A 8. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK Debreceni Ítélőtábla M. S. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette

A 8. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.02.16-02.20. 2015.02.16. (H) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla M. S.

Információ:

Életveszélyt okozó testi sértés 2015.02.16. bűntette

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 októberében M. S. I.r. vádlottat testi sértés bűntette miatt, mint különös visszaesőt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. T. II.r. vádlottat garázdaság vétsége és testi sértés vétségének kísérlete miatt 240.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott terhére súlyosítás érdekében, I.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I., II. r vádlott és Sz. A. sértett is hajdúböszörményiek egymást látásból ismerték. 2011 októberében a sértett feleségével és egy barátjával italozott kora délután az egyik helyi presszóban, ahol I.r. vádlott is tartózkodott. A már igen ittas állapotban lévő sértett „buzinak” nevezte I.r. vádlottat, aki azonban erre nem reagált. I.r. vádlott a kora esti órákig aludt egy asztalnál. Időközben megérkezett I.r. vádlott élettársa is a presszóba. Sz. A. már ismerte az asszonyt, köszönt neki és közben a kezével megsimította az asszony haját. Ezt látta a pultnál álló II.r. vádlott, aki felhívta I.r. vádlott figyelmét e történtekre. I.r. vádlott felszólította a sértettet, hogy ne molesztálja az élettársát, majd a két férfi között szóváltás alakult ki. II.r. vádlott pofon vágta a sértettet, aki felszólította a férfit, hogy intézzék el az utcán a dolgot. Az utcán I.r. vádlott egy alkalommal, ököllel megütötte a sértettet, aki hátraesett, fejét az utca aszfaltjába ütötte és eszméletét vesztette. I.r. vádlott kezdeményezésére a presszó alkalmazottja kihívta a mentőket, akik a sértettet kórházba szállították. A sértett koponyacsonttörést szenvedett el, ami életveszélyes sérülésnek tekintendő. I.r. vádlott büntetőjogi felelősségét és bűnösségét elismerte. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. M.

Testi sértés bűntette

2015.02.16.

09:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 májusában B. M. vádlottat testi sértés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott édesanyjával, B. Gnéval, a sértettel lakik egy háztartásban, Ibrányban. Mivel a férfinak nincs jövedelme, így az idős asszony nyugdíjából élnek. B Gné 2013 áprilisában, amikor megkapta nyugdíját, abból 10.000.-Ft-ot odaadott fiának, aki kávét, dohány vásárolt az összegből, a többit pedig elitta. Az ittas állapotban hazatérő férfi szidalmazni kezdte édesanyját, közölte vele, hogy a házat eladta és a sértett takarodjon onnan. Ezután ököllel arcon ütötte az idős asszonyt, aki fejét előbb a falnak ütötte, majd a Oldal 1 / 85

Információ:

földre esett és beverte a fejét az aljzatba. A vádlott a sértettet kirángatta a házból, a végighúzta az udvaron ki az utcára, közben bele is rúgott. A sértett unokája értesítette a hatóságot, a vádlott kerékpárral elhagyta a helyszínt. A sértett koponyaűri sérülései közvetlen életveszélyes állapotot okoztak, amelyet a szakszerű orvosi ellátás hárított el. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Ö. J. + 1 fő

Emberölés bűntette

2015.02.16.

10:30

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 áprilisában Ö.Gy. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ö. J. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott leghamarabb büntetése 2/3 részének kitöltése után helyezhető feltételes szabadságra. Ö. Z. B. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott leghamarabb büntetése 2/3 részének kitöltése után helyezhető feltételes szabadságra. Ö. Ané IV.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott leghamarabb büntetése 2/3 részének kitöltése után helyezhető feltételes szabadságra. Az ítélet ellen II.r. vádlott és védője enyhébb minősítés és enyhítés, IV.r. vádlott védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 szeptemberében Porcsalmán id. T. Zs. sértett és fia ifj. T. Zs. rokonainál tartózkodott, ahol nagy mennyiségű alkoholt ivott. Az esti órákban megjelent a lakásban Ö. J. II.r. vádlott is, akit a sértett kitessékelt a házból, mondván, hogy itt ne hangoskodjon. Majd hozzátette, hogy „apádnak is addig vagy jó, míg tart a segélyed!”. II.r. vádlott ezen megsértődött, majd hazament, ahol elmondta a történteket testvérének I.r. vádlottnak. A két férfi visszament id. T. Zs-hez számon kérni a sértett magatartását. A sértett azonban újból kizavarta a két vádlottat a házból, akik elmondták szüleiknek és az ott lévő testvéreiknek, így III és IV.r. vádlottaknak a történteket. Ekkor a házukhoz már kihívták a mentőket, mert id. Ö. A. (I., II. és III.r. vádlottak édesapja, IV.r. vádlott férje) bejelentette, hogy gyermeke Ö. A. öngyilkos akar lenni. A bejelentés nyomán a rendőrök is kiérkeztek a helyszínre, ahol I.r. vádlott tájékoztatta őket a nézeteltérésekről és felszólította a rendőröket, hogy azonnal intézkedjenek, mert T. Zs-t megkeresi és meg fogja késelni. Miközben a rendőrök intézkedtek az ifj. Ö. A-val kapcsolatosan, aki el akart szökni az orvosi segítség és a mentőszolgálat ellátása elől, tőlük mintegy 100 méterre verekedés alakult ki. I.r. vádlott ugyanis magához vett egy kést, és azzal illetve egy nála lévő törött tükördarabbal, II., III. és IV.r. vádlottak megindult a sértett háza felé. A vádlottaknál kapa és cirokseprű is volt. I.r. vádlott előresietett és T. Zs. sértett nyakának irányába csapott a késsel megsebezve őt. Miközben a két férfi dulakodott, II., III. és IV.r. vádlott a kapával illetve a seprű nyelével ütötte a sértettet, aki a földre került. Ekkor I.r. vádlott újra megvágta a sértett nyakát. A verekedést észlelő rendőrök felszólították a vádlottakat, hogy hagyják abba a verekedést. A vádlottak kis időre abba is hagyták, azonban újra megindultak a sértett felé. Csupán akkor torpantak meg, amikor a rendőrök figyelmeztették őket, hogy használni fogják a lőfegyverüket. A sértett sérülései 8 napon belül gyógyultak, de figyelemmel a sértett testtájékra, az elkövetés eszközére és a kitartó bántalmazási szándékra csupán a véletlenen múlott, hogy a sértett nem szenvedett halálos sérülést. Első nyilvános ülés. Oldal 2 / 85

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Fk. S. L.

Információ:

Kifosztás bűntette

2015.02.16.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Járásbíróság 2014 márciusában Fk. S. L. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett kifosztás bűntette, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és garázdaság vétsége miatt 1 év 10 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Fk. B. R. II.r. vádlottnak, társtettesként elkövetett kifosztás bűntette miatt 1 év 6 hónap javítóintézeti nevelését rendelte el. Fk. H. M. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett kifosztás és közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 év 4 hónap fiatalkorúak fogházbüntetésére és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 szeptemberében az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett I.r. vádlott esetében megváltoztatta. I.r. vádlottat további 1 rb. társtettesként elkövetett okirattal visszaélésben is bűnösnek mondta ki. I.r. vádlott szabadságvesztésének idejét 2 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltást 3 évre súlyosította. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak 2013 augusztusában, Debrecenben az egyik pékség előtt látták, hogy N. B. ittas állapotban alszik. A védekezésre képtelen állapotát kihasználva, I.r. vádlott átkutatta a sértett zsebeit, elvette személyes iratait és a nála lévő 1000.- forintot. Ezalatt II.r. vádlott levette a sértett lábáról 5000.- forint értékű cipőjét. II.r. vádlott pedig a férfi ingének zsebeit kutatta át, de nem talált semmit. Ezt követően a vádlottak távoztak a helyszínről. III.r. vádlott az esti órákban telefonon bejelentést tett a rendőrségre a történtekről. Társait megnevezte, önmagáról pedig annyit mondott, hogy tanúja volt az esetnek. A rendőrök előállították a fiatalokat. III.r. vádlott a tanúkihallgatásakor féltestvére személyi adatait mondta be és a jegyzőkönyvet is annak nevében írta alá. 2013 májusában I.r. vádlott ittas állapotban utazott Debrecenből Pacra barátnőjével és annak testvéreivel. A buszra felszállt Á. P. menetjegy ellenőr és két másik kollégája is. A fiataloknak nem volt érvényes jegyük, az ellenőr felszólította őket, hogy szálljanak le. I.r. vádlott ekkor trágár szavakkal illette az ellenőrt, többször felé ütött és rúgott, azonban sem az ütések, sem a rúgások nem érték el a férfit, mert a vádlott barátnője megpróbálta csitítani a fiatal fiút. A sértett kollégája értesítette a rendőrséget. A vádlott a kiérkező rendőrökkel szemben is támadólag lépett fel ezért megbilincselték. 2013 májusában I.r. vádlott Debrecenben a 10-es buszon utazott. A sofőr észlelte, hogy még 2 ember fel akar szállni, ezért kinyitotta az első ajtót. A két utas a középső ajtón akart felszállni. I.r. vádlott ekkor a busz ajtajába belülről belerúgott, ami emiatt a sínből kimozdult és kinyílt. Emiatt a biztonsági rendszer nem engedte elindulni a járművet. A vádlott olyan kirívóan közösségellenes és erőszakos magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben riadalmat és megbotránkozást keltsen. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Oldal 3 / 85

Debreceni Ítélőtábla M. Gy.

Információ:

Hivatali visszaélés bűntette

2015.02.16.

13:30

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében Dr. M. Gy. vádlottat hivatali visszaélés bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnál, illetve annak jogelődjénél dolgozik. Feladatai ellátása érdekében jogosult volt arra, hogy adatokat kérdezzen le az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisból. A vádlott élettársa szintén a kormányhivatalnál illetve annak jogelődjénél dolgozott. Az asszony munkáltatója kormánytisztviselői jogviszonyát 2012 januárjában létszámcsökkentésre hivatkozva megszüntette. Azonban a vádlott és élettársa úgy gondolta, hogy valójában nem létszámleépítésről, hanem létszámcseréről van szó. A vádlott ennek tisztázása érdekében több alkalommal betekintette az EMMA rendszerbe és ki is nyomtatta a kormányhivatal munkavállalóira vonatkozó adatokat. A vádlott élettársa ezeket az adatokat felhasználva keresetlevelet nyújtott be 2012 májusában a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz. Eben kérte, hogy minősítsék jogellenesnek a munkaviszonya megszüntetését és kötelezzék a munkáltatóját kiesett jövedelme megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy elbocsátásának indoka valótlan, mert a kormányhivatalban az elbocsátások mellett felvételekre került sor, tulajdonképpen létszámcserét hajtottak végre. Meg is jelölt személyes adatokkal olyan dolgozókat, akiket a hivatal felvett. A vádlott az adatlekérést magáncélból hajtotta végre, nem pedig hivatali kötelezettségének teljesítése érdekében. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2015.02.16.;18.;20.

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti Oldal 4 / 85

ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ftot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ftot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett

Oldal 5 / 85

időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel Oldal 6 / 85

visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik.

Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014

csalás

2015.02.16.;18.

08:30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy Oldal 7 / 85

időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel.

Oldal 8 / 85

A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik.

Oldal 9 / 85

Fővárosi Törvényszék II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2015.02.16.;18.;20.

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. Oldal 10 / 85

S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ftot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ftot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki.

Oldal 11 / 85

2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22.

H.K.

Információ:

hivatalos személy erőszak bűntette

elleni

február 16.

9.30

A 37 éves vádlott előzetes letartóztatását töltötte a Somogy Megyei Büntetésvégrehajtási Intézetben, melynek során az őt kísérő bv őrökre támadt, és azzal fenyegette őket, hogy kiírtja őket és családjukat is. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

Oldal 12 / 85

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem

K.K. és 5 társa

Információ:

aljas indokból elkövetett 2015. emberölés bűntette és más 02.16-23. bűncselekmények

9.00

A vádiratban foglaltak szerint, röviden: A vádlottaknak 2013. évben anyagi nehézségeik voltak, tartozásaik álltak fenn, ezért elhatározták, hogy különböző vagyon elleni bűncselekményeket fognak közösen elkövetni. A megállapodásukat követően az első időszakban betöréses lopásokat követtek el. 2013. évben 9 lakásba, irodába törtek be Pécs területén, ahonnan kb. 2,5 millió forint értékben tulajdonítottak el vagyontárgyakat. Mivel a vádlottak a lopásaikból nem tudtak jelentősebb pénzösszeghez jutni, ezért elhatározták, hogy a Nemzeti Dohányboltok sérelmére rablásokat fognak véghezvinni. Ennek érdekében felderítették a helyszíneket, megbeszélték a támadás részleteit, beszerezték az elkövetés eszközeit, így gázfegyvereket, maszkokat, viperákat, bozótvágó kést, éles lőfegyvert, valamint ragasztószalagot, gumikesztyűt, búvárszemüveget. 2013. december és 2014. január között összesen 4 trafikot raboltak ki. A rablást minden esetben az I. r. vádlott követte el oly módon, hogy símaszkban, búvárszemüvegben, gumikesztyűben bement a dohányboltokba, ahol a nála lévő gázpisztollyal az eladókat megfenyegette – két alkalommal a sértettekre is rálőtt – majd a pénzzel (a 4 bolt esetében összesen 730.000,-Ft-tal) távozott. A többi vádlott ezen bűncselekményekhez szállítással, figyeléssel nyújtott segítséget. A vádlottak emellett még további erőszakos jellegű cselekményeket is elkövettek, illetve ezek elkövetésében megállapodtak. Így egy Komló környéki faluban betörtek egy idős sértett lakásába, ahol az idős hölgyet a náluk lévő vascsővel megverték, majd a lakásból 5.000,-Ft-ot tulajdonítottak el. A vádlottak egy pécsi ékszerbolt kirablását is eltervezték, melyhez éles lőfegyvert, hangtompítót, valamint lőszert szereztek be, figyelemmel arra, hogy az általuk beszerzett információ alapján az ékszerbolt tulajdonosának az ellenállására számítottak. A bűncselekmény elkövetésének tervezett időpontja előtt azonban a vádlottakat a nyomozó hatóság elfogta. Az I.r. vádlottat a fenti bűncselekmények mellett az ügyészség aljas indokból elkövetett emberölés bűntettével is vádolja. A vádlott korábbi élettársa egy pécsi társasházban takarított, ahol konfliktusba keveredett az ott alvó hajléktalanokkal. A vádlott ezért elhatározta, hogy megveri a hajléktalanokat, akik az élettársának gondot okoztak. 2013. áprilisában két hajléktalant a vádlott vascsővel több alkalommal megütött, mely súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott náluk. Az ezen bűncselekmények folytán megindult büntetőeljárás során az egyik sértettet szembesíteni akarták - az ügyben ekkor még terheltként nem szereplő - vádlottal, ezért a vádlott elhatározta, hogy a szembesítést megelőzően a korábban megvert hajléktalant megöli. A vádlott a szembesítés előtt egy nappal visszatért a lépcsőházba, ahol a nála lévő bozótvágó késsel több alkalommal koponyán ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében elhalálozott. A Baranya Megyei Főügyészség vádiratában szereplő bűncselekmények közül a legsúlyosabb bűncselekmény életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A bíróság a tárgyalást megkezdi. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected] Oldal 13 / 85

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 17. számú tárgyalóterem J. K. H. vádlott

Garázdaság bűntette

2015. február 16.

8.15 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint a sértett 2013. március hó 17. napján hajnali 4 óra körüli időben egy szegedi szórakozóhelyen a bárpultnál beszélgetett egy lánnyal, amikor J. K. H. új-zélandi állampolgár, vízilabdázó foglalkozású vádlott odalépett hozzá, és minden ok nélkül egy alkalommal, nagyobb erővel ököllel arcon ütötte, majd ennek következtében a sértett vérezni kezdett. Ezt követően a kidobók a vádlottat és a sértettet is kikísérték a szórakozóhelyről. A sértett a vádlott bántalmazása következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A vádlott erőszakos, kihívóan közösségellenes cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék – Fszt. 12. tárgyalóterem Z.F.

az adóbevételt különösen nagy 2015. február 16. 8.30 mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és más bűncselekmények A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott vádirat szerint Z.F-né vádlott a 2000. április 6. napján alakult kft. ügyvezetője volt 2013. június 25. napjáig, a társaság felszámolásának jogerős elrendeléséig, s mint számviteli végzettséggel rendelkező személy a társaság könyvelési feladatait is végezte. I. A vádlott a kft. nevében elektronikus úton a Nemzeti Adó- és Vámhivatal JászNagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóságához Szolnokra 2008. I-III. negyedévre negyedévenként, azt követően – egészen 2009. december hónappal bezárólag – havi bevallásokat nyújtott be. A vádirat szerint a vádlott 2008. I. negyedévben az árbevételt – a tényleges adatoktól eltérően – 9.980.000 forinttal nagyobb összegben, ezen túl a levonható adó összegét a költségszámlákon szereplő adatokat meghamisítva állította be az adóbevallásában, 2008. II. negyedévben az árbevételt – a tényleges adatoktól eltérően – 68.000 forinttal kisebb összegben, ezen túl a levonható adó összegét a költségszámlákon szereplő adatokat szintén meghamisítva állította be az adóbevallásában, 2008. III. negyedévben pedig a levonható adó összegét, a költségszámlákon szereplő adatokat szintén meghamisítva állította be az adóbevallásában. A vádirat szerint a vádlott 2008. X., XI. és XII. hónapban is a levonható adó összegét a költségszámlákon szereplő adatokat meghamisítva állította be az adóbevallásában. A vádirat a fenti egyes időszakok vonatkozásában külön-külön részletezi napokra és tételekre lebontva az egyes tételeket. Oldal 14 / 85

A vádlott 2009. I. hónapban számla nélkül 28.876.500 forint nettó összegű, 5.773.500 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. II. hónapban 1.840.000 forint nettó összegű, 368.000 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. III. hónapban 21.000.000 forint nettó összegű, 4.200.000 forint általános forgalmi adó tartalmú 2009. IV. hónapban 20.007.420 forint nettó összegű, 4.001.484 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. V. hónapban 41.900.000 forint nettó összegű, 8.380.000 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. VI. hónapban 31.000.000 forint nettó összegű, 6.200.000 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. VII. hónapban 24.900.800 forint nettó összegű, 6.225.200 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. VIII. hónapban 32.573.000 forint nettó összegű, 8.143.250 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. IX. hónapban 41.600.000 forint nettó összegű, 10.400.000 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. X. hónapban15.204.493 forint nettó összegű, 3.801.123 forint általános forgalmi adó tartalmú, 2009. XI. hónapban 53.964.198 forint nettó összegű, 13.491.048 forint általános forgalmi adó tartalmú, míg 2009. XII. hónapban 10.000.000. forint nettó összegű, 2.500.000 forint általános forgalmi adó tartalmú valótlan költséget szerepeltetett az általános forgalmi adó analitikában, ezen túl 2009. V. hónapban 30.000.000 forint nettó összegben, 6.000.000 forint általános forgalmi adó tartalommal, 2009. VIII. hónapban 30.000.000 forint nettó összegben, 7.500.000 forint általános forgalmi adó tartalommal, 2009. IX. hónapban 30.000.000 forint nettó összegben, 7.500.000 forint általános forgalmi adó tartalommal, míg 2009. XI. hónapban 20.000.000 forint nettó összegben, 5.000.000 forint általános forgalmi adó tartalommal valótlan árbevételt is lekönyvelt és a bevallásokat ezen adatok figyelembevételével készítette el. A valótlan tartalmú bevallások benyújtásával a vádlott megsértette a 2007. évi CXXVII. törvény 65. §-ban, 127. § (1) bekezdésében és a 131. §-ban foglaltakat, mellyel az adóbevételt áfa adónemben 2008. I. negyedévben 2.492.000 forinttal, II. negyedévben 11.714.000 forinttal, III. negyedévben 13.437.000 forinttal, október hónapban 6.283.000 forinttal, november hónapban 4.512.000 forinttal, december hónapban 1.175.000 forinttal, 2009. január hónapban 5.773.000 forinttal, február hónapban 368.000 forinttal, március hónapban 4.200.000 forinttal, április hónapban 4.000.000 forinttal, május hónapban 2.380.000 forinttal, június hónapban 6.200.000 forinttal, július hónapban 6.225.000 forinttal, augusztus hónapban 643.000 forinttal, szeptember hónapban 2.900.000 forinttal, október hónapban 3.800.000 forinttal, november hónapban 8.491.000 forinttal, december hónapban 2.500.000 forinttal, összesen 87.094.000 forinttal csökkentette. II. A vádirat szerint a vádlott a kft. könyvelése során mind 2008. évben, mind pedig 2009. évben valótlan tartalmú – egyéb adatokkal alá nem támasztott - árbevételeket szerepeltetett, ezen túl a társaság analitikájában az alapbizonylatoktól eltérő költségeket tüntetett fel. A társaság könyvviteli nyilvántartása és a társaság mérlegében szereplő adatok sem egyeztek. A vádlott ezzel megsértette a 2000. évi C. törvény 4. § (1)-(2) bekezdésben, 12. § (1)(2) bekezdésben, 15. §-ban, 16. §-ban, 159. §-ban, valamint a 165. §-ban foglaltakat, mellyel a társaság vagyoni ellenőrzését meghiúsította. A fenti tényállások alapján az ügyészség a vádlottat 1 rendbeli az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettével (I. tényállás), 2 rendbeli a bizonylati rend megsértésével elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettével (II. tényállás), 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével (I. tényállás) vádolja. ______________________________________________________________ A 2015. február hó 16. napján megtartásra kerülő első tárgyaláson előreláthatóan a vádirat ismertetésére és a vádlott kihallgatására kerül sor.

Oldal 15 / 85

Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő [email protected] +36-30/2399614

Szolnoki Törvényszék - I. emelet 62. tárgyalóterem M.G. és társai

emberrablás bűntette és más bűncselekmények

2015. február 16.

9.00

A vádirat I. pontja szerint M.G. I.r. vádlott 2008. augusztusában Fegyverneken kölcsönadott 10.000.- Ft-ot a sértettnek, azzal, hogy azt a sértett 2008. szeptember 10ig 15.000.- Ft összegben köteles visszafizetni. A sértett szeptember 8-án teljesített, a vádlott azonban azt állította, hogy a pénz hamis, és ismételten felszólította fizetésre. A sértett másnap ismét átadott 15.000.- Ft-ot, ám a vádlott ekkor már 15.000.- Ft-ot kért kamattal. A sértett ígéretet tett a további 5.000.- Ft megfizetésére, ám a vádlott ismét felhívta és közölte, hogy most már 40.000.- Ft-tal tartozik, de ezt a sértett most már elutasította, a vádlott további telefonhívásait ezután nem fogadta. Ezt követően a vádlott a sértettet bántalmazással fenyegette, így a sértett ennek hatására átadott a vádlott részére 40.000.- Ft-ot, majd a vádlott közölte a sértettel, hogy 10 percet késett, ezért további 20.000.- Ft-ot követelt, majd magához vett egy szamurájkardot, és a sértettet megöléssel fenyegette. A sértett a fenyegetések hatására további 20.000.- Ft-ot adott át a vádlott részére. A vádirat szerint a vádlott 2009. január 8-án az utcán megállt az autójával a sértett mellett, a gépkocsi ablakán kinyúlva egy fegyvernek látszó tárgyat a sértettre fogott, majd közölte, hogy választhat 600.000.- Ft megfizetése vagy az élete között. A vádlott a sértettre kiabált, felszólította, hogy szálljon be a kocsiba, aki ennek nem akart eleget tenni, de a vádlott a gépkocsiból kiszállt, megragadta a sértettet, és betuszkolta a kocsi hátsó ülésére. A gépkocsiban a vádlott a sértettől elvette a személyi igazolványát, lakcímkártyáját, elszállította a földhivatalhoz, és a sértettet megöléssel fenyegetve arra kényszerítette, hogy a sértett tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapját kikérje. Ezután akarata ellenére ügyvédhez szállította, ahol valótlan tartalmú adásvételi szerződést íratott vele alá. A szerződést készítő ügyvéd a szerződés valótlan tartalmáról nem bírt tudomással. A vádlott a sértettet cselekményével személyi szabadságától több órán át megfosztotta, azonban a sértett szabadon bocsátását követelése teljesítésétől nem tette függővé. A vádirat további pontjaiban M.G. vádlott rablás bűntettével, illetőleg ő és 3 társa különböző sértettek sérelmére elkövetett zsarolás bűntettével, uzsora bűncselekmény bűntettével, személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségével kerültek megvádolásra. ______________________________________________________________ A 2015. február hó 16. napján tartandó tárgyaláson vádlott kihallgatására kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

Oldal 16 / 85

2015.02.17. (K) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem M. Imre

Információ:

Külföldi ítélet érvényének 2015. 02. 17. elismerése

09.00

A terhelteket a Bécsi Fiatalkorúak Törvényszéke ítélte el végrehajtandó szabadságvesztésre rablás bűntette és más bűncselekmények miatt. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszék 2003-ban meghozott jogerős végzésével elismerte az osztrák bíróság ítéletének érvényét. Az Igazságügyi Minisztérium – tévesen – újra előterjesztett indítványa alapján a törvényszék 2014-ben meghozott végzésével ismételten elismerte a külföldi ítélet érvényét. A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt terjesztett elő az utóbb meghozott határozat ellen. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

Oldal 17 / 85

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem dr. O. István I. r. és 2 társa Emberrablás bűntette

Információ:

2015. 02. 17. 9.00

Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki - az I. r. vádlottat önbíráskodás bűntettében, önbíráskodás bűntette kísérletében és felbujtóként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében, - a II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntettében, bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérletében, és - a III. r. vádlottat személyi szabadság megsértésének bűntettében. A másodfokú bíróság az I. r. vádlottat a felbujtóként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének vádja alól, a II. r. vádlottat a bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntette kísérletének vádja alól, míg a III. r. vádlottat a személyi szabadság megsértése bűntettének vádja alól felmentette. A kétirányú másodfellebbezés folytán a Kúria előtt harmadfokú eljárás van folyamatban. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla V. Gy. J. + 1 fő

Csalás bűntette

2015.02.17

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 áprilisában V. Gy. J. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, sikkasztás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a vádlottat 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól és vele szemben 144.962.648.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. D. J. Cs. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétsége miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért, II.r. vádlott enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2006 augusztusáig egy miskolci székhelyű Zrt. Vezérigazgatója volt. A társaság főtevékenysége máshová nem sorolt nyomás tevékenység volt és e mellett még egyéb nyomdai tevékenységgel is foglalkozott. II.r. vádlott egy szintén miskolci székhelyű Kft ügyvezetője volt. A cég irodagép-, berendezés nagykereskedelemmel foglalkozott. A két társaság egymással gazdasági kapcsolatban állt. 2005 márciusa és novembere között a vádlottak valótlan tartalmú nyomdaipari gépekről szóló adásvételi szerződéseket kötöttek. A számlák kifizetését pedig minden esetben engedélyezte. A valótlan tartalommal készített számlákat I.r. vádlott a cége nevében befogadta és a könyvelésbe beállította. A gépek tárgyi eszköz nyilvántartásba kerültek, ám azok tulajdonjogát I.r. vádlott társasága ténylegesen nem szerezte meg, hiszen nem is voltak a gépek II.r. vádlott Kft-jének a tulajdonában. I. és II.r. vádlott az I.r. vádlott által vezetett Zrt. sértettnek csaknem 78 millió forintos kárt okozott. II.r. vádlott a nyomdai gépek beszerzéséről egy harmadik cég felé állított ki Oldal 18 / 85

Információ:

valótlan tartalmú számlát, hiszen üzleti kapcsolat valójában nem volt a két gazdasági társaság között. 2006 augusztusában megtartott igazgatósági ülésen a Zrt. Elszámolásra hívta I.r. vádlottat, azonban ő nem jelent meg. Ezért a cég közgyűlése I.r. vádlott vezérigazgatói megbízását visszavonta. I.r. vádlott a pénztárkönyv szerint összegével a társaság felé nem számolt el, onnan legalább 144.962.648.-Ft összeget eltulajdonított. Ez a kár az eljárás során nem térült meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. fszt. 4. számú tárgyaló S. Péter és társai

Emberölés bűntettének Nyilvános ülés kísérlete és más bűncselekmények

2015.02.17. 9:00 óra

1. Elsőfokú ítélet: Fővárosi Törvényszék Kalina József tanács elnök vezetésével meghozott 2014. február hó 28. napján kelt 14.B.198/2012/959. sz. határozata. 2. Bűncselekmény, kiszabott büntetés: S. Péter I. rendű vádlottat emberölés bűntettében (felbujtó); 2 rb. rablás bűntettében (egy esetben mint bűnsegéd, egy esetben mint társtettes); lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében (társtettes); fegyvercsempészet bűntettében (felbujtó) mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság, ezért halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre – melyből legkorábban 30 (harminc év) elteltével bocsátható feltételes szabadságra – és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte, ugyanakkor a rablás bűntette (társtettesként) és a robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntette (felbujtóként) miatt emelt vád alól felmentette. K. Gábor II. rendű vádlottat az elsőfokú bíróság a 2 rb. rablás bűntette (társtettes), amely egy esetben kísérlet; testi sértés bűntette; lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette (társtettes); robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntette miatt 12 (tizenkettő) év fegyházbüntetésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte, míg emberölés bűntettének kísérlete (társtettes) miatt emelt vád alól felmentette. A törvényszék a vádlott korábbi fegyházbüntetés végrehajtása során nyert feltételes szabadságát megszüntette és rögzítette, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. G. Benjamin István III. rendű vádlottat rablás bűntettében (társtettes); testi sértés bűntettében; lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében (társtettes); robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntettében (felbujtóként); fegyvercsempészet bűntettében (felbujtó); bűnpártolás bűntettében mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság, ezért 12 (tizenkettő) év fegyházbüntetésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte, ellenben az emberölés bűntettének kísérlete (társtettes) miatt emelt vád alól felmentette. A vádlott korábbi fegyházbüntetés végrehajtása során nyert feltételes szabadságát a törvényszék megszüntette, továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. D. Lajos IV. rendű vádlottat emberölés bűntettében (társtettes); lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében (társtettes); 6 rb. rablás bűntettében (társtettes); rablás bűntettének kísérletében (társtettes) és kábítószerrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság, ezért halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte és megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra bocsátása kizárt. Oldal 19 / 85

L. Zoltán János V. rendű vádlottat az elsőfokú bíróság a rablás bűntettének kísérlete (társtettes); testi sértés bűntettének kísérlete; lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette (társtettes) miatt 5 (öt) év fegyházbüntetésre és 5 (öt) év közügyektől eltiltásra ítélte. K. Krisztián VI. rendű vádlottat az elsőfokú bíróság robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntettében bűnösnek mondta ki és 1 (egy) év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggesztette. I. Tibor VII. rendű vádlottat emberölés bűntettében (társtettes); 5 rb. rablás bűntettében (társtettes); rablás bűntettének kísérletében (társtettes); lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében (társtettes) mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság, ezért halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre – melyből legkorábban 30 (harminc év) elteltével bocsátható feltételes szabadságra – és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítélte. 3. Történeti tényállás I. vádpont 2004. november 23. napján az esti órákban S. Péter I. r., D. Lajos IV. r., I. Tibor VII. r. vádlott pénzváltás ürügyével T. Mihály és felesége sértettek kalocsai ingatlanába bejutott. A vádlottak felfegyverkezve, élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel arra kényszerítették a sértetteket, hogy a házban található arany ékszereket, telefonkészüléket és legalább 10.000.000,- forint készpénzt adják át részükre, majd a sértettek JAS-611 forgalmi rendszámú Volkswagen Golf típusú gépjárművével a sértetteket a 33 millió forint összértékű zsákmánnyal együtt elvitték. A Kalocsáról Zsámbék felé vezető úton I. r. vádlott utasítására D. Lajos IV. r. vagy I. Tibor VII. r. vádlott először T. Mihály sértettet lőtte meg, akinek halálát a lőtt sérülés utáni heveny vérvesztéses shock okozta. Ezt követően T-né B. Mária sértettet érő első lövést IV. r. vagy VII. r. vádlott adta le, majd a másodikat az a vádlott, aki előzőleg nem lőtt. A halott sértetteket a JAS-611 forgalmi rendszámú autó csomagtartójában helyezték el, majd találkoztak K. Gábor II. r. vádlottal. Ezt követően a négy vádlott Héreg és Tatabánya közötti erdős részen megállt és egy bozótos részen a két elhunytat elrejtették. A vádlottak 2004. november 24. napján visszatértek és a holttesteket eltemették. 2004 decemberében Gyirmót község mellett a négy vádlott a sértettek személygépkocsiját szétdarabolta és az alkatrészeket a környékbeli bozótosban szétdobálta és felgyújtotta, az egyedi azonosítójeleket pedig kiolvasztotta. 2005 tavaszán I. r. vádlott utasítására II. r. vádlott a holttestek elhantolásának helyét fűmaggal beszórta. 2006. május 6. napján a nyomozó hatóság megtalálta T. Mihály holttestét, 2007. január 10. napján megtalálták T-né B. Mária koponyacsontját, végül 2010. március 1. napján a sértettek személygépjárművének egyes alkatrészeit. II. vádpont D. Lajos IV. r., és I. Tibor VII. r. vádlottak, valamint ismeretlen társuk által megkísérelt, illetve végrehajtott fegyveresen elkövetett rablások, amelyek során magánszemélyeket, ékszerüzletet vagy pénzváltókat raboltak ki. Ezen túlmenően, D. Lajos IV. r. vádlottat 550.000,- forint értékű 499, 22 gramm kannabisz származékkal a nyomozóhatóság elfogta és őrizetbe vette. Miután a IV. rendű vádlottat a rendőrök őrizetbe vették, VII. r. vádlott a házkutatást megelőzően máshova akarta elrejteni a lakásban tárolt lőfegyvereket és töltényeket, azonban e tevékenység során I. Tibor VII. r. vádlottat a rendőrök őrizetbe vettek. III. vádpont S. Péter I. r., K. Gábor II. r., G. Benjamin István III. r., D. Lajos IV. r., L. Zoltán János V. r. vádlottak és nem azonosított társuk vagy társaik különféle elkövetői összetételben, két alkalommal, fegyveresen pénzszállító autót raboltak ki, egy esetben anyagi kár nem keletkezett, míg a második alkalommal 30.400.000,- forintot tulajdonítottak el. S. Péter I. r. vádlott G. Benjamin István III. r. vádlott közvetítésével 3000 euró értékben lőfegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat kívánt beszerezni, amelyet erőszakos, vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséhez kívánt felhasználni, amelyet a megbízótól terepkutatás keretében a nyomozóhatóság megtalált és lefoglalt. Oldal 20 / 85

Információ:

G. Benjamin István III. r. vádlott kérésre K. Krisztián VI. r. vádlott kézigránátot kívánt Budapestre szállítani, azonban úti ellenőrzés során a rendőrég megtalálta és lefoglalta. 4. Fellebbezés A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatására, a bűncselekmények minősítése és a kiszabott büntetések súlyosítása érdekében tett indítványt, míg a vádlottak és védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést. dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem H. J.

Információ:

Emberölés bűntette

2015.02.17.

9.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A vádlott (1949) 2013. augusztus 7. napján gyalog látogatóba indult édesanyjához, majd a rossz egészségi állapotban lévő, nehezen mozgó 63 éves öccséhez, H. J. sértetthez, akivel jó viszonyban volt. A vádlott az édesanyjától este kilenc körül indult el alkoholos állapotban a testvéréhez. A vádlott és a sértett közösen italoztak az esti órákban, a sértett súlyos fokú, a vádlott közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került. A vádlott hajnal kettő körül dulakodni kezdett a sértettel, aki nem volt képes ellenállás kifejtésére. A vádlott a tettlegesség során ököllel legalább tízszer megütötte a sértett felső végtagjait, legalább egyszer a sértett orrát, legalább tizenháromszor célzott ütéseket mért a sértett agy- és arckoponyacsontjára. Miután a sértett a földre került, a vádlott tovább folytatta a bántalmazást, a nyaki területeket többször megütötte vagy cipő nélküli lábbal megrúgta, megtaposta, a sértett hátára térdelve a nyakát szorította, hátrafeszítette. A sértett eszméletét vesztette. A sértett a saját vérét belehelte a légutakba. A sértett halála a légutak elzárása és a vérbelehelés következtében állt be. A bántalmazás közvetlen okozati összefüggésben áll a sértett halálával. A bántalmazást követően a vádlott a sértettet magára hagyta, majd lábbeli nélkül a Zirci Rendőrőrshöz ment. A rendőrjárőr Zircen igazoltatta a vádlottat, aki elmondta, hogy a testvére a földön fekszik és tiszta vér. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat emberölés bűntette (Btk. 160. § (1), (2) bekezdés d) és j) pont) miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ügyész az ítélet megváltoztatását, a kiszabott büntetés súlyosítását indítványozta. A vádlott indokolás nélkül terjesztett elő fellebbezést, míg a védő elsődlegesen a jogi minősítés megváltoztatásáért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

Oldal 21 / 85

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – V/508. Ügyszám:

Ügy: emberölés bűntette kísérlete

2015. 02. 17.

08.30 óra

4B.46/2014

Vádirati tényállás: A Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint az akkor 27 éves lány egy vita során egy késsel többször megszúrta az édesapját ürömi otthonukban 2013. január 16-án. Információ:

Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék – IV/401. Ügyszám: 12B. 68/2014

Ügy: emberölés bűntettének kísérlete

2015. 02. 17.

09.00 óra

Vádirati tényállás: A vádlottak barátok; az I. rendű vádlott hosszabb ideje rossz viszonyban volt a sértettel. 2012. szeptember 9-én a férfi szigetszentmiklósi házánál támadtak rá az I. rendű vádlott és ismeretlen társai, majd 2012. október 29-én este a vádlottak fejszével, baltával támadtak a sértettre és egy nála vendégeskedő barátjára. A két férfit súlyosan bántalmazták, töréseket, vágásokat szenvedtek el, a súlyosabb, akár halálos eredmény elmaradása a szerencsének és a sértettek védekezésének tudható be. Információ:

Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék – V/521. Ügyszám: 16B.115/2013

Ügy: nevelése alatt álló, 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére erőszakkal elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette és más bcs.

2015. 02. 17. és 2015. 02. 19.

08.30 óra

ZÁRT TÁRGYALÁS ! Vádirati tényállás:

Oldal 22 / 85

A vád szerint a szigetszentmiklósi házaspár éveken keresztül bántalmazta fizikailag és szexuálisan három kiskorú gyermekét. Információ:

Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék – IV/417. Ügyszám: 15B.45/2011

Ügy: 12. életévét be nem töltött, nevelése alatt álló sértett sérelmére erőszakkal elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette

2015. 02. 17.

10.30 óra

Vádirati tényállás: Az I.- és II. rendű vádlottak együtt nevelték gyermekeiket Erdőkertesen; a vád szerint a férfi 2009. folyamán több alkalommal szexuálisan molesztálta kiskorú gyermekeiket, a II. rendű vádlott pedig, aki erről tudomással bírt, ez ügyben nem intézkedett. Információ: Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Ügyszám:

Ügy: emberölés bűntette kísérlete

20B.13/2014

2015. 02. 17. és 2015. 02. 19.

09.00 óra

Vádirati tényállás: Emberölés bűntettének kísérlete a vád az ellen az akkor 26 éves fiatalember ellen, aki a Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint 2013. március 2-án hajnalban egy lány miatt egy konyhakéssel megvágta a sértett fiú nyakát egy solymári házban. Információ:

Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Oldal 23 / 85

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. Fő u. 70-78. 42.kb.393/2013

előljárói intézkedés 2015.02.17. elmulasztása

09:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy Oldal 24 / 85

azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő.

Oldal 25 / 85

A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Oldal 26 / 85

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott V.B. és társai ügy emberölés bűntette

időpont 2015. február 17., 19. és 24. 9 óra

Kezdődik zaklatás miatt elkövetett emberöléses ügy tárgyalása A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott 2010. június 16. napjától egyéni vállalkozóként egy üzletet üzemeltetett Kalocsán, valamint üzletkötőként is dolgozott. Kalocsán egy családi házban élt a szüleivel, a III.r. és IV.r. vádlottakkal. 2012. év elején a sértettnek pénzre volt szüksége, így az ismerőse az I.r. vádlottat ajánlotta neki, hogy ő mint üzletkötő kölcsönt tud intézni. A sértett és az I.r. vádlott között 2012. március 4. napjától szerelmi kapcsolat alakult ki. Az I.r. vádlott nemcsak a sértett lakásán találkozott rendszeresen a sértettel, hanem őt a szüleinek, a III.r. és IV.r. vádlottaknak is bemutatta, mint a barátját, sőt több alkalommal - mint I.r. vádlott barátját - vendégül is látták a sértettet. A sértettnek anyagi gondjai voltak, így I.r. vádlott - a sértettel fennálló kapcsolata alatt - négy kölcsönt is intézett a számára, melyek részleteit heti rendszerességgel kellett fizetni. Mivel a sértett nagyon szerelmes volt az I.r. vádlottba, volt olyan, hogy - az anyagi gondjai ellenére - úgy vett fel kölcsönt a saját nevére, hogy a felvett összeget az I.r. vádlott által üzemeltetett üzletbe fektette, azaz a pénzfelvételt követően a pénzt az I.r. vádlottnak adta. Mivel a sértett az egyik banknál lévő folyószámlájához kapcsolódó 36.367,-Ft tartozását nem tudta fizetni, így ellene 2012. november 20. napján végrehajtási eljárás indult, melynek következményeként 2013. május 2. napján személygépkocsiját is lefoglalták és május 7. napján kivonták a forgalomból. 2012. novemberében az I.r. vádlott tudomására jutott, hogy a sértett büntetett előéletű, illetve tartozásai, anyagi gondjai vannak, ezért a vele való kapcsolattartást próbálta leépíteni, abbahagyni. A sértett viszont szerelmes volt I.r. vádlottba, így egyrészt a szexuális kapcsolat ritkulása miatt, másrészt az I.r. vádlott üzletébe általa fektetett pénz követelése miatt rendszeresen kapcsolatot keresett I.r. vádlottal, melytől viszont I.r. vádlott elzárkózott. A sértett kapcsolat-keresése addig fajult, hogy 2013. februárjától szinte napi szinten fenyegette az I.r. vádlottat, hogy a munkája során tanúsított törvénytelenségeket bejelenti a munkáltatójának és így teszi tönkre az I.r. vádlottat. Az I.r. vádlott szülei (a III.r. és IV.r. vádlottak) eleinte jó kapcsolatban voltak a sértettel, de 2013. februárjától már az I.r. vádlott zaklatásai ezt a viszonyt kikezdték. 2013. március 23. napjána sértett az I.r. vádlottat 13 órakor a munkahelyén megfenyegette, arcon vágta, majd sértett e napon később az I.r. vádlott szüleivel is összeveszett. A történtek hatására 2013. március 26. napján az I.r. vádlott feljelentést is tett a sértett ellen zaklatás vétsége miatt, mely ügyben a Kalocsai Rendőrkapitányságon eljárás is indult. 2013. márciusában a sértett az I.r. vádlott munkahelyén jelezte, hogy kétes szerződéskötései vannak az I.r. vádlottnak, ezért - a vizsgálat idejére – az I.r. vádlottat 2013. április 5. napján a munkájából felfüggesztették, majd - mivel a vizsgálat a munkájában hibát nem tárt fel -, április 17. napján visszahelyezték a munkakörébe.

Oldal 27 / 85

Annak ellenére, hogy az I.r. vádlott a szerelmi kapcsolatot nem kívánta felújítani Korbel Attila sértettel, ezt követően is tartotta a kapcsolatot vele, továbbra is találkozgatott a sértettel, a találkozásaik 2013. augusztus közepéig szexuális együttlétet is magukba foglaltak, de most már a szülők tudtán kívül, titokban, illetve nem olyan sűrűséggel, mint a kapcsolatuk elején. Az I.r. vádlottnak ezzel az volt a célja, hogy a sértettet abban a hitben tartsa, hogy még mindig szerelmesek egymásba, ugyanis ezzel próbálta elérni, hogy a sértett ne tegyen újabb bejelentést ellene és a rendőrségen se jelentse fel. Közben az I.r. vádlott 2013. márciusában közelebbi kapcsolatba került a II.r. vádlottal is, akivel szintén szexuális kapcsolatot tartott fenn. A sértettet a ritkuló szexuális együttlétek féltékennyé tették, viszont a feljelentési szándékától nem állt el. 2013. július 11. napján, amikor az I.r. és a IV.r. vádlottak az I.r. vádlott boltjának felszámolásakor a boltban takarítottak, a sértett az üzlet előtt a szülei jelenlétében fenyegette meg az I.r. vádlottat, hogy fel fogja jelenteni a rendőrségen, mert lopja és csalja a pénzt. A zaklatások, a sértett állandó pénz-visszakövetelése, a feljelentésre irányuló fenyegetései miatt az I.r. vádlott számára már annyira terhes volt a sértett jelenléte, magatartása, hogy az I.r. vádlott elhatározta, hogy a sértettet úgy megvereti, hogy nyomorékká váljon, mert akkor nem tudja majd tovább zaklatni őt és a családját. 2013. májusában az V.r. vádlottal meg is egyezett abban, hogy az V.r. vádlott keres valakit, aki a sértettet megveri. Ezért 300.000,-Ft-ot adott át a részére, illetve elmondta, hogy a sértett hol lakik, milyen kocsija van. Az V.r. vádlott végül a VI.r. vádlottal állapodott meg abban 2013. július elején, hogy a VI.r. vádlott megveri a sértettet és ezért 200.000,-Ft-ot fizet neki a megbízást adó hölgy által. Továbbította neki a megverendő férfiról az I.r. vádlottól kapott információkat is. 2013. augusztus 2. napján 18 óra 30 perc körüli időben a sértettet a VI.r. vádlott egy autómosónál ököllel úgy fejen ütötte három alkalommal, hogy nevezett az ütésektől eszméletét vesztette. A sértett azonban a megveretését követően is folytatta zaklató, fenyegető magatartását. Miután 2013. augusztusában a sértett tudomására jutott, hogy az I.r. vádlott a II.r. vádlottal szerelmi kapcsolatot tart fenn, akkor a II.r vádlottat és családját is figyelte, fenyegette. A sértett 2013. augusztusában - a megveretését követően - ismét bejelentést tett az I.r. vádlott munkája miatt, így az I.r. vádlottat 2013. augusztus 13. napján ismét felfüggesztették a bejelentés kivizsgálásának idejére. Mivel a sértett a megveretését követően nemcsak folytatta, de nagyobb intenzitással zaklatta, fenyegette az I.r. vádlottat, ő ismét feljelentést tett. 2013 augusztusában az I.r. vádlott 2013. augusztus végén ismételten felkereste az V.r. vádlottat annak érdekében, hogy ismételten megverettesse a sértettet, de most már nagyobb eredménnyel. Ettől nevezett teljesen elzárkózott, ezért az I.r. vádlott elhatározta, hogy ő maga fogja elintézni a sértettet. 2013. szeptember 1. napjára (vasárnap) délután 18 órára a sértettet az I.r. vádlott a házukba hívta arra hivatkozva, hogy a szülők nem lesznek otthon. A III.r. és IV.r. vádlottak ezen a napon délután valóban elmentek otthonról. Az I.r. vádlott viszont e napon odahívta a lakásába a II.r. vádlottat is, akivel nem közölte, hogy a sértett is jönni fog hozzá. Az I.r. vádlott a kb. 18 óra 35 perckor érkező sértett elé ment, a lakás műhelyében találkoztak. Az I.r. vádlott vitát kezdeményezett, így a hangos szóváltásra a II.r. vádlott is lement a műhelybe. Amikor a sértett meglátta II.r. vádlottat, a vita tovább fajult, a sértett sértegette a II.r. vádlott jelenléte miatt az I.r. vádlottat, majd meglökte az I.r. vádlottat és távozni készült.

Oldal 28 / 85

Ahogy a sértett a kijárat felé fordult, a II.r. vádlott a kezébe vett kb. 10-15 mm átmérőjű, vélhetőleg egy méter hosszú vascsővel hátulról, nagy emberi erővel egyszer fejbe vágta, minek következtében a sértett a földre került. II.r. vádlott a földön fekvő sértett arcára még további ütéseket mért, az ütéseket a feje felől indítva. A már földön fekvő sértett arcára az I.r. vádlott is több ütést mért a kezében lévő 22-28 mm átmérőjű vascsővel, nagy emberi erővel, felülről lefelé irányuló mozdulattal. Amikor észlelték, hogy a sértett a bántalmazásuk következtében elhalálozott, akkor I.r. vádlott - 19 óra 13 perckor kezdeményezett hívással - hazahívta a szüleit, a III.r. és IV.r. vádlottakat, akiknek elmondták, hogy a bántalmazásuk következtében a sértett meghalt. A négy vádlott a sértett holttestét a III.r. vádlott gépkocsijába tette, majd a III.r. vádlott által vezetett gépkocsival a holttestet a Kisfoktő külterületén, az 51-es főút közelében lévő Nagy-éri-csatornához vitték és a csatornába rejtették. Ugyancsak a csatornába dobták a kocsiban a holttest alá tett nylon zsákokat és a sértettől elvett telefont is. 2013. november 10. napján a sértett holttestét a Kisfoktő külterületén található Nagy-éri-csatornában megtalálták.

Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. számú tárgyaló vádlott D. M. és társai ügy emberrablás bűntette időpont 2015. február és más 17. és 19. 9 óra bűncselekmények Folytatódik a Szegeden elkövetett emberrablás tárgyalása Tanúk és szakértő meghallgatásával folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken az a 9 vádlottas – 6 férfi és 3 nő - büntetőügy, melynek tárgyát – többek között különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás bűntette képezi. Az ügyben a Csongrád Megyei Főügyészség emelt vádat, melynek lényege szerint a II.r. vádlott 2008-ban rávette az egyik – akkor 17 éves – sértettet, hogy az egyik szegedi bárban táncoljon. A sértett a bárban szexuális szolgáltatást is nyújtott, mellyel napi 10-70.000,- forintot keresett meg, amit átadott a II.r. vádlottnak. Ezután a II.r. vádlott rávette a sértettet, hogy ezen tevékenységét Hollandiában folytassa, ahol már napi átlagban 400 Eurót keresett 1 hónapig, majd visszajött Magyarországra, ahol ismét bárban és az út mellett is prostituáltként dolgozott. A sértett az összes bevételét átadta a vádlottnak, aki elégedetlen volt a bevétel nagyságával és többször bántalmazta a sértettet, aki – egy kivétellel, amikor az egyik ujja eltört - nem fordult orvoshoz. A sértett ezen időszakban ismerkedett meg a II.r. vádlott testvéreivel, az I. és a III.r. vádlottakkal, akik szintén több alkalommal bántalmazták őt. A sértett 2010 januárjától kezdődően egy barátnőjével tovább folytatta a prostitúciós tevékenységet Svájcban, amiben a II.r., és az V.r. vádlottak - az I.r. vádlott unokatestvére – valamint a III.r. vádlott testvére nyújtottak segítséget. A sértettek 2010 júniusában hazautaztak Szegedre, mert nem érezték jól magukat. Ebben a III.r. vádlott testvére próbálta erőszakkal megakadályozni őket, ami miatt – a sértettek feljelentése kapcsán - ellene emberkereskedelem gyanúja miatt eljárás indult és Svájcban le is tartóztatták.

Oldal 29 / 85

Miután a sértettek hazatértek Szegedre, egyiküket – aki gyermekkorú lánytestvére társaságában volt - a III.r. vádlott a Mars téren - élete kioltásával fenyegetőzve -arra kényszerítette, mutassa meg a másik lány lakóhelyét. Ez megtörtént, azonban az itt lakó sértett nem nyitott ajtót. Ekkor a III.r. vádlott a társaságában lévő testvérpár sértettet egy lakásba kényszerítette, ahol az I.r., a IV.r. és a VI.r. vádlottak tartózkodtak. Itt az idősebb – korábban prostituáltként dolgozó – sértettet a vádlottak megfenyegették, hogy megölik, ha nem vonja vissza a Svájcban tett terhelő vallomását – az I.r. vádlott bántalmazta is -, illetve közölték vele azt is, addig nem mehet haza a testvérével, amíg ez nem történik meg. Ezután a VIII.r. vádlott - magát rendőrnek kiadva – elhozta ebbe a lakásba a másik, korábban prostituáltként dolgozó sértettet is, akivel a vádlottak szintén azt közölték, addig nem mehet haza, amíg a terhelő vallomását vissza nem vonja. Az I.r. vádlott ököllel és baseball ütővel is megütötte őt, a nyakához pedig kést szegezett. A vádlottak végül az egyik sértett kiskorú testvérét – kísérettel – hazaengedték, majd a két másik sértett nőt először két különböző lakásban helyezték el, aztán pedig egy másik -immár közös -helyre vitték. Itt az I.r. vádlott a sértetteket ököllel megverte és megrugdosta és egy késsel meg is szurkálta – egyikük arcát és nyakát pedig még meg is vagdosta. Egyúttal közölte velük, hogy a vallomásuk visszavonását egy ügyvéd már elkészítette, azt le kell másolniuk és Svájcba elküldeniük. Ez meg is történt. A vádlottak a sértetteket végül – több hét elteltével - azért engedték el, mert a rendőrség már – eltűntként - körözte őket. A vádlottak azonban még ezt követően is „irányították” az egyik sértetteket, akit Svájcba is kivitték, hogy terhelő vallomását vonja vissza szóban is. Ez megtörtént, azonban a sértett a többszöri kihallgatás eredményeként feltárta, hogy kényszerből vonta vissza a vallomását, ami miatt az I.r., a II.r., a III.r., a IV.r. és a VI.r. vádlottak életveszélyesen megfenyegették és ismételten foglyul ejtették és csak másfél hét elteltével engedték szabadon, de továbbra is figyelték. Miután az utcán az I.r. és a IX.r. vádlott az utcán bántalmazta, a sértett rendőri segítséget kért és feltárta az eseményeket. A vádlottak közül öten vannak előzetes letartóztatásban. A Főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. Ítélethirdetés még nem lesz.

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2015. február 8.15 óra eljárás akadályozásának 17. bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott Oldal 30 / 85

élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az II-VI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szentesi Járásbíróság (6600 Szentes, Erzsébet tér 4.) fszt. 4. számú tárgyalóterem Csoportosan elkövetett 2015. február 9.00 óra rablás bűntette és más 17. bűncselekmény A vádirat szerint 2014. március 17. napján az esti órákban R. Gy. I. r. vádlott és 4 társa Szolnokon tartózkodtak. Az I. r. és II. r. vádlottak az elfogyasztott kábítószer és alkohol, valamint III. r. és IV. r. vádlottak az elfogyasztott alkohol hatására bódult, illetve ittas állapotba kerültek.

R. Gy. vádlott és 4 társa

Oldal 31 / 85

Az este folyamán a bódult, illetve ittas állapotban lévő I. r. - IV. r. vádlottak elhatározták, hogy a II. r. vádlott tulajdonát képező személygépkocsival Szentesre utaztak, mivel III. r. vádlott arról bírt tudomással, hogy a szentesi lakos sértett lakóhelyén nagyobb összegű készpénz, fegyverek, illetve nagyobb mennyiségű kábítószer található, így I. r., II. r., III. r., valamint IV. r. vádlottak eldöntötték, hogy azokat – köztük a kábítószert – jogtalanul eltulajdonítják. Mivel a vádlottak közül csak V. r. vádlott rendelkezett vezetői engedéllyel, illetve egyedül ő nem fogyasztott alkoholt, így a gépkocsit V. r. vádlott vezette Szentesre, tudva arról, hogy vádlott-társai bűncselekményt fognak elkövetni. 2014. március 17. napján 21:30 óra körüli időben, miután a vádlottak Szentesre érkeztek, megállapodtak abban, hogy IV. r. vádlott becsönget a sértett lakóhelyére, hogy meggyőződjön arról, hogy a sértett otthon tartózkodik-e, illetve valamilyen ürüggyel megpróbál bejutni az ingatlanba, hogy a sértett figyelmét elterelje, amíg I. r., II. r., és III. r. vádlottak az eltulajdonítást végrehajtják. A sértett a IV. r. vádlottnak ajtót nyitott, ekkor IV. r. vádlott vizet kért, illetve az illemhelyet szerette volna használni, a sértett azonban – mivel IV. r. vádlott viselkedését gyanúsnak tartotta – őt a lakásba nem engedte be. IV. r. vádlott ekkor visszament a távolabb várakozó gépkocsihoz, abba beült, majd a vádlottak megállapodtak, hogy a bűncselekményt a sértett otthon tartózkodása ellenére is elkövetik. Ezt követően az arcukat nejlonharisnyával eltakaró és kesztyűt viselő I. r., II. r. és III. r. vádlottak a kerítésen bemásztak a sértett lakóházának udvarára, majd onnan bementek a nyitott lakóházba, mialatt IV. r. vádlott az utcán figyeléssel biztosította társai tevékenységét, míg V. r. vádlott a gépkocsiban várakozott, hogy a bűncselekmény végeztével vádlott–társai menekülését biztosítsa. A lakóházban I. r., II. r. és III. r. vádlottak bementek a nagyszobába, majd ott az ágyon ülő sértetthez léptek, őt az ágyra lökték, majd a sértett kezét egy kábellel, míg lábait egy derékszíjjal összekötözték, miközben a sértettől folyamatosan azt követelték, hogy a birtokában lévő kábítószert és egyéb értékeit adja elő, különben megölik. Ezután, míg II. r. vádlott a megkötözött sértettet őrizte, I. r. és III. r. vádlott a lakóházban értékek után kutattak és jogtalanul eltulajdonították a sértett tulajdonát képező különböző tárgyait, valamint 42.000,— Ft összegű készpénzt, összesen 1.627.060,— Ft értékben. 2013. március 18. napján 00:25 óra körüli időben I. r., II. r. és III. r. vádlottak a megkötözött sértettet szabadon engedése nélkül hátrahagyták, abból a célból, hogy el tudjanak menekülni, illetve a sértett ne tudja értesíteni a Szentesi Rendőrkapitányságot, így a sértett személyi szabadságától megfosztott állapotát fenntartották. Ezt követően a vádlottak a jogtalanul eltulajdonított értékekkel és készpénzzel az utcára futottak, ott beszálltak V. r. vádlott mellé a várakozó gépkocsiba, és elhagyták a helyszínt. Időközben azonban a sértett kiszabadította magát és értesítette a Szentesi Rendőrkapitányságot. A vádlottak a gépkocsival Szolnokra indultak, útközben azonban a sértettől jogtalanul eltulajdonított értékeket Tiszakécske külterületén, egy nádasba rejtették, majd mindannyian hazamentek. A bűncselekménnyel okozott kár az ügyben beszerzett becsüsi vélemények alapján összesen 1.627.060,— Ft, melyből lefoglalással és visszaadással 1.590.360,— Ft megtérült. Az orvosi látlelet– és vélemény szerint a sértettnek megkötözése következtében a bal csuklóján vérbeszűrődés sérülése keletkezett, melynek gyógytartama 8 napon belüli. Megjegyzés: Az ügyben ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

Oldal 32 / 85

SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. IV. emelet 5. tárgyaló 12.B.172/2014

Információ:

Lopás bűntette

2015.02.17. 2015.02.18.

10:00 10:00

Második tárgyalás: tanúmeghallgatások és kamerafelvételek megtekintése várható A vád szerint a három vádlott 2012-2013. évben az országban több helyen hét gyógyszertárból, illetve drogériából lopott el több naggy értékű illatszert, krémet, szépészeti terméket azonos módszerrel, mely szerint a gyógyszertári asszisztensektől egyikőjük mindig olyan terméket kért, amelyért hátra kellett menni, amelyet kihasználva egy vagy két társa a vitrineket kinyitva ruházatukba rejtve vitték el a nagy értékű illatszereket. Szekszárdon egy járókelő érte tetten a tolvajokat, miközben éppen egy helyi gyógyszertárból loptak ugyanilyen módszerrel. A járókelő belátott a gyógyszertár üvegén keresztül az utcáról az eladótérbe és feltartóztatta a vádlottakat. Az ügyészség a vádlottakat több rendbeli, üzletszerűen, társtettesként elkövetett lopás vétségével illetve bűntettével vádolja. Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511 [email protected] dr. Hideg Milán Szekszárdi Törvényszék sajtótitkára 06-30-986-88-40 06-74-419-511/319 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem Fk. T.M. és társai

életveszélyt okozó testi sértés 2015. február 17. bűntette és más bűncselekmények

8.30

Az ügyészség az I. rendű fk. T.M. vádlottat 1 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint társtettest, 1 rb. súlyos fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével, mint társtettest, II. rendű vádlottat 1 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint tástettest, 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint társtettest, III. rendű vádlottat 1 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint bűnsegédet, 1 rb. súlyos fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével, mint társtettest, IV. rendű fk. vádlottat 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint társtettest vádolja a vádiratban rögzített következő tényállás alapján. Oldal 33 / 85

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott vádirat szerint E.J. sértett az utóbbi években hajléktalan életmódot folytatott M. város területén. A sértett önmagát a részére folyósított szociális segélyből és eseti munkavállalásból származó jövedelemből tartotta el. A sértett alkalmi munkavállalása során ismerkedett meg III. rendű Fk. R.K. vádlottal, akinek édesapjánál végzett munkát. 2013. év második felében – pontosabban nem meghatározható időponttól kezdődően I. rendű fk. T.M. és III. rendű R.K. vádlottak a sértett elesett állapotát kihasználva több alkalommal felszólították arra, hogy a részére minden hónap 5. napján járó rendszeres szociális ellátásból 2-3.000 forint összeget részükre adjon át. A követelés nem teljesítése esetére II. és III. rendű vádlottak veréssel fenyegették meg a sértettet, aki azonban a járandóságából ezen időszak alatt nem adott pénzt II. és III. rendű vádlottak részére. 2014. január 20. napján 19 óra körüli időben M. városban az F. úton lévő ABC-nél tartózkodott I., II., III. és IV. rendű vádlott, továbbá IV. rendű vádlott húga, gyk. F.Sz. A vádlottak és a gyk. F.Sz. beszélgettek, amikor az úton megjelent a sértett, akitől a vádlottak cigarettát kértek. A sértett közölte a vádlottakkal, hogy nincs nála cigaretta, majd az ABC-be bement. A vádlottak a sértettet az üzlet előtt várták, majd amikor kijött, tőle ismételten – provokatív jelleggel – cigarettát kértek, majd az üzlettel szemben lévő pizzériába tartó sértettet követték. A sértett a pizzériából rövid idő múlva kijött, majd – tartva az őt csapatban követő vádlottaktól – sietve a vasútállás irányába indult. I. és II. rendű vádlottak ekkor – társaiktól elkülönülten – megállapodtak abban, hogy a sértettől pénzt, értéket fognak elvenni. Ezen tervük végrehajtása érdekében kerékpárra ültek, és az elsiető sértett után indultak. I. és II. rendű vádlottak a sértettet a D. utcában utolérték, a kerékpárról leugrottak, majd őt mindketten test szerte ütlegelni és rugdosni kezdték. I. és II. rendű vádlottak percekig folyamatosan bántalmazták a sértettet. Időközben a gyalogosan közlekedő társaik a vádlottakat utolérték, akik erre – a bántalmazás hatására már földre került – sértett további ütlegelésével felhagytak anélkül, hogy tőle bármit eltulajdonítottak volna. A sértett felállt és tovább ment a vasútállomás irányába. A vádlottak és a gyermekkorú társuk is a vasútállomásra indultak, hogy III. rendű vádlott onnan kerékpárt lopjon. Erre azért nem került sor, mert időközben a sértett is a vasútállomáshoz ért, akit értékei elvétele okán valamennyien körbeálltak. A vérző arcú sértettől – aki ekkor az elszenvedett verés miatt már félt a vádlottaktól – I. rendű vádlott a pénztárcáját a kabátzsebéből kivette, átnézte, majd miután látta, hogy pénz nincs benne, visszatette. Ezt követően IV. rendű fk. vádlott a sértett karóráját kérte el, amelyet a megfélemlített sértett átadott részére. A vádirat leírása szerint a sértett a vádlottak érkezését követően rövid időn belül a vasútállomásra ért. A vádlottak a vérző arcú sértettet rögtön körbeállták és a kabátzsebéből I. rendű fk. vádlott a pénztárcáját kivette, a tárcát átnézve megállapította, hogy abban érték nem található, így azt a sértett zsebébe visszatette. IV. rendű fk. vádlott a sértett karóráját elkérte. Az 1.200 forint értékű órát a IV. rendű vádlott eltette. Az óra elvétele után I. rendű fk. vádlott emlékeztette a sértettet arra, hogy a következő szociális ellátásból még 5-6.000 forintot kell átadnia részükre. A sértett ezt követően a K. utca felé indult, azonban őt a vádlottak közrefogva kísérték. Néhány méternyi távolság után a vasútállomás előtti parkban I. rendű fk. majd II. és III. rendű fk. vádlottak ismételten, indokolatlanul rugdosni, ütlegelni kezdték a sértettet, aki ennek hatására a földre esett. A bántalmazást I., II., és III. rendű vádlottak, végül a IV. rendű fk. vádlott és gyk. F.Sz. felszólítására abbahagyták. Ekkor a sértett a Cs. utca felé indulva próbált elmenekülni. A vádlottak őt továbbra is követték, majd a Cs. u. 1. szám előtti útszakaszon I. rendű fk., és II. rendű vádlott a sértettet ismét ütlegelni és rugdosni kezdte. Pár perces bántalmazást követően azonban a helyszínen megjelenő járókelő kiabálására a bántalmazással felhagytak és a helyszínről futva elmenekültek. IV. rendű fk. vádlott és gy.k. F.Sz. a sértett bántalmazásában semmilyen módon nem vettek részt. Oldal 34 / 85

Információ:

A sértett a bántalmazás következtében az arcán több horzsolásos sérülést, a jobb mellkasfél VI-IX. bordák törését, a bal oldalon a VI. borda elmozdulás nélküli törését szenvedte el. A sérülések bekövetkezésekor bal oldali mellűri levegőgyülem alakult ki. A bordatörés sérülések 8 napon túl, ténylegesen 6-8 hét alatt gyógyuló sérülések. A mellkasi levegő gyülem közvetve életveszélyes jellegű sérülés. A sértettnek a karórája eltulajdonításával okozott 1.200 forint kár nem térült meg. _______________________________________________________________ A 2015. február hó 17. napján megtartásra kerülő első tárgyaláson előreláthatóan a vádirat ismertetésére és a vádlottak kihallgatására kerül sor. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő [email protected] +36-30/2399614

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 1-os tárgyaló személy által 2015. február 09.00 K. József és társai hivatalos kötelességszegéssel, üzletszerűen 17., 19., elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények I. r. vádlott a veszélyes munkaeszköz védőburkolatának hiányossága, mint súlyos veszélyeztetés, illetve a közvetlen veszélyeztetés megállapítása ellenére a munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseivel szemben, hivatali kötelességét megszegve nem tett munkavédelmi bírság kiszabására javaslatot, ezzel a munkáltatót, egyéni vállalkozót jogtalan hátrányhoz juttatta. I. r. vádlott ellenőrzés során hiányosságként feltárta, hogy a tetőn történő munkavégzés során az ún. vezérkötelet nem rakták ki, személyi védőeszközt a munkavállalók nem használtak. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve az esetet nem dokumentálta, munkavédelmi ellenőrzési eljárást nem indított, így a lefolytatandó bizonyítási eljárás adataitól függően munkavédelmi bírság, vagy helyszíni bírság kiszabása iránt nem intézkedett, ennek következtében a vállalkozásnak és a munkavállalóknak jogtalan előnyt biztosított. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve telefonon értesítette a cég munkavédelmi előadóját, hogy másnap átfogó ellenőrzés várható, megnevezte a munkavédelmi ellenőrt és felajánlotta, hogy probléma esetén felveszi az ellenőrrel a kapcsolatot. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve telefonon értesítette II. r. vádlottat, hogy munkatársa egy telephelyen munkavédelmi ellenőrzést tart. Felhívta a vállalkozó figyelmét, hogy a munkavállalóknak legyen kitöltve az alkalmi munkavállalói kiskönyve és felajánlotta, hogy munkavédelmi probléma esetén felveszi a kapcsolatot az ellenőrrel. Az OMM előzetesen elkészített és jóváhagyott terv alapján fokozott ellenőrzést hajtott végre Sopronban található éjszakai szórakozóhelyeken. I. r. vádlott ezen a napon hivatali kötelességét megszegve a vállalkozást jogtalan előnyt biztosítva telefonon értesítette II. r. vádlottat a várható ellenőrzésről, aki a feltárható hibák megelőzésére intézkedni kezdett. Az ellenőrzés helyszínéről, időpontjáról VI. r. vádlott is értesült, megjelent a szórakozóhelyen a jelenléti ívek összeállításával, a munkáltatók bejelentésének ellenőrzésével hivatali kötelességét megszegve az ellenőrzés tény és tárgyszerű vizsgálatát meghiúsította, így a vállalkozásnak jogtalan előnyt biztosított. V. r vádlott az ellenőrzést megelőzően megjelent a szórakozóhelyen és a munkavállalói bejelentő lapokat kijavította. Ezzel hivatali kötelességét megszegve az ellenőrzés tény és

Oldal 35 / 85

tárgyszerű vizsgálatát meghiúsította, ily módon a vállalkozásnak jogtalan előnyt biztosított.

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Keszthelyi Járásbíróság V. Eszter

Információ:

Jelentős kárt okozó üzletszerűen 2015. 02. 17. 9.00 elkövetett csalás bűntette

A vád szerint a ingatlanforgalmazóként tevékenykedő vádlott 2009., 2010., 2011. években magánszemélyektől kért kölcsönöket azzal, hogy a pénzt ingatlanvásárlásba fekteti, majd az ingatlant magasabb áron tovább értékesítve kamattal növelve adja vissza az összegeket. A vádlott azonban már a kölcsönök átvételekor sem volt abban a helyzetben, hogy azokat visszafizesse, s annak sem volt reális lehetősége, hogy az ingatlanokat magasabb áron értékesítse. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Oldal 36 / 85

2015.02.18. (SZ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla R. Gyné

Információ:

Testi sértés bűntette

2015.02.18.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 októberében R. Gyné vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2012 májusában, Debrecenben a MÁV Állomás előtti parkban tartózkodott testvérével, annak élettársával, illetve G. R. J. sértettel és annak élettársával. A vádlott már erősen ittas állapotban volt. A sértett a nála lévő bort itta, amikor a vádlott italt kért tőle. A sértett a vádlott ittassága miatt nem akart neki adni. A vádlott el akarta venni a férfitól a boros flakkont, de az nem adta. Ekkor a vádlott a táskájából elővett egy kést és azzal, nagy erővel a sértett hasa irányába szúrt. A kés eltalálta a sértett nadrágján lévő övcsatot, így az felfogta a szúrást. A vádlott ezután a késsel a sértettet a bal szeme fölött a homloka tájékánál megsebesítette, majd elszalad a közeli presszó felé. A társaság értesítette a rendőrséget és a közelben található biztonsági embereket. A rendőrök a vádlottat előállították. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla K. L.

Testi sértés bűntette

2015.02.18.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 októberében K. L. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete, folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntette és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt 3 év 4 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője a zaklatás és személyi szabadság megsértésének bűntette tekintetében felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint O. Jné sértett és a vádlott 2013 februárjáig, mintegy 7 éven keresztül élettársak voltak, Hajdúhadházon éltek. Kapcsolatuk azonban a vádlott féltékenykedése és italozása miatt megromlott. Az asszony nem akart már így élni, ezért arra kérte a vádlottat, hogy költözzön vissza a saját házába. A férfi eleget tett a kérésnek. 2013 februárjában, a település főterén a vádlott az közölte a sértettel, hogy inkább megöli, minthogy másnak adja őt. A sértettben ezek a kijelentések komoly félelmet keltettek, lecserélte a zárakat házában és a kerítéskapuján is. Néhány nappal később a férfi visszament az asszony házához, hogy visszakérje a szerszámait és közben hangoskodni kezdett a sértettel. Az asszony közelben lévő sógora távozásra kérte a vádlottat, aki még aznap visszatért és megjegyezte, hogy este megöli a sértettet. A vádlott 3 nap múlva a főtéren pénzt kért az asszonytól és közölte, hogy nem zaklatja tovább. A vádlott a sértettől való elköltözését követően rendszeresen mintegy 133 alkalommal hívta mobiltelefonon a sértettet, aki nem fogadta a hívásokat. 2013 februárjában a sértett megjelent édesanyja házának udvarán, ahová rendszeresen járt megetetni a kutyát. A vádlott már volt, hogy elrejtőzött az ingatlan udvarán Oldal 37 / 85

Információ:

és figyelte, hogy az asszony mit csinál. Egy alkalommal egy vascsövet vitt magával, elbújt az udvaron, majd előugrott és a vascsővel egyszer megütötte a sértettet a bal füle tájékán. A sértett az ütéstől megszédült és elveszítette az eszméletét. A vádlott bevitte az udvaron lévő melléképületbe és letörölte az asszony arcáról a vért. A sértett magához térve közölte, hogy fel fogja jelenteni a férfit, aki ettől való félelmében addig nem engedte el a sértettet, amíg az meg nem ígérte, hogy nem tesz feljelentést. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla P. A.

Információ:

Testi sértés bűntette

13:30

2015.02.18.

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2014 szeptemberében P. P. I.r. vádlottat, P. A. II.r. vádlottat és Z. Á. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete miatt fejenként 2-2 év börtönbüntetésre ítélte. A bíróság a börtönbüntetés végrehajtását I. és III.r. vádlott esetében 3-3 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság P. A. II.r. vádlottat 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen II.r. vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 októberében Domoszlón a vádlottak egy bárban szórakoztak, amikor III.r. vádlott a szintén ott lévő Z. Zs-t ököllel fején megütötte. Az ott tartózkodók próbálták csitítani a férfiakat. Ezekbe a személyekbe I. és II.r. vádlott belekötött, így dulakodás, verekedés alakult ki. A kocsma bérlője távozásra szólította fel e jelenlévőket, majd rendőri segítséget kért. Néhányan még a kocsma előtt beszélgettek, amikor I.r. vádlott leütötte Sz. T. sértettet, aki a földre zuhant. A sértettet I., II. és III. r. vádlott testszerte rugdosták és csak akkor hagyták abba, amikor meghallották, hogy a helyszínre rendőrt hívtak. A sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – V/524. Ügyszám: 23B.76/2012

Ügy: 2015. 02. 18. életveszélyt okozó testi sértés bűntette

08.30 óra

Vádirati tényállás: A vád szerint a vádlott és a sértett is hajléktalan; a vádlott 2011. július 20-án hivatalos ügyeit intézte a szentendrei önkormányzatnál, utána találkozott ismerősével, T. Gábor sértettel. A szentendrei Postás-strand területére mentek borozni, de 19.00 óra körül közöttük szóváltás, majd dulakodás alakult ki, végül a vádlott mellkason szúrta a sértettet. A férfi a 112-es számot hívta, bejelentette, hogy megszúrt valakit. A kiérkező rendőröket a sértetthez kísérte és az elkövetés eszközét is átadta nekik. A sértettet a mentők kórházba vitték, ahol mellkasi műtétet hajtottak végre rajta; a sértett sérülése életveszélyes volt, a súlyosabb következmény elmaradása a véletlennek és az időben érkezett szakszerű orvosi segítségnek volt köszönhető.

Oldal 38 / 85

Információ:

Koszta sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

János

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Ügyszám: 11B.85/2013

Információ:

Ügy: 2015. 02. 18. hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és más bcs.

09.00 óra

ÍTÉLET VÁRHATÓ Vádirati tényállás: A vádlottak 2010. június 1. napján a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság épületében gyanúsítottként hallgatták ki a sértettet, a kihallgatás során a vád szerint bántalmazták a sértettet, az I. rendű vádlott több alkalommal belerúgott, megütötte, illetve a sértett fejét a falba verte. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék – V/521. Ügyszám: 24B.102/2013

Információ:

Ügy: 2015. 02. 18. fegyveresen elkövetett emberrablás bűntette és más bűncselekmény

09.00 óra

ÍTÉLET VÁRHATÓ Vádirati tényállás: A vád szerint az I. rendű vádlott társai segítségével egy elszámolási vita miatt elrabolta és fogva tartotta a sértettet, hogy tőle pénzt csikarjon ki. Az I. rendű vádlottnál előzőleg lovászként dolgozó férfit Csömörről rabolták el 2012. augusztus 31-én, majd az I. rendű vádlott Budakeszin lévő házába vitték., ahol az I. rendű vádlott öléssel fenyegette, sanyargatta a férfit, majd 2012. szeptember 1. napján elengedte Páty külterületén. Bár az I. rendű vádlott megfenyegette, hogy megöli, ha bárkinek beszél a történtekről, a sértett 2012. szeptember 4-én feljelentést tett. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Ügyszám: 11B.32/2014

Ügy: 2015. 02. 18. különösen jelentős vagyoni és hátrányt okozó hűtlen kezelés 2015. 02. 20. bűntette és más bcs.

11.00 óra és 09.00 óra

Oldal 39 / 85

Információ:

Vádirati tényállás: 2013. május 7-én a főügyészség Sz. Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, H.-né F. Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolta meg. T. Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Cs. Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint a társaság két volt vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségével, valamint valamennyiüket folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétségével is megvádolta az ügyészség az egykor a magyar állam tulajdonában és a Külügyminisztérium kezelésében álló épület 2008-as értékesítésével kapcsolatban. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2015.02.16.;18.;20.

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak Oldal 40 / 85

fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ftot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ftot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy Oldal 41 / 85

több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik.

Oldal 42 / 85

Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014

csalás

2015.02.16.;18.

08:30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a Oldal 43 / 85

szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket

Oldal 44 / 85

fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik.

Fővárosi Törvényszék II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2015.02.16.;18.;20.

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből Oldal 45 / 85

létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ftot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és Oldal 46 / 85

ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ftot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg Oldal 47 / 85

kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Pesti Központi Kerületi Bíróság I/22.B.14845/2013 hűtlen kezelés

2015.02.18.

09:00

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a IV. r. vádlott, a Gazdaságtudományi, Vezetéselméleti és Érdekképviseleti Egyesület szakmai vezetője és elnöke, I. r. vádlott, a Fővárosi Közterület Felügyelet Zrt. stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese – egyben a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke – valamint a VIII. r. vádlott a Magyar Atlétikai Szövetség elnökhelyettese 2009. év végén megállapodtak abban, hogy az FKF Zrt. innovációs járulék felhasználására vonatkozóan fiktív szerződéseket köt a IV. r. vádlott vezetése alatt álló cégcsoport egyik tagjával és a fiktív szerződések alapján elkészítendő kutatási tanulmányokért fizetett összeg egy részéből, a szintén a IV. r. vádlott érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokon keresztül támogatják a Magyar Atlétikai Szövetséget. Az elkészült tanulmányok nem feleltek meg a kutatás-fejlesztési céloknak, innovációt nem tartalmaztak és olyan önálló, új fejlesztéseket sem, amelyeket sz FKF Zrt. tevékenysége során alkalmazhatott volna. Ezek az FKF Zrt-nél nem kerültek felhasználásra. A fenti cselekménnyel összefüggésben az FKF Zrt-nek 20 millió forint vagyoni hátránya keletkezett. A II. r., III. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottak közül volt aki a szerződések megkötésében, volt aki az azt megelőző egyeztetésekben, a szerződések elkészítésében, vagy a teljesítési igazolások kiállításában vett részt. Az ügyészség az I. r., II. r. és III. r. vádlottakat hűtlen kezelés bűntettével, a IV. r, az V. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntettével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Pesti Központi Kerületi Bíróság fsz. 14. I/8.B.10856/2014

garázdaság vétsége

2015.02.18.

13:00

A vádlott, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egykori elnöke ellen garázdaság vétsége miatt emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A vádirat szerint 2012. február 22-én a kamara XIII. kerületi árverési csarnoka előtt többen demonstráltak az aznapra tervezett egyik ingatlan-árverés miatt. F. A. a Szabad Riport Tudósító Iroda képviseletében videofelvételt készített a történtekről, s ennek során azt is rögzítette, amint a vádlott távozik az épületből és készül beszállni a rá várakozó autóba. A vád szerint a vádlott odalépett az újságíróhoz, Oldal 48 / 85

majd szidalmazva távozásra szólította fel. Ezzel egy időben megragadta a kameráját is, hogy kicsavarja a kezéből. A dulakodásnak az ott lévő emberek közbelépése vetett véget. A Budapesti Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a vádlott magatartása – figyelemmel az általa betöltött végrehajtó kamarai tisztségre is – abban a szituációban a kitűzött árverés miatti tiltakozásra összegyűlt, és a végrehajtási eljárások törvényességében bízó emberek között kihívóan közösségellenes volt,őket provokálta, bennük a vádlott betöltött tisztsége okán megbotránkozást keltett. Az ügyészség a vádiratban pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A 2014. november 20-ra kitűzött tárgyalás tanúk meghallgatásával folytatódik. A következő tárgyalási napon ítélethozatal várható. KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115.

L. J.

Információ:

Közfeladatot ellátó személy február 18. elleni erőszak bűntette

11.00

A 42 éves vádlottat a Siófoki Járásbíróság 1 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A nem jogerős ítélet tényállása szerint a vádlott 2014. július 16-án a siófoki kórház sürgősségi ambulanciáján nehezményezte, hogy fia ellátását nem kezdték el, a rendelő ajtaján kezdett dörömbölni, hangosan fenyegetődzött, az őt nyugtatni igyekvő orvos karját megragadva vele is kiabált. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem

J. I. és 2 társa

Információ:

emberölés bűntette

2015. 02.18.

8.45

A 2010. november 5-én elkövetett cselekmény miatt, J. I. I.r., T. L. II. r. és R. J. III. r. vádlott vonatkozásában, a Pécsi Törvényszék elsőfokú eljárásában hozott ítéletét a Pécsi Ítélőtábla – valamennyi vádlott vonatkozásában - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt indult új eljárásban a bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

Oldal 49 / 85

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Makói Járásbíróság (6900 Makó, Megyeház u. 2.) 11. számú tárgyalóterem H. S. T.

Közfeladatot ellátó személy 2015. eljárásában elkövetett február 18. bántalmazás bűntette

8.00 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint H. S. T. vádlott 2014. május hó 16. napján egy kiszombori általános iskolában az általa tartott testnevelés óra közben a kk. sértettet a tornateremből kiküldte az ellenőrző füzetéért, mivel a gyermek futás közben egy zsámolyba belerúgott. A sértett elindult, azonban kifelé menet a jobb keze középső ujját felemelve a vádlott felé mutatott. Ezt követően a vádlott a sértett után ment az üres folyosóra, ahol a gyermeket a nyakánál fogva egy ízben a falhoz szorította kezével, miközben emelt hangon, indulatosan beszélt hozzá. A vádlott, aki cselekményét közfeladata ellátása során valósította meg, a bántalmazást követően a sértettet visszaküldte a testnevelés órára. A bántalmazás következtében a sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem Sz. I. vádlott

2015. február 8.15 18. óra

Rablás bűntette

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint Sz. I. vádlott 2013. december hó 18. napján 18 óra és 18 óra 30 perc közötti időben jogtalan eltulajdonítási szándékkal bement az egyik hódmezővásárhelyi lottózóba, ahol az ott tartózkodó üzletvezetőt a fején több alkalommal megütötte. A gyanúsított ezt követően a sértett bántalmazásával felhagyott, és a pult mögötti fiókból jogtalanul eltulajdonított 313.550,- forint készpénzt, majd futva távozott. A sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. IV. emelet 3. tárgyaló 31.B.243/2014

Közúti bűntette

veszélyeztetés 2015.02.18.

Első tárgyalás Oldal 50 / 85

09:00

Információ:

A vád szerint a vádlott 2014. március 21-én délután Bogyiszlón közlekedett egy érvényes hatósági jelzés nélküli Yamaha típusú motorkerékpárral, melyet észleltek a faluban járőröző rendőrök, akik meg akarták állítani a vádlottat, ezért szolgálati gépjárművükkel fényjelzést, majd hangjelzést is leadtak, azonban a vádlott nem állt meg, hanem a rendőrök mellé érve gyorsítani kezdte a motorját, majd a következő kanyart levágva, index használata nélkül, hirtelen behajtott egy kis utcába, hogy a rendőri intézkedés elől kitérjen. A szűk utcában még jobban felgyorsított, így a balra kanyarodó utcában az úttest jobb szélére sodródott, ahol majdnem elütötte az út szélén játszó három kisgyermeket. A gyermekek nagyon megijedtek, testi épségüket a vádlott közvetlen veszélynek tette ki. Ezután a vádlott egy földútra hajtott, ahol a rendőrautóval már nem tudták tovább üldözni, de végül beazonosították és megállították. Az ügyészség a vádlottat közúti veszélyeztetés bűntettével vádolja. Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511 [email protected] dr. Hideg Milán Szekszárdi Törvényszék sajtótitkára 06-30-986-88-40 06-74-419-511/319 [email protected]

Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. IV. emelet 5. tárgyaló 12.B.172/2014

Információ:

Lopás bűntette

2015.02.17. 2015.02.18.

10:00 10:00

Második tárgyalás: tanúmeghallgatások és kamerafelvételek megtekintése várható A vád szerint a három vádlott 2012-2013. évben az országban több helyen hét gyógyszertárból, illetve drogériából lopott el több naggy értékű illatszert, krémet, szépészeti terméket azonos módszerrel, mely szerint a gyógyszertári asszisztensektől egyikőjük mindig olyan terméket kért, amelyért hátra kellett menni, amelyet kihasználva egy vagy két társa a vitrineket kinyitva ruházatukba rejtve vitték el a nagy értékű illatszereket. Szekszárdon egy járókelő érte tetten a tolvajokat, miközben éppen egy helyi gyógyszertárból loptak ugyanilyen módszerrel. A járókelő belátott a gyógyszertár üvegén keresztül az utcáról az eladótérbe és feltartóztatta a vádlottakat. Az ügyészség a vádlottakat több rendbeli, üzletszerűen, társtettesként elkövetett lopás vétségével illetve bűntettével vádolja. Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511 [email protected] dr. Hideg Milán Szekszárdi Törvényszék sajtótitkára 06-30-986-88-40 06-74-419-511/319 [email protected]

Oldal 51 / 85

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló K. L. B.251/2014.

Életveszélyt okozó testi sértés bűntette 2015. és más bűncselekmények február 18.

8,30 óra

A törvényszék az ügyben első tárgyalást tart, melyre megidézte a vádlottat és a tanúkat. A vádirati tényállás lényege szerint K. L. tűzoltó főtörzsőrmester vádlott feleségének személygépkocsiját 2013. május hó 3-ról 4-re virradóra ellopták és a vádlott azt feltételezte, hogy a gépkocsit P. község zártkerti övezetébe vitték, a K. M. tulajdonát képező ingatlanhoz. K. L. vádlott 2013. május hó 9. napján 20 óra 10 perc körüli időben V. városból P. községbe, majd vissza a lakásához úgy közlekedett a tulajdonát képező és általa vezetett személygépkocsival, hogy a vérében szeszes ital fogyasztásából származó, legalább 1,28 ezrelék g/I véralkohol koncentráció volt, amely nála enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. Cselekményével megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában írt szabályt. K. L. vádlott vezetői engedélyét a rendőrség 2013. május hó 9. napján elvette és megküldte a V. Megyei Kormányhivatal V.-i Járási Hivatalának, amely a vádlott vezetési jogosultságot igazoló okmányát 2013. május hó 9-ei kezdettel visszavonta a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. K. L. vádlott a hivatkozott ingatlanhoz ment, ugyanis azt feltételezte, hogy ott az ellopott gépkocsijáról információt tud szerezni. Amikor kiszállt a gépkocsiból, magához vett egy, a helyszínen talált, körülbelül 40 cm hosszú, 20-25 mm átmérőjű kapukitámasztó vasat, amelynek a végére egy csavaranya volt hegesztve. Bement az udvarba, ahol K. A. sértett és K. P. tartózkodott. Az udvaron lévő diófához ki volt kötve K. A. sötét pej lova. K. L. tűzoltó főtörzsőrmester vádlott azt kiabálta K. A. sértettnek, hogy adják vissza az ellopott személygépkocsiját, továbbá kérdezte, hogy „hol vannak a fiúk”, majd kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem lesz meg az autója, visszajön és felgyújt mindent. Miután nem kapott választ, a kezében lévő vascsővel egy alkalommal nagyobb erővel szemmagasságban megütötte az ott kikötött ló fejét. Az állat az ütés következtében megugrott. Figyelemmel a használt eszközre, az elkövetés módjára és az ütés helyére, K. L. vádlott cselekménye alkalmas volt arra, hogy az állatnak maradandó károsodást okozzon. K. L. vádlott a fenti cselekményét azért követte el, mert abban reménykedett, hogy ha az állatot megüti, visszakapja az előzőleg ellopott autóját. Közben K. A. sértett felvett egy vasvillát, hogy a lovát megvédje, K. L. vádlott pedig továbbra is követelte vissza az autóját, majd a jobb kezében tartott vascsővel szemből, közepes erővel K. A. sértett fejének tetejére ütött. K. A. sértett az ütés következében a bal oldali falcsont benyomódásos törését szenvedte el, az ütés továbbá keményburok alatti vérzést is létrehozott. K. A. fejsérülésének gyógytartama 8 napon túli, a bántalmazás következtében nála életveszélyes állapot alakult ki, ugyanis a tört koponyacsontok a koponya üregébe behatoltak és azokat orvosilag, műtéti úton kellett eltávolítani. Az elszenvedett sérülés maradandó károsodást is okozott, mert a bal oldali falcsont koponya üregbe nyomódott részét a műtét során el kellett távolítani, és e területen bő ujjbegynyi részen a koponyacsont hiányzik. K. A. sértett az ütés hatására elesett, eszméletét Oldal 52 / 85

rövid időre elveszítette. A szomszéd telken K. J. sértettnél tartózkodott K. M. sértett, aki meghallotta K. A. sértett kiabálását, átment K. M. telkére, mikor is K. L. vádlott tőle is azt kérdezte, hogy hol van a kocsija és választ sem várva a már korábban használt vascsővel K. M. sértett fejére ütött. Az ütés hatására a sértett a fejtető bal oldalának tompa erőbehatásra létrejött sérülését szenvedte el, amelynek gyógytartama 8 napon belüli. Ezt követően K. L. vádlott visszaszállt az autójába, K. M. sértett pedig felelősségre vonta, hogy miért ütötte meg őt, illetve a lovat. K. L. vádlottat K. M. sértett kérdései felbőszítették, kiszállt az autóból és újra meg akarta ütni K. M. sértettet, azonban K. A. sértett időközben magához tért és rákiabált a vádlottra, aki a szándékáról lemondott, visszaszállt az autójába, majd a helyszínt elhagyta. A bántalmazás eszköze és módja alkalmas volt 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására. A szomszéd telken tartózkodó K. J. sértett észlelte, hogy egy gépkocsi megáll K. M. telkének kapujában, hallotta a szóváltást és indult az események irányába. Látta, hogy K. L. vádlott megütötte a lovat, illetve K. A. sértettet. Ezért felelősségre vonta, azonban a vádlott K. J. sértettől is megkérdezte, hogy nem látta-e az autóját, a nemleges válasz után pedig azt mondta neki, hogy az „anyád istenit meghalsz” és ezután K. J. sértett feje irányába ütött a korábban használt vascsővel, aki azonban az ütést jobb kézzel hárította. K. J. sértett elhárító mozdulata is közrejátszott abban, hogy K. L. vádlott ezen cselekménye kísérleti szakban maradt. A használt eszköz a jobb felkar belső felszínén 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. K. J. sértett ezután a helyszínről elmenekült. Figyelemmel a használt eszköz jellegére, a megelőzően okozott sérülésekre, K. L. vádlott ezen cselekménye alkalmas volt 8 napon túl gyógyuló sérülés létrehozására. Ezt követően K. L. vádlott a gépkocsijába visszaült, majd a helyszínről eltávozott. K. L. vádlott 2013. május 9. napján a P. zártkerti ingatlanon azért bántalmazta a vascsővel K. A. lovát, K. A., K. M. és K. J. sértetteket, hogy az előzőleg ellopott gépkocsiját visszaszerezze, vagyoni igényének érvényt szerezzen, és a gépkocsit visszaadják neki. Cselekménye kísérleti szakban maradt, mivel a keresett gépkocsi nem volt a telken, továbbá a sértettek a gépkocsi sorsáról nem bírtak információval, K. L. vádlott pedig a sértettek bántalmazását önként befejezte. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Nyomozó Ügyészség 1 rendbeli, ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége, 1 rendbeli, állatkínzás vétsége, 1 rendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntette, 2 rendbeli, súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, valamint 1 rendbeli, felfegyverkezve elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat K. L. vádlottal szemben. A nyomozó ügyészség indítványozta a vádlottal szemben halmazati büntetésül börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, a vádlott közügyek gyakorlásától és járművezetéstől való eltiltását, továbbá a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését.

Információ:

dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 Oldal 53 / 85

[email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló P.J. és 23 társa

csalás bűntette és más bcs.

2015. február 18.,

08.30

A vádirati tényállás lényege az, hogy három, gyógyszertárakat üzemeltető cég, a 20082010. években jelentős számban fiktív vényeket számolt el a TB (E alap) terhére. A vények fiktivitása azt jelentette, hogy az azokon felírt speciális, igen drága, tehát magas támogatás tartalmú kötszereket a betegek nem váltották ki, nem kapták meg, vagyis a kötszer receptek mögött nem történt „gazdasági esemény”. A vények után elszámolt támogatást a patikákat üzemeltető cégek kivétel nélkül megkapták, képviselőik a bankszámlákról készpénzben felvették az összegeket. A patikákat üzemeltető cégek a kötszerek beszerzését úgyszintén fiktív számlákkal igazolták. A beszerzést igazoló fiktív számlákat ténylegesen nem működő társaságok nevében „képviselőik” állították ki. A számlagyárak megalapításában ügyvéd működött közre. A patikákat üzemeltető, és a fiktív vényeket elszámoló gazdasági társaságok – akik egyéb iránt valós gazdasági tevékenységet is folytattak – a vényeket közvetítők útján szerezték be a kötszer-rendelő orvosoktól. A közvetítők korábban orvos-látogatókként működtek, tehát kiterjedt orvosi ismeretséggel rendelkeztek. A vád szerint a támogatott, drága kötszereket szabálytalanul – a betegek személyes adataival visszaélve, a betegek tudta nélkül - felíró orvosok tisztában voltak azzal, hogy csalásban vesznek részt. A fiktív receptek felírására „dömpingszerűen”, egy-egy napon jelentős mennyiségben került sor, ezeket két közvetítő juttatta el a miskolci, mohácsi és szajki székhelyű vállalkozásokhoz. A 24 fős elkövetői kör a fenti módszerrel, a hamis vények elszámolásával az érintett két év tekintetében milliárdos kárt okozott a költségvetésnek. Folytatólagos tárgyalás, bizonyítás felvétel

Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság dr. T. Sándor

Zugírászat vétsége

2015. 02. 18. 9.00

Oldal 54 / 85

A vádlott eseti megbízás alapján vállalt követeléskezelést, igazságügyi közvetítést, adótanácsadást, eljárt peres ügyekben, okiratokat szerkesztett stb. Ezen tevékenységet jogosulatlan módon folytatta, sem mint jogtanácsos, sem mint ügyvéd nem volt nyilvántartva a hivatalos szerveknél. Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Oldal 55 / 85

2015.02.19. (CS) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K. R.

Információ:

Emberölés bűntette

2015.02.19.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 novemberében K. R. vádlottat emberölés bűntette és szexuális erőszak bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott enyhítés érdekében, védője ezen túlmenően részfelmentés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 októberében K. R. vádlottat egy másik ügyben tanúkihallgatásra idézték a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányságra. Ezt követően gyalog indult haza Felsőregmecre, mivel nem volt pénze. Korábban már többször kapott favágásért pénzt a településen egyedül élő J. Jnétől, ezért úgy gondolta, most is az idős nénitől fog kérni. Az asszony portájára hátulról ment be és a csodálkozó sértettől pénzt kért kölcsön. Mivel az asszony nem adott neki, ezért rátámadt a sértettre. Meglökte, aki ettől hanyatt esett, majd száját betapasztotta és fojtogatni kezdte, közben újra csak a pénz helyét akarta megtudni. Amikor pedig az idős asszony már nem nyöszörgött, de még élt, lemeztelenítette és egy fakanállal megbecstelenítette. Ezután magára hagyta áldozatát, aki a fojtogatás kezdetétől számítva 5-10 perc elteltével elhunyt. A vádlott azután kutatni kezdett a lakásban és 15.000 forinttal, két arany karikagyűrűvel és egy mobiltelefonnal távozott. A sértett holttestére kora délután találtak rá. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla F. P.

Hivatalos személy erőszak bűntette

elleni 2015.02.19.

10:00

Az első fokon eljárt Gyöngyösi Járásbíróság 2013 októberében F. P. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette és bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntette miatt, mint visszaesőt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. F. A. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette, társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és testi sértés vétsége miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. F. B. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. S. N. IV.r. vádlottat társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. F. A. V.r. vádlottat társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Kné H. Zs. VI.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 2 év 6 hónapra próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt Egri Törvényszék 2014 októberében megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. I.r. vádlottat az ellene emelt társtettesként elkövetett garázdaság bűntette vádja alól felmentette. A vádlott büntetését 1 év 6 hónapra enyhítette, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette és mellőzte a közügyektől eltiltás büntetését. A bíróság megállapította, hogy a vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Kné H. Zs. VI.r. vádlott próbára bocsátását 120.000.-Ft pénzbüntetésre súlyosította. Az ítélet ellen I.r. Oldal 56 / 85

Információ:

vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 januárjában Gyöngyösön, az egyik szórakozóhelyen italozó férfi lehányta annak a háznak a kapuját, amelyben II. és VI.r. vádlott lakott. A vádlottak kérdőre vonták ezért a férfit, majd II. rendű vádlott leütötte és a földön fekvő embert közösen bántalmazták I.r. vádlottal együtt. A szórakozóhely tulajdonosa érdeklődött a házban a történtekről, azonban a lakók ordibáltak vele, majd fenyegetni kezdték, ezért a férfi kihívta a rendőrséget. A bejelentésre 6 rendőr érkezett ki és meghallgatták a tulajdonost, majd I. és II. r. vádlottak kihallgatását végezték, amikor a házhoz érkezett egy társaság, köztük a III. és IV.r. vádlott is. Szóváltás alakult ki a rendőrök, az érkező társaság és a rendőrök között, ami dulakodássá majd verekedéssé fajult. Az egyik rendőr zászlós, miután látta, hogy a támadók nem hagynak fel az erőszakos magatartásukkal, szolgálati fegyverét elővéve felszólította az ott tartózkodókat, hogy hagyjanak fel ezzel a magatartásukkal, akik engedelmeskedtek. A dulakodás során keletkezett sérülések 8 napon belül gyógyulóak voltak. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla O. Z. + 1 fő

Információ:

Becsületsértés vétsége

2015.02.19.

11:30

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Járásbíróság 2013 májusában O. Z. I.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 3 évre próbára bocsátotta. G. J. II.r. vádlottat becsületsértés vétsége miatt 1 év próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában I. és II.r. vádlottakat az ellenük becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen pótmagánvádló fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 áprilisában II.r. vádlott szórólapot készített és dobott be Érpatak lakosainak postaládáiba. Ebben a pótmagánvádló által sérelmezett kijelentéseket tett a település polgármesterére. Ezekből az első állítás valós, hiszen a polgármestert jogerősen elítélték magánlaksértés vétsége miatt, ennek ellenére gyakorolta tisztségét, képviselte az önkormányzatot és vette fel a tiszteletdíjat és költségtérítést. A többi állítás nem nyert bizonyítást. I.r. vádlott képviselőjelölt 2010 októberében szórólapot helyezett el Érpatak község lakóinak postaládájába. Ebben több valótlan állítás szerepelt a polgármester személyét illetően. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem Cs. L. és társai

Sikkasztás bűntette bűncselekmények

és

más 2015.02.19., 2015.02.26.

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható

Oldal 57 / 85

9.00

Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A Balatonfőkajári székhelyű Forrás Takarékszövetkezet sértett 2008. június és július hónapokban három Pest megyei székhellyel rendelkező gazdasági társasággal, nagykátai és csévharaszti társasházak megépítésének finanszírozására beruházási célú vállalkozói hitelszerződéseket kötött. A három cég részére a takarékszövetkezet három hitelszerződés alapján összesen 278.000.000,- Ft hitelt folyósított oly módon, hogy a hitelek készfizető kezesei a cégek ügyvezetői voltak. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a hitelszerződések megkötése, majd a hitelek részösszegeinek folyósítása érdekében hamis adatokat szolgáltattak a takarékszövetkezet részére, illetve a felvett hitelek egy részét nem a szerződésekben hitelcélként meghatározott ingatlanok felépítésére fordították, valamint azt egyáltalán nem az általuk képviselt cégek gazdasági tevékenysége körében használták fel. A VII. r vádlott hitelközvetítői státuszt töltött be a sértett és a cégek között. A VIII. r. vádlott a sértett alkalmazottja volt. A VII. r. vádlott közvetítése révén a sértett 2006 márciusában vállalkozói hitelszerződést kötött az I. r. vádlott gazdasági társaságával is. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III. r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IV. r. vádlottat halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre, 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az V. r. vádlottat halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre, 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A VI. r. vádlottat 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 500,- Ft-ban állapította meg, az így kiszabott 100.000,- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 200 nap fogházra kell átváltoztatni. A VII. r. vádlottat 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év időtartamra felfüggesztette. A VIII. r. vádlottat 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év időtartamra felfüggesztette. A IX. r. vádlottat mint többszörös visszaesőt 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 500,- Ft-ban állapította meg, az így kiszabott 150.000,- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 300 nap fogházra kell átváltoztatni. A X. r. vádlottat 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 500,- Ft-ban állapította meg, az így kiszabott 125.000,- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 250 nap fogházra kell átváltoztatni. A XI. r. vádlottat 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 500,- Ft-ban állapította meg, az így kiszabott 75.000,- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 150 nap fogházra kell átváltoztatni. Az ügyész az I. r., II. r., III. r., IV. r. és V. r. vádlottak terhére súlyosításért és a minősítés megváltoztatásáért, míg a VIII. r. vádlott terhére a minősítés megváltoztatásáért és vagyonelkobzás elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést. Az I. r. vádlott és védője a sikkasztás és a közokirat-hamisítás tekintetében felmentés végett, a magánokirat-hamisítás tekintetében enyhítésért jelentett be fellebbezést. A II. r. vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett. Oldal 58 / 85

Információ:

A III. r. vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbezett. A IV. r. vádlott és védője a sikkasztás tekintetében felmentésért, egyebekben enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az V. r. vádlott védője felmentésért fellebbezett. A VII. r. vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett. A VIII. r. vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A IX. r. vádlott felmentésért fellebbezett. A XI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A X. r. vádlott védője felmentés érdekében fellebbezett. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – IV/417. Ügyszám:

Ügy: szexuális erőszak bűntette

2015. 02. 19.

09.00 óra

15B.52/2014

Információ:

Vádirati tényállás: A vádlott és feleségének válása után a vádlott lánya az édesanyjával élt, de rendszeresen tartotta a kapcsolatot az édesapjával. A vádlott a sértett kb. 8 éves korától molesztálta őt, egészen 2012-ig, amikor a lány már 17 éves volt. Az ügyészség 2014 márciusában nevelése alatt álló személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az akkor 41 éves férfi ellen. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Ügyszám: 20B.13/2014

Információ:

Ügy: emberölés bűntette kísérlete

2015. 02. 17. és 2015. 02. 19.

09.00 óra

Vádirati tényállás: Emberölés bűntettének kísérlete a vád az ellen az akkor 26 éves fiatalember ellen, aki a Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint 2013. március 2-án hajnalban egy lány miatt egy konyhakéssel megvágta a sértett fiú nyakát egy solymári házban. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu Oldal 59 / 85

Budapest Környéki Törvényszék – V/521. Ügyszám: 16B.115/2013

Információ:

Ügy: 2015. 02. 17. nevelése alatt álló, 12. életévét és be nem töltött sértett sérelmére 2015. 02. 19. erőszakkal elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette és más bcs.

08.30 óra

ZÁRT TÁRGYALÁS ! Vádirati tényállás: A vád szerint a szigetszentmiklósi házaspár éveken keresztül bántalmazta fizikailag és szexuálisan három kiskorú gyermekét. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék fszt. 30. 15.B.966/2014

természetkárosítás

2014.02.19.

08:30

A vádirat szerint az I.r. vádlott családi házat akart építtetni a II. kerületben lévő ingatlanán, amelyet több oldalról is védett természeti terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület határol. I.r. vádlott a ház terveinek elkészítésével a II.r. vádlottat bízta meg, az építésügyi hatóság felé tett bejelentésében pedig felelős műszaki vezetőként a IV.r. vádlottat jelölte meg. II.r. vádlott a megbízás szerint készítette el a módosított építési engedélyezési terveket, amelyek később a hatósági eljárás alatt is módosultak. II.r. vádlottnak a helyszíni szemle során tűnt fel, hogy a birtokhatárt jelölő kerítés nem egyezik meg a jogi birtokhatárral, melyről tájékoztatta az i.r. vádlottat is. A vonatkozó önkormányzati rendelet szerint ugyanis az I.r. vádlott tulajdonában lévő területnek maximum 10%-a volt beépíthető, amelyet a tervezés során az I.r. vádlott kérésére a II.r. vádlott átlépett. Miután az ingatlanok eredetileg 2 külön házszámon voltak, ezért az I.r. kérvényezte, hogy a nem használt területen lévő 3%-os beépíthetőséget használhassa a beépítésre szánt területen. II. kerületi építésügyi hatóság az építési engedélyt megadta, ugyanakkor a vád szerint nem vette figyelembe, hogy a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljes mértékben hiányoznak. A határozat jogerőre emelkedésekor az I. r. vádlottnak rendelkezésére állt a Pilisi Parkerdő Rt. nyilatkozata, amelyben a szomszédos erdőterület semmilyen igénybevételét nem engedélyezik, továbbá kérték, hogy a telekhatárokat jelöljék meg és azt a kerítés megépítéséig tartsák is fenn. Az építkezés a kivitelező és a tulajdonos közötti elhúzódó egyeztetések miatt csak 2007-ben kezdődött meg. Ezalatt az idő alatt az I.r. vádlott módosította elképzeleseit az épület elhelyezkedését és nagyságát illetően is, ezért a II.r. vádlott az ingatlanhatáron túlterjedő terveket készített. Amikor a kivitelező M. Zrt. vezetői észlelték, hogy a tervek nem egyeznek meg a hatóság által jóváhagyottakkal, jelezték a kivitelezés lebonyolításáért és a műszaki ellenőrzésért felelős III.r. vádlottnak. A III.r. vádlott azonban ennek ellenére a módosított terveknek megfelelően kitűzte az épület sarokpontjait, az M. Zrt-nek írt levelében pedig megtévesztően azt állította, hogy az épület a jogerős terveknek megfelelően kerül elhelyezésre. Az I.r. vádlott módosította a kivitelezőkkel kötött szerződést, melyben kijelentette, hogy az Oldal 60 / 85

amennyiben kártérítési igény merülne fel, azt nem érvényesíti az M. Zrt-vel szemben. Az I.r. vádlott nevében a terveket III.r. és IV.r. vádlottak adták át és a kitűzés jogszerűségének látszatát keltve kijelentették, hogy a módosított elhelyezés kapcsán a kivitelezőt nem éri hátrány, a módosításhoz szükséges engedélyeket beszerzik. Erre tekintettel 2007 augusztusában megkezdték az építkezést, majd a kivitelezők 2008 márciusában adták át szerkezetkészen a házat. A jogszerűtlen állapot legalizálása érdekében az I.r. vádlott az építésügyi hatósághoz benyújtott egy fennmaradási és továbbépítési engedélyt. A hatóság a helyszíni szemle során megállapította, hogy az engedélyezett tervekhez képest a megvalósítás több lényeges ponton különbözik. A hiánypótlási felhívással együtt kérték, hogy I.r. vádlott csatoljon be olyan dokumentumokat, melyekből a szabálytalan elhelyezés kivehető lett volna, ezért kérte I.r. vádlott, hogy más típusú tervet csatolhasson be. A vádiratban foglaltak szerint az V.r. vádlott, a II. Kerületi Önkormányzat Építési és Műszaki Irodájának vezetője intézkedett a fennmaradási és továbbépítési engedély elbírálása során, és az ügyintézőt egy túlnyomórészt az I.r. vádlott kérésének helytadó határozat kiadására kötelezte, továbbá csökkentette a bírság mértékét is. Az engedélyt így bizonyos korlátozásokkal kiadták. A vádirat szerint az V.r. vádlott az engedély kaidása során több ponton is jogszabálysértően járt el. Az engedélyben lévő korlátozásokat I.r. vádlott figyelmen kívül hagyta és az építkezést a tiltások ellenére is folytatta. Ezt követően a hatóság által lefolytatott ellenőrzések, valamint a kiadott engedélyek is aggályosak voltak. Több alkalommal tiltották meg az építkezést folytatását, melyet I.r. vádlott figyelmen kívül hagyott, ugyanakkor az V.r. vádlottnak köszönhetően a legtöbb esetben mégis kiadták a szükséges engedélyeket. Az engedélyezés utolsó fázisában V.r. vádlott nem foglalkozott a kollégái által, a helyszíni szemlén tett megállapításokkal. Valótlanul azt állította, hogy csak a jogerős határozatok kiadása után vette észre, hogy azok nem tartalmazták a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat. 2011. január 18-án az egyik internetes hírportál tényfeltáró cikket közölt az építkezéről, amely szerint a mélygarázs és a hozzávezető út a Budai Tájvédelmi Körzet területére épült. Ennek eredményeként az illetékes hatóságok megindították a szükséges eljárásokat. Lényegében az építmények lebontását elrendelő határozatok születtek, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság pedig elutasította a hatósági eljárásban az építtető Cs. Péter helyébe lépő C. M. Kft. elbirtoklásra vonatkozó keresetét Az építkezés során a Natura 2000 minősítéssel rendelkező területen, az I.r. vádlott ingatlanához kerített részen mintegy 2300 m2-nyi erdőrészletet engedély nélkül, jogellenesen elpusztítottak. Az építkezés jelentős károsodást, a területen lévő élőhely megsemmisülését okozta, amley csak részben és kizárólag nagy volumenű beavatkozással állítható helyre. A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség - a Fővárosi Főügyészség kijelölés alapján - a fentiek alapján az I. r. vádlottat természetkárosítás bűntettével, a II., III., és IV. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett természetkárosítás bűntettével, az V.r. vádlottat pedig hivatali visszaélés bűntettével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, XIX., Kossuth tér 7/9., I. 75. 9.B.879/2010

különösen nagy kárt 2015.02.19. okozó csalás

9:00

Oldal 61 / 85

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott az 1990-es években Németországban gyémántok értékesítésével foglalkozott. A későbbiekben annak érdekében, hogy jogtalanul jelentős pénzösszegekhez jusson, elhatározta, hogy azt gyémánt-értékesítési és befektetési tevékenység végzésének ürügyén, az ügyfelek megtévesztése útján szerzi meg. Az I. r. vádlott az általa létrehozott üzleti konstrukcióban előbb előbb az Atlantis-Contor Kft., majd később a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek részére jelentős hozamot garantáló gyémánt adásvételi, és meghatározott időre szóló visszavásárlási ajánlatot tett. A befektetési tevékenység hirdetése, a szerződéskötések, majd ezt követően az ügyfelekkel való kapcsolattartás során a gyémántok származása, a gyémántok értéke és azok értéknövekedése tekintetében a vádlott a sértetteket megtévesztette, a visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére módja és reális lehetősége nem volt, az szándékában sem állt. A sértettek számára ígért nyereséget Az I. r. vádlott kizárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek újabb és újabb befektetéséből származó bevételből tudta megfizetni. A PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában megállapította, hogy a DT Diamond Rt. a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, egyidejűleg a cég részére megtiltotta a tevékenység folytatását és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett. A büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, melynek hatására a sértettek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált. Az I. r. vádlott azonban nem hagyott fel a csalárd magatartásával és a „befektetési tevékenység” folytatásának érdekében a DT Diamond Rt. részvényeit 2005. január 17-én 500 Ft-ért értékesítette K. Tamás II. r. vádlott részére és ezzel egyidejűleg megalakította a Diamond Trade Kft-t. 2005 júniusát követően a nagy nyilvánosság számára is nyilvánvalóvá vált a gyémántok tényleges értéke és a befektetés valótlansága, így a továbbiakban a Diamond Trade Kft. tevékenysége ellehetetlenült. Az I. r. vádlott 2002. január 15-től 2004. december 29-ig terjedő időben közvetve, vagy közvetlenül legalább 626 sértettet legalább 1651 drágakő értékesítésével kapcsolatban ejtett tévedésbe és kötött gyémántértékesítési, gyémánt-visszavásárlási szerződést. Az ügyészség az I. r. vádlottat - 5 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen és 4 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, - 290 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen, 152 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely egy esetben kísérlet, - 328 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen és 48 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely esetben kísérlet, - 3 rb. csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint a II. r. vádlott a DT Diamond Rt. megvásárlását követően 2005. január közepén az ügynökök előtt a bizalom fenntartása érdekében valótlanul azt állította, hogy ismeretlen bankszámláján 1 milliárd forintot meghaladó pénzösszeg áll rendelkezésére, ezáltal az ügyfelek kifizetése csak idő kérdése. Az ügyfelek részére azt a tájékoztatást adta, hogy a befektetések kifizetésére csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését követően kerülhet csak sor. Majd később arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a kifizetések 2005 februárjában megkezdődnek. A II. r. vádlott a PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában foglaltakra hivatkozva, a határozat tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve felmondta a DT Diamond Rt. és a sértettek közötti visszavásárlási szerződéseket és felhívta a sértetteket, hogy a birtokukban lévő gyémántokat a DT Diamond Rt. részére értékesítsék. A gyémántok megvásárlásával kapcsolatban az eredeti befektetés 102%-ának megfelelő értékű ajánlatot tett azzal, hogy a szerződés szerinti hozam fennmaradó részét a gyémántok értékesítése után tudja majd kifizetni. Valójában a II. r. vádlottnak és a DT Diamond Rt-nek továbbra sem volt Oldal 62 / 85

lehetősége a gyémántok megvásárlására, az a II. r. vádlottnak szándékában sem állt, valódi célja az ügyfelek gyémántjainak megszerzése volt. A sértettek részére a II. r. vádlott a gyémántok ellenértékét nem fizette meg, hanem valótlanul arról tájékoztatta őket, hogy bár az Rt. számláján nem áll rendelkezésre a vételár megfizetéséhez szükséges összeg, azonban a sértettek gyémántjainak értékesítése gyakorlatilag már megtörtént. Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás során a kezdetekben úgy nyilatkozott, hogy azon ügyfelek akik a náluk lévő gyémántot nem adják le a DT Diamond Rt. részére, csak jelentős késéssel fogják megkapni befektetésük ellenértékét, később viszont már azt közölte, hogy amennyiben a gyémántokat nem adják át, úgy azokat soha nem fogják tudni értékesíteni. A befektetések kifizetésével, a leadott gyémántok ellenértékének megfizetésével kapcsolatos késlekedés vonatkozásában a II. r. vádlott tevékenysége során újabb és újabb kifogásokat talált ki, a sértetteket folyamatosan tévedésben tartotta, ily módon rábírta őket a birtokukban lévő gyémántok ellenérték nélküli átadására. A II. r. vádlott 2005. március 17-től 2006. november 16-ig terjedő időben 172 sértett megtévesztése útján 428 drágakövet vett át. Az ügyészség a II. r. vádlottat - 23 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 130 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 26 rb. csalás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott V.B. és társai ügy emberölés bűntette

időpont 2015. február 17., 19. és 24. 9 óra

Kezdődik zaklatás miatt elkövetett emberöléses ügy tárgyalása A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott 2010. június 16. napjától egyéni vállalkozóként egy üzletet üzemeltetett Kalocsán, valamint üzletkötőként is dolgozott. Kalocsán egy családi házban élt a szüleivel, a III.r. és IV.r. vádlottakkal. 2012. év elején a sértettnek pénzre volt szüksége, így az ismerőse az I.r. vádlottat ajánlotta neki, hogy ő mint üzletkötő kölcsönt tud intézni. A sértett és az I.r. vádlott között 2012. március 4. napjától szerelmi kapcsolat alakult ki. Az I.r. vádlott nemcsak a sértett lakásán találkozott rendszeresen a sértettel, hanem őt a szüleinek, a III.r. és IV.r. vádlottaknak is bemutatta, mint a barátját, sőt több alkalommal - mint I.r. vádlott barátját - vendégül is látták a sértettet. A sértettnek anyagi gondjai voltak, így I.r. vádlott - a sértettel fennálló kapcsolata alatt - négy kölcsönt is intézett a számára, melyek részleteit heti rendszerességgel kellett fizetni. Mivel a sértett nagyon szerelmes volt az I.r. vádlottba, volt olyan, hogy - az anyagi gondjai ellenére - úgy vett fel kölcsönt a saját nevére, hogy a felvett összeget az I.r. vádlott által üzemeltetett üzletbe fektette, azaz a pénzfelvételt követően a pénzt az I.r. vádlottnak adta. Mivel a sértett az egyik banknál lévő folyószámlájához kapcsolódó 36.367,-Ft tartozását nem tudta fizetni, így ellene 2012. november 20. napján végrehajtási eljárás indult, melynek következményeként 2013. május 2. napján személygépkocsiját is lefoglalták és május 7. napján kivonták a forgalomból. 2012. novemberében az I.r. vádlott tudomására jutott, hogy a sértett büntetett előéletű, illetve tartozásai, anyagi gondjai vannak, ezért a vele való kapcsolattartást próbálta leépíteni, abbahagyni. A sértett viszont szerelmes volt I.r. vádlottba, így egyrészt a szexuális kapcsolat ritkulása miatt, másrészt az I.r. vádlott üzletébe általa fektetett pénz követelése miatt rendszeresen kapcsolatot keresett I.r. vádlottal, melytől viszont I.r. vádlott elzárkózott. Oldal 63 / 85

A sértett kapcsolat-keresése addig fajult, hogy 2013. februárjától szinte napi szinten fenyegette az I.r. vádlottat, hogy a munkája során tanúsított törvénytelenségeket bejelenti a munkáltatójának és így teszi tönkre az I.r. vádlottat. Az I.r. vádlott szülei (a III.r. és IV.r. vádlottak) eleinte jó kapcsolatban voltak a sértettel, de 2013. februárjától már az I.r. vádlott zaklatásai ezt a viszonyt kikezdték. 2013. március 23. napjána sértett az I.r. vádlottat 13 órakor a munkahelyén megfenyegette, arcon vágta, majd sértett e napon később az I.r. vádlott szüleivel is összeveszett. A történtek hatására 2013. március 26. napján az I.r. vádlott feljelentést is tett a sértett ellen zaklatás vétsége miatt, mely ügyben a Kalocsai Rendőrkapitányságon eljárás is indult. 2013. márciusában a sértett az I.r. vádlott munkahelyén jelezte, hogy kétes szerződéskötései vannak az I.r. vádlottnak, ezért - a vizsgálat idejére – az I.r. vádlottat 2013. április 5. napján a munkájából felfüggesztették, majd - mivel a vizsgálat a munkájában hibát nem tárt fel -, április 17. napján visszahelyezték a munkakörébe. Annak ellenére, hogy az I.r. vádlott a szerelmi kapcsolatot nem kívánta felújítani Korbel Attila sértettel, ezt követően is tartotta a kapcsolatot vele, továbbra is találkozgatott a sértettel, a találkozásaik 2013. augusztus közepéig szexuális együttlétet is magukba foglaltak, de most már a szülők tudtán kívül, titokban, illetve nem olyan sűrűséggel, mint a kapcsolatuk elején. Az I.r. vádlottnak ezzel az volt a célja, hogy a sértettet abban a hitben tartsa, hogy még mindig szerelmesek egymásba, ugyanis ezzel próbálta elérni, hogy a sértett ne tegyen újabb bejelentést ellene és a rendőrségen se jelentse fel. Közben az I.r. vádlott 2013. márciusában közelebbi kapcsolatba került a II.r. vádlottal is, akivel szintén szexuális kapcsolatot tartott fenn. A sértettet a ritkuló szexuális együttlétek féltékennyé tették, viszont a feljelentési szándékától nem állt el. 2013. július 11. napján, amikor az I.r. és a IV.r. vádlottak az I.r. vádlott boltjának felszámolásakor a boltban takarítottak, a sértett az üzlet előtt a szülei jelenlétében fenyegette meg az I.r. vádlottat, hogy fel fogja jelenteni a rendőrségen, mert lopja és csalja a pénzt. A zaklatások, a sértett állandó pénz-visszakövetelése, a feljelentésre irányuló fenyegetései miatt az I.r. vádlott számára már annyira terhes volt a sértett jelenléte, magatartása, hogy az I.r. vádlott elhatározta, hogy a sértettet úgy megvereti, hogy nyomorékká váljon, mert akkor nem tudja majd tovább zaklatni őt és a családját. 2013. májusában az V.r. vádlottal meg is egyezett abban, hogy az V.r. vádlott keres valakit, aki a sértettet megveri. Ezért 300.000,-Ft-ot adott át a részére, illetve elmondta, hogy a sértett hol lakik, milyen kocsija van. Az V.r. vádlott végül a VI.r. vádlottal állapodott meg abban 2013. július elején, hogy a VI.r. vádlott megveri a sértettet és ezért 200.000,-Ft-ot fizet neki a megbízást adó hölgy által. Továbbította neki a megverendő férfiról az I.r. vádlottól kapott információkat is. 2013. augusztus 2. napján 18 óra 30 perc körüli időben a sértettet a VI.r. vádlott egy autómosónál ököllel úgy fejen ütötte három alkalommal, hogy nevezett az ütésektől eszméletét vesztette. A sértett azonban a megveretését követően is folytatta zaklató, fenyegető magatartását. Miután 2013. augusztusában a sértett tudomására jutott, hogy az I.r. vádlott a II.r. vádlottal szerelmi kapcsolatot tart fenn, akkor a II.r vádlottat és családját is figyelte, fenyegette. A sértett 2013. augusztusában - a megveretését követően - ismét bejelentést tett az I.r. vádlott munkája miatt, így az I.r. vádlottat 2013. augusztus 13. napján ismét felfüggesztették a bejelentés kivizsgálásának idejére. Mivel a sértett a megveretését követően nemcsak folytatta, de nagyobb intenzitással zaklatta, fenyegette az I.r. vádlottat, ő ismét feljelentést tett. Oldal 64 / 85

2013 augusztusában az I.r. vádlott 2013. augusztus végén ismételten felkereste az V.r. vádlottat annak érdekében, hogy ismételten megverettesse a sértettet, de most már nagyobb eredménnyel. Ettől nevezett teljesen elzárkózott, ezért az I.r. vádlott elhatározta, hogy ő maga fogja elintézni a sértettet. 2013. szeptember 1. napjára (vasárnap) délután 18 órára a sértettet az I.r. vádlott a házukba hívta arra hivatkozva, hogy a szülők nem lesznek otthon. A III.r. és IV.r. vádlottak ezen a napon délután valóban elmentek otthonról. Az I.r. vádlott viszont e napon odahívta a lakásába a II.r. vádlottat is, akivel nem közölte, hogy a sértett is jönni fog hozzá. Az I.r. vádlott a kb. 18 óra 35 perckor érkező sértett elé ment, a lakás műhelyében találkoztak. Az I.r. vádlott vitát kezdeményezett, így a hangos szóváltásra a II.r. vádlott is lement a műhelybe. Amikor a sértett meglátta II.r. vádlottat, a vita tovább fajult, a sértett sértegette a II.r. vádlott jelenléte miatt az I.r. vádlottat, majd meglökte az I.r. vádlottat és távozni készült. Ahogy a sértett a kijárat felé fordult, a II.r. vádlott a kezébe vett kb. 10-15 mm átmérőjű, vélhetőleg egy méter hosszú vascsővel hátulról, nagy emberi erővel egyszer fejbe vágta, minek következtében a sértett a földre került. II.r. vádlott a földön fekvő sértett arcára még további ütéseket mért, az ütéseket a feje felől indítva. A már földön fekvő sértett arcára az I.r. vádlott is több ütést mért a kezében lévő 2228 mm átmérőjű vascsővel, nagy emberi erővel, felülről lefelé irányuló mozdulattal. Amikor észlelték, hogy a sértett a bántalmazásuk következtében elhalálozott, akkor I.r. vádlott - 19 óra 13 perckor kezdeményezett hívással - hazahívta a szüleit, a III.r. és IV.r. vádlottakat, akiknek elmondták, hogy a bántalmazásuk következtében a sértett meghalt. A négy vádlott a sértett holttestét a III.r. vádlott gépkocsijába tette, majd a III.r. vádlott által vezetett gépkocsival a holttestet a Kisfoktő külterületén, az 51-es főút közelében lévő Nagy-éri-csatornához vitték és a csatornába rejtették. Ugyancsak a csatornába dobták a kocsiban a holttest alá tett nylon zsákokat és a sértettől elvett telefont is. 2013. november 10. napján a sértett holttestét a Kisfoktő külterületén található Nagyéri-csatornában megtalálták. Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. számú tárgyaló vádlott D. M. és társai ügy emberrablás bűntette időpont 2015. február és más 17. és 19. 9 óra bűncselekmények Folytatódik a Szegeden elkövetett emberrablás tárgyalása Tanúk és szakértő meghallgatásával folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken az a 9 vádlottas – 6 férfi és 3 nő - büntetőügy, melynek tárgyát – többek között különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás bűntette képezi. Az ügyben a Csongrád Megyei Főügyészség emelt vádat, melynek lényege szerint a II.r. vádlott 2008-ban rávette az egyik – akkor 17 éves – sértettet, hogy az egyik szegedi bárban táncoljon. A sértett a bárban szexuális szolgáltatást is nyújtott, mellyel napi 10-70.000,- forintot keresett meg, amit átadott a II.r. vádlottnak. Ezután a II.r. vádlott rávette a sértettet, hogy ezen tevékenységét Hollandiában folytassa, ahol már napi átlagban 400 Eurót keresett 1 hónapig, majd visszajött Magyarországra, ahol ismét bárban és az út mellett is prostituáltként dolgozott. A sértett az összes bevételét átadta a vádlottnak, aki elégedetlen volt a bevétel nagyságával és többször bántalmazta a sértettet, aki – egy kivétellel, amikor az egyik ujja eltört - nem fordult orvoshoz. A sértett ezen időszakban ismerkedett meg a II.r. vádlott testvéreivel, az I. és a III.r. vádlottakkal, akik szintén több alkalommal bántalmazták őt.

Oldal 65 / 85

A sértett 2010 januárjától kezdődően egy barátnőjével tovább folytatta a prostitúciós tevékenységet Svájcban, amiben a II.r., és az V.r. vádlottak - az I.r. vádlott unokatestvére – valamint a III.r. vádlott testvére nyújtottak segítséget. A sértettek 2010 júniusában hazautaztak Szegedre, mert nem érezték jól magukat. Ebben a III.r. vádlott testvére próbálta erőszakkal megakadályozni őket, ami miatt – a sértettek feljelentése kapcsán - ellene emberkereskedelem gyanúja miatt eljárás indult és Svájcban le is tartóztatták. Miután a sértettek hazatértek Szegedre, egyiküket – aki gyermekkorú lánytestvére társaságában volt - a III.r. vádlott a Mars téren - élete kioltásával fenyegetőzve -arra kényszerítette, mutassa meg a másik lány lakóhelyét. Ez megtörtént, azonban az itt lakó sértett nem nyitott ajtót. Ekkor a III.r. vádlott a társaságában lévő testvérpár sértettet egy lakásba kényszerítette, ahol az I.r., a IV.r. és a VI.r. vádlottak tartózkodtak. Itt az idősebb – korábban prostituáltként dolgozó – sértettet a vádlottak megfenyegették, hogy megölik, ha nem vonja vissza a Svájcban tett terhelő vallomását – az I.r. vádlott bántalmazta is -, illetve közölték vele azt is, addig nem mehet haza a testvérével, amíg ez nem történik meg. Ezután a VIII.r. vádlott - magát rendőrnek kiadva – elhozta ebbe a lakásba a másik, korábban prostituáltként dolgozó sértettet is, akivel a vádlottak szintén azt közölték, addig nem mehet haza, amíg a terhelő vallomását vissza nem vonja. Az I.r. vádlott ököllel és baseball ütővel is megütötte őt, a nyakához pedig kést szegezett. A vádlottak végül az egyik sértett kiskorú testvérét – kísérettel – hazaengedték, majd a két másik sértett nőt először két különböző lakásban helyezték el, aztán pedig egy másik -immár közös -helyre vitték. Itt az I.r. vádlott a sértetteket ököllel megverte és megrugdosta és egy késsel meg is szurkálta – egyikük arcát és nyakát pedig még meg is vagdosta. Egyúttal közölte velük, hogy a vallomásuk visszavonását egy ügyvéd már elkészítette, azt le kell másolniuk és Svájcba elküldeniük. Ez meg is történt. A vádlottak a sértetteket végül – több hét elteltével - azért engedték el, mert a rendőrség már – eltűntként - körözte őket. A vádlottak azonban még ezt követően is „irányították” az egyik sértetteket, akit Svájcba is kivitték, hogy terhelő vallomását vonja vissza szóban is. Ez megtörtént, azonban a sértett a többszöri kihallgatás eredményeként feltárta, hogy kényszerből vonta vissza a vallomását, ami miatt az I.r., a II.r., a III.r., a IV.r. és a VI.r. vádlottak életveszélyesen megfenyegették és ismételten foglyul ejtették és csak másfél hét elteltével engedték szabadon, de továbbra is figyelték. Miután az utcán az I.r. és a IX.r. vádlott az utcán bántalmazta, a sértett rendőri segítséget kért és feltárta az eseményeket. A vádlottak közül öten vannak előzetes letartóztatásban. A Főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. Ítélethirdetés még nem lesz. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem

A. A. J. és két társa

adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette 2015. 02.19. és más bűncselekmények

9.00

A vádirat szerint A. A. J. I.r. vádlott egy szlovákiai gazdasági társaság képviselőjeként eljárva, magyarországi illetőségű gazdasági társaságoktól gabonát vásárolt fel, ez után áfa-t nem fizetett, arra hivatkozva, hogy a gabonát külföldre szállítja. Az I.r. vádlott, A. R. GY. II.r. vádlottal – egy magyarországi gazdasági társaság vezetőjével, melyet később S. Z. III.r. vádlott képviselt - megállapodva a gabonát, a II.r. vádlott által Oldal 66 / 85

képviselt cég, magyarországi gazdaságoknak értékesítette tovább úgy, hogy a szlovák, és a II.r. , majd a III.r. vádlott által képviselt magyar cég között adásvételi szerződés nem jött lére. A magyar cég közbeiktatására a gabona legalizálásához, illetve az adásvétel után áfa felszámolásához volt szükség. Tevékenységüket hamis bizonylatok, CMR okmányok kiállításával leplezték, külföldre irányuló gabonakereskedelmet folytattak, anélkül, hogy a gabona Magyarországot elhagyta volna. E tevékenységükkel a vádlottak 2009. I. negyedévétől, 2009. december végéig összesen 350.182.000 forint adóhiányt okoztak. A bíróság folytatja a tárgyalást. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 8. számú tárgyalóterem M. L. vádlott és társa

Dolog elleni erőszakkal 2015. elkövetett lopás bűntette február 19.

13.00 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint M. L. I.r. vádlott és társa, R. A. II.r. vádlott 2014. július hó 20. napján Szegeden, a Bartók téren leparkoltak, majd előzetes megbeszélésüknek megfelelően elindultak egy belvárosi ékszerüzlet felé, hogy onnan ékszereket hozzanak el. Az üzlethez megérkezve, I.r. vádlott a helyszínt figyeléssel biztosította, míg társa az üzletbe bement, és a bejárattal szemben lévő üvegvitrint az abban található nyakláncok megszerzése érdekében megütötte, mire az lezuhant a javító pultra. R. A. II.r. vádlott a vitrint végül felemelte és a földhöz vágva összetörte, majd onnan jogtalanul eltulajdonított nyolc darab, összesen 643.510,- forint értékű nyakláncot, majd a helyszínről I.r. vádlottal együtt távozott. A cselekménnyel okozott kárból 244.590,- forint megtérült, mivel sikerült lefoglalni 3 db nyakláncot egy szentesi zálogházból. Az üzletben keletkezett mindösszesen 830.465,- forint rongálási kár kapcsán a sértett polgári jogi igényt terjesztett elő. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

hűtlen kezelés bűntettének 2015. február 19. kísérlete

Oldal 67 / 85

9.00

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként Oldal 68 / 85

üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Oldal 69 / 85

Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. _______________________________________________________________ A 2015. február hó 19. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson ingatlanforgalmi szakértők meghallgatására kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 1-os tárgyaló K. József és társai

hivatalos személy által 2015. február 09.00 kötelességszegéssel, 17., 19., üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények

Oldal 70 / 85

I. r. vádlott a veszélyes munkaeszköz védőburkolatának hiányossága, mint súlyos veszélyeztetés, illetve a közvetlen veszélyeztetés megállapítása ellenére a munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseivel szemben, hivatali kötelességét megszegve nem tett munkavédelmi bírság kiszabására javaslatot, ezzel a munkáltatót, egyéni vállalkozót jogtalan hátrányhoz juttatta. I. r. vádlott ellenőrzés során hiányosságként feltárta, hogy a tetőn történő munkavégzés során az ún. vezérkötelet nem rakták ki, személyi védőeszközt a munkavállalók nem használtak. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve az esetet nem dokumentálta, munkavédelmi ellenőrzési eljárást nem indított, így a lefolytatandó bizonyítási eljárás adataitól függően munkavédelmi bírság, vagy helyszíni bírság kiszabása iránt nem intézkedett, ennek következtében a vállalkozásnak és a munkavállalóknak jogtalan előnyt biztosított. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve telefonon értesítette a cég munkavédelmi előadóját, hogy másnap átfogó ellenőrzés várható, megnevezte a munkavédelmi ellenőrt és felajánlotta, hogy probléma esetén felveszi az ellenőrrel a kapcsolatot. I. r. vádlott hivatali kötelességét megszegve telefonon értesítette II. r. vádlottat, hogy munkatársa egy telephelyen munkavédelmi ellenőrzést tart. Felhívta a vállalkozó figyelmét, hogy a munkavállalóknak legyen kitöltve az alkalmi munkavállalói kiskönyve és felajánlotta, hogy munkavédelmi probléma esetén felveszi a kapcsolatot az ellenőrrel. Az OMM előzetesen elkészített és jóváhagyott terv alapján fokozott ellenőrzést hajtott végre Sopronban található éjszakai szórakozóhelyeken. I. r. vádlott ezen a napon hivatali kötelességét megszegve a vállalkozást jogtalan előnyt biztosítva telefonon értesítette II. r. vádlottat a várható ellenőrzésről, aki a feltárható hibák megelőzésére intézkedni kezdett. Az ellenőrzés helyszínéről, időpontjáról VI. r. vádlott is értesült, megjelent a szórakozóhelyen a jelenléti ívek összeállításával, a munkáltatók bejelentésének ellenőrzésével hivatali kötelességét megszegve az ellenőrzés tény és tárgyszerű vizsgálatát meghiúsította, így a vállalkozásnak jogtalan előnyt biztosított. V. r vádlott az ellenőrzést megelőzően megjelent a szórakozóhelyen és a munkavállalói bejelentő lapokat kijavította. Ezzel hivatali kötelességét megszegve az ellenőrzés tény és tárgyszerű vizsgálatát meghiúsította, ily módon a vállalkozásnak jogtalan előnyt biztosított. ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék Gy-né Sz. Ilona és társai

Hivatali bűntette

visszaélés 2015.

02.19. 9.00

Megismételt eljárás Az I. r. vádlott (Balatongyörök község körjegyzője) a II., III. és IV. r. vádlottak (IV. r. vádlott Balatongyörök polgármestere) közreműködésével 2004-2007-es években a ténylegesen befolyt idegenforgalmi adóbevételnél magasabb összeg befizetése iránt intézkedett az önkormányzati adóhatóság számára avégett, hogy ennek alapján a Magyar Államkincstár központja - 13.590 ezer forinttal - magasabb összegű üdülőhelyi feladatra szánt normatív hozzájárulást folyósítson az önkormányzatnak. Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő Oldal 71 / 85

9 . 0

0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Törvényszék B. József

Információ:

Emberölés bűntettének 2015. 02. 19. 9.00 kísérlete

A vád szerint a keszthelyi vádlott 2014 szeptemberében egy konyhakéssel, illetve egy baltával rátámadt a kiskorú, vele egy háztartásban élő sértettre. A számítógép előtt ülő sértettet baltával fejbe vágta, majd menekülés közben többször megütötte, és próbálta késsel megszúrni. A sértett a fürdőszobába menekült, bereteszelte a helyiség ajtaját, amelyet megpróbált befeszíteni a vádlott, aki végül felhagyott szándékával, s elhagyta a lakást. A sértett ekkor kimenekült és a szomszédtól kért segítséget, aki értesítette a mentőket. A vádiratban foglaltak szerint a vádlott téves eszmékkel jellemzett hasadásos elmezavarban szenved, s ezen kóros elmeállapotban követte el a cselekményt. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Törvényszék N. Tamás

Emberölés kísérlete

bűntettének 2015. 02. 19. 14.00

Ítélethirdetés A vád szerint a vádlott 2003. óta él házasságban. A feleség 2014 májusában közölte férjével, nem akar tovább vele élni. A férje ezt nem tudta elfogadni, 2014. június 13-án levelet címzett közös gyermeküknek, melyben bocsánatot kért jövőbeli tetteiért. Soraiból kitűnt: nem csak felesége, hanem saját halálára is készült. Ezt követően a gyermeket a testvéréhez küldte éjszakára és míg a felesége aludt, bezárta a ház ablakait, lehúzta a redőnyöket, előkészített egy bőrövet, egy 17,5 centis pengehosszúságú csontozókést, valamint némi kötöző anyagot. Éjfél körül bement a gyermek szobájában alvó feleségéhez, felébresztette, majd mikor a nő kifelé indult a szobából a nyakába vetette az övet, s fojtogatni kezdte. A nő kezét hátra kötözte, ám a dulakodás közben az asszony elszakította a köteléket, az ablakhoz rohant, kinyitotta, s többször is segítségért kiáltott, mire a férfi megpróbálta őt megszúrni a késsel. A nő menekülni próbált, miközben többször elesett, a férje pedig több alkalommal is szúró, metsző sebet (összesen 18-at) ejtett a testén. A férfi közölte, nem megy börtönbe, majd többször magát is mellkason szúrta magát. A nő kiáltásait meghallva a szomszéd értesítette a rendőrséget. A vádlott mellkasát szorítva kiment a kiérkező járőrök elé, s közölte velük, hogy felesége szíven szúrta.

Oldal 72 / 85

Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Nagykanizsai Járásbíróság dr. B. Endre és társa

Információ:

Csalás bűntette és már 2015. 02. 19. 9.00 bűncselekmények

A vád szerint 2010 novembere és 2011 márciusa között a szakorvos I. rendű vádlott 23 beteg részére vizsgálat nélkül és jogszabályi feltételek hiányában írt fel gyógyászati segédeszközt (un. antidecubitus ülőpárnát). A recepteket a vádlott érdekeltségi körébe tartozó patikában váltották ki. A vádlott célja az volt, hogy indokolatlanul felírt párnák után igénybe az OEP támogatást, s jogtalan haszonra tegyen szert. Tettével 2.223.262 Ft kárt okozott az OEP-nek, mert a beváltott receptek után a támogatást a patikának elszámolták. A II. rendű egy budapesti gyógyászati cég képviselőjeként került kapcsolatban a I. rendű vádlottal, s a két vádlott megegyezett abban, hogy a biztosítottak adatait felhasználva hamis recepteket állít ki az I. rendű vádlott, s azokat a II. rendű által képviselt cég érdekeltségi körében beváltja. 2011 tavaszán az I. rendű vádlott összesen 298 személy részére írt fel vizsgálat nélkül, jogosulatlanul, normatív támogatással kompressziós gyógyharisnyát. A többség meg is kapta ezt, de előfordult, hogy olyan személyek nevére is váltottak ki, akik nem tudtak erről, s a terméket sem kapták meg. A két vádlott cselekményével 3.958.057 Ft kárt okozott az OEP-nek. A 6.181.319 Ft kárból 2.223.262 Ft-ot a kórház kifizetett az OEP-nek, s jelenleg kártérítési per van folyamatban az I. r. vádlott és a kórház között. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Oldal 73 / 85

2015.02.20. (P) PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem K.P. és 25 társa 2015. különösen nagy kárt okozó 20. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett

február 9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – másodfokú nyilvános ülés

Információ:

Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg: K.P. I.r. vádlott (39 éves, büntetlen előéletű, Somogy megyei férfi) egy kereskedelmi bank vállalkozókkal foglalkozó hitelügyintézőjeként a bank számítástechnikai rendszerébe szándékosan valótlan adatokat táplált be. A bankhoz forduló vállalkozók a valótlan adatok alapján kaptak un. üzleti hitelkártyát. A valótlan adatokkal az I.r. vádlott azt a látszatot keltette, hogy a hitelkártyát igénylő vállalkozók a ténylegesnél jobb vagyoni helyzetben vannak, hitelképesek. Hiteligénylő vállalkozók beszervezésében közreműködött B.M. (53 éves, büntetlen előéletű, Somogy megyei férfi) II.r. vádlott, M.Z. (40 éves, többszörösen büntetett előéletű, Somogy megyei férfi) III.r. vádlott, B.L. (64 éves, többszörösen büntetett előéletű, Somogy megyei nő) IV.r. vádlott és V.K. (42 éves, büntetlen előéletű, Somogy megyei nő) V.r. vádlott. Az I.r. vádlott cselekményével összesen 70 millió forintot meghaladó kárt okozott. A fenti tényállás alapján a Kaposvári Törvényszék az I.r. vádlottat folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra és 1.000.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A II.r. vádlottat 2 év 6 hónap, a III.r. vádlottat – mint különös visszaesőt – 2 év 6 hónap börtönre, a és IV.r. és V.r. vádlottat 1 év 6 hónap börtönre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását az V.r. vádlott esetében 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A hitelt felvevő VI.-XXVI.r. r. vádlottakat a törvényszék felmentette. A törvényszék ítélete ellen az ügyész az I.r. - V.r. vádlottak terhére részben eltérő minősítés és a büntetés súlyosítása, a VI.-XXVI.r. r. vádlottak esetében hatályon kívül helyezés érdekében fellebbezett. Az I.r. - V.r. vádlottak és védőik felmentés, illetve enyhítés érdekében fellebbeztek. dr.Tóth Sándor sajtószóvivő 30/207-2976 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék – V/521. Ügyszám:

Ügy: 2015. 02. 20. 09.00 óra jelentős mennyiségű kábítószerre, 24.B. 116/2014 forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette ELSŐ TÁRGYALÁS ! Vádirati tényállás: Rendőri intézkedés, házkutatás volt egy érdi házban 2013 december 19én. A helyszíni szemle során a rendőrök 908 tő különböző fejlettségű kannabisz növényt és 15 tő elszáradt növényt foglaltak le némi virágzat, levél és szár morzsalékkal társaságában. Oldal 74 / 85

Információ:

A Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint a férfi amellett, hogy kb. 2013 nyarától marihuánát termesztett, ahhoz szabálytalanul vételezte az áramot és a földgázt, ily módon az ELMÜ Zrt.-nek 883,991 Ft, a TIGÁZ Zrt-nek pedig 171,850 Ft kárt okozott. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék – fszt. 20. Ügyszám: 11B.32/2014

Információ:

Ügy: 2015. 02. 18. különösen jelentős vagyoni és hátrányt okozó hűtlen kezelés 2015. 02. 20. bűntette és más bcs.

11.00 óra és 09.00 óra

Vádirati tényállás: 2013. május 7-én a főügyészség Sz. Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, H.-né F. Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolta meg. T. Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Cs. Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint a társaság két volt vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségével, valamint valamennyiüket folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is megvádolta az ügyészség az egykor a magyar állam tulajdonában és a Külügyminisztérium kezelésében álló épület 2008-as értékesítésével kapcsolatban. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2015.02.16.;18.;20.

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz Oldal 75 / 85

kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ftot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ftot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – Oldal 76 / 85

2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Oldal 77 / 85

Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2015.02.16.;18.;20.

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Oldal 78 / 85

Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. S. a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ftot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ftot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt Oldal 79 / 85

vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik.

Pesti Központi Kerületi Bíróság II. 279. 12.B.10177/2013

Hűtlen kezelés bűntette 2015.02.20.

08:30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott 2002 júliusától a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott először címzetes, majd közigazgatási államtitkári, végül 2006 júliusától 2008 januárjáig szakállamtitkári kinevezéssel. Oldal 80 / 85

A II. r. vádlott egy Kft. vezető tisztségviselője, míg a III. r. vádlott pedig az NFA elnöke volt 2004 februárjától a szervezet megszűnéséig. Az NFA a vádbeli időszakban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv volt. 2005. május 10-i hatállyal az NFA tevékenységének felügyelete a közigazgatási államtitkári titkárság hatáskörébe került, e feladatkört az I. r. vádlott látta el. Ezen hatáskör egyedi ügyben meghozott konkrét vagyonkezelői döntésekre nem terjedt ki. Az I. r. vádlott ennek ellenére egyedi ügyekben történő döntések meghozatalára utasította a III. r. vádlottat, továbbá saját hatáskörben rendelkezett számlák kifizetése iránt oly módon, hogy a számlában szereplő összegek átutalását aláírásával engedélyezte. A vád szerint az I. r. vádlott rávette a III. r. vádlottat, hogy a vagyongazdálkodási kötelezettségét megszegve, az NFA nevében fiktív tanácsadási feladatok ellátására kössön színlelt megbízási szerződéseket egy a II. r. vádlott által képviselt Kft-vel. A III. r. vádlottnak a valóságban nem volt szüksége a szerződésekben rögzített tanácsadásra, erre egyetlen esetben sem került sor. A vád szerinti cselekmények során a vádlottak kb. 4.593.000 Ft kárt okoztak. Az ügyészség a vádlottakat többek között jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 5.B. 609/2013

emberölés

2015.02.20.

08:30

A Fővárosi Törvényszék a vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben benyújtott vádiratot egyesítette a Fővárosi Törvényszéken az I.r. vádlott és társai ellen már folyamatban lévő büntetőügyhöz. A vádirat szerint az I. rendű vádlott már az 1990-es évek elején rendszeresen járt Magyarországra, majd 1995-től kezdődően az Energol csoporthoz köthető nagykőrösi telephely rendszeres őrző-védő szolgálatát látta el több társával együtt. Ennek során került kapcsolatba a II. rendű vádlottal, aki 2000 februárjáig volt az Energol Rt. egyik igazgatója. II.r. vádlott e tevékenysége révén jelentős vagyonra tett szert, és a budapesti „éjszakai élet" meghatározó alakjává lépett elő. 1997-ben az Energol Rt. vezető tisztségviselői és a vele kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ellen több büntetőeljárás indult adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A II.r. vádlott megszökött a felelősségre vonás elől, ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. A vádirat szerint a sértett sérelmére 1997. január 22-én elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárásban többször kihallgatták tanúként, majd később ugyancsak tanúként hallgatták meg az Energol Rt tevékenysége kapcsán indult büntetőeljárásban is. A vádirat szerint a sértett a tanúkihallgatásai alkalmával részletesen nyilatkozott az Energol Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tevékenységéről, és ennek során más, többek között életellenes bűncselekmények elkövetésével is összefüggésbe hozta II. rendű vádlottat is. A tanú videóra vett vallomásai ismeretlen körülmények között kikerültek a rendőrségről, és még a televízióban is bemutattak egyes részleteket. II.r. vádlott is tudomást Oldal 81 / 85

szerzett a tanúvallomás tartalmáról, s a vád szerint annak érdekében, hogy a sértettet elhallgattassa és a bizonyítást megnehezítse, megbízta az I. rendű vádlottat, hogy anyagi előnyért ölje meg a sértettet. A vád szerint miután I.r. vádlott elvállalta az emberölés végrehajtását, feltérképezte a sértett mozgását, így tudta, hogy az minden nap az Aranykéz utcai parkolóház földszintén hagyja az autóját, s onnét megy a Váci utcai irodájába. A vád szerint az I.r. vádlott ismeretlen körülmények között mintegy 4500-5000 gramm TNT-t tartalmazó robbanóanyagot szerzett be, amellyel házilag összeállított, rádió távirányításos robbantó szerkezetet készített. Az I.r. vádlott megbízásából és utasításai szerint eljáró személy a direkt a célra vásárolt autóban elhelyezte a robbanóanyagot, majd a kocsit a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta a Budapest, V. kerület Aranykéz u. 1-3. szám előtti szakaszon, ahol a sértett minden nap elhaladt az irodájába menet. Ezt követően az I.r. vádlott és az őt segítő személy a helyszínen élesítették a robbanó szerkezetet, és várták a bűncselekmény elkövetésére alkalmas időpontot. A vád szerint miután az I.r. vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett 1998. július 2-án délelőtt elmegy az irodájába, megjelent az Aranykéz utcában és a parkolóháznál lesben állva felkészült a robbantásra. A sértett 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor érkezett az Aranykéz utcába, s miután leparkolt, az Aranykéz utcát és a Váci utcát összekötő átjáró felé indult. Amikor gyalogosan elhaladt a Polsi Fiat 126 közelében, az I.r. vádlott távirányítással működésbe hozta a gépkocsiban elhelyezett robbantószerkezetet, majd taz általa előidézett robbanást követően 11 óra 50 perckor távozott Türr István utca felé. A robbantás következtében a merénylet célpontja a sértett és az Aranykéz utcában tartózkodó további három személy is azonnal életét vesztette. A robbantás hő- és repeszhatásai következtében a közelben tartózkodók közül húszan megsérültek. Az Aranykéz utcában található épületek ablaküvegei kitörtek, az úttest két oldalán parkoló gépjárművek megrongálódtak. A vád szerint az I.r. vádlott - aki még a robbantás napján elhagyta Magyarországot – a sikeres végrehajtásért 50 millió forintot kapott megbízójától a II. rendű vádlottól. A Fővárosi Főügyészség az I. rendű vádlott ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette, míg a II. rendű vádlott ellen felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Járásbíróság B.192/2014.

1. Zs. Rajmund

1. Testi sértés bűntette

2. 2015. 3. február 20.

4. 08.30 5. fszt. 16.

A vádirat szerint Zs. Rajmund vádlott 2013. június 22-én 8 óra körüli időben Sopronban a belváros irányába közlekedett a tulajdonát képező személygépkocsijával. A gumijavító előtt balra irányjelzett, de nem kanyarodott, bár közlekedési akadály nem volt. Ebben az időben a sértett is ugyanazon úton haladt személygépkocsijával, észlelte az előtte irányjelző személygépkocsit, majd azt, hogy a jelzés ellenére hosszasan áll az úton, ezért a bizonytalan közlekedési helyzetben megnyomta egyszer a hangjelzőt. Miután a vádlott változatlanul állt a járművével, lassan kikerülte.

Oldal 82 / 85

Információ:

A vádlott azonnal utána indult, közben folyamatosan nyomta gépkocsija kürtjét.. A sértett látva, hogy a követési távolságot sem tartja be a vádlott, közlekedési balesettől tartva, fokozatosan lassítva leállt az út szélén. A vádlott megállt mögötte, a sértett odament hozzá, tisztázni akarta, miért nem kapcsolta be a vészvillogót. A vádlott is kiszállt az autójából, felszólította a sértettet, hogy üljön vissza, és kézzel meglökte a bal vállát. Mivel forgalmas úton álltak meg, a sértett azt javasolta, álljanak odébb és beszéljék meg nyugodtan a történteket, majd a következő mellékutcába jobbra kanyarodott, a vádlott követte. A vádlott kiszállt az autójából, kinyitotta a gépkocsija ajtaját, lehúzta ujjáról a gyűrűjét, szorosra kötötte cipője kötőjét. Ezt látva a sértett megkérdezte: „mire készülsz, nem lesz itt verekedés!”, de a vádlott nem válaszolt, hanem a „te ilyen agresszív vagy?”, kérdésre kiszállt az autóból. A vádlott autója utastérből ezután magához vett egy gumikalapácsot és a sértett arcára sújtott, majd az orrnyergére ütött. A sértett eszméletét veszítette, elesett, erősen vérzett az arca, feje. Amikor magához tért, nehezen tudott mozogni, próbált az autójába beszállni és - miután észlelte, hogy a vádlott elhajtott a helyszínről - értesítette a mentőket, kórházba szállították. Folytatólagos tárgyalás, a bizonyítási eljárásban orvosszakértők meghallgatása, majd a bizonyítási eljárás lezárása és perbeszédek várhatók. dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. tárgyaló vádlott L. J. ügy emberölés időpont 2015. február bűntettének előkészülete 20. 8-30 óra Folytatódik a „bérgyilkosságra” felbujtással vádolt férfi tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott /38 éves hartai férfi/ V.J-t 4-5 éve ismeri, de csak ritkán találkoznak, beszélő viszonyban vannak. V. J-nek tudomása volt arról, hogy a vádlottnak vannak használt, bontásra váró autói, illetve tudott arról is, hogy W. P. és a vádlott között peres ügy van folyamatban. 2013. augusztus 18. napján (vasárnap) V.J. és J. I. - akik szintén autó alkatrészekkel üzletelnek - felkeresték a vádlottat annak érdekében, hogy tőle használt autót alkatrésznek vegyenek. Mivel a hartai lakásán nem volt a vádlott, így a szomszéd útmutatása alapján a töltés melletti tarlón találták meg az éppen kaszáló vádlottat. A beszélgetésük során szóba került a vádlott és W. P. közötti peres ügy is. Ekkor a vádlott közölte velük, hogy a W. P. román alkalmazottját, T. Gy. Rt kocsival egy eldugott helyre kellene vinni, rá kellene bírni egy olyan vallomásra, mely az ő számára a perben előnyös. Erről a vallomásról hangfelvételt kellene készíteni, majd "el kellene tenni láb alól" és a holttestét is el kellene tüntetni, hiszen akkor azt hinnék, hogy visszament Romániába. A megölésért 200.000,-Ft-ot hajlandó fizetni annak, aki ezt megteszi. Amennyiben V. J. és J. I. nem vállalja a román férfi megölését, akkor pedig kérte, hogy ajánljanak neki olyan személyt, aki megbízható, aki hajlandó e román személyt megölni ennyi pénzért. V. J-nek és J. I-nek - még ott a tarlón - a vádlott megmutatta, hogy e román személy hol lakik, elmondta, hogy egyedül él, sőt elmagyarázta az oda vezető utat is. Közben az autó-üzlet miatt mindhárman elmentek a vádlott lakására, ahol a vádlott ismét felhozta a román személy megölésének témáját. A garázsban Oldal 83 / 85

elővett egy kispuskának látszó tárgyat is azzal, hogy azt a személyt, aki a megölést vállalja, e fegyverrel tudja segíteni. Közben megtekintették a vádlott használt Suzukiját is. Másnap, hétfőn V. J. és J. I. visszamentek a használt Suzuki megvétele érdekében a vádlott lakására, Hartára. A vádlott az ügyletet azonban csak úgy volt hajlandó megkötni, hogy közben az emberölési felvetésére is megoldás születik. V. J. és J. I. számára ekkor már egyértelművé vált, hogy a vádlott komolyan gondolja e román férfi megöletését. Azt nem vállalták el, igy aztán az üzlet végül is nem jött létre közöttük. V. J. és J. I. azonban - mivel látták, hogy a vádlott az emberölés tekintetében komolyan beszél - felkeresték T. Gy. R.-t, akinek - figyelmeztetési céllal beszámoltak a vádlott tervéről, szándékáról. A Főügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza a vádlottal szemben.

Oldal 84 / 85

DEVIZAHITELES PEREK

A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA TÁRGYALÁSI a "devizaperek"-ben kitűzött tárgyalásokról tárgyalások helye: Budapest, II., Fekete Sas u. 3.)

JEGYZÉKE (a 2015.02.12

Felperes megnevezése

tárgyalás időpontja

tárgyaló száma

K &H Bank Zrt.

2015.02.20 - 9 óra

fszt. 7.

KDB Bank Zrt.

2015.02.20 - 10 óra

fszt. 7.

EVO Bank Zrt.

2015.02.20 - 11 óra

fszt. 7.

Porsche Bank Zrt.

2015.02.20 - 12 óra

fszt. 7.

Bírósági sajtószóvivők elérhetőségei az alábbi linken: http://www.birosag.hu/media/sajtoszovivoihalozat-elerhetosegei

Oldal 85 / 85