GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

8942-25/2015.

Hiv. szám:

Ügyintéző:

Dr. Kuller Gábor Ódor Imre Sovánné Nagy Gréta Nagyné B. Ildikó Bender Ferenc

Melléklet:

Tárgy: 1 db.

Alumetal Group Hungary Kft., Komárom 7135/7 hrsz. –ú ingatlan, hulladék kezelő és alumínium ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyezési eljárása - Határozat -

HATÁROZAT

I.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16., KÜJ száma: 103376855, KTJ száma: 102548531, Létesítmény KTJ száma: 102578000, a továbbiakban: Ügyfél) részére, a Komárom 7135/7 hrsz. -ú ingatlanon, nem veszélyes hulladékhasznosításával alumínium ötvözetgyártási tevékenység végzésére, a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64.) által benyújtott kérelme, és „Az Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrazji számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység egységes környezethasználati engedély iránti kérelme” tárgyú dokumentáció alapján – a levegőtisztaság-védelmi engedélyt, és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására hulladékgazdálkodási engedélyt, valamint zajkibocsátási határérték megállapítást is magában foglaló, –

egységes környezethasználati engedélyt ad,

a következők szerint:

II.

Az Ügyfél és a telephely főbb adatai és a tervezett tevékenység főbb jellemzői: Az engedélyes Ügyfél adatai: Az engedélyes neve: A cég székhelye: Cég adószáma: Cégjegyzékszám: Cég KSH azonosító:

Alumetal Group Hungary Kft. 2900 Komárom, Honfoglalás u. 16. 24990280-2-11 11-09-022961 24990280-2442-113-11

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031

A telephely adatai: A telephely címe: Komárom 7135/7 hrsz. EOV koordinátái: X: 576324 m Y: 266162 m Telephely területe: 100.000 m2 A terület tulajdonosa jelenleg Komárom Város Önkormányzata. A telephelyen végezni kívánt tevékenységek a TEÁOR szám feltüntetésével: 24.42 alumíniumgyártás 38.11 nem veszélyes hulladék gyűjtése 38.12 veszélyes hulladék gyűjtése 38.21 nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 38.22 veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 38.32 hulladék újrahasznosítása 46.72 fém-, érc-nagykereskedelem Végzett fő tevékenység: A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ekr.) 2. sz. melléklet - 2.5. b) pontja „nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.”, - 5.3. bc) pont „salak és hamu kezelése”, - 5.3. bd) pont „Nem veszélyes hulladékok hasznosítása 75 tonna/nap kapacitáson felül, fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése ideértve a hulladék elektromos és elektronikai berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit” pontjai alapján egységes környezethasználati engedélyköteles. Az engedély tartalmazza a hulladékgazdálkodási engedélyt is. NOSE-P kód: 105.12, 105.14, 109.07 PRTR kód: 2.5.b Személyi feltételek: A telephelyi tevékenységet folyamatos munkarendben 3 műszakban kívánják végezni. A telephelyen 150 fő munkavállaló alkalmazása tervezett. Az Ügyfél öntödei és hulladékhasznosítási tevékenysége a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Kormányrendelet alapján környezetvédelmi megbízott alkalmazásához kötött. Az Ügyfél felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. Tárgyi feltételek: válogató sor: vibráció és állítható sebességű szállítószalag kalapácsos őrlőgép szárítóberendezés az 1-3 % olajos szennyezést tartalmazó fémforgács kezelésére 132 t/nap kapacitású forgó, dönthető kemence „OXY-FUEL” égővel 60 t/nap kapacitású kétkamrás olvasztó kemence hőn tartó kemencék A tevékenység végzésének helye: Komárom 7135/7 hrsz. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények: 7300 m2 Központi épület az öntési és olvasztási technológiának 7670 m2 Alapanyag épület

2

270 m2 Dolgozói épület 685 m2 Iroda épület 120 m2 Porta épület 200 + 85 m2 Trafó épület I. és II. 715 m2 Karbantartó épület 115 m2 Hűtőtorony és tüzivíz tározó 5 m2 Gázfogadó 1250 + 1010 m2 Salaktároló csarnok 648 m2 Tetővel ellátott boxok 432+864+1080+1296+864 m2 Tároló boxok 2015 m2 Forgácskezelő épület 675 m2 Öntési hulladék szortírozó és tároló épület 530 m2 Kalapácsos törő épülete 790 m2 Szortírozó berendezés épülete 65 m2 Klórtechnológia épülete A létesítmény kapacitása: 100.000 tonna/év mennyiségű nem veszélyes hulladék átvétel, 60.000 tonna/év mennyiségű alumínium ötvözet gyártás. Az alkalmazott technológia főbb jellemzői: Az Ügyfél Komárom 7135/7 hrsz. alatti ingatlanán tervezett tevékenység során 100.000 tonna/év mennyiségben kívánnak átvenni nem veszélyes hulladékokat, melyek válogatásra, aprításra, oxidálásra, előzetes tárolásra és 60.000 tonna/év mennyiségű alumínium ötvözet gyártásnál hasznosításra kerülnek. A válogatás során a technológiában nem hasznosítható hulladékokat engedéllyel rendelkezők részére továbbadják.

III.

A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a Komárom 7135/7 hrsz. –ú ingatlanon lévő telephelyen pontforrások üzemeltetését, és arra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1. Légszennyezést okozó technológiák megnevezése: T1 Öntödei tevékenység T2 Forgács szárító berendezés T3 Kalapácsos törő 2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai: T1 Technológiához tartozó P1 öntödei elszívás T2 Technológiához tartozó P2 forgács szárító T3 Technológiához tartozó P3 kalapácsos törő 3. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket, a határozat elválaszthatatlan részét képező 1. számú melléklet tartalmazza (1. számú verzió).

IV.

A Hatóság az Ügyfél részére a komáromi 7135/7 hrsz. –ú ingatlan vonatkozásában az 1. pontban meghatározott hatásterületre az alábbi zajkibocsátási határértékeket állapítja meg:

3

1. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell az alábbi határértékek megtartásáról: A zajforrás hatásterületén lévő:

Komárom, Radnóti Miklós utca

-

ingatlan helyrajzi száma 2911/2


25.

2912/1

1110


23.

2912/2

1110


-

2913/1

1110


19

2913/2

1110


17

2914/2

1110


42.

2916

1110


40.

2917

1110


38.

2918

1110


-

2922

1110


-

2923

1110


-

2924

1110

Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Kiserdő utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Károlyi Mihály utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Károlyi Mihály utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Károlyi Mihály utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Eszet Tamás utca Komárom, Radnóti Miklós utca Komárom, Eszet Tamás utca Komárom, Kiserdő utca Komárom, Eszet Tamás utca

28. 9. 26. 1. 26. 13 20. 25. 22. 12. 12.

2925 2920/2 2926 2927/2 2927/1 2973/2 2930 2974/1 2971 2974/2 2973/1 2976/1 2914/1 2976/2

1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110

Komárom, Újszállási út

-

5771/7

1110

Komárom

-

023/10

1110

Komárom

-

023/19

1110

Komárom

-

023/20

1110

Komárom

-

023/33

1110

Közterület elnevezése

Házszám

Építményjegyzék szerinti besorolása 1110

1110 1110

lakóépületek védett homlokzatai előtt 2 méterre, LKH nappal (6-22 óráig) = 50 dB LKH éjjel (22-6 óráig) = 40 dB. 2. A környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Hatóságnak.

4

3. A telephely kialakítás ütemeinek üzembehelyezését és az üzemelés megkezdését be kell jelenteni a Hatóságnak. 4. Az üzembehelyezéseket követően, a telephely tényleges környezeti zajkibocsátását, a zajvédelmi hatásterület lehatárolásával, ütemenként (1. ütem, 2. ütem, 3.ütem) zajméréssel kell igazolni, az elkészült dokumentációkat, az üzemelések megkezdését követő 60 napon belül a Hatóságnak meg kell küldeni.

V.

A tevékenységre vonatkozó figyelembevételével:

Hatósági

előírások

az

elérhető

legjobb

technika

(BAT)

A./ Hulladékgazdálkodási előírások: A telephelyen átvehető, gyűjthető nem veszélyes hulladékok köre, fajtánkénti maximális mennyisége: Azonosító Hulladék megnevezése Maximális kód mennyisége (tonna/év) 101003 kemence salak 15000 100316 fölözék és salak, amely különbözik a 10 03 15-től 4000 110501 kemény cink 30 120101 vasfém részek és esztergaforgács 30 120103 nemvas fém reszelék és esztergaforgács 25700 25000 120104 nemvas fém részek és por 120199 közelebbről meg nem határozott hulladék 5000 150104 fém csomagolási hulladék 10000 160117 vasfémek 300 160118 nemvas fémek 20000 170401 vörösréz, bronz, sárgaréz 1500 170402 alumínium 70000 170404 cink 60 170405 vas és acél 500 170406 ón 30 170407 fémkeverék 6050 170411 kábel, amely különbözik a 17 04 10-től 240 191001 vas- és acélhulladék 100 191002 nemvas fém hulladék 6860 191203 nemvas fémek 12000 200140 fémek 1000 A telephelyen összesen átvehető hulladék mennyiség: 100.000 Az átvett hulladékok kezelése az alábbiak szerint történik: Az öntödei tevékenység során hasznosítható (R4) hulladékok mennyisége: Azonosító Hulladék megnevezése kód

Mennyisége (tonna/év)

101003

kemence salak

1000

100316

fölözék és salak, amely különbözik a 10 03 15-től

1000

120103

nemvas fém reszelék és esztergaforgács

15000

120104

nemvas fém részek és por

10300

5

120199

közelebbről meg nem határozott hulladék

100

150104

fém csomagolási hulladék

2500

160118

nemvas fémek

5200

170401

vörösréz, bronz, sárgaréz

220

170402

alumínium

45000

170404

cink

20

170405

vas és acél

10

170407

fémkeverék

50

191002

nemvas fém hulladék

200

191203

nemvas fémek

8500

200140

fémek

300

Összesen:

89400

A kalapácsos törővel kezelhető (R12 E02-03) hulladékok és mennyiségeik: Azonosító Hulladék megnevezése kód


160118

nemvas fémek

5500

170402

alumínium

40000

170407

fémkeverék

1000

191002


750

191203

nemvas fémek

7500

Összesen:

54750

A válogató soron (R12 E02-01, R12 E02-06) kezelhető hulladékok és mennyiségeik: Azonosító Hulladék megnevezése kód


160118

nemvas fémek

700

170402

alumínium

20000

170407

fémkeverék

5000

191002


1500

191203

nemvas fémek

2000

Összesen:

29200

A forgács kezelő, szárító berendezésben (R12 E03-04) kezelhető hulladékok és mennyiségeik: Azonosító Hulladék megnevezése Mennyisége kód (tonna/év) 120103


15000

120104

nemvas fém részek és por

10300

Összesen:

25300

A salak kezelő berendezésben (R12 E02-01, R12 E02-06) kezelhető hulladékok és mennyiségeik:

6

Azonosító kód

Hulladék megnevezése


101003

kemence salak

15000

100316


4000

Összesen:

19000

A bálázható hulladékok (R12 E02-04) és mennyiségeik: Azonosító Hulladék megnevezése kód


160118

nemvas fémek

5000

170402

alumínium

15000

Összesen:

20000

A tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások: 1. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály előírásai szerint a keletkezett és a kezelésre átvett hulladékokra vonatkozóan a külön jogszabály szerinti bejelentőlapokon a tárgyévet követő március 1.-ig kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. 2. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1.-ig hulladék elszállítás bejelentő E-PRTR lapot is be kell nyújtani. 3. A hulladékok nyilvántartását a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni. 4. A hasznosítandó fémhulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amelyek a hulladék veszélyes hulladékként való besorolását eredményezhetné. 5. A hasznosításra átvett hulladékból a hasznosítás megkezdése előtt ki kell válogatni az idegen anyagokat. 6. A fémhulladék termelőjétől, illetve birtokosától a beszállítás előtt nyilatkozatot, illetve igazolást kell beszerezni a hulladék származására és szennyezettség mentességére vonatkozóan. 7. Az átvett fémhulladékok hitelesített hídmérlegen mérni kell. 8. Az átvett hulladékok gyűjtése legfeljebb 1 évig végezhető, azt követően a hulladékok kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 9. Magyarországra külföldről behozni hulladékot csak a jogszabályban előírt feltételekkel hasznosítás céljából lehet. 10. Az estlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével, a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a havária során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkezők részére történő átadásáról gondoskodni kell. A rendkívüli eseményeket dokumentálni kell. 11. A hulladékkezelési tevékenységről üzemnaplót kell vezetni, melynek minimálisan a következőket kell tartalmaznia: gépek üzemidejét, gépkezelő aláírását, a kezelésre kerülő hulladékok azonosító kódját, összetételét, mennyiségét műszakonként, az előállított termék megnevezését, mennyiségét, átvevőjét, kiszállításának időpontját, a keletkező másodlagos hulladék azonosító kódját, és mennyisége, gyűjtési módja, helye, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját. 12. A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó esetleges gyártási selejt, a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. 13. A környezeti károk elhárítására szolgáló felelősség biztosítást folyamatosan fenn kell tartani. 14. A tevékenység során keletkező hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és azok hasznosításáról, ártalmatlanításáról a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek való átadással gondoskodni kell. A hasznosításra történő átadást előtérbe kell helyezni az ártalmatlanítással szemben.

7

15. A hulladékok egyidőben gyűjthető mennyisége hulladéktároló helyeken 8229 tonna, üzemi gyűjtőhelyeken 1014,6 tonna. 16. A lerakásra átadott rendszeresen képződő hulladékok alapjellemzését és megfelelőségi vizsgálatát a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5. ) KvVM rendelet előírásai szerint évente el kell végezni. 17. Üzemi gyűjtőhely és tároló helyek kialakításánál figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglalt előírásokat, majd azok üzemeltetési szabályzatát a megépítést követően, azok használatba vételét megelőzően jóváhagyásra a Hatóságnak meg kell küldeni. 18. Az üzemelés során a hulladék státusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 19. A hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert az arra feljogosított tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. 20. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi még nem hasznosított hulladékot, arra engedéllyel rendelkező szervezetnek át kell adni további kezelésre. 21. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Hatóságnak be kell jelenteni. 22. Jóváhagyás végett üzemi kárelhárítási tervet kell benyújtani a Hatósághoz legkésőbb 2016. augusztus 31-ig. B./ Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A kivitelezési időszakban műszaki intézkedésekkel (locsolás, takarás) csökkenteni kell a környezeti levegő diffúz porterhelését. 2. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell a légszennyezési kibocsátási határértékek betartásáról. 3. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében - ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik - a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti 1. számú mellékletben írt határértékeket. 4. A technológiákhoz tartozó légtechnikai- és leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 5. A leválasztó berendezések karbantartásáról és a biztonsági berendezések ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 6. A keletkezett légszennyező-anyagoknak a környezeti levegőben történő kellő mértékű hígulását- a kibocsátási magasságot, a mesterséges ventillációt, valamint a terület adottságait is figyelembe véve - folyamatosan biztosítani kell. 7. A pontforrások kivitelezésénél az emisszió mérésére alkalmas szabványos mintavételi helyet kell kialakítani, melynek érdekében a Hatóság mérőállomásával egyeztetni kell. 8. A salakkezelés során különös figyelmet kell fordítani a salak mielőbbi lehűtésére, a diffúz kibocsátások csökkentésére. 9. A salakok tárolása csak fedett helyen történhet. 10. A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások, szűrőcserék elvégzésének idejét és módját. 11. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles adatokat szolgáltatni a Hatóság számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR, LAL és LM adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen. 12. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Hatóság részére elektronikus úton - az ügyfélkapun keresztül benyújtott LAL változásjelentés formájában - jelezni kell, mellyel egyidejűleg kérnie kell a levegőtisztaság-védelmi engedély módosítását.

8

13. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést minden év március 31.-ig elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül beküldött LM adatlapokon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. Az éves adatszolgáltatás abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha erről az ügyfél ügyfélkapun keresztül visszaigazolást kap. 14. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő-, valamint a termikus eljárások esetében a 999 kódjelű CO2-ra, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 15. A pontforrások emisszió mérését 6 hónapon belül, legkésőbb az üzembehelyezést követő 60 napon belül, majd azt követően a P1 pontforrás kibocsátását kétévente, a P2 és P3 pontforrások kibocsátását ötévente kell méréssel igazolni. 16. A tervezett mérés időpontjáról legalább 15 nappal korábban írásban értesíteni kell a Hatóságot és a mérési jegyzőkönyvet a Hatóság részére a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. 17. A kibocsátások mérése során szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. 18. A pontforrások kibocsátásának mérését kizárólag akkreditált, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont által szervezett körmérésen, évente legalább egy alkalommal résztvevő szervezet végezheti. A mérőszervezetnek a mérések előtt el kell végeznie az ellenőrző kalibrálást. 19. A rendkívüli légszennyezést a Hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. A légszennyezésre vonatkozó adatokat az üzemnaplóban rögzíteni kell. C./ BAT-nak való megfeleléssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások: A gyártmányokat megrendelő cégek alkalmazott auditációs rendszerének fenntartásával és alkalmazásával biztosítani kell az általános és a jelen határozatban szereplő specifikus környezetvédelmi előírások betartását. A BAT kritériumokat a korszerű termelő és technológiai berendezések folyamatos állagmegóvásával az anyag és energiafelhasználás racionális szervezésével, a beépített szűrő és leválasztó berendezések folyamatos üzemeltetésével, egyedi, illetve öntödékre vonatkozó eljárás-specifikus kibocsátási határértékek betartásával, a diffúz kibocsátások elkerülésével, valamint a hulladéktárolók, gyűjtőhelyek szabályszerű üzemeltetésével kell betartani.

VI.

Szakhatósági előírások: 1./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3989-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Hatóság) a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) számára tárgyi engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a 35800/2715-7/2015.ált számú, csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyekben foglaltakat. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. 3. A tevékenység során felszíni és felszín alatti víz, valamint a földtani közeg nem szennyeződhet. A felszín alatti és felszíni vizeket érintő havária események esetén a kárelhárítást haladéktalanul meg kell kezdeni. A kárenyhítés megkezdése mellett értesíteni kell a Hatóságot, közvetlen vízfolyásba történő bevezetés esetén az érintett vízfolyás kezelőjét.

9

4. A közcsatornába vezetett kommunális és technológiai szennyvíz és csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében található, az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén alkalmazandó határértékeknek. 5. Be kell tartani az Északdunántúli közműnyilatkozatában foglaltakat.

Vízmű

Zrt.

EDV-l9752-4/2014.

iktatószámú

6. A telephelyen keletkező csapadékvizeket előtisztító berendezéseken keresztül kell a befogadóba vezetni: - Amennyiben a befogadóba kerülő csapadékvizek előtisztítására szolgáló műtárgyak nem rendelkeznek EME engedéllyel, illetve CE minősítéssel, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet alapján 2015. július 20. napjáig be kell nyújtani a csapadékvizek előtisztítására szolgáló műtárgyakra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelmet, valamint az ehhez szükséges terv- és adatszolgáltatást. A kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel felszerelve kell összeállítani és 8 példányban benyújtani a Hatóság részére. - Amennyiben EME engedéllyel vagy CE minősítéssel rendelkező műtárgy kerül beépítésre, a beépített előtisztítókra vonatkozó ÉME engedélyt vagy CE minősítést 2015. július 20. napjáig be kell nyújtani a Hatóság részére. 7. A felszín alatti víz monitorozása érdekében 2 db monitoring kút létesítése szükséges: 1 db háttérkútként üzemeljen, 1 db pedig a talajvízáramlás figyelését, esetleges szennyezés nyomon követését szolgálja. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § alapján 2015. július 20. napjáig be kell nyújtani a Hatósághoz a 2 db monitoring kút vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet. A monitoring tevékenységet a hatóság öt évre írja elő. 8. A kutakban évente két alkalommal mérni kell a vízszintet és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, foszfát, szulfát, m-lúgosság, összes keménység, kalcium, magnézium, nátrium, továbbá a talajvíz toxikus fémtartalmát. A vizsgálati eredményeket a mintavételt követő 30 napon belül meg kell küldeni a Hatóság részére. A mintavételeket és a vízminőség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, arról a Hatóságot soron kívül értesíteni kell. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.”

VII.

A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának KE-06D/EP/1186-2/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a „Komárom, 7135/7 hrsz ingatlan, hulladékkezelő és alumínium ötvözet gyártó egységes környezethasználati engedélyezése” ügyében – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és

10

igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015.(III.30.) Korm.rendelet 28.§ (1) bek. és az 5.számú melléklet. alapján – örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának kérése ügyében kereste meg hatóságomat. A szakkérdés vizsgálatának eredménye: A Komárom 7135/7 hrsz. ingatlan a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ közhiteles örökségvédelmi nyilvántartása alapján régészeti lelőhelyet nem érint.” 2.) A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztályának XIV-G-033/6897-3/2015. számú véleménye: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya hivatkozott számú megkeresésére a Pest Megyei Kormányhivatal Erdőfelügyeleti Osztálya elvégezte a SZAKKÉRDÉS VIZSGÁLAT- át. Az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) által a Komárom 7135/7. hrsz.- ú ingatlanon tervezett hulladékkezelő és alumínium-ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyének kiadásával egyetértek.” 3.) A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályának BBK/1126-2/2015. számú véleménye: „A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (továbbiakban: Bányafelügyelet) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti hivatkozási számú megkeresésére az Alumetal Group Hungary Kft. Komárom, hrsz.: 7135/7 ingatlanon hulladékkezelő és alumínium ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyezés tárgyában folyó eljárásában szakkérdésben kialakított véleményét az alábbiak szerint adja meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés alapján az 5. számú melléklet I. táblázatában nem szerepel a Bányafelügyelet hatáskörébe tartozó szakkérdés.” 4.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztályának KEF/TAL/308-4/2015. számú véleménye: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti szakkérdést vizsgálva a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli „Az Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység egységes környezethasználati engedély iránti kérelme” című dokumentációban (Készítette: DENKSTATT Hungary Környezettechnológiai és – Management Tanácsadó Kft. 1064 Budapest, Vörösmarty u. 64., továbbiakban: tervdokumentáció) foglaltak alapján megállapította, hogy tárgyi engedély talajvédelmi szempontból feltételek közlése nélkül kiadható.” 5.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Földhivatali Osztályának 10071/2015.05.19. számú véleménye: „A Komáromi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, mint a tárgyi eljárásban a termőföld mennyiségi védelmének szakkérdését vizsgáló hatóság a következő megállapításokat teszi: a beruházás területe a komáromi 7135/7 hrsz.-ú ingatlan, megnevezése: ipari park. Az eljárásban hatásköröm hiányát állapítom meg, mert a beruházás területe nem termőföld.” 6.) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának KER/067/002506/2015. számú véleménye:

11

„A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya (továbbiakban: Főosztály), az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) Komárom 7135/7 hrsz-ú ingatlan, hulladék kezelő és alumínium ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. A Főosztály állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

VIII.

Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 2.550.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

IX.

A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati engedély 2020. július 01-ig hatályos. A Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy amennyiben a tevékenységet az engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy a Hatósághoz az engedély lejártát megelőzően teljes körű felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtania a jogszabályban előírt módon és tartalommal 2020. február 01-ig.

X.

Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi.

XI.

Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 1.275.000,- Ft, (azaz egymillió-kétszázhetvenötezer forint), melyet a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 1003300100299633-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni vagy átutalni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.

XII.

A Hatóság felhívja a figyelmet, hogy az ALUMETAL GROUP HUNGARY Kft. Komáromban megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 134/2015. Korm. rendelet 3. § (2) bek. alapján az ügyben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

12

INDOKOLÁS

Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) képviseletében Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64., a továbbiakban együttesen: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához (a továbbiakban: Hatóság) 2015. március 30. napján. Az Ügyfél kérelméhez csatolta „Az Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység egységes környezethasználati engedély iránti kérelme” tárgyú dokumentációt és annak alapján, a Komárom 7135/7 helyrajzi számú ingatlanon tervezett, nem veszélyes hulladékhasznosításával alumínium ötvözetgyártási tevékenység végzésére vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadását kérelmezte. A Hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az Ekr. 17. - 20/A. § -a alapján folytatta le. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást előzetes vizsgálati eljárás előzte meg. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró 1749-16/2015. sz. határozatában a Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, jelentős környezeti hatás nem várható és ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ugyanakkor a Hatóság megállapította azt is, hogy a tevékenység az Ekr. - 2. számú melléklet 2.5. b), 5.3. bc) és 5.3. bd) pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a továbbiakban: Kvt. - 66. § (1) bekezdés b) pontja alapján a környezethasználat az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján a civil szervezeteket a 8942-1/2015. sz. iratában, Komárom Város lakosságát a 8942-5/2015. sz. iratában, a terület jelenlegi tulajdonosát, Komárom Város Önkormányzatát pedig a 8942- 2/2015. sz. iratában értesítette az eljárás megindításáról, részükről észrevétel nem érkezett. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a szakhatóságok eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat megfizette és ezt bizonylattal igazolta. A Hatóság az Ekr. 21. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2015. március 9-én, a Hatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. szám alatti hivatali helyiségben közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem volt. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által benyújtott kérelem, tervdokumentáció és kiegészítése megfelel az Ekr., valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak. A Hatóság a benyújtott dokumentációt hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi, és természetvédelmi szempontból áttekintette és a benne foglaltak alapján, az alábbiakat állapította meg: 1./ A hulladékhasznosítási tevékenység lépései, az alkalmazott technológia: A tervezett tevékenység hulladék átvétele, szelektálása, a telephelyen belül hasznosítható hulladék hányad öntödei tevékenység során történő hasznosítása, a fennmaradó, továbbértékesíthető hulladékhányad kereskedelmi forgalomban történő értékesítése a külön jogszabály szerinti engedélyek birtokában. A tevékenység során a táblázatban ismertetett hulladékok fogadása tervezett, melyek szükség szerint szelektálásra, aprításra, időszakos tárolásra, vagy hasznosításra kerülnek. Emellett a fémmegmunkálás során keletkező forgács bizonyos esetekben, magasabb mennyiségben tartalmaz olajos szennyezést (1-3% között), melynek eltávolítása erre kialakított berendezésben történik meg.

13

Ezen tevékenység részeként a telephelyen alumínium öntöde üzemeltetése tervezett, mely jelentősebb mennyiségben alumínium, kisebb mennyiségben egyéb fémhulladékok hasznosításával állít elő alumínium ötvözetet. Az öntödében nem hasznosított, fennmaradó hulladékok, azok típusától függően vagy értékesítésre kerülnek, vagy hulladékhasznosító, ártalmatlanító szervezetnek kerülnek átadásra. Az öntödei tevékenység célja alumínium ötvözetek gyártása hulladékok felhasználásával. A tevékenység főbb lépései: - Hulladék szállítása, tárolása, szelektálása - A hulladék előkészítése az olvasztásra - Olvasztás - Finomítás - Öntés - Minőség ellenőrzés A hulladékhasznosítás eredményeként előálló terméknek meg kell felelnie az adott tevékenység kapcsán alkalmazandó ipari szabványoknak. Ezen szabványok részletes, az adott összetevők tömegarányos mennyiségére vonatkozó előírásokat tartalmaznak a különböző ötvözetek vonatkozásában. Az alkalmazni tervezett szabványok nem teljes körű felsorolása az alábbiakban található: - EN 1676 - EN 1706 - MSZ 3713 - MSZ 2679 - DIN 1725 - JIS - ASTM Az átvett hulladékkal szembeni kritériumok a szükség szerinti kezelést (szelektálást, darálást, oxidálást, stb.) követően az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 1) A hulladék szennyezőanyag tartalma nem haladhatja meg a vas és acél esetében a 2%-ot, egyéb fémek esetében az 5%-ot. Alumínium esetében ezen érték 10% lehet abban az esetben, ha a tényleges fémkihozatal 90%-nak adódik (veszteségmentes olvasztás). 2) Szennyezőanyagnak minősül minden az adott ötvözet összeállításához nem szükséges fém, illetve a nem fémes anyagok. 3) A hulladék nem tartalmazhat szemmel látható olajos, zsíros szennyeződést, illetve emulzió maradékot. 4) A hulladék nem mutathat radioaktív jellemzőket. 5) A hulladék nem rendelkezhet a 2000/532/EK bizottsági határozat 2. cikkében meghatározott határértékeknél magasabb értékekkel, a 2008/98/EK irányelv 3. melléklete szerinti veszélyes tulajdonságokkal, illetve nem haladhatja meg a 850/2004/EK rendelet 4. melléklete szerinti határértékeket. 6) A 4. pont szerinti előírások a 333/2001/EU rendelet 1. melléklete 3.3 fejezet 2. melléklete szerinti előkészítő munkálatokat követően vizsgálandóak. A fenti kritériumoknak történő megfelelés érdekében az átvett hulladék kezelés nélkül csak abban az esetben hasznosítható, ha megfelelő eredményt mutat az alábbiakban ismertetett vizsgálatok során. Az alumínium forgácsok esetében a vizsgálat menete a következő: - A szállítmányból 10 kg-os minta kerül kiválasztásra. - A mintából megfelelő keverést, előkezelést követően 1 kg-os átlagminta kerül megvételre. - Az átlagminta elektromos szárítóberendezésben kerül szárításra. A szárítást követően meghatározzák a minta víztartalmát. - Ezt követően a ferromágnesesség elve alapján megállapításra kerül a minta vas szennyezettsége. - Laboratóriumi osztályozó berendezéssel megállapításra kerül a minta por és finom szennyező tartalma - Végezetül, a vas szennyezőktől megtisztított mintát elektromos laboratóriumi öntőberendezésben megolvasztják, mintát vesznek és spektrometriával megállapítják annak pontos összetételét. - A minőségi vizsgálatok végrehajtása a telephelyen üzemeltetett laboratóriumban történik meg.

14

A kezelésre, majd hasznosításra kerülő hulladékok abban az esetben kerülhetnek felhasználásra, ha a kezelési módszerek eredményeként a fentebb ismertetett kritériumoknak megfelelnek. Ennek ellenőrzésére szúrópróbaszerű vizsgálatok történnek a létesítményben üzemeltetett laboratóriumban. A hulladékok megfelelő szelekciója és előkészítése az üzemeltető érdeke is, hiszen a felhasználásra kerülő alapanyag magas szennyezőanyag tartalma esetén az olvasztási folyamat energiahatékonysága romlik, az olvasztási veszteség aránya nő. Az öntési tevékenység eredményeként keletkező ötvözetek megfelelő összetételének vizsgálata a létesítményben üzemeltetett laboratóriumban történik meg (az öntési tevékenységet megelőzően). Ennek során a fentebb hivatkozott szabványok szerinti összetételeknek történő megfelelés vizsgálandó. A termék kapcsán az alábbi dokumentumok kerülnek kiállításra: - Nyilatkozat a vonatkozó szabványnak történő megfelelésről (vizsgálati eredménnyel). - Nyilatkozat a hulladékstátusz megszűnéséről a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével. - Nyilatkozat a termék radioaktivitási megfelelőségéről. 2./ A tevékenység folytatása által okozott környezetterhelések és környezeti igénybevételek: 2.1./ Hulladékgazdálkodási szempontból: Az öntőüzemben évente összesen 100.000 tonna mennyiségű fémtartalmú hulladék vehető át, melyből 89.400 tonna/év mennyiség kerül az előkezelési tevékenység után a technológiában hasznosításra a „fémek és fémvegyületek visszanyerése, újra feldolgozása (hasznosítási kód: R4)” elnevezésű művelettel. 2.1.1./Létesítés: Az emberi jelenlétre visszavezethetően várható települési szilárd hulladék keletkezése. A települési szilárd hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtésére telepített konténer szükséges. Az építési tevékenységből várhatóan keletkező hulladékok fajtája és mennyisége az alábbiak szerint alakul: Megnevezés Azonosító kód Várható mennyiség (tonna) Kitermelt talaj

17 05 04,17 05 06

83000

Betontörmelék

17 01 01

20

Fahulladék

17 02 01

12

Fémhulladékok

17 04 01, 17 04 02, 17 04 03, 17 04 04, 17 04 05, 5 17 04 06, 17 04 07, 17 04 11

Műanyag hulladék

17 02 03

1

Vegyes építési és bontási hulladék 17 09 04

12

Ásványi eredetű hulladékok

18

építőanyag 17 01 17, 17 01 07, 17 02 02, 17 06 04, 17 08 02

Az építkezés alatt esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelően elkülönítetten, szelektíven gyűjtik, a minél nagyobb arányú hasznosíthatóság érdekében. Hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról, arra jogosult szakcég bevonásával kell intézkedni. Az építés alatt a munkagépek, beépítésre kerülő gépészet elemeinek meghibásodása, karbantartása, során keletkező veszélyes hulladék a műveletet végző szakcég felelősségi körébe tartozik, illetve a beruházó felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladék esetén ideiglenes veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakítása történik meg a munkaterületen. A keletkező építési hulladékok gyűjtése és elszállíttatása a kivitelező feladata. A települési szilárd hulladékot a közszolgáltatónak adják át ártalmatlanításra.

15

A hulladékok elkülönített gyűjtéséről, valamint megfelelő kezeléséről – mivel várhatóan meghaladják az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket – a rendelet szerint fognak majd gondoskodni. Az építése során az előírások betartása esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. 2.1.2./Üzemelés: Átvenni és kezelni tervezett hulladékok Az előkezelni és hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok (összmennyiség: 100 000 tonna/év) a megadott táblázatban részletesen bemutatásra kerültek. Az Alumetal Group Hungary Kft. veszélyes hulladékok átvételét és kezelését nem tervezi. A létesítmény üzemelése során a technológiából, a karbantartás és üzemvitelből adódóan az alábbi hulladék kibocsátásokkal kell számolni: Telephelyen keletkező hulladékok Települési szilárd hulladék A vegyesen gyűjtött szilárd települési hulladék a telephelyen dolgozók napi tevékenységéből fog származni. Üzemelés során várhatóan keletkező veszélyes hulladékok: Azonosító Megnevezés kód

Származás

Maximum mennyiség (tonna/év)

10 03 08*

másodlagos termelésből származó sósalak

Olvasztási 10.000 technológia

10 10 09*

veszélyes anyagokat tartalmazó füstgáz por

Leválasztó berendezés

12 01 09*

halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat

karbantartás 32

13 01 13*

egyéb hidraulikaolaj

karbantartás 32

13 02 08*

egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj

karbantartás 4

15 01 10*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék

karbantartás 1

15 02 02*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

karbantartás 2

16 01 07*

olajszűrő

karbantartás 1

16 02 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól

karbantartás 2

Üzemelés során várhatóan keletkező nem veszélyes hulladékok: Azonosító Megnevezés kód

Származás

400

Maximum mennyiség (tonna/év)

08 03 18

hulladékká vált toner, amely különbözik a 08 03 17-től

Irodai 1 tevékenység

10 03 05

hulladék timföld

hulladékvál 200 ogatás

16

10 03 16


Olvasztási 7000 technológia

10 03 20

füstgázból származó por, amely különbözik a 10 03 19-től

Leválasztó berendezés

10 10 03

kemence salak

Olvasztási 7000 technológia

10 10 12

egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11-től

Forgács szárítás

2000

10 10 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

Forgács szárítás

1000

12 01 03


Hulladék válogatás

500

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladék

csomagolás 25

15 01 02

műanyag csomagolási hulladék

csomagolás 25

15 01 03

fa csomagolási hulladék

csomagolás 50

15 01 04

fém csomagolási hulladék

csomagolás 12

15 02 03

abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től

karbantartás 15

16 01 03

hulladékká vált gumiabroncsok

karbantartás 5

16 02 14

kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól

karbantartás 2

16 02 16

kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a 16 02 15-től

karbantartás 1

17 04 05

vas és acél


7200

19 10 01

vas- és acélhulladék


9480

19 10 02



1000

19 12 02

fém vas


1500

19 12 03

nemvas fémek


20000

19 12 04

műanyag és gumi


15

19 12 12

egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is)


4500

2000

A ténylegesen összesen keletkező hulladék mennyisége éves szinten várhatóan nem haladja meg az 51.500 tonnát.

17

A hulladékok válogatása során nagy mennyiségű másodlagos hulladék keletkezik. Ezek azok az idegen anyagok, amelyek a technológiában nem kezelhetők, ezeket a beadagolás előtt utólag kézzel kiválogatják a hulladékáramból. Ezen hulladékok eltávolítása indokolt a hasznosíthatóság érdekében. A technológiában tovább nem hasznosítható másodlagos hulladékokat érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szakcégeknek adják át. A technológiából nagyobb mennyiségben keletkezik salak. A kemence salak (101003) a létesítményen belül hasznosításra kerül a technológia részeként, míg a sósalak (100308*) hasznosító/ártalmatlanító szervezet részére kerül átadásra. 2.1.3./A kezelt hulladékok eredete: A telephelyen kezelt hulladékok külföldi és magyarországi termelő üzemekből és hulladékkezelő létesítményekből származnak. A tevékenység során felhasznált segédanyagok: 3900 tonna/év mennyiség só az olvasztási technológiához 2.1.4./A hulladékkezelési tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél jegyzett tőkéje 3.000.000 Ft. Az Ügyfél rendelkezik a Sopockie Towarzystwo Ubezpieczen (Sopockie Insurance Company) Ergo Hestia S.A. biztosítótársaságnál 436000051961 kötvényszámú felelősségbiztosítással, mely környezetvédelmi károkra is kiterjed. 2.1.5./ A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja, időtartama: A létesítmény 3 fejlesztési lépésben kerül kialakításra: 1. fázis: Olvasztási technológia épületeinek telepítése, 2015. 3. negyedévben tervezett, üzemelés megkezdése 2016. 3. negyedévben - alapanyag feldolgozás, - olvasztás, - öntés, - csomagolás, - raktározás, - olvasztásból származó salak gyűjtése - irodaépület telepítése - külszíni burkolt tároló területek kialakítása - parkolók kialakítása 2. fázis: - végrehajtása várhatóan 2020 végéig (Jelentősen függ a piaci lehetőségektől, igényektől) - forgács előkészítő és szárító rendszer kiépítése - salak tároló épület bővítése - öntödei hulladék szortírozó és tároló épület kiépítése - személygépjármű parkolók bővítése 3. fázis: - kalapácsos törő és szortírozó berendezés telepítése - külszíni burkolt tároló területek bővítése A hulladékok gyűjtése épületen belül, vagy épületen kívül burkolt felületeken történik. 2.1.6./Felhagyás: A felhagyási tevékenység bontási, illetve építési-bontási hulladékok keletkezését vonhatja maga után. A beépítésre tervezett anyagok kiválasztásakor törekednek arra, hogy a későbbiekben hasznosíthatók legyenek. A keletkező hulladékok típusa és a vonatkozó kötelezettségek megegyeznek a létesítésnél leírtakkal. Felhagyás esetén az építési-bontási hulladékok mellett átvett, de még nem hasznosított, nem kiszállított hulladékok keletkezése várható. Tekintettel arra, hogy a hulladékok jelentős része hasznosítható, értéket képvisel, így nem feltételezhető, hogy a telephelyen maradnak. A felhagyás során a telepítéshez hasonló hatások jelentkezhetnek.

18

2.1.7./Havária: A létesítés és felhagyás során a munkagépek és szállítógépek üzem és kenőanyag elfolyása következhet be, mely során veszélyes hulladék (szennyezett föld) keletkezésével kell számolni. Az üzemelés során a kezelési tevékenységhez kapcsolódó szállítási, anyagmozgatási tevékenységből fordulhat elő kiömlésből adódó környezeti hatás, mely nem jelentős, mert a gyűjtés, szállítás helye telephelyen belül burkolattal ellátott. A csapadékvízbe kerülő veszélyes anyag, illetve hulladék olajos része az olajfogó műtárgyban leválasztásra kerül, így közvetlen környezetterhelést nem okoz. 2.2./Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 2.2.1./Létesítés: A tervezett beruházás területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik. A legközelebbi lakóépület a telephelytől 934 m-re található. A kivitelezés során a munkagépek és tehergépjárművek által kibocsátott kipufogógázok, illetve a felvert por okozhat levegőterhelő hatást. A létesítmény kialakításához kapcsolódóan a jelentős munkagép és tehergépjármű mennyiségre tekintettel 4 db földmunkagép és 16 db nehéz tehergépjármű együttes jelenléte - időszakosan megemelkedik a közvetlen környezet immissziós terhelése, mely a kivitelezés befejeztével megszűnik. A tervezési területre irányuló, és azt elhagyó tehergépjárművek és betonkeverők a közlekedési utakon többlet légszennyezést okoznak. A meglévő forgalomra jellemző hatásterület érdemben nem változik. A számított kibocsátások alapján terjedésszámítást végeztek a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerint értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület lehatárolása céljából. A kipufogógázok kibocsátásának hatásterülete a munkaterület középpontjától mért 276 m távolságban jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: 034, 039, 047/6, 050, 7135/2, 7135/4, 7135/5, 029/2, 031/10, 031/13, 032, 033/1, 033/10, 036/4, 036/5, 038/2, 047/2, 062, 066, 067, 7135/1, 7135/6. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalakon nem lép fel. 2.2.2./Üzemelés: A telephelyen végzett öntödei tevékenység célja alumínium ötvözetek gyártása hulladékok felhasználásával. Éves szinten 60.000 t/év alumínium ötvözése tervezett, mely nagyobb részt öntvényként, kisebb százalékban olvadékként kerül értékesítésre. Főbb lépések: 1.) Hulladék szállítása, tárolása, szelektálása 2.) A hulladék előkészítése az olvasztásra 3.) Olvasztás 4.) Finomítás 5.) Öntés 6.) Olvasztásból származó salak gyűjtése Előkészítés során a nagy darabos hulladékokat aprítják, ezt követően egy kalapácsos őrlőgépbe kerülnek. A feldolgozandó fémforgácsok egy része olajos emulzió szennyezést tartalmazhat. Ezek felhasználás előtt szárítóban kerülnek kezelésre. A szárítóba az alumínium forgács alumínium öntvényekkel együtt kerül betöltésre. A berendezésben egy őrláng és egy főégő található, melyek együttműködve a beadagolt anyagot 400-500 °C -ra melegíti fel. Ezen a hőmérsékleten az olajszennyezések begyulladnak, így az égés beindulását követően a gázfogyasztás csökken, az égők csak rásegítést biztosítanak.

19

Az alapanyag egy dönthető forgó kemencében és egy statikus (nem dönthető) kétkamrás kemencében kerül olvasztásra. A forgó, dönthető kemence „OXY-FUEL” égővel rendelkező technológiával ellátott. Olvasztó és hőntartó kemencék:

Energia ellátás: Gyártási kapacitás: Űrtartalom: Teljesítmény: Felhasználandó sómennyiség: Keletkező hulladék:

Gázüzemű forgókemence földgáz+oxigén 132 t/nap 25 t alumínium 4 MW 65 kg/t sósalak

Gázüzemű kétkamrás kemence földgáz 60 t/nap 35 t alumínium 2,5 MW nem szükséges kemence salak

Gázüzemű hőntartó kemencék(3db) földgáz nem értelmezhető 35 t alumínium 1,5 MW nem szükséges kemence salak

A forgókemence előkészített anyaggal (hulladék és hozzáadott só) történő töltése vibrációs technológiával ellátott kocsikkal történik, melyek sínpályán mozognak. A kétkamrás olvasztó kemence üzemeltetése során só felhasználás nem történik. Az olvasztó kemencékből az olvadt fémet a hőntartó kemencékbe töltik át az olvadt fém kémiai összetételének ellenőrzése, beállítása céljából. Annak elkerülésére, hogy a kemencék nyitása idején a munkahelyi levegőt terhelő füstgázok jussanak a csarnokba, elszívó ernyők kerülnek telepítésre a kemencék vagy kemence ajtók fölé. Az olvadék leeresztését követően a sósalak eltávolításra kerül a forgó kemencéből. A salak (dross), erre rendszeresített acél rekeszekben egy elszívó berendezéssel ellátott területen kerül elhelyezésre egy ideig (1015 perc), amíg a felületén egy kéreg alakul ki. A kéreg kialakulása után a salak füstgáz emissziója megszűnik, csak hőt bocsát ki. Ekkor a salak tároló épületbe kerül átszállításra, ahol ~24 óra alatt tovább hűl. Ezt követően a salakot ömlesztve gyűjtik elszállításig egy erre a célra kialakított zárt és fedett épületben. A kemence salak, a sósalakhoz hasonlóan a kemencékből történő eltávolítást követően az emisszió megszűnéséig elszívók alatt kerül tárolásra, majd elkülönítetten tárolják felhasználásig, vagy elszállításig. A kemence salak tárolására a főépületen belül kialakított helyiségben kerül sor. Miután megtörtént az anyag kémiai stabilizációja és ellenőrzése, az olvadt fém a finomítón és szűrőkosáron keresztül az öntősorra kerül. Az ötvényből a finomítás során eltávolításra kerül a hidrogén, illetve egyéb szilárd szennyezők. Ennek elérésére inert gázt (argon vagy nitrogén), vagy inert gáz és klór keveréket buborékoltatnak át az olvadt fémen, mely biztosítja a szennyeződések eltávolítását. Az olvadt alumínium tömbökbe öntése az öntősoron történik. Az öntőformákat a töltést megelőzően előmelegítik. Az öntőformák ürítése hűtés után gravitációsan történik. Az öntvényeket mosás és szárítás után ellenőrzik és csomagolják. A tevékenységhez 3db - a Hatóság hatáskörébe tartozó - légszennyező pontforrás létesítését tervezik. A P1 jelű pontforráshoz (öntödei elszívás) kapcsolódó elszívások:1 db forgó olvasztó kemence (belső tér és elszívó ernyő), 1 db kétkamrás olvasztó kemence (belső tér és elszívó ernyő), 3 db hőntartó kemence (belső tér és elszívó ernyő) 5 db salaktároló elszívó és a finomító berendezés. A füstgázok ciklonon, mészadagoló reaktoron, illetve szövetszűrőn történő átvezetés után kerülnek kivezetésre. A P2 jelű pontforráshoz a forgácsszárító elszívása kapcsolódik, mely az olajjal szennyezett fémforgácsról leégetett olaj szennyeződések füstgázait szövetszűrős leválasztás után vezeti ki. A P3 jelű pontforráshoz a kalapácsos törő elszívása tartozik majd, mely ciklonos porleválasztás és szövetszűrős leválasztás után kerül kivezetésre. Pontforrás: Magasság: Átmérő: Térfogatáram:

P1 40 m 2,5 m 290.000 m3

P2 30 m 1,0 m 30.000 m3

20

P3 20 m 1,1 m 25.000 m3

Kibocsátott légszennyező anyagok: nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-dioxid, szilárd anyag, sósav, hidrogén-fluorid, szerves anyagok, szén-dioxid. A kibocsátott légszennyező anyagok, azok tömegárama valamint az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek a határozat elválaszthatatlan részét képező mellékletben kerültek megállapításra. A Hatóság a P1 jelű pontforráson kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. számú melléklet 2.14. pontja - alumíniumfinomítás, alumíniumolvasztás - alapján eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és a 6. számú melléklet 2.2. pontja alapján általános technológiai kibocsátási határértékeket adott meg. A határértékek 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, száraz véggázra vonatkoznak (vonatkoztatási oxigéntartalomra átszámítás nélkül). A P2 és P3 jelű pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. számú melléklete alapján általános technológiai kibocsátási határértékek kerültek megadásra. A kibocsátási határérték a P2 pontforráson kibocsátott anyagoknál a száraz véggáz 5 tf%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében - ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik - a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Az Aermod View 8.8 szoftver alkalmazásával, a modellezés során elvégzett terjedésszámítás alapján a levegőterhelést okozó anyagok hatásterülete a PM10 szálló por esetében a legnagyobb, a pontforrások súlypontjától számított 173 m. A hatásterület által érintett ingatlanok helyrajzi számai: 039, 7135/1, 7135/2, 7135/4, 7135/6. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő légszennyezés a térség légszennyezettségi állapotában a benyújtott számítások szerint várhatóan számottevő változást nem okoz. A dokumentáció alapján, a tervezett létesítmény üzemeltetése során a levegőtisztaság-védelmi követelmények és a kibocsátási határértékek betartásra kerülnek. 2.2.3./Felhagyás: Az üzemelés felhagyásakor a technológiai kibocsátások megszűnnek, az építési munkálatokhoz hasonló kibocsátásokkal kell számolni. 2.2.4./Havaria Rendkívüli légszennyezés esetleges tűzesemény során, illetve a leválasztó berendezések meghibásodása esetén fordulhat elő, melyekkel kapcsolatosan a Hatóság előírást tett. 2.3./Zaj és rezgésvédelmi szempontból: 2.3.1./Létesítés: A telepítési időszakban az építési tevékenység zajforrásaival, a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott számítások alapján, az építési tevékenység során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területen – a Komárom 024/5, 023/19 hrsz. alatti lakóépületeknél – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A kivitelezési munkákat nappali időszakban tervezik végezni a 0600- 2200 óra közötti időszakban. Az építéshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti. 2.3.2./Üzemelés: Az üzemelés során az üzemépületen belüli technológiai zajforrások és a szabadba telepíteni kívánt zajforrások (hűtőtorony, szortírozó berendezés, kalapácsos törő, tolólapos munkagépek, leválasztó

21

berendezések, tetőn elhelyezett klíma, légkezelők és azok kifúvói) valamint a szállatási rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban működnek. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél – a 023/19, 023/10, 024/5, 024/8 hrsz. alatti lakóépületeknél – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek a benyújtott számítások alapján nappali és éjjeli időszakban is. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) 5. § (2) bekezdés és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, területet. A benyújtott dokumentáció tartalmazta a Zvr. 10. § (1) bekezdése szerinti zajkibocsátási határérték kérelmet. A zajvédelmi hatásterületével érintett zajvédelmi szempontból védendő és nem védendő ingatlanok: Komárom 2887, 2911/2, 2912/1, 2912/2, 2913/1, 2913/2, 2914/1, 2914/2, 2915, 2916, 2917, 2918, 2919, 2920/2, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927/1, 2927/2, 2928, 2929, 2930, 2950, 2971, 2973/1, 2973/2, 2974/1, 2974/2, 2975, 2976/1, 2976/2, 5771/6, 5771/7, 7135/1, 7135/2, 7135/4, 7135/5, 7135/46, 017/10, 017/12, 017/13, 017/14, 017/15, 017/18, 017/19, 017/20, 017/22, 017/23, 017/25, 017/27, 017/28, 017/31, 017/32, 017/33, 017/35, 017/36, 017/38, 017/40, 017/42, 017/43, 017/44, 017/48, 017/49, 020/2, 023/10, 023/19, 023/20, 023/21, 023/29, 023/31, 023/33, 023/34, 031/5, 031/6, 031/9, 031/10, 031/11, 031/12, 031/13, 031/14, 031/15, 031/16, 032, 033/10,036/4, 036/5, 036/10, 036/11, 036/12, 036/13, 036/14, 036/15, 036/15, 036/17, 038/2, 039, 047/2, 047/6, 050, 062, 066, 067 hrsz. -ú ingatlanok. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás, az M1-es autópályán, az 1-es főúton, a 13-as főúton és a 131es úton fog történi. A szállítási tevékenység az M1-es autópályán, az 1-es főúton, a 13-as főúton hosszútávon nem növeli meg számottevően az utak zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a Zvr. 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A 131-es számú úton – a benyújtott számítások alapján – hosszútávon, várhatóan a járulékos zajszint változás nappali időszakban nem növeli meg jelentősen az út zajterhelését, éjjeli időszakban azonban a várható járulékos zajszint változás nagyobb lesz mint 3 dB, azonban az érintett útszakasz nem érint zajvédelmi szempontból nem védendő területet, épületet. A 131-es számú út zajvédelmi hatásterület által érintett ingatlanok a létesítmény üzemelése során az alábbiak: Komárom 1854/3, 098, 096/3, 096/1, 077/3, 077/2, 077/1, 074/55, 072/63, 072/60, 072/55, 072/53, 072/52, 072/49, 072/47, 072/40, 072/37, 0148/190, 0148/188, 0148/186, 0148/184, 0148/166, 0148/163, 0148/161, 0145/3, 0145/1, 0141/34, 0141/31, 0128/3, 0128/1, 0106/5, 0106/3, 0102/6, 0102/3, 0100/74, 0100/73, 0100/72, 0100/69, 0100/67, 0100/63, 0100/61, 1880/2, 1851/2, 1851/5, 1851/4, 1851/3, 1851/1, 099/2, 099/3, 099/1, 096/2, 094/3, 094/2, 094/1, 074/50, 073/4, 072/59, 072/58, 072/57, 072/56, 071, 047/6, 0148/171, 0148/169, 0148/167, 0148/164, 0148/162, 0145/2, 0141/33, 0141/32, 0128/2, 0106/4 hrsz.-ú ingatlanok. 2.3.3./Felhagyás: A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. 2.4./Természet- és tájvédelmi szempontból: Tárgyi tevékenységdokumentációban ismertetett megvalósulás mellett a tevékenység -várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. 2.5./BAT A hasznosítás – alumínium ötvözetek előállítása – kapcsán alacsony só felhasználású (lowsalt), illetve só mentes technológiával üzemelő kemencéket kívánnak alkalmazni. Az oxy-fuel technológiával üzemelő lowsalt kemence alkalmas a kemencesalak hasznosítására, mely az olvasztó és a hőntartó kemencékben keletkezik. Ezzel a kemencesalak mennyisége minimálisra csökkenthető, illetve további átvett kemencesalak a létesítményben hasznosítható.

22

A telepíteni tervezett olvasztókemencék hővisszanyerő rendszerrel kerülnek ellátásra. A visszanyert hő hasznosul az alapanyag előmelegítése, vagy a kemence tér előmelegítése, illetve a felhasznált levegő előmelegítése során. Az oxy-fuel technológia és a regeneratív égők alkalmazása, valamint a hővisszanyerés lehetőséget nyújt a felhasznált földgáz mennyiségének csökkentésére. A só mentes technológia és az alacsony só felhasználású technológia a keletkező sósalak mennyiségének csökkenését biztosítja. A tervezett tevékenység célja összhangban van a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 6. § (3) bekezdésben foglalt elvvel, mely szerint: „A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére.” A telephelyen a tevékenység felhagyása: A telephely bezárásának szándékát, annak határnapját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Hatóságnak. A telephely bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a működés következtében a környezetet ért káros hatásokat, amely alapján a Hatóság megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket. A telephely bezárására indított eljárás megkezdéséig az átvett, illetve a tevékenység végzése során keletkezett hulladékokat azok átvételére a Hatóság által feljogosított szervezetnek át kell adni. A telephely bezárása után hulladék a telephelyen nem maradhat. A Hatóság a benyújtott dokumentáció elektronikus elérhetőségének megküldésével megkereste a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint az ügyben hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/3989-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalás rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VI. fejezet 1.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 89423/2015. iktatószámon megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) Komárom 7135/7 hrsz.-ú ingatlanon létesítendő hulladék kezelő és alumínium ötvözet gyártó létesítmény egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges, a Denkstatt Hungary Környezettechnológiai és -management Tanácsadó Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.) által 2015. márciusában készített tervdokumentációt. A Hatóság a mellékletként korábban megküldött kérelmet, illetve tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízminőség- védelmi és vízgazdálkodási szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapítást tette: 1. Vízellátás:  építkezés során mobil víztartályokkal  később közműves vízzel történik 2. Szennyvizek:  építkezés során mobil vagy telepített tartályos WC-vel gyűjtik, tartalmukat rendszeresen elszállítják  később közcsatornába vezetik 3. Az érintett terület kijelölt, üzemelő és távlati vízbázis védőterületét nem érinti. 4. A tárgyi tevékenység az árvíz és jég levonulására, illetve a mederfenntartásra hatást nem gyakorol.

23

A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött a rendelkező részben foglalt előírások megtételével. A Hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: 1. Az ideiglenes csapadékvíz tározótó létesítése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet alapján vízjogi engedély köteles tevékenység. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 8. § b) pontja alapján a tevékenység csak ”ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást". A mintavételek és vizsgálatok akkreditáltsága a R. 47. § (3) bekezdése alapján került meghatározásra. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. Rendelet 29. §-án és az 5. számú melléklet II. fejezetén, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pont állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 33 § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Hatóság a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bek. és az 5. számú melléklet I. táblázata alapján megkereste az eljárás során vizsgálandó szakkérdésben nyilatkozni jogosult hatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály KE-06D/EP/1186-2/2015. sz. véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VII. fejezet 1.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A szakkérdés vizsgálata során a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015.(III.31.) MvM utasítás 24.-26. §-ai-, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának az integrációval összefüggő hatósági eljárások vizsgálatára vonatkozó átmeneti szabályokról szóló KEB/3/292-1/2015. számú utasítás IV. pontja szerinti eljárásrendet alkalmaztam. A kiadmányozási jog a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjéről szóló 20/2015. (IV. 1.) számú utasításának 4. számú függelék 14. és 18. pontján alapul.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály XIV-G-033/6897-3/2015. sz. véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VII. fejezet 2.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal megkeresett kérelmével, melyben az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) megbízásából a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.) kérelmére egységes környezethasználati engedély kiadásához kérte a szakkérdés vizsgálatát az erdészeti hatóságtól A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III, 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet I táblázat 6. pontja szerint az adott eljárásban vizsgálandó szakkérdés az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, és ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata.

24

Eljárásom során megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység erdő igénybevételével nem jár, erdőre gyakorolt jelentős hatása nem várható. Erdészeti szempontból kizáró ok nem merült fel, a tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának akadályát nem találtam. A Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete állapítja meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény-és Talajvédelmi Osztály KEF/TAL/308-4/2015. sz. véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VII. fejezet 4.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A tárgyi tervdokumentációban foglaltak szerint a tervezett tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen valósul meg, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A tervdokumentáció szerint a tervezett létesítmény kialakítása a lehetőségekhez mérten kizárja a környezetszennyezés lehetőségét (a haváriás események kivételével), így megállapítható, hogy a végezni kívánt tevékenység a környező termőföldeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így az elsőfokú talajvédelmi hatóság nem tett javaslatot előírásra. A szakkérdés vizsgálatával összefüggésben eljárási költség nem merült fel. A talajvédelmi hatóság hatásköréről a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet 18.§ (1) bekezdése, illetékességéről a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: KET.) 21.§ (1) c) pontja rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10071/2015.05.19. számú véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VII. fejezet 5.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: tfv. Tv.) 2. § 19. pontja szerint termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörét földvédelmi kérdésben tfv. Tv. 7-8/A. §-a, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, valamint egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (FER) 1. § (1) a), (2) c) pontja, illetékességét a FER 3. § (1) a) pontja és 1. sz. mellékletének 12. 2. pontja határozza meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/00250-6/2015. számú véleményének rendelkező részét a Hatóság jelen határozat VII. fejezet 6.) pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg a Főosztályt. A Főosztály a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2015/melleklet/8942-1.zip honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembevéve az alábbiak kerültek megállapításra:

25

A létesítmény engedélyeztetésének első lépéseként előzetes vizsgálati eljárás került elfolytatásra. Az eljárás lezárását követően az illetékes Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 174916/2015 iktatási számú határozatában megállapította, hogy a létesítmény várható környezeti hatásai nem jelentősek, környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. Az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) a lengyelországi központtal rendelkező Alumetal Group tagja, amely fő profilként másodnyersanyag felhasználásával végez alumínium öntödei tevékenységet Lengyelországban. A cég minden telephelye rendelkezik ISO TS 16949, ISO 14001 és MEBIR minősítéssel. A tevékenységből adódóan a létesítmények egységes környezethasználati engedély kötelesek. Az üzemeltető minden telephelyén törekszik arra, hogy az ipari normákat meghaladó mértékben teljesítse a BAT referencia dokumentum előírásait. A tervezési területen az Alumetal Group Hungary Kft. hulladék kezelő, hasznosító létesítmény kialakítását tervezi. A hasznosítás alumínium ötvözetek előállítása során valósul meg. A tevékenység során: - Az átvett hulladékot szelektálják, vagy kezelés nélkül hasznosítják - A szelektált hulladékot hasznosítják, vagy továbbértékesítik - A helyben nem hasznosítható és nem értékesíthető hulladék hányadot hasznosító, vagy ártalmatlanító szervezetnek adják át. A tervezési területen ipari épületek, valamint burkolt területek kialakítása tervezett. A hulladék épületen belül, vagy épületen kívül, a burkolt felületeken kerül tárolásra. A tevékenységhez kapcsolódóan napi 44 tehergépjármű és ~150 személygépjármű közlekedésével, az olvasztási tevékenységhez kapcsolódóan földgáz és villamos energia felhasználásával, az öntödei tevékenységhez kapcsolódóan ivóvíz felhasználással kell számolni. A kivitelezés 3 ütemben valósul meg. Az első ütem üzemeltetése előzetes tervek szerint 2016. 3. negyedévben kezdődik meg. A 2. és 3. ütem végrehajtása a piaci igényektől függ. Ezen ütemekben a hulladék kezelését biztosító berendezések (kalapácsos törő, szortírozó sor, forgács szárító és öntödei salak kezelő) és hozzájuk kapcsolódó épületek telepítése tervezett. A létesítmény kapacitása 100.000 tonna átvett hulladékból előállított 60.000 tonna alumínium ötvözet/év. A fentiek szerint a telephelyén az alábbi tevékenységek végrehajtását tervezi: - Hulladék kereskedelmét országos engedély alapján, mely az OKTF-től kerül megkérésre. - Hulladék időszakos tárolását az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint (R13) - Hulladék szelektálás (R12 E02-06, R12 E02-01) - Bálázás (préselés) (R12 E02-04) - Darálás (R12 E02-03) - Oxidálás (olajszennyezés égetése) (R12 E03-04) - Hasznosítás (R4) A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a Főosztály. A Főosztály felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: - A tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, - Az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést, - A talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti - A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és

26

-

kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) hulladékokat zártan kell gyűjteni. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. A Főosztály szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése valamint 5. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. A Főosztály illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. (3) bekezdése határozza meg.” A Hatóság belföldi jogsegély keretében, az Ekr. 1. § (6b) bek. alapján megkereste Komárom Város Önkormányzat Jegyzőjét, és kérte, hogy nyilatkozni szíveskedjék tárgyi tevékenységnek a helyi környezetés természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjáról. Komárom Város Önkormányzatának Jegyzője 2120-6/2015. sz. belföldi jogsegély keretében adott válaszában az alábbiakat nyilatkozta: „2015. április- 16-án kelt, 8942-7/2015 ügyszámú levelében megkereste Komárom Város Jegyzőjét a Komárom 7135/7 hrsz-ú ingatlanon tervezett hulladékkezelő és alumíniumötvöző tevékenység egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában - a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében - belföldi jogsegély iránt. A megküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy  Komárom Város Képviselő-testületének egyes városi természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 1992. évi 3. számú önkormányzati rendelete szerint az érintett területen helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület, érték nem található, a környezethasználati engedélyezési dokumentáció az önkormányzati rendelet előírásaival nem ellenkezik.  Komárom Város Képviselő-testűletének többszörösen módosított és egységes szerkezetbe foglalt Komáromi Építési Szabályzatról szóló 2010. évi 3. számú (II. 19.) önkormányzati rendelete és szabályozási terve szerint az érintett ingatlan GipeO,8/S/50/25- /15/4//20000 jelű, egyéb ipari övezetbe sorolt, a tervezett létesítmény elhelyezésének településrendezési akadálya nincsen, A belföldi jogsegélyt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Komi. rendelet 1. § (6b) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § előírásai alapján teljesítettem. Kérem adatszolgáltatásom szíves tudomásulvételét.” A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/1., A/2 és A/3 pontjait a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletre alapozta.

27

A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/4. és A/5 pontjait a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény (a továbbiakban: Ht.) 4. § és 6. § -ra alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/6. pontját a Ht. 4. § -ra, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. § (2) bekezdés a) pontjára alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/7. pontját Hr. 9. § (2) bekezdés a) pontjára alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/8. pontját a Ht. 15. § (5) bekezdésére alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/9. pontját a Ht. 19. § (1) bekezdésére és az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendeletre alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/10. pontját a Hr. 9. § (2) bek. h) pontjára alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/11. pontját a Hr. 9. § (2) bek. a) pontjára alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/12. pontját a Ht. 5. § (2) bekezdésére alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/13. pontját a Hr. 9. § (1) bek. i) pontjára alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/14. pontját a Ht. 31. § és 7. § (1) – (2) bekezdéseire alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/15. pontját a Hr. 9. § (2) bek. b) pontjára alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/17. pontját az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletre alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/18. pontját a Ht. 10. § (3) bekezdésére alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/19. pontját a Ht. 10. § (4) bekezdésére alapozta. A Hatóság jelen határozat V. fejezet A/20. és 21. pontjait a Hr. 9. § (2) bek. f) pontjára, valamint a 14. § (1) bekezdésére alapozta. Mivel a tervezett tevékenység a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében szerepel, ezért Üzemi kárelhárítási tervet kell benyújtani a Hatósághoz. A hatásterület által érintett területek terület-felhasználási kategóriái a 3/2010. (II. 19.) önkormányzati rendelet Komárom Város helyi építési szabályzata és szabályozási terve, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek meghatározásra. Ennek megfelelően az érintett „Lf” – falusias lakóterület esetén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében az előírt zajterhelési határértékek a következők: L TH nappal (6-22 óráig) = 50 dB, L TH éjjel (22-6 óráig) = 40 dB. A telephely hatásterületére vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapítása a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1. pont alapján történt, ahol LKH = LTH. A telephelyen lévő zajforrások nappali és éjszakai időszakban működnek. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék 2000. szerinti besorolása: 1110 egylakásos épületek. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. A zajméréseket és a mérésekről a dokumentációt a Zvr. 3. § (3) bekezdése alapján, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklete szerint kell elvégezni, ill. elkészíteni. A légszennyező pontforrások működtetésével kapcsolatos előírások a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet előírásain alapulnak. A mérések gyakoriságát a Hatóság a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011.(I. 14.) VM. rendelet (továbbiakban VM. rendelet) 15. §. (1) a) pontjának, valamint 14. számú mellékletének megfelelően állapította meg. Az üzemnapló vezetéséről a VM rendelet 18.§ (1) bekezdése rendelkezik.

28

A légszennyező anyagok általános és eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékét a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. és 7. sz. melléklete szerint kerültek megállapításra. Jelen határozat VIII. fejezete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés dd) valamint de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. Az engedély időbeli hatályát a Hatóság az Ekr. 20/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d) – e) pontjai alapján állapította meg. A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés az Ekr. 20/A § (4) és (6) bekezdésein alapul. (IX. fejezet) A határozat X. fejezetében foglalt kötelezettségszegés esetén alkalmazandó szankciót az Ekr. 26. § -a tartalmazza. Jelen határozat XII. fejezete az ALUMETAL GROUP HUNGARY Kft. Komáromban megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 134/2015. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésén alapul. A Hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások és vélemények, valamint az Ekr. 17. § (2) bekezdése, az Ekr. 20. § (3)-(4) bekezdései, az Ekr. 11. sz. melléklete, a Kvt. 66. § (1) bekezdés, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdése alapján. A levegőtisztaság-védelmi engedély a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (4) bekezdésén, a hulladékgazdálkodási engedély a Ht. 12. § (2) bekezdésén, a zajkibocsátási határérték megállapítása a Zvr. 4. § (3) bek., és a 10. § (4) bekezdésein alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98.§ (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdései biztosítják, melyről a Hatóság az Ügyfelet a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet rendelkezik. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. A Hatóság hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2015. június 12.

Széles Sándor s.k. kormánymegbízott

29

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Recommend Documents