A Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele – 2005. június 15.
******************************************************************** TARTALOM: I.
HÍREK EU – VILÁG EU – MAGYARORSZÁG
II.
ESZKÖZTÁR ESEMÉNYEK JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK FOGALOMTÁR
********************************************************************** I.
HÍREK
EU – VILÁG Komoly dilemmák elé állítja az EU-t az alkotmányos kiútkeresés 2005. június 14. – BruxInfo Két nappal az uniós csúcstalálkozó el tt egy olyan megoldás körvonalazódik, amely egyfel l körülbelül egyéves szünetet hirdet az alkotmányos szerz dés ratifikációjában, másfel l szabad kezet ad a tagállamoknak, hogy belátásuk szerint cselekedjenek. A 25 EU-tagállam európai ügyekért felel s miniszterei hétf n a fehér asztal mellett vitatták meg az európai alkotmány ratifikációjával kapcsolatos további lépéseket, kiutat keresve a válságból, amelybe a szerz dés franciaországi és hollandiai leszavazása taszította az Európai Uniót. A cél egy közös állásfoglalás elfogadása a csütörtökön kezd d EU-csúcson, amely minden tagország számára világos és elfogadható útmutatást adhat a követend lépéseket illet en. Az eszmecserének min sül találkozón különböz opciók jelentek meg – er sítette meg tudósítókkal találkozva az Európai Ügyek Hivatalának (EÜH) elnöke. Gottfried Péter elmondta, hogy a találkozón kifejtett álláspontok azt a dilemmát tükrözték, hogy egyrészt a tagországok közti egyenl ség jele, ha minden ország egymástól függetlenül véleményt nyilvánít az alkotmányról, másrészt tartani lehet attól, hogy a ratifikáció folytatódása esetén a dominóeffektus érvényesül, és az Európai Unió egy negatív spirálba kerül. Az biztos, hogy a csúcson elfogadandó nyilatkozatnak mindkét szempontra tekintettel kell lennie. Gottfried Péter szerint szempontként merült fel, hogy a szöveg életbe lépése továbbra is lehet ség maradjon, de ne legyen id kényszer annak jóváhagyására. Ennek megfelel en felmerült, hogy háromnegyed, esetleg egyéves szünet (reflexiós id szak) után újra mérlegeljék a helyzetet, és ne ragaszkodjanak többé ahhoz, hogy 2006. november 1-je legyen az alkotmány hatályba
helyezésének határideje. Az EÜH elnöke szerint a szünet lehet séget adna az Uniónak arra, hogy valóban a polgárokat közelr l érint kérdésekre, így például a következ többéves költségvetési keret kijelölésére összpontosítson. Diplomaták szerint a tagállamok egy olyan rugalmasan értelmezhet keret elfogadására tesznek kísérletet, amely egyrészt rövidebb-hosszabb gondolkodási id t engedélyez, másrészt eltörli a ratifikáció befejezésére el zetesen megszabott 2006. novemberi határid t (potenciálisan nyitva hagyva a lehet séget a kudarccal végz dött népszavazások kés bbi megismétlésére), és harmadrészt a tagállamok belátására bízza, hogy mikor és hogyan ratifikálnak. Ezzel összhangban nem lenne akadálya annak, hogy azok az országok, ahol viszonylag kedvez a csillagok állása – mint Luxemburg és Görögország – a moratórium ellenére ratifikálhassanak, miközben mások, ahol rosszabbak a kilátások, akár 2006 utánra halasszák a meger sítést. „Újratárgyalni mindenesetre senki nem akar” – közölte Gottfried Péter. Hozzátette: felmerült az a lehet ség is, hogy bizonyos elemeket átemeljenek az érvényes Nizzai Szerz désbe az alkotmányból, ám „a tagállamok egyel re a folyamat továbbvitelének” szavaznak els bbséget. Megfigyel k szerint ugyanakkor a fent vázolt megoldás korántsem biztos, hogy elnyeri minden tagország tetszését. Francia részr l például mindössze 3-6 hónapos reflexiós id szakot engedélyeznének, ami ugyanakkor nem oldaná meg a csehek és a lengyelek gondjait, hiszen k eleve kés bbi ratifikációra rendezkedtek be, így számukra ilyen rövid reflexiós id szaknak nem lenne sok haszna és értelme. Másfel l a dánok is sokkal egyértelm bb jelzésre várnak az EU részér l, hogy az Unióra hivatkozva fújhassák le az alkotmány ratifikációját. Ezért több tagország is kíváncsian várta, hogy a franciák és a hollandok mit gondolnak a továbblépés lehet ségér l, ám Gottfried Péter szerint erre jelenleg nem kaptak egyértelm választ. Még a hollandok voltak viszonylag világosak, leszögezve, hogy nem látnak lehet séget arra, hogy ugyanarról a szövegr l szavazzanak. Nizza-plusz az alkotmányos ratifikáció folytatása helyett? 2005. június 13. – BruxInfo Miközben folytatódik a kulisszák el tti és mögötti egyeztetés az alkotmányos szerz dés jöv jér l, egy brüsszeli kutatóintézet elemzése a Nizzai Szerz dés feljavítását tartja a jelenlegi körülmények között a legvalószín bb megoldásnak. Az európai alkotmány ratifikációjának folytatását szorgalmazták pénteki nyilatkozatukban a négy visegrádi ország kormányf i. A visegrádi csoport – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia – miniszterelnökei egyetértettek abban, hogy elemezni kell a francia és a holland népszavazás tanulságait, és véleményük szerint a nehézségek ellenére folytatni kell az alkotmányos szerz dés ratifikálásának folyamatát. „Minden tagállamnak állást kell foglalnia a szerz désr l, és minden tagállam úgy ütemezheti a ratifikálás folyamatát, ahogyan legjobban megfelel bels feltételeinek” – szögezi le a közös nyilatkozat. Ha a népszavazást most tartanák, Portugáliában az „igenek” és a „nemek” aránya körülbelül egyformán alakulna – derül ki a legfrissebb portugáliai közvélemény-kutatásból, ami az elutasítók táborának meger södését jelzi. A megkérdezettek 50,8 százaléka szavazna igennel, míg 49,2 százalék nemmel, ha most tartanák a referendumot. Közben a kormány meger sítette, hogy az októberi helyhatósági választásokkal egyidej leg tervezi az alkotmányos népszavazás megtartását. A legutolsó felmérések szerint más szavazni készül országokban is visszaesett az alkotmány támogatottsága. Luxemburgban, amely július 10-én készül szavazni, 45 százalékra n tt az ellenz k tábora, az áprilisi 28 százalékról. Dániában is megel zi immár a nem aránya az igenét (53-47 százalék), miközben a britek több mint 70
százaléka utasítja el a szerz dést. Lengyelországban június elején drámaian visszaesett az igen tábor aránya (40 százalékra), miközben a megkérdezettek 35 százaléka nemmel voksolna. Csehországban egy legutóbbi felmérés alapján 52-48 arányban vezet a „nem”. CEPS-elemzés a lehetséges forgatókönyvekr l Nincs olyan forgatókönyv az uniós alkotmány ratifikációjával kapcsolatban, amelynek ne lennének jelent s hátrányai – vélekedik a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) legújabb elemzése, amely mindazonáltal egyfajta „Nizza-plusz” megoldást tart pillanatnyilag a legvalószín bb megoldásnak. Ám akármi is legyen a döntés, a szerz , Sebastian Kurpas szerint az alkotmány ratifikációját csak akkor érdemes leállítani, ha olyan alternatíva fekszik az asztalon, amely egyrészt potenciálisan minden tagállam számára elfogadható, másrészt elég ambiciózus ahhoz, hogy biztosítsa a kib vített Unió hatékonyabb és demokratikus m ködését. „Az alkotmányos szerz dés egyszer ejtése és a kozmetikai változásokon átesett Nizzai Szerz dés alapján történ folytatás nem opció” – mutat rá elemzésében a CEPS szakért je. Kurpas tanulmányának els felében az alkotmányos ratifikáció brit felfüggesztésének okait boncolgatja. Úgy véli, hogy a francia és holland népszavazások után létrejött új helyzet egyedi lehet séget teremt Tony Blair és a brit EUelnökség számára: • Blairnek el ször is nem kell megtartania egy olyan referendumot, amelyet biztosan elveszítene. • Az európai integráció hosszú távon olyan irányt vehet, amely sokkal összeegyeztethet bb a brit közvéleménnyel. • Nagy-Britannia egyfajta válságmenedzserként aktív és konstruktív szerepet játszhat az európai politikában (miközben a franciák meggyengültek és a német kormány a szeptemberi el rehozott választásokig „béna kacsa” szerepet játszhat). • Amennyiben a ratifikációt már most leállítják, az EU-n belüli francia pozíció hosszú id re meggyengülhet. Ha a franciák bármikor is azzal vádolnák a briteket a jöv ben, hogy az integráció kerékköt i lennének, csattanós választ kapnának: „Ki volt az, aki hidegre tette az alkotmányt?” A CEPS szakért je ezért érthet nek tartaná, ha a britek olyan hivatalos nyilatkozat érdekében fejtenének ki nyomást, amely halottnak nyilvánítja az alkotmányt. Ezt követ en a jelenlegi szerz dések kipofozását javasolnák és azt, hogy az EU a továbbiakban gazdasági alapkompetenciáira (bels piac, versenyjog, külkereskedelem) összpontosítson és a tagállamok politikai érdekeinek a hangsúlyozása során továbbra is összehangoló szerepet játsszon (és egy lépéssel se menjen tovább). Sebastian Kurpas ezt követ en áttekinti azt a négy lehet séget, amely között az Európai Unió az alkotmánnyal kapcsolatban jelenleg választhat. Az els a ratifikáció folytatása, amibe egy „gondolkodási id ”, tehát a folyamat ideiglenes felfüggesztése is belefér. A népszavazások ennek megfelel en folytatódnának. A folyamat végén „összeszámolnák a veszteségeket” és abban bíznának, hogy kedvez bb feltételek lesznek egy második szavazásra azokban az országokban, ahol els re elutasították a szerz dést. Egy sikeres második szavazáshoz azonban teljesen új politikai helyzetre van szükség, például arra, hogy Jacques Chirac 2007-ben távozzon a hatalomból és átadja a helyét mondjuk Nicolas Sarkozynek. A szerz megemlíti, hogy a rafitikációs folyamat folytatásával van összefüggésben az az elképzelés, hogy egy „jegyz könyvvel” módosítsák a szerz dés jelenlegi szövegét, amely a nemmel szavazók félelmeit igyekezne eloszlatni néhány tagállamban. Ennek keretében bizonyos opt-out (kimaradási) lehet séget ajánlhatnának fel egyes tagországoknak, noha az alkotmány legtöbb újítása erre nem ad lehet séget. A CEPS
elemz je ugyanakkor nem hiszi, hogy egy ilyen jegyz könyv elfogadható lenne a legtöbb tagország számára. Kurpas szerint a ratifikáció folytatása mellett szól, hogy ez biztosítaná, hogy minden ország beleszóljon az alkotmányos szerz dés sorsába. És ez lenne az egyetlen módja annak, hogy az alkotmányos szerz dést teljességében megmenthessék. A folytatás ellen szól ugyanakkor, hogy tartós bizonytalanságban hagyná az Európai Uniót, és azt kockáztatná, hogy a folyamat még negatívabb irányt venne és a végén az EU egész legitimitását kérd jelezné meg. További ellenérv: er sen kérdéses, hogy vajon az újonnan hivatalba lép vezet k magukra vállalnák a kockázatot, hogy ugyanarról a szövegr l másodszor is kikérjék honfitársaik véleményét. Az elemzés második forgatókönyvként említi a szerz dés újratárgyalását, ám elismeri, hogy a szöveg kényes egyensúlya miatt ez egyáltalán nem reális opció. A harmadik egyfajta „Nizza-plusz”, másképpen „szemezget , mazsolázó” megoldás lehet a szerz szerint. Ez azt jelenti, hogy az alkotmányos szerz désb l átemelnének olyan részeket, amelyek nem igényelnek ratifikációt és politikailag nem vitatottak. Ilyenek például: az uniós külügyminiszter (vélhet en egy kissé felvizezett formában); az uniós diplomáciai szolgálat; a polgári kezdeményezés (1 millió ember aláírásával jogalkotást lehetne kezdeményezni); a korai figyelmeztet rendszer a nemzeti parlamentek számára (adott esetben megfúrhatnának egy készül jogszabályt); a miniszteri Tanács felállását és m ködését érint intézkedések. Sebastian Kurpas szerint a Nizza-plusz mellett szól, hogy a jelenlegi politikai helyzetben ez t nik a legreálisabb lehet ségnek, és egy gyors válságkezelést tenne lehet vé a ratifikáció folytatásával összefügg kockázatok mell zésével. Ellene szól ugyanakkor, hogy a sokat vitatott intézményi alkucsomagot bizonyosan újra kellene tárgyalni. A másik hátrány, hogy elveszne mindaz a nagyobb koherencia, amit az alkotmányos szerz dés teremt. A szerz egy negyedik megoldást is megemlít, ez pedig egy „könny ” (light”) alkotmányos szerz dés lenne. Emlékeztet rá, hogy els sorban Aleksander Kwasniewski lengyel államf kabinetjében nagyon népszer ez az elképzelés, amelynek értelmében az alkotmányos szövegb l kiemelnék annak magvát, lényegében az alkotmány els részét, a többit viszont ejtenék. A módszer el nye, hogy megmentené az alkotmányos szerz dés legfontosabb részét, és az els rész megtartásával szükségtelenné válna az intézményes alkucsomag újratárgyalása. Hátránya ugyanakkor, hogy az új szöveg nem számolná és váltaná fel a régi szerz déseket, hanem együtt élne velük. A régi szerz déseket módosítani kellene, hogy ne legyenek ellentmondásban az újjal. A régi szerz dések továbbélésével számos egyenl jogforrás létezne egyetlen koherens helyett, ami felvetné az új szerz dés eltér értelmezésének kockázatát. Az EU b vítésén is érezteti hatását az alkotmány körüli bizonytalanság 2005. június 14. – BruxInfo Hivatalosan senki nem kérd jelezi meg, hogy a b vítésnek folytatódnia kell, de nyilvánvaló, hogy az alkotmány francia és holland leszavazása er sen komplikálja a helyzetet. Az európai alkotmány franciaországi és hollandiai leszavazása után el állt bizonytalan helyzet beszédes jeleként az EU-tagállamok úgy döntöttek, hogy a csütörtöki-pénteki uniós csúcson mell zni fognak a közösség további kib vítésével kapcsolatos minden vitát. A b vítés csúcsról való „távollétének” csalhatatlan jeleként az állam- és kormányf k a zárónyilatkozat részeként mindössze egy néhány soros általános hangvétel nyilatkozatot szentelnek a b vítésnek, meger sítve, hogy a márciusi Európai Tanács döntéseit továbbra is
érvényesnek tekintik. A b vítés témája a külügyminiszterek hétf i tanácsülésén is inkább csak sz rmentén került szóba. A miniszterek miközben egy nyilatkozatot fogadtak el Horvátországról, a török tagság és csatlakozási tárgyalások kérdésének megvitatását óvatosan elkerülték. A luxemburgi elnökség némi hezitálás után azért döntött a b vítés „szám zése” mellett, mert attól tartott, hogy a téma napirendre t zése csak megnehezítené a megállapodást a két legfontosabb kérdésben, a népszavazások után el állt helyzet kezelésében és a következ , 2007 és 2013 közötti költségvetési keret elfogadásában. A magyar külügyminiszter szerint a tanácsülésen elhangzott hivatalos nyilatkozatokban nyoma sem volt a b vítésr l kialakult korábbi konszenzus megkérd jelezésének. „Mindenki fontosnak ítélte a b vítést. Hivatalos formában nem vet dött fel, hogy a folyamatot újra kellene gondolni” – válaszolta Somogyi Ferenc a BruxInfo érdekl désére. Az európai ügyekért felel s miniszterek hétf i informális ebédjén Franciaország képvisel je a népszavazás tanulságai között említette, hogy a polgárok túl gyorsnak érezték a b vítési folyamatot és az volt a benyomásuk, hogy túl kevés beleszólásuk volt a folyamatokba. Erre reagálva Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke felszólalásában rámutatott, hogy nem elég az emberek aggodalmaira hallgatni, a b vítést meg is kell értetni velük. Így el kell magyarázni nekik, hogy a 2004. májusi b vítés sikeres volt, és az EU alkalmazkodási kényszerei és problémái nem a b vítésb l adódnak, hanem olyan kihívásokból, amelyek enélkül is jelentkeznének. Nyilatkozat Horvátországról A külügyminiszterek által Horvátországról kiadott nyilatkozat azt is egyértelm vé teszi, hogy az EU – a hágai f ügyész helyzetértékelését magáévá téve – továbbra sem látja elérkezettnek az id t a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Zágrábbal. Bár határozott el relépést regisztrált a horvát er feszítésekben, három-négy hónapos vizsgálódást tart szükségesnek a konkrét eredmények feltérképezésére. Az EU kilátásba helyezte, hogy az általános ügyek tanácsának júliusi ülésén – immár a brit elnökség alatt – újra visszatér a horvát kérdésre. Ezzel az analízissel a magyar diplomácia is egyetértett – jelezte az ülést követ en Somogyi Ferenc külügyminiszter, aki üdvözölte, hogy konkrét id pontot t ztek ki a Hágával való horvát együttm ködés áttekintésére. Somogyi arra is felhívta a figyelmet, hogy a b vítési folyamatnak általában is folytatódnia kell. A külügyminiszterek Horvátországról szóló nyilatkozata a következ képpen szól: „A Tanács 2005 márciusában emlékeztetett rá, hogy Horvátország tagjelölt és úgy döntött, hogy a kétoldalú kormányközi konferenciát közös megegyezéssel összehívják, mihelyt bizonyosságot nyer, hogy Horvátország teljes mértékben együttm ködik a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A hágai f ügyész 2005. június 7-én kelt levelében arra a megállapításra jutott, hogy Horvátország az akcióterv végrehajtásával el rehaladást ért el azon az úton, ami elvezet a Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttm ködésig, és hogy három-négy hónapra mégis szükség van annak értékelésére, hogy az új er feszítések konkrét eredményeket hoztak-e. A Tanács elégedetten vette tudomásul ezt az új fejleményt, és arra bátorítja Horvátországot, hogy fokozza er feszítéseit. [A Tanács] szavát adja, hogy júliusban újra megvizsgálja a dossziét.” Közös osztrák-magyar iroda Montenegróban Egy Podgoricában létrehozandó közös iroda megnyitásáról írt alá nyilatkozatot hétf n Luxemburgban az általános ügyek tanácsának margóján Somogyi Ferenc magyar és Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter. A miniszterek hangsúlyozták, hogy két önálló misszió fog egy fedél alatt m ködni, sok szempontból összehangolva tevékenységét (konzultációkkal, közös jelentések kidolgozásával stb.), és a költségeken is spórolva. A közös képviselet
létrehozása premier a magyar diplomácia történetében – emlékeztetett rá Somogyi Ferenc, aki szerint a felek gondolkoznak azon, hogy más országokban is közös er vel lépjenek fel. Ír, katalán, galíciai, baszk: az EU új nyelvei 2005. június 14. – EUvonal A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy az ír lesz az EU huszonegyedik hivatalos nyelve. A spanyol kisebbségi nyelvek – a katalán, a baszk és a galíciai – az írhez hasonlóan ezentúl használhatóak lesznek az európai intézményekben. 2007-t l minden fontosabb szabályozást ír nyelvre is lefordítanak. Az összes jogszabály ír nyelvre való lefordításának lehet ségét 2011-ben vizsgálják majd meg. Az ír nyelvet általában sokkal kevesebben használják, mint az angolt, de Írország egyes területein a kelta nyelv használata elérheti a nyolcvan százalékot is. Jelenleg csak az EU alapszerz déseit kell ír nyelvre fordítani, és az íreknek joguk van saját nyelvükön kérdést feltenni és választ kapni az Unió intézményeihez írt leveleikre. A mostani megállapodás szerint az ír nyelvet a Tanács üléseken is lehet használni és az EU intézményeibe való felvételiken plusz nyelvként ismerik el. Bertie Ahern ír kormányf szerint az új státusz hozzávet leg 30 új álláslehet séget teremt a fordítóknak és tolmácsoknak, ami az EU-nak évente körülbelül 3,5 millió eurójába kerül majd. A külügyminiszterek arról is döntöttek, hogy a spanyol kisebbségi nyelvek – a katalán, a baszk és a galíciai – az írhez hasonlóan ezentúl használhatóak lesznek az európai intézményekben, beleértve a Tanács üléseit is. A miniszterek által kiadott dokumentum ugyan nem ismeri el hivatalos nyelvként a spanyol kisebbségi nyelveket, ám a közlemény szerint „hivatalos használatuk” biztosított. A megállapodás értelmében az e nyelven az európai intézményekhez intézett kérdésekre az állampolgárok saját nyelvükön és spanyolul kapnak majd választ, bár a kisebbségi nyelv fordítások nem lesznek hivatalosak. A nyelvek új státusa nagyon hasonló lesz a 2007-t l hivatalos nyelvként elismert ír nyelvhez. Az új nyelvekre való fordítások költségét a spanyol kormány állja majd, amely az El Mundo szerint évi 1,5 millió eurót tehet ki. Ugyanakkor a spanyolok arra számítanak, hogy a jelenlegi fordítók legalább egyharmada folyékonyan beszél legalább az egyik új nyelven, ezért nem kell új munkatársakat alkalmazni. Szavakban minden tagállam kész a kompromisszumra a büdzsévitában 2005. június 13. – BruxInfo Lényegében az eddigi álláspontok megismétlését hozta az EU- tagországok kül- és európai ügyi minisztereinek vasárnap esti luxembourgi találkozója a leend hét éves költségvetési keretr l. Mindenki a kompromisszum-készségét hangoztatta, de mindenki a másiktól vár elmozdulást – jellemezte a vasárnap esti „konklávé” (informális ülés) hangulatát Baráth Etele európai ügyekért felel s tárca nélküli miniszter. Ez volt az utolsó alkalom a csütörtök-pénteki csúcstalálkozó el tt, hogy a tagállamok miniszteri szinten szembesülhettek egymás álláspontjával. Az alapot mindehhez a luxemburgi EU-elnökség június 2-i – sorrendben negyedik – javaslata jelentette, amit eddig még nem vitattak meg miniszteri körben. A tervek szerint a luxemburgi soros EU-elnökség a hallottak – valamint a még hátralév kétoldalú találkozók – alapján szerdára készíti el az állam- és kormányf k asztalára szánt végs verzióját. Az ülés két leginkább exponált témája a brit visszatérítés és a közös agrárpolitikáról
2002-ben elfogadott költségvetési megállapodás volt. A visegrádi országok meglehet s egységet mutattak a felzárkóztatási alapok kapcsán vallott álláspontjukban, a nettó befizet k közül pedig a holland, svéd és német hármas a korrekció szükségességében. Általános vélemény szerint a „legkeményebb” felszólalások a holland, a brit és a francia delegáció részér l hangzottak el, egyes pontokon kiegészülve az olaszokkal. Sokak számára kellemes meglepetést okozott a hangsúlyozottan kompromisszumkész, rugalmas német hozzáállás, jóllehet, ez is azon alapult, hogy „Németország csak akkor tud engedni, ha a többiek is engednek”. Középpontban a brit visszatérítés A brit visszatérítést ezúttal is számos delegáció nagyon határozottan támadta. (Az olasz miniszter például „radikális felülvizsgálatot” sürgetett, a megoldás „kulcsaként” emlegetve a kérdést. A legelszántabb bírálók persze ezúttal is a franciák voltak). A brit álláspont kapcsán Jack Straw külügyminiszter már érkezésekor megadta az alaphangot, mid n rövid sajtónyilatkozatában leszögezte: Londonban a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és maga is kész a vétót használni, ha ez szükséges. A brit visszatérítés nem oka a problémának, hanem csupán úgymond szimptómája egy sokkal szélesebb ellentmondásnak, ami magában a közös büdzsé szerinte torz struktúrájában rejlik – fejtette ki. Abszurd az uniós költségvetés közel felét olyasmire költeni, amit aztán a felhasználók alig 5 százaléka kap csak meg – húzta alá az ülésen mondott felszólalásában is. Diplomáciai források ugyanakkor arra is rámutattak, hogy bár a brit külügyminiszter határozottan elvetette a brit visszatérítés bármilyen formában történ csökkentését vagy fokozatos mérték leépítését, egy szót sem szólt a luxemburgi EUelnökség által bedobott „befagyasztási” ötletr l, amiben egyre többen egy lehetséges végs kompromisszum csíráit vélik felfedezni. A 2002-es agrárbüdzsé megállapodást amúgy a hírek szerint ezúttal többen is kikezdték. Ellene szólt az osztrák, a svéd, a dán, a holland, az olasz és a máltai delegáció is, miközben nagyon határozottan kiállt mellette a francia és az ír küldöttség. A francia miniszter egyebek között azzal érvelt, hogy ez egy nagyon friss megállapodás, amit ha ilyen rövid id n belül megkérd jeleznének, azzal kockáztatnák bármilyen jöv beli hasonló egyezmény hitelességét is. Egyúttal francia részr l nevezték „megkerülhetetlen szükségnek” a brit visszatérítés felszámolását, mint aminek létjogosultságát úgymond ma már nem indokolják a megváltozott körülmények. A magyar prioritások nem változtak Baráth Etele felszólalásában mindenekel tt arra helyezte a hangsúlyt, hogy sok szempontból elhibázottnak tartja az egész költségvetési kérdés megközelítését. Ha komolyan veszik az európai politikákat, akkor abból kellene kiindulni, hogy miként lehet a közös forrásokkal továbbiak megmozgatását, bevonását elérni – mutatott rá. Ma sokan hajlanak arra, hogy úgy tekintsenek az EU-büdzsére, mint egyszer kiadási tételre, ami Baráth szerint hibás. „Ez nem valami szociális költségvetés” – hangsúlyozta a magyar európai ügyi miniszter, hanem beruházást, növekedést támogató ráfordítás. Ha úgy tetszik, a Huszonötök – maholnap már Huszonhetek – hozzájárulása közös gazdasági kihívások kezeléséhez, amihez aztán további forrásokat lehet és kell is tenni – fejtette ki bevezet jében Baráth Etele. A továbbiakban meger sítette a korábbi magyar prioritásokat a leend hétéves pénzügyi terv kapcsán. Kitartott amellett, hogy minden ország számára szavatolni kell annak lehet ségét, hogy a nemzeti GDP 4 százalékáig lehívhassanak támogatást, ne legyen ebben differenciálás. Magyarország továbbra is ellene van, hogy a kohéziós alapokra is kiterjesszék az n+2-es szabályt, és igazságtalannak tartja a vissza nem téríthet áfák el nem ismerését a támogatásokban. Baráth ezúttal is megismételte azt a magyar igényt, hogy a jelenlegi
támogatási formától eles Közép-Magyarország régió esetében a várható „lelép pénznél” az egy f re jutó rátát a többi hasonló helyzet régió azonos szintjéhez viszonyítva számítsák. Összességében a magyar miniszter óvatos bizakodást mutatott, bátorítónak érezvén, hogy „nem volt egyetlen delegáció sem, amelyik ne azt hangsúlyozta volna, hogy szükség van megállapodásra és kész a kompromisszumra”. Közel a megállapodás az EU-USA vízumvitában? 2005. június 13. – BruxInfo/EIS Amerikai tisztségvisel k még a június 20-ra tervezett USA-EU-csúcstalálkozó el tt megoldást szeretnének találni a biometrikus úlevelek ügyében – értesült a brüsszeli Europe Information Service (EIS) hírügynökség. Az amerikai belbiztonsági minisztérium olyan formula kidolgozásán fáradozik, amely lehet vé tenné a vízummentességi program (visa waiver program – VWP) folytatását, anélkül, hogy hivatalosan meg kellene hosszabbítani a biometrikus jelz kre vonatkozó határid t. Az EIS értesülései szerint már a következ napokban döntés születhet az ügyben. Hivatalosan a Tizenötöknek – amelyek polgárai Görögország kivételével jelenleg vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba – október 26-ig kell a biometrikus azonosítókat beépíteniük az útiokmányokba, máskülönben vízumkötelezettség lép fel velük szemben is. Az amerikai fél kompromisszumra való készsége megmutatkozott Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter két héttel ezel tti brüsszeli látogatásán is, amikor is a politikus jószándékát hangoztatta az ügy megoldása érdekében. Megfigyel k szerint ugyanakkor nehéz lesz olyan megoldást találni, amely mindkét oldal megelégedésére szolgál – már csak azért is, mert az amerikai Kongresszus (a kormány kérése ellenére) elutasította az október 26-i határid kitolását. Jim Sensenbrenner, a Kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke Franco Frattini bel- és igazságügyi biztosnak egy március végi találkozón „valószín tlennek” nevezte a határid elhalasztását. Mivel meglehet sen csekély az esélye, hogy a Kongresszus változtatna álláspontján, amerikai tisztségvisel k ezért egy „B-tervet” dolgoznának ki, amely minimalizálná a transzatlanti közlekedésben várható kellemetlenségeket. A cél az, hogy még a júniusi amerikai-EU-csúcs el tt megállapodás szülessen (így elejét vehetnék annak is, hogy a polémia árnyékot vessen a találkozóra). Hivatalos források szerint a belbiztonsági minisztérium meglehet sen rugalmasan kezeli a biometrikus szabályozást, mégpedig úgy, hogy sokkal inkább az egyes utazókra, semmint az egyes tagállamok helyzetére fókuszál. Magyarán: ha például Franciaország nem készül el id re a biometrikus útlevelekkel (mint az nagyon is várható), akkor az amerikai utazás el tt nem kell minden franciának vízumot igényelnie, hanem csupán azoknak, akiknek útlevelét a határid letelte után állították ki. A magyarázat abban rejlik, hogy már az összes tagállam igazolta, hogy a VWP-szabályozásnak megfelel en olyan programokat indítottak el, melyek biometrikus azonosítókkal látják el az útiokmányokat. A régi tagállamok közül Belgium eleddig az egyetlen ország, amely biometrikus útleveleket ad ki, ám várhatóan hat tagállam id ben elkészül az azonosítókkal felszerelt útiokmányokkal. (Az amerikai lépés gyakorlatilag nem vonatkozik a kelet-európaiakra, hiszen Szlovénia kivételével az új tagállamok így is-úgy is vízumkötelesek.) Évi 500 ezer illegális bevándorló az EU-ban
2005. június 10. – EUvonal Évente mintegy 500 ezer illegális bevándorló érkezik az Európai Unióba, miközben a legálisan betelepül knek is nehézséget okoz a gazdasági, társadalmi és kulturális beilleszkedés. Egy a napokban elfogadott jelentésben az Európai Parlament ajánlásokat fogalmazott meg az európai migrációs politika számára. A képvisel k szerint az illegális bevándorlás elleni küzdelem, és a különböz tagállamokban él legális bevándorlók beilleszkedése egyformán súlyos probléma. Az illegális bevándorlás csökkentése érdekében a képvisel k szerint szorosabb együttm ködést kell kialakítani a bevándorlókat kibocsátó államokkal. Az EP elítélte, hogy egyes államokban tömegesen törvényesítették az illegális bevándorlók otttartózkodását. (Legutóbb Spanyolországban.) A jelentés egyúttal felszólítja a tagállamokat: az illegális bevándorlók visszafogadásáról szóló egyezmények végrehajtása során biztosítsák az emberi méltósághoz f z d jogok betartását. Korlátozzák a kínai textilimport növekedését 2005. június 13. – BruxInfo Az Európai Unió és Kína megállapodott a kínai textilimport korlátok közé szorított növekedésér l 2008-ig. A Bizottság szerint a megegyezés három évet ad az európai textiliparnak a megváltozott piaci körülményekhez történ alkalmazkodásra. Az Európai Unió pénteken megállapodott Kínával arról, hogy a következ három évben – 2008-ig – korlátok közé szorítják az Európába irányuló kínai textilimport növekedését. A megegyezés Peter Mandelson kereskedelempolitikáért felel s bizottsági tag sanghaji tárgyalásain jött létre. A megállapodás értelmében tíz, az EU számára különösen érzékeny termékcsoport esetében éves szinten csak 8-12,5 százalékkal növekedhet az Unióba irányuló kínai kivitel a következ három évben. Az Európai Bizottság szerint ez a kompromisszum kedvez bb, mintha az EU a WTO-szabályok által engedélyezett védzáradékhoz nyúlt volna. Kína WTO-csatlakozási jegyz könyvében rögzített egyoldalú textilspecifikus védzáradék a legtöbb termékcsoport esetében csak az év végéig engedélyezett volna piacvédelmet. A két fél által kitárgyalt importkorlátozások a 35 liberalizált kínai termék közül tízet érintenek: a pulóvereket, a férfinadrágokat, az ingeket, a rövid ujjú pólókat, n i kosztümöket, a lenfonalat, pamutruhákat, ágynem ket, asztalterít ket és konyharuhákat. Az Európai Unió ezzel párhuzamosan beleegyezett a szóban forgó termékek behozatalának ügyében indított vizsgálatok leállításába. A mennyiségi korlátozások 2005. június 11-t l érvényesek. Brüsszel szerint a megállapodás hároméves leveg vételnyi szünethez juttatja az európai textilipart a megváltozott piaci feltételekhez történ alkalmazkodásra. Mint ismeretes, a korábbi GATTmegállapodás értelmében 2005. január 1-jét l a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) valamennyi tagja megnyitotta piacait a Kínából származó textiltermékek el tt. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban azonban az év els hónapjaiban olyan ugrásszer en megn tt a kínai textilimport, hogy az már az európai (amerikai) textilipar fennmaradását veszélyezteti. Az Európai Bizottság ezért el bb vizsgálatot, majd a tények ismeretében konzultációkat kezdeményezett Pekinggel a helyzet kezelésére. A Bizottság szerint a megállapodás meg rzi az EU és Kína közötti táguló kereskedelmi kapcsolatok perspektíváját, miképpen a kínai piac feltárulásának lehet ségét is az európai üzleti szféra el tt. „Ez egy határozott jelzés arra, hogy Kína komolyan veszi nemzetközi
kereskedelmi kötelezettségvállalásait, ezenkívül Európa tiszteletben tartja Kína jogát arra, hogy hasznot húzzon a kereskedelem liberalizációjából” – méltatta a megállapodást az Európai Bizottság, hozzátéve, hogy a kompromisszum a fejl d országok Európába irányuló textilkivitele számára is nagy könnyebbséget jelent. Kína az Egyesült Államok után a második legnagyobb exportáló az EU-ba. Az Unió 2004-ben több mint 126 milliárd euró értékben importált árut a távol-keleti országból, ami a teljes EU-import 12 százaléka. A Kínából származó uniós behozatal 2002 és 2003 között 17 százalékkal, 2003 és 2004 között pedig 20 százalékkal n tt.
EU – MAGYARORSZÁG A magas adókat és járulékokat bírálja az 2005. június 13. – BruxInfo
ry-jelentés
A munkahelyteremtésre, a növekv eladósodással küzd önkormányzatok kritikus helyzetére és a kis- és középvállalkozások problémáira fókuszál az Európai Parlament csütörtökön elfogadott jelentése, amely az új tagállamok társadalmi beilleszkedést segít intézkedéseit vizsgálja. Az európai néppárti ry Csaba által felügyelt jelentést csütörtökön szavazta meg az Európai Parlament plénuma. A jelentés az egyes új tagállamokban készül szociálpolitikai akcióterveket és az arra készült európai bizottsági értékeléseket veszi górcs alá. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például az oktatás, az otthonteremtés, az egészségügy, az igazságszolgáltatáshoz való egyenl hozzáférés joga és az esélyegyenl ség. ry Csaba a BruxInfónak telefonon elmondta, hogy a jelentés különösen nagy hangsúlyt fektet a gazdasági reformokra és azokon belül is a kis- és középvállalkozások (kkv-k) helyzetére, valamint a munkahelyteremtésre. „A munkahelyteremtés és a munka a társadalmi beilleszkedés alapja” – húzta alá a képvisel , aki sajtóközleményében is emlékeztetett arra, hogy ez az alapvetés húzódik meg az újragondolt lisszaboni gazdasági reformstratégia hátterében is. ry jelentése szerint ez utóbbi a társadalmi beilleszkedés legnagyobb akadálya: a magas munkanélküliség, aminek hátterében a munkaer alacsony mobilitása, valamint az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés nehézsége áll. A kkv-k vonatkozásában a határozat közvetett pénzügyi ösztönz lépések megtételét sürgeti, adó- és járulékkedvezmények biztosításával. A jelentés szerint az új tagállamok kkv-i – amelyek potenciálisan pedig a legnagyobb munkahely-teremt k – ma visszariadnak az új alkalmazottak felvételét l, mert az adó- és járulékrendszer túl nagy terheket ró rájuk. A határozat – amely nem kötelez erej , csak vélemény – sürgeti továbbá az új tagállamokat, hogy tegyenek jelent sebb er feszítéseket a lakásprobléma megoldása; hogy tegyenek többet a kisebbségek társadalmi befogadásáért, a romák oktatási feltételeinek javításáért, a szegregáció felszámolásáért; hogy b vítsék a családoknak nyújtott szolgáltatások körét; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az antidiszkriminációs irányelveket a gyakorlatban nem alkalmazó államokkal szemben; hogy az új tagállamok számára különítsen el az eddiginél jelent sebb pénzügyi forrásokat a nemzeti cselekvési tervek megalkotásának finanszírozására, a célkit zések teljesítésének a támogatására.
II.
ESZKÖZTÁR
A EUROPE DIRECT információs hálózat rendezvényei Dátum Június 117. Június 1125.
Id pont Megyei Info Egység Hétköz- Hajdú-Bihar nap 8:00 – 13:00 10: 00Borsod18:00 AbaújZemplén
Június 1320. 16. Csütörtök
Békés
09:00
Bács-Kiskun
JNSZ
Program „Európa Ünnepei” vándorkiállítás Bartók + Bel canto V. Miskolci Nemzetközi Operafesztivál alkalmából kitelepülés az Európa Ház elé Kiállítás Olaszországról és játékos vetélked „Közigazgatási reform Magyarországon az EU-tagság tükrében” továbbképzés önkormányzati dolgozók részére Lakossági fórum az euróról Europol El adás
Társszervez /Partner
Helyszín
Bocskai István Általános Iskola 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 10-11. Miskolci Operafesztivál Európa Ház, Kht. Almássy kúria, Miskolc, Városház tér 13
Szarvasi-alegység
Városi Könyvtár Szarvas, Szabadság u. 28.
Aranyhomok Kistérség Fejlesztési Egyesület
Katona József Könyvtár, Kecskemét
Városi Könyvtár
Karcag
Nógrád Megyei Rend rf kapitányság
Balassagyarmat Rend rkapitányság Erkel Ferenc Ált. Iskola, 3070 Bátonyterenye, Molnár S. út 2. Mosonmagyaróvár Szálka
10:0014:00
Nógrád
17. Péntek 15:0017:00
Nógrád
Vállalkozók EU-s képzése
Bátonyterenyei Al-EIP
Június 1719. Június 1718.
10:0018:00 10:00
GY-M-S
II. Lajta EXPO
Tolna
18. Szombat 19. Vasárnap
10:00
Zala
Európai önkéntesek találkozója VI. Civil Nap
GY-M-S megyei Iparkamarával közösen Babits M vel dési Központ, Szekszárd Tesz, ED, Baki Önkormányzat
Bak Általános Iskola
20. Hétf 21. Kedd
10:00
22. Szerda 17:30
JNSZ BorsodAbaújZemplén
14:0016:00
Hajdú-Bihar
13:0016:00 14:30
Heves Tolna
EU-sarok Községi Könyvtár megnyitása Európa uniós el adássorozat vállalkozóknak XXI. EU Ifjúsági Klub Vetélked az Anglophone Európai Unióról Nyelviskola EU 10 perc: Alisca rádió stúdióbeszélgetés az Alisca rádióban
Szajol Európa Ház, Almássy kúria, Miskolc, Városház tér 13 HBM EIP Debrecen, Kálvin tér 2/a Fels tárkány, Ifjúsági Tábor
Forrás: Miniszterelnöki Hivatal
ESEMÉNYEK A hét fontosabb eseményei, el rejelzések Június 13-14-én a külügyminiszterek tanácsülésének középpontjában a hét második felében esedékes csúcstalálkozó el készítése állt. A miniszterek a többi között megbeszélést folytattak az EU-alkotmány francia és holland elutasítását követ helyzetr l, valamint a következ költségvetés kereteir l. Június 14-én Jean-Claude Juncker, a soros elnökséget ellátó Luxemburg kormányf je megbeszéléseket folytatott Tony Blair brit miniszterelnökkel. A tárgyaláson nagy teret kapott a brit visszatérítés kérdése, melyet sokan a költségvetési vita „megoldási kulcsának” tartanak, ám amelyet London nem kíván feladni. Ugyanezen a napon Blair Berlinben tárgyalt Gerhard Schröder német kancellárral is. A hét legf bb eseménye kétségkívül a június 16-17-én megrendezend Európai Tanács lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányf k az EU-alkotmány jöv jér l, valamint a következ uniós költségvetés kereteir l próbálnak megállapodni. Az Európai Parlamentben ezen a héten számos luxemburgi miniszter jelenik meg a bizottságok el tt – így Jean-Claude Juncker miniszterelnök a gazdasági és monetáris ügyek bizottsága el tt, Jeannot Krecke gazdasági miniszter pedig a regionális ügyek bizottsága el tt beszél a pénzügyi elképzelésekr l. Charlie McCreevy bels piaci biztos az EP bels piaci bizottságában vitatja meg a szolgáltatási irányelvet, amely Franciaországban, az alkotmányról szóló vitában jelent s szerephez jutott.
Az Európai Bizottság ezen a héten teszi közzé az ENSZ reformjáról szóló javaslatát, valamint az EU gazdasági növekedésér l és munkahelyteremtésr l szóló jelentését. A testület várhatóan növeli a Bizottságban alkalmazandó n k számát is. Peter Mandelson kereskedelmi biztos június 17-én Washingtonba látogat, ahol megbeszéléseket folytat Robert Portman amerikai kereskedelmi képvisel vel. Forrás: www.euvonal.hu www.europa.eu.int www.eu2005.lu/en/
JOGALKOTÁSI FEJLEMÉNYEK Az állami segélyekr l szóló bizottsági akcióterv: http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/en/com/2005/com2005_0107en01.pdf
FOGALOMTÁR Hivatalos nyelvek: Az EU-nak 2004. május 1-je óta húsz hivatalos nyelve van, melyek a következ k: angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén. Az EU minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják. Az EU alkalmazottainak ezért több mint ötöde tolmács vagy fordító. Az alacsonyabb szint tanácskozásokon azonban gyakran az angol és a francia a munkanyelv. Az Európai Bíróság bírái viszont kizárólag franciául tanácskoznak. Vízummentességi program (visa waiver program): A VWP-program 27 ország polgárai számára teszi lehet vé, hogy vízum nélkül kilencven napnál rövidebb üzleti vagy magáncélú látogatást tegyenek az Amerikai Egyesült Államokban. Ezek az országok a következ k: Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Nagy-Britannia, Brunei, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, San Marino, Szingapúr, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Svájc. A tavaly csatlakozott uniós tagállamok közül egyedül Szlovénia vehet részt a programban, a régiek közül pedig egyedül Görögország az, amely állampolgárainak szintén vízumot kell igényelniük egy-egy amerikai utazás el tt.
A hírlevél a következ internetcímr l is elérhet : http://www.meh.hu/szervezet/kormkommkozp/eukommunikacio/eualkotmany/eualkotmany20041014.html A hírlevél anyagai az EU Kommunikációs F osztály tulajdonát képezik. Az anyagok a forrás megjelölésével nem kereskedelmi célokra felhasználhatóak, ha erre vonatkozó egyéb utalást a szöveg nem tartalmaz.
