1
ISKOLÁK A VILÁGÉRT! A GLOBÁLIS NEVELÉS BEILLESZTÉSE A KÖZOKTATÁSBA
VAJON A KERESKEDELEM ÉHEZÉST OKOZ? Dokumentáció
2
ÉS A CUKORRÓL
10
TARTALOM ELŐSZÓ 3 VAJON A KERESKEDELEM ÉHEZÉST OKOZ? BEVEZETŐ
4
SEGÉDANYAGOK ÉS MÓDSZEREK
A VILÁG MEZŐGAZDASÁGI KERESKEDELME MARITA WIGGERTHALE ELŐADÁSÁNAK 5 KIVONATA
BEMUTATKOZÁS ÉS IMPULZUSOK
A RIZS ÉS A BANÁN
VILÁGREGGELI RIZS-KVÍZ
MARITA WIGGERTHALE ELŐADÁSÁNAK 6 KIVONATA
A CUKORPIAC REFORMJA A MEZŐGAZDASÁGI KERESKEDELEMBEN RUDOLF REMLER-SCHÖBERT
MŰHELYMUNKA BRAZÍLIÁRÓL
BRAZILIA BINGÓ FORDULJ, PÖRDÜLJ KÖZELEBBRŐL
7
A CUKORPIAC RENDSZERÉNEK JELENLEGI HELYZETE JUDITH ZIMMERMANN-HößL 9 BRAZÍLIA ÉS A CUKOR
KINEK MI JUT A BANÁNBÓL?
11 13 14 18 18
CUKOR-JÁTÉK VILÁG-JÁTÉK
20 25
LINKEK ÉS IRODALOM
29
SZERZŐK ÉS ELŐADÓK
30
3
ELŐSZÓ
ISKOLÁK A VILÁGÉRT! Az Iskolák a világért program célja, hogy a projektben résztvevő négy ország, Lettország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország iskoláiban a mindennapi élet részévé váljon a nemzetközi fejlesztés kérdésköre. A partnerség kifejezetten a tanárok és a tanulók körében igyekszik elősegíteni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, összefüggések jobb megértését, annak érdekében, hogy küzdjenek egy igazságosabb, emberibb világért. Négy különböző országból hét – az EU és az ÖEZA által támogatott – szervezet vesz részt a programban: Welthaus Graz, Welthaus Linz, Welthaus Klagenfurt és Welthaus Vienna (Ausztria), az Artemisszió Alapítvány (Magyarország), a Humanitas (Szlovénia) és a MiTi (Lettország). Az első „Train the Trainer” („Képzők képzése”) szemináriumra az Iskolák a világért projekt keretein belül 2007. júliusában, Grazban került sor. A lett, szlovén, magyar és osztrák résztvevők „A világ mezőgazdasági kereskedelme és fejlesztése” témáját kutatták, és különösen annak a kérdésnek ástak a mélyére , hogy „A kereskedelem vajon éhessé tesz-e”. A tréningen arra koncentráltak, hogy összegyűjtsék a témakört érintő információkat, illetve számba vegyék az osztályban történő pedagógiai módszereket. A résztvevők a saját hazájukban hasznosítják majd, amit megtanultak, és ezzel utat mutatnak az országbeli tanároknak és diákoknak. A mostanihoz hasonló tanári segédanyagok öt nyelven hozzáférhetőek a civil szerveződés hálózati honlapján, www.schools.welthaus.at címen. Legyen hasznos az ajánlatunk az Ön számára is!
Mag. Gabi Grundnig-Rexberg
4
családjaik életére. Ez először is abban mutatkozik meg, hogy nem kapnak elegendő támogatást. További létfenntartási gondot jelent az igazságtalan kereskedelmi szabályozás, az árdömping és a nagyvállalatok exportra történő termelése.
A világ mezőgazdasági kereskedelme és a fejlesztés Mindennapi táplálékunk egyre nemzetközibb: spanyol paradicsom, török szőlő, ecuadori banán, ugandai kávé, argentin hússzelet, chilei bor… Magyarország egy globális kereskedelmi rendszer része: a fejlődő országokban emberek milliói foglalkoznak azzal, hogy betakarítsák és feldolgozzák azokat a termékeket: kávét, szójababot, banánt és cukrot, amelyeket itt fogyasztanak el. Másrészt a magyar vállalatok az egész világba exportálják a termékeiket és szolgáltatásaikat. De ki profitál a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelméből? A mezőgazdasági kereskedelem létező rendszere vajon megoldást jelent a szegénység és az éhség elleni küzdelemben vagy akadályozza azt? Világszerte 1, 2 milliárd ember kénytelen napi egy dollárból megélni, ebből 900 millióan élnek vidéken. A vidéki fejlesztési lehetőségek utat nyithatnak a szegénység elleni küzdelemhez. A globális mezőgazdasági kereskedelem úgy tűnik, hogy nagyrészt negatív hatással van a fejlődő országok parasztságára és
Éppen ezért egy olyan mezőgazdasági világkereskedelmet szorgalmazunk, amely a társadalmi igazságosságon és a környezeti fenntarthatóságán alapul. 1.
A termelők és a kereskedelmi alkalmazottak méltányos bért kapnak. 2. A mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem óvja a környezetet. 3. Minden embernek legyen elegendő és rendszeres, tápláló élelme, amely összhangban van a kulturális szokásokkal. 4. A politikai döntéshozók a nemzetközi és nemzeti jog segítségével meghatározzák a méltányos béreken, környezeti fenntarthatóságon és élelembiztonságon alapuló mezőgazdasági kereskedelem kereteit. Artemisszió Alapítvány, Humanitas, MiTi, Welthaus Graz, Welthaus Klagenfurt, Welthaus Linz, Welthaus Vienna
5
A mezőgazdasági termékek világkereskedelme
Összefoglalás
A kereskedelem éhezést okoz? Igen, ez igaz! De a kereskedelem hozzájárulhat az éhezés megszüntetéséhez: 1. ha a fejlődő országok kialakíthatnák a fejlődési szükségleteiknek megfelelő mezőgazdasági és kereskedelmi politikájukat(pl. tarifák és kvóták használata, befektetési szabályok, szolgáltatások szabályozása /pénzügyi, állatorvosi, kiskereskedelmi/, célzott támogatás kisebb gazdálkodásoknak, marketingtámogatás stb.)
A neoliberális politika, amelyet az IMF/Világbank, a WTO és az FTA alkalmaz, éhezéshez vezet. A fejlődő országoknak joguk van ahhoz, hogy a fejlődési szükségleteiknek megfelelően határozzák meg mezőgazdasági és kereskedelmi politikájukat.
2.
ha a fejlődő országok jogot és lehetőséget kapnak megalapozni saját élelmiszeriparukat (értéktöbblet)
3.
ha a gazdálkodók jövedelmező díjat kapnak a termékekért (méltányos árak, tisztességes bevétel)
A fejlődő országoknak szükségük van szabad politikai térre, hogy felépítsék saját élelmiszeriparukat. Prioritás illeti meg a helyi készítésű élelmiszereket. Méltányos árakat kell biztosítani a termelők számára, bevonva az egész ellátási láncot, beleértve a kiskereskedőket. Intézkedés (a tarifavédelmen kívül más irányelvek alkalmazása) szükséges annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az éhezés megszüntetéséhez (pl. befektetések, szolgáltatások, IPR). A méltányos kereskedelem pozitív példát mutat arra, hogyan biztosíthatja az export a falvakban élő lakosság számára a tisztességes életkörülményeiket.
4.
ha az iparosodott országok megállítják az ár- és termékdömpinget (a támogatások terén elmozdulás történik a szociális és környezeti szempontokat figyelembe vevő állami támogatás irányába)
Marita Wiggerthale előadásának összefoglalása Az egész előadás elérhető a honlapon: schools.welthaus.at
MEGJEGYZÉS: a helyi piac a kisgazdálkodók többsége számára a lehető legfontosabb értékesítési hely
5.
ha támogatják a fejlődő országok nyersanyagának és feldolgozott élelmiszerének fejlett országokban történő piacra kerülését, anélkül, hogy a fejlett országok családi gazdálkodásainál olcsóbb árajánlatot kínálnának. Pillanatnyilag a világ mezőgazdasági termelésének mindössze körülbelül 10 %-a szerepel a nemzetközi áruforgalomban. Ha ezek közül már néhány feltétel teljesül, a kereskedelem pozitív szerepet játszhat.
6
A rizs és a banán példája A rizs: tények és számok n 113 országban termelnek rizst. n A rizstermés 90 %-át (2 hektár alatti) kisgazdálkodók állítják elő n 2 milliárd ember él rizstermelésből és feldolgozásból n A 840 millió éhező ember 50 %-a él olyan területen, ahol csak rizst termelnek n A világ rizsexportjának 84 %-a (2000-2003) a következő országokból származik: Thaiföld (29 %), India (15 %), Vietnam (14 %), USA (12 %), Kína és Pakisztán (mindkettő 7 %). n Az Egyesült Államokban a rizstermelést 1,3 milliárd dollárral támogatják, amely a költségek 72 %-át fedezik. Dömping! n A rizst importáló országok 48 %-a Ázsiában, 31%-a Afrikában található. A 10 legnagyobb importáló között van pl. Nigéria, a Fülöp-szigetek, Banglades és Elefántcsontpart.
Kié a nyereség? Fair trade - Méltányos kereskedelem Mezőgazdasági munkások 9 p. Gazdálkodók 11 p. Kereskedelmi cégek 43 p. Érlelők nagykereskedések 21 p. Kiskereskedők 16 p.
Ültetvényen dolgozó munkások 1,5 p. Ültetvényesek 10 p. Nemzetközi kereskedővállalatok 31 p. (beszámítva 5 p. EU tarifát) Érlelők/nagykereskedések 17 p. Kiskereskedők 40 p. Free trade - Szabadkereskedelem p. = penny
Szupermarket árháború Ki fizeti az árat? A hagyományos kereskedelemben a banán olcsóbb, mint a méltányosság elvén alapuló kereskedelemben.
n Az Angliában zajló „banán-árverseny” miatt 2002 óta az árak 30 %-os csökkenéséhez vezetett n Következménye: a banánültetvényeken dolgozó munkások napi bére három év alatt 12-15 dollárról (2000) 7-8 dollárra (2003) esett vissza n Minden dél-amerikai banánt exportáló ország az Ecuadorban megszokott olcsó munkabért és hiányos környezeti előírásokat veszi át. Marita Wiggerthale előadásának kivonata A teljes előadás megtekinthető a honlapon: schools.welthaus.at
7
Cukorpiaci reform a mezőgazdasági termelők részére Panoráma Latin Amerikáról, január 6. Rudolf Remler-Schöbert Az EU cukorpiac-reform (Sugar Market Reform) megadhatta volna a lehetőséget arra, hogy az Észak és Dél közötti távolság csökkenjen, és kialakuljon egy társadalmilag és gazdaságilag stabil cukortermelés. Ezzel szemben a cukoripar fő haszonélvezői ma is a nagybirtokosok, a nagy exportvállalatok és a cukorfeldolgozó ipar; a költségeket világszerte a gazdálkodó családok viselik. A cukorpiaci reform (SMR) egyik kiváltó oka a Brazília, Thaiföld és Ausztrália által a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO-hoz) benyújtott reklamáció volt. Ezek az országok főként az Európai Unió exportjára adott támogatást bírálták. Miközben a cukor ára Európában a világpiaci ár háromszorosa, a fennálló kvótaszabályozás miatt még mindig árufelesleg alakul ki, amit ezután dömpináron kénytelenek értékesíteni a világpiacon. Emiatt sürgetően fontossá vált a reform. Ez a reform nemcsak az európai gazdálkodókat érinti, hanem az ACP (afrikai, karibi, csendes-óceáni) országok és néhány legkevésbé fejlett ország (LDC- Least Developed Countries) gazdálkodóit is. Az ACP országokat a piacra jutásnál eddig előnyben részesítették, az LDC országok pedig vám- és kvótamentességet kaptak a „Mindent a szegényekért kezdeményezés” keretében. A reformprogram egy intenzív vitát indított el arról, hogy milyen legyen az a reform, amely Északon és Délen a legszegényebb országokat és a kisebb, vidéki mezőgazdasági termelőket támogatja. Az Európai Unió bizottsága elutasította az európai gazdálkodók, a civil szervezetek és az LDC országok közös javaslatát, azért, hogy helyette a szabadkereskedelemmel és liberalizációval kapcsolatos kezdeményezésüket támogassák. A finomított cukor garantált ára a 2006/2007. költségvetési évtől kezdve 2010-ig előreláthatólag 36 %-kal csökken, ami hatással lesz az ACP és LDC országokra egyaránt. Miközben a kártérítések 64 %-a az európai gazdálkodókhoz jut, az LDC és ACP országok parasztságának és gazdálkodóinak veszteségét
alig ellensúlyozzák. Az ACP országokban az árleszállítás évente 500 millió euró veszteséggel jár, ezt a 2006-os évben a segélyprogramok mindössze 40 millióval kompenzálták. A legkevésbé fejlett országok nem részesülnek semmilyen kárpótlásban. Az ACP és LDC országok a vesztes oldalon Úgy tűnik az EU cukorpiac reformja néhány ACP ország (pl. Guyana, Jamaica és Belize) számára komoly társadalmigazdasági kárral jár. Guyanában – a Világbank besorolása szerint az egyik leginkább adóssággal sújtott országban – a cukor a gazdaság motorja. A Guyanai Cukorfeldolgozó Vállalat révén 30 000 állás és megközelítőleg 150 000 ember (az egész népesség 20 %-a) kerül veszélybe. Jelenleg a lakosság 35 %-a él a szegénységi küszöb alatt. Az afrikai államokban, így Tanzániában is sötéten látják a jövőt. Itt az ország északi részén sok cukortermeléssel foglalkozó család él, és ez nagyrészt hozzájárult a szegénység leküzdéséhez ebben a régióban. Az EU árcsökkentése egyedül Tanzániában 11 millió euró exportbevétel kiesésével járt. Más afrikai országok (pl. Mozambik, Malawi vagy Zimbabwe) még tudják tartják a cukorpiacon elfoglalt helyüket, de csak akkor, ha az exportjukat jelentősen növelik, hogy a kivitel szintje az árcsökkenés után is megmaradjon. A reformot illető sok megválaszolatlan kérdés egyike az, hogy a kétoldalú kereskedelmi megállapodás hogyan teremtheti meg a szociális és környezeti feltételeket, amellett, hogy az árak csökkennek. A zambiai cukorgyárban dolgozó 6500 ember túl keveset keres, hogy megéljen ebből. Az egyre alacsonyabb árak aligha segítik a helyzetüket. Több profit a brazil mezőgazdaságnak A legutóbbi szabályozásokat követően a brazil cukorgazdaság számos szereplője került emelkedett hangulatba . Brazília - a világon a legalacsonyabbnak számító termékárral (tonnánként átlagosan 200 USA dollár) - immár meghatározó szereplője lett a világpiacnak. A
8 már eddig is jelentős 13, 5 millió hektár földterület tovább növekedett – ami kataklizmikus következményekkel jár mind az emberekre és a környezetre nézve. A FIAN (Food First Information and Action Network, Élelmezési Információ- és Akcióhálózat) egyik tanulmányában elemezték a különböző régiókra vonatkozó hatásokat. Az ország déli részén a vállalkozások koncentrációs folyamata meggyorsul a nemzetközi tőke beáramlásának köszönhetően. Ezekben a régiókban valóban jobb a vállalatok szociális helyzete, jóllehet a mezőgazdaság egyre növekvő gépesítése miatt a mezőgazdasági munkások ezrei válhatnak állástalanná. A környezetvédelem területén elvárható lenne néhány fejlesztés.Az ökológiai veszélyekkel járó monokulturális nagybirtokos termelés, valamint a földek koncentrációjának elve továbbra is terjed.
Az északkeleti területen, Brazília hagyományosan cukortermelő vidékén, a cukorgazdaság újraéledését tapasztalhatjuk. Ebben a régióban a leggyengébbek a szociális normák. Az ültetvényeket feudális cukorbárók birtokolják, akik a munkásokat még mindig szinte rabszolgasorsban tartják. A cukorexport fellendülése szintén ezeket a cukorbárókat segítik, miközben a munkafeltételek terén nem várható javulás. A kormányzati statisztika alapján Brazíliában 44 millió ember alultáplált, noha Brazília gazdag országnak számít. A kivitelre építő, fővárosból irányított mezőgazdaság a vidék számára alig jelent új állásokat vagy további bevételt. Éppen ellenkezőleg, növeli a önérvényesítő képességgel nem rendelkező, „fölösleges” mezőgazdasági munkásság és parasztság szegénységét. Altemir Torelli a FETRAF-SUL családi és gazdálkodó egyesület vezetője dióhéjban így beszél erről: „Brazíliában van egy nagy ellentmondás: az egyik oldalon a mezőgazdasági vállalkozók az egész világba exportálják a kávét, cukrot, szóját, a másik oldalon a lakosság fele éhezik. Ezt az elüzletiesedő mezőgazdaságban kialakult abszurd helyzetet támogatja a WTO.” Még a Lula-kormányzat sem tudja vagy akarja, az adósságszolgálati teher és a nagybirtokosok nyomásgyakorlása miatt, ellensúlyozni ezeket a fejleményeket.
A középnyugati részen és Minas Gerais-ban a művelésre alkalmas földek területe továbbra is növekszik a már eddig is károsított ökoszisztémában, a cerrado (a brazil szavanna) területén. Emellett a vizes élőhelyek és folyók növényvédőszerrel szennyezettek. A helyi lakoság általában más területre költözik, mivel a cukorrépa-termelés csak kevés munkást foglalkoztat. ami az Amazonas-medence lakatlan vidékére is további negatív hatással jár
A szerző a Dreikönigsaktion (Háromkirályok akcióterv) képviselője és lobbistája. A Dreikönisgstation az északkelet-brazíliai ökumenikus egyházkerületet (CPT) támogatója. Schöberl úr segédkezett a civil szervezetek és az osztrák cukorrépa-gazdálkodók közötti szövetség létrehozásában. Idézet: Rudolf Remler-Schöberl, Cukorpiaci reform a mezőgazdasági termelők részére, in: Latin-amerikai panoráma, 2006. január. A szerző hozzájárulásával.
9
A cukorpiaci rendszer jelenlegi helyzete Judit Zimmermann-Hößl
A WTO rendelkezése alapján az Európai Unió köteles volt a 2006-os év kezdetére végrehajtani a cukorpiaci reformot. Az előírt célkitűzésben az állt, hogy 6 millió tonnával csökkentik az EU cukortermelését. Mostanáig az új rendszerben az önként vállalt kvótamennyiség 2,2 millió tonnával esett vissza, ami még nem elégséges, emiatt az elmúlt két évben elkerülhetetlenné vált egy átmeneti termeléscsökkentés. 2007. szeptember 26-án az EU mezőgazdasági minisztereinek tanácsa döntött egy további, cukorpiaci rendszert érintő, reformról, amely igazságosabbá teszi a támogatások elosztását, és ezzel együtt nagyobb összegű kárpótlást juttat a cukorrépa-termelőknek. Az első lépésben elvárják, hogy önkéntes alapon az európai cukorkvóta minimum 13,5 %-át kivonják a piacról. Azon országok számára, amelyek nem tartották fontosnak a cukorkvóta csökkentését, speciális határozati javaslatot terjesztettek elő. Ez a gazdáknak kezdeményezési jogot adott ahhoz, hogy a cukoripar engedélye nélkül visszavonhassák a nemzeti cukortermés 10 százalékát. Ha a cukorgyárak mégis nagyobb mennyiséggel csökkentenék a cukortermelést, akkor a gazdák kezdeményezési joga megszűnik. Minden EU tagállam próbálja megragadni az alkalmat és igyekszik a szerkezetátalakítási alapból támogatásokhoz jutni az önként visszavont kontingensekkel. A cukormennyiség kompenzáció nélkül történő kényszerű csökkentése – ami legkésőbb 2010-ig bekövetkezik – a cukoripari vállalatok és a cukorrépa-termelők számára egyaránt gazdasági hátrányokkal jár.
Az Agrana (Osztrák Cukoripari Holding) és az osztrák cukorrépa-termelő gazdák közösen úgy határoztak, hogy a 2008. mezőgazdasági évben megtermelt teljes osztrák cukormennyiséget tartósan 13, 5 százalékkal csökkentik, és áttérnek az újjászervezett támogatási rendszerhez. Emiatt az egyéni cukorrépa-termelők kezdeményezési joga megszűnt. Alapesetben minden cukorrépa-termesztő egyenlő támogatásban részesül. A gazdák a finomított cukor tonnánkénti árából 260 euró tartalékprémiumot kapnak. Az új rendszerben kapható támogatások részleteit a kapcsolódó jogi tájékoztatóban teszik közzé. A cukorkontingens 13,5 %-kal történő csökkentése még nem teszi kiegyensúlyozottá piacot; ezért a reform célkitűzése az, hogy néhány országban önkéntesen több mint 13,5 %-os termeléscsökkentést vállaljanak. Még ha az európai cukormennyiség csökkentése a 2008-as mezőgazdasági évben nem is eredményez kiegyensúlyozott piacot, 2008. március 31-ig elérhető, hogy azonos feltételek mellett a pótlólagos cukormennyiséget önkéntesen korlátozzák. Eltérő esetben csökkenthetik a 2008-as termésre vonatkozó pénzügyi támogatásokat.
10
Brazília + Cukor műhelybeszélgetés Előadók: Lorenna Souza Cohelo Minas Gerais, Brazília Ausztriában él és politikai gazdaságtant tanul Ursula Dullnig a Welthaus Vienna oktatási programfelelőse Célok: n A résztvevők tudjanak meg többet Brazíliáról n A résztvevők szerezzenek tudomást a mindennapi életben megjelenő „cukorcsapdáról” és az Európai Unió cukorpiaci rendszeréről n A résztvevőkben növeli a tudatosságot a méltányos kereskedelemről 1. rész n Üdvözlet: Lorenna portugál és német nyelvi játékkal üdvözli a diákokat n Brazil Bingó: Mit tudnak a résztvevők Brazíliáról? n Brazil puzzle: Brazília általános adatai (felszín, népesség, zászló, régiók) n Két csoport összegyűjti a kirakójátékot, és azon dolgozik n PowerPoint előadás az országról, a lakosságról és a történelemről n A résztvevőknek lazításképpen Lorenna tanít néhány salsa-lépést. Brazil tárgyakat mutat be, amelyeket kipróbálhatnak.
Szünet (tipikus brazil ételek felszolgálása) 2. rész n Cukor-játék: „Rejtett” cukrok a mindennapi élelemben (találós játék) n Előadás: Az EU cukorpiaci reformja n Szerepjáték: A „cukorral” kapcsolatos közmondásokat eljátsszák a csoport többi tagjának n „Cukor-kártya”: A képeket a szöveggel párosítják: A világon évente 120 millió tonna cukrot termelnek. Honnan származik a cukor? Hogyan termelik? Hogyan dolgozzák fel?
11
Világreggeli Módszer: szerep-játék Ötlet: Welthaus Graz 2007 Tartalom: A legjobban úgy kezdhetjük a napot, hogy a barátainkkal reggelizünk. A gazdagon terített asztalról mindenki szabadon válogathat. De miért nem távozik mindenki tele gyomorral? A játék nagyon jól bemutatja a témákat (a világ élelmiszer-biztonsága, a méltányos kereskedelem, a biogazdálkodás), megfelelő impulzusokat ad.
Cél: A játékosok hiába hallják azt, hogy elég étel áll rendelkezésre, az igazságtalan elosztás miatt mégsem tudja mindenki legyőzni az éhségérzetét
A játék hossza: 15-20 perc Életkor: 15 év A játékosok száma: min. 7 fő, 1 ceremóniamester (CM) Segédanyagok: 6 szerepjáték-kártya
Előkészület: Minden résztvevőnek megterítjük az asztalát: minden játékosnak jár egy szék, egy tányér, egy pohár, egy kés és egy kanál. Külön megterítve áll az étellel, itallal megrakott svédasztal.
Miután minden résztvevő megértette, hogy hogyan kell viselkednie, megnyílhat a büfé, és mindenki kiszolgálhatja magát. Elkezdődik a játék. 10-15 perccel később a CM bezárja a büfét és megkéri a résztvevőket, hogy foglaljanak helyet. A csoportok egymás után elmagyarázzák a szerepüket és elmondják, hogy a feladatok közül mit sikerült teljesíteniük, mit nem, mi alakult jól, mi kevésbé, vajon miért.
A ceremóniamester (CM) szerepe: A játék során a háttérben marad. Hallgat, figyel, és csak akkor szól közbe, ha nem jön lendületbe a játék, ilyenkor, pl. kérdéseket tesz fel stb. A tapasztalatokról való beszámoló során vezető szerepe van. Minden csoport beszél a tapasztalatairól, az átélt érzelmekről. Alkalmazkodik a szituációhoz … 2. rész: Minden résztvevő hátramegy a büféasztalhoz. Közelebbről megvizsgálják a csomagolást. Megfigyelik, hogy első ránézésre van-e különbség az elkészített ételek, italok között. Mi áll az áru címkéjén? Mit lehet leolvasni róla? (méltányos kereskedelemből származik, biotermék, márkajelzés stb.) A beszélgetések ötleteket adhatnak a további mélyebb elemzéshez. Bevásárlási lista javaslat (30 résztvevő) 30 db zsemle 1 kg barna kenyér, szeletelt (címkéjén látható, hogy bio)
A tálalás: A szerepkártyákon felsorolt összes termék jelenjen meg a büféasztalon; a kínálatban a következő választék szerepeljen: biogazdálkodásból, méltányos kereskedelemből származó termékek, szezonális áruk, helyi előállítású, hagyományos ételek (ugyanaz az étel tálalható különböző módon elkészítve). Mutassuk be, hogy hogyan készült a termék – helyezzük mellé a csomagolást, hogy a lehetséges kételyeket eloszlassuk. Megjegyzés: vegyük figyelembe a játékosok számát, ne legyen a kínálat se túl sok, se túl kevés! A játék menete 1. rész: Minden résztvevő helyet foglal az asztal körül. A CM a játékosokat 6 egyforma csoportra osztja. Ezután minden csoport kap egy kártyát. Fontos: Minden csoport ismerje a saját szerepét!
2 l angol tea (méltányos kereskedelemből) 4-5 l csapvíz (kancsókban) 2 l narancslé (méltányos kereskedelemből) 2 l helyi előállítású gyümölcslé (alma vagy más) 1,5 l tej (helyi és/vagy bio) ½ kg vaj (helyi és/vagy bio) 30 szelet sajt (bio, látható a címkéjén) 1 terítő 5 tábla méltányos kereskedelemből származó csokoládé (különböző ízekben) 10 db banán (méltányos kereskedelemből) 10 db helyben termeltgyümölcs 10 db importált gyümölcs házi dzsem
12
VILÁGREGGELI szerepjáték-kártyák
1. A falánk ember 150 kg a testsúlyod. Mindig éhes vagy és reggel sokat kell enned. Győződj meg róla, hogy annyit szedsz a tányérodra, amennyit csak lehet. A mottód: Nekem a sok is kevés!
3. A szegény ember Szegény vagy és egész hétre nincs elég ennivalód. Részt veszel a reggeliben, de tudod nincs elég pénzed arra, hogy jóllakj. Válaszd azt az ételt, amit ki tudsz fizetni: - egy zsemlét és egy csésze teát - vagy egy szelet barna kenyeret és egy pohár vizet. Másra nincs pénzed.
3. A segítő Egy segítő szervezetnél dolgozol, és sokat tudsz a bolygónkon történő élelem igazságtalan elosztásáról. Fizettek neked, hogy a reggelit igazságosan oszd szét, tegyél is meg mindent ezért! A mottód: Legyen mindenki boldog!
3. Üzletember/üzletasszony Jól ismert ügyes üzletember/ üzletasszony vagy. Próbálj összeszedni annyi ételt, amennyit csak lehet, és később add el ezeket másoknak. A mottód: Csak a maximális haszon hoz sikert!
3. A fogyókúrázó
A mottód: Soha ne legyen adósságod!
Újfent fogyókúrázol. Mivel 10 kilót le kell adnod, épp tegnap kezdted el az úgynevezett Mayr-diétát. A mai reggelid egy pohár tej és egy száraz zsömle.
5. A környezetvédő
A mottód: A tökéletes testsúly a lelki boldogság kulcsa!
Nagyon figyelsz a körülötted élő emberekre és a világra. Fontos számodra az egészség és a környezetvédelem. A reggelid a következő követelményeknek kell, hogy megfeleljen: - biotermék - méltányos kereskedelemből származik - helyi előállítású - szezonális étel Mindent vizsgálj meg alaposan!
A mottód: Kis lépésekben változtassuk meg a világot!
Ötlet: Welthaus Diözese Graz-Seckau 2007
13
Rizs Kvíz
1. A 19. 20. század fordulóján a Fülöpszigeteken 1.) 1000
2.) 8000 vagy 3.) 20 000
Módszer: Bevezető, ösztönző játék rizsfajtát ismertek
Tartalom: 6 kérdés a rizsről (termelés, kereskedelem), céljuk a kíváncsiság felkeltése az egyik legfontosabb ételünkről
Cél: az érdeklődés felkeltése „A rizs: globális mezőgazdasági kereskedelem – Egy igazságtalan játszma” iránt
A játék hossza: kb. 10-15 perc A csoport életkora: 14 év fölöttiek (a fiatalabbaknak más kérdések) A résztvevők száma: 15 fő fölött, 1 kvízmester
2. 1970 körül a Fülöp-szigeteken* 1.) 2 2.) 800 3.) 5000 rizsfajta volt. *a termőterületek 98%-ában. 3. Az ázsiai rizstermelőket miért nem zavarja, ha a kacsák a rizsföldön úszkálnak? 1.) Mert a kacsa megeszi a kártevőket, és a trágya termékennyé teszi a földet. 2.) Mert a babona szerint a kacsa jó betakarítást jelent. 3.) Mert a kacsa megeszi azokat a kis halakat, amelyek különben kárt tennének a növényekben.
Segédanyagok: 3 papírlap, 1, 2, 3 jelöléssel, kb. 100 kis papírdarab (vagy társasjáték-bábu, üveggolyó). Minden jó válaszért egy papírdarab, bábu vagy üveggolyó jár.
4. Az USA
Leírás: A kvíz hasonlít az 1, 2, 3 című
5. A haiti rizsimport 1992 és 2003 között több mint 150 %-kal nőtt. A helyi rizsgazdálkodók arra kényszerültek, hogy csökkentsék a termelést. Hány rizstermelő él és dolgozik Haitin?
gyerekeknek szóló osztrák tv-játékhoz: a tesztjátékot kombinálja a mozgással. Az 1, 2, 3 -mal jelölt papírok a terem egy-egy részét jelölik. A tanulókat egyenlő csoportra osztjuk. Mindenki egyedül játszik. A játék végén csoportonként összeadjuk a pontokat. Az a csoport nyer, amelynek a legtöbb pontja van.
A játék: Minden kérdést felolvasnak és megadják a lehetséges választ: 1, 2 vagy 3. Amikor a kezdő jel felhangzik a diákok arra a területre szaladnak, amelyikről úgy gondolják, hogy a helyes választ jelzi. Pár pillanattal később felhangzik a befejező szignál, ekkor mindenki a kiválasztott területen áll. Akik a jó helyet választották, azok egy pontot kapnak (pl. egy papírdarabot, bábut vagy üveggolyót). Az a csoport nyer, amelyiknek az utolsó kör után a legtöbb pontja van.
Ötlet: Welthaus Diözese Graz-Seckau 2007 Kérdések (a megoldások vastagon szedve):
1.) a 4. legnagyobb 2.) az 5. legnagyobb vagy 3.) a 8. legnagyobb rizsexportáló.
1.) 10 000 2.) 50 000 3.) 70 000 6. Melyik európai ország a legnagyobb rizstermelő? (Wikipedia) innen származik a rizottó 1.) Franciaország 2.) Portugália 3.) Olaszország 7. A rizstermények 90%-át 1.) a fejlődő országok mezőgazdasági munkásai 2.) az USA és Európa legnagyobb mezőgazdasági vállalatai 3.) a kínai gazdálkodók állítják elő.
14
Kinek mi jut a banánból? játék Forrás: www.bananalink.org.uk A játék célja: Bemutatni, hogy mi is történik egy banánnal, amíg az elér a vásárlóig) és hogy megvitassuk azt, hogy „kinek mi jut” a banánok eladásából. Játékszabályok Alakítsunk öt csapatot, hogy megszemélyesítsünk minden egyes szakmát, ami része a banán áruláncolatának. A játék bemutatása során ismertessük, hogy a következő játék a banán útját mutatja be a Latin Amerikai ültetvényektől a mi asztalunkig. Első kör 1) Meghatározzuk a szerepeket i) Banán ültetvényen dolgozó munkás ii) ültetvény tulajdonos iii) szállítmányozó iv) Importőr, banánérlelőüzem tulajdonosa v) bolt, vagy áruház. (Mindenkinek jusson egy-egy szerep!) 2) A csapatok felosztása. Adjuk oda nekik a szerepkártyáikat és kérjük meg őket arra, hogy olvassák el a szerepeikről szóló információkat. Hagyjunk pár percet arra, hogy végig gondolják, mit is jelenthetnek a szerepeik. 3) Mondjuk el nekik, hogy minden egyes banán 30 forintba kerül. 4) Kérjük meg őket arra, hogy döntsék el, a 30 forintból mennyit kellene nekik kapniuk a munkájukért a banán láncolatban. 5) Kérjük meg őket arra, hogy töltsenek néhány percet azzal, hogy érveket gyűjtenek amellett, hogy miért is illeti meg őket az az összeg, amit az imént meghatároztak maguknak. 6) Most pedig minden csapat mondja el a többieknek a kitalált összeget és az okokat. Második kör A csoportok által maguk számára meghatározott díjak összege elkerülhetetlenül több, mint 30 forint, így a csapatoknak újra kell tárgyalniuk az elosztást. 1) Válasszunk egy szóvivőt minden csapatból, aki újratárgyalja a díjakat addig, amíg azok összege nem lesz 30 Ft. 2) Amikor megszületett az egyezség, leplezzük le az igazi felosztást, hogy valójában ki mit kap a Latin-Amerikai banán végső árából. (a választ lásd a megoldásnál)
Hogy fokozzuk a hatást, adjuk oda a 30 forintot az áruházat megelevenítő csapatnak, akik megtartják ebből a részüket, a maradékot pedig tovább adják, az érlelőknek, akik szintén lecsípve a részüket tovább adják a maradékot az importőröknek, akik megtartják a részüket és továbbadják a maradékot a szállítmányozóknak, ezután következnek csak az ültetvénytulajdonosok, majd a legvégén a dolgozók. Javaslat a beszélgetéshez: • Igazságos ez a helyzet? • Miért így van felosztva a 30 forint? • Kié a hatalom és miért? • Hogyan lehetne javítani a helyzeten? • Hogyan tudnánk mi, mint fogyasztók befolyásolni az elosztást? • Hajlandó lennél többet fizetni a banánodért, ha tudnád, hogy a munkások, vagy a termelők cserébe annyit fizetséget kapnának, hogy az fedezze az alapvető szükségleteiket? • Ismersz hasonló szituációt Magyarországon, amikor a jövedelmek elosztása nem igazságos? Kulcsgondolatok • Azok a dolgok, amelyeket megveszünk és megeszünk, összekötnek minket emberekkel a világ minden tájáról. • A nálunk is kapható áruk közül sok azokból a nyersanyagokból készül, amiket az afrikai, ázsiai, latin amerikai és a karib-tengeri szegény országokból importálnak. • Sok munkás annyit sem keres, hogy alapvető szükségleteit fedezni tudja: étel, lakhatás, ruhák, gyógyszerek és iskoláztatás. Ez nem igazságos. • A „fairtrade” (méltányosság elvén alapuló kereskedelem) márka ötletét az adta, hogy a vásárlók döntéseikkel, garantálni tudják azt, hogy a munkások megkapják azt, ami megilleti őket munkájukért és termékeikért.
15
Megoldás: Banán munkás: 1 forint Ültetvény tulajdonos: 5 forint Importőr és banánérlelő-üzem tulajdonosa 7 forint
Szállítmányozó: 4 forint Bolt vagy áruház 13 forint
Összesen 30 forint
Fair Trade Megjegyzés: Ez a felosztás meglehetősen pontosan, de a játék kedvéért egyszerűsítve mutatja be a valóságot. A felosztás némileg módosul, attól függően, hogy melyik országból származik a banán. A felosztást még befolyásolja, hogy a banánt kis farmon avagy nagy ültetvényen termelték. Ma már van arra lehetőség, hogy Fairtrade banánt vegyünk.
A méltányosság garanciája a harmadik világ termelőinek.
Ebben az esetben a felosztás úgy módosul, hogy a termelő minden esetben méltányos bért kap, melyből fedezni tudja megélhetési költségeit (szállás, élelem, oktatás gyermekeinek) és ezen felül, arra is van módja, hogy némi pénzt félre tudjon tenni. A Fairtrade termelők ezen felül még „szociális prémiumot” kapnak, amelyről a helyi termelők maguk döntik el, hogy mire kívánják költeni: béremelés, közösségi beruházások támogatása,a környezetbarátabb, minőségibb termelés.
Web and e-mail: www.fairtrade.org.uk
[email protected] www.bananalink.org.uk www.cafod.org.uk
A játék eredetiját a Christian Aid és Banana Link publikálta, a CAFOD 2005-ben adaptálta.
16
Szerepkártyák Öt főbb szereplője van a banán áruláncának (ez a valósághoz képest némileg egyszerűsített, de a főbb folyamatokat a játék így is kiválóan bemutatja). A szerepkártyák alapján a játék vezetője minden egyes csoportnak elmondja, hogy milyen munkát végeznek.
Szerepkártyák Banánültetvényen dolgozó munkás 12- 14 óra kemény fizikai munkát végzel, nagy melegben. Feladataid: 1. műtrágya és növényvédőszerek alkalmazása, melyek veszélyeztetik az egészségedet. Mivel a növényvédőszereket gyakran repülőgépről szórják az ültetvényre, családtagjaid is veszélynek vannak kitéve. 2. a banánok szüretelése - óriási kosarakban cipeled a súlyos banánfürtöket 3. a banánok kiválogatása 4. a banánok megmosása - a kezed egész nap vízben ázik Aggodalmaid: vajon marad-e elég pénzed, hogy élelmet és gyógyszert vegyél és gyermekeid iskolába járasd? Nincs lehetőséged, hogy munkatársaiddal közösen tiltakozz az alacsony fizetés és a rossz munkakörülmények ellen. A szakszervezethez nem csatlakozol, mert félsz, hogy akkor elvesztheted a munkád.
Ültetvényes Az ültetvény fenntartásának költségei: drága szerszámokra, gépekre, növényvédőszerekre, a permetező repülőgépekhez benzinre van szükséged. Ügyvédi költség: ha munkásaid pert indítanak ellened, ügyvédet kell fogadnod. Hulladék: Mivel a legtöbb európai országban csakis a “tökéletes” banán az eladható, viszonylag magasak a termelési költségek. Ha a megtermelt banán nem felel meg a minőségi követelményeknek, akkor azt sokkal kevesebb pénzért tudod csak értékesíteni a helyi piacon. Rizikó: ha rossz a szüret, ha egy hurrikán vagy kártevő tönkreteszi a termést, a következményeket te viseled. Befektetés: állandóan újabb és újabb gépeket kell venned, hogy ültetvényed megfeleljen a kor követelményeinek és ne menj tönkre. Termőfölddel kapcsolatos költségek: Egy idő után banánföldjeid termékenysége csökken. Újabb földterületet kell vásárolnod vagy még több műtrágyát kell, hogy használj.
17 Szállítmányozó Költségeid: Hajókkal kapcsolatos költségek: a teherszállító hajók drágák és magasak a fenntartási költségeik. Benzin. A hajóút hosszú, ennek megfelelően a benzinköltségek is magasak. Biztosítás: ha a rakomány a te hibádból megsérül, a kárt neked kell a megrendelőnek kifizetned. Hűtés: a hajókon hatalmas hűtőket üzemeltetsz, nehogy a banánok idő előtt megérjenek. Kikőtődíj: Mind a származási, mind a célországban kikötődíjat kell fizetned.
Boltigazgató Személyzet: elő kell teremtened alkalmazottaid bérköltségét Működési költségek: rezsi, szállítás, beszerzések költségei Verseny: ahhoz, hogy fel tudd venni a versenyt a többi szupermarkettel, újítanod kell, nagyobb és szebb üzletet kell építened és modern gépeket kell venned. Rizikó: Ha a banánok sérülten vagy túl éretten kerülnek a boltba, a vásárlóid elpártolhatnak tőled. Reklám: hirdetési költségeid magasak.
Importőr, banánérlelőüzem tulajdonosa Szállítási költségek: a nagy európai kikötőkből az érlelőüzemekig, majd onnan az üzletekig szállítod a banánt. Szerződés: az ültetvényessel kötött szerződésben vállalod, hogy minden héten adott mennyiségű banánt veszel. A boltigazgatóval kötött szerződésben vállalod, hogy minden héten adott mennyiségű banánt szállítasz neki. Ha mindezt bármilyen okból nem tudod teljesíteni, te vagy a felelős érte. Engedély: Ahhoz, hogy importálhass, engedélyre van szükséged, ami pénzbe kerül. Irodaköltségek: céged nagy, reprezentatív irodákat tart fent. Érlelőgáz: Költséges etiléngázt hasznának az üzemekben. Csomagolási költségek: az érett banánokat újracsomagolják, ennek költségeit is te állod.
18
Kezdődjön a
Brazília BINGÓ! Módszer: Bevezető, impulzust adó játék
Fordulj és mutass előre!
Brazília iránt
Cél: megmutatni a résztvevőknek, hogy milyen hatalmas a képzelőerejük, ösztönözni a cselekvésre, a magasabb célok kitűzésére
A játék időtartama: kb. 10-15 perc
A játék időtartama: 10 perc +
Cél: a diákok érdeklődésének felkeltése
A résztvevők száma: 10-30 fő Ötletterv: Welthaus Diözese Graz-
beszámoló a tapasztalatokról A csoport életkora: fiatalok Ötletterv: Artemisszió Segédanyag: nincs
Seckau 2007-12-12
A csoport életkora: 14 év fölöttiek (a fiatalabbaknak más kérdések)
Segédanyag: a ’Brazília Bingó’ tesztlap Játékleírás: Szétosztjuk a tesztlapokat, minden tanulónak jut egy. Ezután elmagyarázzuk a diákoknak, hogy kilenc különböző embert kell megkérdezniük, amíg minden kérdésre meg nem találják a választ. Fel kell jegyezni a válaszadó nevét és a megoldást. Ahhoz, hogy a bingó-négyzetekbe 9 különböző név kerülhessen, körbe kell járniuk a termet. Aki elsőként tölti ki a bingót, az felkiált: „GLOBINGO!”, ezzel ő lesz a játék győztese. A többi tanuló folytatja a tesztlapok kitöltését.
A helyes válaszok:
8. 514. 215 km², a portugál gyarmatosítás időszaka – a 16. századtól 1825-ig, az Amazonas, karnevál, Amazónia, papagáj, piranha, ..., cukornád, rabszolgának vitték őket Brazíliába, Brasilia
Játékleírás: A diákoknak felolvassuk vagy elmondjuk a következő instrukciókat: Keressetek egy olyan helyet, ahol kinyújthatjátok a karotokat, anélkül, hogy bárkihez vagy bármihez hozzáérnétek. Ebben a gyakorlatban csak a felsőtest mozoghat, a láb nem mozdulhat el a helyéről. Álljatok nyugodtan. Emeljétek fel a jobb karotokat, és forduljatok jobbra (a balkezesek emeljék a bal karjukat és forduljanak balra). Próbáljatok olyan távolra fordulni, amilyenre csak tudtok, és jegyezzétek meg milyen messzire jutottatok, és forduljatok vissza a kezdőponthoz. Most hunyjátok be a szemeteket. Gondolatban (NE MOZOGJATOK!) emeljétek fel ismét a karotokat, mutassatok előre, forduljatok meg és képzeletben tegyetek egy teljes kört, egy 360 fokos fordulatot. Térjetek vissza a kiinduló helyzethez. A harmadik, utolsó alkalommal ismét karfelemelés, előremutatás, forgás, majd képzeljétek azt, hogy körbe-körbe forogtok, mint egy rajzfilmfigura. Ekkor képzeletben lassan térjetek vissza a kezdő állapothoz. Most már kinyithatjátok a szemeteket, és újra mozoghattok, emeljétek fel a karotokat, mutassatok előre és forduljatok oldalra, olyan messzire, amennyire csak tudtok.
Beszámoló: 3 kérdésre válaszolnak: Mi történt a gyakorlat során, mit tapasztaltatok? Hogyan kapcsolódik a gyakorlat az életetekhez? Milyen kapcsolatban lehet a globális oktatással?
19
Mekkora Brazília területe Magyarországhoz viszonyítva? (Mo = kb. 93.030 km2) Válasz:
Miért beszélnek Brazíliában portugálul?
Mi Brazília leghosszabb folyója?
Válasz:
Válasz:
Név:
Név:
Név:
Hogy hívják Brazíliában a hamvazószerda előtti fesztivált?
Hogy hívják a brazil őserdő területét?
Nevezz meg egy Brazíliában élő állatot!
Válasz: Válasz:
Válasz: Név:
Név:
Melyik növényt használják a brazilok cukorkészítésre?
Név:
Miért él sok afrikai származású ember Brazíliában ?
Mi Brazília fővárosa?
Válasz:
Válasz:
Név:
Név:
Válasz: Név:
20
A CUKOR – Akcióba lép! CUKOR-JÁTÉK– Alfons Drexler, Christoph Watz
Háttérinformációk (cukor):
Egy hétnyi cukor: Miben rejlik a cukor? Segédanyagok: kockacukrok, kendő Leírás: Az előttünk álló asztalon kockacukrokból piramist építünk. Ez a piramis 155 kockacukorból áll, ami a magyar lakosság heti elfogyasztott cukormennyiségének felel meg. (600 g = 155 kockacukor (kb. 3,85 g/kocka). A piramis 2/3-át (103 kockacukor) letakarjuk egy kendővel, csak a maradék 1/3 (52 kockacukor), a piramis teteje, látható. Ez ábrázolja azt a tényt, hogy az élelmiszerek 1/3-át vesszük meg cukorként, 2/3-a viszont az ételekben és italokban (főleg a készételekben) rejtetten fordul elő. Háttérinformációk a cukorfogyasztásról: A szakirodalom szerint Magyarországon az évi cukorfogyasztás megközelítőleg 31 kg, ami naponta 85 grammot jelent. Ha a méréshez egyszerű kockacukrot használunk, ez azt jelenti, hogy kb. 22 kockacukrot fogyasztanak naponta (155 kockacukor hetente). (Vegyük figyelembe, hogy ez a számítás az átlagos kockacukorra (3,85 g/kocka) vonatkozik!).
Egy hónap alatt megközelítőleg kilogramm cukrot fogyasztunk el:
3
Az Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a magyarok havonta átlagosan közel 1 kg cukrot vesznek. Ezen felül, az átlagos cukorfogyasztó közel 2 kg-ot az ételek és italok révén, „rejtett” formában juttat a szervezetébe.
a
szénhidrátokról
Az összetett szénhidrát, ami például a kovásszal készült barna kenyérben található, nagyon fontos a napi táplálkozásunkban. A probléma az, hogy sokkal több ún. egyszerű szénhidrátot fogyasztunk, amely fontos nyomelemeket von el a szervezettől, ez emeli a vércukorszintet, és így nagy valószínűséggel cukorbetegséget és érrendszeri betegséget okoz. A túl sok szénhidrátbevitel másik két következménye a túlsúly. A következő ételekkel mindenki „láthatatlan cukrot” fogyaszt: gyümölcslé, limonádé, kóla, ketchup (akár 30 %-ot is tartalmazhat), dzsem, zselé, gyümölcskonzervek, alkohol (a likőrben 30 % is lehet), joghurt (a 20 %-os gyümölcstartalmúnak 14 %-a cukor), tejsodó, jégkrém (30 %-a is lehet cukor), zabpehely (20-30 %-os cukortartalom), rágógumi 75-80 %), gumicukor (akár 77%).
21
A CUKOR – Akcióba lép! 1. rész
♦
Hány kockacukor van 100 g gumicukorban? (megközelítőleg 20 kocka, kb. 75 g)
♦
Hány kockacukor van 100 g lekvárban? (15, kb. 60 g)
♦
Hány kockacukrot tartalmaz egy liter kóla? (27, több mint 100 g)
Az óra elején a tanulók próbálják kitalálni a következőket:
♦
♦
♦
Ez a piramis az egy személyre jutó átlagos cukorfogyasztást ábrázolja Magyarországon. Mit gondoltok, milyen időszakra vonatkozik ez az átlagos fogyasztás: Egy napra? Egy hétre? Egy hónapra? Egy évre? Mit gondoltok arról, hogy a cukor kétharmada le van takarva, és csak az egyharmada látszik? Mit gondoltok, hány kockacukorból épült fel ez a piramis?
2. rész A következő részben a tanulókat megkérjük arra, hogy építsenek cukorpiramist a következő kérdésekhez kapcsolódóan:
♦
Hány kockacukrot fogyasztottak 200 évvel ezelőtt Európában? (10, 5 db-ot)
♦
A kiegyensúlyozott és egészséges étrend milyen mennyiségű cukrot tartalmaz? (heti 1 kockacukor/testsúly kg)
♦
A következő, táplálkozási szakemberek által megadott megközelítő érték olyan felnőttekre vonatkozik, akik nem sportolnak többet, mint az átlag (a fiataloknak ennél több cukorra van szükségük): Az elfogyasztott cukormennyiség soha ne haladja meg a napi szénhidrátbevitel 10 %-át, ami naponta mindössze 5 g / testsúly kg.
♦
Hány kockacukor van egy adag ketchupban (kb. 25 gramm)? (2 db, kb. 8 g)
3. rész Honnan származik a cukor? Segédanyagok: 12 kártya a cukortermelésről (a http://www.jungschar.at/wien/ kumquat/2_2005/Zucker_Kaertchen.pdf címről letöltve) Évente 120 millió tonna cukrot állítanak elő. Honnan származik ez a cukor? Hogyan termesztik? A diákokat három csoportba osztjuk, és minden csoport eljátszik egy-egy Fülöpszigeteki közmondást: „Édes a cukor annak, aki eszi.” „A cukor édesebb annak, aki sok pénzt keres vele.” „Keserű a cukor annak, aki megtermeli.” Ezután a tanulók megpróbálják a 12 kártyát helyes sorrendbe állítani. Így mindenki további ismereteket szerez a cukorgyártásról és a Fülöp-szigeteki közmondásokról. Forrás: Alfons Drexler, Christoph Watz, Sugar – in Action!, in: Journal of the Jungschar of Vienna Kumquat 2/2005. – http://jungschar.at/wien/kumquat/2_2005.h tm Köszönjük Kath. Jungscharnak/DKA
22
A CUKOR – Akcióba lép! 12 kártya a cukorgyártásról
Cukornád-termesztő országok A cukor 70 %-a, kb. 84 tonna, cukornádból származik. A cukornádat forró, nedves éghajlatú országokban termesztik, általában nagy ültetvényeken. A legnagyobb cukornád-ültetvények Brazíliában, Mexikóban, Kínában, Indiában, Ausztráliában és a Fülöpszigeteken találhatóak.
A cukornád bambuszhoz, megnőhet.
hasonlít a nádhoz és több méter magasra
Amikor a szár elér egy bizonyos magasságot, levágják. Ezt rendszerint kézzel teszik, nem géppel. Ez a cukortermelés egyetlen olyan része, ahol még mindig szükség van nagyobb létszámú munkaerőre.
a is A cukornádat közvetlenül a föld felett vágják, mivel a cukor a szár alsó részén halmozódik fel. Ez nagyon nehéz munka, az ültetvényeken dolgozók bére mégis nagyon alacsony. Az aratómunkásoknak az év többi időszakában nincs munkája, mivel a lakóhelyük teljes földterületét a cukorgyártásnak szentelik.
23
A levágott szárról először leveszik a leveleket, amelyeket utána a cukorgyárakban összepréselnek.
Így el is készült a cukornád-lé. A nádlevet felmelegítik, hogy a cukorkristályok kialakulását biztosítsák. Az így képződött barna kristályokat szűrik és tisztítják, hogy fehér cukorkristály jöjjön létre.
Már kapható méltányos kereskedelemből (fair trade) származó nádcukor is. A méltányos kereskedelem azt jelenti, hogy a gazdák magasabb árat kapnak a nádcukorért, annyit, mint az Európában élő cukorrépa-termelők.
A világ cukortermésének 30 %-a, közel 36 millió tonna a cukorrépából származik, ami főként Európában és Észak-Amerikában terem. Magyarországon kevesebb, mint ezer gazdaságban termesztenek cukorrépát. A répa ára támogatott, ami azt jelenti, hogy magasabb árat fizetnek érte a termelőknek, mint amennyit a világpiacon kapnának.
24
A cukorrépa megvastagodott gyökere édes levet tartalmaz.
A répaszeleteket beáztatják, így készül a melasz, amiből előállítják a cukrot.
Az ősz folyamán hatalmas gépekkel történik a cukorrépa-betakarítás. Ezután feldarabolják a répákat.
A Fülöp-szigeteki Negros szigetén, ahol cukornádat termesztenek, ezt mondják: A cukor édes annak, aki megeszi, még édesebb annak, aki sok pénzt keres vele, de keserű azoknak, akik megtermelik.
25
Világjáték 100 százalékát szimbolizáló) 100 bábut a kontinenseken. Ezután a világ jövedelmének 100 százalékát jelképező 100 érmét rakják szét. Minden egyes lépés után az a játékvezető feladata, hogy az eredményt összevesse a táblázatban megadott adatokkal.
Jégtörő és becslési játék a globalizációról és a társadalmi igazságosságról Ismert tény, hogy a nagy számokat igen nehéz felfognunk. Az úgynevezett „világjáték” egyszerű, ugyanakkor szó szerint kézzel fogható módon megmutatja, hogyan oszlik el a világ népessége és a világ jövedelme a kontinensek és a különféle régiók között.
A játék célja A játékosok és a játékvezető együttesen kialakítanak egy képet a bolygónkról, amely megmutatja a világ népességének eloszlását és azt, hogy milyen egyenlőtlenül oszlik el közöttük a vagyon és az egyéb javak. Egyúttal kiemelik a tisztességtelen gazdasági folyamatokat, amely a világ népességének nagy részét érintő elszegényedéshez vezet.
A játék időtartama: kb. 20 perc Életkor: 12 év felett Játékosok száma: minimum 5 játékos és egy játékmester Eszközigény: Egy textil világtérkép 100 bábu (= a világ népességének 100 %a) 100 érme (= a világ jövedelmének – GDP – 100 %-a) 1 játékszabály (táblázat az adatokkal mellékelve)
A játék célja, hogy emellett érdeklődést keltsen a helyi és a globális események összefüggései, kölcsönhatásai iránt. A játék másik célja, hogy egymás érveinek és mondanivalójának megtárgyalása és mérlegelése révén a játékosok közös megoldásokat találjanak (szociális tanulás).
Játékszabály Kezdetben a játékosok együttesen szétosztják (a világ népességének
Kontinensek Európa Ázsia (Oroszország nélkül) Oroszország Óceánia Dél- Amerika és a Karib-szigetek Afrika Észak-Amerika Ázsia Oroszországgal együtt Összesen
Népesség (fő) 591.852.029
Népesség (%) 9,19
Bábuk
GDP
9
14.467,60
GDP (%) 32,63
(milliárd $)
Érmék 33
3.894.694.000
60,45
60
11.304,58
25,50
25
143.114.000 32.455.000
2,22 0,50
2 1
763,72 851,38
1,72 1,92
2 2
551.177.000
8,55
9
2.482,29
5,60
6
896.606.000 333.058.566
13,92 13,92
14 5
933,66 13.530,32
2,11 30,52
2 30
4.037.808.000
5,17
62
12.068,30
27,22
27
6.442.956.595
62,67
100
44.333,54
100
100
Népesség (fő) Népesség Projekt partnerek Világjáték- A játék részletes leírása (%)
A játék részletes leírása
Ausztria Magyarország Szlovénia Lettország Összesen
8.233.000 10.087.000 2.301.000 2.0001.000 22.622.000
0,13 0,16 0,04 0,03 0,36
GDP (milliárd $)
306,07 109,24 15,83 34,35 465,49
GDP (%) 0,96 0,25 0,04 0,08 1,05
26
A játék részletes leírása A játék kezdetén a bábukat és az érméket tízes csoportokban a világ térképe köré kell helyezni. Első lépés: Pillantás a világtérképre A játékmester megkérdezi a játékosoktól, hogy látnak-e az előttük fekvő világtérképen valami meglepőt. Általában az kelti fel a leginkább a figyelmet, hogy mennyire szokatlanok a kontinensek arányai a déli féltekén (pl. Afrikánál). A játékmester ezután kiemeli, hogy a térkép nem a térképeken általában megszokott módon mutatja a kontinenseket, hanem valós arányaik, az úgynevezett Peters-féle térkép szerint. A G8-hoz tartozó államok a maguk politikai és gazdasági jelentőségének megfelelő arányokban szerepelnek (ld. részletesebben a Háttérinformáció alatt). Második lépés: A világ népességének becslése és elosztása Most a játékosok következnek, hogy megbecsüljék, a világ népességének hány százaléka él az egyes kontinenseken. Ennek megfelelően kell elosztaniuk a 100 bábut a világ térképén. Hogy könnyebb legyen számolni, a bábukat tízes és ötös csoportokban kell elhelyezni. Miután az összes bábut elhelyezték a világtérképen, a játékmester a játékosokkal együtt összeveti az eredményt a táblázatban megadott adatokkal. Tanácsos, hogy az eredményeket és az ezeknek megfelelő helyes válaszokat felvezessék egy nagy papírlapra.
A játék e szakaszában több kérdést is meg lehet tárgyalni, mint például: „Mit gondoltok, mi befolyásolta a becslésünket a világnépesség eloszlásának meghatározásában?” vagy „Milyen elképzelések, érdekek és félelmek rejlenek a háttérben?”
Harmadik lépés: A világ jövedelmének becslése és elosztása A világ jövedelmét a 100 érme elhelyezésével becsüljük meg. A játékmester és a játékosok utána ismét leellenőrzik feltevéseik helyességét a táblázatban lévő adatok segítségével. Amikor nagyobb diákcsoporttal dolgozunk, az izgatottság és a hangzavar csökkentéséhez hasznos, ha néhány diákot kiválasztunk arra, hogy ők feleljenek az érmék szétosztásáért. A játék végeztével nagyon fontos, hogy megbeszéljük, egyénileg milyen kép alakult ki és hogyan hatott a játék a résztvevőkre. A Világjáték több téma számára lehet kiindulási pont, mint amilyen például a mindennapi árucikkek – banán, rizs, kókusz, gyapot – kereskedelmének tárgyalása.
27
Világjáték-Háttérinformáció Szegénység Mivel a „szegénység” fogalmát nagyon nehéz meghatározni (nehéz mérni az éhezést, a betegségeket és a félelmet), a Világbank ezért bevezette az úgynevezett „napi egy dollár” meghatározást. E napjainkra általánosan elfogadott mutató szerint az, aki naponta kevesebb, mint egy dollárból él, az abszolút szegénység szintje alatt él, azok pedig, akik naponta két dollárt költhetnek el, a szegénység szintjén élnek. Ez a meghatározás az egyes egyének anyagi forrásain alapszik. A „szegénység” kifejezés azonban könnyen meghatározható tágabb értelemben is, ha figyelembe veszünk egyéb olyan tényezőket, amelyek a tisztes megélhetéshez szükségesek, mint például a tanulási lehetőségek, életszínvonal, törvényi biztonság, vagy a politikai döntéshozatalra gyakorolt hatás. Van egy másik tényező is, amiről nem feledkezhetünk meg, mégpedig, hogy sok országban a háztartások jelentős része önellátóak, azaz maguk termelik meg felhasznált javaikat. Érdemes elgondolkodni, hogy ez alapján, hogyan határozhatnánk még meg a szegénységet? Hogyan lehetne ezt a hozzáadott értéket szemléltetni? A Nyolcak Csoportja (G8) A „Nyolcak csoportjába” a következő országok tartoznak: Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Az Európai Unió megfigyelői státuszt kapott. A G8 egy nemzetközi hálózat, melyben a tagországok találkozóikon globális kérdéseket és problémákat tárgyalnak meg. A G8 országok együttesen a globális kereskedelem és a világ GDP által mért gazdasági teljesítményének mintegy kétharmadát képviselik. A világ népességének körülbelül a 14 %-a él a G8-at alkotó nyolc országban. Az elmúlt néhány évben azonban az olyan országok, mint Kína egyre fontosabbá váltak a globális kereskedelem területén. Azokat feltörekvő piacú országokat, amelyek bár a G8-nak nem tagjai, de a G8 csúcstalálkozóira meghívást kapnak, „küszöbországoknak” nevezik – jelenleg öt ilyen ország van: Kína, India, Dél-Afrika, Brazília és Mexikó.
Peters-féle térkép A „Peters-térkép” kifejezés egy területileg pontos világtérképre utal, melyet első alkalommal Anno Peters történész és térképész publikált 1974-ben. A Peterstérképen egy négyzetméter mindig egy négyzetméterként jelenik meg, függetlenül attól, hogy ez a négyzetméter a földgömb melyik részének felel meg. A Mercatortérképpel szemben az egyenlítő környéki területek megnyúltnak, a sarkvidékhez közeliek pedig összenyomottnak tűnnek. Nem tartja be a hosszúság és a szög iránti hűséget. Az általában alkalmazott Európa-központú ábrázolással szemben a harmadik világbeli országok a maguk valós méretei szerint szerepelnek. A Mercator-féle térkép (1569) ismert szögtartásáról és az egyenlítő környéki területek pontos ábrázolásáról, és ugyanakkor a poláris területek rendkívüli eltorzításáról is. A Mercator-féle térkép nem területhű. www.petersmap.com, www.worldmapper.com http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9rk%C3 %A9p%C3%A9szet A világ népessége A „világ népessége” kifejezés a világban élő emberek becsült számára utal. 2007 áprilisában ez a szám megközelítőleg 6,6 milliárd embert jelentett. Annak ellenére, hogy a világ egyes részein a népesség csökken, a világ népessége összességében növekedést mutat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslése szerint 2050-re a világon élő emberek száma eléri majd a 9,2 milliárdot. www.wikipedia.org, http://esa.un.org/unpp A világ összjövedelme – Bruttó hazai termék (GDP) A játékban használt „világ-összjövedelem” kifejezés a játékban említett országok bruttó hazai termékén alapszik. A GDP az adott országban előállított termékek és szolgáltatások összességének értékeként lett meghatározva. Ez azonban nem ad pontos képet az ország vagyoni helyzete tekintetében, mivel a saját szükségletre való termelés nem része, holott sok erősen mezőgazdasági afrikai és latinamerikai országban a falusi lakosság mintegy 80 százalékának a megélhetése közvetlenül a saját szükségletre való termeléshez kötődik.
28
Linkek és irodalom Többnyelvű weboldal schools.welthaus.at Öt nyelven (angol, német, magyar, lett, szlovén) nyújt információt a projektről: “Iskolák a világért”.
A tájékoztató célja, hogy állampolgári ismereteket tanítson külföldi nyelveken, ebben az esetben, franciául. A tanulók, ezekben a feladatokban találnak Haitiről szóló tényanyagokat, statisztikát a haiti szegénységről és információkat a közösen működtetett kávétermelőszövetkezetekről, amelyek segítenek abban, hogy a szegény kávétermelő gazdák a termésükért méltányos árat kapjanak.
Angol Weboldalak
Német weboldalak
www.bananalink.org.uk
www.faireragrarhandel.de/pageID_1720350.html
A weboldal tájékoztat több szociális és környezetvédelmi témáról, amelyek a nemzetközi banánkereskedelem ügyét érintik. A honlap kulcsszavai: banánkereskedelem, kereskedelempolitika, szociális és környezetvédelmi hatások, a jövő alternatívái, kampányok, források (könyvek, filmek).
Banana Globingo: www.bananalink.org.uk/joomla/images/gl obingo%202006.pdf (Download) www.oxfam.org.uk/coolplanet/teachers/ resources/food.htm Segédanyagok, ingyenesek is. www.oxfam.org.uk/coolplanet/beyondwa ve/dayfour_am.htm ingyenes segédanyagok, Fair Trade (méltányos kereskedelem), banán www.oxfam.org.uk/coolplanet/kidsweb/b anana/index.htm A banán útja. Találkozás a banántermelőkkel. www.oxfam.org.uk/coolplanet/kidsweb/ banana/game.htm Banános szókereső játék www.actionaid.org.uk/index.asp?page_id =100826 Diavetítés: A banán igazi ára (10 dia) www.actionaid.org.uk/doc_lib/219_1_coff ee_coop.pdf Középiskoláknak ajánlott ez az oktatási segédanyag: bemutatja, hogyan dolgoznak a Haitin élő kávétermelők, akik a termésért méltányos árakat várnak el.
M. Wiggerthale honlapja Kereskedelmi, környezetvédelmi és fejlesztési témákat tartalmaz, főként a mezőgazdaságra koncentrál. A cikkek foglalkoznak a WTO-val, a szabadkereskedelmi egyezményekkel, a közös mezőgazdasági politikával, a mezőgazdasági kereskedelemmel és az ellátórendszerrel. Nyelve: angol, német www.aufgeschmeckt.de – csak német nyelvű Jól használható, rövid, tömör információgyűjtemény iskolák számára a banánról és a rizsről (termelés, áruforgalom, világkereskedelem, támogatások, olcsó import) Memóriajáték, A banán útja (bemutatófilm) Információk az arany-rizsről (golden rice) www.projektmahlzeit.de/aufgeschmeckt/html_verz/ bananenreise/Reise/Miraculous_goldenrice. htm www.germanwatch.org/ www.das-zuckerprojekt.de/ A nád és a répa (cukorfajták), helyzetjelentések és háttérelemzések az EU cukorpiaci reformjáról (körülmények, AlsóSzászország szövetségi fejlesztéspolitikája) – letölthető Nyelve: német
29
Linkek és irodalom
Irodalom Slow Trade – Sound Farming New Directions for Agricultural Trade Rules, by W. Sachs, Tilman Santarius, ed. by Heinrich Böll-Stiftung und Misereor, Aachen 2007. Csínján a kereskedelemmel a megbízható gazdálkodásért: A mezőgazdasági szabályozás új irányelvei Elérhető angol és német nyelven Letölthető: www.ecofair-trade.de Liberalisation of Agricultural Trade – The Way Forward for Sustainable Development? by Marita Wiggerthale, In: Global Issue Papers No. 13, Nov 2004. A mezőgazdasági kereskedelem liberalizációja – A fenntartható fejlődéshez vezető út? Hozzáférhető angol és német nyelven Letölthető: www.fairer-agrarhandel.de BUSINESS UNUSUAL. SUCCESSES AND CHALLENGES OF FAIR TRADE. by Fair Trade Advocacy Office, Brüssels 2006. International Fair Trade Association IFAT: Annual Report 2006 ÚJ ÜZLETI MEGOLDÁSOK. A MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM SIKEREI ÉS KIHÍVÁSAI Az IFAT (Nemzetközi Fair Trade Társaság) 2006. évi jelentése www. i f a t . o r g / i n d e x . p h p ? o p t i o n = com_docman&task=cat_view&gid= 36&Itemid=106 Fair Trade in Europe 2005, prepared by Jean Marie Krier , published by the Fair Trade Advocacy Office in Brussel, Brussels, Dec 2005. A méltányos kereskedelem Európában 2005 Hozzáférhető angolul PDF formátumban: www.fairtradeadvocacy.org/143_FT_in_Europe_2005. php?selected_menu=0
Die Zuckerreform der EU und ihre Konsequenzen, hg. vom Evan. Entwicklungsdienst und dem Forum Umwelt und Entwicklung, Misereor, Oxfam Deutschland, 2006 Az uniós cukorreform és következményei Letölthető: www.forumue.de/58.0.html?&tx_ ttnews%5Btt_news%5D=744&tx_ttnews%5 BbackPid%5D=3&cHash=b25c35fec7 Fair Trade for all. How Trade can promote development, by Joseph Stiglitz and Andrew Chalton, Oxford University Press 2005. (available in English and German) Méltányos kereskedelmet mindenkinek. Hozzáférhető angol és német nyelven Handel und Menschenrechte. Das WTO-Agrarabkommen und das Recht auf Nahrung. Zusammenhänge, Konflikte, Menschenrechtsverletzungen. Hg. FIAN, Heidelberg 2003 (= Fact-Sheet Serie „Ernährung sichern – Handel und Menschenrechte“) Kereskedelem és emberi jogok. A WTO-egyezmények és az élelemhez való jog. Összefüggések, konfliktusok, emberi jogok megsértése. Hg. FIAN, Heidelberg 2003 (=Fact-Sheet sorozat, „Az élelmiszerbiztonság – Kereskedelem és emberi jogok) World Game. Welthaus Graz, Graz 2007. Világjáték.Megtekinthető a schools.welthaus.at oldalon. Magyarországon megrendelhető az Artemisszió Alapítványtól (email:
[email protected], tel/fax: 06 1 413 6517)
30
SZERZŐK ÉS ELŐADÓK
Szerzők
Előadók
Alfons Drexler oktatási munkatárs, DKA Austria
Marita Wiggerthale agrárkereskedelmi szakember, az Oxfam Germany kereskedelmi tanácsadója, a Környezetvédelmi és Fejlesztési Fórum kereskedelemi csoportjának tagja
Rudolf Remler-Schöberl az oktatási és támogatási részleg vezetője, DKA Austria Christoph Watz igazgató és oktatási felelős, Welthaus Wien Judith Zimmermann-Hößl oktatási munkatárs, KOO
schools.welthaus.at
Lorena Souza Coelho politikai gazdasági tanulmányokat folytat A ’Brazília és a cukor’ Welthaus-program tanácsadója az iskolákban és a tanárok számára rendezett tanfolyamokon Ursula Dullnig oktatási munkatárs, Welthaus Vienna Gabi Grundnig-Rexberg oktatási munkatárs, Welthaus Graz Waltraud Hamah Said oktatási munkatárs, Welthaus Graz Christine Reiter-Haas az oktatási csoport vezetője, Welthaus Graz
31 31
Látogassa meg honlapunkat!
www.schools.welthaus.at
32
Impresszum: Koordináció: Gabi Grundnig-Rexberg Szerkesztőség: Gabi Grundig-Rexberg, Christian Köpf, Waltraud Hamah Said, Christine Reiter-Haas Fordítás: Ruth Pohlhammer, Ute Sprenger Layout: Dominik Staudinger Fordítás magyarra: Vízkeleti Viola Fotók: Welthaus Graz, Fair Trade, Archiv of the DKA, aboutpixel.de Copyright: Welthaus Diözese Graz-Seckau
[email protected] Graz, 2007
