A Győr – Moson – Sopron Megyei Sporttwirling, Majorette és Fúvószenekari Szövetség Alapszabálya
2015.
A Szövetség 2015. június.25.én megtartott közgyűlése által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. (A módosítással érintett részek félkövér, betűformátummal kerültek feltüntetésre.)
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Civil szervezet neve: Győr – Moson – Sopron Megyei Sporttwirling, Majorette és Fúvószenekari Szövetség 1.1. A szervezet rövidített neve: GYMS MAJZESZ 2. Működési területe: Győr – Moson – Sopron Megye 2.1. A Szövetség alapításának éve: 2005 3. Székhelye: 9085 Pázmándfalu, Fő u. 75. 3.1. A Szövetség bélyegzője téglalap formájú és lenyomata az alábbi adatokat tartalmazza: Szövetség neve Szövetség székhelye; Szövetség telefonszáma Szövetség e-mail címe Szövetség adószáma Szövetség számlaszáma 4. Felügyelete: a) törvényességi felügyeletét a Győr – Moson – Sopron Megyei Főügyészség, b )adóellenőrzését a NAV Győr – Moson – Sopron Megyei Adóigazgatósága, c) költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzését az ÁSZ látja el. 5. A Győr – Moson – Sopron Megyei Sporttwirling, Majorette és Fúvószenekari Szövetség (továbbiakban: Szövetség) demokratikus elveken alapuló, független szervezetként működik a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján. 6. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független civil szervezet, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselőt nem jelöl, és nem támogat. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében és azokat nem veszélyeztetve végez. A Szövetség sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 7.1. A Szövetség a szakosztályát illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. 7.2. A jogi személlyé nyilvánított szakosztály illetve más szervezeti egység: a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintéző és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.
- 2. oldal
7.3. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a Szövetség kezelési felelősséggel tartozik. A szövetség megszűnik, ha a) a szövetség egy másik civil szervezettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a jogutód nélküli megszűnésről határoz, c) a bíróság jogutód nélküli megszűnését állapítja meg, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és a szövetséget a nyilvántartásból törlik. A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni. Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni. A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha a) a szövetség megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) a szövetség tagszervezeteinek száma hat hónapon keresztül három alá csökken. A szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. A szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonáról a Ptk. 3:85. § (1)-(2) bekezdése szerint kell eljárni. 7.4. A Szövetség szolgáltatásai nyíltak, azokon a Szövetség tagjain kívül bárki részt vehet, közhasznú szolgáltatásiból tagjain kívül mások is részesülhetnek. A Szövetség közhasznú tevékenységet folytat. A sportról szóló 2004. évi I. törvény által felsorolt feladatok ellátásában vesz részt. Ez a tevékenység az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/ 5. és 14. pontjaiban meghatározottak szerint. 7. 5. A szövetség közhasznú tevékenységet folytat az egészségmegőrzés, a szabadidősport és kulturális tevékenység terén az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
- 3. oldal
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. hatályos rendelkezései szerint. A szövetség a közhasznú tevékenységeket a szövetség céljaiknak megfelelően Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-nak rendelkezései keretében, kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; (1) bek. 7. pont), valamint a sport és ifjúsági ügyeinek ellátása ((1) bek. 15. pont) keretében, ezen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi. Közhasznú tevékenysége az egészségmegőrzés-, megelőzés és a rendszeres sport- és kulturális rendezvények, versenyek, fesztiválok rendezésében, lebonyolításában jelentkezik.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA 8.1. Önként vállalt és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szabta feladatainak végrehajtásával hozzájárulhat a sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Ennek érdekében: a) más civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és a Szövetség működésében érdekelt társadalmi szövetségekkel együttműködve sportolási, tánc illetve fúvószene tanulási lehetőség biztosítása. Ezen szervezetek munkájának segítése, érdekképviseletük az állami és társadalmi szervek, a Szövetséggel kapcsolatban álló országos szervezet előtt, b) segíteni egy edzett, egészséges, mozgásigényes nemzedék felnövekedését. Közhasznú tevékenységként nevelés, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés a célja, valamint a megyében élő lakosság testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése, testnevelési és testkultúrális igények érdekképviselete, érdekvédelme. A sportról szóló 2004. I. törvény értelmében a működési területén - a Megyei Önkormányzattal együttműködve - figyelemmel kíséri a magyar sportban meghatározott célkitűzéseket, fejlesztési elveket, irányokat. c) tömegsport, ezen belül különösen az európai tánckultúra elsajátítása és népszerűsítése, d) diák – és szabadidősport segítése, felmenő rendszerű tömegsport és sportversenyek hazai, helyi tornák, versenyek, bemutatók szervezése, e) a twirling technikai és fúvószene adaptálása, utánpótlásképzés, f) a twirling, majorette és fúvószene területén belföldi kapcsolatok ápolása; bekapcsolódás az országos Szövetség munkájába, g) Győr – Moson – Sopron Megye kulturális életében való részvétel.
8.2. A Szövetség közhasznú céljai: a) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi viszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével b) kulturális tevékenység c) Egészségmegőrzés d) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- 4. oldal
III. A SZÖVETSÉG TAGJAI, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK 9. A Szövetség tagja lehet minden olyan bejegyzett civil szervezet, amely a Szövetség alapszabályát elfogadja, vállalja a közreműködést a Szövetség által kitűzött cél megvalósítása érdekében, bejelenti csatlakozási szándékát és az Elnökség azt elfogadja, valamint fizeti a tagdíjat, amelynek összege 15.000 Ft/év, s amelyet a tagok egy összegben, minden év május 31. napjáig kötelesek megfizetni banki átutalással, illetve pénztári befizetés útján. 10. Pártoló tagként felvehető természetes vagy jogi személy, ha a Szövetség céljainak elérését anyagilag támogatja. 11. A tagok jogai: a) részt vehetnek a Szövetség tevékenységében, a szervezési feladatok ellátásában és a Szövetség rendezvényein, b) használhatják a Szövetség által rendelkezésükre bocsátott létesítményeket, sporteszközöket, c) javasolhatnak, indítványokat terjeszthetnek elő, ajánlásokat tehetnek az anyagi eszközök felhasználására, d) tanácskozási és szavazati joggal részt vehetnek a Szövetség vezető testületének megválasztásában és tevékenységében, e) tájékoztatást kérhetnek, jogsérelem esetén panaszt tehetnek, f) az Elnökség megbízása alapján képviselhetik a Szövetséget más szövetségek rendezvényein. 12. A pártoló tag jogai: a) a pártoló tag vagy küldötte a Szövetség munkájában tanácskozási joggal részt vehet, de szavazati joga nincs és nem választható, b) tájékoztatást kérhet, az általa fizetett tagdíj (támogatás) szabálytalan felhasználását tapasztalva panaszt tehet, c) pártoló tag az lehet, aki a 10. pont szerinti anyagi támogatáson kívül kijelenti, hogy magára nézve kötelezőnek tartja a Szövetség Alapszabályát, valamint vezető szerveinek döntését. 13. A tagok kötelezettségei: a) az Alapszabály, a Közgyűlés és a Szövetség egyéb szervei által hozott rendelkezések betartása, b) rendszeres közreműködés a Szövetség célkitűzésinek megvalósításában, a tagdíj kellő időben történő megfizetése, c) küldöttei útján részt vesz a megyei küldöttértekezleten, d) a Szövetség működéséhez, tájékoztatásához, jelentései kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai adatokat az Elnökség rendelkezésére bocsátja. 14. A tagsági viszony keletkezése, megszűnése: 14.1. A tagsági viszony a csatlakozási kérelemnek az Elnökség által történő elfogadásával – a kérelem benyújtásának időpontjától – jön létre. Elutasítás esetén annak írásbeli közlésétől számított 30 napon belül írásban a Közgyűléshez lehet fellebbezni, amely a legközelebbi ülésen véglegesen dönt a kérelemről.
- 5. oldal
14.2. A tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépési szándékot az Elnökséggel írásban kell közölni. A tagság a kilépés szándékának közlésével megszűnik. A tagot az Elnökség törli a tagnyilvántartásból. 14.3. A tagsági jogviszony egyesület általi felmondása Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. Amennyiben a szövetség tagja egy évi tagdíj összegét elérő tagdíjhátralékot halmoz fel, amelyet a hátralék kiegyenlítésére vonatkozó írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül sem rendez, a szövetség közgyűlése a fentieknek megfelelően a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondja. 14.4.A tag kizárása Kizárni azt a tagot lehet, aki jogszabályt, a Szövetség alapszabályát, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő -, illetőleg a Szövetség céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít. A kizárásról az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határoz. A kizárás jogát a Közgyűlés gyakorolja. A tag kizárásról döntő közgyűlésen jelen lévő, érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárás indokául felhozottakra reagálhasson. Amennyiben az érintett tag e jogosultságával élni kíván, a kizárás kérdésében a meghallgatás nélkül határozatot hozni érvényesen nem lehet. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizárást a kizárt taggal írásban közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 15. A Szövetség bármely tagja a Szövetség valamely szervének törvényt sértő határozatát 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.
IV. A SZÖVETSÉG VEZETŐ SZERVEI, TISZTSÉGVISELŐI 16.1. A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés. 16.2. A Közgyűlés választott ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. 17.1. A tagokat a civil szervezetek képviselői képviselik és mindenkinek egy szavazati joga van. a) a tagok által megválasztott küldöttek számát a Közgyűlés civil szervezetenként 5 főben állapítja meg. b) a szövetségi tagság bővülését követően, ha a tagok száma meghaladja az ötöt, a delegálhatóak létszámát szervezetenként 3 főben, c) ha a tagok száma meghaladja a tízet, a delegálhatók számát 1 főben határozza meg a Közgyűlés
- 6. oldal
d) Ha valamelyik tagszervezetből a képviselő nem tud jelen lenni a közgyűlésen, meghatalmazással megbízhat másik személyt,hogy teljes joggal képviselje szervezetét, és helyette, a döntést igénylő ügyekben szavazzon. 17.2. A közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik, az üléseket a Szövetség Elnöke hívja öszsze Győrbe. A közgyűlést elektronikus vagy postai úton kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 8 nap legyen. A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. (3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. (5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. (6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. Minden közgyűlésen jegyzőkönyvvezetőt, 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt és 3 fős szavazatszámláló bizottságot kell választani. 17.3. Az éves közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) az éves költségvetés elfogadása, c) az eltelt év elnökségi és pénzügyi beszámolójának jóváhagyása (a Szövetség első éve az alapszabály elfogadását követően december 31-ig tart, a további évek azonosak a naptári évvel), d) a tagsági díj meghatározása, e) személyi és fegyelmi, valamint törlési és visszahívási ügyekben az Elnökség döntései elleni fellebbezések elbírálása, f) az Elnökség (Elnök, Alelnök, Főtitkár) megválasztása, visszahívása, g) a Szövetség egyesülése más társadalmi szervezettel, illetve feloszlatásának kimondása, h) a közhasznúsági melléklet elfogadása, i) tag(ok) kizárása A fentieken túlmenően a közgyűlés hatáskörébe tartoznak a Ptk. 3:74. §-ában meghatározott esetek.
17.4. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén – amennyiben ezt az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban rögzítik – azonos napirenddel – fél óra elteltével akár azonos napon – összehívott, megismételt közgyűlés a jelenlevők számarányától függetlenül határozatképes. Az eredeti közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz. - 7. oldal
17.5. A Közgyűlés határozatait – fő szabály szerint - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazásra kerül sor személyi, fegyelmi ügyekben, vagy ha azt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elhatározza. Határozat kihirdetése: A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti 17.6. A háromnegyedes szótöbbséget igénylő ügyek: a) A szövetség alapszabályának módosításához a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, b) A szövetség céljainak módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
17.7. A Közgyűlés nyilvános. Időpontját úgy kell meghatározni, hogy a napirendet is tartalmazó meghívót a tagszervezetek, a pártoló tagok, az esemény előtt 8 nappal megkapják. 17.8. A közgyűlésen határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt. 17.9. Rendkívüli Közgyűlést kell 30 napon belül összehívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az I.4. pont alatti valamelyik felügyeleti szervnél az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi. 17.10. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely rögzíti a tárgyalt napirendet, a hozzászólásokat, a döntéseket, a döntéseket ellenzők és támogatók számarányát. 17.11. Az Elnök a határozatokat a Határozatok könyvében rögzíti. A Határozatok könyvében a határozatokat évenként újrakezdődő sorszámmal látja el. Rögzíti a határozat lényegét, a támogatók és az ellenzők számarányát. 17.12. Elektronikus szavazás: A tagok úgy rendelkeznek, hogy ülés tartása nélkül is – e-mail-ben történő szavazás útján – határozhatnak a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Bármely kérdésben lehetőség van távszavazás elrendelésére. Ez esetben a határozat tervezetet az Elnöknek az Egyesület minden tagjával e-mail útján kell közölnie, az Elnökség részére megadott, vagy utóbb írásban módosított e-mail címre történő megküldéssel, akiknek a közlést követő 8 napon belül írásban, az
- 8. oldal
Egyesület e-mail elérhetőségére megküldve kell nyilatkozniuk a határozattervezet elfogadásáról, vagy elutasításáról. A szavazásra nyitva álló határidő leteltét követő 5 munkanapon belül az Elnök összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát (a továbbiakban: „összesítő jegyzőkönyv”). Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy az Elnök arról értesíti a tagokat, hogy a határozat meghozatalra került (a továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnök általi – fentiek szerinti – összesítés időpontja. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról az Elnök 8 munkanapon belül köteles a tagoknak írásbeli tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a tájékoztatást átvette. Az e-mail útján a tagok részére kiküldött határozat-tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül bármely tag jogosult a közgyűlési ülés összehívását kérni, amelynek az Elnök köteles eleget tenni, és a közgyűlési ülés összehívása iránt 8 napon belül intézkedni. Ez esetben az elrendelt távszavazás helyett az adott kérdést a közgyűlési ülés napirendjére kell tűzni, és arról a közgyűlési ülésen szavazni. Az összesítő jegyzőkönyvet és a meghozott határozatot, avagy elutasított határozatot – a nyilvánosság érdekében – közzé kell tenni a Szövetség honlapján: www.gyms-majorette.hu 18. A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 18.1. Nem lehet bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az Elnökség elnöke vagy tagja, b) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. e) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetelése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. f) A tisztségviselők nyilatkozatai az Alapszabály részét képezik, és tartalmazzák a további összeférhetetlenségi szabályokat. 18.2. A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más civil szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnél – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget töltött be, amely az adózás rendjéről
- 9. oldal
szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki, s ennek megfelelően kétéves eltiltását tölti. 18.3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett civil szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más civil szervezetnél is betölt. 19. ELNÖKSÉG 19.1. Az Elnökség létszáma három fő, akik az alábbi nevesített tisztségeket töltik be a Szövetségnél (Elnök, Alelnök, Főtitkár). Az Elnökséget az éves Közgyűlés választja meg, nevesített tisztségviselőnként. 19.2. Az Elnökség, a Sportfegyelmi Bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. 19.3. Az Elnökség bármely tagját a Sportfegyelmi Bizottság Elnökét és tagjait – törvénysértő vagy az alapszabállyal ellentétes tevékenység esetén, illetőleg amennyiben büntetőeljárás van folyamatban ellene – a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel mandátumának lejárata előtt is visszahívhatja. 19.4. Az Elnökség ügyrendjét önmaga határozza meg. 19.5. Az Elnökség kizárólagos határkörébe tartozik: a) tagfelvétel, b) az éves költségvetés és beszámoló, a közhasznúsági melléklet összeállítása és a Közgyűlés elé terjesztése, c) a Szövetség éves programjának és versenynaptárjának jóváhagyása, d) döntés a támogatások felhasználásáról, e) más szervezetekkel való kapcsolattartás, f) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, g) személy fegyelmi ügyekben első fokú jogkör gyakorlása, h) a Sportfegyelmi Bizottság fellebbviteli bizottságának jogkör betöltése, i) döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. 19.6. Az Elnökség minden közgyűlés előtt ülésezik, legalább évente egyszer, de szükség esetén többször is. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze úgy, hogy a meghívót az érintettek az ülés előtt legalább nyolc nappal megkapják. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a)az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b)az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c)az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Rendkívüli Elnökségi ülést kell összehívni, ha az a Szövetség működése érdekében indokolt, vagy ha azt az Elnökség két tagja írásban, ok vagy cél megjelölésével kéri. 19.7. Az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg lehet hívni az Sportfegyelmi Bizottság Elnökét és azokat a munkatársakat, akiknek a véleménye a megfelelő döntés kialakításához szükséges. Az Elnökséget írásban, a napirendek és az írásbeli előterjesztések közlésével kell összehívni úgy, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 8 nappal megkapják a meghívót.
- 10. oldal
Az Elnökség határozatképes, ha a tagok közül legalább 2 fő jelen van. Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben 2 fő van jelen az ülésen, akkor csak egyhangú határozat hozható. Háromnegyedes szótöbbségű határozathozatalra van szükség az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben. A döntés nyílt szavazással történik. Titkos szavazásra kerül sor személyi fegyelmi ügyekben, vagy ha azt az Elnökség szótöbbséggel elhatározza. 19.8. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt. 19.9. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a döntéseket, a meghozott határozatokat és a döntéshozók álláspontját. Az Elnökségi ülés nyilvános. 20. ELNÖK 20.1. Szervezi és irányítja az Elnökség munkáját. Segíti és ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak, az Elnökség döntéseinek végrehajtását. Levezeti az Elnökség és a Közgyűlés üléseit. 20.2. Képviseli a Szövetséget az állami szervek, hatóságok és a civil szervezetek, sportszervek előtt. Képviseleti jogosultságát – korlátozottan – eseti meghatalmazással az Alelnökre átruházhatja. 20.3. Az Elnök biztosítja a betekintési nyilvánosságot. 20.4. Az Elnök feladatai: a) Vezeti a Határozatok könyvét b) Törli az eltávozott tagokat a nyilvántartásból c) Összehívja a Közgyűlést. 20.5. Az indítványok az Elnöktől származtathatók. 21. ALELNÖK Segíti az Elnök munkáját. Az Elnök távollétében megbízás alapján helyettesíti őt, képviseli a Szövetséget. Tevékenyen részt vesz a Szövetség kapcsolatainak fejlesztésében, a működési feltételek javításában. 22. FŐTITKÁR Az Elnök irányításával szervezi és intézi a Szövetség ügyeit, gondoskodik a Szövetség feladatainak ellátásáról, az Elnökségi ülések rendszeres megtartásáról, az adminisztrációs munka elvégzéséről. Felelős a többi civil szervezettel való kapcsolattartásért. Munkája során segítséget kérhet és kaphat a tagságtól.
- 11. oldal
23. SPORTFEGYELMI BIZOTTSÁG 23.1. A Sportfegyelmi Bizottságot a tagok saját körükből választják az Elnök ajánlása alapján szótöbbséggel nyílt szavazással, amennyiben a Közgyűlés titkos szavazásról nem határoz. 23.2. A Sportfegyelmi Bizottság 3 (azaz három) főből áll, Elnök és két fő Bizottsági tag. 23.3. A Sportfegyelmi Bizottság működését a Sportfegyelmi szabályzat szabályozza. A Sportfegyelmi szabályzat azokra a tagokra vonatkozik, akik sportegyesületként vannak nyilvántartva. 23.4. A Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság tisztségét a mindenkori Elnökség látja el. Elnöke a mindenkori szövetségi Elnök. 23.5. Az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha a Sportfegyelmi Bizottság tagjainak száma két fő alá csökken. 23.6. A Sportfegyelmi Bizottság határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Amennyiben két fő van jelen az ülésen, akkor csak egyhangú határozat hozható. A tisztségviselői tagság megszűnik: a) lemondással, b) visszahívással, c) a tisztségviselő halálával.
24. VERSENYBIZOTTSÁG 24.1. A Versenybizottság létszáma a Szövetség sportszervezetként nyilvántartott tagjainak számával megegyező fő. Minden tagként nyilvántartott sportszervezet – saját tagjai közül - 1 főt köteles delegálni a Versenybizottságba, aki nem lehet a tagszervezet elnöke. 24.2. A Versenybizottság saját tagjai közül választja ki a bizottság elnökét, szótöbbséggel, nyílt szavazással, amennyiben a tagok titkos szavazásról nem határoznak. 24.3. A Versenybizottság minden – a Szövetség által szervezett - verseny előtt összeül, s megtárgyalja a versennyel kapcsolatos teendőket, a tagok elosztják egymás között a feladatokat.
24.4. A Versenybizottság feladatai: a.) A verseny előtt ellenőrzi a beérkezett nevezéseket, azok szabályosságát az érvényben lévő versenyszabályzat szerint (életkor, kategória-besorolás, orvosi igazolás, tagság, stb.) b.) Figyelemmel kíséri a verseny menetét, tisztaságát, szabályos lefolyását. c.) Összesíti a pontozóbírók által adott pontokat, azok alapján megállapítja - a versenyszabályzatban foglalt szabályoknak megfelelően – a versenyeredményeket, majd azokat kihirdeti a versenyzőknek. 24.5. A Versenybizottság hatáskörébe tartozik: - 12. oldal
a.) b.) c.) d.)
Szabálytalan nevezés észlelésekor a versenyzéssel kapcsolatos döntéshozatal. Az adott versennyel kapcsolatban beérkezett óvások vizsgálata, döntéshozatal. A versenyeredményekkel kapcsolatos problémák korrigálása. A versenybizottság dönt minden olyan kérdésben, melyet a mindenkori Versenyszabályzat a bizottság hatáskörébe utal.
24.6. A Versenybizottság döntéseit a versenyek előtt és alatt hozza, akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább 3 fő jelen van a versenyen. 24.7. A Versenybizottság minden versenyről jegyzőkönyvet készít, melyben szerepelnek az esetleges óvások, azokkal kapcsolatos döntések. A jegyzőkönyvet minden jelenlévő bizottsági tagnak alá kell írnia, s annak eredeti példányát a Szövetség elnökének meg kell küldeni. 24.8. A Szövetség által szervezett majorette versenyekkel kapcsolatban - az alapszabályban rögzítetteken kívül - a mindenkori versenyszabályzatban foglaltak az irányadók.
V. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA 25. A Szövetség bevételeit a tagsági díjak, a támogatások, a rendezvények és vállalkozások bevételei képezik. 25.1. Az alaptagdíj mértékét minden évben a Közgyűlés állapítja meg. 25.2. Támogatást a tagok, pártoló tagok, önkormányzatok, magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és állami szervek adhatnak. A támogatásokat az adományozó által meghatározott célra elsősorban sportrendezvények finanszírozására, s a feltételrendszer javítására lehet felhasználni. A felhasználásról az Elnökség dönt. 25.3. A Szövetség bankszámlája felett rendelkezésre csak a Szövetség mindenkori Elnöke jogosult, a Szövetség nevének betű szerinti használata mellett. 25.4. A Szövetség feloszlatása esetén a feloszlatást kimondó Közgyűlés dönt a Szövetség vagyonáról azon elv betartásával, hogy a vagyon csak tömegsportok, twirlingsportok, majorette, fúvószenekar céljaira fordítható. 25.5. A Szövetségre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL törvény szabályait. 25.6. A Szövetség bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. 25.7. A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) b) c) d)
számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználást, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatás kimutatását, - 13. oldal
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
VI.ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 26. Az Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Ptk, és a 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a 2004. évi I. törvény előírásai az irányadóak.
27. Az Elnökség gondoskodik olyan külön nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és – amennyiben lehetséges – személye megállapítható. 28. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki – a kívánt betekintést megelőző öt munkanappal korábban megküldött az Elnöknek címzett – írásos kérelem alapján betekinthet, illetőleg a nyilvános közhasznúsági mellékletről jelentésről saját költségére másolatot készíthet. 29. A Szövetség Közgyűlése, és az Elnökség által hozott döntések és az elfogadott beszámolók nyilvánosságra hozatala a szövetség saját honlapján és a székhelyén lévő faliújságon (a kifüggesztés és levétel időpontjának megjelölésével) való megjelentetés útján történik. 30. A Szövetség működése, szolgáltatásai igénybevételének módja – az Alapszabály rendelkezései szerint – nyilvános, az azzal kapcsolatos információkat programfüzet, illetve a Szövetség székhelyén lévő faliújságon elhelyezett hirdetmények tartalmazzák. 31. A Közgyűlés,és az Elnökség határozatairól az érintetteket 15 napon belül írásban kell tájékoztatni. A jelen Alapszabályt a Szövetség Közgyűlése napján, 2015. június.25-én fogadta el. ZÁRADÉK: A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2015.június.25-én napján tartott közgyűlésen,az 17/2015/VI.25. számú határozattal elfogadott, módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosításokat a jelen okirat félkövér betűvel tartalmazza.
Győr, 2015. évi június.25. napján.
- 14. oldal
Győr. 2015junius.25.
Tanú 1:
Név: §trs*e írt'llolrr1 Aláíras:
B.rn*z-
Cím:lo
Td,-
Tanú 2: Név: Aláírás: Cím:
' r^
?t.
LltJD^
c^
P.H.
Szövetség elnöke
t
$űr.}íaon-Sopru itcrrd Sporn*lin8, M{urö rrivócz!ilcbrl ltówfu{ --- -Ptnbóh. Fí u 7í. Tü 9í/{?$Zl: r&h1 10|ll}lll
' ilí
cvn§úretidiliefuaú.h
lfudfu,lB&lorl{B -F-Erü td§.tiltur}slr{a}Olm
t.S
- 15. oldal -
