GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 4681-12/2016.

Tárgy: SWIETELSKY Magyarország Kft. 9300 Csorna, Vasutas u. 9. Hulladékgazdálkodási engedély Mellékletek: Hiv. szám:

Ügyintéző: dr. Karácsony Edina/ Ódor Imre Telefon: +36 (96) 524-000

HAT ÁROZ AT

I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a SWIETELSKY Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20., KÜJ: 102289024, KTJ: 100366478, statisztikai számjel: 14300327-4211-113-01, a továbbiakban: Ügyfél) részére

engedélyezi

a 9300 Csorna, Vasutas u. 9. szám (010/4, 011 hrsz.) alatti ingatlanon lévő telephelyén (a továbbiakban: telephely) történő nem veszélyes hulladék gyűjtését és hasznosítását az alábbiak szerint:

II. 1. Az engedélyezett tevékenység megnevezése: Nem veszélyes hulladék gyűjtése (G0001). Nem veszélyes hulladék hasznosítása: R5 – Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását). A telephelyen átvehető és hasznosítható nem veszélyes hulladékok azonosító kódja, megnevezése és mennyisége: Azonosító kód

Hulladék Megnevezése

Mennyiség (tonna/év)

17 01 01

beton

3.000

17 03 02

bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től

5.800

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. – 9002 Győr, Pf.: 471. – Telefon: +36 (96) 524-000 – Fax: +36 (96) 524-024 E-mail: [email protected] – Honlap: www.kormanyhivatal.hu

17 05 04

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

600

17 09 04

kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02től és a 17 09 03-tól

500

Összesen:

9.900

3. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 3.1. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: A telephelyre a hulladékot a hulladékok tulajdonosával illetve az Ügyféllel szerződéses viszonyban álló teherfuvarozó cégek – amelyek rendelkeznek a szükséges engedéllyel – szállítják be. A beszállított hulladékot szemrevételezéssel ellenőrzik, abban idegen anyag nem lehet. Amennyiben a hulladék szennyezett, átvételére nem kerül sor. A hulladékot mérlegelést követően az aszfaltkeverő berendezés mellett kialakított egybefüggő aszfalt burkolatú, három oldalról zárt depóniákban, szelektív módon gyűjtik. A különböző frakciók vasbeton támfal elemekkel vannak elkülönítve egymástól. A hulladék törését az Ügyfél saját tulajdonában lévő, max. 130 tonna/óra teljesítményű mobil törőberendezéssel végzik, melyet szükség szerinti gyakorisággal telepítenek. A műveletet szakaszosan végzik évente 4-6 napig üzemel, maximum 4 órás üzemidővel naponta. Bontott beton, kevert építési-bontási hulladék, föld és kövek kezelése: Az átvett föld és köveket válogatják - eltávolítva belőle az esetleges idegen anyagokat, hulladékot, majd rostálják. Amennyiben megállapítható, hogy kezelés nélkül is hasznosítható a szennyezetlen föld, úgy közvetlen mintavételt követően laborvizsgálatok eredményei alapján határozzák meg a felhasználás lehetőségeit. A beton és kevert építési-bontási hulladékot közvetlenül a depóniából homlokrakodóval adagolják a törőgépbe. Vibrációs előadagolón keresztül jut az anyag a törőbe, ahol a beállított töréseknek megfelelően 0 – 70 mm szemcsenagyságra aprózódik. A törmeléket szükség szerint osztályozó berendezés segítségével különböző szemcseméretű frakciókra választják szét. A letört betont, kevert építési-bontási hulladékot minősítést követően az Ügyfél kőzúzalék-helyettesítőként útalapba építi be vagy értékesíti. Bontott aszfalt kezelése: A bontott aszfalt törési technológiája, ideje megegyezik a bontott beton törésének technológiájával. A törés eredménye 0 – 45 mm szemcsenagyságú aszfalttörmelék, mely aprított bontott aszfalt ezután hasznosítható új aszfaltkeverékben, mint elsődleges alapanyagot helyettesítő másodnyersanyag. A tört, osztályozott aszfalthulladékot egy rakodógép segítségével egy speciális feladó rostéllyal és külső vibrátorral rendelkező adagolókészülékbe adnak fel, ahonnan szállítószalagokon és egy függőleges serlegművön át egy puffertartályba jut, onnan két szállítószalagon keresztül az ásványanyag mérlegbe majd az aszfaltkeverő gép keverőjébe juttatják, ahol összekeveredik a már a keverőben lévő forró bitumenes keverékadaggal. A kész aszfalt előállításához az aszfalttípustól függően kb. 20% tört bontott aszfalt hozzáadására van lehetőség. Mart aszfalt kezelése: A mart aszfalt törés, osztályozás nélkül, közvetlenül felhasználható új aszfaltkeverék gyártásához. Az előállított termékek minősége: A visszanyert aszfaltok felhasználásával készült termékek minőségét, az Útügyi Műszaki Előírásoknak (ÚT 2-3.301-8:2008. sz.) való megfelelőséget laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik a gyártás során, majd később a beépítés után vett minták alapján. A bontott beton aprítás utáni útalapban történő alkalmazásának lehetőségeit, valamint az alkalmazott tört beton minőségi paramétereit az ÚT 2-3.710.:2008 sz. „Útbeton, betonhulladék alkalmazásával” előírás szerint bedolgozás előtt építőanyag minőség-ellenőrző

2

laboratóriummal ellenőrzik. A visszanyert földet az ÚT 2-1.222 sz. „Utak és autópályák létesítésének geotechnikai szabályai” szerint sorolják be és határozzák meg a felhasználás lehetőségeit. Értékesítés: Elszállítás előtt a telephelyvezető szemrevételezéssel ellenőrzi a készterméket. A termékre vonatkozóan teljesítmény nyilatkozat kerül kiállításra, hogy az megfelel az EN13108-1 szabvány előírásainak. Minőségbiztosítási rendszer: Az Ügyfél a telephelyén MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási, MSZ EN ISO 50001:2012 energiairányítási, MSZ 28001:2008 szabvány szerinti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszert és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert működtet. 3.2. A hulladékgazdálkodási technológia környezetvédelmi jellemzői: 3.2.1. Hulladékgazdálkodás: Az alkalmazottak tevékenységéből származó kis mennyiségű települési szilárd hulladékot gyűjtőedényben gyűjtik és közszolgáltatás keretében kerül elszállításra. A kisebb karbantartások során képződő kis mennyiségű veszélyes hulladékot veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik. Törekednek minél nagyobb tisztaságú hulladék átvételére. Amennyiben az átvett hulladék tartalmaz egyéb összetevőket (fém, műanyag stb.), úgy azokat külön gyűjtik és engedéllyel rendelkező részére adják át. A másodlagos hulladékok várható mennyisége az átvett hulladék mennyiségének 1-2 %-a. 3.2.2. Levegő-tisztaság védelem: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett településen - Csorna - a vonatkozó jogszabály alapján a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába tartozik. A legközelebbi lakóépületek körülbelül 400 méterre találhatóak. A telephelyen a vonatkozó jogszabály szerinti légszennyező pontforrások létesültek. A levegővédelmi előírások a 13953-5/2015. számú levegőtisztaság védelmi engedélyben lettek megállapítva. A légszennyező pontforrások geometriai középpontjától mért 364 méter sugarú körben kerül lehatárolásra a levegőtisztaság-védelmi hatásterület a benyújtott modellszámítás alapján. A hatásterülettel érintett ingatlanok az alábbiak: 010/5, 010/6, 014, 015, 016, 017/9, 2852, 2851/1, 2841, 2843/2, 2842/2, 2842/1, 2791, 2794, 2795, 2796/2, 2796/1, 2796/3, 2797, 017/1, 017/9, 2821/2, 2839, 2840, 2848/1, 2848/2, 2847, 2846, 2845, 2844, 2838, 2836, 2788, 2780/3, 2809. A telephely légszennyezését a munkagépek és szállítójárművek (napi 25-25 tehergépjármű) csak kis mértékben befolyásolják. A szállítás során az útvonal két oldalán 3-3 méteres hatásterülettel lehet ideiglenesen számolni. A törőgép csak évente 2-3 hetet üzemel, hatásterülete telekhatáron belül lehatárolható. A jogszabály szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalon a számítások alapján nem lép fel. 3.2.3. Zajvédelem: A tevékenység zajvédelmi szempontból a vonatkozó rendelet hatálya alá tartozó környezeti zajkibocsátással jár. A telephelyen a tevékenységet nappali időszakban végezik. A hiánypótlás során becsatolt, a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. által készített dokumentáció alapján, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületnél a zajterhelési határértékek teljesülnek. A tevékenység zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő területet melyen védendő épület található, így a tevékenység – zajvédelmi szempontból – zajkibocsátási határérték birtokában végezhető. 3.2.4. Természet- és tájvédelem: A terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, de részben az Országos Ökológiai Hálózat övezetébe tartozik. A tevékenység az ökológiai folyosóra vonatkozó jogszabályi előírásokkal nem ellentétes, táj- és természetvédelem érdekeit nem sérti.

3

3.3. A hulladékgazdálkodást szolgáló személyi feltételek:  1 fő környezetvédelmi vezető  1 fő telepvezető  2 fő keverő gépész  1 fő rakodógép kezelő 3.4. A hulladékgazdálkodást szolgáló tárgyi feltételek:  1 db homlokrakodógép (OK L-25)  1 db törőgép (R-CI 100-130)  1 db aszfaltkeverő berendezés (Wibau-W130)  45 tonna méréshatárú közúti hídmérleg 3.5. A telephelyre vonatkozó műszaki jellegű információk: A telephely nagysága összesen 20.806 m2, melyből a bérelt területrész 10.017 m2. A telephely körülkerített, 24 órás portaszolgálattal ellátott. Az aszfaltkeverő berendezés alapterülete körülbelül 300 m2. A telephelyen különböző létesítmények kerültek kialakításra: iroda, raktár, szociális helyiség, műhely, aszfalt labor, porta, mérlegház, veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely. A telephelyen lévő hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzata 4846-2/2016. számú határozattal, a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely 4845-2/2016. számú határozattal a Hatóság által jóváhagyásra került. 3.6. A hulladékgazdálkodást szolgáló pénzügyi feltételek: Az Ügyfél hulladékgazdálkodási tevékenység végzése kapcsán pénzügyi céltartalék képzéséről szóló garanciát állapított meg 10.000.000,- Ft (azaz tízmillió forint) összegben, melyet minden üzleti év végén felülvizsgálnak és újrabecsülnek a tevékenységek elvégzésére. Pénzügyi eszközök meglétének igazolására az Ügyfél csatolta a Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett 12001008-01044764-00300003 számlaszámú számlájára vonatkozó banki igazolást. Az Ügyfél rendelkezik az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél kötött 8 727 937 3 kötvényszámú környezetszennyezési felelősségre is kiterjedő biztosítással. III. Az Ügyfél köteles betartani és betartatni az eljáró Hatóság alábbi környezetvédelmi előírásait: Hulladékgazdálkodási előírások: 1. Az átvett hulladékok átmeneti gyűjtése legfeljebb 1 évig végezhető, azt követően a hulladékok hasznosításáról haladéktalanul gondoskodni kell. 2. A hulladékkezelési tevékenység során kizárólag a fenti kódszám szerint besorolt hulladék kezelhető. A hasznosítani kívánt hulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként történő besorolását eredményezné. A telephelyre beérkező valamennyi hulladék-szállítmányt mérni és a szállítási dokumentumok alapján, illetve szemrevételezéssel is ellenőrizni kell. 3. A hasznosításra szánt nem veszélyes hulladék nem tartalmazhat idegen anyagokat. Az átvett hulladékból az esetlegesen előforduló idegenanyag tartalmat a hasznosítási technológia előtt ki kell válogatni, jogszabályi előírásoknak megfelelően elkülönítetten kell kezelni, hasznosításukról, ártalmatlanításukról engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. 4. A hasznosítási technológia során előállított anyagra vonatkozóan akkreditált laboratóriummal 500 tonnánként el kell végeztetni a termékké minősítést. A vizsgálati eredményeket és a termékfelhasználás/eladás dokumentumait a nyilvántartás részeként kell kezelni.

4

5. A termékfelelősség, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során keletkező termék minősége nem megfelelő, termékként történő értékesítése nem megoldható, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell. 6. A hasznosítási technológia során előállított anyag hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell működtetni, melyet az arra feljogosított tanúsító szervezettel negyedévente ellenőriztetni kell. 7. A tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat a kialakított üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben, a környezet szennyezését kizáró módon, legfeljebb 1 évig. 8. A telephelyen a kezelésre átvett hulladékok egyidejűleg gyűjtött mennyisége nem haladhatja meg a rendelkezésre álló gyűjtőhelyek kapacitását, 4.200 tonnát. 9. A hulladékkezelési tevékenységről a helyszínen üzemnaplót kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a törőgép üzemidejét, gépkezelő aláírását, a hasznosításra kerülő hulladékok azonosító kódját, mennyiségét, a keletkezett másodlagos hulladékok azonosító kódját, mennyiségét, az előállított termék megnevezését, mennyiségét, ennek deponálási, majd további felhasználási helyét, időpontját, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját. 10. Az Ügyfélnek teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget. 11. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Havária esetén be kell tartani a havária tervben foglaltakat, a képződött veszélyes hulladékot szelektíven és környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, ártalmatlanításra az arra feljogosított szervezetnek kell átadni. A havária elhárításhoz megfelelő mennyiségű anyagok, eszközök a telephelyen rendelkezésre kell hogy álljanak. 12. Az előre nem láthatóan bekövetkező környezetszennyezési károkra is kiterjedő felelősségbiztosítást, pénzügyi fedezetet a tevékenység végzése során folyamatosan fenn kell tartani. 13. A hulladékkezelő telephely bezárásakor a telephelyen lévő valamennyi még nem hasznosított hulladékot arra engedéllyel rendelkező szervezetnek át kell adni további kezelésre. 14. Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Levegő-tisztaságvédelmi előírás: 15. A 13953-5/2015. sz. levegővédelmi engedélyben előírt feltételeket az üzemelés során be kell tartani. 16. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. 17. A tevékenység végzése során törekedni kell a szállítójárművek, rakodógépek kipufogógáz kibocsátásának csökkentésére. 18. A telephely területét rendszeresen takarítani kell, a szilárd anyag (por, granulátum) terjedését takarítással, locsolással, vízpermettel meg kell akadályozni. 19. A telephely üzemelése során a hulladék esetleges szétszóródást el kell kerülni. 20. A diffúz légszennyezés kialakulását el kell kerülni. Zajvédelmi előírás: 21. A tárgyi határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül meg kell küldeni a Hatóságnak a telephelyre vonatkozó zajkibocsátási határérték kérelmet.

5

IV. 2016. tárgyévre vonatkozóan a felügyeleti díj arányos részét (a teljes tárgyévre vonatkozó 40.000,-Ft időarányos részét jelen határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően 2016. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan) kell megfizetni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetvédelmi hatóság részére a „Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla” megnevezésű 10033001-00299633-00000000 sz. számlára (a továbbiakban: kincstári számla) történő átutalással. Az Ügyfél 2017. tárgyévtől kezdődően köteles a tárgyév február 28. napjáig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizetni a kincstári számlára történő átutalással, melynek összege 40.000,- Ft, (azaz negyvenezer forint). V. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokatt adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – mint területi vízügyi hatóság – 35800/2692-1/2016. ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28- 32.) a Swietelsky Magyarország Kft. (székhelye: 1117 Budapest, Irinyi József u, 4-20.) kérelmére indult, Csornai Aszfaltkeverő telepén a 9300 Csorna, Vasutas u. 9. szám alatti telephelyén (011 hrsz.) történő (nem veszélyes hulladékok hasznosítása) hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezése tárgyában indult hatósági eljárásban megküldött 4681-5/2016. hivatkozási számú szakhatósági megkeresésre a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal hozzájárulok. 1. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a felszíni és felszín alatti vizek állapotát.

2. Gondoskodni kell a zárt szennyvízgyűjtő rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás- és szennyezésmentes tárolásról.

3. Gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvíz jogosultsággal rendelkező szervezettel történő rendszeres elszállításáról.

4. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag el folyás, elcsöpögés ne történjen.

5. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 6. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a hatóságnak. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Csorna Város Jegyzője – mint helyi környezet – és természetvédelmi szakhatóság 1656-1/2016. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) kérelmére a Swietelsky Magyarország Kft. Csorna, Vasutas u. 9. hsz. hulladékgazdálkodási engedély engedélyezési eljárásának tárgyában a szakhatósági eljárást megszüntetem. Jelen döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel.”

6

VI. 1. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonja, ha a) az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn, b) az engedély jogosultja az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel felhagy, azt megszünteti, c) a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatása a környezet veszélyeztetésével, szennyezésével, károsításával jár. 2. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt hivatalból visszavonhatja, ha a) az engedély jogosultja nem tesz eleget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségének, b) megállapítja, hogy az engedélyt kérelmező a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett és az engedély kiadását ez érdemben befolyásolta, c) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, d) az engedély jogosultja a hatósági ellenőrzést akadályozza. 3. A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi az Ügyfelet, ha a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez, vagy c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a környezetvédelmi hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol. VII. Jelen nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2021. május 15. napjáig hatályos. Amennyiben az Ügyfél az engedélyezett tevékenységét jelen engedély időbeli hatályának lejárta után is folytatni kívánja, úgy új engedély iránti kérelmét a jogszabályban előírt mellékletekkel ismételten be kell nyújtania a Hatósághoz fenti határidő lejárta előtt legalább 75 nappal. VIII. Az Ügyfél a tárgyi eljárásért megfizetett 590.000,- Ft, (azaz ötszázkilencven-ezer forint) összeget, mint igazgatási szolgáltatási díjat. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. IX. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az első fokú Hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 295.000,- Ft, (azaz kettőszázkilencvenöt-ezer forint), melyet a Hatóság kincstári számlájára történő átutalással kell megfizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.

7

INDOKOLÁS

A SWIETELSKY Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1117 Budapest, Irinyi J. u. 4-20., KÜJ: 102289024, KTJ: 100366478, statisztikai számjel: 14300327-4211-113-01, a továbbiakban: Ügyfél) által nem veszélyes hulladék gyűjtésének és hasznosításának engedélyezése iránt kérelem érkezett a – környezetvédelmi hatáskörében eljáró – Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz (a továbbiakban: Hatóság). A kérelemnek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 80. §-a és a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 7. § (1) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szerinti jogi tárgyú és műszaki szempontú vizsgálatát követően a hiánypótlási felhívásra került sor melynek az Ügyfél megfelelően eleget tett. A fenti telephelyen folytatni kívánt 9.900 tonna/év mennyiségű nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást a Hatóság 487-12/2013. számú határozattal lezárta, melyben megállapította, hogy a hulladékkezelési tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. Az Ügyfél tárgyi eljárásért igazoltan megfizetett 590.000,- Ft, (azaz ötszázkilencven-ezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése 1. sz. melléklet 4. főszámának 6. alszámában és 7. főszámában foglaltak alapján. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdése a) pontja alapján a Hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek. A Ket. 44. § (4) bekezdése továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr. ) 31. § (3) bekezdése alapján a Hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták ki: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat V. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28- 32.) 4681-5/2016. hivatkozási számú megkeresésével a Swietelsky Magyarország Kft. (székhelye: 1117 Budapest, Irinyi József u. 4-20.) kérelmére indult, Csornai Aszfaltkeverő telepén a 9300 Csorna, Vasutas u.9. szám alatti telephelyén (011 hrsz.) történő (nem veszélyes hulladékok hasznosítása) hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezése tárgyában indult hatósági eljárásban hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött dokumentáció és az FLA Kft. (1142 Budapest, Rákospatak u.70-72.) által 2016 februárjában elkészített engedély kérelem alapján az alábbiakat állapítottam meg: A szociális vízigényt közműves vízhálózatról biztosítják. A keletkező szennyvizet zárt tartályban gyűjtik és rendszeresen elszállíttatják. A beszállított hulladékot nyitott, műszaki védelemmel ellátott tároló területen tárolják. A hasznosításra kerülő bontott aszfalt és beton nem tartalmaz olyan anyagokat, melyek veszélyt jelentenek a talajra, vagy a felszín alatti vizekre. Nem tartalmaz vízben oldható veszélyes anyagokat, melyeket a lehulló csapadékvíz kimoshatna belőle, ill. a csapadékvizet szennyezhetné. A csapadékvíz elvezetése vízelvezető árokkal biztosított. A Csorna, 011 hrsz.-ú ingatlan 8

nem érinti a 35800/256-11/2015. ált. számú határozattal kijelölt Csornai vízbázis hidrogeológiai védőövezetét. Az előírások betartása esetén a felszíni, felszín alatti vizek és a talaj szennyezése nem valószínűsíthető. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott iratanyag érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírásomat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10.§-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján írtam elő. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése és 8. sz. melléklet II. táblázata, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Ket. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” Csorna Város Jegyzője, mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a Hatóság e határozat V. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) helyi természetvédelemre kiteajedően szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a vonatkozó engedélyezési eljárásban. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint, - Csorna Város Önkormányzata a tárgyban helyi rendeletet nem alkotott- így a szakhatósági eljárásban hatáskörrel nem rendelkezem.” Fentiek alapján, valamint a – népegészségügyi feladatkörében eljáró Kormányhivatal Kr. 31. § (1) bekezdése és 8. sz. mellékletének I. táblázata alapján adott GY-01/NEP/00476-3/2016. számú hulladékgazdálkodási engedély kiadásához hozzájáruló véleményét is figyelembe véve a Hatóság megállapította, hogy a nem veszélyes hulladék gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó kérelem a teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.), a Hr. 7. § (1) bekezdésében és 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, ezért a Hatóság – a Hr. 7. § (2) és 9. § (2) bekezdésének, valamint 14. § (3) bekezdésének megfelelően – a Ht. 12. § (2) bekezdése és 15. § (2) bekezdése, valamint 62. § (1) bekezdése, 80. § (1) bekezdése, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján jelen határozatával hulladékgazdálkodási engedély kiadásáról döntött. Jelen határozat II. fejezetének 3.2.2. pontja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) előírásain; 3.2.3. pontja a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvr.) előírásain alapul.

9

Jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak: 1. 2. 3. 4.

Ht. 15. § (5) bekezdése, Ht. 6. §-a, Ht. 15. § (1) bekezdése, Ht. 9. § (1) bekezdése, Hr. 9. § (2) bekezdés a) pontja, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 6. §-a, Ht. 10. § (3)-(4) bekezdései, 5. Ht. 3. § (1) bekezdés b) pontja, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:550-559. §-ai, 6. Ht. 10. § (3)-(4) bekezdése, 7. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 3. §-a, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, 8. Hr. 9. § (2) bekezdés b) pontja, 9. Hr. 9. § (2) bekezdés a) pontja, 10. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. Rendelet, 11. Hr. 9. § (2) bekezdés h) pontja, 12. Hr. 9. § (1) bekezdés i) pontja, 13. Hr. 9. § (2) bekezdés f) pontja, 14. Hr. 14. § (1) bekezdése, 15-20. Lr., 21. Zvr. A IV. fejezet előírásait a Ht. 82/A. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja állapítja meg. Az VI. fejezet 1-2. pontjaiban foglalt engedély visszavonásáról szóló rendelkezések a Hr. 15. § (1)-(2) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Ht. 86. § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak határozzák meg. Jelen engedély időbeli hatályát a Hatóság a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapította meg, melynek értelmében: „Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.” A jelen határozatba felsorolt hulladékok körét a Hatóság a a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódszámok alapján állapította meg. Jelen határozat VIII. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az Ügyfél. A határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a Ket. 99. § (1) bekezdése biztosítják, melynek igazgatási szolgáltatási díját Rend. 2. § (5) bekezdése alapján állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.

10

A Hatóság hatáskörét a Kr. rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja; illetékességét ugyanezen jogszabály 8. § (1) bekezdése és 2. sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Győr, 2016. 05. 05.

Széles Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából

Dr. Buday Zsolt s.k. főosztályvezető

11