GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Iktatószám:

2875-23/2015.

Hiv. szám:

Ügyintéző:

dr. Sebő F. Dániel, Kelemen Gyula

Melléklet:

Tárgy:

Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt. KÜJ: 102095942 KTJ: 101074679 KTJ lét.: 101607640 IPPC-engedély

HATÁRO ZAT

I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felülvizsgálva a jogelődeként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 649-3/2009. sz. jogerős határozatával kiadott környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat a Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Vállalkozási és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 187-189., statisztikai számjel: 13988560-7112-114-01; a továbbiakban: Ügyfél) részére a 9027 Győr, Martin u. 1. (5454/5 hrsz.) alatti telephelyén (a továbbiakban: telephely) folytatott veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítási tevékenységre vonatkozóan – a telephely üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magában foglaló –

környe ze tv édelm i működési és e gybe n egysé ges kör ny ez ethasz ná lati e ngedé ly t ad az alábbiak szerint: II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok és előírások: 1. Az engedélyes mint üzemeltető adatai Név:

Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Vállalkozási és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely:

1117 Budapest, Budafoki út 187-189.

Cégjegyzékszám:

Cg. 01-10-045683

Környezetvédelmi ügyféljel:

102 095 942

Statisztikai számjel:

13988560-7112-114-01 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 328-031

2. A tulajdonos adatai Név:

SADE-COMPAGNIE GENERALE DE TRAVAUX D'HYDRAULIQUE S.A. (székhely: FR-75014 Paris, Avenue du Docteur Lannelongue 23-25.)

3. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:

9027 Győr, Martin u. 1. (5454/5 hrsz.)

KTJ szám:

101 074 679

Létesítményi KTJ-szám:

101 607 640

EOV-koordináták:

EOV X: 547587 EOV Y: 261900

Alapterület:

480 m2

Folytatott tevékenység:

D9 Ártalmatlanítás: Máshol nem meghatározott fizikokémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (például elpárologtatás, szárítás, kiégetés)

Besorolás és volumen:

Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül fizikai-kémiai kezeléssel (D9)

NOSE-P kód:

109.07 Fizikai-kémiai hulladékfeldolgozás (egyéb hulladékgazdálkodás)

PRTR-kód:

5.1. b)

Ártalmatlanítási kapacitás:

270 tonna/nap

3.1. A telephely létesítményeinek főbb műtárgyai, berendezéseinek műszaki adatai: Technológiai berendezés

Beépített elemek

Típusszám

Berendezés jellemzői

Műszaki adatok

Gyűjtő medence

1 db

Egyedi gyártmány

Síkfenekű, szivattyú zsomppal ellátott, földalatti medence

V=200 m3

Feladó szivattyú

1+1 db

C0CQMH10D+CNYS2GSEQ+N1B1-10

Nedves beépítésű 1db Száraz beépítésű 1 db

Q=50 m3/h H=9 m

4 db

Egyedi gyártmány

Kúpos fenekű, felszín feletti, acéltartály

2 db

Saer 4P 50-160/A Saer 4-P65-200A

Száraz beépítésű

2 db

HIDROSTAL B065-S01 BDM1M-G/222


Bontó tartály Emulzióbontó tartályhoz tartozó víz szivattyú Emulzióbontó tartályhoz tartozó iszap szivattyú

2

V=35 m3 Ø 3700 mm H=3700 mm Q=10-35 m3/h H= 8,8 m Q=25-65 m3/h H=14,6 Q=43 m3/h H=12 m

Koagulálóflokkuláló reaktorok

2 db

Egyedi gyártmány

2 síkfenekű polipropilén tartály, az első poradagolóval,

V=2*1,5 m3 Ø 1800 mm

Flotáló

1 db

KÖRTE körflotáló

Kúpos fenekű polipropilén műtárgy levegőbeoldó egységgel

Ø 3000 mm V=15 m3

Kompresszor

1+1 db

HAFI Gemenc

Csavarkompresszor

17 kW 8 kW

1 db

Egyedi gyártmány

1 db

Egyedi gyártmány

1 db

IMI

Nedves beépítésű

Q=5 m3/h

1 db

Egyedi gyártmány

Síkfenekű pH mérővel, alarm és tiltó rendszerrel

1+1 db

SAER 4-P 65-160/A

Tiltókapcsolós

1 db

Egyedi gyártmány

Felszín feletti acéltartály 2db szűrővel

V=3 m3 Ø 1430 mm Q=26-60 m3/h H=9,3 m V=2 m3 1680*1086*1000 mm

1 db

HIDROSTAL C080L01R+CDM1MG/222


Q=80 m3/h H=5 m

1 db

Egyedi gyártmány

Kúpos fenekű acéltartály szerelvényekkel

V=150 m3 Ø 5600 mm

1 db

SEAR 4P.32-160/A


Q=3-12 m3/h H=9,4 m

Statikus keverővel

Q=5 m3/h

Két-zsompos polipropilén berendezés Állóhengeres, síkfenekű, hengeres hidrosztatikus, polipropilén tároló tartály

Q=5 m3h

Iszapgyűjtőtartály Fenékiszap tartály Fenékiszap tartály szivattyú Tisztítottvíztartály Végátemelő szivattyú Fogadó tartály

Feladó szivattyú Tárolókiegyenlítő tartály Tárolókiegyenlítő tartály szivattyú Csőreaktor

1 db

Flotáló

1 db

Flotált szennyvízgyűjtő tartály Flotált szennyvíz nyomásfokozó szivattyú Multimédia töltetes mechanikai szűrő

Síkfenekű polipropilén tartály szerelvényekkel Kúpos fenekű acéltartály, dekantáló csonkokkal

PVC KÖRTE típusú DN65 KÖRTE típusú hosszanti flotáló

1 db

HF-TT-5

1 db

Grundfos C25-6


HF-550 MF-A/T

Polietilén bélésű, üvegszál erősítésű, poliészter állóhengeres szűrőoszlop, vulkanikus tufa és szűrőhomok töltettel

2 db

Aktív-szén töltetes oszlop

1 db

HF-550 SP-M

Polietilén bélésű, üvegszál erősítésű, poliészter állóhengeres szűrőoszlop, aktív szén töltettel

Nanoszűrő

1 db

Grundfos CP8-40


3

Ø 1430 mm V=1,0 m3

-

- V=5 m3 Ø1600*2500 mm Q=5 m3/h H=30 m Szűrőoszlop: Ø550 m Magasság: 1550 mm Szűrőtöltet:230 l Szűrőoszlop: Ø550mm Magasság: 1550 mm Szűrőtöltet:230 l Q=9,5 m3/h

nyomásfokozó szivattyú Mágneses meghajtású membrán adagolószivattyú mennyiségvezérléssel, 100 l-es polietilén tartállyal 20” hosszúságú, 5 μm-os szűrőgyertyát tartalmazó műanyag váza szűrő Korrózióálló acél vázszerkezetre szerelt NF modulok, nagynyomású szivattyúval, CIP mosó egységgel

Q=3 m3/h/db

Egyedi gyártmány

Kúpos fenekű acéltartály

V=10 m3 Ø2000*4000 mm

1 db

IMI búvár


Q=5 m3/h

1 db

Egyedi gyártmány

Kúpos fenekű polipropilén tartály

V=4 m3 Ø1700*3000 mm

Száraz beépítésű csigaszivattyú

2,2 kW

Lerakódás-gátló vegyszer adagolóberendezése

1 db

HF-VA-DE-2

Finomszűrő egység

2 db

HF-FF-20-5

Nanoszűrő

1 db

HF-NF-3000 SP

Iszaptartály

1 db

Iszapgyűjtő tartály szivattyú Iszapkezelő tartály Iszapkezelő tartály szivattyú

1 db

Kamrás iszapprés

1 db

HIDRO MECHANIKA CSM 20 KÖRTE 470/25

Q=3,86 l/h p=10 bar

Q=3 m3/h

Kamrás szűrőprés 25 lappal

4 db

SANDPIPER PB07A JESCO ABF63/4B-7 SANDPIPER PB1/4 JESCO ABF63/4B-7


Q=800 l/h;400 l/h Q=120 l/h

1 db

SANDPIPER PB05A


Q=800 l/h

1 db

IMI


220/1200 W Q=5 l/h

Polimer adagoló szivattyú

3 db

SANDPIPER PB05A SANDPIPER S05B2P1TPSB100 PEMI BcP040-2/12


Q=800 l/h Q=800 l/h Q=9 m3/h

Mosóvíz adagoló szivattyú

1 db

NOCCHI MCX 200/52T


Q=12 m3/h H=52 m

Vegyszeradagoló szivattyú Mészhidrát adagoló szivattyú Mészhidrát adagoló szivattyú

A berendezések fél-automatikus üzemmódban működnek, vezérlésüket a kezelő a vezérlőhelyiségben elhelyezett számítógépről vagy a helyszínről indíthatja. A technológia ellenőrzése és irányítása érdekében nyomásmérő műszerek, pH-mérők, szintmérők és mennyiségmérők kerültek beépítésre, illetve a labormérésekhez hordozható mérőműszereket használnak. 4. Az ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége Azonosító kód

Hulladék megnevezése

4

Mennyiség (tonna/év)

10.000

06 01 02*

Sósav

06 01 04*

Foszforsav és foszforossav

06 01 05*

Salétromsav és salétromossav

06 01 06*

Egyéb sav

06 02 01*

Kalcium-hidroxid

06 02 04*

Nátrium- és kálium-hidroxid

06 02 05*

Egyéb lúg

07 01 01*

Vizes mosófolyadék és anyalúg

07 02 01*


07 03 01*


07 03 04*

Egyéb szerves oldószer, mosófolyadék és anyalúg

07 04 01*


07 05 01*


07 06 01*


07 07 01*


08 01 11* 08 01 20

Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- és lakk-hulladék Festék, lakk tartalmú vizes szuszpenziók, amelyek különböznek a 08 01 19-től

08 03 08

Nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladék

08 03 19*

Diszpergált olaj

08 04 16 10 02 12

Ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó folyékony vizes hulladék, amely különbözik a 08 04 15-től Hűtővíz kezeléséből származó hulladék, amely különbözik a 10 02 11-től

10 02 11*

Hűtővíz kezelésből származó, olajat tartalmazó hulladék

10 03 27*


10 03 28

Hűtővíz kezeléséből származó hulladék, amely különbözik a 10 03 27-től

10 04 09*


10 04 10


10 05 08*


10 05 09

Hűtővíz kezeléséből származó hulladék, amely különbözik a 5

10 05 08-tól 10 06 09*


10 06 10


10 07 07*


10 07 08


10 08 19*

Hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladék

10 08 20*


20 01 29*

Veszélyes anyagokat tartalmazó mosószer

11 01 07*

Pácolásra használt lúg

11 01 11*

Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvíz

11 01 12

Öblítő- és mosóvíz, amely különbözik a 11 01 11-től

11 01 13*

Veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladék

11 01 14

Zsírtalanítási hulladék, amely különbözik a 11 01 13-tól

12 01 07*

Halogénmentes, ásványolaj alapú gépolaj (kivéve az emulziót és az oldatot)

12 01 09*

Halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat

12 01 19*

Biológiailag lebomló gépolaj

12 03 01*

Vizes mosófolyadék

12 03 02*

Gőzzel végzett zsírtalanítás hulladéka

13 01 04*

Klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulzió

13 01 05*

Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulzió

13 04 01*

Belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz

13 04 03*

Egyéb, hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz

13 05 06*

Olaj-víz szeparátorokból származó olaj

13 05 07*

Olaj víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz

13 05 08*

Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok keveréke

13 08 01*

Sótalanítási iszapok, emulziók

13 08 02*

Egyéb emulziók

6

6.000

16.000

6.000

13 08 99*

Közelebbről meg nem határozott hulladék

16 07 08*

Olajat tartalmazó hulladék

16 10 01*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék

16 10 02

Vizes folyékony hulladék, amely különbözik a 16 10 01-től

16 10 03*

Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok

16 10 04

Vizes tömény oldatok, amelyek különböznek a 16 10 03-tól

19 07 03 19 08 10*

Hulladéklerakóból származó csurgalékvíz, mely különbözik a 19 07 02-től Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09-től

19 11 03*

Vizes folyékony hulladék

19 13 08

Szennyezett talajvíz remediációjából származó szennyvíz, tömény vizes oldatok, melyek különböznek a 19 13 07-től

Összesen:

6.000

16.000

60.000

A csővezetéken keresztül érkező hulladék maximális mennyisége: 10.000 tonna/év. A tartálykocsiban, vagy 1 m3 térfogatú IBC-konténerekben beszállított folyékony hulladék maximális mennyisége: 50.000 tonna/év. 4.1. A kezelendő veszélyes hulladékok főbb veszélyes összetevői az alábbiak lehetnek: C 23 Savas oldatok vagy szilárd halmazállapotú savak C 24 Lúgos oldatok vagy szilárd halmazállapotú lúgok C 51 Szénhidrogének és oxigén-, nitrogén- és/vagy kéntartalmú szénhidrogének, amelyek nincsenek külön nevesítve.

4.2. Az alkalmazott hulladékkezelési technológia főelemei: Az üzem maximális kapacitása: 90 tonna/műszak, azaz 270 tonna/nap. Az emulzióbontó üzemben kiépített folyékony hulladékkezelő és ártalmatlanító tisztítómű fogadja a csővezetéken érkező, valamint a tartálykocsin, illetve szabványos konténerekben (IBC-konténer) beszállított folyékony hulladékokat, amelyek különböző öblítő- és mosóvizeket, hűtő- és kenőfolyadékokat, emulziókat és oldatokat, vizes mosófolyadékokat, olajos vizeket és egyéb hulladékokat tartalmaznak jelen határozat II. fejezetének 4.1. pontjába foglalt táblázat szerinti besorolás alapján. Az emulzióbontó üzemben két ártalmatlanító soron zajlik a kezelési technológia. A 15 m3/h teljesítményű I. soron kezelik az Nyrt. ingatlanán lévő telephelyekről csővezetéken érkező és a tengelyen beszállított kevésbé szennyezett hulladékokat; míg a 3 m3/h teljesítményű II. soron az esetenként igen magas szennyezettségű, tartálykocsikon beszállított hulladékokat. A csővezetéken érkező hulladékok a földbe mélyített 200 m3 térfogatú gyűjtőmedencébe érkeznek. A tartálykocsikban, illetve IBC-konténerekben érkező hulladékokat az üzem épülete előtt kialakított lefejtő állomáson keresztül ürítik a fogadó tartályba, melyet követően a hulladékot a kezelőtartályba nyomják, miközben a betáplált mennyiséget ultrahangos áramlásmérővel mérik. A folyékony hulladékok ártalmatlanításának első lépése az emulzió semlegesítése és megbontása kationaktív anyaggal. Ezt szakaszos üzemben végzik. Ezt követi a folyamatos üzemben végzett koagulálás-flokkulálás, majd flotálás. A II. technológiai soron a vizes fázis további – nanoszűréssel történő – tisztítására is lehetőség van. A tisztított víz az Nyrt. telephelyének üzemi csatornarendszerébe kerül.

7

4.2.1. Az emulzióbontás folyamata az I. technológiai soron Az ártalmatlanításra átvett kevés szennyezőanyagot tartalmazó folyékony hulladékokat a T1 jelű 200 m3 térfogatú gyűjtőmedencében tárolják legalább 20 órán keresztül, ahol megtörténik a hulladékok homogenizálódása. Ezután az olajos-vizes fázisú emulziót szivattyúval a négy darab 35 m3 térfogatú, sűrített levegővel kevert bontó tartályok egyikébe emelik, mintavétel után beállítják a pH-t, majd hozzákeverik a szükséges vegyszermennyiségeket (kénsav, mésztej, emulzióbontó vegyszer /Polyquat/, vas-klorid). Fél órás keverést követően további egy-négy órát hagyják pihenni az elegyet, amely során az olaj felúszik a felszínre, a nehezebb alkotók pedig a tartály aljára ülepednek le. A felúszó olajat egy gyűjtő tartályba vezetik, a leülepedett iszapfázist az iszaptartályba fejtik. A vizes fázist folyamatos üzemmódban koaguláltatják, flokkuláltatják; a képződő csapadékot oldott levegős módszerrel flotálják. A tisztított vizet egy végellenőrző tartályba vezetik, ahonnan – megfelelő pH esetén – szivattyú juttatja az Nyrt. telephelyének a Kft. által üzemeltetett üzemi csatornahálózatán keresztül a városi közcsatornába. A flotáló habot egy keverős tartályban megtörik és egy további tartályban hagyják ülepedni. A dekantálható vizet visszavezetik a kezelés elejére, míg a híg iszapot megfelelő kondicionálás után szűrőprésen szűrik, a vizet visszaengedik a kezelés elejére, majd az iszapot veszélyes hulladékként kezelik. 4.2.2. Az emulzióbontás folyamata az II. technológiai soron Az erősen szennyezett, elsősorban oldott szerves anyagokat tartalmazó emulziós hulladékok kezelését biztosítja a II. kezelősor: A nagyobb szennyezettséggel rendelkező emulzió a T5 jelű fogadótartályba érkezik. A II. kezelő soron a technológiai lépések ugyanúgy emulzióbontásból, koagulálásból-flokkulálásból és flotálásból állnak, mint az I. soron; a különbség annyi, hogy a második és harmadik lépés berendezései eltérőek, valamint egy negyedik tisztítási lépés is követheti a flotálást, amelyben az előtisztított vizes fázis további tisztítását, nanoszűrését is elvégzik. Az itt tisztított víz szintén a közcsatornába kerül, míg a szűrés koncentrátumát visszavezetik a kezelés elejére. Számítógép regisztrálja a csatornába juttatott tisztított víz pH-ját és nem megfelelő érték (6,5 > pH > 9,6) esetén leállítja a tisztítási folyamatot és a végátemelő szivattyút. A csatornába került víz mennyiségét, valamint a csővezetéken beérkező emulziós hulladék mennyiségét mérő indukciós áramlásmérő adatait a számítógép szintén rögzíti. A nanoszűrő berendezés önálló PLC-vezérlésű. A gyűjtőtartály szintérzékelője indítja el és állítja le a rendszer teljesen automatikus működését, ellenőrzi a nyomásviszonyokat, vezérli a tisztító rendszerek működését. Az aktív szén töltet öblítését kézi vezérléssel végzik. A kezelés során felúszó olaj, olajos iszap keletkezik, melynek környezetkímélő kezeléséről az Ügyfél gondoskodik. 4.2.3. Kritikus ellenőrzési pontok Az Ügyfél minden új beszállítandó anyag esetén a beszállítótól reprezentatív mintát kér, amit tárgyi telephelyén lévő mérőeszközökkel, illetve akkreditált laboratóriumban bevizsgáltat. Amennyiben az megfelel a meghatározott határértékeknek, úgy fogadja a folyékony hulladékot. A hulladék beérkezésekor először vizuálisan ellenőrzik, hogy megjelenési formája azonos-e az előzetesen bevizsgálttal, ezt követően az optimális kezelési technológiát a kezelők az adott mintából laborkísérlettel határozzák meg. A hulladékok kezelése során mérőműszerekkel kontrolálják a folyamatot; kézi pH-, vezetőképesség mérő műszerrel és refraktométerrel lehet ellenőrizni a bejövő hulladékot és a folyamat végén távozó tisztított vizet. Szükség esetén kolorimetriás gyorstesztekkel is lehet ellenőrizni a tisztított víz minőségét. Kezelést követően a tiszta vízfázis leeresztésre kerül a mintatároló tartályba, ahol vizuálisan ismét ellenőrizve lesz és a tartályban lévő pH mérő a pH-ját is méri, szükség esetén automatikusan letiltja a kitáplálást. A mintabeérkezésétől számítva kezelői felügyelet mellett zajlik le minden folyamat, a normál üzemmenettől eltérő jelenség esetén azonnal be lehet avatkozni a folyamatba. 4.2.4. Az ártalmatlanításra átvett hulladékok gyűjtése, előzetes tárolása és telephelyen belüli szállítása Az Ügyfél a kezelésre átvett kevésbé szennyezett folyékony hulladékokat a T1 jelű 200 m3 térfogatú gyűjtő medencében, a nagyobb mértékben szennyezett és II. technológiai sorra kerülő folyékony hulladékokat a T5 jelű 2 m3 térfogatú fogadó tartályban gyűjti és felhasználásukig előzetesen ott is tárolja. A hulladékokat a tároló helyekről szivattyúk segítségével szállítják a technológiai kezelő sorokra. A kezelésre átvett veszélyes hulladékok egy időben gyűjthető mennyisége legfeljebb 355 tonna lehet.

8

4.3. Pénzügyi feltételek: Az Ügyfél a Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) 95590104121204200 kötvényszámú – környezetszennyezésre is kiterjedő – felelősség-biztosítással rendelkezik (káreseményenként 5.000.000,- Ft. biztosítási összeg évenkénti 15.000.000,- Ft. kerettel). Fentiek mellett az Ügyfél 2015. tárgyévre vonatkozó üzleti tervében 200.000,- Ft, (azaz kettőszázezer forint) összegű céltartalék került elkülönítésre. III. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) követelményeinek figyelembevételével: 1. Környezetvédelmi előírások 1.1. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. Az Ügyfél kizárólag jelen határozat II. fejezetének 4.1. pontjába foglalt táblázatban meghatározott hulladékok ártalmatlanítását végezheti. 2. A hulladékolajok átvételekor a termelő arra vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni, miszerint az olajos hulladék hasznosítása mely okok miatt nem biztosítható. 3. A csővezetéken és tartálykocsiban beérkező kezelésre átvett hulladékok, valamint a keletkező hulladékok mennyiségét mérni kell. 4. Az ártalmatlanításra átvett hulladékok eredetét, összetételét átvételüket megelőzően vizsgálni kell. Az üzemben kezelésre a külön jogszabály szerinti C1-C18 számmal jelzett nehézfémtartalmú folyékony hulladékok nem vehetők át. A vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyvet a nyilvántartás részeként kell kezelni és ellenőrzéskor a Hatóság részére be kell mutatni. 5. Az Ügyfél mint hulladéktermelő a telephelyen képződött hulladék gyűjtését az ott lévő munkahelyi gyűjtőhelyeken hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 6 hónapig végezheti. A hulladék keletkezésétől számított 6 hónapon belül a hulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére történő átadásáról gondoskodni kell. 6. A kezelésre átvett és keletkező hulladék gyűjtése környezetszennyezést kizáró módon betonozott területen ömlesztett formában és gyűjtőedényzetben – burkolatlan területen pedig csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben – történhet a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. 7. Az Ügyfélnek mint hulladékbirtokosnak a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – a telephelyen elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. 8. A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását. A telephelyen a kezelésre átvett hulladékok egyidejűleg gyűjthető mennyisége: 355 tonna, a telephelyi tevékenységből keletkező hulladékok egyidejűleg gyűjthető mennyisége: 45 tonna lehet. 9. Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal keverni, amennyiben e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul. 10. A hulladékok további kezelésre csak kezelésükre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére adhatók át. A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanításra való átadásakor vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, melynek – többek között – ki kell terjedni annak bemutatására, hogy a lerakásra szánt hulladék sem eredeti, sem előkezelt formájában gazdaságosan nem hasznosítható; szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell. 11. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell.

9

12.

13. 14.

A környezetbiztonságra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységből – esetlegesen – fakadó környezeti káresemény elhárítására szolgáló felelősség-biztosítást és pénzügyi fedezetet folyamatosan fenn kell tartani. Az – esetlegesen bekövetkező – havária elhárításához szükséges eszközöket (havária-terv, kármentesítéshez szükséges anyagok, stb.) folyamatosan a telephelyen kell tartani. Az Ügyfél köteles 2015. november 30. napjáig a telephely részét képező (ártalmatlanításra átvett hulladékok) hulladéktároló helyre vonatkozó üzemeltetési szabályzatot benyújtatni a Hatóság felé jóváhagyásra.

1.2. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 15. A technológiai előírások betartásával meg kell akadályozni a diffúz légszennyezés kialakulását. 16. A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a légszennyező tevékenységet haladéktalanul le kell állítani, illetve gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 1.3. Zaj- és rezgésvédelmi előírás: 17. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a Hatóság felé.

2. Tájékoztatási kötelezettségek 2.1. Értesítési kötelezettségek: 18. A tevékenység végzése során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A képződött veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni; kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással kell gondoskodni. 19. A vegyszerek és a folyékony hulladék kiömlése esetén a területet lokalizálni kell és a szennyezés terjedését felitató anyagok alkalmazásával meg kell akadályozni. 20. Az üzemeltető engedélyes köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes társhatóságokat; b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 2.2. Bejelentési kötelezettségek: 21. Az üzemeltető engedélyes köteles a Hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben meghatározott feltételek, technológia, avagy adatok jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 2.3. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek: 22. A kezelési művelet során keletkező másodlagos hulladékokat a keletkezési tevékenység szerinti főés alcsoportba kell besorolni. 23. Az átvett, valamint a tevékenység során keletkezett hulladékokkal kapcsolatos naprakész nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell vezetni, melyet a tárgyi telephelyen elérhetővé kell tenni. 24. Az átvett, kezelt és keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig, míg az átvett és keletkezett veszélyes hulladékokról negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a Hatóság felé.

10

25.

26.

Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes, vagy az évente 2.000 tonnát meghaladó mennyiségű nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő év március 1. napjáig hulladékelszállítás bejelentő E-PRTR lapot kell benyújtani a Hatóság felé. A hulladékkezelési technológiáról sorszámozással ellátott üzemnaplót kell vezetni, amely legalább az alábbi adatokat kell tartalmazni: a) beszállított hulladékok fajtája, azonosító kódja, eredete és mennyisége b) felhasznált segédanyag megnevezése és mennyisége c) elvégzett technológiai műveletek megnevezése és üzemórák száma d) kezelés során keletkezett hulladékok azonosító kódja és mennyisége e) kibocsátott szennyvíz mennyisége f) a kezelés során történt esetleges rendkívüli események, üzemzavar, valamint elhárításukra tett intézkedések.

2.4. A telephelyi tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek: 27. A tevékenység felhagyását megelőzően környezeti állapotfelvételt kell végezni az egyes környezeti elemekre vonatkozóan. 28. Felhagyás esetén a telephelyen található hulladékoknak az engedélyezett technológia szerinti kezelését el kell végezni, a maradékanyagokról a vonatkozó jogszabályokban előírt megfelelő kezeléséről gondoskodni kell. 29. A telephelyen végzett tevékenység megszűnése, illetve a telep bezárása esetén az Ügyfél köteles a telephely tevékenység végzését megelőző környezeti állapotát visszaállítani, valamint a telephelyen kezelt, illetve a tevékenység során képződött hulladékok teljes mennyiségének hasznosításáról, ártalmatlanításáról a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint gondoskodni. 30. A telephely bezárásának szándékát, annak határnapját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Hatóságnak. A telephely bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatni a működés következtében a környezetet ért káros hatásokat, mely alapján a Hatóság megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket.

IV. A Hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephely üzemi kárelhárítási tervét (a továbbiakban: terv) az alábbiak szerint: 31. 32. 33. 34. 35.

36. 37.

38.

39.

Jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát az Ügyfél székhelyén, további egy példányát pedig telephelyén elérhetővé kell tenni. Az Ügyfél köteles a tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, – szükség esetén – pótlásáról gondoskodni. Az Ügyfél köteles a terv adatainak folyamatos vezetéséről, valamint az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről és átvezetéséről gondoskodni. A tervben bekövetkezett változásokról a Hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. Az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában történő változás esetén, de legalább öt évenként a tervet felül kell vizsgálni. A terv módosításáról a Hatóságot a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni kell. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, továbbá a vízminőségi kár keletkezését a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak be kell jelenteni. Az esetleges káresemény bekövetkezése esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – közre kell működni. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat – azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően – zártan, szóródásmentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni; továbbá hasznosításukról, illetve ártalmatlanításukról a környezetvédelmi hatóság hatályos engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet részére történő átadással gondoskodni kell.

11

V. Az eljárásban belföldi jogsegély keretében megkeresett Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 49164-3/2015. számon az alábbi állásfoglalást adta: „Hivataluk a Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 187-189.) belföldi jogsegélyben kereste meg hivatalunkat az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdése alapján, azaz a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának vizsgálata céljából. A megkeresésnek eleget téve a csatolt dokumentációt a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi tevékenység – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében; valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében; továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GyÉSz-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) ÖK rendeletével jóváhagyott – helyi környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban van. Tájékoztatom a Tisztelt Hatóságot, hogy a jogsegélykérelem részét képező „településrendezési eszközökkel való összhang” kérdésben Hivatalunk érintett szakosztálya külön nyilatkozik. Nyilatkozatom fentiek mellett a 2004. évi CXL. törvény 26. § (5) bekezdésén alapul.” VI. Az eljárásban szakhatóságként közreműködő Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság 35800/6112-1/2015.ált. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 187-189.) kérelmére a 9027 Győr, Martin u. 1. (5454/5 hrsz.) alatti telephely egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati engedélyezési eljárásra irányuló hatósági eljárásban megküldött 2875-14/2015. sz. szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A környezetvédelmi működési engedély megadásához előírásokkal hozzájárulok. Előírások, feltételek: 1. A folyékony hulladékok ártalmatlanítását végző emulzióbontó üzemből a Rába Járműipari Holding Nyrt. (székhely: 9027 Győr, Martin u. 1.) telephelyének a Rába Energiaszolgáltató Kft. (székhely: 9027 Győr, Martin u. 1.) által üzemeltetett csatornahálózatába kibocsátott szennyvizek minőségének a telephely csatornahálózatába bevezetése előtti ponton az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelni: pH: KOIk : BOI5: 10’ ülepedő anyag: Összes nitrogén: Ammónia-ammónium-nitrogén: Összes foszfor: Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok): Ásványi olajok: Összes vas: Összes só: fluoridok: Összes cink: Összes kadmium: Összes króm: Összes ólom:

12

6,5-10 1000 mg/l 500 mg/l 150 mg/l 150 mg/l 100 mg/l 20 mg/l 50 mg/l 10 mg/l 20 mg/l 2500 mg/l 50 mg/l 2 mg/l 0,1 mg/l 1 mg/l 0,2 mg/l

Összes réz: 2 mg/l Összes nikkel: 1 mg/l BTEX (benzol, toluol, etil-benzol, xilol) 0,1 mg/l 2. Az üzem szennyvízkibocsátását fenti szennyező komponensekre jóváhagyott önellenőrzési terv alapján kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. 3. A kibocsátott tisztított víz csak a jogszabályban előírt kibocsátási határértékeknek megfelelő minősége esetében engedhető a telephelyi csatornába. A tisztított szennyvíz nem megfelelő minősége esetén a tisztított szennyvíztartályban lévő szivattyúkat le kell állítani. 4. A csatornába kibocsátott tisztított víz mennyiségét folyamatosan mérni kell. 5. Az üzemben bekövetkező havária esetén az üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni. 6. A munkavégzés során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságának haladéktalanul be kell jelenteni. 7. A tartályautóval érkező folyékony vegyi anyagok és folyékony hulladékok átfejtését úgy kell végezni, hogy a lefejtés során, illetve meghibásodás esetén a kiömlő anyag vagy hulladék a kiépített csatornaszem bekötővezetéken keresztül a 200 m3 térfogatú gyűjtőmedencébe kerüljön. 8. A telephelyen kezelhető hulladékok minőségi jellemzőinek meg kell felelniük az alábbi paramétereknek és ezt a hulladékok átvételekor dokumentálni kell: Folyékony hulladék Minőségi jellemzője,

Csővezetéken érkező folyékony

Beszállított folyékony

hulladékok

hulladékok

Megengedett (maximális) érték

(mértékegysége)

Megengedett (maximális) érték

pH

4-10

4-10

Vezetőképesség (mikroS)

3.000

5.000

Olajtartalom (mg/l)

5.000

50.000

KOI (mg/l)

40.000

100.000

KOI szűrt (mg/l)

5.000

5.000

Felúszó olaj %

7

10

Szerves oldószer (mg/l)

1

1

Cu (mg/l)

5

5

Cr (mg/l)

5

5

Cd (mg/l)

1

1

Zn (mg/l)

1

50

Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

VII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően

13

a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi. A Hatóság elrendelheti a kötelezettséget tartalmazó határozat végrehajtását, melynek során eljárási bírságot szabhat ki. VIII. Jelen környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2025. szeptember 15. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a környezetvédelmi hatóságnál 2020. március 15. napjáig.

IX. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 525.000,- Ft, (azaz ötszázhuszonötezer forint) összeget – a Hatóság jogelődeként – az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részére mint igazgatási szolgáltatási díjat; emellett megfizetett további 50.000,- Ft, (azaz ötvenezer forint) összeget, mely az eljárásban kötelező jelleggel közreműködő talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. X. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú Hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 262.500,- Ft, (azaz kettőszázhatvankettőezer-ötszáz forint) – természetes személyek, valamint civil szervezetek esetében 5.250,- Ft, (azaz ötezer-kettőszázötven forint) –, melyet a kincstári számlára kell átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

IND OKOLÁ S

A Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Vállalkozási és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 187-189., statisztikai számjel: 13988560-7112114-01; a továbbiakban: Ügyfél) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: ÉDU-KTVF) Ügyfél részére kiadott 3953-13/2011. sz. jogerős határozatával módosított 649-3/2009. sz. jogerős határozatába foglalt környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélye időbeli hatályának meghosszabbítása iránti kérelem érkezett az ÉDU-KTVF jogutódaként eljáró Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség).

14

A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a Felügyelőség megállapította, hogy az Ügyfél által folytatni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. sz. mellékletének 5.1. b) pontja szerint történik, melynek alapján a Khvr. 20/A. § (6) bekezdése értelmében fenti egységes környezethasználati engedély teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát kell elvégezni. A Felügyelőség megállapította, hogy a folytatni tervezett – IPPC engedély-köteles – hulladékkezelési technológia elbírálása érdekében a szükséges dokumentációk a környezet védelmének általános szabályairól szóló a 1995. évi LIII. törvény 75. § (1) bekezdése; továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 7. § (1) bekezdése és 2. sz. melléklete; valamint a Khvr. 8. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően kerültek benyújtásra. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a Kvt. 98. § (1) bekezdése alapján a hatóság 2875-8/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett a Khvr. 21. § (2) bekezdése alapján közzétett közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a Felügyelőség jogutódaként a – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság) a rendelkezésre álló határidőn belül. Fenti kérelemnek a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 9. § (1) bekezdése és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 26. § (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a Ket. 37. § (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az Ügyfél megfelelően eleget tett: Az Ügyfél igazoltan megfizetett 525.000,- Ft, (azaz ötszázhuszonötezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. melléklete III. fejezete 10. főszámának 1. alszáma alapján; továbbá igazolta az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak teljesítését is: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4. pontja alapján megfizetésre került 50.000,- Ft, (azaz ötvenezer forint) talajvédelmi szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj. – A Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján megkeresett Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének állásfoglalását a Hatóság e határozat V. fejezetében rögzítette. Fentieket követően – a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata alapján a Hatóság megkereste az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkező Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint területi vízügyi hatóságot; szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat VI. fejezetében rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 287514/2015. számú – 2015. július 6. napján érkeztetett – megkeresésével a Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 187-189.) kérelmére indult, 9027 Győr, Martin u. 1. szám alatti telephelye egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatának eljárásában az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdése alapján az engedélyezési hatósági eljárásban

15

környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásban a tevékenység vízellátásának a csapadék és a szennyvíz elvezetésének vizsgálata, valamint annak elbírálása, hogy a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni vizek, felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésben, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - Vízellátás: Az emulzióbontó üzem egyrészt ivóvizet, másrészt ipari vizet vételez a telephelyi közműszolgáltatótól. Az ivóvízellátás a reptéri úti telephely Rába Energiaszolgáltató Kft. (székhely: 9027 Győr, Martin u. 1.) által üzemeltetett hálózatáról történik. Az emulzióbontó üzem ivóvizet elsősorban szociális célra, másrészt a nanoszűrő mosásához használ. Az ipari vízellátás szintén a reptéri úti telephely hálózatáról történik. A technológiai célra felhasznált ipari vizet a különféle kezelő vegyszerek oldásához, valamint a berendezések és a helyiség takarításához használják fel. - Szennyvízelvezetés: Az emulzióbontó üzem a tisztított vizet a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett telephelyi elválasztott rendszerű gravitációs szennyvízcsatorna hálózatba vezeti. A bekötési pont közvetlenül az emulzióbontó üzem előtti akna. Ezen bekötési ponttól kb. 120 méterre, a 67.000 m2 alapterületű csarnok dél-keleti sarkánál található a legközelebbi olajfogó és átemelő akna. A kibocsátott szennyvizet a közüzemi csatornahálózat üzemeltetője is rendszeresen ellenőrzi. Az emulzióbontó üzemből kibocsátott szennyvíz mennyisége elsősorban a feldolgozott emulziós hulladékok mennyiségétől, valamint a hozzáadott vegyszer mennyisége miatt kismértékben a minőségétől függ. A kezelendő emulziók általában 90-95 % vizet tartalmaznak, a vizes mosófolyadékok még ennél is többet, így a feldolgozandó hulladékok jelentős része – tisztítás után – szennyvízként kerül kibocsátásra. - Csapadékvíz-elvezetés: Az emulzióbontó üzemet is tartalmazó csarnoképület tetejéről lecsorgó csapadékvíz a gyártelepi csapadékvíz csatornahálózaton keresztül az iparcsatornába kerül. A csapadékvíz-csatornába szennyezett csapadékvíz sem az emulzióbontó üzemszerű tevékenységéből, sem pedig havária esetén nem kerülhet. A technológia egyetlen épületen kívüli eleme a tengelyen történő beszállítás esetén használatos átfejtő hely, ahol a kiépített csatorna-összefolyó a 200 m3 térfogatú gyűjtő medencébe van bekötve. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fer.) követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A befogadóba kibocsátott szennyvizek minőségi előírásai a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében az egyéb befogadóra előírt küszöbértékek szerint kerültek meghatározásra. A szennyvízkibocsátás önellenőrzési kötelezettségének előírása Fer. és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet alapján történt. A haváriára vonatkozó rendelkezés a Favir. 19. § (1) bekezdése alapján került meghatározásra. A döntést alátámasztó jogszabályok: 1. Favir. 2. Fer. 3. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1), (3) és (6) bekezdései alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm.

16

rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet ) 10. § (1) bekezdése, továbbá a Kr. 29. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata; illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének b) pontja állapítja meg.” A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a folytatni kívánt hulladékkezelési tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben:

1.

Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques /BAT/) ismertetése:

Az integrált szennyezés megelőzésről és szabályozásról (Integrated Pollution Prevention and Control /IPPC/) szóló közösségi irányelv megköveteli az Elérhető Legjobb Technika alkalmazását. Az Elérhető Legjobb Technika nem konkrét technológiák meghatározását jelenti, hanem különböző technológiai eljárások, berendezések gazdaságilag is reális alkalmazását, melyek a legkisebb szennyezőanyag-kibocsátást eredményezik. Az elérhető legjobb technikára vonatkozó legfontosabb információforrás az adott szektorra vonatkozó BAT Referencia-dokumentum (a továbbiakban: BREF-dokumentum). A BREF-dokumentumok az Európai Unióban az elérhető legjobb technikáról szóló információcsere eredményei. A BREF-dokumentum segítséget kíván nyújtani az egyes országoknak az IPPC-elveinek megfelelő feltételeket tartalmazó engedélyek kiadásához. A BREF-dokumentumoknak nem céljuk az adott iparág 100 %-os részletes feltárása, sokkal inkább egy olyan megbízható viszonyítási alap szolgáltatása, melynek alapján sikerrel és biztonsággal meghatározhatók a legjobb eljárások. A kiegészített felülvizsgálati dokumentáció elérhető legjobb technikára vonatkozó fejezetében a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél tárgyi telephelyén keletkező emulziók és vizes mosófolyadékok helyben történő kezelése összhangban van a BREF-dokumentum elvárásaival, miszerint a szennyezőanyagok leválasztása a forrásnál, vagy ahhoz lehető legközelebb történjen. Természetesen a fizikai-kémiai kezelést egy biológiai utókezelésnek kell követni, de ekkor már jelentős mennyiségű szerves szennyező anyag visszatartása megtörtént. Kisebb ipari üzemek helyben történő hulladékkezelése sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontból nem kifizetődő, ezért a győri hulladékkezelő üzem szívesen fogad ilyen telephelyekről hulladékot, ezáltal az egységnyi hulladék ártalmatlanítására fordítandó energia, vegyi anyag és a fajlagosan keletkező hulladék mennyisége is csökkenthető, mely megfelel BAT-tal szemben támasztott elvárásoknak. Mivel a telephelyre javarészt emulzióként érkezik a víz-olaj elegy, ezért a BREF-dokumentum által javasolt szeparációs eljárások önmagukban nem vezetnek eredményre. A fázis-szeparációt kombinált emulzióbontási majd koaugálási-flokkulálási eljárás követi. Ezt követően lehet csak a BREF-dokumentum által javasolt flotálást alkalmazni. A mai modern, nagy stabilitású emulziók, különösen többféle emulzió elegye a fent felsorolt módszerekkel gyakran csak részlegesen bontható meg. Az Elérhető Legjobb Technikát ekkor több különböző, egymást követő emulzióbontási lépés alkalmazása jelenti, ami lehetővé teszi mindegyik emulziófajta számára az optimális bontási hatásfok elérését. Az Ügyfél a felülvizsgálat tárgyát képező győri emulzióbontójában is ezt a megoldást választotta. Semlegesítést követően kationaktív szerves vegyülettel megbontják az emulziót, ezt követően szervetlen, nagy felületű anyaggal kezelik és polielektrolittal koaguláltatják, végül flotálással választják szét a fázisokat. Az alkalmazott módszer alacsony anyag- és energiaigénye szintén megfelel a BAT-tal szemben támasztott követelményeknek. Az Ügyfél által feldolgozott vegyes összetételű hulladékemulziók a vízben nem oldódó olajos fázison kívül egyes esetekben jelentős mennyiségű, többé-kevésbé vízoldható, nem túl magas szénatomszámú szerves vegyületet (pl. alkoholokat, glikolokat, stb.) tartalmazhatnak. Ezen vegyületeket a fent említett emulzióbontási eljárások csak részben távolítják el a szennyvízből. A nagyfelületű szilárd adszorbensek ugyan jól adszorbeálják ezeket a vegyületeket, nagyobb kiindulási koncentráció esetén a bontás után a szennyvíz szervesanyag-tartalma esetenként mégis meghaladhatja a csatornába engedhető mértéket. Az előírt követelmények biztonságos betartása érdekében az oldott szerves anyagokat is el kell távolítani a szennyvízből. Erre a célra kiválóan alkalmas a fordított ozmózissal összemérhető pórusméretű membrántechnikai eljárás, azaz a nanoszűrés. A membrántechnikai szűrés abban különbözik a hagyományostól, hogy ebben a szűrendő anyag nem a szűrőfelületre merőlegesen, hanem azzal párhuzamosan áramlik, ezáltal nem rakódik rá a kiszűrt anyag a szűrőfelületre – idővel eltömítve azt –,

17

hanem a felületről az áramlás lesodorja. A nanoszűrő membránjának pórusait akként lehet megválasztani, hogy a szervetlen ionok még átférjenek rajta, de a szerves molekulák többségét visszatartsa, ezáltal oldott szerves anyagok lényegében nem kerülnek a szennyvízbe. A szűrés koncentrátumát visszavezetik a kezelés elejére, hogy ott a következő kezelés során a nagyfelületű szilárd anyagon adszorbeálódjon és iszapként eltávolítható legyen. Az oldott szerves anyagok eltávolításának szinte egyedüli lehetséges módja a nanoszűrés, így ez a megoldás mindenképpen az Elérhető Legjobb Technikát jelenti. A szűrőpréssel végzett iszap-víztelenítés a keletkező hulladékmennyiség drasztikus csökkentésével megfelel a BAT-nak. Az emulziók bontása során keletkező felúsztatott olaj hasznosításra kerül. Az Ügyfél környezeti teljesítményének folyamatos javítását garantálja a 2008-ban bevezetésre került ISO 14001:2004 Környezetközpontú Irányítási Rendszer.

1.1.

Fejlesztési lehetőségek a BAT alkalmazásának szempontjából:

A felülvizsgálat során bemutatásra került technológiák és a bemutatott külföldi példák alapján az Ügyfél 9027 Győr, Martin u. 1. (5454/5 hrsz.) alatti telephelyén (a továbbiakban: telephely) felmerülő lehetséges technológiai fejlesztések és azok korlátai a következők: 1.1.1. Emulzióbontás elősegítése hőkezeléssel A nehezebben bontható emulziók esetében vegyszercsökkentő megoldás lehet a hulladék hőkezelése, illetve melegítése; a technológia tervezője eredeti elképzelései között is szerepelt ezen megoldás, ugyanakkor a helyszínen nem áll rendelkezésre hulladékhő, így a fűtés kizárólag elektromos megtáplálású lehetne, ami azonban gazdasági és környezeti szempontból sem rentábilis. Mindemellett a hőkezeléshez szükséges volna légtechnikai szűrő- és tisztítórendszer kiépítésére is, mely a következőkben bemutatásra kerülő okok miatt sem kivitelezhető. 1.1.2. Bepárlás Az Ügyfelet 2007 előtt több alkalommal megkeresték magas olajtartalmú emulziók kezelésével kapcsolatosan. Annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a piaci igényekhez, 2007-ben engedélyt kért egy vákuumbepárló ideiglenes telepítéséhez és annak kísérleti üzemeltetéséhez. Az Ügyfél dokumentációban bemutatott vákuumbepárlóját 2008. januárjában a telephelyre szállíttatták, azonban a kísérletet kénytelenek voltak már az üzempróbát megelőzően felfüggeszteni, miután a berendezés a telephelyre szállítás során megsérült. Mivel a vákuumbepárlót nem tudta üzembe helyezni a berendezést biztosító cég, azt tőlük kísérleti üzemeltetésre sem vették át, így hulladékot a berendezéssel való kísérletezés céljából az Ügyfélnek nem állt módjában átvenni. Az Ügyfél ez irányú terveit azonban ezt követően sem adta fel: mintaemulziókkal laborkísérleteket végeztek, melynek nyomán megállapították, hogy a bepárlás mint műszaki lehetőség továbbra is nyitott út lenne, ám a gazdasági rentábilitás nem került visszaigazolásra. Az eltelt években a piaci igények és a hulladékspektrum változott, az említett hulladékok kapcsán történt megkeresések száma elenyésző. Mindemellett amennyiben a jövőbeli piaci viszonyok azt igénylik, érdemes lehet fenti kérdéskör újbóli vizsgálata. 1.1.3. Légtechnikai fejlesztés Az átvehető anyagok körét az Ügyfél növelhetné, ha lehetősége nyílna az üzem légterének leválasztására, kezelésére. A technológiában kezelhető anyagok körét jelenleg szűkíti az, hogy nem ártalmatlaníthat olyan anyagokat, melyekből a kezelés során – fizikai vagy kémiai reakció útján – mérgező vagy veszélyes gáz szabadul fel (pl. CN, NH4, NOX, fél illékony és illékony szerves vegyületek). Az Ügyfél több alkalommal is igyekezett az üzemcsarnok tulajdonosánál elérni, hogy leválasztásra kerüljön a nagy csarnokból az általa által használt üzemi terület, ami ez ideig valamennyi minden esetben elutasításra került. A technológiai terek és tartályok jellemzően nyitottak, részben a technológiai folyamatok nyomon követhetőségének érdekében, részben mivel a telephely tervezésekor nem számoltak ilyen irányú fejlesztési igénnyel. A légtechnikai rendszer utólagos kiépítése lényegében a csarnok légterének elszívásával és kezelésével lehetne, ami kizárólag abban az esetben valósítható meg, ha a nagy csarnokról légtérben leválasztanák az Ügyfél által használt üzemrészt.

18

2.

Hulladékgazdálkodási szempontból:

2.1. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű adatok: A telephely Győr Megyei Jogú Város ipari övezetében a Rába Nyrt. (székhely: 9027 Győr, Martin utca 1.; a továbbiakban: Nyrt.) 9027 Győr, Martin u. 1. szám alatti ingatlanán található az ott lévő egyik nagyméretű csarnokba telepített 480 m2 alapterületű helyiségben; északról és déli irányból egyaránt ipari területek, míg kelet felől mezőgazdasági területek határolják. A telephely részét képező emulzióbontó üzemtől mintegy egy kilométer távolságra az iparcsatornán túl pihenő- és sportlétesítmények találhatók. Az Ügyfél tevékenységét az Nyrt. tulajdonában lévő területen használatbavételi szerződés alapján saját berendezéseivel végzi. Az emulzióbontó üzem az ún. „67 ezres” csarnok déli oldalának közepén helyezkedik el. A helyiség padlózata víz- és olajzáró réteggel bevont, a padló a bejáratnál mintegy 10 cm-rel megemelt és a padozatban kialakított csatornaszemek felé lejt a folyadékok kifolyásának megakadályozása végett. Az infrastruktúrát – víz, fűtés, elektromos energia – a Rába Energiaszolgáltató Kft. (székhely: 9027 Győr, Martin u. 1.; a továbbiakban: Kft.) biztosítja, a szennyvizet az Nyrt. csatornahálózatába kerül elvezetésre.

2.2.

Anyag- és hulladék-felhasználás:

Év Anyagfelhasználások (tonna/év): Polielektrolit Ipari víz Mészhidrát Kénsav (38%) Polyquat 40U50 emulzióbontó FLOKO 507 LT Vas (III) –klorid Ivóvíz Hulladékártalmatlanítás: Kezelt hulladékok mennyisége (tonna/év): Csővezetéken érkezett (tonna/év) Ártalmatlanítás után keletkező tisztított víz mennyisége (tonna/év)

2009

2010

2011

2012

2013

0,1737 412 0,045 0,087

0,2435 511 0 0,232

0,3422 724 0 0,464

0,3117 623 0 0

0,2497 570 0 0,435

3,18384

3,78557

7,46105

11,79707

7,9897

2,020 0,661 53

2,660 1,225 50

3,660 1,341 67

3,660 1,117 38

3,680 0,297 31

11.802,969

9.407,086

12.797,677

12.198,562

10.009,942

4.813

4.817

4.372

4.034

3.692

8.995

9.871

13.500

12.462

12.175

A veszélyes anyagok és készítmények egy része (kalcium-hidroxid, polielektrolit, FLOKO) raklapos egységcsomagokban, zárt zsákokban; a folyékony halmazállapotúak (kénsav, vas-klorid, polyquat) 1 m3 térfogatú műanyagkonténerekben érkeznek a telephelyre. Felhasználás előtti gyűjtésük az üzemépület kijelölt részén történik. Az üzemhelyiség padozata úgy került kialakításra, hogy a bejárat közelében mintegy 10 cmrel magasabb a padozat, mint a belső csatornaszemek közelében, ily’ módon az üzem területe kármentőként funkciónál és a csatornaszemekből a T1 jelű gyűjtőmedencébe vezető csatornák az így megemelt talapzatszintre kerültek.

2.3. Az Ügyfél a 2010-2013. időszakra vonatkozó hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatása szerint az alábbi hulladékok keletkeztek tárgyi telephelyén:

19

Tárgyév

Azonosító kód

Hulladék megnevezés

Keletkezett mennyiség (kg)

2010 2010 2011 2011 2012 2012 2013 2013

15 01 01 19 02 07* 15 01 01 19 02 07* 15 01 01 19 02 07* 15 01 01 19 02 07*

Papír és karton csomagolási hulladék Elválasztásból származó olaj és koncentrátum Papír és karton csomagolási hulladék Elválasztásból származó olaj és koncentrátum Papír és karton csomagolási hulladék Elválasztásból származó olaj és koncentrátum Papír és karton csomagolási hulladék Elválasztásból származó olaj és koncentrátum

72 65.180 97 71.630 96 370.420 98 289.580

2.4. A létesítmény üzemelése során az ártalmatlanítási technológiából, a karbantartás és üzemvitelből adódóan az alábbi összesített hulladék-kibocsátásokkal kell számolni: A keletkező hulladékok várható éves mennyisége és egy időben gyűjthető maximális hulladék mennyisége: Azonosító kód

Hulladék megnevezése

Várható éves mennyiség (t)

Egy időben maximális hulladék mennyiség

15 01 01

Papír és karton csomagolási hulladék

0,2

200 kg

0,1

100 kg

100

14 m3

500

30 m3

15 01 10* 19 02 05* 19 02 07*

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap Elválasztásból származó olaj és koncentrátum

Az emulzióbontás első lépésében keletkező felúszó olajat (19 02 07*) a T16 jelű 30 m3 térfogatú tartályban gyűjtik össze, ahonnan veszélyes hulladékként tartálykocsikban szállítják el további kezelésre. A hulladék a felülvizsgált időszakban a MOL Nyrt-hez (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) került hasznosításra. A flotátumot, valamint a flotáló és emulzióbontó tartályok alján összegyűlt iszapot a T13 jelű iszaptartályba nyomatják szivattyú segítségével, ahol az iszap víztartalmának egy része felúszik, melyet dekantálnak és csurgalékvízként a T1 jelű gyűjtő medencébe visszavezetik. Az iszapkezelés, préselés után keletkező olajos iszapot veszélyes hulladékként kezelik. A felülvizsgált időszakban a legutóbbi elszállítás 2009. évben történt. A csomagolási hulladékokat elkülönítetten, zárt edényzetben munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik és az elmúlt időszakban a Győri Hulladékégető Kft. (székhely: 9010 Győr, 0610/2. hrsz.) részére kerültek átadásra. A telephelyen keletkező hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen legfeljebb 6 hónapig lehet gyűjteni; a jelenlegi és távlati üzemeltetés mellett várhatóan csak felúsztatott olaj, olajos iszap és üres csomagolási hulladék fog keletkezni. A vegyesen gyűjtött települési szilárd (kommunális) hulladékot zárt gyűjtőedényzetben gyűjtik, melyet a szerződéses közszolgáltató rendszeresen elszállít.

3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephelyen nem létesül a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.) 2. § 13. pontja szerinti légszennyező pont-, illetve diffúz forrás, a technológiához légszennyezést okozó technológiai pontforrás, illetve felületi forrás nem kapcsolódik. Az ártalmatlanításhoz sűrített levegőt használ fel az Ügyfél, ami szennyeződés nélkül kerül vissza az üzem légterébe. A technológiában felhasznált vegyszerek között nincs veszélyes illó anyagot tartalmazó vegyület. Az időszakos kénsavátfejtés a

20

technológiai utasítások betartása mellett nem okoz diffúz kibocsátást. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió nem alakul ki, az Lvr. 2. § 14. pontja szerinti hatásterület semmilyen légszennyező anyag esetén sem jelölhető ki.

4. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely működése során a kompresszor és a technológiai szivattyúk zajkibocsátásával lehet számolni; a zajforrások a telephelyen nappali időszakban működnek. A teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációhoz becsatolt, 2009. május 26. és 29. napjain történt környezeti zajvizsgálatról készült Z:1004/9. sz. környezeti zajmérési jegyzőkönyv megfelel a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4-5. sz. mellékletei előírásainak. A benyújtott dokumentáció alapján fenti mérés óta eltelt időszakban a telephely technológiájában és üzemelési körülményeiben nem történt olyan változás, mely a telephely zajkibocsátását és zajvédelmi hatásterületét befolyásolná. A környezeti zajmérési jegyzőkönyv alapján a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, a telephely és a vele szomszédos területek zajvédelmi szempontból nem védendő ipari, gazdasági területek, melyeken nem található zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott zajterhelési határértékeknek az üzemelés során nem kell teljesülniük. A tevékenységnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) 5. § (2) bekezdése és 6. §-a értelmében méréssel lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, illetve egyéb épületet, ezért a telephelynek a Zr. 10. § (3) bekezdése b) pontja alapján nem kell rendelkezni zajkibocsátási határértékkel. A létesítmény működésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolása Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Győr Építési Szabályzatáról (GyÉSz) és szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) ÖK rendeletében foglaltak alapulvételével történt.

5. Természet- és tájvédelmi szempontból: A Hatóság megállapította, hogy a telephely nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fentiek alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy a telephelyen folytatandó folyékony veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelési technológiájában jelentős változás nem történt: Az átvételre kerülő hulladékok beérkezésüket követően ütemezetten, rövid időn belül feldolgozásra kerülnek; a feldolgozás költségeit (szerződés szerint) a hulladék termelője, illetve közvetítője utólagosan viseli. Fentiekből adódóan az esetlegesen későbbiekben kifizetésre nem kerülő hulladékok ártalmatlanítása is megtörténik, így nem fordulhat elő, hogy a telephelyen kezeletlen hulladékok halmozódhatnának fel. Az esetlegesen nem fizető partnerek kizárásra kerülnek a szolgáltatás igénybevételéből. A Hatóság megállapította továbbá, hogy – a kezelési műveletből kifolyólag – a telephely utógondozása nem szükséges. Fentiek, valamint a – népegészségügyi, talajvédelmi, termőföldvédelmi, örökségvédelmi és bányafelügyeleti feladatkörében eljáró – kormányhivatal Kr. 29. § (1) bekezdése és 5. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott véleményei nyomán a Hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély kiadása iránti kérelem az Ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) és a Kvt. 75. § (1) bekezdésében, továbbá a Khvr. 8. sz. mellékletében, valamint a KTM rendelet 7. § (1) bekezdésében és 2. sz. mellékletében foglalt rendelkezéseknek; ezért a Hatóság – a Kvt. 81. § (1) bekezdésének, a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének megfelelően – a Kvt. 66. § (1) bekezdés b-c) pontjai, 71. § (1) bekezdés c) pontja és 79. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Khvr. 20/A. § (12) bekezdés a) pontja alapján – a Khvr. 9. §-ában foglaltak figyelembevételével – jelen határozatával környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet)

21

A II. fejezet 4. pontjában szereplő kezelési műveletet a Hatóság a Ht. 2. sz. melléklete szerint felsorolt azonosító kódok alapján határozta meg. A II. fejezet 4.1. pontja által nevesített kezelhető hulladékok körét a Hatóság a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg.

Jelen határozat III. fejezetében emelt előírások – a Khvr. 17. § (2) bekezdésében és 9. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően – az alábbi jogszabályi rendelkezéseken nyugodnak: 1. 2.

Ht. 17. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdése A hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól szóló 145/2012. (XII. 27.) VM rendelet 8. § (1) bekezdése 3. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hnyr.) 1. sz. mellékletének 5.2. d) pontja 4. Ht. 6. § (1-2) bekezdései és 80. § (1) bekezdése e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés e) pontja; Vhr. 1. sz. melléklete E) fejezetének 4. pontja 5. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hlr.) 13. § (3), (5) és (10) bekezdései 6-7. Ht. 12. § (4) bekezdése 8. Hr. 9. § (2) bekezdés b) pontja 9. Ht. 56. § (2) bekezdése; Vhr. 9. § (1) bekezdése 10. Ht. 31. § (5) bekezdése 11. Hr. 9. § (2) bekezdés c) pontja 12. Ht. 70. § (1-2) bekezdései; Hr. 9. § (2) bekezdés g) pontja 13. Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 14. Hlr. 21. § (4) bekezdése, 30. § és 2. sz. melléklet 15. Lvr. 26. § (2) bekezdése 16. Kvt. 8. § 17. Zr. 11. § (5) bekezdése 18-20. Kvt. 8. §; Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja; Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja 21. Kvt. 82. § (1) bekezdése; Hr. 14. § (1) bekezdése 22. Ht. 63. § (1) bekezdése; Hj. 23. Ht. 65. § (1) bekezdése; Hnyr. 3. § (1-4) bekezdései, 7. § (1-2) bekezdései és 1. sz. melléklete 24. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 10. § (1) bekezdés b) pontja, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, (4) bekezdése és 3-4. sz. mellékletei 25. Ht. 65. § (5) bekezdése; Hnyr. 12. § (2) bekezdés e) pontja és 3. sz. melléklete 26. Hlr. 21. § (2-3) bekezdései; Vhr. 6. § b) pontja 27-30. Ht. 31. § (1-2) bekezdései és 32. § (2) bekezdése; Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja 31-39. A környezetkárosítás megelőzéséről szóló és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker.) 8-9. § A Hatóság megállapította továbbá, hogy az előterjesztett üzemi kárelhárítási terv megfelel a Ker. 7. §-a és 12. sz. mellékleteibe foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a Ker. 6. § (5) bekezdése alapján jelen határozat IV. fejezetében jóváhagyta azt. A VII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése; további rendelkezéseit a Ket. 61. §, 134. § d) pontja és 135. § (2) bekezdése állapítja meg. A Khvr. 20/A. § (1) bekezdése értelmében: „Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.”

22

A Khvr. 20/A. § (4) bekezdése értelmében: „Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat…legalább ötévente a Kvt-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni.” (VIII. fejezet) Jelen határozat IX. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, míg a szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslati utat – fentiek szerint – a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg; minderről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának összegét a Rend. 2. § (4-5) és (7) bekezdései alapján határozta meg a Hatóság. (X. fejezet) A Felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése; illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete IV. fejezetének 1. száma állapította meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése és 3. sz. mellékletének 3. pontja értelmében a Felügyelőség 2015. március 31. napján beolvadással megszűnt, általános jogutóda 2015. április 1. napjától a Hatóság; melynek hatáskörét a Kr. 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg.

Győr, 2015. szeptember 3.

Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

23

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Recommend Documents