A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele – 2005. június 1.
******************************************************************** TARTALOM: I.
HÍREK EU – VILÁG EU – MAGYARORSZÁG
II.
ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK FOGALOMTÁR
********************************************************************** I.
HÍREK
EU – VILÁG A franciák leszavazták az európai alkotmányt, a ratifikáció folytatódik 2005. május 30. – BruxInfo A francia szavazók vasárnap 56-44 százalékos arányban elutasították az Európai Unió alkotmányát. Az Európai Unió soros elnökségét adó ország miniszterelnöke szerint az alkotmányt azonban még nem szabad temetni, annak újratárgyalása nem lehetséges és a ratifikációnak folytatódnia kell. A franciák többsége a vasárnap tartott referendumon egyértelm en nemet mondott az Európai Unió alkotmányára. A nem 56-44 százalék arányban gy zedelmeskedett. Az EU alapítótagjai közé tartozó Franciaország ezzel a tagállamok közül eddig egyedül utasította el az alkotmányos szerz dés életbe lépését, kétségessé téve, hogy a hosszas tárgyalások után elfogadott dokumentum valaha is érvénybe léphet. A részvétel magas, 70 százalék körüli volt. Jacques Chirac köztársasági elnök néhány perccel az eredmény hivatalos bejelentése után rövid tévényilatkozatban ismerte el a vereséget. Hangsúlyozta, hogy Franciaország továbbra is az Európai Unió tagja marad, és komolyan veszi európai kötelezettségeit. Az alkotmányos szerz dést mintegy már leírva leszögezte, hogy az Európai Unió a Nizzai Szerz dés alapján m ködik majd. A francia államf ugyanakkor hozzátette, hogy a döntést követ en nehezebbé válik a francia érdekek érvényesítése az Európai Unióban. Michel Barnier francia külügyminiszter felszólította az Unió államait, hogy az eredmény ellenére is folytassák a ratifikációt. A három f uniós intézmény, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökei közös nyilatkozatban reagáltak a franciaországi referendum eredményére, sajnálkozásuknak adva hangot, hogy az elutasítás egy olyan országból jött, amely fél évszázad óta az európai építkezés motorja volt. A vezet k ugyanakkor kiálltak a ratifikációs folyamat folytatása mellett, hangsúlyozva, hogy a francia elutasítás nem akadályozhat meg más népeket és országokat szuverén joguk gyakorlásában. Jean-Claude Juncker, az EU soros elnöke a következ napokban a tagállamok vezet ivel folytatandó
kétoldalú találkozókon egyeztet majd a további lépésekr l, amelyekr l a június 16-17-én esedékes uniós csúcstalálkozón várható valamilyen állásfoglalás. A luxemburgi kormányf ugyanakkor kizárta az alkotmány újratárgyalásának lehet ségét, amit azzal indokolt, hogy a franciaországi vitában két mer ben ellentétes nézet feszült egymásnak: azoké, akik több Európát akartak, és azoké, akik szerint túl messzire ment az európai építkezés. Egyértelm en nemmel válaszolt az EU soros elnöke arra a kérdésre, hogy a francia elutasítás után végképp le kell-e írni az alkotmányt. „A szerz dést nem kell temetni, noha nincs is a legjobb színben” – közölte. Az európai lapok Chirac olyan tévedésének tekintik a franciaországi népszavazás megtartását és kimenetelét, amelynek az árát Európa egésze fizeti meg. „Nem el ször követett el a francia elnök hatalmas politikai hibát azáltal, hogy olyan id szakban szólította a választókat az urnák elé, amikor azok mélységesen elégedetlenek voltak kormányával” – utal a brit Financial Times Chirac 1997-es hasonló balfogására, amikor a francia elnök feloszlatta az addig jobboldali többség Nemzetgy lést, hogy a választás után egy baloldali többség t kapjon vissza. A 72 éves államf nyugodtan rábízhatta volna a ratifikációt a párizsi törvényhozás két házára is, akárcsak a tíz új tagállam csatlakozási szerz désének meger sítésével tette – ért egyet a német Frankfurter Allgemeine Zeitung szemleírója. A svájci Neue Zürcher Zeitung „Asterix nemet mond” cím glosszájában azt állapítja meg, hogy „a nép többé nem engedelmeskedik vezet inek”. Gerhard Schröder német kancellár sajnálkozását fejezte ki az eredmény kapcsán, de szerinte nincs szó arról, hogy végleg megbukott volna az alkotmány. Jack Straw brit külügyminiszter szerint az eredmény „alapvet kérdéseket vet fel Európa jöv jével kapcsolatban”. A szigetországban egyébként igen elterjedtnek tekinthet az a vélemény, hogy ezek után nem érdemes megtartani az alkotmány ratifikálásáról 2006 tavaszára tervezett referendumot. Egyel re nincs B-terv a ratifikációra 2005. május 31. – BruxInfo Brüsszelben a francia népszavazás kudarca után sincs szó új stratégiáról az uniós alkotmány kapcsán, legalábbis láthatólag: folytatni kell az alapszerz dés ratifikációját, aztán majd meglátjuk. A holland ’nem’ azonban még tovább ronthatja a helyzetet. Hétf déli sajtótájékoztatóján Francois Le Bail európai bizottság szóviv mindent elkövetett, hogy lecsillapítsa a kedélyeket. A három f uniós intézmény vezet jének – Jean-Claude Juncker európai tanácsi elnöknek, José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek és Josep Borrell európai parlamenti elnöknek – vasárnap esti szavait visszhangozva a szóviv leszögezte, hogy noha természetesen tiszteletben tartják, hogy a franciák elutasították az alkotmányt, a ratifikációnak folytatódnia kell, mert Franciaország nem dönthet az egész EU nevében. „A döntés egy alapos vita eredménye volt, amelyet természetesen tiszteletben kell tartanunk” – mondta Le Bail, hozzátéve ugyanakkor a vasárnap este óta számtalanszor hallott érvet, miszerint „kilenc tagállam és az Unió népességének 49 százaléka már meger sítette az alaptörvényt” és „ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni”. De a ratifikáció e beépített ellentmondása – hogy technikailag minden egyes állam hozzájárulása szükséges az alkotmány joger re lépéséhez, miközben politikailag nonszensz, hogy a 25-b l egy vétózhasson –, hétf n még kiáltóbbnak t nt, mint pár nappal ezel tt. A június 2-i hollandiai referendum ráadásul még tovább ronthatja a helyzetet – a ’nem’ gy zelme szinte biztosnak látszik. Egyes elemz k ugyanakkor rámutatnak, hogy aligha van más lehet ség, mint a ratifikáció folytatása, bármi történjen is. „A ratifikációt folytatni kell, már csak azért is, hogy fenntartsuk a politikai
lendületet” – mondta a BruxInfónak Giovanni Grevi, az Európai Politikai Központ szakért je. „Az alkotmány újratárgyalása nem opció: az évek vajúdásával megszült végs kompromisszum ahhoz túl érzékeny. Ráadásul még csak azt sem lehet mondani, hogy a franciák egy konkrét dolog miatt utasították el a szerz dést, amit most csak úgy meg lehetne változtatni.” „A jelenleg érvényes uniós szerz dés, a Nizzai Szerz dés, szintén nem jó, legalábbis nem sokáig. És nem csak azért, ami benne van, hanem azért is, mert az alkotmány megírásának és marketingjének, ha úgy tetszik, az egyik legfontosabb eleme éppen az volt, hogy Nizza nem elégséges a 25 tagú Unió m ködtetéséhez. Most nem mondhatjuk egyszerre, hogy oké, akkor legyen Nizza, megleszünk azzal. A harmadik megoldás, az alkotmány egyes elemeinek – például az uniós külügyminiszternek – az átemelése a gyakorlatba, ratifikáció nélkül, szintén nem az igazi. Az alkotmány túlságosan egységes rendszer ahhoz, nem lehet csak úgy csipegetni bel le.” Grevi szerint ezért némi „nyugalmi id szak” után a franciákat meg kell próbálni rávenni, hogy próbálkozzanak meg újra az alkotmánnyal. De erre leghamarabb egykét-három év múlva kerülhet csak sor, amikor a politikai és gazdasági klíma kedvez bb lesz: például csökken a magas francia munkanélküliség és a b vítés sem lesz olyan nagy ügy. Valamint Európa legf bb vezet it – els sorban a politikai hitelét odahaza és Európában szinte teljesen elvesztett Jacques Chirac francia elnököt – újak váltják fel. „A jelenlegi körülmények közt egy új ratifikációs kísérlet elképzelhetetlen Franciaországban” – ismerte el. Az elkövetkezend , átmeneti id szakban pedig az EU a jelenlegi szerz dések alapján állva folytatná m ködését. Grevi szerint ennek lehet némi haszna is. „Az elmúlt évek gyakorlatilag egyetlen dologgal teltek: az EU kereteinek átalakításával. A b vítés, az euró bevezetése, az alkotmányos tárgyalások. A francia ’nem’-b l paradox módon származhat el ny: az évek óta tartó ’alkotmányos forradalom’ leállásával, lelassulásával az EU megpróbálhat konkrét dolgokra, ügyekre, napi politizálásra, gazdasági reformokra fókuszálni egy kicsit” – véli. „De a legfontosabb most a kudarc hatásának korlátozása, a nyugalom meg rzése. A ratifikációt ezért folytatni kell a többi országban, hogy kés bb, pár év múlva az alkotmány mégis életbe léphessen.” Kérdés persze, hogy mindez – a folytatás – mennyire reális politikailag. Ahogy egyes uniós diplomaták nevek mell zével nyilatkozva elismerik, egy esetleges holland ’nem’ után minden még sokkal rosszabbul fog kinézni. Ha két alapító ország népszavazáson elutasítja az alkotmányt, lehetetlen lesz megkerülni a kérdést, hogy van-e bármi értelme folytatni a ratifikációt – fogalmaznak. Pontosabb kép a hét éves pénzügyi tervre vonatkozó EU-elnökségi javaslatról 2005. május 30. – BruxInfo Több napos lázas egyeztetés után kialakult az a számsor, amit lényegében minden tagország kész közös kiindulópontnak tekinteni a soros luxemburgi EU-elnökség legutóbbi javaslatában. Az immár „közmegegyezésnek” örvend adatok szerint az elnökség által a 2007-2013 közötti id szakra javasolt lehetséges pénzügyi terv minimális esetben összesen 870,37 milliárd euró, maximális forgatókönyvet feltételezve 903,66 milliárd eurós kötelezettségvállalást helyez kilátásba. Mindez az EU nemzeti össztermék (GNI) 1,06, illetve 1,10 százalékát tehetné ki az említett periódusban. (A tavalyi bizottsági javaslat mindehhez képest javasolt még kötelezettségvállalásra – hét évre – 1,022 milliárd eurót, míg a nettó befizet „hatok” által húzott 1 százalékos plafon 815 milliárd euróra lenne elég.) Emlékezetes, hogy az egy hete
asztalra tett luxemburgi elnökségi papír minden költségvetési fejezet („heading”) esetében „tól-ig”-os sávokat rögzített az adott területre költhet minimális és maximális alternatívákra. Minden esetben a 2006-os év kiadási szintjéhez képest javasolt lehetséges kötelezettségvállalásokat. Ezt többnyire százalékosan adták meg, és az ebb l kiszámolt adatokból kit nt, hogy az ily módon generálódó összeg reálértékben minden esetben nagyobb, mint a 2006-ra kilátásba helyezett kiadás, viszont – id közben ez is bebizonyosodott – kivétel nélkül mindenütt elmarad a tavalyi európai bizottsági javaslattól. Az egy héttel ezel tti külügyminiszteri találkozón hamar kit nt, hogy az eredeti luxemburgi számsort szinte minden tagország másként értelmezte, és emiatt lényegében mindenki más következtetésre jutott: az osztrákok például a GNI 1,05 százalékában becsülték a lehetséges hét éves minimumot, a bizottsági értelmezés 1,09-re tette a várható és még elérhet maximumot, de akadt tagországi számítás 1,08-1,12-es adatokkal is. Ahogy már akkor jeleztük, a különbségek mindenekel tt abból adódtak, hogy az elnökségi javaslat f ként az „állampolgársági” rubrikánál és a küls szerepvállalás finanszírozását célzó tételeknél (a leend 4. és 5. költségvetési fejezeteknél) túlságosan is homályosan fogalmazott. Így például nem volt világos, vajon a szolidaritási alapot beleértette-e a 2006-os – viszonyításul használt – bázisadatok közé, vagy hogy miként kalkulál a fejl d országoknak szánt Európai Fejlesztési Alappal. Többeket félrevezetett az is, hogy míg korábban az egyes fejezetek kapcsán is elszámolható volt helyi adminisztratív költség, ezeket most mind külön rubrikába gy jtötték. Változások: Állampolgársági fejezet igen, versenyképességi nem A BruxInfo által is megismert „közmegegyezéses” számsorból kit nik ugyanakkor, hogy lényegében nincs érdemi változás a magyar szempontból legfontosabbnak tekintett versenyképességi, kohéziós-politikai és – az agrárbüdzsét is magában foglaló – „természeti er források” nev fejezetek korábbi számításaihoz képest (ezeknél többnyire a tagállami becslések is kezdett l fogva hasonlóak voltak). A végösszegekre is kiható eltérések mindenekel tt az „állampolgársági” (3.) fejezet, a küls szerepvállalást taglaló tételek (4. fejezet), valamint kisebb részt az adminisztrációs költségek meghatározása körül adódtak. Csupán emlékeztet ül: a javaslat szerint a 2007-2013-es id szakra vonatkozó versenyképességi rubrikánál (1a költségvetési fejezet) a 2006-os kiadásokhoz képest minimum 8, maximum 12 százalékos éves növekedés képzelhet el az adott témakörre tehet pénzügyi kötelezettségvállalásokban. Reálértékben ez a hét évre 73,87 illetve 83,246 milliárd euró tervezését teheti lehet vé – szemben az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 121,68 milliárdos kerettel. Mindezt már egy hete is mindenki így látta, és azóta sem állt be módosulás értelmezésében. Nincs változás a kohéziós politikánál sem (1b fejezet), ahol a szöveg úgy fogalmazott, hogy az EU-huszonhetek GNI-jának 0,37-0,38 százaléka között lehessen a felzárkóztatási alapokra fordítható hányad. Eredetileg az (adminisztratív költségekt l megtisztított) bizottsági javaslat 336,33 milliárd euró volt, ami a GNI 0,409 százalékát tette volna ki. Az alacsonyabb kulcsokkal az elérhet összeg 305,05 illetve 313,33 milliárd euró. Az elnökségi javaslat a vidékfejlesztést és agrártámogatást magában foglaló 2. fejezet esetében egyfel l leszögezte, hogy a közvetlen támogatásokat és a piaci intervenciós kiadásokat célzó agrárbüdzsére továbbra is érvényes kell, hogy maradjon a 2002-es politikai megállapodás (ami tehát a 2006-os szinten fagyasztotta be a vonatkozó jöv beni kiadások mértékét). Ennek összege amúgy 301,07 milliárd euró. A vidékfejlesztésre fordítható tételeknél 69-77 milliárd euró közötti sávot állapított meg, szemben az eredeti bizottsági javaslatban szerepl 88,75 milliárddal. Itt id közben kit nt, hogy volt bizonyos eltérés ugyanakkor a halászati alap kapcsán. Összességében, a bizottsági javaslatban szerepl 2-es fejezet – ahol a tavalyi javaslat még 400,27 milliárdról beszélt - most 374,2 és 382,37 közötti sávot vetít el re. A hét során folytatott egyeztetések a legnagyobb módosulást a bel-
igazságügyi témakört is lefed 3-as („állampolgársági”) költségvetési fejezet kapcsán produkáltak, miután bebizonyosodott, hogy az elnökségi javaslat összességében itt is csökkentést vetít el re. Eszerint az elnökségi papír – a szolidaritási alap megfelel értelmezése esetén – a 20,9 milliárdos tavalyi bizottsági javaslathoz képest 2006. után hét évre összesen 15,39 milliárdot ajánl. Ebb l 7,5 milliárdot fordíthatnának bel- igazságügyi feladatokra, 7,88 milliárdot minden egyéb további „állampolgári” (például fogyasztóvédelmi) kiadásra. A továbbiakban a javaslat az EU küls szerepvállalását finanszírozni hivatott 4-es fejezetnél a 2006-os kiadásokhoz képest 4,5 és 8 százalék közötti reálértéknövekedést tartott elképzelhet nek. Az Európai Fejlesztési Alaptól megtisztított bizottsági összeg hét évre itt 84,65 milliárd euró lett volna. Az elnökségi papír végs közös értelmezése szerint ehelyett lehetne a minimum verzió 50,48 milliárd, a maximum pedig 58,05 milliárd euró. Az azonos kindulási pont még nem jelent közeledést Az adminisztratív kiadásokra szánt 5-ös fejezetnél az elnökségi papír úgy fogalmaz, hogy itt a kötelezettségvállalás maximum 3 százalékkal növekedhet a 2006-os kiadáshoz képest. Az eredeti bizottsági javaslat összesen 57,67 milliárd eurót szánt volna hét év alatt ilyen célokra, ez az elnökségi javaslat szerint a végs egyeztetések után 51,29 millárd euró lett. Továbbra is adottság, hogy a legnagyobb kurtítást az elnökségi javaslat végül nem a felzárkóztatási alapoknál (1b), hanem a versenyképességi rubrikánál (1a) eszközölte. (Az el bbi minimális esetben 23, maximum 32,2 milliárd eurós lefaragást foglal magában, míg az utóbbit legalább 38, de az sem kizárt, hogy akár 48 milliárd euróval is csökkenthetik. Erre mondta azt Barroso bizottsági elnök, hogy a soros elnökség ezzel a felvetésével nyíltan „lemondott a lisszaboni célkit zések teljesítésér l”.) Természetesen az adatok azonos kiindulásként történ értelmezése még távolról sem jelent közeledést azok értékelésében is. A tagállami vélemények az elmúlt hétben sem változtak, s t, általános megítélés szerint a helyzet annyiból még bonyolódott is, hogy az éppen múlt vasárnapra kiderült berlini döntés a német parlamenti választások el rehozataláról (feltehet en szeptemberre) minden bizonnyal további nehezít körülményként hat majd a hátra lév hetek vitáira. Elfogadták Gál Kinga jelentését az emberi jogok védelmér l 2005. május 27. – EUvonal Az Európai Parlament 447-57-37 arányban fogadta el Gál Kinga (Európai Néppárt) saját kezdeményezés jelentését, amely az alapvet emberi jogok el mozdításáról és védelmér l, a nemzeti és európai intézmények ezzel kapcsolatos szerepér l, valamint a majdani Alapvet Jogok Ügynöksége feladatairól szól. Az EU Alapvet Jogok Ügynöksége várhatóan 2007-ben kezdheti meg m ködését. Az új intézmény felállításáról az Európai Tanács döntött 2003 decemberében, Brüsszelben. Gál Kinga jelentése szerint ennek az intézménynek kellene az Unió emberi jogi politikájának els számú felel sévé válnia. Az új ügynökség kiterjesztené a most is létez uniós monitoring központ mandátumát, és egy többréteg struktúrában a „hálózatok hálózata” lenne. Az ügynökség szorosan együttm ködne a közösségi és tagállami intézményekkel, operatív hálózatokkal is. Az EP-képvisel k er s mandátummal ruháznák fel az új szervezetet: ez kiterjedne például arra, hogy gy jtse, elemezze és továbbítsa az alapvet jogok helyzetével kapcsolatos információkat, és éves beszámolókat is készítsen az EP számára. Az ügynökség a jelentés szerint jelent s szerepet játszana az uniós emberi jogi politika kialakításában és végrehajtásában is. Az új intézmény véleményeket és ajánlásokat is eljuttathatna a Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz. Az elképzelések szerint az Alapvet Jogok
Ügynökségének szervezeti felépítése az Alapvet Emberi Jogok Chartájában meghatározott f bb területeket követné. Eszerint az új ügynökséghez tartoznának a rasszizmus és az emberkereskedelem elleni küzdelem, a szólásszabadság, a nemek közötti egyenl ség, a nyelvi sokszín ség és a kisebbségvédelem kérdései. „Schengen III”, hét tagállammal 2005. május 30. – BruxInfo Hét tagállam bel- és igazságügyi miniszterei szorosabb együttm ködésre kötelezték magukat a terrorizmus elleni harc, az illegális bevándorlás elleni fellépés és a rend rségi adatbázisokhoz való kölcsönös hozzáférés jegyében. A Schengen III néven emlegetett megállapodást Ausztria, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Spanyolország kormányainak képvisel i írták alá a nyugat-németországi Eifel közelében fekv Prüm városkában. A házigazda Otto Schily német belügyminiszter és az igazságügyekért felel s kollégája, Brigitte Zypries nem gy zte hangsúlyozni, hogy az együttm ködés bármely más további tagállam el tt nyitott. A Prümi Megállapodást az 1985-ben az akkori EK keretein kívül indított, de az amszterdami szerz déssel oda beemelt Schengeni Egyezmény 3. verziójának min sítették. A Prümi Megállapodás aláírói vállalják, hogy fokozzák b nüldözési együttm ködésüket, és a jöv ben készek az e célból létrehozott DNS-adatbázisaik tartalmának egymás részére történ átadására. Így tehát bármely részes állam hatóságai ellen rzihetik, hogy egy b ncselekmény helyszínén talált DNS-minták azonosak-e bármely más részes állam DNS-adatbankjának bármely elemével – vagyis hogy esetleg egy másik tagállam körözött polgára követte-e el az adott b ncselekményt. A francia belügyminisztérium utóbb egy közleményben „jelent s technológiai el relépésnek” nevezte ezt, hozzátéve, hogy „ez számottev en javítja a visszaes szexuális b ncselekményeket elkövet k, az áru- és embercsempészek, illetve az identitásukat elrejt külföldiek azonosítását”. Az aláírók arra is kötelezik magukat, hogy kiemelt események idején készek az intenzív rend ri együttm ködésre, akárcsak a szervezett b nözés és a terrorizmus elleni harc során. Napi huszonnégy órás hozzáférést biztosítanak egymás számára a gépjárm tulajdonosok jegyzékér l. Szükség esetén fegyveres légimarsallokat bocsátanak egymás rendelkezésére (vagyis a repül gépekre fegyveres röket engednek fel) és kiterjesztik a határon átnyúló rend rségi együttm ködést is. A jöv évi németországi labdarúgó-világbajnokságra való tekintettel fontos gyakorlati következményei lehetnek annak a vállalásnak is, hogy az egyezmény részesei átadják egymásnak a randalírozó szurkolók nevét, akár elítéltekr l, akár csak gyanúsítottakról van szó. Otto Schily utóbb úgy vélte, a hét tagország ezáltal könnyebben fogja beazonosítani „a potenciális terroristákat, akik talán már túl is jutottak az al-kaidás kiképzéseken”. A kezdeményezés gyökerei 2003 februárjára nyúlnak vissza, amikor Belgium, Luxemburg és Németország megállapodott az ujjlenyomatokat és DNS-eket tartalmazó adatbázisaik egymás el tti megnyitásáról, továbbá a gépjárm -regiszterek adatainak kölcsönös lekérdezhet ségér l. Szigorodhat az élelmiszerek címkézése 2005. május 25. – EUvonal
Véget vethet a „vitaminokban gazdag”, a „light”, vagy a „koleszterinszegény” feliratokkal végzett marketingnek az a szabályozás, amely els olvasatban került az Európai Parlament elé. A fogyasztók védelme és a bels piac er sítése érdekében a tervek szerint a jöv ben egységesítenék a tápanyagértékre és az egészségre gyakorolt hatásokra utaló jelölések rendszerét. A zsírmentesnek jelölt élelmiszerek például a Bizottság javaslata szerint nem tartalmazhatnának többet fél gramm zsírnál 100 grammonként, illetve 100 milliliterenként. Proteinben gazdagnak pedig például csak olyan élelmiszert lehet majd nevezni, amely energiaértékének legalább 12 százalékát proteinek adják. Az EP szakbizottsága alapvet en támogatta a Bizottság elképzeléseit, jó pár ponton azonban módosításokat is javasolt. A Bizottság szerint például – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal felügyelete alatt – el kellene készíteni az élelmiszerek „tápértékprofilját”. Ez mindenekel tt azt jelezné, mennyi zsírt, telített, egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavat, cukrot, sót, illetve nátriumot tartalmaz a vizsgált termék. Ennek alapján pedig a csomagoláson fel kellene tüntetni a tápértékre, illetve az egészségügyi hatásokra vontakozó adatokat. Az EP szakbizottsága err l másképp vélekedett. A képvisel k szerint nem csak a termék öszetétele a dönt , hanem a hozzá kapcsolódó fogyasztási szokások is befolyásolják az egészségre gyakorolt hatást. Így – vélték a szakbizottságban – egy ilyen rendszer egyes termékeket megbélyegezhetne, s indokolatlanul jó és rossz kategóriába sorolhatná az élelmiszereket. Az egészséges élelmiszer megjelölés használatát a Bizottság tudományos vizsgálatokhoz és megfelel engedélyezési eljárásokhoz kötné. A képvisel k ehhez képest szigorúbb tudományos vizsgálatot, viszont egyszer bb engedélyezést szeretnének. Eszerint az ilyen megjelölés használatát tervez gyártóknak, illetve import röknek értesíteniük kellene err l a nemzeti hatóságokat, amelyek ezt követ en az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal együttm ködésben kilenc hónapon belül megtilthatnák a termék forgalmazását. Az Európai Bizottság egyenesen megtiltaná bizonyos, a termékek egészségességére utaló kifejezések használatát is, az EP-képvisel k viszont ennél kevésbé szigorúak. Szerintük továbbra is megmaradhatnának például a súly-, illetve éhségérzet-csökkentésre vonatkozó jelölések, amennyiben ezek a tulajdonságok megfelel tudományos igazolást nyernek. A szakbizottság kifejezetten tiltaná viszont a közvetlenül a gyerekeket célzó üzeneteket az élelmiszereken. A képvisel k kivonnák a szabályozás alól a borokat és a mez gazdasági termékeket népszer sít kampányokat, és terveik szerint a jogszabály nem vonatkozna olyan „egyszer üzenetekre” sem, amelyekben a közegészségügyi hatóságok például gyümölcs, zöldség és hal fogyasztására ösztönöznek. Egy másik rendelet az élelmiszerekhez hozzáadott vitaminok, ásványi és egyéb anyagokra vonatkozó szabályokat harmonizálná. Az EP-képvisel k elfogadták a Bizottság álláspontját, amely szerint az ilyen, dúsított élelmiszert gyártóknak a jöv ben termékeiken fogyasztási javaslatot is meg kellene adniuk, és a naponta fogyasztható maximális mennyiségr l is tájékoztatniuk kellene a vásárlókat. A szabályok harmonizálására a bels piac egységesítése érdekében is szükség van. Míg ugyanis egyes államok igen szigorúan kezelik a különféle vitaminok és egyéb anyagok hozzáadását, más országokban sokkal lazább, esetenként hiányos a szabályozás. A bizottsági rendelettervezet egy tudományos kutatások alapján összeállított listát is tartalmaz azokról a vitaminkombinációkról és ásványi anyagokról, amelyeket a jöv ben hozzáadhatók lesznek az élelmiszerekhez. A kezeletlen, friss élelmiszerekhez, gyümölcsökhöz, zöldségekhez, húsokhoz, halakhoz, és a legalább 1,2 százalékos alkoholtartalmú italokhoz azonban semmit nem szabad majd hozzáadni.
A Bizottsághoz helyezné az európai külszolgálatot a Parlament 2005. május 30. – BruxInfo Az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, amely szerint a hamarosan létrehozandó uniós külszolgálatnak inkább az Európai Bizottság, nem pedig a Tanács részévé kell válnia. Az Elmar Brok külügyi bizottsági elnök (német, néppárti) nevéhez f z d jelentés – amely nem kötelezi a többi uniós intézményt – a Parlament újabb kísérlete arra, hogy a közös külpolitikát minél inkább közösségi alapokra helyezze, a jelenlegi, csaknem teljesen kormányközi megközelítés helyett. Ez a megközelítés jellemezte az EP politikáját már az alkotmányozó Konvent tevékenysége alatt is. A magabiztos többséggel elfogadott jelentés már csak azért is igyekszik minél inkább a Bizottság ellen rzése alá helyezni a majdani uniós külügyminiszter munkáját segít európai külszolgálatot, mert a Bizottságot magát a Parlament tudja jól ellen rizni. Minél inkább a Bizottság felé „hajlik” a külszolgálat, annál nagyobb befolyása lehet a Parlamentnek magának a közös külpolitikára, amelybe ma alig-alig szólhat csak bele. Mint ismeretes, az alkotmány szerint az uniós külügyminiszter fél lábbal a Tanácsban, fél lábbal pedig a Bizottságban lesz (már ha az alkotmány valaha életbe lép). Kinevezése a tagállamok vezet inek feladata (az Európai Bizottság elnökével való egyetértésben), a külügyi tanács elnöke, viszont a Bizottság alelnöke is, és e min ségében átveszi a Bizottság külkapcsolati feladatainak irányítását is. A majdani külügyminisztérium és külszolgálat feletti befolyás ma még bürokratikus csatározás tárgya. (A külügyi alkalmazottak egy részét a Bizottság, egy részét a Tanács, egy részét pedig a tagállami diplomáciai szolgálatok adnák.) Elmar Brok részben azzal indokolta javaslatát, hogy a szolgálat legyen minél inkább a Bizottság része, hogy ott már megvannak ennek az alapjai, és így elkerülhet lenne egy bürokratikus szörnyeteg létrehozása. Azt javasolta, hogy az uniós külszolgálat épüljön a világ 128 országában már létez európai bizottsági delegációkra, ahol a tagállamok diplomatái rotációban szolgálhatnának, és amelyek így egy valódi EU-külképviseletté alakulhatnának át id vel.
EU – MAGYARORSZÁG Els körben EP „nem” az áfa támogatható költségként való elismerésére 2005. május 27. – BruxInfo Az uniós kohéziós politika új generációjáról szóló jelentésekr l szavazott az EP regionális fejlesztési bizottsága. A plenáris végszavazásra váró jelentés nagyobb rugalmasságot kér az n+2-es szabály kohéziós alapoknál való alkalmazásában, nem ismeri el viszont támogatható költségként a nem visszatéríthet áfa-t, ami rossz hír az önkormányzatoknak. A 2007 és 2013 közötti új generációs kohéziós politikáról készült három jelentésr l szavazott az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottsága: a strukturális alapok általános elveir l, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a kohéziós alapról. Pálfi István magyar néppárti képvisel a BruxInfónak nyilatkozva magyar szempontból az egyik legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy az EP határozattervezetében sikerült rugalmasabbá tenni azt a
szabályt, amely a strukturális után a kohéziós alapoknál is kimondaná, hogy az adott tárgyévben lekötött forrásokat legkés bb az attól az évt l számított második év végéig le kell hívni. Bár Pálfi eredeti módosító javaslata az n+2-es szabály n+3-ra történ módosítását szorgalmazta, az elfogadott szöveg nagyobb rugalmasságot kér az n+2-es szabály alkalmazásánál a kohéziós alap esetében, nem részletezve annak mikéntjét. Megfigyel k szerint az EP ezzel nagyobb nyomás alá helyezi Danuta Hübner regionális politikáért felel s biztost, aki eddig elzárkózott az n+2-es szabály könnyítését l. (Más kérdés, hogy Dalia Grybauskaite, a költségvetésért felel s uniós biztos a BruxInfónak adott interjúban éppen azt mondta, hogy a nagyobb volumen kohéziós projektek esetében szerinte éppen elegend rugalmasság áll már rendelkezésre. Grybauskaite egyenesen úgy vélte, hogy az n+2-es szabálytól az új tagállamoknak nincs félnivalójuk, mert az általuk véltnél jobban felkészültek a források fogadására és a záros határid egyfajta lendületet biztosít a beruházások megvalósításában.) Magyar sikerek A magyar képvisel k ugyancsak sikerként könyvelhetik el, hogy a Regionális Fejlesztési Bizottság megszavazta azt a módosító-indítványt, amely a konvergencia célterületb l (strukturális alap els számú célterülete) kies úgynevezett phasing in régiók esetében lehet vé teszi, hogy a támogatások köre az infrastruktúra-fejlesztésre is kiterjedjen. Ez egyébként a párhuzamosan zajló kormányközi tárgyalásokon is fontos célja Magyarországnak. Az infrastruktúra-fejlesztés alatt els sorban a hagyományos infrastruktúrán túl egészségügyi és oktatási intézmények, és a humán er forrás fejlesztését szolgáló létesítmények építésének, korszer sítésének közösségi forrásból történ társfinanszírozása értend . Pálfi István üdvözölte, hogy sikerült elfogadtatni, hogy a határrégiókat a szigetekkel, hegyvidékkel, tengerparti övezetekkel együtt a hátrányos helyzet és ezért kiemelten támogatandó régiók közé sorolják. A jelentések magyar szempontból ugyancsak érdekes vonatkozása volt az a kérdés, hogy vajon az áfa és a ház- és lakásépítés-, illetve felújítás költségei jogosultak-e az Európai Regionális Fejlesztési Alapból való támogatásra? Az Európai Bizottság javaslata egyértelm en kizárja a jogosultság lehet ségét ezekben az esetekben. Ami az áfa-t illeti, a regionális fejlesztési bizottság végül 24-24 szavazattal, tehát a lehet legszorosabb eredménnyel úgy döntött, hogy a bizottság javaslatát teszi magáévá. A magyarok és néhány más új tagállam képvisel i azt szerették volna elérni, hogy a nem visszatéríthet áfa-t továbbra is támogatható költségként ismerjék el. Ennek hiánya els sorban a civil szervezeteket és önkormányzatokat érinti majd hátrányosan, hiszen az áfa-támogatás nélkül nagyobb önrészr l kell majd gondoskodniuk. Mivel hazánkban igen magas, 25 százalékos az áfa, ezért ez még súlyosabb problémát jelent. Pálfi István mindazonáltal abban bízik, hogy a júliusban esedékes plenáris szavazásra sikerül megfordítani a szélirányt. Ha az EP felkarolná az áfa ügyét, akkor a Tanáccsal szemben azonos er pozícióból tárgyalna róla, lévén, hogy a téma együttdöntési eljárás alá esik. Elvileg a lakásköltségek sem lesznek támogathatók, kivételt képeznek azonban a szociális bérlakások energiahatékonyságot és környezet megkímélését célzó felújításának költségei, ami els sorban az új tagállamok számára bír nagy jelent séggel. A szakbizottság a 0,41 százalékot célozza meg A Konsztantinosz Hacidakisz görög néppárti képvisel által jegyzett és most megszavazott jelentés (a strukturális alapok általános alapelveir l) a közösségi GDP 0,41 százalékában jelöli meg azt az összeget, amelyet a kohéziós politikára, más néven a felzárkóztatásra kellene költeni. Mint ismeretes, a luxemburgi elnökség minap ismertetett javaslata ennél alacsonyabb finanszírozással, 0,37-0,38 százalékkal számol. A jelentés általában elvet minden, a bizottsági javaslatok általános szerkezetét érint jelent s módosítást, a regionális politika teljes vagy
részleges renacionalizálását célzó kísérleteket is ideértve. Az EP-bizottság elfogadott egy paragrafust, amely „speciális kompenzációs mechanizmus létrehozását sürgeti azoknak a régióknak vagy tagállamoknak, amelyek jelent s anyagi veszteségeket szenvednek a pénzforrások elosztására vonatkozó bizottsági javaslat végrehajtása által okozott egyenl tlenségek folytán”. A parlamenti képvisel k a konvergencia régiókban nyújtható állami támogatások fels határának bármiféle csökkentését elutasították, azokat a térségeket is ideértve, amelyek a b vítés folytán fellép statisztikai hatás miatt kénytelenek búcsút inteni a strukturális alapok els számú célterületének. Az EP bizottsága határozott támogatásáról biztosította a Bizottság javaslatát, hogy pénzbírsággal sújtsanak minden olyan EUtámogatásban részesül céget, amelyik máshová települ át. A képvisel k egy monitoring rendszer bevezetését is javasolják az unión belüli mozgások figyelemmel kísérésére. A kohéziós alapról készült, az olasz liberális Alfonso Andria által jegyzett jelentés támogatásáról biztosítja a kohéziós alap 18 milliárd euróról (2000-2006) 62,99 milliárd euróra való növelését, és a források kiegyensúlyozott elosztására hív fel a környezetvédelem és a közlekedés között. Érdekesség, hogy a regionális fejlesztési bizottság végül mégsem kér átmenetet – úgynevezett phasing out támogatást – azoknak a régi tagállamoknak, amelyek nemzeti összjövedelme az EU 25-ös körben meghaladja a jogosultsági küszöbnek számító uniós átlag 90 százalékát. Az erre vonatkozó javaslatot végül leszavazták. A luxemburgi elnökség javaslata egyébként tartalmaz ilyet. Az Andria-jelentés egy, a strukturális alapoknál létez prémiumrendszer – közösségi min ségi és teljesítménytartalék – bevezetését is szorgalmazza.
II.
ESZKÖZTÁR
Pályázhatnak a közkönyvtárak A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs F osztálya kiírta a 2005 évi közkönyvtári pályázatot. Ebben az évben 100 városi és községi közkönyvtár EU-s tevékenységének támogatására nyílik lehet ség. Jelenleg 84 városi és községi könyvtár vesz részt az EU kommunikációs munkában. Ezek fontos tudásközpontok, véleményformáló szerepet töltenek be a néhány ezer lakosú településeken. A közkönyvtárak EU-kommunikációs tevékenységük során a helyi igényekhez igazodó lakossági fórumokat és rendezvényeket szerveznek, közérdek uniós híreket jelentetnek meg a helyi és regionális médiumokban, segítséget nyújtanak internet- és pályázatfigyelésben, valamint az önkormányzatok, falugazdák, vállalkozók és diákok tájékoztatásában. A pályázati felhívás megtalálható a Miniszterelnöki Hivatal (www.meh.hu) honlapján. A pályázatok beérkezésének végs határideje 2005. június 10. Forrás: EUvonal
ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, el rejelzések
Gerhard Schröder német kancellár és az EU soros elnöke, Jean-Claude Juncker május 30-án krízistalálkozót tartott a franciaországi referendum miatt; José Socrates portugál miniszterelnök és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke június 1-jei találkozóját is valószín leg ez a téma uralja majd. Az agrárminiszterek május 30-i találkozóján a közös agrárpolitika finanszírozásáról volt szó, míg a belügyminiszterek június 2-án a schengeni megállapodás huszadik évfordulóját ünneplik majd Luxemburgban. Május 31-én a francia referendum kimenetele miatt lemondott Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök; Jacques Chirac államf az eddigi belügyminisztert, Dominique de Villepint nevezte ki új kormányf vé. Május 31-én Jean-Claude Juncker, az EU soros elnöke Luxemburgban kétoldalú találkozó keretében fogadta Spanyolország, Málta, Finnország és Magyarország kormányf jét. A tárgyalások középpontjában a június 16-17-én esedékes Európai Tanács áll. Az állam- és kormányf k júniusi találkozóján a tervek szerint véglegesítették volna a következ EUköltségvetést, ám valószín síthet , hogy a franciaországi és a hollandiai referendum is er teljesen rányomja majd a bélyegét a tanácskozásra. Június 1-jén Hollandia szavaz az európai alkotmány ratifikálásáról. A legfrissebb közvéleménykutatások a ’nem’ szavazatok gy zelmét valószín sítik. A munkaügyekkel, egészségüggyel és fogyasztóvédelemmel foglalkozó tanácsülésre június 23-án kerül sor. A találkozó témája az élet- és munkakörülmények, a nemek közti egyenl ség, valamint az élelmiszerek címkézése lesz. A Bizottság június 1-jei ülésén az új repül jegy-adóról tárgyal majd, melynek célja a fejlesztési pénzforrások növelése. A parlamenti képvisel k ezen a héten zárt üléseket tartanak képvisel csoportjaikban és a jöv heti plenáris ülésre készülnek. A szocialisták Tallinban, a liberálisok Varsóban tanácskoznak. Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felel s biztos a hetedik alkalommal, Luxemburgban megrendezésre kerül Euromed konferencián vett részt május 30-31-én, ahol algériai, egyiptomi, izraeli, jordániai, libanoni, marokkói, palesztin, szíriai, tunéziai és török delegációkkal folytatott megbeszéléseket a palesztin-izraeli békefolyamatokról. A fejlesztési politikáért felel s Louis Michel biztos május 31-én Ruandába, Peter Mandelson kereskedelmi biztos június 2-án Kigaliba látogat. Június 5-én parlamenti képvisel k és bizottsági hivatalnokok nagy csoportja utazik Bejrútba, hogy megfigyel ként részt vegyen a libanoni parlamenti választásokon. Május 31-én háromszáz észak-amerikai és európai törvényhozó találkozott Ljubljanában, ahol a NATO-nak a Közel-Keleten játszott jöv beni szerepér l vitáztak. Svájcban június 5-én tartják azt a népszavazást, amelyben a polgárok eldöntik, kívánnak-e csatlakozni a schengeni övezethez.
Ezen a héten rendezik meg a Zöld Hét elnevezés akciót is, amelynek keretében Európaszerte konferenciákat, kiállításokat tartanak a klímaváltozásról. Forrás: www.euvonal.hu www.europa.eu.int www.eu2005.lu/en/
FOGALOMTÁR Az alkotmányszerz dés hatályba lépése: Az Európai Unió új alkotmányszerz dése egy kulcsfontosságú szempontból változatlanul hagyja az EU természetét: az eddigi szerz désekhez hasonlóan ezt az alapdokumentumot is csak úgy lehet elfogadni és módosítani, ha ehhez valamennyi tagállam kormánya jóváhagyását adta, és ezeket a változásokat minden egyes tagállam ratifikálta. Noha az alkotmányos szerz dést a tagállamok vezet i már elfogadták és aláírták, joger re csak akkor léphet, ha minden tagállam parlamentje ratifikálja. Ráadásul majdnem egy tucat tagállamban népszavazást is tartanak. Elvileg ha csak egyetlen tagállam parlamentje vagy lakossága nemet mond, az alkotmány nem léphet joger re, és az eddigi uniós szerz dések maradnak érvényben. Az érvénybe lépéshez szükséges teljes tagállami ratifikáció jogi-elvi elvárás. A gyakorlatban majdnem biztos, hogy egy-két tagállam „húzódozása” nem feltétlenül jelentené az éveken keresztül el készített alkotmány halálát. Az alkotmány bukása valamelyik tagállamban most is benne van a pakliban. A parlamenti ratifikációk tiszta sornak ígérkeznek, a népszavazások azonban korántsem. Az Unió vezet inek egyel re nincsen rá pontos terve, hogy mi lesz, ha valahol leszavazzák az alkotmányt. Az egyetlen támpont egy tavaly év végi nyilatkozat – az alkotmányhoz is csatolva van –, amely szerint ha két évvel az aláírás után még mindig csak a tagállamok négyötöde ratifikálta az alkotmányt, néhányan pedig nehézségekkel szembesülnek a meger sítés során, akkor a tagállamok vezet i összeülnek és megpróbálnak megoldást találni a problémára. A megoldás természete a pontos problémától függ. Világos, hogy egy pici ország elutasítása nem esik akkora súllyal latba, mint például egy brit ’nem’ – még ha a tagállamok névleg egyenl k is. Egy kis állam aligha tudná megakadályozni az életbe lépést, míg a francia ’nem’ katasztrofális eredményekkel járhat, egyszer en azért, mert Franciaország hagyományosan az európai integráció kulcsállama. Számos, egyel re kissé homályos elképzelés létezik arra az esetre, ha egy-két közepes fontosságú ország nem tud ratifikálni. A szokásos formula az újbóli népszavazás, speciális, csak arra a tagállamra vonatkozó kondíciók felajánlásával – ahogy Dániával történt annak idején. Egy markánsabb és szintén sokat hangoztatott lehet ség, hogy a nemmel szavazó tagállamnak el kellene hagynia az Uniót. Ez lehet vé tenné, hogy a többiek egymás közt életbe léptessék az alkotmányos szerz dést, a ”kiesett” ország pedig kés bb újratárgyalhatná uniós tagságát vagy valamilyen speciális társulási szerz dést kötne az EU-val. A lehet ségeknek bizonyára csak a politikusok fantáziája és merészsége, a jogászok ügyessége szab korlátot.
A hírlevél a következ internetcímr l is elérhet : http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eualkotmany/eualkotmany20041014.html
A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs F osztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.
