50. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK HÉTFŐ DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

50. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.12.08-12.12. 2014.12.08. HÉTFŐ DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. L. + 1 fő

Információ:

Kábítószerrel bűntette

visszaélés 2014.12.08.

08:30

HATÁROZAT HÍRDETÉS Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 márciusában K. L. Á. I.r. vádlottat társtettesként, bűnszövetségben, kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. L. II.r. vádlottat társtettesként, bűnszövetségben, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mint visszaesőt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. V. P. III.r. vádlottat társtettesként, bűnszövetségben, kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt, mint különös visszaesőt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. J. IV.r. vádlottat társtettesként, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel-visszaélés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte. T. T. V.r. vádlottat társtettesként, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel-visszaélés bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. U. Z. VI.r. vádlottat kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. A bíróság IV., V., és VI.r. vádlottak börtönbüntetésének végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen II. és III.r. vádlott enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. r. vádlott 2009év elején kérte meg II.r. vádlottat, hogy ismertesse meg olyan személlyel, aki kábítószer terjesztéssel foglalkozik. Így ismerte meg III.r. vádlottat, aki felajánlotta, hogy rendszeresen ellátja I.r. vádlottat marihuána és speed típusú kábítószerrel. I. és II.r. vádlott elfogásukig rendszeresen vásárolt kábítószert III.r. vádlottól. A vádlottak III.r. vádlottól származó anyagot I.r. vádlott bánki házában tárolták illetve csomagolták ki a rendelések alapján a vevők részére. Rendszeres vásárlójuk volt IV. és V.r. vádlott. Ők az így megszerzett kábítószer jelentős részét saját fogyasztói körükben értékesítették tovább, a fennmaradó részt pedig elfogyasztották. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztálya, illetve a Rendészeti Igazgatóság Bevetési Szolgálat Akció Osztálya 2010 márciusában rendőri akcióban fogta el Debrecen-Bánkon lévő lakóhelyén I.r. vádlottat és foglalt le 51 db tabletta töredéket, porszerű amfetamint tartalmazó anyagot és növényi ágvégződéseket. V. P. III.r. vádlott a birtokába került különböző típusú kábítószereket részben Debrecenben értékesítette I. és II.r. vádlott segítségével, illetve budapesti ismerősei körében terjesztette tovább. VI.r. vádlott a barátai számára értékesített marihuánát III.r. vádlotton keresztül Debrecenben. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

1 / 38

Debreceni Ítélőtábla M. A. Gy. + 1 fő

Információ:

Vesztegetés bűntette

2014.12.08.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában M. A. Gy. I.r. vádlottat 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadása bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. P. E. II.r. vádlottat, 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadása bűntette miatt 50.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott esetében pénzbüntetés kiszabásáért, II.r. vádlott esetében a pénzbüntetés súlyosításáért fellebbezett. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbezetek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a 2006. évi önkormányzati választáson a szavazók M. A. Gy. I.r. és P. E. II.r. vádlottakat a Hajdúsámson Város Önkormányzat Képviselő Testületének tagjává választották. I.r. vádlott alpolgármesteri feladatokat is ellátott. II.r. vádlott Sámsonkert településrészt képviselte az önkormányzatban. A választás során a vádlottak programjában már szerepelt többek között a Hajdúsámson-Sámsonkert részen egészségház kialakítása. A 2010 évi önkormányzati választás közeledtével 2009-ben II.r. vádlott az egészségházzal kapcsolatos szándékát egyre erőteljesebben határozta meg. 2009 májusában a képviselő testület határozatában döntött arról, hogy Sámsonkertben, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon, az iskolaudvar egy részén új beruházásként, vagy új ingatlan vásárlásával valósítják meg az egészségügyi beruházást. 2009 novemberében V. A. felajánlotta ingatlanát az önkormányzatnak erre a célra. I.r. vádlott úgy határozott, hogy az ingatlan megvásárlását követően V. A-tól 1 millió forintot visszakér a vételárból kampány célra. 2010 januárjában az önkormányzat műszaki bizottsága megállapította, hogy a felajánlott ingatlan önmagában kis területű, ezért a mellette lévő ingatlanra is szükség lenne. Az önkormányzat vételi szándékáról tájékoztatta a másik ingatlan tulajdonosát J. A-t, aki 18 millió forintért felajánlotta megvételre az ingatlant. Az ingatlanszakértő azonban az ingatlanok vételárát 10,6 illetve 14,5 millió Ft-ban állapította meg. I.r. vádlott mindkét eladótól 1-1 millió forintot kért vissza az árból kampány célra és ezt II.r. vádlott közölte velük. Miután mindkét személy az önkormányzat által felajánlott vételárat elfogadta, de a pénz átadását visszautasította, a műszaki bizottság nem javasolta az ingatlanok megvásárlását, hanem inkább az iskolaudvar egy részének beépítését javasolta, mert így pályázati támogatást is igénybe tudnának venni. 2010 márciusában a sámsonkerti egészségház kialakításának ügyét felfüggesztették. 2010 augusztusában II.r. vádlott képviselőtestületi ülésen, majd lakossági fórumon az ott lévők tudomására hozta I.r. vádlott kérését az ikerházakkal kapcsolatban. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla K.L. Zs.

Vesztegetés bűntette

elfogadásának 2014.12.08.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 áprilisában K. L. Zs. vádlottat vesztegetés elfogadása bűntett miatt 3 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetésre és 5000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet ellen A vádlott felmentésért, védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott a Berettyóújfalui Gróf Tisza István 2 / 38

Információ:

Kórházban dolgozott boncmesterként. Feladata volt többek között pl. boncolások elvégzése, adminisztráció végzése, a hozzátartozók tájékoztatása és a kitöltött halottvizsgálati bizonyítvány átadása. Ugyanakkor a vádlott egyéni vállalkozóként bérbe vette a kórház halotthűtőjét és végzete az elhunyt személyek hűtését a hozzátartozók által fizetett hűtési díj fejében. Ezen túlmenően bérleti szerződés alapján bérelte a patológiai osztály kegyeleti előkészítő helyiségét és végezte az elhunyt személyek öltöztetését, melyért a hozzátartozók bizonylat ellenében 6600 forintot fizettek. Id. K. A. 2010 márciusában elhunyt a kórházban. Az osztályvezető főorvos arról tájékoztatta a hozzátartozókat, hogy az elhunyt kórbonctani vizsgálatát mellőzhetőnek tartja. Ezt követően a hozzátartozók megjelentek a kórház patológiai osztályán a szükséges ügyek intézése érdekében. Tájékoztatták a vádlottat, hogy a kezelőorvos nem tartja indokoltnak boncolást és ők sem szeretnék, ha erre sor kerülne. A vádlott, aki átvette az iratokat, erre azt közölte, hogy a boncolást majd ők döntik el. Majd hozzátette, ha az iratok között elhelyeznek „valamit” akkor majd meglátja, hogy boncolnak-e mert meg lehet oldani a dolgot. Ezek után a hozzátartozók 7000.- Ft-ot tettek be az iratok közé és adták át azokat a vádlottnak, aki közölte, hogy „rendben, akkor nem lesz boncolás”. Átadta az özvegynek a halottvizsgálati bizonyítványt, majd közölte, hogy a holttest hűtése 6500.- forintba kerül. Ha azonban számlát nem kérnek róla, akkor csak 5.500.- Ft. A hozzátartozók 6000.- forintot fizettek, számla nélkül, azonban a vádlott nem adott vissza az összegből, arra hivatkozással, hogy nincs váltópénze. Az elhunyt férfit halála után egy héttel eltemették. A vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás teljes tartama alatt tagadta. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék fsz. 31. 26.bf.12071/2014

közérdekű üzem 2014.12.08. működése megzavarásának bűntette

13:00

A vádlott 2014. július 30-án Budapesten a New York kávézóban eltulajdonította az egyik vendég táskáját, a cselekményét észlelő alkalmazott és a sértett azonban üldözőbe vették. A vádlott a Blaha Lujza téri metró állomásnál leszaladt az aluljáróba, beszállt a metrókocsiba, hogy elmeneküljön üldözői elől. A sértett a segítségére siető utasok segítségével kiszállásra kényszerítette a vádlottat. R. L. vádlott ekkor az alagútba befutott, és az éppen elinduló szerelvény mellett elesett a síneken. A metrószerelvény vezetője emiatt erőteljes fékezésre kényszerült, a vádlott az elesés folytán megsérült. A rendőrök az elfogásakor 282.000 forint értékben tárgyakat, készpénzt, és egy hamis dán vezetői engedélyt találtak nála. A vádlott cselekménye következtében az M2 metró forgalma a pálya egy szakaszán áramtalanítás miatt közel másfél óráig szünetelt, ez alatt az idő alatt 52 pótlóbuszt kellett forgalomba állítani. Az elsőfokú bíróság lopás bűntette, közérdekű üzem megzavarásának bűntette, közlekedés biztonsága elleni bűntett, és közokirathamisítás vétségének előkészülete miatt 3 év 8 hónap börtönbüntetésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte R. L. vádlottat, továbbá 5 évre kiutasította Magyarországról. 3 / 38

A Fővárosi Törvényszék 2014. december 8-án tárgyalja másodfokon a büntetőügyet. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék fsz. 38. 21.B.849/2010

sikkasztás

2014.12.08.

13:00

A Fővárosi Főügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint az I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel - 887.500.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBEnek, amelyben a II. r. vádlott 780.940.000.- Ft vonatkozásában, a III. r. vádlott 24.560.000.- Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában 666.000.000.- Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-től a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel 2008. április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd 2008. augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével, valamint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék, I. emelet 62. tárgyalóterem M. G. és társai

emberrablás bűntette és más bűncselekmények

2014. december 8.

8.30

4 / 38

A vádirat I. pontja szerint M.G. I.r. vádlott 2008. augusztusában Fegyverneken kölcsönadott 10.000.- Ft-ot a sértettnek, azzal, hogy azt a sértett 2008. szeptember 10-ig 15.000.- Ft összegben köteles visszafizetni. A sértett szeptember 8-án teljesített, a vádlott azonban azt állította, hogy a pénz hamis, és ismételten felszólította fizetésre. A sértett másnap ismét átadott 15.000.- Ft-ot, ám a vádlott ekkor már 15.000.- Ft-ot kért kamattal. A sértett ígéretet tett a további 5.000.- Ft megfizetésére, ám a vádlott ismét felhívta és közölte, hogy most már 40.000.- Ft-tal tartozik, de ezt a sértett most már elutasította, a vádlott további telefonhívásait ezután nem fogadta. Ezt követően a vádlott a sértettet bántalmazással fenyegette, így a sértett ennek hatására átadott a vádlott részére 40.000.- Ft-ot, majd a vádlott közölte a sértettel, hogy 10 percet késett, ezért további 20.000.- Ft-ot követelt, majd magához vett egy szamurájkardot, és a sértettet megöléssel fenyegette. A sértett a fenyegetések hatására további 20.000.- Ftot adott át a vádlott részére. A vádirat szerint a vádlott 2009. január 8-án az utcán megállt az autójával a sértett mellett, a gépkocsi ablakán kinyúlva egy fegyvernek látszó tárgyat a sértettre fogott, majd közölte, hogy választhat 600.000.- Ft megfizetése vagy az élete között. A vádlott a sértettre kiabált, felszólította, hogy szálljon be a kocsiba, aki ennek nem akart eleget tenni, de a vádlott a gépkocsiból kiszállt, megragadta a sértettet, és betuszkolta a kocsi hátsó ülésére. A gépkocsiban a vádlott a sértettől elvette a személyi igazolványát, lakcímkártyáját, elszállította a földhivatalhoz, és a sértettet megöléssel fenyegetve arra kényszerítette, hogy a sértett tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapját kikérje. Ezután akarata ellenére ügyvédhez szállította, ahol valótlan tartalmú adásvételi szerződést íratott vele alá. A szerződést készítő ügyvéd a szerződés valótlan tartalmáról nem bírt tudomással. A vádlott a sértettet cselekményével személyi szabadságától több órán át megfosztotta, azonban a sértett szabadon bocsátását követelése teljesítésétől nem tette függővé. A vádirat további pontjaiban M.G. vádlott rablás bűntettével, illetőleg ő és 3 társa különböző sértettek sérelmére elkövetett zsarolás bűntettével, uszorabűncselekmény bűntettével, személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségével kerültek megvádolásra. A tárgyalások folyamán a vádlottak kihallgatása megtörtént, jelenleg az egyes cselekményekkel kapcsolatos tanúk kihallgatása van folyamatban. A fenti határnapon is tanúkihallgatással folytatódik a bizonyítási eljárás.

Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő +36-30/2399614 [email protected]

5 / 38

2014.12.09. KEDD DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. K. A. + 1 fő

Információ:

Testi sértés bűntette

2014.12.09.

10:00

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában O. J. I.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. H. K. A. II.r. vádlottat garázdaság bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. I. és II.r. vádlott legkorábban a büntetése 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság K. J. III.r. vádlottat, mint különös visszaesőt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen II.r. vádlott és védője valamint III.r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés illetve enyhítés érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 májusában Budapesten egy kb 50 fős rendezvényen F. R. születésnapját ünnepelték, ahol mindhárom vádlott megjelent. Hajnalban O. G. és K. J. III.r. vádlott hazaindultak, mikor F. L. sértett megkérte őket, hogy vigyenek haza több embert. O. G. ezt vállalta, de H. K. A. II.r. vádlottat, annak ittassága miatt nem viszi haza. Ezen II.r. vádlott feldühödött, és megütötte O. G-t, aki e verekedést elkerülendő elindult hazafelé, azonban többen utolérték, köztük II.r. vádlott is és ütlegelni kezdték. K. J. III.r. vádlott ekkor telefonon odahívta O. J. I.r. vádlottat, aki megérkezve szóváltásba, majd dulakodásba keveredett F. L-el és II.r. vádlottal. Ennek során K. J. III.r. vádlott egy késsel megvágta F. L. könyökét, míg O. J. I.r. vádlott egy golfütővel fejbe vágta F. L-t, aki eszméletét vesztette és a mentők kórházba szállították. II.r. vádlott pedig egy késsel megvágta O. J. I. r. vádlott tomporát. A sérülések 8 napon belül gyógyultak, azonban F. L. esetében fennállt az életveszélyes sérülés kialakulásának reális veszélye. A vádlottak kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy a rendezvényen tartózkodók vagy a környéken élők nyugalmát megzavarja, bennük megbotránkozást és riadalmat keltsen. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Pesti Központi Kerületi Bíróság fsz. 3. 17.B.32343/2013

kerítés

2014.12.09.

8:30

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint az I. r vádlott az UFO együttes frontembereként 2009 végén megismerkedett a Nyugat-Európából használt személygépkocsik és azok alkatrészeinek importálásával foglakozó a II. r. vádlottal, valamint a 2009-ben Svájcban prostitúciós tevékenységet folytató a III. r. vádlottal. A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak abban, hogy hosszabb időn keresztül úgy tesznek szert rendszeres jövedelemre, hogy a III. r. vádlott által ismert és kipróbált svájci A2 Club elnevezésű bordélyházba olyan nőket fognak közvetíteni, illetve kijuttatni, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében közösülnek és fajtalankodnak a vendégekkel, a 6 / 38

megszerzett prostituáltak után a bordélyház által fizetett összegeket pedig egymás között felosztják. A svájci jogszabályok szerint az államszövetség területén a prostituáltak a szükséges munkavállalási engedély birtokában szabadon végezhetik tevékenységüket, e célból bordélyházat is fenn lehet tartani, azonban a prostituáltak közvetítéséért ellenérték nem fizethető. A megállapodás szerint az I. r. vádlott feladata volt a lányok felkutatása, a végzendő prostitúciós tevékenység szélesebb körű ismertetése, az elérhető jövedelem bemutatása, valamint a jövedelem felhasználására vonatkozó ajánlatok ismertetése, a prostituáltak kiutaztatásának megszervezése, költségeik megelőlegezése, a velük történő kapcsolattartás. A III. r vádlott megállapodás szerinti feladata volt a bordélyház üzemeltetőjével való kapcsolattartás, a fordítás, a prostitúciós tevékenység bemutatása a lányoknak, esetleges kételyeik eloszlatása, valamint új bordélyházak felkutatása. A II. r. vádlott feladata közé tartozott a megkereshető jövedelem felhasználásával kapcsolatos ajánlatok bemutatása a prostitúciós tevékenységre kiválasztott lányok részére, valamint bordélyházba, illetve a repülőtérre történő szállításuk. A vádlottak megállapodtak abban, hogy tevékenységüket összehangolják, folyamatosan tájékoztatják egymást, egyeztetnek. A konspiráció érdekében Skypon, és a Facebookon keresztül kommunikáltak, telefonon kódszavakkal hozták egymás tudomására az információkat. A vád szerint a bordélyház üzemeltetője és a vádlottak olyan megállapodást kötöttek, miszerint a lányok kéthetes időszakokra utaznak ki a bordélyházba szexuális szolgáltatásokat nyújtani, ahol napi 12 órát dolgoznak. Kezdetben a keresményük 50 százalékát, később csak 45 százalékát adták át a bordélyház üzemeltetőjének, a maradék összegből csupán kéthetente 200 svájci frank került levonásra szállásra, valamint a szükséges munkavállalási engedély költségére. A vádlottak arra vállaltak kötelezettséget, hogy biztosítják a bordélyházban mindenkor rendelkezésre álljon 7-8 prostituált. Ezért a tevékenységért 2011. januárjáig a vádlottak minden hónapban fix összegre voltak jogosultak, majd az I. r. vádlott társai jóváhagyásával abban állapodott meg, hogy az első alkalommal közvetített lányok után személyenként kéthetente 600 svájci frankra, míg a korábban már közvetített prostituáltak újabb kijuttatása után személyenként 400 svájci frankra jogosultak azzal, hogy a vádlottak kötelesek voltak minden hónapban két újabb lányt szerezni. A vád szerint az I. r. vádlott a lányok felkutatása érdekében azt a látszatot keltve, hogy a VE2 energiarágó népszerűsítésére hostesseket keres, hirdetéseket adott fel, valamint a munkavállalók által megjelentetett hirdetésekre jelentkezett annak ellenére, hogy a termék promóciójára a valóságban nem került sor, az a vádlottnál csak hosszabb távú tervként szerepelt. A személyes találkozások alkalmával az I. r. vádlott felmérte a jelentkezők személyiségét. Közölte, hogy ő az UFO együttes frontembere, ezáltal pedig azt sugallta, hogy több, mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hazai könnyűzenei életben. Megnyerő modorával lehengerelte a jelentkezőket, rövid időn belül meggyőzte őket arról, hogy akár a modellkarrierhez, akár az előadóművészi tevékenység folytatásához nagy összegű pénzre van szükség. Melyet azonban csak prostitúciós tevékenységgel lehet elérni. A jelentkezőknek felvetette, hogy ki tudja őket juttatni egy svájci luxusbordélyházba, továbbá, anyagilag segíti őket az indulásig hátralévő időben. A lányok meggyőzése érdekében rendszeresen igénybe vette a III. r. vádlott segítségét. Az I. r. vádlott annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a lányok alkalmasak-e a szexuális szolgáltatás nyújtására, nemi kapcsolatot létesített velük. Abban az esetben, ha a családi problémákkal küzdő, jövedelemmel nem rendelkező lányok nem vállalták a prostitúciós tevékenységet, napi megélhetésükre pénzt adott azért, hogy ezáltal anyagi függőségbe kerüljenek vele, majd később közölte, hogy a korábban átadott összeget a részére adják vissza. Mivel nem találtak munkát, és jövedelmük sem volt, a pénzt nem tudták visszafizetni. Az I. r. vádlott ekkor rávette őket arra hogy a tartozás rendezése érdekében vállalják el a felajánlott prostitúciós munkát. A vád szerint az I. .r vádlott a bordélyházban dolgozó lányokat napi szinten beszámoltatta, 7 / 38

a keresményük megőrzésére biztatta őket, a hazatért prostituáltakat pedig a tevékenység további folytatására beszélte rá. Az I. r. vádlott a prostituáltak – a bordélyházat megillető összeg levonását követően megmaradó – jövedelmének 20 százalékára tartott igényt, a tevékenység megszervezéséért, valamint a folyamatos kapcsolattartásért cserébe, mait a megélhetésére fordított. Az ezt követően fennmaradt összeg vonatkozásban pedig rávette a lányokat arra, hogy azt vagy neki adják át megőrzésre, vagy pedig a II. r. vádlottnak, aki azt a személygépkocsi kereskedelembe fekteti. Az I. r. vádlott a prostitúciós tevékenység végzésének további feltételeként meghatározta, hogy a lányok a jövedelmükből helyezzenek el nála vagy a II. r. vádlottnál részletekben egy 2,5 millió forintos megtakarítást, melyet ő ingatlanokba vagy tőzsdére, míg a II. r. vádlott használt gépkocsikba fektet, és azt 1 év után kamatmentesen visszafizetik nekik. Az I. r. vádlott az átvett összegeket részben saját, mindennapi költségeinek fedezésére használta fel, részben pedig az UFO együttesbe fektette be. Egy idő után már nem is állt szándékában a pénz visszafizetése, célja kizárólag a prostituáltak pénzének megszerzése volt. Minderről azonban a vádlott-társainak nem volt tudomása. A vádirat 25 vádpontban részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. Az ügyészség az I. r. vádlott ellen megtévesztéssel, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 3 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 25 rendbeli, - 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) valamint kitartottság bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a II. r. vádlottat, mint visszaesőt bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettével, 25 rendbeli,- 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) vádolja, melyet 18 esetben bűnsegédként követett el. A III. rendű vádlott ellen bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 26 rendbeli -12 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette a vád, amely 9 esetben kísérlet maradt. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. em. 118.

B.J.

Információ:

testi sértés bűntette

december 9.

8.30

Az 57 éves vádlott 2014. június 30-án vitába keveredett fiával. Ennek során dulakodni kezdtek, mely azzal ért véget, hogy a vádlott egy 11 cm pengehosszúságú késsel fiát hasbaszúrta, akinek életveszélyes sérülése keletkezett. Első tárgyalás, de befejezés várható. Marosiné Tumó Tünde sajtótitkár 06/30 206-0474 [email protected]

8 / 38

Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22.

D.F.

csalás bűntette

december 9.

8.30

A 48 éves kaposvári vádlott kortárs festőkkel korábban élt neves művészek alkotatásait készíttette el, melyeket eredetinek feltüntetve adott el a sértetteknek, ezzel összességében több tízmilliós kárt okozva. Folytatólagos tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott H.M. és társai ügy hűtlen kezelés időpont 2014. bűntette és más december 9. 8-30 óra, bűncselekmények december 11. 9 óra Folytatódik Budapest volt főpolgármester-helyettesének és 14 társának a büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken, akiket folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. December 9. napján az I/A vádpontot, december 11. napján pedig az I/D. és a III. vádpontot érintően hallgat ki tanúkat a bíróság.

Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott Á.Á. és társai ügy adócsalás bűntette és időpont 2014. más bűncselekmények december 9. 9 óra Folytatódik a kiskunfélegyházi „számlagyáros” büntetőper Tanúk kihallgatásával folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken annak a 28 vádlottnak a büntetőügye, akik ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség pénzmosás bűntette, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott – utólag közelebbről már meg nem határozható időpontban és körülmények között – 2005. évben úgy határozott, hogy akként tesz szert rendszeres jogtalan anyagi haszonra, hogy Kiskunfélegyházán úgynevezett „számlagyárat” hoz létre és működtet. E tevékenység lényege az volt, hogy az I.r. vádlott az erre igényt mutató „megrendelők” (különböző gazdálkodó szervezetek) részére – általa is előre tudott módon adócsalás elkövetéséhez – úgy nyújt segítséget, hogy létező gazdasági társaságok nevében állít/állíttat ki valótlan tartalmú, fiktív számlákat, amelyeket – anyagi ellenszolgáltatás fejében – eljuttat a megrendelők felé, akik az általuk is tudottan fiktív számlákat könyvelésükbe 9 / 38

beállítják, ezt követően pedig adóbevallásaikat a fiktív számlák figyelembe vételével, valótlan tartalommal készítik el, majd nyújtják be az adóhatósághoz, és ezáltal adófizetési kötelezettségüket csökkentik különböző adónemekben. Az I.r. vádlott a vádbeli időszakban – 2005-2010 évek - az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok nevében különböző összegekről fiktív számlákat állított/állíttatott ki a számlákat megrendelő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók részére. Az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok nagyszámú gazdasági társasággal és egyéni vállalkozóval álltak nem valós üzleti kapcsolatban, mely során egymás között rendszeresen pénzügyi tranzakciókat hajtottak végre. A fiktív számlát „megrendelő” gazdálkodók a valótlan tartalmú számlákon szereplő különféle pénzösszegeket átutalták az I.r. vádlott által megadott gazdasági társaságok bankszámláira, majd azt I.r. vádlott utasítására, a pénzfelvételre jogosult vádlott-társ – jellemzően az utalás napján – készpénzben felvette a gazdasági társaság bankszámlájáról. A pénzt felvevő személy a felvett pénzösszegeket ezt követően átadta I. r. vádlottnak, aki a jutaléka levonását követően a megmaradt pénzösszeget visszaadta a számlát megrendelő vállalkozások képviselőjének vagy tulajdonosának. Készpénzfizetési számlák esetében a számlákat megrendelő számlabefogadók az I. r. vádlottal előzetesen megbeszélt összeget – a bruttó számlák 5-20%-át – fizették ki a számlák átvételekor az I. r. vádlottnak, vagy valamelyik megbízottjának. Az I.r. vádlott érdekeltségi körébe a vádbeli időszakban 23 gazdasági társaságok tartozott. A gazdasági társaságok tulajdonosi köre jelentős átfedést mutatott. A gazdasági társaságok tulajdonosai és képviselői külföldi, elsősorban ukrán és szerb állampolgárok voltak. A társaságok jelentős részében a kézbesítési megbízott I. r. válott, illetve az irányítása alá tartozó vádlott társak voltak. A számlakibocsátó gazdasági társaságok tényleges irányítását az I. r. vádlott látta el, illetve rendelkezett a társaságok bankszámlájára utalt pénz felhasználásáról. A társaságok egy része viszonylag rövid „élettartamú” volt, a cégekkel szemben a nagy összegű adótartozás miatt felszámolási eljárás elrendelésére került sor. A fenti gazdasági társaságokkal kapcsolatosan elkövetett adócsalás bűncselekményekből származó jövedelmük legalizálása érdekében az I. r. vádlott és több társa az adóhatóság felé személyi jövedelemadó (továbbiakban SZJA) adónemben, több adóéven keresztül kiugróan magas értékű fiktív személyi jövedelemadó bevallásokat tettek, melyek alapjait az I. r. vádlott által a „foglalkoztató” gazdasági társaságok számlájára történő készpénzbefizetés, illetve az ezen számlákról a magánszemélyek részére történő banki átutalás biztosított. Az I. r. vádlott által a „foglalkoztató” gazdasági társaságok számlájára teljesített készpénzbefizetések és átutalások a vádlottak által elkövetett adócsalás bűncselekményekből származnak. A vádbeli időszakban összesen 181.136.220 Ft összegű nettó bérjövedelem (munkabér, prémium, végkielégítés) átutalása történt meg a vádlottak részére. 10 / 38

Az adócsalás, valamint a pénzmosás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat egy személyi kör működtette, akik I. r. vádlott utasításainak megfelelően végezték a fiktív számlák értékesítését, a beérkező összegek elosztását, valamint a befogadó gazdasági társaságok képviselői részére történő készpénzek „visszajuttatását”. Az előzőekben részletezett tevékenységet a vádlottak szervezetten, hosszabb időn keresztül végezték, oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A bűnszervezetet az I. r. vádlott hozta létre a bűncselekmények elkövetése érdekében. Felkutatott olyan személyeket, akik gazdasági társaságokat hoztak létre annak érdekében, hogy azok felhasználásával bűncselekményt kövessenek el – számlagyárat működtessenek. A bűnözői csoport tagjai egymással telefonon és e-mailben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb időre alakult. A cselekményeket a társaságok megalapításától, külföldi tagok, illetve ügyvezetők beszervezésétől, kézbesítési megbízottak felkutatásától, a cégek eladásától, a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságtól, készpénzfelvételektől és a számlák kiállításáig kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték, és ez alapján hajtották végre. A fent részletezett láncolaton keresztül szerzett pénzeszközöket a vádlottak a bűnszervezet működésére, valamint a hálózatba szervezett fiktív gazdasági társaságok fenntartására, illetve a bűnszervezetben tevékenységet végző személyek díjazására fordították. Az adócsalások elkövetéséből származó összegek eredetét az elkövetők, a hálózatban található gazdasági társaságok közötti sorozatos banki átutalások útján kísérelték meg leplezni, illetve a bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelmüket kiugróan magas értékű, fiktív személyi jövedelemadó bevallások benyújtásával kísérelték meg legalizálni. A bűnszervezetet I. r. vádlott hozta létre, a bűnszervezet munkáját szervezte és koordinálta, részt vett a készpénzek felvételében, valamint a pénznek a befogadó társaságok képviselői részére történő „visszajuttatásában”. Több esetben a bűnszervezetben szereplő fiktív gazdasági társaságok korábbi képviselője volt, illetve több gazdasági társaság esetében a kézbesítési megbízotti teendőket is I. r. vádlott látta el. A számlakibocsátó társaságok esetében a társaságok bankszámlái felett rendelkezési jogosultsággal bírt, és tulajdonosként rendelkezett a bűnszervezetbe bevont fiktív gazdasági társaságok felett. Az I. r. vádlott irányította a szervezet számla kiállítási tevékenységét. Döntött a gazdasági társaságok megalapításáról, az ügyvezetők, kézbesítési megbízottak, bankszámla feletti rendelkezési joggal bírók személyéről, majd ezt követően utasításokat adott társainak a számlák kiállítására, pénzfelvételekre és átutalásokra. Utasításai alapján került sor a számlagyárban résztvevő gazdasági társaságok bankszámlájáról történő pénzfelvételekre, majd döntött a megszerzett pénz rendeltetéséről. Intézkedett az átutalásos számlák esetében a fiktív számlák kiállításának költségén kívüli összegek számlabefogadó társaságok vezetői részére történő visszafizetésről. I. r. vádlott egyezett meg a számlabefogadó gazdasági társaságok vezetőivel, illetve képviselőivel a fiktív számlák kiállításának körülményeiről. Mindezek alapján az I. r. vádlott irányította a 11 / 38

bűnszervezetet, amelyben II. r., III. r., IV. r., V. r., XXII. r., XXIV. r. és XXVII. r. vádlottak tagként vettek részt.

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) 237. számú tárgyalóterem F. R. és 4 társa

Nagyobb kárt okozó csalás 2014. bűntette december 09.

13.00 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint F. R. I. r. vádlott lízingszerződést kötött egy 2.250.000,-Ft Audi típusú személygépkocsira, és kezdő részletként befizetett 675.000,-Ft-ot. A fennmaradó összeget 12 hónap alatt havi 166.004,-Ft-jával kellett volna törlesztenie. Hitelkérelmén valótlanul állította, hogy nettó 145.000,-Ft jövedelemmel rendelkezik. A törlesztő részleteket egyszer sem teljesítette. P. Zs. II. r. vádlott F. R. I. r. vádlott tudtával faxon megküldött egy általa is tudottan valótlan tartalmú adásvételi szerződést az I. Lízing Zrt. részére, amely szerint a fenti Audi típusú gépkocsit S. Kft. eladta B. J. III. r. vádlott részére, azonban a III. r. vádlott a gépjármű tulajdonjogával nem rendelkezett, a szerződést csak a hitelkérelemhez történő felhasználás érdekében írta alá. II. r. vádlott egy valótlan tartalmú adásvételi szerződést is elfaxolt a Zrt. részére, mely szerint a III. r. vádlott a II. r. vádlott közvetítésével eladja az I. r. vádlottnak a fenti személygépkocsit. Ez a szerződés is valótlan tartalmú volt, létrejöttének és felhasználásának célja csupán a lízingcég által biztosított kölcsön I. r. vádlott általi megszerzése volt. A fenti Audi gépkocsi tulajdonosa Cs. G. volt, aki ezt értékesítette a T. Autó Kft.-nek, akivel üzleti kapcsolatban állt H. B. IV. r. vádlott, aki a kft.-vel szemben fennálló követelésébe beszámította a fenti gépkocsit és annak tulajdonjogát megszerezte. A gépkocsit nem kívánta a nevére íratni, ezért K. F. V. r. vádlottal megegyezett abban, hogy a gépkocsit a T. Autó Kft.-től papíron az S. Kft. fogja megvásárolni, akinek az V. r. vádlott az alkalmazottja volt. Ezt követően IV. r. vádlott átadta értékesítés céljából a fenti biankó adásvételi szerződéseket F. K-nak, aki fenti gépjárművet I. r. vádlottnak értékesítette 1.500.000,-Ft-ért. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változások átíratásra kerültek az okmányirodánál. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 112. számú tárgyalóterem F. Z. és 2 társa

Uzsorabűncselekmény 2014. bűntette és más december 09. bűncselekmények

09.00 óra

Az ügy lényege: A Szegedi Járásbíróság első fokon, nem jogerősen bűnösnek mondta ki F. Z. I.r. vádlottat jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében, folytatólagosan elkövetett uzsorabűncselekmény bűntettében, társtettességben elkövetett önbíráskodás bűntette kísérletében, valamint egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében, ezért őt – halmazati büntetésül – 4 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ellene 5 12 / 38

rb. – melyből 4 rb. folytatólagosan elkövetett – uzsorabűncselekmény miatt emelt vád alól felmentette. A II. és a III.r. vádlottakat társtettességben elkövetett önbíráskodás bűntette kísérletében mondta ki bűnösnek, ezért a II.r. vádlottat összesen 250 ezer forint, míg a III.r. vádlottat 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I.r. vádlott a törvényben előírt engedély nélkül éveken keresztül végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, azzal, hogy különböző összegű készpénzt adott kölcsön magánszemélyek részére. Közülük egy sértett részére 2011 tavaszán 100 ezer forint összeget adott kölcsön különösen magas kamattal, hiszen a sértett havi 60 ezer forintos részletekben törlesztette a kölcsönt, és összesen 400 ezer forintot fizetett vissza az I.r. vádlottnak. Az I.r. vádlott tudott róla, hogy a nő egyedülállóként neveli három gyermekét, és önhibáján kívüli rászorult helyzetét kihasználva tette ki őt és gyermekeit további nélkülözésnek. A bíróság további öt sértett vonatkozásában is megállapította, hogy az I.r. vádlott rendszeresen adott kölcsön különösen aránytalan mértékű – általában havi 100%-os – kamattal. Az is megállapítható volt ugyanakkor, hogy a sértettek segélyekből, családi ellátásokból és alkalmi munkából megfelelő jövedelemmel rendelkeztek, de életvezetési hiányosságaik megélhetésük elnehezüléséhez vezetett, a kölcsönöket pedig ballagási ebédre, italozásra, cigarettára kérték az I.r. vádlottól, ezért a kölcsönökkel nem nélkülözésüket súlyosbították. Erre figyelemmel a bíróság úgy ítélte meg, hogy az I.r. vádlott sérelmükre nem követett el uzsorabűncselekményt, így őt ezen vádpontok alól felmentette. A bíróság nem zsarolásként, hanem önbíráskodás bűntette kísérleteként minősítette a három vádlott azon cselekményét, miszerint – nem uzsorának tekinthető – kölcsön visszakövetelése érdekében egy sértettet autójukkal megállásra kényszerítettek, majd nyakát megragadva többször ököllel bántalmazták. Az I.r. vádlottat a bíróság egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében is bűnösnek mondta ki, mivel egy külföldről származó motorkerékpárra egy másik motorkerékpár rendszámát szerelte fel. Az ítélet ellen az ügyész a felmentés helyett elítélés, eltérő minősítés és súlyosbítás érdekében is fellebbezett, valamennyi vádlott és védőik fellebbeztek az önbíráskodás bűntett kísérlete alóli felmentés érdekében, az I.r. vádlott pedig enyhítés végett is fellebbezést jelentett be. Megjegyzés: A bíróság az ügyet nyilvános ülésen bírálja el. Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Tapolcai Járásbíróság 8300 Tapolca, Köztársaság tér 4. 5. sz. tárgyaló 2.B.422/2014. Hanyag kezelés vétsége és számvitel 2014. S. L. rendjének megsértése bűntette december 9.

9,00

A bíróság az ügyben első tárgyalást tart.

13 / 38

A vádirati tényállás szerint S. L. vádlott 2000. szeptember 24. napjától társasház közös képviselője volt. A társasház alapító okiratának 7.) pontja szerint a közös képviselő köteles a közgyűlés által megállapított hozzájárulást időben nem fizető tulajdonostárs ellen a szükséges intézkedéseket megtenni. 2012. augusztus 16-án a közgyűlés a vádlottat a közös képviselői feladatok alól felmentette és helyette más választott közös képviselőnek. Megállapítást nyert, hogy a társasház tulajdonosainak az idő alatt, míg a vádlott közös képviselő volt összesen 2.915.000 forintot kellett volna közös költségként befizetni. A befizetések 2000. szeptember 29. napjától folyamatosan csökkentek, 2012. július 31. napjáig mindösszesen 1.495.252 forint közös költség befizetése nem történt meg, a vádlott pedig a befizetéseket nem ellenőrizte és semmiféle intézkedést nem tett azok rendezése érdekében, ezáltal a társasháznak a fenti összegű vagyoni hátrányt okozta. Ezen túlmenően a számvitelről szóló törvény és a 224/2000. (XII.19.) Kormányrendelet társasházakra vonatkozó szabályozásában írtakat is folyamatosan megszegte. Információ:

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

14 / 38

2014.12.10. SZERDA DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla G. G. + 3 fő

Sikkasztás bűntette

2014.12.10.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 májusában G. G. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és pénzmosás bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 446.620.882.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. G. P. S. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Sz. R. III.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. J. IV.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és csalás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte IV.r. vádlottat, hogy fizessen meg az MVH-nak, mint sértettnek 4.850.000.- Ft-ot, valamint 2007. július 16-tól járó törvényes kamatot, továbbá az államnak 291.000.- Ft illetéket. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be. I., III. és IV.r. vádlott esetében súlyosításért illetve II.r. vádlott esetében pénzbüntetés kiszabásáért. IV.r. vádlott esetében az elkövetési érték magasabb összegben való megállapításáért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 1998-ban létrehoztak egy kereskedelmi és vendéglátói betéti társaságot, melynek fő tevékenysége vendéglátás illetve gabonafélék termesztése volt. 2006-ban a vádlottak egy mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató kft-t hoztak létre, melynek fő tevékenysége tárolás, raktározás volt, de szerepelt a felsorolásban mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, szállítmányozás, ingatlan bérbeadása és üzemeltetése is. A két cég vezetője I.r. vádlott volt. II.r. vádlott csak névleg volt tagja a társaságnak, a tényleges tevékenységben nem vett részt. I.r. vádlott 2005-ben és 2006-ban a két társaság nevében raktározási szerződést kötött határozatlan időre intervenciós kukorica tárolására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségénél. A szerződések érvényességének vége 2007 júliusában volt. A kukorica az MVH tulajdonát képezte. A raktárak Debrecenben, Nyíradonyban, Polgáron voltak és összesen 10.901,19 tonna 399.327.261.- Ft összértékű kukoricát tároltak bennük. 2007 májusában az MVH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége helyszíni ellenőrzéseket végzett a raktárakban és minden rendben talált a betárolt kukoricával kapcsolatban. Mindeközben I.r. vádlott a kft-t 2007 májusában fiktíven értékesítette két ukrán állampolgárnak, akiknek azonban nem állt szándékában a céggel tényleges gazdasági tevékenységet folytatni. Ezt követően a kft képviseletét ténylegesen Sz. J. IV.r. vádlott látta el, aki rendelkezett a raktárak kulcsaival. Ezért I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukoricát értékesíteni kívánta. Ebben segítségére volt Sz. R. III.r. és Sz. J. IV.r. vádlott, akik tudták, hogy melyik raktárban mennyi kukorica van. I.r. vádlott egy cégnyilvántartásból törölt kereskedelmi kft nevében az intervenciós kukoricát 2007. május-júniusa között értékesítette egy másik kft-nek. A társaság pedig az ténylegesen megvásárolt kukoricát továbbértékesítette egy újabb 3 kft-nek. E cégek közül pedig volt olyan, aki szintén továbbértékesítette a kukoricát. A vásárlók a raktárakból elszállították a megvásárolt terményt. 2007 júliusában az ellenőrzések során derült ki, hogy a raktárak üresek. I.r. vádlott az általa képviselt kft-vel betárolt, egyben rábízott, az MVH tulajdonát képező kukoricát jogtalanul eltulajdonította, amelyhez szándékosan segítséget nyújtott III. és IV.r. vádlott. A 15 / 38

Információ:

vádlottak által okozott kár értéke bruttó 446.620.882.- Ft. I.r. vádlott 2007. május– április havi teljesítési igazolásokat és azzal kapcsolatos számlákat adott át az MVH megyei kirendeltségén, és ezek alapján az MVH tárolási díjat utalt át a kft-nek. Mindkét pénzfelvétel időpontjában már egyik raktárban sem volt fellelhető az MVH sértett tulajdonát képező kukorica. Azonban csak a májusi tárolási díjra nem volt jogosult I.r. vádlott cége, hiszen áprilisban még a kukorica a raktárakban volt. Ennél fogva IV.r. vádlott 2007 júliusában tévedésbe ejtette az MVH-z, miszerint a kft jogosult lenne a májusi raktárbérleti díjra, ezért 4.850.000.- Ft kárt okozott, amely nem térült meg. I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukorica jogtalan eltulajdonításából származó pénz eredetének leplezése céljából, a pénzzel pénzügyi tevékenységet végzett. Védői perbeszédek. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla M. B

Emberölés bűntette

2014.12.10.

09:00

HATÁROZAT HÍRDETÉS Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék2014 júniusában M. B. I.r. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és magánlaksértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 30 év múltán bocsátható feltételes szabadságra. R. K. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett lopás bűntette miatt 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. L. M. III. r. vádlottat felbujtóként elkövetett lopás bűntette miatt 8 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. M. M. IV.r. vádlottat felbujtóként elkövetett lopás bűntette miatt 10 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott részbeni felmentés érdekében, védője téves minősítés miatt és részbeni felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. Az ügyész I.r. vádlott terhére a cselekmény részben téves jogi minősítése miatt fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2009 októberében II. és III.r. vádlott kerékpárral elmentek Gáborjánba III.r. vádlott édesanyjához. Útközben találkoztak I.r. vádlottal, akinek feltűnt, hogy III.r. vádlott haragszik II.r. vádlottra, mert az több ezer forintot veszített játékgépen. III.r. vádlott felvetette, hogy ismeri B. J. sértettet, aki egyedül, jó anyagi körülmények között él és aznap kapott nyugdíjat. Ő ajánlotta társainak, hogy idős korát kihasználva menjenek be a sértetthez, és szerezzenek tőle pénzt. I.r. vádlott magához vett egy szerszámnyelet, fejére húzta a korábban letépett pulóverének egyik újat és a sértett házának bejárati ajtaját benyomva bejutott a házba. A sértett a zajt meghallva kiment az a nappaliba, találkozott I.r. vádlottal, aki a szerszámnyéllel több alkalommal a fején megütötte az idős sértettet és már földön fekvő férfit tovább bántalmazta. Miután a kitartóan védekező sértett hangosan segítségért kiabált, a vádlott futva pénz és értéktárgyak nélkül menekülni kezdett. A sértett értesítette a fiát, aki kihívta a mentőket. A sértettet a berettyóújfalui kórházba szállították. A sértett kéz- és koponyasérülései 8 napon túl gyógyulóak voltak. A sértettnél a bántalmazást követő néhány nap múlva vérzéses shock alakult ki, emiatt állapota romlott, intenzív ellátást igényelt. A kialakult állapot és a bántalmazás között közvetett ok-okozati összefüggés állapítható meg. A sértett állapota életveszélyes volt, amely szakszerű orvosi segítségnyújtás elmaradása esetén halálos következménnyel járt volna. 2009 őszén IV.r. vádlott arra biztatta testvérét I.r. vádlottat, hogy a Biharkeresztesen 16 / 38

Információ:

egyedül élő 87 éves V. Zsnétól szerezze meg értéktárgyait. I.r. vádlott az asszony házának konyhaajtaját berúgva jutott be a lakásba, ahol készpénz után kutatott. A sértett a zajra felébredt és kijött a hálószobából. A vádlott rátámadt az asszonyra, ököllel megütötte és a már földön fekvő sértettet tovább bántalmazta. Mivel azonban nem talált pénzt és értékeket, a sértett fülbevalóját magához vette, háztartási tisztítószer locsolt a padlóra és elhagyta a lakást, majd másnap visszautazott lakóhelyére, Váncsodra. Az idős nénit másnap a közeli ismerőse találta meg, a mentő kórházba szállította, ahol a szükséges orvosi ellátás ellenére néhány nap múlva meghalt. A néhai sértett és a sérülései között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla L. L. + 1 fő

Emberölés bűntette

2014.12.10.

13:00

Az utolsó szó jogán szólnak a vádlottak és határozat hirdetés Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júniusában L. L. I.r. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett testi sértés bűntette miatt, mint erőszakos, többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban 20 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. L. J. II.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott terhére a büntetés súlyosításáért, a feltételes szabadságra bocsátás későbbi időpontban való megállapításáért fellebbezett. I. és II.r. vádlott felmentésér illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint L. S. valamint fiai L. F. és L. J. sértettek és családjuk együtt éltek Hajdúhadházon. Szintén a településen egy házban élt I.r. vádlott élettársával, 6 kiskorú gyermekével, és II.r. vádlott is élettársával és 3 kiskorú gyermekével. Közvetlen szomszédságukban lakott I. és II.r. vádlottak testvére L. I. az élettársával, B. L-el, illetve a vádlottak édesanyja L. Áné férjével, L Á-val és 3 gyermekükkel. L. S. és családja rokonságban állt V. I-vel és családjával. L. L. I.r. vádlott és családja V. I-t és hozzátartozóit feljelentették uzsora miatt. Főként emiatt I.r. vádlott és családja, továbbá L. S. sértett és családja között nézeteltérések, konfliktusok alakultak ki, amelyek legtöbb esetben tettlegességig fajultak. 2012 áprilisában már szóváltás alakult ki B. Gy. és ifj. L. L., valamint L. J. és L. F. sértettek között. Késő délután a helyi ABC-ben szóváltás alakult ki B. L. és L. S. hozzátartozója, L. L. között. Ebbe a vitába csatlakozott L. L. I.r. vádlott, aki azt hangoztatta, hogy csak azért nem öli meg őket már ott a helyszínen, mert a bolt kamerája rögzítené. Ezek után L. S. L. F. és L. J. sértettek L. S. házába mentek és folytatták az italozást. Az éjszakai órákban hazakísérték B. J-t. Út közben szembetalálkoztak L. L. I.r. vádlottal, akinek a kezében egy ásó volt, L. J. II.r. vádlottal, akinél egy lapát volt, továbbá ifj. L. L-val és L. J-vel, akiknek a kezében szintén szerszám volt. Újra szóváltás alakult ki köztük. Ekkor I.r. vádlott „megöllek” felkiáltással, nagy erővel fejen ütötte az ásóval L. F. sértettet, aki a földre esett, eszméletét vesztve. Ezt követően L. S. sértettet II.r. vádlott a lapáttal kezdte ütni, így L. S. is földre került. Majd a feltápászkodó sértettet I.r. vádlott is megütötte, így a sértett újra a földre került. L. J. sértett sokallta apja távollétét és kb fél óra után utánuk ment. Ekkor látta, hogy I.r. vádlott az ásóval a testvérét, illetve II.r. vádlottat, 17 / 38

Információ:

aki édesapját ütlegelte. L. J. sértett a helyszínről elmenekült. Közben L. Sné és L. Zs. a helyszínre igyekeztek és testükkel védeni próbálták a földön fekvő L. S. és L. F. sértetteket. Eközben B. J. élettársa és gyermeke értesítette testvérét, B. S-t, aki 2 fiával a helyszínre érkezett. Ezután köztük és a vádlottak, valamint családtagjaik között az első bántalmazás helyszínétől kb 150 méterre egy újabb verekedés alakult ki, amely során ifj. L. L. fejsérülést szenvedett. I. és II.r. vádlott elmenekült a helyszínről. Magatartásuk olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos volt, amely alkalmas volt riadalom, megbotránkozás keltésére. L. F. életveszélyes sérüléseket szenvedett, melyek maradandó testi fogyatékosságot okoztak. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. Vádlott: B. 438/2014 I.r. T. László, II.r. T. Róbert

Információ:

Nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen 2014.12.10. 08.30 személy sérelmére elkövetett emberölés és más bűncselekmény Perbeszédek befejezése, 10.00 ítélethirdetés A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a 92 éves sértett egyedül élt Tiszagyulaházán, egy családi házban. Idős kora ellenére el tudta látni magát, de fiai is napi rendszerességgel látogatták. 2013. november 23-án este is volt nála az egyik gyermeke, távozásakor kulcsra zárták a kiskaput, és a bejárati ajtót is. A sértett aludni tért, este 9-kor álmából riadt fel arra, hogy kutakodnak a hálószobájában. T. László és T. Róbert a kerten át jutottak a házhoz, megrongálták a bejárati ajtó üvegét, majd felfeszítették a zárat. Készpénz és értéktárgyak megszerzése hajtotta őket, de fűtötte a két vádlottat az ital is. Volt náluk egy fejsze, egy kalapács és egy kapa is, amelyeket útközben a kerti melléképületben vettek magukhoz. A hálószobába érkezve kutatni kezdtek, erre a zajra ébredt fel az idős asszony. T. László a sértetthez lépett és a fejsze fokával előbb nagy erővel fejen vágta a nénit, majd még legalább öt ökölcsapást mért az arcára – írja az ügyészség. Időközben T. Róbert befejezte a hálószoba átkutatását, de nem talált sem pénzt, sem egyéb értékes tárgyat. A két férfi hátrahagyva a vérző, eszméletlen asszonyt, a konyhában magához vett 16 doboz gyufát, majd az 1400 Ft értékű „zsákmánnyal” távoztak. Menet közben 7 doboz gyufát elhagytak, ezeket a helyszíni szemle során meg is találták a rendőrök. Az idős sértett fia másnap délelőtt ment édesanyjához, akire az ágyban, vérző sérülésekkel talált rá. Azonnal hívta a rendőrséget, pár perc múlva pedig a mentők is megérkeztek. A sértettet a traumatológiára szállították. T. Lászlót és T. Róbertet két nappal később Nyíregyházán fogták el a rendőrök. A 92 éves néni állapota a szakszerű orvosi ellátás és ápolás ellenére sem javult, a kórházból egy ápolási intézetbe került át. Eszméletét soha többé nem nyerte vissza, három és fél hónappal később, 2014 márciusában elhunyt. Az orvos szakértő szerint az támadásban elszenvedett sérülések és a halál beállta összefügg – áll a vádiratban. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

18 / 38

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék fsz. 30. 12.B.10177/2013

Hűtlen kezelés bűntette 2014.12.10.

08:30

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott 2002 júliusától a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott először címzetes, majd közigazgatási államtitkári, végül 2006 júliusától 2008 januárjáig szakállamtitkári kinevezéssel. A II. r. vádlott egy Kft. vezető tisztségviselője, míg a III. r. vádlott pedig az NFA elnöke volt 2004 februárjától a szervezet megszűnéséig. Az NFA a vádbeli időszakban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv volt. 2005. május 10-i hatállyal az NFA tevékenységének felügyelete a közigazgatási államtitkári titkárság hatáskörébe került, e feladatkört az I. r. vádlott látta el. Ezen hatáskör egyedi ügyben meghozott konkrét vagyonkezelői döntésekre nem terjedt ki. Az I. r. vádlott ennek ellenére egyedi ügyekben történő döntések meghozatalára utasította a III. r. vádlottat, továbbá saját hatáskörben rendelkezett számlák kifizetése iránt oly módon, hogy a számlában szereplő összegek átutalását aláírásával engedélyezte. A vád szerint az I. r. vádlott rávette a III. r. vádlottat, hogy a vagyongazdálkodási kötelezettségét megszegve, az NFA nevében fiktív tanácsadási feladatok ellátására kössön színlelt megbízási szerződéseket egy a II. r. vádlott által képviselt Kft-vel. A III. r. vádlottnak a valóságban nem volt szüksége a szerződésekben rögzített tanácsadásra, erre egyetlen esetben sem került sor. A vád szerinti cselekmények során a vádlottak kb. 4.593.000 Ft kárt okoztak. Az ügyészség a vádlottakat többek között jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) mfsz. 2. tárgyalóterem Dr. E.L. és 2 társa

Csalás bűntette

2014. XII. 8.45 10.

A vádirat szerint dr. E.L és társai 210 magánszemélynek és gazdasági társaságnak csalás bűntettével, több mint 2 milliárd forint kárt okoztak, melyből 871 millió forint kár térült meg. A bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

19 / 38

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 17. számú tárgyalóterem P. L. vádlott

Rongálás bűntette

2014. december 10.

13.00 óra

Az ügy lényege: B. S. és B-né B. Á. pótmagánvádlók vádindítványt terjesztettek elő P. L. vádlottal szemben rongálás bűntette miatt. A vádindítvány lényege szerint a vádlott által képviselt Szegedi V. és P. Ü. Kft. 2001. március hó 1. napján területbérleti szerződést kötött a pótmagánvádlókkal a Szeged, Mars téri piac területére a pótmagánvádlók tulajdonát képező T-05 számú pavilon elhelyezésére. A szerződés értelmében a szerződés hatályát veszti, és a pavilont a bérlőknek el kell távolítaniuk, amennyiben az illetékes hatóság vagy a tulajdonos a bontását rendeli el. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által elfogadott 680/2004. (IX. 10.) Kgy. sz. határozatot követően az alpolgármester az önkormányzat nevében 2006. október hó 6. napján kelt levelében közölte B. S. pótmagánvádlóval, hogy kártérítés nélkül bontsa el a T-05 sz. pavilont. B-né B. Á. pótmagánvádló részére ilyen felhívás nem került megküldésre, a pótmagánvádlók a felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget. Az önkormányzat 2007. június hó 8. napján keresetet nyújtott be a Szegedi Városi Bíróságra több piaci bérlő, köztük a pótmagánvádlókkal szemben a Mars téri piac területének kiürítése érdekében. A keresetnek helyt adó, 2008. október hó 9. napján kelt elsőfokú ítéletet a Csongrád Megyei Bíróság a 2009. október hó 26. napján kelt végzésével hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. Időközben az önkormányzat és a vádlott által vezetett gazdasági társaság 2009. május hó 25. napján konzorciumi szerződést kötött a DARFÜ által kiírt a Megyei Jogú Városok funkcióbővítő városrehabilitációs pályázata érdekében való együttműködésre és pályázat benyújtására. Az igényelt és megítélt 2 milliárd forint támogatás okán az önkormányzat a pavilonok lebontása mellett döntött a tulajdonosok tudta és a fenti per jogerős befejezése nélkül. A folyósítás feltétele ugyanis az volt, hogy a pályázattal érintett terület per- és igénymentes legyen. A vádlott 2009. november hó 5. napján kelt levelében elismerte, hogy tisztában van a Csongrád Megyei Bíróság határozatának tartalmával, amely miatt nem tudja, hogy mit csináljon. A pótmagánvádlók bérleti szerződése fennállásának hiányát nem állította, azonban a 2009. november hó 23. napján kelt levelében már azt közölte, hogy a pótmagánvádlók nem rendelkeznek érvényes bérleti szerződéssel, illetve azt, hogy a pavilonjaikat az áthelyezést követően a tér másik oldaláról megközelíthetik. Az ugyanezen a napon kelt másik levelében megismételte a fentieket, és csatolt egy 12 pavilont feltüntető táblázatot, amelyben megjelölte az állagsérelem nélkül át nem helyezhető pavilonokat, és amelyekkel összefüggésben állásfoglalást kért az önkormányzattól. Önmagában az, hogy pusztán 12 pavilonra tért ki a levele, nem jelenti azt, hogy a további 4 pavilon vonatkozásában nem kért volna állásfoglalást. Mindez a pótmagánvádlók álláspontja szerint azt jelenti, hogy a vádlott tudta, hogy a pótmagánvádlók tulajdonát képező árusítóhely nagyobb méretű károsodás nélkül nem helyezhető át, melyet alátámaszt az is, hogy a vádindítvánnyal érintett, betonalapra helyezett, a földdel szilárd köttetésben álló, T-05 számú pavilon áthelyezése szabad szemmel láthatóan is kizárólag a többmillió forintos tételű, speciális mozgatással lett volna kivitelezhető, amelyre kísérlet sem történt. Mindemellett a vádlott tudomással bírt arról is, hogy az ingatlan kiürítése iránt indított pernek nincs vége. Az önkormányzat Jogi és Ügyviteli Bizottságának 2009. november hó 25. napján kelt határozatában a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletében foglaltakra hivatkozással arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az érvényes bérleti szerződéssel nem rendelkező ideiglenes felépítmények 20 / 38

áthelyezhetők a piac más területére, amely határozat azonban kötelező erővel nem bír, ezért a vádlottnak kellett a kivitelezési munkákról döntést hoznia. A vádlott a fenti határozatot követően, 2009. november 25. napján bontásra irányuló szerződést kötött az M. Kft.-vel, amelyet 2009. november 27. napján úgy módosítottak, hogy a szerződés a pavilonok áthelyezéséről és nem a bontásáról szól; az áthelyezés során ügyelni kell a pavilonok épségére. A fővállalkozóként eljáró M. Kft. 2009. november 27. napján 2 alvállalkozói szerződést kötött a G. Kft.-vel, amelyek közül az egyik azt tartalmazta, hogy a pavilonokat az eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani, a felépítéshez, amennyiben szükséges, új anyagokat és szerkezetet is használni kell. Mindebből az következik, hogy a vádlott utasításai alapján eljáró fővállalkozó az áttelepítésbe beleszámította a rongálódást is. 2009. november hó 29. napján, az esti órákban a pótmagánvádlók tulajdonát képező, T-05 számú pavilont daruval nem tudták a többi pavilonhoz hasonlóan megemelni, az már annak megkísérlése során megroppant, azonban az alvállalkozó munkavállalói a vádlott jelenlétében és általa instruáltan tovább folytatták az emelést, amelynek következtében az árusítóhely szétesett. A pavilon darabjait áthelyezték, majd azt más anyagokból, más technikával újjáépítették, a vádlott által a M. Kft.-vel kötött új szerződés alapján, majd azt 2010. január hó 20. napján a vádlott átvette; mindez azonban pusztán kárenyhítésre alkalmas. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 108. számú tárgyalóterem T. M. vádlott

Különösen jelentős vagyoni 2014. hátrányt okozó költségvetési december csalás 10.

8.30 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint Sz. I. I.r. vádlott megalakulásától kezdődően tagja és ügyvezetője volt a szegedi székhelyű, cukor és édesség-nagykereskedelemmel foglalkozó kft.-nek, míg T. M. II.r. vádlott ugyancsak ügyvezetője volt a nagykőrösi székhelyű élelmiszer,- ital,- dohányáru vegyes nagykereskedelemmel foglalkozó kft.nek. II. r. vádlott 2012. augusztus 22. napján a nagykőrösi cég képviseletében együttműködési megállapodást kötött az I.r. vádlott által vezetett kft.-vel, miszerint II.r. vádlott vállalta, hogy az I.r. vádlott által vezetett céget olyan eladóval szerződteti, aki nagy mennyiségű cukrot képes szállítani neki versenyképes áron. A megállapodás keltével egyidejűleg jutalékszerződést is kötöttek, amely értelmében a II.r. vádlott kft.-je vállalta, hogy az I.r. vádlott kft.-je egy akkor még ismeretlen eladótól 2010. évi árakon vásárolhat kristálycukrot, amely kapcsán egyidejűleg 9,5 milliárd forint + áfa közvetítői díjban állapodtak meg. Ugyancsak 2012. augusztus 22. napján egy szlovák honosságú kft. kereskedelmi szerződést kötött az I.r. vádlott cégével kristálycukor szállítására heti 800 tonna mennyiségre. II.r. vádlott az aláírt kereskedelmi szerződésre tekintettel még aznap kiállította a bruttó 12 milliárd 65 millió forint értékű számlát I.r vádlott cége felé mint szerződéskötési díjat. A szlovák honosságú kft. vezető tisztségviselője a kereskedelmi szerződésről tudomással nem bírt, aláírását névbélyegzővel pótolták, a szerződés létezéséről sem tudott, továbbá nem is állt rendelkezésére a szerződésben írt mennyiségű áru. I.r. vádlott a vásárláshoz szükséges 21 / 38

önerővel nem rendelkezett. Az I. és II.r vádlottak cégei közötti szerződések esetében megállapítható, hogy a feleknek sem fedezete, sem szándéka nem volt a szerződésben foglaltak teljesítésére. I.r. vádlott a 2012. évi III. negyedéves áfa bevallásában levonásba helyezte az előbbi számla 2 milliárd 565 millió Ft összegű áfa tartalmát, azt visszaigényelte, kérte annak kifizetését. Ezen magatartásával I.r. vádlott az adóhatóságot megkísérelte tévedésbe ejteni, és az előbb említett összegű vagyoni hátrányt kívánt okozni a költségvetésnek, amely cselekmény nem vált befejezetté, tekintettel arra, hogy az áfát az adóhatóság nem utalta ki. II. r. vádlott I.r. vádlott cselekményéhez szándékosan segítséget nyújtott. A bíróság a büntetőeljárást Sz. I. I.r. vádlottal szemben elhalálozása okán megszüntette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló R.I. Életveszélyt 2014. okozó testi december sértés kísérlete 10.

08.30

A vádlott és a sértett 12 éve élettársi kapcsolatban élnek. Tíz éve az eredetileg hétvégi háznak épített házban laknak együtt a vádlott édesapjával és a testvérével. 2014. 06. 23. napján délelőtt C.J. és élettársa meglátogatták a sértettet, több liter bort magukkal vittek. Egész nap együtt szórakoztak, italoztak, az éjszakai órákra mindannyian ittas állapotba kerültek. 2014. 06. 24-én 1 óra körüli időben a vádlott, a sértett és C. J. kint ültek a hétvégi ház nyitott előterében. Ekkor a vádlott és a sértett között rövid szóváltásra került sor, majd a vádlott odalépett a teraszon lévő konyhaszekrényhez, annak tetejéről felvett egy csontozásra használt kést, és azzal egy hirtelen mozdulattal viszonylag kis erővel hasba szúrta a sértettet. A szúrás a sértettet hastájékon érte, a hasüregbe nem hatolt be. A sérülés gyógytartama 8 napon belüli, a tényleges gyógytartam az orvosilag indokolt hasmegnyitás műtét miatt 8 napon túli, mintegy 8 hét. A behatás helye, az elkövetés eszköze és módja, a hasüreg megnyitásának, illetve bélsérülés reális esélye miatt alkalmas volt életveszélyes sérülés okozására. Folytatólagos tárgyalás, tanúk meghallgatása, perbeszédek – ítélethozatal. Információ: Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő [email protected]

22 / 38

2014.12.11. CSÜTÖRTÖK DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla M. Zs. + 1 fő

Információ:

Rablás bűntette

2014.12.11.

10:00

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában M. Zs. I.r. vádlottat társtettesként felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. D. A. II. r. vádlottat társtettesként felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettének kísérlete és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlottakat az ellenük társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére a részfelmentés miatt, az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, a vádlottak és védőjük felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott hajléktalan életmódot folytatott, Budapest egyik terén koldulásból éltek. Ugyanitt tartózkodott L. I. sértett is, aki szintén koldulásból élt. 2012 júniusában I.r. vádlott 120 forintot kért a sértettől, mivel azonban nem kapott, egy késsel hadonászva követelte tovább az összeget, megöléssel fenyegetve a sértettet. II.r. vádlott mindvégig a társa mellett tartózkodott, ő is követelte a pénzt és bíztatta I.r. vádlottat. A sértett megrémülve, az aluljárónál tartózkodó élettársától sikerült elkérnie a telefon és értesítette a rendőröket, akik elfogták a vádlottakat. 2012 márciusában H. J. sértettet, aki szintén hajléktalan volt, két személy többször fejbe rúgta. A sértett sérülései 8 napon túl gyógyulóak voltak. A bíróság nem tudta megállapítani, hogy a sértettet a vádlottak bántalmazták volna. 2009 októberében II.r. vádlott Zalaegerszegen csekély mennyiségű marihuánát szerzett és azt több társával együtt elfogyasztotta. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló H. Anna

Emberölés kísérlete Baján

2014. XII. 11. 9 óra

Nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2014. július 4-én H. Anna (1984 - bajai lakos) vádlottat. Ezért őt a bíróság 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védője a büntetés 23 / 38

enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. xxx Az I. fokú ítélet szerint: a hatgyerekes, szakképzettséggel, munkával nem rendelkező H. Anna vádlott 2011-tól több éven keresztül úgy szerzett pénzt, hogy Baján számára ismeretlen személyek lakására becsöngetett és - főként gyerekeire hivatkozva kéregetett. 2013. március 8-án délután 2 óra körüli időben a vádlott a család külterületi tanyájából Bajára ment, hogy ennivalóra és a legkisebb, 7 hónapos gyermekének felírt tápszerre kéregetéssel pénzt szerezzen. A városi bolyongása során eljutott egy olyan családi házhoz, ahol a 87 éves, koránál fogva beteges, már nehezen járó H. Istvánné sértett egyedül lakott. A vádlott először kéregetési szándékkal csöngetett a kapun, majd - miután senki nem reagált és kutyát sem látott - rövid várakozás után eldöntötte, hogy behatol a házba és megszerzi az ott lakó pénzét. Mivel a televízió hangosan szólt, a vádlott azt feltételezte, hogy a házban idős ember lakik. A vádlott átmászott a kerítésen, belépett a teraszra, amikor a ház belsejéből, a zajt hallva kijött a sértett és azt kérdezte: "Ki vagy?". A vádlott elbujt egy faajtó mögött, s miután a sértett nem látott senkit, vissza akart menni a lakásba. Ezt a vádlott úgy akadályozta meg, hogy a faajtó lapját nekilökte a sértettnek, aki a küszöbnél megbotlott és elesett. Ekkor a fejét beütötte a terasz burkolatába, és egy időre elveszítette az eszméletét is. A vádlott a sértettet behúzta a lakásban, és kihasználva az idős asszony eszméletlen állapotát, pénz és értékek után kutatott a lakásban, de nem talált semmit. A vezetékes telefonból kitépte a kábelt, hogy a sértett a későbbiekben nem tudjon segítséget hívni. Miután a sértett magához tért, kérlelte a vádlottat, hogy hagyja őt békén, mert nincs pénze, de a vádlott tovább kutatott a lakásban. Mivel ekkor sem talált értéket, az előszobában ülő vagy fekvő sértetthez ment, és felszólította az asszonyt, mondja meg, hol tartja a pénzét. Az idős nő ekkor is azt válaszolta, hogy nincs pénze. A vádlott ezen annyira feldühödött, hogy többször teljes erővel, ököllel a sértett arcába csapott, majd a hanyatt fekvő vádlottat otthagyva folytatta a kutatást. De értéket ismét nem talált, ezért visszatért a sértetthez, és egy szúró eszközzel (amit az eljárás során nem lehetett beazonosítani) több sebet ejtett az idős asszony nyakán, és megszúrta a sértett hasát is. Ezt követően újabb kutatásba kezdett, és végül talált 1012 ezer forintot, ezt magához vette és a sértettet otthagyva a kerítésen átmászva távozott. A sértett a vádlott távozása után kiült a teraszra, ahol március 9-én reggel talált rá a gondozója. Ekkor értesítették a rendőrséget és a mentőket, akik az idős nőt - aki összesen 33, ebből 15 fejre irányuló sérülést szenvedett el - kórházba szállították. A szúrt sérülések közvetett módon életveszélyesek voltak, a sértett ténylegesen 3-4 hét alatt gyógyult meg. A sértettet március 20-án a kórházból elbocsátották, azonban egészsége a bántalmazást követően súlyosan leromlott, júniusban ismét kórházba került, ahol augusztus 27-én elhunyt. A sértett halála és a március 8-án elszenvedett bántalmazása között közvetlen, dokumentálható ok-okozati összefüggés nem állapítható meg. Információ:

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 [email protected]

24 / 38

Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló M. Gergely és társa

Fegyveres rablás Szolnokon

2014. XII. 11. 12:30 óra

Jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérletében és maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a Szolnoki Törvényszék 2014. február 28-án M. Gergely (1992 - szolnoki lakos) I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság 6 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügy II. rendű vádlottja, F. Barnabás (1975 - szolnoki lakos), aki a jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérletét felbujtóként követte el, - mint többszörös visszaeső - 10 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott. Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása, míg az I. rendű vádlott védője téves minősítés, részbeni felmentés, a II. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan az I. fokú ítélet hatályon kívül helyezése, harmadlagosan a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. xxx Az I. fokú ítélet szerint a vádlottak, bár rokonok, hosszú ideig nem ismerték egymást, mivel az I. rendű vádlott családja a II. rendű vádlottal - annak bűnözői életmódja miatt - a kapcsolatot nem tartotta. 2010 őszén a II. rendű vádlott felvette a kapcsolatot az I. rendű vádlottal, ezt követően gyakran együtt szórakoztak. Az I. rendű vádlott oly mértékben a II. rendű vádlott hatása alá került, hogy tanulmányait elhanyagolta, idejét kizárólag a II. rendű vádlottal töltötte, emiatt az I. rendű vádlott családi és baráti kapcsolatai fellazultak. Az unokatestvérek össze is költöztek, majd 2011. június 19-én a II. rendű vádlott felvetette társának, hogy raboljon ki Szolnokon egy ékszerboltot, ahol ő időnként aranyat szokott leadni. Az I. rendű vádlott ebbe nem ment bele, mire a II. rendű vádlott közölte: ha a rablást nem hajtja végre, akkor őt magára hagyja, és Franciaországba költözik. Az I. rendű vádlott attól tartva, hogy magára marad, a bűncselekmény elkövetésébe beleegyezett. Ezután a II. rendű vádlott részletesen elmondta társának, milyen módon kövesse el a rablást, aprólékosan leírta a helyszínt milyen módon közelítse meg, hol vannak térfigyelő kamerák. Elmondta azt is, hogy a tulajdonos az üzlet felett lakik, és amennyiben a boltban nincs elég ékszer, akkor a lakásba menjen fel pénzért. Javasolta, hogy a tulajdonost előbb üsse le, illetve a megkötözéshez vigyen magával megfelelő eszközt. Azt is a II. rendű vádlottól tudta meg az I. rendű vádlott, hogy a pulton belül hol található meg az ajtónyitó gomb, amit meg kell nyomnia, hogy a rablást követően el tudjon menekülni. Annak érdekében, hogy a cselekmény elkövetésekor a sértetten kívül senki más ne tartózkodjon az üzletben, 2011. június 21-én 13 óra körül a II. rendű vádlott bement az ékszerüzletbe, és azt mondta a tulajdonosnak, F. P. I. sértettnek, hogy egy ismerőse aznap délután, de már csak a záróra után nagyobb mennyiségű, kb. 200 gramm tört aranyat hozna be eladásra. A sértett ebbe beleegyezett, és megadta a mobil telefon számát is azért, hogy a vádlott ismerőse el tudja őt érni. Telefonos egyeztetések után a sértett végül este 8 órakor engedte be az üzletbe az I. rendű vádlottat, és a pult mögé állt. Ekkor a férfi elővett egy gáz-riasztó pisztolyt, azt a sértettre irányította, és közölte: nem lesz baj, ha azt csinálja, amit ő mond. Az asszony a fegyvert látva az üzlethelyiségből a garázsba menekült, miközben hangosan kiabált. Az I. rendű vádlott követte a sértettet, amikor utolérte, a száját befogta, miközben dulakodni kezdtek. Ekkor a sértett földre került, az I. rendű vádlott a nála lévő kendővel és vezetékdarabbal megkötözte, majd talpra állította, és a garázsban lévő nyitott páncélszekrényből ékszereket vett ki. Eközben a sértett kihátrált as helyiségből, és a 25 / 38

ház szárazbejárójára szaladt. Ezt látva az I. rendű vádlott letette az ékszereket, magához vette hátizsákját és a gázpisztolyt, miközben azzal véletlenül egy lövést adott le, majd az üzlethelyiségen át elmenekült úgy, hogy az üzletből sem ékszert, sem készpénzt nem vitt magával. A sértett a bántalmazása során 8 napon belül és azon túl gyógyuló sérüléseket is szenvedett, köztük egy olyan sérülést a csuklótájékán, amely maradandó testi fogyatékosságként értékelhető. Az I. rendű vádlott az eljárás során beismerő vallomást tett, büntetőjogi felelősségét elismerte, míg a II. rendű vádlott tagadta, hogy bármilyen köze lenne a bűncselekményhez. Információ:

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék fsz. 56. 26.B.288/2011

hűtlen kezelés bűntette 2014.12.11.

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a Budapest VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épület a Magyar Állam tulajdonában és a Fővárosi VI. kerület Ingatlankezelő Vállalat kezelésében volt. 1960 óta műemlék. 1993. február 28-án az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan a VI. kerületi Önkormányzat tulajdonába - a korlátozottan forgalomképes vagyonába – került, elidegenítéséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevében eljáró Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása volt szükséges, amit részletes tervdokumentáció megléte esetén adhatott meg. A határozat azt is előírta, hogy a legszükségesebb állagvédelmi munkákat 3 éven belül, az épület műemléki felújítását 10 éven belül el kell végezni. Az önkormányzat az ingatlant társasházzá alakíttatta. Az önkormányzat 1995-ben szerette volna elidegeníteni az épületet, de az OMVH nem járult hozzá. Ezt követően az önkormányzat épületfelújítási munkát nem végeztetett az ingatlanon. Az Oktogon Vendéglátó Kft. 2003 májusában vételi szándékot jelentett be az ingatlanra. Megbeszélést kezdeményeztek a II. r. vádlottal – az Önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármesterével – aki tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat az ingatlan elidegenítése tárgyában tárgyalásokat folytat az Ennet Kft-vel. Az Ennet Kft. 2004 januárjában vételi ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására 140.000.000. Ft vételárért. Az önkormányzat a Dollárland Kft-vel értékbecslést készíttetett, mely az ingatlan lakott állapotú értékét 138.946.000 Ft-ban, míg a beköltözhető forgalmi értékét 694.729.000. Ftban állapította meg. Az előírt felújítási munkák értékét 839.256.646. Ft-ban állapította meg. Az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke ezen értékbecsléssel ellentétben 900.000.000. és 1.238.000.000. Ft közé tehető, míg lakott értéke 342.000.000. és 450.000.000. Ft. között mozog. Az Ennet Kft. 2004 júniusában megerősítette vételi szándékát és 150.000.000. Ft-ot ajánlott. A Fritsch&Co Ingatlantanácsadási Kft. 2004 júniusában szintén 150.000.000 Ft-os ajánlatot tett az ingatlan megvételére. A II. r. vádlott a vételi ajánlatok közül csak az önkormányzat számára hátrányosabb feltételeket tartalmazó Ennet Kft ajánlatát továbbította az önkormányzat Tulajdonosi Osztályához. Azt a szóbeli instrukciót adta a határozati javaslat előkészítéséhez, hogy azt 26 / 38

az Ennet Kft kérelmében foglaltak szerinti feltételekkel, versenytárgyalás mellőzésének feltüntetésével szövegezzék meg, annak ellenére, hogy tudatában volt, miszerint mind a vételárként felajánlott összeg, mind az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése a Lakásrendelet és Vagyonrendelet szabályaival ellentétes. A Tulajdonosi Főosztály- és osztályvezető nem szignózta a javaslatot, mely így a XIV. r. vádlotthoz került törvényességi vizsgálatra. A XIV. r. vádlott az előterjesztést jóváhagyta, melyet a Tulajdonosi Bizottság is támogatott. A képviselő-testület az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII.r. És XIII. r. vádlottak igen szavazata, 6 nem és 1 tartózkodás mellett 2004. június 17-én elfogadta az előterjesztést és úgy rendelkeztek, hogy a képviselő-testület a versenytárgyalástól eltekint és sz ingatlant tulajdonjog fenntartással elidegeníti az Ennet Kft. részére. Ezzel az önkormányzat sérelmére legalább 127.892.500. Ft vagyoni hátrányt okoztak. A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették és felhatalmazták a polgármestert, hogy az adásvételi szerződés, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat kösse meg. Az önkormányzat a képviselő-testület határozata alapján 2004. november 24-én kötötte meg az adásvételi szerződést az Ennet Kft-vel, melyet az I. r. vádlott írt alá az önkormányzat részéről. A vádlottakat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott B.Cs. és társai ügy testi sértés bűntette időpont 2014. más bűncselekmények december 11. 9 óra Ítélethirdetés az izsáki rendőrök büntetőperében Az ítélethirdetéssel folytatódik annak a két volt rendőrnek – és társaiknak – a tárgyalása, akik ellen – többek között - kényszervallatás bűntette és halált okozó testi sértés miatt emelt vádat az ügyészség. A vádirat lényege szerint az I.r. és a II.r. vádlottak 2013. április 8. napján az Izsáki Rendőrörs épületében – hivatalos eljárásuk során – több órán keresztül olyan súlyosan bántalmaztak egy férfit, hogy az belehalt a sérüléseibe. A vád tárgyát mindösszesen öt vádpont képezi. A Kecskeméti Törvényszék a 2013. október 9. napján kelt végzésében megállapította, hogy B. V. L. I.r. és B. Cs. Z. II.r. vádlottak tekintetében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség vádiratának I. pontjában írt tényállás /az Izsáki rendőrörsön 2013. április 8. napján történt bántalmazás/ a vádirati minősítéstől (halált okozó testi sértés) eltérően különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntetteként is minősülhet. Erre a bűncselekményre a törvény 10 évtől 20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendeli. A továbbiakban a minősítés változtatásra figyelemmel az eljárást a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok szerint kell folytatni.

27 / 38

A bíróság ugyanezen a napon az I.r. és a II.r. vádlottak előzetes letartóztatást - szökés, elrejtőzés veszélye miatt - az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott H.M. és társai

ügy hűtlen kezelés időpont 2014. bűntette és más december 9. 8-30 óra, bűncselekmények december 11. 9 óra

Folytatódik Budapest volt főpolgármester-helyettesének és 14 társának a büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken, akiket folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. December 9. napján az I/A vádpontot, december 11. napján pedig az I/D. és a III. vádpontot érintően hallgat ki tanúkat a bíróság.

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2014. december 11.

9 óra

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket 28 / 38

kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális 29 / 38

létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban 30 / 38

lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. -oA 2014. december 11. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson egy tanú kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz 2. sz. tárgyaló 1.Bf.769/2014 Rablás bűntette . bűncselekmények Fk. D. A. A. és társa

és

más 2014. december 11.

10,30

A Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.769/2014. sz. ügyben 2014. december 11. napjára tűzött nyilvános ülést.

31 / 38

A megállapított tényállás: Ajkai Járásbíróság Fk.245/2013. sz ügyben 2014. március 26. napján nem jogerős ítéletet hozott és az előzetes letartóztatásban lévő I. r. Fk. D . A. A. vádlottat bűnösnek mondta ki rablás bűntettében, súlyos egészségromlást okozó súlyos testi sértés bűntettében és közokirattal visszaélés vétségében, a szabadlábon lévő II. r. F. k. H e r k i M i l á n vádlottat bűnösnek mondta ki rablás bűntettében, mint bűnsegéd, és közokirattal visszaélés vétségében, mint társtettes. A bíróság I.r. Fk. D. A. A. vádlottat halmazati büntetésül 3év szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre, 11.r. Fk. H. M. vádlottat halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztés büntetésre ítélte. A bíróság l.r. Fk. D. A. A. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés büntetést fiatalkorúak börtönében rendelte végrehajtani; ennek időtartamába beszámítani rendelte az előzetes letartóztatásban töltött időt. Megállapította, hogy I. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság ll.r Fk. H. M. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés büntetést 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság megállapította, hogy I. r. Fk. H. M. vádlott a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság rendelkezett a bűnjelekről is. I.r. Fk. D. A. A. és II. r. Fk. H. M. vádlottak ismerősök. I.r. Fk. D. A. A. és II. r. Fk. H. M. vádlottak 2013. március 12. napján 17.45 óra előtti időben Ajkán sétáltak, mikor észrevették a házastársával gyalogosan haladó H. I-né sértettet. I.r. vádlott ötletére a vádlottak az idős házaspárt követni kezdték, azzal a szándékkal, hogy tőlük értékeket szereznek meg. Elhatározásuknak megfelelően vádlottak a sértetti házaspárt mintegy 10 m távolságra közelítették meg, s haladtak mögöttük végig. Mielőtt H. I-né sértett egyik épület elé ért volna, Il. r. vádlott átment az út másik oldalára, hogy figyeljen, míg I.r. Fk. D. A. A. vádlott a házastársától kissé lemaradó H. I-né sértettet hátulról megközelítette, majd a fenti számú épület előtti H. I-né sértett jobb kezében tartott táskáját megragadta, majd ezzel egyidejűleg a táska megszerzése érdekében a sértettet erőteljes mozdulattal ellökte, amitől sértett testének bal oldalával az úttest szélére esett. A vádlottak H. I-né sértettől különböző tárgyakat és készpénzt, közokiratokat tulajdonítottak el összesen 51.850 Ft értékben. A vádlottak a cselekmény elkövetését követően elfutottak és a sértettől elrabolt táska tartalmát közösen átvizsgálták. Vádlottak a pénztárcában lévő készpénzt megszámolták, azt egymás között fele-fele arányban elosztották. A telefont széttörték, a kulcscsomót eldobták, majd II. r. vádlott öngyújtójával a táskát, a pénztárcát és a sértett nevére kiállított közokiratokat elégették: A fentieket követően vádlottak Ajkán bementek egy áruházba, ahol a megszerzett pénzből árukat vásároltak. A rendőrség a vádlottakat 19 óra 15 perc közötti időben Ajkán igazoltatta, amikor az I. r. vádlott az őt igazoló rendőrjárőr elől futni kezdett, menekülése során a nála lévő papírpénzeket eldobálta. A nyomozás során a rablással okozott kárból lefoglalással és a sértett részére kiadással 32 / 38

26.000,- Ft kár térült meg. Meg nem térült a 25.850,- Ft kár vonatkozásában a sértett. A bántalmazás következtében H. I-né sértett a bal felkarcsont vállízületi végén darabos, elmozdulással járó haránttörését szenvedte el; az orvosszakértő vizsgálat megállapította, hogy a sértettnél a bal vállízületi mozgások kis fokú beszűkülése volt megfigyelhető, mely a felkarcsont-test vállízületi végének törésének következményeként alakulhatott ki - ezen állapot súlyos egészségromlásként értékelhető, azonban a sértett állapotában a javulás lehetősége nem kizárható. Információ: Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

33 / 38

2014.12.12. PÉNTEK PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. tárgyalóterem

sz. W.Gy. különösen nagy vagyoni hátányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más

2014. december 12.

9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – nyilvános ülés Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (52 éves, büntetlen előéletű, budapesti férfi) egy Baranya megyei egyházi szervezet gazdasági vezetésére kapott megbízást a 90-es években. A vagyon kezeléséből fakadó kötelezettségeit megszegve az egyházi szervezet és a vádlott által közösen létrehozott gazdasági társaság üzleti ügyeit úgy intézte, hogy azzal munkáltatójának vagyoni hátrányt okozott. A hűtlen kezelést azzal követte el, hogy ingatlanok bérbeadása során a szerződésben megállapítottaknál lényegesen magasabb összeget fizetett ki az egyházi szervezet, 2001 és 2007 között összesen 24.003.333 Ft-ot. Ezen túlmenően egy ingatlan bérbe vétele során bérleti díjat egyáltalán nem fizetett, ellenben a bérbeadóra hárította a gazdasági társaságot terhelő egyes költségeket. 10 év alatt összesen 23.628.748 Ft vagyoni hátrányt okozott. A vádlott a kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelem pótlékára szolgáló támogatás felhasználása során az állam által ilyen célra szánt – adó és járulékmentes – összegből olyan személyek részére fizetett járandóságot, akik erre nem voltak jogosultak. Így 2005. évtől kezdődően az adóhatóságot megtévesztette a járulékok befizetésének elmulasztásával, 2010-ig 8 millió Ft-tal csökkentve az adóbevételt. A vádlott az egyházi szervezetnél a felügyelete alá tartozó gazdasági hivatal irányítása során nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, így az egyházi szervezetnél a számviteli szabályokat nem tartották be és sem a pénztár kezelése, sem a könyvelés nem volt megfelelő. A valós pénztári egyenleg és hiány megállapítása is lehetetlenné vált. A fenti tényállás alapján a Pécsi Törvényszék a vádlottat 2 rb. költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésül 3 év 10 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére eltérő minősítés és a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője a tényállás részbeni megalapozatlansága, szintén eltérő minősítés és enyhítés érdekében fellebbezett. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected] 34 / 38

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. 36. 25.B.311/2012

hivatali vesztegetés

2014.12.12.

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott 2003. november 1-től 2008. május 16-ig a Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zrt. (BA Zrt.) jogi előadója volt. Közvetlen felettese a II. r. vádlott jogi igazgató volt. A BA Zrt. több ügyvédi irodával rendszeresen, illetve esetileg kötött megbízási szerződést különféle jogi feladatok ellátására. A megbízási szerződések megkötésére többnyire a II. r. vádlott javaslatára került sor, ő döntötte el, hogy a BA Zrt. egy adott jogi munka elvégzésével melyik ügyvédi irodát bízza meg. 2007. év végén, 2008. elején az I. és II. r. vádlottak elhatározták, hogy a BA Zrt. által az ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből az ügyvédi irodák részéről eljárt ügyvédektől (a III.r., a IV. r., az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak) jogtalan előnyt kérnek. A II. r. vádlott közreműködésének köszönhetően a BA Zrt. olyan ügyvédi irodákat bízott meg, amelynek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét jogtalan előnyként átadják az I. és II. r. vádlottaknak. Az ügyvédekkel többnyire az I. r. vádlott tartotta a kapcsolatot és az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét a részükre kifizetendő összeg (ált. 5-10%) egy részével megemelte. Miután a számlák összegét a BA Zrt. az ügyvédi irodák részére átutalta, az I. r vádlott az előre meghatározott összeget jogtalan előnyként az ügyvédektől átvette, majd ennek egy részét továbbadta a II. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott a BA Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédekkel azt éreztette, hogy amennyiben nem hajlandóak a megbízási díj egy részét a számunkra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak csökkentett mértékben fognak megbízásokat kapni. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott és felesége elhatározták, hogy megvásárolnak egy III. kerületi ingatlant, mely az OTP Lakáslízing Zrt. tulajdonában állt. Az I. r. vádlott több alkalommal egyeztetett a vételárról és a finanszírozás feltételeiről a X. r. vádlottal, majd később T. Gy-vel az OTP Lakáslízing Zrt. kockázatkezelési és műszaki igazgatójával. Az I. r. vádlott 2,5 millió Ft-ot ígért a X. r. vádlottnak azért, hogy az összeg egy részének továbbadásával T. Gy-t rábírja arra, hogy - kötelességét megszegve, munkáltatója gazdasági érdekeit megsértve - az ingatlan áron alul, az OTP Lakáslízing Zrt. részére előnytelen feltételekkel való értékesítésében közreműködjön. A X.r . vádlott meg nem állapítható mértékű jogtalan előnyt ajánlott fel T. Gy-nek kötelessége megszegésért, de ezt T. Gy. elhárította. A 3. vádpont szerint az I.r . vádlott 2008. május 19-től a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. alkalmazásában állt, mint jogi igazgató, a XI. r. vádlott pedig a BKV informatikai igazgatója volt. A vállalat szerződéseinek nyilvántartásához 2009 májusában szükségessé vált egy szerződéstár beszerzése. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és a XI. r. vádlottal megállapodott abban, hogy a megszerzendő jogtalan előnyből a részére is juttat, amennyiben a szerződés létrejöttében közreműködik. Az I. r. vádlott 2009 nyarán felvette a kapcsolatot a Q. Kft egyik ügyvezetőjével, a XII. r. vádlottal és felkérte, hogy a BKV Zrt. felhívására nyújtsanak be ajánlatot. Az I. és XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy az ajánlott vállalkozói díj legfeljebb 30 millió Ft + ÁFA összegű lesz és ebből 12 millió Ft-ra az I. r. vádlott tart igényt jogtalan előnyként. Az I. r. vádlott éreztette a XII. r. vádlottal, hogy a 12 millió Ft-ért segít abban, hogy a Q. Kft-nek a megbízást elnyerje. Az I. és a XI. r. vádlottat két másik cégtől is kértek 35 / 38

ajánlatot, melyek ajánlatai meghaladták a Q. Kft-vel egyeztetett árat. Az I. r. és a XI. r. vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójának címzett közös levelében javasolta, hogy a szerződéstár elkészítésével a Q. Kft-t bízza meg. A BKV Zrt. vezérigazgatója a levélben foglaltakat jóváhagyta, megkezdődött a beszerzés. A szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió Ft volt, melyből az I. r. vádlott 11,8 millió Ft-ra tartott igényt. Az I. r. és a XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a jogtalan előnyt készpénzben egy közös ismerősük, a XIII. r. vádlott juttatja el az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott sürgette a XI. r. vádlottat, hogy minél hamarabb állítsák ki a teljesítés igazolást, hogy a vállalkozói díj átutalásra kerülhessen és az I. r. vádlott a jogtalan előnyhöz minél hamarabb hozzájuthasson. A teljesítési jegyzőkönyvet a XI. r. vádlott visszadátumozva írta alá, annak ellenére, hogy a tesztelések még nem fejeződtek be, így a Q. Kft. a vállalkozási szerződésben vállaltakat teljesen nem végezte el. A XIII. r. találkozót beszélt meg az I. r. vádlottal a pénz átadására, mely során a nyomozó hatóság őket tetten érte, így az I. r. vádlottnak már nem állt módjában a jogtalan előnyt megosztani a XI. r. vádlottal. Az ügyészség az I. r. vádlottat 5 rb. bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével, felbujtóként gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A II. r. vádlottat 5 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A III. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A IV. r. és az V. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A VI. r., a IX. r., a X. r., valamint a XII. r. vádlottakat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja, míg a XIII. r. vádlottat ezen bűncselekmény bűnsegédletével vádolja. A VII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint bűnsegédet vádolja. A VIII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint tettest vádolja. A XI. r. vádlottat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. 36 / 38

Az ügyben az áprilisi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II. 36. 16.B.22835/2013

személyes adattal 2014.12.12. visszaélés vétsége

08:30

A Központi Nyomozó Főügyészség az I. r. vádlott ellen folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette, a II. r. vádlott ellen hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette miatt emelt vádat. A III. rendű vádlottat az ügyészség kényszerítés bűntettével, valamint 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségével vádolja, amelyből egyet társtettesként követett el. A IV. rendű vádlott ellen személyes adattal visszaélés vétsége miatt emeltek vádat. A vádirat szerint az I. r. vádlott jogosulatlanul sokszorosíttatta és osztotta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság egyes tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének két politikussal folytatott néhány telefonbeszélgetését. Az I. r. vádlott a prezentációs anyagok ismertetésével és szétosztásával a Nemzetbiztonsági Bizottság Tagjai előtt azt a látszatot kívánta kelteni, illetve azt a látszatot keltette, hogy a polgári titkosszolgálatok által végzett titkos információgyűjtés eredményeként olyan törvényesen felhasználható adatok keletkeztek, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy a két politikus politikai kapcsolatot tartott fenn egy olyan cég ügyvezetőjével, akit érint a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése. A vád szerint az I. r. vádlott tudta, illetve tudnia kellett, hogy a két politikust érintő anyagok indifferensek az alapügyben tett feljelentések szempontjából. Az ügyészség azt is az I. rendű vádlott terhére rótta, hogy a sajtó nyilvánossága előtt a két politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállításokat tett, és ezzel is jelentős érdeksérelmet okozott nekik. A II. rendű vádlott a vád szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként hatáskörét túllépve arra bírta rá a minisztert, hogy - jogszabályi feltételek hiányában a többek között a két politikus személyes adatait tartalmazó, a feljelentés szempontjából indifferens - a telefonbeszélgetések rendelkezésre bocsátásával adjon tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak. A vád szerint a titkos információgyűjtésből származó bűnügyi személyes adatok jogtalan kezelése az akkori ellenzéki politikusok nyilvánosság előtti lejáratását célozta. A vádirat szerint az UD Zrt. ügyvezetőit is érintő feljelentéshez, két, titkos információgyűjtés keretében rögzített telefonbeszélgetést is mellékeltek. Az egyik ilyen beszélgetést rögzítő felvételt CD lemezen ismeretlen személyek ismeretlen körülmények között a III. r. vádlott postaládájába dobtak, amely 2008. szeptember 10-én került a birtokába. A vád szerint a III. rendű vádlott és a IV. rendű vádlott ezt felhasználva közvetítők útján arra próbálták meg rábírni A. K-t, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől, különben a III. rendű vádlott nyilvánosságra hozza a hangfelvételt. A. K. a III. r. vádlott tervezett tájékoztatója előtt sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy közvetítőn keresztül megzsarolták. 2008. szeptember 12-én, a III. r. vádlott többek között a IV. r. vádlott társaságában megtartotta a sajtótájékoztatót, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát nyilvánosságra hozta, s utalt arra, hogy több hangfelvétel áll a rendelkezésére. Másnap a III. r. vádlott egy megbeszélésen további új, eddig ismeretlen hangfelvétel - országos választmányi ülésen történő - lejátszását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha A. K nem teljesíti az általa megjelölt feltételeket. Mindezek, valamint az előző napon történtek hatására A. K. úgy döntött, hogy maradéktalanul telesíti a a III. r. vádlott által megjelölt feltételeket. Ez 2008. szeptember 23-án, az MDF választmányi ülésén, illetve az ezt követő két hétben megtörtént. A vád rögzíti, hogy a III. és IV. rendű vádlottak magatartása A. K. politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését rendkívül hátrányosan érintette. 37 / 38

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012. április 25-én elsőfokú ítéletet hirdetett az ügyben. A bíróság az I. r. vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. A II. r. vádlottat ugyancsak bűncselekmény hiányában mentették fel a hivatalos személyként, felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. A bíróság a III. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a kényszerítés bűntettének vádja alól. A 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság. A IV. rendű vádlottat a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól. A vádlottak és a védők tudomásul vették a döntést, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Törvényszék a 2013. január 23-án hirdetett másodfokú ítéletet, melyben - a II. rendű vádlott kivételével - hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott felmentő ítéletét. A büntetőügyet első fokon a Fővárosi Törvényszéknek kell elölről tárgyalnia, ugyanis a másodfokú bíróság szerint a vádirati tényállás alapján az I.r . vádlott esetében felmerülhet a hivatali visszaélés bűntette, amelynek elbírálására a kerületi bíróságnak nincs hatásköre. A döntés a II. r. vádlott esetében jogerős. A büntetőügyet a Fővárosi Törvényszék a III. r. és IV. r. vádlott vonatkozásában elkülönítette, így esetükben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el első fokon. A következő tárgyalási napon perbeszédek várhatók.

38 / 38