Tartalom 1 A könyvviteli zárlat

E-Controlling

E-Controlling Szakmai folyóirat

XV. évfolyam 2. szám | 2015. február

Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. Az egyéni felhasználóneveket és jelszavakat mindenki személyre szabottan kapja meg.

Tartalom Tartalom 1 A könyvviteli zárlat

8 Adóváltozások 2015 Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő

A kézirat lezárásának dátuma: 2015. január 25.

A könyvviteli zárlat Az év vége felé haladva fontos szem előtt tartani a mérlegforduló napjára elkészítendő zárási tevékenységet. A zárás keretében olyan feladatok kerülnek ellátásra, amelyekre évközben nincs mód, mivel nem elég az információ, vagy az elszámolási rendszer időbeli ütemezése csak ezt teszi lehetővé. A cikkben néhány kiemelt feladat kerül meghatározásra. Új évet nyitottunk meg naptárban, 2015-öt, azonban fontos feladatunk a 2014. évi beszámoló elkészítése. A beszámoló alapja a könyvviteli zárlat. A könyvviteli zárlat a folyamatos könyvelés egy-egy elszámolási időszak végén történő teljessé tételét jelenti, melynek keretében az adott időszak gazdasági eseményei kerülnek lekönyvelésre. A könyvviteli zárlathoz tartozik továbbá a kiegészítő, a helyesbítő, az egyeztető, az összesítő könyvelési munkák elvégzése, valamint a számlák technikai lezárása. A fő-

E-Controlling Több, mint 10 éve a hatékonyság szolgálatában!

In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

1

könyvi kivonat (zárókimutatás) a főkönyvi könyvelésből készül, és a könyvelés számszaki ellenőrzését szolgálja. A Számviteli törvény a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára legalább az éves beszámoló elkészítéséhez főkönyvi kivonat elkészítését írja elő. A zárlati feladatok időpontját a vállalkozó a számviteli politikájában határozza meg. Így ennek megfelelően a zárlat lehet évközi – havi és negyedéves –, illetve éves. A könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: • kiegészítő, • helyesbítő, • egyeztető, • összesítő könyvelői munka és a • számlák technikai zárása. A könyvviteli zárlat szoros kapcsolatban van a beszámolási tevékenységgel, ezért e területre vonatkozóan is kerülnek megállapításra helyi szabályok.

let-fejlesztések aktivált értéke esetében képzett lekötött tartalék az eredménytartalékból. Hasonlóan ilyenek lehetnek a saját termelésű készletek speciális mozgásai, amelyek megváltoztatják az aktivált saját teljesítmények struktúráját, de nem változtatják az aktivált saját teljesítmény összértékét. A végleges zárás előtt bizonyos tételek utóellenőrzése célszerű lehet. A folyamatos könyvelés során az analitikus nyilvántartások adatai felhasználásra kerülnek a főkönyvi könyvelésben. A leltározás, leltárértékelés, egyeztetések elvégzése során célszerű ellenőrizni az analitikában szereplő mennyiségi és értékadatok helyességét. Ha eltérés tapasztalható, akkor a főkönyvi könyvelést korrigálni kell. A leltárértékelési különbözetek azért keletkeznek, mert az évközben alkalmazott értékelési eljárások pontatlan végeredményre vezethetnek. Ilyen lehet a Számviteli törvényben szabályozott készletek év végi kötelező leltározása során feltárt eltérések rendezése. Ezek a különbözetek nem hiánynak vagy többletnek minősülnek, hanem az év közbeni helytelen értékelésből származhatnak. Előfordulhatnak olyan vagyonrészek, amelyek több analitikát is érinthetnek. Ilyenek lehetnek a visszavásárolt saját részvények, amelyek esetében a forgóeszközök között analitikát kell vezetni. Ugyanakkor a részvények bekerülési értékére lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékból. Ilyen szituációkban célszerű egyeztetni a két vagyonrészek közötti analitika esetében. Továbbá ilyen lehet az összköltségek eredménykimutatása esetében, hogy a meghatározott aktivált saját teljesítmények értéke egyezik-e a forgalmi költséges eljárás keretében készített eredménykimutatás során, a kiegészítő mellékletben kimutatott aktivált saját teljesítmény értékével.

A helyesbítő, rendező és technikai korrekciós tételek lehetnek az aktív és kontra aktív helyesbítő tételek. Aktív helyesbítésnek tekinthető az egyes eszközök könyv szerinti értékének olyan módosítása, amely ezt az értéket növeli. Ilyenek lehet a készletek esetében az „anyagok mellékköltségei számla”. A kontra aktív számla esetében a helyesbítés negatív irányú, ilyen lehet az értékcsökkenés elszámolása. A helyesbítő könyvelés közé tartozik többek között: árkülönbözet, árrés, a készletérték-különbözet. A rendező tételek közé soroljuk a költségrendezéseket: a társüzemi vagy segédüzemi költségek felosztását. A vagyonrészek esetében a rendező tételek a vagyoni struktúra megváltoztatását szolgálják. Ezek lehetnek Költségkorrekciók az átsorolások: a hosszú lejáratból a rövid lejáratúvá A költségelszámolások során mindig az adott idővagy nem teljesülő előlegekké való átsorolás. szak költségeit kívánjuk elszámolni, azonban ez A technikai korrekciós tételek általában egy bizo- technikailag nem mindig sikerül. A kettős könyvnyos gazdasági eseményekhez kapcsolódónak, an- vitel normái alapján a teljesítés időszaka, az elvégnak bekövetkezése váltja ki a korrekciós tételt. Ilye- zett tevékenység időpontja az elszámolás dátuma. A nek lehetnek az osztalékfizetési korláttal összefüggő pontos elszámolás így megköveteli az egyes korrekkorrekciós tételek: az alapítás-átszervezés és a kísér- ciós tényezők figyelembevételét. 2

Időszakban elszámolt költségek ±

Időbeli elhatárolások

-

Megtérülések

=

Időszakot terhelő költségek

KÖLTSÉGKORREKCIÓK

Időbeli elhatárolások Az időbeli elhatárolások lehetővé teszik az egyes időszakok elválasztását. Azokat a költségeket elkülönítve, amelyek nem az adott időszakban merülnek fel, megvalósítja az összemérés elvét. Az időbeli elhatárolások lehetnek költségnövelő (passzív) és költségcsökkentő (aktív) jellegűek. Ha az adott időszakot követően ismertté vált, de a tárgyidőszakot terheli, akkor passzív időbeli elhatárolásként kell kezelni. A következő időszakban bizonylat alapján rögzített tétel összegét vissza kell könyvelni az előző évhez. Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, továbbá a Sztv. 68. § (1) bekezdése szerinti különbözetből az eredményt csökkentő tételként még el nem számolt összeget. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz

kapcsolódó, továbbá forgóeszközök finanszírozásával kapcsolatos – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből – a törlesztő részletre jutó – halasztott ráfordításként kimutatott – nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során – a tartozásátvállalás beszámolási időszakában – a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni: 1.) a mérleg fordulónapja előtt realizált, elkönyvelt bevételt, amely a fordulónap követő időszak árbevételét, bevételét képezi, 2.) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, utólag került számlázásra, 3.) mérlegkészítés időszakában a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget (az óvatosság elve szerint), 4.) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. 3

A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt:

• a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett

1.) fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett tá-

Követeléseknél (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek): A vevő – az adós minősítése alapján – az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésénél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –, ha a várhatóan megtérülő öszszeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke.

mogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét, 2.) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb az eszközök nyilvántartás szerinti értékében), 3.) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értékét. A halasztott bevételt csak a megvalósított eszközök költségként, ráfordításként elszámolt összegében, illetve azzal arányosan (ha az eszköz vegyes forrásból valósult meg) szabad a rendkívüli bevételek között végérvényesen elszámolni. Értékvesztések elszámolása A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a piaci értéknél. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál: • függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, • értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékelés szempontjai: • milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci

megítélése, • a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam és annak tendenciája, 4

tőkéjének aránya stb., • a mérlegkészítéskori piaci érték a mérvadó.

Készleteknél: • A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, • ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni, és a készletek értékét a különbözet értékvesztésként történő elszámolásával kell csökkenteni. Értékvesztés visszaírása: Az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja  a fenti eszközök könyv szerinti értékét. Költségfelosztás A költségelszámolás legfontosabb célja, hogy az egyes tevékenységekhez a lehető legpontosabban képesek legyünk hozzárendelni az adott időszak költségeit. Mindez egy nagyon egyszerűen megfogalmazott axióma, illetve mindenki számára logikus követelmény. Azonban a gyakorlatban a vállalati tevékenység bonyolultabbá válásával megnövekedik azon költségfaktorok száma, amelyeket nem tudunk

egyértelműen egy termékhez, szolgáltatáshoz hozzárendelni. A költségek felmerülésekor csak a hely ismeretes, emiatt általános vagy más néven közvetett költségeknek nevezzük. Azon vállalkozás, ahol egyfajta, jól körülhatárolható tevékenység végzése történik, ott nincs jelentősége az ilyen jellegű bontásnak. A jelen érvényes számviteli előírások szerint a központi irányítás költségeit nem lehet hozzárendelni semmilyen formában tevékenységhez.

gek megjelenési formája alapján, költségnemenként számolják el a felmerült tételeket. Mindebben benne van egy kis félelem a költségek helyek és viselők szerinti szétosztása irányában, illetve kényelmi okok is szerepelnek. A termelő jellegű vállalkozások közül egyre több tér át a forgalmi költséges elszámolásra a pontosabb, a vezetői igényeket kielégítő információk előállítása végett. A költségnemenkénti nyilvántartás számára nem fontos információ a költséghelyek szerinti elszámolás, azonban az önköltségszámításAz általános költségek felmerülése valós probléma, nál nem lehet figyelmen kívül hagyni. amelyen nem lehet változtatni. A probléma megolÉrtékhelyesbítés dására két út kívánkozik: 1. A vállalkozás tudomásul veszi, hogy vannak olyan

költségelemek, amelyeket a tevékenységhez egyértelműen hozzá tudnak rendel, míg a többi esetében csak a költséghely szerinti elszámolás lehetséges. A költségviselőkre megtörténik a közvetlen költségek rögzítése, míg az általános költségek az adott időszak során összegyűjtésre kerülnek, majd az eredmény terhére kerül elszámolásra, mint fel nem osztott költségek (FNOK). Tehát a vállalkozás nem él a költségfelosztással lehetőségével. 2. Az időszaki költségek elszámolása után a vállalkozás megpróbálja pontosítani az elszámolást, helyes költségjellemzők választásának segítségével az általános költségeket közvetlen költségekké átalakítani. A költségfelosztás mindig egyfajta arányosítást jelent, ami soha sem egzakt elszámolást jelent, de az adott körülmények között szignifikánsan megfelelő eredményt biztosít. A felosztás egyfajta pontatlansági érzetet kelt, ami két szélsőséges véleményt eredménye: 1. a költségfelosztásra nincs szükség, hiszen a szűkített költség jobban megfelel az elvárásoknak, mint a tágabban értelmezett, a felosztott általános költségeket is tartalmazó költség, 2. szűkség van a felosztásra, hiszen a tágabban értelmezett költségek alkalmasabbak az értékesítési folyamat tervezésére.

Fontos megvizsgálni az egyes eszközöknél a pozitív piaci értékelés lehetőségét. A mai világban egyre inkább fontossá válik a vagyon értékének minél pontosabb meghatározása. Ha a(z) • ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, • műszaki berendezések, gépek, járművek, • egyéb berendezések, felszerelések, járművek, • tenyészállatok piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket), illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket), akkor ezen eszköz piaci értéken is szerepeltethető a mérlegben. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés által meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.

Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzA vállalkozások a gyakorlati életben zömében az össz- leti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesköltséges költségelszámolást választják, ahol a költsé- bítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet 5

a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési Az adózó bármely állami, vagy nem állami egye-

tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.

Amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapján az immateriális jószág, tárgyi eszköz piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti (bekerülési) értéknél, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés alapján meghatározott nettó értéknél, az adott eszköz korábban elszámolt értékhelyesbítésének visszavezetése után fennmaradó (könyv szerinti és piaci érték közötti) eltéréssel a könyv szerinti (bekerülési) értéket le kell szállítani terven felüli értékcsökkenési leírás címén.

Adóváltozások 2015

temmel, főiskolával köthet – előre meghatározott feltételekkel – legalább 5 éves időtartamra támogatási megállapodást, vagyis az adózónak legalább 5 évet érintően, minden évben nyújtania kell támogatást, amely támogatás a felsőoktatási intézmény alapítására és működtetésére fordítható. Az adózás előtti eredményt csökkenti – a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól hatályos előírás szerint – az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének • 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet, • 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap, • 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Kapcsolt vállalkozás

A Tao. tv. rendszerébe egy – a törvénymódosítás kihirdetését követő napon hatályba lépő – új kedvezményelem kerül bevezetésre, már a 2014. adóévi adókötelezettségnél alkalmazható módon, amely kedvezmény érvényesítése érdekében fogalmi meghatározással is kiegészül a szabályozás. A 2014. adóévre történő alkalmazás feltétele a – meghatározott tartalmú – 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás.

2015. január 1-jei hatállyal kiegészül a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerint definiált kapcsolt vállalkozási viszony létrejötte egy új – f) alpont szerinti – tényállással. Ennek megfelelően a jövőben kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.

Az adózó ugyanis felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén adózás előtti eredményt csökkentő tétel érvényesítésére jogosult a támogatás (juttatás) adóévében, az ilyen megállapodás alapján fizetett összeg 50 százalékában meghatározott mértékben. Felsőoktatási támogatási megállapodás1: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás.

Az új minősítés esetén nem szükséges a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] szerinti többségi befolyás megvalósulása, lehet az ügyvezetőnek 50 százalékos, vagy annál alacsonyabb arányú szavazati joga is. Ha két vagy több társaságnak ugyanaz az ügyvezetője, úgy ön- magában a személyében azonos ügyvezetés megalapozza az üzleti, pénzügyi politikára gyakorolt döntő befolyást, s ezáltal a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöttét (ha egyéb szempontok alapján a társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak).

6

Az új előírás kapcsán nincs olyan kitétel, hogy ha az ügy- vezetők különböző személyek, de egymásnak közeli hozzátartozói, akkor erre tekintettel, illetve bármiféle összesítéssel kellene a kapcsolt viszony fennállását minősíteni. Például, ha „A” cégben ügyvezetőként 70%-os szavazati joggal rendelkezik „X” (apa), és „B” cégben megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetést a 20%-os szavazati joggal bíró „Y” (apa gyermeke), úgy az „A” és a „B” cég nem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának (személyében nem azonos az ügyvezetés). Elhatárolt veszteség leírása Az elhatárolt veszteség felhasználásának lehetőségei továbbra is biztosítottak, de – az évek során felhalmozott veszteség- állomány további növekedésének megelőzése érdekében – a 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a felhasználás üteme meghatározott esetekben „lassításra” kerül, illetve a felhasználás „időkorlátossá” válik. Módosításra kerül 2015. január 1-jei hatállyal a veszteségleírás általános szabálya; „visszatér” az 5 adóéves leírási korlát. Ezek szerint a 2015. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő adóévekben – ez a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén is azt jelenti, hogy a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napját követően – keletkezett veszteség a keletkezését követő 5 adóévben használható fel, érvényesíthető csökkentő tételként. Így például a naptári év szerint működő adózó a 2015. adóévben keletkezett negatív adóalap (veszteség) összegével (folyamatos működés esetén) a E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

következő 5 adóévben, döntése szerinti megosztásban, azaz legkésőbb a 2020. adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét, a 17. § (2)-(9a) bekezdéseiben foglaltakra is figyelemmel. Jövedelem-(nyereség-)minimum A jövedelem-(nyereség-) minimum szabályának törvénybe iktatása óta nincs abban változás. Az adózónak minden adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy az általános szabályok szerint levezetett adóalapja és adózás előtti eredménye közül a nagyobb érték eléri-e az adott adóévben hatályos szabályok szerinti korrigált összes bevétel 2 százalékát. Ha nem éri el, akkor az adózónak kell eldöntenie, hogy az így számított jövedelem- (nyereség-)minimumot tekinti-e adóalapnak, vagy ragaszkodik az általános szabályok szerinti adóalapja figyelembevételéhez, s annak alapján fizet (vagy nem fizet) társasági adót. E tekintetben nincs változás a 2015. évtől sem. Változás 2015. január 1-jei hatállyal abban van, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának meghatározásakor – először a 2015. adóévre vonatkozóan – az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével. Az összes bevételt módosító egyéb jogcímek változatlanok.

E-Controlling XV. évfolyam, második szám, 2015. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

7