GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
14348-3/2016.
Tárgy:
Ügyintéző:
dr. Tatár Beatrix Margit Hajdu Judit (96) 524-000
Mellékletek:
Ács, Tóth Imre hulladékgazdálkodási bírság -
Hiv. szám:
-
Telefon:
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) Tóth Imrét (lakcím: 2941 Ács, Győri u. 94.; a továbbiakban: Ügyfél) – környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés miatt –
kötelezi
3 000 Ft (azaz háromezer forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére.
II. Az Ügyfél a határozat I. fejezetében meghatározott hulladékgazdálkodási bírságot a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára köteles – a közlemény rovatban az ügyiratszám (10722/2016.) feltüntetésével – átutalni annak jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A Hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Ács Önkormányzata (2942 Ács, Gyár u. 23.; a továbbiakban: Önkormányzat) részére 15 napon belül továbbutalja.
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
III. A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy fenti pénzfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén – amennyiben az számára felróható – késedelmi pótlék felszámításán túl a határozat végrehajtásának foganatosításaként bármely rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg, ennek hiányában bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható; fentiek eredménytelensége esetén ingatlan-végrehajtásnak van helye. IV. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
V. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell annak első példányán leróni; az Önkormányzat által benyújtott fellebbezés illetékmentes.
INDOKOLÁS
A Komáromi Rendőrkapitányság 11030/282-20/2016. bü. számú levelében megkereste a Hatóságot, hogy lakossági feljelentés alapján lefolytatott büntetőeljárás során keletkezett iratokkal kapcsolatban a szükséges intézkedést tegye meg. A feljelentés alapján ismeretlen tettes 2016.03.15. és 2016.04.02. között az Ács Lovadi dűlőben lévő mezőgazdasági termőföldön kb. 5 m3 mennyiségű hulladékot (gépjárműalkatrészek, olajos kanna, autógumi, kommunális hulladék) helyeztek el. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az elhelyezett hulladék egy része Tóth Imre 2941 Ács, Győri u. 94. sz. alatti lakos birtokából került elszállításra. A Hatóság képviselői 2016. augusztus 17-én helyszíni ellenőrzést tartottak az Ács, Győri u. 94. sz. alatti ingatlanon, mely során jegyzőkönyv került felvételre Tóth Imrével. A jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek a következők: „Tóth Imre magánszemélyként végezte saját és ismerősök gépjárműveinek felújítását. Az illegálisan elhelyezett hulladékok 2 db gépjármű javításából keletkeztek. Nyilatkozta továbbá, hogy egy alkalommal adott át hulladékokat a rendőrségi eljárásban szereplő személyeknek, amiből az illegális elhelyezés történt. Az általa átadott hulladékok kb. 100 kg vasfémek (160117), illetve kb. 50 kg műanyagok (160118) voltak. Ezeken a hulladékokon kívül olajos kannát, és másféle hulladékot nem adott át.” A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 31. § (1)-(2) és (5) bekezdései értelmében: „31. § (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről. (2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,
2
c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása, g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása – ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is –, vagy h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik. (5) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.” A Ht. 32. § (2) bekezdése szerint: „Akinek tevékenysége során hulladék képződik, a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokosra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik.” A Ht. 86. § (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A Ht. 86. § (3) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve a Hatóság azt állapította meg, hogy a nem veszélyes hulladékok az Ács Lovadi dűlőben lévő mezőgazdasági termőföldre folyamatosan kerültek elhelyezésre, mintegy (jogtalan) haszonszerzési céllal; mindemellett az Ügyfél – engedély nélküli tevékenysége nyomán – nyilvántartást nem vezetett (és nem is vezethetett), nem győződött meg arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörténte, ami nagymértékben akadályozza, valamint részben átláthatatlanná teszi a Hatóság számára az Ügyfél mint hulladékbirtokos - megfelelő hulladékkezelési tevékenységét, így a jogsértő magatartás nem tekinthető csekélysúlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére nincs lehetőség.
3
Fentieken túl a bírság mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.” A Hbr. 1. § (4-5) bekezdései értelmében: „A (3) bekezdés alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint. Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg – az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével –, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.” Fentiekkel összefüggésben a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél elkövetett jogsértésével olyan jogtalan gazdasági előnyre tett szert – különös tekintettel egy hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakra, valamint a tervezett tevékenység alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételeket biztosító pénzügyi eszközök és azok garanciáinak biztosítására – a vonatkozó jogszabályi és egyéb hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben, melynek pontos mértéke utóbb már nem meghatározható, ekképp nem is kompenzálható. Mindezekre tekintettel az alapbírság összegét a 6.000- Ft, (azaz hatezer forint) összegben határozta meg a Hatóság. – A Ht. 86. § (2) bekezdésének megfelelően – a Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság kiszámításának módja: B = A x M x S Ahol A: az alapbírság forintban, jelen esetben 6.000 Ft. Az Hbr. 1. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik: M = V x Ma,t A bírság megállapításának alapját képező nem veszélyes hulladék mennyiség a felvett jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozat alapján 150 kg, azaz 0,15 tonna Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni, jelen esetben a 0-1 tonna közötti tartomány középértékével azaz, 0,5 tonna. B=AxMxS ahol B: a veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (6 000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó Az M módosító tényező értéke a Hbr. mellékletének 3. pont a) bekezdése alapján: M = V x Ma,t ahol V = 1 - mivel egyéb nem veszélyes hulladékról van szó.
4
Ma,t = 1,0 x t ahol t a nem veszélyes hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 0,5 tonna. Így
Ma,t = 1,0 x 0,5 = 0,5
A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság összege: M= 1 x 0,5 = 0,5 B = A x M x S = 6000 x 0,5 x 1= 3000 Ft (azaz háromezer forint). A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a Hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiek nyomán a Hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége nem állt fenn, miután az Ügyfél - nyilatkozata alapján mindösszesen kb. 150 kg mennyiségű - nem veszélyes hulladékokra követte el jogsértését. A Hatóság azt is megállapította, hogy az Ügyfél - mint hulladékbirtokos - nem megfelelő hulladékkezelése a az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére kimutatható hatást nem gyakorolt. A Hatóság fentieken túl kiemelten értékelte a bírság összegének megállapítása során azon körülményt, miszerint az Ügyfél jogsértésével gazdasági előnyre tett szert, tekintettel arra, hogy a hulladékoktól ártalmatlanítási díj nélkül, engedéllyel nem rendelkezőknek történő átadással vált meg. A Ht. 86. § (4) bekezdése értelmében: „Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.” A hulladékgazdálkodási bírság csökkentésének vizsgálatával összefüggésben a Hbr. 1. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóságának vizsgálata során tett megállapítások irányadók, melyeket jelen határozat INDOKOLÁSI része fentiekben részletesen tartalmaz. Fentieken túl a kiszabandó bírság mérséklésére vonatkozó kérelem jelen határozat kibocsátásáig sem érkezett a Hatósághoz. Mindezekre tekintettel a Hatóság kizárta a bírság csökkentését. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.”
5
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A Hatóság megállapította, hogy ugyan a KvVM rendelet alkalmazásának nincs helye jelen eljárásban, ekképp e jogszabályhelyre hivatkozással – továbbá más jogforrásra hivatkozással – sem lehet helye a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásának; ugyanakkor a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát maga a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja első tagmondatának második fordulata zárja ki: „…és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható,…” Fentiekből világosan következik, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja érvényesülésének korlátját nem kizárólag a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazhatósága határozza meg, hanem annak szűkebb körét éppen a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja állapítja meg azzal, hogy nem támasztja elégséges feltételnek a jogellenes magatartás megszüntetését, illetve a jogszerű állapot helyre állítását; hanem ezzel konjunktív módon az elkövetett jogszabálysértésnek orvosolhatónak is kell lenni oly’ módon, hogy annak káros következményei a véglegesség igényével felszámolhatók legyenek, sőt, felszámolásra is kerüljenek a jogellenes magatartás megszüntetésével, illetve a jogszerű állapot helyreállításával egyidejűleg.
A Ht. 32. § (2) és 31. § (5) bekezdései alapján: Akinek tevékenysége során hulladék képződik, a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokosra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik; azaz ha, a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. Mindezek következtében a hulladék engedéllyel nem rendelkezőnek történő átadási, illetve elhelyezési tevékenységgel megvalósított jogellenes magatartás következményei pusztán az engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenység abbahagyásával (megszüntetésével) nem számolhatók fel maradéktalanul, azok továbbra is fennállnak, melynek nyomán a jogszerű állapot utóbb már nem állítható helyre, ami összességében az elkövetett jogsértést „orvosolhatatlanná” tette.
Fentiekre tekintettel a Hatóság jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A Hatóság 2016. november 11. napján hivatalból indította meg eljárását az Ügyféllel szemben, melyről, valamint az Ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 14348-2/2016. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a)
6
pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az Ügyfelet, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel a Hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett.
A Hatóság fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az Ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alatt áll-e: A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél természetes személyként nem tarozik a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alá, ekképp a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának sincs helye jelen eljárásban. Mindezekre tekintettel a Hatóság – környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés miatt – a rendelkező rész I. fejezetében meghatározott 3 000,- Ft, (azaz háromezer forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról döntött. Jelen határozat II. fejezete a Kvt. 58. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a Hbr. 4. § (3-4) bekezdésein alapul. A határozat III. fejezetében foglalt felhívását a Hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 129. §-a értelmében: „A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban…a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget…kell végrehajtás alá vonni.” A Ket. 131. § (1) bekezdése értelmében: „Ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható...” A Ket. 131. § (2) bekezdése értelmében: „Ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha a követelés összege az ötszázezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.” A Ket. 132. § (1) bekezdése alapján késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségnek határidőben nem tettek eleget. A határozat IV. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a Hatóság; Ács Önkormányzata (2942 Ács, Gyár u. 23.) az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül. (V. fejezet)
7
A Hatóság hatáskörét – a Hbr. 2. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. december 1.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
8
