Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 54 341 01 Kereskedő Szakközépiskola 9-12.évfolyam Érettségire épülő szakképzés 13-14. évfolyam
HELYI TANTERV 2014
Tartalomjegyzék Óraszámok
Szakközépiskola – Kereskedelem ágazat ................................................................................ 3
Óraszámok
Érettségire épülő szakképzés – kereskedő ............................................................................ 6
Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyam ......................................................................................................... 8 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság .................................................................................................... 9 Kommunikáció 18 10032-12. Marketing – Marketing alapjai ....................................................................................................... 26 10032-12. Marketing – marketing a gyakorlatban.......................................................................................... 36 11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése – elmélet ............................................................. 43 11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése – Vezetési ismeretek........................................... 50 11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése – gyakorlat .......................................................... 58 11507-12. Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom ............................................................................... 65 11507-12. Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata .............................................................. 88 Érettségire épülő szakképzés 1/13.évfolyam ................................................................................................ 109 Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam.................................................................................. 132 11499-12 Foglalkoztatás II ............................................................................................................................ 133 11498-12 Foglalkoztatás I. ............................................................................................................................ 140 10033-12. Vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretek elmélet ..................................................... 148 10033-12. Vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretek gyakorlat.................................................. 156 10025-12. A kereskedelmi egység működtetése – elmélet ............................................................................ 166 10025-12. A kereskedelmi egység működtetése – gyakorlat......................................................................... 176 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – Élelmiszer- és vegyiáru ...... 185 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – Ruházat ............................... 195 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – bútor- és lakástextil ............. 202 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – műszakicikk ........................ 208 Számonkérés, értékelés ............................................................................................................................... 214 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven ................................................ 216
Óraszámok Szakközépiskola – Kereskedelem ágazat – kereskedő, logisztikai ügyintéző
évfolyam
tantárgy
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelvek
Matematika
9.
10.
11.
12.
4
4
4
4
144
144
144
128
3+1
3+1
3
3
144
144
108
96
3+1
3+1
3
3
144
144
108
96
1
Etika
36
Történelem, társadalmi és
2
2
3
3
állampolgári ismeretek
72
72
108
96
2
2
1
72
72
36
2
1
72
36
2
2
1
72
72
36
1
2
2
1
36
72
72
32
Fizika
Kémia
Földrajz
Biológia – egészségtan
Művészetek*
Informatika
Kommunikáció
Testnevelés és sport
Osztályfőnöki
1 32
1
1
36 (ének)
32 (rajz)
1
2
2
2
36
36
36
32
5
5
5
5
180
180
180
160
1
1
1
1
36
36
36
32
+1 36
Összes közismereti óra Szakmai modulok/tantárgyak
29
29
27
24
1044
1044
972
768
elmélet
11500-12 Munkahelyi
0,5
egészség és biztonság
18
gyakor -lat
elmélet
gyakor
elmélet
-lat
gyakor
elmé-
gyakor
-lat
let
-lat
+1
Kommunikáció
36
10032-12 Marketing –
1
2
Marketing alapjai
36
64
10032-12 Marketing –
1
Marketing a
32
gyakokrlatban 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – üzleti tevékenység tervezése, elem-
2+1
3
3
3
108
108
108
96
zése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása,
1
elemzése – vezetési isme-
32
retek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása,
1
1
1+1
1+1
elemzése – Üzleti tevé-
36
36
36
32
kenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása - Áruforgalom
1,5
2
1
1
54
72
36
32
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata Összefüggő gyakorlat
70
105
10032-12 Marketing
1
36
32
140 20
11508-12 Áruforgalom
60
tervezése 11507-12 Áruforgalom
1
70
105
60
lebonyolítása szakmai óra Összes szakmai óra
Összes óra
5
1
6
1
5
3
7
4
6
7
8
11
216
252
288
352
35
36
35
35
1260
1296
1260
1120
A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra.
Óraszámok Érettségire épülő szakképzés – kereskedő Szakmai modulok/tantárgyak
5/13 gyakorelmélet lat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
0,5 18 2 64
elmélet
gyakorlat
0,5 18 2 64
3 108 1 36 11 396
tervezése, irányítása, elemzése – Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – vezetési ismeretek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése – A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése - A működtetés szabályai gyakorlat 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása – áruismeret és forgalmazás
2/14
0,5 18
10032-12 Marketing – Marketing alapjai 10032-12 Marketing – Marketing a gyakorlatban 11508-12 Az áruforgalom
10033-12 A vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretek 10033-12 A vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretek gyakorlat
1/13 gyakorelmélet lat
1 36 3 108 5,5 198 4 128
4 128 2 64
4 128
2 64 4 128
2 64 7,5 240
2 64 7,5 240
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven
osztályfőnöki óra testnevelés
2+1 96
2+1 96
+1 32 +2 64
+1 36 +2 72 7 1 nap
Bolti gyakorlat 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása – Értékesítési gyakorlat Összefüggő gyakorlat 10032-12 11508-12 11507-12 szakmai óra Összes óra
+1 32 +2 64 7 1 nap
7 1 nap
2 72
4+1 180 7 224
24 768
11 352 35 1120
7 224 160 20 80 60 11 396
24 864 35 1260
A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra.
24 768
11 352 35 1120
Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 54 341 01 Kereskedő
Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Kereskedelem ágazat – kereskedő Szakközépiskola 9.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Óraszám a 9. évfolyamon: heti 0,5 óra évi 18 óra
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
18 óra
Célok, feladatok A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.
Témakörök Munkavédelmi alapismeretek
4 óra
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. Munkahelyek kialakítása
4 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.
Munkavégzés személyi feltételei
2 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
Munkaeszközök biztonsága
2 óra
Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.
Munkakörnyezeti hatások
2 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége
Munkavédelmi jogi ismeretek
4 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati mi-
niszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
A képzés javasolt helyszíne Osztályterem, informatika szaktanterem
A
tantárgy
elsajátítása
során
alkalmazható
sajátos
módszerek,
tanulói
tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sor-
Alkalmazott oktatási
szám
módszer neve
tanulói
tevékenység
szervezeti kerete egyéni
csoport
Alkalmazandó osztály
eszkö-
zök és felszerelések
Szakkönyvek, munkavé1.1
magyarázat
x
delmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalko-
1.2.
megbeszélés
x
zási megbetegedés elemzése
1.3.
szemléltetés
x
Oktatófilmek
(pl.
NAPO) 1.4.
házi feladat
x
1.5.
teszt
x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete
1.
1.1.
2.
Osztálykeret
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási mó- Alkalmazandó eszközök és felszedok) Csoportbontás
Sor-
relések
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegy-
x
zeteléssel Ismeretalkalmazási
gyakorló
tevékenységek, feladatok A tanult (vagy egy
2.1.
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x
x
választott)
szakma
szabályainak veszélyei, ártalmai
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Célja a tanulók felkészültségének, tudásának folyamatos ellenőrzése. Sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A számonkérés, értékelés eljárási szabályai
A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is sor kerül a tanórák folyamán. Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat esetében 1 hét. A dolgozatokat az adott tanév végéig kell megőrizni, addig megtekinthetőek a tanuló, illetve a szülők által is. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű dolgozatok nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni a többi érdemjegytől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi osztályzat az addig szerzett jegyek átlaga. Az év végi osztályzat az addig szerzett jegyek (szeptembertől júniusig) átlaga. jegyek átlaga 0-1,74 1,75-2,74 2,75-3,74 3,75-4,49 4,50-5,00
érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A számonkérés formái, és a tanulók értékelésének követelményei Az írásbeli méréseken kívül sor kerül szóbeli számonkérésekre is, amikor a tanulók önállóan fejtik ki gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden órán bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt jelen a tanuló az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kell felelnie. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően sor kerülhet, azoknak segítő szándékúnak kell lenniük. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletre, írásbeli munkára, önálló kiselőadásra, tanórai munkára, szorgalmi feladatra, tanulmányi versenyen való részvételre. Szóbeli felelet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Röpdolgozat: Az egész osztály, vagy néhány tanuló beszámoltatása, előzetes bejelentés nélkül. Írásbeli felelet az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése. Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. Megírásának időpontját legalább 1 héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. Ennek a dolgozatnak a megírását a tanuló nem követelheti. Egy tanítási napon belül legfeljebb 3 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az osztályzatok megállapítása
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba és az ellenőrző könyvbe beírjuk. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános, és indokolandó. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. teljesítmény 0-39% 40-55% 56-70% 71-85% 86-100%
érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
Önmagában a felszerelés hiánya érdemjeggyel nem értékelhető, csak akkor, ha a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok maghatározásának elvei Írásbeli feladatok A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában számon kérhető. A tanulónak a megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat készítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Szóbeli feladatok A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. Nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat kiselőadás készítésére. A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyen való részvételre. A továbbhaladás feltételei: Alapvető munkajogi ismeretek a munka- és balesetvédelem, valamint a személyi feltételek,
és a munkahelyi környezeti hatások ismerete.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök: Dr. Koch Mária: A munkahelyi egészség és biztonság alapjai (NS-NS-0115001200) jogszabálygyűjtemény (elektronikus, internetes) számítógép és perifériái projektor internet hozzáférés
Kommunikáció Kereskedelem ágazat Szakközépiskola 10. évfolyam
2014
Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetünkhöz való alkalmazkodás képességét. A megszerzett kommunikációs ismeretek lehetővé teszik a konfliktusok elkerülését vagy helyes kezelését, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítását, az empátia és az együttműködés képességének megszerzését. Célja tehát a személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történőelősegítése. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerkedjen meg a kommunikáció fogalmával, történeti kialakulásával. A tanuló sajátítsa el a helyes beszédtechnikát, a mondat és szövegfonetikai eszközök helyes használatát. Tudja alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kultúrált módját. Tanulja meg az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanuló tanulja meg az érintkezés kultúrájának fontosságát, sajátítsa el kommunikációs technikát, ismerje meg a kommunikációs zavarok okait. A tanuló ismerje meg az önismeret forrásait, komponenseit. Önismeret fejlesztőgyakorlatok útján tanulja meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és feltétlenül sajátítsa el a konfliktuskezelés képességét. A tanuló szerezzen ismereteket az üzleti kommunikáció eszközrendszeréről, speciális jegyeiről. Legyen képes megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Tudja értelmezni az együttműködés és kommunikáció elvét. Ismerkedjen meg a tárgyalási stílus, stratégia és taktika fogalmával.
Éves óraszám: 36 óra (heti 1) Témakörök Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismerése. A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történőelsajátítása (a nemverbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció). Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása (a kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák). Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése (önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés).
A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különbözőkommunikációs csatornák bemutatása (üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika). TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK TÉMAKÖRÖK A kommunikáció alapfogalmai, kódjai
TARTALMAK • a kommunikáció fogalma, kialakulása, modellje • nemverbális jelek, verbális jelek fajtái a közlési csatornák szerint • szóbeli kommunikáció, írásbeli kommunikáció típusai • nonverbális kommunikáció Az érintkezés kultúrája, • a társas érintkezés kultúrájának fogalma kommunikációs techni- • kommunikációs zavarok, kommunikációs kák technikák • kommunikációs technikák begyakoroltatása
Önismeret, társismeret, önkifejezés
Szakma és kommunikáció
Önismereti tréning
ÓRASZÁM 6
6
6 • önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés • érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése • kommunikációs stílusok használata • a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai • konfliktuskezelés A személyiséget meghatározó tényezők: • temperamentumtípusok • az egyén külvilághoz való viszonya • testalkat alapján • beállítódás szerint • az üzleti kommunikáció, mint alkalmazott 8 kommunikáció • kommunikációs csatornák • üzleti tárgyalás • a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok • tárgyalási stílus, stratégia, taktika 10 • az üzleti életben fontos kommunikációs készségek (beszédkészség, nyelvtudás, helyesírás, írásmunkák külalakja, testbeszéd, gesztusok) • bemutatkozás, szakmai önéletrajz, pályázat, állásinterjú
A továbbhaladás feltételei A tanuló az értékelésnél megadott szempontok alapján a tantárgyi követelményeknek eleget tett, hiányzásai nem érik el a tanórák 30 százalékát. A tanuló ismerje a kommunikáció fogalmát, történeti kialakulását. A tanuló kommunikációjára a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helye használata legyen jellemző. Tudja alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kultúrált módját. Ismerje az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanuló legyen tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, legyen birtokában a különbözőkommunikációs technikáknak, ismerje a kommunikációs zavarok okait. A tanuló ismerje az önismeret forrásait, komponenseit. Önismeret fejlesztőgyakorlatok útján képes legyen felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. A tanuló ismerje az üzleti kommunikáció eszközrendszeréről, speciális jegyeit. Legyen képes megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Tudja értelmezni az együttműködés és kommunikáció elvét. Ismerje a tárgyalási stílus, stratégia és taktika fogalmát. Tudjon önállóan szakmai önéletrajzot írni. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei: A tanulók tudásának értékelése- amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv másként nem tartalmazza – a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feleletek alapján történik. A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Szóbeli számonkérés: •
Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának az a tananyagából amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel
•
Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából
•
Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoportmunka keretében
Írásbeli számonkérés:
A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleletek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők. Az írásbeli feleletek formái: -
témazáró dolgozat
-
röpdolgozat házi dolgozat
Röpdolgozat: Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal v. az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag. Témazáró dolgozat: Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelés érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül megírásra , illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni. Ha a diák folyamatosan hárít, akkor kijelölhető pótló dolgozat írása tanórán kívül. Az otthoni felkészüléshez (házi feladat) előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Írásbeli feladatok: •
A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni.
•
A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető.
•
A tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet.
•
Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.
•
Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű.
Szóbeli feladatok: •
A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.
•
A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál.
•
A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.
•
A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése.
Értékelési alapelvek: -
az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak , a tantárgy jellegének
A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni a tanórák folyamán. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki a gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt a diák az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kérhető számon. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Érdemjegyet kaphat a tanuló: - szóbeli feleletre - írásbeli munkára - önálló kiselőadásra - tanórai munkára - szorgalmi feladatra - tanulmányi versenyen való eredményes részvételre A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti egy órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azokat keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, ill . az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét. Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy a pedagógus által megajánlott érdemjegyet elfogadja-e. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelés nyilvános és indokolandó. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével.
Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat:
Teljesítmény 0-39 % 40-55 % 56-70 % 71-85 % 86-100 %
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módo-kat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítá-sára, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Írásvetítő, számítógép, internet Kommunikáció, viselkedéskultúra, etikett és protokoll könyvek Egyéb szakkönyvek, folyóiratok, interaktív anyagok
10032-12. Marketing – Marketing alapjai Szakközépiskola 11-12.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. A marketing tantárgy 11. évfolyamon a 10032-12 azonosító számú marketing megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.
11. évfolyam: Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám:36óra Heti óraszám:1 óra
Főbb témakörök: A marketing fogalma, kialakulása, fejlődése, alkalmazási területei A marketing fejlődési szakaszai A marketing jellemző tendenciái napjainkban A marketing sajátosságai a kereskedelemben és a szolgáltatásban A vállalat mikro- és makrokörnyezetének elemei A piac fogalma, kategóriái A piac szerkezete és piaci formák A piaci szereplők és piactípusok fajtái jellemzői Marketing stratégiák típusai és megvalósításának elvei A fogyasztói magatartás modellje
A vásárlói magatartást befolyásoló tényezők Vásárlói magatartás megfigyelése Vásárlói típusok jellemzői Vásárlói típusok megfigyelése Szervezeti vásárlói magatartás A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői Célpiaci marketing lényege, kialakulása Piacszegmentálás lényege, ismérvei Célpiac-választás Pozicionálás Szervezeti vásárlók piacszegmentációja A marketing és piackutatás kapcsolata A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területe, funkciói, folyamata, módszerei Adatforrások típusai Piackutatáshoz szükséges információk beszerzése Kutatási terv, kutatási jelentés Kérdéstípusok Kérdőívszerkesztés Primer piackutatási módszerek Szekunder piackutatási módszerek Termékpolitika és termékfejlesztés A termék fogalma, osztályozása, a termékfejlesztés folyamata Termékpiaci stratégia és azok jelentősége A termék piaci életgörbéje és az egyes szakaszok jellemzői
Követelmények: Feladatok Feltérképezi a piaci szereplőket Folyamatosan figyelemmel kíséri a piac alakulását A piackutatás lehetséges módjai közül kiválasztja az adott feladathoz a legmegfelelőbbet Egyszerűbb piackutatási folyamatot megtervez és lebonyolít, valamint felméri az üzleti környezet hatásait A piac szegmentálásával kapcsolatos feladatokat végez
Felméri a fogyasztói szokásokat, az eredmények alapján megteszi a szükséges lépéseket Javaslatot tesz a célpiacra, a pozícionálás területeire Figyelemmel kíséri a termék életgörbéjét, az üzlet termékkínálatát Alkalmazza az árpolitikában ismert eszközöket Kiválasztja a beszerzési és értékesítési csatornákat Szakmai ismeretek A piac, típusai, szereplői A piackutatás, céljai, módszerei A piac elemei, a működési mechanizmusa A piac elemzésének módszerei A piacszegmentálás módszerei A fogyasztói szokások felmérésének módszerei A termékpolitika és termékfejlesztés fogalma, célja, módszerei Szakmai képességek: Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Fogalmazókészség Módszer kompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Eredményorientáltság
A továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a marketing alapvető témaköreit. ( Marketing fogalomköre, fejlődése, piaci alapismeretek, piackutatás, fogyasztói szokások felmérése, termékpolitika, termékfejlesztés). A tanulók
legyenek képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmazni és elhelyezni a marketing eszközeit a vállalkozás életében.
12. évfolyam: Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám: 64óra, Heti óraszám:2 óra
Főbb témakörök: Árpolitika, árstratégia és ártaktika fogalma, lényege. Ár fogalma, szerepe, árképzési rendszerek. Fedezeti pont. Árdifferenciálás, árdiszkrimináció. A fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezők. Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása. A beszerzési és értékesítési csatorna szereplői, funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. A franchise lényege, jellemzői. Szolgáltatás marketing (+3P) Marketingkommunikáció I. Kommunikációs politika fogalma, jelentősége. A kommunikáció fogalma, fajtái. A kommunikációs folyamat. Marketingkommunikáció eszközrendszere. A marketingkommunikáció lényege, a kommunikációs mix elemei. Reklám fogalma, szerepe, fajtái. Reklámeszközök fogalma, fajtái. Eladásösztönzés fogalma, funkciói. SP módszerek. Személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. PS területei. A kereskedővel/értékesítővel szemben támasztott követelmények, eladási magatartás. POS eszközök és alkalmazásuk.
Akciók szervezése. Direkt marketing. PR fogalma, jellemzői, területei. Belső PR. Külső PR. Szponzorálás. Image lényege, fajtái. Arculat fogalma, arculatot befolyásoló tényezők. Arculat formai és tartalmi elemei. Arculattervezés (vállalat, honlap). Internet szerepe, a vállalati honlap
Követelmények: Feladatok Alkalmazza az árpolitikában ismert eszközöket Kiválasztja a beszerzési és értékesítési csatornákat Kiválasztja a gazdasági lehetőségeinek megfelelő hagyományos és eladáshelyi reklámeszközöket Előkészíti, megtervezi, értékeli a reklámokat, a bemutatókat, és az értékesítési akciókat Kialakítja és működteti a szervezet külső és belső kommunikációs rendszerét és kultúráját Alkalmazza a személyes eladás és a szponzorálás hatékony módszereit Szakmai ismeretek Az árpolitika, árstratégia és ártaktika, módszerei, eszközei A beszerzési és eladási csatornák jelentősége, szereplői A reklámtevékenység megtervezésének szempontjai, folyamata A reklám- és értékesítési akciók szervezésének szempontjai, folyamata Az értékesítést ösztönző módszerek A PR alapvető eszközei, funkciói A személyes eladás módszerei A szponzorálás, célja, fajtái Szakmai képességek Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség
Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Személyes kompetenciák Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Fogalmazókészség Módszer kompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Eredményorientáltság
A továbbhaladásfeltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a marketing elméletének legfontosabb témaköreit. (Árpolitika, Értékesítéspolitika, Marketingkommunikáció). A megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatba is tudják alkalmazni. A tanulók legyenek képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni a marketing eszközeit a vállalkozás életében. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sor-
Alkalmazott oktatási
szám
módszer neve
tanulói
tevékenység Alkalmazandó
szervezeti kerete egyéni
csoport
zök osztály x
sa, pontosítása)
magyarázat
1.2.
elbeszélés
-
1.3.
kiselőadás
1.4.
megbeszélés
x
-
1.5.
vita
x
-
1.6.
szemléltetés
1.7.
projekt
x
x x
felszerelések
(SZVK 6. pont lebontá-
1.1
x
és
eszkö-
-
-
1.8.
kooperatív tanulás
x
-
1.9.
szimuláció
x
-
1.10.
szerepjáték
x
-
1.11.
házi feladat
x
-
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó
szervezési kerete
1.
1.1.
1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2.
keret
pont bontás Osztály-
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási mó- eszközök és felszerelések (SZVK 6. dok) Csoport-
Sor-
pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
-
x
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk
feladattal
vezetett
rendszerezése Ismeretalkalmazási
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
-
2.2.
Leírás készítése
x
-
2.3.
Válaszolás írásban mondatszintű
x
lebontása,
-
kérdésekre 2.4.
Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészü-
2.5.
léssel Tapasztalatok utólagos ismertetése
2.6.
szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése
2.7.
szóban
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Csoportos munkaformák köré-
3.
ben Feladattal
3.1.
vezetett
kiscsoportos
szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavég-
3.2
zés irányítással
3.3.
Csoportos helyzetgyakorlat
x
-
3.4.
Csoportos versenyjáték
x
-
A tantárgy értékelésének módja: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles
A differenciálás módjai
Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Végné Faddi Andrea: Marketing 11. osztály
•
Végné Faddi Andrea: Marketingtevékenység, Esettanulmány- gyűjtemény
Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata
10032-12. Marketing – marketing a gyakorlatban Szakközépiskola 12.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. A tanulók a marketing alapjainak elméleti áttekintését követően lehetőséget kapjanak a tanultak gyakorlati alkalmazására, ismereteik elmélyítésére. A tantárgy koncentráltan foglalkozik a piackutatás, a kérdőívkészítés és a marketingkommunikáció eszközeinek valóságos, illetve szimulációs környezetben történő gyakorlásával.
Tanórai foglalkozások száma: Éves óraszám: 32óra Heti óraszám:1
Főbb témakörök: Marketing a gyakorlatban: Piackutatási terv készítése Kérdőívkészítés Megadott szempontok szerinti piackutatás kereskedelmi egységben Megadott szempontok szerinti piackutatás utcán Adatfeldolgozás Prezentáció Termékek marketingstratégiájának elemzése Egy elképzelt termék piaci bevezetésének megtervezése Marketingkommunikáció: Reklámeszközök és reklámtípusok PR-eszközök Egy elképzelt cég PR és arculati tervének elkészítése
Egy elképzelt termék reklám és eladás ösztönzési tervének elkészítése
Követelmények: Feladatok: Alkalmazza az árpolitikában ismert eszközöket Kiválasztja a beszerzési és értékesítési csatornákat Kiválasztja a gazdasági lehetőségeinek megfelelő hagyományos és eladáshelyi reklámeszközöket Előkészíti, megtervezi, értékeli a reklámokat, a bemutatókat, és az értékesítési akciókat Kialakítja és működteti a szervezet külső és belső kommunikációs rendszerét és kultúráját Alkalmazza a személyes eladás és a szponzorálás hatékony módszereit Szakmai ismeretek: Az árpolitika, árstratégia és ártaktika, módszerei, eszközei A beszerzési és eladási csatornák jelentősége, szereplői A reklámtevékenység megtervezésének szempontjai, folyamata A reklám- és értékesítési akciók szervezésének szempontjai, folyamata Az értékesítést ösztönző módszerek A PR alapvető eszközei, funkciói A személyes eladás módszerei A szponzorálás, célja, fajtái Szakmai képességek: Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Fogalmazókészség
Módszer kompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Eredményorientáltság
Továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a marketing elméletének legfontosabb témaköreit. (Árpolitika, Értékesítéspolitika, Marketingkommunikáció). A megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatba is tudják alkalmazni. A tanulók legyenek képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni a marketing eszközeit a vállalkozás életében. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
A tantárgy értékelésének módja: Értékelési alapelvek:
-
az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható
-
sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat
-
az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének
A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik az órai gyakorlati munka ellenőrzésével. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki a gondolataikat egy-egy témáról, például az elvégzett gyakorlati munkát, és annak eredményeit prezentációs előadás formájában kell szemléltetniük a tanulóknak. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amenynyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Érdemjegyet kaphat a tanuló: - az órán elvégzett gyakorlati munkájára - otthon befejezendő, elvégzendő gyakorlati munkára - a félév során elvégzett gyakorlati munkákból válogatott feladatok elvégzésére (ezek kétszeresen súllyal szerepelnek majd a féléves/év végi értékelésben)
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból félévente legalább két jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azokat keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, ill . az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: Teljesítmény
Érdemjegy
0-39 %
Elégtelen (1)
40-55 %
Elégséges (2)
56-70 %
Közepes (3)
71-85 %
Jó (4)
86-100 %
Jeles (5)
Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A tanuló a szaktanár engedélyével javító/ indokolt esetben (pl. betegség esetén a következő héten/tartós betegség esetén a közösen megjelölt időpontban, időpontra) pótlómunkát készíthet el, és nyújthat be tanítási órán, vagy azon kívül. A javító munka elkészítését a tanuló nem követelheti. Ha a javító munka tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül elkészített feladat, feladatok beadásra kerülnek, a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni.
A heti órakeretet tekintve előfordulhat, hogy az iskolai munka befejezésére otthon kell sor kerülnie, illetve otthoni gyakorló feladat szükséges, vagy a téma jellege követeli meg pl. piackutatás. Amennyiben az otthon elkészítendő, befejezendő feladatat IKT eszköz használatát igényli, és a tanuló ennek otthoni hiányára hivatkozva nem készíti el a feladatot, első alkalommal nem jár szankcióval. Ennek rendszeres ismétlődése viszont elégtelen osztályzattal jár, mert az intézményben lehetősége van a tanulónak tanórán kívüli internet hozzáféréshez, akár a délutáni órákban is.
Javítási határidő A tanulói munkák javításának határideje hét.
A mérés, értékelés tárgya lehet: - esettanulmányok megoldása - elvégzett órai munka - IKT eszközök bevonásával elvégzendő órai munka, házi feladat, szorgalmi feladat pl. piackutatás: kutatási terv – kérdőív - kutatási jelentés
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: -
Csoportmunka
-
Páros munka
-
Egyéni fejlesztés
-
Projekt
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Végné Faddi Andrea: Marketing 12. osztály
•
Végné Faddi Andrea: Marketingtevékenység, Esettanulmány- gyűjtemény
Eszközök:
-
IKT eszközök (projektor, digitális tábla, kisfilmek, digitális szemléltető eszközök, digitális játékos feladatok)
-
Esettanulmányok, cikkek
-
Plakátok
-
Kartonok, filcek
-
Szókártyák
-
kérdőívek
Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata
11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése – elmélet Szakközépiskola 9-12.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz / nyomtatvány menynyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek képesek ellenőrizni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki tranzakciókat végezni. Igazodjanak el az adózás rendszerében. Statisztikai módszerek segítségével legyenek képesek elemezni a kereskedelmi vállalat gazdasági tevékenységét, legyenek tisztában a fontosabb költség, bevétel, profit kategóriákkal. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számításos elvégzése után. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapjaival.
Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek Szakmai számolási készség Szakmai nyelvű íráskészség Szakmai nyelvű beszédkészség Információk keresése és kezelése Pontosság Precizitás Tömör fogalmazás készsége Motiváló készség Kommunikációs rugalmasság Következtetési képesség Problémaelemzés, feltárás 9. évf. Óraszám: Heti 3 óra, évi 108 óra Témakörök, és elemeik Az áruforgalmi folyamat szakaszai A beszerzés fogalma, helye az áruforgalom folyamatában
A beszerzendő termékkör meghatározása, a beszerzési források kiválasztásának szempontjai A centralizált és decentralizált beszerzés jellemzői A gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározása A kereskedelemben használt szerződések A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások Az árurendelés módjai, az árurendelést befolyásoló tényezők Az árurendelés eszközei Árurendelés készítése Készletgazdálkodás fogalma, szerepe, hatása a gazdálkodás eredményére A készletek nagyságának és összetételének kialakításánál figyelembe veendő szempontok Készlet nyilvántartási rendszerek, a készletnyilvántartás szerepe A készletezési döntéseket megalapozó számítási módszerek: átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat Feladatok készletgazdálkodásra A leltár fogalma, fajtái A leltár eredmény megállapítása Feladatok leltár eredmény megállapítására Az értékesítési politika kialakítása: az értékesítendő áruk mennyiségének, választékának, árfekvésének meghatározása Árpolitika, stratégia és stratégiai döntések az árak kialakításánál Az árkialakítás szabályai, jogszabályi háttere Fogyasztói ár kialakítása, az árak felépítése Feladatok árképzésre Pénzforgalom fogalma, a pénzforgalomhoz kapcsolódó jogszabályok
A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a beszerzés, készletezés, leltározás menetét, a folyamathoz kapcsolódó feladatokat, adminisztrációs teendőket, szükséges nyomtatványokat. Képes legyen a folyamatot tervezni, elemezni. Ismerje és alkalmazza az árpolitikai, árképzési elveket.
10. évf. Óraszám
elmélet: Heti 3 óra, évi 108 óra
Témakörök, és elemeik Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Az adózás fogalma, az adó fajtái Az adóztatás általános jellemzői (funkciói, alapelvei, fogalmak) A vállalkozást, illetve a magánszemélyt érintő adónemek és járulékok jellemzői (áfa, társasági adó, SZJA, munkaadókat-, és munkavállalókat terhelő járulékok), bevallásuk, befizetésük, nyilvántartásuk A forgalom, az árbevétel meghatározása A forgalom nagyságának, szerkezetének elemzése A kereskedelmi egységekben hozott áruforgalmi döntések hatása a vállalkozás bevételeire és ráfordításaira Statisztikai elemzési módszerek Tervfeladat, tervteljesítési, dinamikus viszonyszámok, megoszlási viszonyszámok Táblázatok, grafikonok készítése és elemzése A forgalomalakulás, a gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és a gazdasági számítások elvégzése után Átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat fogalma, jelentősége A készlettartás hatása az eredményre
A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje az adózásra vonatkozó előírásokat, a kapcsolódó számításokat. Legyen képes elemezni az árbevételt. Ismerje és alkalmazza a gazdálkodás elemzéséhez kapcsolódó mutatókat, azokat tudja értelmezni, értékelni.
11. évf. Óraszám Heti 3 óra, évi 108 óra
Témakörök, és elemeik
A forgalomalakulás és a készletgazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek Áruforgalmi mérlegsor Leltáreredmény megállapítása A költség fogalma, a költségek összetétele, csoportosítása, az egyes költségnemek tartalma A költségekre ható tényezők Az élőmunka fogalma, létszámgazdálkodás és hatékonysági mutatók Bérgazdálkodás, bérezési mutatók A forgalom
alakulás
és
a
költséggazdálkodás
kapcsolata,
a
vállalkozás
eredményességére való hatása A létszám és bérgazdálkodás elemzése és tervezése a használt mutatószámok segítségével
A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje és alkalmazza a készletezéshez, költséggazdálkodáshoz, és a létszámgazdálkodáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, elemzéseket.
12. évf. Óraszám Heti 3 óra, évi 96 óra
Témakörök, és elemeik Az eredmény keletkezésének folyamata Az eredmény nagyságát befolyásoló tényezők Az eredmény elemzéséhez, tervezéséhez használt statisztikai mutatószámok Az eredmény nagyságára, alakulására ható tényezők elemzése, értékelése Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és a gazdasági számítások elvégzése után Eredmény kimutatások elemzése Az eredmény adózása és felhasználása Üzleti levelezés Irodatechnikai eszközök fajtái, kezelése Számítógépek és perifériáik
Fénymásoló Telefon, telefax Diktafon Iratmegsemmisítő Iratkötő, spirálozó készülék Irodatechnikai készülékek kezelése Iratkezelés a kereskedelemben Az iratkezelés szervezete Az iratkezeléshez használt eszközök Postabontás Az iratok iktatása Az iratok tárolása Az iratok megőrzése Iratok selejtezésére vonatkozó szabályok alkalmazása Az üzleti levelezés Az üzleti levelek formai követelményei (a levelek fejrésze-, főrésze-, zárórésze) Arculati elemek a levelezésben (vállalati arculat) Az üzleti levelek tartalmi elemei A kereskedelemben használatos levélfajták (szerződést előkészítő levelek, a szerződés teljesítési szakaszában előforduló levelek, a szerződés megszegésével kapcsolatos levelek) Ajánlat kérés, ajánlat, megrendelés, megrendelés visszaigazolás, szállítási értesítés, reklamáció, fizetési felszólítás. Szakmai kifejezések helyesírása Önálló fogalmazás, üzleti levél szerkesztése, készítése A kereskedelmi egység működésével kapcsolatos dokumentáció Jegyzőkönyv formai elemei Jegyzőkönyv szerkezeti elemei Jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei A telefonálás illemszabályai
A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje az eredmény keletkezését, az eredményhez kapcsolódó fogalmakat, kimutatásokat, mutatókat. Ismerje az üzleti levelezés, iratkezelés szabályait, technikáját.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Horváthné Herbáth Mária, Stágel Imréné – Az áruforgalom tervezése, elemzése, hatása az eredményre Horváthné Herbáth Mária, Stágel Imréné – Az áruforgalom tervezéséhez elemzéséhez kapcsolódó gyakorlatok Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata
11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése – Vezetési ismeretek Szakközépiskola 12.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz / nyomtatvány menynyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek képesek ellenőrizni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki tranzakciókat végezni. Igazodjanak el az adózás rendszerében. Statisztikai módszerek segítségével legyenek képesek elemezni a kereskedelmi vállalat gazdasági tevékenységét, legyenek tisztában a fontosabb költség, bevétel, profit kategóriákkal. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számításos elvégzése után. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapjaival. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek Szakmai számolási készség Szakmai nyelvű íráskészség Szakmai nyelvű beszédkészség Információk keresése és kezelése Pontosság Precizitás Tömör fogalmazás készsége Motiváló készség Kommunikációs rugalmasság Következtetési képesség Problémaelemzés, feltárás 12. évfolyam Óraszámok: Heti 1 óra, évi 32 óra
Célok, feladatok A
tanulók
ismerkedjenek
meg
a
vezetés
alapfogalmaival,
funkcióival,
a
vezetéselméletekből származó vezetési módszerekkel. Tudjanak párhuzamot vonni a
modellek és a gyakorlati munkahelyükről szerzett tapasztalatok között. A vezetési ismeretek elmélete mellett ismerkedjenek meg az üzleti életben gyakori szerepekkel, viselkedési formákkal, és a munkajog alapvető szabályaival. Legyenek képesek egy kereskedelmi vállalat munkafolyamatainak feltérképezésére és az ehhez kapcsolódó hatékony munkaerő gazdálkodásra.
Témakörök: Vezetési alapismeretek I. Vezetés fogalma, funkciói Vezetési módszerek Az üzleti tárgyalás megtervezése, lebonyolítása Az üzleti élet protokoll szabályai Alapvető munkajogi ismeretek Vezetési alapismeretek II. Kereskedelmi munkafolyamatok Munkaerő-tervezés, felvétel Munkakörelemzés, munkaköri leírás Toborzás, kiválasztás A munkaerő megtartása Munkacsoportok – csoportmunka A motiváció Teljesítményértékelés Képzés, fejlesztés Elbocsátás
Elvégzendő feladatok: Meghatározza a profilnak/ bolthálózat jellemzőinek megfelelő termékek körét, választékát, mennyiségét. Megkeresi a lehetséges beszerzési forrásokat és kiválasztja az ár-érték arány szempontjából a legmegfelelőbbet Megrendeli az árut és a pénzügyi-számviteli fegyelemnek megfelelő nyomtatványokat Kitölti és vezeti az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatokat Megszervezi az áruátvételt
Meghatározza a leltáreredményt Ellenőrzi a számlát, kiegyenlíti az áru/göngyöleg/berendezés/eszköz ellenértékét Figyelemmel kíséri a kötelezettségeket, követeléseket Kiállítja a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat Vezeti a számla-, és áfa nyilvántartásokat Kialakítja a fogyasztói árat Következtetéseket von le a fogyasztói szokások gyakorlati tapasztalataiból Koordinálja és ellenőrzi a kereskedelmi egység tevékenységét Megtervezi a várható bevételt és kiadásokat Gazdálkodik a készlettel Következtetéseket von le a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általa végzett alapvető gazdasági számítások elvégzése után Prognosztizálja a kereslet-kínálat alakulását Szakmai ismeretek: Az áruforgalmi folyamat szakaszai A beszerzendő termékkör meghatározásának szempontjai A beszerzési források kiválasztásának szempontjai A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások Az árurendelés módjai és befolyásoló tényezői A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja A számítógépek és perifériáik használata Hibás teljesítésből adódó vezetői feladatok, jegyzőkönyvek tartalma A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai Az ellenérték kiegyenlítéséhez kapcsolódó bizonylatok tartalma Banki tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatok fajtái, tartalma Számla- és áfa nyilvántartások tartalma Készletgazdálkodás, mutatószámai, értelmezésük, hatása az eredményre Az áruforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok, és kitöltésük szabályai Áruforgalmi jelentés szerepe, tartalma, kitöltésének szabályai Leltározási bizonylatok szerepe, tartalma, leltáreredmény megállapítása Az árkialakítás szabályai, árképzés A várható bevétel és költségek tervezésének módszerei Költségek fajtái, nagyságát meghatározó tényezők Költséggazdálkodás mutatói
Az eredmény keletkezésének folyamata Az eredmény nagyságát befolyásoló tényezők A legfontosabb adónemek Pénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok fajtái, kitöltésük szabályai
A továbbhaladás feltételei: A vezetéshez szükséges készségek, a vezetés, irányítás feladatainak ismerete.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
Az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi és formai követelményei: Az írásbeli számonkérés értékelése: 0-39%
1 elégtelen
40-55%
2 elégséges
56-70%
3 közepes
71-85%
4 jó
86-100%
5 jeles
A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei:
A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően.
Számonkérési formák: Szóbeli számonkérés: •
Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának a tananyagából, amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel
•
Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából
•
Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoport munka keretében
Írásbeli számonkérés: •
Röpdolgozat: az elmúlt óra anyagából, az egész osztály vagy a tanulók egy csoportjának beszámoltatása
•
Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése
•
Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírása előtt be kell jelentenie a szaktanárnak. A dolgozatíráskor hiányzó tanuló a megjelenéstől számított egy héten belül, egy előre egyeztetett időpontban pótolni köteles a dolgozatot.
Érdemjegy adható továbbá: •
Szorgalmi feladatra
•
Tanulmányi versenyen való eredményes részvételre
A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező óra előzi meg. A számonkérés többi formájának gyakoriságát a szaktanár határozza meg az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően. A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóba rögzíti.
Házi feladat:
Írásbeli feladatok:
•
A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni.
•
A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető.
•
A tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet.
•
Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.
•
Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű.
Szóbeli feladatok: •
A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.
•
A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál.
•
A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.
•
A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése.
A differenciálás módjai: Mivel minden tanulónak más és más tanulási szükségletei és a már meglévő tapasztalatai vannak, ezért a tanulási folyamatot úgy segíthetjük elő, hogy azt az egyes tanulók egyéni szükségleteit megpróbáljuk minél inkább figyelembe venni, ennek módszerei a következők lehetnek: -
csoportmunka
-
páros munka
-
individualizált munkaforma
-
kooperatív tanulás
-
kiselőadás készítése
-
egyénre szabott feladatok kiosztása
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Kristóf Lajos: Szervezés vezetés Képzőművészeti Kiadó 2007. Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata
11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése – gyakorlat Szakközépiskola 9-12.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz / nyomtatvány mennyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek képesek ellenőrizni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki tranzakciókat végezni. Igazodjanak el az adózás rendszerében. Statisztikai módszerek segítségével legyenek képesek elemezni a kereskedelmi vállalat gazdasági tevékenységét, legyenek tisztában a fontosabb költség, bevétel, profit kategóriákkal. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számításos elvégzése után. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapjaival.
Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek Szakmai számolási készség Szakmai nyelvű íráskészség Szakmai nyelvű beszédkészség Információk keresése és kezelése Pontosság Precizitás Tömör fogalmazás készsége Motiváló készség Kommunikációs rugalmasság Következtetési képesség Problémaelemzés, feltárás
9. évf. Óraszám Heti 1 óra, évi 36 óra
Az órák témakörei és elemei Gyakorlati feladatok
Az áruforgalmi folyamat szakaszai A beszerzés fogalma, helye az áruforgalom folyamatában A beszerzendő termékkör meghatározása, a beszerzési források kiválasztásának szempontjai A centralizált és decentralizált beszerzés jellemzői A gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározása A kereskedelemben használt szerződések A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások Az árurendelés módjai, az árurendelést befolyásoló tényezők Az árurendelés eszközei Árurendelés készítése Készletgazdálkodás fogalma, szerepe, hatása a gazdálkodás eredményére A készletek nagyságának és összetételének kialakításánál figyelembe veendő szempontok Készlet nyilvántartási rendszerek, a készletnyilvántartás szerepe A készletezési döntéseket megalapozó számítási módszerek: átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat Feladatok készletgazdálkodásra A leltár fogalma, fajtái A leltár eredmény megállapítása Feladatok leltár eredmény megállapítására Az értékesítési politika kialakítása: az értékesítendő áruk mennyiségének, választékának, árfekvésének meghatározása Árpolitika, stratégia és stratégiai döntések az árak kialakításánál Az árkialakítás szabályai, jogszabályi háttere Fogyasztói ár kialakítása, az árak felépítése Feladatok árképzésre Pénzforgalom fogalma, a pénzforgalomhoz kapcsolódó jogszabályok A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a beszerzés, készletezés, leltározás menetét, a folyamathoz kapcsolódó feladatokat, adminisztrációs teendőket, szükséges nyomtatványokat. Képes legyen a folyamatot tervezni, elemezni. Ismerje és alkalmazza az árpolitikai, árképzési elveket.
10. évf.
Óraszám Heti 1 óra, évi 36 óra
Az órák témakörei és elemei Gyakorlati feladatok Az adózás fogalma, az adó fajtái Az adóztatás általános jellemzői (funkciói, alapelvei, fogalmak) A vállalkozást, illetve a magánszemélyt érintő adónemek és járulékok jellemzői (áfa, társasági adó, SZJA, munkaadókat-, és munkavállalókat terhelő járulékok), bevallásuk, befizetésük, nyilvántartásuk A forgalom, az árbevétel meghatározása A forgalom nagyságának, szerkezetének elemzése A kereskedelmi egységekben hozott áruforgalmi döntések hatása a vállalkozás bevételeire és ráfordításaira Statisztikai elemzési módszerek Tervfeladat, tervteljesítési, dinamikus viszonyszámok, megoszlási viszonyszámok Táblázatok, grafikonok készítése és elemzése A forgalomalakulás, a gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és a gazdasági számítások elvégzése után Átlagkészlet, forgási sebesség, készletvonzat fogalma, jelentősége A készlettartás hatása az eredményre A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje az adózásra vonatkozó előírásokat, a kapcsolódó számításokat. Legyen képes elemezni az árbevételt. Ismerje és alkalmazza a gazdálkodás elemzéséhez kapcsolódó mutatókat, azokat tudja értelmezni, értékelni.
11. évf. Óraszám Heti 2 óra, évi 72 óra
Az órák témakörei és elemei Gyakorlati feladatok
A forgalomalakulás és a készletgazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek Áruforgalmi mérlegsor Leltáreredmény megállapítása A költség fogalma, a költségek összetétele, csoportosítása, az egyes költségnemek tartalma A költségekre ható tényezők Az élőmunka fogalma, létszámgazdálkodás és hatékonysági mutatók Bérgazdálkodás, bérezési mutatók A forgalom
alakulás
és
a
költséggazdálkodás
kapcsolata,
a
vállalkozás
eredményességére való hatása A létszám és bérgazdálkodás elemzése és tervezése a használt mutatószámok segítségével A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje és alkalmazza a készletezéshez, költséggazdálkodáshoz, és a létszámgazdálkodáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, elemzéseket.
12. évf. Óraszám Heti 2 óra, évi 64 óra
Az órák témakörei és elemei Gyakorlati feladatok: Az eredmény keletkezésének folyamata Az eredmény nagyságát befolyásoló tényezők Az eredmény elemzéséhez, tervezéséhez használt statisztikai mutatószámok Az eredmény nagyságára, alakulására ható tényezők elemzése, értékelése Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és a gazdasági számítások elvégzése után Eredmény kimutatások elemzése Az eredmény adózása és felhasználása Üzleti levelezés Irodatechnikai eszközök fajtái, kezelése Számítógépek és perifériáik
Fénymásoló Telefon, telefax Diktafon Iratmegsemmisítő Iratkötő, spirálozó készülék Irodatechnikai készülékek kezelése Iratkezelés a kereskedelemben Az iratkezelés szervezete Az iratkezeléshez használt eszközök Postabontás Az iratok iktatása Az iratok tárolása Az iratok megőrzése Iratok selejtezésére vonatkozó szabályok alkalmazása Az üzleti levelezés Az üzleti levelek formai követelményei (a levelek fejrésze-, főrésze-, zárórésze) Arculati elemek a levelezésben (vállalati arculat) Az üzleti levelek tartalmi elemei A kereskedelemben használatos levélfajták (szerződést előkészítő levelek, a szerződés teljesítési szakaszában előforduló levelek, a szerződés megszegésével kapcsolatos levelek) Ajánlat kérés, ajánlat, megrendelés, megrendelés visszaigazolás, szállítási értesítés, reklamáció, fizetési felszólítás. Szakmai kifejezések helyesírása Önálló fogalmazás, üzleti levél szerkesztése, készítése A kereskedelmi egység működésével kapcsolatos dokumentáció Jegyzőkönyv formai elemei Jegyzőkönyv szerkezeti elemei Jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei A telefonálás illemszabályai A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje az eredmény keletkezését, az eredményhez kapcsolódó fogalmakat, kimutatásokat, mutatókat. Ismerje az üzleti levelezés, iratkezelés szabályait, technikáját.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök Horváthné Herbáth Mária, Stágel Imréné – Az áruforgalom tervezése, elemzése, hatása az eredményre Horváthné Herbáth Mária, Stágel Imréné – Az áruforgalom tervezéséhez elemzéséhez kapcsolódó gyakorlatok Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata
11507-12. Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom Szakközépiskola 9-12.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Óraszámok: 9. évfolyam: évi 54 óra heti 1,5 óra elmélet 10. évfolyam: évi 72 óra heti 2 óra elmélet 11. évfolyam: évi 36 óra heti 1 óra elmélet,
évi 36 óra heti 1 óra gyakorlat
12. évfolyam: évi 32 óra heti 1 óra elmélet,
évi 32 óra heti 1 óra gyakorlat
Az áruforgalom tantárgy a 11507-12azonosító számú Az áruforgalom lebonyolítása megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.
Elmélet 9. évfolyam: Célok, feladatok Az áruforgalom elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.
Tanórai foglalkozások száma Éves óraszám: 54 óra, heti óraszám: 1,5 óra
Főbb témakörök: Áruforgalom (elmélet) Általános áruismeret alkalmazása Árurendszerek Az árurendszerezés feladata, hagyományos árurendszerek Kódtípusú árurendszerek lényege, alkalmazásuk területei, előnyei (EAN, EAN 128, TESZOR, VTSZ) A vonalkód szerepe a kereskedelemben, belső cikkszámozás jelentősége, alkalmazása
Áruvédelem, vagyonvédelem Az elektronikus áruvédelem, jelzőcímkék fajtái, elhelyezésük a termékeken, jelzőrendszerek típusai, működésük, alkalmazásuk Áruvédelmi jelölések Vagyonvédelmi rendszerek, eszközök fajtai, élőerős vagyonvédelem
Szabvány, szabványosítás A szabvány, a szabványosítás fogalma, feladatai Harmonizált szabványok az Európai Unióban A szabványok fajtái A minőség, minőségbiztosítás A minőség fogalma, a minőséghez kapcsolódó kifejezések értelmezése A minőségi osztályba sorolás szabályai A minőség objektív és szubjektív jellemzői Minőségtanúsítás a kereskedők és a vásárlók számára, megkülönböztető minőségi jelek, jelzések
Követelmények
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához
x
Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javas-
x
latot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és
x
a visszárut Átveszi
mennyiségileg
és
minőségileg
az
árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás
x
teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó doku-
x
mentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik
x
x
Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektroni-
x
kus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladó-
x
térben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének meg- x
x
óvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat
x
x
Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
x
SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok
x
tevékenységek
Áruforgalmi
alkalismeret
mazása
áru11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
Általános
Áruforgalom (elmélet)
Az áruátvételnél használt eszközök műkö-
x
dése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, iga-
x
zolása Árurendszerek A szabványosítás, a szabvány fogalma, szerepe A minőség, minőségbiztosítás jelentősége, szerepe, a minőségre ható tényezők
x x
x
Az áru jellegének megfelelő raktározási
x
módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei
x
A leltározás menete, a tényleges készletér-
x
x
ték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre
x
vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai
x
Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok
x
A különböző áru- és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői Az áru és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata
x
x
A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés fo-
x
lyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalma-
x
zásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a
x
vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatá-
x x
x x
sok Az értékesítés során használt gépek, eszkö-
x
zök jellemzői, kezelésük szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
Elemi számolási készség
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése
x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
Továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az általános áruismeret legfontosabb témaköreit. (Árurendszerek, Áruvédelem, Vagyonvédelem, Szabvány, Szabványosítás, Minőség, Minőségbiztosítás). A tanulók ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat, és ismerjék meg az áruforgalomi tevékenység feladatait. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban is. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.
10. évfolyam: Célok, feladatok Az áruforgalom elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.
Tanórai foglalkozások száma Éves óraszám: 72 óra, heti óraszám: 2 óra Általános áruismeret: 18 óra Áruforgalmi tevékenység:54 óra Összefüggő gyakorlat: 105 óra
Főbb témakörök: Áruforgalom (elmélet) Általános áruismeret alkalmazása Csomagolás Csomagolás fogalma, funkciói, A csomagolás anyagai, jellemzői, előnyös és hátrányos tulajdonságai Csomagolóeszközök fajtái, alkalmazásuk Reverz logisztika (csomagolóeszközök összegyűjtése, környezetvédelem) Áruforgalmi tevékenységek Az áruforgalomi folyamat elemei Árubeszerzés A beszerzés helye, szerepe az áruforgalomban A beszerzés fogalma, folyamata (a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása, a szállító partnerek kiválasztása, az áruk megrendelése, az áruk átvétele, a beszerzett áruk ellenértékének kiegyenlítése)
Áruátvétel Az áruátvétel célja, lebonyolításának hatása az egység eredményességére Az áruátvétel előkészítése, a lebonyolítás személyi és tárgyi feltételei A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése Az áruátvétel lebonyolítása; az áru fogadása, az áruátvétel módjai (mennyiségi, minőségi), szervezése, igazolása, kifogások érvényesítése. Készletezés Készlet fogalma, készletgazdálkodás jelentősége, Optimális, minimális-, maximális készlet, kurrens, inkurrens áruk, standard, idényáruk készletszükséglete. A beérkezett áruk készletre vétele, a készletek hagyományos, és elektronikus nyilvántartása, számbavétele Az áruk raktári elhelyezése és tárolása az állagvédelem, az áttekinthetőség, a hozzáférhetőség,
a
kedvező
helykihasználás,
a
vagyonvédelmi
és
a
közegészségügyi szabályok betartásával Tárolási rendszerek (statikus és dinamikus) és tárolási módok (tömb- és soros, állványos és állvány nélküli tárolás) Az áruk tárolására szolgáló berendezések, eszközök Árumozgató gépek, eszközök, alkalmazásuk, használatuk alapvető szabályai A készletnagyság megállapításának szerepe, módjai A készletváltozás irányai, esetei és hatásuk az eredményességre Leltározás A leltár és leltározás fogalma, leltár céljai A leltározás megszervezése, a leltározás menete (előkészítése, személyi és tárgyi feltételei, lebonyolítása hagyományos és elektronikus úton, leltáreredmény megállapítása) Leltározás módjai, bizonylatai A leltáreltérés okainak megállapítása, elemzése, értékelése
Követelmények
Áruforgalom (elmélet)
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához
x
Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javas-
x
latot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és
x
a visszárut Átveszi
mennyiségileg
és
minőségileg
az
árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás
x
teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó doku-
x
mentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik
x
x
Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektroni-
x
kus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladó-
x
térben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének meg- x
x
óvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat
x
x
Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
x
SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, iga-
x
x x
tevékenységek
Áruforgalmi
alkalismeret
mazása
áruÁltalános
11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
zolása Árurendszerek A szabványosítás, a szabvány fogalma, szerepe A minőség, minőségbiztosítás jelentősége, szerepe, a minőségre ható tényezők
x x
x
Az áru jellegének megfelelő raktározási
x
módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei
x
A leltározás menete, a tényleges készletér-
x
x
ték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre
x
vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai
x
Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok
x
A különböző áru- és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői Az áru és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata
x
x
A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés fo-
x
lyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalma-
x
zásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a
x
vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szabályai
x x
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
Elemi számolási készség
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése
x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
Továbbhaladás feltételei Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az általános áruismeret témakörén belül a kereskedelemben használatos csomagolóanyagok fajtáit, tulajdonságait, és azok használatát. A tanulók ismerjék meg, az áruforgalom részfolyamatait, a beszerzést, a készletezést, valamint értsék meg az ezek közti összefüggéseket. Ismerjék meg a leltározás célját, menetét és bizonylatait. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban is. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen
40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.
11. évfolyam: Célok, feladatok Az áruforgalom elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.
Tanórai foglalkozások száma Éves óraszám: 36 óra, heti óraszám: 2
Főbb témakörök: Áruforgalom (elmélet) Értékesítés Áruelőkésztés Az áruk előkészítése az értékesítésre (az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása), a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése, szükség szerinti feltüntetése, áruvédelmi címkék elhelyezése a termékeken, azok fajtái és alkalmazása, a fogyasztói ár feltüntetése a vonatkozó előírásoknak megfelelően Az áruk eladótéri elhelyezése (az áruk jellegét, tulajdonságait, az alkalmazott értékesítési
módot,
az
áruk
iránti
keresletet,
a
kereskedelmi
egység
üzletpolitikáját, célkitűzéseit, a munkaszervezési és vevőkényelmi szempontokat, az áruk minőségének védelmét, és a vagyonvédelmet figyelembe véve) Útvonaltervezés, eladótéri design megvalósítása Akciós, saját márkás termékek elhelyezésének szempontjai Eladáshelyi reklám technikái, eszközei (POS) Az áruk eladásra történő előkészítését segítő gépek, eszközök, az eladótéri elhelyezésre szolgáló berendezések Vásárlást befolyásoló tényezők A vásárlási döntés folyamata (a szükségletek kialakulása, információgyűjtés, az
alternatívák értékelése, a vásárlási döntés, a vásárlás utáni magatartás), a döntést befolyásoló tényezők
Követelmények
x
Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javas-
x
latot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és
x
a visszárut Átveszi
mennyiségileg
és
minőségileg
az
árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás
x
teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó doku-
x
mentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik
x
Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektroni-
x
x
kus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladó-
x
térben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének meg- x
x
óvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
x
x x
tevékenységek
Áruforgalmi
alkalismeret
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához
mazása
áru11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
Általános
Áruforgalom (elmélet)
SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők,
x
beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök műkö-
x
dése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, iga-
x
zolása Árurendszerek A szabványosítás, a szabvány fogalma, szerepe A minőség, minőségbiztosítás jelentősége, szerepe, a minőségre ható tényezők
x x
x
Az áru jellegének megfelelő raktározási
x
módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei
x
A leltározás menete, a tényleges készletér-
x
x
ték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre
x
vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai
x
Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok
x
A különböző áru- és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői Az áru és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai
x
x
x
x
x x
A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai
x
Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatá-
x
x
sok Az értékesítés során használt gépek, eszkö-
x
zök jellemzői, kezelésük szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
Elemi számolási készség
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése
x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
Továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a kereskedelmi munka fő célját az értékesítést, és az értékesítési folyamat, különböző fázisait (az áruk eladásra történő előkészítését, az áruk eladását, és az értékesítéshez kapcsolódó, eladás utáni teendőket.) Ismerjék meg a vásárlási döntés folyamatát, és a vásárlási döntést befolyásoló tényezőket. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.
12. évfolyam:
Célok, feladatok Az áruforgalom elmélet tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.
Tanórai foglalkozások száma Éves óraszám: 32 óra, heti óraszám: 1
Főbb témakörök: Áruforgalom (elmélet)
36 óra
Vevőtípusok életkor, nem, vásárlási tudatosság, kompromisszumkészségük szerint, az eladó feladata kiszolgálásukkor Az
eladóval
szemben
támasztott
követelmények
(külső
megjelenés,
személyiségjegyek) Értékesítési módok Az egyes értékesítési módok – hagyományos, önkiszolgáló, önkiválasztó, minta utáni és egyéb bolt nélküli értékesítési formák – jellemzői, előnyei, hátrányai, alkalmazásuk, személyi és tárgyi feltételeik, az eladó feladatai Értékesítés lebonyolítása Az értékesítés folyamata; a vevő fogadása (személyes és személytelen), az áru bemutatása (személyes és személytelen), az ellenérték elszámolása készpénzzel és készpénzkímélő fizetési eszközökkel, a vásárolt áru becsomagolása, igény szerint díszcsomagolás készítése Eladói feladatok az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokban A kereskedelmi egységekben alkalmazott gépek, eszközök fajtái szerepük, használatukra vonatkozó előírások (hűtőberendezések, mérlegek, szeletelő-, aprító- és
csomagológépek,
árazást
és
készletnyilvántartást
segítő
gépek,
eszközök,
vagyonvédelmi eszközök és berendezések)
Követelmények
x
Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javas-
x
latot tesz a megrendelésre Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és
x
a visszárut Átveszi
mennyiségileg
és
minőségileg
az
árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás
x
teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó doku-
x
mentumok meglétét, szabályszerűségüket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik
x
Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektroni-
x
x
kus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladó-
x
térben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének meg- x
x
óvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
SZAKMAI ISMERETEK
x
x x
tevékenységek
Áruforgalmi
alkalismeret
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához
mazása
áru11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
Általános
Áruforgalom (elmélet)
Az árubeszerzést meghatározó tényezők,
x
beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök műkö-
x
dése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, iga-
x
zolása Árurendszerek A szabványosítás, a szabvány fogalma, szerepe A minőség, minőségbiztosítás jelentősége, szerepe, a minőségre ható tényezők
x x
x
Az áru jellegének megfelelő raktározási
x
módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei
x
A leltározás menete, a tényleges készletér-
x
x
ték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre
x
vonatkozó szabályok, előírások Az árukihelyezés szabályai
x
Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok
x
A különböző áru- és vagyonvédelmi rendszerek jellemzői Az áru és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata
x
x
A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig
x
x
x
A fizettetés módjai
x
A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírá- x
x
sai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatá-
x
sok Az értékesítés során használt gépek, eszkö-
x
zök jellemzői, kezelésük szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
Elemi számolási készség
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése
x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
Továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a különböző vevőtípusokat, és azok jellemzőit. Az eladóval szemben támasztott követelményeket, valamint a különböző értékesítési módokat, az értékesítés lebonyolítását és az ahhoz kapcsolódó feladatokat. A tanulók ismerjék meg, a kereskedelmi egységekben alkalmazott gépeket és eszközöket. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban is.
A fejlesztett kompetenciák
alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.
11507-12. Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata Szakközépiskola 9-12.évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Óraszámok: 9. évfolyam: évi 54 óra heti 1,5 óra elmélet
70 óra összefüggő gyakorlat
10. évfolyam: évi 72 óra heti 2 óra elmélet
105 óraösszefüggő gyakorlat
11. évfolyam: évi 36 óra heti 1 óra elmélet,
évi 36 óra heti 1 óra gyakorlat
12. évfolyam: évi 32 óra heti 1 óra elmélet,
évi 32 óra heti 1 óra gyakorlat
Az áruforgalom és áruforgalom gyakorlata tantárgy a 11507-12azonosító számú Az áruforgalom lebonyolítása megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.
9. évfolyam : Célok, feladatok Az áruforgalom gyakorlata tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket.
Tanórai foglalkozások száma Összefüggő gyakorlat: 70 óra
Főbb témakörök: Az áruforgalomi folyamat elemei Az árubeszerzés folyamata A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása A megrendelés módjai és dokumentumai Az áruátvétel előkészítése, személyi és tárgyi feltételei Áruátvételi terület tisztán tartása Áruátvételhez
szükséges
eszközök
előkészítése
(göngyölegbontó-,
árumozgató eszközök, mérő- számláló eszközök, PDA, íróeszköz, bizonylat) A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése (bizonylatolása, csomagba rendezése, csomagolása) A beérkező áruk okmányainak ellenőrzése Az áruk mennyiségi és minőségi átvétele (mennyiségi és minőségi átvétel szempontjai)
Teendő mennyiségi és/vagy minőségi eltérés esetén Az áruátvétel igazolása, kifogások intézése Készletezés A beérkezett áruk készletre vétele Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben
Követelmények
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre
x
x
Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó x göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi x a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségü- x ket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően
x
x
x x
gyakorlata II.
tevékenységek
Az áruforgalmi
gyakorlata I.
tevékenységek
11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
Az áruforgalmi
Áruforgalom gyakorlata
gondoskodik az áru minőségének és a menynyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági elő-
x
írásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
x
SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, módok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követelményei A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok, előírások
x
x
x
x
x
x
x
Az árukihelyezés szabályai
x
Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok
x
A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció intézésének szabályai Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások
x
x
x x x x
Az értékesítés során használt gépek, eszközök
x
jellemzői, kezelésük szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
x
Elemi számolási készség
x
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése
x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
Továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az általános áruismeret legfontosabb témaköreit. (Árurendszerek, Áruvédelem, Vagyonvédelem, Szabvány, Szabványosítás, Minőség, Minőségbiztosítás). A tanulók ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat, és ismerjék meg az áruforgalomi tevékenység feladatait. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban is. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése.
Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
10. évfolyam : Célok, feladatok Az áruforgalom gyakorlata tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket.
Tanórai foglalkozások száma
Éves óraszám Összefüggő gyakorlat: 105 óra
Főbb témakörök: Az áruforgalomi folyamat elemei Az árubeszerzés folyamata A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása A megrendelés módjai és dokumentumai Az áruátvétel előkészítése, személyi és tárgyi feltételei Áruátvételi terület tisztán tartása Áruátvételhez
szükséges
eszközök
előkészítése
(göngyölegbontó-,
árumozgató eszközök, mérő- számláló eszközök, PDA, íróeszköz, bizonylat) A visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése (bizonylatolása, csomagba rendezése, csomagolása) A beérkező áruk okmányainak ellenőrzése Az áruk mennyiségi és minőségi átvétele (mennyiségi és minőségi átvétel szempontjai) Teendő mennyiségi és/vagy minőségi eltérés esetén Az áruátvétel igazolása, kifogások intézése Készletezés A beérkezett áruk készletre vétele Az áruk szakszerű elhelyezése a raktárban Az áruk szakszerű elhelyezése az eladótérben
Követelmények Áruforgalom
gyakorlata
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre
x
x
Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállí- x tandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvég- x zi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségü- x ket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben
x
x
x
Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a meny-
x
nyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
x x
gyakorlata II.
tevékenységek
Az áruforgalmi
gyakorlata I.
tevékenységek
11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
Az áruforgalmi
(gyakorlat)
SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, mó- x dok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok
x
x
x
Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követel-
x
ményei A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása
x
Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok,
x
előírások Az árukihelyezés szabályai Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai
x x
x
x
x x
A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció inté-
x
zésének szabályai Az
értékesítéshez
kapcsolódó
x
szolgáltatások Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük
x
szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
x
Elemi számolási készség
x
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Továbbhaladás feltételei Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak az általános áruismeret témakörén belül a kereskedelemben használatos csomagolóanyagok fajtáit, tulajdonságait, és azok használatát. A tanulók ismerjék meg, az áruforgalom részfolyamatait, a beszerzést, a készletezést, valamint értsék meg az ezek közti összefüggéseket. Ismerjék meg a leltározás célját, menetét és bizonylatait. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban is. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
11. évfolyam : Célok, feladatok Az áruforgalom gyakorlat tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket.
Tanórai foglalkozások száma Éves óraszám: 36 óra, heti óraszám:1 óra Összefüggő gyakorlat: 60 óra
Főbb témakörök: Készletezés A készletnyilvántartás módszerei, eszközei Árumozgató gépek, eszközök Árumozgató gépek, eszközök kezelésének szabályai (ÖGY) Leltározás folyamata, a tényleges készlet felmérése, a leltáreredmény megállapítása Leltározás a gyakorlatban (ÖGY) Az áruk eladásra történő előkészítése (ÖGY) Az áruk kicsomagolása és előcsomagolása, a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése (ÖGY) A kereskedelmi egység által előrecsomagolt árukra tájékoztató címkék készítése, elhelyezése a termékeken (ÖGY) Áruvédelmi címkék, eszközök fajtái és elhelyezkedésük a termékeken A fogyasztói ár feltüntetése Ajándékcsomag és/vagy díszcsomagolás készítése (ÖGY) Az áruk eladótéri elhelyezése, szabályai, szempontjai Értékesítés A vevők fogadása, a vásárlói igények megismerése, az áruk bemutatása, ajánlása (ÖGY) A kereskedelmi egység gépeinek, eszközeinek használatára vonatkozó előírások megismerése, kezelésük, alkalmazásuk az áruforgalmi folyamatban (ÖGY)
Követelmények Áruforgalom
gyakorlata
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre
x
x
Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállí- x tandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvég- x zi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségü- x ket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben
x
x
x
Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a meny-
x
nyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
x x
gyakorlata II.
tevékenységek
Az áruforgalmi
gyakorlata I.
tevékenységek
11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
Az áruforgalmi
(gyakorlat)
SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, mó- x dok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése Az áruátvétel folyamata, szempontjai, igazolása Az áru jellegének megfelelő raktározási módok, szabályok
x
x
x
Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követel-
x
ményei A leltározás menete, a tényleges készletérték megállapítása
x
Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok,
x
előírások Az árukihelyezés szabályai Az árak feltüntetésére vonatkozó szabályok A vásárlás indítékai, a vásárlási döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő fogadásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai
x x
x
x
x x
A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció inté-
x
zésének szabályai Az
értékesítéshez
szolgáltatások
kapcsolódó
x
Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük
x
szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
x
Elemi számolási készség
x
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a kereskedelmi munka fő célját az értékesítést, és az értékesítési folyamat, különböző fázisait (az áruk eladásra történő előkészítését, az áruk eladását, és az értékesítéshez kapcsolódó, eladás utáni teendőket.) Ismerjék meg a vásárlási döntés folyamatát, és a vásárlási döntést befolyásoló tényezőket. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó 90-100%=5 jeles
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.
12. évfolyam : Célok, feladatok Az áruforgalom gyakorlat tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket.
Tanórai foglalkozások száma Az áruforgalom tantárgy 12. évfolyamon a 11507-12azonosító számú Az áruforgalom lebonyolítása megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg. Éves óraszám Gyakorlat: 32 óra Heti óraszám:1
Főbb témakörök: Áruforgalom (gyakorlat)
32óra
Készletezés A készletnyilvántartás módszerei, eszközei Árumozgató gépek, eszközök Leltározás folyamata, a tényleges készlet felmérése, a leltáreredmény megállapítása Áruvédelmi címkék, eszközök fajtái és elhelyezkedésük a termékeken A fogyasztói ár feltüntetése Az áruk eladótéri elhelyezése, szabályai, szempontjai Értékesítés
Követelmények Áruforgalom
gyakorlata
gyakorlata II.
tevékenységek
Az áruforgalmi
gyakorlata I.
tevékenységek
11507-12Az áruforgalom lebonyolítása
Az áruforgalmi
(gyakorlat)
Információt ad a vezető árubeszerzési munkájához Időszakos készletfelmérést végez, ennek alapján javaslatot tesz a megrendelésre
x
x
Előkészíti a raktárt/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállí- x tandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvég- x zi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségü- x ket Ellenőrzi a terméken lévő címkék információs tartalmát, szükség esetén intézkedik Készletre veszi az árut hagyományos, vagy elektronikus úton Elhelyezi az árut szakszerűen a raktárban és az eladótérben
x
x
x
Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a meny-
x
nyiségének megóvásáról Betartja/betartatja a vagyon és biztonsági előírásokat Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
SZAKMAI ISMERETEK Az árubeszerzést meghatározó tényezők, beszerzési források, mó- x dok Az áruátvételnél használt eszközök működése, kezelése
x
Az áruátvétel folyamata, szempont- x
x x
jai, igazolása Az áru jellegének megfelelő raktá-
x
rozási módok, szabályok Az egyes árucsoportok, áruféleségek jellemzői, minőségi követel-
x
ményei A leltározás menete, a tényleges
x
készletérték megállapítása Az áruelőkészítés menete, az előkészítésre vonatkozó szabályok,
x
előírások Az árukihelyezés szabályai
x
Az árak feltüntetésére vonatkozó
x
szabályok A vásárlás indítékai, a vásárlási
x
döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői,
x
alkalmazásuk Az eladás folyamata a vevő foga-
x
dásától a vásárlás befejezéséig A fizettetés módjai
x
A fogyasztói érdekvédelem alapvető előírásai, a vevőreklamáció inté-
x
zésének szabályai Az
értékesítéshez
kapcsolódó
x
szolgáltatások Az értékesítés során használt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük
x
szabályai SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
x
Elemi számolási készség
x
x
Mennyiségérzék
x
x
Olvasott szakmai szöveg megértése x
x
Szakmai nyelvű beszédkészség
x
x
x
x
Megbízhatóság
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
Kapcsolatteremtő készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Továbbhaladás feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a különböző vevőtípusokat, és azok jellemzőit. Az eladóval szemben támasztott követelményeket, valamint a különböző értékesítési módokat, az értékesítés lebonyolítását és az ahhoz kapcsolódó feladatokat. A tanulók ismerjék meg, a kereskedelmi egységekben alkalmazott gépeket és eszközöket. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban is.
A fejlesztett kompetenciák
alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. Értékelés: 0-39% =1 elégtelen 40-59%=2 elégséges 60-79%=3 közepes 80-89%=4 jó
90-100%=5 jeles
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Ahhoz, hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre.
Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban.
Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő - Rozsonics Angéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, pénztárgép teremnek, tanirodának, szakmai labornak a használata.
Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 54 341 01 Kereskedő
Érettségire épülő szakképzés 1/13. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Az évfolyamon a szakmai ágazati érettségivel nem rendelkezők tanulnak. A tantárgyak tartalma megegyezik a 9-12. évfolyamon szereplő tantárgyak tartalmával. Az óraszámok az 1/13. évfolyamon a 6. oldalon találhatók
10032-12. Marketing – Marketing alapjai Kereskedő Érettségire épülő szakképzés 13. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. A marketing tantárgy a 10032-12 azonosító számú marketing megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.
Főbb témakörök: A marketing fogalma, kialakulása, fejlődése, alkalmazási területei A marketing fejlődési szakaszai A marketing jellemző tendenciái napjainkban A marketing sajátosságai a kereskedelemben és a szolgáltatásban A vállalat mikro- és makrokörnyezetének elemei A piac fogalma, kategóriái A piac szerkezete és piaci formák A piaci szereplők és piactípusok fajtái jellemzői Marketing stratégiák típusai és megvalósításának elvei A fogyasztói magatartás modellje A vásárlói magatartást befolyásoló tényezők Vásárlói magatartás megfigyelése Vásárlói típusok jellemzői Vásárlói típusok megfigyelése Szervezeti vásárlói magatartás
A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői Célpiaci marketing lényege, kialakulása Piacszegmentálás lényege, ismérvei Célpiac-választás Pozicionálás Szervezeti vásárlók piacszegmentációja A marketing és piackutatás kapcsolata A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területe, funkciói, folyamata, módszerei Adatforrások típusai Piackutatáshoz szükséges információk beszerzése Kutatási terv, kutatási jelentés Kérdéstípusok Kérdőívszerkesztés Primer piackutatási módszerek Szekunder piackutatási módszerek Termékpolitika és termékfejlesztés A termék fogalma, osztályozása, a termékfejlesztés folyamata Termékpiaci stratégia és azok jelentősége A termék piaci életgörbéje és az egyes szakaszok jellemzői
Árpolitika, árstratégia és ártaktika fogalma, lényege. Ár fogalma, szerepe, árképzési rendszerek. Fedezeti pont. Árdifferenciálás, árdiszkrimináció. A fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezők. Értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása. A beszerzési és értékesítési csatorna szereplői, funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. A franchise lényege, jellemzői. Szolgáltatás marketing (+3P) Marketingkommunikáció I. Kommunikációs politika fogalma, jelentősége. A kommunikáció fogalma, fajtái.
A kommunikációs folyamat. Marketingkommunikáció eszközrendszere. A marketingkommunikáció lényege, a kommunikációs mix elemei. Reklám fogalma, szerepe, fajtái. Reklámeszközök fogalma, fajtái. Eladásösztönzés fogalma, funkciói. SP módszerek. Személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. PS területei. A kereskedővel/értékesítővel szemben támasztott követelmények, eladási magatartás. POS eszközök és alkalmazásuk. Akciók szervezése. Direkt marketing. PR fogalma, jellemzői, területei. Belső PR. Külső PR. Szponzorálás. Image lényege, fajtái. Arculat fogalma, arculatot befolyásoló tényezők. Arculat formai és tartalmi elemei. Arculattervezés (vállalat, honlap). Internet szerepe, a vállalati honlap
Követelmények: Feladatok Feltérképezi a piaci szereplőket Folyamatosan figyelemmel kíséri a piac alakulását A piackutatás lehetséges módjai közül kiválasztja az adott feladathoz a legmegfelelőbbet Egyszerűbb piackutatási folyamatot megtervez és lebonyolít, valamint felméri az üzleti környezet hatásait A piac szegmentálásával kapcsolatos feladatokat végez Felméri a fogyasztói szokásokat, az eredmények alapján megteszi a szükséges lépéseket
Javaslatot tesz a célpiacra, a pozícionálás területeire Figyelemmel kíséri a termék életgörbéjét, az üzlet termékkínálatát Alkalmazza az árpolitikában ismert eszközöket Kiválasztja a beszerzési és értékesítési csatornákat Szakmai ismeretek A piac, típusai, szereplői A piackutatás, céljai, módszerei A piac elemei, a működési mechanizmusa A piac elemzésének módszerei A piacszegmentálás módszerei A fogyasztói szokások felmérésének módszerei A termékpolitika és termékfejlesztés fogalma, célja, módszerei Szakmai képességek: Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Fogalmazókészség Módszer kompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Eredményorientáltság
Alkalmazza az árpolitikában ismert eszközöket Kiválasztja a beszerzési és értékesítési csatornákat Kiválasztja a gazdasági lehetőségeinek megfelelő hagyományos és eladáshelyi reklámeszközöket Előkészíti, megtervezi, értékeli a reklámokat, a bemutatókat, és az értékesítési akciókat
Kialakítja és működteti a szervezet külső és belső kommunikációs rendszerét és kultúráját Alkalmazza a személyes eladás és a szponzorálás hatékony módszereit Szakmai ismeretek Az árpolitika, árstratégia és ártaktika, módszerei, eszközei A beszerzési és eladási csatornák jelentősége, szereplői A reklámtevékenység megtervezésének szempontjai, folyamata A reklám- és értékesítési akciók szervezésének szempontjai, folyamata Az értékesítést ösztönző módszerek A PR alapvető eszközei, funkciói A személyes eladás módszerei A szponzorálás, célja, fajtái Szakmai képességek Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Személyes kompetenciák Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Fogalmazókészség Módszer kompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Eredményorientáltság
A továbbhaladás feltételei: Szükséges az elsajátítandó ismeretek minimum 39%-os teljesítése a továbbhaladáshoz. Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a marketing elméletének legfontosabb témaköreit. A megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatba is tudják alkalmazni. A tanulók legyenek képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni a marketing eszközeit
a vállalkozás életében. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A Sor-
Alkalmazott oktatási
szám
módszer neve
tanulói
tevékenység Alkalmazandó
szervezeti kerete cso-
egyéni
zök osztály
port
x
felszerelések
(SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
1.1
magyarázat
1.2.
elbeszélés
1.3.
kiselőadás
1.4.
megbeszélés
x
-
1.5.
vita
x
-
1.6.
szemléltetés
1.7.
projekt
x
-
1.8.
kooperatív tanulás
x
-
1.9.
szimuláció
x
-
1.10.
szerepjáték
x
-
1.11.
házi feladat
x
-
x
és
eszkö-
-
x
x
-
-
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó
szervezési kerete
1.
1.1.
1.2.
keret
pont bontás Osztály-
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási mó- eszközök és felszerelések (SZVK 6. dok) Csoport-
Sor-
pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
-
x
lebontása,
-
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2.
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk
feladattal
vezetett
rendszerezése Ismeretalkalmazási
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
gyakorló
tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
-
2.2.
Leírás készítése
x
-
2.3. 2.4. 2.5.
2.6.
2.7.
3.
3.1.
3.2
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Csoportos munkaformák körében Feladattal
vezetett
kiscsoportos
szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
3.3.
Csoportos helyzetgyakorlat
x
-
3.4.
Csoportos versenyjáték
x
-
A tantárgy értékelésének módja:
Értékelési alapelvek:
A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni a tanórák folyamán.
Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki a gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt a diák az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kérhető számon. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie.
Érdemjegyet kaphat a tanuló: -
szóbeli feleletre
-
írásbeli munkára
-
tanórai munkára
-
szorgalmi feladatra
-
tanulmányi versenyen való eredményes részvételre
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti egy órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy.
A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azokat keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, ill . az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét.
Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy a pedagógus által megajánlott érdemjegyet elfogadja-e. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelés nyilvános és indokolandó. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleletek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők.
Az írásbeli feleletek formái:
-
témazáró dolgozat
-
röpdolgozat
-
házi dolgozat
Röpdolgozat:
Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal v. az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag.
Témazáró dolgozat:
Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelés érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltása a következő arányok alapján történik:
Teljesítmény
Érdemjegy
0-39 %
Elégtelen (1)
40-55 %
Elégséges (2)
56-70 %
Közepes (3)
71-85 %
Jó (4)
86-100 %
Jeles (5)
Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat.
A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül, a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni. Ha a diák folyamatosan hárít, akkor kijelölhető pótló dolgozat írása tanórán kívül.
Írásbeli beszámoltatások korlátai A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztálylyal legfeljebb három témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
Javítási határidő Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat 1 hét.
Az írásbeli beszámoltatás súlya
Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló teljesítmények nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor, az átlag kiszámításakor a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy öszszeadáskor is és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. Írásbeli feladatok:
-
a tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli feladatot elkészíteni, az órán bemutatni,
-
a házi feladat el nem készítésének következmény az elégtelen osztályzat, annak anyaga a diáktól azonban felelet formájában számon kérhető,
-
a tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet
-
az őszi-téli tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse
-
nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem (pl.: büntetésként), csak a szokásos házi feladattal arányos mértékű,
-
tantárgyanként 15 percnél többet ne vegyen igénybe
Szóbeli feladatok:
A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák
számára. -
nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál
-
a diák önként vállalkozhat- tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás, készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia
-
a tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való írásbeli, szóbeli felkészülése.
A mérés, értékelés tárgya lehet: - alapfogalmak, összefüggések, és ezek példákkal való alátámasztásának számonkérése pl. PR, SP fogalma, és erre példák - esszé jellegű témakifejtés pl. Marketing korszakok
- tesztes jellegű feladatok röpdolgozat keretén belül, illetve témazáró egy-egy részfeladataként - egy-egy témakör elsajátítását felmérő feladatlap (témazáró) - esettanulmányok megoldása dolgozat, órai munka, házi feladat keretein belül - csoportmunkában elvégzett órai munka (önálló ötletek, tervezés, egy-egy cikk feldolgozása, prezentálás csoportokban) - IKT eszközök bevonásával elvégzendő órai munka, házi feladat, szorgalmi feladat pl. piackutatás: kutatási terv – kérdőív - kutatási jelentés A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Drámapedagógia − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás − Heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Végné Faddi Andrea: Marketing 11. osztály
•
Végné Faddi Andrea: Marketingtevékenység, Esettanulmány- gyűjtemény
Számítástechnikai eszközök: Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata Egyéb eszközök: szókártyák, kérdőívek, esettanulmányok, kartonok, filcek
10032-12. Marketing – marketing a gyakorlatban Kereskedő Érettségire épülő szakképzés 13. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. A tanulók a marketing alapjainak elméleti áttekintését követően lehetőséget kapjanak a tanultak gyakorlati alkalmazására, ismereteik elmélyítésére. A tantárgy koncentráltan foglalkozik a piackutatás, a kérdőívkészítés és a marketingkommunikáció eszközeinek valóságos, illetve szimulációs környezetben történő gyakorlásával.
Főbb témakörök: Marketing a gyakorlatban: Piackutatási terv készítése Kérdőívkészítés Megadott szempontok szerinti piackutatás kereskedelmi egységben Megadott szempontok szerinti piackutatás utcán Adatfeldolgozás Prezentáció Termékek marketingstratégiájának elemzése Egy elképzelt termék piaci bevezetésének megtervezése Marketingkommunikáció: Reklámeszközök és reklámtípusok PR-eszközök Egy elképzelt cég PR és arculati tervének elkészítése Egy elképzelt termék reklám és eladás ösztönzési tervének elkészítése
Követelmények: Feladatok:
Alkalmazza az árpolitikában ismert eszközöket Kiválasztja a beszerzési és értékesítési csatornákat Kiválasztja a gazdasági lehetőségeinek megfelelő hagyományos és eladáshelyi reklámeszközöket Előkészíti, megtervezi, értékeli a reklámokat, a bemutatókat, és az értékesítési akciókat Kialakítja és működteti a szervezet külső és belső kommunikációs rendszerét és kultúráját Alkalmazza a személyes eladás és a szponzorálás hatékony módszereit Szakmai ismeretek: Az árpolitika, árstratégia és ártaktika, módszerei, eszközei A beszerzési és eladási csatornák jelentősége, szereplői A reklámtevékenység megtervezésének szempontjai, folyamata A reklám- és értékesítési akciók szervezésének szempontjai, folyamata Az értékesítést ösztönző módszerek A PR alapvető eszközei, funkciói A személyes eladás módszerei A szponzorálás, célja, fajtái Szakmai képességek: Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Fogalmazókészség
Módszer kompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Eredményorientáltság
Továbbhaladás feltételei: A féléves/éves követelmények minimum 39%-ának teljesítése, minimum 1,75 átlag elérése a félévi/év végi jegyek tekintetében. Figyelembe véve, hogy a témazárók érdemjegyei dupla súllyal szerepelnek az értékelésben.
Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a marketing elméletének legfontosabb témaköreit. (Árpolitika, Értékesítéspolitika, Marketingkommunikáció). A megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatba is tudják alkalmazni. A tanulók legyenek képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Tudják alkalmaznia és elhelyezni a marketing eszközeit a vállalkozás életében. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
A tantárgy értékelésének módja: Értékelési alapelvek:
-
az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható
-
sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat
-
az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének
A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik az órai gyakorlati munka ellenőrzésével. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki a gondolataikat egy-egy témáról, például az elvégzett gyakorlati munkát, és annak eredményeit prezentációs előadás formájában kell szemléltetniük a tanulóknak. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amenynyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Érdemjegyet kaphat a tanuló: - az órán elvégzett gyakorlati munkájára - otthon befejezendő, elvégzendő gyakorlati munkára - a félév során elvégzett gyakorlati munkákból válogatott feladatok elvégzésére (ezek kétszeresen súllyal szerepelnek majd a féléves/év végi értékelésben)
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból félévente legalább két jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azokat keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, ill . az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: Teljesítmény
Érdemjegy
0-39 %
Elégtelen (1)
40-55 %
Elégséges (2)
56-70 %
Közepes (3)
71-85 %
Jó (4)
86-100 %
Jeles (5)
Alapelvei az értékelésnek: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A tanuló a szaktanár engedélyével javító/ indokolt esetben (pl. betegség esetén a következő héten/tartós betegség esetén a közösen megjelölt időpontban, időpontra) pótlómunkát készíthet el, és nyújthat be tanítási órán, vagy azon kívül. A javító munka elkészítését a tanuló nem követelheti. Ha a javító munka tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül elkészített feladat, feladatok beadásra kerülnek, a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni.
A heti órakeretet tekintve előfordulhat, hogy az iskolai munka befejezésére otthon kell sor kerülnie, illetve otthoni gyakorló feladat szükséges, vagy a téma jellege követeli meg pl. piackutatás. Amennyiben az otthon elkészítendő, befejezendő feladatat IKT eszköz használatát igényli, és a tanuló ennek otthoni hiányára hivatkozva nem készíti el a feladatot, első alkalommal nem jár szankcióval. Ennek rendszeres ismétlődése viszont elégtelen osztályzattal jár, mert az intézményben lehetősége van a tanulónak tanórán kívüli internet hozzáféréshez, akár a délutáni órákban is.
Javítási határidő A tanulói munkák javításának határideje hét.
A mérés, értékelés tárgya lehet: - esettanulmányok megoldása - elvégzett órai munka - IKT eszközök bevonásával elvégzendő órai munka, házi feladat, szorgalmi feladat pl. piackutatás: kutatási terv – kérdőív - kutatási jelentés
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok Hogy a célok, illetve a fenti alapelvek teljesüljenek, szakítani kell a frontális osztálymunkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Végné Faddi Andrea: Marketing 12. osztály
•
Végné Faddi Andrea: Marketingtevékenység, Esettanulmány- gyűjtemény
Számítástechnikai eszközök:
Számítógép projektorral Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeinek, tanirodájának használata Egyéb eszközök: Kérdőívek, esettanulmányok, cikkek
Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 54 341 01 Kereskedő
Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
11499-12 Foglalkoztatás II szakmai követelménymodul
Kereskedelem ágazat Kereskedő szakképesítés Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Óraszám az 5/13. és a 2/14. évfolyamon: heti 0,5 óra évi 16 óra
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat
x
Feltérképezi a karrierlehetőségeket
x
Vállalkozást hoz létre és működtet
x
Motivációs levelet és önéletrajzot készít
x
Diákmunkát végez
x
SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége
x
x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák
x
x
x
x
Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek
x
Vállalkozások létrehozása és működtetése
x
Munkaügyi szervezetek
x
Munkavállaláshoz szükséges iratok
x
Munkaviszony létrejötte
x
A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései
x
x
ség
Munkanélküli-
x
Álláskeresés
x
létesítése
ismeretek Munkaviszony
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkajogi alap-
Foglalkoztatás II.
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei
x
x
x
x
A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése
x
x
x
x
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban
x
x
x
x
Elemi szintű számítógéphasználat
x
x
x
x
Információforrások kezelése
x
x
x
x
Köznyelvi beszédkészség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Logikus gondolkodás
x
x
x
x
Információgyűjtés
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Foglalkoztatás II. tantárgy
16 óra
Célok, feladatok A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
Témakörök Munkajogi alapismeretek
4 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoz-
tatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.
Munkaviszony létesítése
4 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. Álláskeresés
4 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségé-
vel történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.
Munkanélküliség
4 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
1.1
magyarázat
x
1.4.
megbeszélés
x
1.5.
vita
x
1.6.
szemléltetés
1.10.
szerepjáték
1.11.
házi feladat
x x x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete
1. 1.1. 1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2. 2.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
x x
x
x
x x x
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése
x
keret
Osztály-
bontás
(differenciálási módok) Egyéni
szám
Tanulói tevékenységforma
Csoport-
Sor-
2.3. 2.4.
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
x x
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
A továbbhaladás feltételei A tanuló rendelkezzen a munkavállaló szempontjai szerint kiemelt alapvető munkajogi ismeretekkel. Ismerje az álláskeresési technikákat,ésa munkaviszony létesítésének alapvető szabályait. Legyen tájékozott a munkanélküli ellátásokról, a munkanélküliségről.
11498-12 Foglalkoztatás I. Kereskedelem ágazat-kereskedő Érettségire épülő szakképzés 5/13. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Óraszám: heti 2 óra, évi 64 óra A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
szerzés 2 Nyelvi készség-
fejlesztés Munkavállalói
x
x
x
x
x
x
szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír
x
x
x
x
állásinterjún részt vesz
x
x
x
x
zések esetén)
FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt
munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tá-
x
jékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés
x
melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma,
x
felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK
x
x
x
x x
szókincs
szerzés 1 Nyelvtani rendx
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő kép-
Nyelvtani rend-
Foglalkoztatás I.
Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven
x
x
Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való rea- x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
gálás értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás
x
Deduktív gondolkodás
x
Foglalkoztatás I. tantárgy
64 óra
Célok, feladatok Célok, feladatok, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek
Témakörök Nyelvtani rendszerzés 1
8 óra
A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó
kérdések
megértése,
illetve
az
azokra
adandó
válaszok
megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő-egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze.A célként megfogalmazott idegennyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. Nyelvtani rendszerezés 2
8 óra
A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbelisegédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. Nyelvi készségfejlesztés
24 óra
/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív
memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegennyelvi asszociatív
memóriafejlesztés
6
alapvető
társalgási
témakör
szavai,
kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: -
személyes bemutatkozás
-
a munka világa
-
napi tevékenységek, aktivitás
-
lakás, ház
-
utazás,
-
étkezés
Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. Munkavállalói szókincs
24 óra
/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai
jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.
A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.
A
tantárgy
elsajátítása
során
alkalmazható
sajátos
módszerek,
tanulói
tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A
tanulói
tevékenység
Sor-
Alkalmazott oktatási
szám
módszer neve
1.1
magyarázat
x
1.2.
kiselőadás
x
1.3.
megbeszélés
x
1.4.
vita
x
1.5.
szemléltetés
x
1.6.
projekt
x
1.7.
kooperatív tanulás
x
1.8.
szerepjáték
x
1.9.
házi feladat
1.10.
digitális alapú feladatmegoldás
szervezeti kerete egyéni
x x
csoport
osztály
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói
tevékenység
szervezési kerete
1.
Információ feldolgozó tevékenységek
1.1.
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
1.2.
1.3.
1.4. 1.5. 1.6.
2. 2.1. 2.2.
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
dolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
x
x
x
x x
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
3.
Komplex információk körében
3.1.
Elemzés készítése tapasztalatokról
4.
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x x
x
x
x
keret
Osztály-
x
léssel
2.3.
4.1.
x
Hallott szöveg feldolgozása jegyzete-
Hallott szöveg feladattal vezetett fel-
bontás
Egyéni
szám
(differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Csoport-
Sor-
4.2. 4.3.
Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat
x x
3.1. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
10033-12. Vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretekelmélet Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
A tanórai foglalkozások óraszáma: Vállalkozási ismeretek – elmélet Ügyvitel ágazatban a 12. évfolyamon heti 4 óra, évi 128 óra Az ügyviteli ágazati szakmai érettségivel nem rendelkezők esetében az Ügyviteli titkár szakképzésben az 1/13. évfolyamon heti 3 óra, évi 108 óra
Célok: A Vállalkozási ismeretek elméleti oktatásának alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez, tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a vállalkozások jellemzőinek és működésüknek megértésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás.
Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Jogforrások kezelése Jogszabályok értelmezése Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése Gazdasági és jogi dokumentumok készítése, szerkesztése
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Felelősségtudat Megbízhatóság Precizitás
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Visszacsatolási készség Közérthetőség Határozottság
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Logikus gondolkodás
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Követelmények FELADATOK Dokumentumokat készít (szerkeszt) a szervezet gazdasági tevékenységéhez és gazdálkodásához kapcsolódóan Házipénztárhoz kapcsolódó feladatokat végez (pl. pénzátvétel, bizonylat kiállítás) Bizalmas és szigorú számadású nyomtatványokat kezel Nyilvántartási és ellenőrzési dokumentumokat készít Termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumokat készít Pályázati dokumentációkat gépel, szerkeszt Munka- és személyüggyel kapcsolatos dokumentumokat készít Betartja a munkavégzésre vonatkozó jogi előírásokat A vállalkozás megalakulásával, szervezeti változásaival, megszűnésével kapcsolatos dokumentumokat szerkeszt Követi a szakterület rendelkezéseinek, törvényi hátterének magyar és Európai Uniós változásait SZAKMAI ISMERETEK A gazdaság alapelemei, a szükséglet, a hasznosság és a szűkösség fogalma A gazdasági javak csoportosítása A piac fogalma, elemei és működése A pénz fogalma és funkciói; a pénzforgalom fajtái, bizonylatai A magyar bankrendszer; a kétszintű bankrendszer sajátosságai, az MNB szerepe A vállalkozás fogalma, céljai, a sikeres vállalkozás kritériumai; szervezeti formái A jog fogalma; a jogszabályi hierarchia fogalma; a jogszabályok érvényessége, hatálya; jogágak; jogforrások Az Alaptörvényben biztosított alapvető állampolgári jogok és kötelességek A magyar közjogi rendszer; önkormányzati rendszer
A közigazgatási eljárás Szerződésfajták; a szerződéskötés főbb követelményei Alapvető munkajogi szabályok
Vállalkozási alapfogalmak
43 óra
A vállakozás fogalma, céljai, a sikeres vállalkozás kritériumai, szervezeti formák ( Kft, Bt, Kkt, ZRt, NYRt, Alapítvány) A gazdálkodó szervezetek sajátosságai. Vállalkozások alapítására vonatkozó jogi szabályozás, adatszolgáltatási kötelezettségek, személyes és internetes cég alapításának lehetőségei. A gazdasági szervezeti formák közötti választás szempontjai. A vállalkozások megalakulásával, szervezeti változásaival, megszűnésével kapcsolatos eljárások, adatszolgáltatási kötelezettségek Okmányirodák és cégbíróság vállalkozással kapcsolatos feladataik. Üzlet működéséhez szükséges engedélyek, hatóságok. Pályázati lehetőségek felkutatása: magyar és Európai Unió-s pályázatok elérhetősége. Közbeszerzés alapfogalmai. A közbeszerzési intézményrendszer, illetve a közbeszerzési eljárások résztvevői. A közbeszerzési eljárások közös szabályai.
Vállalkozás működtetése
42 óra
A számvitel fogalma, területei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettség. A gazdasági esemény fogalma és fajtái. A könyvviteli számla. A vállalkozások erőforrásai. A vagyon fogalma, csoportosítása. A vagyon összetételének sajátosságai a kereskedelmi vállalkozásoknál. A vállalat eszközei. A vállalat forrásai. A számviteli törvény előírásai az adatokra és a csoportosításukra vonatkozóan.
Egyszerűsített mérleg szerkezete, tartalma. Mérleg összeállítása. Mérlegadatok értelmezése. Következtetések levonása a gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és az alapvető gazdasági számítások elvégzése után. Az eredmény keletkezése a számviteli törvény által előírt szabályok alapján. Az eredmény szerkezete. Az A és B típusú összköltségeljárással készített eredménykimutatás szerkezete. Az eredménykimutatás és a mérleg kapcsolata. Nyereségadó, osztalék, a mérleg szerinti eredmény felhasználása. A gazdasági tevékenység elemzésének jelentősége.
Vállalkozás dokumentációja
43 óra
Alapítással kapcsolatos dokumentáció. Társasági szerződés. Aláírási címpéldány. Jogszabályon alapuló dokumentáció . Működéssel kapcsolatos dokumentáció. Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása. Munkaügyi nyilvántartások. Nyilvántartással kapcsolatos dokumentáció. Személyi jövedelemadó nyilvántartások. Járulékok elszámolásával kapcsolatos elszámolások.
Magasabb évfolyamba lépés feltételei A vállalkozások jellemzéséhez, alapításához, működtetéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó fogalmak, folyamatok ismerete. A vállalkozás működéséhez kapcsolódó dokumentációk ismerete.
Az ellenőrzés, értékelés, minősítés tartalmi és formai követelményei
A tanuló az értékelésnél megadott szempontok alapján a tantárgyi követelményeknek eleget tett, hiányzásai nem érik el a tanórák 30 százalékát. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás és az ismeretek számonkérése a pedagógiai programban meghatározott elvek alkalmazásával összhangban történik. 0-39%
1
40-55%
2
56-70%
3
71-85%
4
86-100%
5
A számonkérés elvei: A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően. Számonkérési formák: Szóbeli számonkérés: •
Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának az a tananyagából, amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel
•
Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából, PowerPoint bemutató előzetes megbeszélés alapján használható
•
Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoportmunka keretében
Írásbeli számonkérés: •
Röpdolgozat: az elmúlt óra anyagából, az egész osztály vagy a tanulók egy csoportjának beszámoltatása
•
Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése
•
Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírása előtt be kell jelen-
tenie a szaktanárnak. A dolgozat írásakor hiányzó tanuló a megjelenéstől számított egy héten belül, egy előre egyeztetett időpontban pótolni köteles a dolgozatot. Érdemjegy adható továbbá: •
Szorgalmi feladatra
•
Tanulmányi versenyen való eredményes részvételre
•
A szaktanár döntése alapján félévente vagy évente az órai füzet vezetésére
A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező óra előzi meg. A számonkérés többi formájának gyakoriságát a szaktanár határozza meg az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően. A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóba rögzíti. A tanulóknak a tantárgynak megfelelően vázlatfüzetet kell vezetnie, ha a füzetét otthon felejti, külön lapra kell a vázlatot elkészítenie, és a következő tanórára be kell azt pótolnia a vázlatfüzetbe, melyet a szaktanárnak be kell mutatnia.
Házi feladat:
Írásbeli feladatok: •
A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni.
•
A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető.
•
A tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet.
•
Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.
•
Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű.
Szóbeli feladatok: •
A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.
•
A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál.
•
A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.
•
A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése.
A differenciálás módjai: Heterogén vagy homogén csoportok létrehozása az egyes tanórákon, csoportmunka keretében. Önkéntesen elkészíthető szorgalmi feladatok adása a tanulóknak. Az órai munka értékelése során megvalósul a differenciálás elve. A tanulási zavarral küzdő tanulóknak a számukra előírt felkészülési idő és számonkérési idő biztosítása.
Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök Tankönyvek: Bognár Zsoltné: Vállalkozások 1. Vállalkozások 2. Műszaki Kiadó
Taneszközök: Tábla Interaktív tábla Számítógép Office programokkal Internet hozzáférés (ügyfélkapu, magyarorszag.hu, netes jogtár) Bizonylatok Számológép
10033-12. Vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretekgyakorlat Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
A tantárgy megnevezése: 10033-12 A vállalkozások működtetése
A tanórai foglalkozások óraszáma: Vállalkozási ismeretek – gyakorlat Kereskedelem ágazatban szerzett szakmai érettségivel rendelkezők esetében az 5/13. évfolyamon heti 2 óra, évi 64 óra Szakmai érettségivel nem rendelkezők esetében a 2/14. évfolyamon heti 2 óra, évi 64 óra
Célok, feladatok: A szükséges szakmai ismeretek elsajátításával a vállalkozói ismeretek, és kompetenciák kialakítása, az elemző és döntési képesség fejlesztése. A kereskedő képzésben résztvevők ismerjék a vállalkozási formákat, azok alapítására, működtetésére, megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályokat. Képesek legyenek az egyes vállalkozási formák között választani. Ismerjék, és a szakképesítéshez elvárt szinten képesek legyenek elkészíteni/értelmezni, a döntéseikben felhasználni a vagyonhoz, eredményhez, gazdálkodáshoz kapcsolódó kimutatásokat, elemzési módszereket. Az üzleti terv tartalma, felépítése
Vállalkozási ismeretek (gyakorlat) Célok A Vállalkozási ismeretek gyakorlat alapvető célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a Vállalkozási ismeretek-elmélet tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A tantárgy oktatása során elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók legyenek képesek eligazodni a vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó jogi és adminisztrációs folyamatokban.
Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Vállalkozói mentalitás
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Irányító készség
Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Kapcsolatfenntartó készség Határozottság
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Logikus gondolkodás Áttekintő képesség Információgyűjtés
Követelmények FELADATOK Felméri a piaci viszonyokat, és dönt vállalkozása profiljáról, jellegéről, helyszínéről Elkészíti/elkészítteti az üzleti tervet Kiválasztja a megfelelő vállalkozási formát, és vállalkozást hoz létre Megtervezi, megtervezteti a telephely (üzlethelyiség) kialakítását, átalakítását Kivitelezteti a terveket Igénybe veszi a belső és külső forrásokat a vállalkozás finanszírozásához Egyeztet a működési engedély kiadásához szükséges szakhatósági előírások tárgyában Bejelenti az üzlet működésének megkezdését Biztosítja a berendezések és eszközök működőképességét, szükség szerinti fejlesztését Megállapítja a szükséges létszámot és munkaköröket Munkáltatói feladatokat lát el Gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkal, működteti a vállalkozást Figyelemmel kíséri a vállalkozás működésével kapcsolatos jogszabályváltozásokat és pályázati lehetőségeket. Tájékozódik a közbeszerzési pályázatokról Szükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezéséről, megszüntetéséről Következtetéseket von le és alkalmazza a könyvvezetés adatait
SZAKMAI ISMERETEK A vállalkozási formák és azok jellemzői Jogi alapok a vállalkozás engedélyeztetéséhez és a folyamatos működés fenntartásához A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai A telephely kiválasztásának szempontjai A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó jogszabályok A munkatársak kiválasztásának folyamata, a béralku lefolytatása A finanszírozás lehetőségei, a likviditás fenntartásának módjai A vagyon tagolása és a mérleg szerkezete A befektetett és a forgóeszközök körébe tartozó vagyontárgyak A saját és az idegen források A vagyonmérleg és az eredménykimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a döntésekben A vállalkozás átszervezésének formái, gyakorlati teendői A vállalkozás megszüntetésének formái, gyakorlati teendői A munkakörök kialakításának, átszervezésének, a munkaköri leírások elkészítésének szabályai Az üzleti tárgyalás megtervezésének lépései, a lebonyolítás szabályai
A fő témakörök tartalma Vállalkozási alapismeretek Egy vállalkozás létrehozása Egy vállalkozás tevékenységi körének, helyszínének meghatározása Vállalkozási formák közötti választás A vállalkozási indításához szükséges dokumentum-igénylés, -készítés A vállalkozás/üzlet működéséhez szükséges engedélyek beszerzése A vállalkozás megszüntetése Vállalkozásfejlesztési pályázatok keresése, értelmezése
8
A vállalkozás erőforrása és vagyona
14
Mérleg összeállítása Mérlegadatok értelmezése, elemzése A mérlegadatokból levonható következtetések Mérleget kiegészítő adatok információtartalma Intenzitási viszonyszámok számítása mérlegadatokból Következtetések levonása a gazdálkodásra vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és az alapvető gazdasági számítások elvégzése után Feladatok az eredmény meghatározására Az eredménykimutatás adatainak értelmezése Az eredménykimutatásból levonható következtetések
A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei
14
A vállalkozás személyi feltételeinek biztosítása Munkaerő szükséglet és munkakör meghatározása Álláshirdetés megfogalmazása Állás interjú lefolytatása Béralku Munkaszerződés kötése, bejelentési kötelezettséggel Az üzlet helyiségeinek meghatározása, tevékenységhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök meghatározása Berendezési tárgyak és eszközök beszerzési lehetőségei
Vállalkozások gazdálkodása
14
Megadott adatok alapján a vállalati tevékenység elemzése, cash-flow táblázattal, a mutatókból következtetések levonása Hitelkérelem készítése
Az üzleti terv
14
Az üzleti terv felépítése, tartalma A cég bemutatása a vállalkozás fő adatai, tevékenységi köre, vagyona, vagyon összetétele alapján Marketing terv felépítése, tartalma
Működési terv felépítése a vállalkozás tárgyi feltételei, tárgyi eszközök összetétele, költségigénye alapján Működési terv bemutatása a személyi feltételek, alkalmazotti létszám tervezése, munkakörök, elvárható képesítések, gyakorlat stb. ezek költségigénye alapján Értékesítési terv levezetése, éves forgalmi terv készítése, legalább negyedéves bontásban (Beszerzés tervezése, készlet nagyság tervezése, árrés-tömeg tervezése) Pénzügyi tervezés, bevételek és költségek tervezése a vállalkozásoknál (az előző tervfejezetekben kifejtett témák költségeinek táblázatba foglalása) A vállalkozás eredményének meghatározása
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az egyes vállalkozási formák jellemzőit, legyen képes a vállalkozási formák között választani. Legyen képes a vállalkozás gazdálkodását elemezni, a mérleg, eredménykimutatás, cash flow fő sorait, és a hozzájuk kapcsolódó adatokat, mutatószámokat értelmezni, értékelni, azok alapján dönteni. Ismerje, hogy egy vállalkozás (főként kereskedelmi vállalkozás) indításához, működtetéséhez milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek, és azokat hogyan lehet/érdemes biztosítani. Tudja használni az üzleti tervet, legyen képes egyszerű (legfeljebb 3-5 oldalas) üzleti tervet készíteni.
A tanuló az értékelésnél megadott szempontok alapján a tantárgyi követelményeknek eleget tett, hiányzásai nem érik el a tanórák 30 százalékát. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás és az ismeretek számonkérése a pedagógiai programban meghatározott elvek alkalmazásával összhangban történik. 0-39%
1
40-55%
2
56-70%
3
71-85%
4
86-100%
5
A számonkérés elvei:
A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően. Számonkérési formák: Szóbeli számonkérés: •
Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának az a tananyagából, amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel
•
Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából, PowerPoint bemutató előzetes megbeszélés alapján használható
•
Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoportmunka keretében
Írásbeli számonkérés: •
Röpdolgozat: az elmúlt óra anyagából, az egész osztály vagy a tanulók egy csoportjának beszámoltatása
•
Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése
•
Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírása előtt be kell jelentenie a szaktanárnak. A dolgozat írásakor hiányzó tanuló a megjelenéstől számított egy héten belül, egy előre egyeztetett időpontban pótolni köteles a dolgozatot.
Érdemjegy adható továbbá: •
Szorgalmi feladatra
•
Tanulmányi versenyen való eredményes részvételre
•
A szaktanár döntése alapján félévente vagy évente az órai füzet vezetésére
A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező óra előzi meg.
A számonkérés többi formájának gyakoriságát a szaktanár határozza meg az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően. A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóba rögzíti. A tanulóknak a tantárgynak megfelelően vázlatfüzetet kell vezetnie, ha a füzetét otthon felejti, külön lapra kell a vázlatot elkészítenie, és a következő tanórára be kell azt pótolnia a vázlatfüzetbe, melyet a szaktanárnak be kell mutatnia.
Házi feladat:
Írásbeli feladatok: •
A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni.
•
A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető.
•
A tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet.
•
Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.
•
Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű.
Szóbeli feladatok: •
A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.
•
A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál.
•
A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.
•
A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése.
A differenciálás módjai: Heterogén vagy homogén csoportok létrehozása az egyes tanórákon, csoportmunka keretében. Önkéntesen elkészíthető szorgalmi feladatok adása a tanulóknak. Az órai munka értékelése során megvalósul a differenciálás elve. A tanulási zavarral küzdő tanulóknak a számukra előírt felkészülési idő és számonkérési idő biztosítása.
Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök Tankönyvek: Bognár Zsoltné: Vállalkozások I. tankönyv és feladatgyűjtemény Bognár Zsoltné: Vállalkozások II. tankönyv és feladatgyűjtemény
Taneszközök. Tábla Interaktív tábla Számítógép Office programokkal Internet hozzáférés (ügyfélkapu, magyarorszag.hu, netes jogtár) Számológép Szakmai és vizsgakövetelmények A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége: 10033-12 A vállalkozások működtetése írásbeli Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírtfeladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető
Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozás működtetése
A vizsgafeladat ismertetése: Az írásbeli központilag összeállított vizsgakérdések a 4. Szakmai követelményekfejezetben megadott követelménymodulok alábbi témaköröket tartalmazzák: A vállalkozási formák és azok jellemzői Az üzleti terv tartalma, felépítése Vagyon fogalma, tagolása, a mérleg szerkezete, az eredménykimutatás adatainak értelmezése, felhasználása adöntésekben A forgalom-alakulás, gazdálkodás értékeléséhez szükséges alapvető statisztikai elemzési módszerek A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó jogszabályok Készletgazdálkodás, mutatószámai, értelmezésük, hatásuk az eredményre Pénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatok fajtái, kitöltésük szabályai Áruforgalmi jelentés szerepe, tartalma, kitöltésének szabályai A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30%
10025-12. A kereskedelmi egység működtetése – elmélet
Kereskedő szakképesítés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: A működtetés szabályai - elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a kereskedelmi egység működéséhez kapcsolódó részletes szabályokat. A tantárgy témakörei alapján a működési szabályok megismertetése a vonatkozó jogszabályi előírások, a pénzforgalmi előírások és a szabályos bizonylatkitöltés köré csoportosítva történik. A tanulók a papír alapú üzleti adminisztráció mellett megtanulják a modern információs és kommunikációs eszközök alkalmazhatóságának lehetőségeit is.
A működtetés szabályai - gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti működési szabályok elsajátítását követően ismerjék meg a munkavállaláshoz kapcsolódó szerződéseket, dokumentumokat, tanulják meg az elektronikus pénztárgép működését, és töltsenek ki a kereskedelemben használatos bizonylatokat.
Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló legyen képes a Kereskedelmi ágazati elméleti és gyakorlati képzésben szerzett ismeretek birtokában: –
Segíteni az árubeszerzést
–
Átvenni az árut
–
Készletezési, raktározási feladatokat végezni
–
Értékesítési tevékenységet végezni
–
Ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat
Kompetenciák fejlesztése: Különböző professziók (pl. eladó mesterség,) gyakorlásához szükséges – speciális - kompetenciákat fejlesztése szükséges. Az öt – egymásra kölcsönös hatást gyakorló – klaszterben négy csoport a cselekvés irányultsága szerint alakítható ki: (1) munkavégzés, (2) autonóm tanulás, (3) alkalmazkodás és (4) innováció. Az 5. csoportba az ún. kulcskompetenciák – azaz a többi klaszterbe tartozó kompetenciák gyakorlásához is nélkülözhetetlen elemek, pl. kommunikatív rugalmasság, logikus gondolkodás, együttműködés – tartoznak. Az öt klaszterbe csoportosított kompetenciák együttese lehetővé teszi a személyi és tárgyi környezet kezelését és fejlesztését, valamint a munkavégző és önfejlesztő aktivitások sikeres ellátását.
A tanuló problémamegoldó képességének és kreativitásának, tanulási és gondolkodási, indokolási, értékelési, felelősségvállalási képességének fejlesztése, valamint az önállóságra és teljesítőképesség növelésére történő törekvés megvalósítása. A kulcsképességek olyan ismeretek, képességek és készségek, amelyek nemcsak meghatározott és különböző gyakorlati tevékenységekkel hoznak létre közvetett, korlátozott kapcsolatot, hanem inkább: a) képessé tegyék a tanulót arra, hogy megfeleljen pozíciók és funkciók egész sorának, amelyek azonos időben alternatív lehetőségekként jelentkeznek és b) képessé tegyék arra, hogy munkája során kezelni tudja a követelmények (többnyire előre nem látható) változásának egy-egy szeletét. Digitális kompetencia: a tanuló váljon képessé a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközök és szoftverek kipróbálására, önálló használatára. Ismerje az Internet által kínált lehetőségeket.(keresés, kapcsolattartás, adatgyűjtés, ismeretszerzés) Hatékony, önálló tanulás: a tanuló váljon alkalmassá ismeretei önálló bővítésére, az önálló tanulásra, az ehhez szükséges források felkutatására. Ismerje önmagát, hogy képes legyen megválasztani a számára eredményes tanulási módszert.
Tanórai foglalkozások száma A működtetés szabályai tantárgy a 10025-12 azonosító számú / A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai/ megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.
A kereskedelmi egység működtetése Elmélet: 128 óra Heti óraszám:4
Témakörök, és elemeik A működtetés szabályai tantárgy (elmélet) Jogszabályok alkalmazása A kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírások A bolt nyitása, zárása A termékek forgalmazásával kapcsolatos szabályok A fogyasztáshoz és a forgalomhoz kapcsolódó adók Számla, nyugtaadási kötelezettség
A vállalkozásokat érintő munka-, és balesetvédelmi előírások, azok alkalmazása Kézi és gépi anyagmozgatás munka és balesetvédelmi előírásai Közlekedő utakra vonatkozó előírások A kereskedelemben használatos eszközök kezelésével kapcsolatos előírások Balesetek jelentése, dokumentálása Munkavédelemmel kapcsolatos ellenőrzések A kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok Hulladékkezelési szabályok A csomagolás célja A termék védelme A csomagolóanyagokon megjeleníthető címkék (veszélyes áruk, környezetbarát termékek) Hatósági ellenőrzés menete, dokumentációja A fogyasztói érdekvédelem jogi szabályozása A fogyasztóvédelem intézményrendszere Szavatosság, jótállás, vásárlók könyve Vásárlói kifogások intézése Az áru-. és vagyonvédelem fontossága
Pénzforgalmi előírások betartása A pénzforgalom szabályai A készpénzforgalom szabályai (házi pénztár, árupénztár) Készpénzkímélő fizetési módok, Készpénzkímélő eszközök elfogadásuk, kezelésük szabályai A bankszámlával kapcsolatos tudnivalók (nyitása-, fajtái-, a bankkártya rendszer, hitelkártya) Idegen valuta elfogadásának szabályai Pénztár elszámolási feladatok Pénztárgépek fajtái, szerepe a kereskedelemben Pénztárgépekkel kapcsolatos előírások, követelmények Az ellenérték elszámolásának technikája A pénztáros feladatai Az áru és vagyonvédelem szerepe a pénztárak működése közben Nyugta-, számlaadási kötelezettség
Pénztáros elszámoltatására vonatkozó szabályok A pénztáros és a vevő kapcsolatában viselkedési szabályok
Bizonylatkitöltés Bizonylatkezelés a kereskedelmi egységekben Bizonylat fogalma Bizonylati elv, bizonylati rend, bizonylati fegyelem Bizonylatok csoportosítása: Készítési helyük szerint (külső bizonylatok, belső bizonylatok) Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok Szigorú számadású nyomtatványok beszerzése, nyilvántartása A bizonylatok kiállításával kapcsolatos szabályok (alaki és tartalmi kellékei) Áruforgalom bizonylatai Jótállási jegy Pénzforgalom bizonylatai Értékesítés bizonylatai (Nyugta, Pénztári nyugta, Készpénzfizetési számla, Számla, Árucsere utalvány,) Pénztáros
elszámolásának
bizonylatai
(Pénztárjelentés,
Pénztárelszámolás,
Pénztárzárás kézi/gépi, Kiadási-, bevételi pénztárbizonylat, Üvegvisszaváltó jegy, Címletjegyzék, Készpénzfeladási utalvány, Átutalási megbízás) Készletnyilvántartás, leltározás bizonylatai Jegyzőkönyvek (szállítói, minőségi kifogási, pénztár többlet vagy hiányról, leltározási, stb.)
Követelmények Feladatok –
Alkalmazza az irodatechnikai eszközöket
–
Betartja az iratok kezelésére vonatkozó előírásokat
–
Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír
–
Betartja/betartatja a kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírásokat
–
Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait
–
Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi előírásokat
–
Betartja és prioritásként kezeli a környezetvédelemi szempontokat
–
Betartja/betartatja a minőségirányítási és higiéniai előírásokat
–
Intézi a fogyasztói reklamációkat
–
Együttműködik a hatósági ellenőrzések során
–
Alkalmazza a biztonsági és vagyonvédelmi előírásokat
–
Kezeli a rendkívüli eseményeket
–
Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat
–
Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít
–
Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek
–
Kitölti és kezeli a tevékenységhez szükséges bizonylatokat, okmányokat
A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: –
B A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja
–
A A számítógépek és perifériáik használata
–
C A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai
–
B A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok
–
B Fogyasztáshoz kapcsolódó adójogszabályok
–
B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai
–
B Munkaügyi nyilvántartások
–
A Baleset-, munka-, tűzvédelmi előírások
–
B A csomagolóanyagok és a környezetvédelem kapcsolata
–
B Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási környezetvédelmi előírások
–
A A kereskedelmet érintő minőségirányítási és higiéniai előírások
–
B A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai, a fogyasztói reklamáció intézésének szabályai
–
B Hatósági ellenőrzésekre vonatkozó előírások
–
B Az üzletek működésére vonatkozó biztonsági és vagyonvédelmi előírások
–
B Rendkívüli események fajtái
–
A A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai
–
A A pénzkezelésre vonatkozó szabályok
–
A A pénztáros feladatai
–
B A pénztárgépek használatának szabályai
–
B A számlázás, nyugtaadás szabályai
–
B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok
–
A Pénzforgalmi nyilvántartások
–
AA bizonylatok fajtái
–
A A kereskedelemben alkalmazott bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok
A szint megjelölésével a szakmai készségek: –
3 Olvasott szakmai szöveg megértése
–
1 Számítógép elemi szintű használata
–
3 Elemi számolási készség
–
5 Elektronikus és számítógépes pénztárgépek használata
–
4 Szakmai szöveg hallás utáni megértése
–
4 Szakmai nyelvű beszédkészség
Személyes kompetenciák: –
Felelősségtudat
–
Pontosság
–
Megbízhatóság
–
Társas kompetenciák:
–
Tömör fogalmazás készsége
–
Konfliktusmegoldó készség
–
Módszerkompetenciák:
–
Gyakorlatias feladatértelmezés
–
Ismeretek helyén való alkalmazása
–
Körültekintés, elővigyázatosság
Továbbhaladás feltételei: –
Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a kereskedelmi egység működtetésének legfontosabb témaköreit. (Jogszabályok alkalmazása, Pénzforgalmi előírások betartása, Bizonylatkitöltés). A tanulók legyenek képesek ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés:
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Az értékelés alapelvei: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Számonkérési formák:
Szóbeli számonkérés: •
Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának a tananyagából, amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel
•
Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából
•
Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoport munka keretében
Írásbeli számonkérés: •
Röpdolgozat: az elmúlt óra anyagából, az egész osztály vagy a tanulók egy csoportjának beszámoltatása
•
Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírása előtt be kell jelentenie a szaktanárnak. A dolgozat írásakor hiányzó tanuló a megjelenéstől számított egy héten belül, egy előre egyeztetett időpontban pótolni köteles a dolgozatot.
•
Számlák, nyugták, bizonylatok kitöltése, kezelése
•
Levelek megfogalmazása
•
Nyilvántartások vezetése
•
Jegyzőkönyvek készítése
Értékelés százalékosan megadva: 100-86%=5 jeles 85-71%=4 jó 70-55%=3 közepes 54-40%=2 elégséges 39 - 0%=1 elégséges Érdemjegy adható továbbá: •
Szorgalmi feladatra
•
Tanulmányi versenyen való eredményes részvételre
A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező óra előzi meg. A számonkérés többi formájának gyakoriságát a szaktanár határozza meg az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően. A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóba rögzíti.
Házi feladat: Írásbeli feladatok: •
A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni.
•
A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető.
•
Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.
•
Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű.
Szóbeli feladatok:
•
A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.
•
A nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál.
•
A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.
•
A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése.
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok tekintetében nagyrészt szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás -- Csoportmunka Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása személyes segítségnyújtás formájában is.
Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő – RozsonicsAngéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeineka használata Pénztárgép teremnek a használata Tanirodának a használata Szakmai labornak a használata.
10025-12. A kereskedelmi egység működtetése – gyakorlat
Kereskedő szakképesítés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Célok, feladatok: A működtetés szabályai - elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók sajátítsák el a kereskedelmi egység működéséhez kapcsolódó részletes szabályokat. A tantárgy témakörei alapján a működési szabályok megismertetése a vonatkozó jogszabályi előírások, a pénzforgalmi előírások és a szabályos bizonylatkitöltés köré csoportosítva történik. A tanulók a papír alapú üzleti adminisztráció mellett megtanulják a modern információs és kommunikációs eszközök alkalmazhatóságának lehetőségeit is.
A működtetés szabályai - gyakorlati tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti működési szabályok elsajátítását követően ismerjék meg a munkavállaláshoz kapcsolódó szerződéseket, dokumentumokat, tanulják meg az elektronikus pénztárgép működését, és töltsenek ki a kereskedelemben használatos bizonylatokat.
Fejlesztési követelmények, kompetenciák Általános fejlesztési követelmények: A tanuló legyen képes a Kereskedelmi ágazati elméleti és gyakorlati képzésben szerzett ismeretek birtokában: –
Segíteni az árubeszerzést
–
Átvenni az árut
–
Készletezési, raktározási feladatokat végezni
–
Értékesítési tevékenységet végezni
–
Ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat
Kompetenciák fejlesztése: Különböző professziók (pl. eladó mesterség,) gyakorlásához szükséges – speciális - kompetenciákat fejlesztése szükséges. Az öt – egymásra kölcsönös hatást gyakorló – klaszterben négy csoport a cselekvés irányultsága szerint alakítható ki: (1) munkavégzés, (2) autonóm tanulás, (3) alkalmazkodás és (4) innováció. Az 5. csoportba az ún. kulcskompetenciák – azaz a többi klaszterbe tartozó kompetenciák gyakorlásához is nélkülözhetetlen elemek, pl. kommunikatív rugalmasság, logikus gondolkodás, együttműködés – tartoznak. Az öt klaszterbe csoportosított kompetenciák együttese lehetővé teszi a személyi és tárgyi környezet kezelését és fejlesztését, valamint a munkavégző és önfejlesztő aktivitások sikeres ellátását.
A tanuló problémamegoldó képességének és kreativitásának, tanulási és gondolkodási, indokolási, értékelési, felelősségvállalási képességének fejlesztése, valamint az önállóságra és teljesítőképesség növelésére történő törekvés megvalósítása. A kulcsképességek olyan ismeretek, képességek és készségek, amelyek nemcsak meghatározott és különböző gyakorlati tevékenységekkel hoznak létre közvetett, korlátozott kapcsolatot, hanem inkább: a) képessé tegyék a tanulót arra, hogy megfeleljen pozíciók és funkciók egész sorának, amelyek azonos időben alternatív lehetőségekként jelentkeznek és b) képessé tegyék arra, hogy munkája során kezelni tudja a követelmények (többnyire előre nem látható) változásának egy-egy szeletét. Digitális kompetencia: a tanuló váljon képessé a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszközök és szoftverek kipróbálására, önálló használatára. Ismerje az Internet által kínált lehetőségeket.(keresés, kapcsolattartás, adatgyűjtés, ismeretszerzés) Hatékony, önálló tanulás: a tanuló váljon alkalmassá ismeretei önálló bővítésére, az önálló tanulásra, az ehhez szükséges források felkutatására. Ismerje önmagát, hogy képes legyen megválasztani a számára eredményes tanulási módszert.
Tanórai foglalkozások száma A működtetés szabályai tantárgy a 10025-12 azonosító számú / A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai/ megnevezésű szakmai követelménymodul témaköreinek felel meg.
A kereskedelmi egység működtetése Gyakorlat: 64 óra Heti óraszám:2
Témakörök, és elemeik A működtetés szabályai tantárgy (gyakorlat) Jogszabályok alkalmazása Munkaszerződés minta készítése, különös tekintettel a minimálisan kötelező tartalmi elemekre Munkaviszony megszűnésére vonatkozó dokumentum készítése Munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak kötelezően kiadandó dokumentumok tartalmának értelmezése
Munkaköri leírás értelmezése Jelenléti ív készítése Árjelző táblák, vonalkódok készítése
Pénzforgalmi előírások betartása Elektronikus pénztárgép üzemeltetése Pénztárgép, Pénztárrendszer, Pénztárterminál (POS rendszer) Egytételes eladás Többtételes eladás Részösszegző feladata Törlés (azonnali, utólagos) Fizetési módok (készpénzzel, utalvánnyal, valutával, bankkártyával, vegyesen) Egyszerűsített (készpénzes) számla készítése Jelentések (X jelentés - napközben, Z jelentés - zárás) Fölözés Pénztárzárás
Bizonylatkitöltés Áruforgalom bizonylatai Árumegrendelés kézzel és/vagy géppel Szállítólevél (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel) Visszáru jóváírás bizonylat, visszáru számla (tartalma, kitöltése) Jótállási jegy kitöltése Pénzforgalom bizonylatai Készpénzfizetési számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel) Számla (tartalma, bizonylat kitöltése, kézzel és/vagy géppel) Nyugta (tartalma, kitöltése) Pénztárjelentés, Pénztárelszámolás (tartalma, készítése) Készletnyilvántartás bizonylatai Jegyzőkönyvek (szállítói, vásárlói minőségi kifogás, stb.)
Követelmények
Feladatok
–
Alkalmazza az irodatechnikai eszközöket
–
Betartja az iratok kezelésére vonatkozó előírásokat
–
Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír
–
Betartja/betartatja a kereskedelmi egység nyitásával és működési rendjével kapcsolatos előírásokat
–
Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait
–
Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi előírásokat
–
Betartja és prioritásként kezeli a környezetvédelemi szempontokat
–
Betartja/betartatja a minőségirányítási és higiéniai előírásokat
–
Intézi a fogyasztói reklamációkat
–
Együttműködik a hatósági ellenőrzések során
–
Alkalmazza a biztonsági és vagyonvédelmi előírásokat
–
Kezeli a rendkívüli eseményeket
–
Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat
–
Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít
–
Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek
–
Kitölti és kezeli a tevékenységhez szükséges bizonylatokat, okmányokat
A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: –
B A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja
–
A A számítógépek és perifériáik használata
–
C A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvető szabályai
–
B A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok
–
B Fogyasztáshoz kapcsolódó adójogszabályok
–
B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai
–
B Munkaügyi nyilvántartások
–
A Baleset-, munka-, tűzvédelmi előírások
–
B A csomagolóanyagok és a környezetvédelem kapcsolata
–
B Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási környezetvédelmi előírások
–
A A kereskedelmet érintő minőségirányítási és higiéniai előírások
–
B A fogyasztói érdekvédelem alapvető szabályai, a fogyasztói reklamáció intézésének szabályai
–
B Hatósági ellenőrzésekre vonatkozó előírások
–
B Az üzletek működésére vonatkozó biztonsági és vagyonvédelmi előírások
–
B Rendkívüli események fajtái
–
A A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai
–
A A pénzkezelésre vonatkozó szabályok
–
A A pénztáros feladatai
–
B A pénztárgépek használatának szabályai
–
B A számlázás, nyugtaadás szabályai
–
B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok
–
A Pénzforgalmi nyilvántartások
–
A A bizonylatok fajtái
–
A A kereskedelemben alkalmazott bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok
A szint megjelölésével a szakmai készségek: –
3 Olvasott szakmai szöveg megértése
–
1 Számítógép elemi szintű használata
–
3 Elemi számolási készség
–
5 Elektronikus és számítógépes pénztárgépek használata
–
4 Szakmai szöveg hallás utáni megértése
–
4 Szakmai nyelvű beszédkészség
Személyes kompetenciák: –
Felelősségtudat
–
Pontosság
–
Megbízhatóság
–
Társas kompetenciák:
–
Tömör fogalmazás készsége
–
Konfliktusmegoldó készség
–
Módszerkompetenciák:
–
Gyakorlatias feladatértelmezés
–
Ismeretek helyén való alkalmazása
–
Körültekintés, elővigyázatosság
Továbbhaladás feltételei: –
Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a kereskedelmi egység működtetésének legfontosabb témaköreit. (Jogsza-
bályok alkalmazása, Pénzforgalmi előírások betartása, Bizonylatkitöltés). A tanulók legyenek képesek ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Tudják alkalmaznia munkájuk során az elméleti tudást a gyakorlatban. A fejlesztett kompetenciák alapján legyenek képesek a szakmai vizsgára való felkészülésre és a vizsga letételére.
Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés Az értékelés alapelvei: •
Az értékelés személyre szóló legyen
•
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
•
Folyamatos legyen
•
Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Számonkérési formák: Szóbeli számonkérés: •
Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának a tananyagából, amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel
•
Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából
•
Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoport munka keretében
Írásbeli számonkérés: •
Röpdolgozat: az elmúlt óra anyagából, az egész osztály vagy a tanulók egy csoportjának beszámoltatása
•
Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírása előtt be kell jelentenie a szaktanárnak. A dolgozat írásakor hiányzó tanuló a megjelenéstől számí-
tott egy héten belül, egy előre egyeztetett időpontban pótolni köteles a dolgozatot. •
Számlák, nyugták, bizonylatok kitöltése, kezelése
•
Levelek megfogalmazása
•
Nyilvántartások vezetése
•
Jegyzőkönyvek készítése
Értékelés százalékosan megadva: 100-86%=5 jeles 85-71%=4 jó 70-55%=3 közepes 54-40%=2 elégséges 39 - 0%=1 elégséges Érdemjegy adható továbbá: •
Szorgalmi feladatra
•
Tanulmányi versenyen való eredményes részvételre
A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező óra előzi meg. A számonkérés többi formájának gyakoriságát a szaktanár határozza meg az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően. A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóba rögzíti. Házi feladat: Írásbeli feladatok: •
A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni.
•
A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető.
•
Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse.
•
Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű.
Szóbeli feladatok: •
A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára.
•
A nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál.
•
A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.
•
A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése.
A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok tekintetében nagyrészt szakítani kell a frontális osztály-munkával, és előnyben kell részesíteni azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására és az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a következők: − Projektmódszer − Kooperatív tanulás − Önálló ismeretszerzés − Differenciált tanulás -- Csoportmunka Ezen kívül szükséges a kompetenciák fejlesztése és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása személyes segítségnyújtás formájában is. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök •
Kunvári Enikő – RozsonicsAngéla Kereskedelmi Ismeretek a modulszerű képzésben
Taneszközök: Számítógép projektorral, Írásvetítő transzparenssel Iskola számítástechnikai szaktantermeineka használata Pénztárgép teremnek a használata Tanirodának a használata Szakmai labornak a használata.
10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – Élelmiszer- és vegyiáru Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret és forgalmazás tantárgy Óraszámok: évi 224 óra, heti 7 óra elmélet évi 240 óra, heti 7,5 óra gyakorlat boltban
Élelmiszer-és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Célok, feladatok: A tanulók részletesen megismerjék az élelmiszer- és vegyi árukra vonatkozó szakáruismereti tartalmakat.
Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szoftverek használata Szakmai kommunikációs készség Tárgyalókészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Pontosság Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Helyzetfelismerés
Iskolai óraszám: 64 5/13. évfolyam (szakközépiskolai előképzettséggel) 2/14. évfolyam
Témakörök Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása
Az élelmiszer-áruismeret alapjai Az élelmiszerek fogalma, jellemzői, forgalmazásuk feltétele Az élelmiszereket felépítő anyagok: a víz, az alaptápanyagok, a védőtápanyagok, adalékanyagok Az élelmiszer-fogyasztás jellemzői: korszerű élelmiszerek, hungarikumok, táplálkozási irányzatok, különleges táplálkozási célú élelmiszerek (gyermek, diétás, reform, stb.) A mikroorganizmusok jelentősége, az élelmiszerek szennyezettsége - fertőzés, mérgezés Az élelmiszerek tartósítása Az élelmiszerek romlása, élvezeti, biológiai és a tápértékének csökkenése A tartósítás jelentősége, eljárásai Malomipari termékek A gabonafélék jellemzése és fajtái, A gabonaszem összetétele és táplálkozástani jelentősége A gabonafélék feldolgozása Őrlemények, hántolt termékek, egyéb eljárással készült termékek Sütő- és tésztaipari termékek Kenyér Kenyér készítése, minősége Kenyér fajtái Sütőipari fehértermékek Szárított tészták Szárított tészták jellemzése, minősége Cukor és édesipari termékek Cukor Méz Mesterséges édesítőszerek Édesipari termékek Az édesítőszerek fogalma, jelentősége A méz és a cukor fajtái, kereskedelmi választéka A cukorkák, kakaó és csokoládéáruk, Nugátok és nugátszerű készítmények
Édesipari lisztes áruk Diabetikus édességek Gyümölcsök Gyümölcsök összetétele és táplálkozástani jelentősége Hazai gyümölcsök Almatermésű gyümölcsök Csonthéjas termésű gyümölcsök Bogyótermésű gyümölcsök Kabaktermésű gyümölcsök Száraztermésű gyümölcsök Déli gyümölcsök Friss és szárított déligyümölcsök Zöldségfélék és gombák A zöldségfélék összetétele és táplálkozástani jelentősége A zöldségfélék csoportosítása Burgonyafélék Káposztafélék Gyökérgumósok Kabakosok Hagymafélék Hüvelyesek Levélzöldségek Évelőzöldségek Gombák A zöldségfélék és a gombák tartósításának termékei A tej és feldolgozásának termékei A tej összetétele és táplálkozástani jelentősége Fogyasztási tejek Tartósított termékek Ízesített, savanyított, dúsított zsírtartalmú tejkészítmények Tejtermékek Vaj, túró, sajt A hús és feldolgozásának termékei A hús minősége
A hús romlása A húst szolgáltató állatok húsának jellemzése Nagy vágóállatok Baromfifélék Vadon élő állatok Halak és egyéb hidegvérű állatok A húsfeldolgozó-ipar termékei Töltelékes készítmények Darabos készítmények Dobozos készítmények A baromfifeldolgozó-ipar termékei Vágott baromfi Egyéb baromfitermékek A halfeldolgozó-ipar termékei Teljes, és félkonzervek Zsiradékok és a tojás A zsiradékok összetétele és táplálkozástani jelentősége Állati és növényi zsiradékok A tojás szerkezete és összetétele A tojás minősége és forgalmazása Alkoholmentes italok A víz élettani hatása, fontossága, összetevői Az ivóvíz és a természetes ásványvíz A palackozott ivóvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és a szikvíz Az ásványvíz fogalma, csoportosítása és a gyógyvizek Gyümölcs és zöldséglevek gyártása, csoportjai Üdítőitalok, sűrítmények, gyümölcsszörpök és levek Diétás italok Az alkoholmentes italok palackozása Az alkoholtartalmú italok A bor készítése, kezelése, forgalmazása A bor minősége A bor kémiai összetétele A bor érzékszervi tulajdonságai
A bor rendellenes elváltozásai A borok főbb típusai A természetes borok Likőrborok Szénsavas borok Magyarország borvidékei A bor helye az étrendben A sörgyártás nyersanyagi A sör készítése, forgalmazása A sör minősége A sör kémiai összetétele A sör érzékszervi tulajdonságai A sör rendellenes elváltozásai A sörök főbb típusai Szeszesital-ipari készítmények Pálinkák Likőrök Kevert italok Külföldi szeszesital-ipari készítmények Koffeintartalmú élvezeti szerek A kávé A kávé jellemzése, feldolgozása, minősége Kávéitalok, kávékivonatok, kávépótló szerek A tea A tea jellemzése, feldolgozása, minősége Pótteák, gyógyteák Fűszerek és ízesítőszerek A fűszerek jellemzése, minősége, forgalmazása, csoportosítása Gyökerek, gyökértörzsek Héjrészek Levelek Virágok, virágrészek Magvak Termések
Hazai fűszerkülönlegességek Fűszerkeverékek Ízesítőszerek Ecet, só, összetett ételízesítő készítmények Dohányáruk A dohány fogalma, jelentősége, élettani hatása A hazánkban termesztett dohányfajták és összetételük A dohányipari termékek fajtái, minősítésük, forgalomba hozatali előírások Vegyi áruk A vegyi áruk csomagolása, átvétele, tárolása A címkén található jelölések jelképek, veszélyes anyagok, környezetkímélő, környezetbarát jelek, a csomagolóanyagok jelölése Háztartási tisztító és ápolószerek fajtái Mosószerek Mosogatószerek Súrolószerek Padlóápolók Kárpit és szőnyegtisztítók Tűzhelytisztítók, zsíroldók Légtisztítók, levegőfertőtlenítő Szabad forgalmú irtószerek Testápolók és személyes higiéniát szolgáló szerek Arcápolók, díszítőkozmetikumok Babaápolási szerek Norinbergi áruk Testgondozási cikkek Gyermekgondozási cikkek Egészségügyi cikkek Háztartási és egyéb cikkek
Követelmények Tájékoztatja a vásárlót igény szerint az élelmiszerek jellemzőiről, a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Tájékoztatja a vásárlót igény szerint a környezetkímélő és veszélyes vegyi árukról
Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására, értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat, szabályokat SZAKMAI ISMERETEK Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei Hazai termékek és Hungaricumok Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények Az élelmiszerek értékesítésének előkészítési feladatai Az élelmiszerek eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma Korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerek használata A vegyi áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelménye A vegyi áruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények
Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Sor-
Alkalmazott oktatási
szám
módszer neve
A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszkö-
szervezeti kerete
zök és felszerelések
cso-
(SZVK 6. pont lebontá-
egyéni
port
osztály x
sa, pontosítása)
1.1
magyarázat
1.2.
elbeszélés
1.3.
kiselőadás
1.4.
megbeszélés
x
-
1.5.
vita
x
-
1.6.
szemléltetés
1.7.
projekt
x
-
1.8.
kooperatív tanulás
x
-
1.9.
szimuláció
x
-
1.10.
szerepjáték
x
-
x
-
x
x
-
-
1.11.
házi feladat
x
-
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó
(differenciálási mó-
eszközök és felsze-
dok)
relések (SZVK 6.
Tanulói tevékenységforma
1.
1.1.
1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2.
keret
tály-
pont lebontása, Cso-
Egyéni
szám
portOszbontás
Sor-
szervezési kerete
pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
-
x
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
-
2.2.
Leírás készítése
x
-
2.3.
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
2.4.
Tesztfeladat megoldása
2.5.
Szöveges előadás egyéni felkészü-
x
x
-
x
-
léssel 2.6.
2.7.
3.
3.1.
3.2
Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
-
x
-
x
-
x
-
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
3.3.
Csoportos helyzetgyakorlat
x
-
3.4.
Csoportos versenyjáték
x
-
10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – Ruházat Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
Áruismeret és forgalmazás tantárgy Óraszámok: évi 224 óra, heti 7 óra évi 240 óra, heti 7,5 óra gyakorlat boltban
Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Célok, feladatok: A tanulók részletesen megismerjék a ruházati árukra vonatkozó szakáruismereti tartalmakat.
Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szoftverek használata Szakmai kommunikációs készség Tárgyalókészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Pontosság Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Helyzetfelismerés
Iskolai óraszám: 64 5/13. évfolyam (szakközépiskolai előképzettséggel) 2/14. évfolyam
Témakörök
Az öltözködés szerepe, jelentősége a mindennapokban Öltözködési stílusok Testalkattípusok, mérettáblázatok A divat fogalma, jellemzői Világmárkák, védjegyek A ruhaipar legfontosabb alapanyagainak jellemző tulajdonságai, Viselési tulajdonságai Készterméken való jelölésük, márkanevek, felhasználási területek Természetes eredetű szálasanyagok Mesterséges eredetű szálasanyagok Kevert szálasanyagok Terjedelmesített szálasanyagok Különleges textilanyagok Valódi bőrök Műbőrök Valódi szőrmék Műszőrmék A szálasanyagok textilipari feldolgozási műveleteinek lényege, fonás, szövés, kötés,- hurkolás, egyéb lapképzési eljárások A textilkikészítés lényege, a leggyakrabban alkalmazott műveletek, szerepük a késztermék minőségében A méteráruk csoportosítása alapanyag, előállítási mód, a felhasználás jellege szerint Szövetek, pamut, pamuttípusú anyagok Len, lentípusú anyagok Selyem, műselyem Gyapjú, gyapjútípusú anyagok Kötött,- hurkolt anyagok Egyéb lapképzési eljárással készült anyagok Rövidáruk csoportosítása, szerepük az öltözködésben A legfontosabb puha és kemény rövidáruk, jellemzőik, felhasználásuk A konfekcióipari áruk csoportosítása, jellemzőik, fajtái, fazonok, alapanyagaik, méretezés Női, férfi, gyermek alsóruházati konfekció áruk Felsőruházati konfekció áruk
Felsőruházati kötöttáruk Sportruházati áruk Csecsemő ruházat, babakelengye A divatáruk csoportosítása, jellemzőik, fajtái, alapanyagaik, méretezés Öltözék-kiegészítők Bőrdíszmű-, és bőröndös áruk Harisnyák, harisnyanadrágok, zoknik A strandruházati áruk csoportosítási szempontjai, alapanyagaik, méretezés Kiegészítő strandruházati áruk A lábbelik csoportosítása idényjelleg, felhasználás, fazon, alapanyag szerint Méretezés
Követelmények: A ruházati áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei A ruházati termékek jellemzőiről való vevői tájékoztatás A ruházati termékekhez kapcsolódó címkék, tájékoztatók tartalma
Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Sor-
Alkalmazott oktatási
szám
módszer neve
A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszkö-
szervezeti kerete
zök és felszerelések
cso-
(SZVK 6. pont lebontá-
egyéni
port
osztály x
sa, pontosítása)
1.1
magyarázat
1.2.
elbeszélés
1.3.
kiselőadás
1.4.
megbeszélés
x
-
1.5.
vita
x
-
1.6.
szemléltetés
x
-
x
x
-
-
1.7.
projekt
x
-
1.8.
kooperatív tanulás
x
-
1.9.
szimuláció
x
-
1.10.
szerepjáték
x
-
1.11.
házi feladat
x
-
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó
(differenciálási mó-
eszközök és felsze-
dok)
relések (SZVK 6.
Tanulói tevékenységforma
1.
1.1.
1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2.
keret
tály-
pont lebontása, Cso-
Egyéni
szám
portOszbontás
Sor-
szervezési kerete
pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
-
x
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
-
2.2.
Leírás készítése
x
-
2.3. 2.4. 2.5.
2.6.
2.7.
3.
3.1.
3.2
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
3.3.
Csoportos helyzetgyakorlat
x
-
3.4.
Csoportos versenyjáték
x
-
Értékelés: Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Meg kell felelnie az adott szakképesítés követelményeinek. Meg kell ismernie a tanulónak a tantárgy alapvető témaköreit, tudásáról számot kell adnia. Ellenőrzés, értékelés:
Alapelvei az értékelésnek: • • • •
Az értékelés személyre szóló legyen Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen Folyamatos legyen Tárgyszerű legyen (gyengeségek, erősségek tisztázása)
Értékelés:
A diákok szóbeli és írásbeli megnyilatkozásainak folyamatos értékelése és minősítése. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat. A dolgozatok értékelése százalékrendszer segítségével történik: 0 -50%- 1 elégtelen 51 -60% -2 elégséges 61 – 70% - 3 közepes 71 – 80% - 4 jó 80% - 100% - 5 jeles
Számonkérés: A számonkérés formája: írásbeli és szóbeli számonkérés. Célja: a tanuló számot adjon tudásáról, képességeiről. A témazáró, összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb súllyal esnek latba, duplán kell őket számításba venni. Az erre vonatkozó érdemjegy a naplóba piros színnel kerül beírásra. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. Érdemjegyet kaphat a tanuló: • szóbeli felelet • írásbeli munka • önálló kiselőadás • tanórai munka • szorgalmi feladat Az írásbeli feleletek formái: • témazáró dolgozat • röpdolgozat • házi dolgozat Házi feladat: a tanuló köteles a házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni, a tananyag arányos része óráról órára megtanulandó a diák számára, nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál.
10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – bútor- és lakástextil Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret és forgalmazás tantárgy
Óraszámok: évi 224 óra, heti 7 óra elmélet évi 240 óra, heti 7,5 óra gyakorlat boltban
Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása
Célok, feladatok: A tanulók részletesen megismerjék a bútor- és lakástextil árukra vonatkozó szakáruismereti tartalmakat.
Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szoftverek használata Szakmai kommunikációs készség Tárgyalókészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Pontosság Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Helyzetfelismerés
Iskolai óraszámok: 48 5/13. évfolyam (szakközépiskolai előképzettséggel) 2/14. évfolyam
Témakörök
A lakások funkciói, főbb jellemzői A lakások fejlődése A lakberendezés elemei, lakberendezési stílusok Bútorstílusok A bútorgyártás anyagai A legismertebb faanyagok, a faipari választéka Lemezipari termékek, fahelyettesítő anyagok, bútoripari fémek, fém-alkatrészek, Mozgó alkatrészek, bútoripari műanyagok, egyéb anyagok A bútorok csoportosítása, az egyes csoportok jellemzése fajták, típus, felhasználási cél, alapanyag szerint Méret, kereskedelmi-, és minőség jellemzők szerint Lakásbútorok Szekrénybútorok Ülő-, fekvőbútorok, matracok, ágybetétek Asztalok Gyerekbútorok Kiegészítő bútorok, előszoba bútorok Középületek bútorai Irodai, oktatási bútorok Szállodai, vendéglátóipari bútorok Egészségügyi bútorok Kerti bútorok A lakástextíliák csoportosítása, szerepük a lakás berendezésében A szőnyegek funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, fajtái, Kézi szőnyegek Gépi szőnyegek Darabonként forgalomba kerülő szőnyegek (méretek) Méterben forgalomba kerülő szőnyegek A szőnyegek használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei A szőnyegek tárolásának szabályai A függönyök funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, fajtái Fényáteresztő függönyök Másodfüggönyök Darabonként forgalomba kerülő függönyök (méretek)
Méterben forgalomba kerülő függönyök A függönyök felerősítési módjai, kellékei, ráncolás A függönyök használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei A bútorszövetek fogalma, funkciója, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai, a legismertebb bútorszövetek, kereskedelmi, minőségi jellemzők A bútorszövetek használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei A háztartási textíliák fogalma, alapanyagai, csoportosításuk szempontjai Ágytextíliák Takarók Dunnák Paplanok Párnák Egyéb háztartási textíliák Asztali textíliák Konyharuhák Egyéb darabáruk, dísztárgyak: szőttesek, csipkék, stb. A háztartási textíliák használati, kezelési útmutatója, tisztítószerei
Követelmények: SZAKMAI ISMERETEK A bútorok csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei A bútorok használatára, ápolására, kezelésére vonatkozó előírások A lakástextíliák csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei A lakástextíliák kapcsolódó tájékoztató címkék tartalma A lakástextíliák használatára, kezelésére vonatkozó előírások
Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sor-
Alkalmazott oktatási
A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszkö-
szám
módszer neve
szervezeti kerete
zök és felszerelések
egyéni
csoport
(SZVK 6. pont lebontá-
osztály
sa, pontosítása)
1.1
magyarázat
x
-
1.2.
elbeszélés
1.3.
kiselőadás
1.4.
megbeszélés
x
-
1.5.
vita
x
-
1.6.
szemléltetés
1.7.
projekt
x
-
1.8.
kooperatív tanulás
x
-
1.9.
szimuláció
x
-
1.10.
szerepjáték
x
-
1.11.
házi feladat
x
-
x
x
-
x
-
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó
(differenciálási mó-
eszközök és felsze-
dok)
relések (SZVK 6.
Tanulói tevékenységforma
1.
1.1.
1.2.
1.3.
1.4. 1.5.
keret
tály-
pont lebontása, Cso-
Egyéni
szám
portOszbontás
Sor-
szervezési kerete
pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
feldolgozása 1.6. 1.7.
2.
Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
x
-
x
-
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
-
2.2.
Leírás készítése
x
-
2.3. 2.4. 2.5.
2.6.
2.7.
3.
3.1.
3.2
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
3.3.
Csoportos helyzetgyakorlat
x
-
3.4.
Csoportos versenyjáték
x
-
10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Áruismeret és forgalmazás – műszakicikk Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret és forgalmazás tantárgy
Óraszámok: évi 224 óra, heti 7 óra elmélet évi 240 óra, heti 7,5 óra gyakorlat boltban
Műszaki áruk ismerete és forgalmazása
Célok, feladatok: A tanulók részletesen megismerjék a műszaki árukra vonatkozó szakáruismereti tartalmakat.
Általános fejlesztési követelmények SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szoftverek használata Szakmai kommunikációs készség Tárgyalókészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Pontosság Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Segítőkészség Meggyőző készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása Helyzetfelismerés
Iskolai óraszámok: 48 5/13. évfolyam (szakközépiskolai előképzettséggel) 2/14. évfolyam
Témakörök
Energiahordozók
Elektromos alapismeretek Energiaosztályok Kötőelemek, kéziszerszámok, ipari tömegcikkek Csavarok Zárak Villamos szerelési anyagok Vezetékek, kábelezési segédanyagok Biztosítékok és tartozékaik Csatlakozók, aljzatok, villák, foglalatok Fényforrások Elektromos és nem elektromos sütő- és főzőkészülékek Gáztűzhelyek Elektromos tűzhelyek Kombinált tűzhelyek Beépíthető tűzhelyek Főzőlapok Grill,- kontakt olajsütők Mikrohullámú sütők Kenyérsütők Légkeveréses edények Fűtő- és vízmelegítő készülékek Fűtőbetétek Hőfokszabályozók Gázkonvektorok Gázkazánok Elektromos fűtőkészülékek Hősugárzók Hőkandallók Ventillátoros hőkandallók Olajradiátorok Hőtárolós kályhák Vízmelegítő készülékek Gáz vízmelegítők Elektromos vízmelegítők
Konyhai kisgépek és készülékek Kávéőrlők Turmixgépek, botmixerek Pépesítők Szeletelők, elektromos kések Gyümölcscentrifugák Elektromos húsdarálók Robotgépek Kávéfőzők Kenyérpirítók Konyhai légtisztítók Mérlegek Egyéb elektromos készülékek Vasalók Gyógyászati elektromos kisgépek Klímaberendezések Elektromos háztartási nagygépek Hűtőgépek, fagyasztógépek Mosógépek Szárítógépek Mosó-szárító gépek Mosogatógépek Takarítógépek Porszívók Szőnyeg,- kárpittisztító gépek Híradástechnikai készülékek Mikrofonok Hangszórók, hangdobozok Digitál hangrendszerek Erősítők Rádió,- és vevőkészülékek CD lejátszók, DVD, Blu-ray, média lejátszó Televízió készülékek Videókamerák
Digitális fényképezőgépek Digitális fotókeret Szórakoztató elektronika, játék Autórádiók X-box Play Station Wii Mobiltelefonok, tartozékok Számítástechnikai termékek
Követelmények: A műszaki áruk, csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei A műszaki áruk jellemzőiről való vásárlói tájékoztatás A műszaki árukhoz kapcsolódó okmányok tartalma A műszaki áruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények A műszaki áruk eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai Előírásoknak megfelelő reklamációs ügyintézés
Szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Sor-
Alkalmazott oktatási
szám
módszer neve
1.1
magyarázat
1.2.
elbeszélés
1.3.
kiselőadás
1.4.
megbeszélés
A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszkö-
szervezeti kerete
zök és felszerelések
cso-
(SZVK 6. pont lebontá-
egyéni
port
osztály x
x
sa, pontosítása) -
x x
-
1.5.
vita
x
-
1.6.
szemléltetés
1.7.
projekt
x
-
1.8.
kooperatív tanulás
x
-
1.9.
szimuláció
x
-
1.10.
szerepjáték
x
-
1.11.
házi feladat
x
-
x
-
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó
(differenciálási mó-
eszközök és felsze-
dok)
relések (SZVK 6.
Tanulói tevékenységforma
1.
1.1.
1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2.
keret
tály-
pont lebontása, Cso-
Egyéni
szám
portOszbontás
Sor-
szervezési kerete
pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
-
2.2.
Leírás készítése
x
-
2.3. 2.4. 2.5.
2.6.
2.7.
3.
3.1.
3.2
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
3.3.
Csoportos helyzetgyakorlat
x
-
3.4.
Csoportos versenyjáték
x
-
Számonkérés, értékelés A számonkérés elvei: A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően. Számonkérési formák: Szóbeli számonkérés: Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának az a tananyagából amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoport munka keretében Írásbeli számonkérés: Röpdolgozat: az elmúlt óra anyagából, az egész osztály vagy a tanulók egy csoportjának beszámoltatása Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése
Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számon kérése. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírása előtt be kell jelentenie a szaktanárnak. A dolgozat íráskor hiányzó tanuló a megjelenéstől számított egy héten belül, egy előre egyeztetett időpontban pótolni köteles a dolgozatot. Érdemjegy adható továbbá: Szorgalmi feladatra Tanulmányi versenyen való eredményes részvételre A számonkérés, értékelés gyakorisága a tanmenetben rögzített tananyagegységeknek megfelelően történik a témazáró dolgozatok esetében, ezeket összefoglaló, rendszerező óra előzi meg. A számonkérés többi formájának gyakoriságát a szaktanár határozza meg az adott tanulócsoport sajátosságainak megfelelően. A tanulók szóbeli és írásbeli feleleteit a szaktanár mindig értékeli, az érdemjegyet közli a tanulóval és az osztálynaplóba rögzíti. Házi feladat: Írásbeli feladatok: A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető. A tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű. Szóbeli feladatok: A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia. A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése. Értékelés: jeles jó közepes elégséges elégtelen
86-100% 71-85 % 56-70 % 40-55 % 0-39%
10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven Éretségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam
HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014
Értékesítés idegen nyelven tantárgy (elmélet)
128 óra
Heti óraszám: 4 Összóraszám: 128 óra CEF-szint: A2 – B1 Tananyagegység: 10031-12
A főbb árucsoportok forgalmazása az áruismeret alkalmazásával – idegen
nyelven
Célok, feladatok Az értékesítés idegen nyelven tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók legyenek képesek üzleti környezetben a főbb árucsoportok forgalmazásához kapcsolódó, vásárlóval folytatott szaknyelvi kommunikációra.
A főbb árucsoportok forgalmazása Feladatok Árut és kiegészítő termékeket ajánl a vásárló igényeinek megfelelően az árukészletből/katalógusból. Szakmai ismeretek Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei; Hazai termékek és Hungaricumok; Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények; Az élelmiszerek értékesítésének előkészítési feladatai; Az élelmiszerek eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai; Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma; Korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerek használata; A vegyiáruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelménye; A vegyiáruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények; A ruházati áruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei; A ruházati termékek jellemzőiről való vevői tájékoztatás; A ruházati termékekhez tartozó címkék, tájékoztatók tartalma; A bútorok csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei; A bútorok használatára, ápolására, kezelésére vonatkozó előírások; A lakástextíliák csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei;
A lakástextíliákhoz kapcsolódó tájékoztató címkék tartalma; A lakástextíliák használatára, kezelésére vonatkozó előírások; A műszaki áruk, csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei; A műszaki áruk jellemzőiről való vásárlói tájékoztatás; A műszaki árukhoz kapcsolódó okmányok tartalma; A műszaki áruk szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények; A műszaki áruk eladótérben történő elhelyezésének, bemutatásának szabályai; Előírásoknak megfelelő reklamációs ügyintézés Szakmai készségek Szakmai szoftverek használata; Szakmai kommunikációs készség; Idegen nyelvű hallott szöveg megértése; Idegen nyelvű beszédkészség; Tárgyalókészség
Témakörök, és elemeik Értékesítés idegen nyelven I.
64 óra
A vásárló köszöntése, elköszönés idegen nyelven Vásárló általános tájékoztatását szolgáló párbeszédek: útbaigazítás, nyitvatartási idő, akciós ajánlatok, ajándékvásárlás, vételár, fizetési módok , bolti szituációk, stb. Élelmiszerek megnevezése Élelmiszerek csoportosítása Élelmiszerek jellemzői Az élelmiszerek kapcsolódó tájékoztató címkék elemzése Szituációk az élelmiszerboltban Mértékegységek, csomagolás Termékek bemutatása A korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerek Sütőipari termékek értékesítése Malomipari termékek eladása Tejtermékek Zöldségfélék, gyümölcsök Alkoholmentes és alkoholtartalmú italok
Tésztaipari termékek, száraztészták fajtái, tésztaféleségek értékesítése Fűszerek, édesítőszerek, élvezeti cikkek Mélyhűtött- és konzerváruk eladása Korszerű táplálkozás Élelmiszerek értékesítése Árubemutatók, kóstolók Vegyi áruk megnevezése Vegyi áruk csoportosítása Vegyi áruk minőségi jellemzői Vegyi áruk ajánlása A vegyi árukhoz kapcsolódó használati útmutatók elemzése Vegyi áruk szakszerű tárolása Háztartási tisztító- és ápolószerek fajtái és értékesítése Mosószerek Szappan- és fürdőkészítmények ajánlása Arc- és testápolószerek Parfümök, kozmetikumok értékesítése Dohányipari termékek Festékek Ruházati termékek megnevezése Ruházati termékek csoportosítása Ruházati termékek jellemzői Ruházati termékek anyagának csoportosítása Ruhaanyagok minőségi jellemzői Ruházati termékek kezelési útmutatója Ruházati termékekhez kapcsolódó címkék, tájékoztatók Női felsőruházati termékek Férfi felsőruházati termékek értékesítése Sportruházati cikkek ajánlása Lábbelik értékesítése Alsóruházati cikkek eladása Harisnyák, zoknik értékesítése Strand- és fürdőruházati cikkek Csecsemőruházati cikkek
Kötöttáru értékesítése Divatáru értékesítése Kiegészítő termékek Divattermékek Ruházati termékek ajánlása Kezelési útmutatók Sportruházati termékek értékesítése Ruházati termékek ajánlása katalógus alapján Méret jelölés, használati,- kezelési útmutató értelmezése
Értékesítés idegen nyelven II.
64 óra
Bútor- lakástextil termékeken található tájékoztatók felhasználása az idegen nyelvű vásárlási szituációkban Bútorok csoportosítása Lakberendezési cikkek ajánlása Bútorok értékesítése Szőnyegek Szőnyegek értékesítése Ágytextíliák megnevezése Ágytextíliák eladása Függönyök Függönyök eladása, mértékegységek Bútorszövetek megnevezése Bútorszövetek ajánlása Méteráruk ajánlása Háztartási textíliák Lakberendezési tanácsadás Tájékoztatása az igénybe vehető szolgáltatásokról Lakástextíliák ajánlása Lakástextíliák rendelése Lakástextíliák értékesítése Sütő- és főzőkészülékek ajánlása Fűtő- és vízmelegítő készülékek ajánlása Konyhai kisgépek és készülékek ajánlása
Egyéb elektromos készülékek ajánlása Elektromos háztartási nagygépek ajánlása Híradástechnikai készülékek ajánlása Híradástechnikai készülékek, játékkonzolok ajánlása Mobiltelefonok, tartozékok, ajánlása Számítástechnikai termékek ajánlása A műszaki árukon található tájékoztatók Mértékegységek, csomagolás módja Vásárlói reklamációk elintézése
A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése Szaktanterem − www.szakma.hu: Angol nyelvű feladat- és projektbank − Keszthelyi Mónika - Kovács Krisztián: Communication and Sales in Trade (Kommunikáció és értékesítés a kereskedelemben), Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest 2008 − Angol –magyar szószedet a kereskedelemben, vendéglátásban, szállodában és idegenforgalomban dolgozók részére, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest 1992 − Cd-k, kazetták − saját készítésű tananyagok A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag feldolgozása hagyományos tanítási óra keretében Közös vázlatkészítés, egyéni jegyzetelés Olvasott szöveg önálló feldolgozása Dokumentumok készítése, elemzése Információgyűjtés, rendszerezés Gyakorlati feladatok megoldása Tapasztalatok gyűjtése, átadása Gyakorló órák, rendszerezések, összefoglalások Egyéni és kiscsoportos keretek között feladatok megoldása Kiselőadások, prezentációk, projektmunkák
Szakmai kiállítások, árubemutatók látogatása, kiértékelése szóban, írásban Esetismertetések, azok közös megbeszélése
A tantárgy értékelésének módja A modulban meghatározott ismeretek és/vagy kompetenciák mérése szóbeli és írásbeli méréssel: felelésekkel és dolgozatokkal történik. A dolgozatok értékelése százalékrendszer segítségével történik: 100-86%
5
85-76%
4
75-56%
3
55-40%
2
39- 0%
1