GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

2875-27/2015.

Hiv. szám:

Ügyintéző:

dr. Sebő F. Dániel, Kelemen Gyula

Melléklet:

Tárgy:

Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt. KÜJ: 102095942 KTJ: 101074679 KTJ lét.: 101607640 /9027 Győr, Martin u. 1./

HATÁROZAT

I.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Vállalkozási és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 187-189., statisztikai számjel: 13988560-7112-114-01; a továbbiakban: Ügyfél) részére környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt adó 2875-23/2015. sz. határozatát (a továbbiakban: határozat) módosítja az alábbiak szerint: II.

1. A határozat II. fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1.1. Az ártalmatlanító üzem gépeinek és berendezéseinek tulajdonosa – a SADE-COMPAGNIE GENERALE DE TRAVAUX D'HYDRAULIQUE S.A. (székhely: FR-75014 Paris, Avenue du Docteur Lannelongue 23-25.) leányvállalatként – az Ügyfél.”

2. A határozat II. fejezete 4.2. pontjának utolsóelőtti bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A 200 m3 térfogatú tartályból átemelt hulladékmennyiség indukciós mennyiségmérővel kerül mérésre; míg a tengelyen beszállított anyagok vagy a termelőnél, vagy a 9027 Győr, Reptéri úti telephelyen kerülnek mérlegelésre.”

3. A határozat II. fejezete 4.2.3. pontjának utolsóelőtti mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Kezelését követően a vízfázis a tisztítottvíz-tartályba kerül.”

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031

4. A határozat II. fejezetének 4.2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4.2.4. Az ártalmatlanításra átvett hulladékok gyűjtése, előzetes tárolása és telephelyen belüli szállítása Az Ügyfél a kezelésre csővezetéken érkező hulladékokat a T1 jelű tartályban veszi át, míg a tengelyen érkező egyéb hulladékok a T5 jelű tartályban kerülnek fogadásra, majd azokat szivattyúval juttatják a technológiai kezelő sorokra.”

5. A határozat III. fejezete 1.1. pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A jelentős víztartalommal nem rendelkező hulladékolajok átvételekor be kell szerezni a termelő arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint az olajos hulladékok hasznosítása mely okok miatt nem biztosítható.”

6. A határozat VI. fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép: „Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság – a fellebbezési eljárás során – 35800/8222-1/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 2832.), Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 187-189.) kérelmére a 9027 Győr, Martin u. 1 számú telephely egységes környezethasználati engedély fellebbezésére irányuló hatósági eljárásban megküldött 2875-25/2015. számú szakhatósági megkeresésre a Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok. Előírások, feltételek: 1. A folyékony hulladékok ártalmatlanítását végző emulzióbontó üzemből a Rába Járműipari Holding Nyrt. telephelyének a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett csatornahálózatába kibocsátott szennyvizek minőségének, a telephely csatornahálózatába bevezetése előtti ponton az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelnie: pH: KOIk: BOI5: 10’ ülepedő anyag: összes nitrogén: ammónia-ammónium-nitrogén: összes foszfor: szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok): ásványi olajok: összes vas: összes só: fluoridok: összes cink: összes kadmium: összes króm: összes ólom: összes réz: összes nikkel: BTEX (benzol, toluol, etil-benzol, xilol)

2

6,5 – 10 1000 mg/l 500 mg/l 150 mg/l 150 mg/l 100 mg/l 20 mg/l 50 mg/l 10 mg/l 20 mg/l 2500 mg/l 50 mg/l 2 mg/l 0,1 mg/l 1 mg/l 0,2 mg/l 2 mg/l 1 mg/l 0,1 mg/l

2. Az üzem szennyvízkibocsátását a fenti szennyező komponensekre jóváhagyott önellenőrzési terv alapján kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. 3. A kibocsátott tisztított víz csak a jogszabályban előírt kibocsátási határértékeknek megfelelő minősége esetében engedhető a telephelyi csatornába. A tisztított szennyvíz nem megfelelő minősége esetén a tisztított szennyvíz tartályban lévő szivattyúkat le kell állítani. 4. A csatornába kibocsátott tisztított víz mennyiségét folyamatosan mérni kell. 5. Az üzemben bekövetkező havária esetén az üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni. 6. A munkavégzés során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. 7. A tartályautóval érkező folyékony vegyi anyagok és folyékony hulladékok átfejtését úgy kell végezni, hogy a lefejtés során, illetve meghibásodás esetén a kiömlő anyag, vagy hulladék a kiépített csatornaszem bekötővezetéken keresztül a 200 m3-es gyűjtő medencébe kerüljön. 8. A telephelyen kezelhető hulladékok minőségi jellemzőinek meg kell felelniük az alábbi paramétereknek, s ezt a hulladékok átvételekor dokumentálni kell: Folyékony hulladék

Minőségi jellemzője,

Csővezetéken érkező folyékony

Beszállított folyékony

hulladékok

hulladékok

Megengedett (maximális) érték

Megengedett (maximális)

(mértékegysége)

érték

pH

4-10

4-10

vezetőképesség (mikroS)

3000

5000

Olajtartalom (mg/l)

5000

50000

KOI (mg/l)

40000

100000

KOI szűrt (mg/l)

5000

5000

felúszó olaj %

7

10

szerves oldószer (mg/l)

1

1

Cu (mg/l)

5

5

Cr (mg/l)

5

5

Cd (mg/l)

1

1

Zn (mg/l)

1

50

Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

III. Jelen módosító döntés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érinti.

IV. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 262.500,- Ft,

3

(azaz kettőszázhatvankettőezer-ötszáz forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 5.250,- Ft, (azaz ötezer-kettőszázötven forint) –, melyet „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 1003300100299633-00000000 sz. számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

INDOKOLÁS

A – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) 2875-23/2015. sz. határozatával (a továbbiakban: határozat) környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt adott a 9027 Győr, Martin u. 1. (5454/5 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyére vonatkozóan a Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Vállalkozási és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 187-189., statisztikai számjel: 13988560-7112-114-01; a továbbiakban: Ügyfél) részére. Fenti határozatot az Ügyfél nevében 2015. szeptember 10. napján vették kézhez, melyet követően 2015. szeptember 21. napján postára adott és 2875-24/2015. szám alatt iktatott beadványában az Ügyfél előadta, hogy az engedélyezési eljárásban benyújtott tervdokumentációban egyes műszaki adatok hibásan kerültek feltüntetésre, melynek alapulvételével meghozott határozat is helyenként hibás technológiai adatokat tartalmaz. Fenti beadványnak a Ket. 34. § (5) bekezdése és 37. § (1) bekezdése szerinti összevont jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálata nyomán a Hatóság – teljes egészében helyt adva – egyetértett az Ügyfél által előterjesztett fenti kérelemben foglaltakkal, továbbá megállapította, hogy tárgyi ügyben ellenérdekű ügyfél nincs; ezért a Ket. 1. § (2) bekezdésébe foglalt alapelvek által is nevesített „ügyféli jogok és jogos – ideértve gazdasági – érdekek” szem előtt tartásával – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – jelen határozat II. fejezete 1-5. pontjainak megfelelően döntött a Ket. 103. § (2) bekezdése értelmében: „A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.” Miután az előterjesztett fellebbezési kérelemben foglaltak (III. pont) részben a határozat VI. fejezetében rögzített szakhatósági állásfoglalás előírásait érintették, a fellebbezési eljárás során – a Ket. 102. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 29. § (3) bekezdése és 6. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelem); szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat II. fejezetének 6. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2875-14/2015. számú – 2015. július 6-án érkeztetett – megkeresésével a Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt. kérelmére indult, 9027 Győr, Martin u. 1 szám alatti telephely egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatának eljárásában a az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/6112-1/2015.ált számon szakhatósági állásfoglalását megadta az abban kikötött feltételekkel. Az ügyfél a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától kapott 2875-23/2015. számú határozata ellen – fellebbezési jogát alkalmazva –, az egységes környezethasználati engedély korrigálását

4

kérte. A Győr-Moson-Sopron Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2875-25/2015. számon ismételten megkereste a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok alapján a fent taglalt előírásokkal szakhatósági állásfoglalásának megadása mellett döntött. A 71/2015. (III. 30.) Korm .rendelet 28.§ (3) bekezdés alapján az engedélyezési hatósági eljárásban környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban a tevékenység vízellátásának a csapadék és a szennyvíz elvezetésének vizsgálata, valamint annak elbírálása, hogy a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni vizek, felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban , illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésben, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - Vízellátás: Az emulzióbontó üzem egyrészt ivóvizet, másrészt ipari vizet vételez a telephelyi közműszolgáltatótól. Az ivóvízellátás a Reptéri telephely Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett hálózatáról történik. Az emulzióbontó üzem ivóvizet elsősorban szociális célra, másrészt a nanoszűrő mosásához használ. Az ipari vízellátás szintén a Reptéri telephely hálózatáról történik. A technológiai célra felhasznált ipari vizet a különféle kezelő vegyszerek oldásához, valamint a berendezések és a helyiség takarításához használják fel. - Szennyvízelvezetés: Az emulzióbontó üzem a tisztított vizet a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett telephelyi, elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízcsatorna hálózatba vezeti. A bekötési pont közvetlenül az emulzióbontó üzem előtti akna. Ezen bekötési ponttól kb. 120 méterre, a 67.000 m2-es csarnok DK-i sarkánál található a legközelebbi olajfogó és átemelő akna. A kibocsátott szennyvizet a közüzemi csatornahálózat üzemeltetője is rendszeresen ellenőrzi. Az emulzióbontó üzemből kibocsátott szennyvíz mennyisége elsősorban a feldolgozott emulziós hulladékok mennyiségétől, valamint a hozzáadott vegyszer mennyisége miatt kismértékben a minőségtől függ. A kezelendő emulziók általában 90 – 95 % vizet tartalmaznak, a vizes mosófolyadékok még ennél is többet, így a feldolgozandó hulladékok jelentős része – tisztítás után – szennyvízként kerül kibocsátásra. - Csapadékvíz-elvezetés: Az emulzióbontó üzemet is tartalmazó csarnok-épület tetejéről lecsorgó csapadékvíz a gyártelepi csapadékvíz csatornahálózaton keresztül az Iparcsatornába kerül. A csapadékvíz csatornába szennyezett csapadékvíz sem az emulzióbontó üzemszerű tevékenységéből, sem pedig havária esetén nem kerülhet. A technológia egyetlen épületen kívüli eleme a tengelyen történő beszállítás esetén használatos átfejtő hely, ahol a kiépített csatorna-összefolyó a 200 m3-es gyűjtő medencébe van bekötve. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A befogadóba kibocsátott szennyvizek minőségi előírásai a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében az egyéb befogadóra előírt küszöbértékek szerint kerültek meghatározásra. A szennyvízkibocsátás önellenőrzési kötelezettségének előírása a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet alapján történt. A haváriára vonatkozó rendelkezés a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján került meghatározásra. A döntést alátámasztó jogszabályok: 1. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 2. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 3. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. 4. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet.

5

A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 481/2013. (XII. 17.) Korm .rendelet 33.§ (3) bekezdés, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének b) pontja állapítja meg.” Mivel a Katasztrófavédelem a Ket. 103. § (3) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalását fentiek szerint módosította, a Hatóság jelen határozat II. fejezetének 6. pontja szerint rendelkezett a Ket. 103. § (5) bekezdése értelmében: „A hatóság a szakhatósági állásfoglalás (3) és (4) bekezdés szerinti módosítása esetén módosítja döntését.” A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése és 103. § (7) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése és 103. § (7) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. Az Ügyfél az alapeljárás során igazoltan megfizetett 525.000,- Ft, (azaz ötszázhuszonötezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. melléklete III. fejezete 10. főszámának 1. alszáma alapján; melynek alapulvételével határozta meg a Hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (4-5) és (7) bekezdései alapján. (IV. fejezet) A Ket. 103. § (6) bekezdése alapján a Hatóság jelen döntését közli mindazokkal, akikkel megtámadott döntését is közölte. A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2015. november 12.

Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

6