GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:
831-4/2016.
Tárgy:
Ügyintéző: Telefon:
dr. Sebő F. Dániel, Winkler Anett +36 (96) 524-612
Mellékletek: Hiv. szám:
MAKADÁM Kft. (Győr) – Hulladékgazdálkodási engedély
HAT ÁROZ AT
I. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a MAKADÁM Útépítő és Helyreállító Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9028 Győr, Külső Sági út 20., statisztikai számjel: 11466648-4211-113-08, KÜJ: 103349745, KTJ: 102517847; a továbbiakban: Ügyfél) részére engedélyezi
a 9028 Győr, Külső Sági út 20. (01367/41 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladékok gyűjtését, előkezelését és hasznosítását az alábbiak szerint.
II. 1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységek megnevezése: 1.1. G0001 Gyűjtés:
A hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából
1.2. Előkezelés:
R12: – Hasznosítást megelőző előkészítő műveletként – átalakítás az R1–R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében: 1.2.1. E02 – 01: Szétválasztás (szeparálás) 1.2.2. E02 – 03: Aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés) 1.2.3. E02 – 06: Válogatás anyagminőség szerint (osztályozás) 1.2.4. E02 – 13: Szitálás, rostálás
1.3. Hasznosítás:
R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását)
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail:
[email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu
2. A gyűjthető, előkezelhető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok típusa és mennyisége:
Azonosító kód
Hulladéktípus
Mennyiség (tonna/év)
17 01 01
Beton
10.000
17 01 02
Tégla
10.000
17 01 03
Cserép és kerámia
1.000
17 01 07
Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
20.000
17 03 02
Bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től
20.000
17 05 04
Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
10.000
17 05 06
Kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től
500
17 05 08
Vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től
1.000
17 09 04
Kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól
20.000
20 02 02
Talaj és kövek
10.000
Összesen:
102.500
3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői:
3.1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia: A tevékenység magában foglalja az Ügyfél és más építőipari cégek útépítési, helyreállítási és karbantartási tevékenységeiből keletkező és a telephelyre beszállított építési és bontási nem veszélyes hulladékok telephelyi gyűjtését, előkezelését (aprítás, darálás) és hasznosítását. A hulladékok telephelyre történő beszállítását arra engedéllyel rendelkezők végzik, illetve külön hulladékszállítási engedélye alapján az Ügyfél is szállít be hulladékot tárgyi telephelyére. A telephelyre beszállításra kerülő hulladékok mérlegelése a beszállítási útvonalon lévő 9028 Győr, Kalász u. 25. szám alatti, Kismegyer ERGA Kft. (székhely: 9028 Győr, Kalász u. 25.; a továbbiakban: Kft.) használatában lévő 60 tonnás hídmérlegen történik (szerződés keretében). 3.1.1. Gyűjtés Telephelyre érkezésüket követően a hulladékokat szemrevételezik. Minőségi kifogás esetén a hulladék befogadását megtagadják és visszairányítják tulajdonosához. Minőségi megfelelés esetén a hulladékot típusától függően a telephely 2.600 m2 alapterületű hulladéktároló helyére borítják, deponálják (5 depónia). Az üres tehergépjármű ismét lemérésre kerül a Kft. 9028 Győr, Kalász u. 25. szám alatti telephelyén. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető nem veszélyes hulladékok maximális összmennyisége: 16.720 tonna. (A hulladéktároló helyen egyidejűleg maximálisan gyűjthető hulladékok azonosító kódonkénti mennyiségeit annak üzemeltetési szabályzata tartalmazza.)
2
3.1.2. Előkezelés 2
Az előkezelési tevékenység a telephely 2.600 m alapterületű hulladéktároló helyén történik, melynek során először a telephelyen átvett nem veszélyes hulladék újrahasznosítható részét, illetve az idegen anyagokat válogatják külön; a kiválogatott idegen anyagokat másodlagos hulladéknak tekintik. A hasznosítható hulladékokat rakodógép segítségével rakják be az alkalmanként bérlésre kerülő nagyteljesítményű (50-150 tonna/óra) daráló-, aprítógépbe. A töltést megelőzően kirostálásra kerül a föld (0-50 mm), majd a garatba történő továbbítást követően a darálás során keletkeznek a beállítástól függő frakciójú (50-220 mm) tört építési-bontási anyagok (hulladékok). A darálást követően a különböző frakciók külön kerülnek deponálásra; osztályozó adapter csatolására is lehetőség van, ami a kívánt szemcseméretet biztosítja. Az előkezelésen átesett hulladékot a minősítési eljárás lefolytatásáig – illetve annak hiányában – hulladéknak tekintik. 3.1.3. Hasznosítás Az újrafelhasználásra alkalmas hulladékból előkezeléssel előállított, osztályozott, különböző szemcsefrakciókból álló darálékot akkreditált laboratóriummal bevizsgáltatják, majd az eredmények alapján – megfelelőség esetén – kiállításra kerül a teljesítménynyilatkozat. Amennyiben a termékké minősítés kritériumainak (ÚT2-3.206 és ÚT2-3.207 szabványok előírásai) megfelel, termékként értékesítik vagy saját tevékenységhez használják fel útépítési alapanyagként. A földdel egyéb műveletet nem szükséges végezni, minősítési eljárás után értékesítésre, vagy saját felhasználásra kerül töltőföldként. Az aszfalthasznosító gép a durvára tört aszfaltot felmelegítés után „kátyúzáshoz” visszadolgozható állapotba hozza. Amennyiben a minősítés nem hoz megfelelő eredményt a darálékot továbbra is hulladéknak tekintik.
3.2. A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: 3.2.1. Hulladékgazdálkodás Az előkezelések során másodlagos hulladékok keletkezhetnek (papír, karton, műanyag, stb.) – mint hulladékkezelő létesítményből származó 19 12 alcsoportú hulladékok –, melyek munkahelyi gyűjtőhelyen kerülnek gyűjtésre. A gépek időszakos karbantartása részben a telephely zárt, fedett, betonozott aljzatú műhelyeiben történik szakképzett alkalmazottal, részben pedig külső szakcégek végzik a javítást. A tevékenységből keletkező kismennyiségű veszélyes hulladék gyűjtése szintén munkahelyi gyűjtőhelyen történik. Az alkalmazottak tevékenységéből származó kismennyiségű települési szilárd hulladékot gyűjtőedényben gyűjtik, ami közszolgáltatás keretében kerül elszállításra. 3.2.2. Levegőtisztaság-védelem A legközelebbi lakóingatlan a telekhatártól nyugati-északnyugati irányban mintegy 360 méterre található, határértékeket meghaladó immisszió itt nem alakul ki. A telephely korábban is működött gép- és alapanyagtárolóként, ezért új épület építésére, telepítésére nem kerül sor. A tevékenység során a munkagépek (1 db JCB 3CX típusú rakodógép, HIDROMEX HMK 1028 típusú rakodógép, KRAMER SL280 típusú rakodógép, BAGELA BA 7000 F típusú aszfalt hasznosító gép, dízelüzemű törőgép), továbbá a hulladékok beszállítását és a hasznosításra alkalmas előkezelt hulladékok kiszállítását végző tehergépkocsik kipufogógázainak kibocsátása, valamint a felhasznált anyagok rakodásakor, mozgatásakor képződő kiporzás okoz légszennyező hatást. A hatásterület lehatárolása céljából az összes munkagép folyamatos üzemelését feltételezve végeztek terjedésszámítást, mely alapján a levegőtisztaság-védelmi hatásterület szilárd anyag esetén – a terhelhetőség 20 %-át alapul véve – 377 méter távolságban jelölhető ki; a technológiából adódóan (törés munkafolyamatból) keletkezett por hatásterülete 100 méter távolságban határolható le. A várható napi forgalom: 5-10 személyautó/nap és 4-8 teherautó/nap. A létesítmény területére behajtó és azt elhagyó tehergépjárművek által kibocsátott kipufogógáz a közlekedési utakon csekélymértékű többlet légszennyezést okoz.
3
A hulladékgazdálkodási tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete az alábbi helyrajzi számú győri, illetve Győr környéki ingatlanokat érinti: 01367/35; 01367/1; 01367/5; 01367/14; 01367/13, /16, /36, /21; 01368; 2197; 2181/4; 01362; 01358; 01365/5; 01367/6, /8, /10, /37, /42-45, /47, /38-40, /17, /23; 01371; 01369; 01363; 01367/25-33; 01374/1-2; 01376/47-49; 01371; 01357/5; 01365/4; 01355/16; 01361/41-43; 01361/59-60; 01376/27-34; 01381/2-4; 01376/42-44; 01370; 01373; 01372; 013/5; 01364; 01382; 2198/4; 2188/3; 2188/4; 2181/23; 2181/22 és 01367/46. 3.2.3. Zaj- és rezgésvédelem A telephely zajkibocsátását a szabadtéren végzett tevékenységek, gépek és berendezések (rakodógépek, aszfalthasznosító- és törőgép) üzemelése, valamint a szállítójárművek határozzák meg. Az Ügyfél tevékenységét nappali időszakban végzi telephelyén. A tevékenység számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet. 3.2.4. Természet- és tájvédelem A telephely területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, továbbá nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tervezett tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, egyéb természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 3.3. A hulladékkezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információk: Az Ügyfél tevékenységet a 9028 Győr, Külső Sági út 20. (01367/41 hrsz.) alatti gazdasági-kereskedelmi szolgáltató övezeti besorolású ingatlanon lévő 5.800 m2 alapterületű bérlet telephelyén végzi. A teljesen körbekerített telephelyen történik a hulladékszállításhoz használt tehergépjárműveknek, illetve az Ügyfél építőipari tevékenységéhez szükséges gépeknek, alapanyagoknak (kavics, sóder, homok, zúzalék, murva, stb.) a tárolása is. 3.3.1. A telephely főbb létesítményei - Kapu, kerítés - Szociális helyiséggel, öltözővel és melegedővel rendelkező irodaépület - Műhely- és raktárépület - 2600 m2 alapterületű döngölt földes hulladéktároló hely (ahol az építési hulladékok gyűjtésén kívül azok előkezelése és az előkezelt hulladékok hasznosításig történő tárolása is történik) 3.4. A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek: - 1 db JCB 3CX típusú rakodógép - 1 db KRAMER SL280 típusú rakodógép - 1 db HIDROMEK HMK 1028 típusú rakodógép - 1 db BAGELA BA 7000 F típusú aszfalthasznosítógép - 50-150 tonna/óra kapacitású (alkalmanként bérelt) dízelüzemű darálógép A telephely jelenleg nem rendelkezik hídmérleggel, a mérlegelés a Kft. 9028 Győr, Kalász u. 25. szám alatti hídmérlegén történik. (Telephelyi hídmérleg telepítése és törőgép vásárlása a jövőben tervezett.) 3.5. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek: - 1 fő környezetvédelmi megbízott - 1 fő telepvezető - 1 fő (bérelt) törőgépkezelő - 3 fő rakodógépkezelő - 2 fő kisegítő személyzet 4
3.6. A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Generali Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) 95599112092358600 kötvényszámú – környezetszennyezésre is kiterjedő – általános felelősség-biztosítással rendelkezik. III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: 1. A telephelyre beérkező valamennyi hulladékszállítmányt mérni és a szállítási dokumentumok alapján, illetve szemrevételezéssel is ellenőrizni kell. 2. A hasznosítani tervezett hulladék nem tartalmazhat olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként történő besorolását eredményezné. 3. A hasznosításra szánt nem veszélyes hulladék nem tartalmazhat idegen anyagokat, szerves összetevőt, fém, üveg, szigetelőanyag hulladékot. Az átvett hulladékból az esetlegesen előforduló idegenanyag tartalmat a hasznosítási technológia előtt ki kell válogatni, elkülönítetten kell kezelni; hasznosításukról, illetve ártalmatlanításukról engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. 4. Az átvett hulladékok átmeneti tárolása, gyűjtése legfeljebb 1 évig végezhető, azt követően a hulladékok hasznosításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A feldolgozásra váró és telephelyen keletkező hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni. 5. Az előkezelésre váró és az előkezelésen átesett hulladékokat, valamint a minősített felhasználásra, illetve eladásra váró termékeket egymástól jól elkülönítve kell deponálni. 6. A tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen – környezet szennyezését kizáró módon – elkülönítetten kell gyűjteni a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben legfeljebb fél évig. 7. A telephely részét képező hulladéktároló hely a Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően üzemeltethető. 8. A hulladéktároló helyen jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott hulladékgyűjtési és -előkezelési tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. 9. A telephelyen a gyűjtésre, előkezelésre átvett, illetve előkezelt egyidejűleg gyűjtött hulladékok maximális összmennyisége nem haladhatja meg a tároló- és gyűjtőhelyek összes befogadó kapacitásaként a 16.720 tonna mennyiséget. 10. Az R5 azonosító kódú hasznosítási technológia során előállított anyag hulladékstátusza megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 11. Az R5 azonosító kódú hasznosítási technológia során előállított anyagra vonatkozóan 5.000 tonnánként el kell végezni a termékké minősítést. A vizsgálati eredményeket és a termékfelhasználás, illetve eladás dokumentumait a nyilvántartás részeként kell kezelni. A tevékenység megkezdését követően először elvégzett termékminősítési eljárásról és annak eredményéről az eljárás lefolytatását követő 15 napon belül a Hatóságot – a dokumentumok megküldésével – tájékoztatni kell. 12. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező alkatrész, termék minősége nem megfelelő; illetve felhasználása, alkatrészként, termékként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 13. Az átvett és kezelt hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. A hulladékok átvételekor és kiszállításakor, valamint a termékek kiszállításakor a szállító járművet bruttó és nettó súly szerint mérlegelni kell; a mérlegjegyeknek a nyilvántartás részét kell képezni. 14. Az átvett, kezelt és keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé, előkezelési tevékenységnél „E” azonosító kód alkalmazásával.
5
15. A hulladékkezelési tevékenységről a helyszínen sorszámozással ellátott – 10 évig nem selejtezhető – üzemnaplót kell vezetni, melynek minimálisan az alábbi adatokat kell tartalmazni: törőgép üzemideje; gépkezelő aláírása; hasznosításra kerülő hulladékok azonosító kódja, mennyisége és a keletkezett másodlagos hulladékok azonosító kódja és mennyisége; előállított termék megnevezése és mennyisége ennek deponálási, majd további felhasználási helye és időpontja; előforduló üzemzavarok leírása, időpontja és elhárításukra tett intézkedések. 16. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 17. A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből – esetlegesen – fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. 18. Az – esetlegesen bekövetkező – havária elhárításához szükséges eszközöket (haváriaterv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. 19. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A képződött veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni; kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. 20. A telephely üzemelése során a hulladékok esetleges szétszóródását el kell kerülni. 21. A telephely területét rendszeresen takarítani kell, a szilárd anyag (por, granulátum, stb.) terjedését takarítással, locsolással, vízpermettel meg kell akadályozni. 22. A tevékenység végzése során törekedni kell a szállítójárművek, aprító- és rakodógépek kipufogógázkibocsátásainak csökkentésére. 23. A diffúz légszennyezés kialakulását el kell kerülni. 24. A telephelyen történő hulladékgazdálkodási tevékenység megkezdését be kell jelenteni a Hatóság felé. 25. A telephelyen végzett tevékenység tényleges környezeti zajkibocsátását hatásterület-lehatárolással és zajméréssel kell alátámasztani; a mérésről készült dokumentációt a tevékenység megkezdését követő 60 napon belül meg kell küldeni a Hatóság felé. 26. Amennyiben fenti mérés szerint lehatárolt zajvédelmi hatásterület zajvédelmi szempontból védendő épületet, illetve egyéb területet érint, a telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a Hatóság felé a mérési jegyzőkönyv egyidejű megküldésével. 27. Amennyiben jelen határozatba foglalt hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott feltételekben, technológiában, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a Hatóság felé be kell jelenteni. A tervezett hídmérleg és törőgép telepítése és beüzemelése szintén a feltételek megváltozásának minősül. 28. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi hulladékot az azok kezelésére engedéllyel rendelkező részére át kell adni.
IV. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 40.000,- Ft, időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedését követően 2016. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-0029963300000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 40.000,- Ft, (azaz negyvenezer forint).
6
V. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták:
1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/93-1/2016. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a MAKADÁM Kft. (székhely: 9028 Győr, Külső Sági út 20.) kérelmére indult 9028 Győr, Külső Sági út 20. (01367/41 hrsz.) alatti telephelyén tervezett nem veszélyes hulladék gyűjtési és hasznosítási tevékenység iránti engedélykérelmére indult hatósági eljárásában megküldött 15278-7/2015. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal hozzájárulok: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni – a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett – a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság 3580/2016. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A MAKADÁM Kft. (székhely: 9028 Győr, Külső Sági u. 20.) 9028 Győr, Külső Sági út 20. (01367/41 hrsz.) alatti telephelyéhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási engedélye (nem veszélyes hulladék gyűjtése és kezelése) ügyében folytatott szakhatósági eljárást – a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgált – hatásköröm hiányában megszüntetem. Viszont az alábbiakra hívom fel a figyelmet: A tárgyi 9028 Győr, 01367/41. hrsz. alatti ingatlan Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2006. (I. 25.) ÖK rendelettel jóváhagyott Győr Város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GyÉSz) szerint a 04031 sz. általános mezőgazdasági (Má) övezetbe tartozik (lásd: 47234-2/2015. sz. városrendezési szakvélemény és szabályozási terv kivonata). Az övezetre vonatkozó előírások (GyÉSz 78. §) a tárgyi (tervezett) tevékenységet nem nevesítik. Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.”
VI. 1. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár.
7
2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság felfüggeszti, korlátozza vagy megtiltja a hulladékgazdálkodási engedélyhez, minősítési engedélyhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli, valamint a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység nyilvántartástól eltérő vagy nyilvántartás nélküli folytatását. 4. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol.
VII. Jelen nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására jogosító engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2021. március 31. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal. VIII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 710.000,- Ft, (azaz hétszáztízezer forint) összeget a Hatóság részére mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél.
IX. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét – hirdetményi közlés esetén annak kifüggesztésétől számított 15. napot – követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó – indokolással ellátott – fellebbezésnek van helye. Az Ügyfél által előterjesztett fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 355.000,- Ft, (azaz háromszázötvenötezer forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 7.100,- Ft, (azaz hétezer-egyszáz forint) –, melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló bizonylat másolatát a fellebbezési kérelemhez mellékelni kell.
8
INDOKOLÁS
A MAKADÁM Útépítő és Helyreállító Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9028 Győr, Külső Sági út 20., statisztikai számjel: 11466648-4211-113-08, KÜJ: 103349745, KTJ: 102517847; a továbbiakban: Ügyfél) meghatalmazottjaként Nardai Márton (székhely: 9700 Szombathely, Szent Imre herceg útja 152.; a továbbiakban: Meghatalmazott) az Ügyfél 9028 Győr, Külső Sági út 20. (01367/41 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyére vonatkozóan nem veszélyes hulladék gyűjtésének, előkezelésének és hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnál (a továbbiakban: Hatóság). – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a Hatóság 15278-2/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. Fenti kérelemnek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 6. §-a, 7. § (1) bekezdése, 8. §-a és 9. § (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek a Meghatalmazott megfelelően eleget tett: Az Ügyfél igazoltan megfizetett 710.000,- Ft, (azaz hétszáztízezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. mellékletének 5. és 7. főszámai, valamint 4. főszámának 6. alszáma alapján. A kérelem és mellékleteinek további vizsgálata nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység – annak volumenére tekintettel – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. mellékletének 107. a) pontja (nem veszélyes hulladékhasznosító telep 10 tonna/nap kapacitástól) szerint történik, melynek alapján a Khvr. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében előzetes vizsgálati eljárást kell(ett) lefolytatni. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró érdemi döntését 1121-23/2015. sz. jogerős határozatával hozta meg a Hatóság, melyben azt állapította meg, hogy az Ügyfél által folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység környezeti hatásai nem jelentősek. A Hatóság a telephely részét képező hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatát 15542-2/2015. sz. jogerős határozatával jóváhagyta. A Hatóság megállapította továbbá, hogy a tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett településeként Győr Megyei Jogú Város a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1-2. sz. mellékletei alapján a „2. Győr-Mosonmagyaróvár” kategóriába tartozik.Tárgyi telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 2. §-a szerinti légszennyező pont-, illetve diffúz forrás nem létesül. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás következtében a létesítési területen és a szállítási útvonalakon – a számítások alapján – nem lép fel. Tárgyi tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterületét az Lvr. 2. § 14. pontja alapulvételével jelölte ki a Hatóság.
9
A Hatóság azt is megállapította, hogy a tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) hatálya alá tartozó környezeti zajkibocsátással jár. A telephelyhez legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területen – a telephely telekhatárától mintegy 360 méterre található 9028 Győr, Sólyom utcai lakóépületeknél – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A – népegészségügyi feladatkörében eljáró – kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31. § (1) bekezdése és 8. sz. mellékletének I. táblázata alapján közegészségügyi szempontból adott véleménye nyomán a Hatóság azt állapította meg, hogy a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezet-egészségügyi és járványügyi követelményeknek megfelel. – A Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Kr. 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 152787/2015. hivatkozási számú megkeresésével a MAKADÁM Kft. (székhely: 9028 Győr, Külső Sági út 20.) 9028 Győr, Külső Sági út 20. (01367/41 hrsz.) alatti telephelyén tervezett nem veszélyes hulladékok gyűjtési és hasznosítási tevékenység iránti engedélykérelmére indult hatósági eljárásában hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és a benyújtott engedélykérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az érintett telephely vízellátása vezetékes közműről megoldott, a keletkező szennyvizek a városi közműre kerülnek bebocsátásra. Technológiai vízfelhasználás nincs. A telephelyen lévő csarnoképület tetejéről a szennyezetlen csapadékvizet ereszcsatornákon keresztül vezetik el, majd az a telephelyen belüli zöld felületeken elszikkad. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1), (3) és (6) bekezdései alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. melléklet II. táblázata; illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. sz. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A 2015. december 23. – 2015. december 31. napja közötti időszak a Ket. 33. § (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy fentiek értelmében ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít be. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.”
10
Győr Megyei Jogú Város Jegyzője mint helyi természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása az alábbiakat tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a tárgyban megjelölt ügyben folytatott eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2015. december 7. napján érkezett levelével a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 31. § (3) bekezdése és 8. sz. mellékleteinek II. táblázata alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. hivatkozott rendelkezései alapján a helyi természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) ÖK rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) ÖK rendeletében, továbbá Győri Építési Szabályzatról (GyÉSz) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) ÖK rendeletben meghatározott – helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, azaz tárgyi eljárásban szakhatósági jogkörrel hatóságunk nem rendelkezik. Fentiekre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárást megszüntettem. Illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Eljárási költség a Ket. 44. § (4) bekezdés alapján hivatalunknál nem merült fel. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján zártam ki.” Fentiek nyomán a Hatóság – a Hr. 7. § (2) bekezdésének, 9. § (2) bekezdésének és 14. § (3) bekezdésének megfelelően – a Ht. 12. § (2) bekezdése, 15. § (2) bekezdése, valamint 62. § (1) bekezdése és 80. § (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A II. fejezet 1. pontjában szereplő kezelési műveleteket a Ht. 3. sz. melléklete és a Hr. 2. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg a Hatóság. A II. fejezet 2. pontja által nevesített gyűjthető és kezelhető hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Hj.) 2-3. sz. mellékletei szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg a Hatóság. Jelen határozat III. fejezetében emelt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken nyugodnak:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12
A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 1. sz. mellékletének 5.2. d) pontja Ht. 4. § Ht. 6. § (1) bekezdése, 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése Ht. 12. § (3) bekezdése és 15. § (5) bekezdése Ht. 12. § (4) bekezdése Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. § (6) és (10) bekezdései Hlr. 21. § (4) bekezdése; 15542-2/2015. sz. jogerős határozat Hlr. 19. § (2) bekezdése; 15542-2/2015. sz. jogerős határozat Hr. 7. § (2) bekezdés c) pontja Ht. 10. § (3) bekezdése Ht. 9. § (1) bekezdése és 10. § (4) bekezdése; Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 6. § Ht. 3. § (1) bekezdés b) pontja; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6.550. §
11
13.
Ht. 65. § (1) bekezdése; Hnyr. 3. § (1-4) bekezdései, 6. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 7. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése és 1. sz. melléklete 14. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés a-b) pontjai, 11. § (1) és (5) bekezdései, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a-c) pontjai, (4) bekezdése, 13. § (1) bekezdése és 3. sz. melléklete; Hr. 9. § (2) bekezdés i) pontja és 2. sz. melléklete 15. Ht. 65. § (4) bekezdése; Hlr. 21. § (2-3) bekezdései 16. Hr. 9. § (2) bekezdés c) pontja 17. Ht. 70. § (1-2) bekezdései; Hr. 9. § (2) bekezdés g) pontja 18. Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 19. Kvt. 8. §; Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 20-21. Lvr. 4. § 22-23. Lvr. 26. § (2) bekezdése 24. Ht. 82. § (1) bekezdése 25. Zvr. 3. § (3) bekezdése; A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 4-5. sz. mellékletei 26. Zvr. 10. § (1) bekezdése; KvVM rendelet 2. § és 2. sz. melléklete 27. Kvt. 82. § (1) bekezdése; Hr. 14. § (1) bekezdése 28. Ht. 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja
A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. A VI. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. § (1-2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 84. § (2) bekezdésében foglaltak, míg 4. pontját a Ht. 86. § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak állapítják meg. A Ht. 79. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.” A Hr. 14. § (5) bekezdése értelmében: „Ha az engedély jogosultja az engedélyezett tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 75 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania.” (VII. fejezet) Fentiekkel összefüggésben a Hatóság felhívja az Ügyfél figyelmét, hogy új hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét célszerű az időbeli hatály lejárta előtt legalább 120 nappal benyújtania, figyelemmel a Ket. 33. § (3) és (7-8) bekezdéseiben, valamint a Ht. 79. § (8) bekezdésében foglaltakra. Jelen határozat VIII. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont de) alpontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 78. § (10) bekezdése, 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta a Meghatalmazottat.
12
A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (IX. fejezet) A Hatóság hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.
Győr, 2016. február 26.
Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából
dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető
13
