GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám:

286-35/2015.

Hiv. szám:

-

Ügyintéző:

dr. Tatár Beatrix Margit Kajári László Tarjányi István Kelemen Gyula Pulai Judit Juhász Judit Herczeg Zoltán

Melléklet:

-

Tárgy:

Győr, NEMAK Győr Kft., Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112 hrsz. alatt folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata és módosítása

HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – felülvizsgálva a 286-2/2015., 2315-1/2014. és a 11160-13/2011. számú határozatokkal módosított, 5259-16/2010. határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyben foglaltakat – a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112 hrsz., továbbiakban: Ügyfél) részére a székhelyével azonos című, 5387/112. helyrajzi számú telephelyén folytatott - „Nemvasfémek feldolgozása: nemvas fémek, ezen belül visszanyert (recikált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége, ólom és kadmium esetében 4 t/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 t/nap olvasztási kapacitás felett.” tevékenység végzésére a GRECONOMY Kft. (1068 Budapest, Felsőerdősor u. 1.) által készített felülvizsgálati dokumentáció alapján, az Ügyfél kérelmének helyt adva, - zaj- és rezgésvédelmi határértékeket, levegőtisztaság-védelmi engedélyt, az üzemi kárelhárítási terv, valamint az üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatának jóváhagyását is magába foglaló egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint.

II. 1. Az engedélyes adatai: Név: Székhely: KSH törzsszám: KÜJ:

Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. 9027 Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112 hrsz. 1130235-2453-113-08 100216378

2. A telephely adatai: Telephely címe: Telephely területe:

9027 Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112 hrsz. 97 626 m2

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. - Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031

EOV koordináta: TH-KTJ szám: Létesítmény KTJ szám: Telepítés éve:

X: 260 679, Y: 549 046 100339324 101617029 1997. év

3. A tevékenység adatai: TEÁOR kódja: NOSE-P kódja:

2453 ’08 Könnyűfémöntés 2932 ’08 Közúti járműalkatrész-gyártás 105.12 (a fémgyártás és a fémtermékek előállításának jellegzetes folyamatai)

4. A tevékenység megnevezése : Nemvasfémek feldolgozása: nemvas fémek, ezen belül visszanyert (recikált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége, ólom és kadmium esetében 4 t/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 t/nap olvasztási kapacitás felett. 5. Termelés volumene t/év: Kapacitás (késztermékre vetítve): Alumínium olvasztása: 89.760 tonna/év. Ez a mennyiség mintegy 3,6 millió db hengerfej gyártását teszi lehetővé. 6. A telephelyen folytatott tevékenység: Alumínium olvasztása 6 db meglévő (és 1 db további, a kapacitást nem növelő, tervezett) olvasztókemencében, évi 89.760 t mennyiségben. Ez a mennyiség mintegy 3,6 millió db hengerfej gyártását teszi lehetővé.

III. 1. Levegőtisztaság-védelmi engedély: A Hatóság az Ügyfél részére engedélyezi a telephelyén lévő légszennyező pontforrások üzemeltetését, és azokra vonatkozóan az alábbi levegővédelmi követelményeket állapítja meg: 1.1. Légszennyezést okozó technológiák megnevezése: T1 Fűtés, hőellátás T2 Alu olvasztás T3 Alu öntés, homokregenerálás T4 Tartalék energia ellátás T5 Hőkezelés 1.2. A létesítmény, illetve technológiák légszennyező forrásai: A T1 technológia pontforrásai: P3 Gázkazán kémény P4 Gázkazán kémény II. P5 Gázkazán kémény III. P6 Gázkazán kémény IV. P8 Gázkazán kémény G2B/P8 P13 Gázkazán kémény V. A T2 technológia pontforrásai: P10 Olvasztókemence kémény P11 Olvasztókemence kémény II

2

P15 P16 P17 P20

Olvasztókemence kémény III. Olvasztókemence kémény IV. Olvasztókemence kémény V. Olvasztókemence kémény VI.

A T3 technológia pontforrásai: P1 Technológiai kémény P7 Technológiai kémény II. P12 Páternoszter hűtősor kéménye P14 Jégszóró kabin elszívó kürtő P19 Aminos mosó kémény G2B/P19 A T4 technológia pontforrásai: P22 G1 vészhelyzeti aggregátor kéménye P23 G2 vészhelyzeti aggregátor kéménye P24 G2B vészhelyzeti aggregátor kéménye A T5 technológia pontforrása: P25 Elino hőkezelő kemence kémény 1.3. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket, a határozat elválaszthatatlan részét képező 13. verziószámú melléklet tartalmazza.

2. Zajkibocsátási határértékek megállapítása: A Hatóság a lentebb meghatározott hatásterületre vonatkozóan az alábbi zajkibocsátási határértékeket állapítja meg: A zajforrás hatásterülete, valamint a zajkibocsátási határértékek: A zajforrás hatásterületén lévő: Település/ utca/ házszám

Győr, Juharfa utca 11.

Közterület elnevezése

Szálloda

Ingatlan helyrajzi száma 5387/26

Építmény jegyzék (2000.) szerinti besorolása 1211

I.B.C. Arrabona Kft. szálloda védett homlokzatai előtt 2 méterre, LKH nappal (6-22 óráig) = 60 dB LKH éjjel (22-6 óráig) = 50 dB. 3. Az üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatának jóváhagyása: A Hatóság az Ügyfél 5387/112 hrsz. alatt folytatott tevékenységére vonatkozó üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzatát jóváhagyja. A hulladékok gyűjtése: az Ügyfél telephelyén keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése részben munkahelyi, részben üzemi gyűjtőhelyeken történik az alábbiak szerint: 3.1. A gyűjtőhelyek műszaki kialakítása: A gyűjtőhelyek a telephelyen belül helyezkednek el. A telephely kerítéssel és kamerarendszerrel védett, állandó (24 órás) biztonsági szolgálat felügyeli a ki- és beléptetést. A ki és beléptetések elektronikus rendszerben rögzítésre kerülnek. A gyűjtőhelyekhez vezető közlekedési útvonal és a gyűjtőhelyek burkolata egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd burkolat, amely a gépi szállító eszközök számára használható és jól megközelíthető. A gyűjtőhelyeken a hulladékok hulladéktípusonként és fajtánként elkülönítetten kerülnek gyűjtésre.

3

A gyűjtőhelyeken a hulladékok elkülönített gyűjtésére műanyag kukák, fém-tároló ládák, acél, illetve IBC konténerek, tartályok állnak rendelkezésre. 3.1.1. Kukás/ládás munkahelyi gyűjtőhelyeken az alábbi hulladékok gyűjtése történik: - olajos hulladék (géptörlő rongy, olajos papírtörlő, stb.) - üres aeroszolos palackok - papír-csomagolási hulladék - műanyag, vagy vegyes csomagolási hulladék - fém hulladék - vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék 3.1.2. Konténeres munkahelyi gyűjtőhelyeken az alábbi hulladékok kerülnek gyűjtésre: - porhomok - alumínium forgács - alumínium salak - vizes mosófolyadék - savhulladék - kötőanyag hulladék - vegyi anyaggal szennyezett csomagolási hulladék - fáradt olaj 3.2. Üzemi gyűjtőhely: A telephely Északi részén különálló épületben üzemi gyűjtőhely került kialakításra a munkahelyi gyűjtőhelyekről odaszállított hulladékok gyűjtésére. Az épület két egymással szembenálló részből áll, 20 cm vastag teherbíró, felületkeményített bazaltbeton padozattal, műanyag szál adagolással, a gyűjtőhely egyik része csúszásmentes felületű olajálló műgyanta bevonattal, kettő összefolyó zsomppal készült. A műgyanta bevonatú kármentővel ellátott részen kerülnek elhelyezésre az olajjal, vegyi anyaggal szennyezett hulladékok gyűjtőkonténerei. A gyűjtéshez különböző méretű ütésálló acél konténerek állnak rendelkezésre. Az épület fedett, így a csapadékvíz a gyűjtőhelyre nem juthat be. A külső padozatok és az úthálózat szilárd burkolatú, E600/D400 minősítésű, közúti forgalomra alkalmas pályaszerkezettel, valamint AC11F és AC16F kopóréteggel ellátott felületű. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok megnevezése, az üzemi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladék maximális mennyisége, elszállításának gyakorisága részletezése az alábbi táblázatban történik:

Hulladék azonosító kód

10 10 07*

Üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok Hulladék megnevezése Gyűjtőedény Az üzemi leírása gyűjtőhelyen maximálisan gyűjthető mennyiség fémöntésre használt, veszélyes 6 vagy 7 m3-es 6 konténer anyagokat tartalmazó öntőmag és ütésálló acél forma konténer papír és karton csomagolási hulladék

Tömörítős konténer

1 konténer

15 01 02

műanyag csomagolási hulladék

4 m3-es ütésálló acél rácsos konténer

1 konténer

15 01 03

fa csomagolási hulladék

20 m3-es konténer

1+1 konténer

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladék

4 m3-es ütésálló acél rácsos

3 konténer

15 01 01

4

Az elszállítás gyakorisága

Hetente többször átvevőhöz szállítás Havonta 1-4 alkalommal átvevőhöz szállítás Havonta 1-4 alkalommal átvevőhöz szállítás Havonta 1-4 alkalommal átvevőhöz szállítás Hetente többször átvevőhöz szállítás

15 01 10*

15 01 11*

15 02 02*

16 01 17

16 11 03*

17 01 07

20 01 21*

20 01 35*

20 03 01

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat vasfémek kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb bélésanyagok és tűzálló anyagok beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től és a 20 01 23-tól egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is

konténer 6 vagy 7 m3-es ütésálló acél konténer 60 literes ütésálló, patentzáras műanyag hordó

1 konténer

Hetente 1-2 alkalommal átvevőhöz szállítás Havonta átvevőhöz szállítás

30 hordó

6 vagy 7 m3-es ütésálló acél konténer

1 konténer

6 vagy 7 m3-es ütésálló acél konténer

1 konténer

6 vagy 7 m3-es ütésálló acél konténer

1 konténer

6 vagy 7 m3-es ütésálló acél konténer

1 konténer

Speciális ütésálló acél gyűjtőedény

3 db gyűjtőedény

6 vagy 7 m3-es ütésálló acél fedeles konténer

1 konténer

5 m3-es ütésálló acél konténer

3 konténer

Hetente 1-2 alkalommal átvevőhöz szállítás

Hetente 1-2 alkalommal átvevőhöz szállítás Havonta 1-2 alkalommal átvevőhöz szállítás Évente többször átvevőhöz szállítás

Évente néhány alkalommal átvevőhöz szállítás Havonta, kéthavonta átvevőhöz szállítás

Hetente többször átvevőhöz szállítás

3.3. A táblázatban megadott adatok alapján az üzemi gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékok maximális mennyisége 400 tonna lehet. 4. Üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása: 4.1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/7928-1/2015. számon - az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozóan - a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112.) kérelmére, a Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112 hrsz.-ú telephelyére üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban megküldött 286-29/2015. számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet elfogadjuk. Előírások, feltételek: 1. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 2. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányt a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányt a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartam. 3. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás

5

rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. 4. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek – a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 5. A változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Felügyelőséget, valamint a Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot tájékoztatni kell. 6. Az engedélyes az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a kárelhárításban az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása mellett - a tervben foglaltak szerint - köteles közreműködni. 7. Az üzemi kárelhárítási tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. 8. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak be kell jelenteni. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben Önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 4.2. A Hatóság a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112 hrsz. statisztikai azonosító jele: 1130235-2453-113-08) a székhelyével azonos című, 5387/112. helyrajzi számú telephelyén végzett tevékenységre vonatkozóan benyújtott üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja.

IV. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell a légszennyezési kibocsátási határértékek betartásáról. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket, a határozat elválaszthatatlan részét képező 13. verziószámú melléklet tartalmazza. 1.2. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatti nem kell alkalmazni. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani. 1.3. A technológiákhoz tartozó légtechnikai- és leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 1.4. A leválasztó berendezések karbantartásáról és a biztonsági berendezések ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 1.5. A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások, szűrőcserék elvégzésének idejét és módját. 1.6. Az üzemeltető a légszennyező forrás(ok)ra vonatkozóan köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött és az ügyfélkapun keresztül beküldött adatlapokkal teljesíthető. A KAR, LAL és LM adatlap csomagok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján, az elektronikus nyomtatványok menüpont alatt érhetők el a http://web.okir.hu címen. Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL) a tömegáram küszöbérték alatti kibocsátásokkal működő technológiák esetén is kell tenni. Amennyiben a légszennyező anyag kibocsátása eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, a légszennyezés éves mértékét (éves levegőtisztaság-védelmi jelentést) is be kell jelenteni.

6

1.7. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Felügyelőség részére elektronikus úton - az ügyfélkapun keresztül benyújtott LAL változásjelentés formájában - jelezni kell, mellyel egyidejűleg kérnie kell az egységes környezethasználati engedély módosítását. 1.8. A hatályos levegő védelméről szóló jogszabályban, a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban Lr.) 7. sz. mellékletében foglaltak szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a hatóság részére éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtania. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül beküldött LM adatlapokon kell teljesíteni. Az éves adatszolgáltatás abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha erről az ügyfél ügyfélkapun keresztül visszaigazolást kap. 1.9. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő-, valamint a termikus eljárások esetében a 999 kódjelű CO2-ra, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 1.10. Mérési kötelezettségek: 1.10. 1. Az 1. sz. "Fűtés, hőellátás" technológiához tartozó (P3, P4, P5, P6, P8 és P13), a 3. sz. "Alu öntés, homokregenerálás" technológiához tartozó (P1, P7, P12), a 4. sz. "Tartalék energia ellátás" technológiához tartozó (P22, P23 és P24), valamint az 5. sz. "Hőkezelés" technológiához tartozó (P25) pontforrások emisszió mérését ötévente, 1.10.2. A 2. sz. "Alu olvasztás" technológiához tartozó (P10, P11, P15, P16, P17 és P20) olvasztókemence kémények, a 3. sz. "Alu öntés, homokregenerálás" technológiához tartozó (P1, P7) öntödei összevont pontforrások emisszió mérését kétévente el kell végezni a vonatkozó jogszabályban és mérési szabványokban előírt módon. 1.10.3. A 3. sz. "Alu öntés, homokregenerálás" technológiához tartozó (P19) pontforrás emisszió mérését abban az esetben szükséges ötévenként elvégezni, amennyiben azon határértékkel szabályozott légszennyező anyagok is kibocsátásra kerülnek. 1.10.4. A P14 pontforrás kibocsátását számítással kell meghatározni. 1.10.5. A soron következő méréseket az alábbi szerint szükséges elvégezni: P10, P11, P15, P16 2015. november 28-ig P1, P7 (6 hónapon belül) 2016. április 19-ig P20, P25 2016. október 1-ig P17 2017. április 16-ig P3, P4, P5, P6, P13 2017. október 15-ig P19 2018. április 1-ig P8 2018. július 2-ig P12 2019. szeptember 30-ig P22, 23 és P24 50 óra feletti éves üzemelést követő 6 hónapon belül. 10.11. A tervezett mérés időpontjáról a Hatóságot legalább 15 nappal korábban írásban értesíteni kell és a mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. 10.12. A kibocsátások mérése során szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. 10.13. A pontforrások kibocsátásának mérését kizárólag akkreditált, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont által szervezett körmérésen, évente legalább egy alkalommal résztvevő szervezet végezheti. A mérőszervezetnek a mérések előtt el kell végeznie az ellenőrző kalibrálást. 10.14. A rendkívüli légszennyezést a Hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. A légszennyezésre vonatkozó adatokat az üzemnaplóban rögzíteni kell. 2. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 2.1. A rendelkező rész III. fejezet 2 pontban meghatározott zajkibocsátási határértékeknek az üzemelés során folyamatosan teljesülniük kell. 2.2. A környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határértéktúllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak.

7

3. Hulladékgazdálkodási előírások: 3.1. A telephelyen folytatott termelési tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások: 3.1.1. Az Engedélyesnek, mint hulladékbirtokosnak a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten kell gyűjtenie. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. 3.1.2. A telephelyen keletkező hulladék gyűjtése környezetszennyezést kizáró módon-, folyadékzáró acéltartályban, betonozott területen ömlesztett formában és gyűjtőedényzetben, burkolatlan területen pedig csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. 3.1.3. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a telephelyen rendelkezésre álló gyűjtőedényzet (tartály, konténer stb.) összes befogadó kapacitását. 3.1.4. A telephelyen rendelkezésre álló munkahelyi és üzemi hulladékgyűjtő-helyek kialakítását a hatályos jogszabályi előírások szerint kell elvégezni a mindenkori hatályos jogszabályban előírt határidőn belül. 3.1.5. A hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabályban előírt kódokkal kell vezetni. A hasznosítási művelet során esetlegesen keletkező másodlagos hulladékokat a keletkezés tevékenység szerinti főcsoportba, illetve alcsoportokba kell sorolni. 3.1.6. Az Engedélyes, mint hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén kialakított üzemi gyűjtőhelyeken hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti. Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető, kivéve az egészségügyi hulladékot. 3.1.7. A hulladékot további kezelésre csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek szabad átadni. A hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanításra való átadásakor vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget – az alapjellemzésnek többek között ki kell terjednie annak bemutatására, hogy a lerakásra szánt hulladék sem eredeti, sem előkezelt formájában gazdaságosan nem hasznosítható-, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell. 3.1.8. A hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabályban előírt kódokkal kell vezetni. A termelési tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékokat a keletkezés tevékenység szerinti főcsoportba, illetve alcsoportokba kell sorolni a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően. 3.1.9. A keletkezett hulladékok vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettséget és nyilvántartás vezetését a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal kell teljesíteni. Az adatszolgáltatást – a tevékenység végzése során keletkezett hulladékokról – évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig kell teljesíteni. 3.1.10. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak késedelem nélkül be kell jelenteni, a keletkező hulladékok megfelelő kezeléséről gondoskodni kell. 3.1.11. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 3.2 .Az üzemi gyűjtőhelyen folytatott tevékenységre vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások: 3.2.1. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatban foglalt tevékenységen kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 3.2.2. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell. 3.2.3. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjthető hulladék mennyisége nem haladhatja meg a gyűjtőhely összes befogadó kapacitását; Az üzemi gyűjtőhelyen egy időben maximálisan gyűjthető hulladékok összmennyisége 400 tonna lehet. 3.2.4. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékok legfeljebb 1 évig gyűjthetők. 3.2.5. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék fajtáját és típusát a tárolás helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni. 3.2.6. Az üzemeltető az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékokról, naprakész módon üzemnaplót köteles vezetni.

8

3.2.7. A gyűjtőhely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama, továbbá a be és kiszállítások alatt a hulladék ne szennyezze a környezetet. 3.2.8. Az üzemi gyűjtőhelyen esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 3.2.9. Amennyiben jelen határozattal jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott feltételekben, avagy adatokban változás következik be, azt annak bekövetkezését követő 15 napon belül a hatóság felé be kell jelenteni. 3.2.10. A üzemi gyűjtőhely üzemeltetése során a következő műszaki felszereléseket a telephelyen folyamatosan biztosítani kell: a. kármentesítési anyagok b. tűzoltó készülékek c. kéziszerszámok d. egyéni védőfelszerelés 4. Az üzemi kárelhárítási terv elfogadására vonatkozó előírások: 4.1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát, pedig azon telephelyén kell tartani, amelyre a terv vonatkozik. 4.2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni kell. 4.3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. 4.4. A változásokról a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt 30 napon belül értesíteni kell. 4.5. A tervet a terv készítésére kötelezettnek a változások átvezetésétől függetlenül ötévenként továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 4.6. Esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – közre kell működni. 4.7. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni, továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással kell gondoskodni.

V. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5254-1/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.), a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112.) kérelmére az egységes környezethasználati engedély-módosítási és felülvizsgálati eljárásra irányuló hatósági eljárásban megküldött 286-13/2015. számú szakhatósági megkeresésre az illetékes GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az egységes környezethasználati engedély módosításához és felülvizsgálatához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról. 3. A NEMAK Alumíniumöntöde Kft. telephelyéről városi szennyvízcsatorna rendszerbe elvezetésre kerülő szennyvizek szennyezettségének a következő küszöbértékeknek kell megfelelnie: pH dikromátos oxigénfogyasztás, KOIk ammónia-ammónium-nitrogén

6,5 - 10 1000 mg/l 100 mg/l

9

fluoridok 10’ ülepedő anyag szerves oldószer extrakt összes só

50 mg/l 150 mg/l 50 mg/l 2500 mg/l

A gyár szennyvíz kibocsátását a fenti szennyező komponensekre jóváhagyott önellenőrzési terv alapján kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. 5. Az engedélyesnek gondoskodnia kell az üzemi kárelhárítási terv karbantartásáról, felülvizsgálatáról és szükség esetén módosításáról, amely módosítást hatóságunkkal jóvá kell hagyatni 6. A talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a burkolatlan üzemi felületekre veszélyes anyag ne kerülhessen. 7. A földalatti vezetékek, tartályok tömörségét folyamatosan ellenőrizni kell. 8. Be kell tartani a H-19565-4/2005. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. 9. Az ioncserélő berendezést és a fordított ozmózis berendezést úgy kell üzemeltetni, hogy a keletkező szennyvíz a közcsatornába történő bebocsátás helyén összes só paraméterben küszöbérték túllépést ne okozzon. Amennyiben ez nem biztosítható, a közcsatorna hirtelen történő sóterhelésének mérséklése érdekében a berendezésekből kibocsátott regenerátumok és koncentrátum gyűjtését külön tartályban kell biztosítani, és kiegyenlített térfogatáramban kell a közcsatornába bebocsátani. 10. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítást azonnali megkezdése mellett - a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 4.

Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményeket adta: 2. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 11874-4/2015. számon - a tevékenység helyi környezet- és természetvédelmi követelményekre vonatkozóan - a következő véleményt adta: „Hivataluk a NEMAK Győr Kft. (székhely/telephely: 9027 Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112.) egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálati eljárása során belföldi jogsegélyben kereste meg hivatalunkat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § (6b) bekezdése alapján, azaz a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából. A megkeresésnek eleget téve a csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetéhen vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tevékenység - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletével jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban van.” 3. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 47224-2//2015. számon - a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálatára vonatkozóan - a következő véleményt adta: „A győri 5387/112 helyrajzi számú ingatlanra a tevékenységnek - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 1. § (6b) bek. alapján - a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából az alábbi tájékoztatást adom: A győri 5387/112 helyrajzi számú ingatlan Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint a (GYÉSZ 42. §) 02689* sz. Egyéb ipari (Gipe) övezetbe sorolja, továbbá (GYÉSZ 12. §) levegőtisztaság védelmi övezet, (lásd szabályozási terv kivonat).”

10

A környezetvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály GYR/047/01042-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárása során a Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112 hrsz. alatti alumíniumöntödével kapcsolatos dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a NEMAK Győr. Kft. (9027 Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112 hrsz.) egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok.”

VI. A jelen határozatban megadott engedély 2025. november 30. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a Hatósághoz a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani 2020. november 30. napjáig. VII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a Hatóság a határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Hatóság a tevékenység gyakorlását korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja. VIII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 525 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 262 500 Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001-00299633-00000000 számú számlájára kell befizetni, és a közlemény rovatban a jelen határozat számát fel kell tüntetni. A fellebbezés díjának megfizetését igazoló bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

11

INDOKOLÁS A Hatóság a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112. továbbiakban: Ügyfél) részére a székhelyével azonos című, 5387/112. helyrajzi számú telephelyén végzett, alumínium olvasztására, öntésére és megmunkálására a 11160-13/2011., 2315-1/2014. számú és a 2862/2015. határozatokkal módosított, 5259-16/2010. számú határozatával egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. Ügyfél kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatát kérte, melyhez csatolta a GRECONOMY Kft. (1068 Budapest, Felsőerdősor u. 1.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. Ezt követően Ügyfél 5387/112. helyrajzi számú telephelyére vonatkozóan 286-27/2015. iktatószámú beadványában üzemi kárelhárítási tervet, valamint 286-28/2015. iktatószámú beadványában „Hulladékgyűjtő üzemeltetési szabályzatot”nyújtott be a Hatósághoz jóváhagyás céljából. Ügyfél megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 30.) FM rendelet 2. § (1) bekezdése, valamint a 3. számú melléklete 2. és 10.1. pontja alapján megállapított 525 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) és (6) bekezdése alapján hirdetményi úton a hatásterületen élő ügyfeleket, elektronikus úton pedig a civil szervezeteket értesítette az eljárás megindulásáról, azonban az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Hatóság Ket. 63. § (1) bekezdése alapján közmeghallgatást tartott, melyen az Ügyfélen kívül érdeklődő nem jelent meg. A Hatóság a dokumentáció vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 8. sz. mellékletében és az 1995. évi LIII. törvény 75. §-ában foglaltak alapján végezte el. A Hatóság megállapította, hogy a GRECONOMY Kft. által készített felülvizsgálati dokumentáció hiánypótlást követően - megfelel a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet és a Khvr. előírásainak. A Hatóság a benyújtott és hiánypótlással kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 2.5.b) pontja alá tartozó tevékenység: „nemvas fémek, ezen belül visszanyert (recikált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége, ólom és kadmium esetében 4 t/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 t/nap olvasztási kapacitás felett.”. A kérelmezett tevékenység az 5259-16/2010. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedélyben és módosításaiban (11160-13/2011., 2315-1/2014., 286-2/2015.) engedélyezett tevékenységek, valamint a kérelemben leírt további, nem jelentős változások szerinti évi 3,6 millió darab hengerfej gyártása. A) A gyártási technológiák és végzett műveletek: A Hatóság az Ügyfél részére az 5259-16/2010. számú határozatával évi 34500 t alumínium olvasztására, öntésére és megmunkálására adott egységes környezethasználati és működési engedélyt, melyet a 111613/2011. számú módosítás alapján az Ügyfél évi 89.760 t-ra növelt új olvasztókemencék betervezésével. Az Alumínium olvasztása 6 db meglévő (és 1 db tervezett) olvasztókemencében, évi 89.760 t mennyiségben történik. Ez a mennyiség mintegy 3,6 millió db hengerfej gyártását teszi lehetővé. A tervezett, új olvasztókemence és további 3 db új öntőgép nem a kapacitás növelése, hanem speciális igények, ötvözetek előállításának biztosítása érdekében tervezett. A bővítés a már korábban engedélyezett G2C csarnoképület megvalósítását is tervbe veszi, amellyel a beépített alapterület 28.953,4 m2-ről 31.257,00 m2-re nő. A gyártási tevékenység jelenleg a G1-es csarnokban történik, amelyben 10 modulból álló gyártás folyik. A G2-es csarnok a G1-es tükörképe. A G2B csarnok a G2 csarnokhoz csatlakozik.

12

1. Modul: magkészítés, homokregenerálás. A magkészítő gépekhez tartozó keverőkben keverik a homok és gyantát megfelelő arányban. Homoktölcséreken keresztül a homokot pneumatikusan belövik a magszekrénybe, majd kikeményítik. A technológiában két magkészítő eljárást alkalmaznak a hot-box és cold-box eljárást. A hot-box eljárásnál a magok kikeményítése magas hőmérsékleten történik. (200-260 OC ) A cold-boksz eljárásnál a magok katalizátor hatására, normál környezeti hőmérsékleten keményednek ki. 2. Modul: olvasztás. Az öntéshez szükséges alumínium olvasztása földgáz-tüzelésű és villamos olvasztó kemencékben történik. Az olvasztó kemencében alumínium tömböket, saját öntészeti maradékot, ötvöző fémeket és fedősó keverékét adagolnak. A kemencébe kerülő anyagokat adagolás előtt mérik és a garaton keresztül a kemencékbe töltik és megolvasztják. A segédanyagok teljes eltávolítása lefölözéssel az öntés előtt történik. A lefölözött sósalak teljes mennyiségének 60-70 %-a alumínium, 30-40 % alumínium-oxid, néhány tized % tisztítósó. A segédanyagok teljes eltávolítása lefölözéssel az öntés előtt történik. A lefölözött sósalak közel 85-90% alumínium tartalmú. A hőntartás biztosítása érdekében minden öntőberendezéshez egy-egy elektromosan fűtött kettős- vagy hármas –Hindenlang típusú tégelykemence áll rendelkezésre. 3. Modul: öntöde. Az öntőüzemben az alumínium hengerfejeket ún. gravitációs kokillaöntéssel és un. Rotacast eljárással öntik. 4. Modul: szerszámtisztítás, szerszámkarbantartás. A berendezésben a tisztítási folyamat 3 részből áll: lúgos mosófolyadékba, passziváló oldatba merítés, tiszta vizes öblítés. A magkészítés és öntés során beszennyeződött szerszámok egy külön berendezésben kerülnek tisztításra, melynek során vizes mosófolyadék hulladék keletkezik. A tisztítási folyamat befejezéseként a szerszámok szárazjeges tisztítását végzik ún. jégszóró kabinban. 5. Modul: tisztítás. Az öntvényeket lemezes szállítószalagon és állványokon lehűtik. A mageltávolítás és a nyers öntvénydarabok mechanikus tisztítása során lefűrészelt, letört és leforgácsolt alumínium keletkezik. 6. Modul: megmunkálás. A megmunkáló berendezésen az öntéstechnológiából adódó ráhagyásokat forgácsolással eltávolítják. Az itt található szerszámok hűtése, és kenése központilag előállított emulzióval történik. Az emulzió ásványolaj tartalma 7-10%. A teljes hűtőfolyadék mennyiségét évente- kétévente egy alkalommal cserélik le. 7. Modul: végátvétel. A megmunkált darabok végső lézeres és endoszkópos ellenőrzése és kiszállításra történő előkészítése (palettázás, csomagolás) történik. 8. Modul: minőségbiztosítás. A minősítési helyeken a megfelelő mérőberendezésekkel ellenőrzik a hengerfejek anyagminőségét és méretpontosságát. 9. Modul: karbantartás. A G1 csarnokban villamos és mechanikus karbantartó rész található, amelyhez tartozik az un. fluidmenedzsment, azaz a berendezések kenőanyag ellátásáért felelős csoport is. 10. Modul: energiaellátás, háztechnika, légtisztítás. A telephely gáz, villamos energia és sűrített levegő ellátását biztosító berendezések üzemeltetése. A vízellátás, szennyvízelvezetés és szellőzés üzemeltetése A technológiából keletkező gőzökkel és porral szennyezett, az üzem légteréből elszívott levegő tisztítása gázmosókon és porszűrőkön keresztül történik. A lúgos és savas gázmosók évi 2-4 alkalommal történő leürítésével savas gázmosóban hulladéksavak és a magszekrény mosó lúgos hulladék keletkezik. A meleg eljárású (hot-box) magkészítéskor, olvasztáskor és öntéskor keletkező gyantás gőzök tisztítása lúgos, ellenáramú véggáz-mosón történik. A lúgos torony aljából az iszapelvétel az ülepítőtartályba történik, ahonnan láncos kotróval kerül kitermelésre. A hideg eljárású (cold-box) magkészítés gyantás gőzeinek tisztítása porszűrőn és savas ellenáramú mosón történik. Az egyéb szennyezett levegő tisztítása porszűrőkön történik.

13

B) A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői és folytatásának környezeti hatásai Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephelyen 5 db légszennyezéssel járó technológiából származóan, 21 db légszennyező pontforráson kerülnek kibocsátásra a légszennyező anyagok. A levegőbe történő kibocsátások: Az Ügyfél részére jogszabályban előírt, légszennyező anyag kibocsátással kapcsolatos bejelentési és mérési kötelezettségeket folyamatosan teljesíti. A pontforrások tényleges kibocsátását a bevallásokhoz külső szakcégek mérései alapján állapítja meg. A telephelyen jelenleg 21 db pontforrás rendelkezik működési engedéllyel. A T1 Fűtés, hőszolgáltatás technológiához 6 db, a T2 Alumínium olvasztás technológiához szintén 6 db STRIKO olvasztókemence pontforrás, a T3 Alumínium öntés, homokregenerálás technológiához további 5 db pontforrás tartozik. A vészáram-ellátást a T4 technológiához tartozó 3 db vészhelyzet aggregátor biztosítja. Az alkatrészek hőkezelésére a T5 technológiában 1 db légszennyező pontforrás található. A T1 technológia gázkazán kéményeken szén-monoxid és nitrogén-oxidok (mint NO2) valamint kéndioxid, szilárd és szén-dioxid légszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra. Mérési jegyzőkönyvek szerint a CO kibocsátási koncentráció 6,91-23,14 mg/m3 (100), az NOx-et érintően 17,39-106,09 mg/m3 (350). /Zárójelben a határérték./ A szilárd és kén-dioxid anyagokra mérési eredményei a kimutathatósági határ alattiak voltak. A T2 technológia olvasztókemence kéményeknél 7 féle légszennyező anyaggal kell számolni. A kibocsátási koncentrációk( mg/m3) /Zárójelben a határérték. / -

szén-monoxid: nitrogén-oxidok,mint NO2: kén-dioxid: TOC, mint C1: szilárd: fluoridok,mint HF: kloridok,mint Cl:

3,36-83,78 (500) 10,35-28,65 (500 ) 3,16-20,23 (500 ) 3,34-38,03 (50 ) 3,07-15,03 (20) kha.-0,0003 (1,5 kg F/t Al) 0,10-0,12 (3)

A T3 technológia P1 és P7 technológiai kémény pontforrásoknál 10 féle légszennyezőanyag kibocsátása történik, az alábbi kibocsátási koncentrációkkal (mg/m3) /zárójelben a határérték/ -

ammónia: dimetil-amin,etil-amin,fenol(„3C” osztály): formaldehid,difenil-metán-izocianát(„3A”): kén-dioxid: nitrogén-oxidok, mint NO2: szén-monoxid: szilárd: („1 O” osztály)

0,377-1,948 (500) 1,117 (150) 0,001 (20) 1,86-2,35 (500) 1,12-1,48 (500) 6,30-13,57 (500) 1,12-2,64 (150)

A kérelem és mellékletei a T3 technológiához tartozó P14 jégszóró kabin pontforrásra vonatkozóan nem tartalmaznak mérési adatot, mert a kibocsátása csak számítással határozható meg. (szilárd anyag kibocsátás). A vészáramforrások dízel aggregátorai eddig évi 50 óra alatt üzemeltek, így mérésre nem került sor. A P19 pontforráson a feltáró mérés alapján csak határértékkel nem szabályozott légszennyezőanyagok távoztak. Az ismertetett adatokkal összefüggésben megállapítható, hogy a gyár légszennyezőanyag kibocsátása megfelelő, határérték alatti. A szennyezés megelőzésére a berendezések és tisztítórendszerek gyártóinak garanciavállalása, a technológiai, biztonságtechnikai előírások betartása, valamint a berendezések előírás szerinti kezelése, ellenőrzése, karbantartása adnak garanciát a későbbiekre vonatkozóan is.

14

Az unorganikus magkészítési technológia, amely lehetővé teszi adimetil-propilamin katalizátor használatát, a világon még fejlesztés alatt áll, a bevezetése jelenleg csak kis mennyiségben (1 db öntőgépnél) várható. A már korábban engedélyezett (tervbe vett) pontforrások közül a P9 gázkazán kémény várhatóan 2015-ben kerül telepítésre, a P21 Lúgos mosó pedig a következő 5 évben valósul meg. Ezeken kívül 1 db új olvasztókemence kürtő (P26) létesítése tervezett. Ügyfél a felülvizsgálat időszakában benyújtotta a P17 Striko olvasztókemence kémény pontforrásának mérési jegyzőkönyvét, amelynek összefoglaló értékelése alapján határérték túllépés nem tapasztalható, ezért a Hatóság a Hydra K-77/2015. számú mérési jegyzőkönyvet elfogadja. Ügyfél azt is jelezte, hogy a P10, P11, P15 és P16 Striko olvasztókemencék emissziómérése várhatóan 2015. október 6-án történik, de ezen mérési jegyzőkönyv jelen engedély kiadásáig még nem érkezett meg, így az előírások között a mérési jegyzőkönyv benyújtása szerepel. A határértékek megállapításában a fűtés, hőellátás technológia kibocsátási határértékei a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet 3. sz. melléklete alapján 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású, 3%-os oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. Az alumínium-finomítás, alumínium-olvasztás eljárásspecifikus határértékei 0,5 kg/h vagy annál nagyobb véggáz tömegáram esetén érvényesek, amely a P10, P11, P15, P16, P17 és P2 Striko kemencéket érinti. A határértéke a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. sz. melléklet 2.14. pont alapján vonatkoztatási oxigéntartalomra történő átszámítás nélkül érvényesek. Ugyan csak vonatkoztatási oxigéntartalomra történő átszámítás nélkül érvényesek a 3. sz. „Alu öntés”, homokregenerálási technológia általános határértékei. Az 1 „O” osztályú anyag (szilárd) esetén (P1, P7, P14, és P25 pontforrások) a határérték 0,5 kg/h alatti tömegáram esetén érvényes. Ha a tömegáram 0,5 kg/h vagy annál nagyobb, akkor a határérték 50 mg/m3. A T4 tartalék energia ellátás és T5 hőkezelés technológiához tartozó (P22, P23, P24 valamint P25) pontforrások esetében megállapított határértékek 273 K hőmérsékletre, 101,3 kPa nyomásra és 5 %-os O2 tartalmú füstgázra vonatkoznak. Az előírások a T4 technológia esetében azokra a helyhez kötött berendezések belső égésű motorjaira vonatkoznak, amelyek tüzelőanyag felhasználása 50 kg/h vagy ennél nagyobb. Az előírások nem vonatkoznak azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a légszennyezőanyag koncentrációra meghatározott kibocsátási határértékek 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. Zajvédelmi szempontból: A tevékenység zajkibocsátását a telephelyen található üzemek technológiai berendezései, és a szabadban elhelyezett zajforrások határozzák meg: melegüzemek, hidegüzemek, megmunkálás, szerszámtisztító porleválasztó, homokregeneráló, légtisztító kémények, villamos tér, kazánház, szellőző gépház, tetőelszívók, logisztikai csarnok légkezelő, kompresszorház, vízgépház, tetőelszívók, elszívó ventilátorok, hőkezelő üzem. A telephelyen lévő zajforrások nappali és éjjeli időszakban működnek, a tevékenységet három műszakos munkarendben végzik. A felülvizsgálat részét képező 2015 év februárjában készült zajmérési jegyzőkönyv alapján, a legközelebbi védendő épületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A telephely zaj hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, helyiséget. Az előírt zajkibocsátási határértékeket a tevékenység lehatárolt hatásterülete által érintett épületekre írta elő a Hatóság. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék 2000. szerinti (9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény) besorolása:  Szállodaépületek: 1211. A létesítmény működésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolása Győr Város hatályos, többször módosított 1/2006. (01.25.) Ök. Rendelet szerinti építési szabályzata alapján történt. Fentek alapján a telephelyre vonatkozóan külön zajkibocsátási határértékek megállapítása indokolt. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő.

15

Hulladékgazdálkodási szempontból: Az Ügyfél hulladékhasznosítási tevékenységet nem végez a telephelyen. Az alumínium olvasztási és öntési tevékenység során két alapanyagot használnak, az alumíniumot és a homokot, így a termelési hulladékok is jellemzően ezekhez az anyagokhoz kötődnek. Alumínium hulladékok: A termelési folyamatban az öntvénytisztítás során eltávolított nagyobb alumínium darabok (un. tápfej és beömlő), valamint a selejtnek minősített darabok visszaolvasztásra kerülnek. Hulladékként csak az alábbi alumíniumtartalmú anyagok keletkeznek: Azonosító kód 10 03 16 12 01 03

A hulladéktípus megnevezése fölözék és salak, amely különbözik a 10 03 15-től nemvas fém reszelék és esztergaforgács

Várható mennyiség (tonna/év) 1600 6000

További kezelés megnevezése hasznosítás hasznosítás

Az alumínium hulladékok gyűjtése 20 m3-es konténerekben történik a keletkezési hely közelében kialakított gyűjtőhelyeken. Homok hulladékok: Az öntési technológia másik alapanyaga a homok, amelyet a magkészítéshez használnak fel. A magok által alakítják ki az öntvény alakját és belső üregeit. A magkészítés és öntvénytisztítás során keletkező homokot regenerálják és több mint 92%-át újra felhasználják. A keletkező homoktartalmú hulladékok az alábbiak: Azonosító kód 10 10 07* 10 10 08

A hulladéktípus megnevezése fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmag és forma fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 10 07-től

Várható mennyiség (tonna/év) 2500 500

További kezelés megnevezése Ártalmatlanítás (lerakás) Ártalmatlanítás (lerakás)

A homokhulladékok gyűjtése 6-7 m3-es acél konténerekben történik, porhomok esetén közvetlenül a keletkezés helyén, maghomok esetében pedig a hulladék gyűjtőhelyeken. Olajos, emulziós hulladékok: Az öntési és tisztítási technológiát követően a darabok megmunkálása során az Ügyfél hűtő-kenő emulziót használ. A használt emulzió nagy része szűrés, tisztítás, frissítés után visszaforgatásra kerül a rendszerbe. A visszaforgatásra nem alkalmas, valamint a mosások, leürítések, tisztítások során keletkező emulziós vizet hulladékként kezelik. A keletkező olajos hulladékok az alábbiak: Várható Azonosító További kezelés A hulladéktípus megnevezése mennyiség kód megnevezése (tonna/év) 150 Bontás után 12 01 09* halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat energetikai hasznosítás 1600 Ártalmatlanítás 12 03 01* vizes mosófolyadék (lerakás)

16

Az olajos hulladékokat jelenleg 1 m3-es IBC tartályokban és egy 7 m3-es földalatti tartályban gyűjtik. Tervezik egy 17 m3-es duplafalú acéltartály telepítését az olajos hulladékok rendezettebb és biztonságosabb gyűjtése érdekében. Egyéb hulladékok: A telephelyen az irodai és az egyéb ipari tevékenységek (anyagmozgatás, raktározás, karbantartás, stb.) következtében veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkeznek. A telephelyen minden tevékenységet figyelembe véve várhatóan összesen 29 fajta hulladék keletkezik. A Kft. telephelyén az elkövetkezendő éves időszakban az alábbi hulladékmennyiségek keletkezése várható: A veszélyes hulladékok várható összes mennyisége: 4628 tonna/év. A nem veszélyes hulladékok várható összes mennyisége: 8494 tonna/év. A vegyesen gyűjtött települési hulladék várható mennyisége: 1200 m3. Melléktermék: Az Ügyfél tevékenységéből melléktermék nem keletkezik. Hulladékok átadása: Ügyfél a keletkezett hulladékokat arra jogosult és engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át a jogszabályi előírásoknak megfelelően – veszélyes hulladék esetén – SZ kísérőjegy ellenében. Az elszállítást engedéllyel rendelkező szállító (Büchl Hungária Kft.) végzi. Az elszállítás közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyekről, vagy az üzemi gyűjtőhelyről történik. A hulladékok elszállítása folyamatos; a veszélyes hulladékok tekintetében legalább heti gyakorisággal, a nem veszélyes termelési hulladékok tekintetében legalább heti két alkalommal, a települési szilárd hulladékok tekintetében hetente sor kerül rá, így hulladék felhalmozás a telephelyen nem következik be. Az alumíniumtartalmú hulladékokat és esztergaforgácsot a Lendinvest Kft. hasznosítja. A homokhulladékokat a MOTIM Zrt. ártalmatlanítja. A savhulladékokat a Gallavit Kft. hasznosítja. A vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékot a közszolgáltató kezeli. A veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladék hulladékégető művekben (ÉMK/Sarpi Dorog Kft.) kerül ártalmatlanításra, illetve energetikai hasznosításra. Egyéb hulladékok a Büchl Hungária Kft.-nek kerülnek átadásra további kezelés céljából. A Hatóság a felülvizsgálat során referenciákat, alternatívákat kért a hulladékok további kezelésére vonatkozóan. Az Ügyfél befogadó nyilatkozatokat nyújtott be a Palota Környezetvédelmi Kft.-től, a Saubermacher-Marcali Kft.-től és a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-től a nagy mennyiségben keletkező öntödei homok hulladék további kezelésére vonatkozóan. A hulladékátadással kapcsolatos adatokat a hulladék nyilvántartásban rögzítik. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. Tárgyi tevékenység a dokumentáció alapján a táj- és természetvédelem érdekeit nem sérti sem a létesítés, sem a megvalósítás, sem a felhagyás során. Kármentesítési szempontból: Az Ügyfél győri telephelyén kármentesítési eljárás nincs folyamatban. Az üzemben felhasznált szilárd halmazállapotú környezetre veszélyt jelentő anyagot, hulladékot (olaj, fáradt olaj; sav-lúg, emulziós, vizes mosófolyadék, katalizátor) burkolt, fedett területen tárolják. A tároló helyiségek kármentőkkel rendelkeznek, így az anyagelfolyás esetén talajszennyezés bekövetkezésének esélye minimális. Az IPPC engedély megújításához kármentesítési szempontból hozzájárulunk. Üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása szempontjából: A vízvédelmi követelményeket a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állapította meg, amelynek során az Ügyfél benyújtotta a 9027 Győr, Nyírfa sor 1. szám alatti telephelyére vonatkozó üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyásra.

17

A Hatóság megállapította, hogy Ügyfél a 90/2007 (IV.26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2.5 b.) pontja - Nemvas fémek olvasztása (beleértve az ötvözést is) egyéb nemvas fémek esetén 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett - alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett tevékenység. A benyújtott üzemi kárelhárítási terv megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben előírtaknak, ezért a 6. § (5) bekezdése alapján, azt a rendelkező részben foglaltak szerint jóváhagyja. Az üzemi kárelhárítási terv elfogadására vonatkozó előírások a 90/2007 (IV.26.) Korm. rendelet 8-9. §-án és 11. §- án alapulnak. C) Monitoring, havária, üzemzavar Az üzemben folytatott tevékenység ellenőrzésére a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt ellenőrző mechanizmusokat alkalmazzák, amelyek a következők. a.) A légszennyező anyagok kibocsátásának mérése szakcégek bevonásával. A pontforrások mérése az alábbiak szerint történt: 2011-ben; P1 technológiai kémény G1 csarnok 2012-ben; P3, P4, P5, P6 és P13 gázkazánok 2013-ban; P7 technológiai kémény G2, P8 gázkazán, P10, P11, P15, P16, P17 Striko kemencék, P19 Amin mosó 2014-ben; P20 Striko, P12 Páternoszter hűtősor, P25 Elino hőkezelő b.) A zajkibocsás meghatározása méréssel (2015-ben) c.) A vízfelhasználás, szennyvíz kibocsátás folyamatos mennyiségi és minőségi ellenőrzése figyelőhálózat útján d.) A talaj és talajvíz ellenőrzésére jelenleg nincs kiépített monitoring rendszer, mert annak kialakítása az üzem technológiája alapján nem indokolt. A haváriát előidéző lehetőségek, amelyek a környezeti elemekre károsak lehetnek, az anyagszállításnál, tárolásnál bekövetkező balesetek, üzemzavar, tűz esetén lépnek fel. Baleset, meghibásodás az olvasztókemencék nem megfelelő üzemeltetése, bélésanyaguk megsérülése, esetleg az olvasztás technológiai paramétereinek nem megfelelő betartása esetén következhet be. A gázmosók, leválasztó-berendezések esetleges meghibásodása határérték feletti légszennyezést okozhat. Az üzem rendelkezik kárelhárítási, illetve veszély-elhárítási tervvel. A kárelhárítási terv a jelen felülvizsgálat során elfogadásra került, amely tartalmazza a havária szempontjából veszélyes anyagok ismertetését, az üzem bemutatását, a havária esetén lehetséges veszélyek, vészhelyzetek leírását - beleértve a hulladékok gyűjtőhelyein előforduló eseteket is - és azok elhárítására vonatkozó tevékenységek ismertetését technológiai és üzemenkénti bontásban. D) Hatásterület, BAT megfelelőség A vizsgált pontforrások hatásterülete a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Levr.) 2. § 14. pontja alapján: A vizsgált légszennyező anyagok tekintetében a mérésekre alapozott alacsony koncentrációk miatt a pontforrások hatásterülete nem értelmezhető. A füstfáklya tengelye alatt várható maximális talaj közeli levegőterheltség-változás a P7 pontforrás kivételével nem éri el a rendeletben (Levr.) meghatározott "a" és "b" mértékadó feltételeket. A P7 pontforrás esetében a füstfáklya tengelye alatt várható maximális talaj közeli levegőterheltség-változás etil-amin tekintetében 1,773 µg/m3, ami a rendeletben meghatározott "a" feltétel szerint 713 m sugarú hatásterületnek felel meg.

18

A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai és területhasználati besorolásai Területhasználati besorolás

Övezet

Helyrajzi szám

00992*

5387/43, 5387/180, 5387/176, 5387/175, 5387/174,5387/156,5387/149,5387/306 (részterület), 5387/307, 5387/133,5387/142 5387/192 (részterület), 5387/191, 5387/186, 5387/184, 5387/183, 5387/199, 5387/198 (részterület), 5387/137, 5387/178, 5387/138, 5387/166, 5387/158, 5387/159 5387/81, 5387/80, 5387/79 5387/233, 5387/231 (részterületek) 5387/114, 5387/112 5387/122, 5387/121, 5387/119, 5387/120, 5387/118, 5387/88 (részterület) 5387/71 5387/72, 5387/98, 5387/99, 5387/102, 5387/108, 5387/161, 5387/162, 5387/127, 5387/209, 5387/208, 5387/92 5387/84, 5387/83, 5387/59, 5387/22, 5387/82 5387/11, 5387/13 5387/130, 5387/173, 5387/168, 5387/124, 5387/169 5387/152, 5387/153

00993*

Gipe10/S/70/20-/125/30/60/

02688 02952 02689 00995* 00641 00640

00643 00645 00644 00751 Gipe10/S/50/-/125/03//015 Gipe10/S/25/35/-/065///050 Gipe10/S/50/25/-/125/03//040 Gipe10/S/50/25/-/125/03//015 Gipe05/S/50/25-/095///050 Gksz10/S/50/25-/125/30/60/ Gksz10/S/50/20-/125/30/60/ Gksz01/S/50/20-/125/30/60/ KÖu/S/50/5-070-0050 Z/S/20/K-030-K

01808* 03772*

01810*

0748/50, 0748/51, 0748/52, 5397 (részterület) 01052/20, 01052/21, 01052/22, 01052/23 (részterületek) 5396/13, 0748/57, 0748/58, 0748/59, 0748/62, 5433/10 5396/12

03453*

01052/16, 01055

03815* 04611* 00642

5400/3, 01052/25, 0748/53 0748/56 5387/26

04510

5387/77, 5387/78, 5387/39

03818* 02686

01070/1, 0168/1, 01067/4 5387/212 (részterület)

01843*

A maximális koncentráció növekmény a terhelhetőségen belül van, a hatásterületen belül tervezési irányérték túllépés nincs. A pontforrások környezetében immissziós határérték-túllépés nem várható.

Az alkalmazott technológia hulladékgazdálkodási szempontból megfelel a BAT előírásainak az alábbiak miatt: -A Kft. részletes nyilvántartást vezet az üzemi folyamatokban keletkező hulladékokról, ellenőrzi az üzem egyéb kibocsátásait.

19

-A Kft. nagy hangsúlyt fektet a hulladék keletkezés megelőzésére, a keletkező hulladékok újrahasznosítására az alábbi megoldásokkal: az öntőformához használt homok regenerálása (a homok 92 %-át újrahsználják), a regenerált homok minőségét, összetételét monitorozzák, az alumínium selejteket, felöntéseket házon belül visszaolvasztják az alumínium forgácsot, salakot alumíniumhasznosító vállalatnak adják át, vizes mosófolyadék, emulzió regenerálása, újrahasználata (20 % megtakarítás), Az alapanyag tárolás, szállítás döntően újrahasználható konténerekkel történik. Az alapanyagok és hulladékok elkülönített tárolása (gyűjtése) folyadékzáró aljzaton valósul meg. EMS és egyéb környezetirányítási rendszerek bevezetése. Új technológiák bevezetésének vizsgálata (unorganikus technológia) Az alkalmazott technológia levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel a BAT előírásainak az alábbiak miatt: Az alumínium olvasztása nem a helyszínen történik (folyékony alumínium átvétel), csak hőntartás és ötvözés van. A 3 t/h teljesítményű STRIKO kemencék fajlagos adatai 1 t öntvényre vonatkozólag a szakirodalom ajánlásait kielégítik, megfelelően korszerű technológiát képviselnek. A STRIKO-k esetében a földgázfelhasználást illetve az üzemviteli paramétereket on-line módon számítógépen rögzítik. A Kft. környezetbarát gázfűtést alkalmaz, automata fűtéskontrollal. A zsákos porszűrők alkalmazása biztosítja a magas leválasztási hatásfokot. Zárt rendszer biztosítása mellett végzik a rendszeres tisztítást (takarítást) az ismételt kiporzás megelőzésére (pneumatikus felülettisztítás).

A Hatóság – a Ket. 44. § (1) bekezdésének megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata 3. pontja alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/5254-1/2015. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 286-13/2015. számú - 2015. június 9-én érkeztetett - megkeresésével a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112.) egységes környezethasználati engedély módosítási és felülvizsgálati eljárásra irányuló kérelmére indult hatósági eljárásban megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A kérelemhez csatolta a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112.) által 2015. 05. 04-én elkészített egységes környezethasználati engedély módosítási, valamint a GRECONOMY Kft. (1068 Budapest, Felsőerdősor u. 1.) által 2015. márciusában elkészített egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati tervdokumentációt. Hatóságunk a mellékletként megküldött dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: Jelen eljárás a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112.) részére a székhelyével azonos című, 5387/112. helyrajzi számú telephelyén végzett, alumínium olvasztására, öntésére és megmunkálására a 11160-13/2011. és a 2315-1/2014., valamint a 286-2/2015. számú határozattal módosított, 5259-16/2010. számú határozatával kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély módosítására és felülvizsgálatára irányul. Vízellátás: a Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett ivóvíz-hálózatáról történik. Vízfogyasztás: 85.000 m3/év-ről 100.000 m3/év-re fog növekedni a tervezett tevékenység bővítésével.

20

Vízhasználatok: döntően kommunális célú, technológiai célra csak indirekt hűtésre használnak vizet. A technológiai vízhasználatból szennyezetlen hűtővíz és kondenzvíz keletkezik, melyek a kommunális szennyvizekkel közösen vezetnek el. A telephely öntöző vízigényét saját öntözőkútból (H-19565-4/2005.) vételezett vízzel biztosítják, a Kft. a vízkészlet használattal kapcsolatos bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz. Szennyvíz: a bővítés után tervezett napi mennyisége 75-90 m 3, mérése biztosított. A szennyvizet két ponton vezetik el a Győri Nemzetközi Ipari Park külső gerinccsatornájába, amelyet a Pannon-Víz Zrt. üzemeltet, innen jut szennyvíz-átemelőn át a Fehérvári úti városi főgyűjtő csatornába. A két kivezetési pont külön mérőórával van felszerelve. Ioncserélő vízlágyító berendezés: Gl, G2 és G2B csarnokban található. A csarnokok nyitott és zárt hűtőkörének vízellátását biztosítja, illetve gázkazánok vízellátását szolgálja. Teljesítménye: 5,5-7,2 m3/h Üzemi víznyomás: 2,5-6,0 bar Só fogyasztás/regenerálás: 15-32 kg A vízlágyító berendezés üzemeltetése során a berendezés a kalcium és magnézium ionokat cseréli nátrium ionra. A töltet regenerálása NaCl oldat felhasználásával automatikusan történik. A szennyvíz közcsatornába (É-i becsatlakozás) kerül bebocsátásra. RO-fordított ozmózis elvén működő berendezés: G2 csarnokban található. A berendezésből kikerülő sótalanított víz (permeátum: <20µS/cm) a kórhűtő kör (kokillák hűtés) működését biztosítja. Teljesítménye: 1000-1100 l/h Üzemi nyomás: 10-15 bar A koncentrátum a közcsatornába (É-i becsatlakozás) kerül bebocsátásra. Csapadékvizek: a kialakított technológiának megfelelően a csapadékvizek szennyeződése kizárható. A csapadékvizeket gravitációsan, csatornarendszeren vezetik a telephely ÉNy-i sarkánál lévő kicsatlakozási pontig. Innen a Győri Nemzetközi Ipari Park Centrum Kft. kezelésében lévő csapadékcsatornába, majd szűrő-szikkasztó tórendszerbe kerül a csapadékvíz. A technológiából a felszíni és a felszín alatti vizekbe, földtani közegbe kibocsátás nem történik, mivel az alkalmazott tartályok szintérzékelővel ellátott beton kármentőben helyezkednek el, az üzemben felhasznált szilárd halmazállapotú, veszélyt jelentő anyagokat pedig fedett, burkolt, zárt épületben tárolják. Az üzem magas technológiai színvonalú biztonsági berendezésekkel rendelkezik (gáz, hő, füst és tűz érzékelő, C02 elárasztásos rendszer, kamerarendszer). A Kft. külön talajvíz monitoring rendszerrel nem rendelkezik, annak kiépítése nem indokolt. Talajt vagy felszín alatti vizeket érintő havária az elmúlt 5 évben nem volt. A Kft. rendelkezik jóváhagyott önellenőrzési, valamint üzemi kárelhárítási tervvel. A tevékenységgel érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítások a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. Hatóságunk ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta.

21

A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. melléklet II. táblázat 3. pontján alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatásköre a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A 2015. június 22. - június 26. közötti időszak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”

A Hatóság a tevékenységnek a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett települések jegyzőjét: Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 11874-4/2015. sz. – a tevékenység helyi környezet- és természetvédelmi követelményekre vonatkozó - véleményének indoklása a következőket tartalmazza: „Hivataluk a NEMAK Győr Kft. (székhely/telephely: 9027 Győr, Ipari Park, Nyírfa sor 5387/112.) egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálati eljárása során belföldi jogsegélyben kereste meg hivatalunkat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. § (6b) bekezdése alapján, azaz a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából. A megkeresésnek eleget téve a csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetéhen vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tevékenység - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletével jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban van. Tájékoztatom a tisztelt Hatóságot, hogy a jogsegély kérelem részét képező „településrendezési eszközökkel való összhang” kérdésben Hivatalunk érintett szakosztálya külön nyilatkozik. Nyilatkozatom fentiek mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (5) bekezdésén alapul.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 47224-2/2015. sz. – a tevékenység településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálatára vonatkozó - véleményének indoklása a következőket tartalmazza: „A győri 5387/112 helyrajzi számú ingatlanra a tevékenységnek - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 1. § (6b) bek. alapján - a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából az alábbi tájékoztatást adom: A győri 5387/112 helyrajzi számú ingatlan Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint a (GYÉSZ 42. §) 02689* sz. Egyéb ipari (Gipe) övezetbe sorolja, továbbá (GYÉSZ 12. §) levegőtisztaság védelmi övezet, (lásd szabályozási terv kivonat). Kérem a fent leírtakat figyelembe venni szíveskedjenek.” A R. 28. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet I. táblázat 3. pont B oszlopában meghatározott szakkérdések vizsgálata az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály GYR/047/01042-2/2015. számú véleménye az alábbi jogszabályokon alapul: „A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre:  a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,

22

 

a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet,

A Hatóság – a Ket. 44. § (1) bekezdésének megfelelően – a R. 29. § (3) bekezdése és 6. sz. mellékletének II. táblázata 5. pontja alapján - az üzemi kárelhárítási terv megküldésével - megkereste az ügyben érintett szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/7928-1/2015. számú - az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozó - szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 2685-27/2015. számú - 2015. 09. 29-én érkeztetett - megkeresésével a NEMAK Győr Alumíniumöntöde Kft. (9027 Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112.) a Győr, Ipari Park Nyírfa sor 5387/112 hrsz.-ú telephelyére, üzemi vízminőségi kárelhárítási terv jóváhagyására irányuló kérelmére indult hatósági eljárásban a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. Megkereséséhez csatolta az EDiCon Környezetvédelmi Mérnöki Iroda (1122 Budapest, Határőr út 39.) által készített 2015. 07-i üzemi vízminőségi kárelhárítási terv dokumentációt. A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdés alapján az engedélyezési hatósági eljárásban a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásában - a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni vizek, a felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésében megfelel-e. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött irat alapján a fent hivatkozott szakkérdés/szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg: A benyújtott üzemi vízminőségi kárelhárítási terv, megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben előírtaknak. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A döntést alátámasztó jogszabályok: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Két. 44. § (9) bekezdése záija ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3), illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A határozat a fent hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. és 9. számú melléklet.

23

A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklet. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban Levr.) 25. §. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a Levr. 31. § (1), (2), (4), továbbá a 32. § (1) bekezdései alapján történt. A mérések gyakoriságát a Hatóság a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM r.) 15. § (3) bekezdés valamin 14. számú mellékletének megfelelően állapította meg. A P1 és P7 öntési technológiai pontforrások 2 évenkénti mérését részben az előző jogszabályi hivatkozás, részben a hatásterületi érintettség indokolja. A Hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy a mérés során a mérési módszer megválasztása és a műszerek kalibrálása, karbantartása tekintetében a VM r. 6. §- a rendelkezései szerint kell eljárni. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a mérést kizárólag a VM r. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.). A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: NyR.). A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: CSR.). A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet (továbbiakban: HJR.). Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: LétR.). A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (továbbiakban LerakoR.). A határozat rendelkező része IV. fejezet 3. pontjában szereplő előírások hivatkozása: Az előírások hivatkozása: 3.1.1 pont: Ht. 12. § (4) bekezdése alapján. 3.1.2. pont: Ht. 4. § és LetR. 13. § (4) bekezdése és a LetR. 16. § (1) és (2) bekezdése alapján. 3.1.3. pont: LetR. 13. § (9) bekezdése és a LetR. 15. § (6) és (2) bekezdése alapján. 3.1.4. pont: LetR. 30. §-ban foglaltak alapján. 3.1.5. pont: Ht. 63. § (1) bekezdése alapján. 3.1.6. pont: Ht. 12. § (1) és a LetR. 13. § (10) bekezdése alapján. 3.1.7. pont: Ht. 31. § (5) bekezdés és a LerakoR. 2. számú mellékletének 1.1. pontja alapján. 3.1.8. pont: Ht. 63. § (1) bekezdése és a HJR. alapján. 3.1.9. pont: Ht. 65. § és a NyR. 10. -13. § alapján. 3.1.10. pont: Az előírás a 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 8. § (1) és (2) bekezdése alapján és a Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja alapján történt. 3.1.11. pont: Az előírást a Kvt. 82. § (1) bekezdése alapján tette a hatóság. Az üzemi gyűjtőhelyre vonatkozó előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. §., a Létr. 15. § (2); (3); (4;) (5); (7); (8); bekezdései és a Létr. 2. sz. melléklet 2. 3. pontja. A LétR. 15. § (6) bekezdésében foglaltak szerint „ha az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék olyan tevékenységből származik, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti egységes környezethasználati engedély birtokában végezhető, az üzemi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladék maximális mennyiségét, elszállításának gyakoriságát és az elszállítás egyéb feltételeit a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyben írja elő.” Az Ügyfél által benyújtott és kiegészített üzemeltetési szabályzat megfelel a Létr. 14-17. § bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek, ezért a Létr. 17. § (4) bekezdése alapján jelen határozatban szereplő előírásokkal a Hatóság az üzemeltetési szabályzatot jóváhagyta.

24

A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység a meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. §-a, 70. § (1) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdés a) pontja, 81. §-a és a Khvr. 17. § (2), 20. § (3), (4) és (11) bekezdése, a 20/A. § (12) bekezdése, 11. sz. melléklete, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalás alapján; és a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket, az üzemi kárelhárítási terv, valamint az üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetési szabályzat jóváhagyását az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Khvr. 26. § (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a Khvr. 20/A. § (1) és (4) bekezdésén alapul. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 2. § (5) bekezdésén alapul. Az utalási bizonylat másolatának benyújtásáról a Hatóság a Díjr. 5. § (6) bekezdése alapján rendelkezett. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 2. sz. melléklet 2. pontja határozza meg. Győr, 2015. október 19.

Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

25