A DEBRECENI BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Debreceni Bolyai János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: [email protected]

A DEBRECENI BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Módosításokkal egységes szerkezetben

Készítette: Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Elfogadta : Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Módosította: Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Jóváhagyta: Dr. Tárkányi Ferenc Tiborné intézményvezető 2013.

I. Általános rendelkezések Az intézmény adatai 1. Intézmény elnevezése:

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.1. Székhelye:

4032 Debrecen, Bolyai utca 29.

2. Az intézmény típusa:

Közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény) Általános iskola (8 évfolyam) Alapfokú művészetoktatás szín- és bábjáték tanszak képzőművészeti tanszak szobrászat –és kerámia tanszak

2.1 Az intézmény szervezeti egységei:

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

II.

Működési szabályok 1. A működés rendje, a gyermekeknek, tanulóknak alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola munkarendje A szorgalmi idő, s ezen belül a két félév, valamint az őszi, téli és tavaszi szünet meghatározásánál követjük a minisztérium tanévnyitó utasításában megjelölt időpontokat.

2

Éves munkatervünkben dolgozzuk ki a tanév rendjével összefüggő egyéb tennivalókat, ezek határidejét és felelősét. A tanulmányi séták, kirándulások az osztályfőnökök tervében és a szaktanárok tanmenetében szerepeljenek. A tanulmányi kirándulások időtartama 2-4. illetve 6-8. osztályokban 1 nap, 2. és 3. napként a szombat és a vasárnap igénybe vehető. Ezen napokra a pedagógust készenléti, ügyeleti díj illeti meg. A tanulmányi kirándulás számozott tanítási nap. A erdei iskola az 1. és az 5. évfolyamok számára minimálisan 3 nap. 4. és 5. napként a szombat és a vasárnap igénybe vehető. Ezen napokra a pedagógust készenléti, ügyeleti díj illeti meg. Az erdei iskolában töltött napok számozott tanítási napok. A tanítási órák zavartalansága érdekében a pedagógust és a tanulókat a tanítási órákról csak rendkívüli esetben lehet kihívni. A hirdetéseket rádión keresztül közöljük a második óra jelzőcsengője után. Az iskola napi munkarendjét a Házirend tartalmazza. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A nyári szünetben a tanév utáni első héten teljes nyitvatartási idővel működik az iskola. A további munkanapokon csak technikai és adminisztratív dolgozók tartózkodhatnak az épületben. Előre meghatározott ügyeleti napokon 9 -13 óra között az irodában ügyeletet tart az iskola vezetőségének egyik tagja. 1.1 Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6. 45 - l9.00-ig tart nyitva, mely idő alatt portaügyelet van. 1.2 Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. (Ettől külön megállapodás esetén igazgatói engedéllyel el lehet térni.) 1.3 A reggeli ügyelet legkorábban 6.45 órakor kezdődik, és 7.30 óráig tart, ezt a mindenkori pedagógiai asszisztens látja el. 1.4 A tanítás kezdete: 8.00 óra. A tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg. 1.5 Az udvaron, az aulában és a folyosókon 7.30 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá - az ebédeltetés alatt - az ebédlőben tanári ügyelet működik. Pedagógus ügyelet az általános iskolában: 7.30 – 8.00 óráig reggeli ügyelet. Ügyeleti beosztás a felső tagozatban órarend szerint készül, figyelemmel a pedagógusok egyenletes terhelésére: az alsó tagozatos nevelők közül 3 udvari, 1 aulai ügyeletet lát el, a felső tagozatos nevelők közül 3 udvari és 1 aulai ügyeletet lát el

3

minden emeleti folyosón 1 fő tanár az óraközi szünetekben ügyeletet lát el, az ügyeletes nevelők heti beosztása a folyosókon lévő tanári szertárak ajtaján olvasható becsengetéskor a folyosói ügyeletes nevelő a lépcsőfeljárónál várja a tanulócsoportokat az ügyeletes nevelők kötelessége a rend és a tisztaság megőrzését elősegíteni, a baleseteket lehetőséghez mérten megelőzni, az ügyeletes tanulók munkáját irányítani és ellenőrizni az ügyeletes nevelők jogában áll meghatározni, hogy a változó időjárási viszonyok között a szünetet hol töltsék a tanulók a tanterembe érkező tanulókat pedagógusok fogadják, és kicsengetéskor a szünetek eltöltésének helyére irányítják. Alapfokú művészetoktatás munkarendje az alapfokú művészetoktatás szaktantermeiben és a folyosón csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók. Egyébként a termek zárva tartandók. a foglalkozások alatt a szülők, kísérők a folyosón várhatják meg gyermeküket. 1.6. Az ügyeletes tanárok munkáját az általános iskolában tanulói ügyelet segíti. a tanulói ügyeletet heti váltással 7. és 8. osztályosok látják el, az ügyeleti helyeket az iskola adottságai és szükségletei határozzák meg az ügyeleti rend megszervezése az osztályfőnöki munkaközösség és a diákönkormányzat feladata. 1.7. A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő írásbeli kérésére az osztályfőnöke, távollétében az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskolát. 1.8. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában zajlik 8.00 – 15.30 óra között. Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat az irodához kell kísérni.

A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási rendjén belül reggel 7.30 óra és délután 16.30 óra között az igazgató és helyettesei, valamint az intézményegység-vezető közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.30 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzések területei lehetnek: foglalkozások, tanórák, írásos dokumentumok, tanulói produktumok,

4

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. A nevelő- oktató munka belső ellenőrzésének kiemelt szempontjai: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő – oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár – diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon – ezen belül különösen: előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus • egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, • / tantárgyi eredmény mérések / a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Foglalkozások és óralátogatások célja: a szakmai munka ellenőrzése, az oktató-nevelő munka segítése, a tantervi követelmények teljesítésének ellenőrzése, a fegyelem ellenőrzése. Minden látogatást írásbeli feljegyzés és megbeszélés követ. Az esetleges hiányosságokról jegyzőkönyvek készülnek. A pedagógus feladata a hiányosságok pótlása. Az iskolavezetés újabb ellenőrzés során meggyőződik arról, hogy a hiányosságok pótlása megtörtént-e. A látogatások történhetnek előzetes bejelentés alapján, vagy bejelentés nélkül. A különféle felelősöknek a saját területükön ellenőrzési joguk van. 2.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. 2.2. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 2.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek intézményegység vezető a munkaközösség-vezetők 2.4. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.

5

2.5. Az igazgatóhelyettesek, az intézményegység-vezető az ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő sajátos területükön végzik. 2.6. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség, tanszak tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. 2.7. Az ellenőrzés módszerei: a foglalkozások, a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, kompetencia felmérések eredményei, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 2.8.Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Minden óralátogatást megbeszélés követ. Az esetleges hiányosságokról jegyzőkönyvek készülnek. A pedagógus feladata a hiányosságok pótlása. 2.9. Az intézményvezetés újabb ellenőrzés során meggyőződik arról, hogy a hiányosságok pótlása megtörtént-e. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

3. A belépés és benntartózkodás rendje a nevelési és oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók számára Általános iskola 3.1. Az iskolába belépő az iskolával jogviszonyban nem állókat a portás az ügyeletes tanulókkal köteles az irodákhoz elkísértetni, vagy szünetben a keresett nevelőt a portára hívatni. A belépő látogató nevét, látogatási célját a portán az ügyeletesnek fel kell jegyezni. A tantermekbe és a tantermi folyosókra az iskolával jogviszonyban nem álló csak igazgatói engedéllyel mehet fel. 3.2. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat.

4.

A nevelési-oktatási kapcsolattartás rendje

intézmény

és

intézményegysége

közötti

4.1 Az igazgató, az intézményegység-vezető és az igazgató-helyettesek minden hétfőn reggel rövid megbeszélést tartanak a heti teendők összehangolása érdekében.

6

4.2 Havonta egyszer a kibővített iskolavezetőségi ülésen tanácskozik valamennyi intézményegység vezetője, a munkaközösség-vezetők és az egyéb reszortosok. 4.3 Kéthetente egyszer az intézményvezető is ellátogat valamennyi intézményegységbe. 4.4 A nevelési, a félévi, az év végi értekezleteket együtt tartja az egész intézmény, amelyre írásos beszámolót készít az intézményegység vezető.

5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája továbbá a vezetők közötti munkamegosztás, kiadmányozás és képviselet szabályai a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 5.1 A vezetők közötti munkamegosztás: Az intézmény vezetője A közös igazgatású közoktatási intézmény élén az igazgató áll, aki egyben az általános iskolai egység igazgatója. Munkáját az iskolavezetés segíti. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendeletek határozzák meg. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatokat. Igazgató: Irányítja és ellenőrzi a nevelési, pedagógiai, szakmai tevékenységet, megosztva az intézményegység-vezetővel, igazgatóhelyettesekkel, munkaközösség-vezetőkkel. Alkotó pedagógiai műhelyt alakít ki, és felel annak tevékenységéért. Irányítja és koordinálja az iskolai nevelő-oktató munka tervezését és szervezését (pedagógiai program, beszámolók, értékelések). Felelős a tartalmi munka színvonaláért. Ennek érdekében információt szerez a tanítási órák és a tanórán kívüli tevékenységek tartalmáról, minőségéről, és javaslatot tesz a minőségi munka javítására az ellenőrzések tapasztalatai alapján. Az Szülői Szervezet tanárelnöke útján irányítja az iskola és a szülői ház eredményesebb együttműködését. Együttműködik az Iskolaszékkel, szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal és a Diákönkormányzattal. Gyakorolja az elnöki utasításokban hatáskörébe utalt jogköröket, bevonva az intézményegység-vezetőket és általános iskolai igazgatóhelyetteseket. . Képviseli az intézményt. A hatáskörébe tartozó feladatokból átruházhat az intézményegységvezetőre és az általános igazgatóhelyettesre. Az intézményvezető távollétében valamennyi intézményvezetői jogkört az általános igazgatóhelyettes gyakorolja. Intézményegység-vezető Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményegység-vezető Irányítja és ellenőrzi az alapfokú művészetoktatási egység nevelési, pedagógiai és szakmai tevékenységét, bevonva a tanszakvezetőket. Alkotó pedagógiai műhelyt alakít ki és felel annak tevékenységéért. 7

Irányítja és ellenőrzi a művészeti oktatásban résztvevők nevelő-oktató munkáját. Elkészíti az általános iskola és az alapfokú művészetoktatás tantárgyfelosztását, órarendjét. Ellenőrzi a művészetoktatásban résztvevők adminisztrációs munkáját, ellenőrzi a művészetoktatás órarendjét, gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről. Előkészíti a művészetoktatás szakmai felszereléseinek rendelését. Felel a művészetoktatás statisztikai adatok szolgáltatásáért az intézmény éves statisztikai jelentéséhez, a normatíva igényléshez és elszámoláshoz. Kapcsolatot tart más művészetoktatást folytató alap- és középfokú intézményekkel, színházakkal. Irányítja és ellenőrzi az egész intézmény tanórán kívüli foglalkozásait és az ebédeltetést. Az általános iskolai intézményegység Igazgatóhelyettesek A vezetőbeosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

Általános igazgatóhelyettes Az intézményvezető akadályoztatásakor, annak megbízásából képviseli az iskolát az intézmények, a hatóságok, a szülők előtt. Irányítja és ellenőrzi az alsó tagozat oktató- nevelő munkáját. Ellenőrzi a nevelők adminisztrációs munkáját. Gondoskodik az alsó tagozatból hiányzó nevelők helyettesítéséről, az alsós túlórák és helyettesítések kimutatásáról. Elkészíti a túlmunka elszámolást és felel érte. Segít az alsós tantárgyfelosztás elkészítésében. Felel az összesített órarend elkészítéséért. Irányítja és ellenőrzi az alsós napközi otthonos foglalkozásokat. Koordinálja és felügyeli a házi és központi méréseket. . Felsős igazgatóhelyettes Irányítja és ellenőrzi a felső tagozat oktató- nevelő munkáját. Segít a felső tagozat tantárgyfelosztása elkészítésében. Ellenőrzi az felsős órarendet. Ellenőrzi a felsős nevelők adminisztrációs munkáját. Gondoskodik az felső tagozatból hiányzó nevelők helyettesítéséről, a felsős túlórák és helyettesítések kimutatásáról. Felel a statisztikák elkészítéséért. Vezetteti és ellenőrzi a szakleltárakat. Koordinálja és felügyeli a házi és központi méréseket.

8

. Az irányítási sémán (1. sz. függelék) feltüntetett szakmai munkaközösségek létrehozása látszik célszerűnek a tantestület létszámának, szakmai összetételének és a pedagógiai program célkitűzéseinek ismeretében. Feladatuk, hogy a szakmai munkaközösségek továbbfejlődjenek. A munkaközösségek élén munkaközösség-vezető áll.

5.2 Egyéb vezetők A munkaközösség vezetők szakmailag jól felkészült, kezdeményező, aktív és a munkaközösség bizalmát élvező pedagógusok, akikre a munkaközösség tesz javaslatot. A megbízatás maximum 5 évre szól, a munkaközösség kérésére, vagy az igazgató kezdeményezésére a megbízatás hamarabb is visszavonható. . Feladatuk az iskolában: a szakmai munka összehangolása 1 - 8. osztályig, a munkatervük elkészítése, tanórák ellenőrzése az iskola vezetőjével, a szakmai foglalkozások és továbbképzések szervezése, a tanmenetek ellenőrzése, a szakoknak megfelelően az eszközigények felmérése, a szakmai innovációs munka összefogása. A munkaközösségek vezetőjét a munkaközösségi tagok javasolják, és az intézmény vezetője bízza meg. A megbízatás maximum 5 évre szól. Visszahívást hamarabb is kezdeményezheti az intézményvezető: ha a munkaközösség vezető a munkaköri feladatait nem teljesíti ha a tagok 50 %-a kezdeményez visszahívást, vagy a munkaközösség átszervezése miatt. 5.3 Vezető, irányító testületek Az intézményvezető döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete az iskolavezetés, amely a művészeti iskola intézményegység-vezetőjéből és az igazgatóhelyettesekből áll. 5.4 Kapcsolattartás rendje: Az iskolavezetés minden héten 1 alkalommal megbeszélést tart, ahol elosztásra, összehangolásra kerülnek a hét feladatai, és megtárgyalják az aktuális problémákat. A kibővített iskolavezetés tagjai még: igazgató intézményegység-vezető igazgató-helyettesek munkaközösség-vezetők, akiknek a szakmai kérdések eldöntéskor fontos szerepük van a Közalkalmazotti Tanács vezetője és a szakszervezeti főbizalmi, akik a dolgozók érdekeit képviselik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, mentálhigiénikus a szabadidő-szervező 9

környezet- és egészségvédelmi, ÖKOISKOLA-i felelős a Diákönkormányzat vezetői. A kibővített iskolavezetés minden hónap utolsó hetének előre meghatározott napján ül össze. Az intézményvezető havonta egy alkalommal megbeszélést tart az iskolai diákönkormányzat diákvezetőjével.

6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása

esetén a helyettesítés rendje Az iskolában az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörében, a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább egy hónapos folyamatos távollét. Az intézményvezető és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a felsős igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén - ha helyettesítésre más nem kapott megbízást -, az intézményvezetőt akadályoztatása esetén a művészetoktatási intézmény egység vezetője helyettesíti.

7. A vezetők és az Iskolaszék, valamint a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje 7.1. Az Iskolaszékkel való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézmény vezetője és az Iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az Intézményi szék munkatervének egyeztetésével állapítják meg. 7.2. Az Iskolaszék elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben véleményezési jogosultsága van. 7.3. Ha az Iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésekben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és javaslat előterjesztéséről az intézményvezető gondoskodik. 7.4. Az Iskolaszék és a Szülői Szervezet intézménnyel való együttműködését a 2011.évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről 74. §-a szabályozza. 7.5. A Szülői Szervezet intézményi szintű képviselőjével az intézmény vezetője és a Szülői Szervezet összekötő tanára tart kapcsolatot. 7.6 Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Szervezetnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. 7.7 A Szülői Szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. 7.8 A Szülői Szervezet képviselőjét az Intézményi szék megbeszéléseire meg kell hívni.

10

7.9 Az intézmény Szülői Szervezete részére az intézmény vezetője tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. 7.10.Az osztályfőnökök és a Szülői Szervezet összekötő tanára folyamatosan kapcsolatot tart.

8. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja 8.1. Állandó kapcsolatban állunk a Debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálattal, a Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Szakszolgálati Egységével, Gyámhivatallal, a Gyermekvédelmi Intézményekkel és a rendőrséggel az ifjúságvédelmi felelősön keresztül. 8.2. Továbbra is igényeljük a Pedagógiai Szolgáltató intézetek széleskörű szolgáltatásait. A kapcsolattartás az intézményvezető segítségével és koordinálásával valósul meg. Az általuk szervezett továbbképzéseken részt veszünk, alkalmanként nevelési értekezletekre az intézet által biztosított előadókat kérünk fel. Igénybe vesszük a szaktanácsadói szolgálatot. 8.3. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az igazgatóhelyettes feladata. Az iskola minden tanulója tanévenként 1 alkalommal szervezett fogorvosi, általános orvosi vizsgálaton, valamint a 8. évfolyam tüdőszűrésen vesz részt. Prevenciós fogorvos: vizsgálat ideje: egyeztetés alapján 8.4. Alkalomszerű vizsgálatok: hallásvizsgálat, nőgyógyászati tanácsadás, egyéb vizsgálat. 8.5.Minden héten, évenként szabályozott módon, iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen részt vesz az iskola munkavédelmi és nevelő-oktató munkájában. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. 8.6. Az intézményt a szakmai szervezetekben az igazgató képviseli. A Bolyai János Általános Iskola Jövőjéért Alapítvány Általános Iskolai Tanulók Oktatásáért, Neveléséért Alapítvány Igazgatói munkaközösség 8.7. Az egyházak képviselőivel az általános igazgatóhelyettes tart kapcsolatot. 8.8. Törekszünk a környező általános iskolákkal és más alapfokú művészetoktatást végző iskolákkal való kapcsolatunk megőrzésére, esetleg továbbfejlesztésére (vetélkedők, közös diákrendezvények, stb.). 8.9. A művészetoktatás elősegítése érdekében szoros kapcsolatot kívánunk kiépíteni a Vojtina Bábszínház vezetésével és művészeivel. 8.10. Beiskolázás szempontjából nagyon fontos, hogy a környező és a távolabbi óvodák ismerjék az iskolában folyó munkát, ezért évente két alkalommal tájékoztatót tartunk az óvodákban, és nyílt napokat szervezünk az iskolában. Ilyenkor a szülők és a gyerekek egyaránt betekintést nyerhetnek a különböző speciális foglalkozásokba.

11

8.11. A tanulóink eredményes iskolaválasztását segítik a középfokú intézmények által szervezett nyílt napok. Lehetőséget adunk tanulóinknak az ezeken való részvételre. 8.12. A még eredményesebb beiskolázás és továbbtanulás érdekében, erősíteni kell a kapcsolatot azokkal az óvodákkal és középiskolákkal, valamint művészetoktatási intézményekkel, amelyek az iskolánkban is megtalálható speciális képzést nyújtják.

9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok 9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézmény minden tagjának joga és kötelessége. Kiemelt szerepet szánunk az intézmény rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában az alapfokú művészetoktatásban oktatóknak és az ott tanuló diákoknak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 9.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeit is az éves munkaterv tartalmazza. Ezek a következők Tanévnyitó és -záró ünnepély A művészeti tanszakok éves bemutatkozó rendezvénye Nemzeti ünnepek Jótékonysági est Kulturális bemutatók Bolyai János tehetségnap és matematikaverseny Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények Szaktárgyi versenyek Mikulás suli-buli (DÖK) Karácsonyi ünnepség az iskolában Farsangi bál (DÖK) Erdei iskola, tanulmányi kirándulások (szülőkkel egyeztetett helyre) Táborok (szülőkkel egyeztetett helyre, a költségeket a szülők térítik) Gyermeknap, majális 9.3. A hagyományápolás külsőségei Az iskola emblémájából iskolajelvény készült, amelyet az l998/99-es tanévtől a tanulói jogviszony létesítésekor adunk át a tanulóknak. Az iskola történetét albumban vezetjük.

10. Szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

12

10.1. A szakmai munka összehangolása és fejlesztése érdekében munkaközösség évente legalább 4 munkaközösségi foglalkozást szervez.

minden

10.2. A szakmai munka összehangolása céljából az alsó és a felső tagozaton működő munkaközösségek munkatervben előre meghatározott időben közös munkaközösségi foglalkozást tartanak. 10.3. A havi egy alkalommal megtartott kibővített iskolavezetőségi ülésen valamennyi munkaközösség-vezető részt vesz, ahol lehetőség van a munka összehangolására, a felmerült problémák megoldására. 10.4. A tanórák ellenőrzése lehetőséget nyújt a munkaközösség-vezető számára a szakmai munka megsegítésére.

11. Rendszeres egészségügyi ellátás rendje 11.1. Az iskola minden tanulója tanévenként 1 alkalommal szervezett fogorvosi, általános orvosi vizsgálaton, valamint a 8. évfolyam tüdőszűrésen vesz részt. 11.2 Alkalomszerű vizsgálatok: hallásvizsgálat, nőgyógyászati tanácsadás, egyéb vizsgálat. 11.3. Minden héten, évenként szabályozott módon, iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. 11.4. Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen részt vesz az iskola munkavédelmi és nevelőoktató munkájában. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést.

12. Az intézményi védő-óvó előírások 12.1. A tanulókat a tanév első napján balesetmegelőző és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Ennek tényét a naplóban kell rögzíteni, és valamennyi tanuló aláírásával jegyzőkönyvet kell készíteni. 12.2. A balesetek megelőzése érdekében külön balesetvédelmi oktatás szükséges kémia, fizika, technika, informatika és testnevelés órákon. 12.3. A közlekedési ismeretek oktatásán túl fel kell hívni a tanulók figyelmét az iskolába járás során adódó közlekedési, baleseti forrásokra. 12.4. Ismertetni kell a tanulókkal az iskola helyiségeinek használati rendjét (folyosókon való közlekedés, udvari, aulai és ebédlői viselkedés szabályai). 12.5. Fel kell hívni minden tanuló figyelmét, hogy balesetveszélyes tárgyat nem hozhat az iskolába. 12.6. Az ügyeleti rend kidolgozásával elő kell segíteni a baleset-megelőzést.

13

12.7. Rendszeresen, évente legalább 1 alkalommal tűzriadót kell tartani. A teendőkről tájékoztatni kell a tanulókat, melynek módját a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. 12.8. A munkavédelmi szabályzatban lévő előírásokat mind tanulói, mind a dolgozói körben ismertetni kell. 12.9. Baleset esetén az ott tartózkodó nevelőnek azonnal értesítenie kell az intézmény vezetőjét.

13. Rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők 13.1. Rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén azonnal értesíteni kell az iskola ügyeletes vezetőjét, valamint az intézményvezetőt. A rendkívüli esemény bekövetkeztekor a teendőket az ügyeletes vezető határozza meg. A bombariadó észlelése után minden tanulónak és dolgozónak azonnal el kell hagynia az iskola épületét, és annak közvetlen környezetét. 13.2. Bombariadó esetén a tanulóknak magukkal kell vinniük a náluk lévő valamennyi felszerelést. Az intézménybe visszatérni a rendőrség engedélyével, az épület átvizsgálása után lehet. 13.3. A bombariadót a folyamatos csengőszó jelzi.

14. Tájékoztatás a pedagógiai programról 14.1. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános dokumentum, ezért az intézmény honlapján megtalálható, valamint a könyvtárban olvasható. 14.2. Évente egy alkalommal szülői fórumot szervezünk, amelynek keretében tájékoztatás hangzik el a pedagógiai programról. 14.3. Tájékoztatás nyújtunk még a szülői értekezleteken is.

15. Ügyek, amelyekben a Szülői Szervezet véleményezési joggal rendelkezik A Szülői Szervezet a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében létrehozott szervezet (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73§(1)) . Véleményezési jogát a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119 §-a határozza meg. A szülői szervezet, közösség a, saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról b, tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lással el a szülők képviseletét az iskolaszékben. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet véleményét ki kell kérni:

14

az iskolai SZMSZ a Házirend elfogadása előtt, valamint a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Egyetértési joga van a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendjének meghatározásánál. A jogszabályban meghatározott jogosítványokon túl az iskola Szülői Szervezetének – nem szakmai kérdésekben – egyetértési joga van, az iskola vezetése és a Szülői Szervezet által közösen szervezett rendezvény, a Farsangi hangverseny megvalósításában.

16. A nevelési- oktatási intézményben tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 16.1. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. 16.2. Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelemi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait. Az egyeztető eljárás célja Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a) a sérelmet elszenvedő fél: - a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, - a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: - a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és - a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

15

Nincs helye egyeztető eljárásnak A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: - az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha - a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Feladat- és hatáskörök az egyezető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: - felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért, - az eljárás lefolyatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre. Az intézmény igazgatója: - biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: - rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet, - felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt, - az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozók közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait. Az egyeztető személye Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben kell már közölni az érintettekkel. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény igazgatója, illetve az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja. Az egyeztető eljárás lefolytatása Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: - megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, - külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, - tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, - szükség esetén szakértőt vehet igénybe. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti: - a sérelmet szenvedő felet, valamint - a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

16

Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztető eljárást vezető személy: - az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve - legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg. Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: - az írásbeli megállapodást - mellékelve, - a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön. - a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell. Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, - az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá - az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Oktatásügyi közvetítő Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt.

17

Fegyelmi eljárás részletes szabályai 20/2012 (VIII.31) 53-61§ A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva.

17.Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő

A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az iskolaigazgató határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: - pedagógus munkaidő nyilvántartás, - pedagógus szabadság nyilvántartás,

18

18. Elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatás irányítás által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott egyéb dokumentum, amely - nem az oktatás irányítás által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az igazgató. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tároló rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges:

19

- adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével. Egyéb szabályok Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési, és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni. Az elektronikusan kapott vagy továbbított dokumentumokat ha az igazgató utasítást ad rá ki kell nyomtatni és az irattárban el kell helyezni.

19. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkeretei 19.1. Szervezeti formák napközi otthon tanulószoba szakkör énekkar alapfokú művészetoktatás diáksport egyesület tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap. Érdeklődési kör, önképzőkör, napközis és tanulószobai foglalkozás a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A foglalkozások rendjét a Házirend szabályozza. A szakköri foglalkozásokra a szülő által aláírt 1 tanévre szóló jelentkezési lappal lehet az érintett tanév első hetében jelentkezni. Tanév közbeni felvételről a szülő írásbeli kérelme alapján az igazgató dönt.

20

19.2. Napközi otthon Napközi otthon - a szülők kérésétől függően - minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakításának szempontjai: az évfolyamok szerinti működtetés egyenletes csoportlétszám kialakítása. A foglalkozások időtartama 60 perc. A téli és tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik.

A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik, és 16.15 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően 16.30 óráig összevont ügyeletet kell szervezni. A napközik működését a szabadidős munkaközösség munkaterve szabályozza, amelyet a szabadidős munkaközösség készít el, és az intézményvezető hagy jóvá. A napközis ellátásért a szülő térítési díjat köteles fizetni. 19.3. Tanulószoba A tanulószoba szervezése elsősorban 7-8. évfolyamon történik kellő számú jelentkező esetén. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13.00 - 16.15 óráig, az erre a célra kijelölt tantermekben. A tanulási idő megegyezik a napközis tanulás rendjével. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. 19.4. A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A foglalkozásokra való jelentkezés a tanulók számára önkéntes, de szülői engedélyhez kötött. A foglalkozásvezetők kötelesek egyeztetni a szakköri foglalkozások időpontját az egyéb foglalkozások időpontjával, és a tanulók egyéb elfoglaltságaival. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek, és május 31-ig tartanak. Kivételt képeznek a pedagógusok kötelező óraszámába beállított szakkörök, amelyek szeptember 1-jén kezdődnek és az utolsó tanítási napig tartanak. A szakkörökről Vrh. 20.§ (5) rendelkezik. 19.5. Az énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, az órarendben heti 1 alkalommal rögzített időpontban működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt.

21

Jelentkezés után, ha a tanulót felvették, a foglalkozásokon való részvétel egy tanéven keresztül kötelező. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. 19.6. Diáksport egyesület (együttműködési megállapodás alapján hozzájárul a tanulók mindennapos testnevelésének megvalósításához) A DSE élén elnök áll, és külön alapszabályban rögzített szempontok alapján működik. Az egyesületi szakosztályokban való sportolás lehetősége, az egyesülettel kötött külön megállapodás alapján, az intézmény bármely tanulója számára biztosított. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok, nevelőtestületünk tagjai és külső szakemberek szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A szakkörök és az énekkar vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az általános igazgatóhelyettes hagy jóvá. 19.7. Alapfokú művészetoktatás Színjáték és bábjáték tanszakon indulnak csoportok. Az oktatás elfogadott Helyi Tanterv szerint folyik. A tanszakok foglalkozására előző tanév május 20-ig lehet jelentkezni külön jelentkezési lapon. A foglalkozásokra való jelentkezés a tanulók számára önkéntes, de szülői engedélyhez kötött. Túljelentkezés esetén a kiválasztást előzetes tájékoztatás alapján szervezi meg. A felvételi bizottság tagjai a tanszakvezetők, szaktanárok. Felvételt nyerhet az az új növendék: aki képes tiszta, kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásra képes figyelmét összpontosítani társai iránti empátiával rendelkezik fizikai képessége megfelelő, mozgása összerendezett előny, ha jó énekhanggal, ritmusérzékkel rendelkezik a kapott feladatokat utasításoknak megfelelően végzi váratlan szituációkat kreatívan tud megoldani. A vizsgaeredmények alapján a tanulókat rangsoroljuk. A felvételről írásban értesül a szülő. A beiratkozást minden évben meg kell ismételni, és egy tanévre szól. A szeptemberi évkezdéskor megmutatkozó esetleges üres helyek betöltésére szeptember első hetében pótjelentkezéseket, pótfelvételit tartunk. Lehetőség van egy év alatt két évfolyam követelményeinek teljesítésére is, ennek eldöntésére a magasabb vezető által összeállított vizsgabizottság jogosult. A foglalkozások az általános iskolai tanórákhoz igazodnak órarend szerint.

22

20. A Diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 20.1. A Diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt kikéri a nevelőtestület véleményét, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását a Diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az intézményvezető útján kéri meg. 20.2. A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről szerint meghatározott esetekben a Diákönkormányzat véleményének beszerzéséről az intézményvezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Véleményezési jog illeti meg a Diákönkormányzatot a nevelési oktatási intézmény házirendjének és szervezeti és működési szabályzatának elfogadása előtt. 20.3. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésében a Diákönkormányzat képviselőjét bevonhatja, tőle javaslatot kérhet. 20.4. A Diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a Diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. 20.5. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a Diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. 20.6. Az iskola helyiségeinek használatához az igazgató előzetes engedélye szükséges.

21. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 21.1. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a DSE működésének támogatásával biztosítja. 21.2.Az iskola biztosítja továbbá, hogy az őszi és tavaszi időszakban a sportudvar a testnevelő tanár felügyelete mellett a DSE foglalkozások idejére a tanulók rendelkezésére álljon, naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. 21.3. Az iskolai DSE-vel való kapcsolattartást együttműködési megállapodás rögzíti, melyet minden tanév elején felül kell vizsgálni, és az igényekhez képest megfelelően módosítani kell.

22. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

23

Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi kockázatok felmérése, majd a kockázatok értékelése. A feladatot megfelelő képzettséggel rendelkező szakember végzi. A bejárás tapasztalatairól jegyzőkönyv készül. 22.1. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. 22.2. Tilos az intézménybe behozni vagy árusítani szeszes italt és energiaitalt. 22.3. Tilos az intézménybe behozni bármilyen mások testi épségét veszélyeztető eszközt. 22.4. A tilalmak megszegése fegyelmi büntetést von maga után.

23. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata TARTALOMJEGYZÉK

1.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok

2.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó azonosító adatok

3.

Az iskolai könyvtár működésének célja

4.

Az iskolai könyvtár feladata

5.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása

6.

Gyűjtőkör

7.

Az állomány gondozása

8.

A könyvtári állomány védelme

9.

Az állomány ellenőrzése (leltározás)

10.

Az állomány elhelyezése, tagolása

11.

A könyvtári állomány feltárása

12.

Zárórendelkezések

24

A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (4032 Debrecen, Bolyai u. 29.) iskolai könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata intézményünk szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó főbb jogszabályok

Törvények 2001. XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2012. évi CXXIV. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2011. évi CLXXXVIII. évi törvény Magyarország 2012. évi költségvetéséről (továbbá a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetéséről, valamint végrehajtásáról szóló törvény) 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 2012. évi CLII. törvény az 1997. évi CXL. törvény (a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és későbbi módosításai) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (és későbbi módosításai)

Kormányrendeletek 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (VI. 4.) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet 3/2003. (V. 28.) Korm. rendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről 1159/2002. (IX. 26.) Korm. határozat az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Ágazati jogszabályok 22/2005. (VII. 18.) számú NKÖM-rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről

25

6/2005. (III. 17.) OM-rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet módosításáról 31/2004. (XI. 13.) OM-rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről 14/2001. (VII. 5.) NKÖM-rendelet a könyvtári szakfelügyeletről 18/2000. (XII. 18.) MKM-rendelet a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzék vezetéséről 41/1999. (X. 13.) OM-rendelet a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről 24/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM-rendelet módosításáról 10/1994. (V. 13.) MKM-rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról. (Megjelenés előtt a 2012. évi EMMI-rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról

Iskolai dokumentumok az iskola alapító okirata az iskola pedagógiai programja az iskola helyi tanterve az iskola szervezeti és működési szabályzata az iskolai házirend 2. Az iskolai könyvtárra vonatkozó azonosító adatok 2.1 2.2

2.3 2.4 2.5

2.6

2.7 2.8

A könyvtár neve: Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára A könyvtár székhelye, pontos címe: 4032 Debrecen Bolyai u. 29. Elérhetősége: telefon: (52) 541-751 fax: (52) 429-773 A könyvtár létesítésének időpontja: 1978. A könyvtár jogelődje: Kun Béla Általános Iskola Könyvtára A könyvtár bélyegzője: Ovális alakú. Felső ívében: Bolyai Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, alsó ívében: Debrecen felirat található. A pecsét közepén vízszintesen egybefüggő vonal húzódik a leltári szám beírására. A könyvtár fenntartójának neve, címe: Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK) – 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület és az intézményi szintű használói területek véleményének, javaslatainak meghallgatásával. Az alapító okiratban meghatározott könyvtári státusz: általános iskolai könyvtár A könyvtár jellege: zárt

26

2.9 2.10

2.11

A könyvtár elhelyezése: az iskola épületében, északi szárny, földszinti rész A könyvtár tárgyi és személyi feltételei: Alapterület: 120 m2 Helyiségek száma: 2 Állomány nagysága: megközelítőleg 23000 db dokumentum Az állomány elhelyezése: szabadpolcon van az állomány 100%-a Befogadóképessége: egyszerre 20-25 fős osztályt, csoportot tud fogadni Technikai felszereltség: tv-készülék, video-lejátszó, DVD-lejátszó, számítógépek Internet-használattal, nyomtató, fénymásoló, telefon Könyvtárostanárok száma: 2 fő A könyvtár használata: ingyenes

3. Az iskolai könyvtár működésének célja

„Az iskolának fel kell készítenie a jövő nemzedékét az információra és tudásra alapozott társadalmunkban való helytállásra, az információk önálló megszerzésére, értékelésére, szelektív használatára. A feladat sikeres ellátásához olyan jól működő iskolai könyvtárra van szükség, amely képes arra, hogy a tanulás, ismeretszerzés hatékony munkaformáihoz eszközt, módszert, megfelelő információs és dokumentális bázist, motiváló tanulási környezetet biztosítson. Az iskolai könyvtár az ismeretforrások rendszeres használatával képessé teszi a tanulókat a különböző típusú könyvtárak használatának elsajátítására, annak az alapelvnek a gyakorlati megvalósítására, hogy egy könyvtár igénybevételén keresztül az egyén eljuthat a könyvtári rendszer teljes körű használatáig. Ehhez azonban a kor és a szakma követelményeinek megfelelő szolgáltatásokra van szükség. Olyan színvonalú iskolai könyvtárakra, amelyek alkalmasak arra, hogy korszerű használói kultúrát közvetítsenek, és hitelesen képviseljék azt az alapelvet, mely szerint a korszerűen szolgáltató könyvtár az információs társadalom, az információközvetítés alapintézménye, a könyvtáros pedig az információközvetítés meghatározó szakembere. Az iskolai könyvtárban a szakmai tevékenység sajátos pedagógiai szerepkörrel társul, ezért a közoktatási intézményekben könyvtárostanári hivatásról beszélünk. A könyvtárra alapozott önművelés, tudásszerzés igényének felkeltésével és a tevékenységhez szükséges képesség együttes fejlesztésével esélyeket tud teremteni az iskola az élethossziglan tartó tanulásra, biztosítja az egyén érvényesüléséhez, életvezetéséhez szükséges információk megszerzését. Ezzel elősegíti, hogy a tanulók a különböző társadalmi helyzetekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni tudó és bennük hasznosan tevékenykedni tudó, felelős állampolgárokká váljanak.” Dán Krisztina: Útmutató az iskolai könyvtárak fejlesztéséhez

Ebből adódóan könyvtárunk: az iskola nevelő-oktató tevékeny tevékenységének taneszköze, tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma a szakszerűen gyűjtött, elhelyezett és feltárt állományával, valamint a könyvtári hálózaton elérhető források segítségével segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását és fejlesztését

27

az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében a tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését széles körű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására

4. Az iskolai könyvtár feladata 4.1 Alapfeladatok - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 166.§ (1) Elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról Az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása Könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését A fenntartó részére statisztikai adatok szolgáltatása

4.2 Kiegészítő feladatok - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 166.§ (2)-(3) A Nkt. 4.§ 5. pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása A nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében Közreműködés az iskolai tankönyvellátás lebonyolításában Az iskola történetének nyomon követése, dokumentálása, az iskolával, annak névadójával kapcsolatos dokumentumok gyűjtése

5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény éves költségvetésben biztosítja. A könyvtár fejlesztésére, működtetésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.

28

A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros felelős, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumokat vásárolni. 6. Gyűjtőkör Az iskolai könyvtár a helyi pedagógiai programnak, a helyi tanterv követelményeinek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A gyűjtőkör meghatározásánál (1. sz. melléklet) az iskola profiljából, a helyi pedagógiai program meghatározásából indultunk ki. A könyvtár alapfunkciójának ellátását biztosító dokumentumok az állomány főgyűjtőkörébe, a másodlagos funkciójából adódó feladatok megvalósítását lehetővé tevő dokumentumok a mellékgyűjtőkörbe tartoznak.

7. Az állomány gondozása 7.1 Gyarapítás A könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik 7.1.1 Vétel A vásárlás történhet: jegyzéken megrendelve átutalással a dokumentum megtekintése alapján átutalással, esetleg készpénzzel fizetve 7.1.2 Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtári gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumokat még ajándékként sem lehet elfogadni, bevételezni. 7.1.3 Csere A gyarapításnak e módjával nem élünk. 7.2 Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése a mindenkori gazdasági szakemberek feladata. A beérkezett dokumentumok először könyvtári nyilvántartásba kerülnek. A számlára rákerül az egyedi nyilvántartási szám (leltári szám). A számla egy példánymásolata a könyvtárban marad. 7.3 A dokumentumok nyilvántartásba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni könyvtári tulajdonbélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel.

29

Leltári nyilvántartásaink: jellege szerint: - végleges - időleges formai szempont szerint: - egyedi - összesített 7.3.1 Végleges nyilvántartás A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat nyolc napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele is egyben. Ennek az általunk használt formái a címleltárkönyv és a számítógépes nyilvántartás. A végleges nyilvántartás valamennyi formája pénzügyi okmány is, nem selejtezhető. Törlés csak a selejtezési szabályoknak megfelelően történhet.

7.3.2 Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb 3 évre) szerez be, illetve a tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok. Az időleges nyilvántartás formái: összesített (brosúra) - brosúrák - tankönyvek - segédkönyvek - módszertani segédanyagok - alkalmi műsorfüzetek - tervezési, oktatási segédletek kardex Az időszaki kiadványok minden számát beírjuk érkezéskor, függetlenül attól, hogy időleges vagy végleges megőrzésre kerülnek. 7.3.3 Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet már nem vezetünk. Az SR-LIB integrált számítógépes rendszer lehetőséget ad arra, hogy az állomány egészének a darabszáma és értéke napra készen megállapítható legyen. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem a statisztikai kimutatás nélkülözhetetlen eszköze. 7.4 Az állomány apasztása (törlés) Az iskolai könyvtár állományából évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az tartalmilag elavult, fölöslegessé vált, elhasználódott dokumentumokat.

30

A selejtezést a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kell engedélyeztetni és végrehajtani. /A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról/ 7.4.1 Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik, a szaktanárok véleményezésének figyelembevételével. Helyismereti dokumentumokat elavulás címén a törvényi szabályozásnak megfelelően nem selejtezünk. 7.4.2 A fölösleges dokumentumok kivonása Fölös példány keletkezik, ha: megváltozik a tanterv módosul vagy megváltozik az iskola profilja változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke megváltozik a tanított idegen nyelv a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket csonka, többkötetes dokumentumok terhelik az állományt 7.4.3 Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek szétestek, használatra alkalmatlanná váltak. Kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében is fontos feladat. Az eleve megőrzésre szánt dokumentumokat nem selejtezzük elhasználódás címén sem. 7.4.4 Hiány miatti selejtezés Csökken az állomány nagysága, ha a dokumentum: elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tűz, stb.) olvasónál maradt (behajthatatlan követelés) állományellenőrzéskor (leltár) hiányzott Ezek a dokumentumok az állomány nyilvántartásában még szerepelnek, de ténylegesen hiányoznak. 7.4.5 A törlés folyamata A nyilvántartásból történő kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivont fölös példányokat felajánljuk más könyvtáraknak térítésmentesen. A sérült, tartalmilag elavult példányok ipari felhasználásra kerülnek. 7.4.6 A kivonás nyilvántartásai

31

Jegyzőkönyvek: A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindig az igazgató aláírásával ellátott és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivonás okát: tartalmilag elavult fölös példány elhasználódott (kötészeti selejt) behajthatatlan követelés állományellenőrzési hiány elháríthatatlan esemény A jegyzőkönyv mellékletei a következők: törlési jegyzék (nyilvántartási szám, szerző, cím, darabszám, ár) gyarapodási jegyzék (a pótolt dokumentumok, illetve állományellenőrzési többlet esetén) 8. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a nyilvántartásból történő kivezetés során biztosítani kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a működési szabályzatban, a leltári felelősséget a könyvtáros munkaköri leírásában rögzíteni kell. 8.1 Az állomány jogi védelme A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Ezért hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat nyolc napon belül nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, napra kész vezetését. A könyvtáros felelősségre vonható a keletkezett hiányért, ha: bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait kötelességszegést követett el a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket A könyvtáros távollétében annak helyettesítését lehetőleg egy állandó, könyvtárosi szakképesítéssel rendelkező nevelő lássa el. Arányosan kell megállapítani a felelősséget, ha a könyvtárba a könyvtáros távollétében más személy is bemehet a megbízotton kívül. Egyéb felelősségek:

32

A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok állapotáért és elvesztéséért. Tanulók esetében a szülő a felelős. Az iskolában létesített szaktanári és egyéb letéti állományt névre szólóan kell átadni, ezután az átvevő felel a dokumentumokért. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát illetve jogviszonyát az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A könyvtár kulcsaival jelenleg a következő személyek rendelkeznek: intézményvezető könyvtárosok portás A portán levő kulcsot zárt, lepecsételt borítékban kell elhelyezni, mely csak indokolt esetben, az igazgató engedélyével bontható fel. 8.2 Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A könyvtár az ún. „C” típusú tűzrendészeti osztályba tartozik. A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiségeket rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet), a nem hagyományos dokumentumok megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A megrongálódott (rovar, penész, szétesett) dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból. 9. Az állomány ellenőrzése (leltározás) A leltározás során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. A leltár menetének részletes kidolgozását a szervezeti és működési szabályzatban rögzíteni kell. A könyvtárosnak hat hónappal a leltár előtt írásban kell kérnie a leltárt. Ütemtervet kell készítenie, melyet, ha jóváhagy az igazgató, akkor elrendeli a könyvtár revízióját. Személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kezdeményezheti az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a fenntartó által kijelölt személy, mint az iskolai leltározási bizottság vezetője (ellenőrző) a felelős. A könyvtáros csak közreműködő lehet a revízióban. 9.1 Az állományellenőrzés típusai jellege szerint: időszaki, soron kívüli módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi mértéke szerint: teljes körű vagy részleges

33

A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. (Időszakát a vonatkozó 3/1975. (VIII. 17.) KP-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről… határozza meg.) 9.2 A leltározás folyamata Előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. További feladatok a raktári rend megteremtése nyilvántartások felülvizsgálata a revíziós segédeszközök előkészítése pénzügyi dokumentumok lezárása Az állományellenőrzés lebonyolítása Az állományellenőrzést legalább két személynek kell végeznie (könyvtárosi végzettségű személyek: irányító, felvevő). Az időszaki állományellenőrzést célszerű tanév végén, a kölcsönzések lezárása után, júniusban végezni. Az ellenőrzés ideje alatt a kölcsönzés szünetel. Könyvet sem bevinni, sem kihozni nem lehet. Az állományellenőrzés módszere a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése számítógépes állományellenőrzés 2011-től az állományellenőrzéseket számítógépes program segítségével végezzük. 9.3 Az állományellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet, melyet át kell adni az iskola igazgatójának. A jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése a jóváhagyott leltározási ütemterv a hiányzó, illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke A jegyzőkönyvet a könyvtáros, személyi változás esetén az átadó és az átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben szereplő hiány, illetve többlet okait a könyvtáros köteles megindokolni. A megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állomány nyilvántartásokból, ha azt a jegyzőkönyv alapján az iskola igazgatója engedélyezi. 10 . Az állomány elhelyezése, tagolása Kézikönyvtári állomány – olvasótermi rész

34

Kölcsönözhető állomány: - ismeretközlő irodalom - szépirodalom - tankönyvtár Folyóiratok Elektronikus dokumentumok

11. A könyvtári állomány feltárása 11.1 Raktári jelzetek A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelően kell tagolni és a dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel kell biztosítani. A dokumentumok tematikus elhelyezését és visszakereshetőségét a polcokon a raktári jelzetek rendszere biztosítja. Kézikönyvek:

ETO jelzet + szerző neve, esetleg cím szerinti betűrend

Ismeretközlő művek:

ETO jelzet + szerző neve, esetleg cím szerinti betűrend

Szépirodalom:

szerző neve, esetleg cím szerinti betűrend

Tankönyvek

évfolyamonként, tantárgyak szerint

Elektronikus dokumentumok dokumentumtípusonként, tematikus, cím szerinti elhelyezés

11.2 A könyvtár katalógusrendszere Iskolai könyvtárunk egész állománya (a tankönyvtár kivételével) számítógépes feldolgozású. A feltárt könyvtári dokumentumok számítógépes katalógusrendszer által visszakereshetők. Ez a számítógépes katalógus egy önálló olvasói terminál segítségével minden olvasó számára hozzáférhető. A könyvtárhasználók az alábbi szempontok szerint kereshetnek az elektronikus katalógusból: szerző szerint cím szerint tárgyszó szerint A korábbi manuális katalógusokat lezártuk, megszűntettük.

35

11.3 A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása

A program elnevezése: - SRLIB Integrált könyvtárkezelői program - Olvasói lekérdező modul - Állományellenőrzési modul Készítő neve: STIGINFO Bt – Debrecen, Félegyházi T. u. 28. A program jogutódja: 2010-től: Monguz Információtechnológiai Kft. 6722 Szeged, Nemestakács u. 12/a Üzembe helyezés dátuma: (2002.), 2004.

A program a könyvtár 1. számú gépén fut. Az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a mindenkori könyvtárostanárok végzik. A feldolgozás menete a program ajánlásai alapján történik. Minden állományban történt változtatás után napi mentést alkalmazunk. 12. Zárórendelkezések A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek . A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles a módosításra javaslatot tenni a következő esetekben: a jogszabályok változása esetén az iskolai körülmények megváltozása miatt

A szabályzatot az iskola igazgatója a jogszabályban előírtak alapján a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatása után módosíthatja. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei 1. sz.: gyűjtőköri szabályzat 2. sz.: könyvtárhasználati szabályzat 3. sz.: könyvtárostanár, könyvtárostanító, könyvtáros munkaköri leírása

36

37

38

1.sz. függelék Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete

39

1sz. melléklet

Adatkezelési Szabályzat

1. Törvényi háttér Intézményünkben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján, valamint a közoktatásról szóló, 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 41 §. 2. A gyermekek, tanulók adatai 2.1. A törvény alapján nyilvántartott adatok 2.1.1. A gyermek adatai tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. 2.1.2. A szülő adatai vezeték-és keresztneve, valamint az édesanya leánykori neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma. 2.1.3. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok A Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok közül különös figyelemmel nyilvántartandóak a felvétellel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának, a tanuló tudásának értékelésére és minősítésére vonatkozó adatok és vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi-és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek esetén a tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma,

40

a többi adatot az érintett hozzájárulásával lehet nyilvántartani. 2.2. Az adatok továbbítása 2.2.1. Valamennyi adat továbbítható fenntartó: önkormányzat és a végrehajtó oktatási testület, bíróság, rendőrség, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, oktatási minisztérium: statisztikai és tudományos célú adatok. A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, valamint másik nevelésioktatási intézménynek továbbítható adatok sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok mindkét irányban – oda-vissza – továbbíthatóak. 2.2.3. Egyéb esetekben továbbítható adatok Az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a magatartás, a szorgalom, és a tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbíthatóak. 2.2.4. A diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat továbbítható. 2.2.5. Más intézmények felé az érintett iskolához, az érintett kollégiumhoz, kollégiumi felvétellel, átvétellel kapcsolatosan az érintett kollégiumhoz, középfokú intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középfokú intézményhez és vissza továbbíthatók az adatok. 2.2.6. Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából továbbítható adat. 2.2.7. A családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetek, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek, intézmények részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából továbbíthatók az adatok.

41

2.2.8. Az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezet részére a bizonyítványok nyilvántartása céljából. 3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. AZ ISKOLÁBAN CSAK OLYAN SZEMÉLYES ADATOK TARTHATÓK NYILVÁN, AMELYEKRE A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY FELHATALMAZÁST AD. 4. A tanulók adatainak védelméről 4.1. Alapfogalmak 4.1.1. Az adatkezelés személyi, időbeli és térbeli hatálya Az adatkezelés és az adatvédelem a pedagógusokkal és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottakkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség azokra a tényekre, adatokra és információkra vonatkozik, melyekhez hivatásuk gyakorlása során jutottak, függetlenül attól, hogy annak nyilvántartására, kezelésére a közoktatásról szóló törvény felhatalmazást ad vagy sem. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. 4.1.2. A felügyeleten érteni kell A tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodást és a kollégiumi felügyeletet az iskolába történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig történő időben, a kollégiumban a kollégiumi lakhatás időtartamára, a nevelési illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, az iskolán kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet a pedagógus munkaköri kötelessége. 4.2. Titoktartási kötelezettség 4.2.1. A titoktartási kötelezettség alá esők köre A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval, munkahelyével és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnte után, határidő nélkül fennmarad. 4.2.2. A titoktartási kötelezettség formái Abszolút titoktartási kötelezettség

42

áll fenn minden olyan személlyel, szervezettel szemben, akinek részére a Közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem továbbítható adat. Kivéve ha az érintett írásos hozzájárulását adja. Pl.: Kereskedelmi célból nem adható ki adat. Relatív titoktartási kötelezettség áll fenn akkor, ha az adat továbbítására a közoktatásról szóló törvény meghatározott célból felhatalmazást ad. Ilyenkor a törvényben meghatározott adat a törvényben meghatározott célból továbbítható. 4.2.3. A titoktartási kötelezettség kiterjed minden adatra tényre, információra, illetve azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi ülésen. 4.3. A titoktartási kötelezettség alól kivételt élvező esetek 4.3.1. Írásbeli felmentés alapján A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. 4.3.2. Nevelőtestület tagjai között Nem terjed ki a titoktartási kötelezettség a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésre. 4.3.3. Törvényben meghatározott esetekben Titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a Közoktatási törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. 4.3.4. Szülővel és törvényes képviselővel szemben A jogszabályban meghatározott esetekben nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust. 4.4. Tanulók személyes adatai kiadhatók pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, a törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából már folyamatban levő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten.

43

4.5. Az adatok továbbíthatók Kedvezményekre való jogosultság elbírálásához az igazolás adatait is nyilván kell tartani, melyből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4.6. Nem kell a jogosult beleegyezését kérni a szükséges adatok továbbításához a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §ára tekintettel, a pedagógus, az oktató munkát segítő alkalmazott az igazgató és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú (18 év alatti) tanuló – más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy kerül. 4.7. Önkéntes adatszolgáltatás Ebben az esetben a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásban történő bevonásakor be kell szerezni a szülő írásos engedélyét. 4.8. Adatok statisztikai célú felhasználása A Közoktatási törvény 2. sz. mellékletében felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 4.9. Osztályfőnökök és tanárok által kezelhető adatok a szülő felé 4.9.1. Tájékoztatási kötelezettsége van az osztályfőnöknek és szaktanárnak tanuló magatartásával, szorgalmával, tanulmányi munkájával, tudásának értékelésével, minősítésével, a vizsgákkal, fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok tekintetében, valamint a szülőket érintő kérdések esetén. 4.9.2. Figyelmeztetési kötelezettsége van az osztályfőnöknek, illetve szaktanárnak, ha a tanuló jogának megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek a lehetőségekről, amelyekkel az iskola és a kollégium segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes felkészüléséhez. Tehát nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust a szülő irányában. 4.10. Szaktanár Csak a tantárgyát és oktató nevelő munkáját érintő ügyekben fordulhat a szülőhöz.

44

4.11. Adatok közlésének formái a szülő ( gondviselő) számára történhet írásban, személyes beszélgetéssel, telefon segítségével. 4.11.1. Írásban ellenőrző felhasználásával, levélben – hagyományos, ajánlott, tértivevényes e-mail felhasználásával, ha erre a szülő írásos engedélyt adott. Írásos megkeresés esetén ügyelni kell minden esetben a félreérthetőség elkerülése érdekében a megfogalmazásokra. A személyes megbeszélést kell előnyben részesíteni. 4.11.2. Telefonon, SMS-ben, e-mailben csak rövid információcsere törtéhet. Telefonbeszélgetés csak arra korlátozódhat, hogy mikor és hol lehet a tanulóval kapcsolatos kérdést megbeszélni. 4.12. Tanulói jogviszonyt nem érintő adatok 4.12.1. Titoktartási kötelezettség tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Titoktartási kötelezettség fennáll minden olyan adat és tény tekintetében amely nem tartozik a tanulói jogviszony teljesítésével kapcsolatos adatok körébe. Pl.: ha a tanuló bizalmas beszélgetés során tájékoztatja a pedagógust, hogy iskolán kívül alkoholt ivott. Esetleg kipróbálta a kábítószert. 4.12.2. Mentelmi jog titoktartási kötelezettség alól tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Bizalmas, a tanulói jogviszonnyal összefüggésbe nem hozható adatok tekintetében tehát a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli, amely alól csak az érintett tanuló írásbeli felhatalmazása adhat felmentést. Bizalmas az az információ is, melyet a tanuló saját családjával kapcsolatban közölhet. Természetesen, ha ilyen az iskolában (dohányzik, iszik, kábítószerezik), akkor megszegi a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, ezért fegyelmező intézkedésben részesülhet. 4.13. Adattovábbítás rendje Adattovábbításra jogosult személyek Az iskolai adatok továbbítására az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A kívülről érkező megkeresések vezetői mérlegelésére, és írásos döntésre van szükség annak elbírálásához, hogy az adott adat továbbítható-e, vagy sem, illetőleg, hogy az adott adat továbbításához, közléséhez szükséges-e az érintett beleegyezése vagy sem (írásban).

45

46

2. sz. melléklet: az iskolai könyvtár SZMSZ-ének mellékletei

Gyüjtőköri Szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

I. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai II. Az iskolai könyvtár feladata gyűjteményszervezési szempontból III. Gyűjtőköri indoklás IV. Az iskolai könyvtár gyűjteményének jellemzői V. Az állománygyarapítás VI. Az állomány apasztása VII. Záradék

47

I.

A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai

3/1975. (VII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és Irányelvek a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről az állományból való törlésről. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az intézmény pedagógiai programja és helyi tanterve

II. Az iskolai könyvtár feladata gyűjteményszervezési szempontból Iskolai könyvtárunk olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelőmunka megalapozása. E cél érdekében a könyvtár a következő feladatokat látja el: szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait, ezáltal mint információs bázis működik az iskolában közvetíti az iskolának a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásait szakirodalmi szolgáltatást nyújt az oktatás során felmerült igények szerint lehetővé teszi a könyvtár-, dokumentum- és információhasználat tanulását és tanítását színtere az egyéni és kiscsoportos tanulásnak Iskolai könyvtárunk alapfeladata az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában való közreműködés. Gyűjtőkörét e célok figyelembevételével kell alakítani.

III. Gyűjtőköri indoklás Iskolai könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők az iskola alaptevékenysége az iskola nagysága, tanulói létszáma az iskola tanulói összetétele

48

az iskola pedagógiai programja az iskola helyi tanterve az iskola szervezeti és működési szabályzata a könyvtár szervezeti és működési szabályzata az iskola képzési irányai, specialitásai kiemelt területek (művészetoktatás, tagozatok: matematika, idegen nyelv, sport, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egészséges életmód, környezettudatos nevelés, ÖKOiskola, drog-prevenció) az iskola társadalmi-kulturális környezete az iskola környezetének könyvtári ellátottsága könyvtárhasználók köre (tanulók, pedagógusok, nem pedagógus munkakörben dolgozók,)

Rövid helyzetelemzés Iskolánk földrajzilag az újkerti lakótelep középső részén fekszik. Gyűjtőkörünknek egyik meghatározó eleme a lakótelep sajátos jellemzőiből fakad (magas munkanélküliség, hátrányos anyagi helyzetben levő családok, stb.). Ez nagymértékben befolyással van az iskola életére, így a könyvtár működésére, kihasználtságára is. A legtöbb családban hiányoznak az önálló ismeretszerzéshez szükséges legalapvetőbb dokumentumok (kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, szépirodalmi művek, stb.). Sokaknak még a tankönyvek megvétele is gondot okoz, ezért a könyvtár az arra rászorulóknak kölcsönzéssel biztosítja azokat. Gyűjtőkörünk másik fontos irányadója iskolánk sokszínű arculata (kiemelt területek, tagozatok, szakkörök)

Pedagógiai célok: tartalmas, mély műveltség kívánatos olvasási szokások információhasználat, információs kultúra nyugodt, toleráns, empatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló légkör

IV. Az iskolai könyvtár gyűjteményének jellemzői Az állományalakítás alapelvei Jól használható kézikönyvtári állomány kialakítása a tanulók kutatómunkájának segítése és jól működő referensz szolgálat érdekében. Iskolánk sajátosságai azt indokolják, hogy a kiemelt óraszámban tanult tantárgyakhoz, területekhez kapcsolódó irodalmat kiemelten gyűjtsük (művészetoktatás, drámapedagógia, matematika, angol nyelv, német nyelv, környezetvédelem, egészségvédelem, drog-prevenció, felzárkóztatás, tehetséggondozás). Egyes tanulók szociokultúrális hátteréből eredően szükség van a tankönyvek, segédletek egész tanévi kölcsönzésére, a kötelező és ajánlott irodalom nagyobb példányszámban történő beszerzésére

49

Dokumentumtípusok Írásos, nyomtatott dokumentumok: könyv tankönyv, tartós tankönyv, segédlet időszaki kiadvány kisnyomtatvány, brosúra kézirat (pályázat) térkép Elektronikus dokumentumok: audio (CD-hangzó, hangkazetta) audiovizuális (videokazetta, DVD) digitális (CD-ROM) Fő- és mellékgyűjtőkör Főgyűjtőkör: Ide tartozik minden olyan dokumentum, amely az iskola pedagógiai programja által megjelölt célrendszerben, a helyi tanterv szerint megvalósuló tanulás és tanítás során eszközként jelenik meg: könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, atlaszok a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalomi és szépirodalmi dokumentumok a tantervben és tankönyvekben felsorolt házi- és ajánlott olvasmányok a tanárok alapvető szakirodalmi igényeit kielégítő dokumentumok az alkalmazott tantárgyi programok tankönyvei, tanári segédkönyvei pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok iskolai ünnepélyekhez, rendezvényekhez (tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok) szükséges dokumentumok iskolával kapcsolatos dokumentumok (történet, névadó, iskolai élet)

Mellékgyűjtőkör: A mellékgyűjtőkörbe a tananyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó, a tananyagon túlmutató, illetve a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok tartoznak. középszintű ismeretközlő irodalom, mely a tanult tantárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segíti egyéni művelődést szolgáló igényes szépirodalom a tanulók felzárkóztatását, tehetséggondozását szolgáló szakirodalom helyismereti, helytörténeti kiadványok pedagógiai módszertani szakirodalom könyvtári módszertani szakirodalom környezetvédelemmel és környezettudatos neveléssel kapcsolatos szakirodalom egészségvédelemmel, életmóddal kapcsolatos szakirodalom

50

drog-prevencióval kapcsolatos szakirodalom iskolapszichológiával kapcsolatos szakirodalom feladatgyűjtemények, példatárak

A gyűjtés terjedelme és mélysége az egyes állománycsoportok tükrében A gyűjtés terjedelme Az iskolai könyvtár értékorientáltan, folyamatosan, tervszerűen, arányosan gyűjti a helyi pedagógiai programnak megfeleltetett dokumentumokat. A főgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat a meghatározott szinten teljességre törekedve, a mellékgyűjtőkörbe tartozókat szelektálva gyűjti. Még ajándékba sem fogadunk el a könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumokat.

1. Kézikönyvtári állomány (prézens) Teljességgel: általános és szaklexikonok általános és szakenciklopédiák szótárak fogalomgyűjtemények kézikönyvek összefoglalók Válogatással: életrajzi lexikonok név- és címtárak monográfiák adattárak atlaszok

2. Szépirodalom (kölcsönözhető) Teljességgel: helyi tantervben meghatározott magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiák házi és ajánlott olvasmányok tananyagban szereplő szerzők válogatott és gyűjteményes munkái magyar és külföldi népköltészet a meseirodalmat reprezentáló művek a magyar és világirodalom klasszikusainak művei Válogatással: gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések és verses kötetek az iskolában tanított idegen nyelvek (angol, német) olvasmányos irodalma a kiemelkedő, de tananyagban nem szereplő kortárs alkotók művei regényes életrajzok, történelmi regények

51

3. Ismeretközlő irodalom (kölcsönözhető) Teljességgel: a tantárgyi követelményeknek megfeleltetett alapszintű irodalom az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányok munkaeszközként használatos dokumentumok a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványok a felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Válogatással: helytörténeti művek a tananyagon túlmutató, tájékoztatást segítő ismeretközlő művek az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek 4. Pedagógiai gyűjtemény (kölcsönözhető) A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Alapszinten: pedagógiai és pszichológiai lexikonok szótárak, enciklopédiák összefoglalók, dokumentumgyűjtemények az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósításához szükséges szakirodalom az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyvei, segédletei a tantárgyak módszertani folyóiratai Válogatással: az alkalmazott pedagógiai, lélektani és szociológiai művek a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumai általános pedagógiai folyóiratok az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények

5. Könyvtári szakirodalom (kölcsönözhető) Teljesség igényével alapszinten: könyvtári összefoglalók jogszabályok, irányelvek a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédletek az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványok Válogatással: kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédletek a könyvtárhasználat módszertani segédletei

52

6. Hivatali segédkönyvtár (prézens) Teljességgel: az iskola szervezeti és működési szabályzatának, pedagógiai programjának, helyi tantervének, éves munkatervének aktuális példányai Válogatással: munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek jogszabálygyűjtemények

7. Periodika gyűjtemény (prézens) Erős válogatással: általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok az iskola irányításával kapcsolatos időszaki kiadványok iskolaújság

8. Tankönyvtár (kölcsönözhető) Teljességgel. a tantárgyi programok tankönyvei Válogatással: a tantárgyi programok munkafüzetei, feladatlapjai 9. Elektronikus dokumentumok (prézens) Válogatással: a tantárgyi programokban dokumentumok

szereplő

tananyagokhoz

kapcsolódó

elektronikus

A gyűjtés mélysége A mindenkori beszerzést az iskola tanulói és tantestületi létszáma határozza meg. Ennek megfelelően minden dokumentumból törekszünk a minimálisan meghatározott példányszámok kialakítására. Természetesen ezek a példányszámok a mindenkori beszerzési keret és pályázati lehetőségek függvényében emelkedhetnek. 1. Kézikönyvtári állomány: 1-4 példány 2. Szépirodalom a helyi tantervben meghatározott magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiák (3-5 példány) házi olvasmányok (5 tanulónként 1 kötet) ajánlott olvasmányok (10 tanulónként 1 kötet)

53

a tananyagban szereplő szerzők válogatott gyűjteményes munkái (2-3 példány) magyar és külföldi népköltészet (1-2 példány) meseirodalmat reprezentáló művek (5-10 példány) a magyar és világirodalom klasszikusainak művei (2-3 példány) gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések és verses kötetek (2-3 példány) az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalma (2-3 példány) a kiemelkedő, de tananyagban nem szereplő kortárs alkotók művei (2-3 példány) regényes életrajzok, történelmi regények (1-2 példány) 3. Ismeretközlő irodalom a tantárgyi követelményeknek megfeleltetett alapszintű irodalom (3-5 példány) az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói (2-3 példány) a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányok (3-5 példány) munkaeszközként használatos dokumentumok (5-10 példány) a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványok (2-3 példány) a felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok (2-3 példány) helytörténeti művek (1-1 példány) a tananyagon túlmutató, tájékoztatást segítő ismeretközlő művek (1-2 példány) az iskolában tanított nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek (2-3 példány) 4. Pedagógiai gyűjtemény: (1-2 példány) 5. Könyvtári szakirodalom: (1-1 példány) 6. Hivatali segédkönyvtár: (1-1 példány) 7. Periodika gyűjtemény: (1-1 példány) 8. Tankönyvtár: (3-5 példány) Tartós és ingyen tankönyvek: (a mindenkori létszámának megfelelően) 9. Elektronikus dokumentumok: (1-1 példány) Nyelvi keretek Iskolánk könyvtárában a magyar nyelvű információhordozók mellet gyűjtjük az angol és német nyelvek tanításához szükséges dokumentumokat is. Idegen nyelvű dokumentumok: nyelvkönyvek munkafüzetek kapcsolódó tanári segédkönyvek, kézikönyvek szépirodalmi művek hangzó anyagok nagyszótárak középszótárak kisszótárak Időhatárok Az iskolai könyvtári állomány összetétele szempontjából időhatárok nincsenek, tartalom szerint ítéljük a dokumentumokat gyűjtőkörbe tartozónak vagy azon kívül esőnek.

54

V. Az állománygyarapítás Az állománygyarapítás egy állandó tevékenységet igénylő munkafolyamat, mely magába foglalja a gyűjtőkörnek megfelelő dokumentumok (írásos, nyomtatott és digitális ismerethordozók) kiválasztását, beszerzését és állományba vételét.

55

56

1/a sz. melléklet

2012/13. TANÉV Jelölések: S – selejtezzük Ő – őrizzük

FOLYÓIRATJEGYZÉK 1. Adókódex 2. Hajdú-Bihari Napló 3. Pályázatfigyelő

Ő S

S

57

(5 év)

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: [email protected]

Munkaköri leírás

Közalkalmazott neve: Munkakör megnevezése:

könyvtáros-tanár

Munkáltató megnevezése:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Munkavégzés helye:

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.

Szervezeti egységkód:

082053

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

intézményvezető (kinevezés, a vezetői megbízás, a megbízás visszavonása és a jogviszony megszüntetésének joga, valamint az ehhez kapcsolódó, a 13. § (3) bekezdésében meghatározott jogok kivételével)

Besorolása: FEOR szám:

2431

Osztályfőnöki megbízás kelte:

-

Munkaközösség-vezetői megbízás kelte: Munkakör közvetlen felettese:

intézményvezető-helyettes

Munkaideje:

teljes munkaidő

Helyettesítését ellátó munkaköre: . A munkakör betöltéséhez szükséges végzettsége:

könyvtáros-tanító

Továbbképzési kötelezettsége:

277/1997. (XII.22.) Korm. rend. szerint

58

A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: • • • • • • • • • • • • • • • •

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 243/2003. (VII.17.) Korm. rendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról 277/1997. (XII..22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésen résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az aktuális tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső irányítási eszközei a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Házirendje a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja.

Fő feladatai az oktatásban: • • • • • • • • • •

Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanító társaival a tanulók haladásáról közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is felkészül, és megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását a mindenkori órarend és tantárgyfelosztás szabja meg. a munkaidő-keretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl igazgatói utasítás szerint ügyeletet lát el

59

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • •

legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja a tanítási óráján bejegyzi az óráit, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, havonta legalább egy osztályzatot ad minden tanítványának összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése) tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési stb. feladataira részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein évente három alkalommal fogadóórát és szülői értekezletet tart az intézményvezető által kijelölt időpontban a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában az intézményvezető beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – intézményvezetőhelyetteshez eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat ügyeletet lát el az igazgató utasítása szerint elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább egy nappal lezárja a tanulók osztályzatait

60

• • •

ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Megteremti a működéshez szükséges feltételeket, szakszerűen elrendezi a könyvtár állományát végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését tanév végi beszámolót készít tájékoztatja a tantestületet az 5-8. évfolyamos tanulók könyvtárhasználatáról elkészíti a könyvtár statisztikai jelentését vezeti az olvasók kölcsönzését szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait részt vesz a könyvtár időszakos vagy soros leltározásában nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismeretét önképzés útján is gyarapítja tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről végzi az állomány folyamatos, tervszerű, arányos gyarapítását, a megrendelésről és a feldolgozásról nyilvántartást vezet, gondoskodik az egyedi leltárkönyvek naprakész vezetéséről feldolgozza a dokumentumokat az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, elvégzi ezek törlését gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról végzi a kölcsönzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat állományellenőrzést tart a leltárt a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően végzi (háromévente) az állomány elektronikus katalógusban történő feldolgozása biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásában a könyvtári órákat egyezteti a szaktanárral megtartja a könyvtári órákat. Segítséget ad a könyvtári szakórákhoz (5-8. évfolyamon) vetélkedőket, versenyeket állít össze és vezet le igény szerin információkat, adatokat ad az iskolai honlaphoz ellátja a személyes beiratkozás adminisztrációját folyamatosan tájékoztatja a pedagógusokat a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról és cikkekről, a tanári segédanyagokról, kézikönyvekről aktívan részt vesz a szakmai munkaközösség feladatellátásában, a Pedagógiai program módosításában, a továbbképzésen szerzett ismereteiről beszámol.

61

Hatásköre:

kiterjed a rábízott feladatokra.

Felelőssége: Kiterjed a feladatkörébe tartozókra, továbbá a hatáskörébe utalt tevékenységre, a vonatkozó jogszabályok, előírások, belső utasítások és szabályzatok betartása, valamint betartatása, végül a közvetlen felettesének utasításainak végrehajtása érdekében. Felelős mindazokért az anyagokért, melyet munkakörével összefüggően rábíznak, illetőleg kizárólagosan használ, vagy kezel, különösen akkor, ha azokat írásbeli jegyzék alapján vette át. Különleges felelőssége: • • •

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek.

Záradék: A közalkalmazott köteles felettesei utasításait végrehajtani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 39. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A munkaköri leírás csak a rendszeresen visszatérő alapvető feladatokat, kötelezettségeket tartalmazza. A felsoroltakon kívül el kell látnia a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is, továbbá mindazon feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a közvetlen vezető megbízzák.

Debrecen, 2014.01.02.

………………………………………. Dr. Tárkányi Ferenc Tiborné intézményvezető

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem, azt magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Debrecen, 2014.01.02.

............................................................ közalkalmazott

62

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának

KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA

63

A könyvtár katalógusrendszere A 2011/12-es tanévben befejeződött intézményünk könyvtári dokumentumainak számítógépes feldolgozása. Az újonnan beszerzett dokumentumok már számítógépes feltárással kerülnek feldolgozásra. Ugyanakkor megtartottuk és vezetjük a leltárkönyveket is (cím-, brosúra-, tartós leltári nyilvántartások). A számítógépes könyvtári feldolgozás nem terjed ki a tankönyvekre és a tankönyv jellegű segédkönyvekre. A könyvtári állomány számítógépes feldolgozásával egy időben a korábbi manuális katalógust lezártuk és áttértünk az elektronikus katalógusrendszerre. Ez minden felhasználó számára lehetővé teszi a dokumentumok gyors, sokoldalú visszakereshetőségét.

A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása A program elnevezése: SR-LIB Integrált könyvtárkezelői program + Olvasói lekérdező modul + Állományellenőrzési modul Készítő neve: STIGINFO Bt – Debrecen, Félegyházi T. u. 28. A program jogutódja: 2010-től: Monguz Információtechnológiai Kft. 6722 Szeged, Nemestakács u. 12/a Üzembe helyezés dátuma: (2002.), 2004. A program a könyvtár 1. számú gépén fut. Az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését a mindenkori könyvtárostanárok végzik. A feldolgozás menete a program ajánlásai alapján történik. A könyvtár 1. sz. gépén futó program a következő modulokat tartalmazza:

Katalogizáló modul A katalógus felület lehetővé teszi a dokumentumok széles körű formai és tartalmi feltárását, elkészíti a dokumentumok bibliográfiai leírását, szükség szerint erről katalóguscédulát nyomtat. A felület lehetőséget nyújt a dokumentumok visszakeresésére szerző, cím és tárgyszó alapján. A példány adatok felületen az egyes kiadások különböző példányai jelennek meg a leltári számmal és vonalkóddal azonosítva. Ezáltal a könyvtári állomány dokumentumai leltári szám és vonalkód segítségével azonnal egyértelműen visszakereshetők. A felület azt is mutatja, hogy az adott dokumentum melyik olvasónál van, illetve volt előzőleg egy olvasóig visszamenőleg. A modul igény szerint leltári szám szerint listát készít, melynek kinyomtatásával akár az egész állomány nyomtatott formában is előállítható. Kölcsönzői modul

64

65

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT

66

TARTALOMJEGYZÉK

I. Törvényi rendelkezések az ingyenes tankönyvellátás rendjéről II. A tartós tankönyv fogalma III. A tartós tankönyv állományba kerülésének módja IV. A tartós tankönyvek kölcsönzési szabályai V. Kártérítés

67

I. Törvényi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2001. XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (kerettantervi rendelet) 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről II.

A tartós tankönyv fogalma Ingyenes tankönyvellátásra szolgáló tankönyv alatt értjük mindazt a tanulásra alkalmas dokumentumot (munkafüzetet, tankönyvet, atlaszt), amelyet a támogatásra jogosult tanulók térítésmentesen kapnak az iskolától. Az ingyenes ellátáson belül a szokásos iskolai könyvtári gyakorlatban tartós tankönyvnek tekintjük mindazokat a dokumentumokat, amelyeket az iskola vissza kíván kapni a tanulóktól. Olyan tankönyv, tankönyvnek minősülő segédkönyv, oktatási segédlet (atlasz, szöveggyűjtemény, szótár, házi olvasmány), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas a többszöri felhasználásra. Ezek a dokumentumok a könyvtári állomány részét képezik, és kölcsönzés útján jutnak a kedvezményezett tanulókhoz. Nyilvántartásuk, közzétételük, kölcsönzésük, kezelésük könyvtári feladat.

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete alapján: munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania, munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse, könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, 68

amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.

Továbbá a 2001. évi XXXVII. törvény 28.§-a szerint: „Tartós használatra készült tankönyv az a tankönyv, amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják, feltéve, hogy a tanönyvkiadó nyilvánítási eljárásban vállalja – atlasz esetén legalább három évre, tankönyv, szöveggyűjtemény, szótár, kislexikon esetén legalább öt évre – a tankönyv változatlan kiadását.” A tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt tankönyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetése, illetve ezek leltározása, törlése a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelv /Műv. K. 1978. 9.sz./ előírásai, továbbá a könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló MSZ 3448-78 figyelembevételével történik.

III. A tartós tankönyvek állományba kerülésének módja Az állományba vétel együtt jár a tulajdon jelzésével (könyvtári pecsét), valamint a dokumentumok egyedi vagy összesített nyilvántartásba vételével. A 2001. évi XXXVII. törvény 6. §-a alapján: „Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.”

Tartós használatú dokumentumok: 1.

Tankönyvek, tankönyvnek állományba vétele

minősülő

megőrzési idő szerint: időleges a nyilvántartás módja szerint: összesített

69

segédkönyvek,

oktatási

segédletek

2.

Egyéb dokumentumok állományba vétele A huszonöt százalék felhasználásakor a törvény megengedi, hogy nemcsak ingyenes tankönyvellátásra szolgáló tankönyveket, hanem más, valóban a könyvtárban használható, nem tartósan kölcsönözhető dokumentumokat is beszerezzünk. Az így vásárolt információhordozók állományba vétele: megőrzési idő szerint: tartós a nyilvántartás módja szerint: egyedi Ezek a dokumentumok számítógépes nyilvántartásba is kerülnek.

IV. A tartós tankönyvek kölcsönzési szabályai Az iskolai könyvtár állományába került tartós dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtárhasználati szabályzatban megfogalmazott kölcsönzési szabályok szerint kölcsönözhetik (általában 1 tanévre). Az iskolából távozó tanulók jogviszonyát az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik az 1 tanévnél hosszabb idejű kölcsönzést is: „A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni.” Az új köznevelési törvény kiterjeszti a támogatottak körét: felmenő rendszerben minden általános iskolás tanuló ingyenesen juthat hozzá az iskola tulajdonában lévő tartós tankönyvhöz.

Kölcsönzési nyilvántartások : személyi kölcsönzési nyilvántartás csoportos kölcsönzési nyilvántartás Mindkét esetben a kölcsönző aláírásával hitelesíti a kölcsönzés tényét.

70

V.

Kártérítés, avulás A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet, (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb.,) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25%-os a második év végére legfeljebb 50%-os a harmadik év végére legfeljebb 75%-os a negyedik év végére 100%-os

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, annak elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles megtéríteni. Ennek módjai: ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetekben az intézmény vezetője dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: az első év végén a tankönyv árának 75%-át a második év végén a tankönyv árának 50%-át a harmadik év végén a tankönyv árának 25%-át A tankönyv megrongálódásával, elveszésével okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A kártérítési összeg tankönyvek, segédkönyvek beszerzésére fordítható.

VI. Selejtezés Az összesített dokumentumok leltári ellenőrzésére nem egészen ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyedi nyilvántartásúakéra. Az állományvédelmi rendelet 9. §-ában csak az egyedi nyilvántartású dokumentumok leltározásáról ír: „Mindig tételesen (a könyvtári egységek számának, a címeknek és a leltári jelzeteknek az együttes figyelembevételével) történik.”

71

72

Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM

73

TARTALOMJEGYZÉK

I.

A könyvtárpedagógia fogalma

II.

A könyvtárpedagógiai program célja

III.

Az iskolai könyvtár a könyvtárpedagógia tükrében

IV.

A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései

V.

A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása

VI.

Általános fejlesztési követelmények évfolyamonként

74

I. A könyvtárpedagógia fogalma

A könyvtárban vagy könyvtári dokumentumok felhasználásával való, ismeretszerzéssel, ismeretközvetítéssel, információkereséssel foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat. A könyvtár gyűjteménye, szolgáltatása és a könyvtár használói közötti közvetítő tevékenység. Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése. Hosszú távú célja a könyvtárak, a könyvtári dokumentumok, szolgáltatások és az informálódás szükségletének felkeltése, s ezáltal a könyvtárhasználóvá nevelés. Az a tudományterület, ami a könyvtárhasználó, a tanuló személyiségének az olvasás, könyvtárhasználat, informálódás során való előmozdításával foglalkozik. A könyvtárhasználat tantárgy tanításának-tanulásának és a kapcsolatos nevelési feladatok ellátásának módszereivel foglalkozó pedagógiai tudományág. Egyfajta tantárgypedagógia, melynek feladata az is, hogy a könyv- és könyvtárhasználati ismereteket a tanítási-tanulási folyamatban elhelyezze. A könyvtári munkafolyamatok nevelési céloknak és/vagy nevelési-oktatási intézmények tevékenységének alárendelt tervezése, szervezése, végzése. Pedagógusok és könyvtárosok felkészítése a könyvtárhasználat tanítására és a könyvtár használatára mind szakmai, mind módszertani szempontból. A könyvtár-pedagógia az a tudomány, amely a könyvtári nevelő hatások alapjaival és módjával foglalkozik. A könyvtár-pedagógia metodikai szintjén három elem alkotja a rendszert: 1. a nevelési célrendszer (az adott társadalom, mely célok teljesítését várja el) 2. a tananyag (mely nem a könyvtártudomány kivonata, kiválasztását gyakorlati szempontok motiválják: hasznosíthatóság, a nevelési és oktatási céloknak való megfelelés) 3. a nevelési-oktatási folyamatok (tanítási, tanulási képességfejlesztő módszerek, tanulási stratégiák, szervezeti formák, taneszközök). Ez a rendszer biztosítja az oktatás eredményét: az attitűdök kialakulását az adott tárgy felé, és ez a rendszer a képlékeny kapcsolat az elmélet és a gyakorlat között. Szakmódszertan Egy foglalkozás tevékenységeire készít fel annak szakmai, pedagógiai, pszichológiai, alkotói, döntéshozói aspektusából. A könyvtár-pedagógia művelője miközben tudja, hogy a pedagógiai munkakörök egyikét látja el, annak felelősségét is érzi, hogy szakma kommunikációt folytat. Vonatkoztatási rendszereket ismer és ismertet meg: a tantárgy és szaktudomány a kutatás és az iskolai valóság a megszerzett tudás és az élethelyzetek a tanár és a tanuló között. Tevékenysége során információkat, tényeket, általánosításokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket, megoldásmódokat, igazolható feltevéseket, hipotéziseket, valamint szemléletmódot ad át. A módszer az ismeretszerzés eszköze.

75

Könyvtárpedagógiai munkát végez: iskolán kívüli könyvtárosok iskolai könyvtárosok pedagógusok család A tantestület felelőssége: Könyvismeret és könyvhasználat szakórákon: ez a szaktárgyi tanárok felelőssége (a könyvtárban ismétlődő feladatok szükségesek) Könyvtári ismeretek és könyvtárhasználat területe – ez egyértelműen a könyvtáros tanár felelőssége (a könyvtárban osztályfőnöki óra és a gyakorlat érdekében néhány szakóra szükséges) Olvasási igényesség, írásbeliség szintjének emelése, személyiségfejlesztés – ez a teljes tantestület közös felelőssége, különösen az osztályfőnöké (a könyvtáros tanár feladata a kezdeményezés és a tanárok, tanulók munkájának támogatása) A könyvtárostanár a felelős azért, hogy az adott iskola évfolyamai részére elkészüljön a könyvtár helyi tantervi programja, az iskola évfolyamainak megfelelően 1-4., 5-8. évre, melyet a tantestület közösen valósít meg. A könyvtárostanár a mindennapi gyakorlatban az osztályfőnökkel tud elsődlegesen kapcsolatot tartani egy osztály érdekében. Az osztályfőnök tart szoros kapcsolatot a tanulókkal, az osztályban tanító tanárokkal és szülőkkel. Ő tudja továbbítani direkt vagy indirekt módon a könyvtárostanár jelzéseit, s ő tudja tájékoztatni a könyvtárban dolgozót az eredményekről és megoldandó problémáiról. Könyvtáros felelőssége: rendszeres tájékoztatásért, tudásuk és igényük emeléséért a tanulócsoportok könyvtárhasználati készségének fejlődéséért a fejlődés-lélektani kérdések figyelemmel kíséréséért

II. A könyvtárpedagógiai program célja A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Felkészíteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok értékeinek megbecsülését, az önművelés iránti igényt. Felkészíteni a tanulókat az önálló könyvtárhasználatra, ismeretszerzésre. Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek. A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait, hogy képesek legyenek az információszerzés kritikai szelekciójára.

76

A könyvtárhasználat azon lehetőségeinek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását. Megismertetni a tanulókat azon alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása. A modernkor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása. Információs társadalom, informatika és könyvtárpedagógia szemléletében nem az eszközök irányítják a tananyag összeállítását, hanem az információs helyzetek, információt igénylő problémák, és ezek keretében jelennek meg az egyes információközlő műfajok és azok hordozói, vagyis konkrét eszközök, dokumentumtípusok és felhasználási technikák. A hagyományok és a ma már hagyományosnak nevezett eszközök, források hordoznak olyan értékeket, melyekre a társadalomnak és a modern eszközöket használóknak is lehetőségük van. Ilyen például az értő olvasás, az önálló kritikus gondolkodás, az esélyegyenlőség, a kulturális örökség. Hangsúlyt kell fektetni az információ társadalmának értékviszonyaira és az információban rejlő lehetőségek felhasználásának tanítására. Olyan tanítási-tanulási problémahelyzetek elé kell állítani tanulóinkat, melyek megoldásán keresztül minél többféle tartalmú műfajú és típusú információforrás felhasználását tudjuk kölcsönhatásukban bemutatni. A problémahelyzetek legtermészetesebb tanulási tere az iskolai könyvtár.

III. Az iskolai könyvtár a könyvtárpedagógia tükrében korszerű forrásközpont (szolgálat helyett szolgáltatás, dokumentum helyett – mellett ismeretek) a tanulás-tanítás helyszíne (könyvtárhasználati órák, szakórák színtere) közösségi tér az iskolában mindenki számára biztosítja, és tartalommal tölti meg az információhoz, a tanuláshoz, művelődéshez való jogot, esélyegyenlőséget az iskolai könyvtár az iskola legnyitottabb tanulási tere „A könyvtár legyen információs bázisa az önálló tanulói munkának, szolgáltasson forrásjegyzéket a tanulók számára a különböző témakörökhöz.” „A könyvtárhasználat tanítása lényegében arra irányul, hogy a használó eljusson a különböző dokumentumokban lévő információkhoz, azokat feldolgozza és segítségükkel új ismeretekhez jusson, önálló szellemi terméket hozzon létre, vagyis megtanuljon tanulni.” Infrastrukturális követelmények fogadóképes iskolai könyvtár korszerű kézikönyvtári állomány

77

médiatári számítógépes háttér (internet, adatbázis) Részletesen: az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök. audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, internet, multimédia, interaktív tananyag) Nemzeti alaptanterv könyvtárpedagógiai helyi tanterv a pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök

Az iskolai könyvtár fejlesztésének szükségességét a társadalom tanulási kultúrájában bekövetkezett változások indokolják: megváltoztak a tudással és a tanulással kapcsolatos elvárások megváltozott a tanulás és a tanítás közötti viszony sokkal több információ áll rendelkezésre a tanulási stratégiákról tanúi lehetünk a tanulási környezet kiszélesedésének A közösségi érzés erősödése is új kihívásokat jelent az iskolának. A tanulók elsajátíthatják a legkorszerűbb információs szolgáltatások használatát, az önálló tanulás módszereit, a pedagógusok pedig értékes szakmai támogatást kapnak a munkájukhoz, emellett a jó iskolai könyvtárnak közösségformáló szerepe is van. Egyfajta „találkozási pont” funkcióját tölti be, lehetővé teszi ugyanis a kultúrák és a nyelvek, a tanárok és a tanulók, a tantárgyi és a tantárgyon kívüli ismeretek és egyáltalán a múlt és a jelen találkozását is.

Pedagógiai célok: Minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd Mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme Személyiségfejlesztés, személyiségformálás Alapkészségek kialakítása (önálló ismeretszerzés, a tanulás készsége) Alapértékek, alapismeretek és összefüggések közvetítése Teljesítményképes tudás megalapozása Egész életen át tartó tanulás és az információs társadalom kihívásaira való felkészítés A gépek világában egyre fontosabb a személyes kapcsolat Nem elég a technikát megtanítani, a tanulók ítélőképességét is fejleszteni kell A tanulók életének természetes részévé tenni az információs műveltséget A könyvtárnak szolgáltatásaival az iskolai tevékenység szerves részévé kell válnia, az elérhető információk, dokumentumok használatában a pedagógusoknak példát kell mutatniuk a diákok felé. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése és az ízlés, olvasói igényesség formálása az egyik legösszetettebb, legtöbb átgondolást igénylő pedagógiai munka. Fontosak a tanulói jelzések, észrevételek. Célunk e tekintetben: A tanuló jól érezze magát a környezetében Érdeklődésük alapján belső igénnyé váljon az ismeretszerzés

78

A diákok jobban megismerjék önmagukat, képességeiket IV. A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására. A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer, a könyvtár „forrásközpontként” történő használatával. A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskola és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba. A forráshasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait. Részletesen: 1. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és a szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. 2. Dokumentumismeret,- és használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, elősző, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video- és CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. Az eszköztudás az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé.

79

3. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, tartalomjegyzék, mutatók, stb.). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenszkérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 1. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával az alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek).

5. Az eszköztudás Az eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzés és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé. Az eszköztudás – tantárgyi értelemben – tantárgyak közötti vagy tantárgyak feletti tudás. A NAT a könyvtárhasználati ismereteket négy témakör köré csoportosítja: 1. Általános könyvtárhasználati ismeretek: a könyvtár rendje, használata, a könyvtári rendszer 2. Dokumentumismeret: a dokumentumtípusok tartalmi és formai megismerése, az ezzel

80

kapcsolatos technikák elsajátítása 3. A könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása a dokumentumok gyors eléréséhez 4. A szellemi munka technikája: a különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának műveletsora

Az ismeretanyag legfontosabb területei: Az általános könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, amelyek segítik a különböző információhordozókban, illetve a könyvtárban való tájékozódást, eligazodást. Ezen ismeretek megszerzését a könyvtárostanár segíti. Az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó ismeretek, szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt segítséget. V. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt területei a következők: Önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés Változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék) Eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés) Egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák) Életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék) A könyvtári ismeret az elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha a pedagógusok ismerik azokat, és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt. A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt Pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét. VI. Általános fejlesztési követelmények évfolyamonként

1-4. évfolyam Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait. Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból.

81

Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket. Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek-, és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni. Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.

82

Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam Évi óraszám: 2 óra Tananyagegység • Látogatás az iskolai könyvtárban • A könyvtár • Ismerkedés a könyvvel: szerző, cím • A könyvek higiéniája • Válogatás a korosztálynak készült könyvekből • A gyermeklexikon használata segítségadással, ismerkedés a betűrenddel

Tartalom

Fejleszteni kívánt képességek, célok • Olvasási szokások alakítása • Cél egy pozitív a könyvtárban könyvtárkép kialakítása • A könyvtár fogalma, részei, • Ismerje és tartsa be a funkciói, szolgáltatásai viselkedési szabályokat • A könyv legfontosabb • Ismerje és alkalmazza a adatai: szerző, cím kölcsönzési szabályokat • Viselkedés a könyvtárban • A tanulók könyvtárlátogatás • A kölcsönzés szabályai alkalmával szerezzenek élményeket • Ismerjék meg a helyes könyvtári viselkedés szabályait • Azonosítsa a könyveket szerző és cím alapján • Szerezzenek tapasztalatokat a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról • Használja segítséggel a gyermeklexikonokat • Alakuljon ki bennük az olvasás szeretete, a könyvek védelme iránti igény

83

2. évfolyam Évi óraszám: 2 óra • Gyermekkönyvek válogatása megadott témához, egyéni érdeklődés szerint • A könyvek főbb azonosító adatainak felismerése: szerző, cím, kiadás • Gyermekkönyv tartalmának megállapítása • Eligazodás a könyvekben tartalomjegyzék alapján • Szépirodalmi művek raktári rendje • Gyermeklexikon használata, címszavak, szócikkek keresése • Ismerkedés a gyermeklapokkal

• A könyvtárhasználat szabályai • A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai • Gyermeklexikon szerkezete, szócikk fogalma • Könyvkeresés a könyvtárban szerző és cím szerint • Gyermeklapok

84

•

Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét • Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével • Tudjon segítséggel keresni a gyermeklexikon betűrendjében • Tudjon segítséggel tájékozódni a szépirodalmi művek szabadpolcos rendszerében

3. évfolyam Évi óraszám: 2 óra • Könyvek keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint • Tájékozódás a szótárak betűrendjében • Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosításuk a főbb állományrészek szerint • Ismeretlen szavak értelmezése szótárak segítéségével. • A magyar helyesírási szótár használata • Időszaki kiadványok szerepe az ismeretszerzésben

• A könyvtár terei és állományrésze • A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai. • A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom • A szótárak fogalma, szerkezeti jellemzői, használata • Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módja • Időszaki kiadványok fogalma, típusai

85

• Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között • A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével • Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése • Címszavak keresése a szótár betűrendjében • Ismerje az időszaki kiadványok különböző típusainak szerepét az ismeretszerzésben

4. évfolyam Évi óraszám: 2 óra • Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban Mesegyűjtemények, gyermekek részére készült verseskötetek válogatása a szabadpolcon • Az iskolai és gyermekkönyvtárról szerzett tapasztalatok összehasonlítása • Dokumentumtípusok megkülönböztetése, a nem nyomtatott dokumentumtípusok csoportosítása • A könyv különböző részeinek megkülönböztetése, a könyv adatainak ismerete, használata a könyvtári keresésben • Könyvtári állományegységek elkülönítése, helyük a könyvtár különböző tereiben • Kézikönyvek használata: lexikonok, szótárak, enciklopédiák. • Tájékozódás a gyermekenciklopédiában, szerkezeti sajátosságainak megfigyelése: mutatók, tartalomjegyzék használata • A katalógus szerepe és használatának gyakorlása • Tények és adatok gyűjtése segédkönyvekből tantárgyi témához. A szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló készítése • Tájékozódjon rendszeresen a gyermeklapokból, rovataikból

• A lakóhelyi gyermekkönyvtár (terek, állományrészek, szolgáltatások) • Dokumentumtípusok: nyomtatott, nem nyomtatott dokumentumok • A nem nyomtatott dokumentumok alaptípusai • A könyv részei, adatai • Könyvtári állományegységek: nem kölcsönözhető állomány (kézikönyvek), kölcsönözhető állomány: szépirodalmi művek, ismeretközlő művek • Szaktárgyi feladatok megoldása a megismert dokumentumokkal • Az enciklopédia jellemzői, gyermekenciklopédiák • A betűrendes, leíró katalógus • Gyermekek részére készült gyermeklapok, gyermekrovat

86

• Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl.: tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához • Tájékozódás szótárakban, gyermeklexikonokban önállóan, enciklopédiában segítséggel • Gyűjtőmunka megadott segédkönyvből segítséggel, beszámoló a megtalált információról • Segítséggel tudja használni a betűrendes, leíró katalógust

5-8. évfolyam Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárakat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

87

Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam Évi óraszám: 2 óra Tananyagegység • Látogatás a lakóhelyi közművelődési könyvtárba • A könyvtár tereinek és állományrészeinek megkülönböztetése, könyvtári fogalmak • Könyvek tartalmának megállapítása és ismertetése formai és tartalmi elemeik felhasználásával • Könyvek keresése különböző tantárgyak megadott témáihoz • Segédkönyvek használata (ismeretlen fogalmak, kifejezések, eseményekhez, személyekhez kapcsolódó adatok keresése) • A felhasznált források azonosítása a dokumentumok főbb adatainak megnevezésével • Jegyzetkészítés, forrásmegjelölés, anyaggyűjtés, adott témához segítséggel

Tartalom • A közművelődési könyvtár jellemző sajátosságai • A könyvtár fogalma, részei, funkciói, szolgáltatásai • Viselkedés a könyvtárban • A könyvtár raktári rendje • Dokumentumtípusok: könyv, időszaki kiadvány, sajtótermék • A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai – a bibliográfiai leírás • Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia • Információgyűjtés fázisai

88

Fejleszteni kíván képességek, célok • Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz • Szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédia használata •A katalóguscédula funkcióinak ismerete • Legyen képes önálló könyvkölcsönzésre, megadott könyvek keresésére segítséggel • Tudjon a különböző tantárgyak megadott témáihoz dokumentumokat kiválogatni, anyagot gyűjteni, szöveget alkotni segítséggel

6.évfolyam Évi óraszám: 2 óra • Látogatás a megyei könyvtárba • Megadott témához művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában a könyvtári tájékoztató apparátusok segítségével: (betűrendes leíró katalógus, feliratok, raktári jelzetek) típusú és • Különböző témájú dokumentumok formai, tartalmi és használati jellemzőinek megállapítása • Ismerje a bibliográfia szerepét, készítsen egyszerű bibliográfiát • Ismerje a sajtótermékek főbb fajtáit, formai és szerkezeti jellemzőit

• Raktári rend, raktári jelzet Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében: betűrendes leíró katalógus, feliratok, raktári jelzetek • Szépirodalom: betűrend • Ismeretközlő irodalom: szakrend • Könyvtártípusok • Dokumentumtípusok megkülönböztetése, jellemző használatuk • Információgyűjtés fázisai • Bibliográfia fogalma, formai jellemzői •A sajtótermékek főbb típusai, szerkezeti jellemzői

89

• Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában • Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat • Ismerje a könyvtártípusokat • Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében • Legyen képes beszámolni a sajtóműfajok sajátosságairól • Tudjon tanári segítséggel anyagot gyűjteni, ismeretet szerezni a készült lexikonokból, kézikönyvekből • Egyszerű beszámoló készítése a különböző források felhasználásával és megjelölésével

7. évfolyam Évi óraszám: 2 óra • Látogatás a lakóhelyi műemlékkönyvtárba • Tájékozódás dokumentumokról a szerző, cím és egyéb szempontok szerint a betűrendes leíró katalógus önállóan • Ismerkedés a szak- és tárgyszókatalógussal, használatuk segítséggel • Önálló tájékozódás a könyvtárban • Ismerkedés az ETO főosztályaival • Anyaggyűjtés különböző tantárgyak témáihoz • Tárgyszavak, azonos művek keresése különböző ismerethordozókon • Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat stb.) felhasználásával •A forrásfeldolgozás lépéseinek alkalmazása: a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás,és feldolgozás segítségével (jegyzetelés, rendszerezés, vázlatkészítés), beszámoló (szóban vagy írásban), hivatkozás a forrásra • Információs tartalmak a különböző sajtótermékekben és tömegkommunikációs forrásokban: (tv, rádió, internet)

• Lakóhelyi műemlékkönyvtár: jellemzői, terei, állományegységei, dokumentumtípusai • A könyvtár írott és modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában • Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében • ETO főosztályai • Forrásfeldolgozás, forrásjegyzék • Sajtótermékek, tömegkommunikációs eszközök

90

• Ismerje az ETO főosztályait •A kézikönyvtár funkciójának ismerete • Gyűjtőmunka segédkönyvekből • Jegyzet és vázlat készítése • Forráshasználat ismerete • Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében • Tudjon segítséggel információt gyűjteni, a gyűjtött ismereteket elrendezni, a forrásokat megjelölni, forrásjegyzéket összeállítani • Ismerje a sajtótermékek és tömegkommunikációs eszközök szerepét az információszerzésben

91

92

Az iskola tankönyfelelőse minden év február 1-ig elkészíti az egyes évfolyamok tankönyvlistáját a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével. Az iskola igazgatója: o Minden tanév február 1-ig felméri hány tanuló kíván tankönyvet kölcsönözni az iskolai könyvtárból, illetve hány tanuló részére kell tankönyvet elhelyezni a napköziben. o az iskola igazgatója ellenőrzésével a tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelést, illetve annak alapján a rendelés elküldéséig meghatározza a tartós tankönyv vásárlására fordítható összeget.

A tankönyvrendelést, árusítást és az állami támogatással való elszámolást a tankönyvfelelős készíti el. A tanulói tankönyvtámogatás rendjét a 2001. XXXVII. Tv a tankönyvpiac rendjéről és a 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelete szabályozza. Az abban nem szabályozott kérdéseket jelen intézményi szabályozás rögzíti. 1. Igénybejelentés Az iskola a rendeletben megfogalmazott azon kötelességét, hogy minden év november 15-ig fel kell mérnie a következő tanévre szóló támogatási igényeket, úgy teljesíti, hogy a tájékoztatóval kiegészített igénylőlapot minden családnak hazaküldi, és azt a fenti határidőre visszagyűjti. A szülőknek az igénylőlapon jelzett igazolásokat az igénylőlap leadásával egy időben, legkésőbb november 15-ig be kell bemutatniuk. (ld. melléklet) Felelős: A felmérést és összesítést a tankönyvfelelős készíti el és tájékoztatja az intézményvezetőjét. Pótigény, ill. lemondás Amennyiben a jogosultság állapotában év közben változás áll be (új igény, vagy jogosultság elévülése), azt legkésőbb a tanév végéig (június 15.) új tanulónál a beiratkozásig a szükséges igazolások bemutatásával írásban be kell jelenteni a tankönyvfelelősnél. 2. Támogatási lehetőségek o Ingyenes tankönyvellátás Az intézménynek az ingyenes tankönyvellátás megoldásához normatív állami támogatási keret áll rendelkezésére. A keretet az előzetes igényfelmérés alapján kapjuk. Az igénylés benyújtása a szülő feladata, melyet az iskola által kiküldött nyomtatványon tehet meg. A nyomtatványon a nemleges választ is fel kell tüntetni, aláírni és visszaküldeni. Normatív támogatás csak az Oktatási Minisztérium által közzétett tankönyvlistán szereplő könyvekre használható fel. Az állami normatívaként rendelkezésére bocsátott keretből kötelezően ki kell elégíteni: • az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultságot. (ld. az igénylőlap melléklete)

93

94

Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve:

OM-azonosítója: 031083

A tanuló: Neve: …………………………………………………….

osztálya: ……………….

Lakcíme: …………………………………………………………………………………….. A szülő (gondviselő): neve: ……………………………………………………………….. sz.ig. száma: ……………… lakcíme: ……………………………………………………………………………………………. Figyelem!!! A három lehetőségből CSAK EGY PONTOT LEHET KITÖLTENI! I. Alulírott a fent nevezett tanuló nevében kijelentem, hogy a tankönyvvásárláshoz támogatást nem igénylek Dátum:………………………

szülő aláírása………………………………….

II. Normatív kedvezmény iránti igény Kérjük a megfelelő pontot bekarikázni! Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg (szakorvosa igazolja) b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye igazolja) c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) (szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye igazolja) d) három- vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja) e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, (a megállapított családi pótlék igazolja) f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja) Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. Dátum:………………………

szülő aláírása………………………………….

Az igénybejelentés határideje nov. 15. A később bejelentett igényeket az iskola nem köteles elfogadni! Amennyiben a jogosultság állapotában év közben változás áll be (új igény, vagy jogosultság elévülése), azt legkésőbb július 31-ig, új tanulónál a beiratkozásig a szükséges igazolások bemutatásával írásban be kell jelenteni a tankönyvfelelősnél. A határidő túllépése jogvesztő. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen nem Dátum: ....................................................... ………………………………………….. iskola igazgatójának megbízottjának aláírása

95

v.