GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL A határozat jogerős: 2015.11.12. Iktatószám:

5830-11/2015.

Hiv. szám:

Ügyintéző:

dr. Sebő F. Dániel, Dr. Giczi Edina PhD.

Melléklet:

Tárgy:

HARTMANN HUNGARY Kft. KÜJ: 100195578 KTJ: 100376145 Hulladékgazdálkodási bírság

HATÁROZAT

I.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a HARTMANN HUNGARY Tojáscsomagoló-anyag Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 2941 Ács, Hartmann út 1.; a továbbiakban: Ügyfél) – megismételt eljárása keretében – kötelezi

59.509.219,- Ft, (azaz ötvenkilencmillió-ötszázkilencezer-kettőszáztizenkilenc forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére.

II. A határozat I. fejezetében meghatározott hulladékgazdálkodási bírságot a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára kell átutalni annak jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A Hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Ács Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 3.; a továbbiakban: Önkormányzat) részére 15 napon belül továbbutalja.

III. A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy fenti kötelezettség megszegése esetén – amennyiben az az Ügyfélnek felróható – a határozat végrehajtása mellett az Ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.

IV. A Hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről.

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031

V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.

VI. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni; az Önkormányzat által benyújtott fellebbezés illetékmentes.

INDOKOLÁS

A – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) 94.714.801,- Ft, (azaz kilencvennégymillió-hétszáztizennégyezer-nyolcszázegy forint) összegű hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a HARTMANN HUNGARY Tojáscsomagolóanyag Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társasággal (székhely: 2941 Ács, Hartmann út 1.; a továbbiakban: Ügyfél) szemben 5830-3/2015. sz. határozatával, mellyel szembeni fellebbezést követően a Felügyelőség felügyeleti szerveként eljáró Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.) OKTF-KP/6988-4/2015. sz. végzésével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 105. § (1) bekezdése alapján – új eljárás lefolytatására utasítva a Hatóságot – megsemmisítette azt. A Hatóság – a Ket. 105. § (5-7) bekezdései szerint kézbesített – fenti végzésben foglaltakhoz a Ket. 105. § (4) bekezdése értelmében kötve van: „A megismételt eljárásban az elsőfokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.” A Felügyelőség 16161-1/2014. sz. előzetes értesítését követően környezetvédelmi ellenőrzést tartott az Ügyfél 2941 Ács, Hartmann út 1. (3250/1-3 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) 2014. november 26. napján – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 22. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 88. §-a, 88/A. § (1) bekezdése és 89. § b) pontja alapján. A Felügyelőség jogelődeként az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: ÉDU-KTVF) 5413-21/2009. sz. jogerős határozatával környezetvédelmi és egyben egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: IPPC-engedély) adott az Ügyfél részére, melynek II. fejezetében szerepel az engedélyezett tevékenység, valamint a hasznosítható papír- és kartonhulladékok megnevezése és mennyisége is. A – napi – mennyiségre vonatkozó előírás 95 tonna/nap, azonban a maximális kapacitás – folyamatos üzemmenet mellett – 30.000 tonna /év, míg a késztermék mennyisége 24.000-25.400 tonna/év lehet legfeljebb. A Hatóság a Felügyelőség 16161-3/2014. sz. ellenőrzési jegyzőkönyve (a továbbiakban: jegyzőkönyv), valamint az Ügyfél 2013. tárgyévre vonatkozó általa kezelt hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatása alapján megállapította, hogy 33.055,296 tonna mennyiségű 20 01 01 azonosító kódú papír és karton hulladékot; 427,54 tonna mennyiségű 19 12 01 azonosító kódú papír- és kartonhulladékot; továbbá 554,921 tonna mennyiségű 15 01 01 azonosító kódú papír és karton csomagolási hulladékot; azaz mindösszesen 34.037,757 tonna mennyiségű hulladékot hasznosított az Ügyfél.

2

Az Ügyfél által 2013-ban átvett 34.068,116 tonna mennyiségű hulladékból 34.037,757 tonna került utóbb hasznosításra, melynek nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy az IPPC-engedélyben meghatározott, maximális korlátot jelentő 30.000 tonna hasznosítható éves mennyiséget 4037,757 tonna mennyiséggel lépte túl az Ügyfél; továbbá késztermék-előállítása – az engedélyezett 25.400 tonna mennyiségi limithez viszonyítva – már 2013. tárgyévben is meghaladta a 27.000 tonna mennyiséget. Fenti IPPC-engedély mennyiségi előírásai egyértelműek, az ÉDU-KTVF a kapacitásra vonatkozóan kettős – konjunktíve teljesítendő – mennyiségi előírást emelt, melyek egyikét sem tartotta be az Ügyfél, miután 2013. tárgyévben – a jegyzőkönyvben rögzített – 355 munkanap alatt 34.037,757 tonna mennyiségű hulladékot kezelt. A Hatóság felhívja az ügyfél figyelmét, hogy a folyamatos üzemmenet melletti kapacitás nem változtatható a munkanapok számának függvényében. Az Ügyfél – a Khvr. 20/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – 2014. decemberében benyújtotta a Felügyelőség felé teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját, mely szerint termelési volumenének az eddigi 95 tonna/nap kapacitásról – korábban 115 tonna/nap, utóbb már – 170 tonna/nap kapacitásra történő növelését tervezi; azonban az IPPC-engedély a – jelenleg is tartó – felülvizsgálata tárgyában hozott (érdemi) döntés jogerőre emelkedéséig hatályos, következésképp’ az abban foglalt előírások mindaddig irányadók és egyben kötelezők az Ügyfélre nézve. Mindezek alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél a részére engedélyezett hasznosítható hulladékok éves mennyiségét – fenti 4037,757 tonna mennyiséggel – a 20 01 01 azonosító kódú hulladék kezelése során jelentősen meghaladta 2013. évben, mivel abból 33.055,296 tonna került tárgyi telephelyén hasznosításra. Miután a 15 01 01 és 19 12 01 azonosító kódú papírhulladékok előbbihez képest mindösszesen csupán 554,921 tonna és 427,54 tonna mennyiségben kerültek kezelésre, a Hatóság a bírság kiszabása során a 20 01 01 azonosító kódú papírhulladék valamennyi engedélyezett kezelhető hulladék kapacitásán felüli mennyiségét vette alapul. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 86. § (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” A Ht. 86. § (3) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve a Hatóság azt állapította meg, hogy tárgyi telephelyen a hulladékok különösen jelentős (több mint 4.000 tonna!) mennyiségben mérhetően és folyamatosan kerültek – az IPPC-engedély adta kereteken túl – hasznosításra az Ügyfél rendszeres üzletszerű tevékenységének keretein belül, így a jogsértő magatartás nem tekinthető csekélysúlyúnak, ekképp a bírság mellőzésére nincs lehetőség. Fentieken

3

túl a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.” A Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja értelmében: „A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint.” A Hbr. 1. § (5) bekezdése értelmében: „Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg – az e § (3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével –, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.” A hivatkozott jogszabályhelyek alkalmazhatóságának vizsgálata keretében a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél által átvett papír- és kartonhulladékok – a kezelési technológián átesve, az IPPC-engedély adta kereteken túl – hasznosításra kerültek, ezáltal azok hulladékstátuszukat elveszítve termékként nem hulladékkezelők részére kerültek továbbadásra. Mindezek következtében a kezelési tevékenység irreverzibilis folyamataként – az elkövetett jogsértés következményeit „felszámolhatatlanná” téve – a jogellenes állapot nem szüntethető meg, melyre tekintettel az alapbírság összegét 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint) összegben határozta meg a Hatóság. – A Ht. 86. § (2) bekezdésének megfelelően – a Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: B=AxMxS ahol B: a nem veszélyes hulladékokra vonatkozó bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban (15000) M: módosító tényező S: súlyosbító szorzó (1) Az M módosító tényező értéke a Korm. rend. mellékletének 3. b) pontja alapján: M = V x Mb,t ahol V = 1,5 mivel települési hulladékról van szó Mb,t = 822,2 + (t – 1000) x 0,6 ahol t a hulladék tonnában kifejezett mennyisége, jelen esetben 4037,757 tonna Így

Mb,t = 822,2 + (4037,757 – 1000) x 0,6 = 2644,8542

A bírság összege: M= 1,5 x 2644,8542= 3967,2813 B = A x M x S = 15000 x 3967,2813 x 1= 59.509.219,- Ft. A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani:

4

„A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiek nyomán a Hatóság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, illetve károsító hatása nem állt fenn, ugyanakkor a több ezer tonna mennyiségű – IPPC-engedély adta kereteken túl – hasznosított nem veszélyes hulladék a térség hulladékgazdálkodási helyzetére statisztikai úton hatást gyakorolt. Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás, illetve egyéb káresemény nem történt; ugyanakkor a Hatóság kiemelten értékelte a bírság összegének megállapítása során azon körülményt, miszerint az Ügyfél mint gazdasági társaság tevékenységét – szükségszerűen – nyereségszerzés érdekében végzi, illetve végezte; ezáltal a jogsértést gazdasági tevékenysége folytatása kapcsán valósította meg, melynek nyomán előnyre tett szert a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásokat betartó engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodókkal szemben. A Ht. 86. § (4) bekezdése értelmében: „Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírságot megállapító határozat kiadásáig az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.” A hulladékgazdálkodási bírság csökkentésének vizsgálatával összefüggésben a Hbr. 1. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóságának vizsgálata során tett megállapítások irányadók, melyeket jelen határozat INDOKOLÁSI része fentiekben részletesen tartalmaz. Fentieken túl a kiszabandó bírság mérséklésére vonatkozó kérelem jelen határozat kibocsátásáig sem érkezett a Hatósághoz, ezért a Hatóság kizárta a bírság csökkentését. A Ket. 1. § (2) bekezdése értelmében: „A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva jár el.” A Hatóság érdemi döntésénél figyelembe vette, hogy a – Cégjegyzék szerint 786.870.000,- Ft, (azaz hétszáznyolcvanhatmillió-nyolcszázhetvenezer forint) forint összegű törzstőkével bíró – Ügyfél nyilvánosan közzétett beszámolói alapján nyereséges gazdasági tevékenységet folytat, így a kiszabott hulladékgazdálkodási bírság – megfelelve a Ket. fentebb citált normatív erővel bíró alapelvének – az Ügyfélre nézve nem jelenthet a gazdasági életben betöltött szerepére vonatkozóan aránytalan sérelmet, illetve ellehetetlenülést. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.”

5

A Hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja alapján kerül sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” Fentiekre tekintettel a Hatóság – a Ket. 29. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak fenn nem állása esetén is – jelen eljárás hivatalbóli megindításáról döntött volna a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melynek értelmében: „Ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.” A Hatóság megismételt eljárása az Ügyféllel szemben – Ket. 33. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – 2015. június 17. napján indult, melyről, valamint az Ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 5830-9/2015. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az Ügyfelet; melyet – a visszaérkező tértivevény tanúsága szerint – az Ügyfél nevében 2015. július 10. napján vettek kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy egyéb észrevétel a Hatósághoz jelen határozat kibocsátásáig nem érkezett. A Hatóság fentiek szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá eljárása során – alábbiak szerint – azt, hogy az Ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: Az Ügyfél 1100-3/2015. szám alatt előterjesztett, 5830-2/2015. szám iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint nem áll a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt, melynek nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának – a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányában – sincs helye jelen eljárásban. Mindezekre tekintettel a Hatóság – hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenység engedélytől eltérő végzéseként hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok nem megfelelő teljesítése miatt – a rendelkező rész I. fejezetében meghatározott 59.509.219,- Ft, (azaz ötvenkilencmillió-ötszázkilencezer-kettőszáztizenkilenc forint) összegű hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról döntött, figyelemmel fentebb ismertetett mérlegelési szempontjaira. Jelen határozat II. fejezete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a Hbr. 4. § (3-4) bekezdésein alapul. A határozat rendelkező részének III. fejezetében foglalt felhívást a Hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. § (2) bekezdése értelmében: „Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.” A Ket. 61. § (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az Ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a Hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető. 6

A Ket. 134. § d) pontja értelmében: „Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.” A Ket. 135. § (2) bekezdése értelmében: „Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi.” A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (IV. fejezet) A határozat rendelkező részének V. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a Hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés illetékének összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja alapján határozta meg a Hatóság; Ács Önkormányzata (2941 Ács, Gyár u. 3.) által benyújtott fellebbezés az Itv. 5. § (1) bekezdés b) pontja értelmében teljes személyes illetékmentes. (VI. fejezet) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében a Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Hatóság; melynek hatáskörét – a Hbr. 2. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2015. július 23.

A kormánymegbízott nevében és megbízásából

dr. Buday Zsolt sk. főosztályvezető

7