KERESKEDELEM A FÖLDGÁZTŐZSDÉN

MIS KOLCI EGYETEM MŰS ZAKI FÖL DT UDO MÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET

KERESKEDELEM A FÖLDGÁZTŐZSDÉN Szakdolgozat

Készítette: Szegedi Szabolcs Bsc-s olaj- és gázmérnök szakirány

Tanszéki konzulens: Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd ME, Kőolaj és Földgáz Intézet Külső konzulens: Leskó Péter cégvezető Enlogs South East Kft Beadás ideje: 2012.május 9.

Miskolc, 2012

Eredetiségi Nyilatkozat "Alulírott Szegedi Szabolcs, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem." Miskolc, 2012. május 9. ........................................................ Szegedi Szabolcs

3

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................................... 5 I. Szakirodalmi összefoglaló ...................................................................................................................... 6 II. Gázkereskedelem, mint tevékenység .................................................................................................... 9 II.1. A földgáz útja ................................................................................................................................. 9 II.2. Az Európai Uniós szabályzások folyamata .................................................................................. 11 II.3. A gázpiacok működése és kockázatai .......................................................................................... 13 III. A földgázkereskedő fő feladatai ........................................................................................................ 19 III.1. Magyarországon használt gázpiaci modellek ............................................................................. 19 III.2. Kereskedői feladatok .................................................................................................................. 22 III.2.1. Új szerződés létesítésének menete ....................................................................................... 23 III.2.2. Földgáz értékesítési szerződés ............................................................................................. 25 III.2.3. Nominálás ............................................................................................................................ 27 IV. Ausztria gázpiaca ............................................................................................................................... 28 IV.1. Ausztria gázpiacának jogszabályi környezete ............................................................................ 29 IV.2. Ausztria gázpiacának szereplői .................................................................................................. 30 IV.2.1. Bécsi gáztőzsde ................................................................................................................... 33 V. A hub-ok és a gáztőzsde bemutatása és szerepe a földgáz-kereskedelemben ..................................... 36 V.1. Hubok .......................................................................................................................................... 37 V.1.1. Baumgarten hub .................................................................................................................... 38 V.1.2. Magyarországi hub ............................................................................................................... 39 V.2. A gáztőzsde .................................................................................................................................. 40 V.2.1. Tőzsdei alapfogalmak ........................................................................................................... 41 V.2.2. A határidős ügyletek alap mechanizmusai ............................................................................ 42 V.2.3. A fedezeti ügylet formái ....................................................................................................... 44 V.2.4. Kereskedési termékek ........................................................................................................... 45 VI. A gáztőzsdék hatása és szerepe a magyarországi földgáz-kereskedelemben .................................... 47 VI.1. A liberalizáció hatása Magyarországon ...................................................................................... 48 VI.1.1. Napi Földgáz és Kapacitás kereskedelemi Piac .................................................................. 48 VI.2. A magyar gáztőzsde ................................................................................................................... 51 VII. Összefoglalás .................................................................................................................................... 53 Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................................. 55 Forrásjegyzék ........................................................................................................................................... 56 Ábra- és táblázatjegyzék .......................................................................................................................... 59 Summary .................................................................................................................................................. 60 Mellékletek .............................................................................................................................................. 62

4

Bevezetés Napjainkban a földgázpiac megnyitása után egy újfajta gázkereskedelmi formával kell a piaci szereplőknek megismerkedniük: a földgáz tőzsdei kereskedelmével. Ezzel az újszerű kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban még számos kérdés merül fel, így a gázkereskedőknek, gázfogyasztóknak folyamatában kell beletanulniuk a gáztőzsde működésébe. Kötelező szakmai gyakorlatomat Ausztriában az Enlogs Energy Logistics and Service GmbH nevű cégnél töltöttem. Az energiakereskedelemmel foglalkozó osztrák cég napi munkájába bekapcsolódva, lehetőségem nyílt betekinteni a földgáz-kereskedelembe, és az ehhez szorosan kapcsolódó gáztőzsdei tevékenységekbe. Dolgozatomban

a

földgáz-kereskedelem

tőzsdei

folyamatait

mutatom

be,

a

gázkereskedelem általános leírásától kezdve a földgázkereskedő feladatain át. Ausztriában már évek óta minden piaci szereplő számára nyitott földgázpiac működik, Európa földgáz-ellátása szempontjából is fontos kereskedelmi (fizikai) csomóponttal (továbbiakban: hub). Huboknak azaz csomópontoknak azokat a pontokat nevezzük ahol be- és kitáplálás egyaránt történik több pont irányába. A baumarteni hubra alapozva alakult ki a Bécsben működő földgáztőzsde, amely Magyarországhoz a legközelebbi ilyen típusú kereskedelmi pont, ezért is fogom az osztrák gázpiacon keresztül bemutatni a gáztőzsdék és hubok működését. Munkám során foglalkozom azokkal a lehetőségekkel, amelyek a gáztőzsdében rejlenek. Tanulmányozom a földgáztőzsde működését, végezetül pedig megvizsgálom, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy esetleges magyar gáztőzsde alapításában. Egy földgáztőzsde működtetése egy olyan lehetőség lehetne hazánk számára a baumgarteni hub közelsége vagy egy lehetséges hazai kereskedelmi csomópont kialakítása miatt, ami jelentős piaci előnyt

jelentene a tőlünk keletre fekvő országokkal szemben.

Szakdolgozatom végén ezekre a lehetőségekre igyekszem kitérni és bemutatni a magyar gáztőzsde elindítására tett első lépéseket.

5

I. Szakirodalmi összefoglaló

"A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz, illetve a termelő eladhassa eladásra termelt áruját."1 Az

energiahordozók

felhasználása

nélkül

a

napjaink

modern

életszínvonala

elképzelhetetlen lenne, fogalmazta meg Dr. Magyari Dániel A gázellátás stratégiai kérdései című cikkében.2 Minden hasznosítható energia napjaink egyik legkeresettebb termékévé vált így sok vállalat szakosodott ezen energiák termelésére, valamint a fogyasztók felé történő szolgáltatással kapcsolatos tevékenységekre. Az energiapiacot mégsem tekinthetjük egyszerű versenypiacnak. Az energiapiacok nyitása, többek között a földgázpiac liberalizációja is egyetlen célt szolgál, mint a szabadpiac általi előnyök biztosítása minden piaci szereplő számára. A piaci-liberalizáció kedvező az adott ország kereskedelmére, mivel több kereskedő fog megjelenni a piacon, akik növelik az ország bevételeit és csökkentik, vagy legalább mérsékelik a gázár-növekedés ütemét a gazdaság szereplői számára. A földgázpiac liberalizációjához a piac átalakulására van szükség. Magyarországon 2009.július elsejétől lépett hatályba a "Nyitott piaci modell", amely már lehetővé tette a szabad piaci kereskedelmet a piac szereplői számára. Dr. Szilágyi Zsombor a következőképpen határozta meg a változásokat az Átalakul a földgázpiac3 című tanulmányában: A 2007-ben több mint 3,5 millió hazai földgázfogyasztó ellátói, a közüzemi szolgáltatók megszűntek az új modell bevezetésekor. A közüzemi szolgáltatók számra a törvénytervezet felajánlotta az egyetemes szolgáltatóvá átalakulást, akár az előző modellben megszerzett szolgáltatási területeken kívüli jogosultságokkal is. Ahol a közüzemi szolgáltató nem váltotta fel egyetemes szolgáltató, ott a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban: MEH) kijelölt más vállalkozás a szolgáltatásra. Előfordulhatott, hogy egy településen akár több egyetemes szolgáltató is előfordulhatott. Az egyetemes szolgáltatók fogyasztói

1

Horánszky Beáta - Energiakereskedelem előadás, ME, 2011. Dr. Magyari Dániel: A gázellátás stratégiai kérdései, Magyar Energetika, 2002/4 3 Dr. Szilágyi Zsombor: Átalakul a földgázpiac, Energiagazdálkodás, 2007/5. szám 2

6

árképzésének alapját képező földgáz beszerzési ára gyakran változhatott, mivel ebben a modellben az egyetemes szolgáltatók a szabadpiac előnyeit kihasználva rövidtávú szerződéseket is köthettek. A szabályozó hatóság negyedévente kötelezi a szolgáltatókat a fogyasztói ár közzétételére. Az 500 m3/óra teljesítmény feletti fogyasztóknak a szabadpiacot kell választaniuk, mert egyetemes szolgáltatásra nem jogosultak. A 100-500 m3/óra közötti fogyasztóknak 2009. július 1-jéig, a 20-100 m3/óra közötti fogyasztóknak pedig 2009. december 31-ig állt rendelkezésre az egyetemes szolgáltatás. 2010-től csak az 20m3/óra alatti fogyasztók vehették igénybe az egyetemes szolgáltatást. Világszerte jelentős változásban van a földgáz kereskedelme. Egyre fontosabb szerepet tölt be az azonnali árazás, szemben a hagyományos olajár indexált hosszú távú szerződésekkel. Az elmúlt két évtizedben összességében jelentősen, csaknem kétszeresére nőtt a globális gázkitermelés a gázkereslettel együtt. Kijelenthetjük, tehát, hogy egyre fontosabb szerepet kap a földgáz-kereskedelem. A liberalizált gázpiacon minden piaci szereplő kaphat engedélyt kereskedésre, fogalmazta meg Horánszky Beáta a Magyar földgáztőzsde: utópia vagy racionalitás?4 című tanulmányában. A liberalizált piacon a földgáz kereskedelme alapvetően három formában zajlik: 

A bilaterális piacon a keresleti és a kínálati oldal szereplői egymással közvetlenül lépnek kapcsolatba. A megállapodás alapján létrejött ár harmadik szereplő számára nem elérhető. A bilaterális piacon kötött szerződések hosszú távra szólnak (10-20 év). Mivel a keresleti oldalon megtalálható piaci szereplők importfüggősége igen nagy, így számukra a hosszútáv egyfajta biztosítékként szolgál.



Az Over-The-Counter (továbbiakban: OTC) kereskedési forma esetében már egyfajta szervezett piaci formát figyelhetünk meg. Itt már egy harmadik fél is szerepet kap, aki koordinálja a kereskedelmet. A piaci szereplők közzéteszik áraikat, valamint többnyire rövidtávú, rugalmas szerződéseket kötnek. A jelentős partner kockázat lehet az OTC piac egyik nagy hátránya, hiszen a piacra történő belépés szabályai nincsenek egyértelműen korlátozva. Az OTC piac nagy előnye viszont a rugalmasság, a piac igényeihez való igazodás gyorsasága.

4

Horánszky Beáta: Magyar földgáztőzsde: utópia vagy racionalitás? , Energiagazdálkodás, 2005/3. szám

7



A harmadik kereskedelmi forma szakdolgozatom fő témája a tőzsde. A tőzsdei kereskedés létrehozásának egyik fő oka a minimális partner kockázat, mivel a tőzsdei kereskedelemben a felek között helyezkedik el az elszámolóház, aki a letéti rendszereken keresztül garantálja a szerződésben foglaltak teljesítését. Az OTC piaccal ellentétben a tőzsdei keresleti és kínálati viszonyok átláthatóak, rendezett kereteken belül lebonyolított kereskedelmet garantálnak, ezzel is elősegítve a valós verseny kialakulását.

A tőzsdén való kereskedés a gázkereskedelem leginkább szabványosított módozata. Egy földgáztőzsde kialakítása nem állami feladat, hanem a piaci mechanizmusok eredménye. Segítségével a piac szereplői könnyebben egymásra találhatnak, és mivel a tőzsdei kereskedés erősen szabályozott, a partnerkockázat a minimálisra csökken. A gáztőzsdék új színtérként jelennek meg úgy a gázkereskedelemben, mint a pénzvilág számára is fogalmazták meg munkájukban Dr. Magyari Dániel és Dr. Tihanyi László a Piacnyitási tapasztalatok5 című munkájukban. A gáztőzsdék többsége valamely hub-hoz kapcsolódik a földgázforgalmazás fizikai lebonyolítása érdekében. Ezért is van nagy jelentősége a Dr. Szilágyi Zsombor Újdonságok a földgáz európai piacán6 című cikkében említett, komoly szállítóvezetékek építésének Európa szerte. Új vezetékek épülnek az Észak-Afrikából szállított gáz mennyiségeknek növelése érdekében, de Európán belül is megerősödött azoknak az országoknak az összeköttetése az LNG terminálokkal, amelyeknek nincsen tengerpartja. Magyarország is aktív szerepet kapott a szállítóvezetékrendszerek kiépítését illetően. Kétirányú nagy kapacitású szállításra alkalmas összekötés települ Románia és Horvátország felé. A tervezetek között szerepelnek például a szlovákmagyar, valamint a szlovén-magyar összekötések. Napi renden van az osztrák-magyar összekötő kapacitásának növelése is. Ezek az új magyar nemzetközi szállítóvezetékek lehetővé teszik Európa eddig elérhetetlen földgáz forrásait. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezek a lehetőségek kedvezőbb pozícióba hozhatják országunkat az orosz import gázszállítási szerződés hosszabbításánál is.

5 6

Dr. Magyari Dániel - Dr. Tihanyi László: Piacnyitási tapasztalatok, 2003 Dr. Szilágyi Zsombor: Újdonságok a földgáz európai piacán, Energiagazdálkodás, 2011/3. szám

8

II. Gázkereskedelem, mint tevékenység

II.1. A földgáz útja

A földgáz igen fontos szerepet tölt be a mindennapjainkban, így kereskedelme szükségszerűen fontos szerepet kap az országok között. A földgáz, mint kereskedelmi árucikk egy úgynevezett commodity termék, ami azt jelenti, hogy tőzsdeszerűen zajlik a kereskedelme a világban. A földgázszállítási csomópontokat idegen szóval hub-oknak nevezzük, ilyen például a baumgarteni hub. A földgáz tőzsde többnyire ott alakulhat ki ahol hub is működik.

Forrás: www.bp.com 1. ábra: A földgáz-kereskedelemi útvonalai 2011-ben

Az EU-s tagállamok fogyasztóit a folyamatosan csökkenő belső források mellett főként a csővezetékes orosz gázzal és a távoli LNG forrásokkal látják el (1. ábra).

9

Forrás: J.Angelier, 2009 2. ábra: Földgázforrások

Európa földgázkínálatát és keresletét tekintve egyértelművé válik számunkra, hogy a populáció növekedésével és a növekvő igények kielégítése végett szükségessé vált a földgáz-kereskedelem.

Az Európai Unió földgáz kínálata és kereslete 2000-2030 500000

ktoe

400000 300000

Termelés

200000

Nettó Import

100000

Fogyasztás

0 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 Év Forrás: saját szerkesztés 3. ábra: Az Európai Unió földgáz kínálata és kereslete

10

Az uniós belső gáztermelés mennyisége az elmúlt évtizedekben nagymértékben csökkent, így mind nagyobb jelentősége van az import források diverzifikációjának, a több irányból történő betáplálásnak (2,3. ábra).

II.2. Az Európai Uniós szabályzások folyamata

A földgáz-kereskedelem egy folyamatosan fejlődő üzletág, melynek fontossága jelentős pozíciót tölt be a világ energiapiacán. Ahhoz viszont, hogy ez a tevékenység kialakulhasson szabad piacra van szüksége. Az Európai Unióban (továbbiakban EU) piacnyitáshoz a következő folyamatoknak kellett véghez menniük: 

1985 - Fehér könyv a belső piac kiteljesítéséről



1988 - Fehér könyv a belső energiapiacról Az egységes belső piac megvalósítása érdekében az európai energia piac nagyobb fokú integrációjának kell megvalósítania, ami egyben közösségi energia stratégia kidolgozását is szükségessé teszi. A belső földgázpiac létrehozásának célja a nagyobb jövedelmezőség, a környezettel való nagyobb összhang és nagyobb ellátási biztonság biztosítása a szabad kereskedelem révén elfogadhatatlan versenykorlátozások nélkül.



1990 - 90/377/EC irányelv - az árak átláthatósága Az irányelv célja, hogy az energiaárak átláthatósága útján erősítse a verseny torzulásának megakadályozását biztosító feltételeket, elősegítve a belső piac megvalósítását. Az irányelv alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ipari végfelhasználók földgázellátását biztosító vállalkozások közlik az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalával az ipari végfelhasználóknak felszámított földgáz árát és értékesítési feltételeit, a használatos árrendszert, valamint a fogyasztók megoszlását és fogyasztói kategóriánként a megfelelő mennyiségeket. A közölt adatok alapján minden májusban és novemberben közzéteszik az ipari felhasználóknak a tagállamokban felszámított gázárait és az abból a célból használt árképzési rendszereket.

11



1991 - 91/296/EC irányelv - földgáz hálózatokon keresztül való szállítása Az irányelv célja a földgázszállító rendszerek közötti kereskedelem ösztönzése, ennek érdekében a kereskedelem akadálymentesítése. Ennek érdekében a szállítóvezeték rendszerek közötti földgázszállításra irányuló szerződésekben foglalt szállítási feltételek közé tartozott, hogy nem lehetnek megkülönböztethetőek és méltányosnak kell lenniük valamennyi érintett fél számára, nem tartalmazhatnak tisztességtelen kikötéseket vagy indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik sem az ellátás biztonságát, sem a szolgáltatás minőségét.



1998 - 98/30/EC - a földgázpiac belső szabályozásáról Az irányelv főbb elemei közé tartozott a szabad hálózati hozzáférés és az integrált földgázipari vállalkozások elszámolásának szétválasztása és átláthatósága



2003 - 2003/55/EC irányelv - a földgázpiac belső szabályozásáról - határokon kívül helyezve a 98/30/EC-t Ez volt az első átfogó piaci szabályozás kibocsátását követően fél évtizeddel a közösségi szabályozás a teljes piacnyitás kifejezett céljaival fejlesztette tovább a földgáz belső piacára vonatkozó szabályozást.



2004 - 2004/67/EC irányelv - a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedéséről



2005 - 1775/2005/EC rendelet - a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről A 2003/55/EC irányelv mellett a belső piac kialakítása érdekében szükség volt a keretszabályozás

kiigazítására

illetve

a

műszaki

szabályokra.

Az

EU

Gázszabályozási Fóruma 2003. szeptember 24-25 napján iránymutatásokat fogadott el és a rendelet ez alapján született. A rendelet célja a megkülönböztetés-mentes szabályok megállapítása a szállítórendszerekhez való hozzáférés volt. A szállítási rendszerüzemeltető által alkalmazott díjaknak átláthatóknak kell lenniük, figyelembe kell vennie a tényleges költségeket és biztosítaniuk a befektetések megfelelő

megtérülését.

A

szállítási

rendszerüzemeltetőknek

valamennyi

rendszerhasználó számára megkülönböztetés-mentesen kell szolgáltatást nyújtania. Olyan kapacitás allokációs mechanizmust kell alkalmazni, amely megfelelő gazdasági jelzéseket ad a műszaki kapacitás hatékony alkalmazása érdekében. Az egyensúlyozási

szabályoknak

valós

rendszerigényeket

kell

tükröznie,

az

12

egyensúlyozási díjaknak ösztönözni kell a betáplált és vételezett gázmennyiség kiegyensúlyozására. 

2009 - 2009/73/EC irányelv A 2009/73/EK irányelv a földgázellátás, - szállítás, - elosztás, - tárolás területekre, és az LNG rendszerekre vonatkozik.



2009 - 713/2009/EC rendelet A rendelet 2009. augusztus 2.-án lépett hatályba, feladatai viszont csak 2011. március 3.-ától éltek. Célja a hatóságok által nemzeti színben ellátott szabályozási feladatok közösségi szintű gyakorlásában való támogatás, valamint hatóságok tevékenységének összehangolása.

II.3. A gázpiacok működése és kockázatai

A kereskedelmi piac megjelenése és a piaci szereplők számának növekedése valamint a szervezett piac igénye szükségszerűen életre hívja a gáztőzsdéket. A gáztőzsdék működésének tanulmányozásához fontosnak tartom először a kereskedelmi piacok bemutatását.

Forrás: Viktor László Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011 4. ábra: Kereskedelmi kapcsolatok

13

Különböző piaci mechanizmusok szerves együttélése jellemző7 •

Kereskedés szabadon paraméterezett bilaterális szerződések keretében, amelyek a legnagyobb változatosságú szolgáltatási megoldásokat teszik lehetővé (zsinór ellátás, teljes ellátás, rugalmassági termékek). Sokkal likvidebb, mint a tőzsdei kereskedés, mert egyedi feltételekben is meg lehet állapodni.

•

Szabványosított termékek tőzsdei kereskedése,

•

Tőzsdei termékeken alapuló standardizált termékek bilaterálisan kitárgyalt feltételekkel, gázár-indexált termékek,

•

Tőzsdei termékek kereskedése fedezeti ügyletek keretében kockázat kezelési céllal,

•

Árak rögzítése negyedéves, éves időszakra fedezeti ügyletekkel,

•

Az olajindexált és gázár-indexált termékek összekapcsolódtak az ún. kombigáz termékben

A fejlődés azonban kockázatokkal jár, melyeket ismernünk kell a szabadpiacra lépés előtt. Számos tanulmány készült a földgázpiac nyitásával kapcsolatban. Dr. Szilágyi Zsombor a következőképpen fogalmazta meg a piacnyitáskor felmerülő kockázatokat:8 A magyar földgázpiac átalakulása a fogyasztókban az ellátási kockázatok értékelését teszi szükségessé. A közüzemi szolgáltatás megszűnése, a szabad piac kiterjedése, az állami szabályozás szűkülése mind-mind lehetőségeket nyújtanak a földgázpiac fejlődésének. Termék (minőség) kockázat: A magyar földgáz piacon forgalomba kerülő földgáz minősége nem egységes. Az egyes földrajzi tájegységeken a földgáz minősége tartósan állandó, de más területekhez képest akár több MJ/m3 értékkel is eltérhet. Ezek a különböző minőségű gázok úgynevezett szigetszerű szolgáltatásban jól elkülönülnek. Az ország területének legnagyobb részén tiszta orosz eredetű földgázszolgáltatás van, ami két-három tized MJ/m3 fűtőérték változással állandó. A szállítói engedélyes állítja be az egyes területen a földgáz minőségét. A minőség legfontosabb mérőszáma a fűtőérték, amelyet a

7

Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011 Dr. Szilágyi Zsombor: Kockázatok a földgázpiacon, Energiagazdálkodás, 2006/4. szám

8

14

szállító a rendelkezésre álló földgázforrások keveredése alapján számított és előre meghirdetett szerződéses fűtőérték ± 5 %-os sávjában köteles tartani. Ezen az értéken kívül eső fűtőérték nagyon ritkán fordul elő. Termékár kockázat: A földgáz fogyasztói ára a közüzemben a fogyasztás jellegétől, a felhasználási céltól és a gázfogyasztás mennyiségétől függött. Napjainkban az új gázpiaci modellben a közüzemi szolgáltatáshoz hasonló szolgáltatási formaként jelenik meg az egyetemes szolgáltatás. A fogyasztói árak itt is hatóságilag megszabott árak. A földgáz szabadpiacon a fogyasztói ár szabad megállapodás tárgya. Az alkalmazott árazási modellek is eltérőek. A következő formulákat használják: 

Fix ár, egy gázévre



A fogyasztóra vonatkozóan közüzemi árhoz kapcsolt állandó árengedmény



A földgáz import árképlete alapján meghatározott ár, esetleg korlátozásokkal.

A deviza és forint fizetés közül a forint piaci helyzete is kockázati elemként jellemezhető. A termékár kockázat kezelésére nagyon jónak tűnik a fix ár modell, mert egy éven át a gáz ára pontosan kiszámítható. Az import árformula használatával megadott fogyasztói ár kockázata csak hosszútávon jelentős, mert a nyersolaj vagy az olajtermék árak kilenc hónapos átlagolással, negyed évenként jelennek meg a fogyasztói árban. A kilenchónapos csillapítás jó prognóziskészítést tesz lehetővé negyed-fél éves távra. Árfolyam kockázat: Az import földgáz nagyobb része amerikai dollár, kisebb része euro elszámolásban érkezik az országba. Az USD/HUF vagy az EUR/HUF devizaszorzó alakulása sok esetben nagyobb jelentőségű, mint a földgáz import árváltozás. Különösen abban az esetben okozhat jelentős többletköltséget a fogyasztónak a forint gyengülése, ha együtt jár az importár emelkedésével. Mennyiségi kockázat: Az ellátásbiztonság sok tényezőből álló fogalom és ennek megfelelően az egyes tényezők súlyát az érintettek más-más értékekkel vehetik figyelembe. Az ellátásbiztonság jellemző tényezői: 

Folyamatosság: A vevő kívánsága az, hogy a kereskedelmi szerződésben rögzített legnagyobb órai teljesítmény megszakítás nélkül álljon rendelkezésre, ennek érdekében a vevő is vállalja az átvételi kötelezettséget. A vevőnek érdemes megvizsgálni, hogy a kereskedő képes-e a szerződésben vállalt folyamatos 15

kiszolgálásra. A folyamatos szolgáltatás kockázata a szállító és az elosztó rendszer műszaki állapotával is szoros összefüggésben van. 

Forrás összetétel: Ha a fogyasztót ellátó kereskedő rendelkezik a fogyasztó igényeinek megfelelő földgáz mennyiséggel és teljesítménnyel, akkor még a piaci szabályozás szerinti forrásösszetételről is gondoskodnia kell. Korlátozott lehetőség van a források elcserélésére vagy aukción bármilyen forrás vásárlására.

Partner kockázat: A földgáz ellátására szerződő kereskedő és a fogyasztó oldalán is adódnak partner kockázati tényezők. Ezek közül tekintsünk át néhányat: 

Kereskedő: A kereskedő import vagy belföldi földgáz forrás szerződése a fogyasztóval kötött mennyiségek és teljesítmény fedezésére elemi fontosságú. A forrásszerződések lehetőleg hosszabb időszakra szóljanak, mint a megkötésre tervezett fogyasztói szerződés. A kereskedőnek ugyancsak rendelkeznie kell a fogyasztó kiszolgálására és a vevő fogyasztási profiljának, illetve a szállító-, vagy az elosztórendszerhez való kapcsolatának megfelelően szállítási, tárolási, elosztási szerződéssel, amely a fogyasztó ellátási feladataival kibővíthető. Fontos támpont lehet a fogyasztó bizalma megerősítésében a kereskedő vevői portfóliójának megismerése, különösen, ha ebben a portfólióban már több éve ellátott fogyasztók is vannak.



Vevő: A kereskedő is tájékozódhat a vevő felől. Fontos információ a vevőről a piaci potenciálja, ennek belföldi és export összetevői. Ehhez tartozó információ a cég története, a termelés időbeli alakulása, a termelési profilváltások. A kereskedő tájékozódhat a vevő földgázfogyasztási jellemzőiről az előző időszakban: elemezheti a vevő piaci története és a gázigények kapcsolatát. A kereskedőnek célszerű tájékozódnia a vevő fizetőképességéről a vevő számlavezető bankjánál és a cégbíróságon is.

Az európai nagyvállalatok általában hosszú távú szerződéses ellátással, de nem minden esetben monopol környezetben fejlesztették fel az iparágat és kezdetben csak nemzeti piacokon működtek. Az EU direktíva tette kötelezővé a piacok megnyitását egymás számára.

16

Minden ország a tökéletes versenypiac nyújtotta előnyökre törekszik így megteremtve a fogyasztók számára a választás lehetőségét és a versenyképes ár kialakítását. Tökéletes versenypiac főbb ismérvei: 

végtelen számú eladó és vevő,



nincs tranzakciós költség,



egyértelmű piaci szabályok,



érvényesül a tranzitív preferencia,



átláthatóság,



tökéletes informáltság

A tökéletes versenypiac azonban csak egy nyitott piacon alakulhat ki. A nyitott piac első lépése a liberalizáció lehet minden ország számára.

Forrás: Horánszky Beáta Energiakereskedelem előadás, ME, 2010 5. ábra: Nyitott piac születése

A liberalizált gázpiacnak számos előnye van. Kínálati oldalon szabad és sokszereplős hazai értékesítési piacot és szabad külkereskedelmi versenyt alakíthatunk ki. A keresleti oldalon pedig a szolgáltató választás szabadságát adhatjuk minden fogyasztó kezébe, valamint megszüntethetjük a végfelhasználói árak szabályozását.

17

A verseny hatásai: 

monopolprofit megszűnése



hatékonyságnövekedés, költség csökkenés



keretfinanszírozások felszámolása

A kilencvenes évek végéig az európai gázfogyasztók ellátását kizárólag regionális vagy állami gázszállítók biztosították. Az elmúlt két évtized során az európai gázpiacok megnyíltak új szereplők számára és új kereskedelmi platformok jöttek létre, amelyek tőzsdei termékek kereskedésére nyújtanak lehetőséget. Ahhoz azonban, hogy megérthessük a földgáz kereskedelmi piac működését ismernünk kell szereplőit. A gázpiac szereplői: 

termelő



szállító



elosztó



tároló



rendszerirányító



földgázkereskedő



végfelhasználó



szabályozó hatóság

Azoknál a tevékenységeknél, ahol lehetséges a nagyobb hatékonyság/alacsonyabb árak versenyt kell hirdetni. Így versenyzői tevékenység lesz a termelésben, valamint a kis és nagykereskedelemben. A hálózat és rendszerirányításnak monopol tevékenységnek kell maradnia, ezzel is elősegítve a gázpiaci folyamatok ellenőrizhetőségét.

18

III. A földgázkereskedő fő feladatai

Földgáz-nagykereskedésnek

nevezzük

azt

a

tevékenységet,

amely

során

a

földgázkereskedő a földgázt viszonteladónak, és nem közvetlenül a felhasználónak értékesíti. Földgáz-kiskereskedésnek nevezzük azt a tevékenységet, amely során a földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a fogyasztónak értékesíti. Ezen fogalmak tisztázása után kijelenthető, hogy a liberalizált földgázpiac kulcsfontosságú szereplője a földgázkereskedő. A földgázkereskedők működése az adott piac jogi szabályozásaitól függ.

III.1. Magyarországon használt gázpiaci modellek Magyarországon

2004.

január

1.-ig

a

Közüzemi

modellt

használták

az

energiakereskedelemben.

Forrás: Bali Gábor - Piaci szereplők kapcsolat rendszere előadás, ME, 2012 6. ábra: Közüzemi modell

19

A modell lényege az volt, hogy az ország rendelkezésére álló földgázt (termelésből vagy importból származó készlet) a közüzemi nagykereskedő (gázértékesítő), a MOL Rt kapta meg, majd azt a regionális gázszolgáltatók a fogyasztók felé továbbították. A fogyasztó csak az gázszolgáltatójával vehette fel a kapcsolatot ebben a modellben. Ebben a modellben a rendszerhasználati díjak a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium rendelete alapján kerültek meghatározásra, ezért mind a 6 regionális szolgáltató területén ezek a díjak ugyanakkora mértékűek voltak. 2004.január 1-én váltotta ezt a modellt a hibrid piac.

Forrás: Horánszky Beáta Energiakereskedelem, ME, 2010 7. ábra: Hibrid piaci modell

Ez a modell még magán viselte a közüzemi modell jegyeit, de már megtalálhatóak benne a piacliberalizációjára tett első lépések. A közüzemi modell mellett megjelent a versenypiaci szegmens. Ebben a modellben kezdték el első lépésben a kisszámú nagyfogyasztókat felszabadítani a közüzemi modell korlátai alól. 2009.július elsejétől lépett hatályba a "Nyitott piaci modell". Az új modell lényege, hogy itt már két kereskedési mechanizmus működik párhuzamosan.

20

A földgázpiac szempontjából a legfontosabb a tulajdoni viszonyok megváltozása, a tevékenységek szétválasztása (unbundling) volt.

Forrás: Bali Gábor - Piaci szereplők kapcsolat rendszere előadás, ME, 2012 8. ábra: Új modell

A hosszútávú szerződésekkel a jelentős piaci előnnyel rendelkező nagykereskedők látják el az egyetemes szolgáltatásra jogosult háztartási fogyasztókat és kis vállalkozásokat hatóságilag rögzített áron. Az egyetemes szolgáltatók és a nem háztartási fogyasztók előtt azonban egy újabb lehetőség is megnyílt a modell bevezetésével. Szabad forrásokból gáztőzsdékről vásárolhatnak kereskedők segítségével. A vásárlásoknak két fajtáját különböztetjük meg. Az első az éves illetve havi aukciókon szerződött vásárlások, a második pedig a napi kereskedelemben részvevők. Ez azt jelenti, hogy az adott földgáz mennyiséget csupán egy gáznapra kötik le, amely reggel 6 órától a következő nap reggel 6 óráig tart. Az egyetemes szolgáltatók rendelkeznek szabad piaci és egyetemes szolgáltatási engedéllyel, míg a kereskedők csak szabadpiaci engedélyt birtokolnak. A legfontosabb változtatás a korábbi modellekhez képest, hogy megszűnt a határon keresztüli földgázszállítási engedély, mivel a rendszerirányító napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piacot működtet. Miután megismertük a kereskedők pozícióját az energiakereskedelmi piacon, vegyük sorra feladataikat.

21

III.2. Kereskedői feladatok 

végfelhasználók igényeinek kielégítése



gázbeszerzés



gázeladás



együttműködés



számlázás



szerződésmenedzsment



ügyfélmenedzsment

Elsődleges és talán legfontosabb feladata egy földgáz kereskedőnek a forrás biztosítása. Ez alatt a szükséges mennyiségek és kapacitás szintek megtartását értem. Ez több forrásból is pótolható, mint például közvetlen importból, nagykereskedelmi üzletekből, aukciókból, importértékesítésekből, vagy a Napi Földgáz- és Kapacitáskereskedelmi Piacról (továbbiakban: NFKP). De a napi feladatok közé tartozik a tárolás, egyensúlytartás, az igénybejelentések kezelése, valamint a fogyasztókkal és a rendszerüzemeltetővel történő kapcsolattartás is. Ahhoz, hogy az NFKP-ról egy kereskedő aukciók segítségével vásárolhasson, szerződésre van szüksége. Kapacitás lekötési szerződésnek a földgázszállítási, földgázelosztási, földgáztárolási szerződéseket nevezzük, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a szállító és elosztóvezeték vagy a tároló kapacitást leköti. Lekötött kapacitás a szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználók kapacitás lekötési szerződéssel lekötnek. A földgáz átadási-átvételi ponton a felhasználó rendelkezésére álló kapacitást vásárolt kapacitásnak nevezzük. Ezt a kapacitást a fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó megvásárolt, vagy egyéb igazolt módon megszerzett. A felhasználó által, az éves kapacitás lekötési folyamatban hosszú távú szerződéssel leköthető, a rendszerüzemeltetőknél garantáltan rendelkezésre álló kapacitás a nyilvántartott kapacitás. A felhasználónak az adott felhasználási helyen vásárolt kapacitását és lekötött kapacitását az

a

rendszerüzemeltető

köteles

nyilvántartani,

amelynek

a

szállító-

vagy

elosztóvezetékhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról 22

és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba sorolásról a rendszerüzemeltető köteles igazoltást adni. A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a felhasználási hely, illetve csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát megillető vagyoni értékkel bíró jog. A 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról szóló (GET) alapján valamennyi felhasználó feljogosított fogyasztónak minősül, valamennyi felhasználó jogosult közvetlen kapacitás lekötésre.

III.2.1. Új szerződés létesítésének menete

Az 1. számú melléklet ábrája mutatja meg a földgázkereskedők feladatköreinek felépítését és menetét egy új szerződés létesítésekor. A földgázkereskedő a kapcsolatot a többi földgázkereskedővel, illetve az ügyfeleikkel 3 módon tartja: telefonon, email-en, illetve Yahoo Messenger segítségével. Az így begyűjtött információkat beállítja a rendszerében, majd a meghatározott mennyiséget össze kell hangolnia a logisztikával. A mennyiségi információk ismeretében kereshet a földgázkereskedő új ügyfeleket, illetve választhat a megkeresésekből. A kiválasztott ügyfelek számára ajánlatot készít. Az árajánlat készítésénél figyelembe kell vennie a piaci árat és a fogyasztó eléréséig felmerülő rendszerhasználati költségeket is. Az ár első hányada a kereskedő által kifizetett földgáz ára. A második hányad a rendszerhasználati díjakat tartalmazó rész, a harmadik pedig a profit mivel a legtöbb kereskedelmi tevékenységnek a célja a haszonszerzés. Magyarországon a gázár az import és a belföldi forrás szerződések esetében is elsősorban az additív vagy multiplikatív olajár indexált képlet alapján kerül negyedévente egységnyi hőmennyiségre amerikai dollárban meghatározásra. Ezeknek az árindexeknek az újraszámolása negyedévente történik a kőolajtermékek legutolsó 9 havi átlagárát figyelembe véve. Tehát 3 hónapig fix az ár, majd az olajtermékek változásának trendjétől és mértékétől függően csökken vagy nő a földgáz következő negyedéves ára.

23

A rendszerhasználati díj a következő tételekből épül fel: 1) szállítás a) entry pontok b) exit pontok c) forgalom 2) elosztás a) exit pontok b) forgalom 3) tárolás a) betárolási költség b) kitárolási költség c) mobil kapacitás A rendszerhasználati díjak összege nagyon sok tényezőtől függ. Éppen ezért van, hogy teljesen eltérhet két fogyasztó rendszerhasználati díja, ha például két különböző elosztó területébe esik. A kereskedőnek a saját döntése, hogy a rendszerhasználati díjat teljes egészében a fogyasztóra terheli, vagy egy részét átvállalja, ezzel is előnybe helyezve magát versenytársaival szemben. Miután kikalkulálta a kereskedő az árat, árajánlatot készít. Az ajánlatot a feljebb említett módok bármelyikén küldheti, de leginkább e-mailben vagy chat-en szokták, mivel ezek dokumentált megkeresések a telefonos ajánlattétellel szemben. Az ajánlat elküldése és a végleges szerződés megkötése között tárgyalások sora kerül megtartásra, ahol a felek a végleges árat és a sikeres működés feltételeit tárgyalják meg és rögzítik szerződés formájában. A kereskedőnek a tárgyalások előtt meg kell határoznia saját maga számára a limiteket ezzel is elősegítve a tárgyalás sikerességét. A szerződések időtartamától függően rögzíti beállításait a gázvezeték rendszeren. Itt elsősorban a hosszú távú szerződések mennyiségeire alapoznak a kereskedők. Ezt a mennyiséget szintén össze kell hangolni a logisztikával. Ez alatt a tárolók szerződött kapacitásaira, a rendszerirányító gázvezeték rendszerében lekötött kapacitására és a beszerzett mennyiségek menedzselésére gondolok. A végleges szerződések alapján a szükséges gázmennyiség beszerzéséről is gondoskodnia kell. A földgázt beszerzésére több lehetősége is van. Az első ICAP Brokersystem, amely az OTC piacon történő kereskedést jelenti. A második lehetőség a gáztőzsde a CEGH 24

(Osztrák Tőzsde) és az EEX (Német Tőzsde) kereskedelmi rendszereken. A harmadik lehetőség a többi kereskedőtől történő vásárlás. A legkedvezőbb árat az első két lehetőségnél érhetünk el. A vásárlást minden esetben meg kell erősíteni egy email segítségével, ezzel tudjuk dokumentálni tranzakcióinkat. A dokumentációk rendszerezése rendkívül fontos a könnyen átláthatóság miatt.

III.2.2. Földgáz értékesítési szerződés

A földgáz értékesítési szerződés célja a felek megállapodásának írásban történő rögzítése. A szerződések a termék leírásával és a kockázatok kezelésével foglalkoznak. A kereskedőknek a tevékenységhez szükséges szerződéseket a gázév kezdete előtt kell megkötni. Földgáz értékesítési szerződések általános tartalmi elemei a következőek:9 1. Technikai- és ár feltételek •

szerződő felek adatai (név, székhely, bankszámlaszám, statisztikai azonosító, cégjegyzékszám, adószám),

•

értelmező rendelkezések (Definíciók),

•

szerződés tárgya,

•

szerződés időtartama, teljesítés ideje,

•

szerződött mennyiség és teljesítmény, átvételi kötelezettségek,

•

rendszerhasználat és átadás-átvételi pont (entry/exit):

•

9

•

nyomásigény,

•

minimumfogyasztási adatok,

•

fogyasztás jellege (hőfokfüggés, folyamatosság, megszakíthatóság),

•

kapacitási igények, nyilvántartott kapacitások,

•

földgáz minőség,

•

egyéb speciális feltételek.

Földgáz ára: •

molekula ár (Olajindexált és/vagy gázár indexált árképlet (kombigáz),

•

árfixálási lehetőségek (fixár, rugalmas fixár),

Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

25

•

rendszerhasználati díjak (teljesítménydíj, forgalmi díj),

2. Elszámolási –számlázási feltételek •

mennyiségi elszámolási és fizetési előírások földgáz értékesítés esetén, •

elszámolás alapja, elszámolási időszak és számlázási rend (teljesítménydíj, gázdíj),

•

mérés és elszámolás során alkalmazott számítások,

•

számlakifogások intézésének rendje,

•

szerződés felmondása esetén alkalmazott eljárásrend: kereskedőváltás 19/2009. (I.30.) Korm.rendelet a földgázellátásról szóló 2008.évi XL. törvényrendelkezéseinek végrehajtásáról (továbbiakban: VHR) szerint.

•

•

pénzügyi garancia feltételei: •

szerződéses kötelezettségek biztosítása,

•

szerződéses kötelezettségek biztosítása lejárt tartozás esetén.

szerződésszegésre vonatkozó szabályok: •

szerződésszegés esetei,

•

szankciók és következmények, szerződés biztosítékai (pótdíj, kötbér, késedelmi kamat, stb.).

3. Egyéb jogi feltételek •

szerződéses kötelezettségek jogszerű korlátozása (vis maior, karbantartás, korlátozás),

•

adatszolgáltatási kötelezettségek/adatvédelem,

•

kapcsolattartás,

•

szerződés módosítása és megszűnése, a Felek együttműködése,

•

árfelülvizsgálat,

•

gazdasági záradék,

•

vitás kérdések rendezése,

•

vegyes rendelkezések,

•

mellékletek időszaki mennyiségek, kapacitások, minőségi adatok, átadási pontok, szagosítás, kapcsolódó szolgáltatások.

26

III.2.3. Nominálás

A gázév folyamán is több feladatot kell ellátni a kereskedőnek, az egyik legfontosabb ezek közül a nominálás. A nominálás a fogyasztási igény bejelentését jelenti. A rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra a Magyar Földgázrendszer Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatában (továbbiakban: ÜKSZ) meghatározottak szerint igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása. A rendszerhasználók minden gáznapra vonatkozóan, illetve minden héten egy alkalommal a következő hét hétfőről vasárnapig terjedő időszakra a földgázszállító üzletszabályzatában meghatározott betáplálási és kiadási pontokra, valamint a betáplálási és kiadási pontjára meg kell adniuk nominálás formájában az adott gáznapra tervezett gázforgalmat. Az igénymegadáskor figyelembe kell venni: 

az előző időszak tény mennyiség és tény hőmérséklet adatait.



a várható időjárást, hőmérsékleti adatokat



a szabadpiaci fogyasztók napi igénybejelentését



az ÜKSZ-ben előírt nominálási határidőket

Az elterjedt gyakorlat a gáznap előtti nominálás. Gáznapon újranominálás a forrás oldalon már csak a rendszerirányító utasítására történhet forráshiány vagy forrástöbblet miatt. A kereskedő nominálása a fogyasztó előrejelzése és előző hasonló időszaki adatai alapján történik. Az allokálás a hozzáférésre jogosultak által igénybevett rendszer üzemeltetője által a rendszer betáplálási és kiadási pontjain mért mennyiségek egyes rendszerhasználókra történő szétosztása. Az allokálás több szempontból is nagyon fontos a kereskedő számára. Ezek az adatok képezik a fogyasztók felé történő elszámolás alapját, valamint az allokált adatok segítenek a hasonló időszak nominált értékeinek meghatározásában.

27

IV. Ausztria gázpiaca

Ausztria egy ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban a világ egyik legnagyobb

volfrám

legnagyobb

lelőhelyével,

földalatti

a

magnezit

bányászattal, a Bécsi-medencében pedig Európa

legmélyebb

földgázfúrásával

illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) KözépEurópa

legnagyobb

kőolajtelepével Forrás: http://www.e-control.at

büszkélkedhet.

9. ábra: Ausztria gázvezeték hálózata

Az első földgáz vezetéket 1916-ban telepítették Erdélyben, amely Magyarsárosról Thorenburgba és Marosújvárra szállított földgázt. A trianoni békét követően olaj és földgáztermelés nélkül marad, de 1935-ben a Shell nagy területeket szerez meg olaj és földgáztermelésre a Bécsi medencében így újra visszaindul a szénhidrogén termelés. A következő években folyamatosan épült ki Ausztria olaj és gázszállító vezeték hálózata. Ausztria földgázfelhasználásának mintegy 20 százalékát fedezi csak a hazai termelés, amit az OMV Rohöl-Aufsuchungs AG termeli ki. A többi igény 78 százalékát Oroszországból, a maradék 11-11 százalékot pedig Németországból és Norvégiából importálják.

Ausztria földgáz importja Oroszország

Németország

Norvégia

11% 11%

78%

Forrás: Saját szerkesztés 10. ábra: Ausztria földgáz importja

28

Ezért is volt nagyon fontos Ausztria számára, hogy minél előbb szabadpiacot létesíthessen. Ausztria 1995-ben csatlakozott az Európai unióhoz, majd 2000. augusztus 10.-én az Uniós tagországokhoz csatlakozva, az Uniós irányelvekkel összehangolva bevezette az I. számú Gáztörvényt (Gaswirtschaftsgesetz I, továbbiakban: GWG), mely elindította Ausztriát a liberalizáció útján. Első szabályozó testülete 2001 februárjában jön létre a Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumon belül. A piacnyitás első lépéseiként adási pontokat létesítettek Oberkappel-ben és Baumgartenben. 2002. október elsején válik teljesen nyitottá Ausztria gázpiaca, innentől kezdve minden fogyasztó szabadon vásárolhatott földgázt. Az I. Gáztörvény tapasztalatai és az EU 2003 júniusában megszületett új direktívái vezettek a II. Gáztörvény bevezetéséhez, amely 2003. augusztus 23.-án lépett életbe.

IV.1. Ausztria gázpiacának jogszabályi környezete

Ausztriában a gázpiac 2002. október 1.-én vált teljesen nyitottá a 2003/55/EC irányelv átlépésével. Ausztriában körülbelül 9 billió m3 földgázt értékesítenek évente, melynek csupán 20 százalékát fedezi a hazai termelés. A fogyasztók érdekeit az Osztrák Energia Felügyelet (Energie-Controll-Kommission) továbbiakban (ECK) és az Energia Controll GmbH (ECG) védi. Ausztria gázpiacára hatással lévő törvények és rendelkezések. 

2000 augusztusában az I. Gáztörvény



Az I. Gáztörvényt kiegészítő BGBI 121/2000 rendelet



2003. augusztus Második Gáztörvény



2005. szeptember 28.-án életbe lépő 1775/2005-ös rendelet



BGBI 545/1982

-

energiakormányzási törvény



BGBI 1992/761

-

rendelkezés az árak átláthatóságára



BGBI 37/1999

-

ásványi erőforrásokat szabályozó rendelkezés

29

IV.2. Ausztria gázpiacának szereplői

Ausztria Közép-Európa számára az egyik legfontosabb piac. A fizikai teljesítés két betáplálási ponton: a magyar ellátás szempontjából is fontos Baumgartennél, illetve Oberkappelnél történik. A meghatározott minimális kereskedési méret óránként 30 MWh.

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011 11. ábra: Baumgarteni hub

Ausztriában a GWG 3 operatív üzemeltetőt jelölt ki: 1. A keleti szabályozási zóna vezetője az OMV Erdgas GmbH, melynek feladatai a rendszerirányítás, nyomás fenntartás a WAG, TAG, PENTA WEST, SOL és HAG vezetékeken, valamint az elsődleges elosztórendszeren. 2. A Tiroli szabályozási zóna területén a Tiroler Ferngas AG. 3. A Voralbergi szabályzási zóna területén pedig a Voralberg Ferngas AG

30

A Tiroli és a Voralbergi szabályzási zóna csak a német vezetékekhez csatlakozik, nincs összeköttetése az osztrák vezetékekkel és nem csatlakoznak a hazai termelésből és tárolásból származó gázt szállító vezetékekhez. Rendszerirányítói feladatot az AGGM Austrian Gas Grid Management AG, AGCS Gas Clearing and Settlement AG és a négy szállítóvezeték üzemeltető gáztársaság látja el. A szállító rendszer órai nominálás szerint működik. Nagynyomású hálózatüzemeltetői tevékenységet a következő vállalatok látnak el: 

OMV Erdgas GmbH



Trans Austria Gasline Finance Group



Baumgarten-Oberkappel-Gasleitungsgesellschaft GmbH



EVN GmbH



OÖFG GmbH



STGW GmbH

Az Osztrák gázpiacának nagyobb kereskedői: -

OMV,

-

BP Austria,

-

Shell,

-

GDF Suez.

OMV10: Az OMV Részvénytársaság 2010-ben elért 23,32 milliárd eurós forgalmával és 31.398 dolgozójával Ausztria egyik legnagyobb tőzsdén jegyzett ipari vállalata. Az OMV konszernvezető energiaipari vállalat Európa fejlődő régióiban. Finomító és Marketing (R&M) üzletága 13 országban van jelen, Feltárás és Kitermelés (E&P) üzletága 5 kontinens 19 országában aktív, a Gáz és Energia (G&P) üzletág évente mintegy 18 milliárd köbméter földgázt értékesít. A Baumgartenben található elosztó központ 75 milliárd köbméteres éves forgalmával Európa legfontosabb gázipari központjai közé tartozik. Az

10

http://www.econgas.com/hungary/mag/unternehmen/02/omv.htm 31

OMV Közép-Európai Gázközpont (CEGH) létesítményét európai szinten a három legnagyobb tározó között tartják számon. Az OMV konszernvezető energiaipari vállalat Európa fejlődő régióiban. Olaj- és gáztartalékai elérik az 1,15 milliárd hordó olajegyenértéket, a cégcsoport napi termelése 318.000 hordó olajegyenérték, finomító kapacitása 22,3 millió tonna. Az OMV üzemanyagtöltő hálózata 13 országban 2.291 töltőállomásból áll. A Finomító és Marketing (R&M) üzletágban a konszern piaci részesedése így mintegy 20 százalék a Duna-medence területén. 2006 júniusában az OMV Future Energy Fund létrehozásával olyan társaság került megalapításra, amely a megújuló energiákat kihasználó projekteket több mint 100 millió euró értékben támogatja. Ezáltal az OMV megkezdte a klasszikus kőolaj- és földgázkonszernből olyan energiakonszern felé tartó átmenetet, amely a portfóliójában immár megújuló energiákat is szolgáltat.

BPAustria11: A BP, korábban British Petroleum a világ harmadik legnagyobb energiavállalata. Egy nemzetközi olajcég, egyike a nemzetközi sajtóban supermajor néven emlegetett hat energiaóriásnak. Ausztriában 1950-től van jelen. 400 üzemanyagtöltő állomást üzemeltet és körülbelül 100.000 vásárlót lát el naponta.

Shell12: A Shell egy globális energetikai cég több mint 101000 alkalmazottal több, mint 90 országban és területen. A Shell mintegy 270 benzinkutat üzemeltet Ausztriában és mintegy napi 180.000 tankolást bonyolít le országszerte. A Shell gyökerei nagyon régre nyúlnak vissza Ausztria történelmében. 1886-ban alapult a Bécs-Floridsdorfer olajgyár, majd 1924-ben létrehozzák a Shell Petroleum AG-t

11 12

http:// www.bp.com http://www.shell.at

32

Ausztriában. 1935-ben a Shell segítségével elkezdődik az olaj kitermelés. 1938-ban visszavonult, amikor Ausztria Németország része lett. 1945-ben újból megjelent és folytatta a szénhidrogén termelést a Bécsi medencében. Később több fontosabb feltárásban is kulcsfontosságú résztvevő volt. 2008-tól az operatív működését a földgáz üzletágra helyezi legfőképpen az ipari fogyasztókat előtérbe helyezve.

Ausztria számára fontos piacok: -

holland piac,

-

belga piac,

-

német piac,

-

magyar piac.

IV.2.1. Bécsi gáztőzsde

A bécsi gáztőzsde Ausztriát Európa egyik kulcsfontosságú szereplőjévé teszi. Az osztrák gázpiac legnagyobb jelentőséggel bíró szervezete Magyarország és egész Európa szempontjából, a közép-európai Gázelosztó Központ (CEGH) gáztőzsdéje, mely 2009 decemberében nyitotta meg kapuit a Bécsi Tőzsdén, a tőzsde, az OMV és az orosz Gazprom megállapodásából. A vállalkozásban az OMV Gas and Power GmbH és a Gazprom Germania GmbH 30-30 százalékkal, a Wiener Börse AG és az ugyancsak a Gazpromhoz tartozó Centrex Europe Energy and Gas AG egyenként 20-20 százalékkal részesedik. A megállapodás értelmében az alsó-ausztriai- szlovák határon lévő baumgarteni földgázelosztó

központot

Közép-Európavezető

földgáz

kereskedelmi

tőzsdéjévé fejlesztették. 2009-ben még csak az azonnali kereskedés indult meg, a határidősügyletek lekötésére 2010 elejétől volt lehetőség. Az így tőzsdévé továbbfejlesztett CEGH jelenleg Európa egyik legnagyobb gázkereskedelmi központja. Ezen keresztül érkezik az Oroszországból Nyugat-Európába importált földgáz egyharmada. A CEGH gáztőzsde megnyitása jelentős lépés volt az osztrák gázpiac liberalizálása kiteljesedésében és a kereskedési mennyiség növelése révén erősíti az ellátás biztonságát. 33

A Bécsi Tőzsde CEGH Gáztőzsdéjén a kereskedés a Bécsi Tőzsde kereskedési rendszerén keresztül történik. Az ügyletek elszámolását a lipcsei központú European Commodity Clearing AG (ECC) elszámolóház végzi, a fizikai teljesítéshez pedig a Central European Gas Hub AG infrastruktúráját használják. 2010-ben 104 résztvevője volt a gáztőzsdének, valamint az eladott gáz legmagasabb havi mennyisége 2,8 milliárd köbméter volt. A CEGH Wiener Börse-n folyamatos kereskedés van, ami a tőzsde nyitásától a zárásig tart. A kereskedés során megkötött ügyletekről a hub operator, az OTC IT és a Central European Gas Hub AG a folyamatos adatkapcsolat útján szerez tudomást.

Forrás: http://www.enkonzult.hu/Foldgaz-energia/foldgazpiaci-adatok.html 12. ábra: Baumgarten napi földgáz kereskedési ár

A spotkereskedés kizárólag a nyitvatartási napokon 9-17 óra között történik. A nyitás előtti egy órában a közreműködők a nyitott ajánlataikat módosítják, törlik, valamint új ajánlatot adhatnak, de ekkor még nincs közvetlen üzletkötési lehetőség. Nyitvatartási idő alatt a közreműködők a nyitott ajánlataikat módosíthatják, törölhetik, vagy új ajánlatokat adhatnak. Kereskedésük és minden egyéb üzleti tevékenységük a zárásig tart. Zárás után a

34

következő gáznapra újabb ajánlatokat tehetnek, illetve a nyitott ajánlataikat módosíthatják, vagy törölhetik, de a nyitásig nem tudnak új üzletet kötni. A zárás és nyitás közti idő szolgál arra, hogy a megkötött üzletekhez kapcsolódó dokumentumokat kitöltsék. A bécsi gáztőzsdén hozzáférésre jogosult minden a tőzsdével leszerződött gázkereskedő, földgáz társaság, kereskedelmi és ipari végfelhasználó, bankok befektetési intézmények, valamint azok a társaságok, melyek hozzáférési jogosultsággal és illetékességgel rendelkeznek energetikai kereskedelem vonatkozásában.

35

V. A hub-ok és a gáztőzsde bemutatása és szerepe a földgázkereskedelemben

Az Európai gáztőzsdék kereskedéseinek nyitási időpontjai:13 •

1996 NBP (Anglia),

•

2000 ZEE (Belgium),

•

2003 TTF (Hollandia),

•

2003 PSV (Olaszország – a gázellátók hosszú távú szerződései miatt alacsony kereskedett mennyiségek),

•

2004 PEG (Franciaország),

•

2006 BEB (Németország),

•

2007 eleje AOC (Spanyolország - vegyes ellátás miatt alacsony kereskedett mennyiségek),

•

2007 Gaspool (Németország),

•

2007 NCG (Németország),

•

2009 CEGH (Ausztria /Kelet-Európa),

•

2010 NFKP (Magyarország).

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok című előadás, ME, 2011 13. ábra: Európán belüli gázforgalom 13

Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

36

Napjaink földgázkereskedelmének talán legfontosabb szereplői a földgáztőzsdék és hubok. Lehetővé teszik az országok közötti zavartalan és gyors kereskedelmet. A gáztőzsde egy olyan energiatőzsde, melyen földgáztermékek kereskedelme folyik. Ilyen földgáztermékek vonatkozhatnak kifejezetten földgázmennyiségre, kapacitásra, vagy ezek együttesére. Huboknak azaz csomópontoknak azokat a pontokat nevezzük ahol be- és kitáplálás egyaránt történik több pont irányába. Általában a földgáz-kereskedelem fő szállítási útvonalainak jelentősebb csomópontjaiban alakulnak ki.

V.1. Hubok

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011 14. ábra: Európai gáz hubok

Virtuális (NBP, TTF, PEG, PSV) és fizikai csomópontok (ZEE, CEGH) egyaránt megtalálhatóak. Európában.

37

Fizikai csomópontok a kapacitás szűkületeknél alakulhatnak ki. Virtuális hub akár egy egész ország vagy régió is lehet, hiszen beadási és kiadási pontok bárhol létrehozhatóak. A fizikai hubok elengedhetetlen része a hatékony működés érdekében a tárolói kapacitás. A Baumgarten csomópont egy fizikai hub, melynek jelentősége egyre nagyobb régiónkban. A Nabucco és a South Stream vezetékprojektektől valamint a tároló bővítési projektektől a likviditás további növekedése várható. Jelentőségének egyik kulcseleme a csomópont által biztosított előnyökre épített bécsi gáztőzsde. Talán pont a tőzsdék miatt egyre nagyobb az érdeklődés az európai gáz hub-ok iránt.

V.1.1. Baumgarten hub

A Central European Gas Hub AG az egyik legfontosabb kereskedelmi földgáz csomópont Közép-Európa számára. Sikeressége a bécsi értéktőzsdével való együttműködésében rejlik.

Forrás: http://www.ceghotc.com 15. ábra: Baumgarten csomópont

38

Feladata a földgáz kereskedelmi tevékenység biztosítása Baumgartennél és más határ pontoknál az osztrák szállítói rendszeren, mint például Oberkappel-mél, vagy Überackernnél. 1. táblázat: Baumgarteni szállított mennyiségek Hónap

Nettó szállított mennyiség TWh

Fizikai mennyiség TWh

2012-03

43.66

13.48

2012-02

44.17

12.67

2012-01

39.77

12.36

Forrás: http://www.ceghotc.com/index.php?id=231

2011-ben sikerült elérniük a 38,90 milliárd m3-es mennyiséget, és így a CEGH lett Európa legnagyobb gáz hub-ja.

V.1.2. Magyarországi hub

Fizikai hubot illetően Magyarország is érintett. Első lépésként az Földgázszállító Zrt. (továbbiakban FGSZ Zrt) a HAG és a magyar-román összekötő vezetéket felkészíti a kétirányú földgázszállításra. A magyarországi hub létesítési tervét a 10 éves fejlesztési javaslat tárgyalja. A fejlesztési javaslat az alábbi célokat tervezi megvalósítani:14 

biztosítja az új előszerződéssel rendelkező és meglévő felhasználók többlet kapacitásigényét,



növeli a Dunántúl ellátásbiztonságát, megvalósítható a kelet-nyugati szállítás, Baumgarten felé is lehetséges lesz szállítani,



bemutatja, hogyan biztosítható a nem előszerződött, de várhatólag megvalósításra kerülő erőművek kapacitásigényét is,

14



felszámolja a belső szűk keresztmetszeteket,



bemutatásra kerülnek a Déli Folyosó megvalósíthatósága.

http://www.dunagaz.hu/UserFiles/File/Dunagaz/DSZN_2012/03_Dr_Zsuga_Janos.pdf

39

A javaslat tétel szerint a hub alkalmas lenne a 14,4 Mm3/nap mennyiség Ausztria felé történő szállítására, az előszerződött erőművek igényei szerint. Ez azt jelenti, hogy 206 km DN1000-es vezeték rendszert kell létesíteni. Ez a hub új piaci szereplővé tehetné Magyarországot

Európa

gázpiacán,

mivel ezekkel a fejlesztésekkel minden szomszédos

piac

elérhetővé

válna,

valamint reálissá válhatna a regionális elosztói

szerep

Magyarország

országunk

számára.

tranzit

szerepe

felértékelődik, de mégis legnagyobb

Forrás:

előnye a tarifacsökkenés lehet a nagy

http://www.dunagaz.hu/UserFiles/File/Dunagaz/DSZN_2012/03_

átmenő gázmennyiség hatására. Ez a

Dr_Zsuga_Janos.pdf

tarifa

csökkenés

a

magyarországi

fogyasztóknál is jelentkezne, mivel a

16. ábra: Magyarországi hub

nagyobb mértékű tranzitcélú igénybevétel jelentős mértékben csökkentené a szállítási költségeket, ennek következményeképpen a végfelhasználó gázárában is megjelenne a csökkenés a rendszerhasználati díjak csökkenése miatt.

V.2. A gáztőzsde15

Tőzsdének nevezzük a nyilvános, központosított és szervezett piacot, ahol tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők (árutőzsdén traderek, értéktőzsdén brókerek) a tőzsdével kötött szerződés keretében a tőzsdén forgalmazott árukra üzletet kötnek saját vagy mások nevében. A megbízó eladó és a vevő nem ismerik egymást, az üzletet a tőzsde elszámolóháza bonyolítja le, a termékek standardizáltak, a kereskedés folyamata standardizált. A termékek fizikai jelenléte nem feltétel, spekulációs ügyletek és fedezeti ügyletek is köthetők. Alaptermékek mellett származékos termékekkel is kereskednek. A modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ szerepe is van.

15

Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011

40

A tőzsdén való kereskedés a gázkereskedelem leginkább szabványosított módozata. A tagok csak szigorú szabályozással csatlakozhatnak a tőzsdéhez a partnerkockázat minimalizálása érdekében. A földgáztőzsde az energiatőzsde egyik legfiatalabb ágazata.

V.2.1. Tőzsdei alapfogalmak

Tőzsdék fajtái: árutőzsde, értéktőzsde (deviza, értékpapír) Tőzsdei ügyletek fajtái: azonnali (prompt) ügyletek, határidős (termin) ügyletek (a teljesítés későbbi időpontban történik, a vásárlás gyakran spekulációs célú, ahol nem az adás-vétel a cél, hanem árfolyam-különbözet elérése)

Határidős ügyletek: 

tőzsdén kívül kötött határidős ügylet (forward): olyan szerződés, amely egy terméknek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szól.



tőzsdei határidős ügylet (futures): a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügylet.

Month Ahead: A jegyzésár a szállítási hónap átlaga, ami az adott platformon a következő hónapra vonatkozó ár. A termék a kereskedés megnyitásának pillanatától ajánlható (visszamenőleges kalkuláció) Day Ahead: A következő napi (Day Ahead) árak számtani közepe, ahol a Day Ahead a szállítási hónapban van. A Day Ahead árak jegyzése angol idő szerint 16:30-kor zár Bullet: Egy publikált árhoz / ügylethez kötött, azzal együtt mozgó ár. Az index alapján bármikor jegyezhető

41

V.2.2. A határidős ügyletek alap mechanizmusai

Long (hosszú) pozícióban a megbízó a termék árnövekedésére számít, míg a short (rövid) pozícióban árcsökkenésre. Long pozíció A

részvényekkel

való

kereskedés során nemcsak az árfolyamok

növekedésével

realizálhat nyereséget, hanem a megbízás típusától függően akár árfolyamesés esetén is elérhet profitot egy pozíción. Általában részvényt azzal a céllal

vásárolnak

befektetők,

hogy

a később

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011 17. ábra: Long pozíció

magasabb áron eladják. Ezt az esetet long pozíciót nyitásnak hívjuk. Ha az előbbi módon megvásárolt részvényeket a vételárnál magasabb áron sikerül eladnia, akkor nyereséget realizált. Ezt az eladást a long pozíció zárásának nevezzük. Ha a vételárnál alacsonyabb áron tudja csak eladni a részvényeit, akkor kénytelen veszteséget realizálva zárni a pozíciót. Short pozíció A short pozíció nyitása a brókercégtől kölcsönkapott részvény eladását jelenti. Ezeket az eladott részvényeket később azonban vissza kell vásárolnia, hogy vissza tudja adni a brókercégnek. Ahogy a long pozíciónak, úgy a short pozíciónak is kétféle zárása lehet. Ha a korábbi eladási árnál drágábban tudja visszavásárolni a részvényeket, akkor veszteséget kénytelen realizálni. Ha azonban a korábbi eladási árnál alacsonyabb áron veszi vissza a részvényeket, akkor profitra tesz szert. A short pozíció nyitása így minden esetben eladással kezdődik, a zárás pedig a részvények visszavásárlásával megy végbe.

42

Forrás: Viktor László - Földgázpiacok működése előadás, ME, 2011 18. ábra: Short pozíció

Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejáratakor van. Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt jelenti, hogy mindennap kiszámítják a felek nyereségét vagy veszteségét, amelyet egy számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül. Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell megállapodniuk. Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni, hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül választják ki. Ebben az esetben az ún. elszámolóház a felek között közvetítőként tevékenykedik, a megbízóknak nem kell törődniük az ügylet másik oldalán álló fél teljesítésével. Spekuláció: A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú oldalon. Ha fogadása sikeres, ha rövid oldalon volt, a terméket lejáratkor olcsóbban veszi meg a piacon, mint a megállapodott határidős ár, vagyis a hosszú oldalon lévő vevője többet fizet neki érte; vagy ha hosszú oldalon volt, akkor a terméket olcsóbban veszi meg a kialkudott határidős áron, mint ahogy az aktuális piaci áron éppen megvehetné a határidő bekövetkeztekor. Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít. A spekuláció egy fogadás az árfolyamok változásának irányára és mértékére. 43

V.2.3. A fedezeti ügylet formái

Fedezeti ügylet: A fedezeti ügyletet kötők egy már meg lévő termékük árát szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet; vagy egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel. A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is. A fedezeti ügyletkötők (hedger) a kockázat csökkentésére, a veszteség elkerülésére törekszenek. A biztonságot helyezik előtérbe. A határidős piacot arra használják fel, hogy más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, illetve annak realizálását biztosítsák. Az árfolyam-, illetve kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Így az árfolyam/kamat változása már nem egyoldalúan érinti őket, hanem egyszerre kedvezően és hátrányosan. A hedge üzlet ez alapján alkalmas arra, hogy az ügyletkötő az érdekével ellentétes árfolyam-, vagy kamatváltozásokból adódó veszteséget elkerülje. •

Vételi (long) hedge: kötésére akkor kerül sor, ha pl. az importőrt/vevőt későbbi időpontban szükséges deviza vásárlásakor, vagy jövőben tervezett értékpapír vásárlásakor árfolyam-emelkedés fenyegeti.

•

Eladási (short) hedge: alkalmazása akkor célszerű, ha pl. a jövőben szabad devizával rendelkező exportőrt, vagy a jövőben eladni szándékozó értékpapír-tulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti.

•

Arbitrázs ügylet: a piaci időbeli vagy térbeli anomáliákból fakadó kockázatmentes profit lehetőségét jelenti, amelyek nem állnak fenn sokáig gyakorlatilag. termékük árát szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet; vagy egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel. A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.

44

• OTC kereskedés: (Over the Counter) A részvényekkel tőzsdén kívüli piacokon is kereskednek, amelyekre lazább szabályok vonatkoznak. A nem tőzsdei társaságok papírjaival való kereskedés egyedi jogügyletek formájában történik. •

Opciós ügylet: A határidős ügyletek különleges változata a tőzsdei kereskedés tárgyát is képező opciós ügylet. Tárgya gyakorlatilag bármely áruféleség lehet, természetesen a tőzsdén bizonyos megszorításokkal. •

Call (vételi) opció: Tulajdonosának (long call pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy megvegyen egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short call pozíció) kötelessége, hogy eladja az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván vételi jogával.

•

Put (eladási) opció. Tulajdonosának (long put pozíció) joga, de nem kötelessége, hogy eladjon egy adott eszközt a szerződésben meghatározott áron (kötési árfolyam), egy előre meghatározott időpontban, illetve időpont előtt. Kiírójának (short put pozíció) kötelessége, hogy megvegye az adott árut a kötési árfolyamon, amennyiben az opció tulajdonosa élni kíván eladási jogával.

V.2.4. Kereskedési termékek •

OTC piac (Két fél közötti közvetlen adásvétel) •

a kereskedés többnyire vállalatok közötti kétoldalú szerződések alapján történik,

• •

•

számítógépes és telefonos (szóbeli) kötések.

Forward ügyletek •

a szerződések nagy része fizikai szállítással teljesül,

•

a piac több évre (5-7 év) előre tud árat adni.

Futures ügyletek (tőzsdei határidős ügylet) •

kisebb tőzsdei mennyiségek,

•

fejlődő tendenciát mutat a hitelmegszorítások miatt.

45

•

Swap ügyletek •

pénzügyi szerződések virtuális (nem fizikai) szereplők számára (a változó árat elcseréljük egy fix árral, a swap vevője fizeti a forward görbe szerinti árat és az eladó a változó árat, a trader keresi az arbitrázs lehetőségeket; a változó ár lehet a Day Ahead ár vagy a havi tény. A tranzakciós költség benne van a forward árban. Az elszámolás napi szinten megy, a tranzakcióra fedezetet kell letenni. ISDA keretszerződés, ami a mellékletben specializálható.

• •

Indexek •

•

lassan átveszik a helyét a tiszta ügyletek. a legtöbb helyen elérhetők a Day Ahead likvid indexek.

Opciók •

még mindig nagyon nem likvid, ugyanakkor fejlődő piac

46

VI. A gáztőzsdék hatása és szerepe a magyarországi földgázkereskedelemben

Magyarország földgáz lefedettsége meghaladja a 95%-ot, a földgázellátásba bekapcsolt települések száma 2691 volt 2008-ban, az egy főre jutó földgáz felhasználás az egész Európai Unióban a második legnagyobb. Felhasználásunk mintegy 82%-át importból szerezzük be, több közbeiktatott kereskedelmi lépcsőn keresztül szinte az összes mennyiséget valójában az orosz GAZPROM-tól kapja Magyarország. A földgáz Magyarországra két ponton érkezhet. Az első ponton Ukrajnából Beregdaróc felől, a második Ausztriából Baumgarten felől. Viszont mindkét ponton jellemzően orosz földgáz érkezik az országba. Mivel a hazai termelés 2010-ben mintegy körülbelül 19%-át teszi csak ki a földgázszükségletnek, így szükségessé teszi a Magyar gázpiac működését a földgáz import.

Magyarországi földgázforrás szerkezet 2010 Termelés 19%

Import 81%

Forrás: saját szerkesztés 19. ábra: Magyarországi földgázforrás szerkezet

47

VI.1. A liberalizáció hatása Magyarországon A magyarországi szabad piac első lépései közé tartozott a privatizáció. A rendszerváltás után az első parlament elfogadta a Gáztörvényt. Ez a törvény teremtette meg a privatizáció lehetőségét jogi oldalról. 1995 augusztusában 1075/1995. számú kormányrendelet került kihirdetésre, amely tartalmazza az 1997. januártól életbe léptetendő árszabályozási mechanizmust, amely megteremtette a privatizáció lehetőségét szabályozói oldalról. Egy ország szabad gázpiacának kulcsfontosságú eleme a kormány oldali árszabályozás. Az árszabályozási periódusok alatt a díjak megállapításához alkalmazott hányados számlálójának és nevezőjének meghatározásánál használt elveknek a gyűjteménye. Az árszabályozás első lépése az induló ár meghatározása, majd a következő lépcső az ár kialakításánál a rendszerhasználati díjak ismerete. A rendszerhasználati díjak jogszabályi háttere a következő rendelkezésekből ismeretes: GET rendelkezés a rendszerhasználati díj árszabályozásáról •

31/2009(VI.25.) KHEM rendelet a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról

•

74/2009

(XII.7)

KHEM

rendlelet

a

földgáz

rendszerhasználat

árszabályozásának kereteiről. Mint minden kereskedelmi tevékenységnek így a gázkereskedelemnek is a nyereségességet kell szem előtt tartania, ehhez azonban ismernünk kell a szükséges árbevétel összetevőit, amelyek az üzemeltetés költségei, irányítás költségei, értékcsökkenés, valamint a megtérülés. A költségeket is kétfelé bonthatjuk úgymint fix és változó költségek. Ez a bontás a gyakorlatban körülbelül 90-10 százalékos arányban oszlik meg.

VI.1.1. Napi Földgáz és Kapacitás kereskedelemi Piac

Mint azt már említettem a földgázkereskedők feladatai című fejezetben, Magyarországon a földgázpiac szempontjából a legfontosabb változást a 2009. július elsejével behozott 48

modell hozta, mivel ennek a modellnek a hatására indult a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac. Az NFKP az együttműködő földgázrendszer napi egyensúlytartását segítő speciális "tőzsde". Itt a tőzsde szó nem ugyanúgy értendő, mint a baumgarteni hub tőzsdéje esetében, de mindenesetre egy nagyon bíztató lépés a kezdeményezésre. A modell bevezetésével az egyetemes szolgáltatók mindegyike földgáz-kereskedelmi engedélyt kapott, annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásból a versenypiacra kilépett felhasználókat el tudják látni. A modell következményének tekinthető az a több mint 250 ezer egyetemes szolgáltatásból kilépett lakossági fogyasztó, aki a versenypiacra lépve váltott kereskedőt. Az NFKP jelenleg 2 nagy termékkörön belül 5 terméket forgalmaz.

2. táblázat: Az NFKP-n forgalmazott termékek

Forrás: Gellényi Zoltán - Kapacitáskereskedelem, ME, 2011

Az első termék a Magyar Gázkiegyenlítő Pont (továbbiakban: MGP) földgáza. A földgáz átadás-átvételi helye mindig az MGP. Valós használati értéke MJ. Kötésegysége 43,200 MJ/nap, zsinóros szállítással. A vevőnek a gázhónap lezárását követően a havi kiegyensúlyozási elszámolással együtt kell fizetnie. Éppen ezért az MGP földgáz esetében a nominált mennyiség megegyezik az allokált mennyiséggel.

49

A második termék a Hidraulikai Egyensúlyozó Gáz (továbbiakban: HEG). A valós használati érték és a kötésegység az MGP-vel megegyezik. A HEG ajánlatban meg kell jelölni a fizikai forráspontot, vagy a fogyasztási pontot, de az átadás-átvételi pont az MGPhez hasonlóan itt is az MGP. A harmadik termék a Hidraulikai Egyensúlyozó Gáz Opció (továbbiakban: HEGO). A HEGO a szállító által a gáznapot megelőzően az MGP-re, mint betáplálási vagy kiadási pontra felajánlott és a szállító által a rendszeregyensúly megtartása érdekében igénybe vehető forrás- és fogyasztásváltozási lehetőség. Ügyletkötésre a gáznap lezárása után az allokációs fázisban történő lehívással történhet. A Kapacitás termékkörnek két terméke vásárolható az NFKP-n. Az első a megszakítható kapacitás használati jog átvezetésre szóló szerződés (továbbiakban: KAP), valamint a nem megszakítható KAP, beleértve a BH kapacitást is. A használati jog átruházása egy gáznapra szól. Kötési egysége szintén 43,200 MJ/nap. Teljesítés sorrendje nem megszakítható kapacitás esetén éves, majd szezonális, havi és napi lekötésű kapacitások kerülnek átvezetésre. Teljesítés sorrendje a megszakítható kapacitás esetén pedig az előbbi ellenkezője, tehát napi, havi, szezonális majd éves lekötésű. A magyarországi gázpiac liberalizációja 2010. július elsejével fejeződött be. A folyamatot nem lehet egyértelmű sikerként elkönyvelni, mivel még mindig nem teljesen nyitott a földgázpiacunk. Ez talán annak is betudható, hogy a szabályozások többnyire késve jelennek meg, az árszabályozás teljesen kiszámíthatatlan módon módosul, a versenypiacra érkező fogyasztók kezelésére nem volt elegendő idejük a kereskedőknek, valamint, hogy az ellentét egyre inkább erősödik az infrastruktúraüzemeltetők és a kereskedők között. Mindezek ellenére 2010. július elsejével 47 gázkereskedelmi engedéllyel rendelkező társaság működött Magyarországon. Ennek a létszámnak köszönhető az egyre erősödő árverseny, a beszerzési portfólió diverzifikálása, a SPOT piaci előnyök kihasználása, az infrastruktúra költségek optimalizálása és a kockázatok csökkentése.

50

VI.2. A magyar gáztőzsde

A 2011. március végén megjelenő gáztörvény módosítása előírta a szervezett földgázpiac magyarországi létrehozását. A törvény által előírtakat követve 2011. június végén a cégbíróság bejegyezte a CEEGEX-t (Central Eastern European Gas Exchange), mely 100%-ban a HUPX leányvállalataként alakult meg a tőzsde üzemeltetésére. A tervek szerint a tőzsde a HUPX már meglévő infrastruktúráját használja majd, így a kedvezőbb költségszint miatt a beruházás 3-4 év alatt meg is térülhet. A tőzsde, jelentős hatást gyakorolhat a gázárra. Egyrészt amennyiben a gáztőzsde sikeres lesz, elkerülhetetlenné válik, hogy a hosszútávú gázvásárlási szerződésekben a tőzsdei árakat figyelembe vegyék. A gázpiac bonyolultabb szabályozása miatt jelenleg kevesebb az energiakereskedő ezen a piacon, szemben a villamos energiakereskedők számával, azonban várakozások szerint a tőzsde megnyitásával új kereskedők is megjelenhetnek a magyar piacon. A nagyobb kínálat pedig további árcsökkentő hatással járhat. A magyar gáztőzsde akár régiós vezető szerepet is elláthat hiszen, a térségben jelenleg csak Bécsben működik gáztőzsde, és Magyarország földrajzi elhelyezkedése alkalmassá tenné erre a feladatra is.16

Forrás: IEA

20. ábra: Főbb szállítói projektek Európában 16

http://www.axing.hu/index.php/hu/hirek/51-alakulo-magyar-gaztzsde

51

A nyugattal való együttműködés, a kedvező földrajzi elhelyezkedés, a meglévő infrastruktúra és a közel hatmilliárd köbméteres tárolókapacitás kulcspozíciót biztosíthat a régiós gázpiacon Magyarországnak. A Magyarországra tervezett fizikai hub is nagy részben segítené a magyar gáztőzsde beindítását. Az FGSZ Zrt készíti fel a HAG és a magyar-román összekötő vezetéket a kétirányú földgázszállításra. A nálunk létrejövő gáztőzsde sikerének esélyeit pedig növeli, hogy a jelenleg alacsony gázfogyasztású környező országokban az elavult erőműveket gázerőművekkel válthatják fel. Amennyiben nem sikerül a hazai gáztőzsde mögé állítani a piaci szereplőket, az osztrákok fogják ezt megtenni, márpedig a baumgarteni tőzsdei jegyzéseknek már most van hatásuk a hazai szabadpiaci árakra. A HUPX arra számít, hogy 2015 után az orosz hosszútávú szerződési rendszer semmiképp nem lesz fenntartható, az így beszerzett 8 milliárd köbméteres volumen 5 milliárdra csökkenhet. Ez többletkeresletet eredményez, ami a gáztőzsdének lehet kedvező. A börze révén javulna Magyarország alkupozíciója az orosz partnerrel szemben, a viszony kiegyensúlyozottabbá válhatna, hiszen az itteni hálózaton keresztül szállíthatnák tovább a gázt, illetve a hazai tárolókban helyezhetnék el azt. Dél-Németország és DélLengyelország, továbbá a Balkán is kiszolgálható volna Magyarország közbeiktatásával. 17

17

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/harcban_allunk_ausztriaval_kie_lesz_a_nyero_gaztozsde.496443.ht ml

52

VII. Összefoglalás

Szakdolgozatomban a földgáztőzsdén működő kereskedelmet és a tőzsdéig vezető utat kíséreltem meg bemutatni. Napjainkban soha nem látott kereslet figyelhető meg a földgáz iránt. Ahhoz azonban, hogy ezt a keresletet fennakadások nélkül, biztonságosan ellássuk, megfelelően működő, összehangolt gázpiaci tevékenységre van szükség a földgáz termelőtől a fogyasztóig. Miután Magyarország földgáztermelése mindössze 18 százalékát fedezi az ország teljes gázfogyasztásának, egyre fontosabb szerep jut a liberalizált piacon tevékenykedő földgáz kereskedőknek. Napjainkban a földgáz, mint kereskedelmi árucikk egy úgynevezett commodity termék, ami azt jelenti, hogy tőzsdeszerűen zajlik a kereskedelme a világban. A földgázpiacot befolyásoló mechanizmusok és a piaci szereplők ismerete vezet el minket a nyitott piac létesítésének feltételeihez, valamint azokhoz az előnyökhöz, amelyeket egy tökéletes versenypiac kínál a piaci szereplők számára. Európa földgázkínálatát és keresletét ismerve egyértelművé válik számunkra, hogy a növekvő igények növekedésével egyre fontosabb szerepet kap a földgázpiaci szereplők között a földgázkereskedő. Ezek azok a piaci szereplők, akik összehangolják, irányítják és befolyásolni igyekeznek a működési mechanizmusokat. Munkájuk által biztonságosabban, több irányból is juthat a fogyasztó földgázhoz, és a kereskedők közötti verseny biztosíthatja az alacsonyabb gázárat. Ausztria egy kulcsfontosságú tényező az európai földgázpiac és Magyarország piacnyitásában, így szakdolgozatomban Ausztria gázpiacának egyik lételemén a bécsi földgáztőzsdén keresztül igyekeztem bemutatni a gáztőzsde működését. Ausztria 4-5 éves előnnyel rendelkezik Magyarországhoz képest így követendő példa lehet országunk gazdasága számára. Munkám során egyik fő célkitűzésem volt, hogy felsorakoztassam azokat a lehetőségeket, amelyek a magyarországi földgáztőzsde megnyitásában rejlenek. Magyarország jó helyszíne lehetne a tervezett gáztőzsdének, egyebek között a jelentős gáztároló kapacitások, valamint a tervezett magyarországi csomópont miatt. A gázmodell átalakításával a szabályozást kereskedő barátiabbá kell tenni, így vonzóbbá tehetjük gáztőzsdénket más országok kereskedői számára is. A gáztőzsde sikeréhez hozzájárulhat például a 2015-ig a Gazprommal lejáró hosszútávú szerződés, a határainkhoz közel épülő 53

fontos vezetékek, a jelentős magyar gáztároló kapacitás és a folyamatban lévő projektek közül például a horvátországi LNG terminál teljes kiépítése. Jelenleg is van kínálat a magyar-osztrák HAG vezetéken keresztül, de az is tőzsdei termék, amely nem nevezhető fontos ellátás biztonsági tényezőnek, mivel nem magyar áron és magyar platformon született. A magyar gáztőzsde talán legfontosabb előnye lehetne, hogy a magyar fogyasztók végre versenyképes és átlátható piacon jussanak földgázhoz. Bízom abban, hogy a magyar földgáztőzsde a közeljövőben Európa egyik fontos piaci szereplőjévé fog válni, a tervezett hub pedig Magyarország tranzitszerepének növelésével előre lendíti országunk gazdaságát, és így a fogyasztókat képes lesz alacsonyabb áru energiaforráshoz juttatni.

54

Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki témavezetőmnek, Horánszky Beátának és ipari konzulensemnek, Leskó Péternek, hogy lehetőséget biztosítottak munkám sikeres elvégzéséhez. Ezúton is szeretném megköszönni a dolgozat megírásához nyújtott hasznos tanácsaikat, önzetlen támogatásukat, valamint szakdolgozatommal szemben mutatott alapos és kritikus szemléletüket. Hálás vagyok az Enlogs Energy Logistics and Service GmbH osztrák energiakereskedő cég munkatársainak is, hogy megosztották velem szakmai tapasztalataikat, ezzel is elősegítve fejlődésemet.

55

Forrásjegyzék

Nyomtatott források:  Dr. Magyari D. - Dr. Tihanyi L.: Piacnyitási tapasztalatok, 2003  Dr. Magyari D.: A gázellátás stratégiai kérdései, Magyar Energetika, 2002/04.szám  Dr. Szilágyi Zs.: A földgáz a jövő energiahordozója, Mérnök Újság, 2008.augusztusszeptember  Dr. Szilágyi Zs.: Kockázatok a földgáz piacon, Energiagazdálkodás, 2006/4. szám  Dr. Szilágyi Zs.: Változások a földgázpiacon, Mérnök Újság, 2006. május  Dr. Szilágyi Zs.: A földgázpiac néhány problémája, Energiafogyasztók lapja, 2006/2.szám  Dr. Szilágyi Zs.: Átalakul a földgázpiac, Energiagazdálkodás, 2007/5. szám  Dr. Szilágyi Zs.: Újdonságok a földgáz európai piacán, Energiagazdálkodás, 2011/3.szám  Horánszky B.: A földgáz piaca, ME, Miskolc, 2003  Horánszky B.: A földgázpiac változásai, Oktatási segédanyag gázmérnök hallgatók részére, Miskolci Egyetem, 2005  Horánszky B.: A magyar földgáz és az Európai Uniós integráció, Európai tükör, 2000. 4.szám  Horánszky B.: Magyar földgáztőzsde: utópia vagy racionalitás?, Energiagazdálkodás, 2005/3.szám  Madden,M-White,N: Liberasing Gas Market in europe, the petroleum Economist Ltd, London, 2001  Errera, S. & Brown, S.L.: Fundamentals of Trading Energy Futures and Options, Pennwell, 1999  Tihanyi L.: Energiagazdálkodás ME, Miskolc, 1995

56

Internetes források:  Részesedést vásárolt a Bécsi Tőzsde a bécsi gáztőzsdén; 2012.március.2; http://hvg.hu/gazdasag/20100617_becsi_tozsde_gaztozsde  Megnyílt a bécsi gáztőzsde; 2012. március2; http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/12/11/megnyilt_a_becsi_gaztozsde/  A földgázpiacról dióhéjban; 2012.március 2; http://www.simplygreen.hu/foeldgaz-kampany/a-foeldgazpiacrol-diohejban  Közép-európai gáztőzsde lehet Ausztriában; 2012.március 2; http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20081105-kozepeuropai-gaztozsde-lehetausztriaban.html  Harcban állunk Ausztriával-kié lesz a nyerő gáztőzsde; 2012.március 5; http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/harcban_allunk_ausztriaval_kie_lesz_a_nyero_ gaztozsde.496443.html  Aktuális földgáz kereskedési referenciák; 2012.március 5; http://www.energiabeszerzes.com/foeldgazpiaci-adatok/aktualis-foeldgazkereskedesireferenciaarak-2012-2.html  Az MVM csoport stratégiájának része a gáztőzsde létrehozása; 2012.március 5 http://profitline.hu/hircentrum/hir/249909/Az-MVM-csoport-strategiajanak-resze-agaztozsde-letrehozasa  Fontos változások gázfronton; 2012.március 14; http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/fontos_valtozasok_gazfronton_magyarorsza g_is_erintett_itt_az_imf-jelentes.509638.html  Ausztria bemutatása, 2012.március14; http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/austria/index_hu.htm  Magyar Energia Hivatal honlapja; 2012.március 17; http://www.eh.gov.hu/  Allokálás wikipédia, 2012. március 17, http://hu.wikipedia.org/wiki/Allok%C3%A1l%C3%A1s_(energiakereskedelem)  Európai gáz tőzsdék és hubok; 2012.március 17; http://www.europeangashub.com/listing/results.php?category_id=19  CEGH Gas Exchange; 2012.március 17; http://www.ceghex.com

57

 CEGH Has Hub; 2012. március 17 http://www.ceghotc.com/  Tőzsdei ügyletek, 2012. április 7, http://penzugy.infodoboz.com/cikk/tozsdei-ugyletek/  Gas market liberalisation; 2012.április 7, http://www.aggm.at/jart/prj3/aggm/main.jart?rel=en&contentid=1196087806593&reserve-mode=active  Gas market profile: Austria; 2012.április 7, http://www.researchandmarkets.com/reports/367550/gas_market_profile_austria  Gas market profile: Austria; 2012.április 7, http://www.marketresearch.com/Datamonitor-v72/Gas-Profile-Austria-2071327/  OMV Aktiengesellscahft; 2012.április 7, http://www.econgas.com/hungary/mag/unternehmen/02/omv.htm  BP; 2012.április 7, http://www.bp.com  Shell; 2012.április 7, http://www.shell.at  10 éves fejlesztési javaslat; 2012.április 22, http://www.dunagaz.hu/UserFiles/File/Dunagaz/DSZN_2012/03_Dr_Zsuga_Janos.pdf

Előadások: 

Bali Gábor - Piaci szereplők kapcsolat rendszere, Miskolci Egyetem 2011/2012 II.félév



Dr. Kalas Renáta - Földgázipar jogi szabályozása, Miskolci Egyetem 2011/2012 I.félév



Gellényi Zoltán - Kapacitás kereskedelem, Miskolci Egyetem, 2011/2012 I.félév



Horánszky Beáta - Energiakereskedelem, Miskolci Egyetem 2010/2011 II.félév



Jacsó Zoltán - Informatikai platformok a magyar és európai földgázpiacon, Miskolci Egyetem 2011/2012 I.félév



Molnár Gábor - Az EU gázpiaci szabályozása, Miskolci Egyetem 2011/2012 I.félév



Viktor László - Földgázpiacok működése, Miskolci Egyetem 2011/2012 I.félév

58

Ábra- és táblázatjegyzék 1. ábra: A földgáz kereskedelmi útvonalai 2011-ben ............................................................ 9 2. ábra:Földgázforrások ....................................................................................................... 10 3. ábra:Az Európai Unió földgáz kínálata és kereslete ........................................................ 10 4. ábra:Kereskedelmi kapcsolatok ....................................................................................... 13 5. ábra:Nyitott piac születése ............................................................................................... 17 6. ábra:Közüzemi modell..................................................................................................... 19 7. ábra:Hibrid piaci modell .................................................................................................. 20 8. ábra:Új modell ................................................................................................................. 21 9. ábra:Ausztria gázvezeték hálózata................................................................................... 28 10. ábra:Ausztria földgáz importja ...................................................................................... 28 11. ábra:Baumgarteni hub.................................................................................................... 30 12. ábra:Baumgarten napi földgáz kereskedési ára ............................................................. 34 13. ábra:Európán belüli gázforgalom .................................................................................. 36 14. ábra:Európai gáz hubok ................................................................................................. 37 15. ábra:Baumgarten csomópont ......................................................................................... 38 16. ábra:Magyarországi hub ................................................................................................ 40 17. ábra:Long pozíció .......................................................................................................... 42 18. ábra:Short pozíció .......................................................................................................... 43 19. ábra:Magyarországi földgázforrás szerkezet 2010 ........................................................ 47 20. ábra:Főbb szállítói projektek Európában ....................................................................... 51

1. táblázat:Baumgarteni szállított mennyiségek .................................................................. 39 2. táblázat:NFKP-n forgalmazott termékek ......................................................................... 49

59

Summary

In my thesis I have attempted to introduce the trading process in the natural gas exchange and the way which leads to the stock exchange. Nowadays it can be noticed that the amount of natural gas demand has reached the level like never before. In order to supply this demand steadily and safely, an aligned gas market activity is needed from the producer to the consumer. Since the natural gas production of Hungary covers only the 18% of the country’s gas consumption, the role of natural gas traders, working in a liberalized market, has become more important. Nowadays natural gas is regarded as a commodity, meaning it is traded in a stock market. The knowledge of the market players and mechanisms which influence the natural gas market leads us to the conditions of establishing an open market, in addition to those benefits which can be offered by a perfect competitive market for the market players. As we are familiar with the natural gas supply and demand in Europe, it is obvious that due to the growing demand the one whose role gets more significant among other gas market players is the natural gas trader. These are those market participants who align, control and trying to influence the operational mechanisms. Because of them the consumer can obtain natural gas more securely, even from more sources and the competition between the traders could result in lower gas prices. Austria is a key factor in the European natural gas market and the market opening in Hungary; therefore, in my thesis I introduce how the gas exchange operates through the Vienna Gas Exchange, which has a fundamental role in the gas market of Austria. Austria is 4-5 years ahead of Hungary, so it could be an example to follow. One of my main goals was to align those possibilities which lie in the opening of a Hungarian natural gas exchange. Hungary could be a great location for the intended gas exchange, due to the significant gas storage capacity and the contemplated Hungarian gas junction. By reforming the gas model the regulations must be made merchant-friendly, in this way our gas exchange could be made more attractive for traders from other countries. Some factors can contribute to the success of the gas exchange, such as the long-term Gazprom contract expiring in 2015, important pipelines installed near our borders, the remarkable gas storage capacity and to mention one from the ongoing projects, the 60

completion of the Croatian LNG terminal. Even at present there is supply through the Hungarian-Austrian HAG pipeline, but that is just a commodity which cannot be regarded as an important safety supply factor because it did not come from Hungarian platform in HUF. What the most important benefit of the Hungarian gas exchange could be to let the Hungarian consumer obtain natural gas in a competitive and transparent market. I believe the Hungarian natural gas exchange will soon become a major market player and the planned hub with the increasing transit role of Hungary may promote our economy, in this way making it possible to provide cheaper energy sources for consumers.

61

Mellékletek

62

1. számú melléklet: Földgázkereskedői feladatok menete: Dokumentation

Nebentätigkeiten

Haupttätigkeit

Yahoo Messenger

Mail

Kontaktaufnahme mit Kunden

Eigengeschäft (um Termingeschäfte zu decken oder Speicher zu füllen oder leeren)

Telefon

nur mündlich

Absprache per Telefon (undokumentiert)

Mengenabgleich

Preisangebot an Kunden stellen

Abgleich mit Logistik

Marktpreis + entsprechenden Aufschlag je nach Kunde

Per Mail oder Chat (dokumentiert)

Preisverhandlung mit Kunden

Eigene Preislimits festsetzen/absprechen,...

Kundenauftrag erhalten

Ausspeicherung oder Zukauf Speichermanagement

Endabgleich der Gaslieferung

Welche Mengen

Einkaufsmanagement

ICAP – OTC Markt (Käufe im System ersichtlich, Confirmation per Fax, Vertrag mit Counterparty per Fax)

Börse – EEX,CEGH (Deals im System ersichtlich, Confirmation per Fax)

Welches Marktgebiet

Abstimmung mit Logistik

Zukauf entsprechend Abstimmung

Chat - persönlich mit Handelsvertreter von Counterparty (Chat-Historie, Confirmation per Mail)

Mail - Confirmation

Mail - Confirmation

Senden der Geschäftsbestätigung an Kunde

Rückbestätigung des Geschäfts durch Kunde

IntranetPortal

Vollständige eigene Dokumentation für spätere Nachvollziehung des Geschäfts

Mappe (händisch beschrieben)

IntranetPortal Mengenmäßig Dokumentation für Logistik ExcelPositionsliste für Termingeschäfte

Eintragen und Dokumentieren des Geschäfts

Preisliche Dokumentation des Geschäfts für Backoffice Excel-DayAhead Liste für Spotmarktgeschäfte

Vergleich Nominierungen mit Geschäftsbestätigungen

Kontrolle und Gegenzeichnung durch Backoffice Preiskontrolle (Abgleich Geschäftsbestätigungen - mit Position- und DayAhead Listen)

63