetben a tevékenysége fontosságát és jelentőségét, erre vonatkozó előírásokat az Etikai Kódex is tartalmaz.


ÉRTESÍTŐ 101

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 51/171


Változat: 2.

I.6.2.e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése; A MÁV-START Zrt. megköveteli, hogy munkatársai mind szakmai, mint az egyéb tevékenységükkel kapcsolatos ismereteiket folyamatosan fejlesszék, az oktatásokkal pedig biztosítja, hogy munkavállalói tudatában legyenek annak, hogy a célok tevékenységük révén érhetők el. E cél érdekében a MÁV-START Zrt. a hatósági, szakmai előírásokhoz, a belső igényekhez és a kínálkozó lehetőségekhez illeszkedő, folyamatosan aktualizált képzési tervet vezeti, és meghatározza a különböző munkakörökkel szemben támasztott továbbképzési elvárásait. Ezek az elvárások biztosítják, hogy munkatársaink képzettsége megfeleljen a tudomány és technika aktuális színvonalának. A külső oktatásokon való részvételt a felső vezetőség a fejlesztési stratégiák figyelembevételével és a telephelyvezetőkkel való konzultációk alapján határozza meg. A szakmai és irányítási ismeretek széleskörű ismertetéséről, a politika és a minőség-környezet és MEB irányítási rendszerben megfogalmazott követelmények betartásának fontosságáról, illetve a konkrét munkavégzés jó eredményeinek a minőségre gyakorolt hatásának tudatosításáról belső oktatások keretében gondoskodunk. Ezáltal biztosítjuk, hogy munkatársaink tudatosan vállalják szerepüket és felelősségüket a működtetett irányítási rendszerben. A képzéseken, oktatásokon az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek felmérésével az elért eredmények alapján rendszeresen kiértékeljük az oktatások hatékonyságát. Munkatársaink alapképzettségéről, szakképzettségéről, szakértelméről és szakmai gyakorlatáról elektronikus nyilvántartást vezetünk (SAP).


ÉRTESÍTŐ 102

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 52/171


Változat: 2.

I.6.2.f) adott esetben a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fizikai erőnlét időszakos ellenőrzése; A vezetői ellenőrzések alkalmával a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fizikai erőnlét is ellenőrzésre kerül. A közlekedésbiztonsággal összefüggő munkakörökben dolgozók a rendszeres, időszakos orvosi vizsgálatok keretében pszichológiai vizsgálaton is részt vesznek.

I.6.2.g) szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére. A vasúti közlekedésben bekövetkezett balesetek bejelentése az illetékesek felé a vállalat SzMSz-ében és a Balesetvizsgálati Utasításban szabályozott módon történik. Az a munkavállaló, aki a bekövetkezett rendkívüli eseményről legkorábban tudomást szerzett köteles a további veszély elhárítása iránt intézkedni és az eseményt jelenteni. Hosszabb munkahelyi távollét esetén gondoskodni kell a helyettesítésről. Váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetén a szervezeti egység vezetője gondoskodik a munkavégzéshez szükséges munkavállalók helyettesítéséről. Amennyiben speciális kompetenciával rendelkező (pl. hegesztés, fékvizsgálat stb.) munkavállaló marad távol és a helyettesítéséről a vezető nem tud gondoskodni, akkor a tehervagon karbantartása átütemezésre kerül, illetve szükség esetén más műhelyből kompetenciával rendelkező munkavállaló átirányítása történik. A speciális szaktudást igénylő munkák elvégzését, a teherkocsi karbantartását olyan műhelyben kell elvégezni, ahol a megfelelő kompetenciájú járműszerelők rendelkezésre állnak. A távollévő vagy az adott szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt helyettesítő személy írásban történő megbízatással való kijelölésére a távollévő vezető közvetlen szolgálati felettese jogosult. A kijelölés azonban nem jelenti a távollévő vagy akadályozott vezető munkáltatói joggyakorlás tekintetében történő helyettesítését. A helyettesítés rendjét a Társaság SZMSZ-e tartalmazza. A munkavállalók helyettesítési feladatai a munkaköri leírásokban vannak rögzítve.


ÉRTESÍTŐ 103

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 53/171


Változat: 2.

I.7. Tájékoztatás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára.

I.7.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a jelentéstételi csatornák meghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúttársaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel. Hatékony döntési és információs mechanizmust működtetünk, és közvetlen információs kapcsolatot biztosítunk a vezetés és a munkavállalók között, biztosítva a partneri viszony fennmaradását. A különböző szintek és funkciók közötti hatékony kommunikációt és információcserét biztosító belső kapcsolattartási formákat, illetve fórumokat, a MÁV-START Zrt. az alábbi táblázat szerint határozta meg: KOORDINATÍV FELSŐ

Vezetői értekezlet Kibővített vezetőségi értekezletek Belső auditok

PERIODIKUS

Vezetői ellenőrzés, bejárások Speciális feladatú munkacsoportok

DIREKT NAPI

Napi vezetői értekezlet. Napi eligazítások

A vezetői értekezleteket a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója vagy megbízottja hívja össze, melyen részt vesznek a helyettesek és a területek vezetői, képviselői. A kibővített vezetőségi értekezleteken a résztvevők körét minden esetben a vezérigazgató vagy megbízottja határozza meg. Vevőinkkel és a társadalmi környezettel hatékony kapcsolatot tartunk fenn és folyamatosan törekszünk a kiváló szakmai és tudományos színvonalat képviselő cégekkel, szervezetekkel való kapcsolataink javítására.


ÉRTESÍTŐ 104

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 54/171


Változat: 2.

Belső kommunikáció - Napi tájékoztató a vezérigazgató, az üzemeltetési igazgató és a járműmenedzsment vezető számára. - Évente beszámoló a vállalatvezetés számára a biztonsági helyzetről és a Biztonsági Program végrehajtásáról. - Rendszeres, szervezett tájékoztatás valamennyi munkavállaló számára, hogy o ismerjék a Társaság biztonságpolitikai elveit, célkitűzéseit, a feladatokat, o valamint rendszeres tájékoztatás a biztonságirányítással kapcsolatos történésekről (események, kockázati tényezők, tapasztalatok, megelőzés, stb.) (például belső vállalati újság, hírlevél és belső levelezés útján) Külső kommunikáció - Rendkívüli eseményekről jelentés a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) számára.

Közlekedési

Hatóság

(NKH)

és

a

- Évente tájékoztató a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) számára a biztonsági helyzetről.

I.7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők vonatkozásában: I.7.2.a) az egyes információk fogadása és feldolgozása; A MÁV-START Zrt. irányítási dokumentációs és bizonylati rendszere alkalmas a kívánt minőség elérésének és a minőségirányítási rendszer hatékonyságának kimutatására. A szolgáltatási folyamataink értékelése, a minőségjavítás lehetőségeinek meghatározása és követése érdekében a MÁV-START Zrt. információs és informatikai rendszereket működtet (RES, TRES, MFG, MFG-EAM, SZIR) mely minden lehetséges forrásból származó adat összegyűjtésére szolgál. A rendszerek működtetéséhez a szolgálati helyek szolgáltatják az adatokat. A rendelkezésre álló adat, információ és feljegyzésrendszer alkalmas a helyesbítő és megelőző tevékenységek igényének kimutatására. Az alkalmazott statisztikai módszerek lehetővé teszik az előző időszakok eredményeihez való viszonyítást és a trendek felismerését.


ÉRTESÍTŐ 105

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 55/171


Változat: 2.

Az adatelemzés kiterjed: - a vevői megelégedettség értékelésére, a járműigény teljesülésének vizsgálatára, - a reklamációelemzésre (szolgálatképtelenségek, kocsi kisorozások), - a piaci (forgalmi) igények teljesítésének vizsgálatára.

I.7.2.b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése; Az integrált irányítási dokumentációs rendszerünk biztosítja minden - a kifogástalan minőségét, biztonságát és hatékonyságát garantáló - ellenőrzési, tevékenység, valamint az alkalmazandó és fenntartandó feljegyzések ellenőrzéseket, vizsgálatokat és teszteléseket a MÁV-START Zrt. belső elfogadási (megfelelőségi) kritériumok szerint hajtjuk végre. Ebben segíti a hálózatunkon létrehozott adatállománya is.

teljesített szolgáltatás vizsgálati és tesztelési meghatározását. Az szabályzataiban előírt tevékenységet a belső

Az ellenőrzések, vizsgálatok és tesztek gyakoriságának meghatározásánál figyelembe vesszük a belső auditok, a vezetői ellenőrzések és belső ellenőrzések megállapításait. Információk terjesztését munkaelosztáson, eligazításon, értekezleteken, oktatásokon, Hírlevelekben végezzük.

I.7.2.c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele. Megbízható és naprakész információkat a MÁV-START Zrt. Intranet hálózatán hozzáférhetővé teszünk. Hírlevélben és faliújságon is kifüggesztjük az aktualitásokat. A műszaki dokumentációkkal kapcsolatos változásokat parancskönyvben hozzuk tudomásra és oktatjuk. A közlekedésbiztonsággal összefüggő nyilvántartások elektronikusan is hozzáférhetőek. Az információáramlás bármilyen zavara esetén gondoskodni kell a zavar megszüntetésére.

I.7.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk:


ÉRTESÍTŐ 106

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 56/171


Változat: 2.

I.7.3.a) lényegesek és érvényesek; A MÁV-START Zrt. folyamatait a BIK A-S Eljárásában határozta meg. A folyamatleírások összefoglalják a lényeges és hatályos információkat. Az üzemeltetési információkat vezérigazgatói utasítások, jogszabályok, technológiák és szabványok is tartalmazzák. Nyilvántartjuk a műszaki meghibásodások információit. I.7.3.b) pontosak; Az információk pontosságáért a szervezeti egységek vezetői felelősek.

I.7.3.c) teljes körűek, Teljes körű üzemeltetési információkkal rendelkezünk: –

A MÁV-START Zrt. járműveivel és az idegen járművekkel kapcsolatban a hazai hálózaton keletkezett valamennyi információval

–

Karbantartási szerződésekkel

–

Karbantartásokra vonatkozó utasításokkal (technológiák, előírások, szabványok)

–

balesetek információi

–

Műszaki meghibásodások információi

–

Beszerzési információk

–

Különleges üzemi körülményekre vonatkozó információk

–

Karbantartás során azonosított, biztonsággal összefüggő információk

I.7.3.d) kellően naprakészek; Az információk naprakészségét a megfelelő folyamatszabályozásokkal biztosítjuk. közlekedésbiztonsággal összefüggő információk dokumentáltan jutnak el az érintettekhez.

A

I.7.3.e) ellenőrzöttek; Vezetői ellenőrzéseken, belső auditokon, belső ellenőrzéseken ellenőrizzük az információk átadását.


ÉRTESÍTŐ 107

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 57/171


Változat: 2.

I.7.3.f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve); A munkavállalók részére valamennyi információt magyar nyelven teszünk hozzáférhetővé. Az átadott információk könnyen érthetőek, megértéséről visszakérdezéssel oktatás keretében meggyőződünk. Amennyiben szükséges ismételt oktatást tartunk. I.7.3.g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel; A karbantartást érintő valamennyi információt dokumentáltan adjuk át. Alkalmazás előtt minden esetben ismertetésre kerülnek. I.7.3.h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük. Az információk könnyen hozzáférhetőek, a hozzáférhetőségéről a munkavállalók oktatásban részesülnek. I.7.4. A 7.1, 7.2 és 7.3 pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók: I.7.4.a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott tehervagonok azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására; A társaság informatikai rendszerei biztosítják, hogy a karbantartási rendszerbe bevont – akár saját, akár idegen – járművekről minden szükséges információ rendelkezésre álljon: – minden vasúti jármű karbantartási okmányának kezelését (MFG, 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP) – az elvégzett karbantartási tevékenység nyomon követhetőségét, naprakészen vezeti egyes járművek karbantartási adatait, – a visszajelzett tapasztalatok elemzését – beleértve a karbantartási műveletek, váratlan események vagy balesetek adatait – hogy valós helyzet alapján hozhassa meg optimalizáló, korlátozó döntéseit, – az érintett vasútvállalatok tájékoztatását a vasúti járművek műszaki állapotáról Az alkalmazott informatikai rendszerek lehetővé teszik, hogy a karbantartott járművek karbantartásával kapcsolatos adatokat a nemzeti járműnyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekhez mind a társaság, mind az idegen járművek üzembentartói felhasználhassák. A Társaság alkalmas arra, hogy tevékenységével - mint karbantartással megbízott és mint karbantartásért felelős szervezet - a saját járművek és az általa karbantartott idegen vasútvállalat kezelésében lévő vasúti járművek -, amelyek a karbantartási rendszerébe kerülnek – mindig biztonságos üzemi állapotban legyenek.


ÉRTESÍTŐ 108

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 58/171


Változat: 2.

A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerint a tehervagonok karbantartási adatai a Webtool informatikai rendszerben is rögzítésre kerülnek a papíralapú rögzítés mellett. A Webtool rendszerben a megrendelő is folyamatosan nyomon követheti a tehervagonok karbantartási adatait, a járművek előtörténetét. A magánvasutak esetén papír alapon történik a karbantartási információk átadása (munkautalvány, fékmérőlapok stb.). A kapcsolódási pontok minden esetben szerződésben vannak meghatározva. A MÁV-START Zrt-nek a TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodása szerinti karbantartási folyamatokat ezen Eljárás 12. számú melléklete írja le. Az elvégzett munkák minden esetben a MÁV-START Zrt. EAM karbantartási szoftverében is rögzítésre kerülnek. I.7.4.b) karbantartási dokumentáció; A karbantartási dokumentáció alkalmazását, a saját vagonok kivételével, a megrendelőkkel kötött megállapodás tartalmazza. A karbantartási dokumentációkhoz minden esetben a GED-950-00-0017 számú utasítást (a műszaki dokumentáció készítéséhez, kezeléséhez és nyilvántartásához) alkalmazzuk, melyet ezen Eljárás 5. számú melléklete tartalmazza.

I.7.4.c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról; A kapcsolatot a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. által kötött Együttműködési Szerződés - továbbiakban Szerződés - szabályozza. A kapcsolat kölcsönös adatszolgáltatáson alapul.

I.7.4.d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről; A személyzet szakképzettségét a Humán Szervezet naprakészen nyilvántartja. A járművek járműjavítói felújításának, javításának, valamint a fenntartási műhelyi karbantartásának ellenőrzését - mint központi szervezet a Járműfelügyelet látja el, mely ellenőrzési tevékenységet folytat a járműveken, a fenntartási és javítási munkák végzése közben az érvényben lévő technológiák és műszaki előírások alapján.


ÉRTESÍTŐ 109

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 59/171


Változat: 2.

A fenntartási műhelyek és járműjavítók ellenőrzési tapasztalatait feldolgozza, a szükséges intézkedéseket megteszi. Hálózati szinten szervezi, koordinálja és felügyeli a járművek javítását és karbantartását annak érdekében, hogy ez által a technikai színvonal, ill. technológiai fegyelem növekedjen. Karbantartás-fejlesztés során a karbantartási folyamatokban résztvevők oktatásban részesülnek, mely oktatás az oktatási naplóban kerül dokumentálásra. A felkészültség biztosítása nyomonkövethető. I.7.4.e) információ a vasúttársaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer- teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről; Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, a szerződésben rögzítette időpontban ellenőrizzük, összevetjük (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját, Az elmaradt karbantartásokat rövid határidőn belül pótoljuk, az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltérések általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telephelyekre.) A meghibásodásokat közösen elemezzük a tulajdonossal, szükség esetén az alkatrészek javítási ciklusrendjén, karbantartási technológiáján, anyagminőségén módosítunk, valamint korszerűbb alkatrészek beépítésével biztosítjuk a járművek üzembiztonságának növelését. A tervszerű vizsgálatokat javításkísérő lapon munkafázisonként dokumentáljuk, amelyhez hozzáférést biztosítunk, illetve átadunk a járműtulajdonosnak. A karbantartásért felelős személyek munkaköri leírásuk szerint felelnek a járműveken végrehajtott javítások minőségéért.

I.7.4.f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket;


ÉRTESÍTŐ 110

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 60/171


Változat: 2.

A járműállomány karbantartásra vonatkozó szerződésben rögzíteni kell a karbantartás irányítási és fejlesztési feladatkört betöltő szervezet(ek) részére történő adatszolgáltatás rendjét (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Az adatszolgáltatási rendszer adattartalmának valódiságát a Társaság által működtetett vállalat- és minőségirányítási rendszerek szavatolják, amelyek kiegészülnek a Társaság által működtetett ellenőrzési folyamattal. A karbantartási és a javítási események, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben (MFG/EAM, Webtool). I.7.4.g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés; A karbantartási tevékenység végső fázisa a jármű üzembe helyezése. Az üzembe helyezést a karbantartási tevékenységet szabályozó megállapodásban rögzített módon kell elvégezni, és arról a meghatározott módon és tartalommal kell adatot szolgáltatni a karbantartás irányítást végző szervezet részére, valamint el kell végezni a karbantartási megállapodásban rögzített dokumentumkezelést is. I.7.4.h) karbantartási megbízások; A közlekedésbiztonságot érintő szerződésekben rögzítve van a teljes karbantartási folyamat (megrendeléstől az átadásig, az elvégzendő feladatok és az ahhoz tartozó felelősség) I.7.4.i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúttársaságoknak/pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk; A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos járműkarbantartási technológiák listáját ezen Eljárás 6. melléklete tartalmazza. I.7.4.j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: A biztonság magas szinten tartásához nem elegendő a belső összehasonlítás, hanem más vasutak, ezen belül kiemelten a MÁV Zrt. fejlesztéseit és tapasztalatait is tanulmányozzuk. Biztonsági eredményeinket az UIC, a MÁV Zrt, az NKH és a KBSz adatbázisához, illetve más vasutak eredményeihez is viszonyítjuk. A biztonsági összehasonlítás a szükséges teendők jelzőjeként szolgál, melyet esetlegesen további elemzésekkel egészítünk ki. Felelősség: A biztonsági igazgató felelős a biztonsági összehasonlítások előállításáért. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 111

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 61/171


Változat: 2.

A baleseti veszélyre utaló jelek segítségével a szervezeti egységek jelzést kapnak azokról a körülményekről, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. Ellentétben a balesetek/események kulcsadataival, a baleseti veszélyre utaló jelek célja, hogy jóval a baleset kialakulása előtt felfedezzük a balesethez vezető veszélyeket, amelyekkel elemezhető a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók a megelőző intézkedések. A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal. A baleseti veszélyre utaló jelek rögzítésének módját a MÁV-START Zrt. biztonságvédelmi vezetője dolgozza ki, figyelembe véve a MÁV Zrt. adatait és tapasztalatait. Feladatok, felelősség:

A szervezeti egységek rögzítik az adatokat, és negyedéves megküldik azokat a MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatójának.

gyakorisággal

A biztonsági igazgató feldolgozza, és statisztikailag elemzi a kulcsadatokat, illetve az „adatszolgáltatóval" együtt minden mutatót értelmez.

A baleseti veszélyre utaló jelek elemzéséről, illetve a teendő intézkedésekről a biztonsági igazgató évente tájékoztatót készít a vállalatvezetés részére.

A vezérigazgató dönt a további teendőkről. I.7.4.i. a szervezet által karbantartott tehervagonok vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; A meghibásodásokat közösen elemezzük a tulajdonossal, szükség esetén az alkatrészek javítási ciklusrendjén, karbantartási technológiáján, anyagminőségén módosítunk, valamint korszerűbb alkatrészek beépítésével biztosítjuk a járművek üzembiztonságának növelését. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkört ellátó szervezetekkel kötött megállapodásokban – célszerűen külön mellékletben - ki kell térni a megállapodás tárgyát képező járművek karbantartásához szükséges valamennyi információ átadására, illetve az átadás pontos rendjére (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. Amennyiben a MÁV-START Zrt. rendelkezik a karbantartáshoz szükséges technológiákkal, viszont a megrendelő ezt nem kívánja alkalmazni, abban az esetben megrendelő rendelkezésre bocsájtja a saját technológiáját.


ÉRTESÍTŐ 112

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 62/171


Változat: 2.

A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk, melyhez a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. A tehervagonokat érintő korlátozásokat és különleges üzemi körülményeket a fel és átvételi jegyzőkönyvön tüntetjük fel a megjegyzés rovatban, mely jegyzőkönyv átadásra kerül a megrendelőnek. A Webtool rendszerbe az aláírt jegyzőkönyvek és az előírt dokumentumok szkennelve feltöltésre kerülnek, így az információcsere biztosított.

I.7.4.ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy –sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok; A Társaság ellenőrzi, hogy a karbantartási tevékenység elvégzéséhez szükséges információk átadása a megállapodásban rögzített módon megtörtént-e, és az a karbantartási tevékenység elvégzéséhez felhasználható-e, minden információt tartalmaz. Hiány, vagy nem megfelelőség esetén azt a karbantartás irányítási feladatkört gyakorló szervezet felé haladéktalanul jelezni kell. Amíg a hiány, vagy a nem megfelelőség fennáll, addig az érintett karbantartási tevékenységet fel kell függeszteni.

I.7.4.k) A tanúsító szerv és a vonatkozó fogyasztók (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni. Valamennyi járműre vonatkozóan a karbantartási, futójavítási adatokat nyilvántartjuk, melyeket a tanúsító szerv vagy a vonatkozó fogyasztók kérésére hozzáférhetővé teszünk.

I.8. Dokumentáció – az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés.

I.8.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében. A biztonsági információk dokumentálása a BIK P Eljárása szerint történik. A dokumentumok aktualizálásáért a kiadásért felelős személyek felelnek.


ÉRTESÍTŐ 113

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 63/171


Változat: 2.

Ha a felülvizsgálat a dokumentum újabb változatának kiadását teszi szükségessé, akkor az erre vonatkozó előírások szerint megtörténik az újabb változat kiadása. Ha a dokumentum nem igényel változtatást, akkor a felülvizsgálatot végző személy a felülvizsgálat tényét a törzspéldány címlapján bejegyzésével dokumentálja. A változásokat minden esetben ugyanazon személyek vizsgálják felül és hagyják jóvá, akik az eredeti átvizsgálást és jóváhagyást végezték. Az ügyiratok kezelése a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint történik. Az érvénytelen, előző változatú dokumentumokat azonosítottan (érvénytelenségét jól láthatóan feltűntetve), elkülönítetten kell tárolni és archiválni, vagy meg kell semmisíteni. A karbantartás, javítás (ideértve a váratlan meghibásodásokat is) teljes folyamata dokumentált és az MFG-EAM szoftverben is nyomon követhető.

I.8.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: I.8.2.a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése; A biztonságirányítással kapcsolatos dokumentumkezelést a BIK P Eljárása, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A kiadott hatályos dokumentumok megfelelő tárolásáért a dokumentum használója a felelős. I.8.2.b) valamennyi változáskezelése;

vonatkozó

dokumentáció

formázása,

elkészítése,

terjesztése

és

A dokumentumok módosítása a BIK P Eljárása szerint történik. A változásokat minden esetben ugyanazon személyek vizsgálják felül és hagyják jóvá, akik az eredeti átvizsgálást és jóváhagyást végezték. Az ügyiratok kezelése a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint történik. A MÁV-START Zrt. DMS-Poszeidon (általános ügyviteli és iktatási rendszer) rendszerben kezeli iratait a DMS-Poszeidon Iratkezelési Szabályzata szerint. A hatálytalan, előző változatú dokumentumokat azonosítottan (hatálytalanságát jól láthatóan feltűntetve), elkülönítetten kell tárolni és archiválni, vagy meg kell semmisíteni. A műszaki dokumentációk készítésére a az Utasítás a műszaki dokumentáció készítéséhez, kezeléséhez, nyilvántartásához c. utasítás vonatkozik.


ÉRTESÍTŐ 114

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 64/171


Változat: 2.

I.8.2.c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése. A dokumentumok kezelése a BIK P Eljárása szerint történik. Valamennyi dokumentum megőrzésére a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata vonatkozik.

I.9. Szerződéses tevékenységek – az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés

I.9.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására. A beszerzési folyamataink során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a beszerzett termék vagy szolgáltatás minősége hozzájáruljon cégünk hatékonyságához, gazdaságosságához, illetve a vevői elégedettség fokozásához és a biztonsághoz. A beszerzés és a beszállítás folyamata részben a szolgáltatói feladatkörbe, a Beszerzési feladatokat ellátó szervezethez tartozik. Minden beszerzési tevékenységet bonyolító szervezeti egység gondoskodik a külső vagy a belső vevők igényeinek kielégítését szolgáló termékek és szolgáltatások azonosításáról. Ezen termékek és szolgáltatások szállítóit a Beszállítói jegyzék tartalmazza. A kivételezésre kerülő anyagok, alkatrészek, részegységek, termékek és szolgáltatások felhasználás előtti ellenőrizzük. Amennyiben indokolt, a terméknek vagy szolgáltatásnak a szállító telephelyén történő igazoló ellenőrzésére vonatkozó feltételeket és a termék kibocsátási módját (pl. járműbeszerzések során) szerződéseinkben rögzítjük. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó termékek a Társaságunk MFG/Pro vállalatirányítási rendszer cikktörzsében megjelölésre kerülnek. I.9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében vesszük igénybe az alvállalkozókat és/vagy beszállítókat, a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére: I.9.2.a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek; A megfelelő szállítói kör kialakítását és folyamatos minősítését oly módon végezzük, hogy a Társaság feladatainak teljesítéséhez szükséges különféle anyagok (gépész szak- illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások a szükséges időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre és feleljenek meg az előírt minőségi és biztonsági követelményeknek. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 115

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 65/171


Változat: 2.

A szállítók kiválasztásának és minősítésének folyamatát a BIK C Eljárása írja le. A Főmérnökség a műszaki minősítési eljárások alapján készítetett beszállítói (gyártó/javító) nyilvántartást vezet.

I.9.2.b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel. A szállítókat nyilvántartjuk. A szállítók jegyzékében rögzítjük azt is, hogy a szállítók milyen és meddig érvényes tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az alvállalkozóknál helyszíni auditon is vizsgáljuk az irányítási rendszerük megfelelőségét. A műszaki minősített szállítók esetén tanúsítványt állítunk ki. A Tanúsítvány kiállítását a Főmérnökség/átvétel szervezet végzi. Aláírója a Járműmenedzsment vezetője, ellenjegyzi az Integrált Irányítási vezető. A tanúsított szállítókat, alvállalkozókat az ÁME nyilvántartja. I.9.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal azoknak a követelményeknek meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük.

a

A BIK C Eljárása írja le azokat a követelményeket, amelyeknek a vállalkozóknak és beszállítóknak meg kell felelnie. A Főmérnökség a műszaki minősítési eljárások alapján készítetett beszállítói (gyártó/javító) nyilvántartást vezet. I.9.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak nyomon követésére, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak. A BIK C Eljárása tartalmazza a szállítók kiválasztásának folyamatát. A követelményeket megküldjük a szállítóknak kérdőív formájában, melyet kitöltést követően aláírással küldenek vissza.

I.9.5. Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási/irányítási rendszere tanúsítással rendelkezik, a 3. pontban ismertetett ellenőrzési eljárás korlátozható a 3.1 pont b) pontjában említett szerződéses műveleti eljárások eredményeire. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó különféle anyagok (gépész szak-, illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szerződéskötési eljárások során elsődlegesen a szállító műszaki minősítési besorolását vesszük alapul.


ÉRTESÍTŐ 116

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 66/171


Változat: 2.

Egyes esetekben, amikor a helyszíni műszaki minősítés elvégzése a Társaság számára gazdaságilag előnytelen, akkor a gyártó részére a minősítés tárgyát képező termékkörre IRIS rendszerű, vagy a nagy vasúttársaságok által kiállított és érvényes megfelelőségi tanúsítvány elfogadható, amennyiben a tanúsítványon feltüntetett annak érvényességi területe. Ennek elfogadásáról a Főmérnökség jogosult dönteni. Ebben az esetben az idegen vasút által kiállított tanúsítvány érvényességi köre és időtartama az irányadó. I.9.6. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meghatározzuk, ismertetjük és elosztjuk: I.9.6.a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok; A műszaki minősítési eljárást a következő esetekben kell alkalmazunk: - olyan termékek szállítására vonatkozó új szállítói szerződés megkötése esetén, amelyek az MFG/Pro nyilvántartási rendszerben rögzítettek szerint csak műszaki minősített szállítótól származhatnak, - a műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termékek szállítására kiírt pályázatokban (beszerzési eljárás jóváhagyott dokumentációja) rögzíteni kell, hogy a pályázati részvétel érvényességének feltétele a MÁV-START Zrt. által lefolytatott műszaki minősítés és a meghatározott minősítési kategóriába sorolás megléte, - bármely nem műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termék esetén, ha a termék bármely lényeges paramétere eltér az ugyanezen gyártótól származó műszaki minősített termékétől, a helyettesítő termék alkalmazhatóságára, - műszaki minősített gyártó gyártási eljárásában bekövetkező bármely változtatás esetén, - a műszaki minősített gyártó alvállalkozójának megváltozása esetén, a gyártó által tett kötelező bejelentés alapján. A műszaki minősítési szakasznak a végén a csoport vezetőjének az eljárási folyamat lépései szerinti részletes értékelést kell készítenie. A minősítési eljárás értékeléséhez csatolni szükséges olyan dokumentumokat, amelyek biztosítékot adnak arra, hogy a vizsgálatok eredménye kielégíti a követelményeket.


ÉRTESÍTŐ 117

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 67/171


Változat: 2.

I.9.6.b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek; Szerződésben rögzítjük a fontos információk átadásával kapcsolatos kötelezettségeket.

I.9.6.c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége. A biztonsággal kapcsolatos követelményeket (pl. minőségi bizonyítványok) szerződésben rögzítjük. A biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetőek. II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok. A MÁV-START Zrt. megbízható karbantartás-fejlesztési feladatokkal. Így felelőssé tehető a karbantartási dokumentáció kezeléséért, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfiguráció-menedzsmentet is. A Megrendelő irányítási, felügyeleti és koordinációs rendszeréhez igazodva a MÁV-START Zrt. részben vagy egészében végezheti a 445/2011 EU rendelet karbantartási feladatok ellátását, így a Társaság biztosíthatja a tehervagonok biztonságos állapotát a vasúthálózaton, de elsődlegesen a karbantartás végrehajtásának feladatát látja el, amely keretében végzi a tehervagonok vagy egyes szerkezeti részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentációk kiállítását is. A MÁV-START Zrt. a karbantartáshoz szükséges technológiai utasítások, a gyári előírások, szabványok, és az elmúlt évtizedekben szerzett szakmai tapasztalatok, valamint az üzemeltetés során szerzett információk, ezek elemzése alapján folyamatosan fejleszti a karbantartási rendszerét. A FŐMÉRNÖKSÉG erre szakosodott szervezeti egység, ahol szakképzett, szakértelemmel, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező műszaki gárda folyamatosan ellátja a karbantartás fejlesztési feladatokat. A biztonságot befolyásoló tevékenységet minden esetben külön minősítik, a karbantartási adatlapokat folyamatosan fejlesztik. A MÁV-START Zrt. dokumentációs rendszerének felépítését az alábbi ábra szemlélteti:


ÉRTESÍTŐ 118

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 68/171


Változat: 2.

II.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására. A járműkarbantartás és - javítás során felismert nemmegfelelőség észlelésekor, vagy kétes esetben a munkát végző munkavállalónak a műveletet abba kell hagynia. Erről tájékoztatnia kell a csoportvezetőt, művezetőt, aki a felülvizsgálat iránt intézkedik. Nincs szükség ezen értesítésre, ha a nemmegfelelőséget a folyamatban előírt ellenőrzés során tárják fel. Ezesetben az ellenőrzésre kijelölt munkavállaló intézkedik a nemmegfelelő állapot megszűntetésére, miközben értesíti a terület művezetőjét. Az észlelt nemmegfelelőség okát meg kell keresni. A nemmegfelelőségről és az okokról feljegyzést kell készíteni, amelyben a megszűntetésre és a megelőzésre hozott intézkedéseket is szerepeltetni kell. A Járműfelügyelet munkavállalója szúrópróbaszerűen a karbantartási, vagy javítási folyamatok közben és végén is ellenőrzést végez, aki a felismert nemmegfelelőség észlelésekor a fent leírtakon túl köteles tájékoztatni a vezetőmérnököt, vagy az illetékes terület vezetőjét. A Járműfelügyelet munkavállalója az ellenőrzésen szerzett tapasztalatokról írásos feljegyzést is köteles készíteni (pl.: felügyeleti könyvbe történő bejegyzéssel), melyben további helyesbítő/megelőző tevékenységre kötelezheti a területi vezetőt.


ÉRTESÍTŐ 119

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 69/171


Változat: 2.

Amennyiben a csoportvezető, reszortos fedez fel hibát, azt munkautalványon, illetve tervezett karbantartás során a vizsgálatkísérő lapon feljegyzi a nemmegfelelőség kijavítása érdekében. A hiba okok alapján a vezető szolgálati úton köteles intézkedni a nemmegfelelőség megszűntetéséről. A munka befejezése után végzett átadás, vagy próba során a nemmegfelelőnek ítélt és javított egység hibátlan működését ellenőrizni kell. Amennyiben a műszaki, technológiai döntés nem minősíti selejtnek az alkatrészt vagy szerelési egységet, akkor az alkatrészt javításra váróként kell megjelölni. A javítás és próba után beépíthető státuszt kap, és felhasználható a járműkarbantartás, vagy javítás során. Amennyiben a vizsgált egység, vagy alkatrész nem javítható, „selejt” minősítést kap, a művezető intézkedik a selejt biztonságos elkülönítéséről, az alkatrész, fődarab státuszának megjelöléséről. Az alkatrész válogatás, - javítás során selejtnek minősített termékek, alkatrészek megjelölten, elkülönítve a műhely megfelelő tárolóhelyére kerülnek. A MÁV-START Zrt. kockázatkezelési utasítása tartalmazza a meghibásodási kódokat, melyekkel műszaki meghibásodások alkalmával azonosítjuk az eseményt, az elemzés és kockázatértékelés támogatására a megelőzésért. II.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az alapvető átjárhatósági követelményeknek – beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is – való megfelelés biztosítására, a következők révén: II.2.a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása; A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerének része a rendelkezésre álló szabványok, műszaki dokumentációk, utasítások. Valamennyi karbantartás esetében a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő technológiákat alkalmazunk. A főbb TSI-ket, azaz ÁME-k jegyzékét a BIK K Eljárása tartalmazza. A MÁV-START Zrt. intranetes belső honlapján megtalálhatók és hozzáférhetők a következő dokumentumok:  - Vezérigazgatói Utasítások,  - MÁV Zrt. szakmai Utasítások,  - MÁV-START Zrt. törzs szabványtára (mintegy 4700 db szabvány),


ÉRTESÍTŐ 120

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 70/171


Változat: 2.

= UIC döntvények, = Nemzetközi szabványok, - MÁV Szabványügyi Központ dokumentációit, = MÁV Dokumentációs Központ Könyvtár dokumentációi = MSzT Szabványközpont szükséges dokumentációi - MÁV-START Zrt. saját Műszaki dokumentációs gyűjteménye (mintegy 1100 db) A munkavállalók a fenti szabványok, rendeletek, Utasítások alapján végzik karbantartási tevékenységüket. Minden általunk üzemeletetett, és javított járműre vonatkozóan rendelkezünk közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jármű karbantartási technológiai Utasításokkal.

a

A karbantartott járművek megfelelnek a: - TSI által előírt állapotnak, - a nemzeti biztonsági szabályoknak, - a hatósági előírásoknak, - a szabványokban előírt követelményeknek, - a működési és karbantartási előírásoknak A követelmények érvényesülését folyamatosan ellenőrizzük, felügyeljük. Nemmegfelelőségek esetén helyesbítő és megelőző tevékenységet végzünk.

II.2.b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése; HU L 122/34 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.5.11. A járművek műszaki állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, szükség esetén a karbantartási előírások módosítására vagy egyes alkatrészek anyag-típus cseréjére, valamint a biztonságot, gazdaságosságot elősegítő változtatásokra is teszünk javaslatokat, amelyek részleteit a Társaságunknál működtetett Főmérnökség szervezete dolgoz ki részletesen.


ÉRTESÍTŐ 121

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 71/171


Változat: 2.

Az idegen járművek vonatkozásában az éves karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. Vezetői ellenőrzéseken, belső auditokon és független belső ellenőrzéseken ellenőrizzük a járműre vonatkozó teljes dokumentáció megfelelőségét. II.2.c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a 2008/57/EK irányelv és a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően; A járműre vonatkozó műszaki dokumentációban feltüntetett kritikus alkatrészek helyettesítése csak a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet előzetes hozzájárulásával, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatértékelés után, e szervezet jóváhagyása és felügyelete mellett történhet. II.2.d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására; A MÁV-START Zrt. kockázatkezelését a BIK A Eljárása írja le. Bármely nem műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termék esetén, ha a termék bármely lényeges paramétere eltér az ugyanezen gyártótól származó műszaki minősített termékétől, a helyettesítő termék alkalmazhatóságára műszaki minősítési eljárást végzünk. II.2.e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése. A jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi változásra kiterjesszük a kockázatértékelést. A Főmérnökség végzi a karbantartási és járműjavítási technológiák kidolgozását, valamint a konstrukciós módosítások és fejlesztések megvalósításának szakértői irányítását a vasútbiztonsági, a minőségi és költséghatékony munkavégzés érdekében. A vezetőknek, a munkaköri leírásban van meghatározva a feladata, felelőssége, hatásköre. II.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 122

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 72/171


Változat: 2.

A MÁV-START Zrt. gépészeti berendezésinek jegyzékét ezen Eljárás 7. számú melléklete tartalmazza. Az infrastruktúra értelemszerűen tartalmazza a) az épületeket, a munkahelyet és a hozzá tartozó feltételeket, b) a folyamatok eszközeit, valamint c) az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat (pl. szállítást, kommunikációs eszközöket, valamint az informatikai rendszereket. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a hatósági rendeletekben, illetve szakmailag előírt infrastrukturális feltételekkel, amit a rendszeres szakhatósági vizsgálatok alapján kibocsátott működési engedélyek igazolnak. A stratégiai célok meghatározásakor alapvető feladatnak tekintjük a működőképesség fenntartását és a vevői elégedettségre fontos hatást gyakoroló infrastrukturális feltételek folyamatos javítását. A gépek, berendezések állapotának folyamatos felügyeletét, karbantartását ellátjuk a következők szerint: TMK-ba bevont berendezésnek kell tekinteni minden üzemképes és használatban lévő gépet, berendezést. A TMK-ból kivont berendezés kivonásának tényét, illetve a kivonás okát (pl. átmeneti vagy végleges leállítás, selejtezés, stb.), az üzemeltető írásbeli tájékoztatása alapján, a karbantartás nyilvántartásáért felelős személynek a gépelhelyezés nyilvántartó füzetbe kézírással rögzítenie kell (pl. „üzemen kívül (ÜK)” bejegyzéssel), illetve az üzemen kívül helyezés alkalmával készült munkalapon kell az Infrastruktúra helyi koordinátorának és a munkavédelmi vezetőnek aláírnia. Új beszerzésű gépet, berendezést (a műszaki átadást és - veszélyes gépek esetén - a munkavédelmi üzembe helyezést követően) a karbantartás nyilvántartásáért felelős személynek a karbantartási (TMK) tervbe azonnal be kell vonnia. Az alkalmazandó ciklusrendet, műszakszámot, ciklustartamot a tervdokumentáció, a gyári gépkönyv, ezek hiányában a vonatkozó jogszabályok, és szabványok alapján kell megállapítani. - Nyilvántartás A gépek, gépi berendezések nyilvántartását a JBK és a VJT végzi, a saját területére vonatkozóan. A gépeket, gépi berendezéseket, eszközöket egyedi nyilvántartó számmal kell ellátni.


ÉRTESÍTŐ 123

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 73/171


Változat: 2.

Az egyedi nyilvántartó szám a karbantartás területén a következők szerint képezendő: 1. és 2. hely: a szolgálati hely E 12 sz. utasítás szerinti hívójele 3. és 4. hely: „AS” 5., 6., 7. és 8. hely: egy 4 jegyű szám (0001-től indulva, folyamatosan számozva) (pl.: Db AS-0001, Ud AS-0001, stb.). A nyilvántartási számot a „Gépnyilvántartás” rendelet útmutatása szerint, a rendelet mellékletét képező „Gépnyilvántartási könyv” - emelőgépeknél „Emelőgép nyilvántartó lap” - „azonosítási sorszám” rovatába kell beírni, ill. maradandó módon (pl. felragasztott címkével) a nyilvántartásba vett gépen elhelyezni. A gépeken a TMK nyilvántartó számok (eszközszámok) párhuzamos elhelyezése is alkalmazható, amelyeket az MFG Pro vállalatirányítási rendszer tárgyi eszköz modulja tartalmaz. A szolgálati helyeken, a gépek és gépi berendezések karbantartásáért, javításáért (nyilvántartásokba való előjegyzéséért, vizsgálatok tervezéséért és megtartásáért) az írásban megbízott munkavállalók a felelősek. - Tervezés Az MÁV-START Zrt. Működés támogatás szervezete az éves felújítási tervben meghatározza a felújításra kerülő gépek, berendezések körét. Tervkészítés előtt a szolgálati helyekről bekérik az felújításra javasolt gépek, berendezések listáját. A szolgálati helyeken, a hatáskörébe tartozó gépészeti berendezések karbantartás tervezését (a TMK-tervet) a JBK, VJT ezzel megbízott munkavállalója az emelőgép ügyintézővel közösen készíti el. A TMK nyilvántartásnak, tartalmaznia kell: - a veszélyes gépek, berendezések (pl. emelőgép, faipari gép stb.) időszakos biztonsági felülvizsgálatainak lejárati időpontjait, - az egyéb berendezések következő időszakos felülvizsgálatainak (pl. hegesztő berendezés, stb.) időpontjait is. Erre a célra, számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Tervezéskor a felhasználókkal egyeztetni kell a műszaki állapotot (pl. szerkezeti vizsgálat eredménye) és a kihasználtságot (pl. egyműszakos munkarendnél kisebb az elhasználódás), mert a gép műszaki állapotától függően, takarékossági okból, a MÁVSZ-2204 szabvány szerint megadott ciklustartam, az általános javítás (felújítás) mellőzésével újra kezdhető. A TMK tervben szereplő eszközök, berendezések vizsgálati tervét minden év január 1-jére kell elkészíteni. A TMK tervet évente a JBK, VJT vezetője vagy megbízottja hagyja jóvá.


ÉRTESÍTŐ 124

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 74/171


Változat: 2.

- Karbantartások, vizsgálatok elvégzése A gépek, berendezések felújításakor, az éves jóváhagyott MÁV-START Zrt. Üzleti Terv alapján, a Működés Támogatás saját szervezete, a JBK, VJT megbízott munkavállalójának bevonásával intézi a felújítást. A JBK, VJT TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállalója elkészíti a gépészeti berendezések karbantartási tervét havi bontásban, és ennek alapján a JBK, VJT általános karbantartó szakmunkásaival elvégezteti a berendezések vizsgálatát. A szerszámgépek pontossági vizsgálatát a JBK-k területén csak külön rendelkezés alapján, a VJT-ken a kijelölt gyártó berendezéseken kell elvégezni. Átalakítás, felújítás után a pontossági vizsgálatot a MEO - a MÁVSZ 2204 előírásai szerint a mindenkori termelési igényekhez igazodóan -, a TMK lakatossal, egyes gépeknél (pl. esztergapadnál) a gép kezelője segítségével végzi el. A méréseket kizárólag kalibrált, ill. hitelesített mérőeszközökkel szabad végezni. A pontossági vizsgálati jegyzőkönyvet a gépkarbantartási dokumentációk közé kell helyezni, és azt a berendezés, gép teljes élettartama alatt, de legalább 10 évig meg kell őrizni a karbantartó üzemegységben, amiért a TMK adminisztrátor a felelős. A veszélyes gépek, berendezések ún. időszakos biztonsági felülvizsgálatait - az MVSZ rendelkezéseinek megfelelően - az EBK munkavédelmi szakértői végzik (vagy külső vállalkozással végeztetik) a berendezés üzemeltetőjének, és karbantartójának egyidejű értesítésével. A felülvizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni (készíttetni). A vizsgálatok érvényességének lejárati határidejéről a karbantartással megbízott munkavállalót értesíteni kell, hogy saját nyilvántartásába is előjegyezhesse. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközökről az Infrastruktúra helyi koordinátornak a vizsgálat esedékességét, illetve elvégzését tartalmazó MVSZ szerinti nyilvántartó lapot kell kiállítania, és azt a telephelyi Működéstámogatás vezető részére át kell adnia, aki azt köteles folyamatosan vezetni. A jegyzőkönyvet, az MVSZ szerinti nyilvántartó lapot az üzemeltetési dokumentációk között kell tárolni. Az egyéb időszakos felülvizsgálatok elvégzését a JBK, VJT TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállalója végezteti el az irányítása alá tartozó általános karbantartó szakmunkásokkal. A berendezések vizsgálatait, ill. karbantartását személyi vagy tárgyi feltételek hiányában külső vállalkozással kell elvégeztetni. A karbantartás során elvégzendő vizsgálatok, javítások terjedelmét, és a figyelembe veendő műszaki adatokat jogszabályok szabványok és MÁV belső rendeletek, ezek hiányában gépkönyvek írják elő.


ÉRTESÍTŐ 125

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 75/171


Változat: 2.

A gépek, berendezések váratlan meghibásodásait a kezelő azonnal köteles jelenteni a csoportvezetőjének vagy művezetőjének, emelőgép esetén a rendkívüli esemény bekövetkeztekor az emelőgép ügyintézőnek is. Üzemnaplóval rendelkező gép esetén a kezelő a hibajelenséget ezzel egy időben az üzemnaplóba is köteles bejegyezni és aláírni. A váratlan meghibásodás okát a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállaló soron kívüli vizsgálattal feltárja, és a javítást elvégzi, (tárgyi vagy személyi feltételek hiányában külső vállalkozással elvégezteti), majd üzempróbával győződik meg a hibátlan működésről. A tartós meghibásodásból származó gépállást, a műszaki állapot romlása miatt előálló felújítási igényeket a karbantartó egység vezetője, a JBK, VJT vezető jóváhagyásával, köteles az Infrastruktúra részére jelenteni. A felújítási javaslatokat, az MÁV-START Zrt. vezérigazgatója, vagy feljogosított helyettese hagyja jóvá. Gépi berendezés esetén az előírásszerű „üzemen kívül” helyezésről gondoskodni kell (feszültségmentesítés, indítás gátló reteszelés, figyelmeztető tábla kihelyezése, a karbantartási munkalapon az üzemen kívül helyezés írásbeli rögzítése). Hibás vagy használhatatlan, rossz állapotú hordozható munkaeszköz a munkahelyen nem maradhat, azokat a vizsgálattal egy időben el kell távolítani (javításra vagy selejtezésre le kell adni). - Munkavédelmi üzembe helyezés A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése, újraindítása során a mindenkor hatályos munkavédelmi törvény, az MVSZ szerint kell eljárni (munkavédelmi üzembe helyezés). Az EBK képviselője által elkészített, „jó eredményű” „Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálati szakvélemény”, és az egyéb szükséges dokumentációk birtokában a JBK, VJT megbízott munkavállalója mellékeli, majd az üzemeltető szolgálati hely vezetője (Mvt. 21. § (1)) aláírásával az MVSZ szerint előírt példányban az érdekelteknek kimutathatóan megküldi a „Munkavédelmi üzembe helyezési használatba vételi engedély”-t. Azon gépeket, berendezéseket, amelyeken áttelepítést, átalakítást, felújítást, vagy teljes szétszereléssel együtt járó javítási folyamatot végeztek, újraindítási eljárásnak kell alávetni. Ez a mindenkor hatályos munkavédelmi törvény és a végrehajtására rendelkező kormányrendelet szerint meghatározott - ún. „veszélyes gépek” esetén megegyezik az előző bekezdésben leírtakkal. Egyéb esetekben - nem veszélyes gépek - a munkavédelmi üzembe helyezési eljárás ugyan nem szükséges, de a telepítés során, a berendezés telepítési távolságaira, érintésvédelmi előírásaira, egyéb munkavédelmi előírásaira (pl. védőburkolatok) vonatkozó utasításokat be kell tartani, a gépet az üzemeltető művezető, a munkalap aláírásával veszi át üzemeltetésre.


ÉRTESÍTŐ 126

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 76/171


Változat: 2.

- A vizsgálatok nyilvántartása Az általános javítás, felújítás elvégzése után, az Infrastruktúra, a javítást végző szervezettől (külső vállalkozástól) műszaki átadás-átvételi eljárás keretében átveszi a felújított gépet, berendezést. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A javítást lebonyolító Infrastruktúra, az üzemeltető szolgálati helynek átadja a felújított gép, gépi berendezés összes okmányát (a gépkönyvet, a kivitelezési rajzokat - elektromos és gépészeti rajzokat is, - a megfelelőségi tanúsításokat, a pontossági vizsgálati jegyzőkönyvet, a biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvet, stb.). A TMK-nak a saját hatáskörben elvégzett vizsgálatokról munkautalványt (munkalapot) kell kiállítania. Külső vállalkozó foglalkoztatása esetén ehhez hasonlóan, munkautalványt (munkalapot), felújítás után műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni. A gépek, gépi berendezések vizsgálatát, karbantartását folyamatosan rögzíteni kell a „TMK-terv”, vagy a „Szerszámgépek TMK-terve” című karbantartási naplóban, a kiadott TMK terv-tény dátumainak a terv rovatok alá eső bejegyzésével. A vizsgálatok és karbantartások után a munkalap rovatainak értelemszerű kitöltésével az üzemeltető (vagy megbízottja) veszi át a berendezést. Ahol elő van írva (pl. emelőgépeknél), a vizsgálatokat és karbantartásokat jegyzőkönyv felvételével kell zárni, melyben rögzíteni kell a vizsgálat nemét, a karbantartási szintet, az alkalmazott mérések és próbák eredményét, valamint a minősítést (megfelelt, nem felelt meg). Az emelőgép vizsgálatáról, karbantartásáról felvett jegyzőkönyvet a Darukönyv, emelővillás targonca esetén a Törzslap megfelelő rovatában, a jegyzőkönyv nyilvántartási szám alapján kell előjegyezni és a Darukönyvhöz (Törzslaphoz) csatolni, melyet az emelőgép ügyintéző megőrizni tartozik. A jegyzőkönyvek nyilvántartási számát, tárgyát az emelőgép ügyintéző tartja nyilván egy erre megfelelő könyvben. A minőségirányítási rendszerbe bevont egyéb gépi berendezések karbantartásáról készült munkalapokat, a Gépnyilvántartási lap „kapcsolódó okmányok, jegyzőkönyvek előjegyzése” c. rovatába kell bejegyezni, és a gyűjtőtasakban kell elhelyezni. A veszélyes berendezések időszakos biztonsági vizsgálatai, a villamos berendezések érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatai, munkavédelmi minősítő bizonyítványok jegyzőkönyveit, a munkavédelmi üzembe helyezési engedélyeket - a mindenkor hatályos MVSZ és HF szerint - több példányban kell elkészíteni és szétosztani. Egy-egy másolati példányát, központilag a megbízott munkavállalók gyűjtik (emelőgép esetében az emelőgép ügyintéző is), és vezetnek róluk nyilvántartást. Az eredeti példányokat az üzemeltető képviselőjénél kell megőrizni.


ÉRTESÍTŐ 127

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 77/171


Változat: 2.

A váratlan meghibásodást a TMK naplóban zöld irónnal írt kis „f”-betűvel (elegendő hely esetén „futójav.” beírással) kell jelölni, és a soron következő tervezésnél a szükséges intézkedéseket meg kell tenni a karbantartásra. A felújítás elvégzését a TMK naplóba vörös irónnal kell bejegyezni. - Kezelési és karbantartási utasítások A gyári kezelési és karbantartási utasítások, felhasználásával, a helyi adottságok figyelembe vételével rövid, lényegre törő, munkavédelmi szempontokat tartalmazó „Kezelési utasítás”-t kell készíteni, amelyet laminálva, esetleg keretezve - a gép mellett, mobil gép esetén pedig a gép kijelölt tároló helyén kell kifüggeszteni. Nem szükséges kezelési utasítást készíteni a mindenkor hatályos MVSZ-ben meghatározott esetekben. A kezelési utasításnak, tartalmaznia kell: - a kezelői jogosultságot, - az üzemeltetés közben szükséges segédeszközöket, anyagokat, - az üzemeltetés közben előforduló veszélyes és ártalmas tényezőket, - a használandó egyéni védőfelszereléseket, - felhívást a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartására, - a teendőt veszély (munka közben bekövetkező meghibásodás) esetén. A kezelési utasítások elkészítéséért a megbízott munkavállalók, nyilvántartásáért a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállaló, kifüggesztéséért, és szükség szerint pótlásáért az üzemeltető műhely/szolgálati hely vezetője a felelős. Az elkészített kezelési utasításokat az EBK Területi munkabiztonsági szakelőadója, - emelőgép esetén az emelőgép ügyintéző is véleményezi, és a véleményezést követően a JBK, VJT vezetője hagyja jóvá (írja alá). A géphez mellékelt gyári kezelési, karbantartási utasítást (mely rendszerint a gépkönyvben található), a karbantartási nyilvántartások között kell megőrizni. A kezelési és a karbantartási utasításokból egy eredeti (vagy azzal megegyező másolati) példányt a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállalónál központi nyilvántartásban kell megőrizni. A nyilvántartást a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállaló vezeti, mely nyilvántartásból azonosítható a vonatkozó berendezés, az utasítás készítője, a hatályba lépés időpontja, és érvényessége, a munkavédelmi, és a szakmai jóváhagyó. Műszakkezdés, vagy használatba vétel előtt a kinevezett és megbízott kezelő(k) köteles(ek) a kezelési utasításban előírt vizsgálatot megtartani, és a napi karbantartást elvégezni az utasításban (gépkönyvben) előírtak szerint. A vizsgálatot és az ápolást üresjárati próbával kell zárni. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 128

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 78/171


Változat: 2.

A műszakos vizsgálat megállapítását az üzemnaplóval rendelkező gép esetén a naplóban (emelőgép naplóban) kell rögzíteni. A szolgáltatás teljesítésébe bevont külső partnereinktől is elvárjuk, hogy a tevékenységekhez bizonyítottan alkalmas eszközöket és berendezéseket, megfelelő minőségben és mennyiségben alkalmazzanak. Informatikai rendszerek A BIK P Eljárásában leírtak szerint. Ezen rendszerek karbantartásáért, validálási folyamataiért a MÁV-START Zrt. Informatikai szervezete felel. Az infrastrukturális adottságokat a felső vezetés a vezetőségi átvizsgálások alkalmával rendszeresen értékeli. II.4. A tehervagonok üzembe állítása során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: II.4.a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről; A járművek üzembehelyezési engedélyének a megszerzéséért ta jármű üzembentartójának az SzMSzében meghatározott szervezete a felelős. Az engedély feltétele karbantartási dokumentáció rendelkezésre bocsájtása. A karbantartási dokumentáció ellenőrzése és felülvizsgálata a karbantartásfejlesztési feladatot ellátó szervezet feladata. A MÁV-START Zrt.-nél tanúsított, működő Integrált Irányítási Rendszer van. A jelen BIK és MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata utasításai tartalmazzák a dokumentumkezelés előírásait, követelményeit. A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV Zrt. által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. Az Utasítások részletesen tartalmazzák:

a szét és összeszerelési utasításokat,

a cserélhető alkatrészek szereléséhez szükséges rajzokat, 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 129

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 79/171


Változat: 2.

a karbantartási kritériumokat,

az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, ezek határértékeit

a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat,

a személyi biztonság érdekében a munkavédelmi szabályokat,

a védőfelszerelések használatát,

karbantartási műveletek utáni ismételt üzembe helyezés előtt elvégzendő szükséges vizsgálatokat és eljárásokat.

II.4.b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is; A gyártói dokumentáció, típus- és üzembe helyezési engedély alapján készül el a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP. (a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP mintát ezen Eljárás 8. melléklete tartalmazza. A saját tulajdonunkba tartozó járművek üzemképességét, futásteljesítményét, fogyasztását az üzemeltető szervezeti egység folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, (31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP) intézkedik a hiányosságok felszámolására. A tapasztalatok alapján javaslatot tesznek szerkezeti, technológiai átalakításra, módosításra. Általános alapelv és cél, hogy minden jármű a karbantartási ciklusnak megfelelően kerüljön csak a karbantartó műhelybe, és ott a vizsgálatok, javítások, korszerűsítések, a MÁV Utasítások, továbbá a vonatkozó rendeletek szabványok, technológiai utasítások és előírások betartásával úgy kell elvégezni, hogy a jármű a vizsgálati ciklusnak megfelelően a következő vizsgálatig biztonsággal üzemeltethető legyen. Minden sérült jármű javítását, ezt követően a vasútbiztonsági ellenőrzéseket dokumentáljuk, amelyet a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP is tartalmaz. II.4.c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása. A járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet feladata az első 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP megfelelő végrehajtásának biztosítása. A MÁV-START Zrt. karbantartás, javítás folyamatát Eljárási Utasítás írja le.


ÉRTESÍTŐ 130

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 80/171


Változat: 2.

II.5. A karbantartási naplónak a tehervagon teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: II.5.a) a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése: II.5.a.i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a tehervagon biztonsági integritását; A MÁV – GÉPÉSZET Zrt. karbantartási tevékenységének támogatása, tervezési, követési és kontrolling funkciók megvalósításához az MFG/PRO karbantartási modulja szolgál. A kialakított rendszerben az MFG/PRO és az EAM egyes elemei egységes egészként, egy integrált rendszerben látják el a modellben meghatározott funkcionalitást. Az EAM a járművek nyilvántartására, időszakos megelőző karbantartásainak illetve eseti (futó)javításainak támogatására szolgál. II.5.a.ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke; A Bizottság 2006/861/EK Határozatával összhangban a karbantartási naplót a járműállománykarbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet kezeli. A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. II.5.a.iii. az eredményesen elvégzett karbantartás; A karbantartási feladatokat a Területi Járműbiztosítási Központokban (JBK) és a Vasúti Járműjavítási Telephelyen végzik. A karbantartási és a javítási eseményeket, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben. A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását.


ÉRTESÍTŐ 131

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 81/171


Változat: 2.

II.5.b) a korszerűsítések szükségességének határértékek figyelembevételével;

meghatározása,

az

átjárhatóságra

vonatkozó

A Bizottság 2006/861/EK Határozatával összhangban a korszerűsítések szükségességének meghatározását a járműállomány-karbantartásirányítási, karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet végzi. A Főmérnökség végzi a karbantartási és járműjavítási technológiák kidolgozását, valamint a konstrukciós módosítások és fejlesztések megvalósításának szakértői irányítását a vasútbiztonsági, a minőségi és költséghatékony munkavégzés érdekében. II.5.c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében; A karbantartási műveleteket a technológiai utasítások tartalmazzák. A műszaki dokumentációk készítésére, kezelésére (változások, jóváhagyás stb.) a GED-950-00-0017 számú utasítás vonatkozik (BIK 5. számú melléklete). A megrendelők által átadott műszaki dokumentumokat, nyilvántartásba vesszük, honosítjuk. Ebben az esetben a szükséges módosításokat a megrendelő adja át részünkre. A MÁV-START Zrt. által készített technológiai utasításokban a kockázatértékelés eredményét is figyelembe vesszük, szükség esetén a GED-950-00-0017 számú utasítás szerint elvégezzük a módosításokat. A módosítások végrehajtását a GED-950-00-0017 számú utasítás szabályozza. A technológiai utasításokat nyilvántartjuk a Társaság Intranetjén. A változások az Intraneten hozzáférhető nyilvántartó rendszerben nyomon követhetőek. A papír alapú műszaki dokumentumokat munkaköri leírásban megbízott munkatársak felügyelik, akik átvezetik a szükséges módosításokat. Dokumentum módosító javaslat adását az IEU02 számú Eljárási Utasítás tartalmazza. II.5.d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása. Változások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében ellenőrzéseket végzünk. A karbantartás megfelelőségét a Járműfelügyelet és a Járműbiztosítás és termeléskoordináció ellenőrzi. A belső auditokon, vezetői ellenőrzéseken és független belső ellenőrzéseken kiemelten ellenőrizzük a változások megfelelő végrehajtását. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 132

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 82/171


Változat: 2.

II.6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatában meg vannak határozva az egyes szervezetek feladatai, felelőssége és hatásköre. II.6.a) a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése; A műszaki dokumentumok készítésére és kezelésére a GED-950-00-0017 számú utasítás vonatkozik. A technológiai utasítások alkalmazása a megrendelővel kötött megállapodás alapján történik. Az esetleges helyettesítéshez a tehervagon tulajdonosának, üzembentartójának hozzájárulása szükséges. II.6.b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek; Egy jóváhagyott dokumentáció módosítása gyakorlatilag megegyezik az új terv készítésével, a tervezés ellenőrzésének lépéseit mindegyik esetben teljes körűen alkalmazni kell. A módosítások gyakorlati kivitelezése a GED-950-00-0017 számú „Utasítás műszaki dokumentáció készítéséhez, kezeléséhez, nyilvántartásához” és a GED-950-00-0036 számú „Utasítás rajzdokumentáció készítéséhez, nyilvántartásához, kezeléséhez” utasítások szerint kell történjen. A módosított dokumentációt a témafelelős sokszorosítatja és az elosztási lista szerint eljutatja az érintetteknek. A felhasználó szervezet kötelessége és felelőssége a területén lévő nem hatályos dokumentáció összegyűjtése és hatálytalanítása. II.6.c) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást), fékrendszerek, kerékpárok és vonókészülék, roncsolásmentes vizsgálati módszerek és karbantartási tevékenységek a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében.


ÉRTESÍTŐ 133

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 83/171


Változat: 2.

- Oldható kötések: A MÁV-START Zrt. által a vasúti járművek karbantartásánál alkalmazott oldható kötések a következők: Szabványos hatlapfejű csavarkötés rugós alátéttel, előírt nyomatékra meghúzással Hatlapú koronásanyás, csavarkötés sasszegbiztosítással, előírt nyomatékra meghúzással Biztosítógyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Önbiztosító gyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötést az adott járműre vonatkozó technológiai utasításban meghatározottak alapján hozzuk létre. A járművek szerelésére vonatkozó utasítás része, hogy a csavarkötést be kell méretezni a kötésben előforduló terhelésre, és ennek megfelelően kell kiválasztani a csavarkötéshez az alkotókat. A csavarkötés csavarból, anyából és alátétből állhat. Az alátétet az anya és a felület közé behelyezni. Ha a csavarkötést elfordulás ellen biztosítani kell, akkor sasszeget használunk. Ezért pl. a vasúti járművek nagy terhelésű ütközőinek biztosításához a koronásanyás sasszeges megoldást alkalmazzuk. Műanyagbázisú csavarkötés nagy igénybevételű helyekre: Műanyagbázisú egykomponensű rögzítő termékek, melyek teljesen kitöltik a csavarmenetek közötti hézagot. Levegőtől elzárva és fémmel érintkezve nagy mechanikai terhelhetőség, kiváló kémiai ellenálló képességű műanyaggá szilárdulnak. Ez az anyag belső kohéziója, valamint a felületekhez való tapadása révén anyagzárat hoz létre a menetek között. Az anyagzár mindenfajta mozgást megakadályoz a menetben. Megjegyzés: A műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi jármű karbantartási megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötésre vonatkozó és a teherkocsi javításban alkalmazott szabványok MSZ EN 2356, 24014, 24032, 2454, MSZ 2264, 1612, 2200-12, DIN 128, DIN 935, DIN 6797,


ÉRTESÍTŐ 134

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 84/171


Változat: 2.

A csavarkötés kézi szerszámai, eszközei: A villáskulcs Csillag villás kulcs Dugókulcs Állítható kulcs Imbuszkulcs stb., - Hegesztés Az MSZ EN ISO 3834-2, MSZ EN 15085-2, és az MSZ EN 15085-3 hegesztő üzem alkalmassági követelmény szabványokat kielégítő rendszert működtetünk annak érdekében, hogy a MÁV-START Zrt. egész területén a hegesztett szerkezetek megbízhatóak és hibamentesek legyenek a gyártásban, javításban és az üzemelésben, a tervezéstől kezdve az anyag kiválasztáson keresztül egészen a gyártásig, és az ezt követő ellenőrzésig. A MÁV-START Zrt. MSZ EN ISO 3834-2 és MSZ EN 15085-2 szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítvánnyal rendelkezik Fényeslitke, Békéscsaba, Pécsbánya-rendező, Ferencváros, Dunaújváros TM-ekben és Szolnok VJT-n. - Ragasztás A ragasztás elvégzéséhez technológiai utasításokkal rendelkezünk az adott típusnak megfelelően. A roncsolásmentes anyagvizsgálatot végző, megfelelő kompentenciával munkatársakat nyilvántartjuk és felügyeljük a tanúsítványok érvényességét.

rendelkező

A hegesztett kötések ellenőrzését, vizsgálatát csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Dokumentált vizsgálatokat csak az alábbi minősítéssel rendelkező személyek végezhetnek: A dokumentált vizsgálat fajtája

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges minősítés

Szemrevételezéses

VT2

Ultrahangos

UT2

Radiográfiai

RT2

Mágnesezhető poros

MT2

Folyadékbehatolásos

PT2


ÉRTESÍTŐ 135

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 85/171


Változat: 2.

Új szakképesítés megszerzésére irányuló beiskolázásokat csak az MSZ EN ISO 9712 szerinti minősítést és tanúsítást kiadó intézményeknél lehet megrendelni. A Roncsolásmentes Anyagvizsgálói Tanúsítványok megszerzésekor, illetve azok meghosszabbításakor a tanúsítvány érvényességi területének az alábbiakat kell minimum tartalmazni: - Ipari szakterülete: Vasúti vizsgálatok RM, - Termék területe: (w) hegesztett kötések Az MSZ EN ISO 9712 szabvány 7.4. pontja szerint a tanúsítást követően a közellátás élességét évente kell vizsgálni és a munkáltatónak ezt igazolnia kell. A képzés a BIK N Eljárása szerint történik. II.7. A MÁV-START Zrt. dokumentációs eljárása a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálja legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét: II.7.a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció; A belső dokumentumok jóváhagyását és kiadását a Döntési Hatásköri Listában (SZMSZ mell.) meghatározott beosztású személyek a saját hatáskörükben a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint végzik. A papír alapú dokumentumok elosztási listáját a kiadó szervezeti egység határozza meg, illetve az végzi el a listában meghatározott egységek, illetve személyek részére a dokumentumok elosztását is (szignálás vagy elosztási jegyzék alapján). A jóváhagyott dokumentumok egy eredeti példányát és az elosztási listát (címjegyzéket) a dokumentum kiadója, vagy az elosztásért felelős szervezeti egység vezetője (titkárság) őrzi meg. Indokolt esetben a dokumentum felhasználója a kapott dokumentumot tovább oszthatja a saját beosztottai közül azoknak, akiknek a részére ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben neki is elosztási listát kell készítenie (szignálás a dokumentumon). („Családfa-elv”.) Elektronikusan kiadott/tárolt dokumentumok esetén a dokumentum kiadójának kötelessége mindazokat, akiknek a dokumentumot szánja közvetlen, vagy közvetett úton értesíteni a dokumentum létrehozásáról és (elektronikus) tárolási helyéről, hozzáférhetőségéről. A technológiák kezelését, elosztását és módosítását a GED-950-00-0017 számú UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ című Utasítás szabályozza (ezen Eljárás 5. számú melléklete tartalmazza)


ÉRTESÍTŐ 136

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 86/171


Változat: 2.

II.7.b) járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket; A közlekedésbiztonsággal összefüggő alkatrészek az MFG-Pro nyilvántartásban megjelöltek. A szükséges minőségi tanúsítványok is jelölve vannak az elektronikus nyilvántartásban. Az alkatrészek az igény felmerülésétől, a felhasználás, beépítés teljes ideje alatt és után is nyomonkövethető az MFG-EAM szoftverben és a bizonylatokon keresztül. II.7.c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás; Az elvégzett karbantartások és futójavítások az MFG-EAM szoftverrel nyomonkövethetőek és visszakereshetőek. A karbantartás során felvett bizonylatok kezelésére a BIK P Eljárása és a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata vonatkozik. II.7.d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei; A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, a szerződésben rögzítette időpontban ellenőrizzük, összevetjük (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját, Az elmaradt karbantartásokat rövid határidőn belül pótoljuk. (Az eltérések általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) A meghibásodásokat közösen elemezzük a tulajdonossal, szükség esetén az alkatrészek javítási ciklusrendjén, karbantartási technológiáján, anyagminőségén módosítunk, valamint korszerűbb alkatrészek beépítésével biztosítjuk a járművek üzembiztonságának növelését.

II.7.e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is; A karbantartás során felvett dokumentumok kezelésére a BIK P Eljárása vonatkozik.


ÉRTESÍTŐ 137

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 87/171


Változat: 2.

II.7.f) a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések; A tehervagonok megállapodások alapján kerülnek beállításra a karbantartó műhelyekbe. A tehervagonok karbantartása során a javításkísérő lapon dokumentálásra kerül, hogy ki milyen munkát végzett és az ellenőrzés ténye is (csoportvezető, művezető, reszortos). II.7.g) az üzembentartóknak, a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.HU 2011.5.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 122/35 A kapcsolatot a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. által kötött Együttműködési Szerződés továbbiakban Szerződés - szabályozza. A kapcsolat kölcsönös adatszolgáltatáson alapul. A MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. közli a pályavasút alapvető feltételeit (pl. sebesség, lejtviszonyok, ívsugár, csatlakozó vágányok hossza, megengedett tengelyterhelés, biztonsági berendezések, útvonalkönyv szerinti adatok… stb.).

III. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok A MÁV-START Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművekre ellátja a járműállomány-karbantartási feladatokat. A MÁV-START Zrt. megbízható a járműállomány-karbantartás irányításának feladataival, amely keretében intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról. A karbantartás irányító szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri a járművek tartózkodási helyét, kapcsolatban van a járművet üzemeltetővel. A karbantartást irányító szervezetnek rendelkezési joga van a 3 éves karbantartási tervek, az operatív tervek alapján járművek karbantartásra történő leállítására, a forgalomból történő kivonására. A rendelkezésre álló paraméterek alapján a tervtől eltérően a karbantartási igények szerint is lehetősége van a járműveket karbantartásra berendelni. A javítandó járművet az erre szakosított, kijelölt műhelybe irányítják. Az elvégzett karbantartások után gondoskodik a járművek forgalomba történő visszahelyezéséről. III.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkeznek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz.


ÉRTESÍTŐ 138

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 88/171


Változat: 2.

A MÁV-START Zrt. meghatározta a társaságnál működő munkaköröket, azok általános munkaköri leírásait. A karbantartási feladatokkal csak megfelelő kompetenciával rendelkező munkatárs bízható meg. Ennek ellenőrzését a Humán szervezet végzi, a rendelkezésre álló képzettséget igazoló dokumentumokból. A hozzáértést, képességeket a műszaki felügyelet ellátó szervezet is ellenőrzi. A munkaköri leírásokban minden munkakörhöz kapcsolódóan meg vannak határozva a fő feladatok és felelősségek, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi, szakképzettségi, egyéb tudás- és a gyakorlati követelmények, azaz a szakmai kompetenciák. Az utasítást folyamatosan karbantartjuk, azaz a változásokat a munkakörök lekövetik. A munkaszerződések mellett kötelező elem minden munkavállaló esetében az egyéni munkaköri leírás, mely a munkakörhöz adott feladatok elvégzéséhez megadja a hatáskört és a felelősséget. A vasútbiztonsággal összefüggő munkakörökre mintegy 110 fajta munkaköri leírási minta áll rendelkezésre. A karbantartást irányító, felügyelő személyek jegyzékét ezen Eljárás 9. számú melléklete tartalmazza. A Karbantartásért Felelős Szervezet tevékenységében részt vevő munkatársak munkaköri leírásai tartalmazzák a munkavégzés részletes feltételeit és követelményeit. A BIK P Eljárás célja, hogy biztosítsa a MÁV-START Zrt.-n belüli képzés, oktatás, továbbképzés módszereinek, követelményeinek kidolgozását illetve azt, hogy a termék minőségét és a biztonságot befolyásoló területeken képzett, önálló munkavégzésre alkalmas munkatársak legyenek. III.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan. A vasúti járművek karbantartását a kiadott rendeletek, szabványok, utasítások szerinti ciklusrend szerint kell elvégezni, mindenkor figyelembe véve a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 26.§ előírásait. Az új járművek javítási ciklusrendjét a gyártó cég javaslatai, előírásai alapján határozza meg a jármű tulajdonos vasútvállalat. A vontatott járművek időszakos vizsgálatainak határidőit az E 12. sz. Utasítás határozza meg. A javítási ciklusrendek kialakításánál figyelembe vesszük az alkatrészek biztonságos működésének időtartamát, valamint az egyes berendezésekre vonatkozó hatósági vizsgálatok, ellenőrzések idő intervallumát. A MÁV-START Zrt. a tulajdonába tartozó járművekre pályaszámonként 3 éves gördülő karbantartási tervet készít. Az idegen járművek karbantartására éves karbantartási szerződést köt a tulajdonos vagy az járművet üzemeltetető társasággal. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 139

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 89/171


Változat: 2.

Az év közbeni nem tervezett jármű futójavításokat a rendelkezésre álló előírások, szabványok betartásával, valamint a tulajdonos vagy az üzemeletető által átadott technológiai utasítások betartásával végezzük el. III.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan. A szerződésekkel lekötött, külső és belső piaci szereplők által megrendelt karbantartási és javítási feladatok időszakos (éves, havi, kétheti) tervezése, továbbá a szükséges erőforrások biztosításával a zavartalan termelés feltételeinek megteremtése az üzleti tervben meghatározott bevételek elérése érdekében. Szervezői, irányítói és felügyeleti tevékenységével elősegíti, illetve biztosítja a MÁVSTART Zrt. karbantartási, javítási, üzemviteli munkájának gazdálkodási szempontokat is figyelembe vevő zavartalan működését. A nagyobb járműparkkal rendelkező vasútvállatokkal éves karbantartási szerződést kötünk, mely tartalmazza a ciklusrendeket. Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, a szerződésben rögzítette időpontban ellenőrizzük, összevetjük (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját, Az elmaradt karbantartásokat rövid határidőn belül pótoljuk, az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltérések általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) III.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására. A karbantartás időszakára, vagy meghibásodás esetén az üzemen kívül helyezésről az üzemelést végző szervezet végzi, melyről tájékoztatja a karbantartásért felelős szervezetet. Az üzembe helyezési engedély felfüggesztése egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérhető. A felfüggesztés időtartama alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzemben tartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. Az időszakos vizsga elvégzését követően a jármű újra üzemeltethető. A felfüggesztésről tájékoztatni kel a karbantartásért felelős szervezetet. A forgalomból kivonás esetén a karbantartásért felelős szervezetet tájékoztatni kell a kivonás okáról is. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 140

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 90/171


Változat: 2.

III.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására. A tehervagonok karbantartása, futójavítása során a művezetők, csoportvezetők folyamatközi ellenőrzéseket végeznek. Az ellenőrzést végzők a karbantartás megfelelőségét, a javításkísérő lapon aláírással dokumentálják. A rendszeres ellenőrzésre kötelezett műszaki felügyeleti szakértők az ellenőrzések során szintén kötelesek a munkafolyamatok szabályszerűségét ellenőrizni, a tett észrevételeket Felügyeleti Könyvbe rögzítik. Tehervagonok fővizsgálata során a Főmérnökség Átvétel és Minőségellenőrzés szervezete (ÁME) részéről ellenőrzési pontok vannak meghatározva, melyeken a részfolyamatokat is ellenőrzik. III.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására. A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántartás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők) III.7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe veszi. Saját tehervagonok nyilvántartását a Járműfelügyelet végzi. Az ismételt üzembe helyezési eljárást lefolytatjuk. Idegen tehervagonok esetén, megállapodás szerint, az ismételt üzembe helyezést a megrendelő végzi. A karbantartás során felvett dokumentumokat átadjuk.


ÉRTESÍTŐ 141

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 91/171


Változat: 2.

III.8. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:

III.8.a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások; A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerének része a rendelkezésre álló szabványok, műszaki dokumentációk, utasítások. Valamennyi karbantartás esetében a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő technológiákat alkalmazunk. A MÁV-START Zrt. intranetes belső honlapján megtalálhatók és hozzáférhetők a következő dokumentumok: - Vezérigazgatói Utasítások, - MÁV Zrt. szakmai Utasítások, - MÁV-START Zrt. törzs szabványtára (mintegy 4700 db szabvány), = UIC döntvények, = Nemzetközi szabványok, - MÁV Szabványügyi Központ dokumentációit, = MÁV Dokumentációs Központ Könyvtár dokumentációi = MSzT Szabványközpont szükséges dokumentációi - MÁV-START Zrt. saját Műszaki dokumentációs gyűjteménye (mintegy 1100 db) A munkavállalók a fenti szabványok, rendeletek, Utasítások alapján végzik karbantartási tevékenységüket. Minden általunk üzemeletetett, és javított járműre vonatkozóan rendelkezünk közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jármű karbantartási technológiai Utasításokkal. A karbantartott járművek megfelelnek a: - TSI által előírt állapotnak, - a nemzeti biztonsági szabályoknak, - a hatósági előírásoknak, - a szabványokban előírt követelményeknek, - a működési- és karbantartási előírásoknak.


a

ÉRTESÍTŐ 142

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 92/171


Változat: 2.

III.8.b) minden egyes tehervagon karbantartási terve; A karbantartási tervek elektronikusan hozzáférhetőek az érintettek számára.

III.8.c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét. A megrendelői igények, érvényes rajzok, előírások vagy más dokumentumok alapján a karbantartás, javítás, termelés, a szerelés és a szállítás minden szakaszában azonosítjuk és nyomon követjük a terméket A megbízók és megrendelők (MÁV Zrt. és idegen felek) által megrendelt vasúti járművek, alkatrészek, berendezések, egységek és anyagok javításközi és végellenőrzését és azok minőségi átvételét (megfelelőség ellenőrzések) végezzük. A megrendelésekben, szerződésekben, a vonatkozó előírásokban és utasításokban foglaltak maradéktalanul teljesítésre kerüljenek, megfeleljenek a megbízók és megrendelők igényeinek az üzlet és üzembiztonság szem előtt tartásával. A MÁV-START Zrt. olyan szállítói minősítési rendszert működtet, amely biztosítja a megfelelő szállítói kör kialakítását és folyamatos minősítését oly módon, hogy a Társaság feladatainak teljesítéséhez szükséges különféle anyagok (gépész szak- illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások a szükséges időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre és feleljenek meg az előírt minőségi követelményeknek. A minősítést és kiválasztást a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. és a Főmérnökség együtt végzi. Az alkatrészekhez és anyagokhoz megfelelő műbizonylattal kell rendelkeznünk. A karbantartás során felhasznált anyagok a munkautalványon és az MFG/EAM szoftverben is rögzítésre kerül.

III.8.d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást; Az anyagok listája az MFG-EAM szoftverben hozzáférhető. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos anyagok jelöltek a nyilvántartásban.


ÉRTESÍTŐ 143

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 93/171


Változat: 2.

III.8.e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használati közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum; A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerint a tehervagonok karbantartási adatai a Webtool informatikai rendszerben is rögzítésre kerülnek a papíralapú rögzítés mellett. A Webtool rendszerben a megrendelő is folyamatosan nyomon követheti a tehervagonok karbantartási adatait. Idegen vasútvállalatok esetén papír alapon történik a karbantartási információk átadása (munkautalvány, fékmérőlapok stb.). A kapcsolódási pontok minden esetben szerződésben vannak meghatározva. A MÁV-START Zrt-nek a TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodása szerinti karbantartási folyamatokat ezen Eljárás 12. számú melléklete írja le. Az elvégzett munkák minden esetben a MÁV-START Zrt. EAM karbantartási szoftverében is rögzítésre kerülnek. III.8.f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listája (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat); Az anyagok, alkatrészek listája az MFG-EAM szoftverben hozzáférhető. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos anyagok jelöltek a nyilvántartásban. III.8.g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információ, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően. A MÁV-START Zrt. kockázatértékelését a BIK A Eljárása írja le. III.9. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel. A MÁV-START Zrt. irányító folyamatai közé tartozik a biztonságirányítás folyamata, mely szervesen kapcsolódik a MÁV Zrt. és más partner vasúti vállalatok biztonsági folyamataihoz. A biztonságirányítás és a vállalatirányítás kapcsolatát az alábbi ábra mutatja:


ÉRTESÍTŐ 144

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 94/171


Változat: 2.

A biztonságirányítási rendszer alapelve

Biztonsági szervezet

Biztonságirányítási folyamat

Mérési rendszer

Kockázatbecslés Tervezés

Kontrolling

Végrehajtás

Biztonsági kommunikáció

Biztonsági adatbank Ellenőrzések

Biztonsági: politika stratégia program tervezés

A Társaság ellenőrzi, hogy a karbantartási tevékenység elvégzéséhez szükséges információk átadása a megállapodásban rögzített módon megtörtént-e, és az a karbantartási tevékenység elvégzéséhez felhasználható-e, minden információt tartalmaz. Hiány, vagy nem megfelelőség esetén azt a karbantartás irányítási feladatkört gyakorló szervezet felé haladéktalanul jelezni kell. Amíg a hiány, vagy a nem megfelelőség fennáll, addig az érintett karbantartási tevékenységet fel kell függeszteni. A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk, melyhez a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. III.10. A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni: III.10.a) karbantartási megbízások; A karbantartási megbízásokat nyilvántartjuk. III.10.b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúttársaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is. A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántartás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők)


ÉRTESÍTŐ 145

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 95/171


Változat: 2.

IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények A MÁV-START Zrt. alapvetően a karbantartás végrehajtásának feladatát végzi, amely a vasúti jármű vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását jelenti, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. A vasúti járművek karbantartását az MSZ EN 50126: 2001 Vasúti alkalmazások (Megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság előírása és bizonyítása) alapján kell ellátni. A MÁV-START Zrt. mint karbantartással megbízott szervezet ellátja az állagába tartozó vasúti járművek karbantartási feladatait, valamint szerződés alapján vasútvállalatok vasúti járműveinek karbantartását. A karbantartásért felelős szervezet vezetője a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója. A karbantartási tevékenységben résztvevő egységek és munkavállalók feladatait, hatáskörét, felelősségét a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a vonatkozó előírások szabályozzák. A járművek karbantartását a MÁV-START Zrt. az általa üzemeltetett Területi Műhelyekben és Vasútijármű Javítási Telephelyen végzi. A Területi Műhelyek a javítási nemek alapján szakosítva vannak, amelyek alkalmasak az előírt karbantartási technológia szerint a teherkocsik karbantartási feladatainak ellátására. A karbantartási tevékenység végzéséhez a karbantartó bázisok olyan műszaki felszereltséggel, tárgyi eszközökkel rendelkeznek, amelyek biztosítják a technika mindenkori színvonalának megfelelően a tanúsításban szereplő feladatok elvégzését. A munka jellegének megfelelően az egyes javítóbázisokon rendelkezésre állnak a szükséges vágányok, berendezések, eszközök. Az adott javítóbázison csak a kijelölt típusú járművet, és a meghatározott javítási nemnek megfelelő karbantartási tevékenységet szabad elvégezni, mivel ennek vannak biztosítva a személyi, tárgyi feltételek. A vasúti járművek közlekedésbiztonság szempontjából meghatározó főbb alkatrészek és részegységek a következők:  - Alváz- szekrényváz  - futómű- hordmű,  - fékberendezés és ennek részegységei,  - ütköző- vonókészülék,  - tartályok- nyomástartó edények,


ÉRTESÍTŐ 146

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 96/171


Változat: 2.

Ezek karbantartását a kijelölt műszaki bázisokon a technológiai utasításokban szabályozott módon végzik, ellenőrzik. A közlekedésbiztonsággal összefüggő részegységek, főbb alkatrészek azonosító számmal vannak ellátva, így ezek használata, javítása, ismételt beépítése lekövethető az alkalmazott dokumentációs rendszerben. Az üzemeltetés során végzett ellenőrzések ( kerék, fék, stb) adatlapjai, valamint a javítás utáni mérési adatlapok a javítóműhelyek által rögzítésre kerülnek. Ezek az adatok megtalálhatók a járműhöz tartozó „31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlap”-ben, valamint az EAM rendszer által biztosított dokumentációs rendszerben. A MÁV-START Zrt. megfelelő szakképzett irányító és végrehajtó karbantartó szakemberekkel rendelkezik, akik rendszeres szakmai képzésben részesülnek, foglalkoztatásuk biztosíték a minőségi karbantartási feladatok ellátására. A Területi Műhelyek vezetői a részterület felelős műszaki vezetőit munkaköri leírásban bízza meg a területükön elvégzendő karbantartási feladatok irányítására, ellenőrzésére. A művezetők szintű műszaki vezetők legalább szakirányú középfokú végzettséggel rendelkeznek, a művezetőnél magasabb beosztású műszaki vezetők pedig szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Egyes tevékenységekhez a Társasági egységes szakmai irányítás érdekében meghatározott végzettséggel, képesítéssel rendelkező központi felelősöket – írásban megbíznak - neveznek ki, amelyek irányítják koordinálják, ellenőrzik a témakörükhöz tartozó tevékenységet. (Futástechnikus, fékfelelős, hegesztési felelős, minőségbiztosítási vezető, stb.) A karbantartáshoz felhasznált anyagokat, alkatrészeket a beszállításnál ellenőrzik, és a felhasználás során a számozott berendezésék esetén dokumentálják ezek beépítését. A karbantartáshoz használt eszközök, berendezések műszerek ellenőrzése, kalibrálása az érvényben lévő szabványok alapján történik. A karbantartás folyamata végig dokumentálva van, a szükséges adatok bármely időpontban az alkalmazott információs rendszerben biztosítva vannak. Az elvégzett karbantartás után ellenőrzik a járművek műszaki állapotát, forgalomba állíthatóságát, és visszacsatolnak annak elvégzéséről valamint tapasztalataikról, javaslataikról a tervező szervezetei egységnek. A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló a BIZOTTSÁG 445/2011/EU RENDELETE szerinti követelmények, amely Magyarországon a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerint valamennyi vasúti járműre ki van terjesztve.


ÉRTESÍTŐ 147

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 97/171


Változat: 2.

A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerének feladatai: 

a vasúti járművek karbantartásának átfogó irányítása



kidolgozza járműtípusonként a karbantartási rendszert,



tervezi a járművek karbantartását, felügyeli a járművek használatát



irányítja, felügyeli és koordinálja a karbantartási feladatokat, és biztosítja a járművek biztonságos műszaki állapotát a vasúthálózaton,



ellátja a karbantartás fejlesztési feladatokat, felelős a karbantartási dokumentum kezeléséért, amelyet a tervezési, az üzemelési, a teljesítményi és a tapasztalati visszajelzések alapján működtetet,



irányítja a vasúti járművek karbantartását, intézkedik a járművek karbantartásra küldéséről, és a karbantartás utáni üzembe állításáról,



saját műhelyeiben végrehajtja a tervezett és a szükséges a karbantartási feladatokat, elvégzi a javítási dokumentációk kezelését, kiállítását. Alvállalkozók bevonása esetén a megkötött szerződéseken keresztül biztosítja a karbantartási feladatok mennyiségi, minőségi teljesítését, a szükséges információáramlást, a dokumentációk kezelését.

A MÁV-START Zrt. ellátja a saját tulajdonában tehervagonok, továbbá megrendelés alapján tehervagonok karbantartását, felújítását. A MÁV-START Zrt. rendelkezik mindazon feltételekkel -

a nemzetközi- és hazai jogszabályok, átjárhatósági műszaki előírások ismerete,

-

kidolgozott karbantartási rendszerei vannak, amelyek be vannak építve biztonságirányítási rendszerébe,

-

rendelkezik minden általa végzett karbantartást dokumentáló rendszerrel, amely alkalmas az információk kezelésre, elemzésére

-

képzett-gyakorlott szakember gárdával rendelkezik, akik rendszeres szakmai képzésben részesülnek,

-

rendelkezik korszerűen felszerelt műhelyekkel, amelyek hozzájárulnak a karbantartási rendszer biztonsági szintjéhez

-

a járműkarbantartás területén jelentős tapasztalattal rendelkezik,


számítógépes

ÉRTESÍTŐ 148

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 98/171


Változat: 2.

amelyek révén alkalmas a 31/2010 (XII.23.) NFM rendelet 25.§. által megfogalmazott karbantartással megbízott szervezet, valamint a saját tehervagonok vonatkozásában RNE karbantartásért felelős szervezettel (ECM) szemben támasztott követelményeinek. A MÁV-START Zrt. vasúti társaság megfelel a karbantartási rendszerek előírásainak. A Társaság alkalmas arra, hogy tevékenységével - mint karbantartással megbízott és mint karbantartásért felelős szervezet - a saját járművek és az általa karbantartott idegen vasúti járművek -, amelyek a karbantartási rendszerébe kerülnek – mindig biztonságos üzemi állapotban legyenek. A MÁV-START Zrt. a tulajdonába tartozó járművekre pályaszámonként 3 éves gördülő karbantartási tervet készít. Az idegen járművek karbantartására éves karbantartási szerződést köt a tulajdonos vagy a járművet üzemeltetető társasággal. A MÁV-START Zrt-nek a TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás alapján következő a szerződéses kapcsolata:

A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött szerződés szerinti karbantartási folyamatot ezen Eljárás 12. számú melléklete tartalmazza. Az év közbeni nem tervezett jármű futójavításokat a rendelkezésre álló előírások, szabványok betartásával, valamint a tulajdonos vagy az üzemeletető által átadott technológiai utasítások betartásával végezzük el. A karbantartás végrehajtásért felelős irányító személyek jegyzékét ezen Eljárás 9. számú melléklete tartalmazza. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 149

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 99/171


Változat: 2.

IV.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: IV.1.a) a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése; A járműállomány karbantartási tevékenységre minden esetben megállapodást kell kötni, amelynek előkészítésébe be kell vonni a Társaság karbantartási tevékenységét irányító szervezeti egységeket is. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkört ellátó szervezetekkel kötött megállapodásokban – célszerűen külön mellékletben - ki kell térni a megállapodás tárgyát képező járművek karbantartásához szükséges valamennyi információ átadására, illetve az átadás pontos rendjére (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. A Társaság ellenőrzi, hogy a karbantartási tevékenység elvégzéséhez szükséges információk átadása a megállapodásban rögzített módon megtörtént-e, és az a karbantartási tevékenység elvégzéséhez felhasználható-e, minden információt tartalmaz. Hiány, vagy nem megfelelőség esetén azt a karbantartás irányítási feladatkört gyakorló szervezet felé haladéktalanul jelezni kell. Amíg a hiány, vagy a nem megfelelőség fennáll, addig az érintett karbantartási tevékenységet fel kell függeszteni. A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk, melyhez a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. A MÁV–GÉPÉSZET Zrt. karbantartási tevékenységének támogatása, tervezési, követési és kontrolling funkciók megvalósításához az MFG/PRO karbantartási modulja (a továbbiakban EAM) valamint az MFG/PRO könyvelési és anyaggazdálkodási moduljai kerültek bevezetésre. A kialakított rendszerben az MFG/PRO és az EAM egyes elemei egységes egészként, egy integrált rendszerben látják el a modellben meghatározott működést. Az EAM eszközök nyilvántartására, időszakos megelőző karbantartásainak, illetve eseti javításainak adatrögzítésére és azok támogatására szolgál. Felépítését tekintve alapvetően elkülöníti a karbantartási, javítási tevékenységet lekövetni hivatott „karbantartási” modult (Maintenance), az eszközökbe építhető „alkatrészeket”, illetve az ezek beszerzésére létrehozott „beszerzés” modult (Purchasing). A többi modul (Utilities, Analysis, System Admin) kiegészítő funkciókat, jelentéseket és rendszeradminisztrációs lehetőségeket biztosít.


ÉRTESÍTŐ 150

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 100/171


Változat: 2.

A folyamat szempontjából a törzsadatolás legfontosabb karbantartandó területei az „Eszköz karbantartás” (Equipment Maintenance), az „Alkatrész karbantartás” (Inventory Maintenance) és a „Megelőző javítás karbantartás” (Preventive Maintenance). A MÁV-START Zrt. esetében az EAM modul a járműpark karbantartási tevékenységeinek tervezésére és követésére szolgál. MÁV-START Zrt. karbantartási folyamatainak támogatása az EAM karbantartási modullal:  járműjavítási tevékenységek követése  diszpécseri tevékenység (jármű átvétel, meghibásodásának-, egyéb adatainak rögzítése a rendszerben, javítás utáni átadás)  művezetői tevékenység (munkaelosztás, anyagvételezés, hibakód-, munkafolyamat rögzítés, készre jelentés, munkaóra lejelentés)  reszortosi tevékenység (érvényességgel ellátott berendezések rögzítése, figyelése; kerékpár mérés eredményeinek rögzítése)  csereállag és gyártási tevékenység kezelése  rezsi tevékenységek kezelése  járműjavítói nagyjavítások kezelése A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, - a szerződésben rögzítette időpontban - ellenőrzik, összevetik (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját. Az elmaradt karbantartásokat a karbantartási tervben pótoljuk, az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltéréseket általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) A tervszerű vizsgálatokat javításkísérő lapon munkafázisonként dokumentáljuk, amelyhez hozzáférést biztosítunk, illetve átadunk a járműtulajdonosnak. A meghibásodásokról folyamatosan tájékoztatjuk a járműtulajdonost. A karbantartásért felelős személyek munkaköri leírásuk szerint felelnek a járműveken végrehajtott javítások minőségéért. IV.1.b) a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése;


ÉRTESÍTŐ 151

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 101/171


Változat: 2.

A karbantartási, javítási folyamat során az ellenőrzéseket a művezetők folyamatosan, a kijelölt fázisokban és helyeken rendszeresen, egyébként szúrópróbaszerűen végzik. Ha a megrendelő szerződésben elvárja, akkor a javító terület a meghatározott ellenőrzési fázisokban ill. javítási pontokon lehetőséget biztosít a megrendelői ellenőrzésre. A technológiai utasítások, karbantartási utasítások, műszaki előírások és leírások, kiadására, módosítására és kezelésére a GED-950-00-0017 számú UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ című Utasítás (ezen Eljárás 5. melléklete), továbbá a BIK P Eljárása vonatkozik. Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. Főmérnökség végzi a szakértői irányítást a vasútbiztonsági, a minőségi és költséghatékony munkavégzés érdekében. A Területi Műhelyekben, Vasúti Járműjavítási Telephelyen a karbantartási dokumentációk felügyeletének, nyilvántartásának felelőse munkaköri leírásban van megbízva. Változás, vagy új utasítás bevezetése felhasználói szintig dokumentált. (Dokumentum elosztási jegyzék, nyilvántartás) A vasúti járművek karbantartását a szerződések, a kiadott rendeletek, szabványok, utasítások szerinti ciklusrend szerint végezzük, mindenkor figyelembe véve a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 26.§ előírásait. Az új járművek javítási ciklusrendjét a gyártó cég javaslatai, előírásai alapján határozza meg a jármű tulajdonos vasútvállalat. A vontatott járművek időszakos vizsgálatainak határidőit az E 12. sz. Utasítás határozza meg. Az év közbeni nem tervezett jármű futójavításokat a rendelkezésre álló előírások, szabványok betartásával, valamint a tulajdonos vagy az üzemeletető által átadott technológiai utasítások betartásával végezzük el. IV.1.c) valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket); A MÁV-START Zrt. alapdokumentumai az Intraneten, a központi szerveren megtalálhatóak. Ezekhez a könyvtárakhoz minden, rendszerbe kapcsolt számítógépről biztosítani kell az olvasási hozzáférést. Ennek felelőse a helyi vezető. A karbantartási dokumentációk elektronikus hozzáférhetőségét úgy kell megszervezni, hogy a lehetőség minden munkavállaló számára biztosított legyen, és erről a munkavállalók ki is legyenek oktatva. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 152

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 102/171


Változat: 2.

Az egyes Vasútvállalatok által szerződésekben a MÁV-START Zrt.-nél megrendelt vasúti járművek karbantartása során használt karbantartási előírásokkal (dokumentáció) a javításokat végző Területi Műhelyeknek rendelkezniük kell! A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerében papír alapon rendelkezésre álló szabványok, műszaki dokumentációk, utasítások elosztását, felügyeletét, nyilvántartását munkaköri leírásban megbízott munkavállaló végzi. MÁV-START Zrt. műszaki dokumentációs gyűjteménnyel rendelkezik (mintegy 1100 db). A dokumentációk hozzáférhetőségét belső auditokon, vezetői ellenőrzéseken és független belső ellenőrzéseken is ellenőrizzük, nemmegfelelőség esetén helyesbítő és megelőző intézkedést teszünk.

IV.1.d) a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket). Valamennyi karbantartás esetében a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő technológiákat alkalmazunk, a változásokat folyamatosan átvezetjük. A munkavállalók a szabványok, rendeletek, utasítások alapján végzik karbantartási tevékenységüket. A dokumentációk hozzáférhetőségét is oktatjuk a munkavállalók részére. A karbantartási dokumentáció változásának tudomásul vétele parancskönyvben vagy oktatás keretében történik (pl. Kenési utasítás), az új utasítást pedig minden esetben oktatjuk. Az integrált irányítási rendszerbe bevont dokumentumok: A szolgáltatás minőségére, környezeti megfelelésére hatással lévő, azt szabályozó és előíró minden dokumentum (értékesítési, beszerzési, kereskedelmi dokumentumok, jogszabályok, műszaki leírások, szolgáltatás leírások, szabványok, műszaki irányelvek, UIC döntvények, munkautasítások, ellenőrzési és vizsgálati utasítások, stb.) Feladataik ellátásához a MÁV-START Zrt. vezetősége a munkatársak rendelkezésére bocsátja a következő kiadványokat: - Magyar Közlöny, - Szabványügyi Közlöny, - MÁV Zrt. Értesítője. A MÁV-START Zrt. tevékenységével kapcsolatos külső dokumentumok (törvények, rendeletek, szabványok, utasítások): - megjelenésének, érvényességének figyelése, - beszerzésére történő intézkedés (WEB lapról letölthetőket az ügyintéző tölti le.), 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 153

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 103/171


Változat: 2.

- elosztása, - visszavonása, az azokat használó szervezeti egységek vezetőinek (titkárságok) feladata. Annak érdekében, hogy a hatályos külső dokumentumok az azokat használó munkatársak számára hozzáférhetőek legyenek, a tárolásuk és nyilvántartásuk az adott szervezeti egységnél történik. Az MSZ és a MÁV Szabványok jegyzéke a Szabványtestületek honlapjáról letölthető (az érintett ügyintézők töltik le). Itt a hatályosság is nyomon követhető. A külső dokumentumokról a tárolás helyén jegyzéket kell készíteni, és azt naprakészen kell vezetni. Az elkészítésért és a vezetés ellenőrzéséért a szervezeti egységek vezetői felelősek. Minden általunk karbantartott járműre vonatkozóan rendelkezünk a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jármű karbantartási technológiai utasításokkal. A karbantartott járművek megfelelnek a: - TSI által előírt állapotnak, - a nemzeti biztonsági szabályoknak, - a hatósági előírásoknak, - a szabványokban előírt követelményeknek, - a működési és karbantartási előírásoknak A dokumentációk hozzáférhetőségét belső auditokon, vezetői ellenőrzéseken és belső ellenőrzéseken is ellenőrizzük, nemmegfelelőség esetén helyesbítő és megelőző intézkedést teszünk. IV.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők biztosítása érdekében: IV.2.a) a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat; A megrendelői igények, hatályos rajzok, előírások vagy más dokumentumok alapján a karbantartás, javítás, termelés, a szerelés és a szállítás minden szakaszában azonosítjuk és nyomon követjük az alkatrészeket. Az alkatrészeket státuszuk alapján elkülönítetten tároljuk (beépíthető, javításra váró és selejtezésre váró). Az alkatrészek állapotát javításkísérő címkével azonosítjuk. A beépíthető alkatrészek műbizonylattal rendelkeznek, melyek hozzáférhetőek a raktárakban.


ÉRTESÍTŐ 154

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 104/171


Változat: 2.

IV.2.b) az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tároljuk, kezeljük és szállítjuk; Az alkatrészeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tároljuk, kezeljük és szállítjuk. A minőségi munkakörnyezet kialakítására és a rend fenntartására az 5S módszert alkalmazzuk. A vevői követelményeknek való megfelelőséget, a megfelelő tárolási helyek kialakítását, azonosítását, a kijelölt helyen való tárolás megfelelőségét, az alkatrészek azonosítását, alkatrészek minőségi dokumentációját, a munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi és környezetvédelmi előírások betartását, a tisztaságot és a fegyelmet rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Belső auditokon a munkakörnyezeti nemmegfelelőségekről fényképes eltérésjelentőt készítünk a szükséges intézkedés, a felelős és határidő meghatározásával. A munkakörnyezet megfelelőségét pontozólapon értékeljük. Rendszeres minőségirányítási oktatáson a munkavállalók figyelmét felhívjuk az megfelelő munkakörnyezet követelményeire. IV.2.c) valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek. A MÁV-START Zrt. a karbantartási tevékenységének ellátása során jelentős mennyiségű anyagokat, alkatrészeket épít be és használ fel berendezéseket. A Társaság Beszerzés szervezete a műszakilag specifikált igényeknek megfelelően elkészíti az éves beszerzési tervet. A beszerzési eljárásokhoz az Ajánlattevők részére a pályázati felhívás mellett ajánlati dokumentációt készítünk, amely részletesen tartalmazza a beszerzendő anyag: 

megnevezését,



műszaki leírását, rajzát,



minőségi követelményeket,



mennyiségi egységét, mennyiségét,



az anyag átvételének módját, a szükséges dokumentumokat, igazolásokat,



a megkötendő szerződés tervezetét,



a szállítás teljesítéséhez az ajánlattevő alkalmasságát biztosító, bizonyító műszaki, minőségbiztosítási, gazdasági, jogi feltételrendszert.


ÉRTESÍTŐ 155

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 105/171


Változat: 2.

A szerződések jogi feltételrendszerében meg vannak határozva a vasútbiztonsági felelősségre, kockázatok viselésére vonatkozó kötelezettségek. Az anyagokat, alkatrészeket, berendezéseket beszállító partnerekkel, alvállalkozókkal a vasútbiztonság feltételek miatt rendszeres, folyamatos kapcsolat van kialakítva. Folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy a beszállító szervezetek megfelelnek-e a korábban igazolt biztonsági feltételeknek. A vasútbiztonsággal összefüggő alkatrészeket az Átvétel- és Minőségellenőrzés szervezet munkatársai megvizsgálják, a minőséget ellenőrzik, hogy megfeleljenek a vasútbiztonsági követelményeknek. Az MFG/Pro integrált vállalatirányítási rendszerben a gyártói sorozatjel, vagy az azonosító számmal rendelkező alkatrészek nyomon követése biztosítva van. A vasútbiztonsággal összefüggő anyagok, alkatrészek, berendezések minőségét igazoló dokumentumok mind a beszállítóknál, mind a MÁV-START Zrt.-nél rendelkezésre állnak, nyomon követhetők. A szerződések elektronikusan hozzáférhetőek. A MÁV-START Zrt. a beszállítóit rendszeresen minősíti a  kereskedelmi árukat,  műszaki (MÁV) átvétel köteles árukat, vagy  műbizonylattal rendelkező árukat szállítanak. A MÁV-START Zrt. által éves szinten karbantartott kb. 50 féle típusú, mintegy 3500 db jármű jelentős számú alvállalkozó és beszállító bevonását igényli, évente mintegy kétezer szerződést kötünk ezekkel a vállalkozásokkal. A szerződések tárgyát, hatályosságát, alvállalkozók bevonását, az évente megrendelt karbantartási feladatok határozzák meg. Alapelv, hogy azokat a karbantartási, ellenőrzési feladatokat, amelyhez a MÁV-START Zrt. rendelkezik megfelelő bázissal, karbantartási feltételekkel, azokat saját maga végzi el és csak szükség esetén vonja be az idegen alvállalkozókat. A szerződésekben az ügyfél által rendelkezésre bocsátott valamennyi alkotóelem és anyag megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek, amelyeket folyamatosan ellenőrzünk.


ÉRTESÍTŐ 156

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 106/171


Változat: 2.

IV.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végzi, a következők biztosításával: IV.3.a) a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát; A MÁV-START Zrt. a Területi Járműbiztosítási Központokban, az irányításuk alá tartozó Területi Műhelyekben, és a Vasútijármű Javítási Telephelyeken lévő: - fa és fémipari megmunkáló gépekre (eszterga, gyalu, véső, fúró, maró, köszörű, fűrész, hajlító, sajtoló, prés gépek a kézi kisgépek kivételével), - gépi berendezéseket: - hegesztő berendezéseket (kivéve a hordozható gázpalackos berendezések), - stabil telepítésű légsűrítőket, - emelőgépeket, - belső szállító eszközöket (platós targonca, emelővillás targonca), - vasúti járműmozgatás berendezéseit (tolópad, fordítókorong, stb.), - vasúti balesetelhárítási segélynyújtó egység berendezéseit (hidraulikus sínre helyező egység, motoros áramfejlesztő), - egyéb berendezéseket tart karban, figyelembe véve a MÁV-START Zrt. munkavédelmi szabályzatát. A gépek, gépi berendezések folyamatos, jó minőségű karbantartása, üzembiztos működtetése, valamint javítása, felújítása szabályozott. Pontos, megbízható nyilvántartást alakítottunk ki és az új beszerzésű gépeket előírások alapján helyezzük üzembe. Az emelőgépek Üzemeltetését és karbantartását a GED-913-13-0260-a Utasítás szabályozza. Minden évben karbantartási tervet készítünk, amelyek végrehajtását kiértékeljük, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A karbantartó gépek, berendezések műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése biztosítja a minőségi munkavégzés egyik feltételét, amely a karbantartással megbízott szervezeti kritériumok része. A nyilvántartjuk a MÁV-START Zrt. által használt megfigyelő- és mérőberendezéseket, kalibrálási állapotukat, a kalibrálás elvégzésének módját, időpontját. A cél, hogy az előírt mérésekhez, vizsgálatokhoz megfelelő állapotú, méréspontosságú, precizitású és a nemzeti, vagy nemzetközi etalonra visszavezethetően hitelesített, vagy kalibrált mérőeszközök álljanak a MÁV-START Zrt. rendelkezésére. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 157

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 107/171


Változat: 2.

Valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használunk és karbantartunk, ennek biztosítására belső auditokon és vezetői ellenőrzéseken ellenőrzést végzünk, a szükséges helyesbítő és megelőző intézkedéseket megtesszük.

IV.3.b) ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is. Társaságunk a Vasúti Járműjavítási Telephelyen tanúsított Munkahelyi Egészség és Biztonság Irányítási Rendszert (MEBIR) működtet. A Társaság célja a MEBIR Tanúsítvány Területi műhelyekre történő kiterjesztése. A MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzata, illetve az adott terület munkavédelmi szabályzat helyi függelékével összhangban Eljárási Utasításokban határoztuk meg az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a vonatkozó jogszabályoknak való teljes körű megfelelést. A megelőzés érdekében oktatásokat tartunk. Oktatási utasítás szabályozza többek között az időszakos, a vasútbiztonsági, a tűzvédelmi, vagyonvédelmi, vegyvédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi oktatások rendjét, a vizsgáztatással kapcsolatos szabályokat. A MÁV-START Zrt. Informatikai Biztonság Szabályzata és Informatikai Felhasználói Szabályzata tartalmazza az adatvédelemre vonatkozó követelményeket, a jogosultságok, hozzáférés szabályozását. Az alkalmazott szoftverekhez leírásokkal rendelkezünk, a felhasználók időszakosan oktatásban részesülnek.

IV.4. Amennyiben az érvényes eredmények biztosításához szükséges, a szervezet mérőberendezésére vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy berendezés(t):

a a

IV.4.a) meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibráljuk vagy ellenőrizzük. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzítjük; Ellenőrző-, mérő- és vizsgálóeszközöket alkalmazunk felügyeleti, anyagvizsgálati célokra is. Méréseink eredményei döntően befolyásolják a tevékenységek eredményességét.


ÉRTESÍTŐ 158

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 108/171


Változat: 2.

A mérőeszközök nyilvántartására központi szoftver áll rendelkezésre. A szoftver adattartalmának karbantartását, naprakészen tartását a területi mérőeszköz felelősök és megbízottak végzik. A vizsgálatok jellegének, illetve az előállított termékre gyakorolt hatásának figyelembe vételével gondoskodunk a hitelesítést, kalibrálást vagy egyéb felülvizsgálatot igénylő vizsgálati, mérő és ellenőrző berendezések állapotának biztosításáról. A hitelesítési és az egyéb felügyeleti tevékenységek meghatározásánál a mindenkoron hatályos mérésügyi törvényt vesszük alapul. Az eszközök és berendezések kiválasztása az előrelátható alkalmazási, környezeti feltételek figyelembevételével, az aktuális tudományos, technikai színvonalnak és az általános szakmai gyakorlatnak megfelelően történik. Az ellenőrző-, mérő- és vizsgálóberendezéseket a tevékenység jellege által megkövetelt mérési pontosság, és a hatékonyság figyelembevételével választjuk ki. A ellenőrző-, mérő- és vizsgálóberendezések beszerzésekor biztosítjuk a megfelelőség átvizsgálását, a nyilvántartásba vételt és a felülvizsgálati kötelezettségek (hitelesítés, kalibrálás, pontosság ellenőrzés) esedékességének feltüntetését a nyilvántartásban. Külső kalibrálásra illetve felülvizsgálatra minden esetben a feladatra akkreditált szervezetet kérünk fel. A hitelesítési, kalibrálási és felülvizsgálati feljegyzések tartalmát rendszeresen felülvizsgáljuk annak érdekében, hogy a nemzeti vagy nemzetközileg elismert etalonokhoz való kapcsolat igazolható legyen. A MÁV-START Zrt.-nél biztosított a mérések, ellenőrzések és vizsgálatok, illetve a kalibrálási tevékenységek szakképzett személyzet általi és megfelelő környezeti feltételek között történő végrehajtása. Csak megfelelően azonosított, jelölt és a követelmények szerint hitelesített, vagy kalibrált ellenőrző, mérő-, vizsgáló- és megfigyelőeszközöket és egyéb felülvizsgálatot igénylő berendezéseket és eszközöket használunk. A berendezés, illetve eszközkezelő személyzete a rendelkezésre álló feljegyzések alapján gondoskodik arról, hogy minden esetben a felügyeleti rendszer szerint érvényes (hiteles, kalibrált, felülvizsgált, ellenőrzött) eszközt és berendezést alkalmazzon. Az ellenőrző-, mérő-, vizsgáló- és megfigyelőeszközöket és egyéb felülvizsgálatot igénylő berendezéseket olyan módon tároljuk és kezeljük, ami meggátolja károsodásukat, és nem befolyásolja károsan kalibrációjukat, illetve hitelességüket. Mindennek érdekében a szolgálati helyeken ezen eszközök nyilvántartására, ügyintézésére, tárolására „mérőeszköz szobát” alakítottunk ki és „mérőeszköz felelőst” neveztünk ki, aki e feladat ellátására megfelelő kiképzést kapott.


ÉRTESÍTŐ 159

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 109/171


Változat: 2.

A kezelő személyzet a vonatkozó hatályos előírások szerint rendszeresen ellenőrzi és felügyeli, illetve azonnal jelenti, ha ellenőrző, mérő-, vizsgáló- és figyelőeszköz, vagy egyéb felülvizsgálatot igénylő berendezés vagy eszköz károsodását észleli. Amennyiben vevőink igénylik, az ellenőrző-, mérő-, vizsgáló- és megfigyelő-berendezésekre vonatkozó műszaki adatokat a vevő vagy a vevő képviselőjének rendelkezésére bocsátjuk. IV.4.b) szükség szerint beállítjuk vagy újraállítjuk; Minden mérési folyamat megkezdése előtt a mérést végzőnek kötelessége megvizsgálni a mérőeszközt használhatóság szempontjából. Heti egy alkalommal a mérőeszköz pontosságát ellenőrizni kell, ami másik – egyező, vagy nagyobb mérési pontosságú - kalibrált mérőeszközzel való összehasonlító méréssel történik. Amennyiben az eszköz azonosító jele hiányzik, vagy nem egyértelműen állapítható meg, illetve sérülés észlelhető rajta, vagy pontatlan mérés eshetősége áll fenn, a mérőeszközt tovább használni tilos, és a művezetőnél haladéktalanul kezdeményezni kell a mérőeszköz vizsgálatát, ellenőrzését. A mérőeszköz helyes működésével kapcsolatos bármilyen bizonytalanság esetén a mérést egy előírás szerinti mérőeszközzel meg kell ismételni. A nem megfelelőnek vélt mérőeszköz javítására vagy cseréjére a művezetőnek, valamint a mérőeszköz felelősnek illetve megbízottnak intézkednie kell.

IV.4.c) a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva; Minden mérőeszközön szerepelnie kell az azonosítónak, és kalibrált vagy hitelesített eszköz esetén a státusznak és az érvényesség lejárati időpontjának. A hitelesített, illetve kalibrált állapot érvényességének jelölése a következőképpen történik: - A hitelesített mérőeszközökön a mérésügyi törvényben előírt jelöléseket az MKEH ügyintézője, a státuszt és az egyéb elvárt jelöléseket pedig a mérőeszköz felelős/megbízott helyezi el. - A kalibrált mérőeszközökön a kalibrálás érvényességének lejárati dátumát a mérőeszköz felelős, illetve megbízott tartozik elhelyezni. Kalibrált mérőeszköz a kalibrálás érvényessége lejárati dátumát követően automatikusan „tájékoztató” státuszba sorolódik mindaddig, ameddig nem kalibráltatják újra. Megjegyzés: a MÁVSZ 2616 szerinti (vasúti kerékpárok méretellenőrzéséhez használt) mérőeszközökön az ellenőrzés időpontja van feltüntetve. Az érvényesség időtartamát a szabvány határozza meg. A mérőeszköz érvényesség lejárati idejét a mérőeszköz felelős/megbízott helyezi el. A használható állapotig megfelelő és a selejtezésre javasolt besorolású eszközökön az azonosítón és státuszon kívül más jelölést nem kell alkalmazni. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 160

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 110/171


Változat: 2.

IV.4.d) védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt; A mérőeszközt használó munkavállaló és a mérést végző személy feladatai: - mérőeszközeinek állagmegóvása, szakszerű tárolása, - az adott méréshez előírt mérőeszközök használata, - a mérőeszköz használatbavétel előtti ellenőrzése, heti rendszerességgel ellenőrző mérés végzése, - a mérőeszközén észlelt bármilyen rendellenesség (sérülés, pontatlanság, jelzéshiány) jelentése a művezetőnek, -

a mérőeszközökkel való gondos, szakszerű, előírás szerinti mérés.

IV.4.e) kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól. Tárolás: A mérőeszközök raktározására szolgáló helyiségben a mérőeszközöket a használhatóságuk szerint elkülönítetten kell tárolni, és a tároló helyet megfelelő jelöléssel kell ellátni, például: - kiadható mérőeszközök - hitelesített / kalibrált, - tájékoztató - nem kiadható mérőeszközök - hitelesítésre / kalibrálásra vár - javításra vár - selejtezésre / leadásra vár A mérőeszközöket mindig az azokhoz mellékelt utasítás szerint kell tárolni. Ilyen utasítás hiányában, ezeket az eszközöket zárható, száraz, hűvös helyen, lehetőleg az eredeti dobozában, erős fénytől, sugárzó hőtől, nedvességtől, vetemedéstől, egyes esetekben mágneses hatástól és sugárzástól védve úgy kell tárolni, hogy a tárolási körülmények ne legyenek hatással az eszközök mérőképességére. Hosszabb használaton kívüli időszakot megelőzően konzerváló, illetve páraelnyelő anyag használata válhat szükségessé. Az elektromos berendezéseket le kell kapcsolni a villamos hálózatról, az elemeket, akkumulátorokat el kell távolítani belőlük. Több, csomagolás nélküli eszköz egymásra helyezését lehetőleg kerülni kell. Dobozban tárolt, vagy más, védelmet nyújtó csomagolással rendelkező mérőeszközök egymásra helyezhetők, de figyelemmel kell lenni az alul lévők, illetve azok csomagolásának teherbírására. Egyes eszközök csak meghatározott állásban használhatók és tárolhatók. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 161

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 111/171


Változat: 2.

Szállítás: A mérőlabor, JBK, Területi Műhely területi mérőeszköz felelőse/megbízottja - a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. közreműködésével - intézkedik az eszközök szállításáról. Az eszközöket az egyedi azonosítóik feltüntetésével küldlevélen kell átadni/átvenni és gondoskodni kell a szállítás alatti állagmegóvásról. A szállítással egyidőben (a kalibrálandó eszközökkel együtt) a „Belső megrendelőlevél mérőeszközök kalibrálásához, javításához” című megrendelőlevelet e-mailen és nyomtatott formában el kell küldeni a kalibráló labornak. A nagy értékű vagy érzékeny mérőeszközök szállítására vonatkozó külön előírásokat a mérőeszköz nyilvántartásában fel kell tüntetni. Selejtezés: Az elvárt pontosságú mérésre alkalmatlan mérőeszközök selejtezését a mérőeszköz felelősnek vagy megbízottnak kell kezdeményezni. A selejtezésig ezeket az eszközöket a raktárban (elkülönített és megjelölt módon) kell tárolni. A selejtezésre szánt mérőeszközöket az egyéb selejtezésekre vonatkozó előírások szerint kell selejtezni. IV.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használja, kalibrálja, őrizze és karban tartsa. A berendezések, felszerelések és szerszámok előírások szerinti használatát a vezetői ellenőrzéseken, független belső ellenőrzéseken és belső auditokon ellenőrizzük. A berendezések, felszerelések és szerszámok megfelelő használatának biztosítására időszakos oktatást végzünk. A gépek, berendezések kezelési utasítása hozzáférhető. A berendezések, felszerelések és szerszámok megfelelő tárolására munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és a megfelelő munkakörnyezetre vonatkozó előírások vonatkoznak. Az Eljárásokból a használók oktatásban részesülnek. Az egyéni használatra kiadott kéziszerszámokat a munkavállalók munkakezdés előtt ellenőrzik, illetve a közvetlen termelésirányítók a munkavégzés során ellenőrzik.

IV.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására. A MÁV-START Zrt. a vasúti járművek tervszerű karbantartását, futójavítását, a Területi Járműbiztosítási Központokban és Területi Műhelyekben, a vasúti járművek és részegységek javítását a Vasútijármű Javítási Telephelyeken végzi. Megrendelés alapján teher vontatott járművek karbantartását és javítását.


ÉRTESÍTŐ 162

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 112/171


Változat: 2.

A járművek karbantartásának ellenőrzését a Területi Műhelyekben az ott dolgozó reszortosok és vezetőmérnökök végzik. A Vasúti Járműjavítási Telepen ezt a tevékenységet az ÁME végzi. A járművek járműjavítói felújításának, javításának, valamint a fenntartási műhelyi karbantartásának ellenőrzését - mint központi szervezet a Járműfelügyelet látja el, mely ellenőrzési tevékenységet folytat a járműveken, a fenntartási és javítási munkák végzése közben az érvényben lévő technológiák és műszaki előírások alapján. A fenntartási műhelyek és járműjavítók ellenőrzési tapasztalatait feldolgozza, a szükséges intézkedéseket megteszi. Hálózati szinten szervezi, koordinálja és felügyeli a járművek javítását és karbantartását annak érdekében, hogy ez által a technikai színvonal, ill. technológiai fegyelem növekedjen. A karbantartási folyamatok során minden alkalommal elvégzésre kerülnek az adott jármű javítására, karbantartására vonatkozó technológiákban illetve szabványokban előírt minőségellenőrzések, melyek a javításkísérő lapokon, mérőlapokon dokumentálásra kerülnek. A járművek járműjavítói felújításának, javításának, valamint a fenntartási műhelyi karbantartásának ellenőrzését - mint központi szervezet a Járműfelügyelet látja el, mely ellenőrzési tevékenységet folytat a járműveken, a fenntartási és javítási munkák végzése közben az érvényben lévő technológiák és műszaki előírások alapján. A rendszer működését és az előírások betartását az évente tervszerűen végrehajtásra kerülő minőségirányítási belső auditok vizsgálják. A belső auditok eredménye alapján a szükséges helyesbítő és megelőző folyamatok kerülnek végrehajtásra. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggően vezetői ellenőrzések kerülnek végrehajtásra éves terv szerint. A Társaság független belső ellenőrzési szervezete éves belső ellenőrzési tervet készít, melyet a Vezérigazgató hagy jóvá, ezen ellenőrzési tervnek része minden esetben a közlekedésbiztonsággal összefüggő tevékenységek és folyamatok ellenőrzése is. A MÁV-START Zrt. az általa karbantartott minden vasúti jármű karbantartási okmányát kezeli (MFG, 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP). A Területi Műhelyekben és Vasúti Járműjavítási Telephelyen biztosítjuk az elvégzett karbantartási tevékenység nyomon követhetőségét, naprakészen vezetjük egyes járművek karbantartási adatait. A visszajelzett tapasztalatokat elemezzük – beleértve a karbantartási műveletek, váratlan események vagy balesetek adatait – hogy valós helyzet alapján hozhassuk meg optimalizáló, korlátozó döntéseinket. Az érintett vasútvállalatokat tájékoztatjuk a vasúti járművek műszaki állapotáról.


ÉRTESÍTŐ 163

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 113/171


Változat: 2.

A Társaság alkalmas arra, hogy tevékenységével - mint karbantartással megbízott és mint karbantartásért felelős szervezet - a saját járművek és az általa karbantartott idegen vasúti járművek -, amelyek a karbantartási rendszerébe kerülnek – mindig biztonságos üzemi állapotban legyenek. A karbantartások általános folyamat ábráját a következő ábra mutatja be.

A MÁV-START Zrt a járműkarbantartást az általa kidolgoztatott és az MFG/PRO Integrált Vállalatirányítási számítógépes rendszer szerves részét képező MFG/Pro EAM modul informatikai rendszeren keresztül működteti, amely valamennyi vasúti járműkarbantartó telephelyen, valamennyi karbantartást jármű pályaszámonként rögzít, (érkezés-járműátvétel, a karbantartást végzők neve, felhasznált munkaóra, a jármű átadása-átvétele stb.). A karbantartásnál felhasznál alkatrészeket, anyagokat az MFG informatikai rendszer rögzíti.


ÉRTESÍTŐ 164

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 114/171


Változat: 2.

IV.7. A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I. szakasz 2.4 pontjára) a karbantartásvégrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végzünk. A MÁV-START Zrt. a MÁV Zrt.-től bérli a karbantartó fióktelepeken, telephelyeken a javító csarnokokat, a vasúti pályahálózatot. A vasúti járművek karbantartását az MSZ EN 50126: 2001 Vasúti alkalmazások (Megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság előírása és bizonyítása) alapján kell ellátni. A személyzetre, munkakörnyezetre vonatkozó kockázatok értékelést a 89/391/EGK irányelv, a 1993.évi Munkavédelmi törvény, a MÁV-START Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A karbantartáshoz kapcsolódó kockázatértékelési szabályzatot a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert tartalmazó 352/2009/EK rendelet elveinek felhasználásával a BIK A Eljárása tartalmazza. IV.8. A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: A MÁV-START Zrt. meghatározta a társaságnál működő munkaköröket, azok általános munkaköri leírásait. A munkaköri leírásokban minden munkakörhöz kapcsolódóan meg vannak határozva a fő feladatok és felelősségek, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi, szakképzettségi, egyéb tudás- és a gyakorlati követelmények, azaz a szakmai kompetenciák. Az utasítást folyamatosan karbantartjuk, azaz a változásokat a munkakörök lekövetik. A munkaszerződések mellett kötelező elem minden munkavállaló esetében az egyéni munkaköri leírás, mely a munkakörhöz adott feladatok elvégzéséhez megadja a hatáskört és a felelősséget. A vasútbiztonsággal összefüggő munkakörökre mintegy 110 fajta munkaköri leírási minta áll rendelkezésre. A helyettesítés rendjét az SzMSz szabályozza. A távollevő vagy az adott szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt helyettesítő személy írásban történő megbízással való kijelölésére a távollevő vezető közvetlen szolgálati felettese jogosult. A kijelölés azonban nem jelenti a távollévő vagy akadályozott vezető munkáltatói jogkörgyakorlása tekintetében történő helyettesítést A munkavállalók végzettségi, szakképzettségi adatait a SAP HR rendszerben tartjuk nyilván, s folyamatosan aktualizáljuk. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 165

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 115/171


Változat: 2.

A munkáltató szintén a SAP HR rendszerben tartja nyilván a munkavállalók rendelet szerinti bontású egészségügyi alkalmasságának meglétét, illetve a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat időpontját. A képzésre a BIK N Eljárása vonatkozik. A MÁV-START Zrt. oktatási utasítása szabályozza többek között az időszakos, a vasútbiztonsági, a tűzvédelmi, vagyonvédelmi, vegyvédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi oktatások rendjét, a vizsgáztatással kapcsolatos szabályokat. Évente részletes, képzési formák, szervezetek szerinti bontású, konkrét képzés megnevezés mélységű képzési terv készül, melynek végrehajtását a Humán szervezet koordinálja.

IV.8.a) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást); - Oldható kötések: A MÁV-START Zrt. által a vasúti járművek karbantartásánál alkalmazott oldható kötések a következők: Szabványos hatlapfejű csavarkötés rugós alátéttel, előírt nyomatékra meghúzással Hatlapú koronásanyás, csavarkötés sasszegbiztosítással, előírt nyomatékra meghúzással Biztosítógyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Önbiztosító gyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötést az adott járműre vonatkozó technológiai utasításban meghatározottak alapján hozzuk létre. A járművek szerelésére vonatkozó utasítás része, hogy a csavarkötést be kell méretezni a kötésben előforduló terhelésre, és ennek megfelelően kell kiválasztani a csavarkötéshez az alkotókat. A csavarkötés csavarból, anyából és alátétből állhat. Az alátétet az anya és a felület közé behelyezni. Ha a csavarkötést elfordulás ellen biztosítani kell, akkor sasszeget használunk. Ezért pl. a vasúti járművek nagy terhelésű ütközőinek biztosításához a koronásanyás sasszeges megoldást alkalmazzuk. Műanyagbázisú csavarkötés nagy igénybevételű helyekre:


ÉRTESÍTŐ 166

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 116/171


Változat: 2.

Műanyagbázisú egykomponensű rögzítő termékek, melyek teljesen kitöltik a csavarmenetek közötti hézagot. Levegőtől elzárva és fémmel érintkezve nagy mechanikai terhelhetőség, kiváló kémiai ellenálló képességű műanyaggá szilárdulnak. Ez az anyag belső kohéziója, valamint a felületekhez való tapadása révén anyagzárat hoz létre a menetek között. Az anyagzár mindenfajta mozgást megakadályoz a menetben. Megjegyzés: A műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi jármű karbantartási megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötésre vonatkozó és a teherkocsi javításban alkalmazott szabványok MSZ EN 2356, 24014, 24032, 2454, MSZ 2264, 1612, 2200-12, DIN 128, DIN 935, DIN 6797, A csavarkötés kézi szerszámai, eszközei: A villáskulcs Csillag villás kulcs Dugókulcs Állítható kulcs Imbuszkulcs stb., - Hegesztés Az MSZ EN ISO 3834-2, MSZ EN 15085-2, és az MSZ EN 15085-3 hegesztő üzem alkalmassági követelmény szabványokat kielégítő rendszert működtetünk annak érdekében, hogy a MÁVSTART Zrt. egész területén a hegesztett szerkezetek megbízhatóak és hibamentesek legyenek a gyártásban, javításban és az üzemelésben, a tervezéstől kezdve az anyag kiválasztáson keresztül egészen a gyártásig, és az ezt követő ellenőrzésig. A MÁV-START Zrt. MSZ EN ISO 3834-2 és MSZ EN 15085-2 szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítvánnyal rendelkezik Fényeslitke TM, Békéscsaba TM, Pécsbánya TM, Ferencváros TM, Dunaújváros TM és Szolnok VJT-n. - Ragasztás A ragasztás elvégzéséhez technológiai utasításokkal rendelkezünk az adott típusnak megfelelően.


ÉRTESÍTŐ 167

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 117/171


Változat: 2.

IV.8.b) roncsolásmentes vizsgálat; A roncsolásmentes anyagvizsgálatot végző, megfelelő kompetenciával rendelkező munkatársakat nyilvántartjuk és felügyeljük a tanúsítványok érvényességét. A hegesztett kötések ellenőrzését, vizsgálatát csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Dokumentált vizsgálatokat csak az alábbi minősítéssel rendelkező személyek végezhetnek: A dokumentált vizsgálat fajtája Szemrevételezéses

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges minősítés VT2

Ultrahangos

UT2

Radiográfiai

RT2

Mágnesezhető poros

MT2

Folyadékbehatolásos

PT2

Új szakképesítés megszerzésére irányuló beiskolázásokat csak az MSZ EN ISO 9712 szerinti minősítést és tanúsítást kiadó intézményeknél lehet megrendelni. A Roncsolásmentes Anyagvizsgálói Tanúsítványok megszerzésekor, illetve azok meghosszabbításakor a tanúsítvány érvényességi területének az alábbiakat kell minimum tartalmazni: - Ipari szakterülete: Vasúti vizsgálatok RM, - Termék területe: (w) hegesztett kötések Az MSZ EN ISO 9712 szabvány 7.4. pontja szerint a tanúsítást követően a közellátás élességét évente kell vizsgálni és a munkáltatónak ezt igazolnia kell. A képzést Humán Szervezet felügyeli. IV.8.c) a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése, A karbantartást végző műhely gondoskodik a munkafolyamatba épített ellenőrzésről, a technológiai utasítások szerinti, minőségi munkavégzésről. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzéseket a karbantartást végző műhelynek, illetve a szerződésben meghatározott műhelynek kell elvégeznie, az erre vonatkozó felelősség nem osztható meg. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos nyilvántartások vezetése a MÁV-START Zrt. felelőssége. A megrendelő részére a közlekedésbiztonsági mérőlapokról igény szerint másolatot készítünk. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 168

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 118/171


Változat: 2.

A műhely képviselője a Munkalap aláírásával igazolja a megrendelés teljesítését, a munkák elvégzését, a műhely ezzel kapcsolatos felelősségét. A karbantartó hely képviselője a megjavított járművekről kimutathatóan értesíti a megrendelő képviselőjét. Az időszakos karbantartásokon, a kötelező munkákon és a közlekedésbiztonsággal összefüggő javításokon túl megrendelt munkák teljesítését a megrendelő megbízottja tételesen ellenőrizheti. Tevékenysége csak végátvétel jellegű, nem terjed ki a folyamatba épített ellenőrzésekre. Az elvégzett munkák elfogadása esetén a kocsi átvételét a Munkalapon aláírásával igazolja. A megrendelő jelenléte nélkül is elkészültnek minősül és forgalomba adható az a jármű, amelyet a karbantartási hely illetékese megfelelőnek minősített. Az átvétel megtagadását a felmerült ok megjelölésével a Munkalapra írásban rá kell vezetni. A jármű átvételét követően a megrendelő gondoskodik a jármű forgalomba adásáról. A tehervagonok karbantartása során megkülönböztetünk tervezett karbantartást (fővizsgálatot), illetve eseti karbantartást (futójavítást). A tervszerű karbantartás esetén minden alkalommal a vállalatunk a megrendelővel egyedi Vállalkozási Szerződést köt, melyben minden esetben rögzítjük a teljesítés, illetve az átadás-átvétel módját. Az átadás-átvételt a felek jegyzőkönyvben rögzítik. A megrendelt munkát Megrendelő képviselője veszi át a Vállalkozó arra jogosult képviselője jelenlétében. Amennyiben a Megrendelő képviselője egyeztetett időpontban az átvételnél nem tud jelen lenni, ebben az esetben az átvételt Vállalkozó arra jogosult képviselője végzi a Vállalkozó minőségirányítási rendszere alapján. Ilyen esetben Megrendelő utólag az átadás-átvétel során felvett jegyzőkönyvben szereplő adatokat nem vitathatja. Az átadás-átvétel alkalmával a fővizsgát végző műhely átadja a Megrendelő részére eredeti példányban azokat a kötelezően előírt dokumentumokat, kimérő lapokat, melyek a tulajdonos részére a jármű előtörténetének archiválásához szükségesek (pl. NKH felé). A járművek végső üzembe helyezése a Megrendelő, illetve a tulajdonos feladata. Az eseti karbantartásokra külső megkeresések alapján vállalatunk az egyes vasútvállalatokkal Karbantartási keretszerződést köt különböző idő intervallumokra. Ezekben a keretszerződésekben az átadás-átvétel módja minden esetben meghatározásra kerül. A javítást végző műhely az általa elvégzett munkákat a Megrendelő felé készre jelenti, Az átadás-átvétel általában a Megrendelő képviselője jelenlétében történik, a munkák átvételét a Munkalapon a Megrendelő képviselője aláírásával nyugtázza. Amennyiben az átvételen a Megrendelő képviselője nem tud, vagy nem kíván jelen lenni, úgy az átvételt a műhely arra jogosult munkavállalója végzi el. A jármű/vek ismételt üzembe helyezése a megrendelő feladata.


ÉRTESÍTŐ 169

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 119/171


Változat: 2.

IV.8.d) a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek, valamint a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében végzett karbantartási tevékenységek; A közlekedésbiztonsággal szorosan összefüggő berendezések (fékrendszer, kerékpár, vonó és ütközőkészülék, stb.) karbantartásai, javításai az érvényben levő MÁVSZ és vonatkozó Technológiai Utasítások (E12, E2 Közlekedésbiztonsági előírások stb.) előírásai szerint történnek. A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. Az Utasítások részletesen tartalmazzák: a szét és összeszerelési utasításokat, a cserélhető alkatrészek szereléséhez szükséges rajzokat, a karbantartási kritériumokat, az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, ezek határértékeit a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat, a személyi biztonság érdekében a munkavédelmi szabályokat, a védőfelszerelések használatát, karbantartási műveletek utáni ismételt üzembe helyezés előtt elvégzendő szükséges vizsgálatokat és eljárásokat. A karbantartások végrehajtásakor a járművek különböző szerkezeti egységein végzendő vizsgálatok és karbantartási, javítási munkák eltérő munkavállalói képzettséget és képzettségi szintet igényelnek, illetve a karbantartásokra alkalmazott szabványok, technológiák és egyéb előírások is sok esetben meghatározzák a munkavállalókra vonatkozó szakmai képzettséget, illetve a gyakorlati szintet. Annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló képzettségi szintjére rátekintéssel rendelkezzünk, a vállalatunk az SAP HR rendszerben tartja nyílván, és folyamatosan aktualizálja a munkavállalók végzettségi, szakképzettségi adatait. A karbantartásokat végző területi műhelyek struktúrájának kialakításakor vállalatunk figyelembe veszi a technikai adottságok mellett a munkavállalói oldalon meglévő szakmai képzettségi szintet is, ennek megfelelően kerülnek meghatározásra az előírásoknak mindenben megfelelő, különböző elvégezhető karbantartási szintek, az azokhoz kapcsolódó technológiai előírások.


ÉRTESÍTŐ 170

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 120/171


Változat: 2.

A közlekedés biztonságot érintő alkatrészek esetében (fékszerkezeti elemek (MÁVSZ 874 sorozat), kerékpárok (MÁVSZ 2616 sorozat, vonókészülék elemei, csavarkapocs) a központi cserejavítást helyeztük előtérbe, melyeket csak és kizárólag a kijelölt - Technológiai Utasításokkal ellátott, az előírt képzettséggel rendelkező munkavállalókkal - és engedélyezett műhelyekben, illetve külső auditált vállalkozásoknál lehet végezni. A karbantartást végző területi műhelyekben ezekre az alkatrészekre a tevékenységet a hibafeltárást végző vizsgálatokra, mérésekre, illetve a meghibásodott közlekedés biztonsággal összefüggő alkatrészek cseréjére korlátozzuk, melyek elvégzésére a szakképzettségük biztosított. Veszélyes áruk szállítására vonatkozó tehervagonok egyes komponensei, pld. tartályok és szelepek esetén, a JBK műhelyeiben el nem végezhető teherkocsi karbantartások, javítások esetén, amennyiben a kocsi még érvényes karbantartási jellel rendelkezik, de sérülései, meghibásodásai olyan mértékűek, hogy azok elhárításának eszközigénye meghaladja az adott Területi Járműbiztosítási Központ teherkocsi javító műhelyének felkészültségét és adottságait, akkor a kocsijavító vezetője javaslatot tesz a megrendelő részére a javítás más műhelyben történő elvégzésére. A fenti tartálytestre és szelepek javítására vonatkozó igényeket minden esetben külső fél (Miskolc és Debrecen Járműjavító) végzi el! Gázszállító tartálykocsikat vállalatunk nem javít. Amennyiben túlnyomás nélküli folyadékszállító tartálykocsin kell a RID 6.8.2 pont szerinti vizsgálatokat elvégezni a tartályon, illetve az armatúrákon, azokat előírás szerint (MSZ-07 2212) tisztított állapotban lévő járműnél, hatósági engedéllyel rendelkező és nyilvántartott Kazánbiztos munkavállalóink, vagy külső, hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozók végzik. Tervszerű karbantartásokat (fővizsgálat) a szerelvényeken kizárólag kijelölt műhelyben, az MSZ-07 2206, a TKT-J-10-01/1984 és a TKT-J-1002/1984 Technológiai Utasítások szerint végezzük. Eseti jellegű karbantartásoknál a Tűzvédelmi előírások betartása mellett csak külső, szétszerelést nem igénylő tömítés cseréket, és alkatrész pótlásokat végzünk a tartálytesten, mely nem igényel az általánostól eltérő szakképesítést.

IV.8.e) egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek. A Társaság folyamatosan felülvizsgálja a karbantartás végrehajtási tevékenységét, és minden a tevékenységre nézve biztonsági kockázatot rejlő folyamatot a Kockázatkezelési eljárásban meghatározott módon azonosít, majd nyomon követ, valamint időszakosan felülvizsgál. Szükség esetén kezdeményezi a szakmai alkalmasságra vonatkozó nyilvántartás(ok) módosítását. A Főmérnökség/Átvétel- és minőségellenőrzés szervezet a tehervagonok karbantartásához kapcsolódó minőségellenőrzési és átvételi tevékenységet irányítja a megfelelő vasútüzem biztonság, minőségbiztosítás érdekében az üzem-és üzletbiztonság elsődlegessége érdekében.


ÉRTESÍTŐ 171

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 121/171


Változat: 2.

IV.9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartásfejlesztési feladatkör rendelkezésére bocsátjuk: IV.9.a) a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok; A járműállomány karbantartásra vonatkozó szerződésben rögzíteni kell a karbantartás irányítási és fejlesztési feladatkört betöltő szervezet(ek) részére történő adatszolgáltatás rendjét (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Az adatszolgáltatási rendszer adattartalmának valódiságát a Társaság által működtetett vállalat - és minőségirányítási rendszerek szavatolják, amelyek kiegészülnek a Társaság által működtetett ellenőrzési folyamattal. A karbantartási és a javítási eseményeket, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben (MFG/EAM, Webtool).

IV.9.b) valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba; A karbantartási tevekénység bármely fázisában észlelt akár eseti, akár rendszeres, a vasúti közlekedés, illetve a személy- és vagyonbiztonságot érintő hibát, eltérést a karbantartásra vonatkozó megállapodásban rögzített módon és tartalommal kell a karbantartási tevékenységet irányító szervezet tudomására hozni. Az észlelt hibák és eltérések karbantartási tevékenységre gyakorolt hatását a vonatkozó közösségi, hazai jogszabályok, ágazati előírások, karbantartási utasítások, valamint a karbantartásra vonatkozó megállapodásnak kell tartalmaznia. IV.9.c) üzembe helyezés. A karbantartási tevékenység végső fázisa a jármű üzembe helyezése. Az üzembe helyezést a karbantartási tevékenységet szabályozó megállapodásban rögzített módon kell elvégezni, és arról a meghatározott módon és tartalommal kell adatot szolgáltatni a karbantartás irányítást végző szervezet részére, valamint el kell végezni a karbantartási megállapodásban rögzített dokumentumkezelést is.


ÉRTESÍTŐ 172

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 122/171


Változat: 2.

TS-MÁV Gépészet Services-el kötött megállapodás szerint a Webtool rendszerben rögzítjük a karbantartási információkat. A megállapodásokban előírt dokumentumokat adjuk át papír alapon a megrendelőnek (fékmérőlap, kimérőlapok, munkalap stb.) Idegen vasútvállalatok esetén papíralapon történik valamennyi karbantartási információ átadása. A dokumentumok kezelésére az IEU02 számú Eljárási utasítás vonatkozik. A dokumentumokat a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzatában meghatározott ideig őrizzük, amennyiben a megrendelővel külön megállapodás nem történik (ez hosszabb megőrzési idő lehet).

IV.10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba vesszük: IV.10.a) a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása; A gépek, gépi berendezések nyilvántartását a JBK és a VJT végzi, a saját területére vonatkozóan. A gépeket, gépi berendezéseket, eszközöket egyedi nyilvántartó számmal kell ellátni. Az egyedi nyilvántartó szám a járműkarbantartás területén a következők szerint képezendő: 1. és 2. hely: a szolgálati hely E 12 számú utasítás szerinti hívójele 3. és 4. hely: „AS” 5., 6.,7. és 8. hely: egy 4 jegyű szám (0001-től indulva, folyamatosan számozva) (pl.: Db AS-0001, Ud AS-0001, stb.). A nyilvántartásban az azonosítót a „Gépnyilvántartási könyv” - emelőgépeknél „Emelőgép nyilvántartó lap” - „azonosítási sorszám” rovatába kell beírni, ill. maradandó módon (pl. felragasztott címkével) a nyilvántartásba vett gépen elhelyezni. A gépeken a TMK nyilvántartó számok (eszközszámok) párhuzamos elhelyezése is alkalmazható, amelyeket az MFG Pro vállalatirányítási rendszer tárgyi eszköz modulja tartalmaz. A szolgálati helyeken, a gépek és gépi berendezések karbantartásáért (nyilvántartásokba való előjegyzéséért, vizsgálatok tervezéséért és megtartásáért) az írásban megbízott munkavállalók a felelősek. A szerszámok szerszámkönyvön és számítógépen is nyilvántartásban vannak.


ÉRTESÍTŐ 173

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 123/171


Változat: 2.

IV.10.b) valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá: A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg.  A vontatott és különleges járművek vonatkozásában az alapadatokat 31/2010.(XII.23.) NFM rend. 1. számú melléklet szerint pályaszámonként kiállított táblázatok tartalmazzák, amelyek része a „31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP”-nak. Az egyes szerkezetekre, berendezésekre, alkatrészekre, amelyek a vasútbiztonsággal közvetlenül összefüggésben vannak, hatósági előírások vonatkoznak, az utasításoknak megfelelően végezzük a méréseket, ezekről adatlapokat, mérőlapokat állítunk ki, amelyek a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP”dokumentumai lesznek. A karbantartáshoz kapcsolódó valamennyi részletes információt az EAM informatikai rendszer tartalmazza.  A MÁV-START Zrt. minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja, illetve elkészíti az üzembentartói felelősségi körébe tartozó valamennyi jármű vonatkozásában a 3 évre a gördülő karbantartási tervét. Az idegen vasúti járművek karbantartása során az elvégzett javításokat az EAM informatikai rendszer tartalmazza, a kiállított mérőlapokból, adatlapokból egy példányt a telephelyen megőrzünk, egy példányt a jármű tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek szerződés szerint megküldünk. A vontatott járművek vonatkozásában felvett munkalapok tartalmazzák a karbantartás során elvégzett munkákat, amely a kiállított számla melléklete. A részlegvizsga és a fővizsga során az „Átvételi dokumentáció” tartalmazza a vizsgálatok, mérések eredményeit, adatait. A karbantartáshoz kapcsolódó valamennyi részletes információt az EAM informatikai rendszer tartalmazza. A szerződés szerint végzett vasúti járművek karbantartása során felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést nyilvántartjuk, az alkatrészeket és anyagokat az EAM rendszerben rögzítjük, és a megrendelőnek a szerződés szerint adatokat adunk át. IV.10.b.i. a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat; A feladatok részletes leírását szervezeti egységenként a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely egyértelműen meghatározza a karbantartási tevékenység ellátása során a szükséges feladatokat, hatásköröket, és az illetékességnek megfelelő felelősséget. A karbantartásért felelős munkaköröket és személyek meghatározását a BIK 9. melléklet tartalmazza. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 174

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 124/171


Változat: 2.

A vasútbiztonságra vonatkozó közösségi jogforrásokat, a kihirdetett kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokat (TSI), vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályokat nyilvántartjuk. IV.10.b.ii. a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák; A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. A karbantartási feladatokat a Területi Járműbiztosítási Központokban (JBK) és a Vasúti Járműjavítási Telephelyen (VJT) végzik. Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő a szerződés alapján biztosítja minden esetben. A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt illetékes szervezetei a szerződésben rögzített időpontban ellenőrzik, összevetik (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját. Az elmaradt karbantartásokat a következő operatív tervbe felveszik és így pótoljuk. Az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltéréseket általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) A karbantartási ciklus túllépése esetén a közlekedés- és futásbiztonsági mérések elvégzésre kerülnek. A tervszerű vizsgálatokat javításkísérő lapon munkafázisonként dokumentáljuk, amelyhez hozzáférést biztosítunk, illetve átadunk a járműtulajdonosnak. Az idegen járművek vonatkozásában a karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. A karbantartási és a javítási események, az elvégzett javítások részletesen minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben (MFG/EAM, Webtool). A dokumentumok kezelését a BIK P Eljárása és a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szabályozza. A karbantartási tapasztalatok, a vizsgálatok, ellenőrzések eredményei alapján javaslatot teszünk és egyeztetünk a jármű tulajdonossal vagy az üzemeletetővel a szükséges technológiai módosításokra vonatkozóan.


ÉRTESÍTŐ 175

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 125/171


Változat: 2.

A karbantartásért felelős személyek munkaköri leírásuk szerint felelnek a járműveken végrehajtott javítások minőségéért. A vezetők ellenőrzésekre a BIK G Eljárása vonatkozik. A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását.

IV.10.b.iii. a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot; A járműveket javításba érkezésékor átvételi eljárás keretében megvizsgáljuk, munkafelvételi eljárás keretében, így teljes képet kapunk a jármű műszaki állapotáról, meghatározzuk az elvégzendő karbantartási feladatokat. A karbantartás során elvégezzük azokat a szükséges méréseket, ellenőrzéseket amelyeket a szabványok, technológiai utasítások előírnak, elkészítjük a mérőlapokat, dokumentumokat amelyek a karbantartás minőségi elvégzését igazolják. A járművek Járműjavítói javítás utáni – az előírások szerint álló-futópróba megtartásával átvételét a Társaságunknál működtetett Átvétel- és minőségellenőrzés szervezet végzi, valamint a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések munkafelvételi eljárás keretében biztosítjuk. Az ÁME által megfelelőnek ítélt és aláírásával igazolt jármű helyezhető üzembe. A Területi Műhelyekben elkészült karbantartásokat az adott helyen megbízott munkavállaló – reszortos, művezető, diszpécser – ellenőrzi és aláírásával helyezhető ismét üzembe a jármű. A járműveknek karbantartás utáni sikeres átadását átvételét követően, a tulajdonos gondoskodik a jármű üzembe- forgalomba helyezéséről.

IV.10.c) a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés; A járműkarbantartási feladatok felügyeletét a Járműfelügyelet vezető végzi. A saját tulajdonunkba tartozó járművek üzemképességét, futásteljesítményét, fogyasztását az üzemeltető szervezeti egység folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, (31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP) intézkedik a hiányosságok felszámolására. A tapasztalatok alapján javaslatot tesznek szerkezeti, technológiai átalakításra, módosításra. Általános alapelv és cél, hogy minden jármű a karbantartási ciklusnak megfelelően kerüljön csak a karbantartó műhelybe, és ott a vizsgálatok, javítások, korszerűsítések, a MÁV Utasítások, továbbá a vonatkozó rendeletek szabványok, technológiai utasítások és előírások betartásával úgy kell elvégezni, hogy a jármű a vizsgálati ciklusnak megfelelően a következő vizsgálatig biztonsággal üzemeltethető legyen. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 176

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 126/171


Változat: 2.

Minden sérült jármű javítását, ezt követően a vasútbiztonsági ellenőrzéseket dokumentáljuk, amelyet a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP is tartalmaz. A vasútbiztonsággal összefüggő ellenőrzéseket az üzembe helyezés előtt valamennyi járművön elvégezzük.

IV.10.d) a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni; A meghatározott követelmények méréséhez használt számítógépes szoftverek alkalmasságának biztosítására a mérőberendezéseket kalibráltatjuk. (Pl. Pdr5 fékpróba berendezés) A mérőberendezések kezelésének folyamatát Eljárási Utasítás írja le. Az Eljárási Utasítás melléklete tartalmazza mérőberendezések érvényességének ciklusidejét. A kalibrálási jegyzőkönyv szkennelt példányát a mérőeszköz nyilvántartó szoftverbe feltöltjük. A nyilvántartó szoftverben nyomon követhetőek a mérőberendezések. Az érvényességi időt a mérőberendezésen feltüntetjük. IV.10.e) az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak. A mérőeszköz helyes működésével kapcsolatos bármilyen bizonytalanság esetén a mérést egy előírás szerinti mérőeszközzel meg kell ismételni. A nem megfelelőnek vélt mérőeszköz javítására vagy cseréjére a művezetőnek, valamint a mérőeszköz felelősnek, illetve megbízottnak intézkednie kell.

Vontatójárművek és személyszállító kocsik karbantartása B.1. Vannak eljárások a karbantartási követelményeknek/előírásoknak/folyamatoknak a biztonsági adatokból és a gördülőállomány feladataiból történő levezetésére. A MÁV-START Zrt. által üzemeltetett járművek adatait a vontatójárművek vonatkozásában a „31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP”, az alapadatokon kívül tartalmazza a karbantartási eseményeket, üzemgazdasági adatokat (km, fogyasztás, üzemóra, stb.), valamint a fékmérés, kerékmérés és közlekedésbiztonsági lapokat. A 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP mintáját ezen Eljárás 8. melléklete tartalmazza. 

A járműveknél a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeken elvégzett javítások dokumentumait, adatait az informatikai rendszerünk rögzíti.


ÉRTESÍTŐ 177

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 127/171


Változat: 2.



A meghatározó fődarabok cseréjét, javítását a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP tartalmazza.



A karbantartáshoz kapcsolódó valamennyi részletes információt az EAM informatikai rendszer tartalmazza.

Vontatójárművek karbantartásának folyamata: A mozdony váratlan (nem tervezett) meghibásodása (futójavítás), vagy tervezett karbantartása esetén a beérkező mozdony mozdonyvezetője, vagy a külsős felvigyázó az észlelt hibák feltüntetésével kiállítja a 918-414 számú munkautalványt, ezt a felvigyázó továbbítja a diszpécsernek, aki intézkedik a műhelyek felé a munka elvégzésére. A diszpécsernek a járművet az EAM szoftver diszpécseri felületén be kell járatni. A diszpécser a munkautalványt és a vontatójármű üzemi naplóját a műhelybe juttatja. A diszpécser, telepi rendező beállítják, vagy beállíttatják a vontatójárművet a műhelybe. A vontatójármű átadás-átvétele a Szolgáltatási Szerződésekben van szabályozva. A jármű vizsgálata alapján a művezető és a reszortos (ezek hiányában a diszpécser és a művezető megbízottja) közösen dönt a javítás további menetéről. Tervszerű karbantartás esetén (napivizsgálatot kivéve) a művezető vagy a reszortos Vizsgálatkísérő lapon rögzíti a munkába vétel időpontját, a vizsgálat nemét, saját nevét és aláírásával indítja a vizsgálat elvégzését. A karbantartás során elvégzett műveletek folyamatosan kerülnek rögzítésre a vizsgálatkísérő lapon, ezzel biztosítva, hogy a karbantartás bármelyik pillanatában dokumentáltan követhető legyen, minden a technológiai utasításban előírt vizsgálat elvégzésre kerüljön. A jármű üzemképességét, a közlekedésbiztonsági mérések elvégzése után, a vizsgálatot végző reszortos vagy diszpécser a Vizsgálatkísérő lapon az időpont (dátum, óra, perc) feltüntetésével, aláírásával igazolja. A futójavítás, karbantartás befejezése után a diszpécser átadja a vontatójárművet az üzemeltető részére, az üzemképesség a vontatójármű üzemi naplójában rögzítésre kerül. A Járműjavítási Telephelyen az átvételt a beszállító, megrendelő képviselője jelenlétében a Termelésszervezés munkafelvevője és diszpécsere végzi. Az átvételnél a javító terület megbízott munkavállalója segédkezik a jármű állapotának felmérésében. Az átvétel során elsőként a javításra érkező jármű megrendelője kerül ellenőrzésre tartalmi és formai oldalról. Átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a fődarabok és részegységek azonosítóit, feltüntetésre kerülnek a hiányzó alkatrészek, részegységek, a meglévők állapotára vonatkozó szemmel látható minősítés, ha megbontva, vagy hiányosan kerülnek beszállításra. Fenti dokumentációk alapján az átvételt végzők megvizsgálják, hogy a megrendelő tartalmazza-e a szükséges javítási igényt, vagyis a javítás műszaki tartalma megegyezik-e a megrendelt javítás műszaki leírásával. Amennyiben igen, úgy a jármű javításra átvettnek tekintett és - amennyiben a szerződés úgy rendelkezik - a Termelésszervezés diszpécsere kezdeményezi az EVSZ (Egyedi Vállalkozási Szerződés) megkötését alapáron a megrendelő képviselőjénél. A jármű ez esetben a javításra váró tárolóhelyre kerül. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 178

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 128/171


Változat: 2.

- Amennyiben a megrendelő nem tartalmazza a szükséges valamennyi javítást, a Termelésszervezés árajánlatot készít a hiányzó és árnövelő (alapárat meghaladó többletjavítási igények) tételekről, melyet a megrendelő részére jóváhagyásra, elfogadásra megküld. A megrendelő döntéséig a jármű a javításra váró tárolóhelyre kerül, ahol a további munkák megkezdésére vár. Ha a megrendelő a javítási igénytől a beszállításkor dokumentált állapot vagy egyéb ok miatt eláll, akkor saját hatáskörben kell intézkednie a jármű elszállításáról. Ha az alapárat meghaladó (árnövelő és hiányzó) többlet javítási igényt részben, vagy egészében elfogadja és visszaigazolja, akkor - amennyiben a szerződés úgy rendelkezik, - a Termelésszervezés diszpécsere kezdeményezi az EVSZ megkötését. Ebben az esetben az EVSZen feltüntetésre kerül az alapáron túlmenően a megrendelő által elfogadott árnövelő és hiányzó tételek ajánlati összege is. A jármű ez esetben is a javításra váró tárolóhelyre kerül. A vasúti jármű javításba vételéről a javító terület vezetője és a Termelésszervezés vezetője dönt a havi operatív terv és az EVSZ, vagy megrendelő alapján. A Termelésszervezés munkaszámot (projektszámot) nyit a javítás során felmerülő költségek gyűjtésére, a munkafelvevő kiállítja a munkautasítást a vasúti jármű le- és szétszerelésére, tisztítására. A Termelésszervezés munkafelvevői a munkautasítások alapján elkészítik az anyagvételezéseket és munkautalványokat. A jármű a javításba vételt követően az üzemanyag le- és feltöltő helyre kerül, üzemanyag, kenőolaj és hűtőfolyadék lefejtésre. Az üzemanyagtól, kenőolajtól és hűtővíztől lefejtett vontató jármű a havi sorszámmal ellátott javítási tervnek megfelelő ütemben a tisztító, majd a leszerelő területre kerül. A leszerelő terület vezetője kiállítja és elindítja a javításkísérő lapot. A leszerelő területen a javítási nemnek megfelelően a vonatkozó technológiai utasítások alapján megtörténik a jármű le- ill. szétszerelése. A leszerelt fődarabok a fajtájuknak megfelelő „leszerelt fődarabok tárolási helyére” kerülnek (dízelmotor, forgóváz, fődinamó, hidraulikus és hidromechanikus hajtómű, előtéthajtómű). Minden leszerelt fődarab a vontatójármű pályaszámát tartalmazó alumínium jelzőtáblát kap. A jármű nem fődarab jellegű részegységei és alkatrészei a részükre szakmánkénti javítási helyek szerint rendszeresített szállítókosarakba kerülnek (csövek, armatúrák, légtartályok, burkolatelemek, villamos alkatrészek, vagyis a pályaszám-hordozó alkatrészek). A szállítókosarakat és a nem csereszabatos alkatrészeket, részegységeket a vontatójármű pályaszámát tartalmazó alumínium jelzőtáblával jelöli meg a leszerelést végző munkavállaló.


ÉRTESÍTŐ 179

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 129/171


Változat: 2.

A villamos részegységek és alkatrészek kivételével a részegységek külső mosása a kosaras, folyamatos rendszerű vegyszeres mosóberendezésen, a forgóváz, hidraulikus és hidromechanikus hajtómű és előtéthajtómű külső tisztítása pedig a forgóvázmosó berendezésen történik a vonatkozó technológiai utasítás szerint. A megtisztított részegységeket a tisztítást követően a belső anyagmozgatással és szállítással megbízott csoport az illetékes javítóhelyre szállítja. Pl. a légtartályokat a légtartályjavító, a hajtóművet a hajtóműjavító területre. A szétszerelést követően a munkát végző csoportok művezetői a javításkisérő lapon a szétszerelés tényét dátum szerint rögzítik és aláírásukkal igazolják. A cserejavítás keretébe vont alkatrészek javítása esetén a területről a csereraktárba való küldést a területek csoportvezetői intézik. A kooperációban javítandó alkatrészek szállítását a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. végzi. A javító munkaterületre szállított alkatrészeket a művezető irányításával minősítik. A minősítés tényét a javításkísérő lapon a minősítést végző munkavállaló rögzíti, majd aláírásával igazolja. A selejtesnek minősített alkatrészek a selejttárolóba kerülnek és az anyagkivételezési jegyek felhasználásával vételezett alkatrészekkel cserélik. A tisztító álláshelyeken a művezetők irányításával végzik a munkavállalók a jármű külső és belső mosását, valamint az odaszállított alkatrészek tisztítását. A tisztítás tényét a terület művezetője a javításkísérő lapon rögzíti. A tisztító álláshelyekről a járművek a javító csarnok álláshelyeire kerülnek. A javító álláshelyeken a szakmák művezetőinek irányításával elvégzik a munkautalványokon és a vonatkozó technológiai utasításban előírt fényezés előtti javítási és szerelési műveleteket. A kész fődarabok és részegységek tároló helyeiről meghatározott ütemességgel és összetételben a fődarabok és részegységek az összeszerelő területre kerülnek. Az összeszerelő terület vezetője a fődarab és részegység ki-bekötési jegyzékben rögzíti a járműhöz tartozó fődarabok és részegységek egyedi számait, azonosítóit. A járművek összeszerelését és az egyes javítási, ill. összeszerelési lépések elvégzését a szakmai területek művezetői dátum szerint rögzítik a jármű javításkísérő lapján és aláírásukkal igazolják a munka elvégzését. A javító álláshelyeken fényezésre előkészített járműveket a festőkabinba szállítják fényezés céljából. A járművek fényezése a vonatkozó szabvány és technológiai utasítás alapján történik. A fényezés elvégzését a terület művezetője dátum szerint rögzíti a jármű javításkísérő lapján, és aláírásával igazolja a munka elvégzését. A fényezett járművek végszerelésre a javító csarnokba kerülnek, ahol a javító területek elvégzik a fényezést követő szerelési, beállítási és ellenőrzési műveleteket, mint a forgóvázak ki- bekötését, a magasság beállítását, a villamos vezérlés, az erőátvitel, és a fűtéspróbát, a fékvizsgálatot, a mérlegelést. A kenési utasításban meghatározott mennyiségű üzemanyaggal, kenőolajjal, hűtővízzel és egyéb, a feltöltési táblázatban meghatározott anyagokkal töltik fel a járművet. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 180

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 130/171


Változat: 2.

Az elvégzett vizsgálatokat minden esetben jegyzőkönyvben, vagy javításkísérő lapon rögzíti az ellenőrzést végző munkavállaló. A javítási folyamat során az ellenőrzéseket a művezetők folyamatosan végzik, az Átvétel és Minőségellenőrzés minőségellenőrei a kijelölt fázisokban és helyeken rendszeresen, egyébként szúrópróbaszerűen végzik, valamint a megkötött szerződésben előírt pontokon kijelölt ellenőr végzi. Ha a megrendelő szerződésben elvárja, akkor a javító terület a meghatározott ellenőrzési fázisokban ill. javítási pontokon lehetőséget biztosít a megrendelői ellenőrzésre. Az ellenőrzés ténye a javításkísérő lapon, jegyzőkönyvön kerül dokumentálásra. Az elvégzett munkát a javításkísérő lap alapján ellenőrzik a szakmák csoportvezetői, művezetői. Amennyiben a jármű állópróbára megfelel, a jármű reszortosa átadási állópróbára ajánlja az ÁME felé. A felajánlott kocsikat az ÁME munkavállalója és a jármű reszortosa átvizsgálják, és hiánylati jegyzőkönyvben rögzítik a hiányzó vagy nem megfelelő minőségben végzett javításokat, alkatrészeket. A hiánylati jegyzőkönyv alapján a jármű reszortosa saját hatáskörben intézkedik a hiányzó alkatrészek pótlására, illetve a nem megfelelő minőségű munka kijavítására. A hiánylati jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok kijavítását követően az ÁME munkavállalója a javítást visszaellenőrzi, és megfelelőség esetén a járművet átvételre a megrendelő képviselőjének felajánlja. Az átadási állópróbát az ÁME munkavállalója a megrendelő képviselőjével közösen végzi a megrendelő (EVSZ) és a javítás műszaki leírásának figyelembevételével. Az átadási állópróba során tapasztalt hiányosságokat az átadási jegyzőkönyvben rögzítik, melyről a Főmérnökség/átvételi szervezet munkavállalója a terület vezetőjét, a jármű reszortosát tájékoztatja. Az átadási jegyzőkönyvben felsorolt hibák kijavítását követően ismételt átadási próbára kerül sor. A megrendelő képviselője a jármű típusa, a javítás neme és megengedett sebessége alapján dönt a futópróba megtartásáról. - Amennyiben a jármű futópróbára nem kötelezett, és az átvétel megtörtént, az átvétel tényét a megrendelő képviselője az EVSZ vagy átvételi jegyzőkönyv aláírásával igazolja. - Amennyiben a jármű futópróbára kötelezett, a megrendelő képviselője intézkedik a futópróbához szükséges vontatójármű biztosításáról, melynek időpontjáról a Termelésszervezést értesíti. Futópróbára kötelezett járművek vonali próbáján a vonatkozó szabvány szerint megtörténik a jármű fékút mérése. - Amennyiben a futópróba sikeres, a megrendelő képviselője a jármű átvételét az EVSZ vagy átvételi jegyzőkönyv aláírásával igazolja.


ÉRTESÍTŐ 181

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 131/171


Változat: 2.

Átadást követően a munkát végző csoportok művezetői a javításra kiadott munkautalványokat lezárják, és átadó könyvvel az árazó-vételezőnek átadják rögzítésre. A megrendelő által átvett jármű megrendelőjét, illetve Egyedi Vállalkozási Szerződését az ÁME és a Termelésszervezés vezető aláírásával látja el, zárja le. Lezárt szerződés alapján a Termelésszervezés adminisztrátora a beszámozási főkönyvben és számítógépes adattárban a jármű javítására nyitott munkaszámot lezárja. A MÁV-START Zrt. közli a pályán közlekedő vontatójárművekre vonatkozó adatokat. A sebességmérő regisztrátumok kezelését és ellenőrzését elvégezzük. A vontatójárművek vonatkozásában minden járműtípushoz tartozik üzemeltetési- kezelési Útmutató, valamint hibakeresési Útmutató. A vontató és vontatott járművekre vonatkozó mentési utasításban meghatározzák a baleset esetén a szükséges technológiát, járműtípusonként bemutatva az emelési pontokat. B.2. Vannak eljárások a karbantartás ütemezésének az ellátott szolgálat típusához és mértékéhez és/vagy a gördülőállomány működése alapján kapott adatokhoz történő hozzáigazítására. A vontató járművek karbantartásának időpontjait vagy a futásteljesítmény vagy az elfogyasztott gázolajmennyiség alapján határozzák meg a kialakított rendeletek, utasítások. A vontatójárművek karbantartási esedékességét a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP-ban vezetett üzemgazdasági adatokból kell meghatározni. A Területi Járműbiztosítási Központok és Területi Műhelyek a karbantartási ciklusrend alapján terveket (évi, havi, gördülő kétheti) készítenek, és átadják a vontatójármű üzemeltetője részére. A vontatójármű üzemeltetője a szükségessé váló karbantartási feladatok és a közlekedésbiztonsági előírások szerinti mérések elvégzésére a vontatójárművet időben rendelkezésre bocsátja a kétheti tervben megjelölt, megfelelő kompetenciával rendelkező karbantartó műhelyben és időpontban.


ÉRTESÍTŐ 182

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 132/171


Változat: 2.

A karbantartás tervezést a Járműbiztosítás és termeléskoordináció szervezet végzi, az alábbi folyamatok szerint, mely tervezés során hosszú- és rövidtávú tervezési folyamatok történnek. Hosszú távú tervezés

Rövid távú tervezés


ÉRTESÍTŐ 183

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 133/171


Változat: 2.

B.3. Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a karbantartásért való felelősség egyértelműen meghatározásra kerüljön a karbantartási munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák és a felelősség megfelelő szintű megállapítása érdekében. A karbantartás során a csoportvezetők (villamos, pneumatikus, járműszerkezeti) a Vizsgálatkísérő lapon naponta feltüntetik a vizsgálat dátumát és a munka megkezdése előtt elosztják a karbantartási előírások, technológiai tevékenységi jegyzék szerinti feladatokat a szükséges kompetenciák szerint. A Vizsgálatkísérő lapon a csoportvezetők aláírásukkal igazolják az elvégzett munka ellenőrzését és leírják az esetlegesen elmaradt, közlekedésbiztonságot nem veszélyeztető, vizsgálatot és javítást, annak okával együtt. B.4. Vannak eljárások a napi üzemelésből eredő üzemzavarokra és meghibásodásokra vonatkozó információk összegyűjtésére és azoknak a karbantartásért felelős személyek számára történő jelentésére. A járműszerelők a vizsgálatkísérő lapon munkaterületenként aláírásukkal igazolják a feladatok elvégzését, azt hogy a jármű megfelelő, a vizsgált területen nem észleltek hibát. Amennyiben a szerelők nemmegfelelőséget tárnak fel, jelzik a csoportvezetőnek, aki munkautalványon rögzíti a futójavítás okát és a javítást végzők nevét, akik a javítás elvégzését, a hiba megszüntetését aláírásukkal igazolják. A karbantartás adatai a papíralapú dokumentálás mellett, az MFG-EAM szoftverben is rögzítésre kerülnek, visszakereshetőek. A rendszer működési sémáját a következő ábra tartalmazza:


ÉRTESÍTŐ 184

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 134/171


Változat: 2.

B.5. Vannak eljárások a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a gyártási hiányosságokból eredő kockázatoknak a teljes életciklus során történő azonosítására, és azoknak az érdekelt felek számára történő jelentésére. A helyesbítő és megelőző tevékenységet az IEU05 számú Eljárási Utasítás írja le. Nemmegfelelőség kezelése Vasútijármű Javító Telephelyeken Illetékesség, felelősség, hatáskör Az eljárással kapcsolatos felelősségek, hatáskörök, és tevékenységek az alábbi táblázatban találhatók. A jelölések értelmezése:

Területi vezető

Raktárvezető

6.

Járműfelügyelet

5.

Járműfelügyelet vezető

4.

Főmérnökség

3.

IIR vezető

2.

Beszerzett hibás termék zárolása Reklamáció lebonyolítása Reklamált áru visszaszállítása a beszállítóhoz Feltételes felhasználásba adás Javító pótművelet elvégzése Feltételesség feloldása

Főmérnökség vezető

1.

 döntés, jóváhagyás, ill. a feladat elrendelése  a feladat végrehajtása  a feladat megoldásában való kötelező együttműködés  a feladatról tájékoztatást kap Feladatok, tevékenységek

Sorszám

D V E T

T

D

T

D

T

V

V

E

T

E

E

E

-

V

T

T

T

T

T

E

V

D

E

E

D

E

T

V

T

T

D

T

E

V

-

D

T

E

D

T

T

T


ÉRTESÍTŐ 185

Zárolás feloldása

Raktárvezető

13.

Területi vezető

12.

Járműfelügyelet

11.


10.

Változat: 2.

Főmérnökség

9.


IIR vezető

8.

Nem megfelelő félkész termék, ill. késztermék zárolása Félkész termék javítás módjának meghatározása Javító pótművelet elvégzése Javított félkész termék ellenőrzése Eltérés eseti engedélyezése Eltérés engedélyeztetése megrendelővel

Oldal: 135/172


7.

Feladatok, tevékenységek

Sorszám

B.

ELJÁRÁS

-

T

-

-

-

D/V

-

D

T

V

T

T

E

T

-

T

-

-

-

V

-

T

V

T

T

T

E

-

D

T

E

T

T

T

-

D

V

E

T

T

E

-

T

D/V

T

T

T

T

T

A gyártási és javítási tevékenység végrehajtása során keletkező nem megfelelő termék esetében, valamint a vevői reklamációk alapján észlelt hiányosságokról a MEO részvételével hibajelentők, hiánylati jegyzőkönyvek, hibafelvételi jegyzőkönyvek kerülnek kiállításra. Ezen adatok birtokában a helyesbítő tevékenységet a felmerülés hely szerint illetékes vezetőnek, környezetvédelmi jellegű helyesbítő tevékenységet elsősorban a környezetvédelmi szakelőadónak, területi környezetirányítási vezetőnek kell kezdeményezni. A tevékenység folyamatát írásban kell végigkövetni. A folyamat első művelete a jegyzőkönyv megnyitása az észlelt hiba szabatos leírásával. A kezdeményezett intézkedést ugyanezen a lapon kell vezetni. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 186

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 136/171


Változat: 2.

A hiba okainak felderítésére a minőségirányítási vagy a területi környezetirányítási vezető megfelelő szakembereket vonhat be a munkába, akik megállapításaikat a jegyzőkönyvön aláírással igazolják. A hiba (feltételezett) okainak ismeretében meghatározzák a nemmegfelelőség okainak megszüntetéséhez szükséges helyesbítő intézkedéseket, melyek végrehajtását a minőségirányítási vagy a területi környezetirányítási vezető a jegyzőkönyvön rendeli el. A hibák kiküszöbölésére tett helyesbítő intézkedésnek arányban kell lennie a problémák súlyosságával és a fellépő kockázattal. A területi integrált irányítási megbízott feladata a kijelölt végrehajtási határidők figyelése és a megfelelő időben való ellenőrzés annak megállapítására, hogy a helyesbítő intézkedéseket hatékonyan végrehajtották-e. Az intézkedések megtétele nyomán - megfelelő idő elteltével - ki kell értékelni az elért eredményeket és a megállapítást dokumentálni kell, ha nem hozott kellő eredményt, hatékonyabb helyesbítő intézkedést kell megkezdeni. Területi Járműbiztosítási Központ területén: A karbantartás területén a helyesbítő tevékenység elsősorban a különféle vontató és személykocsik szolgálatképtelenségi eseteinek, mint nemmegfelelőségeknek a vizsgálatára terjed ki. A szolgálatképtelenségi eseteket az a JBK, ill. területi műhely vizsgálja és tárgyalja le, ahova az adott jármű karbantartását tekintve tartozik. Ha a tényleges javítás más műhelyben történik, a honos és a javítást ténylegesen végző műhely felveszi egymással a kapcsolatot, a szükséges információk átadása érdekében. A szolgálatképtelenségi eseteket, és műszaki meghibásodásokat (nehézményeket) a karbantartó műhelyek erre rendszeresített nyomtatványon a tényleges megállapítások (hiba okozója) és tett intézkedések (csere, javítás, beállítás, stb. …) alapján letárgyalják, minősítik azt.. A vitás eseteket döntésre váró kategóriákba sorolják, melyről a központi szervezetek negyedévente döntenek. A szolgálatképtelenségi esetekről, és műszaki meghibásodásokról jelszóval védett központi nyilvántartást vezetnek a Járműfelügyelet műszaki szakértői a fent leírt előzetes minősítések alapján járműsorozatra lebontva. Az események kiértékelését hibacsoportok szerint összesítik, negyedévente minősítik, elemzik, szükség szerint beavatkoznak. Szükség esetén a Járműfelügyelet rendel el ún. 8D vizsgálatot, mely pontos vizsgálati mechanizmus szerint a legaprólékosabban vizsgálja az eseményt, nemcsak műszaki, hanem emberi, ill. szervezet oldalról egyaránt. Az eredmény alapján a Járműfelügyelet akár központilag is beavatkozik (technológiát módosít, szigorít, eljárást dolgoz ki).


ÉRTESÍTŐ 187

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 137/171


Változat: 2.

B.6. Vannak eljárások a karbantartás teljesítményének és eredményének igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a vállalati előírásoknak. A vontatójárművek karbantartása dokumentált, nyomonkövethető. A technológiai utasításokban, szabványokban előírtak szerint elvégezzük a szükséges műveleteket, méréseket, azok eredményét rögzítjük formanyomtatványokon és az EAM számítógépes szoftverben. A karbantartás megfelelőségét folyamatközi ellenőrzésekkel, vezetői ellenőrzésekkel, belső ellenőrzéssel és belső auditokkal vizsgáljuk. Amennyiben szükséges helyesbítő és megelőző tevékenységet végzünk az IEU05 Eljárási utasításban leírtak szerint. A vezetői ellenőrzésekre a BIK G Eljárása, a belső ellenőrzésekre pedig a BIK S Eljárása vonatkozik. A belső auditokra az IEU03 számú Eljárási Utasítás vonatkozik


ÉRTESÍTŐ 188

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 138/171


Változat: 2.

A BIK B Eljárás mellékletei 1. számú melléklet

A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiai terve

2. számú melléklet

Karbantartási telephelyek


MÁV-START Zrt. Szervezeti ábra


Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szerződésekről


GED-950-00-0017 UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ 6. számú melléklet

Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos járműkarbantartási technológiákról


Gépészeti berendezések jegyzéke


31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP (MINTA dokumentum)


Karbantartásért felelős irányító személyek jegyzéke


ECM karbantartás-végrehajtás feladatkörben közreműködő szervezetek


Az ECM feladatok szerinti felelősök nyilvántartása


A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerinti teherkocsi karbantartási folyamatok


ÉRTESÍTŐ 189

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 139/171


Változat: 2.


A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiai terve A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiai terve szorosan kapcsolódik a tulajdonos, azaz a MÁV Zrt. középtávú biztonsági tervéhez. A társaság állandó fejlődése érdekében a vonatkozó törvények és előírások határozzák meg a középtávú biztonságirányítási stratégiai tervünket, melynek fő célja a Társaság biztonsági helyzetének folyamatos javítása. A középtávú biztonsági célkitűzések kialakításakor figyelembe vesszük a nemzetközi biztonsági szinteket, és a hazai vasútbiztonsági stratégiai elveket a kockázatok csökkentése érdekében. A Társaság folyamatos szervezeti változásakor kiemelt figyelmet fordítunk a biztonsági feladatok maradéktalan teljesülésére.


ÉRTESÍTŐ 190

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 140/171


Változat: 2.


Karbantartási telephelyek Település

Tevékenység

Cím

Hrszámú

Terület m²

Tulajdoni lapon

1

Füzesabony

Járműjavítás

3390 Füzesabony, Baross G. út 1.

1377/28

44 349

Tulajdonos: MÁV Zrt.

2

Miskolc

Vontató jármű javítás

3521 Miskolc, Kinizsi út 21.

6434/35

384 914


3

Miskolc

Vontatott jármű javítás

3527 Miskolc, Kandó K. tér 1-3.

5078

155 032

Kezelő: MÁV Zrt.

4

Dombóvár


7400 Dombóvár, Gyenis Antal u. 31.

1889/13

76 402


5

Dombóvár


7401 Dombóvár, Gyenis Antal u. 31.

1889/13

76 402


6

Nagykanizsa


8800 Nagykanizsa, Csengery u. 84.

3774/18

64 171


7

Nagykanizsa


8801 Nagykanizsa, Ady E. u.

3774/18

64 171

Tulajdonos:MÁV Zrt.

8

Murakeresztúr

Járműjavítás

8834 Vasútállomás

097/1

26 643

Kezelő: MÁV Zrt.

9

GyékényesZákány

Járműjavítás

946/15

150 321

Kezelő:MÁV Zrt.

10

Pécs-Rendező


8852 GyékényesZákány, Jókai Mór u. 1. 7630 Pécs, Pécsbánya Rendező

41272/13

76 730


11

Pécs

Járműjavítás

7622 Pécs, Verseny u. 4.

19157/4

124 776


12

Kecskemét

Járműjavítás

6000 Kecskemét, Halasi út 19.

9393/15

7 192


13

Békéscsaba

Járműjavítás

5600 Békéscsaba, Kertész u. 2.

3114/13

109 539


14

Kiskunhalas

Járműjavítás

6401 Kiskunhalas, Majsai út 1.

5749/14

166 907

Vagyonkez.:MÁV Zrt.

15

Szentes

Járműjavítás

6600 Szentes, Korsós sor 51.

4418/6

44 148


16

Szeged

Járműjavítás

6729 Szeged-Rendező pu.

21744/9

114 683


Sorszám


ÉRTESÍTŐ 191

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 141/171


Változat: 2.

17

Celldömölk

Járműjavítás

18

Szombathely

Járműjavítás

19

Dunaújváros

Járműjavítás

20

Székesfehérvár

Járműjavítás

21

Debrecen


9500 Celldömölk, Szabadság tér 2-3. 9700 Szombathely, Sas u. 1. 2400 Dunaújváros, Béke krt. 3. 8000 Székesfehérvár, Mártírok u. 1. 4033 Debrecen, Déli sor 51.

22

Debrecen


23

Nyíregyháza + KK

Járműjavítás

24

Fényeslitke

25

Tulajdonos: MÁV Zrt. Vagyonkez.:GySEV Zrt. Kezelő: MÁV Zrt.

812/22

26 942

7093/5

67 164

772/12

295 078

7671/10

214 250

150008

611 241

Tulajdonos: MÁV Zrt. Kezelő:MÁV Zrt.

4034 Debrecen, Déli sor 51.

150008

611 241

Kezelő:MÁV Zrt.

6705/23, 6705/5

78 563 29 127



4400 Nyíregyháza, Erkel F. út 10 KK.: Állomás tér 1-3. 4621 Fényeslitke, Északi pu. 1.

027/14

88 429


Záhony

Járműjavítás Normál nyomtáv

4625 Záhony, Fűtőház u. 1.

048/32

6 578


26

Záhony

Járműjavítás Széles nyomtáv

4626 Záhony, Fűtőház u. 1.

048/32

6 758


27

Budapest Ferencváros


1097 Budapest, Fék u. 8.

38236/180

828 287

Kezelő MÁV Bp.Ig.

28

Teherkocsi javítás

828 287

Kezelő: MÁV Bp. Ig

30

Győr

Kocsijavító

1098 Budapest, Fék u. 8. 2900 Komárom, Gyár u. 2. 9021 Győr, Révai u. 2.

38236/180

29

Budapest Ferencváros Komárom

7028/8

16 700

31

Győr

Járműjavítás

9021 Győr, Révai u. 2.

7028/8

16 770


32

Hegyeshalom


9222 Hegyeshalom, Katona J. út 3.

947/15

484 295

Kezelő:MÁV Zrt.

33

Hegyeshalom


9223 Hegyeshalom, Katona J. út 3 .

947/15

484 295

Kezelő: MÁV Zrt

34

Balassagyarmat

Járműjavítás A oldal

2660 Balassagyarmat, Benczúr Gy. út 1/a

1815/1

26 663

Kezelő: MÁV Zrt

35

Balassagyarmat

Járműjavítás B oldal

2661 Balassagyarmat, Benczúr Gy. út 1/a

1815/1

26 663

Kezelő: MÁV Zrt

Járműjavítás

1586/5


Tulajdonos:MÁV Zrt. Tulajdonos:MÁV Zrt.

ÉRTESÍTŐ 192

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 142/171


Változat: 2.

36

Budapest Nyugati pu.

Járműjavítás

1060 Budapest, Teréz Krt. 55-57.

37

Hatvan

Járműjavítás

38

Budapest Istvántelek

39

28224/16

54 129

Vagyonkez:MNV Zrt.

3000 Hatvan, Gárdonyi G. út 2.

2622

3 107


Járműjavítás

1045 Budapest, Elem u. 5-7.

72701

380 462


Budapest Déli pu.

Járműjavítás

1010 Budapest, Alkotás u.

7619/8

149 584


40

Budapest Keleti pu.

Személykocsi javítás

1087 Budapest, Verseny u. 1.

32951/1

204 750

Kezelő:MÁV

41

Budapest Keleti

Kerékeszterga

1087 Budapest, Kerepesi út 12-16.

32951/2

204 750

Kezelő: MÁV

42

Szolnok


5000 Szolnok, Sorompó u. 2

7436/15

124 435


43

Szolnok


5001 Szolnok, Sorompó u. 2.

7436/15

124 435


44

Szolnok

Járműjavító

5000 Szolnok Körösi út 1 5000 Szolnok Körösi út 1 5000 Szolnok Béke út.1

7327

70 642

7350

221 003

7038

15 147

5000 Szolnok Füge út 1.

7306

591

333/1 6149/14

71 673 12 842

Tulajdonos: MÁV Zrt. Tulajdonos: MÁV Zrt Tulajdonos: MÁV Zrt. Tulajdonos: MÁV Zrt. Kezelő: MÁV Zrt. Tulajdonos: MÁV Zrt.

45 46

Kelebia Kecskemét

Kocsijavító Keskenynyomközű

6000 Kecskemét Kandó K. ut 34


ÉRTESÍTŐ 193

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 143/171


Változat: 2.


MÁV-START Zrt. Szervezeti ábra MÁV-START Zrt. munkaszervezete


ÉRTESÍTŐ 194

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 144/171


Változat: 2.

Üzemeltetés

Járműmenedzsment

Járműfelügyelet

Járműbiztosítás és termeléskoordináció

Műszaki előkészítés

Területi Járműbiztosítási Központok

Területi Műhelyek


ÉRTESÍTŐ 195

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 145/171


Változat: 2.

Az Integrált Irányítás / minőségirányítás szervezete Vezérigazgató

Üzemeltetés

Kabinet

IIR vezető

Járműmenedzsment

Üzemeltetés támogatás

Technológiatervezés

IIR szakértők

IIR megbízottak

Területi IIR szakértők

IIR megbízottak

Járműfelügyelet

Járműbiztosítás és termeléskoordináció

Műszaki előkészítés

Főmérnökség ÁME

Járműbiztosítási Központok

Vasútijármű Javítási Telephelyek

Területi Műhelyek


Működéstámogatás

Személyszállítási és Vontatási Központok

Telephelyek

ÉRTESÍTŐ 196

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 146/171


Változat: 2.

A szabványügyi szervezet Vezérigazgató Üzemeltetés Járműmenedzsment

Főmérnökség

Szabványügyi előadó Területi szabványügyi felelősök

Működéstámogatás

Járműfelügyelet

JárműMűszaki biztosítás és előkészítés termeléskoordináció

Beszerzés

Szabványügyi megbízottak


Járműbiztosítási Központok

Vasútijármű Javítási Telephely k

Területi Műhelyek

Vasútijármű javítás

ÉRTESÍTŐ 197

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 147/171


Változat: 2.

Hegesztés menedzsment, felügyelet szervezet Vezérigazgató

Integrált Irányítási vezető

Hegesztés felügyelet vezető Hegesztési felügyelet vezető általános helyettes

Heg. fel. vezető szakterületi helyettes VJT

Heg. fel. vezető szakterületi helyettes ÁME

Üzemi hegesztési felelősök IWP

Minősített hegesztők, Hegesztők

Vasútijármű Javítási Telephelyek

Heg. fel. vezető szakterületi helyettesek Főmérnökség

Területi Járműbiztosítási Központok

Hegesztési Területi Műhelyek


ÉRTESÍTŐ 198

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 148/171


Változat: 2.

4. számú melléklet Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szerződésekről Szerződés-szám

Megrendelő

Tárgy/Tartalom

Határozott/ határozatlan

Érvényesség/akt uális státusz

Ügyintéző

Műszaki szakértő

Teherkocsi futójavítás keretszerződések K0581-11

MÁV Zrt. Pályavasút

Teherkocsi futójavítás (K1530-09 sz. 3.sz.mód.)

határozatlan

érvényes, tájékoztató levél I., II. változatlan árról 2013. 06. 30., 12. 31-ig érvényes, tájékoztató levél I., II. változatlan árról 2013. 06. 30., 12. 31-ig érvényes, kapcsolódó szerződések: G1219-12, G226712,G1589-12 érvényes, aláírás alatt, árak 2013. 07. 01-től érvényes, árak 2013. 12. 31.

Preisz

Fontos

K1648-11

Záhony-Port Zrt.

Tartálykocsi futójavítás (K3353-10 sz 1.sz.mód.)

határozatlan

Preisz

Fontos

G0316-12

TS-MÁV Gépészet Services Kft.

Rail-Cargo Hungaria Zrt. teherkocsi karbantartási megbízások teljesítése

határozatlan

Preisz

Ádám

15789/2013/GEP

Agro-Vagon Kft.

határozatlan

7575/2013/GEP

AWT Rail HU Zrt.

12435/2013/GEP

CER Zrt.

G0664-12 és G1944-12

PETROLSZOLG Kft.

6949/2013/GEP

PULTRANS Kft.

15790/2013/GEP

MASPED Zrt.

12833/2013/GEP

MAVEX-REKORD Kft.

Teherkocsi futójavítás (G0114-12 sz. 1.sz.módosítása) Teherkocsi futójavítás (K2380-11 sz. 1.sz.módosítása) Vasúti teherkocsik javítása (V2564-08 sz. 5.sz.módosítása) Vasúti tartálykocsi futójavítása és vegyi elhárítás valamint mobilszervíz szolgáltatás Teherkocsi futójavítás (V7752-06 sz 7.sz.módosítása) Teherkocsi futójavítás (G0115-12 sz. 1.sz.módosítása) Teherkocsi futójavítás (K0086-08 sz. 4.sz.mód.)

Preisz

Fontos

Preisz

Fontos

határozatlan

érvényes, árak 2013. 06. 01-től

Preisz

Fontos

határozott

érvényes, 2015.01.31-ig

Preisz

Fontos

határozatlan

érvényes, árak 2013. 12. 31.

Preisz

Fontos

határozatlan


Preisz

Fontos

határozatlan


Preisz

Fontos

8861/2013/GEP

MMV Magyar Magánvasút Zrt.

7545/2013/GEP

MVÁ Kft.

5706/2013/GEP

TRAIN HUNGARY MAGÁNVASÚT Kft.

66061/2013/GEP

Vasútvill Kft.

Teherkocsi futójavítás (V8833-06 sz. 5.sz.módosítása) Teherkocsi futójavítás (K1570-10 sz. 3.sz.módosítása) Teherkocsi futójavítás (K3400-10 szerz. 2.sz.módosítása) Keretszerződés Felsővezeték karbantartó kocsik kféle műszaki vizsgálata

határozatlan


Preisz

Fontos

határozatlan


Preisz

Fontos

határozatlan


Preisz

Fontos

határozatlan


Preisz

Ádám, Deák István

határozatlan


ÉRTESÍTŐ 199

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 149/171


Változat: 2.

98951/2013/GEP

RTS GmbH/A

Teherkocsi futójavítás

határozatlan

16018/2013/GEP

DB Schenker Rail Hungária Kft.

RoLa teherkocsik futójavítása

határozatlan

szerződés ajánlati szakaszban Ajánlati szakaszban

Preisz

Ádám, Fontos

Preisz

Fontos, Ádám

Teherkocsi fővizsga szerződések G0956-12 és G1361-12


10+50 db RCH Zrt. Ks teherkocsi fővizsga

határozott

eseti megbízás

Preisz

Ádám

G1633-12


70 db RCH Zrt. Eams teherkocsi fővizsga

határozott

eseti megbízás

Preisz

Ádám

837/2013/GEP


300 db RCH Zrt. Eaos kocsi fővizsgája

határozott

eseti megbízás

Król

Ádám

G0232-12

MÁV FKG Kft.

határozott

eseti megbízás

Preisz

Ádám

határozott

eseti megbízás

Preisz

Ádám

határozott

eseti megbízás

Preisz

Ádám

határozott

eseti megbízás

Preisz

Ádám

G0318-12 G0586-12

6 db lakókocsi fővizsga

MÁV FKG Kft.

6 db Rgs kocsi fővizsga

MÁV FKG Kft.

tartálykocsi fővizsga + lakókocsi részlegvizsga 5 db lejárt fővizsgájú teherkocsi fővizsga

MÁV FKG Kft. G0909-12

MÁV FKG Kft.


határozott

eseti megbízás

2739-2 /2013/GEP

MÁV FKG Kft.

2 db tartálykocsi fővizsga

határozott

Preisz

Ádám

6094/2013/GEP

MÁV FKG Kft.


határozott

Preisz

Ádám

13807/2013/GEP


Ks sínlehúzó teherkocsi járműszerkezeti fővizsgálata

határozott

Preisz

Ádám

15829/2013/GEP


2 db Ks teherkocsi fővizsga

határozott

Preisz

Ádám

K0098-11

MÁV Multiszolg Kft.

Rádai

Ádám

G032-13 1877/2013/GEP

"BSS" 2000 Kft.

4+6 db Etalon kocsi fő- ill. határozott részlegvizsga Yf teherkocsi fővizsga határozott

eseti megbízás, szerződés véleményezésen, aláírás előtt eseti megbízás, szerződés véleményezésen, aláírás előtt eseti megbízás, szerződés véleményezésen, aláírás előtt eseti megbízás, szerződés véleményezésen, aláírás előtt eseti megbízás eseti megbízás

Preisz

Ádám

12509/2013/GEP

DB Schenker Rail Hungária Kft.

Hbillns teherkocsi fővizsga

eseti megbízás, ajánlati szakaszban

Preisz

Ádám

G2094-12

határozott


Preisz

Ádám

ÉRTESÍTŐ 200

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 150/171


Változat: 2.

5. számú melléklet GED-950-00-0017 számú UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ


ÉRTESÍTŐ 201

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 151/171


Változat: 2.

6. számú melléklet Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos járműkarbantartási technológiákról Sorszám

A technológiai utasítás megnevezése

MD-01.

Karbantartási Előírás Bz sorozatú motorkocsi M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

MD-02.

MD-03.

Karbantartási Előírás Btzx 800 sorozatú motorkocsi M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás M41 sorozatú dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

MD-04.

Karbantartási Előírás M43,47 sorozatú dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

MD-05.

Karbantartási Előírás M47-1200,-1300 sorozatú mozdony M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

Azonosítási szám GTK-245-AA-0023-A GKT-247-AA-0202-A TD-Btzx-800-MJV-08 IKT-205-AA-0312-a TD-41-MJV-03 IKT-200-AA-0313-a TD-43,47-MJV-03 IKT-220-AA-0314-a TD-M47-1300-MJV -03

Vizsgálati Előírás A Bz motorkocsi tengelyhajtóművel szerelt hajtott kerékpártengelyének ultrahangos vizsgálatához Ultrahangos vizsgálati utasítás MU-4/2002

IMU-245-AA-0316-a TD-Bz-J02-02

MD-08.

Karbantartási Előírás V43-1000. sorozatú villamos mozdonyok V – V3 jelű műszaki vizsgálata

IKT-101-AA-0317-a TV-43.1000-VJ-02

MD-09.

Karbantartási Előírás V43-2000. sorozatú villamos mozdonyok V – V3 jelű műszaki vizsgálata

IKT-102-AA-0318-a TV-43.2000-VJ-03

MD-10.

Karbantartási Utasítás V63 sorozatú villamos mozdonyok V – V3 jelű műszaki vizsgálata

GKT-110-AA-0031-A

MD-11.

Karbantartási Utasítás V46 sorozatú villamos tolató mozdonyok V – V3 jelű műszaki vizsgálata

GKT-105-AA-032-A

MD-12.

Karbantartási Előírás M44.400 sor.dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

IKT-211-AA-0319-a TD-44.400-MJV-02

MD-06. MD-07.


IMU-245-EC-0315-a TD-Bz-J02-01

ÉRTESÍTŐ 202

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 152/171


Változat: 2.

Sorszám

A technológiai utasítás megnevezése

MD-13.

Karbantartási Előírás M44 sor.dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

MD-14.

MD-15.

Karbantartási Előírás M62 sor.dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás 6341 sorozatú iker dízel motorkocsi M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

Azonosítási szám IKT-210-AA-0290-a TD-44-MJV-01 IKT-225-AA-0300-a TD-62-MJV-02

GKT-255-AA-0204-A TD-6341-MJV-01

MD-16.

Karbantartási Előírás 6342 sorozatú motorvonat M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

T GTU-260-FA-0041-A D-6342-MJV-01

MD-17.

Karbantartási Előírás M32 sorozatú dízelmozdony M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata

IKT-203-AA-0293-a TD-32-MJV-01

MD-18.

MD-19. MD-20. MD-21.

MD-22. MD-23. MD-24. MD-25. MD-26.

Karbantartási Utasítás a CATERPILLAR vagy MTU motorral szerelt M41-2300 sorozatú dízelmozdony M, R, A és B jelű vizsgálatához Karbantartási Utasítás a CATERPILLAR vagy MTU motorral szerelt M62-300 sorozatú dízelmozdony M, R, A és B jelű vizsgálatához MTZ-TRAC típusú vasútijármű-mozgató traktor karbantartási ciklusrendje UNIMOG KVSU-01, RÁBA KVS-01 típusú közútivasúti segélynyújtó egység, UNIMOG 203 típusú hómaró, UNIMOG 101 karbantartási ciklusrendje Műszaki mentés és segélynyújtás dízel-villamos és dízelhidraulikus üzemi vasúti járművek daruinak karbantartási ciklusrendje Technológiai utasítás a 470 és 1116 sorozatú vontatójármű N-F1-F2-F3-ZÜ1 karbantartására Technológiai utasítás a 480 sorozatú, TRAXX F160 AC2 vontatójármű karbantartására (Garanciális jármű) Karbantartási utasítás a LDE 2100 sorozatú mozdonyok „M” és „R” jelű vizsgálatára Karbantartási utasítás a LE 5100 sorozatú mozdonyok „V” jelű vizsgálatára


GTK-206-AA-0015-A

GTK-206-AA-0016-A GTK-001-AA-0046-A GTK-001-AA-0046-A

GTK-001-AA-0046-A AKT-115-AA-0619-a AKT-155-AA-0620-a AKT-800-AA-0781-a AKT-800-AA-0782-a

ÉRTESÍTŐ 203

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 153/171


Változat: 2.

Személyszállító járművek karbantartási technológiái Sz_1. Sz_2. Sz_3. Sz_4.

MD motorkocsi karbantartási utasítás M,R,A,B vizsg.

IKT-250-AA-0298-a TD-MD-MJV-01/1993 Siemens Desiro motorvonat bevezető a fenntartási 05.1. pont karbantartási munkákhoz terv/2003 BDV villamos motorvonat V, V1, V2, V3 vizsgálatok GKT-120-HA-0039-A karbantartási utasítása TV-BDV-JVK-01/1992 Karbantartási és javítási utasítás IC villamos motorvonat 1714-0200 karbantartási táblázat járműveihez B.C.3.01., D.3.01., A.3.01. pont (1996)

IKT-125-AA-0436-a

Karbantartási és javítási utasítás BVh mot, Bmx 100 sor, Bmxt 200 sor járművekhez

1715-0200 karbantartási táblázat A.3.01., C.3.01., D.3.01. pont (1996)

A négytengelyes vasúti személykocsik kibővített karbantartási utasítása a műszaki kocsiszolgálatok részére Technológiai Utasítás a nagyértékű személykocsik K1K4 vizsgálatához

ITU-300-AA-0234-a

Sz_7/1

CAF

ITU-348-AA-0242-a

Sz_7/2

GOSA

ITU-350-AA-0245-a

Sz_7/2

EUROFIMA 10-67, 20-67, 88-67 sor

ITU-350-AA-0246-a

Sz_7/3

DWA, DVJ

IKT-300-AA-0247-a

Sz_5.

Sz_6. Sz_7.

Sz_8. Sz_9. Sz_10.

Sz_11.

Sz_12.

(TKSZ-A-010/1993)

(TKSZ-A-017/1997) (TKSZ-A-017/2000) (TKSZ-A-017/2000) (TKSZ-A-017/2001)

Technológiai Utasítás a 24-28 és a 83-28 középszámcsoportú Bzx és BDzx motormellék kocsik közbenső és részlegvizsgálatához Karbantartási Utasítás a Bzx 24-28 korszerűsített motormellékkocsik K2-K4 jelű műszaki vizsgálatához A kerékpárt és mozgáskorlátozottakat szállító poggyászkocsik K2-K4 jelű vizsgálatához Karbantartási Utasítás A kerékpárt és mozgáskorlátozottakat szállító poggyászteres személykocsik K2-K4 jelű vizsgálatához Karbantartási Utasítás Karbantartási Utasítás az elővárosi forgalomban közlekedő 20-05 550 Bhv, és a 80-05 400 BDt középszámcsoportú kocsik K1-K4 vizsgálatához


GKT-246-AA-0203-A TKSZ-A-016/1995 TKSZ-A-020/1997

IKT-300-AA-0240-a ( TKSZ-A-022/1998)

IKT-300-AA-0241-a (TKSZ-A-023/1998)

IKT-300-AA-0361-a (TKSZ-A-025/2001)

ÉRTESÍTŐ 204

B.

Sz_13. Sz_14. Sz_15. Sz_16. Sz_17. Sz_18. Sz_19. Sz_20. Sz_21. Sz_22.

T_1. T_2. T_3. T_4. T_5. T_6. T_7.

ELJÁRÁS

Oldal: 154/171


Változat: 2.

Karbantartási Utasítás a 25-01 középszámcsoportú keskeny nyomtávolságú személykocsik K2, K4 vizsgálatához Karbantartási Utasítás a Görlitz típusú forgóvázak K2, K4 vizsgálatához Technológiai Utasítás a 19-80, 20-80, 39-80 középszámcsoportú személykocsik világítási és fűtési berendezéseinek közbenső és részlegvizsgálatához NDK gyártmányú fekvőhelyes és ülőhelyes kocsik vízellátó berendezéseinek részlegvizsgálata NDK gyártmányú 88-81 sorozatú étkezőkocsi vízellátó berendezésének részlegvizsgálata Lengyel gyártmányú személy- és postakocsi OPOLE I és OPOLE III típusú forgóvázainak részlegvizsgálata Karbantartási előírás a 21-55, 31-55, 84-55, 80-55 fősorozatú személykocsikhoz, K1-K4 vizsgálatok Karbantartási Előírás a Bzmot 300 sorozatú motorkocsi M, R, A, B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás a Bzmot 200 sorozatú motorkocsi M, R, A, B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás a Bzmot 400 sorozatú motorkocsi M, R, A, B jelű műszaki vizsgálata Teherkocsi karbantartási technológiák Négytengelyes teherkocsi KE-GP-A fékrendszer szerkezetének javítási, szerelési utasítása WM-10 mérlegszelep szerelési, javítási Technológiai Utasítása Technológiai Utasítás a folyadékszállító tartálykocsik d = 100 mm átmérőjű lefejtő berendezéseinek javításához Technológiai Utasítás a folyadékszállító tartálykocsik d = 150 mm átmérőjű lefejtő berendezéseinek javításához Technológiai Utasítás a SAB DRV fékrudazat állító javításához Technológiai Utasítás az Eas, Eams sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a Gags sor. teherkocsik részlegvizsgálatára


IKT-300-AA-0362-a (TKSZ-A-018/2002)

IKT-300-EA-0250-a TKSZ-J02-015/2001

ITU-300-AA-0356-a TKSZ-V05-08/1994

ITU-300-DD-0231-a (TKSZ-J11-01/1987)

ITU-300-DD-0233-a TKSZ-J11-02/1987

ITU-300-EA-0232-a TKSZ-J02-016/1987

GTU-340-AA-0251-a TKSZ-A-028

IKT-246-AA-0309-a TD-Bz-300-MJV-05

IKT-246-AA-0310-a TD-Bz-200-MJV-06

IKT-247-AA-0311-a TD-Bz-400-MJV-07

ITU-500-RA-0320-a TKT-J-05-01/1982

TKT-J-05-03/1982 TKT-J-10-01/1984 TKT-J-10-02/1984

ITU-000-RC-0272-a (TKSZ-J-05-09/1984)

IMU-509-AA-0333-a (TKT-J09-05/1985)

IMU-522-AA-0334-a (TKT-J09-07/1985)

ÉRTESÍTŐ 205

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 155/171


Változat: 2.

T_8.

Vasúti járműkerékpárok esztergálással való javítása és abroncs cseréje

ITU-000-EC-0337-a (TÁ-KP-01/1985)

T_9.

Technológiai Utasítás az Eacs sor. teherkocsik részlegvizsgálatára

T_10.

Technológiai Utasítás az Rs, Rgs, Res, Rmms sor. teherkocsik részlegvizsgálatára

T_11.

Technológiai Utasítás a Ggs, Gbgs sor. teherkocsik részlegvizsgálatára

T_12.

Vizsgálati jelentés a Gags sor. teherkocsi alváztörések vizsgálatáról

T_13.

Technológiai Utasítás teherkocsik vonó- és ütközőkészülékeinek részlegvizsgálatára

T_14.

Technológiai Utasítás a négytengelyes teherkocsik forgóvázainak részlegvizsgálatára

T_15.

Technológiai Utasítás a teherkocsik fékszerkezetének részlegvizsgálatára

T_16.

Technológiai Utasítás a nyitott teherkocsik alvázának és szekrényének részlegvizsgálatára

T_17.

Technológiai Utasítás a fedett teherkocsik alvázának és szekrényének részlegvizsgálatára

T_18.

Technológiai Utasítás a pőrekocsik alvázának és szekrényének részlegvizsgálatára

T_19.

Technológiai Utasítás a Hanyina Diamond B típ. forgóvázak részlegvizsgálatához

IMU-502-AA-0338-a (TKT-J09-08/1985) IMU-560-AA-0339-a (TKT-J09-10/1985) IMU-526-AA-0340-a (TKT-J09-06/1985) IMU-522-BB-0341-a (TKT-J01-052) ITU-500-SA-0348a (TKT-J06-02/1988) ITU-500-EA-0349-a (TKT-J05-17/1989) ITU-500-RA-0350-a (TKT-J05-10/1989) ITU-500-BA-0351-a (TKT-J01-10/1990) ITU-500-BA-0352-a (TKT-J01-11/1990) ITU-500-BA-0353-a (TKT-J01-12/1990) ITU-500-EA-0354-a (TKT-J02-20/1991) ITU-000-AA-0238-a TÁ-E-02/1994 ITU-500-TA-0358-a (TKT-B01-01/1992) ITU-500-EC-0359-a (TKT-J02-21/b/1994) IED-950-00-0308-a (TÁ-MU-02/1996) IMU-501-AA-0332-a (TKT-J09-03/1985) IMU-551-AA-0336-a (TKT-J09-04/1985) IAK-578-AA-0594-a (TKT-J09-09/1985) ITU-500-EA-0347-a (TKT-J03-04)

T_20.

Technológiai Utasítás repedések hegesztéssel való javítására

T_21.

Technológiai Utasítás a vasúti teher- és hűtőkocsik, konténerek tisztításához és fertőtlenítéséhez

T_22.

Technológiai Utasítás Y25 tip. Forgóvázak mangán csúszólapjainak felhegesztésére

T_23.

Munkavédelmi előírások a Technológiai Utasításokban szereplő művelet típusokra

T_24.

Technológiai Utasítás az E, Es sor. teherkocsik részlegvizsgálatára

T_25.

Technológiai Utasítás a Ks sor. teherkocsik részlegvizsgálatára

T_26.

Technológiai Utasítás a Tcs sor. teherkocsik részlegvizsgálatára

T_27.

Technológiai Utasítás a kéttengelyes teherkocsik hord- és futóművének részlegvizsgálatára


ÉRTESÍTŐ 206

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 156/171


Változat: 1.


Gépészeti berendezések jegyzéke


ÉRTESÍTŐ 207

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 157/171


Változat: 2.


31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP (MINTA dokumentum)


ÉRTESÍTŐ 208

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 158/171


Változat: 2.


Karbantartásért felelős irányító személyek jegyzéke MÁV-START Zrt. / 1089 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60./ Vezérigazgató

Ungvári Csaba

tel: (1) 511-39-89

Üzemeltetési Igazgató

Csépke András

tel: (1) 511-34-03

Járműmenedzsment vezető

Stánicz János

tel: (1) 511-46-10


Horváth Péter

tel: (1) 511-49-92

Járműbiztosítás és termeléskoordináció vezető Kiss László

tel: (1) 511-32-33

Átvétel és Minőségellenőrzés vez.

Vásárhelyi László

tel: (1) 511-83-30


Stósz István

tel: (1) 511-31-46

Vasúti Járműjavítási Telephely 5000 Szolnok, Kőrösi út 1-3.

Schwartz István

tel: (56) 421 533

Budapest 1087 Budapest, Verseny u. 1. 1097 Budapest, Fék u. 8.

Neue Vilmos

tel: (1) 511-67-80

Debrecen 4031 Debrecen, Déli sor 51.

Bujdosó János

tel: (1) 513-28-02

Miskolc Zelenák Zoltán 3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1-3. Pécs Gáspár István 7623 Pécs, Szabadság u.39. 7400 Dombóvár, Gyenis Antal u. 31.

tel: (1) 514-15-04

Szeged 6729 Szeged-Rendező pu.

Szilágyi Károly

tel: (1) 516-14-55

Szombathely 9700 Szombathely, Sas u. 1.

Nagy Alfonz

tel: (1) 517-11-80

Járműbiztosítás Központ vezetők:

tel: (1) 511-67-80

tel: (1) 515-61-80

A helyettesítés rendje (SzMSz 8.3. pont): A távollévő vagy az adott szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt helyettesítő személy írásban történő megbízatással való kijelölésére a távollévő vezető közvetlen szolgálati felettese jogosult. A kijelölés azonban nem jelenti a távollévő vagy akadályozott vezető munkáltatói joggyakorlás tekintetében történő helyettesítését.


ÉRTESÍTŐ 209

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 159/171


Változat: 2.


ECM karbantartás-végrehajtás feladatkörben közreműködő szervezetek

Közreműködő (beszállító) szervezet megnevezése

Regisztrációs száma

Tanúsítvány kibocsátásának időpontja

Auditált területek Vasúti járművekhez kovácsolt és hegesztett alkatrészek gyártása, megmunkálása, sajtolt, forgácsolt alkatrészek gyártása Vasúti acél csavar és lemezes hordrugók javítása Vasúti öntöttvas féktuskók gyártása és szállítása

B-Metal Kft.

G004/2011.

2011.10.10.

MÁV Vasjármű Kft.

G019/2013.

2013.03.27.

Euro Metall Kft.

G001/2012.

2012.02.28.

MAVEX-Rekord

G009/2012.

2013.03.27.

KE típusú kormányszelepek javítása

2013.03.25.

Melegen hengerelt és hőkezelt, nyers vasúti kerékabroncsok gyártása

Huta Bankowa

G020/2013.


ÉRTESÍTŐ 210

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

(X) (X) (X)

x

x

x

x

(X)

x

x

x

x

x

x

x

x

x (X)

x

x

x

x

x

x

x


Járműszerelő

x

Műszaki koordinátor

x

Művezető

x

Részlegvezető

x

Telephelyvezető

x

Jármű reszortos

x

Gépészeti vezetőmérnök

x

Gépészeti diszpécser

x

Műszaki átvevő

x


x

Műszaki szakértő

x

x

x

x

x

x

Minőségellenőrzési szakértő

x

Vasútüzem vezető


x

Járműbiztosítási központvezető

Járműbiztosítás és termelés koord.vezető

x

Járműkonstrukciós szakértő

Járműmenedzsment vezető

x

Minőségellenőr

A karbantartás végrehajtásának feladata, amely elvégzi a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is.

11. számú melléklet Az ECM feladatok szerinti felelősök nyilvántartása

Főmérnök

Intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről a jármű karbantartási technológiautasításokban rögzítetteknek (pl. ciklusrend, futás teljesítmény, más egyéb esemény) megfelelően. Intézkedik a tehervagon javításra küldéséről, ha a jármű aktuális műszaki állapota ezt igényli. Intézkedik karbantartás, javítás utáni újbóli üzembe állításról. Meghibásodásokról, karbantartási tapasztalatokról kockázat elemzéseket készít.

Változat: 2.

Vasúti járműjavítás vezető

ECM C

Felügyeli és koordinálja a teherkocsi karbantartásfejlesztési folyamatát, tehervagon karbantartásra küldésének folyamatát, karbantartás utáni újbóli üzembe állítás folyamatát, és a karbantartás végrehajtásának folyamatát, szabályozottságát. Felügyeli és koordinálja a karbantartási dokumentáció kezelésének szabályozottságát. Irányítja a teherkocsi karbantartáshoz kapcsolódó vasútbiztonsági kockázatkezelési folyamatot. Karbantartásfejlesztési feladat végzése, technológiák felülvizsgálata, új technológiák, előírások, eljárás rendek hatályba helyezése. Elavult technológiák, előírások hatálytalanítása. A tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló módosítási javaslatok, lehetőségek elbírálása, a költség hatékony és magasabb vasúti biztonságot eredményező technológiák, előírások létrehozása


Üzemeltetés támogatás vezető

Munkakörök

ECM D

ECM B

ECM A

Feladat \\

Oldal: 160/171

Üzemeltetési igazgató

B.

ELJÁRÁS

x

x

ÉRTESÍTŐ 211

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 161/171


Változat: 2.

12. számú melléklet A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerinti teherkocsi karbantartási folyamatok

1,- Bevezetés: A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 2012. március 01-től a TS-MÁV Gépészet Services Kft (a továbbiakban TSG) és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. között létrejött G-316/2012 számú Megállapodás keretében végzi a teherszállító járművek karbantartását, javítását. Tekintettel arra, hogy a MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2014. január 1. napjával beolvadt a MÁV-START Zrt.-be, és így – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 70. § (1) bekezdése alapján – az átalakulással a MÁVSTART Zrt. a beolvadó társaságok általános jogutódja, vagyonuk, mint egész, valamint jogaik és kötelezettségeik átszálltak a MÁV-START Zrt.-re. 2,- Az utasítás célja: Az ECM megfelelőség és a Megállapodásban rögzített szabályok egységes értelmezése és végrehajtása érdekében jelen Végrehajtási Utasításban foglaltakat kell végrehajtani. A Végrehajtási Utasításban esetlegesen nem meghatározott, viszont a gyakorlatban bármikor előforduló tevékenységek, eljárások – folyamatosan egyeztetve a TS-G-el, illetve az Rail Cargo Hungaria (továbbiakban: RCH) -val – esetileg külön kerülnek szabályozásra. 3,- Érvényesség: A végrehajtási utasítás érvényes a MÁV-START Zrt. (mint Vállalkozó) valamennyi területi és szervezeti egységére, melyek végzik a teherkocsik karbantartását, javítását, illetve közreműködnek a karbantartásban, elszámolásban. 4,- Folyamatok: A javításos kocsi műhelybe történő beállítása, javítási költségkeret meghatározása.

A javításra kibárcázott teherkocsik javító műhelybe történő beállítását az RCH kocsivizsgáló munkavállalója intézi, melynek során figyelembe veszi a prioritási sorrendeket, a szállítási igényekhez igazodó kocsi szükségleteket, a kocsik rakottsági állapotát, a járművek tulajdonosi viszonyait, és a javító műhely kapacitását.

A javításra kerülő teherkocsik mennyiségét és a javításokra felhasználható költségkeretet az RCH a TS-G-vel közösen határozzák meg, melyet havi bontásban műhelyenként a TS-G minden hónap elején megküld a MÁV-START Zrt. Járműmenedzsment Járműbiztosítás és Termeléskoordináció részére. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 212

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 162/171


Változat: 2.

A felhasznált költségkeret és a javított kocsi darabszámok figyelembe vételével a TS-G, egyeztetve az RCH-val, hónap közben - a műhelyek kapacitását is figyelembe véve - elvégzi a szükséges módosításokat, költségkeret korrekciókat, ahol tekintettel kell, hogy legyen a MÁVSTART Zrt Járműmenedzsment Járműbiztosítás és Termeléskoordináció javaslataira is. A javításos kocsik munkába vétele, adatrögzítések, dokumentációk kezelése.

A javításos kocsik munkafelvételét alapesetben az RCH kocsivizsgáló munkavállalója, a TS-G megbízott munkavállalója és a javító műhely kijelölt, munkafelvételben jártas munkavállalója közösen végzi -a műhelyenkénti munkarendnek megfelelő időpontban- munkakezdéskor. Amennyiben a műhelyben nincs TS-G megbízott, akkor az RCH, és a MÁV-START Zrt. Járműbiztosítási Központ (JBK) javító műhely megbízottja, RCH megbízott hiányában a TS-G megbízottja és a JBK javító műhely megbízottja, RCH és TS-G megbízott hiányában a JBK műhely kijelölt munkavállalója végzi el a munkafelvételt. (Megjegyzés: TS-G megbízott munkavállaló hiányában a TS-G tevékenységét a MÁV-START Zrt. JBK kijelölt munkavállalója látja el.)

A munkafelvételt kellő alapossággal, körültekintéssel, a műszaki előírások figyelembe vételével kell elvégezni. A munkafelvételkor a fel-és átvételi jegyzőkönyvet a kocsik mellett kézzel kell kiállítani, melyen fel kell tüntetni valamennyi elvégzendő vizsgálatot, karbantartást, a szükséges hibaelhárítást a mennyiségek pontos meghatározásával. Amennyiben a kocsikon nem csak üzemszerű elhasználódásból származó sérülések, hiányok találhatók, úgy a fel-és átvételi jegyzőkönyvön a „sérült” megnevezéshez tartozó cellákban kell a mennyiségeket feltüntetni. A kézzel felvett fel-és átvételi jegyzőkönyvet az utolsó tevékenységi sor alatt az RCH megbízottja dátummal ellátva aláírja A kézzel felvett és az RCH megbízottja által aláírt fel-és átvételi jegyzőkönyv másolati példányát a járművön kell elhelyezni úgy, hogy az a kocsiról ne vesszen el (pl mágnes, bárcatartó). A járműre elhelyezett kézi fel-és átvételi jegyzőkönyv egyben munkautasítás a munkavállalók részére az elvégzendő munkákat illetően.

A kézzel felvett fel-és átvételi jegyzőkönyv alapján a jogosultsággal rendelkező TS-G megbízott munkavállalója, vagy annak hiányában a JBK javító műhely jogosultsággal bíró megbízottja az RCH által üzemeltetett WEBTOOL rendszerben rögzíti az elvégzendő munkákat, ügyelve a jármű adatainak, illetve az elvégzendő munkáknak a helyes és mennyiségileg pontos adatrögzítésére. Az elvégzendő tevékenységek adatbevitele közben a kalkulációs ikonra klikkelve meg kell tekinteni a jármű javítási árát, mivel a rendszerben a 400 Eurós kocsinkénti értékhatártól függetlenül a rendszer már 370-380 Euró érték esetén is jelezheti az értékhatár korlátozását. Az értékhatár közelítése akkor valószínűsíthető, amikor nagy értékű fődarab cserék, nagyobb mennyiségű padlócsere, illetve nagyobb mennyiségű féktuskó cserével járó munkák, illetve ezek kombinációi fordulnak elő a járművön.


ÉRTESÍTŐ 213

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 163/171


Változat: 2.

A jármű adatainak rögzítésekor az egységes bevitel érdekében az alábbiak szerint kell eljárni: o Kocsisorozat: A kocsira feliratozott tényleges sorozatjel (Eas-y, Sgnss, Hbbillnss, Res-v, Habis, stb), az elején mindig nagybetű, a többi kisbetű. o Javítási nem: futó (tisztán kisbetűvel) o Rakodási állapot: üres, vagy rakott (tisztán kisbetűvel) o Megjegyzés rovat: A kocsi kibárcázási okát minden esetben be kell írni, valamint egyéb fontos információt is meg kell adni, pl. HR minta, H minta, balesetes, stb.

Adatrögzítéskor az alábbiak szigorú betartására hívjuk fel a figyelmet: o Kocsinként az apró anyagokat minden esetben „1” mennyiséggel kell berögzíteni. o A tevékenységi sorok kiválasztása után a világos cellákba minden esetben a mennyiségeket be kell írni a „munkánál”, vagy az „anyagnál”, vagy mindkettőnél, tekintettel a „sérült” mennyiségekre is. Fontos: Azokban az esetekben, amikor a fődarabokat, egyéb alkatrészeket, anyagokat az RCH, vagy a későbbiekben a TS-G biztosít a javításhoz, az „anyag” cellába mennyiséget rögzíteni szigorúan tilos! o Az AVO lista felépítése, szerkezete a korábban alkalmazott „Normaárjegyzék”-től eltérő, ezért az AVO listából a tevékenységi sorokat úgy kell kiválasztani, ahogy az elvégzendő munka technológiai folyamata megkívánja. (pl. kerékpár cserék, hordrugó cserék, csúszótám javítások, dörzstányér javítások, stb.). A helyes technológiai sorrend esetén a javítási műveletek egymáshoz rendelhetők, a helytelenül alkalmazott sorrend jelentős normaidő kiesést eredményez. o A WEBTOOL rendszerben történő adatrögzítés után kinyomtatott fel-és átvételi jegyzőkönyvek adatai, kódszámai alapján a műhely megbízott munkavállalója elvégzi az EAM rendszerben történő adatrögzítést. Ügyelni kell a helyes adatbevitelre, hogy a két különböző rendszerben rögzített adatok, értékek megegyezzenek, mivel a számlázások kiinduló adatait képezik.


ÉRTESÍTŐ 214

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 164/171


Változat: 2.

o Az MÁV-START Zrt által üzemeltetett EAM rendszerben való adatrögzítéskor az alábbiak szigorú betartására hívjuk fel a figyelmet:  Az alkalmazandó javítási nem a 7V.  Fő normalista lépések 9300 – 9410, melyekben az AVO lista anyag és norma tevékenységei szerepelnek.  Az apróanyagokat külön nem kell felvenni, mert az EAM automatikusan hozzárendeli a munkautalványhoz!  Új fejlesztés: Árajánlat generálásakor a felugró ablakban a TS-G megrendelésszámot fel kell tüntetni. 

 A munkautalványokon a munkaóra és anyag díjak százados pontossággal kerülnek megjelenítésre.  Az EAM-os munkautalványokat kinyomtatni nem kell! o A WEBTOOL rendszerben rögzített adatokat a „Rögzítve” státuszban célszerű tartani mindaddig, amíg a járművek átvételének felajánlása, illetve az átvétel meg nem történik. Ebben a státuszban bármikor lehet helytelenül bevitt adatokat módosítani, illetve a javítások és vizsgálatok során felmerült, és a Megrendelővel (RCH) egyeztetett pótfelvételes munkákat rögzíteni. A járműre helyezett kézi felés átvételi jegyzőkönyvre a vizsgálatok és javítások során feltárt további hibákat az alap munkafelvétel RCH megbízott aláírása alatti sorokban kell feltüntetni. A munkavégzés során, valamint a 2.sz függelék szerint feltárt és elvégzendő pótmunkákat az RCH megbízottjával közölni kell, aki azok megrendelése esetén a kódszám cellájában nyomtatott nagy„I” betű, elutasítás esetén nyomtatott nagy „N” betű beírásával jelzi (lásd 1.számú Minta). Az elfogadott pótmunkákat a WEBTOOL rendszerben és az EAM rendszerben rögzíteni kell a kocsi munkáihoz. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 215

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 165/171


Változat: 2.

Azokban az esetekben, amikor a kalkulációs ikonra klikkelve a javítási ár közelíti, vagy meghaladja az értékhatárt, státuszváltást kell végezni, hogy eljussunk a „Munkába adva” státuszig. Ekkor jelzi a rendszer az „Értékhatár” túllépést, melyet az RCH műszaki szakértői (Járműmenedzsment) figyelnek a rendszerben. Az „Értékhatár” jóváhagyását az RCH végzi el, ekkor a WEBTOOL rendszerben az adott jármű sorában megjelenik a „Megrendelve” státusz. o Azokban az esetekben, amikor a járművek javításához pótalkatrész(ek) szükséges(ek), a korábban kiadott rendelkezéseknek megfelelően HR, illetve H mintán kell azokat megigényelni mind az RCH saját tulajdonú, mind az RCH használó vasútvállalat kezelésében lévő idegen cégjelű (AVV szerinti) járművek esetében. Az alkatrészek igénylésénél figyelembe kell venni a Megállapodás 4. számú függelékben felsorolt közlekedés biztonsággal összefüggő alkatrészeket. Az igényléseket meg kell küldeni a TS-G [email protected] Email címre is. Mivel jelenleg a pótalkatrészeket az RCH kocsikhoz a TS HUNGARIA Kft, illetve idegen cégjelű kocsikhoz a tulajdonos, vagy üzembentartó biztosítja, a szállítási költségek (oda-visszaszállítás) az RCH-t terhelik. A kiszerelt, sérült alkatrészek visszaszállítását a korábban kiadott rendelkezéseknek, szabályozásoknak megfelelően (szállítási időpont, szállítási hely) kell elvégezni. Az alkatrészek műhelybe történő megérkezésekor, valamint a sérült alkatrészek visszaszállításakor a szállítások tényét igazoló okmányok (fuvarlevél, küldlevél, stb) másolatait Email-ben meg kell küldeni a TS-G [email protected] címre. Amennyiben az RCH tulajdonú kocsik pótalkatrész ellátásában változás következik be (pl. TS-G biztosítja az alkatrészeket saját raktárából), úgy arról külön rendelkezés kerül kiadásra. Fontos: Azokban az esetekben, amikor az alkatrészeket nem a MÁV-START Zrt. biztosítja, kizárólag az alkatrészek ki-beszerelési költségei számlázhatók. Kiegészítés: Kerékpár műhelybe utalásának jelölése. Hivatkozási szám: RIL 801.02.01A01

A járművek javítás utáni átvétele, a mellékletek hozzárendelése.

A napi megjavított kocsikat a műhelyenkénti munkarend szerinti időpontban átvételre fel kell ajánlani. A felajánlást (készre jelentést) a JBK javító műhely megbízottja (TS-G megbízottja) végzi az RCH megbízottja részére.


ÉRTESÍTŐ 216

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 166/171


Változat: 2.

A Felek minden esetben gondoskodnak megfelelő helyettesítéssel az átvételi folyamat zökkenőmentes lebonyolításáról. A készre jelentést elsősorban írásban, de ettől eltérően a helyi gyakorlatnak, lehetőségeknek megfelelően egyéb módon, pl. szóban is meg lehet adni.

Az átvételre történt felajánlást követően a TS-G megbízottja elvégzi a kocsik mennyiségi, minőségi átvételét az RCH megbízottjával közösen. Az átvételkor feltárt hiányosságok kijavítását a JBK javító műhely elvégzi, melyeket a TS-G megbízottja és az RCH megbízottja visszaellenőriz.

Az átvétel megfelelősége esetén a Vállalkozó (JBK javító műhely) megbízottja és a Megrendelő (RCH) megbízottja a WEBTOOL rendszerből kinyomtatott fel-és átvételi jegyzőkönyvet a megfelelő helyen aláírja. Az aláírások megtörténte után a WEBTOOL rendszerben a jogosultsággal bíró TS-G megbízottja, vagy annak hiányában a műhely jogosult megbízottja státuszváltással beállítja az „Átvéve” státuszt.

A fel és átvételi jegyzőkönyv kézzel felvett és a WEBTOOL-ból kinyomtatott, aláírt változatát a TS-G megbízottja összetűzi naponta és papír alapon archiválja.

Valamennyi járműhöz mellékletként hozzá kell rendelni a WEBTOOL rendszerben a következő dokumentumokat: o A kézi fel-és átvételi jegyzőkönyv példányát (minden esetben) 1. sz minta o A WEBTOOL rendszerből kinyomtatott és mindkét fél részéről aláírt példányát (minden esetben). A Fel- és átvételi jegyzőkönyvek mentésénél (Webtoolban való feltöltésnél) a következő megnevezést használjuk: • Pályaszám, dátum, műhely kódszáma és statisztikai száma. (pl. 31 55 5957 2544_04-16_ Bc -61-2423) o HR és H mintákat a pótalkatrészek igényléséről (amennyiben van) o Különféle mérési jegyzőkönyveket, dokumentációkat (amennyiben van) o Sérülésekről készült fotókat (amennyiben van)

Fontos: A „Megrendelés/Auftrag” nyomtatvány a WEBTOOL rendszerben automatikusan generálódik a „Fel-és átvételi jegyzőkönyv”-ben rögzített tevékenységek alapján. A Megrendelést aláírni nem szabad, mellékletként a WEBTOOL rendszerben a járműhöz hozzárendelni tilos, kinyomtatni szükségtelen!


ÉRTESÍTŐ 217

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 167/171


Változat: 2.

Eljárás speciális esetekben példákkal. -

Kelebia HR mintát állít ki idegen cégjelű (AVV szerint) teherkocsi kerékpár futófelület sérülése (pl. laposodás) miatt. A kocsi javítását a WEBTOOL rendszerben rögzítik, és a státusz marad „Rögzítve” állapotban. A fékkimérés szerint a kormányszelep jól működik. A kerékpár mérete lehetővé teszi az esztergálást, ezért a HR minta 2. oldalán a 3.4 pont (kerékpár igénylése) mellett bejelölik a 3.1 pontot (kerékpár javítása) is. A jármű tulajdonosa, vagy üzembentartója elfogadja és visszaigazolja a 3.1 pontot, azaz hozzájárul a profilesztergáláshoz. A sérült kerékpár(ok) kiszerelése megtörténik (a WEBTOOL rendszerben az egyéb járulékos munkák mellett a 021002000 kódszámmal „Kerékpár kibekötése, cseréje (C4 minta)” tevékenységet , valamint a 021001010 kódszámmal „Kerékpár IS1” anyagot rögzít), a kerékpárokat vasúti kocsira rakodják. Belső szállítású fuvarlevéllel az RCH költségére a kerékpárok Békéscsaba kocsijavító műhelybe feladásra kerülnek. Békéscsaba kocsijavító műhely elvégzi a kerékpár(ok) esztergálását, az EAM rendszerben EG-s projektet nyit, ahol elszámolják az esztergálási és rakodási időket. A javított kerékpárok az RCH költségére visszaszállításra kerülnek Kelebiára, és elvégzik a kerékpár cserét, azaz befejezik a kocsi javítását. A kocsi javítás utáni átadása megtörténik, a WEBTOOL rendszerben a státuszváltással el kell jutni az „Átvéve” státuszig. A leírt példa szerinti eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor a kerékpárok esztergálása nem a kocsi javítási helyén történik (Gyékényes - Dombóvár, Pécsbánya - Dombóvár, vagy Ferencváros - Szolnok, stb.).

-

Gyékényes műhelyben nyitott négytengelyes kocsi javítása van megrendelve. A munkafelvétel a szabályoknak megfelelően megtörténik, a WEBTOOL rendszerből a „Felés átvételi jegyzőkönyv” nyomtatása, a kinyomtatott jegyzőkönyv mindkét fél részéről aláírásra kerül, a státusz marad rögzített állapotban. Munkavégzés közben, vagy már eleve a munkák felvételekor kiderül, hogy a kocsiszekrényt hidraulikus egyengetővel javítani kell. A javító műhely elvégzi - a kocsiszekrény egyengetésén kívül - a helyreállítási munkákat, azokat minőségileg, mennyiségileg ellenőrzik az RCH megbízottjával. A további javítás céljából a kocsit az RCH javításosként utalja Murakeresztúrba. Az íly módon javított és Murakeresztúrba utalt kocsikhoz a műhely megfelelő létszámmal helyszíni javításra kivonul, és elvégzi a szükséges hidraulikus egyengetéseket, hegesztéseket. A helyszíni javítás kiszállással kapcsolatos adatait a WEBTOOL rendszerben kizárólag egy darab meghatározott pályaszámú kocsi „Fel-és átvételi jegyzőkönyv”-éhez szabad berögzíteni. A javítások elvégzése után az RCH megbízottja a kocsikat átveszi, a WEBTOOL rendszerben státuszváltással el kell jutni az „Átvéve” státuszig. A teljesen kész „Fel-és átvételi jegyzőkönyv”-eket ki kell nyomtani, az átvételt aláíratni, a mellékletként való csatolást elvégezni. Ez az eljárás teljesen megfordított esetben is alkalmazandó, amikor először Murakeresztúron történik az egyengetés, és további javításra Gyékényes műhelybe utalják a kocsit. Amennyiben csak Murakeresztúron kell egyengetéseket elvégezni, és a kocsi megy forgalomba, abban az esetben tisztán helyszíni javításként kell a javítást kezelni, figyelemmel a kiszállási költségek adatainak egy darab kocsihoz történő rendelésére. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 218

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 168/171


Változat: 2.

-

Előfordulnak javítási események, amikor a kocsi olyan állomáson hibásodik meg, ahol nincs helyben javító műhely, és a meghibásodás jellege nem teszi lehetővé a kocsi továbbítását (pl, hordrugó törés, oldalajtó kiesése, kerékpár sérülés, stb.). Ezekben az esetekben az RCH, vagy a TS-G értesítése alapján a területileg illetékes javító műhelynek a kisorozás helyszínén kell a kocsit véglegesen helyreállítani, vagy futóképessé tenni. A helyszíni kiszállás elszámolását a WEBTOOL rendszerben a következők szerint kell elvégezni: Meg kell határozni a kivonulási távolságot A pontból B pontba, valamint a javításhoz szükséges kivonuló létszámot. Amennyiben a kivonuló létszám nem haladja meg a két főt, úgy a WEBTOOL rendszerben a kivonulási távolságot km-ben kell rögzíteni. A helyreállítási munka a két fővel nem végezhető el, úgy a két fő feletti létszámot meg kell szorozni a km távolsággal, és az így kapott értéket kell az alapkiszállási díjon felül még a WEBTOOL rendszerben rögzíteni, szerződéssel összevetni. Természetesen az íly módon rögzített adatok csak a kiszállási költségeket adják, ezeken felül rögzíteni kell az apróanyagokat, valamint a ténylegesen elvégzett munkák tevékenységi sorait.

-

A Megállapodás 1.c.pontja alapján lehetőség van egyéb helyreállítási és javítási munkák elvégzésére is (pl. balesetes javítás, rakomány igazítás, stb.), melyeket az AVO lista szerinti normalépésekkel nem lehet a WEBTOOL rendszerben lekezelni. Ezekben az esetekben az elvégzendő munkákra egyedileg kell ajánlatot adni a megrendelő részére, természetesen a számlázás is egyedileg történik.

Jelen eljárásban nem szabályozott, de esetleg előforduló kérdésekre, eljárásokra a MÁV-START Zrt. Járműmenedzsment, Járműbiztosítás és Termeléskoordináció ad információt.


ÉRTESÍTŐ 219

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 169/171


Változat: 2.

1. sz. minta Kézi fel-és átvételi jegyzőkönyv.


ÉRTESÍTŐ 220

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 170/171


Változat: 2.

2. számú függelék (vizsgálatok) HIBAFELTÁRÓ VIZSGÁLATOK A közös munkafelvétel után a javítási munkák megkezdése közben, függetlenül attól, hogy az RCH kocsivizsgálója milyen vizsgálatokat, karbantartásokat rendelt meg az adott üres RCH tulajdonú teherkocsinál, az alábbi vizsgálatokat, funkciópróbákat kell elvégezni a különböző kocsi típusoknál:  Forgóvázas kocsiknál: o Hordrugók, csavarrugók állapotát, típusazonosságát, felfüggesztő szerkezeteket, láncszemeket o Lengéscsillapító rendszer hatásosságát, rugókalap és töréstám hézag értékeket o Dörzstányér felfogatás állapotát, csúszótámokat, csúszótám hézagok megfelelősségét o Forgóváz fékrudazat állapotát, fékbiztonsági kengyeleket, fékcsapszegek meglétét, azok rögzítettségét  Független tengelyű kocsiknál: o Hordrugók állapotát és típusazonosságát, felfüggesztő szerkezetet, töréstám hézag értékeket o Kerék körüli fékszerkezetet, fékbiztonsági kengyeleket, fékcsapszegek meglétét, azok rögzítettségét  Fapadlóval rendelkező kocsiknál a padlók állapotát, azok rögzítettségét  Funkció vizsgálattal: o Nyitott Ea.. típusú kocsiknál az oldalajtó szárnyak könnyű nyithatóságát, zárhatóságát, hézagértékeket, az oldalajtó zártengelyek biztonságos rögzítését, nyitható homlokajtó esetén azok könnyű nyitását, zárhatóságát, hézagértékeket, rögzítő körmök állapotát o Eltolható oldalfalú kocsiknál az oldalfalak szabad és könnyű mozgathatóságát, kiesés elleni biztosításokat, zárt helyzetben való rögzítettséget. Válaszfalak esetén a válaszfalak leesés elleni védelmét, válaszfalak pozicionálását o Gabonaszállító kocsiknál a töltő és ürítő szerkezetek működő képességét, könnyen kezelhetőségét, vámzárak alkalmazhatóságát o Garatkocsiknál a billenő ajtók nyitását, könnyen zárhatóságát, kinyílás elleni biztosítások helyes meglétét o Konténerszállító kocsiknál a konténer rögzítő körmök használhatóságát, sérülésmentes állapotát o Ponyvatetejű kocsiknál a ponyvamozgató szerkezet működését, ponyvák sérülésmentes állapotát


ÉRTESÍTŐ 221

B.

ELJÁRÁS

Oldal: 171/171


Változat: 2.

A vizsgálatok járművenként maximum 20 percet vesznek igénybe és a jármű javításának megkezdésével párhuzamosan kell elvégezni. A vizsgálatok során feltárt hibákat, hiányosságokat közölni kell, illetve szükség esetén be kell mutatni az RCH kocsivizsgálójának a pótmunkák megrendelése céljából. Amennyiben a feltárt hiányosságok helyreállítását az RCH kocsivizsgálója megrendeli, a pótmunkákat a WEBTOOL rendszerben és az EAM-ban rögzíteni kell. A meg nem rendelt hiányosságokról fényképet kell készíteni. A vizsgálatok során feltárt pótmunkákat a kézzel felvett fel-és átvételi jegyzőkönyvön kell dokumentálni, az RCH kocsivizsgálója a mellékelt minta szerint „I” (igen), vagy „N” (nem) jelzéssel ismeri el.


ÉRTESÍTŐ 222

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/10

A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése

Változat: 1.

C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése


ÉRTESÍTŐ 223

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/10


Változat: 1.

C.1. A vállalkozók és a beszállítók alkalmasságának ellenőrzése A MÁV-START Zrt. területén olyan rendszert kell létrehozni és működtetni, amely valamennyi szervezetnél biztosítja, hogy a működéséhez szükséges anyagok, eszközök, berendezések és szolgáltatások az elvárt, előírt feltételeknek teljes körűen megfeleljenek. Ennek érdekében az átvételüket, beépítésüket, alkalmazásukat követően észlelt minőségi, működésbeli hiányosságokat egyértelműen meg kell határozni. A szükséges beavatkozások, intézkedések folyamatának szabályozása, a minőségi kifogások helyesbítése, megszűntetése, valamint további előfordulásuk megelőzése érdekében a MÁV-START Zrt. valamennyi anyagot, eszközt, berendezést, szolgáltatást igénylő és igénybe vevő szervezeti egysége bekapcsolódik a beszállítók minősítésének a rendszerébe. A minőségi kifogások kivizsgálása, megszűntetése érdekében tett intézkedések visszaigazolását követően az érintett területek részére tájékoztatást, oktatást kell tartani, amelyet a területi minőségirányítási (a továbbiakban: MIR) vezető vagy a MIR megbízott, vagy szakmai oktatás keretén belül – esetleg soron kívül – az illetékes oktató tart. Az oktatások kimutathatóságáról gondoskodni kell. A MÁV-START Zrt. változatlan tartalommal, jogutódlással átvette a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁVGÉPÉSZET Zrt. vonatkozó szerződéseit. Ennek megfelelően azok tovább élnek, az abban rögzítettek vonatkoznak a MÁV-START Zrt.-re is. A MÁV-START Zrt. szállítóinak műszaki minősítése elsődlegesen az adott termék gyártójának műszaki minősítése, és nem a kereskedelmi partnerhez, hanem a beszállítandó termék, termékcsoport, szolgáltatás előállítójához kapcsolódik. A gyártónak ismernie és alkalmaznia kell a termék előállításához szükséges hazai és nemzetközi szabványokat, előírásokat, a megrendelésre vonatkozó speciális követelményeket. Birtokában kell lennie a termék előállításához, vizsgálatához, átadásához szükséges berendezéseknek, eszközöknek. Amennyiben a gyártó a minősítésre kötelezett termék előállítása során alvállalkozót vagy az alapanyag biztosítására saját beszállítót alkalmaz, úgy ezek minősítése is szükséges a szállító minősítésével egyidejűleg, annak közreműködésével. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó termékek a Társaságunk MFG/Pro vállalatirányítási rendszer cikktörzsében megjelölésre kerülnek. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó különféle anyagok (gépész szak-, illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szerződéskötési eljárások során elsődlegesen a szállító műszaki minősítési besorolását kell alapul venni.


ÉRTESÍTŐ 224

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/10


Változat: 1.

Egyes esetekben, amikor a helyszíni műszaki minősítés elvégzése a Társaság számára gazdaságilag előnytelen, akkor a gyártó részére a minősítés tárgyát képező termékkörre IRIS rendszerű, vagy a DB, SNCF, ÖBB, SBB vasutak által kiállított és érvényes megfelelőségi tanúsítvány elfogadható. Ennek elfogadásáról a Főmérnökség jogosult dönteni. Ebben az esetben az idegen vasút által kiállított tanúsítvány érvényességi köre és időtartama az irányadó.

C.2. A vállalkozók és a beszállítók által szállított összes szolgáltatás és termék teljesítményének és eredményének igazolása C.2.1. Alkalmasság ellenőrzése C.2.1.1. Előminősítés A beszállító részére a Beszerzés egység kiküldi az előzetes felmérést szolgáló Beszállítói előminősítési kérdőívet. A Beszerzés egység a visszaérkezett, a beszállító által kitöltött Beszállítói előminősítési kérdőív válaszai alapján elvégzi a kérdőív értékelését, összeszámolja a válaszokra adható pontokat, és az eredményt a Beszállítói jegyzékben rögzíti. Az előminősítés legfeljebb 3 évig, illetve ezen belül addig érvényes, ameddig az adott beszállító nem jelzi, hogy a kérdésekre adott válaszai között változás történt, vagy a megrendelő – bármilyen ok miatt – nem dönt annak megismétlése mellett. Ebben az esetben újra ki kell küldeni részére a kérdőívet, és újra el kell végezni az előminősítést. C.2.1.2. Folyamatos értékelés A beszállítók folyamatos értékelése a beszállításokkal kapcsolatos esetleges reklamációk alapján történik. A MÁV-START Zrt. szervezeti egységei az üzemeltetés során felmerülő hiányosságokat, minőségi kifogásokat az „Adatlap minőségi kifogás kezeléséhez” c. bizonylaton rögzítik. A kitöltött Adatlapból 1-1 példányt kap a szállító, a Beszerzés, a kiállító szervezeti egység és a kiállító szervezeti egység minőségirányítási megbízottja. A beszállító minősítése során minden minőségi kifogás esetén – annak súlyosságától függően – az előminősítés során szerzett pontszámból 1-4 pont kerül levonásra. C.2.1.3. Kereskedelmi minősítés A beszállítók minősítését pontozásos módszerrel, az előminősítés és az utolsó minősítés óta eltelt időszakban történt esetleges reklamációs esetek értékelése alapján kell elvégezni. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 225

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/10


Változat: 1.

Minden beszállítót évente egyszer (a tárgyévet követő első negyedév végéig) minősíteni kell. A minősítés alapja a beszállítói jegyzékben szereplő minősítési pontszám, amelyet a MÁV-START Zrt. központjában az előminősítési pontszám és az értékelt időszakban beérkezett reklamációk alapján kell meghatározni a C.2.1.2. szakasz szerint. A MÁV-START Zrt. Beszerzés – az általa szükségesnek tartott személyekkel közösen – összesíti a kapott adatokat, és az egyes beszállítókat pontszámaik alapján „A”, „B”, „C” illetve „D” kategóriákba sorolja, az alábbiak szerint: „A” kategória: „kiváló beszállító”  A beszállító 20 és 18 közötti pontszámot ért el.  Jó referenciái vannak, szolgáltatásai során nem volt reklamáció. „B” kategória: „megfelelő beszállító”  A beszállító 17 és 12 közötti pontszámot ért el.  Szolgáltatásai során minimális probléma merült fel. A teljes körű minőségirányítás néhány elemét nem valósította meg. „C” kategória: „elfogadható beszállító”  A beszállító 11 és 10 közötti pontszámot ért el.  Szolgáltatásai során a szerződések több feltételét nem teljesítette pontosan.  A jövőben a „C” kategóriájú beszállítóval történő szerződéskötés előtt minden esetben megvizsgáljuk a lehetséges beszállítók körét. „D” kategória: „nem megfelelő beszállító”  A beszállító 10 alatti pontszámot ért el.  Folyamatainak fokozott felülvizsgálatára, javítására van szükség.  Az ilyen kategóriájú szállító – a kifogásolt termékre vagy szolgáltatásokra – csak egyedi elbírálás, vagy közbeszerzési eljárás alapján kaphat beszállítói jóváhagyást. A Beszerzés a minősítést tartalmazó Beszállítói jegyzéket megküldi  a Társaság minőségügyi szakértője és  a központok részére, valamint  levélben értesíti a besorolási kategóriáról az egyes beszállítókat. A minősítés eredményét írásban a beszállító tudomására kell hozni az „Értesítő levél beszállítói minősítésről” bizonylat szerint, mely a Beszerzés feladata. A beszállítónak küldött levél másolatát ugyanott meg kell őrizni. C.2.1.4. Műszaki minősítés Azoknál a termékeknél, amelyeknél (az MFG/Pro-ban jelölt) követelmény, hogy műszaki minősített gyártótól szerezze be a MÁV-START Zrt., az érintett beszállító kezdeményezésére a Műszaki előminősítő kérdőív kiküldésével az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME megkezdi a minősítési eljárást. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 226

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/10


Változat: 1.

Külföldi szállító vagy gyártó esetén a kérdőív – annak választása alapján - angol vagy német nyelven kerül kiküldésre. A kitöltött kérdőívet 1 példányban – postai úton vagy elektronikusan pdf formátumban - a szállítónak 15 napon belül vissza kell küldenie. A visszaküldött kérdőív értékelése után a gyártó telephelyén – és szükség esetén az adott termék teljesítésébe bevont alvállalkozója telephelyén - helyszíni műszaki minősítési eljárást kell lefolytatni. A helyszíni műszaki minősítési eljárás lefolytatásakor a Műszaki minősítési kérdőív fejezeteinek kérdéseit értelemszerűen kell alkalmazni az adott cég minősítendő tevékenyégét figyelembe véve. A műszaki minősítést végző csoportot az Főmérnökség vezetője jelöli ki. A csoport vezetője az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME auditori képesítéssel rendelkező munkatársa. A szállítók műszaki alkalmasságának minősítését az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME irányításával legalább 2 fő, az adott szakterületen nagy gyakorlattal rendelkező műszaki szakember végzi, szükség esetén együttműködve a Főmérnökség, Járműfelügyelet, Járműjavítás és az Integrált Irányítási Rendszer szakértőivel. A műszaki minősítési eljárást a következő esetekben kell alkalmazni: - olyan termékek szállítására vonatkozó új szállítói szerződés megkötése esetén, amelyek az MFG/Pro nyilvántartási rendszerben rögzítettek szerint csak műszaki minősített szállítótól származhatnak, - a műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termékek szállítására kiírt pályázatokban (beszerzési eljárás jóváhagyott dokumentációja) rögzíteni kell, hogy a pályázati részvétel érvényességének feltétele a MÁV-START Zrt. által lefolytatott műszaki minősítés és a meghatározott minősítési kategóriába sorolás megléte, - bármely nem műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termék esetén, ha a termék bármely lényeges paramétere eltér az ugyanezen gyártótól származó műszaki minősített termékétől, a helyettesítő termék alkalmazhatóságára, - műszaki minősített gyártó gyártási eljárásában bekövetkező bármely változtatás esetén, - a műszaki minősített gyártó alvállalkozójának megváltozása esetén, a gyártó által tett kötelező bejelentés alapján. A műszaki minősítési szakasznak a végén a csoport vezetőjének az eljárási folyamat lépései szerinti részletes értékelést kell készítenie.


ÉRTESÍTŐ 227

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/10


Változat: 1.

A minősítési eljárás értékeléséhez csatolni szükséges olyan dokumentumokat, amelyek biztosítékot adnak arra, hogy a vizsgálatok eredménye kielégíti a követelményeket. A Tanúsítvány kiállítását az FŐMÉRNÖKSÉG/FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME Járműmenedzsment vezetője, ellenjegyzi az Integrált Irányítási vezető.

végzi.

Aláírója

a

A Tanúsítvány magyar nyelven kerül kiállításra, de külföldi partner esetén angol/német nyelven is ki kell állítani. A minősített szállító részére a tanúsítvány 1 példányban kerül átadásra, és 1 példányban ügyiratban kerül irattárazásra. Ennek felelőse az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME vezető. Műszaki minősítési kategóriák - Q1 minősítésű gyártó/szállító A Tanúsítás érvényességi ideje alatt korlátozás nélkül beszállítható a gyártó szerződött terméke a szerződésben rögzített minőségi átvételi feltételek szerint. MÁV átvételre kötelezett termék csak az EN 10204 szabvány 3.2. típusú szakértői minőségi tanúsítvánnyal szállítható. - Q2 minősítésű gyártó/szállító A Tanúsítás érvényességi ideje alatt korlátozás nélkül beszállítható a gyártó szerződött terméke a szerződésben rögzített minőségi átvételi feltételek szerint. MÁV átvételre kötelezett termék csak az EN 10204 szabvány 3.2. típusú szakértői minőségi tanúsítvánnyal szállítható. - Q3 minősítésű gyártó/szállító A MÁV-START Zrt. szállítói követelményeinek nem felel meg. A gyártótól csak a MÁVSTART Zrt. gazdasági érdekeinek súlyos sérülését elkerülendő esetben rendelhető termék, az Főmérnökség előzetes engedélyezése után a meghatározott feltételekkel. A műszaki minősítés időbeli érvényessége - Q1 minősítésű gyártó/szállító A gyártónál az adott termékre/folyamatra engedélyezett érvényesség legfeljebb három év lehet. Új gyártó első műszaki minősítése esetében a Q1 minősítés legfeljebb 1 évre adható. - Q2 minősítésű gyártó/szállító A gyártónál az adott termékre/folyamatra engedélyezett érvényesség legfeljebb kettő év lehet. Új gyártó első műszaki minősítése esetében a Q2 minősítés legfeljebb 1 évre adható. - Q3 minősítésű gyártó/szállító A MÁV-START Zrt. szállítói követelményeinek nem felel meg. A minősítés érvényességi ideje nincsen korlátozva. Sikertelen minősítés esetén legalább 6 hónap eltelte után kezdeményezheti a szállító az ismételt műszaki minősítését. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 228

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 7/10


Változat: 1.

A Tanúsítvány érvényessége A Tanúsítvány az adott Szállítóra érvényes, a feltüntetett tevékenységi kör vonatkozásában és a meghatározott időtartamig.

Módosítások kiterjesztése A szállító kérésére - egy eredményesen lefolytatott „Rendkívüli minősítési eljárást” követően - a Tanúsítvány érvényességi köre módosítható vagy kiterjeszthető, ha: - más termékeket is figyelembe kell venni, - a fő folyamatokat módosították (gyártási folyamatok, minőségügyi szervezet, stb.). Átruházás A tulajdonos változása esetén a meglevő Tanúsítvány - ha kérik – csak egy eredményesen lefolytatott „Rendkívüli minősítési eljárást” követően adható ki az új cégnek, amennyiben a lényeges tartalmat és feltételeket a gyártás során nem módosították.

Érvényességi feltételek - Ha a Tanúsítvány érvényességi ideje alatt nem szállítottak a minősítés körébe tartozó termékeket, akkor a Tanúsítvány érvényét veszti. - Ha a MÁV-START Zrt. jelentős nemmegfelelőségeket állapít meg a terméken, a minősítési eljárás vonatkozó részeit meg kell ismételni. - Ha a szállító nem gondoskodott arról, hogy a minősítés fontos feltételei teljesüljenek, a minősítés érvényteleníthető. - Ha a beszállítások, átvételek vagy a felhasználás során az adott termék vagy gyártó esetén nemmegfelelőségek jelentkeznek, soron kívül, „Rendkívüli minősítési eljárást” kell kezdeményezni. Az eljárást kezdeményezheti– a rendelkezésükre álló adatok alapján – a Logisztika, vagy a Főmérnökség szállítók minősítése témájában felelős szakértője. Az eljárás megindításáról a Főmérnökség vezetője dönt.


ÉRTESÍTŐ 229

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 8/10


Változat: 1.

Műszaki minősítés eljárási díja A műszaki minősítés lefolytatása eljárási díj megfizetési kötelezettséggel jár az eljárást megrendelő szállító részére. A megrendelés az írásban kezdeményezett eljárásra adott Műszaki minősítés egyedi megrendelő lap visszaigazolásával jön létre. A műszaki minősítési eljárás tényleges díját a Műszaki minősítés egyedi megrendelő lap tartalmazza. A lefolytatott eljárás teljesítésének igazolása is ezen nyomtatványon történik. A mindenkor érvényes eljárási díjakat külön vezérigazgatói utasítás tartalmazza. C.2.2. Teljesítésigazolás Szerződésben meghatározott időszakonként (pl. havonta), a jogosult szervezet teljesítést igazol, a szolgáltató által kiállított teljesítmények elismerésével. A teljesítmények mennyiségi és minőségi ellenőrzése folyamatos, teljesítésigazoláskor ezt figyelembe kell venni. Teljesítésigazolásra jogosultak (zárójelben a C.3. pontban leírt szolgáltatások):  Biztonság (A-B);  Humán (C-D);  Üzemeltetés (E-F). A karbantartásra vonatkozó előírásokat a karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezeléséről szóló – a BIK „B” részét képező – eljárás tartalmazza. C2.3. A szállítók jegyzékének kezelése A nyilvántartás vezetéséért a Logisztika szervezet felelős. A jegyzékben kizárólag a Logisztika kijelölt munkatársai rögzíthetnek adatokat. Ehhez a szükséges műszaki alapadatokat az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME szolgáltatja. A szállítói jegyzékben már szereplő és minősített szállítók kereskedelmi felülvizsgálata évente történik a Logisztika részéről. A Tanúsítvány érvényességi ideje alatt esedékessé váló időszakos műszaki minősítési eljárás lefolytatásáért az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME a felelős. Az a szállító, akitől az adott évben nem történt beszállítás, és a tárgyévben a minősítését a Logisztika nem végzi el, a szállítói jegyzékben marad. A szállítói jegyzéket a Logisztika szervezete aktualizálja, folyamatosan felügyeli, a szükséges műszaki minősítések elvégzésére az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME felé intézkedik. Az érvényes szállítói jegyzék a Logisztikánál, illetve elektronikus formában az erre kijelölt központi tárhelyen megtekinthető. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 230

C.

ELJÁRÁS

Oldal: 9/10


Változat: 1.

A FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME jogosult az átvételi tevékenysége során előforduló nem megfelelőségek alapján a szállító minősítési besorolására módosítási javaslatot tenni.

C.3. A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok A felelősségi körök részletes leírása a felelősségi körök megállapításáról szóló – a BIK „F” részét képező – eljárásban került rögzítésre. A biztonsággal összefüggő szolgáltatások: A. biztonsági szolgáltatás (MÁV Zrt., GySEV Zrt.); B. munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatás (MÁV SZK Zrt.); C. foglalkozás-egészségügy (VNKK Kft.); D. oktatás, képzés (MÁV Zrt.); E. karbantartással összefüggő szolgáltatások, alvállalkozók; F. vonatszemélyzet biztosítására szolgáló együttműködési megállapodás a MÁV-Nosztalgia Kft.-vel kötött keretszerződés alapján; G. járműbérlet: a. tartós bérlet (ilyen a MÁV Zrt.-vel kötött szerződés), amely értelmében a jármű mindenkori üzem és üzletképes állapotáért a MÁV-START Zrt. a felelős, és az ezzel összefüggésben elvégzendő valamennyi karbantartás, futójavítás elvégzése is a Társaság feladata; b. eseti, vagy időszakos járműbérleti szerződések esetén a bérleti szerződés tartalmazza a jármű közlekedésbiztonsági állapotával kapcsolatos felelősségek megoszlását; c. egyéb esetekben a RIC szabályozza a kérdést. A MÁV-START Zrt. országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel, amely az alábbi kiegészítésekkel került kiadásra:  Kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtására jogosító országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély.  Az országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély keretében csak vasúti áruszállítási tevékenységet fog végezni, vasúti árufuvarozási tevékenység ellátását még nem tervezi. A kocsik megrakása a Megrendelők (Feladó) felelősségi körébe tartozik, az áru rögzítését a Nemzetközi Vasúti Szövetség (UIC) által Rakodási Szabályokban előírtak szerint kell elvégezni. A veszélyes áruk rakodásának feltételeit, módját a 2006. évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett COTIF C. függelék, A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló (RID) Szabályzat határozza meg. A rakodásra vonatkozó szabályokon kívül a Feladó köteles a pályavasút forgalombiztonsági előírásait is betartani.


ÉRTESÍTŐ 231

C.

C.4.

ELJÁRÁS

Oldal: 10/10


Változat: 1.

A biztonsághoz visszakereshetősége

kapcsolódó

dokumentumok

és

szerződések

A Társaság vasútbiztonsággal összefüggő adatainak kezelése, eljárások kidolgozása, a vasútbiztonsági információk dokumentálása, ezzel összefüggésben azok visszakereshetőségének biztosítása az Biztonsági Szervezet feladata. (SzMSz II. kötet 6. fejezet) Szerződések esetén azokat a szerződésgazdák eljuttatják a MÁV-START Zrt. Jog részére, ahol rendszerezve tárolják.

C.5. A vállalkozók vagy a beszállítók biztonsági feladatainak megfelelősége A vállalkozókkal, beszállítókkal szemben támasztott követelmények meghatározása:  jogszabályokban;  nemzeti és társasági szabványokban;  belső utasításban;  szerződésben. Információcsere: A biztonsággal összefüggő szolgáltatások esetén az információcserére vonatkozó eljárásokat a szolgáltatási szerződések, illetve annak mellékletét képező SLA táblázatok tartalmazzák. A beszállítók minősítését a C.2.1.3. és C.2.1.4. pont tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 232

D.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/2

A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok

Változat: 1.

D. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok


ÉRTESÍTŐ 233

D.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/2

A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok

Változat: 1.

Előfordulhat, hogy a vasúti rendszeren kívüli más tényezők, az ellenőrzött infrastruktúra közelében található (ideiglenes vagy állandó) munkaterületek is befolyásolják a pályahálózat üzemeltetését. Ilyen esetekben a külső felekkel való kapcsolódási pontok elemzése, a tevékenységhez kapcsolódó kockázatok csökkentése és az érintett felekkel az együttműködés a vasúti pályahálózat-működtető feladata. Ezekben az eljárásokban a MÁV-START Zrt. kizárólag egyedi felkérés alapján vesz részt.


ÉRTESÍTŐ 234

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/8

A biztonságirányítási rendszer dokumentálása

Változat: 1.

E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása


ÉRTESÍTŐ 235

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/8


Változat: 1.

E.1. A MÁV-START Zrt. tevékenysége és a BIR dokumentálásának bemutatása E.1.1. A Társaság tevékenységének főbb folyamatait bemutató ábrát a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló – a BIK „A” részét képező – eljárás 1. számú ábrája tartalmazza. A BIR felügyeli, hogy ezek a folyamatok megfeleljenek a megfogalmazott biztonsági követelményeknek. E.1.2. A dokumentálás folyamata, mértéke és kockázatai A BIR dokumentálásának a Társaság tevékenységét érintő folyamatokra vonatkoztatva teljes körűnek kell lennie, minden lényeges információt tartalmaznia kell. A MÁV-START Zrt. szervezetei a számukra SZMSZ-ben meghatározottak szerint kötelesek gondoskodni arról, hogy az utasításokban meghatározott dokumentációs feladatok pontosan elvégzésre kerüljenek és a dokumentálási hibából származó kockázat a lehető legkisebb legyen. A dokumentáláskor alkalmazandó eljárásokat „A biztonsági információk dokumentálása” – a BIK „P”részét képező – eljárás tartalmazza. A legfontosabb rögzítendő adatok:       

rendkívüli események, balesetek; közlekedésbiztonsági ellenőrzések; biztonsági stratégiai program, célok; biztonsággal kapcsolatos értékelő jelentések, beszámolók; közlekedésbiztonsággal kapcsolatos utasítások, szabályzatok nyilvántartása; közlekedésbiztonsági, munka- és tűzbiztonsági oktatási naplók; kockázatértékelések nyilvántartásai.

E.2. A BIR felépítése, szerepkörök, felelősségek A vasútbiztonsággal kapcsolatos nemzeti biztonsági szabályok, hatósági határozatok végrehajtási feltételeinek megteremtéséről és a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásoknak történő megfelelésről a vezérigazgató, betartásáról a biztonsági igazgató, valamint az egyéb szervezetek vezetői gondoskodnak. A vezérigazgató gondoskodik a BIR működésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeiről, a biztonsági igazgató és az egyéb szervezetek vezetői pedig – az SZMSZ és a munkaköri leírásuknak megfelelően – felelősek a biztonsági jogszabályokban megfogalmazottak betartásáért.


ÉRTESÍTŐ 236

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/8


Változat: 1.

A vezérigazgató jóváhagyja a BIR leírását tartalmazó kézikönyvet (BIK) és dönt ezen dokumentumban, illetve azon biztonsággal kapcsolatos ügyekben, melyekben a döntés az SZMSZ, illetve a döntési és hatásköri lista (DHL) alapján a vezérigazgató hatásköre.

E.3. A BIR leírása E.3.1. A BIR kapcsolata a Társaság szervezetével, belső szabályozásával A MÁV-START Zrt. szervezeti és működési rendjének leírását az SZMSZ tartalmazza. A Társaság vasútbiztonsággal összefüggő utasításait, szabályzatát „A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások” című – a BIK „K” részét képező – eljárás tartalmazza. A MÁV-START Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. (a továbbiakban együtt: vasúti pályahálózat-működtető) pályahálózatára vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatokban előírt utasításokat betartja, illetőleg közforgalmú vasúti pályán az üzemi folyamat során azoknak megfelelően jár el. A biztonságirányítási folyamat kapcsolatrendszerét az 1. sz. ábra mutatja be.

A menetvonal igény meghatározása

Biztonsági szempontok tervezése

A személyzet és az eszközök biztosítása

Biztonságos személyzet és járművek biztosítása

Szolgáltatás felügyelet

A szolgáltatás lebonyolítása

Megfelelő járműelőkészítés, vizsgálat, szabályos szolgálat ellátás

BIR ellenőrző rendszere

A biztonságos irányítás (BIR) folyamata

1. ábra: A biztonságirányítási folyamat kapcsolatrendszere


ÉRTESÍTŐ 237

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/8


Változat: 1.

E.3.2. A BIR leírása E.3.2.1. A fő folyamatok és a BIR A biztonságirányítás fő folyamatát a 2. sz. ábra mutatja be.

2. ábra: A biztonságirányítás folyamata

A BIR a célok, eszközök, biztonsági felelősségek, biztonsági kockázatok kezeléséhez szükséges módszerek és szabályozások összessége. A MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatója részt vesz a MÁV Zrt. BIR-ében definiált Biztonsági Testület értekezletein. Az E.1. pontban hivatkozott folyamatnál a legfontosabb feladat a biztonság szem előtt tartása, mind a terméktervezésnél, mind a szolgáltatások meghatározásánál, nyújtásánál és igénybevételénél. Fontos a járműpark megfelelő közlekedésbiztonsági állapotban tartása érdekében a karbantartási ciklusrendek betartása, a megrendelt karbantartások, javítások minőségének ellenőrzése a vonatkozó szabványok és szerződések alapján. („B” eljárás) A képzett személyzet biztosítása érdekében gondoskodni kell a közlekedésbiztonsági munkakörökben foglalkoztatottak színvonalas biztonsági oktatásáról, továbbképzéséről. („N” eljárás)


ÉRTESÍTŐ 238

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/8


Változat: 1.

A személyszállítási és árutovábbítási (áruszállítási) folyamat biztonságos lebonyolítása csak az előírt műszaki állapotú járművekkel és fegyelmezett, képzett személyzettel biztosítható. Ezek meglétéről munkafolyamatba épített ellenőrzéssel, a vezetői közlekedésbiztonsági ellenőrzési feladatokat szabályozó rendelkezések alapján kell meggyőződni. („G” eljárás) A BIR lényege, hogy a folyamatok minden eleme biztonsági kontroll alatt álljon, biztosítva a biztonság személyi és tárgyi feltételeit. A BIR-nek ki kell terjednie minden olyan közlekedésbiztonsággal összefüggő váratlan eseményre is, melynek következtében ténylegesen nem történt baleset, de a veszélyhelyzet fennállt. („A” eljárás) A BIR célja, hogy biztosítsa a biztonsági célok teljesítését. A MÁV-START Zrt. vasútbiztonsági szempontú minőségi és mennyiségi célkitűzéseket határoz meg, melyet mindig a megelőző évről készített éves beszámoló jelentés tartalmaz („K” eljárás). A kockázatelemzés folyamatában a kritériumokkal való összevetés során ezeket az éves vasútbiztonsági célkitűzéseket kell figyelembe venni, mint elvárt biztonsági szintet. („A” eljárás). A közös biztonsági mutatók a Társaság biztonsági teljesítményének értékelése céljából gyűjtendő adatkészlet. A MÁV-START Zrt. az események naplózását a TRES/RES/TÉNYVONAT elnevezésű informatikai rendszerében vezeti, a statisztikai adatokat ezekből állítja össze. E.3.2.2. A BIR folyamatleírása A Biztonságirányítási folyamat fő elemei:  biztonságtervezés, kockázatkezelés;  biztonsági szint mérése;  kontrolling, korrekció;  végrehajtás.

E.4. Biztonsági szempontból kritikus eljárások és feladatok E.4.1. Kiválasztás A munkakör betöltésére egészségügyileg és szakmailag alkalmas, vagy alkalmassá tehető munkavállalók kiválasztása. Az alkalmazás feltétele, hogy a munkavállaló rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. E.4.2. Oktatás, képzés, vizsgáztatás A hatályos jogszabálynak, ennek hiányában vállalati követelményrendszerben megfogalmazott ismeretanyagnak az átadása, visszaellenőrzése, annak érdekében, hogy a munkavállaló rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.


ÉRTESÍTŐ 239

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/8


Változat: 1.

E.4.3. Munkaidő-beosztás készítés A hatályos jogszabályok alapján a munkavállaló munkavégzési rendjének meghatározása, biztosítva a megfelelő pihenőidőket, munkaközi szüneteket, oktatási napokat. E.4.4. Szolgálatképes állapot ellenőrzése Vasútüzemi munkakörben szolgálatra történő jelentkezés alkalmával és szolgálat közben is meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról. Az ellenőrzés részletes szabályait a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. E.4.5. Rendkívüli helyzetek kezelése A normál, rendes üzemtől eltérő esetekben követendő eljárások: értesítési rend, zavarelhárítás, eseményvizsgálat, értékelés, prevenciós javaslattétel, intézkedés. E.4.6. Jármű átadás-átvétel A karbantartott járművek átadása vasúti közlekedésre. E.4.7. Karbantartás ütemezés A vasúti járművek karbantartási rendjének meghatározása, a közlekedésbiztonsági előírásokat is figyelembe véve. E.4.8. Karbantartás A vasúti járművek biztonságos közlekedésre képes állapotának fenntartása, biztosítása. E.4.9. Közlekedésbiztonsági ellenőrzések Az ellenőrzésre kötelezett munkavállalók a személyzetet és a járművek műszaki állapotát számukra lehetővé tett módon és mértékben közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálják. E.4.10. Határátmeneti kérdések Határátmenetben közlekedő vonatok esetén a vonatok közlekedtetésével kapcsolatos szabályzásokat az érintett vasútvállalatok határátmeneti megállapodásokban rögzítik, tekintettel a vonatkozó jogszabályokra, az esetleges államközi megállapodásokra, valamint infrastruktúrakezelők határátmenetekre vonatkozó utasításaira. A megállapodásoknak tartalmaznia kell a vonatok átadásátvételére, az értekezés, kapcsolattartás mikéntjére, az elszámolásokra, valamint rendkívüli helyzetekben teendőkre vonatkozó eljárásokat. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 240

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 7/8


Változat: 1.

E.4.11. Idegen személyzet saját járművön A MÁV-START Zrt. üzemeltetésében álló járművet megállapodás alapján más társaság munkavállalója vezeti. E.4.12. Idegen jármű alkalmazása saját személyzettel A MÁV-START Zrt. munkavállalója megállapodás alapján más társaság vontatójárművét vezeti. E.4.13. Vonatközlekedés Vasúti pályához kötött közlekedés, általában a nyílt vonalon történő közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírás szerinti jelzőeszközzel felszerelt, megjelölt olyan szerelvény leközlekedtetése vonatindító- és célállomások között, melynél vontatójármű és vonatszemélyzet van. E.4.14. Tolatás Az indításra, áthaladásra felhatalmazott vonatok közlekedését kivéve vasúti járművek emberi, vagy gépi erővel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása. E.4.15. Vonatvizsgálat A vonatvizsgálat a kocsik olyan vizsgálata, melynek során az egyes járművekből összeállított járműcsoportok, szerelvények kocsijait az összekapcsolás által lehetővé tett módon és mértékben, valamint a szerelvények előírt összeállítását közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálják. E.4.16. Műszaki mentés/vegyi elhárítás A 2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 31. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint: „A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő működés mielőbbi helyreállítása érdekében.” A törvényi megfelelésnek eleget téve a MÁV-START Zrt. végzi a MÁV Zrt. vasúti infrastruktúra területén - a kötött megállapodás alapján - a műszaki mentés és segélynyújtási, valamint a vegyi elhárítási tevékenységet. Feladata, hogy a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV Zrt. kezelésébe tartozó iparvágányokon, külön szerződés alapján a MÁV Zrt. kezelésébe nem tartozó vágányokon bekövetkezett rendkívüli események (baleset, műszaki mentés) következményeinek elhárítása.


ÉRTESÍTŐ 241

E.

ELJÁRÁS

Oldal: 8/8


Változat: 1.

E.4.17. Veszélyes áru kezelés A 2/2002 (I.11) Korm. rendelet előírásai szerint a MÁV-START Zrt. veszélyes áruk veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztat, aki vagy a MÁV-START Zrt. vezető tisztségviselője, vagy a vállalkozással munkaviszonyban áll, vagy a vállalkozással munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A tanácsadó feladatait olyan személy láthatja el, aki a Nemzeti Közlekedési Hatóság névjegyzékben szerepel. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó feladata annak elősegítése, hogy a vállalkozás a veszélyes áru szállításával kapcsolatos tevékenységét az előírásoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabban végezze. • figyelemmel kíséri, hogy a vállalkozásnál betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat; • tanácsot ad a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását és az áruk szállításra való előkészítését illetően; • éves jelentést készít a vállalkozás vezetői, szükség esetén az illetékes hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről • elkészíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt adatszolgáltatást a KSH számára; • figyelemmel kíséri a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a veszélyes áru szállítással kapcsolatos feladatok végrehajtását A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának előírásait a 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet szabályozza.


ÉRTESÍTŐ 242

F.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/3

A felelősségi körök megállapítása

Változat: 1.

F. A felelősségi körök megállapítása


ÉRTESÍTŐ 243

F.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/3


Változat: 1.

F.1. A BIR-be tartozó tevékenységek összehangolása Azokon a telephelyeken, ahol különböző vasúti társaságok egyidejűleg végeznek tevékenységet, a munkavégzést és a munkahelyen történő közlekedést, vasútbiztonsági szempontokat össze kell hangolni. Az összehangolásból következő szabályokat az Üzemi/Telepi Rendben kell rögzíteni. A tevékenység hatókörében tartózkodó munkavállalókat az Üzemi/Telepi Rendből kimutathatóan oktatni kell.

F.2. A szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet felhatalmazása, hatásköre, erőforrásai Szervezeten belül a felelősséggel felruházott szervezetnek rendelkeznie kell a feladat ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A szükséges felhatalmazásokat az SZMSZ és az általános, illetve az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák, melyek alapján a tevékenységek, hatáskörök és felelősségek egyértelműen elhatárolhatók. A megfelelő erőforrások biztosítását a döntési és hatásköri lista (DHL) tartalmazza.

F.3. A biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök Alapelv, hogy a MÁV-START Zrt. minden szervezete felelős a kezelésében álló berendezések, felszerelések, és a gördülőállomány biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a személyzet megfelelő képzettségéért, az előírt technológiák betartásáért. F.3.1. Vertikális biztonsági felelősség A biztonsággal összefüggő ügyekben a szervezetek felelősségére a biztonsági felelősségek alapelvein túl az SZMSZ is érvényes. Utóbbi határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. F.3.2. Horizontális biztonsági felelősség A személyszállítási, árutovábbítási (áruszállítási), vontatási és karbantartási tevékenység megfelelő végzésének alapvető követelménye – a biztonságot tekintve – az egyértelműen meghatározott felelősség. Az üzembiztonsági felelősség – mint a szervezeti és részletes helyi szabályzatok alapja – a MÁVSTART Zrt. SZMSZ-ében, a vállalati utasításokban, illetve a helyi szabályzatokban és munkaköri leírásokban van szabályozva.


ÉRTESÍTŐ 244

F.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/3


Változat: 1.

F.4. A biztonsági feladatok meghatározása és azok megfelelő személyekhez rendelése A megfelelő képesítésű személyek kiválasztására, a kompetenciák biztosítására vonatkozó előírásokat egyrészről az SZMSZ szakmai alkalmassági függeléke, másfelől az általános és egyéni munkaköri leírások tartalmazzák.


ÉRTESÍTŐ 245

G.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/14

A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken

Változat: 2.

G. A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken


ÉRTESÍTŐ 246

G.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/14


Változat: 2.

G.1. Felelősség a biztonsággal kapcsolatos folyamatok tekintetében A biztonsággal összefüggő ügyekben a szervezetek felelősségére a biztonsági felelősségek alapelvein túl az SZMSZ is érvényes. Utóbbi határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait, a hierarchia különböző szintjei között. Az üzembiztonsági felelősség – mint a szervezeti és részletes helyi szabályzatok alapja – a MÁVSTART Zrt. SZMSZ-ében, a vállalati utasításokban, illetve a helyi szabályzatokban és munkaköri leírásokban van szabályozva. Alapelv, hogy a MÁV-START Zrt. minden szervezete felelős a kezelésében álló berendezések, felszerelések, és a gördülőállomány biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a személyzet megfelelő képzettségéért, az előírt technológiák betartásáért.

G.2. A feladatok teljesítésének rendszeres figyelemmel kísérése A MÁV-START Zrt. szervezeti egységei a felügyeletük alatt működő egységeknél kötelesek megszervezni a munkafolyamatok szabály- és utasításszerű végzésének folyamatos ellenőrzését, és azt vezetői és munkafolyamatokba épített ellenőrzési jelleggel végezni. A vasútbiztonság fenntartásának érdekében a feladatok figyelemmel kísérése a munkafolyamatba épített, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzések révén valósul meg. A MÁV-START Zrt. közlekedésbiztonsági ellenőrzéseit „A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások” című – a BIK „K” részét képező – eljárásban felsorolt szakmai utasítások tartalmazzák.


ÉRTESÍTŐ 247

G.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/14


Változat: 2.

Az alábbi táblázat foglalja rendszerbe a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket: Munkakör

Biztonsági vezető

Vasútbiztonsági koordinátor, Üzembiztonsági szakértő, üzembiztonsági feladatokkal megbízott védelmi vagy biztonsági szakértő

Területi biztonsági szakértő (Tbsz)

Ellenőrzés tárgya

Ellenőrzés gyakorisága

A közlekedésbiztonsági tevékenység irányítása, az ellenőrzésre kötelezett munkatársak időszakonkénti beszámoltatása.

Folyamatosan

A területi központok közlekedésbiztonsági tevékenységének ellenőrzése, vezetői beszámoltatás

Félévente legalább egy központ

Vezetői szemlék előkészítése

Alkalomszerűen, az elfogadott éves ütemterv szerint

Közlekedésbiztonsági ellenőrzések végrehajtása munkaterv, illetve a biztonsági vezető által meghatározott kritériumok szerint.

Folyamatosan

Ellenőrzési tevékenysége keretében a felügyelete alatt álló területen működő Tbsz munkájának ellenőrzése.

Folyamatosan

Közreműködés a balesetmegelőzési és balesetvizsgálati tevékenységben

Folyamatosan

Személyszállító vonatoknál a menesztési szabályok betartásának ellenőrzése

Területét érintően folyamatosan szúrópróbaszerűen

A vonatszemélyzet és vonatelőkészítést végző személyzet szolgálat ellátásához szükséges eszközök meglétének ellenőrzése.

Szúrópróbaszerűen

Közlekedésbiztonsági oktatások ellenőrzése.



ÉRTESÍTŐ 248

G. Munkakör Üzemirányítás vezető

ELJÁRÁS

Oldal: 4/14


Változat: 2.

Ellenőrzés tárgya Ellenőrizni a személyszállítási és a vontatási főirányítói szolgálatban dolgozók feladatellátását.


Munkanapokon

Technológiatervezés vezető, Személyzetmenedzsment vezető, TechnológiamenedzsAz egyéni munkaköri leírásban foglalt ellenőrzési ment vezető, Egyéni munkaköri leírásban feladatokat úgy kell ütemezni, hogy valamennyi Járműmenedzsment meghatározott tevékenységét érintő központ kétévente sorra kerüljön. vezető, Jármű felügyelet vezető,

Felsőfokú (vontatási, forgalmi, stb.) vasúti szakképesítéssel rendelkező koordinátor, védelmi szakértő, műszaki szakértő és szakelőadó

Vontatási vizsgával rendelkező vontatás erőforrás koordinátorok munkaköri leírás alapján

Egyéni munkaköri leírásban meghatározott

Az egyéni munkaköri leírásban foglalt ellenőrzési feladatokat úgy kell ütemezni, hogy illetékességét érintően valamennyi telephely kétévente sorra kerüljön.

Vonali ellenőrzés

Féléves periódusokra vonatkoztatva átlagosan havonta egy alkalommal

Kiutazásaik során, a területen található munkaidő beosztás készítők tevékenységének ellenőrzése

Kiutazásaik alkalmával


ÉRTESÍTŐ 249

G. Munkakör

TSZVK vezető

Személyzet biztosítási vezető

ELJÁRÁS

Oldal: 5/14


Változat: 2.

Ellenőrzés tárgya A közlekedésbiztonsági tevékenység irányítása, az ellenőrzésre kötelezett munkatársak időszakonkénti beszámoltatása.


Folyamatosan

A központ közlekedésbiztonsági tevékenységének ellenőrzése, vezetői beszámoltatás

Félévente legalább egy telephely

Vezetői szemlék előkészítése


A közlekedésbiztonsági tevékenység felügyelete és irányítása

Folyamatosan

Az irányítása alatt álló telephelyek (vezényletek, szolg. főnökségek) ütemterv szerinti ellenőrzése

Ütemterv szerint

Közlekedésbiztonsági tevékenység munkafolyamatba épített ellenőrzése.

Szúrópróba szerűen, legalább félévente egy nappali és egy éjszakai ellenőrzésben

Vezetői szemlék előkészítő ellenőrzései


Munkaidő beosztás készítési tevékenység ellenőrzése

Legalább kéthavonta egy telephelyen

Vonali ellenőrzés

Közlekedésbiztonsági tevékenység munkafolyamatba épített ellenőrzése alkalmával.

Szolgálati helyek ellenőrzésre kötelezett dolgozóinak ellenőrzési tevékenységét ellenőrizni.

Kéthavonta egy telephelyen vagy külső szolgálati helyen

Az ellenőrzésre kötelezettek bevonásával a vonatszemélyzet, a mozdonyfelvigyázók és a vezénylők rendszeres ellenőrzése.

Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy a vonatszemélyzet tagjai félévenként legalább egyszer, minden mozdonyfelvigyázó és vezénylő félévenként legalább hatszor ellenőrizve legyen, a központ ellenőrzésre kötelezett munkavállalói közül legalább egy fő által.


ÉRTESÍTŐ 250

G.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/14


Változat: 2.

Munkakör

Ellenőrzés tárgya Közlekedésbiztonsági tevékenység munkafolyamatba épített ellenőrzése. Közreműködés a baleset Technológiai vezető, megelőzési és balesetvizsgálati tevékenységben Közlekedésbiztonsági oktatások ellenőrzése

Vontatási reszortos

TSZVK vezető vagy az általa megbízott személy által jóváhagyott ütemterv alapján vonali és telephelyi ellenőrzés, beleértve a tolató mozdonyok működési körzetét. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a mozdonyvezetők nem a mozdonyfelvigyázónál jelentkeznek szolgálatba, ellenőrzést kell tartani a mozdonyvezetők körében (alkoholszondás ellenőrzés, menetokmányok) A menetokmányok átadásátvételét ellenőrizni. A parancskönyvet és a mozdonyfelvigyázó munkáját ellenőrizni, utasítással ellátott munkavállalók utasításainak, ill. az utasításokhoz kapcsolódó módosításoknak, pótlékoknak stb. meglétét figyelemmel kísérni, leadott Üzemi Lapokat átnézni. Egy db 1-es vagy magasabb szintű karbantartás után vontatójárműn közlekedésbiztonsági ellenőrzést kell végeznie.

Ellenőrzés gyakorisága Hetente legalább egy alkalommal

Folyamatosan Szúrópróbaszerűen, legalább negyedévente

Féléves periódusokra vonatkoztatva átlagosan havi öt alkalommal (3 nappali, 2 éjszakai).

Kéthavonta egy alkalommal

Minden hónapban úgy, hogy a telephelyéhez tartozó valamennyi jelentkezési hely sorra kerüljön.

Folyamatosan

Havonta legalább egy alkalommal


ÉRTESÍTŐ 251

G. Munkakör

ELJÁRÁS

Oldal: 7/14


Változat: 2.

Ellenőrzés tárgya Vonali ellenőrzés

Telephelyvezető (TSZVK)

Változáskezelők munkaköri leírás alapján

Telephelyen üzembe helyezett vasúti járművek és utazószemélyzetének ellenőrzése. Utazó személyzet jelentkezési hely ellenőrzése

Hetente legalább egy alkalommal

Havonta egy alkalommal

Ellenőrzésre kötelezett beosztottjainak ellenőrzési tevékenységének teljesülését.

Folyamatosan

Vonali ellenőrzés

Féléves periódusokra vonatkoztatva átlagosan havonta egy alkalommal

Egyéb, a TSZVK állományába tartozó, Az egyéni munkaköri leírásban egyéni munkaköri szereplő feladatok leírásában vonatkozásában a ellenőrzési mozdonyszemélyzet kötelezettséggel munkájának ellenőrzése. rendelkező munkavállaló

Mozdonyfelvigyázó, vezénylő

Ellenőrzés gyakorisága Féléves periódusokra vonatkoztatva átlagosan havonta három esetben (2 nappali, 1 éjszakai).

Szolgálatba jelentkező vonatszemélyzet szolgálatképességéről meggyőződni. Mozdonyvezetőnél jól láthatóságot biztosító védőmellény meglétének ellenőrzése. Lejelentkező vonatszemélyzet menetokmányait ellenőrizni.

Féléves periódusokra vonatkoztatva átlagosan havi két alkalommal.

Valamennyi szolgálatba jelentkező vonatszemélyzet

Szúrópróbaszerűen Valamennyi szolgálatból személyesen lejelentkező vonatszemélyzetnél


ÉRTESÍTŐ 252

G.

Munkakör

Gépészeti vonalellenőr

ELJÁRÁS

Oldal: 8/14


Változat: 2.



A TSZVK vezető vagy az általa megbízott személy által jóváhagyott munkaterv alapján.

Folyamatosan

Ellenőrzési tevékenysége keretében részt vesz magasabb szintű karbantartás utáni vasúti jármű üzembe helyezési eljárásában.


Mozdonyvezető és mozdonyfelvigyázó munkáját ellenőrzi

Folyamatosan


ÉRTESÍTŐ 253

G. Munkakör

JBK vezetők, vasútijármű javítás vezető

Vonat előkészítési vezető

ELJÁRÁS

Oldal: 9/14


Változat: 2.

Ellenőrzés tárgya A vontató- és vontatott járművek időszakos vizsgálata és futójavítása alkalmával a vonatkozó technológiai utasítások, szabványok és egyéb rendelkezések betartása a hatáskörébe tartozó fenntartási műhelyekben A járművek általános műszaki állapota – tekintettel a közlekedésbiztonsági előírások betartására.


Szolgálatképes állapot.


Figyelemmel kísérni az ellenőrzési teendők végrehajtását, pontokban felsorolt beosztottak ellenőrzési tevékenységének teljesítését.

Folyamatosan

Havonta két alkalommal (egy nappali és egy éjszakai) ellenőrzést tart a jelentkezési hely területén. (szolgálatba jelentkezés, szolgálatképesség ellenőrzése, dokumentálása, stb.).

Havonta két alkalommal

Felügyeli a hatáskörébe tartozó vezetők tevékenységét

Folyamatosan

A szolgálatba jelentkező dolgozók szolgálatképes állapota


A kocsi-, és vonatvizsgálati, valamint előfűtési tevékenységet végzők munkaterv szerinti feladataiknak ellenőrzése.

Szúrópróbaszerűen, havonta minimum két alkalommal.

A vonat-előkészítési tevékenységhez kapcsolódó technológiai utasítások betartása.


Az ellenőrzési teendők végrehajtása, a további pontokban felsorolt beosztottak ellenőrzési tevékenységének teljesítése.

Folyamatosan

Havonta



ÉRTESÍTŐ 254

G. Munkakör

Vezetőmérnök, Telephelyvezető, Területi Műhelyvezető,

ELJÁRÁS

Oldal: 10/14


Változat: 2.



Havonta két alkalommal (egy nappali és egy éjszakai) ellenőrzést tart a TM-, jelentkezési hely területén. (szolgálatba jelentkezés, szolgálatképesség ellenőrzése, dokumentálása, stb.).


Felügyeli a hatáskörébe tartozó reszortosok tevékenységét

Folyamatosan

A külső szolgálati helyen közlekedésbiztonsági ellenőrzés.




A műhelyben megjavított, vontatóés vontatott járművek általános műszaki, és közlekedésbiztonsági állapota.

Szúrópróbaszerűen, havonta minimum két alkalommal.

A vontató- és vontatott járművek időszakos vizsgálata és futójavítása alkalmával a vonatkozó technológiai utasítások betartása.

Havonta

Az ellenőrzési teendők végrehajtása, további pontokban felsorolt beosztottak ellenőrzési tevékenységének teljesítése.

Folyamatosan


ÉRTESÍTŐ 255

G. Munkakör

ELJÁRÁS

Oldal: 11/14


Változat: 2.

Ellenőrzés tárgya A tűzoltó készülékek előírt darabszámát, érvényességét, az ólomzárak épségét, a tűzjelző berendezések üzemképes állapotát és előírás szerinti működését.

Ellenőrzés gyakorisága Szúrópróbaszerűen

A segély és daruszerelvényekhez tartozó emelő és segédberendezések üzemképességét, a készenléti anyagok meglétét (ahol külön darus művezető is van, ott annak a kötelessége).

Művezető

Csoportvezető

Minden szolgálatban

A szolgálatba jelentkező dolgozók szolgálatképes állapota Illetékességi területén a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartását, a dolgozók szakmai, biztonságtechnikai és tűzvédelmi tájékozottsága A javító és egyéb műhelyi vágányokon tárolt kocsik megfutamodás elleni biztosítása

Szúrópróbaszerűen Szúrópróbaszerűen


A fenntartási műhelyben, illetve vizsgálóhelyen a vizsgálóbrigád és a fordulószolgálatban dolgozók munkavégzése

Havonta kettő alkalommal (egy nappal, egy éjszaka)

A jelző, az éberségi és a vonatbefolyásoló berendezések üzemképes állapota, előírás szerinti működése. A vontatójármű állapota, a mozdony fékberendezésének állapota, működése, a mozdony és ezen belül kiemelten a futómű műszaki állapota, a jármű tisztasága – különös tekintettel a tűzveszélyes helyekre

Minden tervszerű vizsgálat és az alábbi berendezéseket érintő futójavítások során munkaterületébe tartozóan

A tűzoltó készülékek előírt darabszámát, érvényességét, az ólomzárak épségét, a tűzjelző berendezések üzemképes állapotát és előírás szerinti működését.


A segély és daruszerelvényekhez tartozó emelő és segédberendezések üzemképességét, a készenléti anyagok meglétét (ahol külön darus művezető is van, ott annak a kötelessége).

Minden szolgálatban


ÉRTESÍTŐ 256

G. Munkakör

Járműreszortos

ELJÁRÁS

Oldal: 12/14


Változat: 2.

Ellenőrzés tárgya A jelző, az éberségi és a vonatbefolyásoló berendezések üzemképes állapota, előírás szerinti működése. A vontatójármű állapota, a mozdony fékberendezésének állapota, működése, a mozdony és ezen belül kiemelten a futómű műszaki állapota, a jármű tisztasága – különös tekintettel a tűzveszélyes helyekre A tűzoltó készülékek előírt darabszámát, érvényességét, az ólomzárak épségét, a tűzjelző berendezések üzemképes állapotát és előírás szerinti működését.


Minden tervszerű vizsgálat és az alábbi berendezéseket érintő futójavítások során munkaterületébe tartozóan


A hozzá beosztott vontató/vontatott járműveknél a futómű-előírásokban előírtakat.

Minden tervszerű vizsgálat alkalmával

A fenntartási műhelyre vonatkozó rendelkezések és utasítások szerinti munkavégzés, az előírások oktatásának megtörténte, a munkavállalók tájékozottsága


A fenntartási műhelyben átfogó közlekedésbiztonsági ellenőrzés

Havonta egy nappali és egy éjszakai

A járművek időszakos vizsgálatai és futójavításai során a vonatkozó technológiai utasítások, szabványok, egyéb rendelkezések betartása





ÉRTESÍTŐ 257

G. Munkakör

ELJÁRÁS

Oldal: 13/14


Változat: 2.


A szolgálatba jelentkező külsős mozdonyfelvigyázók és telepi rendezők, folyamatos szolgálatot ellátó karbantartást végző munkavállalók* szolgálatképességéről, az önálló szolgálatra való beosztáshoz szükséges valamennyi feltételről meggyőződni A telephelyről kijáró vontatójárművek futóműve, valamennyi közlekedésbiztonsági berendezések, és a felszerelések (kiemelten az éberségi, illetve EÉVB, fék-, homokoló berendezés, vezetőállásjelző, szignalizátor, sebességmérő berendezés, Gépészeti diszpécser jelzőlámpák, jelzőeszközök, tűzvédelmi berendezések.) vizsgálatának megtörténtéről, valamint a jármű üzembiztos műszaki állapotáról meggyőződni a vonatkozó előírások (Telepi rend) szerint. Üzemi Naplóban kell előjegyezni.

Külsős mozdonyfelvigyázó

Vontatási vizsgával rendelkező jármű típusfelelősök


Minden szolgálatba jelentkezéskor

Szolgálatonként legalább két alkalommal

A telephelyi tolatások utasítás szerinti végzését.


A telephelyet bejárni

Szolgálat átadáskor, éjszakai szolgálatonként két alkalommal

A karbantartást, javítást követően vontatójárművek közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő állapotáról meggyőződni.

Valamennyi javított, karbantartott vontatójármű esetén

Egy db 1-es vagy magasabb szintű karbantartás utáni vontatójármű átvételt kell végeznie.

Havonta legalább két alkalommal

Telephelyről kijáró mozdonyok és személyzetének ellenőrzése.


Vonali ellenőrzés

Féléves periódusokra vonatkoztatva átlagosan havonta két alkalommal (1 nappali, 1 éjszakai).

* Telepi rendben rögzített szabályozástól függően


ÉRTESÍTŐ 258

G.

ELJÁRÁS

Oldal: 14/14


Változat: 2.

A feladatok teljesítése érdekében a sebességmérő regisztrátumok kezeléséről és ellenőrzéséről szóló utasítást is figyelembe kell venni.

G.3. Egyéb irányítási tevékenységek BIR-re gyakorolt hatásának azonosítása A MÁV-START Zrt.-nél a BIR-rel párhuzamosan integrált irányítási rendszer működik. A két rendszer egymást kiegészítve, egymást figyelembe véve működik együtt.

G.4.

A biztonságirányításban teljesítményének értékelése

szerepet

betöltő

munkakörben

dolgozók

A teljesítmény értékelésének alapját a munkafolyamatba épített és a szúrópróbaszerű ellenőrzések képezik. Utóbbiakat a G.2. pontban leírtak szerint kell végezni.

G.5. A BIR-be tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrások elosztása A forrástervezésre – a biztonsági tervezéssel párhuzamosan – a vállalati üzleti terv, ill. költségvetés tervezésekor kerül sor, egyeztetve az Alapítóval. A biztonsági programban szereplő projektek finanszírozását biztosítani kell. Ahol intézkedésre van szükség, de pénzügyi alapot még nem különítettek el rá, a biztonsági program olyan tervezési módszert tartalmaz, ami a pénzügyileg megengedhető mérték tervezését lehetővé teszi. A különböző vezetők, illetve szervezetek a döntési és hatásköri lista (DHL) alapján felelősek a megfelelő források biztosításáért. A megfelelő forrásokat az éves üzleti tervben kell megjeleníteni.


ÉRTESÍTŐ 259

H.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/2

A személyzetnek és a képviselőinek minden szinten történő bevonása

Változat: 1.

H. A személyzetnek és a képviselőinek minden szinten történő bevonása


ÉRTESÍTŐ 260

H.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/2

A személyzetnek és a képviselőinek minden szinten történő bevonása

Változat: 1.

H.1. Egyeztetés a személyzettel és képviselőikkel A személyzet bevonása a következő testületeken keresztül történik:  üzemi tanács;  munkavédelmi paritásos testület;  munkavédelmi érdekképviselet. Jogszabályban meghatározott kérdésekben a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő, biztonságot befolyásoló munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.

H.2. A személyzet részvételének és az egyeztetési szabályoknak a dokumentálása A tanácskozások rendje, az egyeztetési szabályok az üzemi tanáccsal az Üzemi megállapodásban, a munkavédelmi paritásos testülettel és a munkavédelmi érdekképviselettel pedig a Munkavédelmi Szabályzatban került meghatározásra.


ÉRTESÍTŐ 261

I.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/3

A folyamatos fejlesztés biztosítása

Változat: 1.

I. A folyamatos fejlesztés biztosítása


ÉRTESÍTŐ 262

I.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/3


Változat: 1.

A BIR folyamatos fejlesztésének ésszerűen megvalósítható keretek között történő biztosítása A BIR folyamatos fejlesztését, javítását az ún. hatlépéses javítási modell alkalmazásával kell végezni. 1. lépés: A BIR időszakos, a szükségleteknek megfelelő gyakoriságú felülvizsgálata A megfelelő gyakoriságú felülvizsgálat az alábbi eljárások útján történik:  közlekedésbiztonsági ellenőrzések;  belső ellenőrzési vizsgálatok;  hatósági ellenőrzések;  munkavállalói bejelentések;  folyamatleírások, technológiák;  vezetői szemlék;  belső auditok.  kockázat elemzések, értékelések alapján;  veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó éves jelentése alapján; 2. lépés: Vizsgáljuk a hatékonyságot A hatékonyság vizsgálata az előre meghatározott mennyiségi és minőségi célkitűzések megvalósulásának elemzése útján történik az éves beszámoló jelentésben. A vizsgálatnál kiemelten vesszük figyelembe a baleseti helyzet alakulását, különös tekintettel az ütközésekre, a siklásokra, a mozgó vasúti járművekkel történt személyelütésekre, a gördülőállományban bekövetkezett tűzesetekre, tolatási balesetekre, illetve jelzőmeghaladásokra és szembeközlekedésekre. Külön kiemelten kell vizsgálni a karbantartási tevékenységgel összefüggő eseményeket. 3. lépés: Az adatok figyelemmel kísérése és elemzése Input adatként felhasználva az előző két lépés eredményeit a MÁV-START Zrt. Biztonság együttműködve az érintett folyamatfelelőssel rendszeresen áttekinti a BIR-ben rögzített eljárásokat annak érdekében, hogy objektív képet alkosson a folyamatokról, azok állapotáról. Ennek során meg kell határozni a javítási lehetőségeket, fel kell állítani közöttük a prioritásokat és kezdeményezni kell a folyamat javítását. A statisztikai rendszer során törekedni kell arra, hogy ne adathalmaz, hanem releváns információk kerüljenek rögzítésre. 4. lépés: Az azonosított hiányosságok kiküszöbölési módja A folyamat javítása az elérendő cél kitűzésével kezdődik. Az erőfeszítéseket a megbízhatóság növelésére, illetve a pontosságot tekintve az ingadozások csökkentésére kell irányítani. A folyamat javítása a levont tanulságok alapján két részre bontható:  új elemek beépítése,  a működő folyamatelemek hatásosságának javítása. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 263

I.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/3


Változat: 1.

A feltárt hiányosságok lehetőleg rendszer szinten kerüljenek kizárásra. 5. lépés: A fejlesztésen és a levont tanulságokon alapuló új szabályok bevezetése A változások bevezetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintettek azt már életbe lépésük előtt megismerjék, fel tudjanak rá készülni. Amennyiben a változás időben eltérő folyamatlépéseket érint, azokat több lépcsőben kell bevezetni, így megkönnyítve az elfogadásukat és a feladatokra való felkészülést. 6. lépés: A belső ellenőrzés során tett megállapításoknak a BIR fejlesztésében való felhasználása A változások bevezetését követően is állandóan figyelni kell az egyes lépéseket. A javításnak folyamatosnak kell lennie a BIR hatékonyságának és hatásosságának növelése érdekében.


ÉRTESÍTŐ 264

J.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/4

A szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a személyzet minden tagjával ismertetett biztonsági politika

Változat: 1.

J. A szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a személyzet minden tagjával ismertetett biztonsági politika


ÉRTESÍTŐ 265

J.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/4


Változat: 1.

J. 1. A MÁV-START Zrt. biztonsági politikája A MÁV-START Zrt. biztonsági politikájának célja az európai közösségi vasúti rendszeren belül, az európai szabályozással összhangban, az érintett hálózaton a többi vasúttársasággal együttműködve, a vasúti biztonság fenntartása, fejlesztése és javítása. Jövőképünk Célunk, hogy a MÁV-START Zrt. személyszállítási, árutovábbítási (áruszállítási), vontatási és karbantartási tevékenysége során alkalmazottai, üzletfelei és a környezeti elemek irányában a lehető legkisebb kockázatot jelentse. Alapelvünk, hogy a vasúti közlekedés biztonságának javítása folyamatos legyen és igazodjon a műszaki és tudományos fejlődéshez. A biztonság rendeltetése A vasúti közlekedés biztonsága piaci tényező. Megbízhatóságunk és versenyképességünk fontos eleme, üzletpolitikánk része. A biztonság fenntartása és javítása érdekében Társaságunk olyan biztonságirányítási rendszert működtet, amely megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak, biztosítja a biztonsági célkitűzések elérését, teljesíti a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító műszaki előírásokat, figyelembe veszi a tevékenységéből eredő kockázatokat, biztosítja a biztonsági követelmények teljesítésének folyamatos értékelését, hozzájárul a biztonság és a vasúti tevékenységek minőségének javításához. Biztonságpolitikánk elvei A biztonság érvényesítése legfontosabb feladatunk. Minden tevékenységet alá kell vetni a biztonsági előírásoknak, melyek megszegésére semmilyen érdek nem adhat okot. A Társaság minden munkavállalója felelős saját területén a biztonságért, a munkafolyamatban közreműködő munkavállalóknak egymástól is meg kell követelniük a biztonsági előírások betartását, azok ellenőrzését és az ellenőrzések tapasztalatainak felhasználását. A biztonság eleme a folyamatos, magas színvonalú képzés. Biztosítása szintén kiemelt feladatunk. A vállalat vezetősége kötelességének érzi, hogy a kihirdetett vállalat politikát minden munkavállalójával megismertesse és megértesse. A biztonsági politika időszerűségét a vállalat vezetősége rendszeresen áttekinti, és szükség szerint aktualizálja. Biztonsági színvonalunk magas szinten tartása és fokozása feltétele annak, hogy Társaságunk biztosítsa üzleti partnereinek megelégedettségét, és elősegítse, hogy a vasúti közlekedés biztonságos, hatékony és a környezetet kímélő közlekedési formaként, tovább erősítse jelenlegi helyzetét. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 266

J.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/4


Változat: 1.

J.2. A biztonsági politika megismertetése a személyzettel A biztonsági politika megküldésre kerül valamennyi munkáltatói jogkör gyakorlónak azzal, hogy minden munkavállaló számára kihirdetésre kerüljön. A kihirdetés módja parancskönyvi rendelet és/vagy időszakos közlekedésbiztonsági oktatás keretén belül. A biztonsági politika szövegszerűen megegyezik a J.1. pontban leírtakkal. A biztonsági politika megismerését valamennyi munkavállalónak aláírásával kell igazolnia. Intranettel rendelkező hozzáférés: L:/Iranyitas/Biztonsag/Kozos/BiztonságIrányítás

J.3. A biztonsági politika a szolgáltatás típusának és nagyságrendjének tükrében J.3.1. A biztonsági politika meghatározásának szempontjai    

A munkavállalók és az utazóközönség megfelelő szintű biztonságának szavatolása; a megrendelői elégedettség javítása; a vállalat eredményességének fokozása; az alkalmazottak fejlődésének, elhivatottságának előmozdítása.

J.3.2. A biztonsági politika megvalósítását a következők biztosítják     

A biztonsági politika összhangban van a vállalat stratégiájával; a vállalat stratégiája összhangban van a tulajdonos stratégiájával; a biztonság növelésében a vállalatvezetés és a munkavállalók is elhivatottak; a fejlesztéseknél és a technológiák kialakításánál elsődleges szempont a biztonság; a vállalatvezetés a biztonsági politika kialakításában és érvényesítésében rendszeresen kommunikál az alkalmazottakkal.

J.3.3. A biztonsági politika elvei   

A biztonsági előírások, utasítások, szabványok betartása; a biztonsági politika megvalósításának a legfontosabb szereplői a megbízható, biztonságosan dolgozó munkatársak; folyamatosan javítani kell a munkavégzés biztonsági kultúráját és a biztonsági intézkedéseket, az eredményeket kommunikálni kell.


ÉRTESÍTŐ 267

J.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/4


Változat: 1.

J.3.4. A biztonsági politika megvalósításának főbb eszközei A biztonsági politika megvalósításának legfőbb eszköze a BIR, mely tartalmazza a biztonsági kockázatkezelést és figyelemmel kíséri a biztonsági program és célkitűzések végrehajtását. A biztonsági politika megvalósításáért minden vezető és beosztott munkatárs a BIK, az SZMSZ előírásainak és a munkaköri leírásának megfelelően felelős. J.3.5. A biztonsági politika megvalósításával kapcsolatos legfontosabb vállalati dokumentumok       

A Társaság SZMSZ-e; a BIK, valamint a BIR-e; a biztonsági politikája; a biztonsági stratégia és program; a BIR dokumentálásáról szóló – a BIK „E” részét képező – eljárásban felsorolt, biztonsággal kapcsolatos előírások; a Minőségirányítási Kézikönyv (MKK); az Integrált Irányítási Kézikönyv (IIK).

J.4. A biztonsági politika jóváhagyása  

A biztonsági politika kidolgozásáért, korszerűsítéséért, a munkavállalókkal történő megismertetéséért és az abban foglaltak megvalósításáért a MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatója felelős. A MÁV-START Zrt. biztonsági politikáját a vezérigazgató hagyja jóvá.

A Társaság biztonsági politikája átfogja a gazdasági folyamat egészét.


ÉRTESÍTŐ 268

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/12

A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások

Változat: 2.

K. A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások


ÉRTESÍTŐ 269

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/12


Változat: 2.

K.1. A vasútbiztonsági célkitűzések, és az azokat magába foglaló dokumentum A MÁV-START Zrt. Biztonság évente beszámoló jelentést készít a Társaság menedzsmentjének és a Felügyelő Bizottságnak. A beszámoló jelentés tartalmazza a vasútbiztonsági fejezetet is. Az értékelés a közös biztonsági mutatók szerint vezetett statisztikai adatokon és biztonsági célkitűzések teljesítésének értékelésén alapul. A Társaság adatszolgáltatási kötelezettségén belül a jogszabályokban és a vasútbiztonsági tanúsítványban előírtaknak megfelelően évente jelentést küld a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) és a Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiak: KBSZ) részére is. A jelentéseket a vezérigazgató hagyja jóvá, elkészítésükért a MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatója felelős. Az éves beszámoló jelentés magában foglalja a biztonsági célok megvalósításának vizsgálatát, valamint összehasonlításokat tartalmaz az előző időszakkal. Az elemzés tartalmazza a biztonsági ellenőrzés megállapításait is.

K.2. A tevékenységhez igazodó vasútbiztonsági célok meghatározása A biztonsági szempontú éves szintű minőségi és mennyiségi célkitűzések meghatározását a biztonsági igazgató által készített éves beszámoló jelentés tartalmazza. A rövid távú vasútbiztonsági célokat ezek alapján kell kialakítani. A biztonsági célok definiálása, eltérő vezetői döntés hiányában, bázis alapon történik, figyelembe véve a bázis időszakban bekövetkezett jelentős baleseteket, vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető eseményeket. Olyan biztonsági célokat kell meghatározni, melyek a társaság adatgyűjtésre és tárolásra használt rendszereiből, az adatok ellenőrizhetők. A minőségi és mennyiségi célkitűzéseket a MÁV-START Zrt. céljaival összhangban kell meghatározni.

K.3. Az átfogó biztonsági teljesítmény rendszeres értékelése A biztonság következetes kiértékelése, az ellenőrzés és a statisztikai adatok kontrollált használata lehetővé teszi a kritikus területek gyors azonosítását, valamint a Társaság minden szintjén biztosítja az intézkedésekhez szükséges információkat. A biztonsági mérési rendszer tárgya a biztonságot befolyásoló minden paraméter. A mérési rendszer alapja a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006 GKM rendelet 2. mellékletében; a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 91/2003/EK rendeletében foglaltak betartása; valamint a Társaságnál alkalmazott Balesetvizsgálati Utasításban megfogalmazott balesetek, a biztonsággal kapcsolatos rendkívüli események, a járművek, a közlekedésbiztonsági berendezések meghibásodásának, és a baleseti veszélyre utaló jeleknek a folyamatos regisztrálása, mérése, elemzése. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 270

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/12


Változat: 2.

Ezeknek a segítségével átfogó képet kapunk a biztonság minden szintjéről, melynek következtében lehetőség adódik a statisztikai elemzéseken, ténymegállapításokon alapuló javító intézkedések meghozatalára. A folyamatok figyelemmel kísérése, értékelése folyamatos. Ennek része az események TRES/RE/TÉNYVONAT rendszeren belüli tanulmányozása, a közös biztonsági mutatókon alapuló statisztikába vétele.

K.4. Az üzemeltetési szabályok rendszeres figyelemmel kísérése és ellenőrzése K.4.1. Biztonsági adatok gyűjtése a teljesítmény és a célok teljesítésének értékelésére A balesetek – és a közlekedés biztonságát veszélyeztető események – nyilvántartásának szabályozásáért, megfelelő rögzítéséért, és az elemzések alapján az intézkedések kezdeményezéséért a MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatója felelős. A vasútbiztonság megfelelő szinten tartásához, szükség esetén javításához a belső összehasonlításon kívül más vasúttársaságok fejlesztéseit és tapasztalatait is tanulmányozni kell. A MÁV-START Zrt. biztonsági eredményeit a Nemzetközi Vasútegylet (a továbbiakban: UIC), az NKH és a KBSZ adatbázisához, illetve más vasutak eredményeihez is viszonyítja. A biztonsági összehasonlítás a szükséges teendők jelzőjeként szolgál, melyet esetlegesen további elemzésekkel kell kiegészíteni. A baleseti veszélyre utaló jelek segítségével a szervezeti egységek jelzést kapnak azokról a körülményekről, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. Ellentétben a balesetek/események kulcsadataival, a baleseti veszélyre utaló jelek célja, hogy az illetékes szervezeti egységek jóval a baleset kialakulása előtt felfedezzék a balesethez vezető veszélyeket, amelyekkel elemezhető a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók a megelőző intézkedések. A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal. A baleseti veszélyre utaló jeleket egyrészt a munkavállalók eseménylapon, vagy eseménykönyvben rögzítik, másrészt a munkafolyamatba épített, vagy felügyeleti ellenőrzést végzők az általuk használt ellenőrzési dokumentációban, illetve egyes esetekben a TRES/RES/TÉNYVONAT rendszerben rögzítik.


ÉRTESÍTŐ 271

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/12


Változat: 2.

K.4.2. Biztonsági adatok értelmezése és a szükséges változtatások végrehajtása A K.1. pontban leírtak szerint történik a biztonsági adatok elemzése, ezen belül értelmezése. Az elemzés alapján intézkedéseket kell hozni. Az intézkedési javaslatokat a Felügyelő Bizottság, a vezérigazgató vagy a MÁV-START Zrt. Biztonság az SZMSZ szerint felelős szervezet felé teszi meg. Az azonnali, vagy rövid távú intézkedéseket parancskönyvben kell kiadni, a középtávon érvényeseket intézkedési tervekben kell meghatározni. A hosszú távú, illetve végleges intézkedések utasítás formájában kerülnek kiadásra.

K.5. A vasútbiztonsági célok elérését szolgáló tervek, eljárások, utasítások K.5.1. Az éves vasútbiztonsági célokat, a biztonsági stratégiai programot a vezérigazgató, és ha szükséges, előterjesztése alapján az Alapító hagyja jóvá. A vasútbiztonsági célok meghatározásánál figyelembe kell venni az alábbiakat:    

a biztonsági helyzetet; a kockázatkezelés eredményeit; a vezetés részéről megfogalmazott követelményeket; a vállalati költségvetés lehetőségeit.

A célok mennyiségi és minőségi követelményeket tartalmaznak, melyeket a MÁV-START Zrt. céljaival összhangban kell meghatározni. A vasútbiztonsági célok elérését szolgáló feladatok:   

A szervezeti egységek rögzítik az adatokat és rendszeres gyakorisággal megküldik azokat a MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatójának. A biztonsági igazgató feldolgozza, és statisztikailag elemzi a kulcsadatokat, illetve az „adatszolgáltatóval” együtt minden mutatót értelmez. A baleseti veszélyre utaló jelek elemzéséről, illetőleg a megteendő intézkedésekről a biztonsági igazgató szükség szerint tájékoztatót készít a menedzsment részére. A vezérigazgató dönt a további teendőkről.


ÉRTESÍTŐ 272

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/12


Változat: 2.

K.5.2. Biztonsággal kapcsolatos utasítások, szabályzatok K.5.2.1. A MÁV-START Zrt. által kiadott utasítások K.5.2.1.1. A MÁV-START Zrt. által kiadott - csak a személyszállítási tevékenységre vonatkozó utasítások  

45/2013. (XII. 12. MÁV-START Ért. 35.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasításáról 16/2011. (IX. 20. MÁV-START Ért. 5.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről

K.5.2.1.2. A MÁV-START Zrt. által kiadott - személyszállítási, vontatásszolgáltatási és járműfenntartási tevékenységre vonatkozó - utasítások 

1/2014. (I. 06. MÁV-START Ért. 1.) sz. vezérigazgatói utasítás a vasúti járművezetői és járműüzemeltetési tevékenységet ellátó munkavállalók belső képzésként megvalósuló szakmai képzéséről és időszakos oktatásáról



13/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 4.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Belső Ellenőrzési Kézikönyve  12/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 4.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Általános Ellenőrzési Utasítása    

  

19/2014.(II. 07.MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata. 20/2014. (II. 07.MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Környezetvédelmi Szabályzata 21/2014. (II. 07.MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a Nemdohányzók Védelmének Szabályzata 22/2014. (II. 08.MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Baleset-és kármegelőzési Jutalmazási Szabályzata 14/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Vagyonvédelmi Szabályzata 15/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a közveszély előidézésére irányuló különös tekintettel a robbantással történő fenyegetés esetén teendő intézkedések szabályzata 16/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. szolgálati helyeire bekötött objektum-, illetve személyvédelmi jelző- és riasztó rendszerek kezeléséről, a riasztás esetén teendő intézkedésekről 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 273

K.

 

ELJÁRÁS

Oldal: 6/12


Változat: 2.

17/2014. (I. 27. MÁV-START Ért. 5.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. pandémia elleni védekezési szabályzata 18/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 7.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzata

Továbbá a MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata K.5.2.2. A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. által kiadott és a MÁV-START Zrt. által továbbra is alkalmazott - csak a vontatás-szolgáltatási tevékenységre vonatkozó - utasítások         

25/2008. Vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. adatvédelmi szabályzatáról; 2/2009. Működtetési vezérigazgató-helyettesi utasítás a sebességmérő regisztrátumok kezeléséről és ellenőrzéséről; 4/2009. Vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság balesetvizsgálónak védőeszköz ellátásáról; 11/2009. VIG. számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Oktatási Utasításáról. 3/2010. MVH sz. utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. üzemeltetésében lévő járművek (mozdony, vezérlőkocsi, motorkocsi) vezetőállásán történő tartózkodás feltételeiről; 10/2011. VIG. számú vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. üzleti titokvédelmi szabályzatáról; 10/2010 VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nél az orvosi vizsgálatok rendjéről, a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokról és a balesetveszélyes körülmények között, elsodrási határon belül munkát végzők jegyzékéről; 29/2010 VIG sz. vezérigazgatói utasítás: Kezelési és Kitöltési Utasítás az MFB kezelésére és a menetigazolvány vezetésére kötelezettek részére; 27/2011. VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-nél foglalkoztatott munkavállalók vasúti járművezetői tanúsítványával kapcsolatos egyeztetésről szóló szabályzat.

K.5.2.3. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. által kiadott és a MÁV-START Zrt. által továbbra is alkalmazott – csak a járműfenntartási tevékenységre vonatkozó - utasítások     

33/2010. VIG. számú Vezérigazgatói Utasítás a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Oktatási Utasításáról 20/2008. VIG. sz. A biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról V-3938/2001. GSZI. MD3 Közlekedésbiztonsági előírások a normál és a széles nyomtávolságú pályán közlekedő közforgalmú vontatójárművek futó- és hordműveire. 25/2010 (06.30) VIG. sz. a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Vasúti közlekedésbiztonságával összefüggő munkakörök 17/2009 (03.19) VIG sz. Idegen személyek és külső vállalkozók a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. területén történő tartózkodásra és munkavégzésének feltételeiről 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 274

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 7/12


Változat: 2.

K.5.2.4. Lista a MÁV-START Zrt. által alkalmazott, nem általa kiadott utasításokról  20/2006. (V.26. MÁV Ért.21.) Ált. VIGH. sz. Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás;  56/2012 (XI.3.) EVIG sz. Balesetvizsgálati Utasítás;  K-971/2006. Ált. Vigh. sz. Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás;  31/2006. Vigh. sz. A MÁV Zrt. Közbiztonsági Terve;  14/2003. VIG sz. A biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati vezetői feladatokról, valamint a kárelhárítás irányításáról (MÁV Zrt.);  D.4.sz. Téli forgalmi Utasítás;  H.6.sz. Utasítás;  F.1. sz. Jelzési Utasítás;  F.2.sz. Forgalmi utasítás és függelékei;  V-6936/2003. sz. F.3. sz. Utasítás Az üzemirányítási és az operatív üzletági irányítási szolgálat ellátására;  F.7.sz. Utasítás a kocsiadatok felvitelére és kezelésére;  F.10.sz. Utasítás;  E.101.sz. Utasítás;  E.1.sz. Utasítás I-IV. rész.;  E.2.sz. Fékutasítás;  E.12.sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás;  Menetrendi Utasítás;  Műszaki táblázatok I-II.;  Menetlevél kezelési utasítás;  30/2005. sz. Utasítás a rendkívüli események bekövetkezésekor az utastájékoztatás megszervezéséről és végrehajtásáról;  109088/1990. Ker. Főo. Utastájékoztatás Szabályzat a hangosbemondás kezelésére;  V-3938/2001. GSZI.MD3 Közlekedésbiztonsági előírások a normál és a széles nyomtávolságú pályán közlekedő közforgalmú vontatójárművek futó- és hordműveire;  34/2007. (XII. 14. MÁV Ért. 37.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos eljárás szabályozásáról;  56/2010 EVIG sz. elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. a hulladékokkal kapcsolatos eljárási rendjéről;  4/2005. (IX.02. MÁV Ért. 35.) Szolg. Főig. sz. utasítás a környezetterhelési- és termékdíj folyamatszabályozásról;  A Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. által kiadott hatályos Hálózati Üzletszabályzat;  2/2014. (MÁV Ért. 1.) EVIG sz. utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 275

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 8/12


Változat: 2.

K.5.2.5. A vasútbiztonságra vonatkozó közösségi jogforrások  

     

Az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a vasúti közlekedés statisztikájáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, valamint a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról. (Vasútbiztonsági Irányelv); Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról; Az Európai Parlament és a Tanács 2008/110/EK irányelve (2008. december 16.) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról; A Bizottság 352/2009/EK rendelete (2009. április 24.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és –értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról; A Bizottság 2009/149/EK irányelve (2009. november 27.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról; A Bizottság 2010/409/EU határozata (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról; A Bizottság 1158/2010/EU rendelete (2010. december 9.) rendelet a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerekről.


ÉRTESÍTŐ 276

K.

ELJÁRÁS

Oldal: 9/12


Változat: 2.

K.5.2.6. Kihirdetett kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások (TSI)     

      

A Bizottság 62/2006/EK rendelete (2005. december 23.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról; A Bizottság 2006/66/EK határozata (2005. december 23.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer járművek – zaj alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról; A Bizottság 2011/229/EU határozata (2011.április 4.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer járművek – zaj alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról; A Bizottság 2006/679/EK határozata (2006. március 28.) a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan; A Bizottság 2006/860/EK határozata (2006. november 7. ) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2006. március 28-i 2006/679/EK határozat A. mellékletének módosításáról; A Bizottság 2012/696/EU határozata (2012. november 6.) a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó Bizottság 2012/88/EU határozat módosításáról; A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer alrendszereire vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2006/861/EK és a 2006/920/EK határozatok módosításáról szóló 2009.január 23-i 2009/107/EK bizottsági határozat; A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek-teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2006. július 28-i 2006/861/EK bizottsági határozat; 445/2011/EU rendelet a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezet tanúsításról szóló 653/2007/EK rendelet módosításáról; A Bizottság 2006/920/EK határozata (2006. augusztus 11.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról; A Bizottság 2011/314/EU határozata (2011. május 12) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról; A Bizottság 2007/756/EK határozata (2007. november 09.) a Nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról;


ÉRTESÍTŐ 277

K.

   

    

ELJÁRÁS

Oldal: 10/12


Változat: 2.

A Bizottság 2008/163/EK határozata (2007. december 20.) a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „vasúti alagutak biztonságával” kapcsolatban elfogadott kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól; A Bizottság 2008/164/EK határozata (2007. december 21.) a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól; A Bizottság 2008/217/EK határozata (2007. december 20.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra-alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági előírásokról; A Bizottság 2008/231/EK határozata (2008. február 1.) a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2002. május 30-i 2002/734/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről; A Bizottság 2008/232/EK határozata (2008. február 21.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járművek alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról; Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelősség értékelési, alkalmazhatósági és EK hitelesítési eljárások moduljáról szóló, 2010. november 9-i 2010/713/EU bizottsági határozat; A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2011. április 26-i 2011/274/EU bizottsági határozat; A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer „infrastruktúra” alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2011. április 26-i 2011/275/EU bizottsági határozat; A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer „mozdonyok és személyszállító járművek” járműalrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2011. április 26-i 2011/291/EU bizottsági határozat.

K.5.2.7. A vasútbiztonságra vonatkozó hazai jogszabályok    

2005. évi CLXXXIII. tv. a vasúti közlekedésről; 2005. évi CLXXXIV. tv. a légi-, a vasúti- és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról; 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről; 2004.évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól;


ÉRTESÍTŐ 278

K.

         

      

ELJÁRÁS

Oldal: 11/12


Változat: 2.

2011. évi LXXX. törvény A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről; 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről; 103/2003. (XII.27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról (4. sz. melléklet Országos Vasúti Szabályzat); 40/2006.(VI.26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról; 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről; 24/2012 (V.28) NFM rendelet a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól; 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról; 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról; 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; 2/2002. (I.11) Korm. rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről; 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról; 72/2006. (IX.29) GKM rendelet a közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól; 32/2009. (II.19.) Korm. rendelet a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról; 101/2007. (XII.22.) GKM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól; 15/1987. (XII.27.) KM–ÉVM együttes rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről; 17/1993. (VII.1.) KHVM. Rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról;


ÉRTESÍTŐ 279

K.

 

ELJÁRÁS

Oldal: 12/12


Változat: 2.

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról; 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról


ÉRTESÍTŐ 280

L.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/3

Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabályok, valamint egyéb feltételek teljesítésére

Változat: 1.

L. Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabályok, valamint egyéb feltételek teljesítésére


ÉRTESÍTŐ 281

L.

L.1.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/3


Változat: 1.

Eljárás a biztonsággal kapcsolatos követelmények azonosításának, végrehajtásának, továbbá betartásának figyelemmel kíséréséről

A biztonsággal összefüggő műveletek követelményei normatív utasításokban kerülnek meghatározásra. Az előírtak utasításszerű végrehajtása elsősorban a munkavállalók felelőssége, ezért a tevékenységhez szükséges oktatást, képzést biztosítani kell részükre, mely a munkáltató feladata. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló  munkába álláskor;  munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor;  munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor;  új technológia bevezetésekor;  egybefüggően 3 hónapot meghaladó betegállományi időszak alatt keletkezett változások elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A követelmények betartásának figyelemmel kísérése munkafolyamatba épített, illetve szúrópróbaszerű felügyeleti ellenőrzéssel valósul meg. A munkafolyamatba épített ellenőrzés folyamatos, szabályozott a normatív utasításokban és az egyéni munkaköri leírásokban. A szúrópróbaszerű felügyeleti ellenőrzéseket a vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken című – a BIK „G” részét képező – eljárás és az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A felügyeleti ellenőrzések tervezésére és végrehajtására vonatkozó követelmények szintén a „G” eljárásban kerülnek meghatározásra. Utasításellenes munkavégzés esetén gondoskodni kell az előírtak szerinti tevékenységhez történő visszatérésről, továbbá dokumentálni kell mozdonyvezetők esetén a mozdonyvezetői ellenőrzési lapon, egyéb esetben felügyeleti könyvben vagy ellenőrzési naplóban. A munkáltató a bejegyzés alapján gondoskodik a szükséges szankciókról és/vagy javító intézkedések megtételéről.

L.2. A megfelelő személyzet, berendezés, jármű stb. használatának biztosítása A megfelelő személyzet, a megfelelő dokumentumok és a megfelelő eszközök biztosítása a munkáltató feladata. Ezek rendelkezésre állását saját tevékenységére vonatkozóan minden munkavállaló köteles ellenőrizni, hiány, eltérés esetén szolgálati felettesének jelenteni. A szúrópróbaszerű felügyeleti ellenőrzéseknek ki kell térnie a személyzet, a dokumentáció és az eszközök megfelelésére.


ÉRTESÍTŐ 282

L.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/3


Változat: 1.

Idegen járművek kezelésére vonatkozó ismeretek:  személykocsik esetében a RIC 18.1 pontja szabályozza az új járművek bevezetésével kapcsolatos kötelezettségeket,  vontatójárművek, vagy nem RIC képes, tehát magyar engedélyeztetési eljárás köteles jármű esetében a vasutak közötti együttműködési megállapodás tartalmazza az átadni köteles információkat.

L.3. A karbantartásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása Az eljárásokat a karbantartási szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kockázatok kezeléséről szóló – a BIK „B” részét képező – eljárás tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 283

M.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/2

A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan

Változat: 1.

M. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan


ÉRTESÍTŐ 284

M.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/2

A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan

Változat: 1.

M.1. Eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásai esetére Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló – a BIK „A” részét képező – eljárás tartalmazza.

M.2. Kockázatértékelési eljárások a változások kezelésére és a közös biztonsági módszernek szükség szerint a kockázatelemzésre és –értékelésre történő, a 352/2009/EK bizottsági határozatban elírtaknak megfelelő alkalmazására Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló – a BIK „A” részét képező – eljárás tartalmazza.

M.3. Eljárások a kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználására, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetésére Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló – a BIK „A” részét képező – eljárás tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 285

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/11

Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el

Változat: 2.

N. Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el


ÉRTESÍTŐ 286

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/11


Változat: 2.

N.1. Az alkalmassági nyilvántartási rendszer N.1.1. A biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek és készségek meghatározása A biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek meghatározását jogszabályok (a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzése és vizsgáztatásáról szóló 19/2011. NFM rendelet), a vállalati belső oktatási utasítás, valamint az általános és/vagy egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A munkakörök betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságot a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök esetében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet szabályozza. N.1.2. Kiválasztási elvek (a szükséges alapvégzettség szintje, mentális alkalmasság és fizikai erőnlét) A kiválasztási elveket vállalati belső szabályozás tartalmazza, a szükséges alapvégzettség szintje jogszabályokban, a vállalati belső oktatási utasításban, valamint az általános és/vagy egyéni munkaköri leírásokban van meghatározva. N.1.3. Alapképzés és a megszerzett képesítés és készségek tanúsítása Az alapképzésről és a megszerzett képesítésről és készségekről szóló tanúsításokat (bizonyítvány, vizsgaigazolás, tanúsítvány, a képzés elvégzéséről szóló igazolás) a munkavállalónak be kell mutatnia. A munkáltató ezen tanúsítványokról másolatot készít, melyet a munkavállalók személyi anyagai között tart nyilván az SAP rendszerben. N.1.4. Folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése A folyamatos képzést és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítését jogszabályok (a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzése és vizsgáztatása 19/2011. (V.10.) NFM rendelet) szabályozzák, valamint a vállalati belső oktatási utasítása tartalmazza. A tematika összeállításakor figyelembe kell venni a rendkívüli események vizsgálta során tett megállapításokat, javaslatokat.


ÉRTESÍTŐ 287

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/11


Változat: 2.

N.1.5. Időszakos kompetencia-ellenőrzés Az időszakos kompetencia ellenőrzését jogszabályok (a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzése és vizsgáztatása 19/2011. (V.10.) NFM rendelet) szabályozzák, valamint a vállalati belső oktatási utasítása tartalmazza. N.1.6. Intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére Balesetek, váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét estén alkalmazott eljárások:  A munkáltató a jogszabályokban előírt eljárások szerint soron kívüli kompetencia ellenőrzést kezdeményezhet, valamint soron kívüli időszakos oktatást írhat elő.  A hosszantartó betegséget követően a munkavállaló a kötelező időszakos oktatások óraszámait a jogszabályban, vállalati belső oktatási utasításban meghatározott módon pótolni köteles.  A hosszantartó betegséget követően a munkakör betöltéséhez szükséges mentális alkalmasság és fizikai erőnlét vizsgálata a 203/2009. (IX.18.) Kormányrendeletben előírtak szerint kerül megtartásra. N.1.7. Külön biztonságirányítási képzés a BIR működésének biztosításában közvetlenül részt vevő személyzet részére A biztonságirányítási képzést az N.2.3. pontban leírtak szerint kell tartani.

N.2. Alkalmassági nyilvántartási rendszer N.2.1. A biztonsági feladatokat ellátó munkakörök A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokat ellátó munkakörök meghatározása a 19/2011. NFM rendelet, valamint 203/2009. Korm. rendelet és ugyanezen rendelet 7. § 1. bekezdése alapján készített belső szabályzatban szereplő tevékenységek alapján történik. A munkakörök felsorolását az 1. sz. táblázat tartalmazza. A jogszabályokban és a vasútbiztonsági tanúsítványban előírt adatszolgáltatás teljesítése során a létszám adatok rendszeresen megküldésre kerülnek a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére.


ÉRTESÍTŐ 288

N.

Sorszám

ELJÁRÁS

Oldal: 4/11


Változat: 2.

19/2011. NFM szerinti munkakör megnevezés

Munkaköri megnevezések

1.

Mozdonyvezető

2.

Motorvonat-vezető

1

3.

Dízel mozdonyvezető

Mozdonyvezető

4.

Dízel mozdonyvezető

Motorvonat-vezető

1

5. 6. 7.

Mozdonyvezető Motorvonat-vezető Mozdonyvezető

3

14.

Villamos mozdonyvezető Villamos mozdonyvezető Tolatásvezető Saját géperejű vasúti munkagépvezető Saját géperejű vasúti munkagépvezető Saját géperejű vasúti munkagépvezető Saját géperejű vasúti munkagépvezető Saját géperejű vasúti munkagépvezető Saját géperejű vasúti munkagépvezető Saját géperejű vasúti munkagépvezető

15.

Féklakatos

Féklakatos

16.

17.

Forgalmi koordinátor Forgalmi koordinátor Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, jelenlétes forgalmi szolgálattevő, Gyermekvasúti állomásfőnök) Forgalmi szolgálattevő

18.



19.


Hálózati gépészeti diszpécser

20.

Gépészeti műszaki szakértő

Gépészeti műszaki szakértő

21.

Járműfenntartási vezető

Járműbiztosítási központvezető

8. 9. 10. 11. 12. 13.

3 2

Egyéb vasúti járművezető Gépészeti diszpécser Járműszerelő Járműszerelő csv. Saját használatú mozdonyvezető Telepi rendező, váltókezelő

8

Vontató jármű üzembe helyező


7

7

ÉRTESÍTŐ 289

N.

Sorszám

ELJÁRÁS

Oldal: 5/11


Változat: 2.



22.

Járműfenntartási vezető

Vasúti járműjavítás vezető

23.

Járműfenntartási vezetőmérnök

Főmérnök

24.


Jármű reszortos

25.


Területi műhelyvezető

26.

Jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi)

Jegyvizsgáló (belföldi)

27.

Jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi)

Jegyvizsgáló (nemzetközi)

28.

Kocsirendező Kocsivizsgálati vezetőmérnök, reszortos Kocsivizsgálati vezetőmérnök, reszortos Kocsivizsgálati vezetőmérnök, reszortos Kocsivizsgáló Külsős mozdonyfelvigyázó Mozdonyfelvigyázó

Kocsirendező

Műszaki művezető Területi vontatási főirányító

37.

Művezető (kocsivizsgáló) Területi vontatási főirányító Hálózati, árufuvarozási, vontatási főirányító, irányító

38.

Személyszállítási főirányító

Hálózati személyszállítási főirányító

39.


Kiemelt vonat főirányító

40.


Hálózati HAVARIA irányító

41.


Személyszállítási koordinátor

42.

Személyszállítási főirányító Személyszállítási üzemeltetési vezető, Területi vontatási szolgáltatási központvezető

Területi személyszállítási főirányító

29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

43. 44.

Kocsivizsgálati technológus Műszaki szakelőadó Műszaki szakértő Kocsivizsgáló Külsős mozdonyfelvigyázó Mozdonyfelvigyázó

Hálózati vontatási főirányító

Személyzetbiztosítási vezető


5

ÉRTESÍTŐ 290

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/11


Változat: 2.

46.

19/2011. NFM szerinti munkakör megnevezés Munkaköri megnevezések Személyszállítási üzemeltetési vezető, Vonatelőkészítési vezető Személyszállítási üzemeltetési vezető Üzemirányítás vezető

47.

Tolatásvezető

Tolatásvezető

48.

Tolópad-vezető

Gépkezelő

49.

Tolópad-vezető

Gépkezelő csv.

50.

Tolópad-vezető

Tolópad kezelő

51.

Fordító korong kezelő

Telepi rendező, váltókezelő

9

52.



9

53.


Járműszerelő

9

54.


Külsős mozdonyfelvigyázó

9

55.

Vasútüzem vezető

58.

Vasútüzem vezető Vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), vonatvezető Vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), vonatvezető Vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), vonatvezető

59. 60.

Villamos-fűtési lakatos Villamos-fűtési lakatos

Járműszerelő Járműszerelő csv.

61.

Vonali tolatásvezető

62.

Vonali tolatásvezető, vonatvezető Vontatás szolgáltatási telephelyvezető

63. 64. 65.

Vontatási (gépészeti) vonalellenőr Vontatási reszortos Vontatási technológus

Gépészeti vonalellenőr Vontatási reszortos Változáskezelő

66. 67.

Vontatási telepi rendező

Telepi rendező, váltókezelő Járműszerelő

Sorszám 45.

56. 57.

Vezető jegyvizsgáló (belföldi) Vezető jegyvizsgáló (nemzetközi) Vizsgáló főkalauz

Telephelyvezető


6

ÉRTESÍTŐ 291

N.

Sorszám

1

ELJÁRÁS

Oldal: 7/11


Változat: 2.



68.

Járműszerelő csv.

69.

Biztonsági szakértő

70.

Védelmi szakértő

71.

Védelmi szakelőadó

72.

73.

Járműszerelő Gyakornoki munkakörök területre: Motorvonat-vezető gyakornok, Mozdonyvezető-gyakornok, Műszaki szakelőadó (pk.), Vontatási reszortos (pk.), Mérnök gyakornok

74.

Motorvonat-vezető gyakornok

75.

Mozdonyvezető-gyakornok

76.

Műszaki szakelőadó (pk.)

77.

Vontatási reszortos (pk.)

78.

Mérnök gyakornok

6

7

Dízelmozdony-vezetői engedéllyel rendelkező mozdonyvezető vagy motorvonat-vezető

2

Tolatásvezetői feladatokkal is megbízott mozdonyvezető Villamosmozdony-vezetői engedéllyel rendelkező mozdonyvezető vagy motorvonatvezető 3

4

A Társaság alkalmazásában álló mozdonyvezető (villamos és/vagy dízel vizsgával)

5

Üzemirányítás területén

6

Csak baleset és vegyi elhárítással összefüggő,

7

Balatonfenyves GV területen vonali forgalmi tevékenységgel megbízott

8

Járművezetői feladatokkal is megbízott

9

Fordítókorong kezeléssel megbízott

1. melléklet tartalmazza a közlekedés biztonsággal összefüggő munkakörök létszámadatait, amelyek az NKH előírt ütemezésnek megfelelően kerülnek jelentésre. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 292

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 8/11


Változat: 2.

1. táblázat: A vasúti közlekedés biztonságával közvetlenül összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak jegyzéke

N.2.2. Azon munkakörök, amelyek a BIR-en belül operatív döntéshozatali felelősséggel járnak            

Hálózati személyszállítási és vontatási főirányító; Területi személyszállítási főirányító; Kiemelt vonat főirányító Üzemirányítás vezető; Személyszállítási koordinátor (Üzemirányítás területén); Utazó személyzetbiztosítási vezető Vonat előkészítési vezető Gépészeti diszpécser; Telephelyvezető; Területi vontatási főirányító; Mozdonyfelvigyázó; Vasútüzem vezető;

N.2.3. A feladatok ellátásához szükséges ismeretek, készségek biztosítása; az orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatok A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók kiképzését, rendszeres oktatását, vizsgáztatását és a biztonsági továbbképzését is. A Társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalók (N.2.1.) rendszeres műszaki és forgalmi, illetve biztonsági oktatásának, továbbképzésének biztosítása érdekében a MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központtal szerződést köt, valamint megfelelő képzettségű és képesítésű szakembereket alkalmaz. A biztonsági oktatásért, továbbképzésért az üzemeltetés vezető, a biztonsági igazgató és a szervezeti egységek vezetői az SZMSZ-nek, illetve a munkaköri leírásuknak megfelelően felelősek. A MÁVSTART Zrt. a segédanyagok között felhasználja a rendelkezésre álló balesetvizsgálati és balesetelemzési oktatási anyagokat, illetve tájékoztatókat is. A fentieken túlmenően a hatályos rendeletben meghatározott közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, illetve a közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezett, egyéb munkakörben tevékenykedő munkavállalókat – a BIR-re vonatkozóan – évente egy óra oktatásban kell részesíteni a közlekedésbiztonsági oktatásokon belül, melynek célja a BIK-ben leírt folyamatok bemutatása. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 293

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 9/11


Változat: 2.

A biztonsági oktatás célja a közlekedésbiztonsági ismeretek szinten tartása, és a biztonsági kultúra fejlesztése. A rendszeres szakmai oktatások, vizsgáztatások és a biztonsági oktatások rendjét, területeit a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítása tartalmazza. A MÁV-START Zrt. oktatás, képzés megrendelésekor minőségi paramétereket határoz meg. Az orvosi és pszichológiai vizsgálatok tekintetében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet az irányadó. N.2.4. A megfelelő képesítésű személy beosztása N.2.4.1. Általános szabályok minden közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokat ellátó tevékenységekre történő beosztás minden esetben a képzettségnek és orvosi alkalmasságnak megfelelően történik. A megfelelő kompetenciával rendelkező munkavállaló beosztása a munkáltató felelőssége. N.2.4.2. Vasúti járművezetőkre vonatkozó egyedi eljárás A vasúti járművezető képesítése az EMIG-FVS rendszerben van nyilvántartva. Az EMIG-FVS rendszer a képesítések érvényességét ellenőrzi és átadja az IVU.plan programnak. A mozdonyvezetők szolgálatai és munkaidő-beosztása az IVU.plan programban készül. A szolgálatok kialakítása során a tervezést végzők beállítják a szolgálat ellátásához szükséges képesítéseket (típus-, vonal- és állomásismeret). A munkaidő-beosztás kialakítása során az adott szolgálatba csak az előzőleg beállított képesítéssel rendelkező munkavállalót lehet beosztani, melyet az IVU.plan program ellenőriz. N.2.4.3. A vonatkísérő és a kocsivizsgáló személyzetre vonatkozó egyedi eljárás A vonatkísérő és a kocsivizsgáló személyzet szolgálatai és munkaidő-beosztása a RailM@n rendszer Tervező és Vezénylő alkalmazásaiban készül. A szolgálatok kialakítása során a tervezést végzők kísérik figyelemmel a szolgálat ellátásához szükséges képesítéseket. A munkaidő-beosztás kialakítása során az adott szolgálatba csak olyan munkavállalót lehet beosztani, aki a feladat ellátásához szükséges képzettséggel, vizsgákkal rendelkezik.


ÉRTESÍTŐ 294

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 10/11


Változat: 2.

N.2.5. A feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése, korrekciós intézkedések végrehajtása Amennyiben a Társaság az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállaló ismereteinek hiányát állapítja meg, kezdeményezi az NKH-nál a munkavállaló soron kívüli időszakos vizsgára kötelezését. Oktatás szempontjából a korrekciós intézkedések az N.1.6. pontban leírt eljárások, továbbá szükség esetén a munkavállalók továbbképzése, melyeket a képzési utasítás, az oktatási utasítás és a belső képzésről szóló utasítás tartalmaz.


ÉRTESÍTŐ 295

N.

ELJÁRÁS

Oldal: 11/11


Változat: 2.

1. melléklet Közlekedésbiztonsággal kapcsolatos munkakörök jegyzéke és létszám adatok A létszám adatok negyedévente kerül frissítésre és megküldésre az NKH-nak


ÉRTESÍTŐ 296

O.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/4

A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések

Változat: 1.

O. A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések


ÉRTESÍTŐ 297

O.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/4


Változat: 1.

O.1. Eljárások biztosítása a BIR-rel kapcsolatban O.1.1. A BIR megismertetése a személyzettel, az információk hozzáférhetősége A biztonságirányítási képzést „A képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el” című – a BIK „N” részét képező – eljárás tartalmazza. A fenti eljárásban felsorolt, közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, illetve a közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezett, egyéb munkakörben tevékenykedő munkavállalókat – a BIR-re vonatkozóan – évente egy óra oktatásban kell részesíteni a közlekedésbiztonsági oktatásokon belül, melynek célja a BIK-ben leírt folyamatok bemutatása. A közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek körét „A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken” című – a BIK „G” részét képező – eljárás tartalmazza. A BIK hozzáférhető a Társaságnál L:/Iranyitas/Biztonsag/Kozos/BiztonságIrányítás

alkalmazott

hálózati

helyen

is:

O.1.2. Az érintett biztonsági személyzet hozzáférése a BIR megfelelő dokumentációjához A BIK-et a normatív utasításokkal azonos módon a MÁV-START értesítőben kell kiadni, annak érdekében, hogy az érintett személyzet megismerhesse. A dokumentum hozzáférhető az O.1.1. pontban leírt hálózati helyen is. A biztonsági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat a munkáltató köteles biztosítani az érintettek számára.

O.2. Eljárások biztosítása az üzemeltetési információkkal kapcsolatban O.2.1. A legfontosabb üzemeltetési információk A mindenkor érvényben lévő, üzemeltetéshez, működéshez szükséges információkat a munkáltató köteles a munkavállaló tudomására hozni. Ennek módjai elsősorban:   

utasítások, rendelkezések módosításának átadása (pl. lapcserés módon); parancskönyv útján; elméleti és gyakorlati oktatások keretében.


ÉRTESÍTŐ 298

O.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/4


Változat: 1.

A munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállaló a szükséges módosításokat saját dokumentációján átvezette, a parancskönyvet tudomásul vette és, hogy az oktatásokon részt vett (oktatási napló kitöltésre került), illetve arról is, hogy munkavégzése során a rendelkezéseket megfelelően alkalmazza. Az ellenőrzés munkafolyamatba építetten, és szúrópróbaszerűen felügyeleti ellenőrzés útján történik. O.2.2. A személyzet ellátása az üzemeltetési információkkal A munkavállalókkal az őket érintő, üzemeltetéshez, működéshez szükséges információkat a tényleges munkavégzés megkezdése előtt köteles kimutatható módon a munkáltató megismertetni. O.2.3. A személyzet információval történő ellátása, szükség esetén másolati példány átadása A parancskönyv útján átadandó információk esetén figyelembe kell venni a parancskönyvekről szóló rendelkezést, mely szerint az 1 db A4 terjedelmű oldalnál hosszabb rendelkezések másolatát a munkavállalók részére át kell adni.

O.3. A vasúti szervezetek közötti információ megosztás szabályozása A MÁV-START Zrt. a vonat közlekedésének teljes útvonalára vonatkozó adatokat a vontatásszolgáltatást igénybevevő vasúti társaságok részére kérésükre átadja. A megrendelő az adatok átadására vonatkozó igényét a vontatás-szolgáltatási szerződésben megjelölt kijelölt kapcsolattartó útján kéri. A kapcsolattartó vagy a MÁV-START Zrt. Biztonság útján, vagy közvetlenül a területi személyszállítási és vontatási központból, a Biztonság értesítése mellett megkéri az adatokat és eljuttatja a megrendelő számára. Operatív ügyekben a hálózati vontatási főirányító értesíti a vontatási szolgáltatást megrendelő menetvonal-tulajdonos kijelölt kapcsolattartóját. Azokon a telephelyeken, ahol különböző vasúti társaságok egyidejűleg tevékenységet végeznek, a munkavégzést és a munkahelyen történő közlekedést össze kell hangolni. Az összehangolásból következő szabályokat az Üzemi/Telepi Rendben kell rögzíteni. A tevékenység hatókörében tartózkodó munkavállalókat az Üzemi/Telepi Rendből kimutathatóan oktatni kell. Amennyiben a vasútvállalatok szerződéses kapcsolatban állnak egymással, úgy a kommunikációra vonatkozó szabályozásokat a szerződésben kell leszabályozni.


ÉRTESÍTŐ 299

O.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/4


Változat: 1.

Fentieken túlmenően a hatályban lévő utasítások, a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozzáférési Szerződés rendelkezéseit kell figyelembe venni. A MÁV-START Zrt. biztonsággal összefüggő belső és külső kommunikációja: Belső kommunikáció:  Napi tájékoztató a vállalatvezetés számára (TRES).  Időszakos és éves beszámoló a vállalatvezetés számára a biztonsági helyzetről. Külső kommunikáció:  Rendkívüli eseményekről jelentés az NKH és a KBSZ számára.  Évente tájékoztató az NKH és a KBSZ számára a biztonsági helyzetről, a közös biztonsági mutatók alakulásáról.  Adatszolgáltatás a menetvonal tulajdonosok számára.


ÉRTESÍTŐ 300

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/11

A biztonsági információk dokumentálása

Változat: 2.

P. A biztonsági információk dokumentálása


ÉRTESÍTŐ 301

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/11


Változat: 2.

P.1. A biztonsági információk nyilvántartása A MÁV-STAT Zrt. a működésére vonatkozó biztonsági információkat lehetőség szerint elektronikus rendszerekben tartja nyilván, ezzel biztosítva, hogy minden lényeges információ pontos, teljes körű és megfelelően frissített legyen. Az elektronikus rendszerekhez történő hozzáférés, az adatok megismerhetőségével és kezelésével kapcsolatos jogosultságok személyre szabott beállításával megakadályozható a tárolt információkhoz történő illetéktelen hozzáférés. A Társaság a biztonsággal kapcsolatos információk nyilvántartására és kezelésére az alábbi rendszereket működteti:             

Poszeidon (általános ügyviteli és iktatási rendszer); TRES (rendkívüli események és a kockázatok nyilvántartása); EMIG (komplex rendszer, mely tartalmazza a vasúti vontatójárművek közlekedésével, üzemeltetésével, a vasúti járművezetői tanúsítvánnyal és a mozdonyvezetők ellenőrzésével kapcsolatos adatokat); IVU (jármű forduló készítés, mozdonyvezetők szolgálattervezése, beosztása, szolgálatok nyilvántartása); EMO (vontatójárművek karbantartási adatai, mozdonyfordulók); VONTAT (megrendelések fogadása, kezelése, nyilvántartása, vonatközlekedési tény adatok feldolgozása); SAP (munkavállalókra vonatkozó adatok nyilvántartása); MFG-PRO (integrált vállalatirányítási rendszer); MFG-EAM (a karbantartás teljes folyamatának nyilvántartása); RES (rendkívüli események nyilvántartása); SZVÖRNET (személyszállítási informatikai támogató modul alapú rendszer); WEBGAR (járműjavításhoz kapcsolódó garanciakezelési felület); SZIR (szállítás irányítási rendszer).

P.2. A biztonsági dokumentációk kezelése P.2.1. Útvonalkönyvek kezelése A Társaság – a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos rendelet vonatkozó pontjai szerint – személyzete érintett tagjait az előírt dokumentumokkal ellátja.


ÉRTESÍTŐ 302

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/11


Változat: 2.

P.2.1.1. A MÁV-START Zrt. és a vasúti pályahálózat-működtető vasúti társaságok kapcsolata A vasúti pályahálózat-működtető közli a pályavasút vonalaira – és pályamenti berendezéseire – vonatkozó adatokat, összhangban a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer üzemeltetési és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos rendeletben meghatározott tartalommal (pl. sebesség, lejtviszonyok, ívsugár, csatlakozó vágányok hossza, megengedett tengelyterhelés, biztonsági berendezések stb.). A MÁV-START Zrt. közli a vasúti pályahálózat-működtetővel a pályahálózaton közlekedő vontatójárműveire vonatkozó adatokat. P.2.1.2. Érvényesítési eljárás az Útvonalkönyv teljességének és pontosságának biztosítása érdekében Az Útvonalkönyv olyan elektronikus vagy papír alapú dokumentum, amely a vasúti járművezetők számára egységesen tartalmazza a vonatközlekedés során használt vasútvonalak és pályamenti berendezések vonatkozó, munkavégzéssel kapcsolatos leírását. Az érvényesítési eljárás célja a vasúti pályahálózat-működtető üzemeltetésében lévő vasúti pályahálózat és az azokhoz kapcsolódó pályamenti létesítmények, berendezések leírását tartalmazó Útvonalkönyv tartalma teljességének és a vasúti pályahálózat-működtető által szolgáltatott adatokkal egyező pontosságának biztosítása. Az érvényesítési eljárás: a pályahálózat-működtető tájékoztatja az érintett szervezeteket, hogy az általa közzétett adatok módosultak. A MÁV-START Zrt. Személyzetmenedzsment ezeket, valamint a más csatornákon keresztül beérkezett hibákat összesítve átadja a Beszerzésnek, aki az Útvonalkönyvek módosítását megrendeli a vele szerződésben álló KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft-től. A KTI a változásokat beszerkeszti az adott Útvonalkönyvekbe, majd visszaküldi azokat javított formában a Beszerzésnek, aki a visszaérkező anyagokat nyomdai úton előállíttatja, illetve kielégíti a MÁV-START Zrt. által szerződésben vállalt társvasúti kötelezettségeit. P.2.1.3. Felelősség az Útvonalkönyv tartalmáért Az Útvonalkönyv teljességének és pontosságának biztosításához szükséges adatszolgáltatásért a vasúti pályahálózat-működtető felelős. A vasúti pályahálózat-működtetője, a vonatkozó adatokat, a BIR-ében foglaltak alapján közzéteszi. A vasúti pályahálózat-működtető által közzétett adatok alapján a MÁV-START Zrt. elkészítteti az általa használt vasúti pályahálózat tekintetében az Útvonalkönyvet. A mozdonyvezető munkakörű munkavállalók, ha hiányosságot, pontatlanságot fedeznek fel az Útvonalkönyvvel kapcsolatban, akkor azt az ún. „Mozdonyvezetői esemény jelentés” nevű formanyomtatványon keresztül tudják a szolgálati vezetőjük tudomására hozni. A nem mozdonyvezető munkakörben dolgozó munkavállalók ilyen esetben szolgálati vezetőjüket közvetlenül értesítik. A hibáról értesített szolgálati vezető tájékoztatja a Társaság Személyzetmenedzsmentjét, akik felveszik a kapcsolatot a pályahálózat működtetőjével.


ÉRTESÍTŐ 303

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/11


Változat: 2.

P.2.1.4. Az Útvonalkönyv előállítása és vasúti járművezetők részére történő átadása A MÁV-START Zrt. vasúti járművezetői részére biztosított Útvonalkönyvek papíralapon vagy elektronikusan kerülnek előállításra, valamennyi transzeurópai vasútvonal tekintetében egységes formátumban. Nyomdai előállítása külső szerződő fél bevonásával történik. A nyomdai feladatok koordinálásáért és a kapcsolódó szerződéses viszonyrendszer kezeléséért a Beszerzés a felelős, feladata ellátásához az Üzemeltetés támogatást nyújt. A vasúti pályahálózat-működtetője által rendelkezésre bocsátott, az Útvonalkönyv módosítását eredményező adatokról történő tudomásszerzést követően, a MÁV-START Zrt. Üzemeltetés haladéktalanul intézkedik a módosítások előkészítése és végrehajtása tárgyában. A kapcsolódó igényt jelzi a Beszerzés részére, átadva a szükséges változtatásokra vonatkozó javaslatát. A nyomdai feladatok koordinálásáért és a kapcsolódó szerződéses viszonyrendszer kezeléséért a Beszerzés a felelős. Az Útvonalkönyvek érintett vasúti járművezetők részére történő kézbesítéséért a MÁV-START Zrt. Személyzetmenedzsment a felelős. Nyomdai előállítását követően, azok nyomtatott változata a vasúti járművezetők szolgálati helyén kerül átadásra az érintett munkavállalók részére. A vasúti járművezetők Útvonalkönyvvel történő ellátását dokumentálni kell, annak használatáról az érintett munkavállalókat oktatásban kell részesíteni, melyért a Személyzetmenedzsment a felelős. P.2.2. Vasúti járművezetői tanúsítvány A vasúti járművezetőnek szolgálata során tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A mindenkor hatályos – a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló – rendelet (a továbbiakban: TR), illetve a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló hatályos rendeletben (a továbbiakban: KR) előírt vizsgaigazolásokkal kapcsolatos egyéb operatív feladatok hálózati koordinálása és ellenőrzése a Személyzetmenedzsment feladata. A TR-ben meghatározott „vasúti járművezetői tanúsítvány” kiállításának területi felügyelete a területi vontatás-szolgáltatási központok felelőssége, a tanúsítványok kiállítása, az ezzel kapcsolatos és szükséges dokumentálás elvégzése pedig a vontatás-szolgáltatási telephely feladata.


ÉRTESÍTŐ 304

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/11


Változat: 2.

P.2.2.1. Belső folyamatok a kiadásra és megújításra A vasúti járművezetői tanúsítvány kiadását a MÁV-START Zrt. a mindenkor hatályos TR szerint végzi. A KR igazoló okmányai alapján a Társaság kiállítja, illetve szükség szerint megújítja a tanúsítványokat járművezetői részére. Haladéktalanul új tanúsítványt kell kiadni, ha annak jogosultja vasúti járműre, vasúti pályára vagy pályahálózatra vonatkozó szakismereti és alkalmassági vizsgát szerez, esetleg elveszít, vagy a meglévő ismereteit újabbakkal egészíti ki. A járművezető munkaviszonyának megszűnése esetén a tanúsítványról hiteles másolat kerül kiadásra. P.2.2.2. A kezeléssel megbízott szervezet A TR szerinti vasúti járművezetői tanúsítvány kezelésével, a tanúsítvány hiteles másolatának kiállításával, a tanúsítványokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az SZMSZ szerinti szervezet végzi el. P.2.2.3. A Tanúsítvány kiadásáért felelős személyek A vasúti járművezetői tanúsítvány kezeléséért, a tanúsítvány hiteles másolatának kiállításáért, a nyilvántartások vezetéséért felelős személyeket az SZMSZ szerinti szervezet munkáltatói jogkörgyakorlója jelöli ki. P.2.2.4. A megszerzéshez szükséges alapvizsgák, ezek gyakorisága A vasúti járművezetői tanúsítvány kiállításához szükséges alapvizsgákra, az időszakos vizsgák gyakoriságára, a vizsgák érvényességére vonatkozó feltételeket a KR tartalmazza. P.2.2.5. A Tanúsítvány felfüggesztése, visszavonása A tanúsítvány a Társaság tulajdona, melyet 6 hónapos időtartamra felfüggeszthet, illetve visszavonhat, ha a felfüggesztés megszüntetésének feltétele 6 hónapon belül nem teljesül. Ha a vasúti járművezető vitatja a tanúsítvány kiállításával, megújításával, felfüggesztésével, vagy visszavonásával kapcsolatos döntést, úgy 30 napon belül egyeztetést kezdeményezhet munkáltatói jogkörgyakorlójánál. Amennyiben az egyeztetés kezdeményezésétől számított 30 napon belül nem születik egyezség, a munkavállaló kérheti az NKH-tól a döntés felülvizsgálatát. P.2.2.6. A járművezetők ellenőrzése A vasúti járművezetőknek szolgálatuk ellátása során maguknál kell tartaniuk a vasúti járművezetői tanúsítványt. Ennek ellenőrzése személyes feljelentkezéskor munkafolyamatba építetten, szolgálatvégzés közben szúrópróbaszerűen, vezetői és hatósági ellenőrzések során történik. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 305

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/11


Változat: 2.

A vezetői ellenőrzések a „G” eljárásban foglaltak szerint történnek. Egyéb vonatkozásban tartott ellenőrzésekkel kapcsolatban a közlekedésbiztonsági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó utasítás a mérvadó. A vasúti járművezetők kötelesek jelezni, amennyiben eltérést, hibát észlelnek a tanúsítványon. Amennyiben ezek ellenőrzés során derülnek ki, de a munkavállaló más módon (pl. vizsgaigazolás) igazolni tudja, hogy jogosult a munkavégzésre, akkor szolgálatát a munkaidő-beosztás alapján befejezheti, ugyanakkor köteles javított tanúsítvány kiadását kérni. Következő szolgálatát csak ennek birtokában kezdheti meg. Abban az esetben, ha a vasúti járművezető a tanúsítványt szolgálata során feljelentkezéskor, vagy ellenőrzéskor bemutatni nem tudja, azonnali leváltásáról kell gondoskodni. P.2.2.7. Feltételhiány esetén követendő eljárás A KR és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló mindenkor hatályos rendelet (továbbiakban ER) szerinti feltételek hiánya esetén a Társaság az érintett személy vasúti járművezető munkakörben történő foglalkoztatását azonnali hatállyal felfüggeszti, a tanúsítványt visszavonja. P.2.3. Mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény A MÁV-START Zrt. a Mozdonyvezetői utasítás-gyűjteményt a mozdonyvezető szolgálatba jelentkezési helyén, nyomtatott dokumentumokba foglaltan teszi elérhetővé. A MÁV-START Zrt. által összeállított mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény a teljes magyarországi TEN hálózatra vonatkozó követelményekkel azonos szabályokat és eljárásokat tartalmaz a MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. teljes hálózatára. Tartalmazza az említett hálózatok valamennyi útvonalára, és ezen útvonalakon használatos járművekre vonatkozóan a személyzet személyi és vagyoni biztonságára, a biztosítóberendezésekre, a vonat működésére, a vontatásra, a vontatott járművekre vonatkozó eljárásokat rendes üzemmód, üzemzavar, illetve vészhelyzet esetére. A MÁV-START Zrt. a Mozdonyvezetői utasításgyűjteményből a következő utasításokat adja át a mozdonyvezetőknek személyes használatra:  F.1. sz. Jelzési Utasítás,  F.2. sz. Forgalmi Utasítás,  F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei,  E.1. sz Utasítás a vontatójármű személyzet részére,  E.2. sz. Fékutasítás  Műszaki táblázatok I-II. kötet,


ÉRTESÍTŐ 306

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 7/11


Változat: 2.

P.2.4. Formai, kezelési és a terjesztésre vonatkozó követelmények P.2.4.1. Formai követelmények A következő táblázat összefoglalja, hogy egy dokumentumnak milyen formai követelményeknek kell eleget tennie. Az első oldalon

A további oldalakon

Azonosító szám (vagy dokumentum szám) (ennek utolsó betűjele a változat jele)

szükséges

szükséges

Az adott változat hatályba lépésének (kiadásának) dátuma

szükséges

ajánlott

A dokumentum teljes terjedelmének oldalszáma (lapszáma)

szükséges

ajánlott

Oldalszám (lapszám)

szükséges

szükséges

Az arra jogosult/kötelezett személy vagy személyek aláírása

szükséges

nem szükséges

Formai követelmény

Ha vannak mellékletek, akkor ezeket az azonosító számukkal együtt, - de a változatszámuk nélkül, - az anyag elején vagy végén, jól látható módon fel kell sorolni, az adott dokumentum csak a mellékleteivel együtt teljes. Bármely dokumentum vagy bizonylat megnevezése, vagy arra való hivatkozás az eredeti irat azonosítójával történik, általában a változatszám/törés említése nélkül. A megnevezett, vagy hivatkozott dokumentum alatt mindig annak legújabb változata/törése értendő, kivéve, ha a változatszám nem utal kifejezetten egy ettől eltérő változatra. P.2.4.2. A dokumentumok készítése, kiadása, kezelése A belső anyagok jóváhagyását és kiadását a Döntési Hatásköri Listában (SZMSZ melléklet) meghatározott beosztású személyek a saját hatáskörükben az Iratkezelési Szabályzat szerint végzik. A papír alapú dokumentumok elosztási listáját a kiadó szervezeti egység határozza meg, illetve az végzi el a listában meghatározott egységek, illetve személyek részére az elosztást is (szignálás vagy elosztási jegyzék alapján). A jóváhagyott iratok egy eredeti példányát és az elosztási listát (címjegyzéket) azok kiadója, vagy az elosztásért felelős szervezeti egység vezetője (titkárság) őrzi meg.


ÉRTESÍTŐ 307

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 8/11


Változat: 2.

Indokolt esetben a dokumentum felhasználója a kapott anyagot tovább oszthatja a saját beosztottai közül azoknak, akiknek ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben neki is elosztási listát kell készítenie (szignálás a dokumentumon). („Családfa-elv”.) Elektronikusan kiadott/tárolt dokumentumok esetén a kiadónak kötelessége mindazokat, akiknek az adatokat szánja közvetlen, vagy közvetett úton értesíteni az anyag létrehozásáról, (elektronikus) tárolási helyéről, hozzáférhetőségéről. P.2.4.3. Belső dokumentumok módosítása Módosító javaslat benyújtása: Amennyiben egy dokumentummal kapcsolatban a használónak vagy az integrált irányítási vezetőnek tartalmi módosítási igénye van, akkor azt írásban, „MÓDOSÍTÁST KÉRELMEZŐ JAVASLAT” formájában kell eljuttatnia az eredeti irat jóváhagyójának. A módosítási igény a rendszerdokumentáció esetében az éves felülvizsgálat bejegyzésével és jóváhagyásra előterjesztésével is teljesíthető. A jóváhagyással az éves felülvizsgálat elfogadása megtörtént. A javaslat benyújtója a módosítási igényét, javaslatát indokolni köteles. Javaslatának megfogalmazásához figyelembe kell vennie a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslat elbírálása: Az eredeti dokumentum kiadója a módosító javaslatot - szükség esetén a javaslat benyújtójával közösen - megvizsgálja, és dönt a módosítás elrendeléséről (engedélyezéséről), vagy megtagadásáról. Döntése előtt - ha szükségesnek tartja – más munkavállaló véleményét is kikérheti. Teendők a módosító javaslat elfogadása esetén: A dokumentum kiadója - ha szükségesnek látja - egy team-et hozhat létre (vagy megbízhatja a javaslat benyújtóját), amely kidolgozza és megfogalmazza a módosítás szövegét. A módosítást kidolgozhatja a módosítási javaslat benyújtója egyedül is. Az eredeti anyag kiadója az új változatot - ha egyetért vele - aláírja és kiadja. A kiadás időpontjában az előző változat/törés automatikusan érvényét veszti. Önálló azonosítóval rendelkező dokumentum bármely részén vagy részein végrehajtott módosítás, változtatás esetén az egész dokumentum módosítottnak tekintendő, tehát az egész dokumentum - annak minden oldala - a soron következő változatszámot/törést kapja. Ebből két dolog következik:  egy irat minden oldalán csak azonos változatszám/törés szerepelhet,  változás esetén dokumentumot csak egyben szabad cserélni, (még akkor is, ha vannak benne változatlan tartalmú oldalak, lapok.)


ÉRTESÍTŐ 308

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 9/11


Változat: 2.

A kiadó az érvénytelenné vált változat törzspéldányának első lapjára ráírja, hogy „ÉRVÉNYTELEN”, ráírja a módosítás időpontját, hozzáfűzi a módosítást kérő javaslatot, és az érvényes dokumentumoktól elkülönítve, legalább 5 évig megőrzi. A dokumentumoknak mindig az érvényes és jóváhagyott változatát/törését kell használni. Ezért:  Mindazon személyek, akik az anyag bármely papír alapú változatát kiadták, vagy továbbadták, felelősséggel tartoznak azért, hogy az új változat kiadásakor, illetve kézhez vételekor az új változatot is továbbítsák mindazon személyek részére, akiknek a megelőző változatból juttattak.  Mindenki, aki egy dokumentum papír alapú változatát megkapja, maga felel azért, hogy az új változat átvételekor az előző változatot megsemmisítse, vagy érvénytelenítve, az érvényesektől elkülönítve a számára szükséges ideig tárolja. Az A3. sz. Utasítás alapján kezelt dokumentumoknál módosításra nincs lehetőség. Változás esetén új dokumentumot kell kiadni, és a megelőzőt ebben hatálytalanítani kell. Teendő a módosító javaslat elutasítása esetén: Amennyiben az eredeti dokumentum kiadója a módosító javaslatot nem fogadja el, akkor erről a tényről „ELUTASÍTÓ LEVÉL”-ben értesíti a javaslat benyújtóját. P.2.4.4. A feljegyzések, bizonylatok (a továbbiakban: bizonylatok) A bizonylatok készülhetnek papíron, vagy elektronikus adathordozón. A bizonylatoknak ki kell elégíteniük:  a minőség irányítási folyamatleírásokban előírt tartalmi, valamint  a jelen leírásban előírt formai, azonosítási és tárolási követelményeket. Az integrált irányítási bizonylatok készítésére általában formanyomtatványokat használunk. Ezeket alapvetően a készítőjük és a jóváhagyójuk alakítják ki a felhasználó szakterület munkatársának véleményét figyelembe véve. A bizonylatokat, formanyomtatványokat a fejlécükben található azonosító számmal kell ellátni. Érvénybe léptetésük előtt a szakterületi vezetőknek kell jóváhagyni és elhelyezni a Bizonylati Albumban. A kereskedelemből beszerzett bizonylatokat, formanyomtatványokat az azokon feltüntetett jelzéssel, nyomtatványszámmal kell azonosítani. Feljegyzések készülhetnek kötetlen formátumban is. Valamennyi bizonylatnak a következőkkel kell rendelkezniük:  cím, megnevezés,  bizonylat-azonosító  egyedi azonosításra alkalmas jel (betű, szám, sorszám, jel), amely lehetővé teszi az azonos bizonylatszámú bizonylatok rendszerezését, megkülönböztetését.  a kiállító neve, aláírása,  dátum.


ÉRTESÍTŐ 309

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 10/11


Változat: 2.

A feljegyzés, bizonylat lényegi része, tartalma egyértelmű, jól olvasható és világos szövegezésben készüljön. Mind a készítés, mind az ellenőrzés (ha elő van írva) az illető bizonylaton az arra kijelölt helyen a jogosult aláírásával és dátumozásával történik. Aláírás és dátum nélküli bizonylat érvénytelen. A feljegyzéseknek olyan egyértelmű megjelöléssel, információval, adattal kell rendelkezniük, hogy azok egyértelműen összerendelhetők legyenek a feljegyzésen szereplő eseménnyel, anyaggal. Az elkészült feljegyzés eredeti példányát rendszerezve tárolják, és biztosítják, hogy a feljegyzések - az előírt megőrzési időn belül - betekintés céljából visszakereshetők legyenek. Megőrzési idő 3 év, amennyiben egyéb szabályozó dokumentum nem ír elő ennél hosszabb időtartamot. A kötelező vagy egyéb módon előírt megőrzési időtartam lejárta után a feljegyzéseket úgy kell selejtezni, hogy a feljegyzéseken tárolt információk illetéktelen kezekbe ne kerülhessenek. P.2.4.5. Külső dokumentumok Feladataik ellátásához a MÁV-START Zrt. vezetősége a munkatársak rendelkezésére bocsátja a következő kiadványokat:  Magyar Közlöny,  Szabványügyi Közlöny,  MÁV Zrt. Értesítője.  MÁV-START Zrt. Értesítője A MÁV-START Zrt. tevékenységével kapcsolatos külső dokumentumok (törvények, rendeletek, szabványok, utasítások):  megjelenésének, érvényességének figyelése,  beszerzésére történő intézkedés (WEB lapról letölthetőket az ügyintéző tölti le.),  elosztása,  visszavonása az azokat használó szervezeti egységek vezetőinek (titkárságok) feladata. Annak érdekében, hogy az érvényes külső dokumentumok az azokat használó munkatársak számára hozzáférhetőek legyenek, a tárolásuk és nyilvántartásuk az adott szervezeti egységnél történik. Az MSZ és a MÁV Szabványok jegyzéke a Szabványtestületek honlapjáról letölthető (az érintett ügyintézők töltik le). Itt a hatályosság is nyomon követhető. A külső dokumentumokról a tárolás helyén jegyzéket kell készíteni, és azt naprakészen kell vezetni. Az elkészítésért és a vezetés ellenőrzéséért a szervezeti egységek vezetői felelősek. P.2.4.6. Egyéb dokumentumok Minden egyéb iratot és adatot a 28/2014. (II. 17. MÁV-START Értesítő 10.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzatáról szóló 58/2013. (XII. 20. MÁV Ért. 21.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás szerint kell kezelni.


ÉRTESÍTŐ 310

P.

ELJÁRÁS

Oldal: 11/11


Változat: 2.

P.2.4.7. A dokumentumok melléklete A mellékleteknek saját azonosítóval, változatszámmal, dátummal és aláírással kell rendelkezniük. Az azonosítónak utalnia kell arra, hogy az adott melléklet mely dokumentumhoz tartozik. A dokumentumok kezelésével és változtatásával kapcsolatos szabályok a mellékletekre is érvényesek, az alábbi megkötéssel:  Az a dokumentum, amelyhez melléklet tartozik, csak valamennyi mellékletével együtt érvényes. Erre a dokumentumok elosztásakor különös figyelmet kell fordítani.  A melléklet az őt meghívó (fő) dokumentumtól függetlenül, külön is változtatható.  Több dokumentumot tartalmazó dokumentum gyűjtemény (pl.: IIK, EKK, stb.) tartalomjegyzékében, illetve változási jegyzékében az egyes dokumentumok mellékleteit is fel kell sorolni, mégpedig az azonosítójukkal és az érvényes változatszámukkal együtt.

P.2.4.8. Informatika A MÁV-START Zrt. központja az egyes szervezeti egységekkel, valamint azok egymással a kapcsolatot: E-mail-en - az „exchange” postázási rendszeren -, vagy az FTP-n keresztül tarthatják. A MÁV-START Zrt. biztonságirányítási rendszerének alapdokumentumai az Intraneten, központi szerveren megtalálhatóak. Ezekhez a könyvtárakhoz minden rendszerbe kapcsolt számítógépről biztosítani kell az olvasási hozzáférést. Ennek felelőse a helyi vezető. Azt, hogy az Intranetre ki jogosult anyagot feltenni, az integrált irányítási vezető határozza meg. Az Intraneten és az FTP rendszeren egyéb anyagok is megtalálhatók. A rendszerek védelmét a belépést biztosító jelszavak adják meg. A rendszereket, a gépek felügyeletét az Informatika látja el. P.3. Döntő fontosságú információk A vállalat biztonságos működése szempontjából döntő fontosságú információnak az E. Eljárási utasítás E.4. pontjában felsorolt biztonsági szempontból kritikus eljárásokkal és feladatokkal kapcsolatos adatokat kell tekinteni. A döntő fontosságú információk kezelését az SZMSZ-ben meghatározott felelősségi körök szerint kell végezni.


ÉRTESÍTŐ 311

Q.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/5

Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre

Változat: 1.

Q. Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre


ÉRTESÍTŐ 312

Q.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/5


Változat: 1.

Q.1. Eljárás baleset, rendkívüli esemény, balesetveszélyes helyzet esetén Q.1.1. Bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás A balesetek bejelentése az illetékesek felé a - vállalat SZMSZ-ében szabályozott módon - a Hálózati Üzletszabályzatban, a Balesetvizsgálati Utasításban és a Hálózat-hozzáférési Szerződésben, valamint az F3. sz. Utasításban előírtak alapján a személyszállítási üzemirányító személyzet feladata. Az a munkavállaló, aki a bekövetkezett rendkívüli eseményről legkorábban tudomást szerzett, köteles a további veszély elhárítása iránt intézkedni és az eseményt jelenteni. A területi/hálózati személyszállítási főirányító és/vagy a hálózati vontatási főirányító és/vagy a hálózati gépészeti diszpécser a kapott információt továbbítja a pályavasúti főüzemirányító (MÁV) és/vagy a forgalmi vonalirányító (GySEV) részére, illetve az esemény jellegének megfelelően az értesítési rendben megjelölt személyeket és szervezeti egységeket tájékoztatja. A vasúti balesetben részt vevő jármű személyzete, a járművek üzemeltetői, illetve üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemeltetői, továbbá a közlekedési baleset kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett közlekedési balesetet vagy az egyéb közlekedési eseményt. A közlekedésbiztonsági szervet a területi/hálózati személyszállítási főirányító és/vagy a hálózati vontatási főirányító és/vagy a hálózati gépészeti diszpécser értesíti a következő adattartalommal:           

a szolgálati hely neve, az eseményben érintett váltó- és vágányszám, nyíltvonali balesetnél a szelvényszám és a szomszédos szolgálati helyek megnevezése, a bekövetkezés időpontja, az érintett vonat száma és fajtája, a továbbító vontatójármű típusa és pályaszáma, az eset rövid leírása, a személyi sérülés jellege, a sérültek, az elhunytak száma, a járművek sérülése, siklása; a sérült, siklott járművek száma és típusa, a rakomány sérülése, szétszóródása, szabadba jutása; a rakomány fajtája, különös tekintettel a veszélyes árukra, a vasúti pályában, a pálya tartozékaiban és egyéb berendezésekben keletkezett rongálás, a környezet szennyezése, tűz keletkezése, közúti jármű elütése esetén a közúti jármű adatai, 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 313

Q.

  

ELJÁRÁS

Oldal: 3/5


Változat: 1.

az eset feltételezett oka, a bejelentés idejéig tett intézkedések, a bejelentő családi és utóneve, munkáltatójának megnevezése, beosztása, elérhetősége.

A hálózati gépészeti diszpécser, amennyiben a bekövetkezett esemény elhárítása szükségessé teszi - a pályavasúti főüzemirányítóval történt egyeztetést követően - intézkedik a baleseti segélynyújtó egységek - közúti, vasúti - valamint a vasúti daru telephelyről történő kivonulására. A rendkívüli eseményekről a menetvonal-tulajdonosokat elsősorban a vasúti pályahálózat-működtető értesíti. Abban az esetben, ha ez az értesítés elmarad, vagy a hálózati vontatási főirányító nem tud megbizonyosodni az értesítés megtörténtéről, akkor a hálózati vontatási főirányító értesíti a vontatási szolgáltatást megrendelő menetvonal-tulajdonos kijelölt kapcsolattartóját. Az események naplózása a RES/TRES és SZVÖRNET/TÉNYVONAT rendszerben történik. A balesetvizsgálat és a műszaki mentés folyamatát az 1. sz. ábra mutatja be. Biztonsági esemény

MÁV Zrt. főüzemirányító/GySEV Zrt. forgalmi vonalirányító

Vezetők, balesetvizsgálók, műszaki mentés riasztás

Személyszállítási főirányító Hálózati vontatási főirányító

Együttműködés a vizsgálatokban

Hálózati Gépészeti diszpécser

Vezetők, balesetvizsgálók értesítése

1. ábra: A balesetvizsgálat és a műszaki mentés folyamata

A MÁV-START Zrt. az üzembentartói vizsgálatot a hatályos jogszabályokban és a Balesetvizsgálati Utasításában előírtaknak megfelelően végzi. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 314

Q.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/5


Változat: 1.

Az üzembentartói vizsgálat során együttműködik valamennyi, az üzembentartói vizsgálat lefolytatására jogosult szervezettel, különösképpen a vasúti pályahálózat-működtetővel. A MÁV-START Zrt. a KBSZ szakmai vizsgálatában szükség szerint közreműködik. A balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek kivizsgálását a MÁV Zrt. pályahálózatán a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága, a GySEV Zrt. pályahálózatán a GySEV Zrt. Biztonsági Szervezete végzi szolgáltatási szerződés szerint. A vizsgálati anyagot, a vizsgálatok tapasztalatait megküldi a MÁV-START Biztonság részére, amely a vizsgálatok elemzése során kiemelten kezeli a balesetek, rendkívüli helyzetek kialakulásához vezető okok megállapítását. A balesetvizsgáló bizottság munkájában a jogszabályban előírt szakmai kompetenciával rendelkező munkatárs vesz részt. A vizsgálat az NKH által jóváhagyott, a vasúti pályahálózatot működtető által alkalmazott Balesetvizsgálati Utasításban szabályozott módon történik. Q.1.2. Balesetek, rendkívüli események jelentése a nemzeti vasútbiztonsági hatóságnak, nemzeti vizsgáló testületnek A vasútbiztonsági tanúsítványban meghatározott esetekben a Társaság a rendkívüli eseményekről bejelentést tesz a közlekedési hatóságnak (NKH). A MÁV-START Zrt.-nél a biztonsági igazgató megbízása alapján munkanapokon elektronikus úton a vasútbiztonsági koordinátor jelenti a Társaságot érintő bejelentés köteles eseményeket.

Q.2. Eljárás biztonsági ajánlásokról Q.2.1. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által megfogalmazott ajánlások végrehajtása A nemzeti vasútbiztonsági hatóság (NKH) és a nemzeti vizsgáló testület (KBSZ) által, valamint a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága/GySEV Zrt. Biztonsági Szervezete által készített vizsgálatok során megfogalmazott ajánlásokat, vizsgálati megállapításokat a MÁV-START Zrt. Biztonság kiértékeli, elemzi, majd intézkedéseket kezdeményez a hasonló események megelőzése érdekében. A bevezetett intézkedések végrehajtását ellenőrzi. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 315

Q.

Q.2.2.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/5


Változat: 1.

Más vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, karbantartással megbízott szervezetektől és vasúti járművek üzembentartóitól érkező jelentések/tájékozatók kezelése

A más társaságoktól (vasúttársaságok, infrastruktúra-működtető, karbantartó szervezet) érkező – vasútbiztonságot érintő – jelentéseket, tájékoztatókat a MÁV-START Zrt. Biztonság értékeli. A biztonságot pozitív irányban befolyásoló javaslatok esetén intézkedéseket tesz annak bevezetésére, alkalmazására.

Q.3. Eljárás a balesetek, rendkívüli események vizsgálata során feltárt ok-okozati összefüggések oktatási célú felhasználására A vizsgálati megállapítások alapján a bevezetésre kerülő – utasítások, szabályozások módosítása, esetlegesen új szabályok bevezetésén túl – a megelőzésnek egyik fontos eszköze az események munkavállalókkal történő megismertetése. Ennek érdekében az oktatással megbízott szervezet (a szolgáltatási szerződésben rögzítettek alapján) a tanulságos és kiemelkedő eseményeket feldolgozza, a tematikába beépíti és oktatja. A MÁV-START Zrt. Biztonság is tesz javaslatokat az oktatásba beépítendő eseményekre.


ÉRTESÍTŐ 316

R.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/3

Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések

Változat: 2.

R. Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések


ÉRTESÍTŐ 317

R.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/3


Változat: 2.

R.1. Vészhelyzet esetén érvényes eljárást szabályozó dokumentum A vészhelyzet esetén követendő eljárást a MÁV Csoportra, így a MÁV-START Zrt.-re vonatkozóan „A MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás” tartalmazza

R.2. Eljárás a vészhelyzeti szolgálatok értesítésére, információkkal történő ellátására A vészhelyzeti szolgálatokat a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás 1. számú melléklete szerint, legalább az abban előírt tartalommal kell értesíteni, illetve az információkat átadni. Saját műszaki mentő egységet a hálózati gépészeti diszpécser értesíti.

R.3. Szerepkör és felelősség vészhelyzet esetén A szerepköröket és felelősséget az R.1. pontban leírt EVIG utasítás rögzíti.

R.4. Bevetési, riasztási, tájékoztatási tervek A saját műszaki mentő és vegyi elhárító egységek riasztását a 20/2006. (V.26. MÁV Ért.21.) Ált. VIGH. sz. Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasításban leírtak szerint kell végrehajtani.

R.5. Az erőforrások és pénzeszközök elosztása Az erőforrások és pénzeszközök elosztását a Társaság Üzleti Terve tartalmazza. A vészhelyzet miatt bekövetkező kiadásokat tapasztalati úton építik be.

R.6. Eljárás a rendes üzemi körülmények mielőbbi helyreállítására A rendes üzemi körülmények helyreállításáról az R.1. pontban leírt EVIG utasítás rendelkezik.

R.7. Együttműködés más felekkel, a személyzet képzése, az eljárások tesztelése A MÁV-START Zrt. a Csatlakozási Nyilatkozat aláírásával magára érvényesnek tekinti a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság valamint a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság között létrejött Együttműködési Megállapodást. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 318

R.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/3


Változat: 2.

Előadások tartásával, oktatási anyagok átadásával – a speciális vasúti ismeretek megszerzése érdekében – közreműködik a katasztrófavédelmi szervezetek, valamint a tűzoltóságok mentés és elhárítás végzőinek továbbképzésében. A csomópontokban és a nyílt pályákon történő szakszerű beavatkozások végrehajtásának elősegítésére – előzetes egyeztetést követően – biztosítja a MÁV Csoport és a csatlakozó vasúti társaságok területén, azok bevonásával, közös helyismereti foglalkozások, különböző típusú gyakorlatok megtartását.

R.8. Megfelelő nyelvismerettel és képzettséggel rendelkező személyzet késedelem nélküli elérése a pályahálózat-működtető részéről (különösen veszélyes árukkal kapcsolatos szolgáltatások esetén) Vészhelyzet esetén a pályahálózat-működtető a területi/hálózati személyszállítási főirányítón és/vagy a hálózati vontatási főirányítón és/vagy a hálózati gépészeti diszpécseren keresztül éri el a Társaság személyzetét.

R.9. Kapcsolatfelvétel vészhelyzet esetén a karbantartással megbízott szervezettel vagy a vasúti járművek üzembentartójával Vészhelyzet esetén a kapcsolatfelvétel a karbantartással megbízott szervezettel illetve a vasúti járművek üzembentartójával az R.1. pontban leírt EVIG utasítás szerint, továbbá a vonatkozó szerződések szerint történnek. RIC szerint közlekedtetett járművek vonatkozásában a RIC Szabályzat 8.3 pont alapján kell jelentést tenni, illetve az információkat átadni. Minden más esetben a társvasúttal történő szerződésben szabályozott módon.


ÉRTESÍTŐ 319

S.

ELJÁRÁS

Oldal: 1/6

A biztonságirányítási rendszer rendszeres belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések

Változat: 1.

S. A biztonságirányítási rendszer rendszeres belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések


ÉRTESÍTŐ 320

S.

ELJÁRÁS

Oldal: 2/6


Változat: 1.

S.1. A MÁV-START Zrt. BIR-ének belső ellenőrzése A MÁV-START Zrt. ellenőrzési rendszere tartalmazza a társasági célok elérése érdekében működtetett  belső kontrollok rendszerét és  a belső kontrollok elválaszthatatlan részeként kialakított független belső ellenőrzési funkciót. A MÁV-START Zrt. BIR-ét a Felügyelő Bizottság a MÁV-START Zrt. Belső Ellenőrzés (a továbbiakban: Belső Ellenőrzés) útján is ellenőrzi. Belső kontroll rendszer az a teljes rendszer, amely egy szervezet ellenőrzési tevékenységeit foglalja magában: szervezeti kialakítások, rendszerek, dokumentációs követelmények és eljárásrendek, amelyek elfogadható szinten biztosítják, hogy a biztonsági célokat hatékonyan és gazdaságosan el fogják érni. A belső kontrollok rendszere  lehetővé teszi a Társaság hatékony, és a célkitűzéseknek megfelelő működését a kockázatokra adott megfelelő válaszok biztosításával;  elősegíti a megfelelő minőségű belső és külső jelentések elkészítését;  elősegíti a Társaság működését érintő jogszabályoknak és egyéb szabályoknak (belső szabályzatoknak) való megfelelést. A belső kontrollok rendszer elemei:  a munkafolyamatba épített ellenőrzések,  felügyeleti ellenőrzések (vezetői ellenőrzések),  a belső ellenőrzési szervezet független, pártatlan vizsgálatai. Kontroll minden olyan intézkedés a vezetés, a vezető testület és egyéb felek részéről, amely arra irányul, hogy kezelje a kockázatot és növelje a célok, célkitűzések megvalósulásának a valószínűségét. Kontroll környezet a vezető testületnek és a vezetésnek a szervezeten belüli kontroll fontosságára vonatkozó viselkedése és intézkedéseinek összessége. A kontroll környezet biztosítja a belső kontroll rendszer elsődleges céljainak eléréséhez a fegyelmet és a struktúrát. A kontroll környezet a következő elemekből áll:  tisztesség és etikai értékek,  a vezetés filozófiája és munkastílusa,  szervezeti felépítés,  hatáskör- és feladat-megosztás,  az emberi erőforrás-kezelés irányelvei és gyakorlata,  az alkalmazottak szakértelme.


ÉRTESÍTŐ 321

S.

ELJÁRÁS

Oldal: 3/6


Változat: 1.

A biztonsági követelményeket kontrolláló belső ellenőrzéseknek különösen azt kell értékelnie, hogy a BIR-ben leírt eljárások garantálják-e, hogy a Társaság szolgáltatásai vasútbiztonsági szempontból megfelelnek a vonatkozó követelményeknek, és hogy a BIR minden folyamata továbbra is működik-e. A menedzsment feladata és felelőssége (beleértve – felelősségi területeik elhatárolása alapján – a szervezeti egységek, valamint az ellenőrzött gazdasági társaságok vezetőit is) a belső kontrollok olyan stabil rendszerének kialakítása és fenntartása, amely biztosítja a Társaság tevékenységét érintő kockázatok kezelését, beleértve a közlekedésbiztonsági kockázatokat. A MÁV-START Zrt.-re vonatkozóan a belső kontrollok rendszerével kapcsolatos alapvető normákat – a Társaság alapító okiratában foglaltak figyelembe vételével – az SZMSZ és az ahhoz szorosan kapcsolódó Döntési Hatásköri Lista tartalmazza. A belső kontrollok visszacsatolását úgy kell kialakítani, hogy a tapasztalt hibák jelentésre kerüljenek az ellenőrzött folyamatért felelős vezetőnek, a hiba jellégéről és a tett intézkedésekről az egy szinttel feljebb álló vezetőt is értesíteni kell.

S.2. Az ellenőrzések ütemterve S.2.1. Az ellenőrzések ütemezése A munkafolyamatba épített ellenőrzések ütemezését a technológiai utasítások, szabályzatok tartalmazzák. A felügyeleti ellenőrzéseket „A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken” című – a BIK „G” részét képező – eljárás G.2. pontjában meghatározott ütemezés szerint kell tervezni és végezni. A tervet 1 évre előre az ellenőrzésre kötelezett szolgálati vezetője köteles jóváhagyni. A Belső Ellenőrzés éves ellenőrzési programot készít, melyet a MÁV-START Zrt. Felügyelő Bizottsága hagy jóvá. A vizsgálatok témájától függően ellenőrzi és értékeli a Társaság BIR-ét, annak működését, naprakészségét, hatékonyságát. Utóbbi esetben a MÁV-START Zrt. Biztonság részt vesz a munkákban. S.2.2. Az ellenőrzési terv ütemezésének felülvizsgálata A munkafolyamatba épített ellenőrzéseknél a technológia, szabályzat változtatásakor kell felülvizsgálni az ütemezést. A felügyeleti ellenőrzések felülvizsgálatát a BIR-ben, a Társaság működésében, a munkavállalók létszámában bekövetkező jelentős változások esetében felül kell vizsgálni. Az ütemtervek módosíthatók a szolgálati vezető engedélyével, de a vezetői ellenőrzés biztosításáról szóló – a BIK „G” részét képező – eljárás G.2. pontjában meghatározottaknak teljesülnie kell. 14. szám Budapest, 2014. február 26.

ÉRTESÍTŐ 322

S.

ELJÁRÁS

Oldal: 4/6


Változat: 1.

A Belső Ellenőrzés rendszeresen beszámol a menedzsment és a Felügyelő Bizottság részére. Jóváhagyásukkal indokolt esetben, kapacitás figyelembevételével az ütemterv kiegészülhet, módosulhat. Soron kívül végrehajtott ellenőrzéseket a kockázati tényezők alakulása miatt a Társaság vezérigazgatója rendelhet el.

S.3. A megfelelően képzett ellenőrök kiválasztása A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott ellenőrök kiválasztása és foglalkoztatása a „Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el” című – a BIK „N” részét képező – eljárás szerint történik. A biztonsági feladatok meghatározása és azok megfelelő személyekhez rendelése a felelősségi körök megállapításáról szóló – a BIK „F” részét képező – eljárás szerint történik. A Belső Ellenőrzés munkatársai nem közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak. Kiválasztásuk a kiválasztási elveket rögzítő vállalati belső szabályozással összhangban történik. A BIR-re kiterjedő vizsgálataikban a MÁV-START Zrt. Biztonság részt vesz (S.2.1.), biztosítva a szakmai kompetenciákat.

S.4. Az ellenőrzés eljárási rendje S.4.1. Az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése Munkafolyamatba épített ellenőrzéseknél azonnali beavatkozás vagy a technológiában, szabályzatban leírt jelentési kötelezettség szerinti eljárás történik. A felügyeleti ellenőrzéseket az „Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabályok, valamint egyéb feltételek teljesítésére” című – a BIK „L” részét képező – eljárás L.1. pontjában leírtak szerint kell dokumentálni, illetve gondoskodni a szükséges szankciókról és/vagy javító intézkedések megtételéről. A Belső Ellenőrzés által végzett ellenőrzések megállapításait és értékelését az összefoglaló vizsgálati jelentés tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 323

S.

ELJÁRÁS

Oldal: 5/6


Változat: 1.

S.4.2. Ajánlás további intézkedésekre Munkafolyamatba épített ellenőrzéseknél a technológiában, szabályzatban leírtak alapján kell eljárni, ha van erre vonatkozó rendelkezés. Felügyeleti ellenőrzések esetén az S.4.1. pontban rögzített dokumentációban kell megtenni az ajánlásokat további intézkedésre. Az intézkedésekről az ellenőrzést végző igazoló jelentést kérhet, amit rögzíteni kell az ellenőrzés dokumentációjában. Az igazoló jelentésben az intézkedésért felelős szervet vezetője tájékoztatja az ellenőrzést végzőt a végrehajtott javító intézkedésekről. A Belső Ellenőrzés az összefoglaló vizsgálati jelentés alapján intézkedési tervet készít, melyet a Társaság vezérigazgatója hagyja jóvá. Az intézkedési terv a konkrét javító intézkedési javaslaton túlmenően meghatározza a határidőket, a felelősöket és a végrehajtásban közreműködőket is. S.4.3. Az intézkedések eredményességének nyomon követése - utóellenőrzés A végrehajtott vezetői intézkedések utóellenőrzéséről a feltárt hiányosságok súlyossága alapján történik döntés. Utóellenőrzés keretében felülvizsgálják, értékelik a feltárt hiányosságok, rendszerbeli hibák megszüntetésére tett intézkedéseket. A fentiek figyelembevételével alapvetően négy utóellenőrzési szint különíthető el:  Az utóellenőrzés helyi szinten, munkafolyamatba építetten vagy vezetői ellenőrzés keretén belül is megtörténhet. Ebben az esetben is a vezető feladata a munkafolyamatokba épített ellenőrzés rendeltetésszerű működtetése és annak ellenőrzése;  Utóellenőrzést végezhet a szervezeti egység vezetőjének döntése alapján az irányítási szintű szakmai szervezet (Üzemeltetés vagy Biztonság) munkavállalója, a szakmai illetékességnek megfelelően;  Vezetői rendelkezés alapján a Belső Ellenőrzés a szakmai szervezetek bevonásával átfogó ellenőrzéseket, illetve azok utóellenőrzését végzi a Központoknál a vontatási tevékenységek szervezése, ellátása, ellenőrzése színvonalának, hatékonyságának kontrollja céljából;  Legsúlyosabb esetben a Társaság vezérigazgatója az érintett területre vonatkozóan belső ellenőri vizsgálatot indít, melyet a Belső Ellenőrzés vezetője irányít és a szakmai szervezetek is közreműködnek. S.4.4. Az ellenőrzések végrehajtásának és eredményeinek dokumentálása A dokumentálás az S.4.1. pont alapján történik.


ÉRTESÍTŐ 324

S.

ELJÁRÁS

Oldal: 6/6


Változat: 1.

S.5. Az ellenőrzések eredményeinek hatásai a BIR-re Az ellenőrzések eredményei input adatként szolgálnak „A folyamatos fejlesztés biztosítása” című – a BIK „I” részét képező – eljárásban leírt folyamathoz, ezáltal biztosítva hatását a BIR-re.

S.6. Az ellenőrzések tematikáját bemutató dokumentum Munkafolyamatba épített ellenőrzéseknél a technológia, szabályzat tartalmazza. A vezetői ellenőrzéseknél az ellenőrzés tárgyát „A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken” című – a BIK „G” részét képező – eljárás G.2. pontja tartalmazza. Az ellenőrzési munka folyamata, a tervezéstől kezdődően a vizsgálatok lefolytatásán át egészen a jelentés kiadásáig, valamint a korrekciós intézkedések nyomon követéséig dokumentálva van. A Belső Ellenőrzés által végzett vizsgálatok tematikáját az adott vizsgálathoz készített „Vizsgálati program” című dokumentum tartalmazza.


ÉRTESÍTŐ 325

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


14. SZÁM TARTALOM

Recommend Documents