A DEBRECENI BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: [email protected]

A DEBRECENI BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Készítette és elfogadta: a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Jóváhagyta: Dr. Feketéné Tunyogi Ildikó Mária intézményvezető

2016.

Pedagógiai Program

Intézmény neve: Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 4032 Debrecen, Bolyai utca 29.szám Tel.: 06-52-420377 Fax.: 06-52-429773 E-mail.: [email protected]

OM azonosítója: 031083

Általános iskolai évfolyamok száma: 8 Alapfokú művészetoktatási évfolyamok száma:

2 előkészítő évfolyam 6 alapfokú évfolyamok

2

Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ.................................................................................................................................................................5 INTÉZMÉNYTÖRTÉNET....................................................................................................................................6 HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................................................7 Az intézmény dolgozói ............................................................................................................ 9 NEVELÉSI TERV .................................................................................................................................................. 11 1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................................................................... 11 1.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei ........................................................... 11 1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai ......................................................................................... 12 1.3 Feladatok a nevelési célok elérésére .............................................................................................................. 14 1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................................................................................. 16 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................................................. 18 3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................................... 20 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendők .................................................................................................... 21 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai .................................................................................................................................... 24 6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................. 25 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje..... 29 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................... 30 9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................... 31 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ........................................................................................................... 32 11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................................ 32 12. Mérés – fejlesztés ............................................................................................................... 32 HELYI TANTERV................................................................................................................................................. 35 1. A választott kerettanterv megnevezése a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma................................................................. 35 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................... 40 Tanulmányi segédletek, eszközök........................................................................................................................ 40 3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai...................................................................................................................................................................... 40 4. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módja........................................................ 41 5. Választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ............... 41 6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei................................................................................................................................................... 41 7. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................................. 49 8. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok...................................................................................................................... 49 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.............................................................. 50 10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek ............................................................................................... 51 11. A tanuló jutalmazásával összefüggő a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek............................................................................................................................ 51 12. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai..................................................................................................................... 53 3

Pedagógiai Program A napközi otthonban, folyó nevelő- oktató munka feladatai........................................................................ 54 13. Alapfokú művészetoktatás .............................................................................................................................. 58 14. A Pedagógiai Program érvényességi ideje, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése............................................................................................................................ 61

4

Pedagógiai Program

BEVEZETŐ

„Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni.” (Nagy László)

A mai társadalom, a munkaerőpiac a korábbi évekhez képest teljesen újfajta hozzáállású embereket kíván. Az alkalmazkodó viselkedés elengedhetetlen a mindennapi életben maradáshoz. A társadalmi környezet, ami a mai fiatalokat körülveszi egyre nyitottabb, egyre inkább megkívánja a határozott fellépést, a jó kommunikációs készséget. Oktatásunk sikere pedig azon múlik, hogy milyen mértékben vagyunk képesek olyan tudással útjára bocsátani diákjainkat, amelyek segítségével képessé válnak a társadalom és a gazdaság igényeinek megfelelni, azokhoz alkalmazkodni. Intézményünk célja, hogy: -

a gyermek nyitottságát, érzelmi motiváltságát megőrizve felkeltse és megtartsa igényüket a tanulás iránt; felkészítse a gyermekeket a változó környezetben való biztonságos eligazodásra olyan tudással indítsa útjára diákjait, melynek segítségével képessé válnak a társadalom és a gazdaság igényeinek megfelelni, alkalmazkodni; differenciált bánásmóddal kompenzálja a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó hátrányokat.

Valljuk, hogy innovatív nevelőtestünk révén úgy tudjuk fejleszteni szolgáltatásainkat, hogy partnereink elégedettek legyenek, jól érezzék magukat intézményünkben.

5

Pedagógiai Program

INTÉZMÉNYTÖRTÉNET Az 1978-ban épült intézmény jelentős szerepet tölt be a város közoktatásában. Az iskola Debrecen újkerti részében található, nagyrészt panellakásokkal körülvett övezetben. Kezdetektől fogva magas osztálylétszámok jellemezték, amelyekhez hozzájárultak a körzethatárok gyakori változtatásai, illetve a lakótelepi környezetben épülő új iskolákra jutó nagy gyereklétszám. 1990. július 3-tól Bolyai János Általános Iskola névvel működik az intézmény. A 2003/2004-es tanévben megváltozott az iskola neve: Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményre, mivel színjáték és bábjáték tanszakon elkezdődött az alapfokú művészeti oktatás. Ezt követően közel egy évtizedes folyamat részeként sorozatos intézmény-összevonások történtek a városban. Az intézményhez csatoltak más iskolákat: 2004-ben a Békessy Béla Általános Iskola, 2011-ben az Eötvös Utcai Általános Iskola jogutódja lett intézményünk. 2011. szeptember 1-jei hatállyal engedélyt kaptunk az alapfokú művészetoktatás keretében képző- és iparművészeti tanszak indítására. 2013. július 5-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelent Alapdokumentum szerint az intézmény neve: Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Intézményünkben lehetőséget biztosítunk tanulóinknak arra, hogy az angol nyelvet vagy a matematikát emelt óraszámban tanulják. Minden intézményegységünkben, az általános iskolában és az alapfokú művészeti iskolában is történik tehetséggondozás. 2011-ben négy területen - a matematikai tehetséggondozás, az idegen nyelvi tehetségsegítő program, a művészetoktatási tehetséggondozás és tehetségsegítés játékos módon a sport területén – érdemelte ki iskolánk, hogy bekerüljön a szakmailag megalapozott, bizonyítottan hatékony tehetséggondozási formák közé. 2011. február 5-én elnyertük az Akkreditált Kiváló Tehetségpont minősítést szakmailag hiteles, helyi és városi komplex tehetséggondozó tevékenységünk elismeréseként. Ezt az akkreditációt sikerrel újítottuk meg 2014-ben, így újabb három évig viselheti intézményünk az Akkreditált Kiváló Tehetségpont minősítést.

6

Pedagógiai Program

HELYZETELEMZÉS Tárgyi feltételek Jelenleg 20 tanterem, 1 nevelői szoba, fizika-kémia előadó, rajzterem, technika terem, 2 informatika terem, bábterem és színjáték terem, 1 fejlesztő szoba és egy szoba a pszichológus számára szolgálja a nevelést, az oktatást, a fejlesztést. 17 tanterem interaktív táblával felszerelt. Az intézményhez hozzátartozik egy tornaterem, aula, ebédlő, könyvtár. Az iskola parkos udvarán két sportpálya foglal helyet. Az iskola Bolyai utcai épületszárnyában az alapfokú művészetoktatás számára egy külön részt alakítottunk ki. Öt speciális tanterem szolgálja a báb- és színművészeti valamint a képzőművészeti oktatást. Ugyanitt kialakításra került egy kellékraktár és egy bábkészítő műhely, valamint kerámiaműhely égetőkemencével, amely a kerámia oktatást szolgálja. A kötelező taneszköz jegyzékben minimálisan előírt eszközök már induláskor rendelkezésre álltak, az eltelt évek alatt állami és pályázati támogatással a színjáték számára teljesen felszerelt pódiumtermet alakítottunk ki. Szakmai felszerelésünk megújítása is a szülői segítségnek, a pedagógusok ötleteinek, és az általuk megnyert pályázatoknak, valamint a kötelező eszköz és felszerelés beszerzésére fordítható központi forrásnak köszönhető. Az iskola tágas aulája és tornaterme alkalmas a különféle rendezvények lebonyolítására is. Lehetőség van az iskolán kívül is bizonyos foglalkozások megtartására, élményszerzésre /pl. autóbuszos kirándulások, város nevezetességeinek megtekintése stb. Évről-évre megszervezzük az úszásoktatást, múzeumi és egyéb rendhagyó órákat iktatunk be. Igény szerint különböző helyekre táborokat, erdei iskolákat szervezünk. Hagyományos rendezvényeink, amelyeket az elmúlt évek során fokozatosan alakítottunk ki:  Bolyai Tehetségnap-matematikaverseny;  karácsonyi gála;  DÖK és sportnap, ahol a gyermekek számára egész napos szórakozási, játszási, vetélkedési lehetőségeket biztosítunk;  ÖKO-NAP  Mikulás, farsang és az éves diákgyűlés, diák-önkormányzati rendezvények, ahol tanulóink kreativitásukat, ötleteiket vonultathatják fel;  Fészekrakó (elsős avató, ötödikes avató)  Fészekhagyó (nyolcadikos búcsúztató) Tanórán kívüli nevelőmunkának szerves része a tanulmányi kirándulás, illetve a nyári táboroztatás.

7

Pedagógiai Program Először 2007 júniusától 3 évre kaptuk meg az ÖKOISKOLA címet, amelyet 2010-ben ismét elnyertünk 3 évre. Ez az egész intézmény számára sok feladatot jelent az egészség és a környezeti nevelés terén. 2013-ban elnyertük az Örökös ÖKOISKOLA címet. Személyi feltételek Az iskola tanulói A gyermeklétszám változása hatással van az iskola működésének egészére. A 80-as évek közepén olyan nagy tanulói létszámmal kellett dolgoznunk, hogy a váltó tanítás mellett az utaztatásra is szükség volt. 1999-től az iskola létszáma állandósult. Az országszerte mutatkozó gyermeklétszám csökkenése miatt a térségben is megszüntetésre került először 2004-ben a Békessy Béla Általános Iskola, 2011-ben az Eötvös Utcai Általános Iskola, melynek jogutód intézményeként megnőtt iskolánk tanulói létszáma. A tanulólétszámmal szorosan összefügg a tanulócsoportok számának alakulása. Még ha az egy osztályra jutó tanulólétszám változik is, a magasabb gyerekszám több csoportot jelentett. A két általános iskola közelsége negatív hatással van a beiskolázásra. Tanév 2007/2008-as tanév 2008/2009-es tanév 2009/2010-es tanév 2010/2011-es tanév 2011/2012-es tanév 2012/2013-as tanév 2013/2014-es tanév 2014/2015-ös tanév 2015/2016-os tanév

Összesen beírt első osztályos tanuló 69 fő 52 fő 56 fő 68 fő 77 fő 72 fő 57 fő 67 fő 52 fő

Tanév végi első osztályos létszám 73 tanuló 52 tanuló 56 tanuló 75 tanuló 78 tanuló 72 tanuló 55 tanuló 66 tanuló 53 tanuló

8

Pedagógiai Program A Diákönkormányzat a tanulói érdekegyeztetés fóruma. Fontos szerepet szántunk mindig a tanár-diák partneri viszony kialakításának. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók szociális képességeinek fejlesztésére. A szakkörök meghatározóak a nem kötelező foglalkozások között. A tantestület igyekezett olyan szakköröket szervezni, amelyek számot tarthattak a tanulók érdeklődésére, hozzájárultak a tanulók képességének fejlődéséhez. Iskolánkban mindig kiemelt figyelem irányult a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára. Nyilvántartottuk a hátrányos, illetve veszélyeztetett gyermekeket. Iskolánk lakótelepi iskola, így sokfajta gyermekvédelmi probléma előfordult az évek során. Ebben nagy segítséget nyújtott 2013 december 31-ig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős státuszon dolgozó pedagógus. Jelenleg ezt a munkát az osztályfőnökök végzik Az intézményi koordinálást gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti. Tanulóink szociális és gazdasági háttere nagyon eltérő. Ennek kompenzálására meg kell ragadnunk minden lehetőséget. Ilyenek a tanulók napközis és tanulószobai ellátása és az iskolai étkeztetés. Minden tanév elején nagy terheket ró a családokra a tankönyvek megvásárlása. Már gyakorlat az is, hogy a könyvtárban lévő tankönyveket kikölcsönözhetik a tanulók. Az elmúlt tanévekben használt tankönyveket is begyűjtöttünk, hogy ezzel is enyhítsük a gondokat. Az intézmény dolgozói Az iskola indulásakor sokan pályakezdőként ebben az intézményben kezdték pályájukat. Sokan vannak azok a nevelők, akik több mint húsz éve itt dolgoznak. Az alábbi táblázat jól mutatja a pedagógusok életkor szerinti összetételét. Életkor 2014. évi adatok 2015. évi adatok 2016. évi adatok

25 évesnél fiatalabb 0 0 0

25-34 éves

35-49 éves

3 3 2

19 21 26

50 évesnél idősebb 38 35 33

A pedagógus továbbképzés középtávú és éves terv alapján folyt. A képzések sokrétűek voltak:     

második diploma szerzése (informatika, drámapedagógia) informatika végzettség megszerzése szakvizsga letétele idegen nyelv elsajátítása tehetséggondozó munkát segítő képzés.

9

Pedagógiai Program Az intézményben dolgozó pedagógusok között 21 fő szakvizsgával rendelkezik. 18 fő minősítő vizsgát tett, 3 fő mesterpedagógiai minősítést szerzett. Az intézményegységek munkájának összehangolását a kibővített iskolavezetés segíti. Tagjai: intézményvezető, intézményvezető helyettesek és a művészetoktatás intézményegységvezetője valamint a munkaközösség-vezetők, Közalkalmazotti Tanács vezetője, szakszervezeti titkár, diákönkormányzat vezetője. A kibővített intézményvezetés havonta egy alkalommal ül össze.

10

Pedagógiai program

Nevelési terv

NEVELÉSI TERV Pedagógiai munkánk során a gyermeki személyiségből indulunk ki, ezért figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.

1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei  Az intézmény partnerközpontú működése.  Az alapvető szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok biztosítása, demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása..  A hátrányos megkülönböztetés, különbségtétel, a gyermek zaklatásának tilalma.  A biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatásának összehangolása a nevelés-oktatás során.  Tudatos építés az egyes oktatási szintek eredményeire és a gyerekek felkészítése a magasabb szintre történő lépésre.  Az egész személyiség aktivizálása a tanulás, tudás érdekében. A teljes személyiségre ható fejlesztéshez nyugodt, derűs környezet biztosítása.  Igényesség, határozott követelmények támasztása a gyermekekkel szemben. Lehetőség nyújtása a gyermekek önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.  Egységes nevelési eljárásokkal a követelmények szilárddá tétele.  Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele a nevelés-oktatás folyamatában.  Differenciált fejlesztéssel minden gyermeknek esély adása a szocio –kulturális és vele született hátrányok leküzdésére.  A gyermekek önmagukhoz viszonyított fejlődésének mérése, értékelése.  A tehetség – a mi értelmezésünkben – a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik, ezért fontos a gyermek sokoldalú fejlesztése.  A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógusok és a gyermekek egyenrangú félként való kezelése a nevelés-oktatás folyamatában.  Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan.  A gyermekek iránti felelősség, bizalom, szeretet, tolerancia.

11

Pedagógiai program

Nevelési terv

 A másság elfogadása.  A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyű és sokoldalú elérhetősége, rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetősége.  Támasz és segítségnyújtás a nevelési-oktatási folyamatokban.  A pedagógusnak vezető szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében.  Mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre alapozás, amelyeket a gyermekek az intézményen kívül, mindennapi életükben szereznek be.  A nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek számára a saját tapasztalatok megszerzése, megértése, az önálló ismeretszerzés segítése.  Az intézményi kínálat valamennyi gyermek számára való elérhetősége.

1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Olyan intézményi légkör biztosítása, ahol szülők, ép érzékszervű és a nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató, hallássérült gyermek, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók és a pedagógusok közösen, alkotó módon tudnak együttműködni. Az általános iskolában  Kulturált, inger gazdag természeti és tárgyi környezet biztosítása a testi- lelki fejlődéshez..  A tanulók szilárd alapkészséggel fejezzék be a 4. évfolyamot, alkalmazható tudással rendelkezzenek.  Eredményes felvételi vizsgák középfokú intézményekbe.  Eredményes szakirányú továbbtanulás az emelt óraszámú csoportokból.  A fejlesztőmunka specifikus tanulási zavar (dislexia, disgráfia, diskalkulia) esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő készségeket..  A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a fejlesztő munka célja a szokásostól eltérő a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) és ezzel párhuzamosan a megismerő tevékenység és a teljes személyiség olyan fokú fejlesztése, hogy a gyermek képes legyen a társadalomba való beilleszkedésre, munkavállalásra.  Alakuljon ki a gyermekekben az élet tiszteletére, védelmére való igény.  Törekedjenek a természeti környezet megóvására.

12

Pedagógiai program

Nevelési terv

 Rendelkezzenek a gyerekek az ember testi és lelki egészsége, az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igénnyel.  Lássák be a tanulók, hogy a kiskamaszkor a személyiség alakulásának kiemelten fontos szakasza, melyben gyors változások, viharos konfliktusok közepette formálódik a gyerekek érdeklődése, gyarapodik tudása, gazdagodik érzelmi élete és fokozódik önismereti érzékenysége.  Készüljenek fel a tanulók arra, hogy a perpubertásban az identitás egyes elemei (nemi identitás) felerősödnek, más elemei (gyerekszerep) megrendülnek, és ezek a változások átmenetileg nehezítik az önazonosság-érzés kialakulását, a reális önértékelést.  Tudatosuljon a tanulókban, hogy bár a kiskamasz alaptevékenysége a tanulás, a gyerekek többségénél új szabadidő-eltöltési módok jelennek meg, és egyre intenzívebb a családi munkamegosztásba való bekapcsolódás is.  Lássák be, hogy az egészségmegőrző életmód kialakításához megfelelő pihenésre, elegendő alvásra van szükség. Az egészségvédelem az önismeret, az embertan nagyon fontos területe.  Cél az is, hogy különböző tanórán kívüli foglalkozások szolgálják a tanuló szabadidejének tartalmas eltöltését. A szabadidős foglalkozásokon az is célunk, hogy a tanulók önművelési technikákat sajátítsanak el; - könyv- és könyvtárhasználat, - szelektív rádiózás és televíziózás – biztonságos internethasználat - közművelődési intézmények kulturális ajánlatainak igénybe vétele - (bábszínház, színház, mozi látogatása).  Értsék meg a tanulók, hogy a személyes pályaérdeklődés önmegvalósításuk, karrierjük megtervezéséhez, sikeres életvezetésükhöz nem elégséges.  Személyesen győződjenek meg arról, hogy a pályaválasztással és a pályaalkalmasság megállapításával foglalkozó intézmények és szakemberek sokat segítenek életpályájuk, pálya- és szakalkalmasságuk "kezelésében".  Legyen lehetőségük a leíró, külső szemlélő (megfigyelő), majd a résztvevő - értékelő magatartás elsajátítására.  További cél, hogy felnőtt korukban is legyen igényük tanulóinknak előadások, hangversenyek, kiállítások, egyéb kulturális programok megtekintése.  El kell érni, hogy a diákrendezvények, tanulmányi kirándulások és a nyári táborok a kulturált kikapcsolódás és tanulás és a viselkedési normák kialakításának színterei legyenek.  Alakuljon ki az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom), vállaljanak felelősséget saját sorsuk alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás), nyitottak legyenek az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.  Fogékonyak legyenek az emberi kapcsolatokra, a hűség, az önzetlenség, a megértés, egymás elfogadására, az udvariasságra, figyelmességre.  Legyenek képesek kulturált magatartásra és kommunikációra a közösségben. Törekedjenek az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készségük legyen a megegyezésre.

13

Pedagógiai program

Nevelési terv

 Igényük legyen a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelésre, valamint legyenek képesek az önálló tanulásra.  Fogékonyak legyenek a szülőföld megismerésére. Igényük legyen a nemzeti kultúra ápolására, a nemzeti múlt megismerésére, megértésére, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére.  Alakuljon ki európaiság- tudatuk, egészséges nemzeti önbecsülésük és hazaszeretetük.  Ismerjék és tiszteljék az alkotmányosságot, a törvényességet, az állampolgári jogokat.  Érdeklődjenek a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igényük legyen a közéletiségre, a közösségi tevékenységre, a demokrácia érvényesítésére.  Becsüljék mások munkáját, alapvető élethelyzetekben biztonságosan mozogjanak.  Képesek legyenek önálló felelős döntések hozatalára.

Az alapfokú művészeti iskola  Nyújtson segítséget az életformaváltás, az állandó alkalmazkodási kényszer szülte problémák megoldásában.  Nyitottá váljanak tanulóink az esztétikum befogadására és létrehozására.  Jutassa olyan tudáshoz az oktatásban részt vevőket, hogy eredményesen tanuljanak tovább művészeti területen.

1.3 Feladatok a nevelési célok elérésére az általános iskolában  Fő feladatunk az intézményben zajló nevelési-, oktatási-, fejlesztési tevékenység összhangjának és helyes arányának megteremtése .  Iskolaválasztást elősegítő programok szervezése.  A matematika, idegen nyelv és informatikaoktatás megszervezése bontott csoportban (választható nyelvek az angol és a német).  Napközis csoportok szervezése 1 - 8. évfolyamig.  Tanulószoba szervezése 7-8. évfolyamig  Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások, szakkörök szervezése lehetőség szerint valamennyi évfolyamon  Az iskola falain kívüli tanulás lehetőségének kihasználása.  Versenyeken való részvétel kiszélesítése.  Sportágakra való felkészítés folytatás iskolai szinten, együttműködés az Eötvös DSE – vel.

14

Pedagógiai program

Nevelési terv

 Igény szerinti szabadidős tevékenységek szervezése.  Tanulmányi kirándulások megszervezése  Erdei iskola szervezése 3 és 6. évfolyamon: 2. évfolyam helyi lehetőségek kihasználása 6. évfolyam alföldi tájaink  Nyári táborok szervezése önköltséges alapon.  Igény szerint angol vagy német nyelvterületre tanulmányutak szervezése

az alapfokú művészetoktatásban  Az alapfokú művészetoktatás megszervezése és a kiváló minősítésnek megfelelő színvonalú oktatás biztosítása..  Intézményen belüli és kívüli műsorok, szereplési alkalmak szervezése.  Diákmunkákból kiállítások szervezése.  A művészeti, minősítő fórumokon való részvétel megszervezése. Sikerkritériumok  Alkalmassá válik a tanuló életvezetése helyes megválasztására, szűkebb és tágabb környezetbe történő beilleszkedésre.  A nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató hallássérült gyermekek és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermek a fejlesztés 8 évfolyama alatt elérik vagy megközelítik a hasonló életkorú ép érzékszervű intellektusú gyermekek nyelvi, matematikai kompetenciáját és a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó viselkedési normát .  Megtörténik a részképesség-problémák olyan mértékű korrekciója , hogy a tanulók választott irányú továbbtanulása lehetővé válik.  A tanulók 70 %-a érettségit adó középiskolában tanul tovább.  Az emelt szintű osztályokból a tanulók szakirányba tanuljanak tovább.  Az emelt szintű osztályokból a tanulók évente legalább egy versenyen vegyenek részt.  Az alapfokú művészetoktatásban elindulók az általános iskola befejezéséig elvégzik az alapfok 16. évfolyamát is, és ezen oktatásban résztvevők közül 10% szakirányban tanul tovább.  A továbbtanuló gyermekek megőrzik tanulmányi eredményeiket  Iskolánk megőrzi népszerűségét.

15

Pedagógiai program

Nevelési terv

1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az alkalmazott program fő alapelveihez igazodva a nevelés tevékenységei közül két terület emelhető ki:  a tanulásirányítás  bánásmód. A tanulásirányítás szakaszai:  Motiválás: Foglakozások, kezdeményezések, a tanítandó tantárgyak és az azokban végezhető tevékenységek szolgálják a motiválást (önkifejezési szükséglet, szereplési szükséglet, mozgásszükséglet, önálló tanulás lehetősége, sikeres teljesítmény, felfedezés öröme, érdekesség, életszerűség, élményszerűség).  Tanulásszervezés: A tanulásszervezés szorosan összefügg programunkban a differenciálással. A differenciálás a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit.  Döntés: a döntési folyamat problémamegoldás. A mindennapi gyakorlat során a pedagógus sorozatos döntések előtt áll, s nagyon lényeges, hogy folyamatos figyelemmel legyen arra, hogy ezt a képességét fejlessze, kellő időben tudja meghozni a döntéseit, s döntései biztosak legyenek.  Feladatadás és megoldatás: A feladatadás olyan irányító és tárgyinformációt közlő tevékenység, amelyek során ezek az információk éppen szükségesek és elégségesek a gyermekek számára egy-egy feladat elvégzéséhez.  Ellenőrzés és értékelés A bánásmód:

·

A segítő beavatkozás a pedagógus olyan akcióját jelenti, amely az empátiát és a személyes, személyre szóló törődést, segítséget egyaránt magába foglalja, legyen szó prevencióról, rehabilitációról, a gyermek teljesítményének fokozásáról. A kezdeményezés, tanulásirányítás fő szakaszainak része az ellenőrzés és az értékelés is, de az eszközök felsorolásában külön jelentőséget kapnak. Az ellenőrzés lényege, hogy a pedagógus az általa irányított bármely tanulási folyamatról információkat gyűjtsön, elemezzen, dolgozzon föl. Az értékelés minősítés, megerősítést ad a gyermek számára arról, hogy a tanulási folyamatban éppen hol tart. Nagyon fontos a pozitív megerősítés. Mindkettő a tanulási folyamat igen fontos része, és ezáltal egyben a nevelés eszközei között jelentős helyet foglal el.

16

Pedagógiai program · ·

Nevelési terv

Az értékelés rendszerével pedagógiai programunk külön fejezetben foglalkozik. Ugyancsak külön fejezet foglalja össze a jutalmazás és büntetés eszközeit. Az értékelésben igen fontos szerepet tölt be az önellenőrzés, önértékelés, illetve a más gyerekek által végzett teljesítményértékelés. Így saját maguk is meggyőződhetnek a tanulás eredményességéről, a teljesítmény szintjéről, saját hibáikról. A nevelés eszközei továbbá mindazok a tevékenységek, amelyek lehetőséget teremtenek:  szoktatásra: ügyeleti rendszer, felelősi rendszer, osztályfőnöki órák, diákönkormányzat működése stb.  gyakoroltatásra: szokás, szabályrendszer kialakítása, a napközis foglalkozások, szakkörök, sportkörök, differenciált képességfejlesztési foglalkozások, rendezvények, előadások stb.  játékra: foglalkozások, szabad játék, szervezett foglalkozások, sportfoglalkozások, tanórai tevékenységek, diákrendezvények stb.  versenyre: tanulmányi, sportverseny, játékos versengések,  előadásokra, vitákra, ankétokra.  A pedagógus alkalmazza az infokommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagot, a tanulási folyamatban is felhívja a tanulók figyelmét az informatikai eszközök etikus használatára.

A tanórai és tanórán kívüli munka szerves része az önművelés. A nevelői példamutatás: A gyermeki személyiség alakulásának szempontjából modell értékű a pedagógus és az intézmény más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Nagyon fontos a :  pedagógiai humanizmus: lényege a nevelt személyiségének tisztelete, egyéniségének megbecsülése,  optimizmus: minden egészséges gyermek teljes értékű emberré nevelhető,  önművelés, önképzés, szervezett továbbképzésben való részvétel a szükséges képességek és ismeretek megszerzésére. Itt fontos szerephez jut az iskolai könyvtár és médiatár. A tananyagtartalmak által hordozott nevelési eszközök:     

társadalomismeret, hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki, természettudományi, társadalomtudományi tantárgyak stb.

17

Pedagógiai program

Nevelési terv

 alapfokú művészetoktatás tantárgyakban fellelhetők. A fentieket megerősíti az intézményi nevelő- oktató munka, valamennyi az iskolában folyó munka minőségi ellenőrzése.

2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Személyiségfejlesztő munkánk során az alábbi területek kiemelt gondozását vállaljuk. A lelki- és testi egészség megóvása terén:  A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről.  Olyan ismeretek közvetítése, gyakorlási terek biztosítása, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy fejlődjön a tanulók együttműködési készsége, s fejlődjön a tanulók tudása, képessége, egész személyisége (kiselőadások, rendezvények, tanulmányi kirándulások, ügyelet, diákönkormányzat és a tanítási órák).  Olyan ismeretek közvetítése, amelyek lehetőséget teremtenek a motorikus és kognitív képességek fejlődéséhez, lehetőség teremtése a gyerekek sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek kiélésére.  Olyan lehetőségek biztosítása, hogy minden tanuló élje át, élje meg bármely területen a siker élményét, ezáltal fejlődjön önismerete, egészséges önbizalma.  A gyerekek hozzásegítése azon emberi tulajdonságok, magatartási szokások kialakulásához, amelyek az általános műveltség szerves részét képezik.  Olyan feladatok biztosítása, hogy azok fejlesszék a tanulók önismeretét, önértékelését.  Úgy kell szervezni a tanulási folyamatot, hogy erősítse a gyermekek énérték-tudatát.  Az iskola hozzá kell, hogy járuljon életmódjuk, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Intézményünk értékként fogadja el az európai humanista értékeket, a demokrácia értékeit és a nemzeti értékeket.  Az iskolai nevelés elősegítse a másság elfogadását, a fogyatékkal élők segítését.  A sokoldalú iskolai tevékenység teret adjon a tanulói kreativitásnak, találékonyságot mozgósító tevékenységeknek.  A közös iskolai munka során fejlesszék a pedagógusok a tanulók együttműködési képességét (rendezvények, tanulmányi kirándulások stb.).  A tanítási folyamat és az iskolán kívüli sokszínű program (múzeum, kiállítások, színház, mozi, kirándulások stb.) szolgálja a tanulók érdeklődésének kitágítását.  A biológia és egészségtan, az osztályfőnöki órák, és az iskolaorvos segítse a tanulókat abban, hogy

18

Pedagógiai program

Nevelési terv

pozitív beállítódások alakuljanak ki a higiénia, életmód, megelőzés és a gyógyítás vonatkozásában.  Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a tanulók saját maguk önkiszolgálásában aktívan közreműködjenek, ezáltal gyakorlóteret biztosítani a mindennapi feladatok megoldásához (étkezés, tanterem rendje stb.).  Fontosnak tartjuk, hogy az együttműködés során jöjjön létre empatikus munkakapcsolat tanár és diák között. A fenti feladatok megvalósítása érdekében megnőtt az osztályfőnöki órák, a szervezett foglalkozások, szabadidős tevékenységek és a kihelyezett tanítási órák szerepe a személyiségfejlesztésben. Feladatunk továbbá:  Tantárgyi ismereteken alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása.  A magyar, földrajz, történelem, rajz és ének tantárgyi ismeretek a hazaszeretet és a magyarságtudat formálását, a sajátos magyar kultúra megismerésének lehetőségét hordozzák magukban.  Fontos, hogy érezzék ösztönözve magukat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megismerésére, ápolására. Sokoldalú, differenciált és reális múltszemlélet alakuljon ki. Sokoldalú, differenciált és reális magyarságkép fejlődjön ki (azaz reális, a valódi értékeket és teljesítményeket megnevezni és felismerni tudó képesség, valamint szélsőségektől és túlzásoktól mentes nemzettudat).  Hagyományos intézményi ünnepségek szervezése az iskola hagyományainak kialakítása, a kulturális és nemzeti értékek megőrzése érdekében.  Tárgyi és nem tárgyi jellegű szakkörök indítása a tanulók differenciált képességfejlesztése érdekében.  Felmenő rendszerű versenyeken, vetélkedőkön való részvétel, azok szervezése a tanórai ismeretek bővítése, az önművelés fejlesztése érdekében.  Sportesemények szervezése az egészséges életmódra, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés érdekében.  Évszakokhoz, jeles eseményekhez kötődő kiállítások szervezése, hogy lehetőséget teremtsünk minden tehetséges gyerek számára az egyéni bemutatkozásra. Pl. szakköri-napközis munkák kiállítása  Iskolán kívüli szabadidős programok szervezése a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés érdekében .  Fejlesztő foglalkozások szervezése.  A szakvéleményekben foglaltak szerint a gyerekek számára kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében biztosítunk lehetőséget (korrekció, terápia, fejlesztés) a fejlődéshez. Ehhez a munkához megfelelően felszerelt helyiség áll rendelkezésre. A fejlesztést szakember végzi (utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus). Az egyéni fejlődés mértéke nyomon

19

Pedagógiai program

Nevelési terv

követhető és a tanulók eredményeiről fejlesztő céllal tájékoztatás történik a szülő és a gondviselő részére.  Olyan módszerek, kidolgozása és működtetése, amely a tanulók fejlesztését és a pedagógusok szakmai munkáját segítik.

Személyiségfejlesztési feladatok az alapfokú művészetoktatási intézményegységben Az alapfokú művészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok és a pszichés eredetű problémákkal küzdők problémáinak csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a képző– és iparművészetben, valamint a szín– és bábművészetben ötvöződnek.  Az alapfokú művészeti nevelés feladata, hogy feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség.  A művészeti nevelés meg kell, hogy alapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények nyomán alakítsa ki a nevelő azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői.  A művészeti nevelés járuljon fejlesztéséhez.

hozzá az akarati, az alkotó–alakító cselekvőképesség

 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segítse abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését.

3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Feladataink:  intézményünkben szakemberek bevonásával (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, iskolaorvos, védőnő …) valósuljon meg az egészség- és környezeti nevelést támogató gyakorlat, melynek része az egészségtan oktatása a szabadidős foglalkozásokba és a tantárgyakba beágyazva.  a táplálkozással összefüggő betegségek, azok gyakoriságának megismertetése, és az egészséges

20

Pedagógiai program

Nevelési terv

táplálkozással a lakosság egészségi állapotának javítása,  a mozgás alapvető szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben ( a mozgásszervek működésének megértetése) a helyes testtartás oktatása ( tartásjavító torna),  a természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának, előnyös hatásának és a sportolással együtt járó veszélyforrásoknak a megismertetése,  a balesetvédelmi szabályok elsajátíttatása,  mindennapos testnevelés további megszervezése és ezáltal elérni, hogy gyermekeink mind szélesebb körében kialakuljon a mozgás gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen,  a gyermekek lelki, egészségi állapotának javítása, pozitív beállítódás, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek mint értéknek a felmutatása, a lelki betegségekhez és a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéletek és tévhitek folyamatos leépítése,  annak a felismerésnek a tudatosítása, hogy mindig tudni kell mi okozza a problémát, az okot meg kell szüntetni vagy mérsékelni,  olyan egészségnevelési módszerek alkalmazása, amelyek segítségével csökken a dohányzást, energiaitalt, kipróbálók száma, s ezzel a gyermekek és fiatalok dohányzásra való rászokása is csökken,  meg kell ismertetni a betegség tüneteit az ellenük való védekezés módjait, a betegápolást, az egészségügyi intézmények szolgáltatásának lehetőségeit, a gyógyítók munkáját,  elő kell segíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát,  ki kell alakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé,  érzékennyé kell a tanulókat tenni a környezet állapota iránt,  ki kell alakítani a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  be kell kapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,  a környezeti károk megelőzésére való törekvésérdekében tudományosan meg kell alapozni a globális összefüggések megértését, elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség. A 2007-ben először elnyert, majd 2010-ben ismét 3 évre megkapott ÖKOISKOLA cím megtartása, és 2013-ban az Örökös ÖKOISKOLA cím elnyerését követően az egész intézmény kiemelt feladata a környezeti és egészségnevelés.

4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendők

21

Pedagógiai program

Nevelési terv

Az intézmény két intézményegységből, nagyobb közösségből tevődik össze: általános iskolai és alapfokú művészetoktatási egység. Ezek a közösségek kisebb csoportokból (alsó és felső tagozat, valamint osztályközösségek, alsós-felsős napközis csoportok) tevődnek össze. Fő feladat az azonos érdekek mentén, közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, a valódi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Nevelési területek az iskolában, az alapfokú művészetoktatási intézményegységben     

tanítási-tanulás folyamata kihelyezett tanítási órák tanórán kívüli foglalkozások diák-önkormányzati foglalkozások iskolán kívüli tevékenységek.

Feladataink:

 Olyan ismeretek közvetítése, gyakorlási terek biztosítása, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy kialakuljon a tanulók érdeklődése az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre.  A szín- és bábművészeti tanszak óráinak nagy része csoportos óra, mely biztosítja az együttműködésből fakadó közös erőfeszítésekből adódó sokszínű élményanyagot. Az átélt örömök, megpróbáltatások összehozzák, összetartják a gyermeki csoportot.  Feladatunk a közösségi érzés, befogadás, alkalmazkodó, együttműködő képesség, a közösségben és a közösségért való munkálkodás fontosságának hangsúlyozása.  Egy olyan demokratikus légkörű iskola kialakítására kell törekedni, ahol gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát.  A történelem és társadalom ismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.  A szaktárgyi ismeretek adjanak ismeretet és alapot arra, hogy a nevelők, a tanulók és a szülők közösen alakítsák ki az iskolaépület külső és belső esztétikumát.  A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket.  Intézményünk adjon színteret a másság megismeréséhez, elfogadásához.  Lehetőséget kell teremteni a tanítási órákon és a különböző iskolai fórumokon véleményformálásra, a helyes érvelés képességének kialakítására.  A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

22

Pedagógiai program

Nevelési terv

 Az iskolának az új információk megszerzésére, azok kritikai módon való felhasználására, igényes médiahasználatra kell nevelnie.  A tanulók ismerjék az internet veszélyeit, és céltudatosan, körültekintően tudják használni az infó kommunikációs eszközöket. Az osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások szabadidős tevékenységek szerepe a közösségfejlesztésben  Értsék meg a tanulók, hogy az ember születése pillanatától társas lény, aki későbbi társas kapcsolatainak mintáit az elsődleges közösségben, a családban "tanulja meg".  A közösségek típusainak, a kapcsolódás formáinak, módjainak, a csoportjelenségeknek a megismerése révén fejlődjön a tanulók kapcsolati kultúrája.  Váljanak képessé arra, hogy a gondosan kiválasztott, mély társas (partner) kapcsolatot értéknek tekintsék, hogy személyiségük feladása nélkül felelősségteljesen lépjenek szoros emberi kapcsolatokba.  A mindennapi élethelyzetekben legyenek képesek a sérült emberek segítésére.  A közösségben feladatokat látnak el, ezzel is felkészülnek a későbbi felnőtt életben fontos felelősségvállalásra. Gyakorlási lehetőséget kapjanak a közösségben végezhető tevékenységek elsajátítására. Alsó tagozat végére ismerjék meg az alapvető közösségi szabályokat, vállaljanak közösségi feladatokat, amelyek során a megbízások teljesítése a cél (műsorok, ünnepségek tartása, ügyeletek kialakítása, alsóbb évfolyamok patronálása, stb.).  A fegyelmezettség, a közösségi magatartás fejlesztése is legalább olyan fontos feladat.  A közösség fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulnak a közösségben szerzett élmények. Nagyon lényeges szerepét látjuk a közösségformálásban:           

az egyéb tanulást segítő foglalkozásoknak közös sétáknak, a közösségben végzett játékoknak, a közös szerepléseknek, a csapatversenyeknek, a kulturális eseményeken való közös élményszerzésnek, az ünnepségeknek, diákrendezvényeknek, a kirándulásoknak, a tanulmányi sétáknak, az erdei iskolának, a táboroknak.

A közösségi nevelés fontos területe a DÖK működtetése. Az iskolai nevelőmunka céljai között az alábbiak is szerepelnek:  vegyenek észre összefüggéseket a jog normái, szabályai és a társadalmi

23

Pedagógiai program

Nevelési terv

meghatározottságok között,  ismerkedjenek meg a gyermeki jogokkal  Éppen ezért a DÖK szervezeti és működési szabályzata az első pontjában az alábbiakat fogalmazza meg: „Az iskola diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. „ A könyvtár szerepe a közösségfejlesztésben A könyvtárpedagógiai program célja:  a könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapozni az önművelődéshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat.  felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre  a modernkor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok, osztályfőnökök helyi feladatai:  szaktárgyi tanítási órákat tartanak, amelyekre rendszeresen felkészülnek,  a követelmények figyelembevételével biztosítják a tanulók fejlődését,  értékelik a tanulók munkáját,  részt vesznek a helyi és országos mérések lebonyolításában  felkészítik a tanulókat a felvételi vizsgákra,  a művészetoktatásban dolgozó pedagógusok felkészítik a tanulókat az alapvizsgára és részt vesznek a vizsgáztatásban,  a munkaközösség kiemelt feladatait szem előtt tartva ellenőrzik a részeredményeket, a munkaközösségi megbeszéléseken mindezekről beszámolnak,  felkérésre bemutató tanítást tartanak,  felkészítik és tanítványait versenyekre, vetélkedőkre, iskolai ünnepélyeken való szereplésre,  differenciált képességfejlesztést tartanak,  felkérésre helyettesítik kollegáikat,  megbízás alapján szakleltárt vezetnek,  külön beosztás szerint ügyeletet látnak el,  eseti megbízás alapján iskolai szünetek idején ügyeletet látnak el.

24

Pedagógiai program

Nevelési terv

6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje  Ezen a területen is legfontosabb a megelőzés, így segíteni kell az 1. osztályos tanulók és újonnan érkező tanulók beilleszkedését. Kiemelt szakmai-, nevelési feladat a hátránykompenzáció.  A már ismert diagnózissal intézményünkbe érkező tanulók osztályba sorolásánál figyelünk arra, hogy minél nagyobb lehetőséget kapjanak a felzárkózásra.  A fejlesztő foglalkozásokon a differenciált segítségadás, egyéni bánásmód mellett a szakvéleményekben megfogalmazott időkeretben fejlesztő pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A fejlesztő foglalkozások ütemezése a tanév megkezdése előtt megtörténik. Egyéni vagy csoportos fejlesztés a szakvéleményben megfogalmazottak figyelembe vételével. A fejlesztő pedagógus a tanórákat követően egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat tart. Hallássérültekkel kapcsolatos elvek és feladatok A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat kérésére a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálja meg a hallássérült gyermeket, és javasolhatja többségi általános iskolába. A pedagógusok lényeges feladatai:  





bizonyos jártasság a hallókészülék kezelése terén, szoros együttműködés a gyermekek szüleivel, hogy a felmerült tanulási szituációkat, azok nyelvi körét otthon is megerősítsék, olyan oktatási program megvalósítása, amely a csoportban levő összes gyermek szükségletei figyelembe veszi, ideértve a hallássérült gyermekekkel való általános bánásmód speciális feladatait. kapcsolattartás a gyermek speciális nevelési szükségleteiben járatos és lehetőleg az integrált fejlesztés terén működő szurdopedagógussal.

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei, feladatok Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszicho pedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomato pedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makro tervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.

25

Pedagógiai program

Nevelési terv

Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Fejlesztési feladatok  Az év közben érkező, vagy szakvéleményt kapó tanulókat folyamatosan kapcsoljuk be a fejlesztő foglalkozásokba.  Pedagógusok munkáját pszichológus is segíti, aki a szakvéleményekben megfogalmazott fejlesztések mellett pedagógus vagy szülő kérésére eseti gondozást is végez.  Az alapfokú oktatásban résztvevő tanulóinknak lehetősége van korrepetáláson való részvételre. Ezek a foglalkozások heti rendszerességgel zajlanak egyéni-, illetve kiscsoportos formában, szaktanári irányítással  Ha a tanulási nehézségek megoldása nem történhet meg iskolai keretek között, az iskola a Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó segítségét kéri szülői beleegyezéssel. (Nevelési tanácsadás szülők részére, egyéni pszichoterápiás foglalkozás gyerekeknek, családterápiás foglalkozások.)  A művészeti tagozatra jelentkező vagy képességeik alapján ide javasolt növendékek között elenyésző a beilleszkedési, magatartási vagy tanulási képességzavarral küzdő diák. Amennyiben ilyen tanuló kerül egy csoportba, lehetőséget kell teremteni az egyéni fejlesztésre. a csoportos foglalkozások pedig a személyiség fejlesztését kell, hogy szolgálják.  Minden csoportvezető, osztályfőnök törekszik a csoportjába, az osztályába járó gyermek mielőbbi megismerésére, az esetleges szociális hátrányok felismerésére, az egyénre szabott személyiségfejlesztésre.  A csoportvezetők és az osztályfőnökök a felismert hátrányokat, a család szociális problémáit jelzik az igazgatóhelyetteseknek. Megvizsgálják, hogy van –e lehetőség a tanuló ingyenes vagy csökkentett összegű ebédeltetésére, tartós tankönyvtámogatásra.  Minden nevelő feladata a Gyermekvédelmi Törvényben foglaltak végrehajtása.  Az osztályfőnök folyamatosan konzultál a szaktanárokkal és a szülőkkel való együttműködésre törekszik. Amennyiben szükséges az intézmény szakembereket is bevon a munkába.

26

Pedagógiai program

Nevelési terv

Probléma észlelés esetén az osztályfőnök családlátogatást végez. Feltérképezi a tanulók otthoni körülményeit. Családsegítő vagy a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kéri, ha súlyos problémát észlel a gyermek gondozásában, vagy a rendszeres iskolába járás biztosításában. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:  a csoportvezetők, az osztályfőnökök közreműködésével végzi a veszélyeztetett gyermekek felmérését,  az érintett tanulók nyilvántartásba vételét az adatvédelmi törvénynek megfelelően végzi,  a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a további teendőkre,  egyeztet a gyermek lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálattal, családsegítővel, a gyámügyi osztállyal,  a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri, adott esetben javaslatot tesz a változtatásra, szükséges esetben külső szakember bevonásával,  megelőzési programokat szervez. (dohányzás, alkohol, AIDS, drog, az internet veszélyei.),  a veszélyeztetett gyermekek számára hasznos délutáni elfoglaltságot próbál szervezni,  tanácsokat ad a gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak,  a lehetséges szociális ellátásokat számba veszi, mint pl. ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, nyári táboroztatás stb.  az osztályfőnök bevonásával felméri a hátrányos helyzetű gyermekeket és a nyilvántartásba veszi,  megállapítja a hátrányos helyzet típusát, melynek alapján meghatározza a teendőket,  figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét. Megpróbál hasznos elfoglaltságot biztosítani a hátrányos helyzetű gyermekek részére,  a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében intézkedéseket tesz, mint pl. tanácsadás, szociális segítségnyújtás, családlátogatás,  az intézményt körülvevő szociális – társadalmi környezet figyelembevételével általános prevenciós tevékenységet végez,  mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza  kapcsolatot tart az intézményegység-vezetőkkel, a diákönkormányzattal, a szabadidő-szervezővel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai között szerepel az alábbiakról való rendszeres tájékozódás:  a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség típusai: szülői háttér, egészségügyi ok, stb.  a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, arányának változása a létszámhoz viszonyítva,

27

Pedagógiai program

Nevelési terv

 az iskolalába járási fegyelem, az igazolatlan mulasztások ellenőrzése, az igazolatlan mulasztások esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybe vétele, gyakorisága és eredményessége,  a tanulók iskolán kívüli tevékenységei,  az iskola környezetében lévő intézmények, szervezetek, társadalmi segítők megismerése,  a rászorulók támogatási lehetőségei,  az anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,  a támogatás kezdeményezése a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. A hátrányok felismerése és kompenzálása érdekében :  folyamatosan konzultálunk az egészségügyi problémákról a védőnővel és az iskolaorvossal,  figyelünk a gyermekeink lelki egészségére, hangulati állapotváltozásaira, és ha pedagógiai eszközökkel, beszélgetésekkel nem tudunk segíteni, szakemberhez irányítjuk őket,  a droghasználat és kipróbálás veszélyeinek és elkerülésének gyakorlatát kortárssegítők és képzett szakemberek segítségével ismertetjük meg tanulóinkkal osztályfőnöki órákon és más foglalkozásokon,  a legális és az illegális drogokat egyformán veszélyesnek tartva küzdünk a dohányzás és italozás, a droghasználat ellen. A tehetségek gondozását az egyenlő bánásmód elvének követésével intézményünkben az alábbiak szerint végezzük  Emelt szintű oktatást indítunk idegen nyelvből és matematikából.  Az alapfokú művészetoktatási intézmények alapvető feladata a tehetségek minél előbbi felismerése és szakszerű gondozása.  Megfelelő gyakoroltatással különböző képességek kialakítása, fejlesztése (például: értelmi, kombinációs, asszociatív képesség, kreativitás, akaraterő, kitartás, aktivitás, memória és egyéb speciális képességek).  Differenciált, egyénre szabott tanórai foglalkoztatást szervezünk a tehetség kibontakoztatása és gondozása érdekében.  Lehetőség szerint alacsonyabb létszámú csoportokat szervezünk részükre.  Választási lehetőséget biztosítunk a tanulók számára természettudományi és művészeti szakkörök indításával.  Az aulában szervezett kiállításokon és nagyrendezvényeken teremtünk lehetőséget a bemutatkozásra.  Kiemelt figyelemmel kísérjük a pályaválasztási tevékenységet, mely elsősorban az

28

Pedagógiai program

Nevelési terv

osztályfőnökök, a szaktanárok és a pályaválasztási felelős feladata.  Versenyek, rendezvények szervezésével, igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani a tehetséges tanulók számára.  Úgy motiváljuk tanulóinkat, hogy minél több iskolán kívüli versenyen is részt vegyenek.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A Diákönkormányzat célja :  a diákok érdekvédelme,  a diákok megismertetése a demokrácia elemeivel,  az iskola hagyományrendszerének fenntartása, esetleges megújítása,  szabadidős diákrendezvények szervezése,  iskolai diákügyelet megszervezése,  környezettudatos magatartás kialakítása. A fentebb említett célok érdekében minden iskolai tanuló tagja a diákönkormányzatnak. Évközben önkormányzati üléseken határidős és szervezési feladatokat egyeztetnek, határozatokat hoznak többségi elven. Működés rendje: Az előterjesztéseket a diákönkormányzati üléseken tárgyalják meg. Az előterjesztéseket meghatározza :  munkaterv,  intézményvezető,  valamely szakmai munkaközösség,  osztályok valamelyike. A felvetés és határozathozatal között lehetőséget teremtenek az osztályoknak a véleménynyilvánításra, majd nyílt szavazással döntenek. A döntéseket minden osztálytitkár ismerteti osztályával, a diákönkormányzatot segítő tanár pedig az osztályfőnökökkel. A Diákönkormányzatot segítő tanár felelős a vita előkészítéséért, lefolytatásáért, a zavartalan szavazásért és a végrehajtás ellenőrzéséért, az összehívásáért. A tanárvezető felel :  azért, hogy a határozatok nem ütközhetnek egyetlen egy törvénnyel sem, sem az iskolai házirenddel,  a működés rendjéért, a határozatok ismertetéséért és végrehajtásáért.  képviseli a diákönkormányzatot az intézményvezetés előtt. A diákönkormányzat együttműködik:  az intézményvezetővel,

29

Pedagógiai program

Nevelési terv

 az osztályokkal  a szakmai munkaközösségekkel,  Szülői Szervezettel. Ezen együttműködés keretében:  ellátja a tanulók érdekvédelmét,  közvetíti a szülők és nevelők felé a diákok elképzeléseit, javaslatait,  megszervezi a diákügyeletet és annak ellenőrzését,  hasznos-anyag gyűjtést szervez,  aktív részt vállal az iskola esztétikumának, rendjének, tisztaságának kialakításában a szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel,  közös rendezvényeket tart: suli-buli, vetélkedők, sportversenyek,  online kapcsolatot tart fenn a pedagógusokkal.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Intézményi Tanács Az Nkt. 73. § (4) értelmében az intézményben Intézményi Tanács működik 1 fő nevelőtestületet , 1 fő a szülői szervezetet és 1 fő a települési önkormányzatot képviselő személy részvételével. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. A szülők kérésére a 2011 évi CXC . törvény a nemzeti köznevelésről 73. § (1) értelmében továbbra is működik a Szülői Szervezet, amelynek tagjait az egyes csoportok, osztályok tanulóinak szülei választják. A szülői választmány képviseli a szülők érdekeit és tolmácsolja véleményüket az iskolavezetőségnek és visszajuttatja hozzájuk az iskolai információkat. Segítik a pedagógusok munkáját bizonyos iskolai rendezvények szervezésében. Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók nagyobb csoportja alatt értjük az összlétszám 10%-át. Továbbra is meg szeretnénk tartani a szülőkkel való kapcsolattartás közvetlen formáit:

30

Pedagógiai program

Nevelési terv

 a fogadóórákat  a szülői értekezleteket,  nyílt napokat,  szükség szerint esetmegbeszéléseket,  igény szerint az osztályfőnökök által szervezett közös programokat. Évente egy alkalommal szülői fórumot tartunk, ahol tájékoztatjuk a szülőket az intézményben folyó munkáról, az aktuális változásokról és az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról. A szülők igénylik a közvetlen elbeszélgetéseket. A jövőben erre lehetőséget biztosítunk az intézményben meghatározott időpontban, amikor a pedagógusnak szabad órája van. A szülők tájékoztatásának másik módja a tájékoztató füzet. Hagyományosan közös rendezvények: ·

Két évente megrendezendő “Jótékonysági est” különféle intézményi célok megvalósítására,

·

karácsonyi gála ,

·

ballagás,

·

DÖK és sportnap

·

ÖKO-NAP megrendezése.

· A tanulók iskolai életének legfontosabb eleme a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított jó együttműködési kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A diákélet szervezésének legfőbb színtere a diákönkormányzat, illetve az általa szervezett rendezvények.

9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák, amelyeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet 64-72.§- ok szabályoznak: Az osztályozóvizsgát az adott félév tantervi anyagából mindig az adott félévet követő 2. hét végéig a tanév végi vizsgát a tanév megkezdését megelőzően kell letenni. Csoport- vagy iskolaváltás miatt előírt osztályozó vagy különbözeti vizsgát szintén a tanévkezdet előtt kell teljesíteni.. Az osztályozóvizsga szervezésében és lebonyolításában – ugyanúgy, mint bármely más, a tanulmányok alatt tett vizsga (pl. javító-, vagy különbözeti vizsga) esetén – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet 64-72.§ által meghatározott előírásait kell alkalmazni. A számonkérés formája minden tantárgy esetében írásbeli és szóbeli, kivéve a testnevelést,

31

Pedagógiai program

Nevelési terv

amelyből csak gyakorlati vizsga van. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az iskola Pedagógiai Programjában rögzített követelményrendszerrel. Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek arányait a szaktárgyi munkaközösségek külön rend szerint dolgozzák ki.

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulók felvételéről és átvételéről az intézményvezető dönt. Csak abban az esetben vehető át a tanuló, ha az adott osztálylétszám nem haladja meg a törvény által meghatározott maximumot. Emelt szintű csoportba való felvétel feltétele, hogy a tanuló minimálisan jó eredményt érjen el a vizsgán. Felvételnél a körzetbe tartozó tanulók előnyt élveznek.

11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajba jutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajba jutottnak, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Ezért fontos, hogy ezekkel mindenki tisztában legyen. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is be kell tartania. Mi történt? Hogyan történt? Hány sérült van? Milyen sérüléseik vannak? Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat?

12. Mérés – fejlesztés 12.1 Iskolai mérések: A 2016/17. tanévtől iskolánkban a kritikus kognitív készségek egyénre szabott mérését és fejlesztését tervezzük. Ezt felmenő rendszerben minden osztályunkban bevezetjük. A mérési és fejlesztési rendszer segítségével minden gyermeknél az alapvető készségeket, az ún. kritikus kognitív készségeket fejlesztjük. Ezen képességek hiányában a tanulók továbbhaladása problémás, a komolyabb összefüggések megértése akadályokba ütközik. A megfelelő fejlesztés szempontjából arra is törekszünk, hogy a gyerekek affektív képességeit is feltérképezzük különböző tesztek, kérdőívek segítségével. A méréseket a következő

32

Pedagógiai program

Helyi tanterv

táblázat alapján végezzük: A fejlesztési területeket, további méréseket az előző tanév végi kontrollmérések eredményei határozzák meg. Minden tanulóról készül egy diagram, melyről könnyen leolvasható, mely területen kell fejlődnie. Az eredményeket a gyermek, a szülő és a gyermeket tanító pedagógusok is megismerhetik. A mérési rendszer és a fejlesztés bevezetésével azt a célt szeretnénk elérni, hogy a tanulók egyénenként, a saját korábbi eredményeikhez képest érjenek el fejlődést.

12.2 Országos mérések Évfolyam 1. 2.

Mérés megnevezése Mérés gyakorisága Műveleti sebesség Évente Műveleti sebesség Évente Olvasáskészség Szókészlet 3. Műveleti sebesség Évente Íráskészség 4. Műveleti sebesség Évente Olvasáskészség Szókészlet 5. Műveleti sebesség Évente Íráskészség 6. Műveleti sebesség Évente Olvasáskészség Szókészlet 7. Műveleti sebesség Évente Íráskészség 8. Műveleti sebesség Évente Szókészlet Olvasáskészség Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérések rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény írja elő. A mérés időpontjai és tartalmi jellemzői szintén jogszabályban rögzítettek. A kompetenciamérés a 6. és 8. évfolyamos tanulók szövegértési képességeit, matematikai eszköztudását vizsgálja. A mérés eredményeit a következő tanév februárjában ismerhetjük meg, és a folyamatos fejlesztés mellett ekkor dönthetünk a különböző évfolyamok, csoportok speciális fejlesztéséről. Idegen nyelvi mérés Az idegen nyelvi mérés tartalmi követelményeit a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)Korm. rendelet és a kerettantervek

33

Pedagógiai program

Helyi tanterv

kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklete határozza meg. Az idegen nyelvi mérés az angol és német nyelvet első idegen nyelvként tanulók szövegértési készségeinek írásbeli mérése. A mérés 6.évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti A1-es, 8. évfolyamon az A2-es nyelvi szintet méri. A mérés eredményei iskolánk honlapján tekinthetők meg. NETFIT mérés A tanulók edzettségének mérésére az 5-8. évfolyamon kerül sor. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A mérés lebonyolításához a NETFIT mérési rendszert használjuk.

34

Pedagógiai program

Helyi tanterv

HELYI TANTERV

Célunk az volt a tantárgyi rendszer összeállításakor, hogy megőrizzük mindazokat a hagyományokat, amelyeket az eddigi évek alatt kiépítettünk, s amelyek iskolánk sajátos arculatát képezik.

1. A választott kerettanterv megnevezése a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma Valamennyi tantárgyból valamennyi évfolyamon az 51/2012 (XII.21) EMMI rendeletben megjelent kerettanterveket adaptáltuk. Pirossal jelöltük meg a tantárgyak elnevezése mellett a választott kerettantervet és az évfolyamok tantárgyi óraszáma mellett a szabadon tervezhető órakeret felhasználását. Az alsó tagozatban a szabadon tervezhető órakeret terhére második osztálytól lehetőségünk nyílik az informatika, illetve első osztálytól az idegen nyelv tanítására. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a tantárgyak óraszámait ezen órakeret terhére megemelhessük. Így a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát első osztályban egy órával megemeltük. Az órakeret megemelése csak gyakorlásra ad több lehetőséget, a tananyagtartalom nem bővült. Ez az órakeret ad lehetőséget az emelt szintű oktatásra felső tagozatban idegen nyelvből és matematikából. Emelt szintű matematikát tanuló csoportnak minden évfolyamon 5 órára emeltük a matematikát, ötödik évfolyamon bevezettük az informatikát, hetedik évfolyamon a magyart egy órával, a biológia- egészségtant és a fizikát fél-fél órával emeltük meg. Emelt szintű idegen nyelvet tanuló csoport idegen nyelv óráját heti 5 órára növeltük. Hatodik évfolyamon a természetismeret, hetedik évfolyamon pedig a magyar tantárgy óraszámát emeltük egy órával. A nyolcadik évfolyamon a fizika és a biológia-egészségtan tantárgy óraszámát növeltük fél-fél órával. Az emelt színtű csoportok számára az emelt szintű kerettanterveket adaptáltuk. A nem emelt óraszámú csoportokban minden évfolyamon 1 órával a magyar nyelv és irodalom óraszámát, hatodik, hetedik és nyolcadik évfolyamon a matematika óraszámát 1 órával növeltük. Hetedik évfolyamon a kémia és a földrajz, nyolcadik évfolyamon a fizika és a biológia- egészségtan óraszámát emeltük meg fél-fél órával. Az órakeret megemelése csak gyakorlásra ad több lehetőséget , a tananyagtartalom nem bővült. Az idegen nyelvet és az informatikát minden évfolyamon, a matematikát a felső tagozatban

35

Pedagógiai program

Helyi tanterv

bontott csoportokban oktatjuk.

Tantárgyi háló 1-4. osztály

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 Magyar nyelv

3

2

3

Magyar irodalom

4

4

3+1

Idegen nyelvek

1

1

1

2

Matematika

4

4

4

4

1

1

1

Informatika Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika, életvitel és

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető

2

2

3

3

25

25

25

27

gyakorlat

órakeret Rendelkezésre álló órakeret

36

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Tantárgyi háló 5-8. osztály Nem emelt szintű tantervű osztály Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv A

2

2

2

2

Magyar irodalom A

2+1

2+1

1+1

2+1

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalom és

2

2

2

2

2

2+1

Fizika B

1,5

1,5+0,5

Kémia B

1,5+0,5

1,5

Biológia – egészségtan A

1,5

1,5+0,5

Földrajz

1,5+0,5

1,5

1

1

1

állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene A

1

Dráma és tánc/Hon- és

1

népismeret Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

gyakorlat A

37

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Tantárgyi háló 5-8. osztály Emelt szintű matematika Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv A

2

2

1+1

2

Magyar irodalom A

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4+1

3+2

3+2

3+2

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalom és

2

2

2

2

2

2+1

Fizika B

1,5

1,5+0,5

Kémia B

1,5

1,5

Biológia – egészségtan A

1,5

1,5+0,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene A

1

Dráma és tánc/Hon- és

1

népismeret Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

gyakorlat A

38

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Tantárgyi háló 5-8. osztály Emelt szintű idegen nyelv Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv A

2

2

1+1

2

Magyar irodalom A

2

2

2

2

Idegen nyelv (emelt szintű)

3+2

3+2

3+2

3+2

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalom és

2

2

2

2

2

2+1

Fizika B

1,5

1,5+0,5

Kémia B

1,5

1,5

Biológia – egészségtan A

1,5

1,5+0,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene A

1

Dráma és tánc/Hon- és

1

népismeret Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat A

39

Pedagógiai program

Helyi tanterv

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tanulmányi segédletek, eszközök 

A könyvek, szótárak, lexikonok, stb. esetében követelmény, hogy: jó minőségűek, tartósak legyenek; nyelvezetükben és tartalmukban az adott korosztály fejlettségi szintjének feleljenek meg; az árukra is tekintettel kell lenni.



Ismeretterjesztő művek, kézikönyvek esetében nyújtsanak korszerű ismereteket, sokrétű segítséget a használónak.



Esztétikusak, könnyen kezelhetőek és a lehető legcélszerűbben alkalmazhatóak legyenek.



Jól szemléltessék a kívánt történéseket, folyamatokat.



Sokféle módon alkalmazhatóak legyenek, segítsék a szemléltetést többoldalúan.



A tanulói kísérleti eszközök is egyszerűek, célszerűek, jól alkalmazhatók, könnyen kezelhetők legyenek, segítsék sokoldalúan az önálló ismeretszerzést.



A fejlesztő eszközök segítsék elő a tanulást, a képességfejlesztést.



Ne legyenek balesetveszélyesek.



Tekintettel kell lenni, a felhasználhatóság mellett, az árukra is.



Egyre inkább ki kell használni a korszerű oktatástechnikai eszközök által nyújtott lehetőségeket is (számítógépek, interaktív tábla, internet, CD-k).



A pedagógus olyan taneszközök beszerzését kérheti a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen a tantárgy tanítása, tanulása során, és minden tanulónak minden tanórán használni kötelező.



Az iskola a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulói segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő évben szükség van, továbbá azokról, amelyek az iskolától kölcsönözhetők, valamint a fentiek beszerzését segítő támogatásokról.

3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai az egyes helyi tanterveknél kerültek megfogalmazásra.

40

Pedagógiai program

Helyi tanterv

4. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módja Intézményünkben tanítási óraként építettük be a heti 5 testnevelés órát a Nkt.27. § (11) bekezdése szerint.

5. Választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások

és

ezek

esetében

a

Negyedik évfolyam végén a tanulóknak előzetes felmérés és addigi teljesítményük alapján lehetőség van emelt szintű idegen nyelvi vagy emelt szintű matematika órát választani. Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt és a felmérésen minimálisan jó eredményt ér el. A választott órára való jelentkezés írásban a szülő aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) Mindkét képzésre nincs lehetőség jelentkezni. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Idegen nyelv és matematika emelt szintű felkészítés esetén a többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot.

6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes arányát kell kialakítani. Figyelemmel kell lenni az adott tárgy sajátosságaira, a tanulók képességére. Tekintettel kell lenni a sajátos nevelési igényű esetleg részképesség problémákkal küzdő, vagy az írásbeliség valamelyik formájának értékelése alól való felmentéssel rendelkező tanulókra. Elvek: bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem lehet íratni,  egy napon nem íratható két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozat,  a félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére,

41

Pedagógiai program

Helyi tanterv

 más esetekben a témazárók érdemjegyei dominánsabbak az osztályozásnál,  az SNI- s és a bizonyítottan részképesség-hiányos tanulókat a szakértői vélemények javaslatának megfelelően kell értékelni,  a diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját két héten belül értékelni, javítani kell,  az értékelésre beadott tanulói munkákat (házi dolgozatokat, tanulói kutatómunkák anyagait) a tanulóknak vissza kell adni, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. A folyamatos, segítő célú értékelés megfigyelési szempontjai hallássérült tanulóknál Szóbeli értés, közlés Bekapcsolódik-e a tanuló társalgási helyzetekbe (adott helyzethez kötötten, szituációtól függetlenül)? a) a beszédutánzás szintje:  a visszaadott szótagok száma,  a visszaadott szavak száma,  a mondatimitáció terjedelme, b) a beszéd érthetősége:  alaphang,  hangszín,  a beszédhangok tisztasága,  beszédritmus,  segítséggel  automatikusan. c) olvasás  a hangos olvasás folyamatossága (betűző, szótagoló, folyamatos, szavanként, szókapcsolatokban, mondatokban)  a hangos olvasás tempója  szöveghűség (betűtévesztés, betű- szótagcsere, betű, szótag, szó kihagyása,betű, szótag, szó betoldása, szó- mondathatárok betartása)  szövegértés. Írásbeli értés, közlés  Írás, íráshasználat a) az írástechnika szintje (betűalakítás, betűkapcsolás) b) az írás formai jegyei (betűarányok, szóköz, sorkihasználás, az írásmunka tisztasága) c) írástempó d) az íráshasználati szintek pontossága.

42

Pedagógiai program

Helyi tanterv

A folyamatos, segítő célú értékelés megfigyelési szempontjai pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál Pedagógiai szempontból – az integrált gyermekek és a befogadó osztály közössége számára egyaránt – fejlesztő, pontos és humánus a szöveges, leíró értékelés valamennyi kompetenciaterületről. Értékelésnél is domináljon a differenciálás szemlélete, a gyermek számba tudja venni, mennyit fejlődött előző szintjéhez, önmagához képest. Az egyéni különbségek figyelembevételével adott értékelés segíti a diákok önértékelését Az értékelés, osztályozás alól felmentett tanulók esetében minden egyes tanulóra egyénre szabottan kell megállapítani az elérendő készség, képesség szintjét, s a fejlesztés az optimális, illetve az azt megközelítő szintjét. A tanulók szóbeli megnyilvánulásánál az alábbi megfigyelési szempontok vehetők figyelembe:  egy-két szavas kijelentés vagy folyamatos-e a beszéde,  ténymegállapítást, felsorolást végez-e, vagy fogalmilag tisztáz, rendszerbe helyez,  leírása pontos vagy pontatlan,  egy-egy mozzanatot ragad meg, vagy összefüggéseket keres,  igényel-e tanári segítséget, vagy önállóan képes feladatmegoldásra,  látásmódja differenciálatlan, vagy elemző,  eljut-e az egyes elemektől a szintézisig,  egy vagy többféle megközelítést alkalmaz,  megnyilvánulása eredeti, kreatív vagy csak töredékes.

Az értékelés lehet:  diagnosztikus (nem kap rá osztályzatot),  formatív (nem kap rá osztályzatot),  önértékelés (nem kap rá jegyet),  minősítő típusú (jeggyel vagy szöveggel értékelendő).

Érdemjegy adható:  feleletre,  órai munkára,  füzetvezetésre,  tesztekre,  központi felmérések értékelésekor,  témazárókra.

43

Pedagógiai program

Helyi tanterv

A tanulók megnyilvánulásánál az alábbi megfigyelési szempontok vehetők figyelembe:  a fejlődés mértéke (önmagához képest),  önismeret, önértékelés realitása,  szorgalom, kitartás,  mennyit tesz a közösségért,  aktivitás, kezdeményezőkészség,  mennyire tudja elfogadni a csoport véleményét,  pontosság, megbízhatóság. Növendékeink tudását, teljesítményét év közben rendszeresen (havonként) értékeljük, ez a naplóba és a tájékoztató füzetbe is bekerül. A százalékos teljesítmény érdemjegyre való átváltását a következőképpen javasoljuk: 100% - 93% jeles (5) 92% - 80 % jó (4) 79% - 51% közepes (3) 50% - 36% elégséges (2) 35% - 0% elégtelen (1) Minden hónapban minimum egy, maximum három osztályzat kerüljön a naplóba. A pedagógus szükség szerint adjon lehetőséget a javításra. Minősítési kategóriák:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul

(5) (4) (3) (2)

rövidítve: kt rövidítve: jt rövidítve: mt rövidítve: fz

Osztályozás: (számjegyekben kifejezett értékelés)  kitűnő     

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

csak tanév végén adható egész éves egyenletes optimum szintű teljesítés esetén a tantervi anyag optimum-szintű tudása apróbb hiányosságok a tantervi anyag ismeretében csak kérdések alapján képes számot adni tudásáról a követelményekben megjelölt minimumszint nem teljesíti a minimumszintet sem.

Félévkor és év végén a meghatározott beszámolók teljesítése után osztályzattal illetve szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat. A hit- és erkölcstan ill. az erkölcstan tantárgy óráin való megjelenés esetén részt vett minősítést kapnak a tanulók.

44

Pedagógiai program

Helyi tanterv

1.évfolyamon és második évfolyam első félévében a tanulók szöveges értékelést kapnak. A szöveges értékelés a mellékletben megtalálható formanyomtatványok segítségével történik. Évközben a tanulók havi teljesítményükre az adott hónap végén a minősítési kategóriáknak megfelelő értékelést kapnak, amely a szöveges értékelés rövidített jelzésével havonta az osztálynaplókba és a tájékoztató füzetbe bejegyzésre kerül. Az 1. évfolyamon és második évfolyam első félévében, akik nem teljesítik az adott tantárgyra előírt követelményeket, „ Felzárkóztatásra szorul” minősítést kapnak. 2.évfolyam év végétől 8. évfolyam végéig az a hagyományos értékelési kategóriák szerint ötfokú skálán kialakított osztályzattal jelöljük az elért eredményeket. Az értékelésben mindig domináns szempont, hogy két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló teljesítménye. A szaktanárok a „A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet” módosításáról szóló 6/2014 (I.29) EMMI rendelet 8.§ felhatalmazása alapján tett javaslatának elfogadását követően, 2014.09.01-től a magyar nyelv és a magyar irodalom 2-8. évfolyamon értékelése külön történik.

45

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Az értékelés formái félévkor és tanév végén* Tantárgy / Évfolyam

1. félév

2. évvége

Magyar nyelv

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

Magyar irodalom

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

évvége

félév

évvége

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

részt vett

részt vett

részt vett

részt vett

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

szövegesen

Idegen nyelv szövegesen

Matematika

szövegesen

Erkölcstan

részt vett

Környezet-ismeret

szövegesen

Ének-zene

szövegesen

Vizuális kultúra

szövegesen

Életvitel és gyakorlat

szövegesen

Testnevelés és sport

szövegesen

Informatika

félév

4.

félév

Magyar nyelv és irodalom

évvége

3.

46

Pedagógiai program

Helyi tanterv Az értékelés formái

Tantárgy / Évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem , társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

5.

6.

7.

8.

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal

A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk gyermekük előmeneteléről az „Értesítő” útján. Az értesítőbe bekerült jegyek, szöveges értékelések a naplóban is meg kell hogy jelenjenek. A feleletekre adott érdemjegyek kék, a témazárók érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Más szín nem használható jegyek beírásakor. A félévet zöld, az évet piros színű jeggyel(szöveggel) zárjuk a naplóban. A módszertani szabadság jegyében a pedagógusok egyéb szimbólumokat is alkalmazhatnak motiváló szándékkal. Pozitív motiválásra alkalmazható a piros csillag, ill. piros pont, melyek nem jegyértékűek. Ezek a tanulók tankönyveibe, füzeteikbe, üzenő füzeikbe adhatók szóbeli, írásbeli munkájukra, órai aktivitásukra stb. Ezen szimbólumok a értesítőbe, értékelő naplóba nem kerülhetnek bele.

47

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Az alapfokú művészetoktatásban folyó nevelő-oktató munka értékelése Az alapfokú művészetoktatásban is ugyanazokat a kategóriákat használjuk, mint az általános iskolában, ugyanazokkal az elvekkel. Az alapfokú művészetoktatásban a szorgalmat értékeljük, a magatartást nem. Az alapfokú művészetoktatási intézményben is az értékelés alapja a tantárgyi követelmény. A művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Az előképző esetében az értékelés szövegesen történik. A többi évfolyamon jeggyel történik az értékelés. Bábjáték és színjáték tanszakon nyilvános bemutatkozás keretében adnak számot a növendékek tudásukról, a képző- és iparművészeti ágon a tanulók munkáiból kiállítást szervezünk. A beszámolókon a szöveges minősítést ill. érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke a tanszakvezető. A tanulók magatartásának értékelése Értékelési szempontok Felelősségérzet:  szívesen segít másokon,  ügyel az iskola rendjére,  társainak példát mutat. Önállóság:  kezdeményező, tevékeny, vállalkozó,  mennyire képes a mindennapi élethelyzetekben problémáinak önálló megoldására,  jogos panasz, sérelem, véleménynyilvánítás, szándéknyilvánítás, meghívás, tudakozódás megfelelő hangnem megválasztásával, az illemszabályok betartásával. Társaihoz való viszonya:  pozitívan befolyásolja a közösséget,  konfliktuskezelő készség,  udvariasság. Viselkedés:  a tanult illemszabályok betartása különböző élethelyzetekben. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél használt osztályzatok: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2).

48

Pedagógiai program

Helyi tanterv

A tanulók szorgalmának értékelése Értékelési szempontok Kötelességtudat:  

tanulmányi munkához való megfelelő viszonyulás,



a tanítási órán való aktív részvétel,



az önmegvalósítás és önkifejezés mértéke,



önérdek - iskolaérdek (iskolájának képviselése versenyeken, rendezvényeken).

az önművelés fejlettsége. Cselekvőkészség:

Munkafegyelem: 

rendszeres, alapos munka,



a viselkedés szabályainak betartása.

Pontosság: igényesség az iskolai és iskolán kívüli munkában. A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél használt osztályzatok: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2).

7. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontást idegen nyelvből és informatikából szervezünk minden évfolyamon., matematikából a felső tagozaton. A csoportok kialakításánál a tanulók képességeit vesszük figyelembe és lehetőségek szerint ügyelünk az egyenletes tanulólétszám kialakítására.

8. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok A városban élő kisebbségi önkormányzatot alakított nemzetiségek kultúrájának megismerése. A feladatot projekt módszerrel kell megoldani. Az elkészített munkák kiállításra kerülnek.

49

Pedagógiai program

Helyi tanterv

9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészség érték. A testi nevelés és a gondolkodó és cselekvő személyiség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. A testnevelés elő kell, hogy segítse a sokoldalú mozgáskultúrával a teljesítményorientált nemzedék felnövekvését. Meg kell mutatni, és meg kell tanítani a sport és a testedzés örömeit úgy, hogy mindennapos szükségletté váljon valamennyi gyermekben a mozgás iránti igény. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása a testgyakorlati ágak iránti érdeklődés és versengési kedv felkeltése érdekében. A testi nevelést úgy kell végezzük, hogy a gyermek testileg, szellemileg egészséges, fegyelmezett, harmonikusan fejlett, kifinomult ízlésű felnőtté váljon, elégítse ki mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy szembesítsük a gyermekeket eredményeikkel, megmutassuk számukra, miben fejlődtek jobban, és miben kevésbé. A mérések eredményei a további feladatok maghatározásában is döntő. Tanulóink fittségi állapotát a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) segítségével mérjük fel, melyet a Magyar Diáksport Szövetség dolgozott ki az összes általános és középiskolás fittségi és fizikai állapotának tesztelésére (az 1-4. osztály kivételével) A felmérést évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) végezzük el. A NETFIT mérése az alábbi területeken történik: Testösszetétel és tápláltsági profil: 1. Testtömeg mérése 2. Testmagasság mérése 3. Testzsír-százalék mérése Aerob fittségi (állóképesség) profil: 1. Állóképességi ingafutás (20m vagy 15 m) Vázizomzat fittségi profil: 1. Ütemezett hasizom teszt Has-izomzat ereje és erő-állóképessége. 2. Törzsemelés teszt Törzsfeszítő izmok ereje 3. Ütemezett fekvőtámasz teszt Felsőtest izomereje. 4. Kézi szorítóerő mérése Kéz maximális szorító ereje 5. Helyből távolugrás teszt Láb robbanékony ereje Hajlékonysági profil: 1. Hajlékonysági teszt Térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem. A teszt eredményének értékelése: Az eredmények alapján a következő egészségorientált fittségi zónákat állapítjuk meg a kidolgozott

50

Pedagógiai program

Helyi tanterv

értékelési rendszer szerint: 1. Egészségzóna 2. Fejlesztés szükséges 3. Fokozott fejlesztés szükséges Az egészségzónán kívül teljesítők részére fejlesztési tervet dolgozunk ki. A NETFIT eredményeit nem osztályozzuk. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői részére.

10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek  A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.  Tanulóink képesek legyenek az egészséges test-és lelki állapot örömteli megélésére .  Igényük legyen a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására.  Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására.  Gyerekek sajátítsák el a helyes napirend és az egészséges életmód elveit, és azok szerint éljenek.  Készítse fel a pedagógus a tanulókat önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes anyagok, körülmények felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére.  Intézményünk a gyermekek egészségvédelme mellett a pedagógusok, valamint a gyermekek családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is segítse.  Legyen meghatározó a tanulók életmódjában a természet szeretete,tisztelete.  Váljon meghatározó tényezővé a természeti károk megelőzésére való törekvés.  Tudatosítani kell, hogy az emberiség közös öröksége:  a környezet minőségének fenntartása és javítása,  az általános emberi egészségvédelem,  az ökológiai egyensúly fenntartása,  a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,  minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez. A fent említettek megvalósítása érdekében minden évfolyamon megszervezzük az egészségtan oktatását tantárgyakba beágyazva, vagy egyéb pedagógiai jellegű foglakozások terhére.

11. A tanuló jutalmazásával összefüggő a tanuló magatartásának , szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó

51

Pedagógiai program

Helyi tanterv

tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az intézményi jutalmazás történhet írásban és szóban. Az intézményi jutalmazás formái: szaktanári dicséret napközi-vezetői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret.  szaktanári dicséret adható: a tanulmányi munka eredményes, átlagosnál jobb, kiemelkedőbb elvégzése esetén  osztályfőnöki dicséret adható: a tanuló kiemelkedő közösségi, tanulmányi munkájáért  igazgatói dicséret adható: az osztályfőnök vagy szaktanárok javaslata alapján a tanulók kötelességén túlmenő kiemelkedő munkájáért  nevelőtestületi dicséret adható: a tanuló huzamos ideig tartó példamutató magatartásáért és szorgalmáért, valamint több tárgyból kiemelkedő tanulmányi eredményéért.  Bizonyítványba az alábbi záradék kerül: Példamutató magatartásáért, szorgalmáért, kimagasló tanulmányi eredményéért nevelőtestületi dicséretben részesül. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályfőnökök döntenek. Az év közben zajló tanulmányi és egyéb versenyek győzteseinek járó jutalmat az intézményvezető adja át az iskolagyűléseken. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolagyűlésen ki kell hirdetni. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, anyagi hozzájárulás színház, kiállítás látogatásához. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény.

52

Pedagógiai program

Helyi tanterv

12. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat adásának céljai: 

a tanuló tudja újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,



a tanulónak lehetősége legyen készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,



a tanuló tanuljon meg önálló kutató- alkotómunkát végezni valamilyen témában.



A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetni kell, hogy a pedagógus jelentőséget tulajdonít neki.



A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie.



A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához.



Ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között.



A házi feladat a tanórai ismeretek begyakorlására, a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon. A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, ennek érdekében alkalmazzuk a differenciált házi feladatot. Házi feladatot rendszeresen adjunk. A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. A szülőket tájékoztassuk, mit várunk el tőlük: segítsenek, feltételt teremtsék meg a tanuláshoz, ellenőrizzenek. A házi feladatot a nevelőnek rendszeresen ellenőrizni kell. Világosan közölni kell a tanulókkal az elkészítés szabályait s a mulasztás konzekvenciát. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel kell büntetni (pl. pótfeladat adása). Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés) az elkészítés határidejét gondosan kell megállapítani.

Elvek:



 

      

53

Pedagógiai program

Helyi tanterv

A napközi otthonban, folyó nevelő- oktató munka feladatai Célok és feladatok A napközis és tanulószobai foglalkozások célja, hogy a műveltségi területek oktatását tanórán kívüli tevékenységeivel alátámassza, segítse. Olyan tanuláshoz, fejlődéshez szükséges környezetet biztosítson, amelynek révén a tanulók új ismeretek iránt befogadó készek, önálló ismeretszerzésre képesek. A napközis foglalkozás további célja, hogy a természeti és emberi környezet iránt érdeklődő, szociálisan érzékeny, sikereket, kudarcokat elviselő, ismereteket befogadó, nyitott gyermekeket neveljen és szolgálja a tanuló szabadidejének tartalmas eltöltését. Szociális feladatokat ellátó céljai közül kiemelnénk az étkeztetést, a helyes tisztálkodási szokások kialakítását, a tanulók felügyeletét. Belépő tevékenységformák Szerepelnek mindazok a tevékenységek, amelyek a tantárgyak tanulása során felmerülnek. Különös tekintettel:  önálló tanulás  lényegkiemelés, problémamegoldás  többféle megoldás keresése  könyvtárhasználat  önálló kiselőadás készítése  rajzkészítés , díszítés, környezetalakítás  anyagok formálása, különböző tárgyak alkotása  szituációs játékok  kreativitást, mozgást, logikát igénylő játékok, utánzó játékok használata  önkiszolgálás  szokásrendszerek kiépítése csoporton belül  ügyeleti feladatok ellátására való felkészítés  közösségi megbízatások ellátására való felkészülés  környezetszépítés, a tanuló iskolai közvetlen környezetének rendben tartása  magatartási és illemszabályok elsajátítása, gyakoroltatása  a közlekedésben való részvétel gyakoroltatása.

54

Pedagógiai program

Időszak Ősz

Tevékenysé g Tanulás

Kulturális

Sport-játék

Helyi tanterv

Tartalom Tanszerek célszerű elhelyezése. Eszközhasználat a felkészülés sorrendjében. Tanulás rendjének megbeszélése – naponta gyakorlás. Beszédfejlesztés: beszámoló, szöveg-mese alkotás képről. Helyes tanulási sorrend tudatosítása: könnyű, nehéz. A verstanulás módszere: megjelenítés rajzzal, utánzó mozgással. Tanulási idő megtervezése (1.osztályban közösen) Olvasáskorrekció: szóképek, hosszabb szavak olvasása, látószögnövelő gyakorlatok. Számsoralkotás (növekvő, csökkenő adott számkörben). Tájékozódás: megfigyelési szempont alapján olvasás, írás, helyesírás, figyelem, logikus gondolkodás szintjéről. Lényegkiemelés, szövegértés. Könyves környezet megteremtése: könyvespolcok kialakítása. Mesék, versek, történetek az őszről: gyűjtőmunka, könyvajánlás, előadás. Élmények közös feldolgozása – házi színház, bábszínház. Ősz a természetben: az állatvilág megfigyelése, képek gyűjtése, cikkek, leírások a faliújságra, beszámolók, tablókészítés, őszi virágkalendárium. Könyvtárlátogatás, olvasmányélmények. Illemkódex: csoporttörvény szerkesztése, betartatása. Nemzeti ünnepek: október 6., október 23. Őszi népszokások: szeptember 8.: kisasszony napja (az ősz első igazi napja), időjárás megfigyelése – népi jóslások, szeptember 29: pásztorünnep, vásározás, október 2.: Petra – lombhullás első napja, október 10.: őszi búza vetése, őszi gyümölcsök, szüretelés., november 1.: halottak napja. Jeles napok. Tantermi és szabadtéri játékra egyaránt tervezzük. Szituációs játékok. Drámajátékok meséhez: didaktikus játékok, rejtvények. Tömegsport, DSE fogalakozások beindítása: labdarúgás, asztalitenisz. Szerjátékok: ugrókötél, karika, labdajátékok. Énekes népi játékok köralakítással, versengéssel: ügyességi feladatok. Kirándulás: naponta a szabadba, játszótér, lakótelep, esetenként – mozi, színház, Nagyerdő látogatása.

55

Pedagógiai program

Technikai

Tél

Helyi tanterv Origami papírhajtogatás. A mesék kellékei: tárgykészítés. Kollázs készítése: textilkép, papírkép, vegyes technika. Bábkészítés: zacskóbáb, ujjbáb, bábszínház. Terméskompozíciók készítése. Levelek rajza – különféle technikák – levélnyomat, sólisztgyurmázás. Textilmunkák: szövés-pókszövés (falikép, bábkészítés), varrás (filcmunkák, ajándékkészítés). Makett készítés: terepasztal – közlekedési ismeret oktatása.

Tanulás

Időfelhasználás ellenőrzése. Betűfelismerés, betűalakítás gyakorlása. Mondatalkotás ismert szóképekkel, az olvasás szavaival – szövegértés megfigyelése. Gyermeklexikon használata: szókép, címszó keresése. Szógyűjtés: szavak rendezése megadott szempontok alapján. Házi feladatok mennyiségi és minőségi ellenőrzése. Folyamatos helyírás gyakorlása. Mesefüzet vezetése: cím, író, szereplők, helyszín, szövegre utaló kérdések, szavak, mondatok, vázlat, rajz. Szótár, lexikon, térkép használata. Szóbeli felelés technikája, pontos szóhasználat.

Kulturális

Mesék, versek, történetek a télről – minden napra egy mese. Könyvajánlások a téli szünetre. Téli jeles napok: december 6.: Mikulás; december 13.: Luca napja; december 24.: szenteste; december 25-26.: karácsony; január 1.: újév; január 6.: vízkereszt. Téli népszokások: Mikulásjárás, Lucázás, Betlehemezés, karácsony, újévköszöntés – farsangolás, balázsjárás. Élmények közös feldolgozása: szerepjáték, bábozás, drámajáték, élményrajz. Tél a természetben: gyűjtőmunka. Könyv-élményekről beszámoló. Találós kérdések, viccek gyűjtése.

Sport-játék

Teremfoci, ping- pong, tenisz, kosárlabda. Téli sportok: szánkózás, hó csata, korcsolyázás. Tantermi ügyességi játékok: sorversenyek, váltóversenyek. Farsangi vetélkedő, ügyességi játékok.

56

Pedagógiai program

Technikai

Tavasz

Tanulás

Kulturális

Sport-játék Technikai

Helyi tanterv Ajándékok szép ruhában: csomagolás. Papírmunkák: ajándékdoboz. Téli táj: rajzok, papírkivágások. Üdvözlőlapok karácsonyra. Origami: Mikulás, hóember, csizma, fenyő, karácsonyi díszek. Só-liszt gyurma: karácsonyi díszek. Makett készítés: mérés gyakorlása. Fonás, szövés, makramé, varrás – barkács órai munkák folytatása, kiegészítése. Farsangi álarc, szemüveg, teremdíszek készítése. Szóbeli tanulás módja, keresd az ismeretlent (kézikönyv használata). Helyesírási szótár használata (ellenőrzés, szógyűjtés). Az önállóan tanulók tanulási módszereinek ellenőrzése. Egyéni szünet alkalmazása tanulás közben. Olvasási korrekció: hangsúly, írásjelek érzékeltetése, szöveghűség, szövegértés. Az önellenőrzés módjai: újraszámolás, felidézés, kérdésekre válaszadás, önálló alkalmazás. Vázlatkészítés gyakorlása. Helyesírási korrekció: hosszú, rövid magán- és mássalhangzók. Figyelemfejlesztés: terjedelem, tartósság. Didaktikus játékok alkalmazása folyamatosan tantárgyanként (Oktatójátékok kisiskolásoknak c. könyv). Mesék, versek, történetek a tavaszról – könyvajánlások, beszámoló, gyűjtőmunka. Élmények közös feldolgozása, bábozás, szerepjáték, drámajáték. Tavasz a természetben: az állatvilág, növényvilág tavasszal. Tavaszi időjárás megfigyelése. Tavaszi népszokások, jeles napok: március 8.: nőnap; március 12.: Gerelyjárás; március 15.: nemzeti ünnep; április: virágvarásnap, barkaszentelés, húsvét, majális. Könyvajánlás: Magyar ünnepek. Könyvajánlás: Esztergályos Jenő: 1000 játék Origami: hóvirág, tulipán, kokárda, huszár stb. Bábkészítés folytatása tanult technikákkal, egyéni ötletek figyelembe vétele. Öltöztető baba készítése (tavaszi ruhatár). Makettek, díszletek készítése. Húsvéti komatál készítése papírmunka, kosár. Tojásfestés – kartonra motívumok karcolása. Májusfa állítás. Ajándékkészítés Anyák napjára, játékkészítés gyermeknapra.

57

Pedagógiai program

Helyi tanterv

13. Alapfokú művészetoktatás 2003-ban elindult az alapfokú művészetoktatást báb- és színművészeti ágban. Az oktató munka nem csupán az ismeretek átadását, hanem az emberi képességek fejlesztését is jelentik. 2007 márciusában a fenntartó kérésére elkezdődött az alapfokú művészetoktatás minősítő eljárása. 2007-ben KIVÁLÓ minősítést kaptunk. A 2011-2012-es tanévben indítottuk el a képző és iparművészeti ágban a képzőművészeti tanszakon az oktatást felmenő rendszerben, ami a szobrászat és kerámia tanszakon folytatódik az alapfok 4. évfolyamon. 2013-ban ez a művészeti tanszak is KIVÁLÓ minősítést kapott. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztésen túl, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszköze legyen, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítva. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

58

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Színművészeti- bábművészeti ág óraterve Tantárgyi rendszer és óraszámok

Főtárgy: Dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének Színházismeret Összesen kötelező óra Választható tantárgyak: Színjáték, bábjáték bármelyik tantárgyak Összes óra:

Heti óraszám évfolyamonként Színjáték tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 4 4 4

4. 3 3 1 1 1 1 1 4

5. 3 3 1 1 1 1 1 4

6. 3 3 1 1 1 1 1 4

2

2

2

2

2

2

2

2

2-4

2-4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4. 3 3 1 1 1 1 1 1 4

5. 3 3 1 1 1 1 1 1 4

6. 3 3 1 1 1 1 1 1 4

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Főtárgy: Bábjáték Kötelezően választható tantárgyak: Bábkészítés Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének Színházismeret Összesen kötelező óra Választható tantárgyak: Színjáték, bábjáték bármelyik tantárgya Összes óra:

Heti óraszám évfolyamonként Bábjáték tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 4 4 4 2

2

2

2

2

2

2

2

2-4

2-4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

59

Pedagógiai program

Helyi tanterv

Képző- és iparművészeti ág óraterve

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok Grafika és festészet alapjai Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat Választható tantárgyak: Vizuális alapozó gyakorlatok Népművészet Művészettörténet Összesen kötelező óra: Választható tantárgyak: Összes óra:

Heti óraszám évfolyamonként - Képzőművészeti tanszak - Szobrászat és kerámia tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 4. 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 1 2

2 2 2-4

5. 3

6. 3

3 2 1

3 2 1

1 1 4 2 4-6

1 1 4 2 4-6

2

2 2 2-4

2

2

4 2 4-6

4 2 4-6

1 1 4 2 4-6

1 1 4 2 4-6

60

Pedagógiai program

Helyi tanterv

14. A Pedagógiai Program érvényességi ideje, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. §-a rendelkezik arról, hogy az iskolákban a nevelő és oktató munkát pedagógiai program alapján kell szervezni. Érvényességi ideje: A fenntartó által jóváhagyott, 2008. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-ig kifutó rendszerben érvényben van. A köznevelési törvény 2011. évi CXC. Törvény 26. §- a alapján új Pedagógiai programot készítettünk, amelynek bevezetése 2013.szeptember 1-jétől az első és az ötödik évfolyamokon kezdődik, majd 2016. szeptember 1-jén minden évfolyamon életbe lép. Jelen program ennek módosítása. Értékelése , felülvizsgálata : két évente. Módosítása: az érvényben lévő rendeletek módosulása esetén. Nyilvánosságra hozatalának módja:  minden munkaközösség-vezető, reszortos, Szülői Szervezet, Intézményi Tanács kinyomtatva kézhez kapja  tájékoztató tartása a szülők számára. Elhelyezése:  felkerül a honlapra  kihelyezésre kerül a könyvtárban.

Az intézmény hatályos Pedagógiai Programjának mellékletét képezi az Önértékelést Támogató Munkacsoport által elkészített és jóváhagyott  pedagógussal szembeni elvárásrendszer  vezetővel szembeni elvárásrendszer  intézménnyel szembeni elvárásrendszer.

61

Pedagógiai program

Helyi tanterv

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program módosításának elfogadása és jóváhagyása

Az iskolai Pedagógiai Program módosítását az iskolai diákönkormányzat 2016. szeptember 08. napján tartott ülésén megtárgyalta, és véleményezte. Debrecen, 2016. szeptember 08. . ................................................. iskolai diákönkormányzat vezetője

Az iskolai Pedagógiai Program módosítását a Szülői Szervezet iskolai vezetősége 2016. szeptember 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Debrecen, 2016. szeptember 14. . ............................................... Szülői Szervezet vezetője

Az iskolai Pedagógiai Program módosítását az iskola nevelőtestülete 2016. augusztus 29. napján tartott ülésén 54 igen nem és tartózkodás nélkül elfogadta. Debrecen, 2016. augusztus 29.

………………………………….. Dr. Feketéné Tunyogi Ildikó Mária intézményvezető

62